2669 Norma 2004-05-17 20:23:09 [Válasz erre: 2668 Judit 2004-05-17 20:09:47]
Rendben. E-mail cím jobb lett volna, azon könnyebben kommunikálok, de megoldjuk. Egyelőre átveszem, aztán az átadást majd egyeztetjük.
Rendben. E-mail cím jobb lett volna, azon könnyebben kommunikálok, de megoldjuk. Egyelőre átveszem, aztán az átadást majd egyeztetjük.
2668 Judit 2004-05-17 20:09:47
Kedves Norma! Fantasztikus vagy nagyon örülnék ha megtennéd, nekem van egy Curá-s Toscám esetleg.Mobilom 303872397. Mégegyszer köszönöm! Judit.
Kedves Norma! Fantasztikus vagy nagyon örülnék ha megtennéd, nekem van egy Curá-s Toscám esetleg.Mobilom 303872397. Mégegyszer köszönöm! Judit.
2667 Norma 2004-05-17 19:57:21 [Válasz erre: 2665 Judit 2004-05-17 19:43:33]
A TV5 adta a közelmúltban, igaz, nem a kiírt műsor szeint, hanem csak úgy. Véletlenül kapcsoltam rá a 2. felv. közepén, persze dühöngtem. Majd a teletexten megnéztem, hogy ismétlik-e, és mázlim volt. Így felvettem. Ha gondolod VHS-ről átmásolom szívesen. Bár a Kalafnak ígért Caruso-filmet nem találtam meg - aki tud, segítsen -, de ez a Tosca a polcom féltve őrzött kincse, tuti megtalálom.
A TV5 adta a közelmúltban, igaz, nem a kiírt műsor szeint, hanem csak úgy. Véletlenül kapcsoltam rá a 2. felv. közepén, persze dühöngtem. Majd a teletexten megnéztem, hogy ismétlik-e, és mázlim volt. Így felvettem. Ha gondolod VHS-ről átmásolom szívesen. Bár a Kalafnak ígért Caruso-filmet nem találtam meg - aki tud, segítsen -, de ez a Tosca a polcom féltve őrzött kincse, tuti megtalálom.
2666 Norma 2004-05-17 19:52:35 [Válasz erre: 2663 frushena 2004-05-17 15:49:51]
Örülök, hogy tetszett MGP szellemessége, bár le kellett volna védetnem, mert így már ő sem eredeti. Lásd 2342-es bejegyzésemet 05. 02-án. De a nagyok is merítenek valahonnan, így büszke lehetek. Ha saját magától találta ki, akkor is.
Örülök, hogy tetszett MGP szellemessége, bár le kellett volna védetnem, mert így már ő sem eredeti. Lásd 2342-es bejegyzésemet 05. 02-án. De a nagyok is merítenek valahonnan, így büszke lehetek. Ha saját magától találta ki, akkor is.
2665 Judit 2004-05-17 19:43:33
Segitsetek,régóta körözöm az Alagna+Neje Toscá-s filmet! 2662 irta,hohy látta. Hol?
Segitsetek,régóta körözöm az Alagna+Neje Toscá-s filmet! 2662 irta,hohy látta. Hol?
2664 frushena 2004-05-17 16:49:40 [Válasz erre: 2663 frushena 2004-05-17 15:49:51]
A kép link: http://www.theatre.org.hu/images/article/image_2227.jpg
A kép link: http://www.theatre.org.hu/images/article/image_2227.jpg
2663 frushena 2004-05-17 15:49:51
M.G.P. a Lohengrin-ről: Elza von Trabant Perencz Béla és Marton Éva (kép: MTI - Földi Imre) Amint felhagynak a nézők atavisztikus \"Éljen Rákosi, éljen a Párt!\" ritmikus tapsukkal és illetlen zenebonával kifejezik nemtetszésüket: ünnep van a színházban. Azt jelenti, hogy a széksorokban összegyűltek nem rutinból foglaltak helyet. Nem a kulturális kegyhelyen megjelenés sznobizmusa vonzotta oda őket. Vérre megy a játék. Valahányszor fütyülnek és pfujolnak színházban: megéled az unalom csarnoka. Személyesen megérint az előadás. Megcsalja a közönség várakozását. Megsérti ízlésüket. Próbára teszi fogékonyságukat. Nem számított ingerekkel hat. Általában újdonságokért váltanak jegyet színházba. De lehetőleg már látott vagy hallott újdonságokért. Röviden: ha kitör a nézőtéren a színházi vihar - az igen örvendetes dolog. A színház halhatatlanságának bizonyítéka. Az Erkel sok nagy bukást megért, lehasznált épületében Ljubimov Don Giovannija óta nem indultak fel úgy a nézők, mint Wagner Lohengrinjének felújításán. A tüntetéses bemutató telitalálatára jellemzően a városban mindenkinek illet pártállást nyilvánítani Lohengrin-kérdésben. A premierről nem haditudósíthatok. Későbbi, békésebb előadáson illendőségből búúúztak lekésett wagneristák, néhány kulccsal elvégzett füttyszó is felhangzott. A közönség nagy része azonban (előre tudva dolgát) ellentüntetőkből állt. Tenyerükkel ünnepeltek. Pierre Boulez meg a prózai rendező Patrice Chéreau 1976-ban a Ring századik évfordulójára Bayreuthban színre vitt Niebelungen-tetralógiát antikapitalista megfontolásból a mű keletkezésének korába helyezték. Lett is belőle skandalum. Azóta ez a modern Wagner-értelmezés. Az ízlés szokás és közmegegyezés kérdése. Összművészeti szentté avatása előtt Wagner Richárdot is csupán eredetieskedő fickónak tartották. Wagner írta 1848 után: \"teljesen magányos sétáimon nagy megkönnyebbülésemre gondolatban egyre tökéletesebben kidolgoztam egy elképzelést az emberi társadalomnak arról az állapotáról, amelyhez az ekkor rendszerük kiépítésén fáradozó szocialisták és kommunisták legmerészebb óhajai és törekvései csupán a közös alapot nyújtották, míg számomra ezek a törekvések csak attól a ponttól kezdve nyertek jelentőséget és értelmet, ahol megérkeztek a politikai fordulatokhoz és konstrukciókhoz, mert itt kezdhettem el én a művészetre vonatkozó új elképzeléseim megvalósítását.\" Idézi Peter Wapnewski Wagner-könyvében. Bayreuth 84 éves vezetőjének, Wolfgang Wagnernek 1978-ban Bayreuthban született Katharina Wagner lánya - aki az ünnepi játékokon az apja felújította Mesterdalnokoknál, Berlinben Harry Kupfer oldalán és Tokióban volt segédrendező - egy Würzburgban megrendezett \"Hollandi\" után második rendezéseként az Erkelben megbotránkoztatta a müncheni festészeti modorban megfestett színpadi vásznakat hiányoló wagneristákat, akik még mindig romantikusan bámulnak. A tervek szerint jövőre a Trisztánt, 2007-ben a családi Bayreuthban a dédnagypapa Mesterdalnokokját viszi színre a trónörökös operahercegnő. Alexander Dodge tervezte mai viseletekben és egyszerűsített Jessner-lépcsősorral, Robert Sollich dramaturg támogatásával Lohengrin suta diplomata aktatáskáján az egykori erzsébetvárosi Hattyú gőzmosoda - a Patyolat ellopta - emblémájával oldalán jelenik meg, és ugyanezzel a logóval díszített T-shirtökben mutatkoznak hívei. A szép hangú, hajlékonyan éneklő Sümegi Eszter Elza von Brabant szólamának lírai szépségeit lefegyverzően megszólaltatja. Brabanti Elza helyett neurotikus Elza von Trabant. Feszengő vádlott csizmásan, barna hacukájában. Legviszszatetszőbb - a szcenikailag az előadásból kilógó és naturalistán aprólékos - nászszobában elvégzett ügyetlen cselekvéssorával, ahogy leporolja válláról lovagjának keze nyomát, ahogy a televízió távirányítójával bajlódik, és sértett, mert elzárták előle a délutáni tévéadást és végül azt a közönséges mozdulatát nehezen bocsáthatjuk meg, amint melltartóját igazgatja, valószínűleg csábereje növelése érdekében. Hogy a rendező beérte a híg jelzésekkel, az csatlakozik az előadás néhány szakmai hibájához: a televíziókamerák és sajtófotósok egyhangú túltengéséhez, a kar színészi feladatainak kevéssé tagolt megvalósításához, valamint az amatőr felvételek monoton sleifnibe ragasztott filmes bejátszásaihoz. (Az eredeti híradómontázsok Berlin, Prága, Budapest, Bukarest, Marosvásárhely és a soproni vasfüggönyátvágás a lábbal szavazó NDK-sok előtt: kitágítják az előadás értelmezhetőségét.) Lohering (Kiss B. Attila) és A király hirdetője (Cserhalmi Ferenc) két siralmasan föltett parókában úgy fest, mint egy DEFA-Mosszovjet koprodukció pozitív pártitkárhőse. Fried Péter Henrik királyának emberi és hangbéli a súlya. Telramund (Perencz Béla) elvész a központi bizottsági ülésen. Hogy csak a kivitelezés gyakorlatlanságáról van szó, és szereposztási kényszerekről: azt Marton Éva varázslatos Ortrudja bizonyítja. Egyszerre apparátus-dáma és varázslónő, modern demagóg és romantikus intrika. Marton Éva együtt lélegzik az előadás gondolatával. Az előadói terem hőségét enyhítendő a legyezőnek használt sillabusz meglebbentésével adja tudtul a kórusban ülését. Majd apró gesztusokkal, Telramundnak fülbesúgott megjegyzésével előadóművészi igazolását adja a pártülésnek. Könnyeden fogalmaz. Kedvvel játszik. Súlyos, áradó személyisége kivéd minden ellenvetést. Legyen az akár a rendezői koncepció kifogásolása, akár Wagner elárulásának vádja. Előbbit hitelesíti, utóbbit megszólaltatja. S még az sem zavaró, hogy a harminc évig a világon körbehordott hangjának évgyűrűi vannak. Színészi nagysága, fölényes színpadi biztonsága, tömör előadói plaszticitása egy művészi ereje teljében lévő nagy személyiséget csodáltat meg. Jurij Szimonov vezényletével meggyőző zenekart, Szabó Sipos Máté karigazgató keze alatt a kis karakterszerepekre felbontott, de tiszta erővel szóló kart hallhattunk. A kimaradt hattyú a gúnyos anekdotára emlékeztet: Burian Károly hőstenor alkoholos befolyásoltság miatt lekéste a színpadra beúszó hattyút, majd megkérdezte az elképedt ügyelőt: Mikor jön a következő hattyú? Az előadás láttán a közönségnek meg kell várnia a menetrendszerű következő hattyú érkezését. Lohengrin szélsebes távozását egy utasszállító repülőn látjuk a vetítővásznon. A talányos és nem igazán kielégítő operai befejezés a dédunoka és dramaturgja értelmezésében idegesítővé lesz: Lohengrin azért akart névtelen maradni Elza előtt, mert táskájában kémfelszerelések lapulnak. A lovag valamilyen ügynök. Vagy a maffia lovagja. Isten sem ismeri ki magát napjaink zűrzavarában ki hova tartozik és mennyivel. A befejezés rendezőileg több felvonással korábban exponálódik: a szín bal oldalán, a díszleten kívül egy hátizsákos homeless piszmog. Kívül az uralkodó osztályon, kívül a népfelkelőkön, kívül a librettón és a zenedrámán ténfereg. A fináléban riadt tehetetlenséggel ráébred: királlyá öltöztetik. A politikai csirkefogókkal csereszabatos bármelyik koszos csavargó. Ez nem Richard Wagner, ez Katharina Wagner betoldása. Az első két felvonás azonban engedelmeskedik Wagner világnézeti zenéjéhez. Ez nemcsak arra utalás, hogy a protonáci zenei és színházi lángelme a drezdai forradalomtól könnyedén átlépett udvaronci muzsikusnak, sem arra, hogy a nemzeti szocialista időkben a Führer érezte magát hattyún érkező megváltó Lohengrinnek. Wagner muzsikája világnézeti, még akkor is, ha Lohengrin és a Wartburgi dalnokverseny mondáival Párizsban legjobb barátja, a tudós filológus Samuel Lehrs ismerteti meg. Vagyis a tősgyökeres német zenedrámához egy zsidó vezeti el a romantika nagy reformerét, aki három J-t gyűlölt igazán: - Juden, Journalisten, Jesuiten - zsidókat, újságírókat, jezsuitákat
M.G.P. a Lohengrin-ről: Elza von Trabant Perencz Béla és Marton Éva (kép: MTI - Földi Imre) Amint felhagynak a nézők atavisztikus \"Éljen Rákosi, éljen a Párt!\" ritmikus tapsukkal és illetlen zenebonával kifejezik nemtetszésüket: ünnep van a színházban. Azt jelenti, hogy a széksorokban összegyűltek nem rutinból foglaltak helyet. Nem a kulturális kegyhelyen megjelenés sznobizmusa vonzotta oda őket. Vérre megy a játék. Valahányszor fütyülnek és pfujolnak színházban: megéled az unalom csarnoka. Személyesen megérint az előadás. Megcsalja a közönség várakozását. Megsérti ízlésüket. Próbára teszi fogékonyságukat. Nem számított ingerekkel hat. Általában újdonságokért váltanak jegyet színházba. De lehetőleg már látott vagy hallott újdonságokért. Röviden: ha kitör a nézőtéren a színházi vihar - az igen örvendetes dolog. A színház halhatatlanságának bizonyítéka. Az Erkel sok nagy bukást megért, lehasznált épületében Ljubimov Don Giovannija óta nem indultak fel úgy a nézők, mint Wagner Lohengrinjének felújításán. A tüntetéses bemutató telitalálatára jellemzően a városban mindenkinek illet pártállást nyilvánítani Lohengrin-kérdésben. A premierről nem haditudósíthatok. Későbbi, békésebb előadáson illendőségből búúúztak lekésett wagneristák, néhány kulccsal elvégzett füttyszó is felhangzott. A közönség nagy része azonban (előre tudva dolgát) ellentüntetőkből állt. Tenyerükkel ünnepeltek. Pierre Boulez meg a prózai rendező Patrice Chéreau 1976-ban a Ring századik évfordulójára Bayreuthban színre vitt Niebelungen-tetralógiát antikapitalista megfontolásból a mű keletkezésének korába helyezték. Lett is belőle skandalum. Azóta ez a modern Wagner-értelmezés. Az ízlés szokás és közmegegyezés kérdése. Összművészeti szentté avatása előtt Wagner Richárdot is csupán eredetieskedő fickónak tartották. Wagner írta 1848 után: \"teljesen magányos sétáimon nagy megkönnyebbülésemre gondolatban egyre tökéletesebben kidolgoztam egy elképzelést az emberi társadalomnak arról az állapotáról, amelyhez az ekkor rendszerük kiépítésén fáradozó szocialisták és kommunisták legmerészebb óhajai és törekvései csupán a közös alapot nyújtották, míg számomra ezek a törekvések csak attól a ponttól kezdve nyertek jelentőséget és értelmet, ahol megérkeztek a politikai fordulatokhoz és konstrukciókhoz, mert itt kezdhettem el én a művészetre vonatkozó új elképzeléseim megvalósítását.\" Idézi Peter Wapnewski Wagner-könyvében. Bayreuth 84 éves vezetőjének, Wolfgang Wagnernek 1978-ban Bayreuthban született Katharina Wagner lánya - aki az ünnepi játékokon az apja felújította Mesterdalnokoknál, Berlinben Harry Kupfer oldalán és Tokióban volt segédrendező - egy Würzburgban megrendezett \"Hollandi\" után második rendezéseként az Erkelben megbotránkoztatta a müncheni festészeti modorban megfestett színpadi vásznakat hiányoló wagneristákat, akik még mindig romantikusan bámulnak. A tervek szerint jövőre a Trisztánt, 2007-ben a családi Bayreuthban a dédnagypapa Mesterdalnokokját viszi színre a trónörökös operahercegnő. Alexander Dodge tervezte mai viseletekben és egyszerűsített Jessner-lépcsősorral, Robert Sollich dramaturg támogatásával Lohengrin suta diplomata aktatáskáján az egykori erzsébetvárosi Hattyú gőzmosoda - a Patyolat ellopta - emblémájával oldalán jelenik meg, és ugyanezzel a logóval díszített T-shirtökben mutatkoznak hívei. A szép hangú, hajlékonyan éneklő Sümegi Eszter Elza von Brabant szólamának lírai szépségeit lefegyverzően megszólaltatja. Brabanti Elza helyett neurotikus Elza von Trabant. Feszengő vádlott csizmásan, barna hacukájában. Legviszszatetszőbb - a szcenikailag az előadásból kilógó és naturalistán aprólékos - nászszobában elvégzett ügyetlen cselekvéssorával, ahogy leporolja válláról lovagjának keze nyomát, ahogy a televízió távirányítójával bajlódik, és sértett, mert elzárták előle a délutáni tévéadást és végül azt a közönséges mozdulatát nehezen bocsáthatjuk meg, amint melltartóját igazgatja, valószínűleg csábereje növelése érdekében. Hogy a rendező beérte a híg jelzésekkel, az csatlakozik az előadás néhány szakmai hibájához: a televíziókamerák és sajtófotósok egyhangú túltengéséhez, a kar színészi feladatainak kevéssé tagolt megvalósításához, valamint az amatőr felvételek monoton sleifnibe ragasztott filmes bejátszásaihoz. (Az eredeti híradómontázsok Berlin, Prága, Budapest, Bukarest, Marosvásárhely és a soproni vasfüggönyátvágás a lábbal szavazó NDK-sok előtt: kitágítják az előadás értelmezhetőségét.) Lohering (Kiss B. Attila) és A király hirdetője (Cserhalmi Ferenc) két siralmasan föltett parókában úgy fest, mint egy DEFA-Mosszovjet koprodukció pozitív pártitkárhőse. Fried Péter Henrik királyának emberi és hangbéli a súlya. Telramund (Perencz Béla) elvész a központi bizottsági ülésen. Hogy csak a kivitelezés gyakorlatlanságáról van szó, és szereposztási kényszerekről: azt Marton Éva varázslatos Ortrudja bizonyítja. Egyszerre apparátus-dáma és varázslónő, modern demagóg és romantikus intrika. Marton Éva együtt lélegzik az előadás gondolatával. Az előadói terem hőségét enyhítendő a legyezőnek használt sillabusz meglebbentésével adja tudtul a kórusban ülését. Majd apró gesztusokkal, Telramundnak fülbesúgott megjegyzésével előadóművészi igazolását adja a pártülésnek. Könnyeden fogalmaz. Kedvvel játszik. Súlyos, áradó személyisége kivéd minden ellenvetést. Legyen az akár a rendezői koncepció kifogásolása, akár Wagner elárulásának vádja. Előbbit hitelesíti, utóbbit megszólaltatja. S még az sem zavaró, hogy a harminc évig a világon körbehordott hangjának évgyűrűi vannak. Színészi nagysága, fölényes színpadi biztonsága, tömör előadói plaszticitása egy művészi ereje teljében lévő nagy személyiséget csodáltat meg. Jurij Szimonov vezényletével meggyőző zenekart, Szabó Sipos Máté karigazgató keze alatt a kis karakterszerepekre felbontott, de tiszta erővel szóló kart hallhattunk. A kimaradt hattyú a gúnyos anekdotára emlékeztet: Burian Károly hőstenor alkoholos befolyásoltság miatt lekéste a színpadra beúszó hattyút, majd megkérdezte az elképedt ügyelőt: Mikor jön a következő hattyú? Az előadás láttán a közönségnek meg kell várnia a menetrendszerű következő hattyú érkezését. Lohengrin szélsebes távozását egy utasszállító repülőn látjuk a vetítővásznon. A talányos és nem igazán kielégítő operai befejezés a dédunoka és dramaturgja értelmezésében idegesítővé lesz: Lohengrin azért akart névtelen maradni Elza előtt, mert táskájában kémfelszerelések lapulnak. A lovag valamilyen ügynök. Vagy a maffia lovagja. Isten sem ismeri ki magát napjaink zűrzavarában ki hova tartozik és mennyivel. A befejezés rendezőileg több felvonással korábban exponálódik: a szín bal oldalán, a díszleten kívül egy hátizsákos homeless piszmog. Kívül az uralkodó osztályon, kívül a népfelkelőkön, kívül a librettón és a zenedrámán ténfereg. A fináléban riadt tehetetlenséggel ráébred: királlyá öltöztetik. A politikai csirkefogókkal csereszabatos bármelyik koszos csavargó. Ez nem Richard Wagner, ez Katharina Wagner betoldása. Az első két felvonás azonban engedelmeskedik Wagner világnézeti zenéjéhez. Ez nemcsak arra utalás, hogy a protonáci zenei és színházi lángelme a drezdai forradalomtól könnyedén átlépett udvaronci muzsikusnak, sem arra, hogy a nemzeti szocialista időkben a Führer érezte magát hattyún érkező megváltó Lohengrinnek. Wagner muzsikája világnézeti, még akkor is, ha Lohengrin és a Wartburgi dalnokverseny mondáival Párizsban legjobb barátja, a tudós filológus Samuel Lehrs ismerteti meg. Vagyis a tősgyökeres német zenedrámához egy zsidó vezeti el a romantika nagy reformerét, aki három J-t gyűlölt igazán: - Juden, Journalisten, Jesuiten - zsidókat, újságírókat, jezsuitákat
2662 Szilgyo 2004-05-17 15:22:27 [Válasz erre: 2660 Búbánat 2004-05-17 15:00:23]
A Szicíliai vecsernye Levine-os felvételén is ő a vakfolt...Viszont kétségtelenül nagy színész, lásd Hoffmann meséi tavaly Salzburgból. És Scarpiaként is jó, akár az Alagna/Gheorgiou-s filmben.
A Szicíliai vecsernye Levine-os felvételén is ő a vakfolt...Viszont kétségtelenül nagy színész, lásd Hoffmann meséi tavaly Salzburgból. És Scarpiaként is jó, akár az Alagna/Gheorgiou-s filmben.
2661 Sesto 2004-05-17 15:04:39 [Válasz erre: 2660 Búbánat 2004-05-17 15:00:23]
Borisz Godunov sem igazán bariton szólam, Raimondi-t egyébként föleg otthon, Olaszországban mindig is \"basso cantate-nak\" könyvelték el...
Borisz Godunov sem igazán bariton szólam, Raimondi-t egyébként föleg otthon, Olaszországban mindig is \"basso cantate-nak\" könyvelték el...
2660 Búbánat 2004-05-17 15:00:23 [Válasz erre: 2654 Szilgyo 2004-05-17 14:11:49]
Oroveso a Normában, a Don Carlosban ő a Fülöp király....valóban, egyre másra basszus szerepeket énekel. Nem is emlékszem hirtelen, hogy basszuson kívül milyen felvétele van. Az operafilmekben viszont bariton szertepeket kapott: Escamillio, Don Giovanni.
Oroveso a Normában, a Don Carlosban ő a Fülöp király....valóban, egyre másra basszus szerepeket énekel. Nem is emlékszem hirtelen, hogy basszuson kívül milyen felvétele van. Az operafilmekben viszont bariton szertepeket kapott: Escamillio, Don Giovanni.
2659 Sesto 2004-05-17 14:45:17 [Válasz erre: 2656 Szilgyo 2004-05-17 14:30:03]
...egy tény, ö basszbariton, és nem basszus volt, ez igy igaz!... Szerepsozási tévedésektöl meg azért hemzseg az operavilága: legyen az szinpadon, vagy akár \"konzerven\"-például Gardelli magyar Attila-felvételén Nyesztyerenko biztosan klasszisokkal különb Attila, mig ott pl. Sass Sylvia vonyit, de nagyon elviselhetetlenül!... ;-)
...egy tény, ö basszbariton, és nem basszus volt, ez igy igaz!... Szerepsozási tévedésektöl meg azért hemzseg az operavilága: legyen az szinpadon, vagy akár \"konzerven\"-például Gardelli magyar Attila-felvételén Nyesztyerenko biztosan klasszisokkal különb Attila, mig ott pl. Sass Sylvia vonyit, de nagyon elviselhetetlenül!... ;-)
2658 Heiner Lajos 2004-05-17 14:39:19 [Válasz erre: 2657 Heiner Lajos 2004-05-17 14:39:03]
Szegeden. Bocs.
Szegeden. Bocs.
2657 Heiner Lajos 2004-05-17 14:39:03 [Válasz erre: 2629 ramfis 2004-05-16 23:29:08]
A Johanna - állítólag Szgeden játszották Ungarnban először, ezzel a címmel - óriási opera. Pál Tamás, + Karikó, Gyimesi, Juhász. Volt \'78 vagy \'79 magasságában. Amúgy lemezen: 1951, Tebaldi, Bergonzi, Panerai. Persze a Levine-féle a klasszikus.
A Johanna - állítólag Szgeden játszották Ungarnban először, ezzel a címmel - óriási opera. Pál Tamás, + Karikó, Gyimesi, Juhász. Volt \'78 vagy \'79 magasságában. Amúgy lemezen: 1951, Tebaldi, Bergonzi, Panerai. Persze a Levine-féle a klasszikus.
2656 Szilgyo 2004-05-17 14:30:03 [Válasz erre: 2655 Sesto 2004-05-17 14:15:06]
Raimondi: nem nagyon szokok ilyet írni, mert nem értek hozzá, de ha le van írva egy hang, és ő bármennyire öblösít, nem jut el oda, akkor az nem hangi deficit, hanem szereposztásbeli tévedés, nem?
Raimondi: nem nagyon szokok ilyet írni, mert nem értek hozzá, de ha le van írva egy hang, és ő bármennyire öblösít, nem jut el oda, akkor az nem hangi deficit, hanem szereposztásbeli tévedés, nem?
2655 Sesto 2004-05-17 14:15:06 [Válasz erre: 2654 Szilgyo 2004-05-17 14:11:49]
Hát övé a cimszerep!... ;-) ...attól nagyobb basszus-szólamot nem kaphatott volna ebben a darbban,...hangi deficitjét azonban egy átgondoltnak nevezhetö interpretációnak(=és biztosan Maestro Gardelli tudásának segitségével!) többnyire sikeresen megoldja... A korong \"nyertesei\" azonban a Bergonzi-Deutekom-páros!...
Hát övé a cimszerep!... ;-) ...attól nagyobb basszus-szólamot nem kaphatott volna ebben a darbban,...hangi deficitjét azonban egy átgondoltnak nevezhetö interpretációnak(=és biztosan Maestro Gardelli tudásának segitségével!) többnyire sikeresen megoldja... A korong \"nyertesei\" azonban a Bergonzi-Deutekom-páros!...
2654 Szilgyo 2004-05-17 14:11:49 [Válasz erre: 2651 Sesto 2004-05-17 13:56:11]
Egy baj van: azon az Attilán Raimondi megmagyarázhatatlan módon basszusszerepet kapott. Ha jól emléxem, nem is kicsit...:(((
Egy baj van: azon az Attilán Raimondi megmagyarázhatatlan módon basszusszerepet kapott. Ha jól emléxem, nem is kicsit...:(((
2653 Sesto 2004-05-17 14:04:49 [Válasz erre: 2652 kalahari 2004-05-17 13:56:21]
Nem láttam a vitatott elöadást-ez nyilvánvaló-de Kalahari nem hiszem, hogy benned lenne a hiba a 2. pontban kifejtettekkel kapocslatosan!...
Nem láttam a vitatott elöadást-ez nyilvánvaló-de Kalahari nem hiszem, hogy benned lenne a hiba a 2. pontban kifejtettekkel kapocslatosan!...
2652 kalahari 2004-05-17 13:56:21 [Válasz erre: 2640 Búbánat 2004-05-17 12:07:55]
A jelek szerint 8-án volt MGP is. Két dolog furcsa nekem. 1. Perenczről eddig mindenki abszolút pozitívan nyilatkozott - mind hangban, mind alakításban övé a szerep. Neki nem tetszett... 2. Martonról csak jót lehet írni? Mert én nem éreztem különlegesnek, sőt, a 3. felvonásban kimondottan gyenge volt hangilag. De az alakításában sem éreztem az az elementáris gonoszságot, amire mindenki hivatkozik. De biztos bennem van a hiba.
A jelek szerint 8-án volt MGP is. Két dolog furcsa nekem. 1. Perenczről eddig mindenki abszolút pozitívan nyilatkozott - mind hangban, mind alakításban övé a szerep. Neki nem tetszett... 2. Martonról csak jót lehet írni? Mert én nem éreztem különlegesnek, sőt, a 3. felvonásban kimondottan gyenge volt hangilag. De az alakításában sem éreztem az az elementáris gonoszságot, amire mindenki hivatkozik. De biztos bennem van a hiba.
2651 Sesto 2004-05-17 13:56:11 [Válasz erre: 2650 Búbánat 2004-05-17 13:42:02]
Igy igaz!!! A gardelli-s Philips-sorozatból nagyon kedvelem a \"Lombardok-at\"(=Deutekom & Domingo)-bár tudom Te inkább a Hungarotons verziót preferálod!... ;-))) Vagy emlithetném ugyancsak a fenti sorozatból az \"Attila-t\" na nekem az is nagyon bejön!
Igy igaz!!! A gardelli-s Philips-sorozatból nagyon kedvelem a \"Lombardok-at\"(=Deutekom & Domingo)-bár tudom Te inkább a Hungarotons verziót preferálod!... ;-))) Vagy emlithetném ugyancsak a fenti sorozatból az \"Attila-t\" na nekem az is nagyon bejön!
2650 Búbánat 2004-05-17 13:42:02
Mint érdekességet említem meg, hogy Carlo Bergonzival (talán a hetvenes években) lemezre vették Verdi összes operájából a tenor hangra írt áriákat. A rádió több részben sugározta. Már nem volt fiatal Bergonzi, amikor erre a feladatra vállalkozott. Akadtak az áriák között jobban és rosszabbul sikerült felvételek, de így is élmény volt őt hallgatni. És hát nyilván vannak kuriózumok is az áriák között (változatok), ami miatt már megérte az egész sorozat. Gardellinek is volt egy korszaka, a hetvenes - nyolcvanas években, anmikor a Philips-nél sorra jelentette meg a korai Verdi-felvételeket (komplett operákat), és ezzel nagy szolgálatott tett azok megismertetése vagy újrafelfedezése terén. Azt is megfigyeltem, hogy sok neves, és nem kifejezetten Verdi-specialista karmmester is pályájuk kezdeti szakaszában lemezre vett korai Verdi műveket(és más szerző belcanto operáit). Elég csak utalnom a már említett James Levin-felvételekre (Giovanna d\'Arco, ide sorolom a Szicíliai vecsernyét is), Peter Maagtól pl. a Luisa Miller, de említhetem Charles Mackeras több Verdi-felvételét, vagy a mi Ilosfalvynkkal és Beverly Sills-szel készült Donizetti-remeket, a Robert Deverux-t. Ion Marin, Edward Downes, Thomas Schippers, Alberto Erede, Mario Rossi, Silvio Varviso, George Pretre, Julius Rudel, Bonynge, Gardelli, Chailly, Abbado, Muti, Sinopoli stb. mind készítettek a pályájuk első szakaszában (van a ki később is) korai Verdi-, de Rossini-, Bellini-és Donizetti felvételeket. Közülük sokan később vagy mindenevőkké váltak vagy más szerzők életművére specializálódtak. De a közös bennük, hogy indulásukkor sok egyéb mellett szívesen vettek lemezre korai Verdi- és egyéb belcanto műveket. Fischer Ádám ugyan nem vette lemezre, de kezdetben Bécsben sorozatbban dirigálta Donizetti Stuart Máriáját.
Mint érdekességet említem meg, hogy Carlo Bergonzival (talán a hetvenes években) lemezre vették Verdi összes operájából a tenor hangra írt áriákat. A rádió több részben sugározta. Már nem volt fiatal Bergonzi, amikor erre a feladatra vállalkozott. Akadtak az áriák között jobban és rosszabbul sikerült felvételek, de így is élmény volt őt hallgatni. És hát nyilván vannak kuriózumok is az áriák között (változatok), ami miatt már megérte az egész sorozat. Gardellinek is volt egy korszaka, a hetvenes - nyolcvanas években, anmikor a Philips-nél sorra jelentette meg a korai Verdi-felvételeket (komplett operákat), és ezzel nagy szolgálatott tett azok megismertetése vagy újrafelfedezése terén. Azt is megfigyeltem, hogy sok neves, és nem kifejezetten Verdi-specialista karmmester is pályájuk kezdeti szakaszában lemezre vett korai Verdi műveket(és más szerző belcanto operáit). Elég csak utalnom a már említett James Levin-felvételekre (Giovanna d\'Arco, ide sorolom a Szicíliai vecsernyét is), Peter Maagtól pl. a Luisa Miller, de említhetem Charles Mackeras több Verdi-felvételét, vagy a mi Ilosfalvynkkal és Beverly Sills-szel készült Donizetti-remeket, a Robert Deverux-t. Ion Marin, Edward Downes, Thomas Schippers, Alberto Erede, Mario Rossi, Silvio Varviso, George Pretre, Julius Rudel, Bonynge, Gardelli, Chailly, Abbado, Muti, Sinopoli stb. mind készítettek a pályájuk első szakaszában (van a ki később is) korai Verdi-, de Rossini-, Bellini-és Donizetti felvételeket. Közülük sokan később vagy mindenevőkké váltak vagy más szerzők életművére specializálódtak. De a közös bennük, hogy indulásukkor sok egyéb mellett szívesen vettek lemezre korai Verdi- és egyéb belcanto műveket. Fischer Ádám ugyan nem vette lemezre, de kezdetben Bécsben sorozatbban dirigálta Donizetti Stuart Máriáját.
2649 Sesto 2004-05-17 13:38:14 [Válasz erre: 2648 cilike 2004-05-17 13:25:36]
A most leirtakból sem azt érzem ki, hogy az elöadással/elöadókkal lenne nálatok probléma(=még akkor is, ha azt hallatlanban kijelentem: Rálik müvésznönek-ha ilyen tempóban, és föként ilyen kritikátlan szerepválasztással él, nem adok még 5 évnél több sikeres(!) egészséges/hangilag intakt évadot, de ez megint más téma!...) hogy itt inkább a darab propagálásával/menedzselésével vagyis a \"PR-rel\" van/volt hatalmas probléma: nem hiába nevezik még manapság is külföldön a MÁO-t \"Verdi-, és Puccini-szinháznak\", vagyis minden más, legyen az barokk/preklasszika, akár Mozart(!) vagy netán francia-, és vagy szláv repertoár (=bár ez utóbbit még a külföld is hamarabb elfogadja, mert Magyarország \"érdekes módon\" még mindig elöszeretettel a szláv nemzetekhez kerül besorolásra!) szkeptikus megitélésben részesül, DE már indulásával egyidöben is! A MÁO-vezetének lenne-szerintem!-alapvetö kötelessége az image-n dolgozni, azt szinesiteni!... Nem??? Pláne, ha még énekesek is vannak akik sikerre tudják vinni az emlitett repertoár darabjaiit: azon pedig valóban nem lehet, nem érdemes vitatkozni, hogy a \"Norma\" mennyire értékes darabja minden egyes szinháznak!
A most leirtakból sem azt érzem ki, hogy az elöadással/elöadókkal lenne nálatok probléma(=még akkor is, ha azt hallatlanban kijelentem: Rálik müvésznönek-ha ilyen tempóban, és föként ilyen kritikátlan szerepválasztással él, nem adok még 5 évnél több sikeres(!) egészséges/hangilag intakt évadot, de ez megint más téma!...) hogy itt inkább a darab propagálásával/menedzselésével vagyis a \"PR-rel\" van/volt hatalmas probléma: nem hiába nevezik még manapság is külföldön a MÁO-t \"Verdi-, és Puccini-szinháznak\", vagyis minden más, legyen az barokk/preklasszika, akár Mozart(!) vagy netán francia-, és vagy szláv repertoár (=bár ez utóbbit még a külföld is hamarabb elfogadja, mert Magyarország \"érdekes módon\" még mindig elöszeretettel a szláv nemzetekhez kerül besorolásra!) szkeptikus megitélésben részesül, DE már indulásával egyidöben is! A MÁO-vezetének lenne-szerintem!-alapvetö kötelessége az image-n dolgozni, azt szinesiteni!... Nem??? Pláne, ha még énekesek is vannak akik sikerre tudják vinni az emlitett repertoár darabjaiit: azon pedig valóban nem lehet, nem érdemes vitatkozni, hogy a \"Norma\" mennyire értékes darabja minden egyes szinháznak!
2648 cilike 2004-05-17 13:25:36 [Válasz erre: 2642 Sesto 2004-05-17 12:34:52]
Nálunk azért más a helyzet, mint Bécsben, vagy akár a németeknél, vagy Svájcban. Hidd, el,a Normán is kongott a ház, pedig nem volt rossz előadás - nem a premier, egy januárit láttam Rálikkal.És a Norma gyönyörű darab. Nekem személy szerint egyik kedvencem a Kalóz, szerintem soha nem játszották nálunk. Vannak benne zenei sztereotípiák, de nagyon lendületes, szép duettek vannak benne.
Nálunk azért más a helyzet, mint Bécsben, vagy akár a németeknél, vagy Svájcban. Hidd, el,a Normán is kongott a ház, pedig nem volt rossz előadás - nem a premier, egy januárit láttam Rálikkal.És a Norma gyönyörű darab. Nekem személy szerint egyik kedvencem a Kalóz, szerintem soha nem játszották nálunk. Vannak benne zenei sztereotípiák, de nagyon lendületes, szép duettek vannak benne.
2647 kalahari 2004-05-17 13:23:07 [Válasz erre: 2639 Búbánat 2004-05-17 12:01:31]
Én sem értem. De legalább az Otellóban megkapja Bándit partnernek. Cilike, azért a mostani Traviata nem a rosszabb produkciók közül való. A legutóbbi előadás meg kifejezetten jó volt. Persze nem Berkes, hanem Kovácsházi.
Én sem értem. De legalább az Otellóban megkapja Bándit partnernek. Cilike, azért a mostani Traviata nem a rosszabb produkciók közül való. A legutóbbi előadás meg kifejezetten jó volt. Persze nem Berkes, hanem Kovácsházi.
2646 Sesto 2004-05-17 13:20:34 [Válasz erre: 2644 Búbánat 2004-05-17 13:06:33]
Legutóbb Donizetti, \"Anna Bolena-jával\" aratott hatalmas sikert, cimszerepben a már Bécsben \"honos\" Krassimira Stoyanova, vagy emlithetnénk korábbi idökböl az \"Aroldo\"-feltámasztását, Caalle-val a nöi föszerepben és-és-és... VAGY a ´80-as években-a sajnálatos módon feledésbe merült \"Lakmé\"-felújitása, Mariella Devia-val és Nicolai Gedda-val a föszerepekben: szerencsére kapható erröl az elöadásról egy \"kalóz\"... ...de hosszú az E.Q-által \"megmentett/feltámasztott müveknek\"-s azon sztárok névsora is hosszú, akiket ö inditott el, vagy legalább is támagatott: Sills, Caballe, Horne etc. ;-)))
Legutóbb Donizetti, \"Anna Bolena-jával\" aratott hatalmas sikert, cimszerepben a már Bécsben \"honos\" Krassimira Stoyanova, vagy emlithetnénk korábbi idökböl az \"Aroldo\"-feltámasztását, Caalle-val a nöi föszerepben és-és-és... VAGY a ´80-as években-a sajnálatos módon feledésbe merült \"Lakmé\"-felújitása, Mariella Devia-val és Nicolai Gedda-val a föszerepekben: szerencsére kapható erröl az elöadásról egy \"kalóz\"... ...de hosszú az E.Q-által \"megmentett/feltámasztott müveknek\"-s azon sztárok névsora is hosszú, akiket ö inditott el, vagy legalább is támagatott: Sills, Caballe, Horne etc. ;-)))
2645 Sesto 2004-05-17 13:16:33 [Válasz erre: 2643 Szilgyo 2004-05-17 12:40:49]
Noná hogy vezényel a STOP-ben is egy-két karmesternö, ÉS EZ IGY IS VAN A RENDJÉN!!!-nem látok benne abszolút semmi problematikát, SÖT(!)-vannak egyes darabok amely \"nöi kézbe kerülve\" más dimenziókat is kapnak-lásd. a már szinte legendásnak mondható, és a MET által is átvett bécsi \"La Juive\"- Simone Young irányitásával, VAGY emlithetnék ugyancsak szines-élettelteli-sziporkázó-de-nem-olcsó \"Varázsfuvolá\" szintén innen, ugyancsak nöi irányitással!... etc-etc... ;-)
Noná hogy vezényel a STOP-ben is egy-két karmesternö, ÉS EZ IGY IS VAN A RENDJÉN!!!-nem látok benne abszolút semmi problematikát, SÖT(!)-vannak egyes darabok amely \"nöi kézbe kerülve\" más dimenziókat is kapnak-lásd. a már szinte legendásnak mondható, és a MET által is átvett bécsi \"La Juive\"- Simone Young irányitásával, VAGY emlithetnék ugyancsak szines-élettelteli-sziporkázó-de-nem-olcsó \"Varázsfuvolá\" szintén innen, ugyancsak nöi irányitással!... etc-etc... ;-)
2644 Búbánat 2004-05-17 13:06:33 [Válasz erre: 2643 Szilgyo 2004-05-17 12:40:49]
Eve Queler vezényletével nagyon szeretem Massenet Cid-jét. De a mi házatájékunkon is készített ritkán hallható operalemezeket (Hungarotonnál). Minden elismerésem az övé.
Eve Queler vezényletével nagyon szeretem Massenet Cid-jét. De a mi házatájékunkon is készített ritkán hallható operalemezeket (Hungarotonnál). Minden elismerésem az övé.
2643 Szilgyo 2004-05-17 12:40:49 [Válasz erre: 2642 Sesto 2004-05-17 12:34:52]
Hamár EVE QUELER, meg volt valahol kontra-Galgóczy is, egy-két szót megérdemelnének a rendező-, és karmesternők is, annál is inkább, mert a STOP-ban is vezényel egy hölgy, vagy több is. Hát szabad ezt?
Hamár EVE QUELER, meg volt valahol kontra-Galgóczy is, egy-két szót megérdemelnének a rendező-, és karmesternők is, annál is inkább, mert a STOP-ban is vezényel egy hölgy, vagy több is. Hát szabad ezt?
2642 Sesto 2004-05-17 12:34:52 [Válasz erre: 2637 cilike 2004-05-17 11:49:07]
Bocs´ Cilike, de ezzel a kijelentéseddel erösen vitatkoznék-már csak gyakorlati szempontból is- \"...a korai Verdikkel az a baj, hogy nem megy be rájuk a közönség...\" Csupán ellenpéldaként emliteném: éppen az elmúlt hetekben KELLETT a STOP-nek hirtelen programot változtatnia, mert a \"Lombardok\"-francia változatának nöi föszereplöje \"Helene\", vagyis az énekesnö lebetegedett, ezért \"La boheme\" volt programon, MERT nincs(!) megfeleö énekes ezekre az igen csak hybrid-szerepekre, hanggyilkos(=föleg a szoprán, tenor, de helyenként nyilván a basszus-, és bariton-szólamokat is megemlithetjük!) Mind a publikum, kritika(!) és a szakma is sajnálkozását fejezte ki, hogy elmaradtak az elöadások! Vagyis hiányzik egy kellöen képzett, érzékeny és tehetséges énekes-garnitúra, aki képes lenne az elvárásoknak megfelelöen elöadni ezeket a szólamokat, másrészt alig akad dirigens erre a repertoárra, hiszen ezek gyakorlatilag egytöl-egyik énekes-centrikus müvek, ergo egy \"karajan-i-egoval-megáldott\" dirigens-zseni(=diktátor?) énekesei mellöl nehezen tud kiemelkedni,...illetve \" egyénileg is csillogni\"... Nyilván a librettok is tartalmaznak (böven) banális helyzeteket, igy a rendezök sem kapkodnak elsö kézböl ezekért a még belcanto-ban gyökedzö, DE már Verdi géniuszát is megelölegzö müvekben! Mégis azt kell mondjam conclusio-ként, hogy igen is menne a közönség, HA lenne kinálat és minöség! (=Bécsben, Zürich-ben érdekes módon sosem probléma ezen gyöngyszemek bemutatása!) ...és ha belegondolunk, a MÁO-ban is hatalmas és szinte egyedülálló \"korai-Verdi-kultusz\" volt Maestro Gardelli irányitásával! Az amerikai kontinensen pedig EVE QUELER irányit-igaz legtöbbször koncertszerüen-rendkivül sikeres belcanto-, és korai Verdi ciklusokat, és mindig neves és igényes elöadógárdával közösen, DE erröl gondolom talán Wise tudna részletesebb infokkal szolgálni! ;-))) ...szóval szerintem korai még de nagyon a korai Verdit temetni!... Nem vagyok teljesen tisztában a MÁO mostani énekesei tekintetétben, hogy ilyen szempontból milyen könnyen, -vagy éppen nehezen lehetne egy korai Verdi-mü szereposztását összeállitani, DE pl. Lukács Gyöngyi, Fekete Veronika biztosan sikeresen meg tudná oldani egyik-s-más szólamot.(=lásd. Macbeth, amiben már eddig is bizoinyitottak, vagy F.V. sikeres Nabucco-Abigaill-jét is korábbi évadokból meg kell emlitsem!...) :-)
Bocs´ Cilike, de ezzel a kijelentéseddel erösen vitatkoznék-már csak gyakorlati szempontból is- \"...a korai Verdikkel az a baj, hogy nem megy be rájuk a közönség...\" Csupán ellenpéldaként emliteném: éppen az elmúlt hetekben KELLETT a STOP-nek hirtelen programot változtatnia, mert a \"Lombardok\"-francia változatának nöi föszereplöje \"Helene\", vagyis az énekesnö lebetegedett, ezért \"La boheme\" volt programon, MERT nincs(!) megfeleö énekes ezekre az igen csak hybrid-szerepekre, hanggyilkos(=föleg a szoprán, tenor, de helyenként nyilván a basszus-, és bariton-szólamokat is megemlithetjük!) Mind a publikum, kritika(!) és a szakma is sajnálkozását fejezte ki, hogy elmaradtak az elöadások! Vagyis hiányzik egy kellöen képzett, érzékeny és tehetséges énekes-garnitúra, aki képes lenne az elvárásoknak megfelelöen elöadni ezeket a szólamokat, másrészt alig akad dirigens erre a repertoárra, hiszen ezek gyakorlatilag egytöl-egyik énekes-centrikus müvek, ergo egy \"karajan-i-egoval-megáldott\" dirigens-zseni(=diktátor?) énekesei mellöl nehezen tud kiemelkedni,...illetve \" egyénileg is csillogni\"... Nyilván a librettok is tartalmaznak (böven) banális helyzeteket, igy a rendezök sem kapkodnak elsö kézböl ezekért a még belcanto-ban gyökedzö, DE már Verdi géniuszát is megelölegzö müvekben! Mégis azt kell mondjam conclusio-ként, hogy igen is menne a közönség, HA lenne kinálat és minöség! (=Bécsben, Zürich-ben érdekes módon sosem probléma ezen gyöngyszemek bemutatása!) ...és ha belegondolunk, a MÁO-ban is hatalmas és szinte egyedülálló \"korai-Verdi-kultusz\" volt Maestro Gardelli irányitásával! Az amerikai kontinensen pedig EVE QUELER irányit-igaz legtöbbször koncertszerüen-rendkivül sikeres belcanto-, és korai Verdi ciklusokat, és mindig neves és igényes elöadógárdával közösen, DE erröl gondolom talán Wise tudna részletesebb infokkal szolgálni! ;-))) ...szóval szerintem korai még de nagyon a korai Verdit temetni!... Nem vagyok teljesen tisztában a MÁO mostani énekesei tekintetétben, hogy ilyen szempontból milyen könnyen, -vagy éppen nehezen lehetne egy korai Verdi-mü szereposztását összeállitani, DE pl. Lukács Gyöngyi, Fekete Veronika biztosan sikeresen meg tudná oldani egyik-s-más szólamot.(=lásd. Macbeth, amiben már eddig is bizoinyitottak, vagy F.V. sikeres Nabucco-Abigaill-jét is korábbi évadokból meg kell emlitsem!...) :-)
2641 Sesto 2004-05-17 12:15:10 [Válasz erre: 2601 Norma 2004-05-16 00:39:50]
...egészen biztos, ez is felfogás kérdese, de akkor nem mozi kell-mert ott talán túl sok az \"action\"-...marad tehát a (poros) múzeum!... ;-)
...egészen biztos, ez is felfogás kérdese, de akkor nem mozi kell-mert ott talán túl sok az \"action\"-...marad tehát a (poros) múzeum!... ;-)
2640 Búbánat 2004-05-17 12:07:55
A Népszabadságban Fáy után M.G.P. is megírta a maga \'dolgozatát\' a Lohengrinről. Lerágott csont...
A Népszabadságban Fáy után M.G.P. is megírta a maga \'dolgozatát\' a Lohengrinről. Lerágott csont...
2639 Búbánat 2004-05-17 12:01:31 [Válasz erre: 2636 kalahari 2004-05-17 11:39:33]
Tavaly, amikor a Taviataban láthattuk Brusont Berkes volt a partnere, most a Toscában Wendlert láttam kiírva. Nem értem ezt...
Tavaly, amikor a Taviataban láthattuk Brusont Berkes volt a partnere, most a Toscában Wendlert láttam kiírva. Nem értem ezt...
2638 Búbánat 2004-05-17 11:59:20 [Válasz erre: 2637 cilike 2004-05-17 11:49:07]
A nyolcvanas-kilecvenes években volt egy kezdeményezése a londoni Covent Garden Royal Opera House vezetőségének. Tervbe vették hogy néhány év alatt Verdi összes operáját bemutatják. El is indult a sorozat. De közbe jött az operaház átépítése. Most nem tudom, hogy ez a másorpolitika még életbven van-e náluk, folytatódott-e a Verdi-széria vagy végleg abbamaradt.
A nyolcvanas-kilecvenes években volt egy kezdeményezése a londoni Covent Garden Royal Opera House vezetőségének. Tervbe vették hogy néhány év alatt Verdi összes operáját bemutatják. El is indult a sorozat. De közbe jött az operaház átépítése. Most nem tudom, hogy ez a másorpolitika még életbven van-e náluk, folytatódott-e a Verdi-széria vagy végleg abbamaradt.
2637 cilike 2004-05-17 11:49:07
Ezekkel a korai Verdikkel az a baj, hogy nem megy be rájuk a közönség./ Jó, a C\'est la guerre-re se./ Nekem szinte mindegyik tetszik ,a Luisa Miller nagyon szép, a Legnanoi csata is, a Kalóz se rossz, de őszintén szólva, nem véletlenül azokat játsszák, amiket minden színház repertoáron tart. Bár ha megnézzük a mi Traviatánkat, az valami siralmas. Unalmas, elkopott, mind zeneileg, mind színpadilag.
Ezekkel a korai Verdikkel az a baj, hogy nem megy be rájuk a közönség./ Jó, a C\'est la guerre-re se./ Nekem szinte mindegyik tetszik ,a Luisa Miller nagyon szép, a Legnanoi csata is, a Kalóz se rossz, de őszintén szólva, nem véletlenül azokat játsszák, amiket minden színház repertoáron tart. Bár ha megnézzük a mi Traviatánkat, az valami siralmas. Unalmas, elkopott, mind zeneileg, mind színpadilag.
2636 kalahari 2004-05-17 11:39:33 [Válasz erre: 2633 WiseGentleman 2004-05-17 09:09:22]
Az még vele is előfordulhat. Viszont a Brusonos Toscát csak vele szabadna énekeltetni, és természetesen rögzíteni, mert ilyen sem lesz minden nap.
Az még vele is előfordulhat. Viszont a Brusonos Toscát csak vele szabadna énekeltetni, és természetesen rögzíteni, mert ilyen sem lesz minden nap.
2635 Búbánat 2004-05-17 10:16:12 [Válasz erre: 2629 ramfis 2004-05-16 23:29:08]
Ez egy szenzációsan jó lemezfelvétel, valóban, egyik kedvencem. Különben Chailly pálcája alatt Bolognában is bemutatták a nyolcvanas évek végén, Bruson, Susanne Dunn , Vincenzo LaScola és másokkal, amely videón is megjelent, de a Mezzo is leadta. Mivel \"élő\" adás felvétele, természetsen nem vetekszik a Levinnel készült lemezfelvétel hangzásával, de ott a látvány, a statisztéria, a megelevenedő kulisszák. A maga nemében ez egy varázslatos előadás volt, jó hogy képenyőre került.
Ez egy szenzációsan jó lemezfelvétel, valóban, egyik kedvencem. Különben Chailly pálcája alatt Bolognában is bemutatták a nyolcvanas évek végén, Bruson, Susanne Dunn , Vincenzo LaScola és másokkal, amely videón is megjelent, de a Mezzo is leadta. Mivel \"élő\" adás felvétele, természetsen nem vetekszik a Levinnel készült lemezfelvétel hangzásával, de ott a látvány, a statisztéria, a megelevenedő kulisszák. A maga nemében ez egy varázslatos előadás volt, jó hogy képenyőre került.
2634 Búbánat 2004-05-17 10:09:45 [Válasz erre: 2628 Heiner Lajos 2004-05-16 23:12:19]
Csatlakozom. Azonban azt előzze meg a Szicílai vecsernye csonkítatlan (a \"Négy évszak\" félórás balett betétettel teljes) bemutatója. És ha már álmodozunk: Stiffelio és a Haramiák is nálam az értékesebb zenei anyagok közé tartoznak.
Csatlakozom. Azonban azt előzze meg a Szicílai vecsernye csonkítatlan (a \"Négy évszak\" félórás balett betétettel teljes) bemutatója. És ha már álmodozunk: Stiffelio és a Haramiák is nálam az értékesebb zenei anyagok közé tartoznak.
2633 WiseGentleman 2004-05-17 09:09:22 [Válasz erre: 2632 kalahari 2004-05-17 08:41:58]
Akkor lehet, hogy rossz passzban volt, amikor a Manon Lescaut-ban láttam...
Akkor lehet, hogy rossz passzban volt, amikor a Manon Lescaut-ban láttam...
2632 kalahari 2004-05-17 08:41:58 [Válasz erre: 2631 WiseGentleman 2004-05-17 06:42:12]
Kelennel semmi baj.
Kelennel semmi baj.
2631 WiseGentleman 2004-05-17 06:42:12
Elnézést, de Kelennel nem ugyanaz a baj, mint Tokodyval? Csak úgy mellesleg, bocs a közbevetésért...
Elnézést, de Kelennel nem ugyanaz a baj, mint Tokodyval? Csak úgy mellesleg, bocs a közbevetésért...
2630 ramfis 2004-05-16 23:33:04 [Válasz erre: 2629 ramfis 2004-05-16 23:29:08]
Giovanna d\' Arco-t természetesen hallgattam, nem halgattam.
Giovanna d\' Arco-t természetesen hallgattam, nem halgattam.
2629 ramfis 2004-05-16 23:29:08 [Válasz erre: 2628 Heiner Lajos 2004-05-16 23:12:19]
Szerintem ki lehetne állítani legalább egy jó szereposztást. Kelen, Fokanov stb. A Giovanna d\' Arco is nagyon jó, nemrég halgattam (Cab,Dom, Levine), nem is értem miért tartják gyengének.
Szerintem ki lehetne állítani legalább egy jó szereposztást. Kelen, Fokanov stb. A Giovanna d\' Arco is nagyon jó, nemrég halgattam (Cab,Dom, Levine), nem is értem miért tartják gyengének.
2628 Heiner Lajos 2004-05-16 23:12:19 [Válasz erre: 2611 ramfis 2004-05-16 01:30:19]
Kikkel? Domingo már nem énekli. Amúgy egyet értek. Sőt. Giovanna d\' Arco.
Kikkel? Domingo már nem énekli. Amúgy egyet értek. Sőt. Giovanna d\' Arco.
2627 frushena 2004-05-16 22:26:25 [Válasz erre: 2626 WiseGentleman 2004-05-16 21:34:08]
Pedig a Xerxes-t is ő rendezi majd, ha egyszer eljutunk odáig. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire \"nyúlna bele\" a műbe. Mivel barokk operáról van szó én bízom benne, hogy nem fogja nagyon modernre venni a figurát. A Turandot-ot még nem láttam, májusban nézem. Viszont a Vérnász és A csavar is nagyon tetszett! Vidnyánszki jövőre is rendez az Operában. Kíváncsian várom! ;)
Pedig a Xerxes-t is ő rendezi majd, ha egyszer eljutunk odáig. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire \"nyúlna bele\" a műbe. Mivel barokk operáról van szó én bízom benne, hogy nem fogja nagyon modernre venni a figurát. A Turandot-ot még nem láttam, májusban nézem. Viszont a Vérnász és A csavar is nagyon tetszett! Vidnyánszki jövőre is rendez az Operában. Kíváncsian várom! ;)
2626 WiseGentleman 2004-05-16 21:34:08 [Válasz erre: 2625 frushena 2004-05-16 21:04:30]
A Jenufa rendezése tök jó volt, Kovalik Vérnászából továbbra sem értem, hogy miért kell a Holdnak - aki egyébként fázik - félmeztelenre vetkőznie. A Turandot esetén pedig durván beavatkozik a cselekményben (a három tanácsos elárulja Kalafnak a megfejtést)...
A Jenufa rendezése tök jó volt, Kovalik Vérnászából továbbra sem értem, hogy miért kell a Holdnak - aki egyébként fázik - félmeztelenre vetkőznie. A Turandot esetén pedig durván beavatkozik a cselekményben (a három tanácsos elárulja Kalafnak a megfejtést)...
2625 frushena 2004-05-16 21:04:30 [Válasz erre: 2623 WiseGentleman 2004-05-16 19:49:35]
Szerintem nagyon jól csinálja! Vidnyánszky - Jenufa rendezése?
Szerintem nagyon jól csinálja! Vidnyánszky - Jenufa rendezése?
2624 kalahari 2004-05-16 20:05:49 [Válasz erre: 2621 ramfis 2004-05-16 16:32:43]
Most miért??? A poros, kókadt pálmaágakat már kicserélték... :-)) De pl. a Toscát szinte mindenhol ugyaígy rendezik, mert nem is nagyon lehet modernkedni benne. Ahogy ez a történelmi témájú operákkal lenni szokott.
Most miért??? A poros, kókadt pálmaágakat már kicserélték... :-)) De pl. a Toscát szinte mindenhol ugyaígy rendezik, mert nem is nagyon lehet modernkedni benne. Ahogy ez a történelmi témájú operákkal lenni szokott.
2623 WiseGentleman 2004-05-16 19:49:35
A rendezők megítélése ízlések és pofonok kérdése, nekem például Kovalik rendezései (Turandot, Vérnász) tűnnek elfogadhatatlannak, de ez szubjektív...
A rendezők megítélése ízlések és pofonok kérdése, nekem például Kovalik rendezései (Turandot, Vérnász) tűnnek elfogadhatatlannak, de ez szubjektív...
2622 cretien 2004-05-16 17:06:18 [Válasz erre: 2612 WiseGentleman 2004-05-16 08:26:14]
Én inkább a magasait hallottam tegnap sokszor túl élesnek.
Én inkább a magasait hallottam tegnap sokszor túl élesnek.
2621 ramfis 2004-05-16 16:32:43
Meg kell nézni az übergagyi Nagy Viktor rendezte Aidát. Egyszerűen botrányos. Ha az Operaház ilyen produkciókra képes, nem érdemli meg, hogy \"magaskultúrának\" nevezzük, mert az előadás a céllövöldék, vurstlik színvonalát idéző vásári bóvli. Ha ez az opera, akkor menthetetlen a műfaj.
Meg kell nézni az übergagyi Nagy Viktor rendezte Aidát. Egyszerűen botrányos. Ha az Operaház ilyen produkciókra képes, nem érdemli meg, hogy \"magaskultúrának\" nevezzük, mert az előadás a céllövöldék, vurstlik színvonalát idéző vásári bóvli. Ha ez az opera, akkor menthetetlen a műfaj.
2620 janomano 2004-05-16 16:28:15
Találtam egy klassz helyet. Lehet olvasgatni zenehellgatás közben: http://www.tarjangabor.hu/libretto/
Találtam egy klassz helyet. Lehet olvasgatni zenehellgatás közben: http://www.tarjangabor.hu/libretto/
