Bejelentkezés Regisztráció

Opernglas, avagy operai távcső...


2693 kalahari 2004-05-18 15:24:17 [Válasz erre: 2686 ramfis 2004-05-18 14:28:55]
Nem akar, és nem mindenáron. De egyértelműen arra fejlődik a hangja. szépen belakja majd a Verdi-Puccini repertoárt. Persze nem Otellót, és még Cavaradossi is odébb van.

2692 Szilgyo 2004-05-18 15:12:18 [Válasz erre: 2690 szanyi 2004-05-18 15:08:55]
Köszönöm szépen! És még ez merészel itt zenéről írni!!!

2691 Megén 2004-05-18 15:11:46 [Válasz erre: 2687 gerard depardieu 2004-05-18 14:41:38]
Köszönöm a beszámolót. Én annak idején a Mezzon láttam az előadást és nagyon tetszett. Természetesen Önnek is gratulálok. Számunkra megtiszteltetés, hogy narrátora az operának. Nagyon örülök, hogy egy ilyen színvonalas előadással kerültünk be a francia művészeti életbe.

2690 szanyi 2004-05-18 15:08:55
f-moll

2689 Szilgyo 2004-05-18 15:01:47 [Válasz erre: 2688 Szilgyo 2004-05-18 14:56:31]
Nem Sarastróé, hanem Manricoé, ami meg tán h-moll. Szóljatok már rám!!!

2688 Szilgyo 2004-05-18 14:56:31 [Válasz erre: 2686 ramfis 2004-05-18 14:28:55]
Minden tiszteletem a nevezett művészeké, de attól még, hogy valaki nagyon szeretné Kelent vagy Kovávsházit, vagy akár Rálikot és társait egy-egy szerepben hallani, nem biztos, hogy az jót is tesz az adott énekes hangjának...Kelen erőlködik a Trubadúrban, igazán szerintem a f-dúr ária az ő világa...

2687 gerard depardieu 2004-05-18 14:41:38
Kedves Momus olvasók Az elmúlt hétvégén két előadáson volt szerencsém előadni Kodály Háry Jánosát négy remek magyar énekessel. Mivel tudom, hogy e fórumon foglalkoztak a Montpellier-i előadással, ezúton szeretném elmesélni, hogy óriási siker volt teltházzal, pedig az a Corum-ban nem csekélység. kb. 2500 néző. A magam nevében is csak azt mondhatom, hogy kiváló kollégákat, elsőrangú énekeseket ismertem meg a partnereimben. Nagyon örülök, hogy a híres magyar énekesiskolának még mindig vannak kiemelkedő személyiségei. Mellesleg lesz még két előadás Párizsan is, akinek van kedve, oda még eljöhet.

2686 ramfis 2004-05-18 14:28:55 [Válasz erre: 2685 kalahari 2004-05-18 12:46:48]
Azért Turiddu még sok lenne Kovácsházinak. Erősödik a hangja, de azt sem értem miért akar minden lírai/spinto hőstenor lenni.. Ez igaz Kelenre is, ő alapvetően spinto, a Trubadúr szerintem nem neki való, sokszor forszírozottan kell énekelnie, ami hosszútávon biztos rossz.

2685 kalahari 2004-05-18 12:46:48 [Válasz erre: 2684 ramfis 2004-05-18 12:13:10]
Kovácsházi is régen lehetne Turiddu, Edgardo, (Rodolfo lesz is), csak mincs más, aki a lírai szerepeket énekelje. Csak ő és Timothy. Wendler javult, de nem igazán jó hang.

2684 ramfis 2004-05-18 12:13:10 [Válasz erre: 2678 kalahari 2004-05-18 08:43:32]
Szerintem Kelen sose volt annyira lírai, mint Kovácsházi. Ő \'79-ben már Canio volt egy tévés feldolgozásban. Azt továbbra is fenntartom, hogy Wendler sokat javult. Nem színészi képességre gondoltam, persze hanem színpadi megjelenésre.

2683 ramfis 2004-05-18 12:07:28 [Válasz erre: 2681 agyament 2004-05-18 08:55:32]
De a főbb szerepekben Lukács Gy., Fokanov és bizonyos Afasenko (ha jól írtam)

2682 Norma 2004-05-18 08:58:02
És az évad közepén volt egy Tosca Sümegivel, Kelennel és Fokanovval némileg a világszínvonal felett. Bűn, hogy nem készült róla TV-felvétel.

2681 agyament 2004-05-18 08:55:32 [Válasz erre: 2675 frushena 2004-05-18 07:44:37]
Az Attilát ráadásul a debreceniekkel adják (tényleg Alföldi rendezi), szóval kapaszkodjatok! ;-)

2680 kalahari 2004-05-18 08:55:00 [Válasz erre: 2679 frushena 2004-05-18 08:49:35]
Szerintem már unja, háromszor is elénekelte itt. De jó lenne megint látni valamiben, pl. Violettaként.

2679 frushena 2004-05-18 08:49:35 [Válasz erre: 2678 kalahari 2004-05-18 08:43:32]
Asako Tamura-s Lucia felejthetetlen volt! Micsoda hang szorult abba nőbe... Köv.évadban énekli vajon?

2678 kalahari 2004-05-18 08:43:32 [Válasz erre: 2672 ramfis 2004-05-17 22:48:23]
Szerintem Kelen nem volt rossz a Tamurás Lucián sem, de aztán énekelt egyet Kertesivel is, az még jobb volt. Az utódja nem annyira Fekete lesz, inkább Kovácsházi, de még nem mostanában. Wendlernek pont a színpadi alakításával voltam elégedett, a hangja nem tetszik, akkor sem, amikor épp nem hamis, de a Carmenben és a Parasztbecsületben is jól játszott szerintem. A színészi képesség nem kilóhoz kötött egyébként sem.

2677 frushena 2004-05-18 08:23:23 [Válasz erre: 2676 Búbánat 2004-05-18 08:11:17]
Akkor jól tudtam!? Igaz nem sok info van róla eddig.

2676 Búbánat 2004-05-18 08:11:17 [Válasz erre: 2675 frushena 2004-05-18 07:44:37]
Itt szó volt korábban erről, hogy Koltai rendezné a Bakáts téren a nyáron.

2675 frushena 2004-05-18 07:44:37
Állítólag most nyáron lesz Álarcosbál! Tudtok róla valamit? Azt tudom, hogy a Margitszigeten lesz Attila (R:Alföldi) kétszer, de valami ilyesmit is hallottam, hogy Álarcosbál is lesz.

2674 WiseGentleman 2004-05-18 03:03:04 [Válasz erre: 2645 Sesto 2004-05-17 13:16:33]
Mellesleg, ami a La Juive-et illeti, én azt nem értem, hogy a tavalyi szezonban miért hagyták ki az Eleázár-ária gyors részét (nem mintha a lassú részben nem lett volna Shicoff megrendítő), mert például a lemezen eredetileg rajta van. Ami a visítozást illeti, nekem jelen pillanatban Takács Klára Sába-királynőjétől sajog a fülem (különös tekintettel a harmadik felvonás elején hallatott hangokra...).

2673 WiseGentleman 2004-05-18 02:44:58 [Válasz erre: 2642 Sesto 2004-05-17 12:34:52]
Eve Queler az Opera Orchestra of New York együttesét dirigálja, amely kevésbé ismert operák hangversenyszerű bemutatására szakosodott, például egyszer kitűnő Puritánokat láttam velük, s ők rendezték meg valamikor 93 körül Carlo Bergonzi new yorki búcsúfelléptét. Mellesleg Raimondiról annyit, hogy sokáig én sem szerettem, túlságosan baritonálisnak tartottam a hangját a súlyos basszusszerepekhez, bár a Giulini-féle Don Carlosban még igencsak zengő basszusa van. Viszont, gondolom, azért váltott át többnyire bariton-szerepkörre, mert hangilag kissé hasonló tendenciát élt meg, mint például Gregor József (Sarastrotól Don Pasqualéig). Utóbbinak például Simon Boccanegra-felvételén szerintem kifejezetten hiányos a basszus-orgánuma (nem értem, miért nem lehetett volna akkor Begányit szerepeltetni). Mellesleg Raimondi Salzburgban kifejezetten tetszett, pláne azok a jelenetek, amikor Kurt Rydl-lel (Crespel) énekelt együtt. Egyébként a Herr Kammersaengert júniusban fogom látni a Deutsche Oper Berlinben, mi mást, mint Ochsot énekel :). Jövő januárban pedig Voigt énekli a Marschallint és a Kaiserint is a (húzatlan) Frau ohne Schattenben, Franz Grundheber oldalán. (yummy :) ). Bocs a csapongásért, de kissé fáradt vagyok...

2672 ramfis 2004-05-17 22:48:23
Kelen Pétert még nem szabad leírni. Nem is olyan öreg még, 54-55 év körüli. Ősszel csakugyan volt egy hullámvölgye, a Tamurás Lucián nagyon szenvedet, de azóta megint nagyon jó, és nem látom a trónkövetelőt. Ott van Fekete Attila, de sajnon kallódik, nem vigyáz magára. Nem is értem, miért énekelt Radamest Debrecenben, csak koncertszerűen, de akkor is... Wendler szerintem egyre jobb, sokat fejlődött, a Parasztbecsületben hangilag teljesen adekvát. 20 kilót persze fogyhatna (Bándi is) akkor talán színpadi játéka is javulna.

2671 ramfis 2004-05-17 22:25:51 [Válasz erre: 2670 cilike 2004-05-17 21:22:45]
Szerintem Sümegi is felülvizsgálja nézeteit, miután élete legnagyobb (közönség és szakmai) sikerét érte el. Ha annyira utálná a rendezést, nem nyilatkozna róla a sajtónak. Nem kötelező. Van tenorista aki egy életen át kerüli a médiát...

2670 cilike 2004-05-17 21:22:45
Elolvastam Koltai kritikáját. Nem szeretnék vele egyetérteni! Miért utálja úgy a közönséget? Mert Megyó nem szereti az operát? Ki tehet arról, hogy a németek tíz perccel a csengőszó után se képesek befejezni a büfében a ...fogyasztást? Közönséges előadáson nem nagyon tapasztalni, ami a premieren volt, mármint hogy tömegek jöttek már a zene alatt! Meg szegényke eszerint nem vette észre, hogy Sümegin az utálat jött ki, nem a szereppel való azonosulás. Az énekeseket egyébként szerintem is jól ítéli meg, kár, hogy azt írja, mindenképpen emellett a rendezés mellett voksolt volna. És hogy elnevette magát, ez érthető, de mért nem a rendezőt hibáztatja érte? Szerinte jó, hogy kacagnia kellett? És hogy jön ide Orbán?

2669 Norma 2004-05-17 20:23:09 [Válasz erre: 2668 Judit 2004-05-17 20:09:47]
Rendben. E-mail cím jobb lett volna, azon könnyebben kommunikálok, de megoldjuk. Egyelőre átveszem, aztán az átadást majd egyeztetjük.

2668 Judit 2004-05-17 20:09:47
Kedves Norma! Fantasztikus vagy nagyon örülnék ha megtennéd, nekem van egy Curá-s Toscám esetleg.Mobilom 303872397. Mégegyszer köszönöm! Judit.

2667 Norma 2004-05-17 19:57:21 [Válasz erre: 2665 Judit 2004-05-17 19:43:33]
A TV5 adta a közelmúltban, igaz, nem a kiírt műsor szeint, hanem csak úgy. Véletlenül kapcsoltam rá a 2. felv. közepén, persze dühöngtem. Majd a teletexten megnéztem, hogy ismétlik-e, és mázlim volt. Így felvettem. Ha gondolod VHS-ről átmásolom szívesen. Bár a Kalafnak ígért Caruso-filmet nem találtam meg - aki tud, segítsen -, de ez a Tosca a polcom féltve őrzött kincse, tuti megtalálom.

2666 Norma 2004-05-17 19:52:35 [Válasz erre: 2663 frushena 2004-05-17 15:49:51]
Örülök, hogy tetszett MGP szellemessége, bár le kellett volna védetnem, mert így már ő sem eredeti. Lásd 2342-es bejegyzésemet 05. 02-án. De a nagyok is merítenek valahonnan, így büszke lehetek. Ha saját magától találta ki, akkor is.

2665 Judit 2004-05-17 19:43:33
Segitsetek,régóta körözöm az Alagna+Neje Toscá-s filmet! 2662 irta,hohy látta. Hol?

2664 frushena 2004-05-17 16:49:40 [Válasz erre: 2663 frushena 2004-05-17 15:49:51]
A kép link: http://www.theatre.org.hu/images/article/image_2227.jpg

2663 frushena 2004-05-17 15:49:51
M.G.P. a Lohengrin-ről: Elza von Trabant Perencz Béla és Marton Éva (kép: MTI - Földi Imre) Amint felhagynak a nézők atavisztikus \"Éljen Rákosi, éljen a Párt!\" ritmikus tapsukkal és illetlen zenebonával kifejezik nemtetszésüket: ünnep van a színházban. Azt jelenti, hogy a széksorokban összegyűltek nem rutinból foglaltak helyet. Nem a kulturális kegyhelyen megjelenés sznobizmusa vonzotta oda őket. Vérre megy a játék. Valahányszor fütyülnek és pfujolnak színházban: megéled az unalom csarnoka. Személyesen megérint az előadás. Megcsalja a közönség várakozását. Megsérti ízlésüket. Próbára teszi fogékonyságukat. Nem számított ingerekkel hat. Általában újdonságokért váltanak jegyet színházba. De lehetőleg már látott vagy hallott újdonságokért. Röviden: ha kitör a nézőtéren a színházi vihar - az igen örvendetes dolog. A színház halhatatlanságának bizonyítéka. Az Erkel sok nagy bukást megért, lehasznált épületében Ljubimov Don Giovannija óta nem indultak fel úgy a nézők, mint Wagner Lohengrinjének felújításán. A tüntetéses bemutató telitalálatára jellemzően a városban mindenkinek illet pártállást nyilvánítani Lohengrin-kérdésben. A premierről nem haditudósíthatok. Későbbi, békésebb előadáson illendőségből búúúztak lekésett wagneristák, néhány kulccsal elvégzett füttyszó is felhangzott. A közönség nagy része azonban (előre tudva dolgát) ellentüntetőkből állt. Tenyerükkel ünnepeltek. Pierre Boulez meg a prózai rendező Patrice Chéreau 1976-ban a Ring századik évfordulójára Bayreuthban színre vitt Niebelungen-tetralógiát antikapitalista megfontolásból a mű keletkezésének korába helyezték. Lett is belőle skandalum. Azóta ez a modern Wagner-értelmezés. Az ízlés szokás és közmegegyezés kérdése. Összművészeti szentté avatása előtt Wagner Richárdot is csupán eredetieskedő fickónak tartották. Wagner írta 1848 után: \"teljesen magányos sétáimon nagy megkönnyebbülésemre gondolatban egyre tökéletesebben kidolgoztam egy elképzelést az emberi társadalomnak arról az állapotáról, amelyhez az ekkor rendszerük kiépítésén fáradozó szocialisták és kommunisták legmerészebb óhajai és törekvései csupán a közös alapot nyújtották, míg számomra ezek a törekvések csak attól a ponttól kezdve nyertek jelentőséget és értelmet, ahol megérkeztek a politikai fordulatokhoz és konstrukciókhoz, mert itt kezdhettem el én a művészetre vonatkozó új elképzeléseim megvalósítását.\" Idézi Peter Wapnewski Wagner-könyvében. Bayreuth 84 éves vezetőjének, Wolfgang Wagnernek 1978-ban Bayreuthban született Katharina Wagner lánya - aki az ünnepi játékokon az apja felújította Mesterdalnokoknál, Berlinben Harry Kupfer oldalán és Tokióban volt segédrendező - egy Würzburgban megrendezett \"Hollandi\" után második rendezéseként az Erkelben megbotránkoztatta a müncheni festészeti modorban megfestett színpadi vásznakat hiányoló wagneristákat, akik még mindig romantikusan bámulnak. A tervek szerint jövőre a Trisztánt, 2007-ben a családi Bayreuthban a dédnagypapa Mesterdalnokokját viszi színre a trónörökös operahercegnő. Alexander Dodge tervezte mai viseletekben és egyszerűsített Jessner-lépcsősorral, Robert Sollich dramaturg támogatásával Lohengrin suta diplomata aktatáskáján az egykori erzsébetvárosi Hattyú gőzmosoda - a Patyolat ellopta - emblémájával oldalán jelenik meg, és ugyanezzel a logóval díszített T-shirtökben mutatkoznak hívei. A szép hangú, hajlékonyan éneklő Sümegi Eszter Elza von Brabant szólamának lírai szépségeit lefegyverzően megszólaltatja. Brabanti Elza helyett neurotikus Elza von Trabant. Feszengő vádlott csizmásan, barna hacukájában. Legviszszatetszőbb - a szcenikailag az előadásból kilógó és naturalistán aprólékos - nászszobában elvégzett ügyetlen cselekvéssorával, ahogy leporolja válláról lovagjának keze nyomát, ahogy a televízió távirányítójával bajlódik, és sértett, mert elzárták előle a délutáni tévéadást és végül azt a közönséges mozdulatát nehezen bocsáthatjuk meg, amint melltartóját igazgatja, valószínűleg csábereje növelése érdekében. Hogy a rendező beérte a híg jelzésekkel, az csatlakozik az előadás néhány szakmai hibájához: a televíziókamerák és sajtófotósok egyhangú túltengéséhez, a kar színészi feladatainak kevéssé tagolt megvalósításához, valamint az amatőr felvételek monoton sleifnibe ragasztott filmes bejátszásaihoz. (Az eredeti híradómontázsok Berlin, Prága, Budapest, Bukarest, Marosvásárhely és a soproni vasfüggönyátvágás a lábbal szavazó NDK-sok előtt: kitágítják az előadás értelmezhetőségét.) Lohering (Kiss B. Attila) és A király hirdetője (Cserhalmi Ferenc) két siralmasan föltett parókában úgy fest, mint egy DEFA-Mosszovjet koprodukció pozitív pártitkárhőse. Fried Péter Henrik királyának emberi és hangbéli a súlya. Telramund (Perencz Béla) elvész a központi bizottsági ülésen. Hogy csak a kivitelezés gyakorlatlanságáról van szó, és szereposztási kényszerekről: azt Marton Éva varázslatos Ortrudja bizonyítja. Egyszerre apparátus-dáma és varázslónő, modern demagóg és romantikus intrika. Marton Éva együtt lélegzik az előadás gondolatával. Az előadói terem hőségét enyhítendő a legyezőnek használt sillabusz meglebbentésével adja tudtul a kórusban ülését. Majd apró gesztusokkal, Telramundnak fülbesúgott megjegyzésével előadóművészi igazolását adja a pártülésnek. Könnyeden fogalmaz. Kedvvel játszik. Súlyos, áradó személyisége kivéd minden ellenvetést. Legyen az akár a rendezői koncepció kifogásolása, akár Wagner elárulásának vádja. Előbbit hitelesíti, utóbbit megszólaltatja. S még az sem zavaró, hogy a harminc évig a világon körbehordott hangjának évgyűrűi vannak. Színészi nagysága, fölényes színpadi biztonsága, tömör előadói plaszticitása egy művészi ereje teljében lévő nagy személyiséget csodáltat meg. Jurij Szimonov vezényletével meggyőző zenekart, Szabó Sipos Máté karigazgató keze alatt a kis karakterszerepekre felbontott, de tiszta erővel szóló kart hallhattunk. A kimaradt hattyú a gúnyos anekdotára emlékeztet: Burian Károly hőstenor alkoholos befolyásoltság miatt lekéste a színpadra beúszó hattyút, majd megkérdezte az elképedt ügyelőt: Mikor jön a következő hattyú? Az előadás láttán a közönségnek meg kell várnia a menetrendszerű következő hattyú érkezését. Lohengrin szélsebes távozását egy utasszállító repülőn látjuk a vetítővásznon. A talányos és nem igazán kielégítő operai befejezés a dédunoka és dramaturgja értelmezésében idegesítővé lesz: Lohengrin azért akart névtelen maradni Elza előtt, mert táskájában kémfelszerelések lapulnak. A lovag valamilyen ügynök. Vagy a maffia lovagja. Isten sem ismeri ki magát napjaink zűrzavarában ki hova tartozik és mennyivel. A befejezés rendezőileg több felvonással korábban exponálódik: a szín bal oldalán, a díszleten kívül egy hátizsákos homeless piszmog. Kívül az uralkodó osztályon, kívül a népfelkelőkön, kívül a librettón és a zenedrámán ténfereg. A fináléban riadt tehetetlenséggel ráébred: királlyá öltöztetik. A politikai csirkefogókkal csereszabatos bármelyik koszos csavargó. Ez nem Richard Wagner, ez Katharina Wagner betoldása. Az első két felvonás azonban engedelmeskedik Wagner világnézeti zenéjéhez. Ez nemcsak arra utalás, hogy a protonáci zenei és színházi lángelme a drezdai forradalomtól könnyedén átlépett udvaronci muzsikusnak, sem arra, hogy a nemzeti szocialista időkben a Führer érezte magát hattyún érkező megváltó Lohengrinnek. Wagner muzsikája világnézeti, még akkor is, ha Lohengrin és a Wartburgi dalnokverseny mondáival Párizsban legjobb barátja, a tudós filológus Samuel Lehrs ismerteti meg. Vagyis a tősgyökeres német zenedrámához egy zsidó vezeti el a romantika nagy reformerét, aki három J-t gyűlölt igazán: - Juden, Journalisten, Jesuiten - zsidókat, újságírókat, jezsuitákat

2662 Szilgyo 2004-05-17 15:22:27 [Válasz erre: 2660 Búbánat 2004-05-17 15:00:23]
A Szicíliai vecsernye Levine-os felvételén is ő a vakfolt...Viszont kétségtelenül nagy színész, lásd Hoffmann meséi tavaly Salzburgból. És Scarpiaként is jó, akár az Alagna/Gheorgiou-s filmben.

2661 Sesto 2004-05-17 15:04:39 [Válasz erre: 2660 Búbánat 2004-05-17 15:00:23]
Borisz Godunov sem igazán bariton szólam, Raimondi-t egyébként föleg otthon, Olaszországban mindig is \"basso cantate-nak\" könyvelték el...

2660 Búbánat 2004-05-17 15:00:23 [Válasz erre: 2654 Szilgyo 2004-05-17 14:11:49]
Oroveso a Normában, a Don Carlosban ő a Fülöp király....valóban, egyre másra basszus szerepeket énekel. Nem is emlékszem hirtelen, hogy basszuson kívül milyen felvétele van. Az operafilmekben viszont bariton szertepeket kapott: Escamillio, Don Giovanni.

2659 Sesto 2004-05-17 14:45:17 [Válasz erre: 2656 Szilgyo 2004-05-17 14:30:03]
...egy tény, ö basszbariton, és nem basszus volt, ez igy igaz!... Szerepsozási tévedésektöl meg azért hemzseg az operavilága: legyen az szinpadon, vagy akár \"konzerven\"-például Gardelli magyar Attila-felvételén Nyesztyerenko biztosan klasszisokkal különb Attila, mig ott pl. Sass Sylvia vonyit, de nagyon elviselhetetlenül!... ;-)

2658 Heiner Lajos 2004-05-17 14:39:19 [Válasz erre: 2657 Heiner Lajos 2004-05-17 14:39:03]
Szegeden. Bocs.

2657 Heiner Lajos 2004-05-17 14:39:03 [Válasz erre: 2629 ramfis 2004-05-16 23:29:08]
A Johanna - állítólag Szgeden játszották Ungarnban először, ezzel a címmel - óriási opera. Pál Tamás, + Karikó, Gyimesi, Juhász. Volt \'78 vagy \'79 magasságában. Amúgy lemezen: 1951, Tebaldi, Bergonzi, Panerai. Persze a Levine-féle a klasszikus.

2656 Szilgyo 2004-05-17 14:30:03 [Válasz erre: 2655 Sesto 2004-05-17 14:15:06]
Raimondi: nem nagyon szokok ilyet írni, mert nem értek hozzá, de ha le van írva egy hang, és ő bármennyire öblösít, nem jut el oda, akkor az nem hangi deficit, hanem szereposztásbeli tévedés, nem?

2655 Sesto 2004-05-17 14:15:06 [Válasz erre: 2654 Szilgyo 2004-05-17 14:11:49]
Hát övé a cimszerep!... ;-) ...attól nagyobb basszus-szólamot nem kaphatott volna ebben a darbban,...hangi deficitjét azonban egy átgondoltnak nevezhetö interpretációnak(=és biztosan Maestro Gardelli tudásának segitségével!) többnyire sikeresen megoldja... A korong \"nyertesei\" azonban a Bergonzi-Deutekom-páros!...

2654 Szilgyo 2004-05-17 14:11:49 [Válasz erre: 2651 Sesto 2004-05-17 13:56:11]
Egy baj van: azon az Attilán Raimondi megmagyarázhatatlan módon basszusszerepet kapott. Ha jól emléxem, nem is kicsit...:(((

2653 Sesto 2004-05-17 14:04:49 [Válasz erre: 2652 kalahari 2004-05-17 13:56:21]
Nem láttam a vitatott elöadást-ez nyilvánvaló-de Kalahari nem hiszem, hogy benned lenne a hiba a 2. pontban kifejtettekkel kapocslatosan!...

2652 kalahari 2004-05-17 13:56:21 [Válasz erre: 2640 Búbánat 2004-05-17 12:07:55]
A jelek szerint 8-án volt MGP is. Két dolog furcsa nekem. 1. Perenczről eddig mindenki abszolút pozitívan nyilatkozott - mind hangban, mind alakításban övé a szerep. Neki nem tetszett... 2. Martonról csak jót lehet írni? Mert én nem éreztem különlegesnek, sőt, a 3. felvonásban kimondottan gyenge volt hangilag. De az alakításában sem éreztem az az elementáris gonoszságot, amire mindenki hivatkozik. De biztos bennem van a hiba.

2651 Sesto 2004-05-17 13:56:11 [Válasz erre: 2650 Búbánat 2004-05-17 13:42:02]
Igy igaz!!! A gardelli-s Philips-sorozatból nagyon kedvelem a \"Lombardok-at\"(=Deutekom & Domingo)-bár tudom Te inkább a Hungarotons verziót preferálod!... ;-))) Vagy emlithetném ugyancsak a fenti sorozatból az \"Attila-t\" na nekem az is nagyon bejön!

2650 Búbánat 2004-05-17 13:42:02
Mint érdekességet említem meg, hogy Carlo Bergonzival (talán a hetvenes években) lemezre vették Verdi összes operájából a tenor hangra írt áriákat. A rádió több részben sugározta. Már nem volt fiatal Bergonzi, amikor erre a feladatra vállalkozott. Akadtak az áriák között jobban és rosszabbul sikerült felvételek, de így is élmény volt őt hallgatni. És hát nyilván vannak kuriózumok is az áriák között (változatok), ami miatt már megérte az egész sorozat. Gardellinek is volt egy korszaka, a hetvenes - nyolcvanas években, anmikor a Philips-nél sorra jelentette meg a korai Verdi-felvételeket (komplett operákat), és ezzel nagy szolgálatott tett azok megismertetése vagy újrafelfedezése terén. Azt is megfigyeltem, hogy sok neves, és nem kifejezetten Verdi-specialista karmmester is pályájuk kezdeti szakaszában lemezre vett korai Verdi műveket(és más szerző belcanto operáit). Elég csak utalnom a már említett James Levin-felvételekre (Giovanna d\'Arco, ide sorolom a Szicíliai vecsernyét is), Peter Maagtól pl. a Luisa Miller, de említhetem Charles Mackeras több Verdi-felvételét, vagy a mi Ilosfalvynkkal és Beverly Sills-szel készült Donizetti-remeket, a Robert Deverux-t. Ion Marin, Edward Downes, Thomas Schippers, Alberto Erede, Mario Rossi, Silvio Varviso, George Pretre, Julius Rudel, Bonynge, Gardelli, Chailly, Abbado, Muti, Sinopoli stb. mind készítettek a pályájuk első szakaszában (van a ki később is) korai Verdi-, de Rossini-, Bellini-és Donizetti felvételeket. Közülük sokan később vagy mindenevőkké váltak vagy más szerzők életművére specializálódtak. De a közös bennük, hogy indulásukkor sok egyéb mellett szívesen vettek lemezre korai Verdi- és egyéb belcanto műveket. Fischer Ádám ugyan nem vette lemezre, de kezdetben Bécsben sorozatbban dirigálta Donizetti Stuart Máriáját.

2649 Sesto 2004-05-17 13:38:14 [Válasz erre: 2648 cilike 2004-05-17 13:25:36]
A most leirtakból sem azt érzem ki, hogy az elöadással/elöadókkal lenne nálatok probléma(=még akkor is, ha azt hallatlanban kijelentem: Rálik müvésznönek-ha ilyen tempóban, és föként ilyen kritikátlan szerepválasztással él, nem adok még 5 évnél több sikeres(!) egészséges/hangilag intakt évadot, de ez megint más téma!...) hogy itt inkább a darab propagálásával/menedzselésével vagyis a \"PR-rel\" van/volt hatalmas probléma: nem hiába nevezik még manapság is külföldön a MÁO-t \"Verdi-, és Puccini-szinháznak\", vagyis minden más, legyen az barokk/preklasszika, akár Mozart(!) vagy netán francia-, és vagy szláv repertoár (=bár ez utóbbit még a külföld is hamarabb elfogadja, mert Magyarország \"érdekes módon\" még mindig elöszeretettel a szláv nemzetekhez kerül besorolásra!) szkeptikus megitélésben részesül, DE már indulásával egyidöben is! A MÁO-vezetének lenne-szerintem!-alapvetö kötelessége az image-n dolgozni, azt szinesiteni!... Nem??? Pláne, ha még énekesek is vannak akik sikerre tudják vinni az emlitett repertoár darabjaiit: azon pedig valóban nem lehet, nem érdemes vitatkozni, hogy a \"Norma\" mennyire értékes darabja minden egyes szinháznak!

2648 cilike 2004-05-17 13:25:36 [Válasz erre: 2642 Sesto 2004-05-17 12:34:52]
Nálunk azért más a helyzet, mint Bécsben, vagy akár a németeknél, vagy Svájcban. Hidd, el,a Normán is kongott a ház, pedig nem volt rossz előadás - nem a premier, egy januárit láttam Rálikkal.És a Norma gyönyörű darab. Nekem személy szerint egyik kedvencem a Kalóz, szerintem soha nem játszották nálunk. Vannak benne zenei sztereotípiák, de nagyon lendületes, szép duettek vannak benne.

2647 kalahari 2004-05-17 13:23:07 [Válasz erre: 2639 Búbánat 2004-05-17 12:01:31]
Én sem értem. De legalább az Otellóban megkapja Bándit partnernek. Cilike, azért a mostani Traviata nem a rosszabb produkciók közül való. A legutóbbi előadás meg kifejezetten jó volt. Persze nem Berkes, hanem Kovácsházi.

2646 Sesto 2004-05-17 13:20:34 [Válasz erre: 2644 Búbánat 2004-05-17 13:06:33]
Legutóbb Donizetti, \"Anna Bolena-jával\" aratott hatalmas sikert, cimszerepben a már Bécsben \"honos\" Krassimira Stoyanova, vagy emlithetnénk korábbi idökböl az \"Aroldo\"-feltámasztását, Caalle-val a nöi föszerepben és-és-és... VAGY a ´80-as években-a sajnálatos módon feledésbe merült \"Lakmé\"-felújitása, Mariella Devia-val és Nicolai Gedda-val a föszerepekben: szerencsére kapható erröl az elöadásról egy \"kalóz\"... ...de hosszú az E.Q-által \"megmentett/feltámasztott müveknek\"-s azon sztárok névsora is hosszú, akiket ö inditott el, vagy legalább is támagatott: Sills, Caballe, Horne etc. ;-)))

2645 Sesto 2004-05-17 13:16:33 [Válasz erre: 2643 Szilgyo 2004-05-17 12:40:49]
Noná hogy vezényel a STOP-ben is egy-két karmesternö, ÉS EZ IGY IS VAN A RENDJÉN!!!-nem látok benne abszolút semmi problematikát, SÖT(!)-vannak egyes darabok amely \"nöi kézbe kerülve\" más dimenziókat is kapnak-lásd. a már szinte legendásnak mondható, és a MET által is átvett bécsi \"La Juive\"- Simone Young irányitásával, VAGY emlithetnék ugyancsak szines-élettelteli-sziporkázó-de-nem-olcsó \"Varázsfuvolá\" szintén innen, ugyancsak nöi irányitással!... etc-etc... ;-)

2644 Búbánat 2004-05-17 13:06:33 [Válasz erre: 2643 Szilgyo 2004-05-17 12:40:49]
Eve Queler vezényletével nagyon szeretem Massenet Cid-jét. De a mi házatájékunkon is készített ritkán hallható operalemezeket (Hungarotonnál). Minden elismerésem az övé.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.