Bejelentkezés Regisztráció

Opernglas, avagy operai távcső...


14796 krafft 2007-11-24 19:27:46 [Válasz erre: 14792 Cilike 2007-11-24 15:19:08]
Nem szeretek olyan valakivel beszélgatni, aki gúnyos hangnemet üt meg. Minden esetre az alapkédése más volt. A Megasztárt emlegette. Nos van aki azt szereti és van aki az operazenét. Egyik sem igen győzhető meg a másik igazáról. Azt hogy én mint gondoltam volna \"nemde\" az az én dolgom. Mellesleg gondoltam, de ez Önt ugysem érdekli, hiszen elvan a maga kis világával.-

14795 frushena 2007-11-24 16:02:50 [Válasz erre: 14794 zsoly 2007-11-24 15:57:36]
Nem lenne hátrány. Sőt!

14794 zsoly 2007-11-24 15:57:36 [Válasz erre: 14793 frushena 2007-11-24 15:21:02]
Köszi Frushi, hogy ezt becsatoltad! A MÁO-ban ilyet is tudnak? Nahát! :) Remélem, hogy minden egyes premierről legalábbis hasonló összeállítás készül.

14793 frushena 2007-11-24 15:21:02
[url]http://www.opera.hu/elektra/;Élektra[/url]

14792 Cilike 2007-11-24 15:19:08
Na ebben tetszik tévedni. Az operák, főleg a Verditől kezdődő kifejlett példényok igen gondosan meg vannak szerkesztve, pszichológiailag és freudilag, főleg, ha most az Elektra kapcsán Strausst elemezzük. Ahogy Verdi maestro írta: \"hangjegyeim, legyenek azok szépek, vagy csúnyák, sohasem a véletlen művei\" Ezt nem is gondolta volna, nemde?

14791 krafft 2007-11-24 06:24:56 [Válasz erre: 14790 Cilike 2007-11-23 21:22:07]
A Megasztár is a kultúra része. \"Rimitív műfaj\" nincs. Az operát sokan a szép dallamok, a külsőséges jegyek miatt kedvelik, így az ilyen felszínesség miatt lehet primitívnek tekinteni az ilyesmit. Az opera a külsőségek, a hangvirtuozitások, manapság a \"rendezői felfogások\" terepe.

14790 Cilike 2007-11-23 21:22:07
Mért, kegyed szerint a Megasztár a kultúra? Vagy mi? Esetleg az opera túl primitív műfaj? Beszéljük meg. (Bolgár Gyuri nélkül)

14789 krafft 2007-11-23 20:34:32 [Válasz erre: 14786 Cilike 2007-11-23 13:32:38]
A kédés az is lehetne, hogy mi az a kultúra.

14788 krafft 2007-11-23 20:33:06 [Válasz erre: 14730 tarnhelm2 2007-11-05 09:12:17]
Van tarnhelm1 is? Egyébként kösz a kedves szavakat. B. Kiss tényleg rossz énekes. Illetve pontosabban szólva jelentéttelen. Az ilyesmit lehet figyelmen kívül hagyni. Főleg siketeknek.

14787 martuni 2007-11-23 17:26:24 [Válasz erre: 14786 Cilike 2007-11-23 13:32:38]
Sajnos nem divat. De nagyon igaza van Kovaliknak, mielőtt kérdeznek, miért nem tájékozódnak?

14786 Cilike 2007-11-23 13:32:38
De a megasztárosokról tuti felkészültek, ne aggódj. Köpik-vágják az öszes \"médiaszemélyiség\" összes botrányos ügyét. A kultúra nem divat.

14785 Hangyász 2007-11-23 12:24:19
Hogy a magyar \"kultúr\"újságírók mekkora barmok! Idézet Kovalik Balázstól: \"Jellemző, hogy volt olyan újságíró, aki azt kérdezte tőlem most az Elektra kapcsán: ezt az operát a világban játsszák?\" Ha engem elküldenének mondjuk egy sertéstelepre interjútkészíteni, tájékozódnék a témában. Igaz, nem is vagyok újságíró.

14784 Cilike 2007-11-22 17:13:55
Ez már évekkel ezelőtt is így volt sajna. Már a Faustban is. Attól még mondjuk szépen csinálta, csak az ember állandóan frászban van, hogy most végig bírja énekelni vagy nem?

14783 tukán 2007-11-22 15:32:30 [Válasz erre: 14781 Popriscsin 2007-11-22 13:54:04]
Hát ez nem újság.

14782 Popriscsin 2007-11-22 13:55:39 [Válasz erre: 14780 Myway 2007-11-22 13:48:09]
Hát akkor-sajnos-eljött az ideje, hogy aki tud nyisson egy Béjart topicot!

14781 Popriscsin 2007-11-22 13:54:04 [Válasz erre: 14778 Seymour 2007-11-22 09:32:10]
Csak sajnos Tünde egyetlen magasabb hangot sem tudott a leírt hosszúságig tartani. És ez sajnos nem fanyalgás, hanem BAJ!

14780 Myway 2007-11-22 13:48:09
Ma hajnalban meghalt MAURICE BÉJART! Isten nyugosztalja és köszönet a sok csodáért, amit a táncművészetnek adott!!!

14779 tukán 2007-11-22 09:59:25 [Válasz erre: 14778 Seymour 2007-11-22 09:32:10]
Ejha!

14778 Seymour 2007-11-22 09:32:10
Nos, akkor én meg a vasárnapi (18-i) Pillangó stábjánka küldök bravit! Külön kiemelve Frankó Tündét, aki igatán kifinomult, törékeny Pillangót énekelt.

14777 Cilike 2007-11-22 08:34:10 [Válasz erre: 14775 tukán 2007-11-21 23:34:11]
Mivel sajnos nem a jelmeztárban dolgozom, sem az igazgatóságon, esélyem se volt rá. Gondolom, ilyenkor kiírnak egy amortizációs listát, min az irodabútoroknál, csak nem teszik nyilvánossá. Ezek is hozzájárulnak a veszteségekhez.

14776 frushena 2007-11-22 00:49:20
Két éve láttam utoljára repkedni a Pillangót az Operában, ma \'rászántam\' magam ... BAZSINKA ZSUZSANNA hatalmas BRAVO! Gyönyörű előadást tudhat a magáénak. Lenyűgöző volt a címszerepben. Kovácsházi mint partnere szintén ,,,

14775 tukán 2007-11-21 23:34:11 [Válasz erre: 14769 Cilike 2007-11-21 20:04:13]
Nem Te voltál? Bevallhatod, már elévült!

14774 rocker 2007-11-21 23:33:42
Amúgy a mai Pillangóról akartam volna írni...giccses, giccses, de azért szeretem! :))

14773 rocker 2007-11-21 23:32:07 [Válasz erre: 14770 WarteNur 2007-11-21 22:16:31]
Egyszer szaladj fel a színpadra, és nézd meg mi mozgat és mit, te nagyon okos! Bizony a faburkolat sem könnyű! de a te fejed sem lehet az!

14772 Ködlámpa 2007-11-21 22:40:58
Én örülök, hogy végre történik valami az Operaházban. Nem csak a bénázás megy, mint évek óta, hanem igazi színházat csinálunk. (Van, aki ennek sem tud örülni, de lépjünk már túl ezen, ne a totál negatív embereknek legyen mindig mindenben igazuk, ebben az országban.)

14771 WarteNur 2007-11-21 22:27:15
Azt meg, hogy ki mit \"hallott\" a díszlet áráról szerintem hagyjuk, mert pl. a Peter Grimes igen magas költségét sokan tudják, és arányaiban ez a díszlet is bőven van az a kategória, ráadásul évről évre minden drágább lesz, a Peter Grimes meg volt pár éve, igaz? Na, most vagy az az összeg nem igaz, vagy ez. Lehet választani. De általában az a tapasztalat, hogy mindenki azt az infót \"hallja\" innen-onnan, amit az \"illetékesek\" akarnak, hogy halljon. A valóság meg sokszor más. Ja, és az Opera homlokzatának vörösbe burkolása sem volt ingyen.

14770 WarteNur 2007-11-21 22:16:31 [Válasz erre: 14767 rocker 2007-11-21 18:48:37]
De okos vagy! Attól, hogy az alsó két sarka valóban sínpályán mozog, felül még be van kötve, különben mitől tudna \"nyitni-csukni\"? Az alsó sínpálya legfeljebb leveszi a terhelés egy részét a zsinórokról, illetve biztosítja az előre-hátra siklás utját, de a függőleges mozgást a zsinórpadlás biztosítja, arról nem is beszélve, hogy biztonsági okokból egyébként is fel kell függeszteni, különösen egy ekkora díszletelemet. Attól, hogy alumínium, még van súlya, és a faburkolat sem könnyű. Hozzávéve még az elem óriási méreteit, pár tonna biztos megvan.

14769 Cilike 2007-11-21 20:04:13
Na meg a fürdőlepedőkön-köntösökön is nagy a megtakarítás. Igaz, hogy Baltsa bundája állítólag félmillióba fájt- kíváncsi leszek, ha leveszik a darabot, ki veszi meg 5000-ért? Valszeg nem én. Anno a Black advent c. Vukán-darabban Gémes KAtinak volt egy klassz bundája, arra is rátette valaki a kezét.

14768 zak 2007-11-21 19:28:16
Miután a kórus hátul, egy ablak mögött áll, hatásában nem más, mintha a színfalak mögött lenne. A raktári jelmezek sem kerültek pénzbe. A díszletről azt hallottam 12 millióba került, amennyet a színház nagyjából minden produkciójára elkölt. Ezenkívül vettek még emelőket, hogy az olyan darabokat is játszhassák, mint a Nürnbergi, Székelyfonó, Rigoletto, stb. Oh WarteNur, mit várhatunk még tőled?

14767 rocker 2007-11-21 18:48:37 [Válasz erre: 14761 WarteNur 2007-11-21 16:54:02]
Nagyon tudod milyen a színpad műszaki állapota! Gondolom láttad azt is, hogy a nagy izé nem lóg, hanem egy sínpályán áll, aluminiumból van, és könnyebb mint a Ring, vagy a Nürnbergi. Bár nem a gazdasági osztályon dolgozom, de hallottam, hogy nem került többe a díszlet mint általában szokott. Vagy ami nagy, az drága, ami kicsi az olcsó?

14766 Ködlámpa 2007-11-21 18:07:05 [Válasz erre: 14765 Cilike 2007-11-21 17:57:48]
Te, én gyermekkorom óta igazán gyorsan olvasok, de most a saját bőrömön tapasztaltam, hogy mennyivel kevesebbet éreztem meg az előadás erejéből, a színpadi jelenlétből, csak amiatt, hogy megoszlott a figyelmem. (Ugye volt összehasonlítási alapom, mert pénteken egyáltalán nem olvastam.) Rá kellett jönnöm, hogy ha teljesen a színpadra koncentrálok, sokkal többet felfogok belőle, (ha van mit felfogni!). Egyszerűen olyan érzésem volt tegnap, hogy „kimaradtam” a játékból.

14765 Cilike 2007-11-21 17:57:48
Erre az a megoldás, hogy gyorsan kell olvasni :) Én előző nap eolvastam a librettót és kb. 80%-ban jól értettem, mint kiderült, de azért kell a felirat. Számomra megint az bizonyosodott be, hogy lehet Kovalikot szeretni vagy nem szeretni, de nála legalább mindennek oka van, logika van a munkájában és profizmus. Felkészült rendező és ez mindenkinek sokat segít gondolom.

14764 Ködlámpa 2007-11-21 17:50:29 [Válasz erre: 14763 Ködlámpa 2007-11-21 17:33:28]
És az a szerény véleményem, hogy a feliratozás kb. 50%-ban megfosztja a nézőt attól, ami a színpadról lejön, (ha valóan lejön valami a színpadról, és nem csak álldogálnak az énekesek). Pénteken nem foglalkoztam a feliratokkal, tegnap viszont igen. Hát, ég és föld a különbség. Most részletesen tudok mindent, viszont másodszorra kimaradtam az előadás 50%-ából. Itt áradnak az energiák, igazi játék folyik a színpadon, amiből szerintem nagyrészt kimarad, aki a szövegkivetítőre koncentrál. Még jó, hogy kétszer láttam. Egyébként a feliratok olvasása nélkül is szórakoztató (ha nem jobb) az előadás.

14763 Ködlámpa 2007-11-21 17:33:28 [Válasz erre: 14760 Cilike 2007-11-21 10:05:24]
Én tegnap másodszor láttam végig az Elektrát. Most is tetszett. A rendezés szimbolikája kézenfekvő, de nem tolakodó. Engem nagyon szórakoztatott. Ezen kívül élveztem, ahogy sok zenei hely életre kel a színpadi játék/látvány hatására. Tetszenek a színek, a díszlet is hatásos. És tetszettek az egyéni teljesítmények. Ténfergés helyett végre vezetett énekeseket láttam. Látszik, hogy Balázs elég sok dolgot kért tőlük, amit általában meg is csináltak. Nadine Secunde – ahogy illik – elviszi a hátán a darabot. Hogy mi nem tetszett, arról nem írok (egy-két dolgot tudnék mondani).

14762 Cilike 2007-11-21 16:58:00
Hát azért kamaradarabnak nevezni barokkos túlzás. Több mint 100 tagú zenekar van! Sok kis szólista, szolgálók, kísérők, bizalmasok. Mivel ez eredetileg egy palotában játszódik, kórus nyilván ezért nincs -különben a Saloméban sincs, a Rózsalovagban is alig, szóval a szerző nem kedvelhette a kórushangzást...?

14761 WarteNur 2007-11-21 16:54:02 [Válasz erre: 14759 morc 2007-11-20 22:57:04]
\"És közönségként sem afféle könnyű szórakozás. Nem az a repertoárdarab, amit bármikor csak úgy elő lehet venni a sufniból.\" Pontosan erről van szó! Nem lehet véletlen, hogy Strauss már-már kamaraopera-szerűre írta a darabot, mármint ami a színpadi apparátust illeti. Szándékai szerint még kórus sem jelenik meg a színpadon, ezt persze Kovalik \"átírta\". Valószínű, hogy efféle monumentális díszletet sem tartott kívánatosnak, hiszen ezzel is csak tovább romlik a zeneileg, történésileg amúgy is nehezen \"fogyasztható\" mű hosszú távú életben tartása. Pláne egy repertoárszínházban, ahol egyik napról a másikra kell bontani-építeni a díszleteket. Elgondolkodtató az is, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkenteni kellett a zsinórpadlás maximális terhelhetőségét, erre Kovalikék idelógatnak egy bazi nagy doboz-szerű \"izét\", aminek a szerepét elég nehéz meghatározni, de még nehezebb lehet maga az \"izé\". Arról nem is beszélve, hogy egy ekkora đíszlet horribilis összegeket emészt fel, s ha még hozzávesszük, hogy esetleg nem fog sokáig menni a darab, akkor befektésnek is rossz volt, és gazdaságtalan.

14760 Cilike 2007-11-21 10:05:24
Hát alig várom, hogy a premier után véleményeket olvassak. Nekem tetszett a főpróba, de őszintén szólva annyira bonyolult, hogy legalább 1-2-szer még meg kell néznem, hogy mindent összerakjak a koncepcióról. Egyelőre nem minősítenék senkit, nem lenne igazságos. Aki tudja, nézze meg!

14759 morc 2007-11-20 22:57:04 [Válasz erre: 14754 WarteNur 2007-11-20 17:09:41]
Igen, az Elektra valóban nem lesz hosszú életű: zenekar, műszak, de leginkább a szólisták részéről emberfeletti erőfeszítést igényel. És közönségként sem afféle könnyű szórakozás. Nem az a repertoárdarab, amit bármikor csak úgy elő lehet venni a sufniból. Úgyhogy most kell megnézni, mert nagyon erős előadás!

14758 egy kívülálló 2007-11-20 20:48:10 [Válasz erre: 14757 Sesto 2007-11-20 20:19:59]
Végre egy építő jellegű hozzászólás! :-))

14757 Sesto 2007-11-20 20:19:59
Toi-toi-toi az új \"Elektra\" produkció minden közremüködöjének! :-)

14756 tarnhelm2 2007-11-20 17:33:54
Komolyan nem értem, miért kell már a premier előtt egy darab leendő bukásáról beszélni?! Kinek jó ez?

14755 Ködlámpa 2007-11-20 17:16:17 [Válasz erre: 14754 WarteNur 2007-11-20 17:09:41]
A fanyalgásokra nem érdemes hallgatni. Jó az Elektra. Mindenkinek ajánlom, aki a jó színházat, és a nagyszerű énekesi teljesítményeket szereti. (Aki meg semminek nem tud örülni, az pukkadjon meg. :-)

14754 WarteNur 2007-11-20 17:09:41 [Válasz erre: 14753 Orfeusz 2007-11-20 13:20:12]
Kovalik úgy látszik, folyamatosan efféle rendezésekkel próbálja felhívni magára a külföldi (főleg tán német) színházak figyelmét, hátha ezt látva meghívják valahová rendezni. \"Kár\", hogy ez eddig sem jött össze, és szerintem ezután sem fog. A valódi kár pedig az, hogy az ország 1-es számú operaháza teret enged az effajta számító önmegvalósításoknak, időt és pénzt áldozva rá, miközben sejthető, hogy ez a darab sem fog 2-3 évadnál többet megérni. Az is elgondolkodtató, hogy érdekes módon most bezzeg beindult a korábban méltán sokat szidott operaházi marketing gépezet, és többévi lazsálását egyszerre \"pótolva\", mindenütt hírét verik ennek produkciónak. Kár, hogy máskor nem tud legalább feleennyire hatékony lenni. Hogy ez min múlik? Na, mindegy, ennek ellenére is rövid életű lesz ez a produkció. Szerintem.

14753 Orfeusz 2007-11-20 13:20:12
[url]http://terasz.hu/terasz.php?id=galeria&page=sorozat&sorozat_id=1051;Képek a közelgő Elektra előadásról..[/url]

14752 tukán 2007-11-11 11:56:56 [Válasz erre: 14751 -zéta- 2007-11-11 11:49:10]
Túléltük.

14751 -zéta- 2007-11-11 11:49:10
Halász Péter az ÉS-ben ezt írta a 99\'-es előadásról: (bocs, nem lehet linkelni, az 1999/13. számból, így bemásolom) \"HALÁSZ PÉTER: Zene Magyar Elektra Amikor megjelentek Budapest utcáin a plakátok, képtelennek tûnt az ötlet. Hogy a Duna Plazában operát mutassanak be? És nem is valamilyen könnyed, népszerû darabot, hanem mindjárt Richard Strauss Elektrájának német nyelvû elôadását? Egy ilyen nálunk alig ismert, az elôadók és a közönség számára egyaránt roppant megerôltetô mûvet? Kinek juthatott ez az eszébe? Rangos énekeseket hirdettek, vendégkarmestert és egy – igaz, már halványuló – külföldi világsztárt. Mintha a sokat átkozott bevásárlóközpont – a Tavaszi Fesztivál ösztönzésére – nem csupán a magas kultúra finanszírozásának dicséretes útjára tért volna, hanem azonnal a legpompásabb babért követelné magának. Este nyolc órától gyülekezik a közönség. A jégpálya helyén a zenekar tagjai gyakorolnak. A kört vasrácsokból épített manézs szegélyezi, olyasféle, mint a cirkuszban a tigrisek kifutója. A háttérben kisebb kört kirajzoló mély kút, felette monstre, tízméteres vasépítmény, amit spirálban lépcsôsor vesz körül. Belôle fenn a magasban két irányban futnak szét kiágazások. Egyikük zsákutca, a másik kivezet a térbôl (a díszlet Antal Csaba munkája). A tájékozott nézô bólint. Mielôtt elkezdôdne az elôadás, már tudja, hogy a kút Agamemnon sírja, mélyébôl árad a mitikus cselekményt mozgató erô, amelybôl Elektra és Orest bosszúmûve táplálkozik. Megérti: ezt az óriási lichthofot csak vertikálisan lehet bejátszani, s kicsit sajnálja a szereplôket, akik a tüdejüket kifutják majd a lépcsôkön. Tériszonyos ember ne menjen énekesnek! A „színpadot” köralakban, három szinten ülik körül a nézôk, mindenütt két sor szék, mindenki jól lát majd mindent. Kilenc órakor bezárnak körben az üzletek, a jegyszedôk udvariasan igyekeznek szétválasztani a jeggyel érkezô közönséget az elkésett bevásárlóktól. Várakozásteljes izgalom és meglepett elégedettség. Képtelen volt az ötlet, de a dolog mégis remekül mûködik. Aztán elkezdôdik az elôadás. És ekkor rájövünk: nem csak muzsikusok és hallgatók vannak itt, hanem számos hívatlan vendég is. Az emeleten nyitva maradtak a gyorséttermek, a kiszolgálás ricsaja mindvégig hallható, tányérok csörömpölnek, hullámokban csap meg a fokhagymaszag. A színpadi suttogásokat, a megdöbbentô csöndeket elfedi egy-egy jó bemondás és a válaszul felharsanó nevetés. Feszült figyelemmel követnénk az operát, próbálnánk kiszûrni a nem ide tartozó zajokat, de nem megy. Így nem lehet zenét hallgatni. Kezdenénk ismét csak bólogatni: igen, igen, a szokásos magyar vircsaft. Kigondolni valami csudaszépet, beleölni egy csomó munkát meg egy halom pénzt, míg aztán a döntô pillanatban az egész tönkremegy egy apróságon. Azon, hogy a Duna Plaza támogatja ugyan a kultúrát, de közben nem képes kitessékelni a McDonald’s és a Wendy’s törzsvendégeit. De mégsem bólogatunk. Ahelyett, hogy az elôadást félbeszakítanák az ötödik percben, az énekesek megalázott dühükben veszekedni kezdenének a szervezôkkel, a közönség meg visszakövetelné a pénzét, mindenki fegyelmezetten játszik. Mi pedig fegyelmezetten hallgatunk. Ennyire jólneveltek lennénk? Nem (csak) errôl van szó. Sokkal inkább arról, hogy az elôadás gyôzött. Igaz, túl szép lett volna, ha elnémítja a fent röhögcsélô srácokat, vagy ha ôk egyáltalán tudomást vesznek arról, mi zajlik mellettük. De legalább a székhez szögezte azokat, akik Strauss operáját hallgatni jöttek ide. Érthetô, hogy aligha tudok minden részlet kidolgozottságáról beszámolni. Mégis, a nagy ívek vonala, a hosszas párbeszédek belsô feszültségingadozása, s leginkább Strauss zenéjének sugallatos ereje lapidáris érthetôséggel idézte meg az Átreidák véres történetének utolsó felvonását. Hogy elsôsorban az egységes hangzáskép emlékét ôriztem meg magamban, abban bizonyosan Peter Schrottner szilárd dirigensi koncepciójának volt a legnagyobb szerepe. Korrekten és rutinosan tartotta össze a zenekart és a többnyire feje felett akrobatizáló énekeseket. Az elsô, iszonyú erejû akkord impulzusából bontotta ki az egész operát, és ez a lendület valósággal végigröpítette a darabon. A Salieri Zenekar fedônév alatt fellépô, ki tudja, hányfelôl összeverôdött együttes játéka pontosan az ellentéte volt a budapesti Operaházban megszokottnak. Nem voltak gikszeresek a rézfúvók, nem voltak hamisak a vonósok, s leginkább a hangzás világossága és belsô hajlékonysága hatott meggyôzôen. Számos mellékszereplô ellenére a központi nôalakok háromszögére épül az opera. A gyilkos anya, Klytaemnestra és két lánya, a megfélemlített Chrysothemis és a lázadó Elektra dialógusai töltik ki a darab nagy részét. Szópárbajok, kapott és adott szúrások, csapdák és cselek, titkok és vádak sorjáznak egymás után. Mindenki vergôdik, ki félelmében, ki tehetetlen indulatában, hogy aztán ezt a zavaros sötétséget néha bevilágítsa egy-egy Strauss-dallam fénye. Azoké a dallamoké, amelyeket Bartók az 1910-es magyarországi bemutató után ugyan „cukrosvíznek” becsmérelt, de amelyekrôl kilencven év elmúltával már senki nem gondolja, hogy a plebs kegyeit keresô megalkuvás jegyei lennének, hiszen megsejtjük bennük a borzalmakon való felülemelkedés ígéretét. Három énekesnô viadalát hallottuk, olyan perzselô hangcsatát, amelybe mindannyiuknak bele kell pusztulniuk. Temesi Mária Chrysothemis személyiségébôl nem annyira a gyöngédségre sóvárgó, anyaságra készülô lányt bontotta ki, hanem a potenciális hôsnôt. Nem ellentéte, hanem kiegészítôje lett így Elektrának. Paradox módon mégis a vágy hangja, a borzalmak közül a normális életbe való kimenekülés reménye hatott szájából a legsugárzóbban. A vendégsztár, Otrun Wenkel, bár már elsô lépésénél majdnem legurult a lépcsôn, Klytaemnestra eredendô méltóságára építette alakítását. Az uralkodás, a parancsolás, a reprezentálás követelménye irányította, hogy aztán szemünk elôtt málljék le róla személyiségének maszkja, s tûnjön elô mögüle a lelkifurdalás magánya és a visszataszító közönségesség. Az ô pianóinak intenzitása tudta egyedül kirekeszteni a zavaró háttérzajt. Egyenrangú partnerei ellenére az este a címszerepet éneklô Somogyi Eszter diadalmenete volt. Bô másfél órán át szünet nélkül a színen maradva, a sír-kút mellôl lépésrôl lépésre küzdve fel magát a lépcsô tetejének kikiáltóhelyére, bámulatos állóképességrôl tett tanúbizonyságot. Hangja valóságos természeti erôként ragyogott fel, s ha meg-megbicsakló magasságain érzôdött is a fáradás, alakításának intenzitása egy pillanatra sem csökkent. Roppant energiájának titka szoros kapcsolata szerepe középpontjával, Elektra fanatikus bosszúvágyával. Egyetlen dimenzióban mozogva, környezetét teljesen figyelmen kívül hagyva, feltartóztathatatlan démonként tört elôre, s gyilkos vágyának beteljesedése után olyan szükségszerûen hullt alá, akár egy ôszi falevél. Galgóczy Judit rendezôi munkáját behatárolták a színpadi tér lehetôségei; nem annyira emberi kontaktusokat, mint inkább mozgásirányokat kellett megterveznie. A fent és a lent pozíciókülönbségei, a szereplôk közti nemritkán óriási távolságok didaktikus világossággal tárták fel az alapvetô viszonylatokat, s azokban a ritka pillanatokban, amikor végre alkalom adódott a fizikai érintkezésre, ez annál nagyobb hangsúlyt kaphatott. Álmaimban – s alighanem a zene sugallata szerint is – sokkal kuszább, zsúfoltabb, s fôleg gyorsabb színpadi mozgások illenének az Elektrához, de ez ebben a térben persze eleve lehetetlen lett volna. Ehelyett mintegy röntgenképszerûen rajzolódott ki a szituációk váza. Sajnáltam, hogy egy-egy illusztratívan megzenésített mozzanat nem kapott vizuális megerôsítést, s hogy néhány részlet, például Aegisth megrettent kiáltásai vagy Chrysothemis végsô sikolya értelmezés nélkül maradt. A bemutató a színházi világnapra esett. Bevezetôként Bubik István olvasta fel az ilyenkor szokásos üzenetet. Ebben az Izlandi Köztársaság elnökasszonya, egykori színigazgató, arra figyelmeztetett, hogy a színház társadalmi alaphelyzetekre tanít: a komédia kompromisszum keresésére, a tragédia pedig a kompromisszum lehetetlenségére. A Duna Plazában egy nagy tragédiát láthattunk – felülírva a konzumtársadalom komédiájával. (Richard Strauss: Elektra – Duna Plaza)\"

14750 -zéta- 2007-11-11 11:35:44 [Válasz erre: 14749 kobzos55 2007-11-11 11:09:21]
Hát erre van némi esély ...:-). De komolyra fordítva a szót: szerintem Kovalik tojik minden szponzorra, ezt a verziót nyugodtan elvethetjük. Inkább a rideg, elidegenedett világot akarja kifejezni. Az utolsó Elektra-bemutatón (1999 Duna Plaza) Galgóczy Judit is egy üres, rideg palotavázra építette fel a darabot. Érdekes, mindkettőjüknél Antal Csaba tervezte a díszletet!

14749 kobzos55 2007-11-11 11:09:21 [Válasz erre: 14746 -zéta- 2007-11-11 09:23:03]
Majd az előadáson fog kiderülni, hogy valamelyik szereplő zuhanyozik, vagy a nézőket éri a hideg zuhany!

14748 tukán 2007-11-11 10:19:15 [Válasz erre: 14747 tukán 2007-11-11 10:12:03]
Mit \"üzen\" ez a plakát? Mosakodjunk többet, ne kádat, zuhanyt használj, egyszerű zuhanyrózsa is szép, ha megölöd a férjed, zuhanyozz le, ..... Kérlek világosítsd meg elmémet! ( még van némi esélyem)!

14747 tukán 2007-11-11 10:12:03 [Válasz erre: 14746 -zéta- 2007-11-11 09:23:03]
Kérlek ZÉTA, mit jelent a plakát? Jól fizető szponzort? Valami védjegy, vagy reklám lehet, ha már kétszer is megjelent?





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.