Igen, Kulka János is vezényelte
a Vérnászt. Forrás: abból az interjú-kötetből való, melyet Koltai Tamás
szerkesztett össze és Az Opera-per címen könyvalakban a Szabad Kiadó
jelentette meg 1990-ben. A kötetben maga a zeneszerző, Szokolay Sándor így
emlékezik vissza 1990-ben:
„ A Vérnász tizenöt bemutatója közül tizenhármon jelen voltam. A különbségekre jobban emlékszem, mint az egybehangzó megoldásokra. Nyilvánvaló, hogy a nyelvi eltérések meghatározóak. A budapesti premier nemcsak autentikusnak tűnt, hanem tíz évig műsoron is tartotta magát. A budapesti előadást Mikó András rendezésében átvitték a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, s egy rövidített tévéfilm is készült az ő adaptációjában. Ugyancsak Mikó rendezte a finn nyelvű, helsinki bemutatót. (Ezt a produkciót a szólisták budapesti vendégjátékra is elhozták.) Az első külföldi, német nyelvű bemutatót Kulka János vezényelte kitűnően. Kurt Horres rendezte […] szürrealista árnyalatokkal modern pszichológiai drámaként állította be a történetet, szokatlanul értelmezve a veristának kikiáltott történetet."
Kulka János vezényelt???
Kivettem, de még ellenőrzésre vár. (Régen még bonyolultabb volt a felület, ahogy nézem, már egyszerűsítettek rajta)
Nem értek hozzá. Egyszer beleolvastam a honlapon a wikipedia-szabályzatba, meghökkentem, mennyire bonyolult és hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni, és a "gazda" hányszor dobja vissza a kérést/próbálkozást ha valamit helytelennek talál vagy ütközik a szabályzat valamely pontjában foglaltakkal. Meg aztán némi informatikai jártasságot is feltételez, amivel nemigen rendelkezem.
Kedves Búbánat,
Kedves Laci! Pontosítalak: Házy Erzsébet soha nem szerepelt Suchoň Örvény című operájában, így Katrenát sem formálhatta meg abban. Nálunk az Erkel Színház mutatta be, később a Magyar Állami Operaház is játszotta az operát.
„Katicát” Mátyás Mária és Czanik Zsófia énekelték
az ötvenes-hatvanas években. Mindössze 12 alkalommal volt színen a dalmű.
Legelőször a Pozsonyi Nemzeti Színház
vendégjátéka keretében láthatták a nézők Suchoň Örvényét Krútňava címmel, Juraj Fiedler rendezésében (Erkel Színház, 1956. szeptember 22.) Karmester Tibor Freso volt.
A Wikipédián szereplő Házy
Erzsébet-szócikkből ideje lenne már töröltetni az oda tévesen felkerült „Suchoň: Örvény - Katrena”
cím- és szerepadatot. Haandel fórumtársunk vállalkozott volna erre, mert
volt hozzáférése az oldalhoz, ám sajnos szomorú eltávozása miatt a felajánlott gesztusa
már nem realizálódhatott.
Ezúton kérem, aki ért a
Wikipédiához és hozzáfér, vegye ki ezt a rossz adatot Házy Erzsébet feltüntetett - amúgy
hiányos - operaszerepeinek listájából.
Nagy baj, hogy felbomlott a Monarchia.
Eugen Suchoň szlovák zeneszerzőnek pedig 21 nyelven van wikipedia oldala, de jellemzően magyarul nincs...
Mindenesetre a Vérnásznak és a többi Szokolay darabnak egyes egyedül magyarul van wikipedia oldala, tehát mostanában nem ment sehol külföldön egyik sem.
Koszonom az infot. Tudod kedves Búbánat, ez így van mint a mi nemzeti operánk a Krútňava / Orvény, Whirlpool/ bejárta egész Europát az otvenes években, Budapesten Házy Erzsébet énekelte a foszerepet - Katrenát. Ma már sajnos csak Szlovákiában játszák. Az operát Eugen Suchoň szerezte, osbemutato 1949.
A repertoáron tartósan megmaradó kevés modern magyar opera egyike. Persze sohasem lesz olyan népszerű, mint a Rigoletto vagy a Traviata. Ezzel nem Verdi remekműveit akarom leszólni, sőt!
Szokolay Sándor: Vérnász
Külföldi bemutatók közül
említem: Helsinki - finn nyelven! Mikó András itthoni színrevitelében; Wiesbaden
- a német nyelvterületen németül is előadták, volt ahol Kulka János vezényelt
és Kurt Horres rendezte; Erfurt, Bécs, Berlin, Zágráb, Angers, Toulouse, Poznan, Brno, Prága,
Kassa, Pozsony, Tallin, Leningrád (ma Szentpétervár), Moszkva, Linz, Bologna,
Edinburgh, Columbus (USA)...
Janáček zenéje viszont eredeti.
Kétségkívul ez az opera remekmu - magyar viszonylatban. Játszák vagy játszották a Vérnászt valahol kulfoldon ? Olvastam, hogy a MAO vendégszerepelt evvel a muvel Karlsruhe-ban / egyfelvonásos változat/. Kicsikét eklektikusnak tunik ez a zene. Van itt verizmus, dodekafonia, Bartok hatás ....
A Vérnász remekmű. Pont.
Kedves Moncsi, ha nem vagy még túl öreg, és szereted a zenét, akkor mégis érdemes lenne megpróbálnod barátkozni a mai komolyzenével is! Biztos nem vesztenél vele semmit, sőt, gazdagodnál vele.
A Vec Makropulos-t nem is ajánlanám Budapestnek, nincs aki elénekelje E.M. szerepét. Valamikor ideális lehetett volna Lulács Gyongyi, de nem ihiszem, hogy most válalná. Viszont a Kátya Kabánovát
A nemzetközileg népszerű, szintén modern Eötvös Péter és Ligeti sem az én ízlésem, se Kurtág. Még ingyen se érdekel...
Hát szerintem erre a Macropoulos ügyre itt nem sokan ülnének be. És Szokolay Vérnásza? Azt ismered? Hát az is modern. Most abba is belehallgatok, picivel jobb talán.
Még egy jo kritika a bécsi Idiot-rol.
Koszi szépen Moncsikám. Hát igen, a párizsiak tudják hogy kell egy évadot ossze állítani. Remélem lesznek majd elo kozvetítések a TV-Arte-n. Lesz Janáček is. A Makropoulos foszerepében Karita Mattila mutatkozik be.
Opéra National de Paris Season 2023/2024 - YouTube
Ma 12.30 - 13.30
az M5 csatornán
Univerzum - A Bécsi Operaház csodálatos világa
150 Jahre
Staatsoper: Wunderwelt Staatsoper
osztrák dokumentumfilm, 54 perc, 2019
Rendezte: Felix Breisach
A Bécsi Staatsopert az 1860-as
években építették. Bécs belvárosában abban az időben bontották el a régi városfalakat.
A helyükön épült meg a szépséges Ringstraße. És ennek tartozékaként egy új
operaház. Eduard van der Nüll és August Sicard von Sicardsburg építészek tervei
apján. Az operaház sajnos nem hozott nekik szerencsét. A bécsiek nagyon
kritizálták az új operaházat. Azt mondták, olyan, mint egy elsüllyedt bálna.
1869-ben nyitotta meg kapuit. A bécsieknek hozzá kellett szokniuk új
operaházukhoz. Hogy aztán meg is szeressék. Mára azonban nemzeti jelképüket
látják benne.
Hogy félrértés ne legyen ,nem TV kozvetítés, hanem az osztrák rádio 1 csartornája kozvetíti felvételrol.
A premier megvolt, sajnos nélkulem. Okvassátok el egy jp kritikát -
Ha nincs idotok az olvasásra, van a Tubuson egy jo magyar rádiojáték. A félkegyelmuben legjobb magyar színészek szerepelnek. És még egy ajánlat - filmválozatt 1946-bol Gérard Philippel a foszerepben.
Holnap lesz a =Der Idiot= bemutatoja a Theater an der Wien-ben. Miieczyslaw Weinberg e remek operáját nem kozvetíti a ORF, de O1 felvételrol május 13.kán 19.30-kor igen. / ajánlom újra elolvasni Dosztojevszkijt /
Ha van kedvetek, toltsetek egy szép hétvégét Pozsonyban, május 12-14. Nagyon igéretes Ruszalka lesz az Operánkban. Pénteken a címszerepben Eva Hornyáková / lírai szoprán/, vasárnap Mária Porubčinová / spinto /. A herceget mindkét eloadáeon Peter Berger énekli./ jelenleg legjobb herceg Cseh-Szlovákiában. Ot kellett volna meghívni a pesti eloadásra. kassai fiu - biztos megértené tolmács nélkul a rendezoi instrkciokat/.
Pár héttel a MET zeneileg kiváló új produkciója után, amit a MüPa közvetítésében láttam, Bécsben alkalmam volt duplázni: ott a helyszínen, a Staatsoper lágy ölé(be)n követhettem a "hattyús" lovag és a kíváncsi-boldogtalan Elza történetét. Homoki András 2014-es keltezésű Zürich-Bécs koprodukciós rendezéséről semmi jót nem tudok elmondani. Katharina Wagner sokat szidott pesti Lohengrinje szelídnek és hagyománytisztelőnek mondható ehhez a bécsihez képest. A cselekményt valahová egy alpesi vagy bajor falu kocsmájába helyezi, ahol a dirndlibe és kantáros gatyába öltözött vendégek (kórus) élén amolyan fővadász a király és "táskás" embere a Heerrufer. Lohengrin érkezésekor földön, magzat-testtartásban, egy szál fehér lebernyegben kuporgó ápoltféle emberke. Pont olyan, mint (spoiler következik!) a fináléban a feltámasztott Gottfried, aki autista (vagy epilepsziás?) kisgyerekként fut oda életben maradt és a mainstream tömeghez idomuló nővéréhez és a karját csípőre tett kézzel győzelmes tekintetet vető Ortrud nénihez. Jelentem: Telramund viszont az előző jelenetben tényleg meghal. Biztosan sok mindent lehet belemagyarázni ebbe a verzióba ... részemről felejtős. Azaz dehogyis. Ezt nem lehet egykönnyen elfelejteni. Sajnos. Tán pont ez a cél az ilyen rendezésekkel? The worse, the better?
Drága Takatsa, koszonom szépen.
Kedves Laci! Tudtommal az Idiot-nak csak egy CD felvétele van forgalomban, a 2016-os Mannheimi Opera felvétele. Ez DVD-n, vagy más video formátumban nem került kiadásra. Ha lesz video, akkor majd lesz felirat is. :)
Takatsa jovoltábol nagyon megszerettem Mieczyslaw Weinberg zenéjét. A Theater an der Wien április 28-tol május 7.- kéig eloadja Wienberg Der Idiot / Dosztojevszkij A félkegyelmu cimu regény alapján/ operáját. Nagyon jo zene. és torténet. Részleteket lehet találni a Tubuson.
Ha valakinek Mezzo tv-je van, ez a Fidelio még látható április 14.-én, 22.-én és május 15.-én.
Visszavonul a színpadtól Waltraud Meier operaénekes
A 67 éves Waltraud Meier a színpadi
karrier után egy új, Offenbach művészetének szentelendő fesztivál igazgatója
lesz az ausztriai Klagenfurtban.
Nagyon jo Fidelio megy a Mezzon. / Nylund, Kaufmann, Polgár/. Biztos ismételni fogják.
Nagyon jo Ruszalkát láttam a Mezzo-n. Kovetkezo adások - április 7/ 17,25/ április 15 /17,25/ április 18 /17,00/
A bécsi Figaro nagyon jo volt. A szlovák Peter Kellner a címszerepben remekelt.
Azaz nem kellett 2030-ig várni arra, hogy utolérjük Ausztriát. Sőt, ezek szerint már ők próbálnak utolérni bennünket.
Copf és pihe
Köszi, tényleg érdemes belekukkantani, főleg annak, aki látta a pestit előadást, de amúgy mindenkinek...:-)
Remélem, akadtak, akik nézték a Háború és béke közvetítését Münchenből! Sajátos egybeesés, hogy nem sokkal a Magyar Állami Operaház bemutatója után a Bayerische Staatsoper is elővette ezt a művet. Takatsa fórumtársunk jóvoltából most kezdtem ismerkedni Prokofjev igen érdekes operáival, és ez a mű különösen magával ragadott. A hazai előadás is igazán kiváló volt, kivéve a számomra igen zavaró rendezést, nos, a münchenivel ilyen problémám sem volt. Remek előadás, és nyilván nagyobb lehetőségük is volt megválogatni valamennyi szereplőt, így még a karakterek is stimmeltek Boljonszkij és Bezuhov esetében. A kisebb szereplők között örömmel fedeztem fel Sándor Csabát, a fiatal hazai baritont is. És a szünetben egy érdekes beszélgetés is volt a karmesterrel és a rendezővel. Mivel az előadást vasárnap az Arte Concert adta, valószínűleg egy jó ideig még visszanézhető lesz, szívesen ajánlanám mindenkinek. És érdekelne a véleményetek róla!
A 26 éves mezzoszoprán, Elizabeth Hadjivassiliou családja és barátai, akinek testét DNS-sel azonosították, gyászba borultak.
Elizabeth szerepelt a halálos áldozatok eltűnt személyeinek listáján Vonat, ez 57 ember életébe került. Rendszeresen megtette az Athén - Thesszaloniki útvonalat a munka miatt. De a szerdai utazás volt az utolsó.
Így van, érdemes időről-időre benézni az operavisionba, általában igazi csemegéket találhatunk, én is gyakran merítek onnan. :)
Az kimondhatatlanul hangzó, 57 életet követelő balesetben sajnos egy 26 éves görög szoprán is eltünt:
Tempi: Elizabeth Hadjivassiliou színésznő és szoprán gyötrelme, aki hiányzik
Drámai információkérés Elizabeth Hadjivassiliou színésznő és szoprán rokonaitól és barátaitól, aki még mindig hiányzik a tempi vonatbaleset után.
Fotók, videók és személyes adatok birtokában a rokonok és a barátok azt kérik, hogy tudjanak meg valamit szeretteikről, akik továbbra is eltűntek, és a végzetes vonat fedélzetén voltak, amely kedd este (28. 02-án) frontálisan ütközött egy tehervonattal Tempiben, halált terjesztve.
Köztük van a 26 éves színésznő és szoprán Thesszalonikiből, Elizabeth Hadjivassiliou, akit eltűntként jelentettek be, barátai pedig információt kértek. "Minden héten oda-vissza járt Thesszaloniki Athénba, mindkét városban volt rezidenciája és szakmai foglalkozása" - mondta közeli barátja, Alexia Kouvela az ANT1-nek, hozzátéve, hogy a macskájával utazott, amelyet örökbe fogadott, és nagy gyengesége volt.
" Van egy cicája, akit megmentett magának, vak, vigyáz rá és nagyon szereti. Voltak álmai, és van, beszélni fogok a jelennel Elizabethről, mert bár nem találták meg, remélem, hogy ott van valahol, még a mobiltelefonja is normálisan csörög" - mondta a barátja. Ahogy korábban írta, Elizabeth Hadjivassiliou macskáját holtan találták, míg a zenészt még nem találták meg.
UI. Reméljük életben van, bár így hogy a cica se él, hát nem sok a remény...
12 darab nagyon élvezetes és nagyszerű Tell Vilmos-felvételem van DVD-n és CD-n (nem beszélve a rádióból kazettára felvett teljes előadás-vagy stúdiófelvételekről), lenyűgöző tolmácsolásokban, de most túl vagyok egy újabb, kitűnő előadás élvezetén...
Figyelmetekbe ajánlom Rossini grandiózus, utolsó operájának francia nyelvű, szerintem élményszámba menő előadását az Ír Nemzeti Opera produkciójában, amit az OperaVision streamelt és 2023. január 13-tól 6 hónapig ingyenesen hozzáférhetővé tett platformján.
WILLIAM TELL – Rossini – Irish National Opera
Az itt látható monstre produkció előadásának felvétele 2022. november 13-án volt, a helyszíne: Dublin, Gaiety Theatre.
Conductor: Fergus Sheil
Director: Julien Chavaz
Chorus director: Elaine Kelly
Set designer: Jamie Vartan
Costume designer: Severine Besson
Choreographer: Nicole Morel
Irish National Opera Chorus
Irish National Opera Orchestre
Szereposztás:
Guillaume Tell – Brett Polegato
Arnold Melchtal – Konu Kim
Mathilde – Máire Flavin
Jemmy – Amy Nì Fhearraigh
Hedwige – Imelda Drumm
Ruodi – Andrew Gavin
Melchtal segnior/Walter Furst – Lukas Jacobsi
Leuthold – Nagy Gyula
Rudolphe – Patrick Hyland
Hunter – Matthew Mannion
Gessler – David Ireland
Dancers – Laura Garcia Aguilera, Stephanie Dufresne, Jeanne Gumy, Sophia Preidel
A csodálatos opera ismét, teljesen varázsának hatalmába kerített!
Kritikákból idézek:
„Rossini csodálatos és extravagáns utolsó remekműve 145 év kihagyás után diadalmasan tér vissza Dublinba.”
„Rossini izgalmas eposza, utolsó remekműve a világ leghíresebb nyitányával, a legambiciózusabb, előremutató és hangilag legnagyobb kihívást jelentő operája. Rossini utolsó operája, amely az 1830-as forradalom felkiáltója lett Franciaországban, nem más, mint maga a forradalom. A svájci népi hős legendáját Schiller drámája alapján újramesélő Tell William grandiózus óda a szabadságról. Az 1875 óta először Írországban bemutatott produkciót Fergus Sheil vezényli, a mitológiai megközelítést alkalmazó Julien Chavaz rendezi. Számára 'a történet nem csak egy távoli svájci közösségről szól, amely az osztrák megszállókkal néz szembe. Ez egy olyan társadalom története, amelynek hirtelen szembe kell néznie civilizációs modellje fenyegetésével.'
„Nyitánya a klasszikus zene egyik leghíresebb dallamát tartalmazza, de a Guillaume Tell (hogy a megfelelő francia címet adja) Rossini egyik legelhanyagoltabb műve. Ez az utolsó operája, hosszú és epikus léptékű (majdnem négyórás), és kétségtelenül az egyik legnagyobb kihívást jelentő vokális műve, mind a kórus, mind a főénekesek számára. Az Ír Nemzeti Opera és a svájci Nouvel Opéra Fribourg ma esti koprodukciója fergeteges alakítást nyújtott számunkra, a művet 1875 óta először állították színpadra Írországban. Bár mindenki ismeri a híres almát, amelyet az apának a fia fejéből kell kilőnie, a cselekmény ennél összetettebb, és az ukrajnai invázió fényében ma is nagy visszhangot kelt. Miközben a luzerni városlakók néhány házasságot ünnepelnek az aratás idején, Tell William aggódik az osztrák határ felől érkező invázió miatt. Eközben Arnold, a város egyik fontos vénének fia szerelmes egy Habsburg-hercegnőbe, amely szerelem a későbbi invázióval lehetetlenné válik. A személyes és a politikai négy felvonáson keresztül fonódik össze, mielőtt a szerelem és a szabadság győzedelmeskedik. Julien Chavaz rendező mitológiai megközelítést alkalmaz. Számára 'a történet nem csak egy távoli svájci közösségről szól, amely az osztrák megszállókkal néz szembe. Ez egy olyan társadalom története, amelynek hirtelen szembe kell néznie civilizációs modellje fenyegetésével.' Mitológiai felfogású, de a produkciónak van szürrealista hangulata is. Ez különösen észrevehető Severine Besson tervező jelmezein, aki bináris színmintával jár: fehér és piros. A fehér a természettel harmóniában élő svájciak ártatlanságát jelképezi, míg az osztrák elnyomók pirosat viselnek. Az opera előrehaladtával a svájci falusiak ruhája pirosra fröccsen, ahogy az invázió erősödik. Az osztrákok időnként nagy madármaszkot viselnek (Gesslernek a legnagyobb maszkja van, amely a kalapját ábrázolja, és a 3. felvonásban meg kell hajolniuk), míg néhány svájci nőnek agancsa és szarva van. A hatás keveredik az eredetiséggel, amelyet elhomályosít a reduktív egyszerűség és a misztifikáló szürrealizmus.
Jamie Vartan díszletei a színpad két oldalán állandóan jelenlévő oszlopok
minimalista sorozatához nyúlnak vissza, míg a gonosz Gessler széke nevetségesen
magas és borzasztóan vörös. Chavaz döntése, hogy belefoglalja a
balettsorozatokat, hazárdjáték, de kifizetődő. Nicole Morel koreográfiája
rendkívül eredeti volt, örvendetes komikus megkönnyebbülést nyújtott, míg a
szarvasok mozgása a 2. felvonás vadászjelenetében és máskor is kitűnően
kiegyensúlyozott volt.
Az éneklés a nagyon jótól a kiválóig terjedt. Ez az opera annyit
követel a kórustól, mint a szólistáktól, és az INO Chorus kiemelkedő volt,
megható népdalokat és heves forradalmi buzgóság pillanatait adta
elő. Színészi játékuk rettenetesen meggyőző volt, különösen Gessler uralma
alatti rabszolgaságukban.
Brett
Polegato egy emlékezetes Tellt alkotott, finom, gazdag bariton
hangját öröm hallgatni. Egyetlen áriáját, a 'Be Still'-t nagy átéléssel
énekelte el, miközben összességében nagy nemességet hozott a szerepbe.
Ha az opera vitathatatlanul a hősről szól, legigényesebb szerepe Arnoldé a sztratoszférikusan magas bel canto hangjaival és mindvégig szükséges drámai súlyával. Konu Kim tenor hangja szépen megnyílt az opera előrehaladtával, és a 4. felvonásban nagy erővel és könnyedséggel énekelte felső hangjait. Belenőtt a szerepébe is, a kémia közte és Mathilde között a tettek felett nőtt. Máire Flavin szoprán Mathilde-je eleve meggyőző volt. Arnold iránti virágzó szerelmét tökéletesen megörökítették, miközben a 'Dark Forest' áriáját mély érzelmekkel énekelték. Amy Ní Fhearraigh, mint Jemmy, Tell fia, meglehetősen nagy show-lopó volt mind a színészi alakításában, mind a hangi mozgékonyságában. Az ikonikus almajelenet komikusan úgy készült, hogy az alma az egész fejét eltakarja, miközben a bebörtönzött apja miatti félelmét és aggodalmát tökéletesen ábrázolták. David Ireland meleg basszus-bariton hangja nagyon elégedetté tette Gesslert. Csodálatosan ujjongott, megrészegült a svájci nép feletti hatalmától, és minden alkalommal megfenyegette őket.
Fergus Sheil csodálatos
energiával és zenei látásmóddal vezényelte az Ír Nemzeti Opera
Zenekarát. A 'Freedom Descend from Heaven' utolsó refrénjét
gerincbizsergető mozzanattá tette, ezzel az operát méltó befejezésig. „
Az INO meseszerű olvasatában a gyönyörűen
minimalista díszletek (dizájner, Jamie Vartan) és a szimpatikus világítás
árnyjátéka (Sinéad Wallace) megható főszereplők. Metaforák
bővelkednek. Fehér cikkcakk határolja a svájci hegyláncokat, amelyek
később villámcsapássá változtak, amely kettéhasítja a sötét eget, majd
vérfolyóvá.
A Gessler (basszbariton, David Ireland) vezette
osztrák elnyomók úgy épültek fel, mint a tornaterembe illő Marvel rosszfiúk,
tetőtől talpig vérfürdő vörösbe öltözve. (A Vörös Hadsereg? Nem tűnik
véletlennek.) A hős svájci falvak rusztikus fehérbe és krémszínűbe öltözve,
némelyik szárnyakkal vagy csőrrel, agancscsal vagy nyuszifüllel egyek a
természettel. Severine Besson szemet gyönyörködtető jelmezei sokat
kölcsönöznek a látványnak.
A rendező, Julien Chavez a történetet a
természet kontra természetellenességként fogalmazza meg – a jó és a rossz erői
ritkán kerültek ilyen éles szembeállításra. A svájci vidéki idillt azonban
a lavinák, viharok és vad zuhatagok veszélye mérsékli. A természet,
akárcsak Mathilde (szoprán, Máire
Flavin) és Arnold (tenor, Konu Kim) szerelmi
története, ingatag. A démoni hosszúcsőrű lények – természetesen vérvörös –
a halál előhírnökeiként leselkednek a jelenetekre, míg a fehérszellem-figurák
az irgalom angyalaiként árnyékolják be az elnyomottakat.
Még levágva is, több mint három órával ez az Ír
Nemzeti Operazenekar és a karmester Fergus Sheil maratonja, de ők rezzenéstelen
energiával navigálnak Rossini fenséges partitúrájának
körvonalaiban. Folyamatosan adakozó lakoma ez, kórus a fontos kórus után,
megrendítő áriákkal tarkítva.
Felkavaró teljesítményt nyújt Brett Polegato mint
a rettenthetetlen Tell, és Lukas Jakobski, aki Gandalf-szerű Melchtalként
kezdődik, és a tüzes svájci hazafi Walter Furstként fejezi be. Konu Kim
pedig a kórus szárnyaira emelt gerincbizsergető áriákkal állítja be a színpadot
az izgalmas fináléban. Úgy érzi, joga van megfejni a tapsot.
Az alsó vég dübörgő dacával szemben Imelda Drumm
csodálatos mezzoszopránja Tell feleségeként, Hedwigeként, valamint Amy Ní
Fhearraigh nem kevésbé magával ragadó szopránhangja Jemmyként és Máire
Flavin Gessler nővéreként a remény és a nővére. racionalitás.
Az INO/NOF koprodukció egyik kulcsfontosságú
eleme a négy táncos, Laura Garcia Aguilera, Stephanie Dufresne, Jeanne Gumy és
Sophia Preidel szerepe, akik egyensúlyban tartják a baletikus kecsességet a
színházi érzékkel. Rossini híres nyitányára adott, humorral
megtűzdelt táncuk gyönyörködtető. A III. felvonásban, amikor Gessler
Altdorf véres városlakóit táncra kényszeríti Svájc Ausztria általi megszállása
alkalmából, a kvartett a dehumanizáltak makabrát vezeti, amely a neves francia
tánccsoport, a Compagnie Maguy Marin briliánsan zavaró munkáját idézi.
A négy táncos szarvassá változott, és hipnotikus
varázslatot vet fel, miközben olyan lágyan lépkednek, mint az erdőt beborító
köd – a Gaiety Színház közönsége láthatóan visszatartja a közös lélegzetét. Tisztelet Nicole Morelnek, akinek lenyűgöző koreográfiája mind
esztétikai, mind narratív erővel bír.
Magához a svájci Alpokhoz hasonlóan Rossini
partitúrája is tele van drámai csúcsokkal, ahogy a feszültség menthetetlenül nő
a félelmetes fináléig. A magaslatok közül oly sokat az Ír Nemzeti Operaház
kiemelkedő kórusa lép fel, Elaine Kelly rendezésében. A kóruselőadások nem
lesznek ennél jobbak.
Több mint 140 év telt el azóta, hogy Tell
William utoljára Dublinban szerepelt, de valójában az egész operavilág régóta
figyelmen kívül hagyja Rossini operai hattyúdalát. Lehet, hogy ez
megváltozik.
Az Ír Nemzeti Opera epikus, elbűvölő és
provokatív produkciója, az Ír Nemzeti Opera lenyűgöző produkciója, a William
Tell egymaga újraélesztheti Rossini elhanyagolt remekművét, és rugdosva és
sikoltozva visszahozhatja az opera mainstream
repertoárjába. Felejthetetlen.”
Tell és Arnold kettőséből: „Ou vas-tu?” – Brett Polegato és Konu Kim
Tell Vilmos - Arnold áriája és stretta, IV. felv. - Konu Kim
