Kituno operafilmet találtam, magyar felirattal, a Tubuson. Calaf - FRANCO CORELLI. /foleg a holgyeknek ajánlíom, Franco nagyon csinos férfi volt/
Irene Theorin is 60 éves, Marton Évával egy napon - de nem egy évben - született. Vasárnap az Istenek alkonya után köszöntötte is a zenekar a színpadon. És csodás Brünnhilde volt.
Stoyanova nagyon tetszett mint Donna Anna a MüPában. Igaz, már vagy 13-14 éve, de máig emlèkszem. D'Arcangelo volt Don Giovanni, pár év múlva Schrott sokkal jobb volt az Erkelben és az akkor még szinte ismeretlen Saimir Pirgu énekelte Don Ottaviot. Azóta nagyon felfutott. Fischer Ádám vezényelte a StOP zenekarát.
A brnoi Salome jo sikerult.
Nagyszeru Forzát sugárzott a cseh TV- London, 2019. Netrebko, Kaufmann, Tezier énekeltek. Netrebko most nagyon tetszett. Leonora di Vargas-t csodálatosan énekelte. A 2 Verdi Leonorát énekelje, ne Ladyt , Abigélt vagy Tutandot-ot.
És nagyon jo enekelte ezt a Radamest, sot megpobálkozott a diminuendoval a románc végén.Stoyanova már 60 éves, megállta a helyét, intakt hang, kellemes vibrato, szép pianok.Sok fiatalabb énekes tanulhat toluk.
Ex-Mr. Peretyako?
Semenchuk falcon-szoprán is. Ekaterina énekel Ladyt és Abigélt is. Ép ezekben a napokban Macbethben alternál Netrebkoal a Scálában.
operavision.eu/performances
Nagyon jo eloafás volt a pozsonyi Aida. Az énekesek kitettek magukért. A zenekar jol teljesített
2023. június 5. M5 23.30. Smetana: Eladott menyasszony c. operája előadása felvételről a Müpából.
Sajnos ma már eléggé ki vagyunk szolgáltatva a kábel-tv társaságoknak, kivéve a saját antennával rendelkezők, és eszi-nem eszi, nem kap mást alapon nézzük, amit közvetítenek. Nálunk szerencsére még elérhető a Mezzo. Van családtagom, akinél pár éve megszűnt a Mezzo, nem túl boldogok a Classica műsorával. Persze, mint minden. ez is ízlás dolga!
Olga Bezsmertna ideális Ruszalka. Evvel a szereppel nagy sikert aratott 2022 júniusában Pozsonyban.
Holnapután Rusalka bemutato a Scálában. Rusalka - Olga Bezsmertna /ukrán szoprán/, herceg - Dmitrij Korcsak /orosz tenor/.
Slávka Zámečníková, bécsi STOP szolistája, jelenleg a legjobb szlovák lírai szoprán. O rola és sok minden másrol szol ez a cikk /operaskivakia.sk / -
Kedves Laci, sajnos sokunkat elcsábított anno a remek Classica, ami azóta már nem ugyanaz, viszont a Mezzot elvesztettük.
25 éves a Mezzo-TV, pazar koncertek és operafelvételek, érdemes megnézni és meghallgatni ezeket.
Ebben az évben a neves opera-énekverseny =Hans Gabor Belvedere= Dortmund ban volt. A finálé gyoztesei -
Gustavo Dudamel főzeneigazgató mindössze két év után távozik a párizsi Operától. Forrás: itt. 2025/26-ban pedig zenekart vált: Los Angeles ---》New York.
Hát igen, Kolozsvárnak mindig nagyon gazdag operaékete volt. / 2 operájuk van, magyar meg román/
Vastapssal köszönte meg a közönség a Kolozsvári Magyar Opera monumentális előadását, az Aidát
/maszol.ro – 2023. május
26./
Valamíkor már írtam, hogy a vidéki szlovák operatársulatok jobbak mint a fovárosi. És ez be is igazolodott. Pozsonyban bemutatták Donizetti Stuardáját , hiaba volt francia rendezo, angol díszlettervezo. cseh jelmeztervezo, még a fovilágosito is Amerikábol volt / a vezetoség mindig panaszkodik a pénzhiányra/ . Ha nincs jo énekes Stuart Máriára a darabot nem kell eloadni. Itt bizony drámai koloratúrára van szukség.
A zeneszerző kevéssé ismert és ritkán előadott „grand” operájának élő közvetítése május 16. és november 16. között visszanézhető/letölthető a YouTube-ról.
Az operát csonkítatlanul - húzások nélkül és a teljes balettzenével együtt - a legteljesebb változatában mutatta be a La Monnaie operaház!
„VIII.
Henrik Camille Saint-Saëns nagy történelmi operáját éles ellentétek
jellemzik: lelkesedés és szerénység, féltékenység és lemondás, intimitás és
ünnepélyesség. A brüsszeli La Monnaie új produkcióját Olivier Py rendezőre
és Alain Altinoglu karmesterre, a francia repertoár két hősies bajnokára bízta. Csodálatos
díszletekkel, magas drámaisággal és lenyűgöző zenével ez a produkció egy zenei
utazást kínál, amely a 16. századi Angliában kezdődik, de még ma is
visszhangzik egy időtlen kérdésen keresztül: Meddig mehet el egy hatalommal
rendelkező ember a hódításaival?”
Főbb
szereplők:
VIII. Henrik – Lionel Lhote
Don
Gomez de Féria – Ed Lyon
Campeggio
bíboros – Vincent Le Texier
Catherine
d’Aragon – Marie-Adeline Henry
Anne
de Boleyn – Gubisch Nóra
Km. a La Monnaie Szimfonikus Zenekar és a La Monnaie Kórus, a La Monnaie Kórusakadémia
Karmester: Alain Altinoglu
Rendező: Olivier Py
(3 óra 43 perc)
Klárika, nagyon orulok, hogy tetszett a zene.
Köszönöm. Mindenesetre, még így az elmondottak alapján is kitűnik, nem egyszerű feladat a wikipédiára bármit felvinni, javítani. Talán egyszer ismét nekirugaszkodom...
Még nincs jóváhagyva, de a nem ellenőrzött fülre kattintva látható. Ha úgy van, szívesen segítek javításban, pontosításban, bár szerintem ez a mostani felület már tényleg gyorsan tanulható. Annyi ökölszabályt kell figyelembe venni, hogy minden leírt mondathoz legyen meg a hivatkozás a forrásra.
Ha már szóba került a karmester Kulka János neve, hozzá nemcsak operaelőadások, hangversenyek vezénylései kötődnek, mert a Magyar Rádió is foglalkoztatta 1956-os emigrálását megelőzően: operettrészleteket vezényelt, amelyek később Qualiton-lemezekre rákerültek. Többek között ezek a stúdiófelvételek készültek vele:
- Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (részletek, 1955. május 31., Kossuth Rádió) – Kulka János – Házy Erzsébet, Reményi Sándor, Bódy József, a Magyar Állami Hangversenyzenekar
- Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (részlet, Qualiton, 1956; rádiófelvétele 1954) - Kulka János – Házy Erzsébet, Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini (részlet, Qualiton, 1956; rádiófelvétele 1954) – Kulka János – Kishegyi Árpád, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
- Matvej Blanter: Az Amúr partján (részletek, az 1950-es évek) – Kulka János - Zentai Anna, Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház zenekara.
Természetesen Kulka János karmesterről, és nem a színészről, bár a névazonosság valóban megtévesztő lehet!
Kedves fbcs! Nagy köszönet a segítségedért! Jelenleg nem látok változást a Wikipedián, még ott van a jelzett cím és szerep...
Igen, Kulka János is vezényelte
a Vérnászt. Forrás: abból az interjú-kötetből való, melyet Koltai Tamás
szerkesztett össze és Az Opera-per címen könyvalakban a Szabad Kiadó
jelentette meg 1990-ben. A kötetben maga a zeneszerző, Szokolay Sándor így
emlékezik vissza 1990-ben:
„ A Vérnász tizenöt bemutatója közül tizenhármon jelen voltam. A különbségekre jobban emlékszem, mint az egybehangzó megoldásokra. Nyilvánvaló, hogy a nyelvi eltérések meghatározóak. A budapesti premier nemcsak autentikusnak tűnt, hanem tíz évig műsoron is tartotta magát. A budapesti előadást Mikó András rendezésében átvitték a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, s egy rövidített tévéfilm is készült az ő adaptációjában. Ugyancsak Mikó rendezte a finn nyelvű, helsinki bemutatót. (Ezt a produkciót a szólisták budapesti vendégjátékra is elhozták.) Az első külföldi, német nyelvű bemutatót Kulka János vezényelte kitűnően. Kurt Horres rendezte […] szürrealista árnyalatokkal modern pszichológiai drámaként állította be a történetet, szokatlanul értelmezve a veristának kikiáltott történetet."
Kulka János vezényelt???
Kivettem, de még ellenőrzésre vár. (Régen még bonyolultabb volt a felület, ahogy nézem, már egyszerűsítettek rajta)
Nem értek hozzá. Egyszer beleolvastam a honlapon a wikipedia-szabályzatba, meghökkentem, mennyire bonyolult és hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni, és a "gazda" hányszor dobja vissza a kérést/próbálkozást ha valamit helytelennek talál vagy ütközik a szabályzat valamely pontjában foglaltakkal. Meg aztán némi informatikai jártasságot is feltételez, amivel nemigen rendelkezem.
Kedves Búbánat,
Kedves Laci! Pontosítalak: Házy Erzsébet soha nem szerepelt Suchoň Örvény című operájában, így Katrenát sem formálhatta meg abban. Nálunk az Erkel Színház mutatta be, később a Magyar Állami Operaház is játszotta az operát.
„Katicát” Mátyás Mária és Czanik Zsófia énekelték
az ötvenes-hatvanas években. Mindössze 12 alkalommal volt színen a dalmű.
Legelőször a Pozsonyi Nemzeti Színház
vendégjátéka keretében láthatták a nézők Suchoň Örvényét Krútňava címmel, Juraj Fiedler rendezésében (Erkel Színház, 1956. szeptember 22.) Karmester Tibor Freso volt.
A Wikipédián szereplő Házy
Erzsébet-szócikkből ideje lenne már töröltetni az oda tévesen felkerült „Suchoň: Örvény - Katrena”
cím- és szerepadatot. Haandel fórumtársunk vállalkozott volna erre, mert
volt hozzáférése az oldalhoz, ám sajnos szomorú eltávozása miatt a felajánlott gesztusa
már nem realizálódhatott.
Ezúton kérem, aki ért a
Wikipédiához és hozzáfér, vegye ki ezt a rossz adatot Házy Erzsébet feltüntetett - amúgy
hiányos - operaszerepeinek listájából.
Nagy baj, hogy felbomlott a Monarchia.
Eugen Suchoň szlovák zeneszerzőnek pedig 21 nyelven van wikipedia oldala, de jellemzően magyarul nincs...
Mindenesetre a Vérnásznak és a többi Szokolay darabnak egyes egyedül magyarul van wikipedia oldala, tehát mostanában nem ment sehol külföldön egyik sem.
Koszonom az infot. Tudod kedves Búbánat, ez így van mint a mi nemzeti operánk a Krútňava / Orvény, Whirlpool/ bejárta egész Europát az otvenes években, Budapesten Házy Erzsébet énekelte a foszerepet - Katrenát. Ma már sajnos csak Szlovákiában játszák. Az operát Eugen Suchoň szerezte, osbemutato 1949.
A repertoáron tartósan megmaradó kevés modern magyar opera egyike. Persze sohasem lesz olyan népszerű, mint a Rigoletto vagy a Traviata. Ezzel nem Verdi remekműveit akarom leszólni, sőt!
Szokolay Sándor: Vérnász
Külföldi bemutatók közül
említem: Helsinki - finn nyelven! Mikó András itthoni színrevitelében; Wiesbaden
- a német nyelvterületen németül is előadták, volt ahol Kulka János vezényelt
és Kurt Horres rendezte; Erfurt, Bécs, Berlin, Zágráb, Angers, Toulouse, Poznan, Brno, Prága,
Kassa, Pozsony, Tallin, Leningrád (ma Szentpétervár), Moszkva, Linz, Bologna,
Edinburgh, Columbus (USA)...
Janáček zenéje viszont eredeti.
Kétségkívul ez az opera remekmu - magyar viszonylatban. Játszák vagy játszották a Vérnászt valahol kulfoldon ? Olvastam, hogy a MAO vendégszerepelt evvel a muvel Karlsruhe-ban / egyfelvonásos változat/. Kicsikét eklektikusnak tunik ez a zene. Van itt verizmus, dodekafonia, Bartok hatás ....
A Vérnász remekmű. Pont.
Kedves Moncsi, ha nem vagy még túl öreg, és szereted a zenét, akkor mégis érdemes lenne megpróbálnod barátkozni a mai komolyzenével is! Biztos nem vesztenél vele semmit, sőt, gazdagodnál vele.
A Vec Makropulos-t nem is ajánlanám Budapestnek, nincs aki elénekelje E.M. szerepét. Valamikor ideális lehetett volna Lulács Gyongyi, de nem ihiszem, hogy most válalná. Viszont a Kátya Kabánovát
