520 WiseGentleman 2003-10-30 22:10:13
Sesto, ha már itt vagy, egy Elektrával kapcsolatos kérdés: hallottál-e már olyan előadást, ahol az opera közepén lévő hosszú Elektra-monológot (Was bluten muss...) nem húzták meg? Tudniillik én bárhol láttam a MET-től a Carnegie Hallon át egészen minap a Berlini Staatsoperig, mindenütt rövidítve adták elő. Lehet, persze, hogy ehhez a potenciális húzáshoz már annakidején Strauss is hozzájárult, mindenesetre számomra sokat levesz a jelenet \"ütőképességéből\", a rövid monológ hatására túl korán jön a \"klimax\".
Sesto, ha már itt vagy, egy Elektrával kapcsolatos kérdés: hallottál-e már olyan előadást, ahol az opera közepén lévő hosszú Elektra-monológot (Was bluten muss...) nem húzták meg? Tudniillik én bárhol láttam a MET-től a Carnegie Hallon át egészen minap a Berlini Staatsoperig, mindenütt rövidítve adták elő. Lehet, persze, hogy ehhez a potenciális húzáshoz már annakidején Strauss is hozzájárult, mindenesetre számomra sokat levesz a jelenet \"ütőképességéből\", a rövid monológ hatására túl korán jön a \"klimax\".
519 Sesto 2003-10-30 21:55:15
Kedves Kalahari, nézz utána a www.operissimo.com vagy a www.operabase.com oldalakon, mert ha énekel vhol. akkor ott megtalálod!!! :-))) Azt tudom hogy az általam is emlitett \"Otello-t\" Palme Beach-ben énekelte... ...itt Bécsben csak az öccse (\"Miro\") volt, Nabucco-ban és Simon Boccanegra-ban, mint Gabriele Adorno stb... ...és Zürich-ben is csak Miro-t láttam vmiben. kiirva... :-(
Kedves Kalahari, nézz utána a www.operissimo.com vagy a www.operabase.com oldalakon, mert ha énekel vhol. akkor ott megtalálod!!! :-))) Azt tudom hogy az általam is emlitett \"Otello-t\" Palme Beach-ben énekelte... ...itt Bécsben csak az öccse (\"Miro\") volt, Nabucco-ban és Simon Boccanegra-ban, mint Gabriele Adorno stb... ...és Zürich-ben is csak Miro-t láttam vmiben. kiirva... :-(
518 kalahari 2003-10-30 21:44:24
És ha énekel, akkor hol? Mert eddig semmit nem tudtam róla, azért is kérdeztem. Van pár Tosca-részletem is vele meg Eva Urbanovával.
És ha énekel, akkor hol? Mert eddig semmit nem tudtam róla, azért is kérdeztem. Van pár Tosca-részletem is vele meg Eva Urbanovával.
517 Sesto 2003-10-30 21:40:40
\"P.D.\" nemes hanganyag, biztos technika és szines interpretációk, én is kedvelem: bár mintha újabban csend lenne körülötte...Elég keveset énekel... Sajnos!...
\"P.D.\" nemes hanganyag, biztos technika és szines interpretációk, én is kedvelem: bár mintha újabban csend lenne körülötte...Elég keveset énekel... Sajnos!...
516 kalahari 2003-10-30 21:21:19
Ametiszt! Nagggggyon köszi!!!! Kicsit olyan volt olvasni Téged, mintha ott lettem volna! :-) Sesto és mindenki! Köszönöm a Dvorsky-infókat. Találtam egy lemezt tőle a naxos-on, erről adtak le néhány áriát a rádióban kedden (letölthető!), olasz-francia árialemez 89-ből. Szerintem zseniális, pl. a Radames-románc utolsó hangját 9 mp-ig tartotta ki (lemértem), nem semmi... Akit érdekel, hallgassa meg, érdemes.
Ametiszt! Nagggggyon köszi!!!! Kicsit olyan volt olvasni Téged, mintha ott lettem volna! :-) Sesto és mindenki! Köszönöm a Dvorsky-infókat. Találtam egy lemezt tőle a naxos-on, erről adtak le néhány áriát a rádióban kedden (letölthető!), olasz-francia árialemez 89-ből. Szerintem zseniális, pl. a Radames-románc utolsó hangját 9 mp-ig tartotta ki (lemértem), nem semmi... Akit érdekel, hallgassa meg, érdemes.
515 karnagy 2003-10-30 16:53:33
P.D. egyébként a Bánk bán-nagyáriát is elővezette az említett gálán, és bizony nem énekelt rosszul! Miroslav D.-t lemezen hallottam már, korrekt, de nem kiemelkedő énekes.
P.D. egyébként a Bánk bán-nagyáriát is elővezette az említett gálán, és bizony nem énekelt rosszul! Miroslav D.-t lemezen hallottam már, korrekt, de nem kiemelkedő énekes.
514 Sesto 2003-10-30 16:38:28
...pardon, az elöbb elütve, POZSONYBAN van a \"Csalogány völgye\"... :-)
...pardon, az elöbb elütve, POZSONYBAN van a \"Csalogány völgye\"... :-)
513 Sesto 2003-10-30 16:36:25
Kalahari, most Dvorsky-ról csak tömören és röviden, mert rohanok,... ...tehát szolvák tenorista, magyar felesége van!... :-) bár nem ez a lényeg!... Szóval a karrierje kezdetén megfelelt a az olasz terminológiában \"tenore lirico\"-nak és semmi esetre nem volt \"tenore di grazia\", vagy \"leggiero\"... Bp.-n ha ismereteim nem csalnak több izben szerepelt Edgardo-ként a \"Lucia-ban\" pl. Szücs Márta oldalán is!... Hangja fejlödése és karrierjének kibontakozása következtében a nyolcvanas évek közepétöl kezde bövitette repertoárját, \"lirico-spinto-szerepek\" tolmácsolásával is!-ezen korszak egyik legszebb termése a Hungartotonos/Patane-val készült \"Madame Butterfly\" (=ugye Kincses Veronikával a cimszerepben) ezt követöen elkészült(=vagy netán hamarabb?) a Supraphon-nal Puccini \"Bohémélet\"-felvétele is, ahol szintén Dvorsky és Kincses énekelték a föszerepeket! Érdekessége egyebként ezen korszakának az, hogy a spinto-repertoár mellett, legalábbis hanglemezen/késöbb CD-változatban is, megtartotta belcanto-repertoárjának egyik-másik szerepét is, pl. a BMG-nél megjelent \"Szerelmi bájitalban\" a \"két szlovák sztár\" Lucia Popp és P. Dvorsky nagyon kellemes interpretációkkal lepték meg hallgatóságukat!... P. Dvorsky kb. 2 évvel ezelött egy floridai(!) opera elöadás (staggione?) keretein belül kipróbálta az \"Otello-cimszerepét\", ahol ha jól tudom Helen Donath volt Desdemona: erröl a fellépésröl sajnos konkrét infoval nem rendelkezem, sorry!... A három Dvorsky-fivér mindegyike müvész, egyik öccse, Miro szintén a lirico-spinto-fachban próbál elhelyezkedni, bár nenm könnyü egy ilyen \"nagy testvér árnyékából\" elöugrani, személy szerint a \"Nabucco\" Ismael-szerepében hallottam,...nem gyözött meg...pedig \"tisztességesen énekelt, játszott\", DE \"vmi\". hiányozott az egészböl...nem is tudom mi?... A harmadik testvér szobrászattal(is) foglalkozik... Kapásból most ennyi jutott eszembe,... :-))) PS.: \"In memoriam\"...s ha már Lucia Popp(!)-ról is szó esett, nov. 16-án lesz 10 éve, hogy már ö sincs közöttünk!... A sors fintora, hogy a pousonyi temetöt, ahol hamvait nyugalomra helyezték: a \"Csalogány völgyének\" nevezik... :-(((
Kalahari, most Dvorsky-ról csak tömören és röviden, mert rohanok,... ...tehát szolvák tenorista, magyar felesége van!... :-) bár nem ez a lényeg!... Szóval a karrierje kezdetén megfelelt a az olasz terminológiában \"tenore lirico\"-nak és semmi esetre nem volt \"tenore di grazia\", vagy \"leggiero\"... Bp.-n ha ismereteim nem csalnak több izben szerepelt Edgardo-ként a \"Lucia-ban\" pl. Szücs Márta oldalán is!... Hangja fejlödése és karrierjének kibontakozása következtében a nyolcvanas évek közepétöl kezde bövitette repertoárját, \"lirico-spinto-szerepek\" tolmácsolásával is!-ezen korszak egyik legszebb termése a Hungartotonos/Patane-val készült \"Madame Butterfly\" (=ugye Kincses Veronikával a cimszerepben) ezt követöen elkészült(=vagy netán hamarabb?) a Supraphon-nal Puccini \"Bohémélet\"-felvétele is, ahol szintén Dvorsky és Kincses énekelték a föszerepeket! Érdekessége egyebként ezen korszakának az, hogy a spinto-repertoár mellett, legalábbis hanglemezen/késöbb CD-változatban is, megtartotta belcanto-repertoárjának egyik-másik szerepét is, pl. a BMG-nél megjelent \"Szerelmi bájitalban\" a \"két szlovák sztár\" Lucia Popp és P. Dvorsky nagyon kellemes interpretációkkal lepték meg hallgatóságukat!... P. Dvorsky kb. 2 évvel ezelött egy floridai(!) opera elöadás (staggione?) keretein belül kipróbálta az \"Otello-cimszerepét\", ahol ha jól tudom Helen Donath volt Desdemona: erröl a fellépésröl sajnos konkrét infoval nem rendelkezem, sorry!... A három Dvorsky-fivér mindegyike müvész, egyik öccse, Miro szintén a lirico-spinto-fachban próbál elhelyezkedni, bár nenm könnyü egy ilyen \"nagy testvér árnyékából\" elöugrani, személy szerint a \"Nabucco\" Ismael-szerepében hallottam,...nem gyözött meg...pedig \"tisztességesen énekelt, játszott\", DE \"vmi\". hiányozott az egészböl...nem is tudom mi?... A harmadik testvér szobrászattal(is) foglalkozik... Kapásból most ennyi jutott eszembe,... :-))) PS.: \"In memoriam\"...s ha már Lucia Popp(!)-ról is szó esett, nov. 16-án lesz 10 éve, hogy már ö sincs közöttünk!... A sors fintora, hogy a pousonyi temetöt, ahol hamvait nyugalomra helyezték: a \"Csalogány völgyének\" nevezik... :-(((
512 karnagy 2003-10-30 16:15:16
Jó, hogy szóba került a Magyar Nemzet. Nagyon furcsállom, hogy kedvenc napilapom milyen nívótlan komolyzenei/zenés színházi kritikákat közöl az utóbbi években. Metz Katalin Hunyadi-kritikája döbbenetes. Még Kerényi Máriánál is gyengébben ír. Miért nem mernek kissé vitriolosan fogalmazni, ha szükséges?!
Jó, hogy szóba került a Magyar Nemzet. Nagyon furcsállom, hogy kedvenc napilapom milyen nívótlan komolyzenei/zenés színházi kritikákat közöl az utóbbi években. Metz Katalin Hunyadi-kritikája döbbenetes. Még Kerényi Máriánál is gyengébben ír. Miért nem mernek kissé vitriolosan fogalmazni, ha szükséges?!
511 Sesto 2003-10-30 16:11:10
...bizony, itt is a 13h hireket a \"Trubadúr-stretta-val\" és \"természetesen\" a ZENGö(!) \"corellis\" dupla magas c-vel a végén!... ...rohan az idö!... (...szegényebbek lettünk megint egy Titánnal!...)
...bizony, itt is a 13h hireket a \"Trubadúr-stretta-val\" és \"természetesen\" a ZENGö(!) \"corellis\" dupla magas c-vel a végén!... ...rohan az idö!... (...szegényebbek lettünk megint egy Titánnal!...)
510 Búbánat 2003-10-30 16:09:49
Én is köszönöm Ametiszt az élvezetes beszámolót! Egyébként a mai Magyar Nemzetben is van egy recenzió a koncertről, de közel sem ilyen színvonalon.
Én is köszönöm Ametiszt az élvezetes beszámolót! Egyébként a mai Magyar Nemzetben is van egy recenzió a koncertről, de közel sem ilyen színvonalon.
509 Sesto 2003-10-30 16:09:20
...még egy pokolian nehéz és magas tenorszerep lenne, Adam: \"Le postillon de Longjueamu\" tenor-föszerepe, Chapelou, akinek szólama a \"magas d-ig\" kúszik fel és elég sokat is mozog még tenorok számára is kellemetelenül magas tessitura-ban!... Hires interpretációk: * N. Gedda * A. Kraus * G. Windbergh * A. John etc... etc...
...még egy pokolian nehéz és magas tenorszerep lenne, Adam: \"Le postillon de Longjueamu\" tenor-föszerepe, Chapelou, akinek szólama a \"magas d-ig\" kúszik fel és elég sokat is mozog még tenorok számára is kellemetelenül magas tessitura-ban!... Hires interpretációk: * N. Gedda * A. Kraus * G. Windbergh * A. John etc... etc...
508 Búbánat 2003-10-30 16:06:04
Meghalt Franco Corelli! Tegnap Milánóban, 82 éves korában. Augusztus óta kórházban feküdt, ahova agyvérzés miatt szállították be. Bővebbet a Népszabadság honlapján a kultúra rovatban olvashattok.
Meghalt Franco Corelli! Tegnap Milánóban, 82 éves korában. Augusztus óta kórházban feküdt, ahova agyvérzés miatt szállították be. Bővebbet a Népszabadság honlapján a kultúra rovatban olvashattok.
507 Sesto 2003-10-30 15:44:48
Kedves Kalahari(=ugye a Hölgyekkel kezdjem!), WiseGentlamen és minden kedves \"Momus-vendég\",... ...elnézést kérek Töletek, hogy ilyen sokáig hallgatásba merültem,...de ennek egy rendkivüli(= és váratlan!) számomra mesés szakmai hir adott okot: pár nappal ezelött érkezett a konkrét hir, hogy nov.9-töl dec.13-ig a Zürich-i Opera kötelékébe fogok tartozni, ahol R. Strauss \"Elektra\" c. zenedrámájának próbafolyamata alatt Martin Kusej-nél leszek \"Regiehospitant\"/~gyakornok... (Gondolom M. Kusej neve Magyarországon is ismerten hangzik, hiszen ha belegondolunk ö rendezte tavaly az Anna Netrebko szenzációs Donna Anna-jával tündöklö és N. Harnocourt által vezényelt \"Don Giovanni-t\", Salzburgban/ Ünnepi Játékok; amit az idén a Kusej-Harnoncourt páros \"La clemenza di Tito-val\" folytatott!...) 2004 jan. 1 töl M. Kusej egyben a Salzburgi Ünnepi Játékok prózai tagozatának is intendánsa lesz... Nem kell bizonygatnom, hogy számomra ez a felkérés roppant nagy kitüntetés, bizalom,...és igyekszem majd teljes mértékben helytállni!... :-))) Summa summarium, a zürich-i dolgok intézése miatt eléggé felborultak a mindennapjaim, ne haragudjatok, de igy \"passzolnom\" kellett a \"Frau ohne Schatten-t\" és a \"Falstaff-ot\" is, PEDIG(!) a \"Falstaff-ban\" tegnap este váratlanul(=beugróként!) Keszei Bori(!) énekelte Nanetta-t, mert Tatiana Lisnic megbetegedett, igy K.B. nem november elején lépett szinre ebben a bájos szólamban, hanem tegnap!... Viszont nekem pedig elöre kellett hozni egy pár vizsgát, beszámolót: a \"STOP\" sajna kimaradt!... (Bevallom öszintén nem is tudom, hogy 9-ig még belefér-e vmi., vagy majd csak Zürich-ben?!...) Igérem nem leszek hütlen Zürich-ben sem a \"Momus-höz\" és kedves vendégeihez, ha mást nem, azért remélem, hogy legalább heti rendszerességgel \"be tudok majd nézni hozzátok\"!!! :-))) Üdvözlettel, Sesto... :-)
Kedves Kalahari(=ugye a Hölgyekkel kezdjem!), WiseGentlamen és minden kedves \"Momus-vendég\",... ...elnézést kérek Töletek, hogy ilyen sokáig hallgatásba merültem,...de ennek egy rendkivüli(= és váratlan!) számomra mesés szakmai hir adott okot: pár nappal ezelött érkezett a konkrét hir, hogy nov.9-töl dec.13-ig a Zürich-i Opera kötelékébe fogok tartozni, ahol R. Strauss \"Elektra\" c. zenedrámájának próbafolyamata alatt Martin Kusej-nél leszek \"Regiehospitant\"/~gyakornok... (Gondolom M. Kusej neve Magyarországon is ismerten hangzik, hiszen ha belegondolunk ö rendezte tavaly az Anna Netrebko szenzációs Donna Anna-jával tündöklö és N. Harnocourt által vezényelt \"Don Giovanni-t\", Salzburgban/ Ünnepi Játékok; amit az idén a Kusej-Harnoncourt páros \"La clemenza di Tito-val\" folytatott!...) 2004 jan. 1 töl M. Kusej egyben a Salzburgi Ünnepi Játékok prózai tagozatának is intendánsa lesz... Nem kell bizonygatnom, hogy számomra ez a felkérés roppant nagy kitüntetés, bizalom,...és igyekszem majd teljes mértékben helytállni!... :-))) Summa summarium, a zürich-i dolgok intézése miatt eléggé felborultak a mindennapjaim, ne haragudjatok, de igy \"passzolnom\" kellett a \"Frau ohne Schatten-t\" és a \"Falstaff-ot\" is, PEDIG(!) a \"Falstaff-ban\" tegnap este váratlanul(=beugróként!) Keszei Bori(!) énekelte Nanetta-t, mert Tatiana Lisnic megbetegedett, igy K.B. nem november elején lépett szinre ebben a bájos szólamban, hanem tegnap!... Viszont nekem pedig elöre kellett hozni egy pár vizsgát, beszámolót: a \"STOP\" sajna kimaradt!... (Bevallom öszintén nem is tudom, hogy 9-ig még belefér-e vmi., vagy majd csak Zürich-ben?!...) Igérem nem leszek hütlen Zürich-ben sem a \"Momus-höz\" és kedves vendégeihez, ha mást nem, azért remélem, hogy legalább heti rendszerességgel \"be tudok majd nézni hozzátok\"!!! :-))) Üdvözlettel, Sesto... :-)
506 WiseGentleman 2003-10-30 13:54:14
Ha már nyaktörő tenorszerepekről van szó, mit szóltok az Aidában vagy a Trubadúrban a hírnök szerepéről? (Egyébként még egy hírnökből is lehet valaki, mivel pl. a Muti-féle Aidán ezt a szerepet éneklő Nicola Martinucci később Veronában Radamest énekelt.)
Ha már nyaktörő tenorszerepekről van szó, mit szóltok az Aidában vagy a Trubadúrban a hírnök szerepéről? (Egyébként még egy hírnökből is lehet valaki, mivel pl. a Muti-féle Aidán ezt a szerepet éneklő Nicola Martinucci később Veronában Radamest énekelt.)
505 Megén 2003-10-30 12:41:04
Köszönjük Ametiszt.
Köszönjük Ametiszt.
504 Ametiszt 2003-10-30 10:09:26
Akkor Kalahári és Búbánat kívánságának eleget téve ide küldöm a beszámolót, kicsit hosszúra sikeredett, dehát mint tudjuk, nem mindenki lehetett ott a BBK-ban. Október 28-i budapesti fellépésén José Cura a Ligeti András vezette MATÁV szimfonikusok bérletsorozatának első előadásaként operaáriákat énekelt, majd az est második felében Dvorák Újvilág szimfóniáját vezényelte. Utóbbinak komoly tétje is volt, hiszen a szimfónia előadása egyben élő felvétel is volt, a 2004 tavaszán megjelenő centenáriumi Dvorák lemezé, melyen José Cura a cseh zeneszerző dalkölteményeiből is énekel. Talán érdemes megjegyezni, hogy a budapesti fellépés előtt a Dvorák dalok stúdió munkái mellett Cura Prágában október 23-án a budapestihez hasonló típusú műsorral aratott óriási sikert. A prágai koncert befejezésekor az Újvilág szimfónia vezénylését követően a közönség felállva tapsolva hosszú percekig ünnepelte karmesterként és az ováció a ráadásokbeli Turandot ária (Nessun Dorma) után is megismétlődött. Ez nemcsak az operaénekesnek, hanem a zenésznek, a karizmatikus művésznek is szólt. Ilyen előzmények után érkezett másnap Budapestre, hogy egy új zenekart, és a régi-új budapesti közönséget is meghódítsa. A szimfónia mellett a Prágában előadott Puccini áriáktól eltérően olyan friss ária műsorral lépett fel, melyet a szokásos igényességgel a budapesti közönség számára állított össze. A sajtótájékoztatón Cura igen meleg hangon dicsérte Ligeti András együttesét és a koncert napján is tartó intenzív próbák jól megalapozták a közös zenélést. A műsor első számaként Mascagni Parasztbecsületének bevezetőjét hallhattuk Ligeti András vezényletével, aki az első részben végig a pódiumon vezényelt. A zenekar az első hangoktól kezdve harmonikus, telt és erőteljes játékával hívta fel magára a figyelmet irányítása alatt. A nagy szenvedélyek lecsitulása után a lágy hárfaszólam kíséretében Cura hangját hallottuk a távolból, a színfalak mögül Turiddu megkapó, lírai szólamában (O Lola..). A közönség meleg tapsa után Ligeti András kíséretében Cura is megjelent színpadon jól ismert elegáns fekete selyemingjében. Hangjának valódi erejét és fényét a következő, ritkán előadott és igen dinamikus Puccini áriában (Edgar: Orgia, chimera..) élvezhettük igazán, mikor férfias tenorja a szimfonikus háttér kíséretéből kiemelkedve teljesen bezengte a termet és az első bravó kiáltások is elhangzottak a közönség soraiból. Ismét a zenekar játékában gyönyörködhettünk (Edgar előjáték, III. felvonás). Ezután valódi csemege következett (Massenet: Le Cid, Oh, souverain) francául, ami még Cura számára is újdonságnak számított, hiszen ez az ária nem szerepel koncertjei repertoárjában, de lemezein sem. Az este egyik legszebb áriáját hallottuk, ahol végig nagy átéléssel énekelt. Természetes dallamvezetése és hosszú, folytonos frázisfűzési nemcsak a zene, de sötét, bársonyos tenorjának szépségét is kiemelték. A folytatásban megint egy, a hazai koncerttermekben ritkán előadott Meyerbeer ária következett (L’Africane: Oh, paradiso), amit hangjának változatos játékával messze sugárzó, tisztán csengő hangon adott elő a szólamvégi magasság hátborzongatóan fényes kiemelésével. Máris az első rész befejezésénél tartottunk, a Verdi blokknál (A végzet hatalma). Teljesen elvarázsolt minket a zenekar a bevezető gyönyörű dallamával, melyet csodálatos összhangban a finom zenei részletek megkapó kiemelésével adtak elő. Megérdemelték a hosszan tartó vastapsot. Majd Alvaro áriája következett (La vita é inferno..) és a bevezető zenei sorok után José Cura sétált a színpadra. Ebben a hosszú áriában teljes mini drámát rajzolt elénk, felvillantotta, hogy milyen színészi játékra képes ahogy egész lényével énekel, akár erőteljes hősies tenorján vagy lágy, lírai hangon ad elő. Szinte eggyé forrt a szereppel és minket is a színpad bűvkörébe vont. A közönség is érezte ezt és az ária után percekig zúgott a ritmusos vastaps. Többször is vissza kellett térnie a színpadra és már a ráadásban reménykedtük, de a szünet következett. A második részben a zenekar az Újvilág szimfóniát adta elő José Cura vezényletével. Jó estét kívánt nekünk magyarul, majd a felvétel minőségét megzavarható zörejek kizárására (pl. ajtók bezárása, mobiltelefon kikapcsolása) hívta fel a közönség figyelmét. Még térdre is borult előttünk, hogy kérése komolyságát megerősítse. Bizony, segítségére kelhetett volna egy tolmács a színpadon, hogy az egész közönségnek elmagyarázza, itt koncertfelvétel is készül. A méltán népszerű szimfóniát végig elsöprő lendülettel, magával ragadó elánnal játszotta a zenekar. Eközben élmény volt nézni, ahogy José Cura irányított, mindenre figyelt, nemcsak kezével, tekintetével, hanem egész testével, szívéből vezényelt. Világos és szemléletes ütéseivel, mozdulataival mindig a zenekart támogatta. Végig érezni lehetett a feszült figyelmet a nézőtéren, ahogy a zenét követi a közönség és belemerül a dallam szépségeibe. Az első tételben feszes, gyors tempót diktált Cura, szépen kiemelt tiszta és dinamikus ritmusváltásokkal. Az egészen lassú második tételben szinte belélegeztük a gyönyörű, lágy dallamot, majd táncraperdülni lett volna kedvünk. A negyedik tétel fergeteges tempója még tovább fokozta a hangulatot, nehéz volt eldönteni, hogy a karmester vagy a zenekar játszik-e nagyobb temperamentummal. Mikor véget ért a zene óriási vastaps tört ki a nézőtéren, ami nagy erővel, percekig zúgott, miközben José Cura a kottát és a zenekar tagjait ünnepeltette. Mikor nagy sokára mikrofonhoz jutott és szóhoz engedtük jutni megköszönte a csendet és a ráadások következtek. Előbb egy bődületesen gyönyörűséges Pinkerton áriát énekelt nekünk a Pillangókisasszonyból (Addio fiorito asil) és a jutalmul kapott tapsorkán közepette intette be a Tell Vilmos nyitányt. Kedves tréfa következett, a tenor kivetette a hegedűt a csinos koncertmester leányzó kezéből, majd maga mellé ültette a karmesteri pulpitusra és onnan folytatta a vezénylést. Eközben Ligeti András a koncertmester posztján biztos kézzel vezette a fergeteges hegedűszólamot. Jókat derült a közönség és a főszereplők is az örömzenélés közepette. Nem csoda, ha újra megsokszorozódott a taps, közben egyre több virágcsokor is érkezett a színpadra, hivatalos és rajongói is. Cura időnként a dobogóra ülve próbált pihenni és kivárni, hogy a taps egy kicsit szűnjön. Kitartásunk elnyerte jutalmát, de Cura jellegzetes kézmozdulatával előre figyelmeztetett minket, hogy az utolsó ráadás következik és belekezdett a szinte már névjegyének számító Nessun Dormába. Nem csalódtunk, az est betetőzéseként fenségesen adta elő sötét hangján Calaf áriáját, a Vincelo félelmes csúcshangjai most is gyönyörű tisztasággal, bravúros hosszúsággal megtartva szóltak. Ekkor már tombolt a közönség, újabb percekig zúgó vastaps és lábdobogás következett, de a nézőtér egy része is talpon volt már. Bár Cura még többször visszajött a színpadra a zenészeket ünnepeltetni és a zenekar is a helyén maradt, a fárasztó program után több ráadást már nehéz lett volna elképzelni és az est főszereplője mosolyogva elbúcsúzott tőlünk. Hát így ért véget ez a nagyszerű koncert, elismerés érte minden résztvevőnek. Sokan várják, hogy José Cura végre egy teljes operában is bemutatkozzon nálunk. Bár tényleg több évre előre zsúfolt a naptára, ez nem lehetetlen. Izgalmas, számára is újdonságot jelentő ajánlattal még bele lehet férni ide is, kihasználva, hogy a Budapest-Prága-Varsó háromszögben nagyon szeret fellépni. Valami hasonlóra gondolok, amit idén Hamburgban csinált, előbb nagy sikerrel elvezényelte a Parasztbecsületet, majd a szünet után Caniót énekelte a Bajazzókban. Addig is, aki több áriát akar tőle hallani, nézze meg az augusztus 20.-i forró hangulatú margitszigeti fellépéséről készült koncertközvetítést, ahol nemcsak gyönyörű énekhangját és karmesteri pálcáját, hanem közvetlen személyiségét és kivételes humorérzékét is megcsodálhatjuk (közvetítés: m2, november 1. 21.05).
Akkor Kalahári és Búbánat kívánságának eleget téve ide küldöm a beszámolót, kicsit hosszúra sikeredett, dehát mint tudjuk, nem mindenki lehetett ott a BBK-ban. Október 28-i budapesti fellépésén José Cura a Ligeti András vezette MATÁV szimfonikusok bérletsorozatának első előadásaként operaáriákat énekelt, majd az est második felében Dvorák Újvilág szimfóniáját vezényelte. Utóbbinak komoly tétje is volt, hiszen a szimfónia előadása egyben élő felvétel is volt, a 2004 tavaszán megjelenő centenáriumi Dvorák lemezé, melyen José Cura a cseh zeneszerző dalkölteményeiből is énekel. Talán érdemes megjegyezni, hogy a budapesti fellépés előtt a Dvorák dalok stúdió munkái mellett Cura Prágában október 23-án a budapestihez hasonló típusú műsorral aratott óriási sikert. A prágai koncert befejezésekor az Újvilág szimfónia vezénylését követően a közönség felállva tapsolva hosszú percekig ünnepelte karmesterként és az ováció a ráadásokbeli Turandot ária (Nessun Dorma) után is megismétlődött. Ez nemcsak az operaénekesnek, hanem a zenésznek, a karizmatikus művésznek is szólt. Ilyen előzmények után érkezett másnap Budapestre, hogy egy új zenekart, és a régi-új budapesti közönséget is meghódítsa. A szimfónia mellett a Prágában előadott Puccini áriáktól eltérően olyan friss ária műsorral lépett fel, melyet a szokásos igényességgel a budapesti közönség számára állított össze. A sajtótájékoztatón Cura igen meleg hangon dicsérte Ligeti András együttesét és a koncert napján is tartó intenzív próbák jól megalapozták a közös zenélést. A műsor első számaként Mascagni Parasztbecsületének bevezetőjét hallhattuk Ligeti András vezényletével, aki az első részben végig a pódiumon vezényelt. A zenekar az első hangoktól kezdve harmonikus, telt és erőteljes játékával hívta fel magára a figyelmet irányítása alatt. A nagy szenvedélyek lecsitulása után a lágy hárfaszólam kíséretében Cura hangját hallottuk a távolból, a színfalak mögül Turiddu megkapó, lírai szólamában (O Lola..). A közönség meleg tapsa után Ligeti András kíséretében Cura is megjelent színpadon jól ismert elegáns fekete selyemingjében. Hangjának valódi erejét és fényét a következő, ritkán előadott és igen dinamikus Puccini áriában (Edgar: Orgia, chimera..) élvezhettük igazán, mikor férfias tenorja a szimfonikus háttér kíséretéből kiemelkedve teljesen bezengte a termet és az első bravó kiáltások is elhangzottak a közönség soraiból. Ismét a zenekar játékában gyönyörködhettünk (Edgar előjáték, III. felvonás). Ezután valódi csemege következett (Massenet: Le Cid, Oh, souverain) francául, ami még Cura számára is újdonságnak számított, hiszen ez az ária nem szerepel koncertjei repertoárjában, de lemezein sem. Az este egyik legszebb áriáját hallottuk, ahol végig nagy átéléssel énekelt. Természetes dallamvezetése és hosszú, folytonos frázisfűzési nemcsak a zene, de sötét, bársonyos tenorjának szépségét is kiemelték. A folytatásban megint egy, a hazai koncerttermekben ritkán előadott Meyerbeer ária következett (L’Africane: Oh, paradiso), amit hangjának változatos játékával messze sugárzó, tisztán csengő hangon adott elő a szólamvégi magasság hátborzongatóan fényes kiemelésével. Máris az első rész befejezésénél tartottunk, a Verdi blokknál (A végzet hatalma). Teljesen elvarázsolt minket a zenekar a bevezető gyönyörű dallamával, melyet csodálatos összhangban a finom zenei részletek megkapó kiemelésével adtak elő. Megérdemelték a hosszan tartó vastapsot. Majd Alvaro áriája következett (La vita é inferno..) és a bevezető zenei sorok után José Cura sétált a színpadra. Ebben a hosszú áriában teljes mini drámát rajzolt elénk, felvillantotta, hogy milyen színészi játékra képes ahogy egész lényével énekel, akár erőteljes hősies tenorján vagy lágy, lírai hangon ad elő. Szinte eggyé forrt a szereppel és minket is a színpad bűvkörébe vont. A közönség is érezte ezt és az ária után percekig zúgott a ritmusos vastaps. Többször is vissza kellett térnie a színpadra és már a ráadásban reménykedtük, de a szünet következett. A második részben a zenekar az Újvilág szimfóniát adta elő José Cura vezényletével. Jó estét kívánt nekünk magyarul, majd a felvétel minőségét megzavarható zörejek kizárására (pl. ajtók bezárása, mobiltelefon kikapcsolása) hívta fel a közönség figyelmét. Még térdre is borult előttünk, hogy kérése komolyságát megerősítse. Bizony, segítségére kelhetett volna egy tolmács a színpadon, hogy az egész közönségnek elmagyarázza, itt koncertfelvétel is készül. A méltán népszerű szimfóniát végig elsöprő lendülettel, magával ragadó elánnal játszotta a zenekar. Eközben élmény volt nézni, ahogy José Cura irányított, mindenre figyelt, nemcsak kezével, tekintetével, hanem egész testével, szívéből vezényelt. Világos és szemléletes ütéseivel, mozdulataival mindig a zenekart támogatta. Végig érezni lehetett a feszült figyelmet a nézőtéren, ahogy a zenét követi a közönség és belemerül a dallam szépségeibe. Az első tételben feszes, gyors tempót diktált Cura, szépen kiemelt tiszta és dinamikus ritmusváltásokkal. Az egészen lassú második tételben szinte belélegeztük a gyönyörű, lágy dallamot, majd táncraperdülni lett volna kedvünk. A negyedik tétel fergeteges tempója még tovább fokozta a hangulatot, nehéz volt eldönteni, hogy a karmester vagy a zenekar játszik-e nagyobb temperamentummal. Mikor véget ért a zene óriási vastaps tört ki a nézőtéren, ami nagy erővel, percekig zúgott, miközben José Cura a kottát és a zenekar tagjait ünnepeltette. Mikor nagy sokára mikrofonhoz jutott és szóhoz engedtük jutni megköszönte a csendet és a ráadások következtek. Előbb egy bődületesen gyönyörűséges Pinkerton áriát énekelt nekünk a Pillangókisasszonyból (Addio fiorito asil) és a jutalmul kapott tapsorkán közepette intette be a Tell Vilmos nyitányt. Kedves tréfa következett, a tenor kivetette a hegedűt a csinos koncertmester leányzó kezéből, majd maga mellé ültette a karmesteri pulpitusra és onnan folytatta a vezénylést. Eközben Ligeti András a koncertmester posztján biztos kézzel vezette a fergeteges hegedűszólamot. Jókat derült a közönség és a főszereplők is az örömzenélés közepette. Nem csoda, ha újra megsokszorozódott a taps, közben egyre több virágcsokor is érkezett a színpadra, hivatalos és rajongói is. Cura időnként a dobogóra ülve próbált pihenni és kivárni, hogy a taps egy kicsit szűnjön. Kitartásunk elnyerte jutalmát, de Cura jellegzetes kézmozdulatával előre figyelmeztetett minket, hogy az utolsó ráadás következik és belekezdett a szinte már névjegyének számító Nessun Dormába. Nem csalódtunk, az est betetőzéseként fenségesen adta elő sötét hangján Calaf áriáját, a Vincelo félelmes csúcshangjai most is gyönyörű tisztasággal, bravúros hosszúsággal megtartva szóltak. Ekkor már tombolt a közönség, újabb percekig zúgó vastaps és lábdobogás következett, de a nézőtér egy része is talpon volt már. Bár Cura még többször visszajött a színpadra a zenészeket ünnepeltetni és a zenekar is a helyén maradt, a fárasztó program után több ráadást már nehéz lett volna elképzelni és az est főszereplője mosolyogva elbúcsúzott tőlünk. Hát így ért véget ez a nagyszerű koncert, elismerés érte minden résztvevőnek. Sokan várják, hogy José Cura végre egy teljes operában is bemutatkozzon nálunk. Bár tényleg több évre előre zsúfolt a naptára, ez nem lehetetlen. Izgalmas, számára is újdonságot jelentő ajánlattal még bele lehet férni ide is, kihasználva, hogy a Budapest-Prága-Varsó háromszögben nagyon szeret fellépni. Valami hasonlóra gondolok, amit idén Hamburgban csinált, előbb nagy sikerrel elvezényelte a Parasztbecsületet, majd a szünet után Caniót énekelte a Bajazzókban. Addig is, aki több áriát akar tőle hallani, nézze meg az augusztus 20.-i forró hangulatú margitszigeti fellépéséről készült koncertközvetítést, ahol nemcsak gyönyörű énekhangját és karmesteri pálcáját, hanem közvetlen személyiségét és kivételes humorérzékét is megcsodálhatjuk (közvetítés: m2, november 1. 21.05).
503 karnagy 2003-10-30 07:38:35
Gonoszak vagytok. Szerintem V. László komoly szerep, és mondjuk az Álarcosbál \"Amélia szolgája\" szerepéhez képest Lerma sem piskóta feladat. A női szerepek között szerintem elég szadista a Turandot címszerepe. Beéneklés nélkül a kb 6-7 perces nagyáriával kezdi, majd a magas C-s rövid kettős után jön a 3 próbatétel, utána a felvonás végén a \"tuttiban\" még két magas C (igaz, a másodikban a kórus szoprán szólama is besegít). R. Strauss sem kímélte az énekesnőket (Elektra, Salome, Zerbinetta).
Gonoszak vagytok. Szerintem V. László komoly szerep, és mondjuk az Álarcosbál \"Amélia szolgája\" szerepéhez képest Lerma sem piskóta feladat. A női szerepek között szerintem elég szadista a Turandot címszerepe. Beéneklés nélkül a kb 6-7 perces nagyáriával kezdi, majd a magas C-s rövid kettős után jön a 3 próbatétel, utána a felvonás végén a \"tuttiban\" még két magas C (igaz, a másodikban a kórus szoprán szólama is besegít). R. Strauss sem kímélte az énekesnőket (Elektra, Salome, Zerbinetta).
502 karnagy 2003-10-30 07:31:30
Dvorskyval van egy nagyon jó Dvorák Stabat mater-lemezem. Egyébként kb. két éve énekelt nálunk a pozsonyi operatársulat gálaestjén. Életeme egyik nagy zenei élménye volt a Parasztbecsület kettőse vele és Rybarskával. Ott volt valaki ezen a koncerten?
Dvorskyval van egy nagyon jó Dvorák Stabat mater-lemezem. Egyébként kb. két éve énekelt nálunk a pozsonyi operatársulat gálaestjén. Életeme egyik nagy zenei élménye volt a Parasztbecsület kettőse vele és Rybarskával. Ott volt valaki ezen a koncerten?
501 WiseGentleman 2003-10-30 06:34:15
Peter Dvorskyval kapcsolatban, nem tudom, hallottad-e Sir Charles Mackerras Jenufa-felvételét (Elisabeth Söderström, Eva Randová, Lucia Popp, Wieslaw Ochman), tudniillik ott ő énekli Steva szerepét, s az egész felvétel igencsak kitűnő (s márcsak a közelgő Jenufa-bemutató miatt is aktuális).
Peter Dvorskyval kapcsolatban, nem tudom, hallottad-e Sir Charles Mackerras Jenufa-felvételét (Elisabeth Söderström, Eva Randová, Lucia Popp, Wieslaw Ochman), tudniillik ott ő énekli Steva szerepét, s az egész felvétel igencsak kitűnő (s márcsak a közelgő Jenufa-bemutató miatt is aktuális).
500 kalahari 2003-10-29 22:00:13
Bizony, Sesto, hol jársz? Nekem mesélhetnél Peter Dvorskyról... Köszi :-)
Bizony, Sesto, hol jársz? Nekem mesélhetnél Peter Dvorskyról... Köszi :-)
499 kalahari 2003-10-29 20:47:55
Janomano! Teljesen jó helyen jársz, a beszámolókat ebben a topikban szoktuk közzétenni. Mesélj bátran!!! (A tévé nem vette fel tegnap, ugye?)
Janomano! Teljesen jó helyen jársz, a beszámolókat ebben a topikban szoktuk közzétenni. Mesélj bátran!!! (A tévé nem vette fel tegnap, ugye?)
498 WiseGentleman 2003-10-29 19:29:30
Cura mellesleg jövő februárban Bécsben Andrea Chenier-t énekel. Egyébként hol vagy már, Sesto, mondjál már valamit a Frau ohne Schatten-ről! :)
Cura mellesleg jövő februárban Bécsben Andrea Chenier-t énekel. Egyébként hol vagy már, Sesto, mondjál már valamit a Frau ohne Schatten-ről! :)
497 WiseGentleman 2003-10-29 19:18:58
Ha már ott tartunk, akkor egynémely tenoristának Lerma grófja is leküzdhetetlen akadály :).
Ha már ott tartunk, akkor egynémely tenoristának Lerma grófja is leküzdhetetlen akadály :).
496 janomano 2003-10-29 19:06:53
Mostmár kissé bátortalanul írok. Biztos ide való ez? Volt valaki a tegnapi Cura-Matáv koncerten? Hát sajna itthon nem nagyon hallani ilyet. Mármint Cura-ra gondolok. Itt nekem fényesebbnek tűnt a hangja, mint lemezről. Természetesen itt is érezhető volt az a bizonyos -nekem tetsző- sötét-nyers-férfias tónus. Próbált néha finomkodni, de hát az nem az ő terepe. A vezénylése? Dvorak 9. volt. Én szeretem ugyan a friss tempókat, néhol azonban forszírozottnak tűtt. A kürtöknek sem biztos, hogy teljes gerővel kell játszani a közbeszúrt hangokat. Hát ez. A koncert nem nélkülözött néhány jópofa só-elemet sem. Jó oldott lett a hangulat. A Tell Vilmos nyitány alatt pl. Cura leültette maga mellé az, egyébként igen dekoratív, szőke prímáslányt a virágcsokorral, míg Ligeti-mester beült koncertmesternek az egyébként nyaktörő szólamba. Szóval jó volt! Inkább énekeljen! :)
Mostmár kissé bátortalanul írok. Biztos ide való ez? Volt valaki a tegnapi Cura-Matáv koncerten? Hát sajna itthon nem nagyon hallani ilyet. Mármint Cura-ra gondolok. Itt nekem fényesebbnek tűnt a hangja, mint lemezről. Természetesen itt is érezhető volt az a bizonyos -nekem tetsző- sötét-nyers-férfias tónus. Próbált néha finomkodni, de hát az nem az ő terepe. A vezénylése? Dvorak 9. volt. Én szeretem ugyan a friss tempókat, néhol azonban forszírozottnak tűtt. A kürtöknek sem biztos, hogy teljes gerővel kell játszani a közbeszúrt hangokat. Hát ez. A koncert nem nélkülözött néhány jópofa só-elemet sem. Jó oldott lett a hangulat. A Tell Vilmos nyitány alatt pl. Cura leültette maga mellé az, egyébként igen dekoratív, szőke prímáslányt a virágcsokorral, míg Ligeti-mester beült koncertmesternek az egyébként nyaktörő szólamba. Szóval jó volt! Inkább énekeljen! :)
495 Orfeusz 2003-10-29 18:55:09
Nehéz tenor szerepet jelent V.László a Hunyadiban- Mukk Józsefnek:)
Nehéz tenor szerepet jelent V.László a Hunyadiban- Mukk Józsefnek:)
494 kalahari 2003-10-29 17:57:50
A Faust sem könnyű szerep. Ld. 3. felv. cavatinája...
A Faust sem könnyű szerep. Ld. 3. felv. cavatinája...
493 WiseGentleman 2003-10-29 17:32:55
Egyébként, ami a nehéz tenorszerepeket illeti, ott van mindjárt Lord Arturo Talbo szerepe Bellini Puritánok című operájából, ahol az énekesnek többször magas d-t, egy helyen pedig magas f-et kell kiénekelnie.
Egyébként, ami a nehéz tenorszerepeket illeti, ott van mindjárt Lord Arturo Talbo szerepe Bellini Puritánok című operájából, ahol az énekesnek többször magas d-t, egy helyen pedig magas f-et kell kiénekelnie.
492 Búbánat 2003-10-29 14:52:49
Bármilyen furcsa is, de én most nem Wagner szerepeket fogok megemlíteni, nem is az Otellót, hanem két belcanto operát, azokban is két tenor szerepet. S még csak nem is magasabban énekelnek bennük a magas C-nél. Hanem pontosan magas C-ket kell kiénekelniük. De nem egyet, kettőt vagy hármat. Rossini: Tell Vilmos, Arnold áriája a 4. felvonásból, nyolc magas C. (Pavarotti, Gedda, Ilosfalvy Róbert) Donizetti: Az ezred lánya, Tonio áriája az l. felvonásból, kilenc magas C (Pavarotti és Réti József!) Úgy gondolom, ez nem kis teljesítmény. De más szempontból az Aida Radamesének közvetlenül a darab elején kell kiénekelnie a magas hangot, szinte még bele sem melegedett, már a csúcsra kell felérnie. Van, aki falzettben teszi, még a hőstenorok is.
Bármilyen furcsa is, de én most nem Wagner szerepeket fogok megemlíteni, nem is az Otellót, hanem két belcanto operát, azokban is két tenor szerepet. S még csak nem is magasabban énekelnek bennük a magas C-nél. Hanem pontosan magas C-ket kell kiénekelniük. De nem egyet, kettőt vagy hármat. Rossini: Tell Vilmos, Arnold áriája a 4. felvonásból, nyolc magas C. (Pavarotti, Gedda, Ilosfalvy Róbert) Donizetti: Az ezred lánya, Tonio áriája az l. felvonásból, kilenc magas C (Pavarotti és Réti József!) Úgy gondolom, ez nem kis teljesítmény. De más szempontból az Aida Radamesének közvetlenül a darab elején kell kiénekelnie a magas hangot, szinte még bele sem melegedett, már a csúcsra kell felérnie. Van, aki falzettben teszi, még a hőstenorok is.
491 Tamás 2003-10-29 14:35:10
Annyian vagytok itt nagyon okosak, úgyhogy megkérdezem: szerintetek melyik a világirodalom legnehezebb operaszerepe? Természetesen nem abszolút szerepre gondolok, hanem pl. melyik a legnehezebb egy tenornak (adott esetben egy-egy speciális fachnak). Külön örülnék, ha meg is okolnátok a választást.
Annyian vagytok itt nagyon okosak, úgyhogy megkérdezem: szerintetek melyik a világirodalom legnehezebb operaszerepe? Természetesen nem abszolút szerepre gondolok, hanem pl. melyik a legnehezebb egy tenornak (adott esetben egy-egy speciális fachnak). Külön örülnék, ha meg is okolnátok a választást.
490 Búbánat 2003-10-29 14:24:02
Ilyen szempontból Meixnert jobban szeretem. Ő sokkal szinesebb, élvezetesebb hangon tud valamiről, valakiről beszélni. És nem sajnálja a szubjektív, sokszor lelkesen kinyilvánított véleményét megosztani velünk, a hallgatókkal a közvetítés során vagy után. Egyébként is közvetlenebb stílusú a hüvös Borosnál. Akiről csak egy biztos, hogy elkötelezett wagneriánus. Ami azon kívül van, az igazán sohasem hozza lázba.
Ilyen szempontból Meixnert jobban szeretem. Ő sokkal szinesebb, élvezetesebb hangon tud valamiről, valakiről beszélni. És nem sajnálja a szubjektív, sokszor lelkesen kinyilvánított véleményét megosztani velünk, a hallgatókkal a közvetítés során vagy után. Egyébként is közvetlenebb stílusú a hüvös Borosnál. Akiről csak egy biztos, hogy elkötelezett wagneriánus. Ami azon kívül van, az igazán sohasem hozza lázba.
489 Szilgyo 2003-10-29 14:18:38
Lelövök még egy poént a Hunyadiból: összevissza van hangosítva a színpad, a legtöbb énekes is mikroportos versenyző, úgyhogy marha nagy élmény!
Lelövök még egy poént a Hunyadiból: összevissza van hangosítva a színpad, a legtöbb énekes is mikroportos versenyző, úgyhogy marha nagy élmény!
488 Norma 2003-10-29 13:47:23
Szinetár most alkotói válságban van, de azért voltak jobb korszakai is. Nekem kifejezetten tetszett a Zenés TV-színház Hoffmann meséi produkciója, a Borisz Godunov sem volt rossz, bár már abban is volt egy-két melléfogása. Sokan a Csárdáskirálynőért szeretik, de ez nem az én műfajom, úgyhogy nem alkotok véleményt. Újabb rendezései (Carmen, Sevillai) valóban nem túl sikeresek, a Hunyadi mélypont, de ettől még az egész pályaképet nem kell negatívnak értékelni. A Norma-közvetítéssel kapcsolatban: Boros úr valóban elmondta, mekkora a siker, de a hangjából egyáltalán nem érződött a lelkesedés. Persze mondhatják sokan, hogy a közvetítés legyen tárgyilagos, csak így kevésbé hiteles a dolog. Kalaharinak kösz, majd kereslek emilben.
Szinetár most alkotói válságban van, de azért voltak jobb korszakai is. Nekem kifejezetten tetszett a Zenés TV-színház Hoffmann meséi produkciója, a Borisz Godunov sem volt rossz, bár már abban is volt egy-két melléfogása. Sokan a Csárdáskirálynőért szeretik, de ez nem az én műfajom, úgyhogy nem alkotok véleményt. Újabb rendezései (Carmen, Sevillai) valóban nem túl sikeresek, a Hunyadi mélypont, de ettől még az egész pályaképet nem kell negatívnak értékelni. A Norma-közvetítéssel kapcsolatban: Boros úr valóban elmondta, mekkora a siker, de a hangjából egyáltalán nem érződött a lelkesedés. Persze mondhatják sokan, hogy a közvetítés legyen tárgyilagos, csak így kevésbé hiteles a dolog. Kalaharinak kösz, majd kereslek emilben.
487 Búbánat 2003-10-29 13:04:47
Megén. Minden szavaddal egyet tudok érteni. De \"álom, álom, édes álom...\"
Megén. Minden szavaddal egyet tudok érteni. De \"álom, álom, édes álom...\"
486 Búbánat 2003-10-29 13:02:19
Ha már Kalahari által Erkel muzsikája szóba került, felvetem az ötletet: milyen szép gesztus lenne az Operától, ha kell mások intézményekkel is összefogva, bemutatnák a Doppler-fivérekkel közösen írt Erzsébet című operát. Ismert, hogy Erkel a második felvonást komponálta meg. (Egy pályázati műről volt szó: Erzsébet királyné tiszteletére.) Időnként a rádióban részleteket hallani az Erkel által komponált felvonásból. A magyar opera műfajának megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett zeneszerző megérdemelné, hogy ezt az elfeledett - A Hunyadi László és Bánk bán keletkezése között (1857) írt - operát, vagy abból a második felvonást bemutatná az intézmény, akár koncertszerűen is. Készülhetne belőle CD, DVD, a rádió is rögzíthetné stb. Megérdemelné a szerző, de a mű is, ami gazdag invencióban, hangszerelésben és egyéb szépségekben, az ismert részletekből következtetve. Ne feledjük: az idén emlékezünk Erkel Ferenc halálának 110. évfordulójára. Erről már lekéstünk, nem számítva ide a Hunyadi - felújítást. Viszont két év múlva ünnepeljük születésének 195. évfordulóját. Ez egy jó alkalom lenne, hogy az illetékesek addigra elkészüljenek ennek a méltatlanul elfeledett operának (mondhatjuk töredéknek) a leporolásával, és méltó módon való színrevitelével, valamint hanghordozókon való kiadásával. Annyi pénzt csak sikerülne összehozni ilyen-olyan forrásokból, hogy a produkció megvalósulhasson.
Ha már Kalahari által Erkel muzsikája szóba került, felvetem az ötletet: milyen szép gesztus lenne az Operától, ha kell mások intézményekkel is összefogva, bemutatnák a Doppler-fivérekkel közösen írt Erzsébet című operát. Ismert, hogy Erkel a második felvonást komponálta meg. (Egy pályázati műről volt szó: Erzsébet királyné tiszteletére.) Időnként a rádióban részleteket hallani az Erkel által komponált felvonásból. A magyar opera műfajának megteremtésében elévülhetetlen érdemeket szerzett zeneszerző megérdemelné, hogy ezt az elfeledett - A Hunyadi László és Bánk bán keletkezése között (1857) írt - operát, vagy abból a második felvonást bemutatná az intézmény, akár koncertszerűen is. Készülhetne belőle CD, DVD, a rádió is rögzíthetné stb. Megérdemelné a szerző, de a mű is, ami gazdag invencióban, hangszerelésben és egyéb szépségekben, az ismert részletekből következtetve. Ne feledjük: az idén emlékezünk Erkel Ferenc halálának 110. évfordulójára. Erről már lekéstünk, nem számítva ide a Hunyadi - felújítást. Viszont két év múlva ünnepeljük születésének 195. évfordulóját. Ez egy jó alkalom lenne, hogy az illetékesek addigra elkészüljenek ennek a méltatlanul elfeledett operának (mondhatjuk töredéknek) a leporolásával, és méltó módon való színrevitelével, valamint hanghordozókon való kiadásával. Annyi pénzt csak sikerülne összehozni ilyen-olyan forrásokból, hogy a produkció megvalósulhasson.
485 Megén 2003-10-29 13:01:37
Búbánat, igazad van, más az élő, más a felvétel. De még soha nem született olyan szinházi, operai előadás, amelyik egyforma véleményt váltott volna ki minden nézőjéből, hallgatójából. Van akinek tetszik, van akinek nem, hiszen szubjektív műfaj a rendezés. Sajnos egy objektív azért van, az énekhang az operában, és a szövegtudás a prózában. Ha ezekben hiba van nem lehet elnézni. Szinházakban már megoldották, hogy aki nem szinpadra való, azt nem hívják, nem szerződtetik. Az operában is el kellene érni, hogy ne legyenek kegyelemből éneklő énekesek. Aki pedig jó, arra vigyázni kell, és nem kell elrontani idő előtt, hogy a végén ő is csak kegyelemből énekelhessen.
Búbánat, igazad van, más az élő, más a felvétel. De még soha nem született olyan szinházi, operai előadás, amelyik egyforma véleményt váltott volna ki minden nézőjéből, hallgatójából. Van akinek tetszik, van akinek nem, hiszen szubjektív műfaj a rendezés. Sajnos egy objektív azért van, az énekhang az operában, és a szövegtudás a prózában. Ha ezekben hiba van nem lehet elnézni. Szinházakban már megoldották, hogy aki nem szinpadra való, azt nem hívják, nem szerződtetik. Az operában is el kellene érni, hogy ne legyenek kegyelemből éneklő énekesek. Aki pedig jó, arra vigyázni kell, és nem kell elrontani idő előtt, hogy a végén ő is csak kegyelemből énekelhessen.
484 WiseGentleman 2003-10-29 12:39:11
Lelövitek nekem az összes poént, s mire megyek, már semmin sem fogok tudni kiakadni :).
Lelövitek nekem az összes poént, s mire megyek, már semmin sem fogok tudni kiakadni :).
483 Szilgyo 2003-10-29 12:19:59
Tulajdonképpen a most futó Denevér is elmegy szódával...az is Miki bácsi műve.
Tulajdonképpen a most futó Denevér is elmegy szódával...az is Miki bácsi műve.
482 Búbánat 2003-10-29 11:58:46
Maradéktalanul egy operája tetszett: Rossinitől Az Ory grófja a hatvanas évek elejéről.
Maradéktalanul egy operája tetszett: Rossinitől Az Ory grófja a hatvanas évek elejéről.
481 kalahari 2003-10-29 11:58:03
Azt meg kell néznem még egyszer, hogy igazán értékelni tudjam... :-) Pozitívabban kellene gondolkodni! Mert mégiscsak jó kis zeneszerző lehetett ez az Erkel, ha egy pocsék rendezés sem tudja elrontani a darab szépségét.
Azt meg kell néznem még egyszer, hogy igazán értékelni tudjam... :-) Pozitívabban kellene gondolkodni! Mert mégiscsak jó kis zeneszerző lehetett ez az Erkel, ha egy pocsék rendezés sem tudja elrontani a darab szépségét.
480 karnagy 2003-10-29 11:55:29
És a páncélt viselő statisztahölgyek? Az smafu?
És a páncélt viselő statisztahölgyek? Az smafu?
479 kalahari 2003-10-29 11:46:00
Miért Szinetárt bántjátok? Lehet, hogy az egész zseniális rendezés a tanítványa ötlete volt! :-) Nekem még mindig a nyársra húzott malac a kedvencem!!! :-)
Miért Szinetárt bántjátok? Lehet, hogy az egész zseniális rendezés a tanítványa ötlete volt! :-) Nekem még mindig a nyársra húzott malac a kedvencem!!! :-)
478 Búbánat 2003-10-29 11:43:53
Megén. Ezt nem vitatom. De a TV-stúdiók, a filmipar egészen más műfaj. Még akkor is, ha operát gyártanak ott. És megint más egy élő opera-produkciót összehozni, ami aztán bekerül a repertoárba, hogy sorozatban vagy alkalmanként elővegyék és ízlések és pofonok szerint ki – ki a saját ízlésvilága és vérmérséklete szerint elszörnyedjen attól vagy lelkesedjen érte. Szinetár lehet, hogy nagyon jól rendezett TV-ben vagy a filmvászonra, de amit az Operában tett vagy tesz, az nagyon lesújtó.
Megén. Ezt nem vitatom. De a TV-stúdiók, a filmipar egészen más műfaj. Még akkor is, ha operát gyártanak ott. És megint más egy élő opera-produkciót összehozni, ami aztán bekerül a repertoárba, hogy sorozatban vagy alkalmanként elővegyék és ízlések és pofonok szerint ki – ki a saját ízlésvilága és vérmérséklete szerint elszörnyedjen attól vagy lelkesedjen érte. Szinetár lehet, hogy nagyon jól rendezett TV-ben vagy a filmvászonra, de amit az Operában tett vagy tesz, az nagyon lesújtó.
477 Megén 2003-10-29 11:21:07
Nekem a Szinetár-féle Denevér tévéfelvétele a kedvencem, még videon is megvettem.
Nekem a Szinetár-féle Denevér tévéfelvétele a kedvencem, még videon is megvettem.
476 Szilgyo 2003-10-29 11:11:11
Szinetárral szerintem az a baj, hogy egész egyszerűen ízlés nélküliek a rendezései. Szerinte az az operarendezés, hogy teljesen konvencionálisan színpadra viszünk valamit, és azt egy két álintellektuális poénnal megbolondítjuk (lásd Postabank-maci a Carmenben, vértanúk a Hunyadiban). A Meghalt a cselszövő kórus alatti hordágyhoz meg külön gratulálok!!!
Szinetárral szerintem az a baj, hogy egész egyszerűen ízlés nélküliek a rendezései. Szerinte az az operarendezés, hogy teljesen konvencionálisan színpadra viszünk valamit, és azt egy két álintellektuális poénnal megbolondítjuk (lásd Postabank-maci a Carmenben, vértanúk a Hunyadiban). A Meghalt a cselszövő kórus alatti hordágyhoz meg külön gratulálok!!!
475 Búbánat 2003-10-29 10:26:34
Réti Józsefre emlékezik a TV M2 csatornája pénteken 13.05 órakor, halálának 30. évfordulóján. (Szomorú érdekesség, hogy Gyurkovics Mária is ugyanebben az esztendőben hunyt el.)
Réti Józsefre emlékezik a TV M2 csatornája pénteken 13.05 órakor, halálának 30. évfordulóján. (Szomorú érdekesség, hogy Gyurkovics Mária is ugyanebben az esztendőben hunyt el.)
474 Búbánat 2003-10-29 10:25:43
Szinetárnak egyedül a Tannhauser rendezése az, ami még úgy-ahogy elmegy. A többiről jobb, ha szót sem ejtünk.
Szinetárnak egyedül a Tannhauser rendezése az, ami még úgy-ahogy elmegy. A többiről jobb, ha szót sem ejtünk.
473 karnagy 2003-10-29 09:08:25
Szilgyo, azon gondolkodtam, hogy Szinetár hogy lehet Kossuth-díjas Mesterművész. Én kb. 5-6 rendezését láttam, egyik rosszabb, mint a másik. Elfogadom, hogy a legjobbak sem képesek mindig remekművet alkotni, de azért az, hogy csak rosszat lássak valakitől, elég elgondolkodtató. Biztos, bennem van a hiba.
Szilgyo, azon gondolkodtam, hogy Szinetár hogy lehet Kossuth-díjas Mesterművész. Én kb. 5-6 rendezését láttam, egyik rosszabb, mint a másik. Elfogadom, hogy a legjobbak sem képesek mindig remekművet alkotni, de azért az, hogy csak rosszat lássak valakitől, elég elgondolkodtató. Biztos, bennem van a hiba.
472 Szilgyo 2003-10-29 08:46:35
Én még pénteken voltam a Hunyadin, és nagyon nem tetszett, sem az ötlettelen rendezés, sem pedig a zenei része...Még Gurbán volt a legjobb, ez is sok mindent elmond a dologról. Magyar operajátszás, 2003, gratulálunk!!!
Én még pénteken voltam a Hunyadin, és nagyon nem tetszett, sem az ötlettelen rendezés, sem pedig a zenei része...Még Gurbán volt a legjobb, ez is sok mindent elmond a dologról. Magyar operajátszás, 2003, gratulálunk!!!
471 karnagy 2003-10-29 07:37:17
A tegnapi Don Carlosról... Nemcsak \"ünnepi\", sztárokkal teli előadásokra szeretek beülni, hanem a hétköznapok repertoár-előadásaira is. Ezek ugyanis gyakran hűbb képet festenek az Operaházról. Érdekes módon, akiktől a legjobban tartottam (Csák, Kováts) - igen jól énekeltek. Nyesztyerenko írja könyvében, hogy a Scala-beli nevezetes Don Carlos-előadáson Abbado azt kérte tőle, hogy a Főinkvizítor-jelenet végén a zenekari zárlatig tartsa a mély F-et - melyet őelőtte senki nem tudott megcsinálni. Csodálkoztam volna, ha Kováts Kolos a maga végtelen levegőivel nem teszi meg ugyanez. Megtette...:). Ami kicsit elkeserített, hogy mind Csák mind Kováts színpadi alakítása egysíkúra sikeredett. Kálmándy mint mindig, most is jól énekelt. Egri Sándort mindig örömmel hallgattam kisebb terjedelmű, ám bizonyos okokból jelentős szerepekben (Monterone, Mandarin, Montano...). Főinkvizítorként súlytalan volt, máskor erős hangja most gyengébbnek és fakónak tűnt. Nem tudom, kire lehetne ezt a szerepet kiosztani. A hölgyek közül Cserna Ildikóról lehet szépeket írni. A művésznőt kb. 3 éve hallottam először egy akadémiai vizsgaelőadáson, ahol egy Parasztbecsület-keresztmetszetben Santuzzát énekelte. Szenzációs volt. Nem tetszett A trubadúrban, most azonban szép alakítást hallhattunk tőle - leszámítva a matt, néha alulintonált felső hangokat. A felső fachot mihamarabb rendbe kéne tenni - és szép karrier előtt állna az énekesnő. Pánczél Éva belépett a hallgathatatlanok táborába. Adalgisával a közelmúltban nem tudott megbirkózni - Ebolival végképp csődöt mond. HAMIS, össze-vissza machinál a hangjával. Lent durván mellez, fönt vékony és elmosott a hang. A zenekar és a kórus szerintem egészen kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Vashegyi útja példamutató - nagyon jó, hogy a régizenétől jutott el a romantikáig. Káprázatosan intelligens muzsikus.
A tegnapi Don Carlosról... Nemcsak \"ünnepi\", sztárokkal teli előadásokra szeretek beülni, hanem a hétköznapok repertoár-előadásaira is. Ezek ugyanis gyakran hűbb képet festenek az Operaházról. Érdekes módon, akiktől a legjobban tartottam (Csák, Kováts) - igen jól énekeltek. Nyesztyerenko írja könyvében, hogy a Scala-beli nevezetes Don Carlos-előadáson Abbado azt kérte tőle, hogy a Főinkvizítor-jelenet végén a zenekari zárlatig tartsa a mély F-et - melyet őelőtte senki nem tudott megcsinálni. Csodálkoztam volna, ha Kováts Kolos a maga végtelen levegőivel nem teszi meg ugyanez. Megtette...:). Ami kicsit elkeserített, hogy mind Csák mind Kováts színpadi alakítása egysíkúra sikeredett. Kálmándy mint mindig, most is jól énekelt. Egri Sándort mindig örömmel hallgattam kisebb terjedelmű, ám bizonyos okokból jelentős szerepekben (Monterone, Mandarin, Montano...). Főinkvizítorként súlytalan volt, máskor erős hangja most gyengébbnek és fakónak tűnt. Nem tudom, kire lehetne ezt a szerepet kiosztani. A hölgyek közül Cserna Ildikóról lehet szépeket írni. A művésznőt kb. 3 éve hallottam először egy akadémiai vizsgaelőadáson, ahol egy Parasztbecsület-keresztmetszetben Santuzzát énekelte. Szenzációs volt. Nem tetszett A trubadúrban, most azonban szép alakítást hallhattunk tőle - leszámítva a matt, néha alulintonált felső hangokat. A felső fachot mihamarabb rendbe kéne tenni - és szép karrier előtt állna az énekesnő. Pánczél Éva belépett a hallgathatatlanok táborába. Adalgisával a közelmúltban nem tudott megbirkózni - Ebolival végképp csődöt mond. HAMIS, össze-vissza machinál a hangjával. Lent durván mellez, fönt vékony és elmosott a hang. A zenekar és a kórus szerintem egészen kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Vashegyi útja példamutató - nagyon jó, hogy a régizenétől jutott el a romantikáig. Káprázatosan intelligens muzsikus.
