2543 WiseGentleman 2004-05-13 15:29:19 [Válasz erre: 2538 Szilgyo 2004-05-13 10:44:21]
Domingo tényleg jó Otello, na de azért ott volt Mario del Monaco, Ramon Vinay (Otelloként és Jagoként is), Carlo Cossuta és James McCracken is...
Domingo tényleg jó Otello, na de azért ott volt Mario del Monaco, Ramon Vinay (Otelloként és Jagoként is), Carlo Cossuta és James McCracken is...
2542 Caligula 2004-05-13 14:45:56 [Válasz erre: 2541 Szilgyo 2004-05-13 14:18:59]
IP-cím alapján bajos: beleköt az adatvédelmi biztos és lőttek is az újságnak. A skizofrének pedig ugyanúgy Isten teremtményei ;-)
IP-cím alapján bajos: beleköt az adatvédelmi biztos és lőttek is az újságnak. A skizofrének pedig ugyanúgy Isten teremtményei ;-)
2541 Szilgyo 2004-05-13 14:18:59 [Válasz erre: 2540 kalahari 2004-05-13 14:10:02]
Hirdethetne a Momus is egy rajzpályázatot, amelyben a fórumozókról kellene portrékat rajzolni a beírások vagy az IP-címek alapján. Szerintem tanulságos dolog lenne, egy-két Janus-arcú versenyző is bejátszana...
Hirdethetne a Momus is egy rajzpályázatot, amelyben a fórumozókról kellene portrékat rajzolni a beírások vagy az IP-címek alapján. Szerintem tanulságos dolog lenne, egy-két Janus-arcú versenyző is bejátszana...
2540 kalahari 2004-05-13 14:10:02 [Válasz erre: 2539 Búbánat 2004-05-13 10:57:18]
Búbánat, nagyon foglalkoztat téged ez a rajzpályázat. Azért kapcsolódik a Lohengrinhez, mert az Ifjú Operabarátok a Wagner Társasággal közösen szervezték. Tavaly balett-témában volt pályázat, jövőre megint valami más lesz. Ha lenne Verdi Társaság, biztos a Rigoletto-bemutatóra is lenne ilyen felhajtás.
Búbánat, nagyon foglalkoztat téged ez a rajzpályázat. Azért kapcsolódik a Lohengrinhez, mert az Ifjú Operabarátok a Wagner Társasággal közösen szervezték. Tavaly balett-témában volt pályázat, jövőre megint valami más lesz. Ha lenne Verdi Társaság, biztos a Rigoletto-bemutatóra is lenne ilyen felhajtás.
2539 Búbánat 2004-05-13 10:57:18 [Válasz erre: 2528 WiseGentleman 2004-05-12 21:26:14]
Én inkább magával a jelenséggel és a \"felhajtással\" foglalkoztam, ami egy-egy Wagner bemutatót vagy felújítást megelőz, körülvesz: azt a csinnadrattát, médiacirkuszt akartam kipellengérezni. Ilyeneket én sohasem tapasztaltam Verdi operák bemutatása vagy felújízása kapcsán, pedig több évtizede élek az opera bűvkörében. Ott van pld. az említett Lohengrin -gyermek-és más korú \"felnőttebbek\" pályázati rajzaival, de a Színháztudományi Intézet és más intézményekből, az Operaház archívumából kikölcsönzött seregnyi más plakátokkal, képekkel \"kitapétázott\" Erkel Színház földszinti hallja. Rendben van, mindezt időzítették a Lohengrin előadásokra. De, kérdem én, emlékszik-e valaki arra, hogy Verdi vagy más szerző bármely művének a bemutatójára, felújítására hasonló méretű és intenzitású \"vállalkozásra\" kiállításra került volna sor az Erkelben vagy operában? Hogy a belső falakat ezeknek az alkotásoknak a leple jótékonyan takarta volna? Én nem emlékszem ilyesmire, de volt szerencsém látni más Wagner művek bemutatója körül is \"felfokozott\" kampányt, plakátokat, relikviákat, könyvtárnyi irodalmat összehordva, mint most is. Szerintem mindez túlzás, de lehet, hogy ez valahol a Wagner-hívők kisebbségi érzéséből táplálkozik; nekik muszáj mindenben a Wagner-jelenségekhez kapcsolható bombasztikus, ugyanakkor a rendkívüliséget jobban kihangsúlyozó és jó piaci érzékkel a gigantomániás hajlamaikat is levezetve ilyen ötletekkel előrukkolni, pénzt, szervezést, kapcsolatokat, összeköttetéseket számbavéve és nem kímélve. Kétségtelen, jól csinálják, de számomra mindez idegen, és elsősorban izléstelen. Lelkük rajta. Ami pedig a Stiffeliót illeti, az nem rekonstrukció, ellenkezőleg, ebből az 1850-ben keletkezett eredeti műből rekonstruálta Verdi a hét évvel később bemutatott Aroldót, ami számomra meg sem közelíti a Stiffelió színpadi varázsát; érdekes módon ennek az utóbb született átdolgozott operának kedvezóbb volt a fogadtatása, vélhetőleg azért, mert a komponista akkor már befutott világhíres szerző volt, a Stiffelió idején viszont még más történelmi levegőben, más összetételű közönség \"bírálta\" az újdonságot, más szemmel és füllel fogadta és értékelte azt. Köreikben eleve egy evangélikus papnak a mű középpontba állítása a zene és a dráma minden csodálatos szépságe ellenére nem arathatta le a megérdemelt sikert. Lehet, hogy az akkori egyházpolitika sem kedvezett a vallásos és megkísértő téma, történet megzenésítésének. Szerencsére az utókor kezdi lassacskán felfedezni ezt a méltatlanul elfeledett remekművet, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a világ nagy operaházai a legnagyobb sztárokkal (Domingo, Carreras...) az elmúlt években sorra kezdték bemutatni a művet, és a CD-k, videók DVD-k (rádió és TV) jóvoltából egyre inkább kezd elterjedni, ismertségre is szert tenni. Ezaáltal, a zeneértő és zeneszerető emberek közében is tudatosulni, hogy Verdi korai korszakából mennyi ismeretlen remekmű van, amit érdemes - mert arra méltó -, (újra)felfedezni.
Én inkább magával a jelenséggel és a \"felhajtással\" foglalkoztam, ami egy-egy Wagner bemutatót vagy felújítást megelőz, körülvesz: azt a csinnadrattát, médiacirkuszt akartam kipellengérezni. Ilyeneket én sohasem tapasztaltam Verdi operák bemutatása vagy felújízása kapcsán, pedig több évtizede élek az opera bűvkörében. Ott van pld. az említett Lohengrin -gyermek-és más korú \"felnőttebbek\" pályázati rajzaival, de a Színháztudományi Intézet és más intézményekből, az Operaház archívumából kikölcsönzött seregnyi más plakátokkal, képekkel \"kitapétázott\" Erkel Színház földszinti hallja. Rendben van, mindezt időzítették a Lohengrin előadásokra. De, kérdem én, emlékszik-e valaki arra, hogy Verdi vagy más szerző bármely művének a bemutatójára, felújítására hasonló méretű és intenzitású \"vállalkozásra\" kiállításra került volna sor az Erkelben vagy operában? Hogy a belső falakat ezeknek az alkotásoknak a leple jótékonyan takarta volna? Én nem emlékszem ilyesmire, de volt szerencsém látni más Wagner művek bemutatója körül is \"felfokozott\" kampányt, plakátokat, relikviákat, könyvtárnyi irodalmat összehordva, mint most is. Szerintem mindez túlzás, de lehet, hogy ez valahol a Wagner-hívők kisebbségi érzéséből táplálkozik; nekik muszáj mindenben a Wagner-jelenségekhez kapcsolható bombasztikus, ugyanakkor a rendkívüliséget jobban kihangsúlyozó és jó piaci érzékkel a gigantomániás hajlamaikat is levezetve ilyen ötletekkel előrukkolni, pénzt, szervezést, kapcsolatokat, összeköttetéseket számbavéve és nem kímélve. Kétségtelen, jól csinálják, de számomra mindez idegen, és elsősorban izléstelen. Lelkük rajta. Ami pedig a Stiffeliót illeti, az nem rekonstrukció, ellenkezőleg, ebből az 1850-ben keletkezett eredeti műből rekonstruálta Verdi a hét évvel később bemutatott Aroldót, ami számomra meg sem közelíti a Stiffelió színpadi varázsát; érdekes módon ennek az utóbb született átdolgozott operának kedvezóbb volt a fogadtatása, vélhetőleg azért, mert a komponista akkor már befutott világhíres szerző volt, a Stiffelió idején viszont még más történelmi levegőben, más összetételű közönség \"bírálta\" az újdonságot, más szemmel és füllel fogadta és értékelte azt. Köreikben eleve egy evangélikus papnak a mű középpontba állítása a zene és a dráma minden csodálatos szépságe ellenére nem arathatta le a megérdemelt sikert. Lehet, hogy az akkori egyházpolitika sem kedvezett a vallásos és megkísértő téma, történet megzenésítésének. Szerencsére az utókor kezdi lassacskán felfedezni ezt a méltatlanul elfeledett remekművet, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a világ nagy operaházai a legnagyobb sztárokkal (Domingo, Carreras...) az elmúlt években sorra kezdték bemutatni a művet, és a CD-k, videók DVD-k (rádió és TV) jóvoltából egyre inkább kezd elterjedni, ismertségre is szert tenni. Ezaáltal, a zeneértő és zeneszerető emberek közében is tudatosulni, hogy Verdi korai korszakából mennyi ismeretlen remekmű van, amit érdemes - mert arra méltó -, (újra)felfedezni.
2538 Szilgyo 2004-05-13 10:44:21 [Válasz erre: 2537 WiseGentleman 2004-05-13 10:38:13]
A Gramophone magazin szerint minden idők legjobb Otello-felvétele a DG-jé, Domingoval, Studerrel és Leiferkus-szal, ami enyhén szólva is nevetséges.
A Gramophone magazin szerint minden idők legjobb Otello-felvétele a DG-jé, Domingoval, Studerrel és Leiferkus-szal, ami enyhén szólva is nevetséges.
2537 WiseGentleman 2004-05-13 10:38:13 [Válasz erre: 2536 Szilgyo 2004-05-13 08:23:30]
Korábban nagyon szép basszbaritonja volt és az olyan szerepekben, mint Igor herceg, Tomszkij ideális volt. Jagoként viszont már nem igazán volt értékelhető...
Korábban nagyon szép basszbaritonja volt és az olyan szerepekben, mint Igor herceg, Tomszkij ideális volt. Jagoként viszont már nem igazán volt értékelhető...
2536 Szilgyo 2004-05-13 08:23:30 [Válasz erre: 2530 WiseGentleman 2004-05-12 22:21:16]
Leiferkus egy rejtély. Miért lett sztár ez a csúnyahangú, harmadosztálybeli orosz bariton?
Leiferkus egy rejtély. Miért lett sztár ez a csúnyahangú, harmadosztálybeli orosz bariton?
2535 frushena 2004-05-13 00:04:04 [Válasz erre: 2532 kalahari 2004-05-12 22:54:51]
Nekem meg pont a zenekar és az énekesek nem igazán tetszettek! Legalábbis akkor egy közepes szint körül mehetett az előadás. Olyan \"takarékos\" volt! Nem éreztem, hogy Verdi-t hallgatok! Lehet azóta már jobb!!!
Nekem meg pont a zenekar és az énekesek nem igazán tetszettek! Legalábbis akkor egy közepes szint körül mehetett az előadás. Olyan \"takarékos\" volt! Nem éreztem, hogy Verdi-t hallgatok! Lehet azóta már jobb!!!
2534 kalahari 2004-05-12 23:18:22 [Válasz erre: 2533 frushena 2004-05-12 23:03:48]
Miért, máshol is volt ma Traviata?
Miért, máshol is volt ma Traviata?
2533 frushena 2004-05-12 23:03:48 [Válasz erre: 2532 kalahari 2004-05-12 22:54:51]
Az Erkelest mondod?
Az Erkelest mondod?
2532 kalahari 2004-05-12 22:54:51
Akkor most egy kis Verdi... :-) Traviata. Ezt a zenét sem lehet megunni. Elég jó előadást láttunk, de a közönség ismét kiakasztott. Most már érdekelne, hogy más is így látta-e, mert nem először volt olyan érzésem, hogy a negyedik felvonást direkt teszi tönkre egy önkéntes köhögőkórus. Előtte senkinek semmi baja (egy-két köhintés belefér), de az utolsó felvonás a jelek szerint valamiféle delejes erővel hat egyesekre, mert tényleg tömegesen harákoltak. És azért mondom, hogy direkt, mert más, ha muszáj köhögni, és megint más, hogyha torokköszörülést, hangos orrfújást adnak elő (kizárólag a piano részekre időzítve). Ez egyszerűen neveletlenség. Persze volt telefon is, de ezen már nem érdemes csodálkozni (hacsak azon nem, hogy 4-5 csörgés után hajlandó az illető kikapcsolni végre). Ennyit a közönségről. Bazsinka Zsuzsa tulajdonképpen derekasan helytállt (az első felvonás végétől eltekintve). Figyelemre méltó pianókat produkált. Kovácsházi tud Verdit is énekelni, méghozzá milyen jól. Fokanov üzembiztos, mint mindig, a slágeráriával (is) szokás szerint sikert aratott. Jók voltak a kórusok is. Elég sokan voltak (hétköznap estéhez képest), persze ez sikerdarab. De ha szeretik, akkor miért teszik tönkre??? Volt még valaki?
Akkor most egy kis Verdi... :-) Traviata. Ezt a zenét sem lehet megunni. Elég jó előadást láttunk, de a közönség ismét kiakasztott. Most már érdekelne, hogy más is így látta-e, mert nem először volt olyan érzésem, hogy a negyedik felvonást direkt teszi tönkre egy önkéntes köhögőkórus. Előtte senkinek semmi baja (egy-két köhintés belefér), de az utolsó felvonás a jelek szerint valamiféle delejes erővel hat egyesekre, mert tényleg tömegesen harákoltak. És azért mondom, hogy direkt, mert más, ha muszáj köhögni, és megint más, hogyha torokköszörülést, hangos orrfújást adnak elő (kizárólag a piano részekre időzítve). Ez egyszerűen neveletlenség. Persze volt telefon is, de ezen már nem érdemes csodálkozni (hacsak azon nem, hogy 4-5 csörgés után hajlandó az illető kikapcsolni végre). Ennyit a közönségről. Bazsinka Zsuzsa tulajdonképpen derekasan helytállt (az első felvonás végétől eltekintve). Figyelemre méltó pianókat produkált. Kovácsházi tud Verdit is énekelni, méghozzá milyen jól. Fokanov üzembiztos, mint mindig, a slágeráriával (is) szokás szerint sikert aratott. Jók voltak a kórusok is. Elég sokan voltak (hétköznap estéhez képest), persze ez sikerdarab. De ha szeretik, akkor miért teszik tönkre??? Volt még valaki?
2531 sphynx 2004-05-12 22:50:10
A magyar énekesek hol vannak hozzájuk képest?
A magyar énekesek hol vannak hozzájuk képest?
2530 WiseGentleman 2004-05-12 22:21:16
Mellesleg, ha már belendültem a wagneriádába, hadd írjak néhány szóval arról a Lohengrin-előadásról, Götz Friedrich rendezésében, amit múlt vasárnap Münchenben láttam. Nos, mint ahogy röviden már említettem volt, a nyitány itt igenis pianissimo kezdődött, ezzel megteremtvén a varázslatot (amit az sem rontott le, hogy az egyik helyen a cintányéros kegyetlenül mellécsapott), s a zenekar egész végig kitűnően szólt. Az énekeseket illetően a mesterdalnok-koszorú egyértelműen Ben Heppnert illeti (végül is őérte is mentem el, sajnos a STOP-ban nem énekel). Heppnert nem nevezném Wagner-nagyágyúnak (mint például Wolfgang Schmidt-et), ugyanakkor Lohengrin szerepére hangilag ideális és a wagneri deklamációt mesterien műveli, ezzel jó példával szolgál egyes \"belcanto\" Wagner-énekeseknek. Az előadás érdekessége volt, hogy Elza szerepét Melanie Diener helyett Susan Anthony énekelte, az első felvonás hallható indiszponáltságát (lásd az \"Einsam in trüben Tagen\" monológ alacsony intonációját) fokozatosan leküzdve, kitűnő Elzát jelenített meg. Ugyanúgy beugróként szerepelt az Ortrudot alakító művésznő, sajnos a neve most nincs a kezem ügyében, igen kitűnő alakítást nyújtott. René Pape Henrik-alakítása kissé halványabbnak tűnt a számomra, mint a januári Marke-szereplés Berlinben. Az egyetlen kritikus pont az előadásban (legalábbis számomra) Leiferkus Telramundja volt, hangilag a hajdanvolt szép orosz basszbariton egyértelműen kivilágosodott, magas hangjai nazálisan szólnak, melyek nem felelnek meg minden tekintetben egy Wagner-hősbariton követelményeinek. Ugyanakkor, el kell ismerni, hogy a második felvonás \"intrikus\" jeleneteiben kifejezetten jól alakított. A rendezésről annyit, hogy egyértelműen a fény-árnyék, jó-gonosz ellentétére épít, érdekes mozzanata, hogy Ortrudból kicsit Kundryt csinál, amikor Telramunddal énekelt kettősében \"der Rache süsse Wonnen\" szerepel, akkor tényleg megcsókolja Telramundot, ugyanígy, kicsit meghökkentő módon, a következő jelenetben szájon csókolja Elzát, és ezzel az egyfajta Kundry-csókkal mintegy beléplántálja a gyanakvást. Az egyetlen \"újszerű\" dolog talán a második felvonás elején a \"pogányságot\" jelképező leölt és felakasztott bika jelenléte volt...
Mellesleg, ha már belendültem a wagneriádába, hadd írjak néhány szóval arról a Lohengrin-előadásról, Götz Friedrich rendezésében, amit múlt vasárnap Münchenben láttam. Nos, mint ahogy röviden már említettem volt, a nyitány itt igenis pianissimo kezdődött, ezzel megteremtvén a varázslatot (amit az sem rontott le, hogy az egyik helyen a cintányéros kegyetlenül mellécsapott), s a zenekar egész végig kitűnően szólt. Az énekeseket illetően a mesterdalnok-koszorú egyértelműen Ben Heppnert illeti (végül is őérte is mentem el, sajnos a STOP-ban nem énekel). Heppnert nem nevezném Wagner-nagyágyúnak (mint például Wolfgang Schmidt-et), ugyanakkor Lohengrin szerepére hangilag ideális és a wagneri deklamációt mesterien műveli, ezzel jó példával szolgál egyes \"belcanto\" Wagner-énekeseknek. Az előadás érdekessége volt, hogy Elza szerepét Melanie Diener helyett Susan Anthony énekelte, az első felvonás hallható indiszponáltságát (lásd az \"Einsam in trüben Tagen\" monológ alacsony intonációját) fokozatosan leküzdve, kitűnő Elzát jelenített meg. Ugyanúgy beugróként szerepelt az Ortrudot alakító művésznő, sajnos a neve most nincs a kezem ügyében, igen kitűnő alakítást nyújtott. René Pape Henrik-alakítása kissé halványabbnak tűnt a számomra, mint a januári Marke-szereplés Berlinben. Az egyetlen kritikus pont az előadásban (legalábbis számomra) Leiferkus Telramundja volt, hangilag a hajdanvolt szép orosz basszbariton egyértelműen kivilágosodott, magas hangjai nazálisan szólnak, melyek nem felelnek meg minden tekintetben egy Wagner-hősbariton követelményeinek. Ugyanakkor, el kell ismerni, hogy a második felvonás \"intrikus\" jeleneteiben kifejezetten jól alakított. A rendezésről annyit, hogy egyértelműen a fény-árnyék, jó-gonosz ellentétére épít, érdekes mozzanata, hogy Ortrudból kicsit Kundryt csinál, amikor Telramunddal énekelt kettősében \"der Rache süsse Wonnen\" szerepel, akkor tényleg megcsókolja Telramundot, ugyanígy, kicsit meghökkentő módon, a következő jelenetben szájon csókolja Elzát, és ezzel az egyfajta Kundry-csókkal mintegy beléplántálja a gyanakvást. Az egyetlen \"újszerű\" dolog talán a második felvonás elején a \"pogányságot\" jelképező leölt és felakasztott bika jelenléte volt...
2529 tosca 2004-05-12 21:56:13 [Válasz erre: 2527 WiseGentleman 2004-05-12 20:21:31]
Így már rendben van, de az a mondatod, hogy \"mindennemű összehasonlítással Verdivel szemben lennénk méltatlanok\" kicsit félreérthető volt. Szerintem a Ringben nem igazán van példa az emberi lélek finom rezdüléseinek ábrázolására, de nem is illene bele a mű szellemébe. Sachs monológjai megközelítik az emberábrázolás Verdi-fokát, de ettől még nem ez Wagner erőssége, és persze,ez megint nem baj. Ami az őszinteséget illeti, Wagner gyakran esett a modorosság csapdájába (épp a Ringben, a Nürnbergiben). Amit az is mutat, hogy amikor erről elfeledkezett (Tristan, Tannhauser) igazi, sallangmentes remekművet alkotott. A többivel száz százalékig egyet,értek, Pucciniért én is rajongok, francia + olasz opráért dettó. És ki ne hagyjuk Mozartot!
Így már rendben van, de az a mondatod, hogy \"mindennemű összehasonlítással Verdivel szemben lennénk méltatlanok\" kicsit félreérthető volt. Szerintem a Ringben nem igazán van példa az emberi lélek finom rezdüléseinek ábrázolására, de nem is illene bele a mű szellemébe. Sachs monológjai megközelítik az emberábrázolás Verdi-fokát, de ettől még nem ez Wagner erőssége, és persze,ez megint nem baj. Ami az őszinteséget illeti, Wagner gyakran esett a modorosság csapdájába (épp a Ringben, a Nürnbergiben). Amit az is mutat, hogy amikor erről elfeledkezett (Tristan, Tannhauser) igazi, sallangmentes remekművet alkotott. A többivel száz százalékig egyet,értek, Pucciniért én is rajongok, francia + olasz opráért dettó. És ki ne hagyjuk Mozartot!
2528 WiseGentleman 2004-05-12 21:26:14 [Válasz erre: 2515 Búbánat 2004-05-11 01:12:57]
Szerintem is külön topicot érdemelne a Wagner-Verdi vita, persze számomra a két operaszerző géniusz nem feltétlenül összehasonlítás tárgya. Ami a Stiffelio-t illeti (egyszer volt hozzá szerencsém a MET-ben, Domingo, Plishka és Sharon Sweet előadásában), én úgy tudom, hogy egy rekonstruált opera, ami természetesen nagyon szép, viszont nem hallottam olyan összeesküvésről (különösen nem a wagneriánusok részéről), hogy a Stiffeliot el akarnák hallgattatni. Mellesleg, csak néhány apró megjegyzés: távol álljon tőlem, hogy Verdit, mint tingli-tanglit elítéljem (utóbbi időkben például a Csárdáskirálynő - az eredeti - zenéje is igen kezd tetszeni, lehet, hogy öregszem), ugyanakkor azzal vitatkoznék, hogy a népszerűség és az ismertség szempontjából Wagner javára dőlne el a mérleg. Például, az átlagember megítélésem szerint nagyobb valószínűséggel ismeri a Trubadúrból a Cigánykórust, vagy a \"La donna e mobile\" áriát, mint teszem azt a Grál-elbeszélést, vagy Marke király monológját. Tehát nem hinném, hogy megállná a helyét az az állítás, hogy Wagner jelenlegi státuszát csupán a hírverésnek köszönheti. Mellesleg, ami a húzásokat illeti, sajnos Wagner-operákat is szoktak kurtítani (például a Lohengrin utolsó jelenetét, vagy a Tannhauser Sawallisch-féle bayreuthi verziója is számos húzást tartalmaz). Ami a két mester személyiségét illeti, Wagner valóban önző, arrogáns, egzaltált személyiség volt, a hálát nem ismerte, állandóan menekült a hitelezői elől, megtestesítette az öntörvényű zseni minden pozitívumát és negatívumát (ezzel kapcsolatban ajánlom Feleki László: Nem szabad a költőt személyesen ismerni c. írását), készségesen elhiszem, hogy Verdi hozzá képest kifejezetten \"nice guy\" volt. Ugyanakkor, az egyes zeneszerzők megítélése tárgyában én inkább a műközpontúságból indulnék ki...
Szerintem is külön topicot érdemelne a Wagner-Verdi vita, persze számomra a két operaszerző géniusz nem feltétlenül összehasonlítás tárgya. Ami a Stiffelio-t illeti (egyszer volt hozzá szerencsém a MET-ben, Domingo, Plishka és Sharon Sweet előadásában), én úgy tudom, hogy egy rekonstruált opera, ami természetesen nagyon szép, viszont nem hallottam olyan összeesküvésről (különösen nem a wagneriánusok részéről), hogy a Stiffeliot el akarnák hallgattatni. Mellesleg, csak néhány apró megjegyzés: távol álljon tőlem, hogy Verdit, mint tingli-tanglit elítéljem (utóbbi időkben például a Csárdáskirálynő - az eredeti - zenéje is igen kezd tetszeni, lehet, hogy öregszem), ugyanakkor azzal vitatkoznék, hogy a népszerűség és az ismertség szempontjából Wagner javára dőlne el a mérleg. Például, az átlagember megítélésem szerint nagyobb valószínűséggel ismeri a Trubadúrból a Cigánykórust, vagy a \"La donna e mobile\" áriát, mint teszem azt a Grál-elbeszélést, vagy Marke király monológját. Tehát nem hinném, hogy megállná a helyét az az állítás, hogy Wagner jelenlegi státuszát csupán a hírverésnek köszönheti. Mellesleg, ami a húzásokat illeti, sajnos Wagner-operákat is szoktak kurtítani (például a Lohengrin utolsó jelenetét, vagy a Tannhauser Sawallisch-féle bayreuthi verziója is számos húzást tartalmaz). Ami a két mester személyiségét illeti, Wagner valóban önző, arrogáns, egzaltált személyiség volt, a hálát nem ismerte, állandóan menekült a hitelezői elől, megtestesítette az öntörvényű zseni minden pozitívumát és negatívumát (ezzel kapcsolatban ajánlom Feleki László: Nem szabad a költőt személyesen ismerni c. írását), készségesen elhiszem, hogy Verdi hozzá képest kifejezetten \"nice guy\" volt. Ugyanakkor, az egyes zeneszerzők megítélése tárgyában én inkább a műközpontúságból indulnék ki...
2527 WiseGentleman 2004-05-12 20:21:31 [Válasz erre: 2513 tosca 2004-05-11 00:12:55]
Bocsánat, én sem jelentettem ki, hogy egyik jobb, mint a másik (illetve, amit leírtam, kizárólag szubjektív véleményként közöltem). Mellesleg töredelmesen be kell vallanom, hogy Verdi mellett Puccinit is nagyon szeretem (az orosz repertoárról - Muszorgszkij, Borodin, Csajkovszkij - nem is beszélve), sőt, horribile dictu, Delibes Lakméja is kedvenceim közé tartozik. Egyébként Verdi fantasztikus népszerűsége (mármint az operabarátok között) szerintem annak tulajdonítható, hogy rendkívül jól megtalálja az egyensúlyt a kellemes zenei hangzás (eufónia), a drámaiság és a látványosság között, remekül egyensúlyoz Wagner és mondjuk Meyerbeer között (utóbbit a Don Carlossal a saját műfajában győzi le), és mélységnek sincs híján, hiszen a Macbeth például az önmagát felemésztő zsarnok pszichológiai ábrázolásának remeke. Ugyanakkor, ami azért a \"finom emberábrázolást, mély emberismeretet, őszinteséget és bölcsességet\" illeti, figyelmedbe ajánlom Hans Sachs monológjait a Nürnbergi mesterdalnokokból, ami az emberi érzelmek, sorsok, morális kérdések témáját illeti, hát, szerintem az egész Ring végül is arról szól, kezdve a szerelem és a pénz, az érzelmek és a törvény, az ideálok és a valóság viszonyával...
Bocsánat, én sem jelentettem ki, hogy egyik jobb, mint a másik (illetve, amit leírtam, kizárólag szubjektív véleményként közöltem). Mellesleg töredelmesen be kell vallanom, hogy Verdi mellett Puccinit is nagyon szeretem (az orosz repertoárról - Muszorgszkij, Borodin, Csajkovszkij - nem is beszélve), sőt, horribile dictu, Delibes Lakméja is kedvenceim közé tartozik. Egyébként Verdi fantasztikus népszerűsége (mármint az operabarátok között) szerintem annak tulajdonítható, hogy rendkívül jól megtalálja az egyensúlyt a kellemes zenei hangzás (eufónia), a drámaiság és a látványosság között, remekül egyensúlyoz Wagner és mondjuk Meyerbeer között (utóbbit a Don Carlossal a saját műfajában győzi le), és mélységnek sincs híján, hiszen a Macbeth például az önmagát felemésztő zsarnok pszichológiai ábrázolásának remeke. Ugyanakkor, ami azért a \"finom emberábrázolást, mély emberismeretet, őszinteséget és bölcsességet\" illeti, figyelmedbe ajánlom Hans Sachs monológjait a Nürnbergi mesterdalnokokból, ami az emberi érzelmek, sorsok, morális kérdések témáját illeti, hát, szerintem az egész Ring végül is arról szól, kezdve a szerelem és a pénz, az érzelmek és a törvény, az ideálok és a valóság viszonyával...
2526 rothbard 2004-05-12 17:37:23 [Válasz erre: 2525 cilike 2004-05-12 15:05:13]
Az Erkel színház előterében (az Erkel szobor és a szereposztás tábla mellett) szokott lenni egy vendégkönyv, ahova mindenki beírhatta véleményét. Érdekes módon 8-án szombaton nem volt kinn, csak a pulpitus. Vajon miért? A Lohengrin premier előadásakor is hiányzott? A véleményeket a rajzversenyhez kitett emlékkönyvbe írták be a nézők. Most szombaton kinn lesz?
Az Erkel színház előterében (az Erkel szobor és a szereposztás tábla mellett) szokott lenni egy vendégkönyv, ahova mindenki beírhatta véleményét. Érdekes módon 8-án szombaton nem volt kinn, csak a pulpitus. Vajon miért? A Lohengrin premier előadásakor is hiányzott? A véleményeket a rajzversenyhez kitett emlékkönyvbe írták be a nézők. Most szombaton kinn lesz?
2525 cilike 2004-05-12 15:05:13
Olvastam, hogy Bátori Éva nyáron talán Barcelonában, vagy hol énekel Minnie-t. Azért nem hiszem, hogy neki való lenne. Sass Sylvia nyilatkozta egyszer, hogy egy karmester azt javasolta neki, bármit énekeljen, még Turandotot is, csak Minnie-t ne. Tényleg nagyon nyírós szólam, folyton b-ket, meg h-kat kell énekelni, sőt ciszig megy fel a szólam. És sok!
Olvastam, hogy Bátori Éva nyáron talán Barcelonában, vagy hol énekel Minnie-t. Azért nem hiszem, hogy neki való lenne. Sass Sylvia nyilatkozta egyszer, hogy egy karmester azt javasolta neki, bármit énekeljen, még Turandotot is, csak Minnie-t ne. Tényleg nagyon nyírós szólam, folyton b-ket, meg h-kat kell énekelni, sőt ciszig megy fel a szólam. És sok!
2524 frushena 2004-05-12 14:53:29 [Válasz erre: 2522 Orfeusz 2004-05-12 13:20:33]
Aida-t? Vele még nem is hallottam!
Aida-t? Vele még nem is hallottam!
2523 kalahari 2004-05-12 14:43:19 [Válasz erre: 2522 Orfeusz 2004-05-12 13:20:33]
Semmi sem biztos, de reménykedjünk.
Semmi sem biztos, de reménykedjünk.
2522 Orfeusz 2004-05-12 13:20:33 [Válasz erre: 2512 kalahari 2004-05-10 23:49:51]
Biztos, hogy Lukács Gy. jövőre énekel a Nyugat lányában? Mert nemrégiben egy interjúban elmondta, miket énekel jövőre itthon, de a Nyugat lányát nem említette. Azonban \"biztos\" lesz Sosztakovics, Norma és Aidát is ígért.
Biztos, hogy Lukács Gy. jövőre énekel a Nyugat lányában? Mert nemrégiben egy interjúban elmondta, miket énekel jövőre itthon, de a Nyugat lányát nem említette. Azonban \"biztos\" lesz Sosztakovics, Norma és Aidát is ígért.
2521 Hangyász 2004-05-11 22:35:38 [Válasz erre: 2515 Búbánat 2004-05-11 01:12:57]
Na, most aztán felkeltetted az érdeklődésemet! Nekem persze Wagner-rajongóként nehéz túltenni magamat a meggyökeresedett előítéletemen.
Na, most aztán felkeltetted az érdeklődésemet! Nekem persze Wagner-rajongóként nehéz túltenni magamat a meggyökeresedett előítéletemen.
2520 Hangyász 2004-05-11 22:33:19
Nos, a kisasszony 2007-ben a Mesterdalnokokat rendezi Bayreuthban! Vajh\' mit talál ki??? Ha ő írna darabokat, amelyek szövege megegyezne a würzburgi Hollandi és a bp.-i Lohengrin színpadán történtekkel, semmi baj se lenne vele. A Hollandiban jól megmondja a véleményét a primitív tömegkultúráról, amely a szó szoros értelmében megveri a magaskultúrát, a Lohengrin pedig a \"béketábor\" sajnos soha véget nem érő nyomorúságának szarkasztikus története, csipkelődéssel a média/politika irányában.
Nos, a kisasszony 2007-ben a Mesterdalnokokat rendezi Bayreuthban! Vajh\' mit talál ki??? Ha ő írna darabokat, amelyek szövege megegyezne a würzburgi Hollandi és a bp.-i Lohengrin színpadán történtekkel, semmi baj se lenne vele. A Hollandiban jól megmondja a véleményét a primitív tömegkultúráról, amely a szó szoros értelmében megveri a magaskultúrát, a Lohengrin pedig a \"béketábor\" sajnos soha véget nem érő nyomorúságának szarkasztikus története, csipkelődéssel a média/politika irányában.
2519 Sesto 2004-05-11 18:05:34 [Válasz erre: 2514 Turandot 2004-05-11 01:10:21]
Ha szabad megjegyezni: Perencz énekelt már a ´90-es években-igaz akkor még tenorként!-\"Parsifal-t\" a MÁO szinpadán, tehát nem annyira \"új arc\"!... ;-)
Ha szabad megjegyezni: Perencz énekelt már a ´90-es években-igaz akkor még tenorként!-\"Parsifal-t\" a MÁO szinpadán, tehát nem annyira \"új arc\"!... ;-)
2518 operátor 2004-05-11 15:05:53 [Válasz erre: 2494 orlandofurioso 2004-05-09 22:50:10]
orlandofurioso, igazad lehet, lehet, hogy fodor csak \"hakni dramaturg\" volt a flötében, szikora olvasta a könyvét és átvettek pár oldalt tőle a programfüzetben, különben nincs köze ahhoz, hogy milyen a rendezés. egyébként küldtem neked egy emailt, ha \"képmutató\" vagy megkaptad - ha nem, akkor hol érlek el?
orlandofurioso, igazad lehet, lehet, hogy fodor csak \"hakni dramaturg\" volt a flötében, szikora olvasta a könyvét és átvettek pár oldalt tőle a programfüzetben, különben nincs köze ahhoz, hogy milyen a rendezés. egyébként küldtem neked egy emailt, ha \"képmutató\" vagy megkaptad - ha nem, akkor hol érlek el?
2517 kalahari 2004-05-11 08:51:06 [Válasz erre: 2514 Turandot 2004-05-11 01:10:21]
Perencz ebben az évadban Jeleckijt énekelt először. Az előző évekről nem nyilatkoztam.
Perencz ebben az évadban Jeleckijt énekelt először. Az előző évekről nem nyilatkoztam.
2516 cilike 2004-05-11 08:37:41
Ez negyon színvonalas véleménykifejtés volt. Abszolút egyetértek. Ami Sümegit illeti, azoktól tudom,akik a darabban működnek, hogy folyton szenvedett, sírt, a kis dramaturg fiúcka üvöltözött vele. Ami Kiss B.-t illeti, én azért csodálkozom,mert amikor az első szerepet énekelte a Bakáts téri Don Carlost, már akkor tökéletesen látszott, hogy milyen színészi kvalitásai vannak. Egy unalmas, kommersz rendezéshez is hozzá tud tenni a személyiségéből, lehet, hogy elfogult vagyok, de nekem általában mindenben tetszett. És egy férfi áll a színpadon. Sokaknak nem tetsziok a hangja, de ez a hang sok mindenre alkalmas és képes kifejezni a szerepfelfogását. Lehet, hogy nem rá gondolnék lemezfelvételeknél, de színpadon szerintem tuti.
Ez negyon színvonalas véleménykifejtés volt. Abszolút egyetértek. Ami Sümegit illeti, azoktól tudom,akik a darabban működnek, hogy folyton szenvedett, sírt, a kis dramaturg fiúcka üvöltözött vele. Ami Kiss B.-t illeti, én azért csodálkozom,mert amikor az első szerepet énekelte a Bakáts téri Don Carlost, már akkor tökéletesen látszott, hogy milyen színészi kvalitásai vannak. Egy unalmas, kommersz rendezéshez is hozzá tud tenni a személyiségéből, lehet, hogy elfogult vagyok, de nekem általában mindenben tetszett. És egy férfi áll a színpadon. Sokaknak nem tetsziok a hangja, de ez a hang sok mindenre alkalmas és képes kifejezni a szerepfelfogását. Lehet, hogy nem rá gondolnék lemezfelvételeknél, de színpadon szerintem tuti.
2515 Búbánat 2004-05-11 01:12:57
Nem akarok újra belebocsátkozni a Verdi - Wagner vitába, ami gyakorlatilag már a két halhatatlan géniusz életében a híveik rivalizálásával elkezdődött és a mai napig tart. Ez már így lesz az idők végezetéig... Nincs ellentmondás, Wise, a Stiffeliót én remekebb operának tartom a Lohengrinnél. Ez egy szubjektív állítás, még akkor is, ha most az összes fanatikus Wagner-hívő felszisszen erre a szerintük képtelenségre. De ahogy a Lohengrin lezárja Wagner fiatalkori hagyományos operáit, hogy majd váltson egy magasabb szinten, ez a fejlődés Verdinél is szinte évre pontosan bekövetkezett, már a Rigolettót megelőző Stiffelióval. Mindkét mű lezár egy fejezetet, hogy egy értékesebb középső szakaszba helyeződjön át a hangsúly. Nálam, a Stiffelió megelőzi a Rigolettót, de lekörözi a Lohengrint is. Lohengrin kétségkívül ismertebb opera, de ennek az a magyarázata, hogy a történeti idők során kialakult a Wagner kultusz, amivel szemben Verdi művészete és művei mindig hátrébb szorultak. Ez a mai napig így van. Verdinek nem volt célja, hogy operáinak ünnepi játékok céljából saját teátrumot létesítsen, ő nem írta meg operáinak a szövegkönyvét, nem voltak reform törekvései. Ő megmaradt élete végéig egy egyszerű parasztivadéknak. S pontosan ebből fakad napjainkig az ellentét a két tábor között: hogy mert egy paraszt a zenéjével, akármilyen nagyszerű és fenséges is az, betörni afőúri szalonokba, kastélyokba, operaházakba ilyen \"származással\". Ezt sokan mind a mai napig nem képesek megemészteni. De általában lenézik az olasz zenét is, mint olyan tingli-tanglit. Ezért is, bármilyen magasrendű zenéről is van szó, Verdi muzsikája eleve hátrányban van Wagnerénél, és általában a német zenés színpadok nagyságainál, ennél fogva az előttük hódoló hivatalos és nem hivatalos ítészek szemében is. Ebből fakad az, hogy Verdi és a többi olasz komponista művét lehet húzni, csonkítani, Wagneréhez tilos hozzá nyúlni. És itt nem csak arról van szó, hogy Wagner a szöveget és a zenét \"végigkomponálta\", ezért eleve nem szabad, tilos, húzni, szemben az olaszokéval, ahol, mondják, ugyanazt a zenét be lehet helyettesíteni más szövegkönyv más verséhez is akár, vagy fordítva, csereberélgetni lehet verset verssel, zenét zenével. Verdi leveleit érdemes elolvasni, azoknak minden minden mondata megszívlelendő és tanulságos. Végtelen szakmai tisztesség, minden hátsó szándék nélküli őszinteség, biztos értékítélet, amely józanul mérlegeli mindennek az előnyét és hátrányát. A szöveg Verdinél is nagyon lényeges, zenét komponálni, ihletet merni ő sem ment a szomszédba, gondoljunk a Shakespaere,Schiller, Hugo, Dumas irodalmi alapanyagokra. Verdinél nincs féltékenység, másokon való keresztülgázolás, nincsnek nagyzási hóbortjai, emellett a vagyonát jótékony célokra adja, és sohasem tagadja meg származását, haláláig az övéi között érzi jól magát, hiába aratta le a babérokat világszerte. Ő pontosan tudta hol a helye, mik a határai, meddig mehet el, és szívén viselte pályatársai művészetét, és tőle telhetően segítette őket előrehaladásukban. Wagnert tisztelte, zenéjét elismerte, de nyíltan kimondta, az egy másik út, neki ahhoz nincs köze. Ezzel nyilván nem szerzett híveket magának az ellenérdekelt táborban, de ez őt nem befolyásolta. A szabadságszeretet, hazájának függetlensége szinte az összes operájában kulcskérdés, ahogy a szülő-gyermek kapcsolat és a hatalom közötti vívódás is központi eleme a szövegkönyveknek, amelyeket megzenésített. Ilyen a Stiffelió is, egy szokatlan környezetbe ágyazódva, amelyhez írt zene már tényleg zenedráma, s egyben romantikus opera, amely kilóg a sorból Verdi életművében (talán ilyen még a nálunk ugyancsak méltatlnaul mellőzött Szicíliai vecsernye is), csodálatos zenei széségük ellenére. Lohengrint mindenki ismeri, mert gyakran műsorra tűzik, a germán mítoszokra mindig is vevők voltak az emberek, s az ehhez párosuló nagyoperák szokatlanul nagy érdeklődést élveznek napjainkig. Függetlenül a szerzőtől, de inkább függően a tértől és időtől. Ha a Stiffelió is megkapta volna már az induláskor a hendikeppet, akkor a finnyás utókor és Wagner-hívők serege is elismerné azt. Persze, Wagner kihasználta a barátjait is, így Lisztet is megtévesztette, aki viszont hasonló gondolkodású volt mint Verdi. Játsszunk el a gondolattal: lehet, hogy ha Verdi közelebbről ismerte volna Lisztet, aki egyébként az ő műveiből is sok átiratot, parafrázist készített, akkor Liszt sikerre vihette volna Weimarban a Stiffeliót, ahogy a Lohengrinnel és még hány szerző hány művével tette, önzetlenül, szeretetből, barátságból, viszonzatlanul. Csak mert tisztelte a másikat, és segíteni akart rajta. Ha Liszt és Verdi kapcsolata ily módon alakult volna, mennyi mindent máképp értékelnénk!!! Verdinek megadatott az öergkori Otelló és Falstaff sikere, ami jóval Wagner halála és Liszt után az egész egyetemes zenetörténet nagyrabecsülését kiváltotta. Még a németekét is. Mégis, az ismertetett okokból, a Wagneriánusok csakazért is mind a mai napig az ő zenéjükkel vannak eltelve, még akkor is, ha a rendezésnek semmi köze nincs már a zenéhez, pláne a szeretett mesterük szövegéhez. De Verdi ezt is túléli, őt nem lehet tönkre tenni, mégha elhallgattatni szeretnék egyes műveit, mint ahogy a Stiffelióval is történt, történik.
Nem akarok újra belebocsátkozni a Verdi - Wagner vitába, ami gyakorlatilag már a két halhatatlan géniusz életében a híveik rivalizálásával elkezdődött és a mai napig tart. Ez már így lesz az idők végezetéig... Nincs ellentmondás, Wise, a Stiffeliót én remekebb operának tartom a Lohengrinnél. Ez egy szubjektív állítás, még akkor is, ha most az összes fanatikus Wagner-hívő felszisszen erre a szerintük képtelenségre. De ahogy a Lohengrin lezárja Wagner fiatalkori hagyományos operáit, hogy majd váltson egy magasabb szinten, ez a fejlődés Verdinél is szinte évre pontosan bekövetkezett, már a Rigolettót megelőző Stiffelióval. Mindkét mű lezár egy fejezetet, hogy egy értékesebb középső szakaszba helyeződjön át a hangsúly. Nálam, a Stiffelió megelőzi a Rigolettót, de lekörözi a Lohengrint is. Lohengrin kétségkívül ismertebb opera, de ennek az a magyarázata, hogy a történeti idők során kialakult a Wagner kultusz, amivel szemben Verdi művészete és művei mindig hátrébb szorultak. Ez a mai napig így van. Verdinek nem volt célja, hogy operáinak ünnepi játékok céljából saját teátrumot létesítsen, ő nem írta meg operáinak a szövegkönyvét, nem voltak reform törekvései. Ő megmaradt élete végéig egy egyszerű parasztivadéknak. S pontosan ebből fakad napjainkig az ellentét a két tábor között: hogy mert egy paraszt a zenéjével, akármilyen nagyszerű és fenséges is az, betörni afőúri szalonokba, kastélyokba, operaházakba ilyen \"származással\". Ezt sokan mind a mai napig nem képesek megemészteni. De általában lenézik az olasz zenét is, mint olyan tingli-tanglit. Ezért is, bármilyen magasrendű zenéről is van szó, Verdi muzsikája eleve hátrányban van Wagnerénél, és általában a német zenés színpadok nagyságainál, ennél fogva az előttük hódoló hivatalos és nem hivatalos ítészek szemében is. Ebből fakad az, hogy Verdi és a többi olasz komponista művét lehet húzni, csonkítani, Wagneréhez tilos hozzá nyúlni. És itt nem csak arról van szó, hogy Wagner a szöveget és a zenét \"végigkomponálta\", ezért eleve nem szabad, tilos, húzni, szemben az olaszokéval, ahol, mondják, ugyanazt a zenét be lehet helyettesíteni más szövegkönyv más verséhez is akár, vagy fordítva, csereberélgetni lehet verset verssel, zenét zenével. Verdi leveleit érdemes elolvasni, azoknak minden minden mondata megszívlelendő és tanulságos. Végtelen szakmai tisztesség, minden hátsó szándék nélküli őszinteség, biztos értékítélet, amely józanul mérlegeli mindennek az előnyét és hátrányát. A szöveg Verdinél is nagyon lényeges, zenét komponálni, ihletet merni ő sem ment a szomszédba, gondoljunk a Shakespaere,Schiller, Hugo, Dumas irodalmi alapanyagokra. Verdinél nincs féltékenység, másokon való keresztülgázolás, nincsnek nagyzási hóbortjai, emellett a vagyonát jótékony célokra adja, és sohasem tagadja meg származását, haláláig az övéi között érzi jól magát, hiába aratta le a babérokat világszerte. Ő pontosan tudta hol a helye, mik a határai, meddig mehet el, és szívén viselte pályatársai művészetét, és tőle telhetően segítette őket előrehaladásukban. Wagnert tisztelte, zenéjét elismerte, de nyíltan kimondta, az egy másik út, neki ahhoz nincs köze. Ezzel nyilván nem szerzett híveket magának az ellenérdekelt táborban, de ez őt nem befolyásolta. A szabadságszeretet, hazájának függetlensége szinte az összes operájában kulcskérdés, ahogy a szülő-gyermek kapcsolat és a hatalom közötti vívódás is központi eleme a szövegkönyveknek, amelyeket megzenésített. Ilyen a Stiffelió is, egy szokatlan környezetbe ágyazódva, amelyhez írt zene már tényleg zenedráma, s egyben romantikus opera, amely kilóg a sorból Verdi életművében (talán ilyen még a nálunk ugyancsak méltatlnaul mellőzött Szicíliai vecsernye is), csodálatos zenei széségük ellenére. Lohengrint mindenki ismeri, mert gyakran műsorra tűzik, a germán mítoszokra mindig is vevők voltak az emberek, s az ehhez párosuló nagyoperák szokatlanul nagy érdeklődést élveznek napjainkig. Függetlenül a szerzőtől, de inkább függően a tértől és időtől. Ha a Stiffelió is megkapta volna már az induláskor a hendikeppet, akkor a finnyás utókor és Wagner-hívők serege is elismerné azt. Persze, Wagner kihasználta a barátjait is, így Lisztet is megtévesztette, aki viszont hasonló gondolkodású volt mint Verdi. Játsszunk el a gondolattal: lehet, hogy ha Verdi közelebbről ismerte volna Lisztet, aki egyébként az ő műveiből is sok átiratot, parafrázist készített, akkor Liszt sikerre vihette volna Weimarban a Stiffeliót, ahogy a Lohengrinnel és még hány szerző hány művével tette, önzetlenül, szeretetből, barátságból, viszonzatlanul. Csak mert tisztelte a másikat, és segíteni akart rajta. Ha Liszt és Verdi kapcsolata ily módon alakult volna, mennyi mindent máképp értékelnénk!!! Verdinek megadatott az öergkori Otelló és Falstaff sikere, ami jóval Wagner halála és Liszt után az egész egyetemes zenetörténet nagyrabecsülését kiváltotta. Még a németekét is. Mégis, az ismertetett okokból, a Wagneriánusok csakazért is mind a mai napig az ő zenéjükkel vannak eltelve, még akkor is, ha a rendezésnek semmi köze nincs már a zenéhez, pláne a szeretett mesterük szövegéhez. De Verdi ezt is túléli, őt nem lehet tönkre tenni, mégha elhallgattatni szeretnék egyes műveit, mint ahogy a Stiffelióval is történt, történik.
2514 Turandot 2004-05-11 01:10:21
Perencz még Győriványi idejében (2001/2002) került az Operába és Germont-t, Alfiót, Jagot énekelt. Egyébként Bándival, Csonkával végzett a ZAK-on 1981-ben, tenorként(!!!) Tavaly is énekelt Jagót, Bándi és Sümegi mellett. Szóval nem idén került ide az Operába Jeleckijként! (Ez Kalaharinak szól! Máskor nézz utána, gyakran írsz hülyeségeket! Azért, mert te valakit ebben az évadban láttál először, attól még nem biztos, hogy az illető az előző években nem szerepelt nálunk. A Kovácsházi-interjúd nagyon jó volt!)
Perencz még Győriványi idejében (2001/2002) került az Operába és Germont-t, Alfiót, Jagot énekelt. Egyébként Bándival, Csonkával végzett a ZAK-on 1981-ben, tenorként(!!!) Tavaly is énekelt Jagót, Bándi és Sümegi mellett. Szóval nem idén került ide az Operába Jeleckijként! (Ez Kalaharinak szól! Máskor nézz utána, gyakran írsz hülyeségeket! Azért, mert te valakit ebben az évadban láttál először, attól még nem biztos, hogy az illető az előző években nem szerepelt nálunk. A Kovácsházi-interjúd nagyon jó volt!)
2513 tosca 2004-05-11 00:12:55 [Válasz erre: 2509 WiseGentleman 2004-05-10 23:39:52]
Vitatkoznom kell. Wagnert és Verdit vagy akár Wagnert és a bel cantót, stb. nem lehet összehasonlítani. Azaz lehet, de nem azon az alapon, hogy melyik a mélyebb vagy hogy bármelyik rosszabbul jönne ki. Két teljesen különböző zenei gondolkodásról van szó. Verdi számára az emberi érzelmek, sorsok, a morális kérdések a fontosak, Wagnernek a kozmikus, eggész világot érintő problémák. Verdi nem NEM tudta megközelíteni Wagner kozmikus-mjtikus mélységeit, hanem nem akarta, mert más volt a lelki-művészi alkata. Ugyanígy, Wagner hasonló okokból nem tudta elérni Verdi finom emberábrázolását, mély emberismeretét, őszinteségét és bölcsességét. Mindketten másban voltak nagyok. Hogy Verdi a Lohengrin után nem írt operát, annak lehet több oka is. Talán úgy érezte, a Lohengrin után már mást kíván a közönség, de lehet, hogy nincs is összefüggés, mert attól függetlenül is úgy érezte, hogy önmagához képest meg kell újulnia. Egyébként Verdi egész életműve arra bizonyíték, hogy hihetetlen megújulásokra volt képes. Vagyis szerintem csak azt lehet mondani, hogy ezért vagy azért jobban szeretem Verdit/Wagnert. De azt kijelenteni, hogy egyik jobb, mint a másik, nem lehet.
Vitatkoznom kell. Wagnert és Verdit vagy akár Wagnert és a bel cantót, stb. nem lehet összehasonlítani. Azaz lehet, de nem azon az alapon, hogy melyik a mélyebb vagy hogy bármelyik rosszabbul jönne ki. Két teljesen különböző zenei gondolkodásról van szó. Verdi számára az emberi érzelmek, sorsok, a morális kérdések a fontosak, Wagnernek a kozmikus, eggész világot érintő problémák. Verdi nem NEM tudta megközelíteni Wagner kozmikus-mjtikus mélységeit, hanem nem akarta, mert más volt a lelki-művészi alkata. Ugyanígy, Wagner hasonló okokból nem tudta elérni Verdi finom emberábrázolását, mély emberismeretét, őszinteségét és bölcsességét. Mindketten másban voltak nagyok. Hogy Verdi a Lohengrin után nem írt operát, annak lehet több oka is. Talán úgy érezte, a Lohengrin után már mást kíván a közönség, de lehet, hogy nincs is összefüggés, mert attól függetlenül is úgy érezte, hogy önmagához képest meg kell újulnia. Egyébként Verdi egész életműve arra bizonyíték, hogy hihetetlen megújulásokra volt képes. Vagyis szerintem csak azt lehet mondani, hogy ezért vagy azért jobban szeretem Verdit/Wagnert. De azt kijelenteni, hogy egyik jobb, mint a másik, nem lehet.
2512 kalahari 2004-05-10 23:49:51 [Válasz erre: 2508 Búbánat 2004-05-10 20:48:14]
Honnan veszi mindenki, hgoy Sümegi utálja ezt a rendezést/szerepet? Miből kellett volna erre következtetni? Ha Kiss B. Lukács Gyöngyi partnere lesz a Nyugatban, akkor a lehető legjobb megoldást kapjuk. Búbánat, amit az Erkel előcsarnokában láttál, az nem a Wagner-kultusz megnyilvánulása volt, hanem egy rajzpályázat eredménye. Igen tehetséges gimnazisták terveztek jelmezeket/díszleteket a Lohengrinhez. Abban pedig egyetértek veled: Wagner nem Verdi. Végignéztem a teljes (itthoni) W-repertoárt, de maradok Verdinél (és Puccininál).
Honnan veszi mindenki, hgoy Sümegi utálja ezt a rendezést/szerepet? Miből kellett volna erre következtetni? Ha Kiss B. Lukács Gyöngyi partnere lesz a Nyugatban, akkor a lehető legjobb megoldást kapjuk. Búbánat, amit az Erkel előcsarnokában láttál, az nem a Wagner-kultusz megnyilvánulása volt, hanem egy rajzpályázat eredménye. Igen tehetséges gimnazisták terveztek jelmezeket/díszleteket a Lohengrinhez. Abban pedig egyetértek veled: Wagner nem Verdi. Végignéztem a teljes (itthoni) W-repertoárt, de maradok Verdinél (és Puccininál).
2511 Hangyász 2004-05-10 23:46:44 [Válasz erre: 2508 Búbánat 2004-05-10 20:48:14]
Maga Verdi is érezte, hogy a nagyképű szász legyőzte, hiszen az Aida bemutatója utáni valamelyik évben megnézte Bolognában a Lohengrint, majd az Otellóig 14-15 éven át nem írt újabb operát. Nekem Wagner a nagyobb, persze Verdit is szeretem azért. :)))
Maga Verdi is érezte, hogy a nagyképű szász legyőzte, hiszen az Aida bemutatója utáni valamelyik évben megnézte Bolognában a Lohengrint, majd az Otellóig 14-15 éven át nem írt újabb operát. Nekem Wagner a nagyobb, persze Verdit is szeretem azért. :)))
2510 WiseGentleman 2004-05-10 23:41:52
Mellesleg, most jövök Münchenből, ahol (apróbb becsúszott hibákat leszámítva) fantasztikus Lohengrint láttam, Ben Heppnerrel a főszerepben, igen, végre egy olyan előadás, ahol a nyitány pianissimo kezdődik... (folyt. köv. csak most fáradt vagyok...)
Mellesleg, most jövök Münchenből, ahol (apróbb becsúszott hibákat leszámítva) fantasztikus Lohengrint láttam, Ben Heppnerrel a főszerepben, igen, végre egy olyan előadás, ahol a nyitány pianissimo kezdődik... (folyt. köv. csak most fáradt vagyok...)
2509 WiseGentleman 2004-05-10 23:39:52 [Válasz erre: 2508 Búbánat 2004-05-10 20:48:14]
Bocsáss meg, ezt részletesen kifejtenéd, hogy miért tartasz minden Verdi által írt romantikus operát (tehát akár például a Stiffelio-t is) többre, mint a Lohengrint? Nincs ez ellentmondásban azzal, hogy nem érdemes összehasonlítani a két stílust? Márcsak azért sem, mert számomra (persze ez is egy szubjektív vélemény) Wagner a dimenziók (szabadsági fokok) és léptékek (érzelmi és intellektuális mélység) tekintetében jóval meghaladja Verdit (ezt amellett mondom, hogy például a Macbethet, a Don Carlost, a Rigoletto-t és az Otellot múlhatatlan remekműveknek tartom), tehát mindennémű összehasonlítással Verdivel szemben lennénk méltánytalanok...
Bocsáss meg, ezt részletesen kifejtenéd, hogy miért tartasz minden Verdi által írt romantikus operát (tehát akár például a Stiffelio-t is) többre, mint a Lohengrint? Nincs ez ellentmondásban azzal, hogy nem érdemes összehasonlítani a két stílust? Márcsak azért sem, mert számomra (persze ez is egy szubjektív vélemény) Wagner a dimenziók (szabadsági fokok) és léptékek (érzelmi és intellektuális mélység) tekintetében jóval meghaladja Verdit (ezt amellett mondom, hogy például a Macbethet, a Don Carlost, a Rigoletto-t és az Otellot múlhatatlan remekműveknek tartom), tehát mindennémű összehasonlítással Verdivel szemben lennénk méltánytalanok...
2508 Búbánat 2004-05-10 20:48:14
Visszatérve a Lohengrinre, a szombat délutáni-esti előadáson, bevallom, már nem hozott lázba senki és semmi. Egyrészt most néztem meg másodszor, másrészt a \"jóakarók, vagy inkább a \"jólértesültek\" részéről már annyi minden információt begyűjthettem a darabról, meg előzeteseket olvashattam róla, hogy szinte már semmin se kellett meglepődnöm. Azért néhány megjegyzés az előttem szólókhoz. 1.) Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy a Lohengrin egy kitűnő romantikus opera, de nem vetekszik egyetlen Verdi romantikus operáéval sem. Már csak azért sem, mert egyik német, a másik olasz, ami két teljesen eltérő világ, összehasonlítani sem érdemes őket. 2.) Én láttam már Verdi operát is modernizálva, aktualizálva, polgárpukkasztóként megrendezve, de attól még az Verdi opera maradt. Itt, amit láttunk, ez már nem Wagner opera, hanem egy Wagner paródia. Gondoljunk arra, hogy az első felvonás nem más, mint egy pártközpontban játszódó szocreál utánzat, a második egy ál-Macbeth történet utánzat egy moziban, a harmadik pedig egy maffiás bűnügyi filmvígjáték. 3.) Énekesek kitűnőek. Sümegi nem sokáig fogja énekelni a szerepet. Legalábbis ebben a rendezésben nem. Jönnek majd azok, akiknek semmi skrupulust nem jelent majd beállni ebbe a szerepbe és rendezésbe. Szép hang, de semmi több. Egyértelmű, hogy a 3. felvonás első jelenetében, amit formált, az néha már a buffó határát súrolta, persze, szegény erről nem tehet. Ez a rendező ötlete, ami teljesen idegen Sümegitől, és joggal. Teljes elégtétellel töltött el, amit az opera fináléjában \"megjátszott\". Minden sajnálatom az övé. Alig várom, hogy már újra láthassam Leonóraként vagy Aidaként Kiss B. oldalán. Perencz telitalálat. Számomra ő volt ennek a bemutatónak az abszolút hőse. Egy észrevétel. Nem is olyan régen énekelt több kitűnő Germont papát is a Traviatában, de Jagóként is remekelt. Tehát nem lehet őt beskatulyázni a Wagner szerepekre. Sokoldalú művész ő. Az más kérdés, ahhoz, hogy valaki kitűnjön a szürkeségből, be kell kerülnie egy Wagner premierbe. Verdi az kevés, úgy látszik. Igaz, az egyik helyen az állóképességnek úgy látszik nagyobb becsülete van, mint a szép éneklésnek. Martonról nincs mit szólnom. A Jenufája után ez az Ortrud számomra nagy csalódást jelentett, bírta hanggal, de inkább csak, erőlködött, az látszott, hogy igyekezett. De nem tudta az abszolut gonoszságot hozni a figurája, mert folyamatosan a rendezés dolgaival volt elfoglalva, és a kettő: zene és játék egyensúlya felborult. De azért jó, hogy harminc év után rövid időn belül már a második premiert láthattam vele itthon. Kétségtelen tény, nagy pozitívum, hogy újra köztünk van, és ha már nem is olyan, mint fénykorában, de képes még illúziót keltő alakításokra, tőle telhetően. Kiss B. Atillát hagytam a végére, de csak azért, hogy megdicsőítsem őt. Amíg Perenc az abszolút hőse volt ennek az abszurdra vett (zene)drámának, addig Kiss B. ezen egy fokkal még rálicitált, pontosan abban, amiben eddig senki sem hitte volna. Az átváltozóképessége egy minőségi ugrást jelentett (ez már a Jenufában elkezdődött vele). Hangilag is meggyőzött arról, hogy képes Wagnert is énekelni, magas szinten, olyan Simándysan. Profi módon játszott, énekelt, \"szerepelt\". Ez a Lohengrin mondhatnám, tényleg rá van szabva. Méretre. Nagyon jól áll neki, el sem hiszem, hogy ő volt Bánk, Pollione, Radames... Egyszerűen maga a csoda. Előtte igazán le kell emelnem a kalapomat. És még mennyi nagy szerep vár rá? Csak el ne bízza magát. És olykor tudjon nemet is mondani. Ez a veszély mindenkit fenyeget, akit megérint a siker szele. Ramerrez is jöhet vele, persze, bár olyan partnert nem fog kapni, mint Ilosfalvy anno Házyt. Azért várom őt megint egy újabb kihívásban. Győzni fogja, biztos vagyok benne. 4.) A közönség. Megosztott. Szélsőséges vélemények, ahogy itt a Momuson. De kérdem én, miért mindig egy Wagner bemutató csigázza fel az érdeklődést? Ez a felfokozott várakozást egy több évtizede nem játszott opera bemutatója váltotta volna ki? Esetleg a számunkra szokatlan és újszerű és ezért sokunkat riasztó rendezésnek, vagy a Wagner leszármazott személyének az eredménye mutatkozik meg ebben a hihetelenül nagy érdeklődésnek? Látszik, hogy a Wagner kultusszal más szerző, még Verdi sem tud vetekedni; egész iparág nőtt rá (lásd az Erkel előcsarnokát, amely teljes egészében Lohengrin rajzokba, plakátokba volt beburkolva, és a Wagner literatúra, könyvkiadás is helyet kapott ott), ezek a jelenségek szerintem nincsenek arányban az értékekkel. Mindenesetre kíváncsi volnék arra, hogy megélek-e mondjuk egy Verdi bemutatót, amely körül ilyen nagy érdeklődés, kultusz, hírverés, felhajtás, vita lesz, mint amit most a Lohengrin premiert megelőzően, és azt követően látunk, tapasztalunk. Nem hiszem...
Visszatérve a Lohengrinre, a szombat délutáni-esti előadáson, bevallom, már nem hozott lázba senki és semmi. Egyrészt most néztem meg másodszor, másrészt a \"jóakarók, vagy inkább a \"jólértesültek\" részéről már annyi minden információt begyűjthettem a darabról, meg előzeteseket olvashattam róla, hogy szinte már semmin se kellett meglepődnöm. Azért néhány megjegyzés az előttem szólókhoz. 1.) Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy a Lohengrin egy kitűnő romantikus opera, de nem vetekszik egyetlen Verdi romantikus operáéval sem. Már csak azért sem, mert egyik német, a másik olasz, ami két teljesen eltérő világ, összehasonlítani sem érdemes őket. 2.) Én láttam már Verdi operát is modernizálva, aktualizálva, polgárpukkasztóként megrendezve, de attól még az Verdi opera maradt. Itt, amit láttunk, ez már nem Wagner opera, hanem egy Wagner paródia. Gondoljunk arra, hogy az első felvonás nem más, mint egy pártközpontban játszódó szocreál utánzat, a második egy ál-Macbeth történet utánzat egy moziban, a harmadik pedig egy maffiás bűnügyi filmvígjáték. 3.) Énekesek kitűnőek. Sümegi nem sokáig fogja énekelni a szerepet. Legalábbis ebben a rendezésben nem. Jönnek majd azok, akiknek semmi skrupulust nem jelent majd beállni ebbe a szerepbe és rendezésbe. Szép hang, de semmi több. Egyértelmű, hogy a 3. felvonás első jelenetében, amit formált, az néha már a buffó határát súrolta, persze, szegény erről nem tehet. Ez a rendező ötlete, ami teljesen idegen Sümegitől, és joggal. Teljes elégtétellel töltött el, amit az opera fináléjában \"megjátszott\". Minden sajnálatom az övé. Alig várom, hogy már újra láthassam Leonóraként vagy Aidaként Kiss B. oldalán. Perencz telitalálat. Számomra ő volt ennek a bemutatónak az abszolút hőse. Egy észrevétel. Nem is olyan régen énekelt több kitűnő Germont papát is a Traviatában, de Jagóként is remekelt. Tehát nem lehet őt beskatulyázni a Wagner szerepekre. Sokoldalú művész ő. Az más kérdés, ahhoz, hogy valaki kitűnjön a szürkeségből, be kell kerülnie egy Wagner premierbe. Verdi az kevés, úgy látszik. Igaz, az egyik helyen az állóképességnek úgy látszik nagyobb becsülete van, mint a szép éneklésnek. Martonról nincs mit szólnom. A Jenufája után ez az Ortrud számomra nagy csalódást jelentett, bírta hanggal, de inkább csak, erőlködött, az látszott, hogy igyekezett. De nem tudta az abszolut gonoszságot hozni a figurája, mert folyamatosan a rendezés dolgaival volt elfoglalva, és a kettő: zene és játék egyensúlya felborult. De azért jó, hogy harminc év után rövid időn belül már a második premiert láthattam vele itthon. Kétségtelen tény, nagy pozitívum, hogy újra köztünk van, és ha már nem is olyan, mint fénykorában, de képes még illúziót keltő alakításokra, tőle telhetően. Kiss B. Atillát hagytam a végére, de csak azért, hogy megdicsőítsem őt. Amíg Perenc az abszolút hőse volt ennek az abszurdra vett (zene)drámának, addig Kiss B. ezen egy fokkal még rálicitált, pontosan abban, amiben eddig senki sem hitte volna. Az átváltozóképessége egy minőségi ugrást jelentett (ez már a Jenufában elkezdődött vele). Hangilag is meggyőzött arról, hogy képes Wagnert is énekelni, magas szinten, olyan Simándysan. Profi módon játszott, énekelt, \"szerepelt\". Ez a Lohengrin mondhatnám, tényleg rá van szabva. Méretre. Nagyon jól áll neki, el sem hiszem, hogy ő volt Bánk, Pollione, Radames... Egyszerűen maga a csoda. Előtte igazán le kell emelnem a kalapomat. És még mennyi nagy szerep vár rá? Csak el ne bízza magát. És olykor tudjon nemet is mondani. Ez a veszély mindenkit fenyeget, akit megérint a siker szele. Ramerrez is jöhet vele, persze, bár olyan partnert nem fog kapni, mint Ilosfalvy anno Házyt. Azért várom őt megint egy újabb kihívásban. Győzni fogja, biztos vagyok benne. 4.) A közönség. Megosztott. Szélsőséges vélemények, ahogy itt a Momuson. De kérdem én, miért mindig egy Wagner bemutató csigázza fel az érdeklődést? Ez a felfokozott várakozást egy több évtizede nem játszott opera bemutatója váltotta volna ki? Esetleg a számunkra szokatlan és újszerű és ezért sokunkat riasztó rendezésnek, vagy a Wagner leszármazott személyének az eredménye mutatkozik meg ebben a hihetelenül nagy érdeklődésnek? Látszik, hogy a Wagner kultusszal más szerző, még Verdi sem tud vetekedni; egész iparág nőtt rá (lásd az Erkel előcsarnokát, amely teljes egészében Lohengrin rajzokba, plakátokba volt beburkolva, és a Wagner literatúra, könyvkiadás is helyet kapott ott), ezek a jelenségek szerintem nincsenek arányban az értékekkel. Mindenesetre kíváncsi volnék arra, hogy megélek-e mondjuk egy Verdi bemutatót, amely körül ilyen nagy érdeklődés, kultusz, hírverés, felhajtás, vita lesz, mint amit most a Lohengrin premiert megelőzően, és azt követően látunk, tapasztalunk. Nem hiszem...
2507 Sesto 2004-05-10 18:20:16
...úgy látszik Donizetti sziporkázóan kedves és kellemes vigoperája-\"Rita\"-csipkerózsikaálmából ébredezik, de legalábbis reneszánszát éli-bevallom ezen nem is csodálkozom(!)-kezdve a sort a MR-parádés szereposztásban elkészitett archiv-felvétele nyomán, itt Bècsben egy énekesnö szintén az adott opera cimszerepében diplomázott, VAGY a már többszörösen emlitett MTV-filmfelvétel is,-ill. Iván Ildikó közelmúltban nyújtott alakitása: a sort most fórumtársunk, \"63 éves\" (egyik) kedvence folytatja, ugyanis SUMI JO júliusban szintén a \"kikapós és kacéran-pajkos, temperamentumos fogadósné\" kosztümjébe fog bújni!... A darab S.J. közremüködésével Montpellier Festival(=premier júl 27.) keretein belül lesz bemutatva... ;-)
...úgy látszik Donizetti sziporkázóan kedves és kellemes vigoperája-\"Rita\"-csipkerózsikaálmából ébredezik, de legalábbis reneszánszát éli-bevallom ezen nem is csodálkozom(!)-kezdve a sort a MR-parádés szereposztásban elkészitett archiv-felvétele nyomán, itt Bècsben egy énekesnö szintén az adott opera cimszerepében diplomázott, VAGY a már többszörösen emlitett MTV-filmfelvétel is,-ill. Iván Ildikó közelmúltban nyújtott alakitása: a sort most fórumtársunk, \"63 éves\" (egyik) kedvence folytatja, ugyanis SUMI JO júliusban szintén a \"kikapós és kacéran-pajkos, temperamentumos fogadósné\" kosztümjébe fog bújni!... A darab S.J. közremüködésével Montpellier Festival(=premier júl 27.) keretein belül lesz bemutatva... ;-)
2506 cilike 2004-05-10 16:19:47
A régi Rita-filmet, Kalmár Magdával, Leblanc Győzővel és Melissel nagyon szerettem, meg is volt videón. Az is nagyon aranyosan volt megrendezve.
A régi Rita-filmet, Kalmár Magdával, Leblanc Győzővel és Melissel nagyon szerettem, meg is volt videón. Az is nagyon aranyosan volt megrendezve.
2505 kalahari 2004-05-10 15:15:27 [Válasz erre: 2504 cilike 2004-05-10 14:41:12]
Nem számonkérés volt: tényleg érdemes megnézni. Ha adják még valahol, ne hagyd ki. Én biztos megyek... :-)
Nem számonkérés volt: tényleg érdemes megnézni. Ha adják még valahol, ne hagyd ki. Én biztos megyek... :-)
2504 cilike 2004-05-10 14:41:12 [Válasz erre: 2489 kalahari 2004-05-09 21:46:22]
Tényleg nem voltam, sajnos egy háromgyerekes családanyának nem minden előadást van ideje megnézni. Anno, független koromban biztos láttam volna. Egyébként az Operában bemutatott előadásokra utaltam, mert se a Sevillai, se az átrendezett Bájital nem olyan, mint a régi volt. Különben még a Pomádé volt az, amit jónak találtam,annak ellenére, hogy tudtommal nem elsősorban a rendezőnek, hjanem a szereplőknek köszönhetően lett élvezetes. Az pl. szerintem humoros volt.
Tényleg nem voltam, sajnos egy háromgyerekes családanyának nem minden előadást van ideje megnézni. Anno, független koromban biztos láttam volna. Egyébként az Operában bemutatott előadásokra utaltam, mert se a Sevillai, se az átrendezett Bájital nem olyan, mint a régi volt. Különben még a Pomádé volt az, amit jónak találtam,annak ellenére, hogy tudtommal nem elsősorban a rendezőnek, hjanem a szereplőknek köszönhetően lett élvezetes. Az pl. szerintem humoros volt.
2503 kalahari 2004-05-10 14:34:11
Fáy írásánál sokkal lényeglátóbb cikket olvashatunk a Momuson.
Fáy írásánál sokkal lényeglátóbb cikket olvashatunk a Momuson.
2502 frushena 2004-05-10 08:41:43
A Lohengrin-ről. Hattyúlovag és ügynökmúltja. http://www.theatre.org.hu/page.php?inc=17&id=979
A Lohengrin-ről. Hattyúlovag és ügynökmúltja. http://www.theatre.org.hu/page.php?inc=17&id=979
2501 frushena 2004-05-10 05:59:40 [Válasz erre: 2500 olvasó 2004-05-10 00:43:47]
Nekem sem szokásom a kötekedés, de valakinek lételeme. ;) Köszi még egyszer!
Nekem sem szokásom a kötekedés, de valakinek lételeme. ;) Köszi még egyszer!
2500 olvasó 2004-05-10 00:43:47 [Válasz erre: 2499 frushena 2004-05-10 00:28:17]
(Megszólalás-ügyben nyilván én is hibás voltam, mert valahogy fel(/át)vettem a kötekedő stílust - vagy ha nem is, de annak látszott -, pedig nem szokásom, még az index legvadabb poltopicjaiban sem.) *** Fodor órái mindig hétfőn du. négykor és hatkor, előbb a színházesztétika (ea.), utána a műelemző óra. Csehovot is szereti egyébként (akárcsak én :-)), gyakori témája.
(Megszólalás-ügyben nyilván én is hibás voltam, mert valahogy fel(/át)vettem a kötekedő stílust - vagy ha nem is, de annak látszott -, pedig nem szokásom, még az index legvadabb poltopicjaiban sem.) *** Fodor órái mindig hétfőn du. négykor és hatkor, előbb a színházesztétika (ea.), utána a műelemző óra. Csehovot is szereti egyébként (akárcsak én :-)), gyakori témája.
2499 frushena 2004-05-10 00:28:17 [Válasz erre: 2497 olvasó 2004-05-10 00:06:05]
\"csak má\' hogy is mernék megszólalni itt... :-)\" Teljesen megértelek! Itt megszólalni! Ki tudja mit indítasz el vele és ki fog belédkötni! :( Azért Shakespeare sem lehetett rossz! Persze, hogy érdekel. Ha lesz valami érdekes szívesen fogadom!
\"csak má\' hogy is mernék megszólalni itt... :-)\" Teljesen megértelek! Itt megszólalni! Ki tudja mit indítasz el vele és ki fog belédkötni! :( Azért Shakespeare sem lehetett rossz! Persze, hogy érdekel. Ha lesz valami érdekes szívesen fogadom!
2498 ramfis 2004-05-10 00:08:31
Biztos. Színházesztétika, drámaesztétika stb. tárgyak. Éedemes bemenni, élvezetesek az órák. S mint korábban írtam egyáltalán nem dagályos, de szakmai tudása hihetetlen. Nem kell félni, ha egy óra szemináriumként van meghirdetve, nem küld ki senkit. Engem legalább is nem küldött el :)
Biztos. Színházesztétika, drámaesztétika stb. tárgyak. Éedemes bemenni, élvezetesek az órák. S mint korábban írtam egyáltalán nem dagályos, de szakmai tudása hihetetlen. Nem kell félni, ha egy óra szemináriumként van meghirdetve, nem küld ki senkit. Engem legalább is nem küldött el :)
2497 olvasó 2004-05-10 00:06:05 [Válasz erre: 2496 frushena 2004-05-10 00:01:50]
Ezt az infót én is szívesen megmondtam volna, csak má\' hogy is mernék megszólalni itt... :-) Persze, jövőre is. De az opera-téma sajnos ritka nála (az idei félévben pl. Shakespeare volt). Majd értesítelek részletekről, ha érdekel! :)
Ezt az infót én is szívesen megmondtam volna, csak má\' hogy is mernék megszólalni itt... :-) Persze, jövőre is. De az opera-téma sajnos ritka nála (az idei félévben pl. Shakespeare volt). Majd értesítelek részletekről, ha érdekel! :)
2496 frushena 2004-05-10 00:01:50 [Válasz erre: 2495 ramfis 2004-05-09 23:50:16]
Azért köszi az info-t! Gondolom \"jövőre\" is tart órákat?!
Azért köszi az info-t! Gondolom \"jövőre\" is tart órákat?!
2495 ramfis 2004-05-09 23:50:16
Fodorról még annyit, hogy mellesleg a Katona dramaturgja, a még mindig legjobb pesti kőszínházé! Óráit az Esztétikán óráit mindenkinek ajánlom, nyugodtan be lehet ülni, bár lassan végee félévnek.
Fodorról még annyit, hogy mellesleg a Katona dramaturgja, a még mindig legjobb pesti kőszínházé! Óráit az Esztétikán óráit mindenkinek ajánlom, nyugodtan be lehet ülni, bár lassan végee félévnek.
2494 orlandofurioso 2004-05-09 22:50:10 [Válasz erre: 2468 operátor 2004-05-09 15:03:35]
Kedves Operátor, beírásaidból következtetek, hogy az itt beírók közül talán Te tudod a legjobban, hogy mennyire meghatározhatatlan a dramaturg munkája. Terjedhet csak addig, hogy megírja, -szerkeszti a műsorfüzetet, s odáig ameddig egy stuttgarti Alcina produkcióban, vagy említhetném (München, Berlin Staatsoper stb.) azokat a színházakat, ahol szabályos könyveket jelentetnek meg műsorfüzet címén. Ha már Fodor Géza és Varázsfuvola. Csak egy zárójeles megjegyzés. A mű bécsi rendezésében dícsért Marco Arturo Marelli trieszti Alcina rendezése \"várakozáson fölül\" elmarad a párizsi, stuttgarti \"szobaszínházi\" és a berlini \"színpad a színházban\" rendezésektől.
Kedves Operátor, beírásaidból következtetek, hogy az itt beírók közül talán Te tudod a legjobban, hogy mennyire meghatározhatatlan a dramaturg munkája. Terjedhet csak addig, hogy megírja, -szerkeszti a műsorfüzetet, s odáig ameddig egy stuttgarti Alcina produkcióban, vagy említhetném (München, Berlin Staatsoper stb.) azokat a színházakat, ahol szabályos könyveket jelentetnek meg műsorfüzet címén. Ha már Fodor Géza és Varázsfuvola. Csak egy zárójeles megjegyzés. A mű bécsi rendezésében dícsért Marco Arturo Marelli trieszti Alcina rendezése \"várakozáson fölül\" elmarad a párizsi, stuttgarti \"szobaszínházi\" és a berlini \"színpad a színházban\" rendezésektől.
