Bejelentkezés Regisztráció

Opernglas, avagy operai távcső...


5526 Caligula 2005-01-05 10:35:35 [Válasz erre: 5525 Búbánat 2005-01-05 10:23:57]
Kötözködnék: ez nem beszámoló, hanem életrajz.

5525 Búbánat 2005-01-05 10:23:57
Frushena, elsősorban a Te figyelmed hívom fel utólag az alábbi beszámolóra. Barokk hősök és hősnők 2004.12.01. November utolsó napján a párizsi Magyar Intézetben - a késő ősszel is elbűvölő Luxemburg kert és palota szomszédságában - Barokk, barokk címmel rendeztek hangversenyt. Csordás Klára, Franciaországban élő operaénekesnő a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végezte tanulmányait. Később Nesztyerenko, Hamari Júlia és Nicolai Gedda mesterkurzusain fejlesztette tovább mesterségbeli tudását, majd Eötvös Péterrel dolgozott együtt kortárs zenei alkotásokban. Csordás Klára rendszeresen fellép a legnagyobb európai színpadokon. A párizsi közönség utoljára februárban az Eötvös tanítvány német kortárs zeneszerző, Matthias Pintscher operájában, Az utolsó helyben láthatta a Bastille Operában. Az énekesnő Cegléden született, zeneakadémiai diplomavizsgája után Bécsbe szerződtették, ahol először Rosinát énekelte A sevillai borbély című Rossini-műben, Purcell Dido és Aeneasában is főszerepet alakított. Párhuzamosan zenetudományi tanulmányokat is folytatott Budapesten. Folyamatosan felfelé ívelő pályája során több mint 35 szerepet énekelt a világ legfontosabb operaházaiban, például Frickát a Rajna kincsében, Waltrautét Az istenek alkonyában, Eboli hercegnőt Verdi Don Carlosában, Marguerite-et Berlioz Faust elkárhozása című drámai alkotásában, és Juditot Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában. A Párizsi Magyar Intézet publikuma művészetének egy újabb oldalát ismerhette meg: kortárs zene helyett ezúttal barokk repertoárt adott elő a nagyszerű operaénekesnő az ugyancsak kiváló Jory Vinikour, ifjú amerikai csembalóművész kíséretében. Az est folyamán Rameau, Lully, Gluck, Caccini, Caldara, Monteverdi illetve Händel darabjai hangzottak el. Gramofon

5524 Búbánat 2005-01-05 10:20:08 [Válasz erre: 5523 Búbánat 2005-01-05 10:18:53]
Sorry: a technika ördöge játszik velem.

5523 Búbánat 2005-01-05 10:18:53 [Válasz erre: 5522 Búbánat 2005-01-05 10:16:39]
Mozart A varázsfuvola című két felvonásos daljátéka, A varázsfuvola új rendezésében január 24-én, 26-án és 29-én Miklósa Erika énekli az Éj királynője szólamát a párizsi Bastille Operaházban. A rendezés roppant izgalmasnak ígérkezik, hiszen Alex Ollé és Carlos Padrissa mögött egy egész alkotócsoport áll, a digitális művészetben hírnevet szerzett La Fura dels Baus.

5522 Búbánat 2005-01-05 10:16:39
Miklósa Erika énekli az Éj királynője koloratúr szerepét a közeljövőben Párizsban, amelyre a francia Nemzeti Operától érkezett fölkérés. A Bastille Operában A varázsfuvolát egy spanyol kortárs művész csoport tagjai, Alex Ollé és Carlos Padrissa állítják színre, a világítás Albert Faura munkája. A produkciót a barokk és klasszikus zene szakértője, Marc Minkowski vezényli. A nemzetközi szereplőgárdában ismert és kevésbé ismert énekesek neve egyaránt fölfedezhető. Tamino Paul Groves, Pamina Mireille Delunsch lesz, az öreg pap szólamát Olaf Bär tolmácsolja. Az előadás Ruhr-i Triennále és a madridi Királyi Opera koprodukciója. Várhatóan igen eredeti elképzelésekkel találkozik a néző a videójátékkal kísért fantázia képekben, amelyekben időnként a mennyezetem sétálnak a szereplők, vagy csak a tükörképük? Az alkotók nem pusztán a mű varázslatos voltát, hanem filozófiai dimenzióit is hangsúlyozni akarják. A produkciót négy nappal a premier előtt olyan, a meghökkentésben, a polgárpukkasztásban élenjáró művész mutatja be az érdeklődőknek, mint Gerard Mortier. Gramofon

5521 Búbánat 2005-01-05 10:04:24 [Válasz erre: 5516 kalahari 2005-01-05 08:46:44]
Már kétszer láttam vele.

5520 Búbánat 2005-01-05 10:02:05
Csak azért másolom ide, mert karácsonyra ígérték a második kötetet, de nem jött ki. Számomra fontos, nélkülözhetetlen kötet az első, amiben A-tól G-ig barangolhatok. Nagyon várom a folytatást, H-tól talán O-ig? A harmadik kötetet pedig eredetileg húsvétra stándékozta megjelentetni a szerző. Így, valószínűleg csúszni fog az is. Operai ínyencfalat Winkler Gábor: Barangolás az operák világában I. Koltai Tamás Munkakönyvet írt Winkler Gábor Barangolás az operák világában nagybetűs főcímmel, kezdőknek, haladóknak és megszállottaknak kisbetűs (a címoldalon szereplő) alcímszerű ajánlással, de szívesebben nevezném olvasókönyvnek; ha netán félreérthető lenne, előrebocsátom, hogy elismerő hangsúllyal. Műfaja szerint operakalauz, mégsem hasonlítható magyar nyelven megjelent elődeihez. Mindenekelőtt a terjedelménél fogva. A most napvilágot látott, nyolcszáz oldalas első kötet A-tól G-ig (Adamtól Gounod-ig) a korábbiaknál jóval bővebben és részben más aspektusból tárgyalja a szerzőket és a műveket. Hogy rögtön a mesélés közepébe vágjak - a mesélés szóval jellemezhetném legjobban a szerző stílusát is -, olyan alkotókkal és művekkel találkoztam, akikről/amelyekről eddigelé nem hallottam; Fioravantiról, Franchettiről például. Ezt annál könnyebb bevallanom, mivel ezen a területen rajongónak (nem szakértőnek) tekintem magam, s megítélésem szerint a mű elsősorban nekünk, opera fan amatőröknek készült. Egy ilyen könyvet az ember általában nem olvas, hanem használ. Winkler munkáját azonban olvasni is lehet, azaz olvastatja magát, ami még soha, egyetlen kinyomtatott szövegnek sem ártott. Persze nem olvastam el, csak bele, tehát minden, amit mondani fogok, felszínes benyomáson alapul. Szándékosan választottam ezt a pozíciót, amelyet merő szubjektivizmus táplál, mivel a szerző bizonyos választásait is szubjektívnak érzem, és előre megmondom, hogy nem fogom vitatni. Nem fogom vitatni, miért irányítja vizsla tekintetét a XVIII. század közepétől a XX. század közepéig, miért hagyja ki a preklasszikus és a barokk, illetve a \"modern\" operát, miért fókuszál döntően az olasz és a francia operára (hogy a szemléletesség kedvéért egyetlen konkrét példába sűrítsem az előbbieket: miért fontosabb Gnecco mint Gluck), mert a kereteket egyszerűen ő maga így jelölte ki, ez tehát egyéni döntés, amivel nem érdemes egyéni kívánságot szembehelyezni. (Annak idején az is döntés kérdése volt, hogy az operakalauzok a Magyar Állami Operaházban játszott művekre korlátozódtak, ami kodifikált egy beszűkült ízlésre épült gyakorlatot, és nem vett tudomást az örömteli, ám ritka kivételekről.) Ugyanígy nem vitatom azt sem, miért foglal el jelentős terjedelmet az operák cselekményének ismertetése. Manapság, amikor a műveket többnyire eredeti nyelven játsszák, továbbá külföldi tévécsatornákon és megvásárolható DVD-ken számos opera-előadás hozzáférhető, nem árt, ha a néző-hallgató tisztában van azzal, miről van szó a darabban. Természetesen szükségszerű a zeneszerzők életrajzának és munkásságának, valamint a tárgyalt művek keletkezéstörténetének összefoglalása. Különleges ínyencség, mondjuk, a Donizetti-rajongóknak a szerző hetvennégy operája közül harmincnyolcnak (!) az igen részletes ismertetése, bár nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy például az Emilia di Liverpool című opus két változatának, ezek játszási hosszának, slágereinek (!) és lemezfelvételének regisztrálása az olvasmányélmény mellé zenei élmény fölidézésével is kecsegtethetné az átlagolvasót. Egy összefoglaló munka szempontjából ez, elismerem, kicsinyes cél. Nekem (és talán másoknak) mégis az ahá -élmények fontosak. Mondjuk, Bellini esetében A puritánok úgynevezett Malibran-változatának története, és egy csaknem húsz évvel ezelőtti élő előadás-felvétel említése, annál inkább, mivel ez nálunk is kapható. (A hanghordozók ismertetése fontos része a könyvnek.) Bárki összevetheti saját értékítéletét a szerzőével. Ha már itt tartunk, Winkler néha kolportálja, néha elhallgatja a művészi teljesítményről való véleményét; őszintén szólva, ebben nem fedeztem föl következetességet. Kissé elfogult a hazai interpretátorok iránt (a kötet képanyaga kizárólag hazai, ennek nyilvánvalóan hozzáférési és anyagi okai vannak, de a Sába királynője túlzott illusztrálását így sem értem), de hát végül is mindenki (aki hallotta) eldöntheti, hogy - Bellininél maradva - a \"Credeasi misera\" gyilkos és kevés tenorista által kiénekelt f-hangját egy budapesti koncertelőadáson falzetten éneklő Klein Ottokár-e a jobb Arturo szerepében, vagy az f helyett csak d-t abszolváló Giuseppe di Stefano azon a nálunk legtöbbet játszott stúdiófelvételen, amelyet Winkler nem említ az említendő minőségek között. Talán kiviláglik az eddigiekből, hogy a könyvet mint ismeretterjesztő adattárat és epikus pletykáriumot tartom a legvonzóbbnak. A pletykárium szót nem szántam pejoratívnak, sőt. Winkler a szó legjobb értelmében sztorizik, történeti, zenei és - olykor - magánéleti érdekességeket közöl a művekről, bemutatókról, illetve a hozzájuk értelemszerűen kapcsolódó személyekről. Az, hogy egy lemezfelvétel az egyik énekessel kezdődött el, de jogértelmezési botrány következtében egy másikkal fejeződött be (történetesen Mario del Monaco váltotta Giuseppe di Stefanót), éppúgy érdekesség, mint az, hogy Adelina Pratti mint Gounod Júliája férjhez ment színpadi Rómeójához, majd elvált, és további két házasságot kötött. (Bellininek az operái szopránszerepeit éneklő dívákhoz fűződő heves viszonyai csak szordínósan vannak említve.) Általában véve Winkler számtalan \"érdekes, de nem túl fontos\" részletet fejt föl a darab keletkezéstörténetére, átdolgozásaira, bemutatómizériáira, hanghordozókon való utóéletére vonatkozóan. Ehhez képest a zenei-zenedrámai jellegű karakterizálásnak kevesebb hely jut, ami érthető: kis terjedelemben rendkívül kockázatos elemezni, esztétizálni, pláne egyéni véleményt nyilvánítani. Ebben egyébként nem mindig következetes. Franco Alfanóról, Puccini Turandot jának \"befejezőjéről\" szólva talán fölösleges, de legalábbis elhamarkodott megemlíteni, hogy a néhány éve új finálét készítő Luciano Berio változata \"nem aratott sikert\". Másik példa: ha Goldmark esetében kiderül, hogy kik hatottak rá (jó sokan: Wagner, Mendelssohn, Brahms, Berlioz, a francia nagyopera), akkor - teszem föl - a számos operája ellenére szintén \"egyoperás\" d\'Albert-ről (A hegyek alján) is lenne mit megtudnunk ilyen tekintetben, a katalán-spanyol koloriton kívül. (Az Erkel színházi előadás az ötvenes évek végén jelentősebb volt annál, hogy említetlenül maradjon. Ha már a halhatatlan Gnecco - aki nem egy gyík - bemutatója az Olasz Intézetben megemlítődik.) Kevés névelírás és nyomdahiba van a kötetben (néhány szó helyesen: Cymbeline, stagione, Suliotis, Pretre, Kiri Te Kanawa), ami ekkora név- és szóbőség esetében kisebb csoda. Külön köszönet a lapalji mutatókért. Világosan szerkesztett, érdekes, jó könyv. Jöjjön a folytatás! Tudomány Kiadó, 2004. SZínház, decemberi száma

5519 frushena 2005-01-05 08:57:23 [Válasz erre: 5518 kalahari 2005-01-05 08:55:50]
Thnx.

5518 kalahari 2005-01-05 08:55:50 [Válasz erre: 5517 frushena 2005-01-05 08:48:19]
22.

5517 frushena 2005-01-05 08:48:19 [Válasz erre: 5515 kalahari 2005-01-05 08:44:47]
Persze, hogy megyek! Hisz tavaly jegyem megvolt én meg az akták közt az irodában :( Ott a helyem valamelyiken. Melyikre mész?

5516 kalahari 2005-01-05 08:46:44 [Válasz erre: 5511 Búbánat 2005-01-05 08:15:32]
Nem először jár már erre, két éve is ő énekelte a szerepet.

5515 kalahari 2005-01-05 08:44:47 [Válasz erre: 5509 frushena 2005-01-05 07:50:01]
Bizony, már holnap! Ezek szerint Turandotra is jössz? Rendes tőled, hogy így törődsz a Maestróval. :-)

5514 Ahogy tetszik 2005-01-05 08:32:33 [Válasz erre: 5511 Búbánat 2005-01-05 08:15:32]
Hát, szerintem jó feneke van ennek a Francescának (elnézést), de a torkában mintha egyfolytában gombóc lenne. Lee mellett, ki is derül, hogy a (nagyszerű) koreai mennyivel egészségesebben képzett hangon énekel. Nem tartom nagy számnak. (És szerintem, nem kell mindjárt hasra esni attól se, hogy valaki ide téved külföldről, és egy nagy nevet visel.) (Ezerszer inkább Fekete Vera.)

5513 frushena 2005-01-05 08:26:10 [Válasz erre: 5511 Búbánat 2005-01-05 08:15:32]
Akkor asszem nem bénázom el az \"idei\" Turandot-ot! Tavaly sikerült. Köszi az info-t Búbánat.

5512 Megén 2005-01-05 08:25:22 [Válasz erre: 5511 Búbánat 2005-01-05 08:15:32]
Érdekes hír, valaki biztosan ott lesz és megírja nekünk milyen volt!

5511 Búbánat 2005-01-05 08:15:32
Topmodellből operaénekes A napokban Budapesten kezd próbálni Francesca Patané - az olasz szoprán a világhírű karmester, Giuseppe Patané lánya, az Operaház Turandot előadásának címszerepét fogja négyszer énekelni a következő hetekben. A milánói származású művésznő ötéves korában kezdett zongorázni, ennek ellenére színpadi pályafutását rendhagyó módon, modellként kezdte New York-ban. Zenei tanulmányait a Manhattan School of Music-ban végezte, ahol a hangképzés mellett négy idegen nyelvet is elsajátított. A New Jersey Operában debütált Mascagni Zanetto és Puccini Lidércek című operájában. 2002 márciusában Essenben aratott nagy sikert Puccini A nyugat lánya című operájában, a közelmúltban énekelte először Maddalena szerepét Giordano Andrea Chénier című operájában a trieszti Teatro Verdi színpadán. Fellépett Lady Macbethként a palermói Teatro Massimóban, a Tosca címszerepében pedig a barcelonai Teatro Liceuban lépett közönség elé. Olyan neves karmesterekkel dolgozik rendszeresen, mint Pier Giorgio Morandi, Maurizio Arena, Daniel Oren és Bruno Bartoletti. Francesca Patané négy alkalommal, 2005. január 14-én, 16-án, 20-án és 22-én lép színpadra az Erkel Színházban Puccini Turandot című operájának címszerepében. Partnerei többek között Lee Jeong-Won, Tokody Ilona és Kováts Kolos lesznek. Az előadások karmestere Rico Saccani. Népszava, K. Zs.

5510 Megén 2005-01-05 07:51:36 [Válasz erre: 5506 telramund 2005-01-04 23:34:32]
Én hallottam, és Sesto véleményével értek egyet.

5509 frushena 2005-01-05 07:50:01
Jééééé, holnap már Tosca? (Mintha tegnap lett volna, hogy a Macbeth után tárgyaltuk.) Rohan az idő!

5508 frushena 2005-01-05 00:22:20 [Válasz erre: 5507 kalahari 2005-01-05 00:01:42]
Gondolod Kalahari? Itt valaha békesség? BÍZZUNK....

5507 kalahari 2005-01-05 00:01:42
Miért kell folyton egymásnak esni? Egyiknek ez tetszik, másiknak az, a harmadiknak mindkettő. Lehetne finomabban is eszmét cserélni...

5506 telramund 2005-01-04 23:34:32
kedves Sesto gyanum,hogy sosem hallottad Gruberovát élő előadéson mert akkor nem irnál ilyen kozervfül szövegeket: Konzervfül=jó ill rossz hangmlrnökök által összehozott lemezfelvételek hallgatója.

5505 PANCSOVA 2005-01-04 22:24:39 [Válasz erre: 5501 Sesto 2005-01-04 19:51:06]
NO, AKKOR HALLGASD SILLS GURGULÁZÁSAIT SOKAT. HA BÍROD.... ÉN NÉHÁNY FELVÉTELÉT LESZÁMÍTVA (LINDA CAVATINA ÉS MIGNON POLONÉZ)KI NEM ÁLLHATOM. ÁTÍRJA A KOTTÁT, ANNYI ÜRES DÍSZÍTÉSSEL, HOGY A VÉGÉN MÁR ARRA SE LEHET RÁISMERNI,MILYEN OPERÁT ÉNEKEL. HA VALAKI SZERETTE SILLS ERZSÉBETÉT, MIELŐTT MEGISMERTE A GRUBEROVÁÉT, MÉG CSAK MEGÉRTEM, DE HOGY FORDÍTVA, AZ NEKEM TOTÁL ÉRTHETETLEN.

5504 parampampuli 2005-01-04 22:20:09 [Válasz erre: 5503 Bulvár Kund 2005-01-04 21:06:23]
Ha jó formában van, magas hangjai fantasztikus hangerővel és fénnyel szólnak még mindig. De úgy, hogy levegő után kapkodsz, velem többször előfordult ilyesmi, a szó szoros értelmében. Az kétségtelen, hogy a középregiszterben ma már nem ad annyit, mint fiatal korában, de abban a repertoárban, amit énekel és énekelt, nem volt szükség nilssoni hangerőre. Olyen finomságokra képes hang, mitn az övé, nem is bömbölhet soha úgy, mint egy vérbeli drámai szoprám.

5503 Bulvár Kund 2005-01-04 21:06:23 [Válasz erre: 5495 parampampuli 2005-01-04 19:40:11]
De hisz Gruberovának egyáltalán nincs nagy hangja!

5502 kalahari 2005-01-04 20:40:02 [Válasz erre: 5487 Adriáno 2005-01-04 18:07:08]
Véleménykülönbségek előfordulhatnak, de kérjük kedves olvasóinkat, sértő megjegyzésekkel ne illessék egymást! Köszönjük.

5501 Sesto 2005-01-04 19:51:06 [Válasz erre: 5495 parampampuli 2005-01-04 19:40:11]
Ami a \"Sonnambula-t\" illeti csak annyi ellenvetésem lenne, ha valóban csak a hangmérnök hibázott volna, akkor miért nem tartotta vissza Gruberova a felvételt-úgy mint anno a \"Semiramide-t\" is?... Másrészt nem fogok és nem akarok izlésbeli dolgokról vitázni: nekem Gruberova akármilyen csodás is, de Sills után már kevés mint Elisabetta!

5500 babel 2005-01-04 19:48:42 [Válasz erre: 5478 Orfeusz 2005-01-04 11:09:45]
Kiss B. belcantoban elfogadhatatlan, teljesen idegen tőle a stílus, és szörnyű ez anazális, hangnyújtó hangadása. Egyébként is egyetértek veled: legjobb szerepe Radames, és Lohengrinként is nagyon kellemes meglepetés volt.

5499 Don Amilcare 2005-01-04 19:46:58 [Válasz erre: 5479 cilike 2005-01-04 13:50:42]
Azért hagyták félbe, mert tudtommal Sólyom Nagy lemondta, és Sachs nélkül nincs Mesterdalnokok.Helyette lett egy közepes Falstaff egy nagyszerű Morandival.

5498 Sesto 2005-01-04 19:46:51 [Válasz erre: 5496 parampampuli 2005-01-04 19:43:09]
...bocs´de az már a \"lefutóban\" lévö Sills volt, gyakorlatilag visszavonulása elött készült a felvétel!... Ha már Sills mint \"Lucia\"-akkor inkább a Westminster-felvétel!...

5497 bossi 2005-01-04 19:45:06 [Válasz erre: 5481 Sesto 2005-01-04 15:04:21]
Másodosztályú, de nem Gruberova miatt. Majd meglátjuk 15/19-én, mit csinál Annával Bécsben. Jöjjön mindenki, aki tud!!

5496 parampampuli 2005-01-04 19:43:09 [Válasz erre: 5482 Sesto 2005-01-04 15:07:12]
Ismered a Myto kiadványát, amelyen Sills 1977-ben a MET-ben énekli Luciát Gedda elképesztő Edgadoja mellett? Hát, ha hallanád, attól tartok, kénytelen lennél revideálni álláspontodat. Élőben Sills csapnivaló, küszködik a magasságokkal, és a stúdiófelvételek vibrátója egyszerűen fülsértő. Rossz hallgatni.

5495 parampampuli 2005-01-04 19:40:11 [Válasz erre: 5485 Sesto 2005-01-04 17:36:46]
Tévedsz, kedves Sesto, Gruberova Alvajárója hangmérnöki munkát illetően a Nightingale leggyengébb felvétele. Többekkel beszéltem, akik jelen voltak mindkét koncerten, ahol rögzítettéka kérdéses Sonnambulát, és fantasztikus formában énekelt, majd szétment a ház, akkora hangon, és mikor meghallgatták az egyébként gyönyörű felvételt, majd a guta ütötte meg őket, hogy ebbel a csodából a hangmérnökök csak morzsákat tudtak rögzíteni. Callas valóban isteni Amina, de Orgonasova távolról sincs az ő és Gruberova színvonalán. (Ha a NAXOS kiadványára gondolsz.) Roberto ügyben pedig egyszerűen nincs igazad!!! Tizenvalahányszor láttam őt élőben Elisabettaként, és mondhatom: olyan csodában hrmincöt éves operalátógatói múltamban nemigen volt részem. LEÍRHATATLAN, ELMONDHATATLAN CSODA.

5494 parampampuli 2005-01-04 19:32:45 [Válasz erre: 5486 Kati 2005-01-04 18:02:29]
Sills jó benne, de szerintem Gruberovával egy évszázadban nem említhető, sem kifejezésben, sem hanganyagban. Annak az előadásnak Ilosfalvy a sztárja, soha olyan Roberto nem lesz még egy. Főleg azért, mert manapság már két számmal kisebb (ha nem hárommal...)tenorok éneklik a belcanto repertoárt.

5493 Böbe baba 2005-01-04 18:57:13
Értelmes beszólások, közben L.Gy. 10.-én megpattan Tokyóba.

5492 Kolléga 2005-01-04 18:51:33 [Válasz erre: 5488 Kati 2005-01-04 18:25:10]
Azt hiszem, igaza volt Gyöngyinek amikor egyszer azt mondta nekem, hogy \"tudod minél jobban ismerem az embereket, annál jobban szeretem a kutyámat\".

5491 jómadár 2005-01-04 18:41:23 [Válasz erre: 5488 Kati 2005-01-04 18:25:10]
Hogy mivel értene egyet Lukács Gy. azt nem tudni, mert igen zárkózott embernek tartják. De a hozzászólásokat olvasva, talán igaza van abban, hogy csak kevés embert enged közel magához. Szerintem a nagy művészek csak így tudják igazán magukat megvédeni.

5490 Kati 2005-01-04 18:31:33 [Válasz erre: 5489 Kobra 2005-01-04 18:26:37]
Miért kell, hogy mindenkinek ugyanaz tessék? Szíve-joga , mert ez nem fekete-fehér kérdés. De akkor sem kell így megnyilvánulni, mint Adriano -nem Celentano. Vitán felül áll, hogy L.GY nagyon jó.!

5489 Kobra 2005-01-04 18:26:37 [Válasz erre: 5487 Adriáno 2005-01-04 18:07:08]
Nyugi, ez csak egy rosszmájú dilettáns. L. Gy Normáját senki sem tudja befeketíteni. Túl sokan hallottuk, és mindenki el volt ragadtatva. Na jó, kelenyibandi nem.

5488 Kati 2005-01-04 18:25:10 [Válasz erre: 5487 Adriáno 2005-01-04 18:07:08]
Nem hinném, hogy Lukács Gy. művésznő egyetértene az Őt \"védelmező\" hozzászólással! Attól jobb ember és nagyobb művész! Ízlések különbözők! Pl. nekem sem a kedvencem ez a \"stílus\".

5487 Adriáno 2005-01-04 18:07:08 [Válasz erre: 5430 kelenyibandi 2005-01-03 19:41:29]
Ez a kelenyibandi csakis egy félkegyelmű lehet. Hogyan jössz ahhoz te udvari bolond, hogy Lukács Gy. csodálatos koloratúráit becsmérelni merészeled? És egyáltalán, hogy merészelsz erről a világszínvonalú előadásról fanyalogva beszélni? Elmész te a jó kurva anyádba a hazúg észrevételeiddel!

5486 Kati 2005-01-04 18:02:29 [Válasz erre: 5485 Sesto 2005-01-04 17:36:46]
Ettől csak Scarpiája hiteltelenebb, szereposztási tévedés volt Dieskauval énekeltetni. Nyilván Nilssonhoz illőbbnek gondoltak egy német baritont. Igen Gruberova kissé hideg, tán azért is énekel ma is. Ám ez a bravurkoloraturonál mjd mindig így van. Sills tényleg isteni , + még Ilosfalvy. Nagyon szép felvétel.

5485 Sesto 2005-01-04 17:36:46 [Válasz erre: 5484 Kati 2005-01-04 17:22:46]
Dieskau: abszolút egyet értek Veled, bár vele még tisztességes operafelvételt nem sokat hallottam! DE ad Nilsson: nem csak a \"Nilsson-hangzással\"(=ami azért igen is nagyon vaskos Donna Anna-hoz!) van alapvetöen problémám, s hogy mennyire jó, preciz-,ill. hiteles a koloratúrája,...nos maga Nilsson beismerte, hogy az ilyen jellegü éneklés sosem volt a területe: nem akarok rosszindulatú lenni, de talán jobb hogy nem tudjuk, hányszor mentek neki az \"annás-jeleneteknek\", vagy netán mi mindent köszönhetünk a hangmérnököknek!... ??? VAGY!-másik példa: mi mindenre képes a hangtechnika...egyik korábbi hozzászólásomban leirtam, hogy szeretem, kedvelem Gruberova-t, de nem favorit és hogy sokszor elöfordul, hogy meghallgatok vele vmit., ami elöször tetszik és elfogadom, utána jön egy másik felétel, másik énekesnövel és rá kell jönnöm a \"másik\" sokkal érdekesebb(!), izgalmasabb, jobban meggyöz-megint csak két példával megtámasztva: * La Sonnambula-Gruberova felvétele eleinte \"lehengerelt\"-hiszen \"live\" stb., de utána nem sokkal meghallgattam a Callas és Orgonasovás ugyancsak \"live-felvételeket\" és azt kell mondjam nagy a kbség!!!-de még mennyire, csak egy apróságot kiemelve: Gruberova hangját jól kikeverve, elörehozzák(!) a hangmérnökök, azon hatást keltve, mintha La Gruberova-nak kb. 3X akkora hangja lenni, mint a valóságban... * Roberto Devereux-szintén Gruberova-val hallottam elöször: akkor azt mondtam \"lemegyek hidba!-ez nem semmi!!!\"-évekkel késöbb végre hozzáférhetö lett Sills felvétele CD-n,...hogy is mondjam, lehet, hogy a hanganyag szépsége, a technika kiforrottsága meg sem közeliti Gruberovát-mégis Sills ég, pontosabban porig ég szerepében-nem riad vissza semmitöl: legyen az ronda mellhang, kitörés, tüz-ott helyenként Gruberova \"Sprechgesang-ba\" menekül, vagy marad a meleglevegö és a modorosság... Dehát tudjuk ez is, meg az is-egyéni izlés, temperamentum kérdése!... ;-)))

5484 Kati 2005-01-04 17:22:46 [Válasz erre: 5481 Sesto 2005-01-04 15:04:21]
Nilsson hangja az utolsó fellépéséig FIATAL maradt.E lemezen is abszolut hihető, egy igazi erős, elszánt Donna Anna. Inkább Dieskaunál nem érzem a szerephez -D.G.- kívánatos érzéki megszólalást és színt. Valami nem az igazi. Fűrészporos.

5483 Kati 2005-01-04 17:17:01 [Válasz erre: 5479 cilike 2005-01-04 13:50:42]
Akkor GYRGY Waltert kiosztotta a CSÁK J.re, aki be is tanulta(?), majd észbekapott, s visszavonta azzal, hogy nincs kapacitása a színháznak.

5482 Sesto 2005-01-04 15:07:12 [Válasz erre: 5472 telramund 2005-01-03 21:20:25]
...Sills valóban értékes és érdekes, semmi esetre nem \"tütyögö\" Norma-alternativa lehetett egyébként amig a csúcson járt,...nagy kár, hogy a studiófelvétel idején már jócskán túl volt tudásának zenitjén,...s igy pl. a mezzo(=késöbb szintén sikeres Norma) S. Verrett sokkal impozánsabb Adalgisa szólamában!...

5481 Sesto 2005-01-04 15:04:21 [Válasz erre: 5476 kétked 2005-01-04 09:21:03]
...igen, csak éppen dramaturgiai szempontból kirobbanó anakronisztika, vagy nevezzük enyhébben: \"nem szerencsés választásnak\", egy tizenvhányéves nö szerepét(=Donna Anna!)-mert nem hiszem, hogy 16-18 évesnél több lehet-egy Wagner-trombitával elüvöltetni,...semmi más \"csupán\" a szerep LÉNYEGE és mondanivalója(!) lesz ezáltal megeröszakolva!... S ezzel a kijelentésssel nyilván nem Nilsson nagyságát vonom kétségbe, hanem a fenti szereposztási tévedéssel nem érdek abszolút egyet! (...Gruberova jó Anna lehetett volna, ami a hangszint és szerepkört illeti, bár a Harnoncourt-lemezen mégis nyivákol, vinnyog, szenveleg, és ott érzem elöször hiteltelennek; ott már modoros!-ezért roppant ellenszenves, bár ha belegondolunk az az egész felvetel nagyon másodosztályúra sikeredett!...) Közelebb járunk a \"donna anna-i igazsághoz\", ha olyan hangok között kereskedünk mint Mosuc, Orgonasova-nagyon bizom benne, hogy pl. Diana Damrau is vmikor. felveszi reperotárjába Donna Anna-t!-DE semmi esetre nem Anna egy bájos, de édes Zerlina hanggal megáldott Nyetrebko-mert ö meg éppenséggel a másik véglet!

5480 Énekkar 2005-01-04 13:56:46 [Válasz erre: 5479 cilike 2005-01-04 13:50:42]
Nem volt az fél év. Jó, ha másfél hónap.

5479 cilike 2005-01-04 13:50:42 [Válasz erre: 5462 kalahari 2005-01-03 20:27:24]
Pedig azt hiszem, rá is gondoltak. Mármint Sümegire. Én csak érintőlegesen hallottam, Perencz nagy hatást tett rám a Telramundjával. Beöthy Kiss... jajjajjj, nem korai ez? Nem olyan könnyű szerep ez a Dávid. És mi ez a baromság, hogy pár éve elő volt készítve a bemutató, az énekkar fél éve tanulta, aztán lefújták, most kezdhetjük előről, persze sok a fiatal új tag, solat beraknak majd. De ez nem egy kis anyag és főleg németül sok-sok próba lesz...

5478 Orfeusz 2005-01-04 11:09:45
Lukács Gy. Normája szerintem is a maga egészében csoda, koloratúrái egy erős drámai szopránhoz képest jók, de ezeken is tavaly óta rengeteget finomított. Kiss B. nem jó Pollione(kifejezetten rossz), de ő is tavalyhoz képest jobban énekelt idén. Azonban Radamese kiváló!! És ahogy a Lohengrint énekelte(és játszotta) szintén világszínvonal!

5477 jókedv 2005-01-04 10:59:29 [Válasz erre: 5476 kétked 2005-01-04 09:21:03]
Arroyo. Egyiket szeressük ezért, a másikat azért. Két egyforma ujjad sincs! És örüljünk minden szépnek,jónak! SZERINTEM.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.