13546 -zéta- 2007-03-22 10:12:21 [Válasz erre: 13545 Szilgyo 2007-03-22 10:06:11]
Valamit elírhattak, az neki nagyon mély, tán Amfortast...
Valamit elírhattak, az neki nagyon mély, tán Amfortast...
13545 Szilgyo 2007-03-22 10:06:11
A MÁO honlapja szernt az áprilisi két Parsifalban Friedemann Kunder énekli Gurnemanz szerepét.
A MÁO honlapja szernt az áprilisi két Parsifalban Friedemann Kunder énekli Gurnemanz szerepét.
13544 Estelle 2007-03-21 19:48:15 [Válasz erre: 13543 WiseGentleman 2007-03-21 05:49:15]
Csak annyit fűznék hozzá, hogy az Eleázár ária gyors részét nem erre az előadásra vették ki, hanem már a bemutatón is hiányolta a kritikus. Hogy kinek az indítványára történt a kihagyás, arról nem szól a fáma. Nekem összehasonlítási alapom nem volt, soha nem láttam, még csak nem is hallottam a Zsidónőt. Összességében jó előadás volt, de nem sorolnám a számomra igazán emlékezetes előadások közé, annak ellenére, hogy Shicoffnak és Furlanettonak volt néhány nagyon jó jelenete. A bécsi előadást mindeképpen pótolni fogom majd, sajnos, már csak dvd-ről.
Csak annyit fűznék hozzá, hogy az Eleázár ária gyors részét nem erre az előadásra vették ki, hanem már a bemutatón is hiányolta a kritikus. Hogy kinek az indítványára történt a kihagyás, arról nem szól a fáma. Nekem összehasonlítási alapom nem volt, soha nem láttam, még csak nem is hallottam a Zsidónőt. Összességében jó előadás volt, de nem sorolnám a számomra igazán emlékezetes előadások közé, annak ellenére, hogy Shicoffnak és Furlanettonak volt néhány nagyon jó jelenete. A bécsi előadást mindeképpen pótolni fogom majd, sajnos, már csak dvd-ről.
13543 WiseGentleman 2007-03-21 05:49:15
Ami Neil Shicoff-ot illeti (érdekes, hogy brooklyni származása ellenére a kilencvenes években keveset szerepelt a MET-ben), legkedvesebb hozzá fűződő élményeim a 2003-as bécsi Zsidónőből, ugyanazon év salzburgi (kábítószerbelövős) Hoffmann-jából, valamint felvételről a bécsi Billy Budd Edward Fairfax Vere-alakításából állnak össze. Amellett, hogy hiba lenne Shicoff-on számonkérni Caruso, vagy akár Richard Tucker orgánumát (akit tragikus, idő előtti halála akadályozott meg, hogy Eleázár szerepét a MET-ben elénekeje), szerepformálásával, és atmoszférateremtésével mindenképpen korunk egyik legjelentősebb tenorja (mellesleg izgalommal várom Hermann-alakítását a Pikk dámában, a jövő évadban). Erről természetesen a párizsi Zsidónő előadáson is tanúbizonyságot adott, természetesen antagonistája (Ferruccio Furlanetto, mint Brogni bíboros) is alkalmas volt a szerephez, a két művész negyedik felvonásbeli kettőse hallatán a mezei néző hátán a hideg futkosott, csakúgy, mint Eleázár harmadik felvonásbeli \"kifakadásakor\":\"Eh bien! nobles seigneurs, prętres et cardinaux\". A problémát (legalábbis a bécsi operazenekarhoz szokott néző számára) csupán a zenekari megvalósítás okozta, melynek során a líraibb jelenetek unalmasnak, a drámaibb zenekari részek pedig túlhajszoltnak hatottak. Jó, jó, az ember nem várja el Halevy muzsikájától a wagneri adrenalin-tolulást (annak ellenére, hogy maga Wagner a Zsidónő zenéjét rendkívül nagyra tartotta, többször vezényelte is, sőt pozitív példának állította sz általa bombasztikusnak ítélt Meyerbeerrel szemben), de ennyire jellegtelen zenekari hangzás joggal kritizálható egy olyan neves operaházban, mint a párizsi Opera Bastille. (A többi szereplő úgymond rendben volt, ami a rendezést illeti, a színpadon konstruktivista fémváz forgott körbe, amit hol katedrálisként, hol palotaként, hol pedig börtönként értelmezhetett a nagyérdemű, mindenesetre, a bécsi rendezés szuggesztivitását nem érte el a produkció). A zenei megvalósításról még annyit, hogy az általam eddig látott legteljesebb Zsidónő-előadás volt, az egyetlen bántó kihagyás (valószínűleg Mr. Shicoff jóvoltából) az Eleázár-ária gyors része volt, ami egyúttal fontos drámai elemtől (Eleázár vívódása) fosztja meg az előadást.
Ami Neil Shicoff-ot illeti (érdekes, hogy brooklyni származása ellenére a kilencvenes években keveset szerepelt a MET-ben), legkedvesebb hozzá fűződő élményeim a 2003-as bécsi Zsidónőből, ugyanazon év salzburgi (kábítószerbelövős) Hoffmann-jából, valamint felvételről a bécsi Billy Budd Edward Fairfax Vere-alakításából állnak össze. Amellett, hogy hiba lenne Shicoff-on számonkérni Caruso, vagy akár Richard Tucker orgánumát (akit tragikus, idő előtti halála akadályozott meg, hogy Eleázár szerepét a MET-ben elénekeje), szerepformálásával, és atmoszférateremtésével mindenképpen korunk egyik legjelentősebb tenorja (mellesleg izgalommal várom Hermann-alakítását a Pikk dámában, a jövő évadban). Erről természetesen a párizsi Zsidónő előadáson is tanúbizonyságot adott, természetesen antagonistája (Ferruccio Furlanetto, mint Brogni bíboros) is alkalmas volt a szerephez, a két művész negyedik felvonásbeli kettőse hallatán a mezei néző hátán a hideg futkosott, csakúgy, mint Eleázár harmadik felvonásbeli \"kifakadásakor\":\"Eh bien! nobles seigneurs, prętres et cardinaux\". A problémát (legalábbis a bécsi operazenekarhoz szokott néző számára) csupán a zenekari megvalósítás okozta, melynek során a líraibb jelenetek unalmasnak, a drámaibb zenekari részek pedig túlhajszoltnak hatottak. Jó, jó, az ember nem várja el Halevy muzsikájától a wagneri adrenalin-tolulást (annak ellenére, hogy maga Wagner a Zsidónő zenéjét rendkívül nagyra tartotta, többször vezényelte is, sőt pozitív példának állította sz általa bombasztikusnak ítélt Meyerbeerrel szemben), de ennyire jellegtelen zenekari hangzás joggal kritizálható egy olyan neves operaházban, mint a párizsi Opera Bastille. (A többi szereplő úgymond rendben volt, ami a rendezést illeti, a színpadon konstruktivista fémváz forgott körbe, amit hol katedrálisként, hol palotaként, hol pedig börtönként értelmezhetett a nagyérdemű, mindenesetre, a bécsi rendezés szuggesztivitását nem érte el a produkció). A zenei megvalósításról még annyit, hogy az általam eddig látott legteljesebb Zsidónő-előadás volt, az egyetlen bántó kihagyás (valószínűleg Mr. Shicoff jóvoltából) az Eleázár-ária gyors része volt, ami egyúttal fontos drámai elemtől (Eleázár vívódása) fosztja meg az előadást.
13542 Sesto 2007-03-19 14:56:08
...tényleg, 18.-án, vagyis tegnap CSONKA ZSUZSA Traviata-t énekelt \"Müvészi jubileuma\" alkalmából-látta/hallotta vki.?!... ;-)))
...tényleg, 18.-án, vagyis tegnap CSONKA ZSUZSA Traviata-t énekelt \"Müvészi jubileuma\" alkalmából-látta/hallotta vki.?!... ;-)))
13541 parampampoli 2007-03-18 23:36:05 [Válasz erre: 13540 Sesto 2007-03-18 19:58:19]
Áprilisban lesz két éve, hogy két Toscát láttam Shicoffal és Guleghinával Bécsben, és a nagy tenor nekem nagy csalódást jelentett. Hangja volumenben erősen megfogyott volt, és támasz-problémái miatt folyamatosan sleppelt. Az igaz, hogy a magas hangokat nem szépen, de hibátlanul kiénekelte. Az ea. végén azonban olyat tett, amilyet én még sose tapasztaltam: mivel a közönség Guleghinát nagyobb ünneplésben részesítette, mint őt, nem jött ki a függöny elé többet, csak Tosca és a karmester köszönte meg a tapsokat, majd se szó, se beszéd, leeresztették a vasfüggönyt. Shicoff hisztijeiről húsz éve beszél a szakma, és pont emiatt teljesen alkalmatlannak tartanám Staatsoper direktornak. Ha kineveznék, borzalmas csapás lenne az intézményre. Én szívből remélem, hogy erre nem fog sor kerülni.
Áprilisban lesz két éve, hogy két Toscát láttam Shicoffal és Guleghinával Bécsben, és a nagy tenor nekem nagy csalódást jelentett. Hangja volumenben erősen megfogyott volt, és támasz-problémái miatt folyamatosan sleppelt. Az igaz, hogy a magas hangokat nem szépen, de hibátlanul kiénekelte. Az ea. végén azonban olyat tett, amilyet én még sose tapasztaltam: mivel a közönség Guleghinát nagyobb ünneplésben részesítette, mint őt, nem jött ki a függöny elé többet, csak Tosca és a karmester köszönte meg a tapsokat, majd se szó, se beszéd, leeresztették a vasfüggönyt. Shicoff hisztijeiről húsz éve beszél a szakma, és pont emiatt teljesen alkalmatlannak tartanám Staatsoper direktornak. Ha kineveznék, borzalmas csapás lenne az intézményre. Én szívből remélem, hogy erre nem fog sor kerülni.
13540 Sesto 2007-03-18 19:58:19 [Válasz erre: 13538 Cilike 2007-03-18 17:57:19]
...azt hiszem Estelle részletes beszámolójához nincs mit hozzáfüzni,...én mostanság nem hallottam, pontosabban két évvel ezelött vagy három(?)-már meg nem mondom, elö kellene szedni a müsorfüzetet: Hoffmann (Salzburgban)-minden esetre a \"Zsidónöben\" és \"Hoffmann-cimszerepében\" azt hiszem még sokáig kell várnunk egy megfelelö utódra,...a voce-val kapcs. el lehet mondani ezt vagy azt, de pont az emlitett szerepek komplex megformálásában mégis verhetetlen!... Remélem Sümegi Eszternek nagyobb szerencséje lesz vele a Tosca-ban, mert Ines Salazar, aki egy pár éve itt Tosca-t énekelt, s állandóan \"futkározott Shicoff után a szinpadon\", mert a tenor szinte \"menekült elöle\"(=de miért???!)-szóval a \"hösszerelmest\" nem igen hittem el neki,...inkább groteszk volt! A ´90-es évek legvégén amikor az Ernani cimszerepét énekelte, az sem volt egy rossz sorozat ilyen szereposztásban: Guleghina, Alvarez, Scandiuzzi és persze Shicoff... (A premiert talán Michele Crider énekelte, mint Elvira.)
...azt hiszem Estelle részletes beszámolójához nincs mit hozzáfüzni,...én mostanság nem hallottam, pontosabban két évvel ezelött vagy három(?)-már meg nem mondom, elö kellene szedni a müsorfüzetet: Hoffmann (Salzburgban)-minden esetre a \"Zsidónöben\" és \"Hoffmann-cimszerepében\" azt hiszem még sokáig kell várnunk egy megfelelö utódra,...a voce-val kapcs. el lehet mondani ezt vagy azt, de pont az emlitett szerepek komplex megformálásában mégis verhetetlen!... Remélem Sümegi Eszternek nagyobb szerencséje lesz vele a Tosca-ban, mert Ines Salazar, aki egy pár éve itt Tosca-t énekelt, s állandóan \"futkározott Shicoff után a szinpadon\", mert a tenor szinte \"menekült elöle\"(=de miért???!)-szóval a \"hösszerelmest\" nem igen hittem el neki,...inkább groteszk volt! A ´90-es évek legvégén amikor az Ernani cimszerepét énekelte, az sem volt egy rossz sorozat ilyen szereposztásban: Guleghina, Alvarez, Scandiuzzi és persze Shicoff... (A premiert talán Michele Crider énekelte, mint Elvira.)
13539 Estelle 2007-03-18 18:28:33 [Válasz erre: 13538 Cilike 2007-03-18 17:57:19]
Ebben az évadban 3x is láttam-hallottam Shicoff-ot. Sajnos, hangja valóban nem a régi már, de még mindig képes elvarázsolni a közönséget a teljes alakítással, ha jó passzban van. A zürichi Boccanegraban jó volt, de nem emlékezetes, a bécsi Bohéméletben nagyon rosszul énekelt, a felén túl folyamatosan azért aggódtam, hogy egyszer csak nem jön ki hang a torkán. A magas hangokat azonban pontosan kikiabálta, ezért a közönség a többit elnézte neki, vagy esetleg sokan meg sem hallották. Múlt héten Párizsban láttam a Zsidónőben. Mindent egybevetve nem tudok elképzelni jelenleg jobb Éleazart a néha felmerülő hangi problémák ellenére sem. Annak ellenére, hogy elnézést kértek, mert betegen énekelt, magasan a bécsi Bohémélet fölött volt hangi teljesítménye. Igaz, volt néhány rekedtebb hang, illetve az együttesekben nagyon takaréklángon énekelt, ilyenkor jóformán nem lehetett hallani, de összeségében lenyügöző Éleazar volt. Az est csúcsa természetesen a híres ária volt, illetve a Furlanettoval énekelt kettős. Szőrszálhasogatóknak nem ajánlom, lehet, hogy lemezen én sem hallgatnám meg ezt az előadást, de mint zenés-színpadi produkció számomra igen emlékezetes alakítás volt.
Ebben az évadban 3x is láttam-hallottam Shicoff-ot. Sajnos, hangja valóban nem a régi már, de még mindig képes elvarázsolni a közönséget a teljes alakítással, ha jó passzban van. A zürichi Boccanegraban jó volt, de nem emlékezetes, a bécsi Bohéméletben nagyon rosszul énekelt, a felén túl folyamatosan azért aggódtam, hogy egyszer csak nem jön ki hang a torkán. A magas hangokat azonban pontosan kikiabálta, ezért a közönség a többit elnézte neki, vagy esetleg sokan meg sem hallották. Múlt héten Párizsban láttam a Zsidónőben. Mindent egybevetve nem tudok elképzelni jelenleg jobb Éleazart a néha felmerülő hangi problémák ellenére sem. Annak ellenére, hogy elnézést kértek, mert betegen énekelt, magasan a bécsi Bohémélet fölött volt hangi teljesítménye. Igaz, volt néhány rekedtebb hang, illetve az együttesekben nagyon takaréklángon énekelt, ilyenkor jóformán nem lehetett hallani, de összeségében lenyügöző Éleazar volt. Az est csúcsa természetesen a híres ária volt, illetve a Furlanettoval énekelt kettős. Szőrszálhasogatóknak nem ajánlom, lehet, hogy lemezen én sem hallgatnám meg ezt az előadást, de mint zenés-színpadi produkció számomra igen emlékezetes alakítás volt.
13538 Cilike 2007-03-18 17:57:19 [Válasz erre: 13533 Sesto 2007-03-18 10:11:24]
Sesto, hallottad mostanában Schicoffot? Milyen? Én láttam egy Hoffmannt vele, asszem Párizsból a Mezzón, ott eléggé erőlködött. Nagyon sajnálnám, mert nagyon szeretem. Ritka nemes hanganyag.
Sesto, hallottad mostanában Schicoffot? Milyen? Én láttam egy Hoffmannt vele, asszem Párizsból a Mezzón, ott eléggé erőlködött. Nagyon sajnálnám, mert nagyon szeretem. Ritka nemes hanganyag.
13537 Sesto 2007-03-18 12:26:19
\"kitüntetések\"
\"kitüntetések\"
13536 Sesto 2007-03-18 12:25:25
...\"Oberon\" emlitette a kitünteték kapcsán Hamari Júliát: http://www.mh-stuttgart.de/studium/fachgruppen/vita/hamari/ Prof. Julia Hamari, Gesang Prof. Julia Hamari Raum 7.13 Max-Brod-Weg 14 70437 Stuttgart Die Altistin wurde in Budapest geboren. Sie schloss ihre Ausbildung an der Musikakademie von Budapest mit ihrem Diplom als Sängerin und Gesangslehrerin ab. 1964 gewann sie in Budapest den Internationalen Ferenc Erkel-Gesangswettbewerb. Sie setzte ihre Studien 1966-67 in Stuttgart fort. 1966 debütierte sie in Wien in der Matthäuspassion von J.S. Bach unter Karl Richter; im gleichen Jahr sang sie in Rom die Alt-Rhapsodie von J. Brahms unter Vittorio Gui. Damit eröffnete sich für die junge Künstlerin eine glänzende Karriere im Konzertsaal. Als Oratorien- und Liedsängerin trat sie in aller Welt mit großen Erfolgen auf; sie sang unter bedeutenden Dirigenten wie H.v.Karajan, S. Celibidache, R. Kubelik, G. Solti, K. Böhm und P. Boulez. 1972 gab sie ihr USA-Debüt in Chicago. Ihre souveräne Beherrschung der Gesangstechnik ließ sie in den klassischen Arien für Koloratur-Alt mit besonderem Erfolg auftreten. Ha kitüntetést -sajnos!- nem is kapott, akkor legalább egy pár aktuális adat, egy rövid CV formájában a Stuttgarti Zenemüv. Föiskola Magánének Professzoráról...
...\"Oberon\" emlitette a kitünteték kapcsán Hamari Júliát: http://www.mh-stuttgart.de/studium/fachgruppen/vita/hamari/ Prof. Julia Hamari, Gesang Prof. Julia Hamari Raum 7.13 Max-Brod-Weg 14 70437 Stuttgart Die Altistin wurde in Budapest geboren. Sie schloss ihre Ausbildung an der Musikakademie von Budapest mit ihrem Diplom als Sängerin und Gesangslehrerin ab. 1964 gewann sie in Budapest den Internationalen Ferenc Erkel-Gesangswettbewerb. Sie setzte ihre Studien 1966-67 in Stuttgart fort. 1966 debütierte sie in Wien in der Matthäuspassion von J.S. Bach unter Karl Richter; im gleichen Jahr sang sie in Rom die Alt-Rhapsodie von J. Brahms unter Vittorio Gui. Damit eröffnete sich für die junge Künstlerin eine glänzende Karriere im Konzertsaal. Als Oratorien- und Liedsängerin trat sie in aller Welt mit großen Erfolgen auf; sie sang unter bedeutenden Dirigenten wie H.v.Karajan, S. Celibidache, R. Kubelik, G. Solti, K. Böhm und P. Boulez. 1972 gab sie ihr USA-Debüt in Chicago. Ihre souveräne Beherrschung der Gesangstechnik ließ sie in den klassischen Arien für Koloratur-Alt mit besonderem Erfolg auftreten. Ha kitüntetést -sajnos!- nem is kapott, akkor legalább egy pár aktuális adat, egy rövid CV formájában a Stuttgarti Zenemüv. Föiskola Magánének Professzoráról...
13535 Sesto 2007-03-18 10:47:48
...megint csak a \"magyar müvészek külföldi szereplései-fejezetböl\" egy újabb adalék: KESZEI BORI immáron, mint visszatérö vendég a kicsi, de igen csak szinvonalas és jelentös fesztiválon: ATTERSEE KLASSIK´2007 http://www.atterseeklassik.at Samstag, 04. August 2007, 20:30 Uhr Narzbergergut auf dem Kronberg/ Straß „ Jetzt wird Beethoven gespielt werden, lassen Sie doch vorher den Saal lüften!“ Christoph Wagner- Trenkwitz plaudert über die Uraufführungsskandale der Wiener Schule mit Bori Keszei/Sopran, Natacha Kudritskaya/Klavier und dem Attersee Institute Quartett. A. Berg: 5 Lieder nach Ansichtskartentexten von Peter Altenberg op.4 (1912) A. Berg:, Largo desolato „ aus der Lyrischen Suite für Streichquartett (1926) A. Berg: Klaviersonate op. 1 --Pause-- A. Schönberg: 2. Streichquartett fis - Moll op.10 mit Sopransolo L.v. Beethoven Harfenquartett op.74 Es- Dur 4. Satz
...megint csak a \"magyar müvészek külföldi szereplései-fejezetböl\" egy újabb adalék: KESZEI BORI immáron, mint visszatérö vendég a kicsi, de igen csak szinvonalas és jelentös fesztiválon: ATTERSEE KLASSIK´2007 http://www.atterseeklassik.at Samstag, 04. August 2007, 20:30 Uhr Narzbergergut auf dem Kronberg/ Straß „ Jetzt wird Beethoven gespielt werden, lassen Sie doch vorher den Saal lüften!“ Christoph Wagner- Trenkwitz plaudert über die Uraufführungsskandale der Wiener Schule mit Bori Keszei/Sopran, Natacha Kudritskaya/Klavier und dem Attersee Institute Quartett. A. Berg: 5 Lieder nach Ansichtskartentexten von Peter Altenberg op.4 (1912) A. Berg:, Largo desolato „ aus der Lyrischen Suite für Streichquartett (1926) A. Berg: Klaviersonate op. 1 --Pause-- A. Schönberg: 2. Streichquartett fis - Moll op.10 mit Sopransolo L.v. Beethoven Harfenquartett op.74 Es- Dur 4. Satz
13534 telramund 2007-03-18 10:20:31
Ezek szerint Sutej meggyógyult,mert sajna a berlini Végzetet lemondta-és egy iszony karmester követte. Remélem Atanelli, nem dobja Scarpiat,mint tette A Végzetben Don Carlosként.
Ezek szerint Sutej meggyógyult,mert sajna a berlini Végzetet lemondta-és egy iszony karmester követte. Remélem Atanelli, nem dobja Scarpiat,mint tette A Végzetben Don Carlosként.
13533 Sesto 2007-03-18 10:11:24
http://www.staatsoper.at Talán érdemes lenne erre az elöadásra is odafigyelni, a nagy Kossuth díj + különbözö díjak mámora mellett ;-)))) (Nem mintha pl. Sümegi Esztert is elözönlötték volna eddig a kitüntetö cimek,...pedig azért ö is jócskán teljesit/teljesitett az elmúlt években!) 2. April 2007 TOSCA (509. Vorstellung in dieser Inszenierung) Dirigent: Vjekoslav Šutej Inszenierung: Margarethe Wallmann Bühnenbild und Kostüme: Nicola Benois Chorleitung: Janko Kastelic Floria Tosca: Eszter Sümegi Mario Cavaradossi: Neil Shicoff Scarpia: Lado Ataneli Cesare Angelotti: Eijiro Kai Mesner: Alfred Šramek Spoletta: Benedikt Kobel Sciarrone: Marcus Pelz Schließer: Goran Simic Hirt: Kind der Opernschule Beginn: 19.30
http://www.staatsoper.at Talán érdemes lenne erre az elöadásra is odafigyelni, a nagy Kossuth díj + különbözö díjak mámora mellett ;-)))) (Nem mintha pl. Sümegi Esztert is elözönlötték volna eddig a kitüntetö cimek,...pedig azért ö is jócskán teljesit/teljesitett az elmúlt években!) 2. April 2007 TOSCA (509. Vorstellung in dieser Inszenierung) Dirigent: Vjekoslav Šutej Inszenierung: Margarethe Wallmann Bühnenbild und Kostüme: Nicola Benois Chorleitung: Janko Kastelic Floria Tosca: Eszter Sümegi Mario Cavaradossi: Neil Shicoff Scarpia: Lado Ataneli Cesare Angelotti: Eijiro Kai Mesner: Alfred Šramek Spoletta: Benedikt Kobel Sciarrone: Marcus Pelz Schließer: Goran Simic Hirt: Kind der Opernschule Beginn: 19.30
13532 zak 2007-03-17 21:56:35
Mozart Maraton: márc 21, 22, 23 - 25, Tavaszi Fesztivál. Aki tavaly nem látta, ne hagyja ki!
Mozart Maraton: márc 21, 22, 23 - 25, Tavaszi Fesztivál. Aki tavaly nem látta, ne hagyja ki!
13531 Sesto 2007-03-17 20:58:30
...ime egy aktuális \"rangsor\" a következö svájci oldalról: http://www.codexflores.ch/nachrichten Nachrichten 16.03.2007 Druckansicht Die 20 grössten Sopranistinnen aller Zeiten Hitlisten gelten als Renner, und wenn sie weniger objektiv sind, als in der Regel behauptet, so haben sie doch zumindest Unterhaltungswert. Dies trifft auch auf eine Top-List der weltbesten Sopranistinnen zu, die BBC Music präsentiert. Das britische Magazin hat 22 Spezialisten nach ihren Favoritinnen im obersten Stimmregister befragt und daraus die Top 20 der weltbesten Sopranistinnen aller Zeiten zusammengestellt. Den ersten Platz nimmt - wen wundert\'s - die charismatische Maria Callas ein, Silber geht an Joan Sutherland und ebenfalls aufs Treppchen schafft\'s Victoria de los Angeles. Die Plätze vier bis zehn werden (in dieser Reihenfolge) von Leontyne Price, Birgit Nilsson, Montserrat Caballé, Lucia Popp, Margaret Price, Kirsten Flagstad und Emma Kirby belegt. Elisabeth Schwarzkopf folgt überraschenderweise erst auf Rang elf. Sie wird gefolgt von Régine Crespin (12), Galina Vishnvskaya (13), Gundula Janowitz (14), Karita Mattila (15), Elisabeth Schumann (16) und Christine Brewer (17). Auch Renata Tebaldi (18) scheint eher weit hinten platziert, allerdings noch vor Rosa Ponselle (19) und Elly Ameling (20). Erwähnt werden müssten aber auch prominente Abwesende, darunter zweifelssohne Angela Gheorghiu und Renée Fleming. Dass die noch am Beginn ihrer Karriere stehende Anna Netrebko es nicht in die virtuelle Hall of Fame geschafft hat, ist jedoch nachvollziehbar. (cf
...ime egy aktuális \"rangsor\" a következö svájci oldalról: http://www.codexflores.ch/nachrichten Nachrichten 16.03.2007 Druckansicht Die 20 grössten Sopranistinnen aller Zeiten Hitlisten gelten als Renner, und wenn sie weniger objektiv sind, als in der Regel behauptet, so haben sie doch zumindest Unterhaltungswert. Dies trifft auch auf eine Top-List der weltbesten Sopranistinnen zu, die BBC Music präsentiert. Das britische Magazin hat 22 Spezialisten nach ihren Favoritinnen im obersten Stimmregister befragt und daraus die Top 20 der weltbesten Sopranistinnen aller Zeiten zusammengestellt. Den ersten Platz nimmt - wen wundert\'s - die charismatische Maria Callas ein, Silber geht an Joan Sutherland und ebenfalls aufs Treppchen schafft\'s Victoria de los Angeles. Die Plätze vier bis zehn werden (in dieser Reihenfolge) von Leontyne Price, Birgit Nilsson, Montserrat Caballé, Lucia Popp, Margaret Price, Kirsten Flagstad und Emma Kirby belegt. Elisabeth Schwarzkopf folgt überraschenderweise erst auf Rang elf. Sie wird gefolgt von Régine Crespin (12), Galina Vishnvskaya (13), Gundula Janowitz (14), Karita Mattila (15), Elisabeth Schumann (16) und Christine Brewer (17). Auch Renata Tebaldi (18) scheint eher weit hinten platziert, allerdings noch vor Rosa Ponselle (19) und Elly Ameling (20). Erwähnt werden müssten aber auch prominente Abwesende, darunter zweifelssohne Angela Gheorghiu und Renée Fleming. Dass die noch am Beginn ihrer Karriere stehende Anna Netrebko es nicht in die virtuelle Hall of Fame geschafft hat, ist jedoch nachvollziehbar. (cf
13530 Spangel 2007-03-12 18:16:16 [Válasz erre: 13527 tukán 2007-03-12 10:28:17]
Ne légy rosszindulatú! Telt ház volt az Erkelben, és a harmadik felvonás előtt a pulpitusról szól néhány szót. 1994-ben volt, tehát megbocsájtható, ha már nem emlékszem.
Ne légy rosszindulatú! Telt ház volt az Erkelben, és a harmadik felvonás előtt a pulpitusról szól néhány szót. 1994-ben volt, tehát megbocsájtható, ha már nem emlékszem.
13529 holenekel 2007-03-12 13:36:56
Bocs, a vasárnapi Aidára gondoltam.
Bocs, a vasárnapi Aidára gondoltam.
13528 holenekel 2007-03-12 13:36:02
Ès az elöadás milyen volt?
Ès az elöadás milyen volt?
13527 tukán 2007-03-12 10:28:17 [Válasz erre: 13526 tukán 2007-03-12 09:29:46]
Merthogy Te volnál az egyetlen fül-és szemtanu, Gardellit illetően!
Merthogy Te volnál az egyetlen fül-és szemtanu, Gardellit illetően!
13526 tukán 2007-03-12 09:29:46 [Válasz erre: 13523 Spangel 2007-03-11 21:30:31]
Ez érdekes, és emlékszel, hogy mit?
Ez érdekes, és emlékszel, hogy mit?
13525 WiseGentleman 2007-03-12 01:42:06 [Válasz erre: 13520 Spangel 2007-03-11 20:32:09]
A komenisták találták ki, jó apám még volt népnevelni :)!
A komenisták találták ki, jó apám még volt népnevelni :)!
13524 WiseGentleman 2007-03-12 01:41:32
Szóval, ha lehet itt még zenei élményről beszámolni, a politikai homokozóbál áttérve, Párizsból jelentkezem, egy jó adag Chardonnay, Boeuf Bourgignone és Creme Brulet után (ebédre egy kis osztriga is volt, mivel r-es hónapban vagyunk, ugyebár), persze a Blanquette de veau sem utolsó, magyarul, ne menjen Párizsba, aki fogyni akar... Viszont, mivel ez nem (elsősorban) gasztronómiai fórum, tegnap láttam egy Kisvéresit (Theatre du Chatelet) jól átsütve (ha jól tudom, itt \"bien fait\"-nek mondják, de javítson ki, aki jobban tudja). Szóval a lényeg, hogy Katyerina Izmajlova címmel futott a darab, Sosztakovics későbbi változatát adták. Mivel távolról sem vagyok Kisvéresi-szakértő (szégyen, nem szégyen), az egyetlen különbséget a ladymacbethes változathoz képest ott fedeztem fel, hogy amikor Borisz visszajön kísérteni, a szólóéneket kórus helyettesíti. Nos, mindazonáltal örömmel hallottam ezt a remekművet (az álmatlan Katyerinától egészen a mű végén hallható fantasztikus crescendóig), érdekes módon - erre nem számítottam - hangversenyszerű, azaz, mondjuk ötödrészig szcenírozott előadás volt, amennyiben az énekesek kihasználták a szék és a kottaállvány közötti játékteret. Az előadás csúcsszereplőjének (a már nálunk is többször szerepelt) Alexei Tanovitszkijt találtam, mély, kormos basszusával igazi zsarnoki, a legrosszabb értelemben patriarchális Boriszt formált, maximális bravó a művész úrnak és remélhetőleg minél hamarabb hallhatjuk Budapesten is (közben felötlött az is bennem, hogy Borisz micsoda remek Szvétek-szerep lenne! :) ) A Katyerinát alakító Solveig Kringelborn (kitűnő jugendlich-dramatisch hang) inkább a mű második felében alakította meggyőzően a drámai hősnőt, az elején inkább a szenvedő áldozatot formálta meg, kicsit nehéz volt elhinni, hogy ez a nő hidegvérrel mérgezi meg apósát és nézi végig férje meggyilkolását. A tenorok közül leginkább a részeget játszó művész (most meg nem mondom, ki volt, nincs kezemben a műsorfüzet) tetszett, hangi megformálásával remek karakteralakítást nyújtott. Ugyanakkor a Zinovijt játszó Jevgenyij Akimov és a Szergejt alakító Vlagyimir Grisko, a tisztességes, szép éneklés és a becsületes erőfeszítés mellett adós maradt az atmoszférateremtéssel. Annyit még, hogy a Rendőrfőnököt alakító szólista is inkább a merev bürokratát formálta meg, nem vitt bele annyi groteszk humort, mint a mi Tóth Jánosunk (igen, vannak még csodák!!). Végezetül óriási kudos jár az Orchestre national du France és a Choeur de Radio France számára, Szerdán Zsidónő szerepel az étlapon, lehet, hogy stílusosság kedvéért akkor kéne meglátogatnom a Marais-negyedet...
Szóval, ha lehet itt még zenei élményről beszámolni, a politikai homokozóbál áttérve, Párizsból jelentkezem, egy jó adag Chardonnay, Boeuf Bourgignone és Creme Brulet után (ebédre egy kis osztriga is volt, mivel r-es hónapban vagyunk, ugyebár), persze a Blanquette de veau sem utolsó, magyarul, ne menjen Párizsba, aki fogyni akar... Viszont, mivel ez nem (elsősorban) gasztronómiai fórum, tegnap láttam egy Kisvéresit (Theatre du Chatelet) jól átsütve (ha jól tudom, itt \"bien fait\"-nek mondják, de javítson ki, aki jobban tudja). Szóval a lényeg, hogy Katyerina Izmajlova címmel futott a darab, Sosztakovics későbbi változatát adták. Mivel távolról sem vagyok Kisvéresi-szakértő (szégyen, nem szégyen), az egyetlen különbséget a ladymacbethes változathoz képest ott fedeztem fel, hogy amikor Borisz visszajön kísérteni, a szólóéneket kórus helyettesíti. Nos, mindazonáltal örömmel hallottam ezt a remekművet (az álmatlan Katyerinától egészen a mű végén hallható fantasztikus crescendóig), érdekes módon - erre nem számítottam - hangversenyszerű, azaz, mondjuk ötödrészig szcenírozott előadás volt, amennyiben az énekesek kihasználták a szék és a kottaállvány közötti játékteret. Az előadás csúcsszereplőjének (a már nálunk is többször szerepelt) Alexei Tanovitszkijt találtam, mély, kormos basszusával igazi zsarnoki, a legrosszabb értelemben patriarchális Boriszt formált, maximális bravó a művész úrnak és remélhetőleg minél hamarabb hallhatjuk Budapesten is (közben felötlött az is bennem, hogy Borisz micsoda remek Szvétek-szerep lenne! :) ) A Katyerinát alakító Solveig Kringelborn (kitűnő jugendlich-dramatisch hang) inkább a mű második felében alakította meggyőzően a drámai hősnőt, az elején inkább a szenvedő áldozatot formálta meg, kicsit nehéz volt elhinni, hogy ez a nő hidegvérrel mérgezi meg apósát és nézi végig férje meggyilkolását. A tenorok közül leginkább a részeget játszó művész (most meg nem mondom, ki volt, nincs kezemben a műsorfüzet) tetszett, hangi megformálásával remek karakteralakítást nyújtott. Ugyanakkor a Zinovijt játszó Jevgenyij Akimov és a Szergejt alakító Vlagyimir Grisko, a tisztességes, szép éneklés és a becsületes erőfeszítés mellett adós maradt az atmoszférateremtéssel. Annyit még, hogy a Rendőrfőnököt alakító szólista is inkább a merev bürokratát formálta meg, nem vitt bele annyi groteszk humort, mint a mi Tóth Jánosunk (igen, vannak még csodák!!). Végezetül óriási kudos jár az Orchestre national du France és a Choeur de Radio France számára, Szerdán Zsidónő szerepel az étlapon, lehet, hogy stílusosság kedvéért akkor kéne meglátogatnom a Marais-negyedet...
13523 Spangel 2007-03-11 21:30:31 [Válasz erre: 13521 tukán 2007-03-11 20:35:38]
De láttam. Egyszer-kétszer Gardellitől.
De láttam. Egyszer-kétszer Gardellitől.
13522 virius 2007-03-11 20:38:23 [Válasz erre: 13521 tukán 2007-03-11 20:35:38]
Igen, a hetvenes és nyolcvanas években konferálta be a műveket, de szigorúan csak a darab elején. A szünetek után már nem!
Igen, a hetvenes és nyolcvanas években konferálta be a műveket, de szigorúan csak a darab elején. A szünetek után már nem!
13521 tukán 2007-03-11 20:35:38 [Válasz erre: 13520 Spangel 2007-03-11 20:32:09]
Nem, Bernstein óta dívik!!!-Sosem láttál ilyet? Főleg koncerteken. Operaelőadás előtt nem szoKás, csak Vargha Karcsi bácsi, úr mívelte gyermek- és ifjúsági előadások előtt az Erkelben és az Operában
Nem, Bernstein óta dívik!!!-Sosem láttál ilyet? Főleg koncerteken. Operaelőadás előtt nem szoKás, csak Vargha Karcsi bácsi, úr mívelte gyermek- és ifjúsági előadások előtt az Erkelben és az Operában
13520 Spangel 2007-03-11 20:32:09 [Válasz erre: 13519 virius 2007-03-11 19:17:10]
Ez a népnevelés valami új, kísérleti műfaj?
Ez a népnevelés valami új, kísérleti műfaj?
13519 virius 2007-03-11 19:17:10
Dénes István ma délelőtt átment népművelőbe. A Vasutas bérlet tulajdonosai nézték az Aidát, nekik tartott a karmester kiselőadást a függöny előtt. Csak az a baj, hogy az amúgy is hosszú előadás ettől még hosszabb lett. Hát még amikor félbeszakította mondandóját, mert valakinél megcsörrent a mobiltelefon. Apropó, mikor javítják már ki az angol szöveg szórendjét helyesre (in order NOT TO disturb)?!!!
Dénes István ma délelőtt átment népművelőbe. A Vasutas bérlet tulajdonosai nézték az Aidát, nekik tartott a karmester kiselőadást a függöny előtt. Csak az a baj, hogy az amúgy is hosszú előadás ettől még hosszabb lett. Hát még amikor félbeszakította mondandóját, mert valakinél megcsörrent a mobiltelefon. Apropó, mikor javítják már ki az angol szöveg szórendjét helyesre (in order NOT TO disturb)?!!!
13518 Spangel 2007-03-11 14:13:15 [Válasz erre: 13517 Cilike 2007-03-11 11:15:37]
Közel a nyolcadik X-hez nem semmi így dirigálni. Hallottam tőle sistergő Otellot, pezsdítő Trubadúrt, érzelemgazdag Bohéméletet. Ha nem olyan sodró mint régen, hát Istenem, egyszer voltunk fiatalok... Becsüljük meg.
Közel a nyolcadik X-hez nem semmi így dirigálni. Hallottam tőle sistergő Otellot, pezsdítő Trubadúrt, érzelemgazdag Bohéméletet. Ha nem olyan sodró mint régen, hát Istenem, egyszer voltunk fiatalok... Becsüljük meg.
13517 Cilike 2007-03-11 11:15:37
Jaj, ne, vagy ilyen jó formában van az öreg? Emlékszem néhány éve néztem egy Trubadúrt, amit ő vezényelt, olyan volt, mint egy idős autóvezető, aki lassan hajt, nehogy balesetet szenvedjen...bocs, ha valakinek az érzékenységébe tapostam, de tényleg, szegény annyira nem bírja már fizikailag, meg reflexekkel, nem kéne ezt erőltetni.
Jaj, ne, vagy ilyen jó formában van az öreg? Emlékszem néhány éve néztem egy Trubadúrt, amit ő vezényelt, olyan volt, mint egy idős autóvezető, aki lassan hajt, nehogy balesetet szenvedjen...bocs, ha valakinek az érzékenységébe tapostam, de tényleg, szegény annyira nem bírja már fizikailag, meg reflexekkel, nem kéne ezt erőltetni.
13516 Spangel 2007-03-11 08:12:44 [Válasz erre: 13515 virius 2007-03-10 22:57:01]
Vétek levenni az Aidát, az egyik legnépszerűbb Verdi-opera. Lukács igazi Verdi-specialista lett. Akár még a Végzetet is vezépnyelhetné jövőre. De szerintem, ha csak \"pihentetik\" az Aidát, Lukács még nyolvan fölött is hallatlan dinamizmussal fogja dirigálni. Igazán kiváló dirigens.
Vétek levenni az Aidát, az egyik legnépszerűbb Verdi-opera. Lukács igazi Verdi-specialista lett. Akár még a Végzetet is vezépnyelhetné jövőre. De szerintem, ha csak \"pihentetik\" az Aidát, Lukács még nyolvan fölött is hallatlan dinamizmussal fogja dirigálni. Igazán kiváló dirigens.
13515 virius 2007-03-10 22:57:01
Az Aida 20-ai, 22-ei, 23-ai és 24-ei előadásait Lukács Ervin vezényli. Most néztem meg a guglin: augusztusban lesz 79 éves a mester, azonkívül jövőre nincs Aida, úgyhogy aki Lukáccsal akar Aidát látni, igyekezzen!
Az Aida 20-ai, 22-ei, 23-ai és 24-ei előadásait Lukács Ervin vezényli. Most néztem meg a guglin: augusztusban lesz 79 éves a mester, azonkívül jövőre nincs Aida, úgyhogy aki Lukáccsal akar Aidát látni, igyekezzen!
13514 Cilike 2007-03-05 21:34:14
Az még lp-n van meg nekem -Carrerasos korszakomból. Hampsontól nem vagyok elájulva, ahogy belehallgattam letöltés közben, de még végig kell hallgatnom.
Az még lp-n van meg nekem -Carrerasos korszakomból. Hampsontól nem vagyok elájulva, ahogy belehallgattam letöltés közben, de még végig kell hallgatnom.
13513 WiseGentleman 2007-03-05 21:10:09 [Válasz erre: 13512 Cilike 2007-03-05 21:07:55]
Capuccilli-Ghiarov-Freni :)
Capuccilli-Ghiarov-Freni :)
13512 Cilike 2007-03-05 21:07:55 [Válasz erre: 13496 WiseGentleman 2007-03-04 22:29:06]
Igen, igen, szeretem azt a felvételt. A Boccanegra az egyik, amin majdnem mindig tudok sírni, olyan gyönyörű. Az a duett a basszus és a bariton között _\"Piango--\", meg az apa-lánya duett, de az egész úgy ahogy van -átdolgozva -nagyon szép.
Igen, igen, szeretem azt a felvételt. A Boccanegra az egyik, amin majdnem mindig tudok sírni, olyan gyönyörű. Az a duett a basszus és a bariton között _\"Piango--\", meg az apa-lánya duett, de az egész úgy ahogy van -átdolgozva -nagyon szép.
13511 WiseGentleman 2007-03-05 20:18:28 [Válasz erre: 13508 jemaa 2007-03-05 20:10:41]
Magas lóról?? Nem értem, csupán a véleményemet mondom, mint mindenki más...
Magas lóról?? Nem értem, csupán a véleményemet mondom, mint mindenki más...
13510 frushena 2007-03-05 20:18:15 [Válasz erre: 13507 WiseGentleman 2007-03-05 20:05:49]
Privát ment!
Privát ment!
13509 jemaa 2007-03-05 20:15:03 [Válasz erre: 13507 WiseGentleman 2007-03-05 20:05:49]
Persze, persze, legokosabbnak, de itt hányan értenek mondhatni mindenhez? Ők nem képzelik magukat a legokosabbnak. Keressen tőlem még bejegyzést, talál? Nem. Pedig rendszeresen olvasom a fórumot, nem is szólalok meg ott, ahol nincs közöm hozzá. De a Chénier a szívügyem, a szívügyem, érti! Nem az a terület amiből a legokosabbnak tartanám magam
Persze, persze, legokosabbnak, de itt hányan értenek mondhatni mindenhez? Ők nem képzelik magukat a legokosabbnak. Keressen tőlem még bejegyzést, talál? Nem. Pedig rendszeresen olvasom a fórumot, nem is szólalok meg ott, ahol nincs közöm hozzá. De a Chénier a szívügyem, a szívügyem, érti! Nem az a terület amiből a legokosabbnak tartanám magam
13508 jemaa 2007-03-05 20:10:41 [Válasz erre: 13506 WiseGentleman 2007-03-05 19:48:07]
Rendben, lordom, megkövetem önt. Bár kissé magas lóról szól hozzám, és szavai mögül más ellentétek is kirajzolódnak közöttünk, azért inkább visszavonom szavaimat. HA úgy telt el az utóbbi több kb. tizenöt év, hogy legfőbb szenvedélyem a Chénier volt (persze több más operával, de ő volt a főgyémánt)és kevés nap telt el úgy, hogy egy kicsit nem foglalkoztam vel, akkor tarthatom magam Chénier szakértőnek?(És mindegy, hogy ön minden bizonnyal idősebb nálam, remélem más értelmiségi társával ellentétben ezt nem fogja szememre hányni, igen 30 alatt vagyok) És az, hogy eddig szó nélkül követtem, és nem háborodtam fel a sok, sokszor nagyon különös okfejtéstől, az azt jelzi, hogy én nem akartam senkit sem megbántani. Túl is éltem a beírásoktól hemzsegő hatos előadássorozat időszakát, csak most az újabb fellángolás váratlanul ért+itt volt ez a történelmi háttér ügy. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy önnek rontottam. Kérem felejtsük el. Üdvözlettel, Jemaa
Rendben, lordom, megkövetem önt. Bár kissé magas lóról szól hozzám, és szavai mögül más ellentétek is kirajzolódnak közöttünk, azért inkább visszavonom szavaimat. HA úgy telt el az utóbbi több kb. tizenöt év, hogy legfőbb szenvedélyem a Chénier volt (persze több más operával, de ő volt a főgyémánt)és kevés nap telt el úgy, hogy egy kicsit nem foglalkoztam vel, akkor tarthatom magam Chénier szakértőnek?(És mindegy, hogy ön minden bizonnyal idősebb nálam, remélem más értelmiségi társával ellentétben ezt nem fogja szememre hányni, igen 30 alatt vagyok) És az, hogy eddig szó nélkül követtem, és nem háborodtam fel a sok, sokszor nagyon különös okfejtéstől, az azt jelzi, hogy én nem akartam senkit sem megbántani. Túl is éltem a beírásoktól hemzsegő hatos előadássorozat időszakát, csak most az újabb fellángolás váratlanul ért+itt volt ez a történelmi háttér ügy. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy önnek rontottam. Kérem felejtsük el. Üdvözlettel, Jemaa
13507 WiseGentleman 2007-03-05 20:05:49 [Válasz erre: 13505 jemaa 2007-03-05 19:41:14]
Apropó, szerintem a hülyeség No. 1. ismérve, ha valaki \"legokosabbnak\" hiszi magát, hiszen minél többet tanulunk, annál inkább ráébredünk a megszerezhető tudás végtelenségére. Na jó, nem offolok tovább...
Apropó, szerintem a hülyeség No. 1. ismérve, ha valaki \"legokosabbnak\" hiszi magát, hiszen minél többet tanulunk, annál inkább ráébredünk a megszerezhető tudás végtelenségére. Na jó, nem offolok tovább...
13506 WiseGentleman 2007-03-05 19:48:07 [Válasz erre: 13505 jemaa 2007-03-05 19:41:14]
Azért egy tévés valóságsó vagy egy kereskedelmi rádióadó hallgatásakor nem igazán érzem ezt a túlcsorduló intellektualitást, márpedig ezek sokkal inkább befolyásolják korunkat, mint a mi Giordanóról folytatott eszmecserénk. A bibi ott van, hogy én nem tartom Chenier-szakértőnek magam, sőt az ellentétes vélemény sem zavar, unalmas is lenne, ha mindenki mindenben egyetértene. Különböző véleményeken vitakultúrával megáldott plurális társadalmunkban egyébként sem szokás felháborodni...
Azért egy tévés valóságsó vagy egy kereskedelmi rádióadó hallgatásakor nem igazán érzem ezt a túlcsorduló intellektualitást, márpedig ezek sokkal inkább befolyásolják korunkat, mint a mi Giordanóról folytatott eszmecserénk. A bibi ott van, hogy én nem tartom Chenier-szakértőnek magam, sőt az ellentétes vélemény sem zavar, unalmas is lenne, ha mindenki mindenben egyetértene. Különböző véleményeken vitakultúrával megáldott plurális társadalmunkban egyébként sem szokás felháborodni...
13505 jemaa 2007-03-05 19:41:14 [Válasz erre: 13504 WiseGentleman 2007-03-05 19:09:22]
Korunk ál-intellektuális, kedves Gentleman, vagy inkább túl intellektuális, de az biztos, hogy fojtogató, hogy mindenki a legokosabbnak hiszi magát. Pitt a francia forradalmárok szemében egyáltalán nem olyan volt, mint az imperialisták. Várni kell arra még. Igen, sokan párhuzamot vonnak, mind a két rendszer borzalmas, de a saját koruk terméke, és nem szép a belemagyarázás. A Chénier szövegét én is tanulmányozom eleget, nyissunk inkább külön topicot, legyünk alapítótagok, mint a két legnagyobb Chénier szakértő. Igazi tudományos módra, rőgtőn ellentétes véleményen vagyunk, gyönyörű, mondhatom. Én csak sajnálom ezt a szegény Giordanót, meg a szegény Chénier-t, hogy ilyen belemagyarázásokat kell elszenvednie. A gondolatmenete, uram, nagyon látványos, de néha olyanok előtt történik, akik már nagyon rég óta, különös hangsúllyal foglalkoznak a témával, teljesen a saját íróasztaluknak, szeretetből, és őket felháborítja. Magamat érzem rosszul, és bocsánat mindennek ellenére, hogy zaklattam. Vive la difference, a rcl
Korunk ál-intellektuális, kedves Gentleman, vagy inkább túl intellektuális, de az biztos, hogy fojtogató, hogy mindenki a legokosabbnak hiszi magát. Pitt a francia forradalmárok szemében egyáltalán nem olyan volt, mint az imperialisták. Várni kell arra még. Igen, sokan párhuzamot vonnak, mind a két rendszer borzalmas, de a saját koruk terméke, és nem szép a belemagyarázás. A Chénier szövegét én is tanulmányozom eleget, nyissunk inkább külön topicot, legyünk alapítótagok, mint a két legnagyobb Chénier szakértő. Igazi tudományos módra, rőgtőn ellentétes véleményen vagyunk, gyönyörű, mondhatom. Én csak sajnálom ezt a szegény Giordanót, meg a szegény Chénier-t, hogy ilyen belemagyarázásokat kell elszenvednie. A gondolatmenete, uram, nagyon látványos, de néha olyanok előtt történik, akik már nagyon rég óta, különös hangsúllyal foglalkoznak a témával, teljesen a saját íróasztaluknak, szeretetből, és őket felháborítja. Magamat érzem rosszul, és bocsánat mindennek ellenére, hogy zaklattam. Vive la difference, a rcl
13504 WiseGentleman 2007-03-05 19:09:22 [Válasz erre: 13503 jemaa 2007-03-05 17:05:06]
Nem csak a tovarisozásra gondoltam, hanem ott van mindjárt a \"Pitt az oka mindennek\", ugyebár, jönnek az \"imprilisták\" (vagy a \"globalisták\"), mindent összevéve nem én lennék az első, aki párhuzamot von a jakobinus és a bolsevik terror között. Másféle párhuzam is vonható, de ez ismét nem ebbe a topikba tartozna. Nem hiszem, hogy bárminek kineveztem volna magam, csupán a véleményemet írtam le, mint bármelyik fórumozó, s alapból én sem a \"modernizálás\" mellett vagyok, viszont támogatom az ízlések és színházi megoldások pluralizmusát és elismerem a szellemi kísérletezés jogosultságát (amellett, szerintem \"korunk\" jóval kevésbé intellektuális - sajnos - mint egyesek tudni vélik). Lényeg, hogy \"vive la difference\"!
Nem csak a tovarisozásra gondoltam, hanem ott van mindjárt a \"Pitt az oka mindennek\", ugyebár, jönnek az \"imprilisták\" (vagy a \"globalisták\"), mindent összevéve nem én lennék az első, aki párhuzamot von a jakobinus és a bolsevik terror között. Másféle párhuzam is vonható, de ez ismét nem ebbe a topikba tartozna. Nem hiszem, hogy bárminek kineveztem volna magam, csupán a véleményemet írtam le, mint bármelyik fórumozó, s alapból én sem a \"modernizálás\" mellett vagyok, viszont támogatom az ízlések és színházi megoldások pluralizmusát és elismerem a szellemi kísérletezés jogosultságát (amellett, szerintem \"korunk\" jóval kevésbé intellektuális - sajnos - mint egyesek tudni vélik). Lényeg, hogy \"vive la difference\"!
13503 jemaa 2007-03-05 17:05:06
Tisztelt Gentleman! Nagyon szép, ahogy kinevezi magát kritikusnak, szép dolgokat is ír, de az André Chénier véleményem szerint pont az az opera, amelyet a legkevésbé szabad aktualizálni. Különben az egész szöveget el lehet kezdeni átírni. Ez egy mással össze sem hasonlítható (habár lehet itt tovarisozni, az erőltetett) történelmi kontextus, a maga sajátosságaival. Ott van a Faust, modernizálják, még a Ringet is felőlem, még a Don Giovannit is,meg a Hollandit (bár önmagában a modernizálás erőltetettségét vallom) de a Chéniert nem szabad. A Toscát sem, és folytatni lehetne a sort, a Chénier a legkedvencebb operám, és hiba lenne aktualizálni. És dilettáns gondolat lenne bármely ilyen kezdeményezés, korunk beteg, dilettáns, belemagyarázó, tudálékos szellemisége. ALLEZ RCL
Tisztelt Gentleman! Nagyon szép, ahogy kinevezi magát kritikusnak, szép dolgokat is ír, de az André Chénier véleményem szerint pont az az opera, amelyet a legkevésbé szabad aktualizálni. Különben az egész szöveget el lehet kezdeni átírni. Ez egy mással össze sem hasonlítható (habár lehet itt tovarisozni, az erőltetett) történelmi kontextus, a maga sajátosságaival. Ott van a Faust, modernizálják, még a Ringet is felőlem, még a Don Giovannit is,meg a Hollandit (bár önmagában a modernizálás erőltetettségét vallom) de a Chéniert nem szabad. A Toscát sem, és folytatni lehetne a sort, a Chénier a legkedvencebb operám, és hiba lenne aktualizálni. És dilettáns gondolat lenne bármely ilyen kezdeményezés, korunk beteg, dilettáns, belemagyarázó, tudálékos szellemisége. ALLEZ RCL
13502 -zéta- 2007-03-05 14:41:58 [Válasz erre: 13501 miketyson 2007-03-05 14:07:11]
Bosszantó, de így van.
Bosszantó, de így van.
13501 miketyson 2007-03-05 14:07:11
Lehetséges, hogy elfelejtődött a szegedi előadás, Galgóczy Judit rendezése?
Lehetséges, hogy elfelejtődött a szegedi előadás, Galgóczy Judit rendezése?
13500 Momo 2007-03-05 11:37:43
13500.
13500.
13499 Spangel 2007-03-05 11:26:13 [Válasz erre: 13498 WiseGentleman 2007-03-05 10:27:20]
Jó ilyen kritikát olvasni. Köszönet érte.
Jó ilyen kritikát olvasni. Köszönet érte.
13498 WiseGentleman 2007-03-05 10:27:20
Szóval, ha még mindig lehet az André/Andrea (nem kívánt törlendő) Chenierről írni, akkor leírnám személyes benyomásaim a két szereposztásról. Mindenekelőtt, anélkül, hogy fodorgézaizmusokba bocsátkoznénk, bevallom, hogy igencsak közel áll hozzám ez az opera, a maga tőrőlmetszettsége, spontaneitása (és néha, valóban, bombasztikus volta) mellett remek \"snapshotokban\" és tételmondatokban mutatja be a forradalom és a hozzákapcsolódó terror személyiség- és lélekromboló hatását (lásd például a \"nép, mint örök kurtizán\", a \"forradalom felfalja...\" és a mindenütt jelenvaló politikai korrektség \"osservatori dello spirito pubblico\", valamint a proto-tovaris \"cittadino/a\"), miközben ütős, dinamikus zenét (érdekes módon a legszebb dallamok a \"bad guy\" Gerard számára jutnak) és helyre kis Liebestod-ot produkál a néző számára. Valójában talán a Chenier lenne az egyik legalkalmasabb egy aktualizált rendezésre, de ennek mikéntje már egy politikai fórumba tartozna. Eddigi operaélményeim során összesen négyszer volt szerencsém a Chenierhez, a tökéletes előadás az 1996-os MET-es produkció lett volna, ha Pavarotti nem mondja le (akkoriban indult a lemondószériája), a kitűnő Juan Pons és (ha emlékeim nem csalnak) a szintén kiváló Aprile Millo előadásában. Utána Bécsben láttam még egyszer, egy hóttlagymatag Curával (Roider, mint Incredibile volt a legjobb tenor aznap este) és egy tisztességesen helytálló, veterán Renato Brusonnal, ja és persze egyik kedvenc Wagner-rendezőm, humoristám és nem utolsósorban Frosch-om, Otto Schenk rendezésében. Nos, ennek tükrében a budapesti Chenier alapvetően nem okozott csalódást, a hagyományos, de szamihcsesztnihpravil színpadra állítás (az első felvonás szürke \"kriptahangulata\" kifejezetten tetszett) minden nagyobb meglepetés nélkül vitte a darabot. Annyi megjegyzést tennék, hogy Idia Legray \"elsétálása\" engem személy szerint nem zavart, viszont Chenier első felvonásbeli \"elsomfordálása\" megkomponálatlanul hatott. Ami a jelmezeket illeti, számomra furcsának tűnt, hogy Maddalena számára az első felvonás bálján a \"piros hátsókötény\" (a francia divatszakértők biztos tudnak erre valami roppant eredetit) jelentette az öltözködési traumát. A zenei megvalósításról talán annyit, hogy a Kesselyák Gergey által dirigált zenekar biztosan, izgalmas dinamikával közvetítette az \"adrenalinban dúskáló\" partitúrát, a szólamok zománcának összeolvadására most nem térnék ki, ugyanakkor az általam látott előadáson az első és második felvonás bevezető zenéje kicsit sleppolósnak, a harmadik felvonás végén (Morte ugyebár) a záróakkordok és a triolák kicsit elsietettnek tűntek. A második felvonásbeli \"Ora soave\" kettőst is meghúzva kaptuk. Dehát, Istenem, a zenei befogadás, mint tudjuk, nem egzakt tudomány. Az énekesekkel kapcsolatban természetesen, elsősorban Lukács Gyöngyi Maddalena-alakítását kell kiemelnem, amely inkább Lukács Gyöngyiként mint Maddalenaként tűnt kongeniálisnak, a világszínvonalú drámai szoprán sokszínű előadáskultúrájával. Annyit azért megjegyeznék, hogy az első felvonás belépőjét - Il giorno intorno - kicsit tebaldisabban képzeltem volna el, vagy hivatkozhatnék Anna Tomowa Sintow előadására is az etalonnak is tekinthető Covent Garden-videofelvételen, s a középregiszterben a hang lebegését sem tudtam (mea culpa) nem észrevenni. A \"La mamma morta\" ária a művésznő előadásában ugyanakkor \"mindent vitt\", azaz eltűnt opera és operaház, közönség és súgólyuk, Gerard és Incredibile, libretto és cselekmény, egy önálló, remekbe szabott melodrámát hallottunk fantasztikus intenzitású, a szívhez és a könnyzacskókhoz szóló előadásban, vagyis e pár perc alatt a szövegi, zenei megvalósítás környezetéből kiemelő \"teleportáló\" művészi élményt kaptunk. Az ilyen \"La mamma morta\" áriákért érdemes manapság Magyarországon operabarátnak és rendszeres operalátogatónak lenni! Szívből köszönjük! Bátori Éva Maddalena-alakításából - a művésznő egyéniségéből fakadóan - inkább a lírai vonások, a sorsüldözött nő arca domborodott ki, remek hangi megvalósítással, különös tekintettel az első felvonás lírai belépőjére, ami a színészi alakítást illeti, nem kérdés, hogy mennyire jenufáskodott (elvégre nem hívta Coigny grófnőt Mamicko-nak), viszont az első felvonásban kicsit a \"neveletlen hercegnő\" - jó tudom, grófnő - benyomását keltette. A továbbiakat illetően, az általam látott előadáson Kiss B. Atilla \"nem bakizott\", bár persze régen rossz lenne, ha Operaházunk egyik vezető hőstenorjának ez lenne az egyetlen érdeme egy felújítás kapcsán. Hangi és színészi alakításából egyfajta kifinomult szenvedélyt olvastam ki, ugyanakkor nem tudtam nem észrevenni alulintonálásait. Fekete Attila inkább az idealista szerelmes-költőt képviselte (sajnos a hangi megvalósítást beárnyékolta a magas hangok \"squillo\"-jának éles mellékzöngéje). A baritonok közül, Fokanov inkább az eseményeket ügyesen mozgató - később megtérő - politikus, míg Kálmándi Mihály súlyos basszbaritonjával a rossz társaságba keveredett \"munkáskáder\" benyomását keltette. Fokanovról még annyit, hogy a szerepet inkább ki- mint elénekelte, hiányoltam az első felvonás elejéről a (később indulatba átcsapó) finom iróniát - Compiacente a colloqui, lásd Giorgio Zancanaro számomra példaértékű alakítását. A mellékszereplők közül talán Egri Sándor Mathieu-alakítását emelném ki, mint szerep és művész ritka szimbiózisát, még senkit nem hallottam ilyen lelkesen Marseillaise-t énekelni börtönseprés közben. Nos, mint máskor is, dixi et salvavi animam meam...
Szóval, ha még mindig lehet az André/Andrea (nem kívánt törlendő) Chenierről írni, akkor leírnám személyes benyomásaim a két szereposztásról. Mindenekelőtt, anélkül, hogy fodorgézaizmusokba bocsátkoznénk, bevallom, hogy igencsak közel áll hozzám ez az opera, a maga tőrőlmetszettsége, spontaneitása (és néha, valóban, bombasztikus volta) mellett remek \"snapshotokban\" és tételmondatokban mutatja be a forradalom és a hozzákapcsolódó terror személyiség- és lélekromboló hatását (lásd például a \"nép, mint örök kurtizán\", a \"forradalom felfalja...\" és a mindenütt jelenvaló politikai korrektség \"osservatori dello spirito pubblico\", valamint a proto-tovaris \"cittadino/a\"), miközben ütős, dinamikus zenét (érdekes módon a legszebb dallamok a \"bad guy\" Gerard számára jutnak) és helyre kis Liebestod-ot produkál a néző számára. Valójában talán a Chenier lenne az egyik legalkalmasabb egy aktualizált rendezésre, de ennek mikéntje már egy politikai fórumba tartozna. Eddigi operaélményeim során összesen négyszer volt szerencsém a Chenierhez, a tökéletes előadás az 1996-os MET-es produkció lett volna, ha Pavarotti nem mondja le (akkoriban indult a lemondószériája), a kitűnő Juan Pons és (ha emlékeim nem csalnak) a szintén kiváló Aprile Millo előadásában. Utána Bécsben láttam még egyszer, egy hóttlagymatag Curával (Roider, mint Incredibile volt a legjobb tenor aznap este) és egy tisztességesen helytálló, veterán Renato Brusonnal, ja és persze egyik kedvenc Wagner-rendezőm, humoristám és nem utolsósorban Frosch-om, Otto Schenk rendezésében. Nos, ennek tükrében a budapesti Chenier alapvetően nem okozott csalódást, a hagyományos, de szamihcsesztnihpravil színpadra állítás (az első felvonás szürke \"kriptahangulata\" kifejezetten tetszett) minden nagyobb meglepetés nélkül vitte a darabot. Annyi megjegyzést tennék, hogy Idia Legray \"elsétálása\" engem személy szerint nem zavart, viszont Chenier első felvonásbeli \"elsomfordálása\" megkomponálatlanul hatott. Ami a jelmezeket illeti, számomra furcsának tűnt, hogy Maddalena számára az első felvonás bálján a \"piros hátsókötény\" (a francia divatszakértők biztos tudnak erre valami roppant eredetit) jelentette az öltözködési traumát. A zenei megvalósításról talán annyit, hogy a Kesselyák Gergey által dirigált zenekar biztosan, izgalmas dinamikával közvetítette az \"adrenalinban dúskáló\" partitúrát, a szólamok zománcának összeolvadására most nem térnék ki, ugyanakkor az általam látott előadáson az első és második felvonás bevezető zenéje kicsit sleppolósnak, a harmadik felvonás végén (Morte ugyebár) a záróakkordok és a triolák kicsit elsietettnek tűntek. A második felvonásbeli \"Ora soave\" kettőst is meghúzva kaptuk. Dehát, Istenem, a zenei befogadás, mint tudjuk, nem egzakt tudomány. Az énekesekkel kapcsolatban természetesen, elsősorban Lukács Gyöngyi Maddalena-alakítását kell kiemelnem, amely inkább Lukács Gyöngyiként mint Maddalenaként tűnt kongeniálisnak, a világszínvonalú drámai szoprán sokszínű előadáskultúrájával. Annyit azért megjegyeznék, hogy az első felvonás belépőjét - Il giorno intorno - kicsit tebaldisabban képzeltem volna el, vagy hivatkozhatnék Anna Tomowa Sintow előadására is az etalonnak is tekinthető Covent Garden-videofelvételen, s a középregiszterben a hang lebegését sem tudtam (mea culpa) nem észrevenni. A \"La mamma morta\" ária a művésznő előadásában ugyanakkor \"mindent vitt\", azaz eltűnt opera és operaház, közönség és súgólyuk, Gerard és Incredibile, libretto és cselekmény, egy önálló, remekbe szabott melodrámát hallottunk fantasztikus intenzitású, a szívhez és a könnyzacskókhoz szóló előadásban, vagyis e pár perc alatt a szövegi, zenei megvalósítás környezetéből kiemelő \"teleportáló\" művészi élményt kaptunk. Az ilyen \"La mamma morta\" áriákért érdemes manapság Magyarországon operabarátnak és rendszeres operalátogatónak lenni! Szívből köszönjük! Bátori Éva Maddalena-alakításából - a művésznő egyéniségéből fakadóan - inkább a lírai vonások, a sorsüldözött nő arca domborodott ki, remek hangi megvalósítással, különös tekintettel az első felvonás lírai belépőjére, ami a színészi alakítást illeti, nem kérdés, hogy mennyire jenufáskodott (elvégre nem hívta Coigny grófnőt Mamicko-nak), viszont az első felvonásban kicsit a \"neveletlen hercegnő\" - jó tudom, grófnő - benyomását keltette. A továbbiakat illetően, az általam látott előadáson Kiss B. Atilla \"nem bakizott\", bár persze régen rossz lenne, ha Operaházunk egyik vezető hőstenorjának ez lenne az egyetlen érdeme egy felújítás kapcsán. Hangi és színészi alakításából egyfajta kifinomult szenvedélyt olvastam ki, ugyanakkor nem tudtam nem észrevenni alulintonálásait. Fekete Attila inkább az idealista szerelmes-költőt képviselte (sajnos a hangi megvalósítást beárnyékolta a magas hangok \"squillo\"-jának éles mellékzöngéje). A baritonok közül, Fokanov inkább az eseményeket ügyesen mozgató - később megtérő - politikus, míg Kálmándi Mihály súlyos basszbaritonjával a rossz társaságba keveredett \"munkáskáder\" benyomását keltette. Fokanovról még annyit, hogy a szerepet inkább ki- mint elénekelte, hiányoltam az első felvonás elejéről a (később indulatba átcsapó) finom iróniát - Compiacente a colloqui, lásd Giorgio Zancanaro számomra példaértékű alakítását. A mellékszereplők közül talán Egri Sándor Mathieu-alakítását emelném ki, mint szerep és művész ritka szimbiózisát, még senkit nem hallottam ilyen lelkesen Marseillaise-t énekelni börtönseprés közben. Nos, mint máskor is, dixi et salvavi animam meam...
13497 WiseGentleman 2007-03-05 07:08:11 [Válasz erre: 13490 Sesto 2007-03-03 19:02:11]
Nekem az tetszett, amit a decemberi (vagy januári??) Merker Christine Mielitz Otello-rendezéséről írt (ld. Ehrenbeleidigung).
Nekem az tetszett, amit a decemberi (vagy januári??) Merker Christine Mielitz Otello-rendezéséről írt (ld. Ehrenbeleidigung).
