13569 Tannhäuser 2007-03-25 13:55:53 [Válasz erre: 13566 Orfeusz 2007-03-24 23:35:49]
Sokáig nem tudtam, sikerül-e látnom az előadást, eredetileg egy kicsit féltem is Tokody időnként gyenge hagja miatt (és inkább csütörtökön szerettem volna menni), de végül életem egyik legcsodálatosabb előadásában volt részem. Kálmándinál nem láttam mikroportot, gyönyörűen énekelt, ahogy a többiek is (bár Bándi két fokkal visszavehette volna a hangerőt). Ha Radamesként az éneklés alapján kéne választanom a két nő közül, bizony kettéhasadnék... Tokodynak sikerült elérnie, hogy a legfeszültebb figyelemmel néztem végig a zárójelenetet, amit pedig felvételről szinte soha nem hallgatok meg! Egyszóval, felejthetetlen előadás volt, hiányozni fog mind a darab, mind a színház (nem ide tartozik, de ha a Tháliába 500-an férnek be, ki mehet majd az előadásokra a néhány szerencsés bérletesen kívül?)
Sokáig nem tudtam, sikerül-e látnom az előadást, eredetileg egy kicsit féltem is Tokody időnként gyenge hagja miatt (és inkább csütörtökön szerettem volna menni), de végül életem egyik legcsodálatosabb előadásában volt részem. Kálmándinál nem láttam mikroportot, gyönyörűen énekelt, ahogy a többiek is (bár Bándi két fokkal visszavehette volna a hangerőt). Ha Radamesként az éneklés alapján kéne választanom a két nő közül, bizony kettéhasadnék... Tokodynak sikerült elérnie, hogy a legfeszültebb figyelemmel néztem végig a zárójelenetet, amit pedig felvételről szinte soha nem hallgatok meg! Egyszóval, felejthetetlen előadás volt, hiányozni fog mind a darab, mind a színház (nem ide tartozik, de ha a Tháliába 500-an férnek be, ki mehet majd az előadásokra a néhány szerencsés bérletesen kívül?)
13568 pamina 2007-03-25 13:47:49
A tegnapi Aida csodálatos volt, szavakkal nem is lehet leírni! Tokody Ilonának óriási BRAVA, BRAVA itt is!! Még most is ilyen vokális teljesítményre képes!!!!És szuggesztív alakításra, de az nála természetes. Mint Bándinál is, aki szintén a maximumot nyújtotta, a harmadik felvonás ennyire még soha nem ragadott meg, mint tegnap. Én nem vettem észre mikroportot Kálmándynál, csak azt, hogy a megszokottnál erősebben énekel. Wiedermann Bernadett nagyon szépen énekelt, főleg a forték tetszettek, de az alakítás hagyott bennem egy kevés bizonytalanságot...illetve pont a bizonytalanság, a vívódás hiányzott ebből a sziklaszilárd, kemény Amnerisből. Az, amiért megsajnálja az ember a végén, bármit tett is. Az egész előadás, véleményem szerint sokkal jobb volt, mint az, amit a Scala megnyitójáról közvetített a rádió tavaly. Persze tudom, hogy nem lehet összevetni egy közvetítést egy élő előadással, de mégis, ha valamire, erre büszkék lehetnénk! Miért kell pont ezt a csodát levenni a műsorról?? Nem lehetne aláírást gyűjteni, vagy interneten szavazni arról, hogy milyen operák maradjanak?
A tegnapi Aida csodálatos volt, szavakkal nem is lehet leírni! Tokody Ilonának óriási BRAVA, BRAVA itt is!! Még most is ilyen vokális teljesítményre képes!!!!És szuggesztív alakításra, de az nála természetes. Mint Bándinál is, aki szintén a maximumot nyújtotta, a harmadik felvonás ennyire még soha nem ragadott meg, mint tegnap. Én nem vettem észre mikroportot Kálmándynál, csak azt, hogy a megszokottnál erősebben énekel. Wiedermann Bernadett nagyon szépen énekelt, főleg a forték tetszettek, de az alakítás hagyott bennem egy kevés bizonytalanságot...illetve pont a bizonytalanság, a vívódás hiányzott ebből a sziklaszilárd, kemény Amnerisből. Az, amiért megsajnálja az ember a végén, bármit tett is. Az egész előadás, véleményem szerint sokkal jobb volt, mint az, amit a Scala megnyitójáról közvetített a rádió tavaly. Persze tudom, hogy nem lehet összevetni egy közvetítést egy élő előadással, de mégis, ha valamire, erre büszkék lehetnénk! Miért kell pont ezt a csodát levenni a műsorról?? Nem lehetne aláírást gyűjteni, vagy interneten szavazni arról, hogy milyen operák maradjanak?
13567 WiseGentleman 2007-03-25 06:45:20 [Válasz erre: 13566 Orfeusz 2007-03-24 23:35:49]
Ötéves korom óta járok oda, nem felejtem én sem :)!
Ötéves korom óta járok oda, nem felejtem én sem :)!
13566 Orfeusz 2007-03-24 23:35:49
Ez a mai Aida volt az utolso, egyszeruen hihetelen, es nagyon szomoru, hogy a draga, szeretett erkelben ez az utolso de legalabb felejthetetlen, mert csoda eloadas volt, es olyan nagy hatalmas siker, ami ritkan van itthon, oriasi ovacio es dobhartya szaggato vastaps Tokody gyonyoruen enekelt, a 3 es 4 felv operatortenelem vele. Wiedemann egy igazi dramai mezzo, ez a szerep teljesen az ove Bandi is fantasztikus volt, ahogy a Kalmandi is(ezen mikroportot en nem lattam, de nem nagyon hiszem,mert semmi ilyesmit nem erzekeltem) Egyszoval egy felejthetetlen este volt, a haz kivalo muveszeivel es egy nagyszeru kozonseggel(leszamitva a kohogoket). Soha nem felejtjuk az Aidat, az Erkelt!!
Ez a mai Aida volt az utolso, egyszeruen hihetelen, es nagyon szomoru, hogy a draga, szeretett erkelben ez az utolso de legalabb felejthetetlen, mert csoda eloadas volt, es olyan nagy hatalmas siker, ami ritkan van itthon, oriasi ovacio es dobhartya szaggato vastaps Tokody gyonyoruen enekelt, a 3 es 4 felv operatortenelem vele. Wiedemann egy igazi dramai mezzo, ez a szerep teljesen az ove Bandi is fantasztikus volt, ahogy a Kalmandi is(ezen mikroportot en nem lattam, de nem nagyon hiszem,mert semmi ilyesmit nem erzekeltem) Egyszoval egy felejthetetlen este volt, a haz kivalo muveszeivel es egy nagyszeru kozonseggel(leszamitva a kohogoket). Soha nem felejtjuk az Aidat, az Erkelt!!
13565 virius 2007-03-24 23:20:12
Megvolt az Aida darabtemetése, jó ideig nem láthatjuk a darabot Budapesten. Egyvalami gyanús: Kálmándi mikroporttal énekelt... Már volt olyan 13 évvel ezelőtt a Giocondán, hogy Bárány magyar hangja Kováts Kolos volt, de hogy egy operaelőadáson az Erkelben valaki mikroportot használjon...
Megvolt az Aida darabtemetése, jó ideig nem láthatjuk a darabot Budapesten. Egyvalami gyanús: Kálmándi mikroporttal énekelt... Már volt olyan 13 évvel ezelőtt a Giocondán, hogy Bárány magyar hangja Kováts Kolos volt, de hogy egy operaelőadáson az Erkelben valaki mikroportot használjon...
13564 Cilike 2007-03-23 17:28:25 [Válasz erre: 13555 Douglas 2007-03-22 16:18:07]
Na meg aztán ha ismernéd Bátori Évát, fel sem merülne a fejedben, hogy álnéven ide írogat. Nem olyan ember. Nem kell szeretni -nekem vannak vokális kifogásaim vele szemben -de ne fikázz egy igényes és érzékeny művészt. Nem köll meghallgatni oszt jónapot.
Na meg aztán ha ismernéd Bátori Évát, fel sem merülne a fejedben, hogy álnéven ide írogat. Nem olyan ember. Nem kell szeretni -nekem vannak vokális kifogásaim vele szemben -de ne fikázz egy igényes és érzékeny művészt. Nem köll meghallgatni oszt jónapot.
13563 WiseGentleman 2007-03-23 07:45:44 [Válasz erre: 13556 juhfark 2007-03-22 16:20:27]
Hmm, az akkorát az relatív, nehogy már Bátori Éva legyen a magyar Birgit Nilsson :)) Amellett, hogy egy cutiepie és a Jenufában tényleg kongeniális :).
Hmm, az akkorát az relatív, nehogy már Bátori Éva legyen a magyar Birgit Nilsson :)) Amellett, hogy egy cutiepie és a Jenufában tényleg kongeniális :).
13562 Estelle 2007-03-22 20:27:15 [Válasz erre: 13560 Sesto 2007-03-22 19:50:56]
Gratula mindkettőjüknek. Schadenak meg különösképpen örülök, mert a Theater an der Wien-beli Idomeneo óta egyik nagy kedvencemmé lépett elő a tenorok sorában. Bár Titoként sem volt rossz tavaly Salzburgban.
Gratula mindkettőjüknek. Schadenak meg különösképpen örülök, mert a Theater an der Wien-beli Idomeneo óta egyik nagy kedvencemmé lépett elő a tenorok sorában. Bár Titoként sem volt rossz tavaly Salzburgban.
13561 Sesto 2007-03-22 19:59:58
...pardon! Adrianne Pieczonka...
...pardon! Adrianne Pieczonka...
13560 Sesto 2007-03-22 19:50:56
Kamaraénekesnö cimet kap Adriene Pieczonka és Kamaraénekes lesz Michael Schade... ;-))) www.der-neue-merker-at Verleihung des Titels \"Österreichischer Kammersänger/in für Adrianne Pieczonka und Michael Schade Adrianne Pieczonka und Michael Schade werden am Dienstag, 27. März 2007, um 14.30 Uhr mit dem Titel Österreichische/r Kammersänger/in ausgezeichnet. Die Verleihung erfolgt durch die Bundesministerin für Unterricht, Kunst und Kultur, Dr. Claudia Schmied, und Staatsoperndirektor Ioan Holender im Teesalon der Wiener Staatsoper. Adrianne Pieczonka startete 1991 ihre internationale Karriere an der Wiener Staatsoper und gehört heute weltweit zu den gefragtesten Sängerinnen ihres Fachs. Am Haus am Ring war sie bisher an 119 Abenden in 18 Partien, davon fünf Premieren, zu erleben. Dazu zählen Micaëla (CARMEN), Freia (DAS RHEINGOLD), Gräfin Almaviva (LE NOZZE DI FIGARO), Donna Elvira und Donna Anna (DON GIOVANNI), Tochter (CARDILLAC), Antonia (LES CONTES D\'HOFFMANN), Donna Maddalena Caraffa (GESUALDO), Eva (DIE MEISTERSINGER VON NÜRNBERG), Agathe (DER FREISCHÜTZ), Tatjana (EUGEN ONEGIN), Desdemona (OTELLO), Elsa (LOHENGRIN), Ellen Orford (PETER GRIMES), Primadonna / Ariadne (ARIADNE AUF NAXOS) und Arabella. Michael Schade, der an den wichtigsten Opernhäusern der Welt gastiert, debütierte an der Wiener Staatsoper 1992 als Graf Almaviva (IL BARBIERE DI SIVIGLIA). Er stand an 168 Abenden mit 17 Partien, davon sechs Premieren, auf der Bühne des Hauses am Ring, als Tamino (DIE ZAUBERFLÖTE), Ferrando (COSÌ FAN TUTTE), Nemorino (L\'ELISIR D\'AMORE), Jaquino (FIDELIO), David (DIE MEISTERSINGER VON NÜRNBERG), Matteo (ARABELLA), Steuermann (DER FLIEGENDE HOLLÄNDER), Belmonte (DIE ENTFÜHRUNG AUS DEM SERAIL), Henry Morosus (DIE SCHWEIGSAME FRAU), Don Ottavio (DON GIOVANNI), Alfred (DIE FLEDERMAUS), Alfredo (LA TRAVIATA), Leukippos (DAPHNE), die Tenorpartie in Brittens War Requiem und Mozarts Requiem sowie Idomeneo (Staatsopernproduktion im Theater an der Wien). Beide Künstler sind derzeit in der von Sven-Eric Bechtolf im Dezember 2006 inszenierten ARABELLA unter der musikalischen Leitung von Franz Welser-Möst zu erleben.
Kamaraénekesnö cimet kap Adriene Pieczonka és Kamaraénekes lesz Michael Schade... ;-))) www.der-neue-merker-at Verleihung des Titels \"Österreichischer Kammersänger/in für Adrianne Pieczonka und Michael Schade Adrianne Pieczonka und Michael Schade werden am Dienstag, 27. März 2007, um 14.30 Uhr mit dem Titel Österreichische/r Kammersänger/in ausgezeichnet. Die Verleihung erfolgt durch die Bundesministerin für Unterricht, Kunst und Kultur, Dr. Claudia Schmied, und Staatsoperndirektor Ioan Holender im Teesalon der Wiener Staatsoper. Adrianne Pieczonka startete 1991 ihre internationale Karriere an der Wiener Staatsoper und gehört heute weltweit zu den gefragtesten Sängerinnen ihres Fachs. Am Haus am Ring war sie bisher an 119 Abenden in 18 Partien, davon fünf Premieren, zu erleben. Dazu zählen Micaëla (CARMEN), Freia (DAS RHEINGOLD), Gräfin Almaviva (LE NOZZE DI FIGARO), Donna Elvira und Donna Anna (DON GIOVANNI), Tochter (CARDILLAC), Antonia (LES CONTES D\'HOFFMANN), Donna Maddalena Caraffa (GESUALDO), Eva (DIE MEISTERSINGER VON NÜRNBERG), Agathe (DER FREISCHÜTZ), Tatjana (EUGEN ONEGIN), Desdemona (OTELLO), Elsa (LOHENGRIN), Ellen Orford (PETER GRIMES), Primadonna / Ariadne (ARIADNE AUF NAXOS) und Arabella. Michael Schade, der an den wichtigsten Opernhäusern der Welt gastiert, debütierte an der Wiener Staatsoper 1992 als Graf Almaviva (IL BARBIERE DI SIVIGLIA). Er stand an 168 Abenden mit 17 Partien, davon sechs Premieren, auf der Bühne des Hauses am Ring, als Tamino (DIE ZAUBERFLÖTE), Ferrando (COSÌ FAN TUTTE), Nemorino (L\'ELISIR D\'AMORE), Jaquino (FIDELIO), David (DIE MEISTERSINGER VON NÜRNBERG), Matteo (ARABELLA), Steuermann (DER FLIEGENDE HOLLÄNDER), Belmonte (DIE ENTFÜHRUNG AUS DEM SERAIL), Henry Morosus (DIE SCHWEIGSAME FRAU), Don Ottavio (DON GIOVANNI), Alfred (DIE FLEDERMAUS), Alfredo (LA TRAVIATA), Leukippos (DAPHNE), die Tenorpartie in Brittens War Requiem und Mozarts Requiem sowie Idomeneo (Staatsopernproduktion im Theater an der Wien). Beide Künstler sind derzeit in der von Sven-Eric Bechtolf im Dezember 2006 inszenierten ARABELLA unter der musikalischen Leitung von Franz Welser-Möst zu erleben.
13559 tukán 2007-03-22 18:34:08 [Válasz erre: 13555 Douglas 2007-03-22 16:18:07]
Mi a fenét gondolsz magadról, te paraszt! Nyanya vagy Te vagy , vagy az édes jó..... Hogy mersz te így beszélni? Menj a disznók közé ott röfögj!
Mi a fenét gondolsz magadról, te paraszt! Nyanya vagy Te vagy , vagy az édes jó..... Hogy mersz te így beszélni? Menj a disznók közé ott röfögj!
13558 Sesto 2007-03-22 16:45:58 [Válasz erre: 13549 WiseGentleman 2007-03-22 11:01:47]
...azon a bizonyos CD-n sok minden szerepel egyébként is, amit a felvételt követö reprizekben szépen lassan vagy akár azonnal újra kihúztak, mert ezek a különlegességek csak kifejezetten a premier+CD-felvétel kedvéért lettek \"kinyitva\", nem csak az általad állandóan sérelmezett stretta-rész, hanem pl. Eudoxia hires \"Bolero-ja\" sem szerepelt a késöbbi reprizekben,...a CD-n még az is rajta van, ha nem tévedek: pont Schörg miatt nyitották ki!... ;-)
...azon a bizonyos CD-n sok minden szerepel egyébként is, amit a felvételt követö reprizekben szépen lassan vagy akár azonnal újra kihúztak, mert ezek a különlegességek csak kifejezetten a premier+CD-felvétel kedvéért lettek \"kinyitva\", nem csak az általad állandóan sérelmezett stretta-rész, hanem pl. Eudoxia hires \"Bolero-ja\" sem szerepelt a késöbbi reprizekben,...a CD-n még az is rajta van, ha nem tévedek: pont Schörg miatt nyitották ki!... ;-)
13557 Sesto 2007-03-22 16:38:37 [Válasz erre: 13548 WiseGentleman 2007-03-22 10:57:44]
...és ö sem volt bizony jó Komtur Zürich-ben!... :-(((
...és ö sem volt bizony jó Komtur Zürich-ben!... :-(((
13556 juhfark 2007-03-22 16:20:27 [Válasz erre: 13555 Douglas 2007-03-22 16:18:07]
Látszik,hogy még nem voltál előadásán! Akkorát szól a hangja, hogy megdouglas!!!! :-)))))))))))) És nem manírokkal, hanem színészi eszközökkel játszik.
Látszik,hogy még nem voltál előadásán! Akkorát szól a hangja, hogy megdouglas!!!! :-)))))))))))) És nem manírokkal, hanem színészi eszközökkel játszik.
13555 Douglas 2007-03-22 16:18:07 [Válasz erre: 13554 juhfark 2007-03-22 15:20:47]
Üzenet Juhfark-Bátori Évának!!!! Ne itt háborúzz nyanya, hanem a színpadon ereszd ki a hangodat!
Üzenet Juhfark-Bátori Évának!!!! Ne itt háborúzz nyanya, hanem a színpadon ereszd ki a hangodat!
13554 juhfark 2007-03-22 15:20:47 [Válasz erre: 13552 Búbánat 2007-03-22 12:51:01]
Akkor szerinted aki kislányos, lírai-törékeny alkat, az jelentéktelen? Ez aztán érdekes vélemény!
Akkor szerinted aki kislányos, lírai-törékeny alkat, az jelentéktelen? Ez aztán érdekes vélemény!
13553 y01 2007-03-22 14:29:53 [Válasz erre: 13548 WiseGentleman 2007-03-22 10:57:44]
Kedves WiseGentleman! Szerintem Valter F. csak Titurel szerepét énekelte ebben a rendezésben. Úgy gondolom össze tévesztetted Palerdi Andrással.
Kedves WiseGentleman! Szerintem Valter F. csak Titurel szerepét énekelte ebben a rendezésben. Úgy gondolom össze tévesztetted Palerdi Andrással.
13552 Búbánat 2007-03-22 12:51:01
Tegnap mazochista módon negyedszer is megnéztem a Kisvárosit… Sosztákovics zenéje továbbra sem ejt rabul. Annál inkább a story, a dráma, a szereplők egymás közti viszonya „fog” meg, és a nagyszerű művészek élettel teli játéka az, ami ismételten megragad, s leköti a figyelmem. Bátori Éva Jekatyerinája persze nem azonos értékű Lukács Gyöngyiével, már ami a hangi megformálást illeti, és egyébként is inkább „kislányos”-alkat, s ezért nincs súlya, nem sistereg körülötte a levegő, inkább Jenufa, Lisa, Madeleine, Cso-cso-szán, mint egy drámai hősnő. Ugyanakkor a karakterformáló képessége lenyűgöző. Tud játszani. Természetes a viselkedése, a mozgása; színészi képességével itt feledtetni tudja lírai-törékeny mivoltából adódó „jelentéktelenségét”, játékával ellensúlyozza habitusának korlátait, ezért is nem hagy bennem hiányérzetet Jekatyerina -alakítása, s a darab folyamán, ahogy változik, fejlődik szerepében jellem-és lélekrajza, egyre erőteljesebben hatalmába kerít és megrendít a sorsa, s a végső,törvényszerű elbukása miatt szinte sajnálatra méltó „áldozat”-asszonya marad meg bennem a darab sötét- és nyomasztó légkörével, szellemiségével együtt. Örültem még Nyári Zoltán jelenlétének, aki Szergej szerepében – kamatoztatva jó színészi képességeit - szép, fényes, biztos hangjával, megnyerő egyéniségével, attitűdjével illúziót keltően el tudta hitetni velem, hogy charme-jával képes levenni a lábáról az unatkozó, kielégületlen asszonyt, majd kihasználva érzelmeit, vele együtt gyilkossá vetemedni, mohó kapzsiságával rajta és másokon is keresztülgázolni; a végzetét ő sem kerüli el, Jekatyerinával –Bátorival ellentétben nem szánakozunk sorsán, amint rabigában végzi Szibériában. Nagy nyeresége az Operának, és a Kisvárosinak Nyári: énektudása és a színészi talentuma együttesen alkalmassá teszik, hogy egyre komolyabb feladatokkal bízza meg őt a vezetés! Ismét meg kellett állapítanom, hogy Berczelly István Borisza felülmúlhatatlan! A kor nem számít, amikor elhihető erővel „főszerepet” tud valaki varázsolni egy mellék-karakter figurából! Közelebb a hetvenhez, mint a hatvanhoz, Berczelly erre még mindig képes! Le a kalappal előtte! A többi kisebb szerepet megformáló énekeseinkről nincs különösebb mondandóm, Kiss Péter, Mitilineou Cleo , Derecskei Zsolt, Kenesey Gábor ,Tóth János , Ionel Pantea, Szolnoki Apollónia, mind rutinosan hozták a már jól ismert és megkedvelt„fazonukat”, az énekkar és a zenekar Kovács János még mindig biztonságot nyújtó irányításával jól „funkcionált” és „muzsikált”. Amint hírlik, a következő szezonban kimarad a repertoárból a darab; népszerűsége nyilvánvalóan nem vetekszik mondjuk a Rigolettóéval, de azért megérdemelné, nemcsak Lukács Gyöngyi kedvéért, hogy idővel újra találkozzunk az Operában Sosztákovics feledhetetlen zenedrámájával!
Tegnap mazochista módon negyedszer is megnéztem a Kisvárosit… Sosztákovics zenéje továbbra sem ejt rabul. Annál inkább a story, a dráma, a szereplők egymás közti viszonya „fog” meg, és a nagyszerű művészek élettel teli játéka az, ami ismételten megragad, s leköti a figyelmem. Bátori Éva Jekatyerinája persze nem azonos értékű Lukács Gyöngyiével, már ami a hangi megformálást illeti, és egyébként is inkább „kislányos”-alkat, s ezért nincs súlya, nem sistereg körülötte a levegő, inkább Jenufa, Lisa, Madeleine, Cso-cso-szán, mint egy drámai hősnő. Ugyanakkor a karakterformáló képessége lenyűgöző. Tud játszani. Természetes a viselkedése, a mozgása; színészi képességével itt feledtetni tudja lírai-törékeny mivoltából adódó „jelentéktelenségét”, játékával ellensúlyozza habitusának korlátait, ezért is nem hagy bennem hiányérzetet Jekatyerina -alakítása, s a darab folyamán, ahogy változik, fejlődik szerepében jellem-és lélekrajza, egyre erőteljesebben hatalmába kerít és megrendít a sorsa, s a végső,törvényszerű elbukása miatt szinte sajnálatra méltó „áldozat”-asszonya marad meg bennem a darab sötét- és nyomasztó légkörével, szellemiségével együtt. Örültem még Nyári Zoltán jelenlétének, aki Szergej szerepében – kamatoztatva jó színészi képességeit - szép, fényes, biztos hangjával, megnyerő egyéniségével, attitűdjével illúziót keltően el tudta hitetni velem, hogy charme-jával képes levenni a lábáról az unatkozó, kielégületlen asszonyt, majd kihasználva érzelmeit, vele együtt gyilkossá vetemedni, mohó kapzsiságával rajta és másokon is keresztülgázolni; a végzetét ő sem kerüli el, Jekatyerinával –Bátorival ellentétben nem szánakozunk sorsán, amint rabigában végzi Szibériában. Nagy nyeresége az Operának, és a Kisvárosinak Nyári: énektudása és a színészi talentuma együttesen alkalmassá teszik, hogy egyre komolyabb feladatokkal bízza meg őt a vezetés! Ismét meg kellett állapítanom, hogy Berczelly István Borisza felülmúlhatatlan! A kor nem számít, amikor elhihető erővel „főszerepet” tud valaki varázsolni egy mellék-karakter figurából! Közelebb a hetvenhez, mint a hatvanhoz, Berczelly erre még mindig képes! Le a kalappal előtte! A többi kisebb szerepet megformáló énekeseinkről nincs különösebb mondandóm, Kiss Péter, Mitilineou Cleo , Derecskei Zsolt, Kenesey Gábor ,Tóth János , Ionel Pantea, Szolnoki Apollónia, mind rutinosan hozták a már jól ismert és megkedvelt„fazonukat”, az énekkar és a zenekar Kovács János még mindig biztonságot nyújtó irányításával jól „funkcionált” és „muzsikált”. Amint hírlik, a következő szezonban kimarad a repertoárból a darab; népszerűsége nyilvánvalóan nem vetekszik mondjuk a Rigolettóéval, de azért megérdemelné, nemcsak Lukács Gyöngyi kedvéért, hogy idővel újra találkozzunk az Operában Sosztákovics feledhetetlen zenedrámájával!
13551 Elisabetta 2007-03-22 12:25:16 [Válasz erre: 13548 WiseGentleman 2007-03-22 10:57:44]
Ebben én is egész biztos vagyok. :) Egyébként a MÁO honlapja szerint énekelte ő már ezt nálunk: \"Friedemann Kunder 1994-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, a Parsifal Gurnemanz szerepében\" - kicsit furán fogalmaz, nem? vagy van egy ilyen nevű szereplő is?! \"Parsifal Gurnemanz\" eddig még nem tűnt fel... :) Ezek szerint a családi neve a Gurnemanz... :))) Én mindenesetre nem láttam \'94-ben Kundert. Esetleg valaki más? Ha most újra megnézné vele, érdekes lenne az összehasonlítás ennyi év távlatából.
Ebben én is egész biztos vagyok. :) Egyébként a MÁO honlapja szerint énekelte ő már ezt nálunk: \"Friedemann Kunder 1994-ben debütált a Magyar Állami Operaházban, a Parsifal Gurnemanz szerepében\" - kicsit furán fogalmaz, nem? vagy van egy ilyen nevű szereplő is?! \"Parsifal Gurnemanz\" eddig még nem tűnt fel... :) Ezek szerint a családi neve a Gurnemanz... :))) Én mindenesetre nem láttam \'94-ben Kundert. Esetleg valaki más? Ha most újra megnézné vele, érdekes lenne az összehasonlítás ennyi év távlatából.
13550 WiseGentleman 2007-03-22 11:02:25
Ja, és még egy: a gyors rész főtémája a nyitányban természetesen elhangzott.
Ja, és még egy: a gyors rész főtémája a nyitányban természetesen elhangzott.
13549 WiseGentleman 2007-03-22 11:01:47 [Válasz erre: 13544 Estelle 2007-03-21 19:48:15]
Én sem úgy értettem, hogy erre a konkrét előadásra vették ki, egyébként Shicoff már 2003-ben sem énekelte el (az eredeti bemutató CD-jén még rajta van). Ha jól tudom, az Eleázár-ária legteljesebb változatban Ben Heppner ária CD-jén szerepel.
Én sem úgy értettem, hogy erre a konkrét előadásra vették ki, egyébként Shicoff már 2003-ben sem énekelte el (az eredeti bemutató CD-jén még rajta van). Ha jól tudom, az Eleázár-ária legteljesebb változatban Ben Heppner ária CD-jén szerepel.
13548 WiseGentleman 2007-03-22 10:57:44 [Válasz erre: 13545 Szilgyo 2007-03-22 10:06:11]
Már Alfred Muff hangszínét is magasnak találtam Gurnemanz szerepére. Mindenesetre, biztos jobb lesz, mint Valter F.
Már Alfred Muff hangszínét is magasnak találtam Gurnemanz szerepére. Mindenesetre, biztos jobb lesz, mint Valter F.
13547 Sesto 2007-03-22 10:15:22 [Válasz erre: 13546 -zéta- 2007-03-22 10:12:21]
...pedig Komtur-t is szokott énekelni és az sem olyan magas!... ;-)
...pedig Komtur-t is szokott énekelni és az sem olyan magas!... ;-)
13546 -zéta- 2007-03-22 10:12:21 [Válasz erre: 13545 Szilgyo 2007-03-22 10:06:11]
Valamit elírhattak, az neki nagyon mély, tán Amfortast...
Valamit elírhattak, az neki nagyon mély, tán Amfortast...
13545 Szilgyo 2007-03-22 10:06:11
A MÁO honlapja szernt az áprilisi két Parsifalban Friedemann Kunder énekli Gurnemanz szerepét.
A MÁO honlapja szernt az áprilisi két Parsifalban Friedemann Kunder énekli Gurnemanz szerepét.
13544 Estelle 2007-03-21 19:48:15 [Válasz erre: 13543 WiseGentleman 2007-03-21 05:49:15]
Csak annyit fűznék hozzá, hogy az Eleázár ária gyors részét nem erre az előadásra vették ki, hanem már a bemutatón is hiányolta a kritikus. Hogy kinek az indítványára történt a kihagyás, arról nem szól a fáma. Nekem összehasonlítási alapom nem volt, soha nem láttam, még csak nem is hallottam a Zsidónőt. Összességében jó előadás volt, de nem sorolnám a számomra igazán emlékezetes előadások közé, annak ellenére, hogy Shicoffnak és Furlanettonak volt néhány nagyon jó jelenete. A bécsi előadást mindeképpen pótolni fogom majd, sajnos, már csak dvd-ről.
Csak annyit fűznék hozzá, hogy az Eleázár ária gyors részét nem erre az előadásra vették ki, hanem már a bemutatón is hiányolta a kritikus. Hogy kinek az indítványára történt a kihagyás, arról nem szól a fáma. Nekem összehasonlítási alapom nem volt, soha nem láttam, még csak nem is hallottam a Zsidónőt. Összességében jó előadás volt, de nem sorolnám a számomra igazán emlékezetes előadások közé, annak ellenére, hogy Shicoffnak és Furlanettonak volt néhány nagyon jó jelenete. A bécsi előadást mindeképpen pótolni fogom majd, sajnos, már csak dvd-ről.
13543 WiseGentleman 2007-03-21 05:49:15
Ami Neil Shicoff-ot illeti (érdekes, hogy brooklyni származása ellenére a kilencvenes években keveset szerepelt a MET-ben), legkedvesebb hozzá fűződő élményeim a 2003-as bécsi Zsidónőből, ugyanazon év salzburgi (kábítószerbelövős) Hoffmann-jából, valamint felvételről a bécsi Billy Budd Edward Fairfax Vere-alakításából állnak össze. Amellett, hogy hiba lenne Shicoff-on számonkérni Caruso, vagy akár Richard Tucker orgánumát (akit tragikus, idő előtti halála akadályozott meg, hogy Eleázár szerepét a MET-ben elénekeje), szerepformálásával, és atmoszférateremtésével mindenképpen korunk egyik legjelentősebb tenorja (mellesleg izgalommal várom Hermann-alakítását a Pikk dámában, a jövő évadban). Erről természetesen a párizsi Zsidónő előadáson is tanúbizonyságot adott, természetesen antagonistája (Ferruccio Furlanetto, mint Brogni bíboros) is alkalmas volt a szerephez, a két művész negyedik felvonásbeli kettőse hallatán a mezei néző hátán a hideg futkosott, csakúgy, mint Eleázár harmadik felvonásbeli \"kifakadásakor\":\"Eh bien! nobles seigneurs, prętres et cardinaux\". A problémát (legalábbis a bécsi operazenekarhoz szokott néző számára) csupán a zenekari megvalósítás okozta, melynek során a líraibb jelenetek unalmasnak, a drámaibb zenekari részek pedig túlhajszoltnak hatottak. Jó, jó, az ember nem várja el Halevy muzsikájától a wagneri adrenalin-tolulást (annak ellenére, hogy maga Wagner a Zsidónő zenéjét rendkívül nagyra tartotta, többször vezényelte is, sőt pozitív példának állította sz általa bombasztikusnak ítélt Meyerbeerrel szemben), de ennyire jellegtelen zenekari hangzás joggal kritizálható egy olyan neves operaházban, mint a párizsi Opera Bastille. (A többi szereplő úgymond rendben volt, ami a rendezést illeti, a színpadon konstruktivista fémváz forgott körbe, amit hol katedrálisként, hol palotaként, hol pedig börtönként értelmezhetett a nagyérdemű, mindenesetre, a bécsi rendezés szuggesztivitását nem érte el a produkció). A zenei megvalósításról még annyit, hogy az általam eddig látott legteljesebb Zsidónő-előadás volt, az egyetlen bántó kihagyás (valószínűleg Mr. Shicoff jóvoltából) az Eleázár-ária gyors része volt, ami egyúttal fontos drámai elemtől (Eleázár vívódása) fosztja meg az előadást.
Ami Neil Shicoff-ot illeti (érdekes, hogy brooklyni származása ellenére a kilencvenes években keveset szerepelt a MET-ben), legkedvesebb hozzá fűződő élményeim a 2003-as bécsi Zsidónőből, ugyanazon év salzburgi (kábítószerbelövős) Hoffmann-jából, valamint felvételről a bécsi Billy Budd Edward Fairfax Vere-alakításából állnak össze. Amellett, hogy hiba lenne Shicoff-on számonkérni Caruso, vagy akár Richard Tucker orgánumát (akit tragikus, idő előtti halála akadályozott meg, hogy Eleázár szerepét a MET-ben elénekeje), szerepformálásával, és atmoszférateremtésével mindenképpen korunk egyik legjelentősebb tenorja (mellesleg izgalommal várom Hermann-alakítását a Pikk dámában, a jövő évadban). Erről természetesen a párizsi Zsidónő előadáson is tanúbizonyságot adott, természetesen antagonistája (Ferruccio Furlanetto, mint Brogni bíboros) is alkalmas volt a szerephez, a két művész negyedik felvonásbeli kettőse hallatán a mezei néző hátán a hideg futkosott, csakúgy, mint Eleázár harmadik felvonásbeli \"kifakadásakor\":\"Eh bien! nobles seigneurs, prętres et cardinaux\". A problémát (legalábbis a bécsi operazenekarhoz szokott néző számára) csupán a zenekari megvalósítás okozta, melynek során a líraibb jelenetek unalmasnak, a drámaibb zenekari részek pedig túlhajszoltnak hatottak. Jó, jó, az ember nem várja el Halevy muzsikájától a wagneri adrenalin-tolulást (annak ellenére, hogy maga Wagner a Zsidónő zenéjét rendkívül nagyra tartotta, többször vezényelte is, sőt pozitív példának állította sz általa bombasztikusnak ítélt Meyerbeerrel szemben), de ennyire jellegtelen zenekari hangzás joggal kritizálható egy olyan neves operaházban, mint a párizsi Opera Bastille. (A többi szereplő úgymond rendben volt, ami a rendezést illeti, a színpadon konstruktivista fémváz forgott körbe, amit hol katedrálisként, hol palotaként, hol pedig börtönként értelmezhetett a nagyérdemű, mindenesetre, a bécsi rendezés szuggesztivitását nem érte el a produkció). A zenei megvalósításról még annyit, hogy az általam eddig látott legteljesebb Zsidónő-előadás volt, az egyetlen bántó kihagyás (valószínűleg Mr. Shicoff jóvoltából) az Eleázár-ária gyors része volt, ami egyúttal fontos drámai elemtől (Eleázár vívódása) fosztja meg az előadást.
13542 Sesto 2007-03-19 14:56:08
...tényleg, 18.-án, vagyis tegnap CSONKA ZSUZSA Traviata-t énekelt \"Müvészi jubileuma\" alkalmából-látta/hallotta vki.?!... ;-)))
...tényleg, 18.-án, vagyis tegnap CSONKA ZSUZSA Traviata-t énekelt \"Müvészi jubileuma\" alkalmából-látta/hallotta vki.?!... ;-)))
13541 parampampoli 2007-03-18 23:36:05 [Válasz erre: 13540 Sesto 2007-03-18 19:58:19]
Áprilisban lesz két éve, hogy két Toscát láttam Shicoffal és Guleghinával Bécsben, és a nagy tenor nekem nagy csalódást jelentett. Hangja volumenben erősen megfogyott volt, és támasz-problémái miatt folyamatosan sleppelt. Az igaz, hogy a magas hangokat nem szépen, de hibátlanul kiénekelte. Az ea. végén azonban olyat tett, amilyet én még sose tapasztaltam: mivel a közönség Guleghinát nagyobb ünneplésben részesítette, mint őt, nem jött ki a függöny elé többet, csak Tosca és a karmester köszönte meg a tapsokat, majd se szó, se beszéd, leeresztették a vasfüggönyt. Shicoff hisztijeiről húsz éve beszél a szakma, és pont emiatt teljesen alkalmatlannak tartanám Staatsoper direktornak. Ha kineveznék, borzalmas csapás lenne az intézményre. Én szívből remélem, hogy erre nem fog sor kerülni.
Áprilisban lesz két éve, hogy két Toscát láttam Shicoffal és Guleghinával Bécsben, és a nagy tenor nekem nagy csalódást jelentett. Hangja volumenben erősen megfogyott volt, és támasz-problémái miatt folyamatosan sleppelt. Az igaz, hogy a magas hangokat nem szépen, de hibátlanul kiénekelte. Az ea. végén azonban olyat tett, amilyet én még sose tapasztaltam: mivel a közönség Guleghinát nagyobb ünneplésben részesítette, mint őt, nem jött ki a függöny elé többet, csak Tosca és a karmester köszönte meg a tapsokat, majd se szó, se beszéd, leeresztették a vasfüggönyt. Shicoff hisztijeiről húsz éve beszél a szakma, és pont emiatt teljesen alkalmatlannak tartanám Staatsoper direktornak. Ha kineveznék, borzalmas csapás lenne az intézményre. Én szívből remélem, hogy erre nem fog sor kerülni.
13540 Sesto 2007-03-18 19:58:19 [Válasz erre: 13538 Cilike 2007-03-18 17:57:19]
...azt hiszem Estelle részletes beszámolójához nincs mit hozzáfüzni,...én mostanság nem hallottam, pontosabban két évvel ezelött vagy három(?)-már meg nem mondom, elö kellene szedni a müsorfüzetet: Hoffmann (Salzburgban)-minden esetre a \"Zsidónöben\" és \"Hoffmann-cimszerepében\" azt hiszem még sokáig kell várnunk egy megfelelö utódra,...a voce-val kapcs. el lehet mondani ezt vagy azt, de pont az emlitett szerepek komplex megformálásában mégis verhetetlen!... Remélem Sümegi Eszternek nagyobb szerencséje lesz vele a Tosca-ban, mert Ines Salazar, aki egy pár éve itt Tosca-t énekelt, s állandóan \"futkározott Shicoff után a szinpadon\", mert a tenor szinte \"menekült elöle\"(=de miért???!)-szóval a \"hösszerelmest\" nem igen hittem el neki,...inkább groteszk volt! A ´90-es évek legvégén amikor az Ernani cimszerepét énekelte, az sem volt egy rossz sorozat ilyen szereposztásban: Guleghina, Alvarez, Scandiuzzi és persze Shicoff... (A premiert talán Michele Crider énekelte, mint Elvira.)
...azt hiszem Estelle részletes beszámolójához nincs mit hozzáfüzni,...én mostanság nem hallottam, pontosabban két évvel ezelött vagy három(?)-már meg nem mondom, elö kellene szedni a müsorfüzetet: Hoffmann (Salzburgban)-minden esetre a \"Zsidónöben\" és \"Hoffmann-cimszerepében\" azt hiszem még sokáig kell várnunk egy megfelelö utódra,...a voce-val kapcs. el lehet mondani ezt vagy azt, de pont az emlitett szerepek komplex megformálásában mégis verhetetlen!... Remélem Sümegi Eszternek nagyobb szerencséje lesz vele a Tosca-ban, mert Ines Salazar, aki egy pár éve itt Tosca-t énekelt, s állandóan \"futkározott Shicoff után a szinpadon\", mert a tenor szinte \"menekült elöle\"(=de miért???!)-szóval a \"hösszerelmest\" nem igen hittem el neki,...inkább groteszk volt! A ´90-es évek legvégén amikor az Ernani cimszerepét énekelte, az sem volt egy rossz sorozat ilyen szereposztásban: Guleghina, Alvarez, Scandiuzzi és persze Shicoff... (A premiert talán Michele Crider énekelte, mint Elvira.)
13539 Estelle 2007-03-18 18:28:33 [Válasz erre: 13538 Cilike 2007-03-18 17:57:19]
Ebben az évadban 3x is láttam-hallottam Shicoff-ot. Sajnos, hangja valóban nem a régi már, de még mindig képes elvarázsolni a közönséget a teljes alakítással, ha jó passzban van. A zürichi Boccanegraban jó volt, de nem emlékezetes, a bécsi Bohéméletben nagyon rosszul énekelt, a felén túl folyamatosan azért aggódtam, hogy egyszer csak nem jön ki hang a torkán. A magas hangokat azonban pontosan kikiabálta, ezért a közönség a többit elnézte neki, vagy esetleg sokan meg sem hallották. Múlt héten Párizsban láttam a Zsidónőben. Mindent egybevetve nem tudok elképzelni jelenleg jobb Éleazart a néha felmerülő hangi problémák ellenére sem. Annak ellenére, hogy elnézést kértek, mert betegen énekelt, magasan a bécsi Bohémélet fölött volt hangi teljesítménye. Igaz, volt néhány rekedtebb hang, illetve az együttesekben nagyon takaréklángon énekelt, ilyenkor jóformán nem lehetett hallani, de összeségében lenyügöző Éleazar volt. Az est csúcsa természetesen a híres ária volt, illetve a Furlanettoval énekelt kettős. Szőrszálhasogatóknak nem ajánlom, lehet, hogy lemezen én sem hallgatnám meg ezt az előadást, de mint zenés-színpadi produkció számomra igen emlékezetes alakítás volt.
Ebben az évadban 3x is láttam-hallottam Shicoff-ot. Sajnos, hangja valóban nem a régi már, de még mindig képes elvarázsolni a közönséget a teljes alakítással, ha jó passzban van. A zürichi Boccanegraban jó volt, de nem emlékezetes, a bécsi Bohéméletben nagyon rosszul énekelt, a felén túl folyamatosan azért aggódtam, hogy egyszer csak nem jön ki hang a torkán. A magas hangokat azonban pontosan kikiabálta, ezért a közönség a többit elnézte neki, vagy esetleg sokan meg sem hallották. Múlt héten Párizsban láttam a Zsidónőben. Mindent egybevetve nem tudok elképzelni jelenleg jobb Éleazart a néha felmerülő hangi problémák ellenére sem. Annak ellenére, hogy elnézést kértek, mert betegen énekelt, magasan a bécsi Bohémélet fölött volt hangi teljesítménye. Igaz, volt néhány rekedtebb hang, illetve az együttesekben nagyon takaréklángon énekelt, ilyenkor jóformán nem lehetett hallani, de összeségében lenyügöző Éleazar volt. Az est csúcsa természetesen a híres ária volt, illetve a Furlanettoval énekelt kettős. Szőrszálhasogatóknak nem ajánlom, lehet, hogy lemezen én sem hallgatnám meg ezt az előadást, de mint zenés-színpadi produkció számomra igen emlékezetes alakítás volt.
13538 Cilike 2007-03-18 17:57:19 [Válasz erre: 13533 Sesto 2007-03-18 10:11:24]
Sesto, hallottad mostanában Schicoffot? Milyen? Én láttam egy Hoffmannt vele, asszem Párizsból a Mezzón, ott eléggé erőlködött. Nagyon sajnálnám, mert nagyon szeretem. Ritka nemes hanganyag.
Sesto, hallottad mostanában Schicoffot? Milyen? Én láttam egy Hoffmannt vele, asszem Párizsból a Mezzón, ott eléggé erőlködött. Nagyon sajnálnám, mert nagyon szeretem. Ritka nemes hanganyag.
13537 Sesto 2007-03-18 12:26:19
\"kitüntetések\"
\"kitüntetések\"
13536 Sesto 2007-03-18 12:25:25
...\"Oberon\" emlitette a kitünteték kapcsán Hamari Júliát: http://www.mh-stuttgart.de/studium/fachgruppen/vita/hamari/ Prof. Julia Hamari, Gesang Prof. Julia Hamari Raum 7.13 Max-Brod-Weg 14 70437 Stuttgart Die Altistin wurde in Budapest geboren. Sie schloss ihre Ausbildung an der Musikakademie von Budapest mit ihrem Diplom als Sängerin und Gesangslehrerin ab. 1964 gewann sie in Budapest den Internationalen Ferenc Erkel-Gesangswettbewerb. Sie setzte ihre Studien 1966-67 in Stuttgart fort. 1966 debütierte sie in Wien in der Matthäuspassion von J.S. Bach unter Karl Richter; im gleichen Jahr sang sie in Rom die Alt-Rhapsodie von J. Brahms unter Vittorio Gui. Damit eröffnete sich für die junge Künstlerin eine glänzende Karriere im Konzertsaal. Als Oratorien- und Liedsängerin trat sie in aller Welt mit großen Erfolgen auf; sie sang unter bedeutenden Dirigenten wie H.v.Karajan, S. Celibidache, R. Kubelik, G. Solti, K. Böhm und P. Boulez. 1972 gab sie ihr USA-Debüt in Chicago. Ihre souveräne Beherrschung der Gesangstechnik ließ sie in den klassischen Arien für Koloratur-Alt mit besonderem Erfolg auftreten. Ha kitüntetést -sajnos!- nem is kapott, akkor legalább egy pár aktuális adat, egy rövid CV formájában a Stuttgarti Zenemüv. Föiskola Magánének Professzoráról...
...\"Oberon\" emlitette a kitünteték kapcsán Hamari Júliát: http://www.mh-stuttgart.de/studium/fachgruppen/vita/hamari/ Prof. Julia Hamari, Gesang Prof. Julia Hamari Raum 7.13 Max-Brod-Weg 14 70437 Stuttgart Die Altistin wurde in Budapest geboren. Sie schloss ihre Ausbildung an der Musikakademie von Budapest mit ihrem Diplom als Sängerin und Gesangslehrerin ab. 1964 gewann sie in Budapest den Internationalen Ferenc Erkel-Gesangswettbewerb. Sie setzte ihre Studien 1966-67 in Stuttgart fort. 1966 debütierte sie in Wien in der Matthäuspassion von J.S. Bach unter Karl Richter; im gleichen Jahr sang sie in Rom die Alt-Rhapsodie von J. Brahms unter Vittorio Gui. Damit eröffnete sich für die junge Künstlerin eine glänzende Karriere im Konzertsaal. Als Oratorien- und Liedsängerin trat sie in aller Welt mit großen Erfolgen auf; sie sang unter bedeutenden Dirigenten wie H.v.Karajan, S. Celibidache, R. Kubelik, G. Solti, K. Böhm und P. Boulez. 1972 gab sie ihr USA-Debüt in Chicago. Ihre souveräne Beherrschung der Gesangstechnik ließ sie in den klassischen Arien für Koloratur-Alt mit besonderem Erfolg auftreten. Ha kitüntetést -sajnos!- nem is kapott, akkor legalább egy pár aktuális adat, egy rövid CV formájában a Stuttgarti Zenemüv. Föiskola Magánének Professzoráról...
13535 Sesto 2007-03-18 10:47:48
...megint csak a \"magyar müvészek külföldi szereplései-fejezetböl\" egy újabb adalék: KESZEI BORI immáron, mint visszatérö vendég a kicsi, de igen csak szinvonalas és jelentös fesztiválon: ATTERSEE KLASSIK´2007 http://www.atterseeklassik.at Samstag, 04. August 2007, 20:30 Uhr Narzbergergut auf dem Kronberg/ Straß „ Jetzt wird Beethoven gespielt werden, lassen Sie doch vorher den Saal lüften!“ Christoph Wagner- Trenkwitz plaudert über die Uraufführungsskandale der Wiener Schule mit Bori Keszei/Sopran, Natacha Kudritskaya/Klavier und dem Attersee Institute Quartett. A. Berg: 5 Lieder nach Ansichtskartentexten von Peter Altenberg op.4 (1912) A. Berg:, Largo desolato „ aus der Lyrischen Suite für Streichquartett (1926) A. Berg: Klaviersonate op. 1 --Pause-- A. Schönberg: 2. Streichquartett fis - Moll op.10 mit Sopransolo L.v. Beethoven Harfenquartett op.74 Es- Dur 4. Satz
...megint csak a \"magyar müvészek külföldi szereplései-fejezetböl\" egy újabb adalék: KESZEI BORI immáron, mint visszatérö vendég a kicsi, de igen csak szinvonalas és jelentös fesztiválon: ATTERSEE KLASSIK´2007 http://www.atterseeklassik.at Samstag, 04. August 2007, 20:30 Uhr Narzbergergut auf dem Kronberg/ Straß „ Jetzt wird Beethoven gespielt werden, lassen Sie doch vorher den Saal lüften!“ Christoph Wagner- Trenkwitz plaudert über die Uraufführungsskandale der Wiener Schule mit Bori Keszei/Sopran, Natacha Kudritskaya/Klavier und dem Attersee Institute Quartett. A. Berg: 5 Lieder nach Ansichtskartentexten von Peter Altenberg op.4 (1912) A. Berg:, Largo desolato „ aus der Lyrischen Suite für Streichquartett (1926) A. Berg: Klaviersonate op. 1 --Pause-- A. Schönberg: 2. Streichquartett fis - Moll op.10 mit Sopransolo L.v. Beethoven Harfenquartett op.74 Es- Dur 4. Satz
13534 telramund 2007-03-18 10:20:31
Ezek szerint Sutej meggyógyult,mert sajna a berlini Végzetet lemondta-és egy iszony karmester követte. Remélem Atanelli, nem dobja Scarpiat,mint tette A Végzetben Don Carlosként.
Ezek szerint Sutej meggyógyult,mert sajna a berlini Végzetet lemondta-és egy iszony karmester követte. Remélem Atanelli, nem dobja Scarpiat,mint tette A Végzetben Don Carlosként.
13533 Sesto 2007-03-18 10:11:24
http://www.staatsoper.at Talán érdemes lenne erre az elöadásra is odafigyelni, a nagy Kossuth díj + különbözö díjak mámora mellett ;-)))) (Nem mintha pl. Sümegi Esztert is elözönlötték volna eddig a kitüntetö cimek,...pedig azért ö is jócskán teljesit/teljesitett az elmúlt években!) 2. April 2007 TOSCA (509. Vorstellung in dieser Inszenierung) Dirigent: Vjekoslav Šutej Inszenierung: Margarethe Wallmann Bühnenbild und Kostüme: Nicola Benois Chorleitung: Janko Kastelic Floria Tosca: Eszter Sümegi Mario Cavaradossi: Neil Shicoff Scarpia: Lado Ataneli Cesare Angelotti: Eijiro Kai Mesner: Alfred Šramek Spoletta: Benedikt Kobel Sciarrone: Marcus Pelz Schließer: Goran Simic Hirt: Kind der Opernschule Beginn: 19.30
http://www.staatsoper.at Talán érdemes lenne erre az elöadásra is odafigyelni, a nagy Kossuth díj + különbözö díjak mámora mellett ;-)))) (Nem mintha pl. Sümegi Esztert is elözönlötték volna eddig a kitüntetö cimek,...pedig azért ö is jócskán teljesit/teljesitett az elmúlt években!) 2. April 2007 TOSCA (509. Vorstellung in dieser Inszenierung) Dirigent: Vjekoslav Šutej Inszenierung: Margarethe Wallmann Bühnenbild und Kostüme: Nicola Benois Chorleitung: Janko Kastelic Floria Tosca: Eszter Sümegi Mario Cavaradossi: Neil Shicoff Scarpia: Lado Ataneli Cesare Angelotti: Eijiro Kai Mesner: Alfred Šramek Spoletta: Benedikt Kobel Sciarrone: Marcus Pelz Schließer: Goran Simic Hirt: Kind der Opernschule Beginn: 19.30
13532 zak 2007-03-17 21:56:35
Mozart Maraton: márc 21, 22, 23 - 25, Tavaszi Fesztivál. Aki tavaly nem látta, ne hagyja ki!
Mozart Maraton: márc 21, 22, 23 - 25, Tavaszi Fesztivál. Aki tavaly nem látta, ne hagyja ki!
13531 Sesto 2007-03-17 20:58:30
...ime egy aktuális \"rangsor\" a következö svájci oldalról: http://www.codexflores.ch/nachrichten Nachrichten 16.03.2007 Druckansicht Die 20 grössten Sopranistinnen aller Zeiten Hitlisten gelten als Renner, und wenn sie weniger objektiv sind, als in der Regel behauptet, so haben sie doch zumindest Unterhaltungswert. Dies trifft auch auf eine Top-List der weltbesten Sopranistinnen zu, die BBC Music präsentiert. Das britische Magazin hat 22 Spezialisten nach ihren Favoritinnen im obersten Stimmregister befragt und daraus die Top 20 der weltbesten Sopranistinnen aller Zeiten zusammengestellt. Den ersten Platz nimmt - wen wundert\'s - die charismatische Maria Callas ein, Silber geht an Joan Sutherland und ebenfalls aufs Treppchen schafft\'s Victoria de los Angeles. Die Plätze vier bis zehn werden (in dieser Reihenfolge) von Leontyne Price, Birgit Nilsson, Montserrat Caballé, Lucia Popp, Margaret Price, Kirsten Flagstad und Emma Kirby belegt. Elisabeth Schwarzkopf folgt überraschenderweise erst auf Rang elf. Sie wird gefolgt von Régine Crespin (12), Galina Vishnvskaya (13), Gundula Janowitz (14), Karita Mattila (15), Elisabeth Schumann (16) und Christine Brewer (17). Auch Renata Tebaldi (18) scheint eher weit hinten platziert, allerdings noch vor Rosa Ponselle (19) und Elly Ameling (20). Erwähnt werden müssten aber auch prominente Abwesende, darunter zweifelssohne Angela Gheorghiu und Renée Fleming. Dass die noch am Beginn ihrer Karriere stehende Anna Netrebko es nicht in die virtuelle Hall of Fame geschafft hat, ist jedoch nachvollziehbar. (cf
...ime egy aktuális \"rangsor\" a következö svájci oldalról: http://www.codexflores.ch/nachrichten Nachrichten 16.03.2007 Druckansicht Die 20 grössten Sopranistinnen aller Zeiten Hitlisten gelten als Renner, und wenn sie weniger objektiv sind, als in der Regel behauptet, so haben sie doch zumindest Unterhaltungswert. Dies trifft auch auf eine Top-List der weltbesten Sopranistinnen zu, die BBC Music präsentiert. Das britische Magazin hat 22 Spezialisten nach ihren Favoritinnen im obersten Stimmregister befragt und daraus die Top 20 der weltbesten Sopranistinnen aller Zeiten zusammengestellt. Den ersten Platz nimmt - wen wundert\'s - die charismatische Maria Callas ein, Silber geht an Joan Sutherland und ebenfalls aufs Treppchen schafft\'s Victoria de los Angeles. Die Plätze vier bis zehn werden (in dieser Reihenfolge) von Leontyne Price, Birgit Nilsson, Montserrat Caballé, Lucia Popp, Margaret Price, Kirsten Flagstad und Emma Kirby belegt. Elisabeth Schwarzkopf folgt überraschenderweise erst auf Rang elf. Sie wird gefolgt von Régine Crespin (12), Galina Vishnvskaya (13), Gundula Janowitz (14), Karita Mattila (15), Elisabeth Schumann (16) und Christine Brewer (17). Auch Renata Tebaldi (18) scheint eher weit hinten platziert, allerdings noch vor Rosa Ponselle (19) und Elly Ameling (20). Erwähnt werden müssten aber auch prominente Abwesende, darunter zweifelssohne Angela Gheorghiu und Renée Fleming. Dass die noch am Beginn ihrer Karriere stehende Anna Netrebko es nicht in die virtuelle Hall of Fame geschafft hat, ist jedoch nachvollziehbar. (cf
13530 Spangel 2007-03-12 18:16:16 [Válasz erre: 13527 tukán 2007-03-12 10:28:17]
Ne légy rosszindulatú! Telt ház volt az Erkelben, és a harmadik felvonás előtt a pulpitusról szól néhány szót. 1994-ben volt, tehát megbocsájtható, ha már nem emlékszem.
Ne légy rosszindulatú! Telt ház volt az Erkelben, és a harmadik felvonás előtt a pulpitusról szól néhány szót. 1994-ben volt, tehát megbocsájtható, ha már nem emlékszem.
13529 holenekel 2007-03-12 13:36:56
Bocs, a vasárnapi Aidára gondoltam.
Bocs, a vasárnapi Aidára gondoltam.
13528 holenekel 2007-03-12 13:36:02
Ès az elöadás milyen volt?
Ès az elöadás milyen volt?
13527 tukán 2007-03-12 10:28:17 [Válasz erre: 13526 tukán 2007-03-12 09:29:46]
Merthogy Te volnál az egyetlen fül-és szemtanu, Gardellit illetően!
Merthogy Te volnál az egyetlen fül-és szemtanu, Gardellit illetően!
13526 tukán 2007-03-12 09:29:46 [Válasz erre: 13523 Spangel 2007-03-11 21:30:31]
Ez érdekes, és emlékszel, hogy mit?
Ez érdekes, és emlékszel, hogy mit?
13525 WiseGentleman 2007-03-12 01:42:06 [Válasz erre: 13520 Spangel 2007-03-11 20:32:09]
A komenisták találták ki, jó apám még volt népnevelni :)!
A komenisták találták ki, jó apám még volt népnevelni :)!
13524 WiseGentleman 2007-03-12 01:41:32
Szóval, ha lehet itt még zenei élményről beszámolni, a politikai homokozóbál áttérve, Párizsból jelentkezem, egy jó adag Chardonnay, Boeuf Bourgignone és Creme Brulet után (ebédre egy kis osztriga is volt, mivel r-es hónapban vagyunk, ugyebár), persze a Blanquette de veau sem utolsó, magyarul, ne menjen Párizsba, aki fogyni akar... Viszont, mivel ez nem (elsősorban) gasztronómiai fórum, tegnap láttam egy Kisvéresit (Theatre du Chatelet) jól átsütve (ha jól tudom, itt \"bien fait\"-nek mondják, de javítson ki, aki jobban tudja). Szóval a lényeg, hogy Katyerina Izmajlova címmel futott a darab, Sosztakovics későbbi változatát adták. Mivel távolról sem vagyok Kisvéresi-szakértő (szégyen, nem szégyen), az egyetlen különbséget a ladymacbethes változathoz képest ott fedeztem fel, hogy amikor Borisz visszajön kísérteni, a szólóéneket kórus helyettesíti. Nos, mindazonáltal örömmel hallottam ezt a remekművet (az álmatlan Katyerinától egészen a mű végén hallható fantasztikus crescendóig), érdekes módon - erre nem számítottam - hangversenyszerű, azaz, mondjuk ötödrészig szcenírozott előadás volt, amennyiben az énekesek kihasználták a szék és a kottaállvány közötti játékteret. Az előadás csúcsszereplőjének (a már nálunk is többször szerepelt) Alexei Tanovitszkijt találtam, mély, kormos basszusával igazi zsarnoki, a legrosszabb értelemben patriarchális Boriszt formált, maximális bravó a művész úrnak és remélhetőleg minél hamarabb hallhatjuk Budapesten is (közben felötlött az is bennem, hogy Borisz micsoda remek Szvétek-szerep lenne! :) ) A Katyerinát alakító Solveig Kringelborn (kitűnő jugendlich-dramatisch hang) inkább a mű második felében alakította meggyőzően a drámai hősnőt, az elején inkább a szenvedő áldozatot formálta meg, kicsit nehéz volt elhinni, hogy ez a nő hidegvérrel mérgezi meg apósát és nézi végig férje meggyilkolását. A tenorok közül leginkább a részeget játszó művész (most meg nem mondom, ki volt, nincs kezemben a műsorfüzet) tetszett, hangi megformálásával remek karakteralakítást nyújtott. Ugyanakkor a Zinovijt játszó Jevgenyij Akimov és a Szergejt alakító Vlagyimir Grisko, a tisztességes, szép éneklés és a becsületes erőfeszítés mellett adós maradt az atmoszférateremtéssel. Annyit még, hogy a Rendőrfőnököt alakító szólista is inkább a merev bürokratát formálta meg, nem vitt bele annyi groteszk humort, mint a mi Tóth Jánosunk (igen, vannak még csodák!!). Végezetül óriási kudos jár az Orchestre national du France és a Choeur de Radio France számára, Szerdán Zsidónő szerepel az étlapon, lehet, hogy stílusosság kedvéért akkor kéne meglátogatnom a Marais-negyedet...
Szóval, ha lehet itt még zenei élményről beszámolni, a politikai homokozóbál áttérve, Párizsból jelentkezem, egy jó adag Chardonnay, Boeuf Bourgignone és Creme Brulet után (ebédre egy kis osztriga is volt, mivel r-es hónapban vagyunk, ugyebár), persze a Blanquette de veau sem utolsó, magyarul, ne menjen Párizsba, aki fogyni akar... Viszont, mivel ez nem (elsősorban) gasztronómiai fórum, tegnap láttam egy Kisvéresit (Theatre du Chatelet) jól átsütve (ha jól tudom, itt \"bien fait\"-nek mondják, de javítson ki, aki jobban tudja). Szóval a lényeg, hogy Katyerina Izmajlova címmel futott a darab, Sosztakovics későbbi változatát adták. Mivel távolról sem vagyok Kisvéresi-szakértő (szégyen, nem szégyen), az egyetlen különbséget a ladymacbethes változathoz képest ott fedeztem fel, hogy amikor Borisz visszajön kísérteni, a szólóéneket kórus helyettesíti. Nos, mindazonáltal örömmel hallottam ezt a remekművet (az álmatlan Katyerinától egészen a mű végén hallható fantasztikus crescendóig), érdekes módon - erre nem számítottam - hangversenyszerű, azaz, mondjuk ötödrészig szcenírozott előadás volt, amennyiben az énekesek kihasználták a szék és a kottaállvány közötti játékteret. Az előadás csúcsszereplőjének (a már nálunk is többször szerepelt) Alexei Tanovitszkijt találtam, mély, kormos basszusával igazi zsarnoki, a legrosszabb értelemben patriarchális Boriszt formált, maximális bravó a művész úrnak és remélhetőleg minél hamarabb hallhatjuk Budapesten is (közben felötlött az is bennem, hogy Borisz micsoda remek Szvétek-szerep lenne! :) ) A Katyerinát alakító Solveig Kringelborn (kitűnő jugendlich-dramatisch hang) inkább a mű második felében alakította meggyőzően a drámai hősnőt, az elején inkább a szenvedő áldozatot formálta meg, kicsit nehéz volt elhinni, hogy ez a nő hidegvérrel mérgezi meg apósát és nézi végig férje meggyilkolását. A tenorok közül leginkább a részeget játszó művész (most meg nem mondom, ki volt, nincs kezemben a műsorfüzet) tetszett, hangi megformálásával remek karakteralakítást nyújtott. Ugyanakkor a Zinovijt játszó Jevgenyij Akimov és a Szergejt alakító Vlagyimir Grisko, a tisztességes, szép éneklés és a becsületes erőfeszítés mellett adós maradt az atmoszférateremtéssel. Annyit még, hogy a Rendőrfőnököt alakító szólista is inkább a merev bürokratát formálta meg, nem vitt bele annyi groteszk humort, mint a mi Tóth Jánosunk (igen, vannak még csodák!!). Végezetül óriási kudos jár az Orchestre national du France és a Choeur de Radio France számára, Szerdán Zsidónő szerepel az étlapon, lehet, hogy stílusosság kedvéért akkor kéne meglátogatnom a Marais-negyedet...
13523 Spangel 2007-03-11 21:30:31 [Válasz erre: 13521 tukán 2007-03-11 20:35:38]
De láttam. Egyszer-kétszer Gardellitől.
De láttam. Egyszer-kétszer Gardellitől.
13522 virius 2007-03-11 20:38:23 [Válasz erre: 13521 tukán 2007-03-11 20:35:38]
Igen, a hetvenes és nyolcvanas években konferálta be a műveket, de szigorúan csak a darab elején. A szünetek után már nem!
Igen, a hetvenes és nyolcvanas években konferálta be a műveket, de szigorúan csak a darab elején. A szünetek után már nem!
13521 tukán 2007-03-11 20:35:38 [Válasz erre: 13520 Spangel 2007-03-11 20:32:09]
Nem, Bernstein óta dívik!!!-Sosem láttál ilyet? Főleg koncerteken. Operaelőadás előtt nem szoKás, csak Vargha Karcsi bácsi, úr mívelte gyermek- és ifjúsági előadások előtt az Erkelben és az Operában
Nem, Bernstein óta dívik!!!-Sosem láttál ilyet? Főleg koncerteken. Operaelőadás előtt nem szoKás, csak Vargha Karcsi bácsi, úr mívelte gyermek- és ifjúsági előadások előtt az Erkelben és az Operában
13520 Spangel 2007-03-11 20:32:09 [Válasz erre: 13519 virius 2007-03-11 19:17:10]
Ez a népnevelés valami új, kísérleti műfaj?
Ez a népnevelés valami új, kísérleti műfaj?
