13403 Lolita 2007-02-21 14:44:37 [Válasz erre: 13402 Ködlámpa 2007-02-21 13:08:33]
Na látod, van, amiben egyetértünk!
Na látod, van, amiben egyetértünk!
13401 martuni 2007-02-21 10:39:54 [Válasz erre: 13398 Fabricius 2007-02-20 16:11:35]
Bocsánat, Kálmándit ne bántsuk, mert szerintem a legjobb volt a B szereposztásban. Régóta nem hallottam ilyen jó formában énekelni. Ne hasonlítgassuk össze Fokanovval, mert teljesen mások. Kálmándi Mihályban annyival van több plusz, (szerintem ezt Fokanov is meg tudná csinálni, ha akarná)hogy több színt visz Gerard szólamába, nemcsak fortét énekel.
Bocsánat, Kálmándit ne bántsuk, mert szerintem a legjobb volt a B szereposztásban. Régóta nem hallottam ilyen jó formában énekelni. Ne hasonlítgassuk össze Fokanovval, mert teljesen mások. Kálmándi Mihályban annyival van több plusz, (szerintem ezt Fokanov is meg tudná csinálni, ha akarná)hogy több színt visz Gerard szólamába, nemcsak fortét énekel.
13400 parampampoli 2007-02-20 23:48:07 [Válasz erre: 13399 Lolita 2007-02-20 16:17:50]
Se nem szubjektív, se nem butaság!!
Se nem szubjektív, se nem butaság!!
13399 Lolita 2007-02-20 16:17:50 [Válasz erre: 13398 Fabricius 2007-02-20 16:11:35]
Látod, ez például így egy erősen szubjektív butaság!
Látod, ez például így egy erősen szubjektív butaság!
13398 Fabricius 2007-02-20 16:11:35 [Válasz erre: 13394 virius 2007-02-20 00:39:07]
Ne haragudj, de Fokanov és Lukács profi éneklése, fantasztikus hangadottságaik nagyságrendekkel fölötte állnak Bátori kevéske hangja, problémás magassága, vagy Kálmándi erölködése fölött a fisz és a g körüli magasságban!
Ne haragudj, de Fokanov és Lukács profi éneklése, fantasztikus hangadottságaik nagyságrendekkel fölötte állnak Bátori kevéske hangja, problémás magassága, vagy Kálmándi erölködése fölött a fisz és a g körüli magasságban!
13397 frushena 2007-02-20 08:51:00 [Válasz erre: 13396 bermuda 2007-02-20 08:47:55]
[url]http://www.nol.hu/kultura/cikk/436072/;Ímhol[/url]
[url]http://www.nol.hu/kultura/cikk/436072/;Ímhol[/url]
13396 bermuda 2007-02-20 08:47:55
Fáy Miklós kritikája olvasható a NOL-on. Kár, hogy a másik szereposztást nem látta! Minden szempontból jobb volt.
Fáy Miklós kritikája olvasható a NOL-on. Kár, hogy a másik szereposztást nem látta! Minden szempontból jobb volt.
13395 Orfeusz 2007-02-20 06:07:46
\"Budai Lívia... (ahogyan a kintről behallatszó Carmagnole-t némán \"végigénekelte\", felejthetetlen)\" ez így igaz, az a kb5 perc felejthetetlen volt!
\"Budai Lívia... (ahogyan a kintről behallatszó Carmagnole-t némán \"végigénekelte\", felejthetetlen)\" ez így igaz, az a kb5 perc felejthetetlen volt!
13394 virius 2007-02-20 00:39:07
A Chénier két szereposztása közül egyértelműen a második volt a jobb. Az első szereposztás agyonsztárolt művészei inkább csak mórikálták magukat, Kiss B. ráadásul fájdalmasan hamis volt. Igazi szív Fekete, Bátori és Kálmándi alakításaiban volt, sőt még Budai Lívia is nagyságrendekkel jobb volt Wiedemann-nál (ahogyan a kintről behallatszó Carmagnole-t némán \"végigénekelte\", felejthetetlen). Kesselyák sokszor produkált hangorkánt, pl. a kórus második felvonásbeli \"ça ira\" skandálása egyáltalán nem jött át. Talán Kovács egészségesebb hangzásarányokat tudott volna elővarázsolni.
A Chénier két szereposztása közül egyértelműen a második volt a jobb. Az első szereposztás agyonsztárolt művészei inkább csak mórikálták magukat, Kiss B. ráadásul fájdalmasan hamis volt. Igazi szív Fekete, Bátori és Kálmándi alakításaiban volt, sőt még Budai Lívia is nagyságrendekkel jobb volt Wiedemann-nál (ahogyan a kintről behallatszó Carmagnole-t némán \"végigénekelte\", felejthetetlen). Kesselyák sokszor produkált hangorkánt, pl. a kórus második felvonásbeli \"ça ira\" skandálása egyáltalán nem jött át. Talán Kovács egészségesebb hangzásarányokat tudott volna elővarázsolni.
13393 Sesto 2007-02-19 15:49:53 [Válasz erre: 13392 Búbánat 2007-02-19 15:43:06]
...semmi esetre nem szeretnélek majd zavarni ezen nemes tevékenység során se Miskolcon, se máshol! sok sikert! ;-)
...semmi esetre nem szeretnélek majd zavarni ezen nemes tevékenység során se Miskolcon, se máshol! sok sikert! ;-)
13392 Búbánat 2007-02-19 15:43:06 [Válasz erre: 13391 Sesto 2007-02-19 11:13:34]
Ez az egész etikett-disputa valahol emlékeztet engem a „lovasság” és a „lovagság” szavak – sokak által összemosó – értelmének „árnyalatnyi” különbsége okán rászoruló magyarázatra. De erről bővebben remélem, alkalom kínálkozik majd nyáron, Miskolcon, az operafesztivál ideje alatt értekeznünk; ahhoz hogy felismerj, elegendő lesz, ha egyszerű ruhaviseletben szerénykedő hölgyek karéja felé tartasz, akik között forgolódva egyszerű lovagi minőségemben leszek jelen. Még az is előfordulhat, hogy feltűnésmentes viselkedésemmel hívom fel magamra figyelmed…
Ez az egész etikett-disputa valahol emlékeztet engem a „lovasság” és a „lovagság” szavak – sokak által összemosó – értelmének „árnyalatnyi” különbsége okán rászoruló magyarázatra. De erről bővebben remélem, alkalom kínálkozik majd nyáron, Miskolcon, az operafesztivál ideje alatt értekeznünk; ahhoz hogy felismerj, elegendő lesz, ha egyszerű ruhaviseletben szerénykedő hölgyek karéja felé tartasz, akik között forgolódva egyszerű lovagi minőségemben leszek jelen. Még az is előfordulhat, hogy feltűnésmentes viselkedésemmel hívom fel magamra figyelmed…
13391 Sesto 2007-02-19 11:13:34 [Válasz erre: 13390 Búbánat 2007-02-19 11:03:42]
...már pedig egy igazi \"lovag/herceg\" + hercegnök etc. analógiában (=ha a Biedermeier-nél maradunk) nos, akkor muszáj az \"ezüst rózsával\" hamarosan megbarátkoznod, mert különben nem sok eséllyel pályázhatsz a hölgyeknél... hmmm, az etikett kötelez!... PS.: grál-lovag,...neeeem, azt inkább nem(!), azok olyan merevek, germán beütéssel; a Te romantikus lelkedhez inkább a fent emlitett status áll közelebb, nem?... köszi a tippet,...a filmet láttam, kipipálva!
...már pedig egy igazi \"lovag/herceg\" + hercegnök etc. analógiában (=ha a Biedermeier-nél maradunk) nos, akkor muszáj az \"ezüst rózsával\" hamarosan megbarátkoznod, mert különben nem sok eséllyel pályázhatsz a hölgyeknél... hmmm, az etikett kötelez!... PS.: grál-lovag,...neeeem, azt inkább nem(!), azok olyan merevek, germán beütéssel; a Te romantikus lelkedhez inkább a fent emlitett status áll közelebb, nem?... köszi a tippet,...a filmet láttam, kipipálva!
13390 Búbánat 2007-02-19 11:03:42 [Válasz erre: 13389 Sesto 2007-02-19 10:27:41]
Ami pedig a korábban említett Rózsalovagot illeti: engem már hívtak grál- lovagnak is... Egyébként a rózsa- féléket nem szeretem, pedig nagyon szépek és pompás illatuk van! De a tüskéjük szúr; a Csipkerózsikát is inkább a zenében viselem el. Azért az \"ezüst rózsával\" egyszer majd még próbát teszek! A rózsánál sokkal jobban kedvelem a tulipánokat, különösen - id. Alexandre Dumas nyomán - a Fekete tulipánt!...A paparazzókról jut eszembe, nézd meg a moziban A királynő c. új angol filmet, sok hasznos ötlettel szolgálhat számodra is...
Ami pedig a korábban említett Rózsalovagot illeti: engem már hívtak grál- lovagnak is... Egyébként a rózsa- féléket nem szeretem, pedig nagyon szépek és pompás illatuk van! De a tüskéjük szúr; a Csipkerózsikát is inkább a zenében viselem el. Azért az \"ezüst rózsával\" egyszer majd még próbát teszek! A rózsánál sokkal jobban kedvelem a tulipánokat, különösen - id. Alexandre Dumas nyomán - a Fekete tulipánt!...A paparazzókról jut eszembe, nézd meg a moziban A királynő c. új angol filmet, sok hasznos ötlettel szolgálhat számodra is...
13389 Sesto 2007-02-19 10:27:41 [Válasz erre: 13388 Búbánat 2007-02-19 09:51:57]
...akkor valóban még közelebb járunk a valósághoz, hiszen a Grimm-testvérek eleve nagyon jó forrásnak tekinthetök!... ;-))) igaz, ott némely történet/mese -ha öszintékv vagyunk- és a sorok mögé pillantunk, egy jelenkori hardcore horrorfilmmel/történettel, de legalábbis egy psychothriller-rel simán felveszi a versenyt...
...akkor valóban még közelebb járunk a valósághoz, hiszen a Grimm-testvérek eleve nagyon jó forrásnak tekinthetök!... ;-))) igaz, ott némely történet/mese -ha öszintékv vagyunk- és a sorok mögé pillantunk, egy jelenkori hardcore horrorfilmmel/történettel, de legalábbis egy psychothriller-rel simán felveszi a versenyt...
13388 Búbánat 2007-02-19 09:51:57 [Válasz erre: 13385 Sesto 2007-02-19 00:05:54]
Én csupán a Grimm mesékből ismert hölgyikének a helyzetébe képzeltem bele magam; minden más feltételezés erősen sántít...tévutakra visz.
Én csupán a Grimm mesékből ismert hölgyikének a helyzetébe képzeltem bele magam; minden más feltételezés erősen sántít...tévutakra visz.
13387 WiseGentleman 2007-02-19 01:10:43
Közben, hogy azért operáról is legyen szó az \"Opernglas\" fórumban, a berlini Deutsche Operben véget ért az első Ring ciklus. Nos, hogy Karinthyt idézzem: \"A siker óriási, a közönség ordított\". Vagyis, tényleg hatalmas ovációt váltott ki úgy egészében a produkció (igaz, az Istenek alkonya végén egynémely zenekari fúvósgikszer miatt szórványos búúzások is hallatszottak). A karmester, Donald Runnicles (a san franciscoi War Memorial Opera House főzeneigazgatója) nem mondható karizmatikus Wagner-interpretátornak, mint például Christian Thielemann, ugyanakkor rendkívül szenvedélyes, magas hőfokú zenekari hangzást produkált (ha a MÁO Walkürje vörösen, a berlini Ring fehéren izzott). A néhai intendáns, Götz Friedrich nevéhez fűződő rendezés még a nyolcvanas évek közepén debütált a Deutsche Operben, s mint ilyen, mellőzi az \"igazán vad\" dolgokat, azaz például nem veszik át a világot az óriáspatkányok Istenek alkonya címén. A teljes ciklus egy végtelenített időalagútban játszódik (térré vált idő, ugyebár, ahogy például a Rajna kincse első taktusaiból is asszociálhatunk a világ teremtésére), s az Istenek alkonya végén a lecsupaszított, színpad, néhány, lepelbe burkolódzó figurával kísértetiesen hasonlít a Rajna kincse kezdő színpadképére, mintegy sugallván, hogy a ciklus végén ütött a \"Stunde Null\" és ismét kezdődhet(ne) előlről a történet. A rendezés ugyanakkor nem teljesen \"werkgetreu\" (mint pl. Otto Schenk Wagner-interpretációi), ugyanakkor érdekes újításokat tartalmaz: pl. a Siegfried első felvonása végén a Nothung nem az üllőt zúzza szét, hanem Mime álcahálóval leborított kunyhóját teszi földdel egyenlővé, s ez kihangsúlyozza a felvonásvég \"point of no return\" jellegét. A Walkürben pedig érdekes motívum volt, hogy a bevezető zene alatt Sieglinde \"kitekintget\" a viharba, mintegy várja a szabadítót. Hundinggal együtt pedig az egész rokonság (\"Sippe\", ugyebár) megérkezik, Siegmund zavartan áll elemlámpáik fényében. Ugyanakkor pl. zavaró volt, hogy az Istenek alkonya zárójelenetében a halott Siegfried ujja nem emelkedik fel figyelmeztetően a gyűrűt elrabolni készülő Hagen felé (akkor mitől riad vissza Hagen??). Az énekesekkel kapcsolatban számomra talán a legnagyobb reveláció a Brünnhildét alakító Evelyn Herlitzius volt, úgy hangszínét, mind előadáskultúráját illetően a legnemesebb wagneri hagyományok méltó örökösének bizonyult a három estén (míg Polaski inkább a szerep emberi oldalát domborítja ki, Herlitzius inkább a dacosan nemes walkürt jeleníti meg), ja, és, ami a színpadi megjelenést illeti, elmaradt a \"fat lady\" effektus. A hölgyek közül nagy elismeréssel kell szólnom Eva Johansson Sieglinde- és Marina Prudenskaja Fricka- Erda és Waltraute-alakításáról. Michaela Kaune hangszíne tán kissé túl sötét Gutrune szerepéhez, ezt leszámítva kitűnően alakította a szerepet. A sor a tenorokkal folytatva, Robert Dean Smith ismét a romantikus hőst jelenítette meg, mint korábban Walther és Trisztán szerepében, nem is annyira a szenvedő ember (ld. Christopher Ventris novemberi müncheni alakítását), hanem az érző szerelmes tűnt ki alakításából (a \"Schwester, Geliebte\" pianója fantasztikus volt). Alfons Eberz, mint Siegfried igazi Naturbursch, sziklarepesztő hőstenorral, amiből nem hiányoznak a baritonális elemek (ezért hangzott különösen hitelesen Guntherként), csupán az Istenek alkonyában néhány magas fekvésű hang megoldása hagyott kívánnivalót maga után. Burkhard Ulrich, mint Mime: telitalálat, ezt annak ismeretében mondom, hogy többször láttam korunk \"Sztármiméjét\", Heinz Zedniket. Clemens Bieber, mint Loge: szép hang és kultivált előadásmód, ugyanakkor, kicsit szimplának tűnt a szerepben, legalábbis a novemberben, Münchenben látott Philip Langridge-hez viszonyítva, Bieber Logéja inkább az eseményeket hátulról mozgató szürke eminenciás, mint ravasz és cinikus cselszövő. A Wotant éneklő Terje Stensvold fantasztikus, hősi basszbaritonjával kitűnő alakítást nyújtott, az ő Wotanja arisztokratikus, domináns főisten (bizonyos mértékben James Morrisra emlékeztetett), nem annyira erőszakos és zsarnoki, mint a John Tomlinson által Münchenben megformált Wotan. Richard Paul Fink, mint Alberich sajnos csalódást keltett, leszámítva a Nibelheim-jelenetet (ahol a hangja mintegy erősítőn keresztül szólt), adós maradt a félelmetes figurával (lehet, hogy csupán indiszpozíció volt). Ugyanúgy nem voltam megelégedve Lenus Carlson harmatgyenge Gunther-alakításával sem. A basszusok közül Hans-Peter König helyett beugrással Matti Salminen énekelte Hagent, csak ismételhetem magam, hogy mindent tud a szerepről, a \"störrisch, und kalt, stockt\'s in mir\" sorokat nála kifejezőbben még senkitől nem hallottam. A Hundingot-Fasoltot éneklő Reinhard Hagen és a Fafnert interpretáló Phillip Ens egyaránt kitűnő alakítást nyújtott.
Közben, hogy azért operáról is legyen szó az \"Opernglas\" fórumban, a berlini Deutsche Operben véget ért az első Ring ciklus. Nos, hogy Karinthyt idézzem: \"A siker óriási, a közönség ordított\". Vagyis, tényleg hatalmas ovációt váltott ki úgy egészében a produkció (igaz, az Istenek alkonya végén egynémely zenekari fúvósgikszer miatt szórványos búúzások is hallatszottak). A karmester, Donald Runnicles (a san franciscoi War Memorial Opera House főzeneigazgatója) nem mondható karizmatikus Wagner-interpretátornak, mint például Christian Thielemann, ugyanakkor rendkívül szenvedélyes, magas hőfokú zenekari hangzást produkált (ha a MÁO Walkürje vörösen, a berlini Ring fehéren izzott). A néhai intendáns, Götz Friedrich nevéhez fűződő rendezés még a nyolcvanas évek közepén debütált a Deutsche Operben, s mint ilyen, mellőzi az \"igazán vad\" dolgokat, azaz például nem veszik át a világot az óriáspatkányok Istenek alkonya címén. A teljes ciklus egy végtelenített időalagútban játszódik (térré vált idő, ugyebár, ahogy például a Rajna kincse első taktusaiból is asszociálhatunk a világ teremtésére), s az Istenek alkonya végén a lecsupaszított, színpad, néhány, lepelbe burkolódzó figurával kísértetiesen hasonlít a Rajna kincse kezdő színpadképére, mintegy sugallván, hogy a ciklus végén ütött a \"Stunde Null\" és ismét kezdődhet(ne) előlről a történet. A rendezés ugyanakkor nem teljesen \"werkgetreu\" (mint pl. Otto Schenk Wagner-interpretációi), ugyanakkor érdekes újításokat tartalmaz: pl. a Siegfried első felvonása végén a Nothung nem az üllőt zúzza szét, hanem Mime álcahálóval leborított kunyhóját teszi földdel egyenlővé, s ez kihangsúlyozza a felvonásvég \"point of no return\" jellegét. A Walkürben pedig érdekes motívum volt, hogy a bevezető zene alatt Sieglinde \"kitekintget\" a viharba, mintegy várja a szabadítót. Hundinggal együtt pedig az egész rokonság (\"Sippe\", ugyebár) megérkezik, Siegmund zavartan áll elemlámpáik fényében. Ugyanakkor pl. zavaró volt, hogy az Istenek alkonya zárójelenetében a halott Siegfried ujja nem emelkedik fel figyelmeztetően a gyűrűt elrabolni készülő Hagen felé (akkor mitől riad vissza Hagen??). Az énekesekkel kapcsolatban számomra talán a legnagyobb reveláció a Brünnhildét alakító Evelyn Herlitzius volt, úgy hangszínét, mind előadáskultúráját illetően a legnemesebb wagneri hagyományok méltó örökösének bizonyult a három estén (míg Polaski inkább a szerep emberi oldalát domborítja ki, Herlitzius inkább a dacosan nemes walkürt jeleníti meg), ja, és, ami a színpadi megjelenést illeti, elmaradt a \"fat lady\" effektus. A hölgyek közül nagy elismeréssel kell szólnom Eva Johansson Sieglinde- és Marina Prudenskaja Fricka- Erda és Waltraute-alakításáról. Michaela Kaune hangszíne tán kissé túl sötét Gutrune szerepéhez, ezt leszámítva kitűnően alakította a szerepet. A sor a tenorokkal folytatva, Robert Dean Smith ismét a romantikus hőst jelenítette meg, mint korábban Walther és Trisztán szerepében, nem is annyira a szenvedő ember (ld. Christopher Ventris novemberi müncheni alakítását), hanem az érző szerelmes tűnt ki alakításából (a \"Schwester, Geliebte\" pianója fantasztikus volt). Alfons Eberz, mint Siegfried igazi Naturbursch, sziklarepesztő hőstenorral, amiből nem hiányoznak a baritonális elemek (ezért hangzott különösen hitelesen Guntherként), csupán az Istenek alkonyában néhány magas fekvésű hang megoldása hagyott kívánnivalót maga után. Burkhard Ulrich, mint Mime: telitalálat, ezt annak ismeretében mondom, hogy többször láttam korunk \"Sztármiméjét\", Heinz Zedniket. Clemens Bieber, mint Loge: szép hang és kultivált előadásmód, ugyanakkor, kicsit szimplának tűnt a szerepben, legalábbis a novemberben, Münchenben látott Philip Langridge-hez viszonyítva, Bieber Logéja inkább az eseményeket hátulról mozgató szürke eminenciás, mint ravasz és cinikus cselszövő. A Wotant éneklő Terje Stensvold fantasztikus, hősi basszbaritonjával kitűnő alakítást nyújtott, az ő Wotanja arisztokratikus, domináns főisten (bizonyos mértékben James Morrisra emlékeztetett), nem annyira erőszakos és zsarnoki, mint a John Tomlinson által Münchenben megformált Wotan. Richard Paul Fink, mint Alberich sajnos csalódást keltett, leszámítva a Nibelheim-jelenetet (ahol a hangja mintegy erősítőn keresztül szólt), adós maradt a félelmetes figurával (lehet, hogy csupán indiszpozíció volt). Ugyanúgy nem voltam megelégedve Lenus Carlson harmatgyenge Gunther-alakításával sem. A basszusok közül Hans-Peter König helyett beugrással Matti Salminen énekelte Hagent, csak ismételhetem magam, hogy mindent tud a szerepről, a \"störrisch, und kalt, stockt\'s in mir\" sorokat nála kifejezőbben még senkitől nem hallottam. A Hundingot-Fasoltot éneklő Reinhard Hagen és a Fafnert interpretáló Phillip Ens egyaránt kitűnő alakítást nyújtott.
13386 Orfeusz 2007-02-19 00:10:30
Ma este csoda született! Bátori és Fekete kettőse mindent vitt, hatalmas siker volt, és nemhiába..egy újabb olyan páros, akire az operatörténelem része. Ünnep volt ma(is) az Operaházban, mert egy olyan szereposztás volt, ami fergeteges, összeségében jobb mint az első!! Először is mindenképp Fekete A.val kell kezdeni, hiszen mégiscsak a címszereplőről van szó, egy tenor centrikus operában. Az első felvonás bizonytalansága után, a másodiktól szó szerint szárnyalt, hatalmas hanggal, diadalmas magaságokkal uralta a szerepet, egy igazi Chenier született! Bátori Éva újra révbe ért, Jenufa után újra eljött az ő nagy szerepe. Meg merem kockáztatni, hogy Maddalena nagyobb szerepe mint Jenufa. Vokálisan csúcsformában énekelt, a topmagasságok mind szuperek voltak, gyönyörűen szólalt meg a szólam. És az alakítás: ami mindig a legjobb Bátorinál, a legnagyobb jelenlegi magyar opera-szinésznő. Esendő, emberi, nőies Maddalena az övé, igazi érzelmekkel, nagy drámaisággal, átszellemültséggel. Maddalena alakítása felért egy csodával. Bátori és Fekete pedig nagy kettőst alkottak, már az első estén..ami csak jobb lesz Kálmándi fantasztikus muzikalitással, szép hangjával aratatott nagy nagy sikert. Akit még mindenképp ki kell emelni, az Budai Lívia! Ebben a kis szerepben is megcsillogatta művészetét, vokálisan csodás, és alakítása abban kb, 5-6 percben felért egy tanulmánnyal!! A rendezés igen jó, a 3.felvonásban különösen, ahol a díszlet is találó, a vádlottak bevonulás kifejezetten drámai hatású jelenet. A zenekar igen jó volt, bár néha azért kissé túlságosan erősnek találtam. Összeségében tehát a második szereposztás egyértelműen jobb és viszi a prímet. Egyéni teljesítményben Lukács Gyöngyi Maddalenája a legjobb, az ő énekeskultúrája kiemelkedik, pianói felejthetetlenek. Bátori figurája azonban közelebb áll az ember szívéhez és mivel itt fontos a 3 főszereplő összhangja, ezért tudott jobb lenni a 2.szerepsztás sztem. Szegény Lukács Gy. nem járt jól partnerével, remélem Kiss. B. kipiheni magát.. Egyszóval nagy előadás, büszkék lehetünk rá, az elsőből Lukács Gy. gyönyörű vokális teljesítményére, a második szereposztásra pedig egészében, kiemelten persze a nagy Bátori és Fekete fergeteges kettősére.
Ma este csoda született! Bátori és Fekete kettőse mindent vitt, hatalmas siker volt, és nemhiába..egy újabb olyan páros, akire az operatörténelem része. Ünnep volt ma(is) az Operaházban, mert egy olyan szereposztás volt, ami fergeteges, összeségében jobb mint az első!! Először is mindenképp Fekete A.val kell kezdeni, hiszen mégiscsak a címszereplőről van szó, egy tenor centrikus operában. Az első felvonás bizonytalansága után, a másodiktól szó szerint szárnyalt, hatalmas hanggal, diadalmas magaságokkal uralta a szerepet, egy igazi Chenier született! Bátori Éva újra révbe ért, Jenufa után újra eljött az ő nagy szerepe. Meg merem kockáztatni, hogy Maddalena nagyobb szerepe mint Jenufa. Vokálisan csúcsformában énekelt, a topmagasságok mind szuperek voltak, gyönyörűen szólalt meg a szólam. És az alakítás: ami mindig a legjobb Bátorinál, a legnagyobb jelenlegi magyar opera-szinésznő. Esendő, emberi, nőies Maddalena az övé, igazi érzelmekkel, nagy drámaisággal, átszellemültséggel. Maddalena alakítása felért egy csodával. Bátori és Fekete pedig nagy kettőst alkottak, már az első estén..ami csak jobb lesz Kálmándi fantasztikus muzikalitással, szép hangjával aratatott nagy nagy sikert. Akit még mindenképp ki kell emelni, az Budai Lívia! Ebben a kis szerepben is megcsillogatta művészetét, vokálisan csodás, és alakítása abban kb, 5-6 percben felért egy tanulmánnyal!! A rendezés igen jó, a 3.felvonásban különösen, ahol a díszlet is találó, a vádlottak bevonulás kifejezetten drámai hatású jelenet. A zenekar igen jó volt, bár néha azért kissé túlságosan erősnek találtam. Összeségében tehát a második szereposztás egyértelműen jobb és viszi a prímet. Egyéni teljesítményben Lukács Gyöngyi Maddalenája a legjobb, az ő énekeskultúrája kiemelkedik, pianói felejthetetlenek. Bátori figurája azonban közelebb áll az ember szívéhez és mivel itt fontos a 3 főszereplő összhangja, ezért tudott jobb lenni a 2.szerepsztás sztem. Szegény Lukács Gy. nem járt jól partnerével, remélem Kiss. B. kipiheni magát.. Egyszóval nagy előadás, büszkék lehetünk rá, az elsőből Lukács Gy. gyönyörű vokális teljesítményére, a második szereposztásra pedig egészében, kiemelten persze a nagy Bátori és Fekete fergeteges kettősére.
13385 Sesto 2007-02-19 00:05:54 [Válasz erre: 13382 bemaria 2007-02-18 19:47:32]
...Ah, ö nyiltan ilyet sosem irna, ettöl sokkal finomabb lélek,...én csupán \"leforditottam magyarra\", hogy \"miröl is van szó\", ezen nemes vállalkozás esetében!... ;-)))
...Ah, ö nyiltan ilyet sosem irna, ettöl sokkal finomabb lélek,...én csupán \"leforditottam magyarra\", hogy \"miröl is van szó\", ezen nemes vállalkozás esetében!... ;-)))
13382 bemaria 2007-02-18 19:47:32 [Válasz erre: 13378 Sesto 2007-02-17 09:02:07]
Már bocsi, de hol írt olyat, hogy \"rusnya\"?:)
Már bocsi, de hol írt olyat, hogy \"rusnya\"?:)
13381 parampampoli 2007-02-18 19:43:20 [Válasz erre: 13375 Figura Berci 2007-02-16 22:43:43]
Majd ha meg tudsz ítélni egy politikust és egy politikát olyan \"magasrendű\" szempontokon túl is, mint hogy mennyi a rezsiköltséged, akkor magasabb osztályba léphetsz, és leállok veled politikáról értekezni. Addig azonban hallgasd tovább, de nélkülem, Orbán politikai hittérítő szeanszait, reptesd őt repülőn vagy más módon, ahova tetszik, de lehetőleg minél messzebbre, oh, Bartolomeo Figuraccia!!
Majd ha meg tudsz ítélni egy politikust és egy politikát olyan \"magasrendű\" szempontokon túl is, mint hogy mennyi a rezsiköltséged, akkor magasabb osztályba léphetsz, és leállok veled politikáról értekezni. Addig azonban hallgasd tovább, de nélkülem, Orbán politikai hittérítő szeanszait, reptesd őt repülőn vagy más módon, ahova tetszik, de lehetőleg minél messzebbre, oh, Bartolomeo Figuraccia!!
13380 Sesto 2007-02-17 18:56:15 [Válasz erre: 13379 Búbánat 2007-02-17 10:21:42]
...sejtettem, pardon: tudtam, hogy számithatok Rád, mint az igazi és utolsó \"Rózsalovagok\" képviselöje!... ;-) \" Mir ist die Ehre widerfahren...\" (=na most akkor elö az ezüst rózsával, különben nem jönnek a fotósok!)
...sejtettem, pardon: tudtam, hogy számithatok Rád, mint az igazi és utolsó \"Rózsalovagok\" képviselöje!... ;-) \" Mir ist die Ehre widerfahren...\" (=na most akkor elö az ezüst rózsával, különben nem jönnek a fotósok!)
13379 Búbánat 2007-02-17 10:21:42 [Válasz erre: 13378 Sesto 2007-02-17 09:02:07]
Még meggyőzöl!... Jó, várom...
Még meggyőzöl!... Jó, várom...
13378 Sesto 2007-02-17 09:02:07 [Válasz erre: 13377 Búbánat 2007-02-17 08:44:19]
...az \"ismeretlen Búbánat-herceg és a bálok magányos, rusnya Hamupipökéi\"-mesés story-ja, fiktiv és valós bálok alapján: szerény véleményem szerint ez nagyon is méltó szituáció lehet egy kiadós cimlap-story-hoz, nem?... Csak semmi (ál)szerénység Búbánat!... Elö frakkot és küldjük a paparazzi-sereget!...
...az \"ismeretlen Búbánat-herceg és a bálok magányos, rusnya Hamupipökéi\"-mesés story-ja, fiktiv és valós bálok alapján: szerény véleményem szerint ez nagyon is méltó szituáció lehet egy kiadós cimlap-story-hoz, nem?... Csak semmi (ál)szerénység Búbánat!... Elö frakkot és küldjük a paparazzi-sereget!...
13377 Búbánat 2007-02-17 08:44:19 [Válasz erre: 13374 parampampoli 2007-02-16 16:29:12]
Ilyen színes hírt nem hagyhattam ki, s ennyi \"politika\" még itt is elmegy... Az \"ártatlan\" \"helyzetelemzésem\" kapcsán kifejtett összehasonlító következtetéseid viszont már tényleg a zenén túli fantázia-világába sorolandók... Megjegyzem,a bálokba ha járok,mindig igyekszem azoknak a hölgyeknek a kedvében járni,azokat táncra felkérni, akikre a \"kutya sem néz rá\", akik szegények, ott ülnek a fal mellett, a gardedám mellett, és szomorúan nézik a tánczene hangjaira egymás karján elsuhanó, egymásba feledkező boldog párokat... És mekkora öröm e kis magányos hamupipőkéknek, amikor odamegyek hozzá és magamhoz vonom! Rólunk még sohasem készült,és valószínűleg nem is fog, címlapkép...
Ilyen színes hírt nem hagyhattam ki, s ennyi \"politika\" még itt is elmegy... Az \"ártatlan\" \"helyzetelemzésem\" kapcsán kifejtett összehasonlító következtetéseid viszont már tényleg a zenén túli fantázia-világába sorolandók... Megjegyzem,a bálokba ha járok,mindig igyekszem azoknak a hölgyeknek a kedvében járni,azokat táncra felkérni, akikre a \"kutya sem néz rá\", akik szegények, ott ülnek a fal mellett, a gardedám mellett, és szomorúan nézik a tánczene hangjaira egymás karján elsuhanó, egymásba feledkező boldog párokat... És mekkora öröm e kis magányos hamupipőkéknek, amikor odamegyek hozzá és magamhoz vonom! Rólunk még sohasem készült,és valószínűleg nem is fog, címlapkép...
13376 WiseGentleman 2007-02-16 23:54:53
Eddig azt hittem, csak egy Politikai homokozó fórumunk van? Mellesleg a bécsi operabálba igencsak nem kívánkozom, és nem irigylem Kóka úrtól az élményt...
Eddig azt hittem, csak egy Politikai homokozó fórumunk van? Mellesleg a bécsi operabálba igencsak nem kívánkozom, és nem irigylem Kóka úrtól az élményt...
13375 Figura Berci 2007-02-16 22:43:43 [Válasz erre: 13374 parampampoli 2007-02-16 16:29:12]
Te elhiszed, hogy a bájgúnárt meghívták? Ne röhögtess. Az a lóvé neki aprópénz. Orbánról meg szállj le végre, régen nem róla szól a történet. Ő csak figyelemelterelés. Azzal foglalkozz, amit 2004 óta Fletó művel. Neked nem emelkedett a rezsiköltséged, a gyógyszered, nem kell vizitdíjat fizetnek? Vagy nem érzed meg a havi plusszkiadásokat? Vagy netán a Kókáék brancsába tartozol? Akkor pedig maradj csönben, amíg még jól élhetsz! A kurva életbe! Másoknak még meleg vízre sem jut...
Te elhiszed, hogy a bájgúnárt meghívták? Ne röhögtess. Az a lóvé neki aprópénz. Orbánról meg szállj le végre, régen nem róla szól a történet. Ő csak figyelemelterelés. Azzal foglalkozz, amit 2004 óta Fletó művel. Neked nem emelkedett a rezsiköltséged, a gyógyszered, nem kell vizitdíjat fizetnek? Vagy nem érzed meg a havi plusszkiadásokat? Vagy netán a Kókáék brancsába tartozol? Akkor pedig maradj csönben, amíg még jól élhetsz! A kurva életbe! Másoknak még meleg vízre sem jut...
13374 parampampoli 2007-02-16 16:29:12 [Válasz erre: 13373 Búbánat 2007-02-16 15:15:13]
Kóka úr az osztrák kormány díszvendégeként vett részt az operabálon, tehát neked nem került pénzedbe. És nekem se. Ellenben Orbán viktor 32 milliós repejegyét anno dacumal mi fizettük. Az adónkból. Az lehet, hogy te szívesen fizetted, de én nem. Kedves Búbánat, kezd rosszat tenni neked a magyar nemzet olvasása, eddig ezen a fórumon nem süllyedtél le annak az \"újságnak\" a szintjére.
Kóka úr az osztrák kormány díszvendégeként vett részt az operabálon, tehát neked nem került pénzedbe. És nekem se. Ellenben Orbán viktor 32 milliós repejegyét anno dacumal mi fizettük. Az adónkból. Az lehet, hogy te szívesen fizetted, de én nem. Kedves Búbánat, kezd rosszat tenni neked a magyar nemzet olvasása, eddig ezen a fórumon nem süllyedtél le annak az \"újságnak\" a szintjére.
13373 Búbánat 2007-02-16 15:15:13 [Válasz erre: 13368 Orfeusz 2007-02-15 07:25:18]
Kóka úr sem vetette meg Hilton kegyeit; lásd a ma reggeli egyik bulvár lap címlapképét! Atszámítva, azért a röpke tízmillió forintos belépőjegyért igazán \"járt neki\", hogy együtt lejtsenek az operabálban a valcer ritmusára...
Kóka úr sem vetette meg Hilton kegyeit; lásd a ma reggeli egyik bulvár lap címlapképét! Atszámítva, azért a röpke tízmillió forintos belépőjegyért igazán \"járt neki\", hogy együtt lejtsenek az operabálban a valcer ritmusára...
13372 WiseGentleman 2007-02-16 10:20:32 [Válasz erre: 13371 Siegfried 2007-02-15 23:10:34]
Sajnos nincsen, én is az interneten foglaltam.
Sajnos nincsen, én is az interneten foglaltam.
13371 Siegfried 2007-02-15 23:10:34
Már nem lehet jegyet kapni a berlini Istenek alkonyára (febr. 25.) WiseGentleman nincs ismerősöd, tudnál jegyet szerezni?
Már nem lehet jegyet kapni a berlini Istenek alkonyára (febr. 25.) WiseGentleman nincs ismerősöd, tudnál jegyet szerezni?
13370 Sesto 2007-02-15 12:14:59 [Válasz erre: 13369 Sesto 2007-02-15 12:05:27]
...bocs´részben storno, ez egy kissé mellément: szóval, nem L. Price volt a fotón látható (\"Opernglas\" 01/07), hanem M. Anderson, G. BUMBRY és S. Verrett: három kiemelkedö afro-amerikai müvészegyéniség,...igy csak valóban L. Price hiányzik a sorból, de bizonyos szempontból talán illendö lenne megemliteni: J. Norman, R. Grist, R. Alexander, B. Hendricks, K. Battle és S. Estes, Ch. Eda-Pierre etc. ...és a felsorolás még közel sem teljes!...
...bocs´részben storno, ez egy kissé mellément: szóval, nem L. Price volt a fotón látható (\"Opernglas\" 01/07), hanem M. Anderson, G. BUMBRY és S. Verrett: három kiemelkedö afro-amerikai müvészegyéniség,...igy csak valóban L. Price hiányzik a sorból, de bizonyos szempontból talán illendö lenne megemliteni: J. Norman, R. Grist, R. Alexander, B. Hendricks, K. Battle és S. Estes, Ch. Eda-Pierre etc. ...és a felsorolás még közel sem teljes!...
13369 Sesto 2007-02-15 12:05:27 [Válasz erre: 13367 WiseGentleman 2007-02-15 00:40:27]
...igy igaz,...és ami különösen tetszett; láttam a napokban egy szenzációs fotót: M. Anderson, L. Price és S. Verrett együtt!!! ;-)
...igy igaz,...és ami különösen tetszett; láttam a napokban egy szenzációs fotót: M. Anderson, L. Price és S. Verrett együtt!!! ;-)
13368 Orfeusz 2007-02-15 07:25:18
Bár nem méltó a topikhoz..de azért beteszem ide: [url]http://www.metro.hu/ananasz/cikk/50805;Rekord-operabál Bécsben Netrebkóval és Hiltonnal[/url]
Bár nem méltó a topikhoz..de azért beteszem ide: [url]http://www.metro.hu/ananasz/cikk/50805;Rekord-operabál Bécsben Netrebkóval és Hiltonnal[/url]
13367 WiseGentleman 2007-02-15 00:40:27 [Válasz erre: 13361 Sesto 2007-02-10 20:06:07]
Boldog születésnapot a Művésznőnek! Egyébként, ha már afro-amerikai énekesnőkről van szó, ha nem is születésnap miatt, de feltétlenül meg kell említeni Marian Andersont is, aki elsőként lépte át a \"color barrier\"-t a Metropolitan-ben.
Boldog születésnapot a Művésznőnek! Egyébként, ha már afro-amerikai énekesnőkről van szó, ha nem is születésnap miatt, de feltétlenül meg kell említeni Marian Andersont is, aki elsőként lépte át a \"color barrier\"-t a Metropolitan-ben.
13366 bemaria 2007-02-12 09:54:34 [Válasz erre: 13363 Búbánat 2007-02-11 21:41:42]
A karmelitákat muszáj leszek megnézni. Az előadás napján lesz egy vetítés a Játékszínben, arra mindenképpen elmegyek, de akkor nem ártana utána még az előadást is megnézni.
A karmelitákat muszáj leszek megnézni. Az előadás napján lesz egy vetítés a Játékszínben, arra mindenképpen elmegyek, de akkor nem ártana utána még az előadást is megnézni.
13364 virius 2007-02-11 22:24:57 [Válasz erre: 13363 Búbánat 2007-02-11 21:41:42]
Ez az újság sajtóhibája. Bátori, az az Éva. A Tamás, az pediglen Bátor.
Ez az újság sajtóhibája. Bátori, az az Éva. A Tamás, az pediglen Bátor.
13363 Búbánat 2007-02-11 21:41:42
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Bátori Tamás az idei programról: A Bécsi Staatsoper vendégjátéka Massenet Manonjánval, Kennetjh MacMillen koreográfiájával 14 opera, 18 koncert, 3 balettelőadás szerepel műsoron, egyebek közt A kékszakállú herceg vára és Poulenc Az emberi hang című monológoperája az amertikai Wendy Waller közreműködésével, Kovalik Balázs rendezésében. A Nemzeti Filharmonikusok koncertszerűen adják elő Debussy Pelléas és Mélisande-ját Kocsis Zoltán vezényletével. Színre kerül még Massenet Werhther című operája a hoirvát nemzeti színház játékában és Petar Selen rendezésében. Pulenc: A karmeliták párbeszédei a zágrábi horváth nemzeti színház előadásában, Gounod Mireille címűoperája a párizsi Del\'Arte zenekar előadásában. Gounod Faustja a kassai állami színház bemutatásában, illetve Halevy A zsidónő című híres operája a litván nemzeti opera tolmácsolásában. A külhoni sztárok mellett fellép Sass Sylvia és Miklósa Erika.
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál Bátori Tamás az idei programról: A Bécsi Staatsoper vendégjátéka Massenet Manonjánval, Kennetjh MacMillen koreográfiájával 14 opera, 18 koncert, 3 balettelőadás szerepel műsoron, egyebek közt A kékszakállú herceg vára és Poulenc Az emberi hang című monológoperája az amertikai Wendy Waller közreműködésével, Kovalik Balázs rendezésében. A Nemzeti Filharmonikusok koncertszerűen adják elő Debussy Pelléas és Mélisande-ját Kocsis Zoltán vezényletével. Színre kerül még Massenet Werhther című operája a hoirvát nemzeti színház játékában és Petar Selen rendezésében. Pulenc: A karmeliták párbeszédei a zágrábi horváth nemzeti színház előadásában, Gounod Mireille címűoperája a párizsi Del\'Arte zenekar előadásában. Gounod Faustja a kassai állami színház bemutatásában, illetve Halevy A zsidónő című híres operája a litván nemzeti opera tolmácsolásában. A külhoni sztárok mellett fellép Sass Sylvia és Miklósa Erika.
13362 Búbánat 2007-02-11 16:11:43 [Válasz erre: 13361 Sesto 2007-02-10 20:06:07]
A végzet hatalma Verditől! Egyik legjobb szerepe Giuseppe Giacomini oldalán - szerencsére DVD-n korlátlanul vissza- meg visszanézhetem!
A végzet hatalma Verditől! Egyik legjobb szerepe Giuseppe Giacomini oldalán - szerencsére DVD-n korlátlanul vissza- meg visszanézhetem!
13361 Sesto 2007-02-10 20:06:07
...kétségtelen, hogy a XX.-sz-i egyetemes operakultúra egyik legkiemelkedöbb alakja volt, lehet szeretni, lehet gyülölni,...DE ma ünnepli 80. születésnapját LEONTYNE PRICE! ;-) Happy Birthday! Ime egy születésnapi köszöntö Manuel Brug tollából is http://www.der-neue-merker.at Musik Weltruhm mit Verdi und Gospel Die amerikanische Opernsängerin Leontyne Price wird 80. Trotz Weltruhm, ersungen auf den bedeutendsten Bühnen, hat sie ihre Heimat Mississippi nie verleugnet und nie vergessen. Von Manuel Brug Leontyne Price Eine Perle, weich schimmernd und milchig zart, ist an sich schon ein besonderes Phänomen. Zum Rarissimum wird sie, wenn es sich um ein schwarzes Exemplar handelt. Eine solche schwarze Perle ist die am 10. Februar 1927 in Laurel/Mississippi geborene Sopranistin Leontyne Price. Keine amerikanische Opernsängerin wird so kultisch verehrt. Keine verband so stark Können mit hoheitsvoller Ausstrahlung, wurde so sehr mit zwei Rollen identifiziert, in denen sie mindestens Met-Geschichte gemacht hat und die ihr wie auf den Leib geschrieben schienen: die der Ptolemäerkönigin in Samuel Barbers glanzvollem Misserfolg \"Anthony and Cleopatra\" und natürlich die nubische Königstochter Aida. Eine Partie, in der Price schlicht und einfach konkurrenzlos war. Keine konnte die Piani so fluten lassen, ähnlich sehnsuchtsvoll die geliebten Wälder und Täler der Heimat besingen. Debütiert hatte Leontyne Price in New York freilich 1961 als Leonora im \"Troubadour\": 42 Minuten Applaus und ein goldener Eintrag in die Met-Annalen waren die Folge. Verdi und Gospel, in der samtweichen, legatoweit ausschwingenden Stimme von Leontyne Price schien das kein Widerspruch, sondern Erfüllung. Eine Verschmelzung scheinbar divergierender Kulturen, Morbidezza und Italianità, gepaart mit Südstaaten-Soul; im immer noch rassistisch determinierten Kunstklima Amerikas der fünfziger und sechziger Jahre eines so explosive wie exorbitante Mischung. Die bis heute nichts von ihrer Provokation und Einzigartigkeit verloren hat. Eine eindeutig schwarze Stimme, die europäischen Ziergesang veredelt, das war unerhört. Dabei hatte die so begabte wie ehrgeizige, unter großen familiären Opfern an der Juilliard School ausgebildete Leontyne Price schon vorher die Massen betört - freilich im angestammten \"Fach\", als sinnlich-sirrende Protagonistin in George Gershwins damals noch als \"Negeroper\" kategorisiertem revolutionärem Musiktheater \"Porgy and Bess\", mit dem sie ab 1952 international tourte. Dort lernte sie auch ihren, den Porgy singenden künftigen Mann William C. Bartfield kennen. Die 1952 geschlossene Ehe wurde 1973 geschieden; längst freilich hatte Leontyne Price nur noch für ihre Kunst gelebt. Groß und statuarisch, würdevoll und stolz, gern mit Turban und in Signalfarben, stilisierte und inszenierte sich Leontyne Price schon lange vor Jessye Norman als Black Queen of Opera. Dabei hatte sie an sich selbst gezweifelt, es später kaum fassen können, was für eine Tür sie mit ihrer Kunst und ihrem Dasein schwarzen Sängern aufgestoßen hatte. Sie selbst nämlich hatte nur noch eine Karriere als Konzertsängerin gesehen, da die Oper in den USA ihrer Hautfarbe weiterhin verschlossen schien. An der liberalen San Francisco Opera sang sie dann doch 1959 - \"nur\" die Madame Lidonie in einem eher exotischen Werk, die eben uraufgeführten \"Dialoge der Karmeliterinnen\" von Poulenc. Allerdings folgten gleich Donna Elvira, Leonora und Aida, in Chicago sang sie Liu und Madame Butterfly, in Wien unter Karajan und in London unter Kubelik, sowie in Verona und Mailand wieder Aida. Nun musste die Met einfach handeln. Die Price war schließlich \"zu Hause\" angekommen, wie sie nie müde wurde zu betonen. Und hatte immer noch zu kämpfen, wollte nicht nur scheinbar assimiliertes und toleriertes Aushängeschild sein.
...kétségtelen, hogy a XX.-sz-i egyetemes operakultúra egyik legkiemelkedöbb alakja volt, lehet szeretni, lehet gyülölni,...DE ma ünnepli 80. születésnapját LEONTYNE PRICE! ;-) Happy Birthday! Ime egy születésnapi köszöntö Manuel Brug tollából is http://www.der-neue-merker.at Musik Weltruhm mit Verdi und Gospel Die amerikanische Opernsängerin Leontyne Price wird 80. Trotz Weltruhm, ersungen auf den bedeutendsten Bühnen, hat sie ihre Heimat Mississippi nie verleugnet und nie vergessen. Von Manuel Brug Leontyne Price Eine Perle, weich schimmernd und milchig zart, ist an sich schon ein besonderes Phänomen. Zum Rarissimum wird sie, wenn es sich um ein schwarzes Exemplar handelt. Eine solche schwarze Perle ist die am 10. Februar 1927 in Laurel/Mississippi geborene Sopranistin Leontyne Price. Keine amerikanische Opernsängerin wird so kultisch verehrt. Keine verband so stark Können mit hoheitsvoller Ausstrahlung, wurde so sehr mit zwei Rollen identifiziert, in denen sie mindestens Met-Geschichte gemacht hat und die ihr wie auf den Leib geschrieben schienen: die der Ptolemäerkönigin in Samuel Barbers glanzvollem Misserfolg \"Anthony and Cleopatra\" und natürlich die nubische Königstochter Aida. Eine Partie, in der Price schlicht und einfach konkurrenzlos war. Keine konnte die Piani so fluten lassen, ähnlich sehnsuchtsvoll die geliebten Wälder und Täler der Heimat besingen. Debütiert hatte Leontyne Price in New York freilich 1961 als Leonora im \"Troubadour\": 42 Minuten Applaus und ein goldener Eintrag in die Met-Annalen waren die Folge. Verdi und Gospel, in der samtweichen, legatoweit ausschwingenden Stimme von Leontyne Price schien das kein Widerspruch, sondern Erfüllung. Eine Verschmelzung scheinbar divergierender Kulturen, Morbidezza und Italianità, gepaart mit Südstaaten-Soul; im immer noch rassistisch determinierten Kunstklima Amerikas der fünfziger und sechziger Jahre eines so explosive wie exorbitante Mischung. Die bis heute nichts von ihrer Provokation und Einzigartigkeit verloren hat. Eine eindeutig schwarze Stimme, die europäischen Ziergesang veredelt, das war unerhört. Dabei hatte die so begabte wie ehrgeizige, unter großen familiären Opfern an der Juilliard School ausgebildete Leontyne Price schon vorher die Massen betört - freilich im angestammten \"Fach\", als sinnlich-sirrende Protagonistin in George Gershwins damals noch als \"Negeroper\" kategorisiertem revolutionärem Musiktheater \"Porgy and Bess\", mit dem sie ab 1952 international tourte. Dort lernte sie auch ihren, den Porgy singenden künftigen Mann William C. Bartfield kennen. Die 1952 geschlossene Ehe wurde 1973 geschieden; längst freilich hatte Leontyne Price nur noch für ihre Kunst gelebt. Groß und statuarisch, würdevoll und stolz, gern mit Turban und in Signalfarben, stilisierte und inszenierte sich Leontyne Price schon lange vor Jessye Norman als Black Queen of Opera. Dabei hatte sie an sich selbst gezweifelt, es später kaum fassen können, was für eine Tür sie mit ihrer Kunst und ihrem Dasein schwarzen Sängern aufgestoßen hatte. Sie selbst nämlich hatte nur noch eine Karriere als Konzertsängerin gesehen, da die Oper in den USA ihrer Hautfarbe weiterhin verschlossen schien. An der liberalen San Francisco Opera sang sie dann doch 1959 - \"nur\" die Madame Lidonie in einem eher exotischen Werk, die eben uraufgeführten \"Dialoge der Karmeliterinnen\" von Poulenc. Allerdings folgten gleich Donna Elvira, Leonora und Aida, in Chicago sang sie Liu und Madame Butterfly, in Wien unter Karajan und in London unter Kubelik, sowie in Verona und Mailand wieder Aida. Nun musste die Met einfach handeln. Die Price war schließlich \"zu Hause\" angekommen, wie sie nie müde wurde zu betonen. Und hatte immer noch zu kämpfen, wollte nicht nur scheinbar assimiliertes und toleriertes Aushängeschild sein.
13360 WiseGentleman 2007-02-09 02:30:25
Nos, hogy stílusos legyek, Germany calling, Germany calling (copyright: Lord Haw-Haw). Vagyis Berlinből jelentkezem, az első estén rögtön a mélyvízbe vetettem magam, s egy Parsifal előadással nyitottam a programot a Deutsche Staatsoperben (Unter den Linden). Az előadás rendezője Bernd Eichinger filmrendező, akihez többek között a Bukás (Der Untergang) című film is fűződik, kozmikus időutazást vízionált a cselekmény hátteréül (térré vált idő - zum Raum wird hier die Zeit, ugyebár), melyben helyet kapott a kannibalizmusra hajazó szeretetlakoma és a new yorki skyline Brooklyn Heights-ból nézve, illetve az éjszakai égbolt planetáriumi részletességgel. A mögöttes jelentéstartalom kibogozásához időre lenne szükség, mindenesetre megjegyzem, hogy szinte már anomáliának számít, ha egy Parsifal-rendezésben a Grál felmutatása nem marad el (ebből látszik, hogy mi is mennyire el vagyunk maradva a világszínvonaltól). A zenei megvalósításról annyit, hogy a szereplők közül kiemelkedett René Pape, mint Gurnemanz. Pape nem \"überbasszus\", mint a tavaly nyáron Budapesten látott Salminen, vagy Rydl, Ridderbush, illetve Gottlob Frick, ugyanakkor rendkívüli érzékenységgel frazeál, bársonyos hangszíne talán Kurt Molléhoz, kifejezéskultúrája és szinpadi jelenléte Hans Hotteréhez hasonlítható (merje valaki ezután azt mondani, hogy Gurnemanz monológja unalmas!). Az előadást Daniel Barenboim vezényelte, ihletett és sok szempontból egyéni, ugyanakkor karakteres interpretációt nyújtott, a Grál-jelenetekben olykor a tempó túl gyors volt (a \"Zum letzten Liebesmahle\" kórus inkább katonaindulóhoz hasonlított, a hajszolt tempóval és a fülrepesztő timpani-ütésekkel, dehát, ez a rendezéshez jobban is illett). Ugyanakkor, nem emlékszem, hogy - beleértve a tavaly nyári budapesti előadást - az előjátékot hallottam-e volna ilyen letisztult áhítattal előadni, tökéletesen érvényesült a wagneri zene \"fluidum\"-jellege.
Nos, hogy stílusos legyek, Germany calling, Germany calling (copyright: Lord Haw-Haw). Vagyis Berlinből jelentkezem, az első estén rögtön a mélyvízbe vetettem magam, s egy Parsifal előadással nyitottam a programot a Deutsche Staatsoperben (Unter den Linden). Az előadás rendezője Bernd Eichinger filmrendező, akihez többek között a Bukás (Der Untergang) című film is fűződik, kozmikus időutazást vízionált a cselekmény hátteréül (térré vált idő - zum Raum wird hier die Zeit, ugyebár), melyben helyet kapott a kannibalizmusra hajazó szeretetlakoma és a new yorki skyline Brooklyn Heights-ból nézve, illetve az éjszakai égbolt planetáriumi részletességgel. A mögöttes jelentéstartalom kibogozásához időre lenne szükség, mindenesetre megjegyzem, hogy szinte már anomáliának számít, ha egy Parsifal-rendezésben a Grál felmutatása nem marad el (ebből látszik, hogy mi is mennyire el vagyunk maradva a világszínvonaltól). A zenei megvalósításról annyit, hogy a szereplők közül kiemelkedett René Pape, mint Gurnemanz. Pape nem \"überbasszus\", mint a tavaly nyáron Budapesten látott Salminen, vagy Rydl, Ridderbush, illetve Gottlob Frick, ugyanakkor rendkívüli érzékenységgel frazeál, bársonyos hangszíne talán Kurt Molléhoz, kifejezéskultúrája és szinpadi jelenléte Hans Hotteréhez hasonlítható (merje valaki ezután azt mondani, hogy Gurnemanz monológja unalmas!). Az előadást Daniel Barenboim vezényelte, ihletett és sok szempontból egyéni, ugyanakkor karakteres interpretációt nyújtott, a Grál-jelenetekben olykor a tempó túl gyors volt (a \"Zum letzten Liebesmahle\" kórus inkább katonaindulóhoz hasonlított, a hajszolt tempóval és a fülrepesztő timpani-ütésekkel, dehát, ez a rendezéshez jobban is illett). Ugyanakkor, nem emlékszem, hogy - beleértve a tavaly nyári budapesti előadást - az előjátékot hallottam-e volna ilyen letisztult áhítattal előadni, tökéletesen érvényesült a wagneri zene \"fluidum\"-jellege.
13359 Sesto 2007-02-08 17:59:43
...akkor ma este ez van beiktatva: STOP / 8. Februar 2007 LA FAVORITE (33. Aufführung in dieser Inszenierung) Dirigent: Vjekoslav Šutej Inszenierung: John Dew Bühnenbild: Thomas Gruber Kostüme: José-Manuel Vazquez Choreinstudierung: Janko Kastelic Léonor de Guzman: Luciana D\'Intino ;-))) Fernand: José Bros :-( Alphonse XI.: Eijiro Kai Balthazar: Ain Anger Don Gaspar: John Dickie Inès: Bori Keszei ;-))) Beginn: 19.30
...akkor ma este ez van beiktatva: STOP / 8. Februar 2007 LA FAVORITE (33. Aufführung in dieser Inszenierung) Dirigent: Vjekoslav Šutej Inszenierung: John Dew Bühnenbild: Thomas Gruber Kostüme: José-Manuel Vazquez Choreinstudierung: Janko Kastelic Léonor de Guzman: Luciana D\'Intino ;-))) Fernand: José Bros :-( Alphonse XI.: Eijiro Kai Balthazar: Ain Anger Don Gaspar: John Dickie Inès: Bori Keszei ;-))) Beginn: 19.30
13358 unicornis 2007-02-07 22:56:12 [Válasz erre: 13357 Verdi13 2007-02-07 22:02:10]
most hogy végigolvastam itt és máshol a benyomásokat, nem-operista kivülállóként -ha megbocsáttok, én is ideírnám az enyémeket: A nyitány \"rendben\" volt, Fekete számomra jól kezdett Ottavioval (nb: nem az ő hangfajára szokták osztani - jó volt hallgatni). M. Levente a bordalban (vino...!!!)komoly teljesítményt nyújtott, a Largo elején kétszer elcsúszott a belépéssel (takarásban)- de a szinpadi játéka és az, hogy érti, amit énekel (D. Carlos) -nagy igéret. Tíz év múlva remélem érett magassága lesz Figarohoz! Rálik Szilvia kiváló volt, számomra a Trubadúr volt a legkiegyensúlyozottabb, ahol Kálmándy is hozta Lunát, és a belépéseit sem rontotta el- ugyanez a Carmenben kínos volt; Kovácsnak háromszor kellett összeráznia a kíséretet és -együtt énekelve végigevezni borulás nélkül a Torreádor-dalt (második sorban majdnem mögötte- szurkoltam Janónak). Kalaf (FA) megérdemelte a vastapsot, Rost Andrea nekem halványabbnak tűnt, a szövegmondását néha nem értem a nagy legátók miatt, ha nem tudnám miről szól, hiányozna (hátrébb biztosan). Szvétek és Sárkány urak a Don Pasqualeban jók voltak, Marfa jóslata merevre és alsó lágéban kissé testetlenre sikeredett. A Prokofjevben gyönyörű dolgokat hallottam a zenekarban (trombitaszóló!), egyébként néhányan a púltba bújva, fül után játszanak. A Fonót én sem tudtam értékelni, erősen \"levezetés jellege volt\"- de az eBattát! soha rosszabb gálát ne halljak. (Battától kevesebb főzenézős és negédeskedős chicagoi nyelvcsapás több lett volna....) Természetesen mindez SZVSZ- és mégegyszer gratulálok. Hajrá, opera! Mindenki legalább egy csokrot érdemel!
most hogy végigolvastam itt és máshol a benyomásokat, nem-operista kivülállóként -ha megbocsáttok, én is ideírnám az enyémeket: A nyitány \"rendben\" volt, Fekete számomra jól kezdett Ottavioval (nb: nem az ő hangfajára szokták osztani - jó volt hallgatni). M. Levente a bordalban (vino...!!!)komoly teljesítményt nyújtott, a Largo elején kétszer elcsúszott a belépéssel (takarásban)- de a szinpadi játéka és az, hogy érti, amit énekel (D. Carlos) -nagy igéret. Tíz év múlva remélem érett magassága lesz Figarohoz! Rálik Szilvia kiváló volt, számomra a Trubadúr volt a legkiegyensúlyozottabb, ahol Kálmándy is hozta Lunát, és a belépéseit sem rontotta el- ugyanez a Carmenben kínos volt; Kovácsnak háromszor kellett összeráznia a kíséretet és -együtt énekelve végigevezni borulás nélkül a Torreádor-dalt (második sorban majdnem mögötte- szurkoltam Janónak). Kalaf (FA) megérdemelte a vastapsot, Rost Andrea nekem halványabbnak tűnt, a szövegmondását néha nem értem a nagy legátók miatt, ha nem tudnám miről szól, hiányozna (hátrébb biztosan). Szvétek és Sárkány urak a Don Pasqualeban jók voltak, Marfa jóslata merevre és alsó lágéban kissé testetlenre sikeredett. A Prokofjevben gyönyörű dolgokat hallottam a zenekarban (trombitaszóló!), egyébként néhányan a púltba bújva, fül után játszanak. A Fonót én sem tudtam értékelni, erősen \"levezetés jellege volt\"- de az eBattát! soha rosszabb gálát ne halljak. (Battától kevesebb főzenézős és negédeskedős chicagoi nyelvcsapás több lett volna....) Természetesen mindez SZVSZ- és mégegyszer gratulálok. Hajrá, opera! Mindenki legalább egy csokrot érdemel!
13357 Verdi13 2007-02-07 22:02:10 [Válasz erre: 13356 Ködlámpa 2007-02-07 20:35:36]
Kösz,hogy kiálltál mellettem... Jól esik... Például asszem neked is volt hasonló afférod... És akkor Sesto volt a csillapító...
Kösz,hogy kiálltál mellettem... Jól esik... Például asszem neked is volt hasonló afférod... És akkor Sesto volt a csillapító...
13356 Ködlámpa 2007-02-07 20:35:36 [Válasz erre: 13353 Verdi13 2007-02-07 19:44:26]
Nyugodj meg Francesco, itt mindenki szeret téged. Elárulom, hogy a csúnya Fruzsi nem ért a zenéhez, csak hallgatja naphosszat, hogy végre dűlőre jusson vele. A szerkesztő bácsi, akinek viszont papírja van róla, kimondottan jóságos ember. (Arra azért kíváncsi lennék, melyik balos káromkodott, és piszkálódott.)
Nyugodj meg Francesco, itt mindenki szeret téged. Elárulom, hogy a csúnya Fruzsi nem ért a zenéhez, csak hallgatja naphosszat, hogy végre dűlőre jusson vele. A szerkesztő bácsi, akinek viszont papírja van róla, kimondottan jóságos ember. (Arra azért kíváncsi lennék, melyik balos káromkodott, és piszkálódott.)
13355 Verdi13 2007-02-07 19:52:52
Eddig én voltam az,aki mindig csitította az indulatokat,hát innentől kezdve nem én leszek,mert most már tudom,hogy velük mit tettek ezezk a piszkok,akik az enyémet is kitörölték...
Eddig én voltam az,aki mindig csitította az indulatokat,hát innentől kezdve nem én leszek,mert most már tudom,hogy velük mit tettek ezezk a piszkok,akik az enyémet is kitörölték...
13354 Verdi13 2007-02-07 19:45:12
És tesséjk ezt nyugodtan kitörölni,de levágom még ezt a balhét... Piszokság!(hogy finom legyek és úrias)
És tesséjk ezt nyugodtan kitörölni,de levágom még ezt a balhét... Piszokság!(hogy finom legyek és úrias)
