Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


2158 Búbánat 2014-05-05 13:59:28
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-mosoly-orszaga-szorakozas-es-jatek-komoly-uzenettel/994; A mosoly országa - szórakozás és játék, komoly üzenettel [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-04-30 Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét. "A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" - mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, a színház főigazgatója. A direktor kiemelte, kollégáival ezúttal is arra törekedtek, hogy a klasszikus produkció mai hangvételt kapjon. A modern és a tradicionális vonal összhangját erősítik a jelmezek és a díszletek is. Gyamathy Ágnes színpadképében a keleti és a nyugati világ találkozik. Az aprólékos részletességgel kidolgozott bútorok mellett, fő motívumként az európai, illetve kínai stílusú legyezők jelennek meg. Horváth Kata jelmeztervező szerint nehéz, de egyben nagyon élvezetes munka volt a kosztümök elkészítése, megtervezése, ami hosszadalmas és alapos előkészítést igényelt. A több mint 300 színes öltözék természetesen szintén ötvözi a modern és a klasszikus motívumokat. "A múlt század elején kedvelték a keleti témájú zenés darabokat, Lehár műve mellett ekkoriban született Puccini Pillangósasszonya és Kálmán Imre Bajadérja is. Mindhárom műben közös, hogy ugyanarra a kérdésre keresik a választ: találkozhat-e egy európai és egy ázsiai ember érzelemvilága, avagy a különböző népek gyermekei közt létrejöhet-e igazi szerelem. Ez a kérdés abban az időben foglalkoztatta az embereket, és úgy gondolom, hogy ma is ugyanilyen aktuális, hogy hogyan lehetnek a különböző kultúrkörökből érkezők elfogadóak egymással. Manapság ez igazából nem csak a kulturális különbségeket érinti, hanem általában a másság elfogadását. A mosoly országának igen fontos üzenete van, mert ellentétben azzal a fajta elutasítással, ami napjainkat jellemzi mindennel szemben, ami kicsit is más, ismeretlen, megmutatja, rávilágít arra, hogy a különbözőségek az életünk szépségét adják" - hangsúlyozta KERO®. Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy véli, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. "Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak, meg tudunk felelni, és a saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet. A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. "A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől, Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni." Bordás Barbara először énekli Lizát, a szerep pedig több szempontból is kihívást jelentett számára. "Az évad elején még nem tudtam, hogy Lizát fogom énekelni, így nagyon gyorsan kellett elsajátítanom ezt a nehéz zenei anyagot. A karakter megformálása is nagyobb kihívást jelent, hogy A mosoly országában a két főszereplő nem a külvilággal, hanem saját magával vív valamiféle belső harcot: nem azért nem találják meg egymás mellett a boldogságot, mert valaki vagy valami ezt akadályozza, hanem mert a saját büszkeségük, értékrendjük befolyásolja őket ebben" - véli Bordás Barbara, aki szerint Lehár Ferenc műve igen összetett darab, mély érzelemvilággal, ami bonyolultabb karakterformálást igényel, mint a többi primadonna szerep. Lizaként Frankó Tünde és Bordás Barbara mellett még Lukács Anita is színpadra lép A mosoly országa előadásban. A férfi főszerepet szintén három művész alakítja: Boncsér Gergely, Homonnay Zsolt és Vadász Zsolt. "A mosoly országa mondhatni az operettek unikuma. Annak ellenére, hogy ötödszörre talál meg ez a főszerep, nagyon boldog vagyok, hogy újra énekelhetem Szu-Csongot, mert lelkileg már érettebben tudtam rákészülni a szerepre" - mondta Vadász Zsolt, hozzátéve, hogy a darab próbafolyamata is nagyon izgalmas volt, a bemutatóig pedig már csak az utolsó simítások vannak hátra. Boncsér Gergely hangsúlyozta, hogy az általa megformált karakter személyisége fontos üzenetet hordoz a mai ember számára. "Arra az önuralomra és visszafogottságra, a mindig tiszta és őszinte megnyilvánulásra, ami Szu-Csongra jellemző, nem tudnék példát mondani a hétköznapokból. Emellett a herceg egy gondolkodó, mélyérzelmű figura, akinek minden szavából sugárzik a megfontoltság." A mosoly országa nem csak a szereplők karaktere vagy zeneisége miatt jelentett kihívást az alkotók és a művészek számára, hanem azért is, mert egy olyan operettről van szó, aminél elmarad a "happy end". "A darab vége szomorúságba, elválásba hajlik, ez a közönség számára talán nem annyira vonzó, pláne, hogy A mosoly országában nem csak a fináléból hiányzik a vidámság, de a dalok nagy része is inkább melankolikus. Ezért az eddigi tapasztalatok alapján úgy döntöttünk, hogy átdolgozzuk a darabot, megtartva az eredeti zenét, de hozzátéve azt a vircsaftot, lendületet, ami csak a magyar előadásokra jellemző" - mondta Kerényi Miklós Gábor. A darab rendezője elárulta, hogy a történetbe beleszőttek egy erős táncos-komikus vonalat, ami jól ellensúlyozza az operett hangsúlyos drámai szálát. "Hatfaludy Ferenc gróf az eredeti darabban kicsit régimódi másodbonviván volt, mi pedig megpróbáltuk modernizálni a figurát, amelyből végül nem egyszerű huszártiszt lett, hanem egy katonakarmester, akinek tánc- és énekjeleneteit is igyekeztünk hangsúlyosabbá tenni. Annak idején Ferit Rátonyi Róbert játszotta, aki több különleges betétet is rendelt ahhoz a két számhoz, amit Mi-vel adott elő: charlestont, angolkeringőt, foxtrottot - ez óriási sikert aratott. Ám miután Rátonyi távozott az Operettszínháztól, ezek a betéteket kivették a darabból. Sajnos, semmilyen formában nem maradtak fenn források, információk ezekről a táncokról, ezért Lőcsei Jenő koreográfussal újakat készítettünk, visszacsempészve az előadásba ezt a Rátonyi-féle ötletet" - avatott be a kulisszatitkokba KERO®. Hatfaludy Ferenc gróf szerepében Szabó Dávid és Kerényi Miklós Máté mellett Kádár Szabolcs is látható, párjukat, Mi-t, pedig Dancs Annamari és Szendy Szilvi alakítják. "Hatfaludy Feri már sok mindent megélt, sok mindent tud a világról, nagy meglepetést nem lehet neki okozni - egészen addig, amíg nem találkozik Mi-vel, ezzel a különleges kínai lánnyal, akitől kicsit megbolydul az élete. Bár útjaik elválnak, Hatfaludy három hónapon át azon gondolkodik, milyen hatással volt rá Mi, végül pedig arra az elhatározása jut, hogy a lány után megy Kínába, mert nem csak ő érdekli, de az a világ is ahonnan jött" - mesélte Kerényi Miklós Máté az általa megformált szerint a gróf- katonakarmesterről, aki a színész szerint sokkal komolyabb és okosabb karakter, mint ahogy ez egy átlagos táncos-komikus szerepnél megszokott. Kerényi Miklós Gábor végezetül kiemelte azt is, hogy az Operettszínház új darabja, A mosoly országa attól lesz különleges, hogy érintetlen marad benne a hangsúlyos drámai vonal, ám a megerősített komikus száltól a darabban a szórakozás és a játék együtt lesz jelen a komoly üzenettel. A május 16-ai premieren és az azt követő előadásokon a produkcióban látható még Földes Tamás, Németh Attila, Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor, Vásári Mónika, Kolti Helga, Faragó András, Józsa Imre, Kristóf István, Balogh Bodor Attila és Péter Richárd.

2157 Búbánat 2014-05-03 11:23:38
Huszti Péter holnap 70 éves! Ebből az alkalomból a Duna Tv ma 16.05-től műsorára tűzi: Az élet muzsikája – Kálmán Imre című színes, magyar-szovjet életrajzi zenés filmet 106 perc (1984 ) Rendező: Palásthy György Forgatókönyvíró: Jurij Nagibin Operatőr: Herczenik Miklós, Grigorij Belenkij Zene: Kálmán Imre Szereplők: Huszti Péter (Kálmán Imre) Piros Ildikó (Paula) Eszenyi Enikő (Vera) Kállay Ilona (Anya) Szabó Sándor (Apa) Tatyana Plotnikova (Ágnes) Melis György (Alexander Girardi) Pásztor Erzsi (Pervicsné) Balázs Péter (Kálmán Imre féltestvére) Csongrádi Kata (Gréti) Szerednyey Béla (Johan) Helyey László (professzor) Katona János (Béla, Kálmán Imre testvére) Baranyi László (Franzi) Miklóssy György (Józsi nagybácsi) Mányai Zsuzsa (Ms. Hannelore) Ullmann Mónika (Kálmán Imre lánya) Továbbá szerepel még: Ernyey Béla, ifj. Latabár Kálmán, Korcsmáros Péter, Farkas Zsuzsa, Kertész Péter, Irina Gubanova, Lakatos Gabriella, Vladimir Ferapontov, Rátonyi Róbert, Tatyana Nikitina, Halász László, Boros Zoltán, Velenczei István, Makay Sándor, Harkányi Endre, Leisen Antal, Hacser Józsa, Horkay János A zenei betétekben közreműködnek: Sass Szilvia, Kincses Veronika, Pászthy Júlia, Zempléni Mária, Zsadon Andrea, Ilosfalvy Róbert, Gulyás Dénes, Hűvösvölgyi Ildikó, Kovács Zsuzsa.

2156 Búbánat 2014-05-01 11:42:57
Ma délután a Duna TV-ben 15.10 – 17.00: [url] http://www.port.hu/csardaskiralyno_die_czardasfurstin/pls/w/films.film_page?i_film_id=17961; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő [/url] - színes, magyarul beszélő, NSZK-magyar-osztrák operettfilm, 101 perc, 1971 Rendező: Szinetár Miklós író: Békeffy István, Kellér Dezső forgatókönyvíró: Mischa Mleinek, Szinetár Miklós operatőr: Bíró Miklós Szereplők: Psota Irén (Marie-Louise/Cecilia) Anna Moffo (Vereczky Szilvia) René Kollo (Edwin herceg) Németh Sándor (Bóni gróf) Latinovits Zoltán (Miska főpincér) Mensáros László (Feri bácsi) Huszti Péter (Lonsdorf kapitány

2155 Haandel 2014-05-01 07:55:42
[url]http://oe1.orf.at/programm/371011;Robert Stolz dirigiert Johann Strauß, Karl Millöcker, Franz Lehár und Emmerich Kálmán[/url] Donnerstag 01. Mai 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Mit Hilde Güden, Margit Schramm, [url]http://www.ebay.de/sch/i.html?_trksid=p2050601.m570.l1313.TR2.TRC0.A0.H0.XZigeunerbaron+Hazy&_nkw=Zigeunerbaron+Hazy&_sacat=0&_from=R40;Erzsebet Hazy[/url], Rudolf Schock, Ferry Gruber, Jerry Jennings, Claudio Nicolai, Julius Katona u.a.

2154 Búbánat 2014-04-26 11:18:12 [Válasz erre: 2153 Haandel 2014-04-26 08:08:12]
Már csak Richard Bonynge karmester neve miatt is figyelemkeltő ez A bajadér-koncert. (Sydney operaházában Csárdáskirálynőt is vezényelt, mely DVD-n is kijött.)

2153 Haandel 2014-04-26 08:08:12
Aufzeichnung des Konzerts vom Freitag 14.02.2014 in der Kölner Philharmonie. [url]http://www1.wdr.de/radio/orchester/rundfunkorchester/konzerte/diebajadere108.pdf;Emmerich Kálmán: "Die Bajadere"[/url] 26.04.2014 | 20.00 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Heike Susanne Daum, Sopran Anke Vondung, Mezzosopran Christian Sturm, Tenor Christoph Genz, Tenor Stephan Genz, Bariton Miljenko Turk, Bariton Ulrich Hielscher, Erzähler und Gesang WDR Rundfunkchor Köln Robert Blank, Einstudierung WDR Rundfunkorchester Köln [url]http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Bonynge;Richard Bonynge[/url], Leitung

2152 Búbánat 2014-04-17 16:45:41
Lehár Ferenc - Viktor Léon, Fritz Löhner-Beda, Ludwig Herzer: A mosoly országa Bemutató: 2014. május 16., Budapesti Operettszínház A szereposztások: Szu-Csong herceg - Boncsér Gergely, Vadász Zsolt Liza – Frankó Tünde, Borbás Barbara, Lukács Anita Hatfaludy Ferenc gróf – Kerényi Miklós Máté, Szabó Dávid, Kádár Szabolcs Mi, a herceg testvére – Dancs Annamari, Szendy Szilvi Csang, a herceg nagybátyja – Földes Tamás, Németh Attila Lichtenfelds gróf, táborszernagy – Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor Amália – Vásári Mónika, Kolti Helga Főeunuch – Faragó András, Józsa Imre Fu-Li, követségi titkár – Kristóf István Tábornok - Balogh Bodor Attila, Péter Richárd Díszlettervező: Gyarmathy Ágnes Jelmeztervező: Horváth Kata Koreográfus: Lőcsei Jenő Karigazgató: Drucker Péter Színpadra alkalmazta: Kállai István és Kerényi Miklós Gábor (KERO®) Műfordító: Harsányi Zsolt Zenei vezető és karmester: Makláry László Karmester: Balassa Krisztián Rendező: Kerényi Miklós Gábor (KERO®) A mosoly országa keleti koloritban gazdag zenés színházi mű, akárcsak Puccini Pillangóasszonya vagy Kálmán Imre Bajadérja. A „különböző népek gyermekeinek szerelme” problémakör gazdagodik tovább a bőrszínek és a kulturális értékek sokszor nehezen összebékíthető konfliktusain keresztül ebben az operettben. A bécsi arisztokrata lány és a kínai diplomata szerelme romantikus mesének tűnik, de a XXI. században – ha csak a kis Bhután állam uralkodójának és az ő magánéletének problémáit elemezzük – a helyzet szinte alig más. A lényeg a társadalom elvárásaiban, a különböző megfelelési szándékokban, és az egyén szabadságát oly sokszor korlátozó körülmények elfogadásában, vagy felrúgásában rejlik. Igazi, minden kötöttséget elmosó szerelemről, s ugyanakkor a felelősségérzet fontosságáról mesél ez a gyönyörű dallamokban gazdag, sok humorral és játékkal fűszerezett darab. A mosoly országa szívet-lelket bizsergető-melengető vallomás az ember dolgáról a világban, magánszemélyként és közszereplőként. Sok nevetés és tréfa mellett ez az operett azon ritka kivételek közé tartozik, melynek a vége nem igazi happy end… De, hát valljuk be, az se baj, ha néha szembesülünk egy megoldhatatlannak látszó helyzet gyötrelmeivel, s azért némi reménysugár a boldogságra talán még ebben az operettben is marad…" Forrás: 7óra7.hu

2151 Búbánat 2014-04-17 16:08:18
"A Miskolci Operafesztiválon lesz látható 2014. június 15-én A víg özvegy című nagyoperett. A Bartók Plusz lepte már meg közönségét az opera hagyományos felfogásától eltérő darab választásával. Lehár műve bármennyire is meghökkentő műsorán, tudnunk kell, a világ más operaszínpadai is műsorukra tűzik. A Metropolitanben a jövő évadban az operett főszerepét Renée Fleming énekli. Miskolcon, csupán az Operafesztiválon, egyetlen alkalommal az operett címszerepében a Covent Gardenben, a Carnegie Hallban, és persze a New York-i Metropolitanben is fellépő VIZIN VIKTÓRIA hallható." Lehár Ferenc: A víg özvegy 2014. Június 15. Vasárnap - 19:00 Nagyszínház Operett két felvonásban • A Miskolci Nemzeti Színház előadása • Címszerepben: Vizin Viktória • Rendező: Rusznyák Gábor • Vezényel: Cser Ádám Jegyár: 3000 Ft / 2600 Ft / 1500 Ft

2150 Búbánat 2014-04-08 13:37:38
Az angol klasszikus operett „atyjának”, Sir Arthur Sullivan-nek nagyon ritka, alig ismert operettje a [url] http://www.allmusic.com/album/sir-arthur-sullivan-the-beauty-stone-mw0002592967; The Beauty Stone [/url] (magyarra talán úgy fordítható: „A szépség-kő"), mely egyik utolsó nagyszabású műve volt: a komponista halála előtt két évvel (1898) volt a bemutatója Londonban, a Savoy Theatre-ban. Ennek az operett-ritkaságnak („romantic musical drama” két felvonásban) a CD felvételét tavaly év végén hozta ki a CHANDOS kiadó. Catalog Number: 10794 A felvételen közreműködik a BBC National Chorus of Wales, The BBC National Orchestra of Wales. Vezényel: Rory MacDonald A közreműködő énekművészek között találhatóak: Rebecca Evans, Stephen Gadd, Alan Opie, Toby Spence, Richard Suart, Catherine Wyn-Rogers, Elin Manahan Thomas, Madeleine Shaw, David Stout. A három lemezt tartalmazó original csomagolású dobozt a napokban láttam a Rózsavölgyi zeneműboltban bent, kihelyezve a pulton.

2149 Haandel 2014-04-04 16:37:02
Lietuvos operos ir baleto teatro spektaklis [url]http://www.lrt.lt/mediateka/paieska;LRT Videótár[/url] → Paieška = operet

2148 Búbánat 2014-04-03 11:57:13
Olvasom az Operettszínház májusban bemutatandó [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=show&rId=175&mId=5757&evad=9; A mosoly országa [/url] alkotóinak és szereplőinek névsorát, és azt is, hogy a „mai színpadra alkalmazta” Kállai István dramaturg és Kerényi Miklós Gábor rendező. A nemrég felújított Cirkuszhercegnő után már előre tartok ettől a lehetséges átfazonírozástól…! De ne legyen igazam…

2147 Haandel 2014-04-02 15:43:32
Live aus dem Münchner Prinzregententheater [url]http://www.br.de/radio/br-klassik/programmkalender/sendung759644.html;"Wir tanzen auf einem Pulverfass"[/url] Die Operette am Vorabend des Ersten Weltkrieges 02.04.2014 | 19:30 bis 21:05 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;BR-Klassik[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Mit Musik von Irving Berlin, Jean Gilbert, Emmerich Kálmán, Gustave Kerker, Walter Kollo, Franz Lehár, Paul Lincke, Oscar Straus und Leslie Stuart. Solisten: Magdalena Hinterdobler, Stefanie Dietrich, Sopran; Ricardo Frenzel Baudisch, Thomas Blondelle, Tenor

2146 Búbánat 2014-03-29 12:57:45
A Duna Tv-ben, ma 21 és 22 óra között a Hogy volt?! című adásban Tiboldi Mária operettprimadonnát köszöntik. Műsorvezető: Radványi Dorottya és Gaskó Balázs

2145 Búbánat 2014-03-27 13:04:35
Ez a kritika a Cirkuszhercegnő második szereposztással játszott bemutatójáról szól: [url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/semmi_cirkusz; Semmi cirkusz [/url] 2014. március 14. - Kolozsi László - Fidelio - Bár a címe eredetileg mást sejtet, Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjében épp a cirkusz az, ami a legkevésbé érdekes. Kolozsi László a Budapesti Operettszínház legújabb bemutatóján járt. „A recenzens, ha emlékezete nem csal, ebben az évtizedben kétszer látta ezt az operettet, egyszer a kolozsváriak előadásában, egyszer pedig Szegeden, és alapvetően nem a cirkusz maradt meg emlékezetében, hanem Fedóra megformálói (különösen Rálik Szilvia). Ami nem azt jelenti, hogy nincs jelentősége a három alaphelyszínnek, ne lenne fontos, hogyan is fest a cirkusz (ahol fellép Mister X), a cári udvar, a bálterem (ahol a szerelmesek újra láthatják, álarc nélkül egymást), és a bécsi szálloda (ahol mindenre fény derül).” „Ez az eredetileg félreértés és átverés-komédia Verebes István keze alatt izgalmakkal telítődik. Beépül a filmekben használatos időzár effektus (Mister X-nek huszonnégy órája marad Szentpéterváron, hogy összefusson azzal a nővel, akit nem tud törölni emlékezetéből), de amit nyert az előadás a réven, azt elvesztette a vámon: vagyis a drámából számos komikus helyzet, értelmező jelenet kikerült. Ahogy kikerült belőle tulajdonképpen a cirkusz is. Békeffy István és G. Dénes György magyarítása alapvető - a drámát kiszélesítő, ugyanakkor egyes helyeztek komikus élét kicsorbító - változásokon esett át, kezdve azzal, hogy Slukkból Schlumberg lett (vagyis a darab sok szempontból a bécsi Theater an der Wien-ben 1926 novemberében bemutatott Die Zirkusprinzessinhez közeledett, és a Király Színházi verziótól távolodott). A szöveg maibb lett, viccesebb, köznapibb.”

2144 Búbánat 2014-03-14 16:52:25
Kiváló művész lett Makláry László Árpád, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója,Érdemes Művész! Gratulálunk a kiváló karmesternek újabb magas állami művészeti kitüntetéséhez!

2143 telramund 2014-03-10 16:06:30 [Válasz erre: 2140 Búbánat 2014-03-10 14:40:44]
Meg a korábban írt Kalocsay,Jankovits,.Oszwald,Csere felállásban is.

2142 Búbánat 2014-03-10 14:41:59
[url] http://nol.hu/kult/fay_miklos__cirkusz_az_operettben?ref=sso; Fáy Miklós: Cirkusz az operettben [/url] "Van egy örök feloldatlanság az operettben, pontosabban az operett mai utóéletében, nevezetesen az, hogy az ember bemegy, körülbelül mindenre felkészülve, és meglepődve tapasztalja, hogy azok a nézőtársak, akik pénzt áldoztak egy kis szórakozásra és felejtésre, szemmel láthatólag úgy érzik, hogy megkapták, amire vágytak." NOL| 2014. március 10. |

2141 Búbánat 2014-03-10 14:41:18 [Válasz erre: 2138 Búbánat 2014-03-09 14:17:56]
[url] http://vivalamusical.hu/galeria/a-cirkuszhercegno-fischl-homonnay-stohl-szendy-szabo-d-operettszinhaz-2014-ma; Képgaléria -2 ´[/url]

2140 Búbánat 2014-03-10 14:40:44 [Válasz erre: 2139 telramund 2014-03-10 13:40:08]
Igen, van CD-is: Házy Erzsébettel...

2139 telramund 2014-03-10 13:40:08
Na szép kis operett előadás mikroporttal.Gyanús is volt,hogy Homonnay Zsoltot ,ahogy írtad lehetett hallani.Verebes nem úgy volt,hogy visszavonul a pályáról?Vagy csak vidéki magányba kívánkozott?A West side storyt is akkor néztem meg Magyarországon utoljára,amikor Eszenyi átdolgoztatta a szöveget.Na az ilyen átdolgozásból,mégha elviselhető is köszönöm nem kérek.Kár ,igy a Cirkuszhercegnő is kimarad.Jó nekem belőle a cd is.Ott legalább nem zavar,hogy műhangot hallok.

2138 Búbánat 2014-03-09 14:17:56 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2014-03-09 12:50:03]
[url] http://www.operett.hu/video.php?kategoria=95; A Cirkuszhercegnő - sajtótájékoztató az alkotókkal és szereplőkkel – video [/url] [url] http://www.operett.hu/galeria.php?kategoria=273&kep=11115; A Cirkuszhercegnő – sajtótájékoztató – képgaléria [/url]

2137 Búbánat 2014-03-09 13:47:54 [Válasz erre: 2136 Búbánat 2014-03-09 12:50:03]
A Cirkuszhercegnő bemutató előadásán jóleső érzés volt látnom a közönség körében helyet foglaló ismert művészeket az Operettszínházból, akik nemcsak az új darabra, hanem művészkollégáikra is kíváncsian -jöttek el. Ezt a gyakorlatot (mentalitást) a többi színház, vagy az Opera művészei is átvehetnék -követhetnék... Egyáltalán nem hiúsági kérdés ez, nem is feszélyezettség-féltékenység-irigység álljon emögött; természetesnek kellene lennie, hogy egymásra odafigyeljenek, a másik pályatárs-kolléga munkája iránt is érdeklődjenek. Az Operettben, az előadásokra érkező közönség körében ennek jó példájával rendszeresen találkozhatunk - és nemcsak a premiereken!

2136 Búbánat 2014-03-09 12:50:03 [Válasz erre: 2128 Búbánat 2014-03-07 10:50:15]
Beszámolómat a péntek esti Cirkuszhercegnő-premierről írom. Két idézettel kezdem: Kerényi Miklós Gábor – igazgató: "Régóta várat magára, hogy az Operettszínház bemutassa A Cirkuszhercegnőt - ez a pillanat most érkezett el. A néző teljesen jogosan arra számít, hogy egy, a cirkusz világában játszódó darabban látványos mutatványok is lesznek - hogy ez megvalósul-e majd az Operettszínház színpadán, a bemutatón kiderül... Mindenesetre már az nagy mutatványnak számít, hogy A Cirkuszhercegnőt úgy igyekszünk bemutatni, hogy egyszerre legyen tradicionális, ugyanakkor korszerű és izgalmas. Hogy ez a mutatvány sikeres legyen, felkértük az operett szövegkönyvének átdolgozására és a darab rendezésére Verebes Istvánt, akinek Mágnás Miskáját már 12 éve sikerrel játsszuk az Operettszínházban" Verebes István – rendező: „[…] Én magam ugyanis nem szeretem azokat az előadásokat, ahol a közönség nem azt a darabot kapja, aminek a címe a színlapon szerepel" - árulta el Verebes István, aki fél éven át dolgozott a Kálmán-operett átiratán. "Be kell vallanom, az elmúlt napokban jutottam el arra a szintre, hogy megnyugodtam: azt láttam a színpadon, amit megálmodtam" Nos, a darab maga nem újdonság számomra, hiszen Kálmán Imre operettjét először 2007-ben láthattam a Szegedi Nemzeti Színház produkciójában és alig egy éve annak, hogy tavaly áprilisban Pesten járt a Kolozsvári Magyar Színház társulata ugyanezzel a darabbal (bemutatkozásukról az 1977-es sorszám alatt írtam meg a beszámolómat), hogy aztán harmadszorra is, tegnap este szerencsém legyen a Cirkuszhercegnőhöz. Persze az operett zenéjét gyerekkorom óta ismerem a rádióból és lemezről (több részletét felvették a rádió és a hanglemezgyár stúdióiban), úgyhogy legfeljebb az zavart a mostani új rendezésben, hogy Verebes István nemcsak a szövegkönyvbe, hanem Kulinyi Ernő számomra jól ismert és szeretett eredeti dalszövegeibe is jócskán belenyúlt. Mondhatjuk: megmaradtak ugyan a cselekmény fő szálai, de a librettó és dalszövegek hallatán vadonatúj operettet kaptunk – hiába az ismerős zene és dallamvilág. (Aki most először látta ezt az operettet színpadon, annak nem kellett ilyesmin rágódnia – hiszen az újszülöttnek is minden új…). Mégis, Verebes István érdemét nem lehet elvitatni, hiszen a darabot magasan a megszokott operettszínpadi színvonal felett rendezte meg. Tehát úgy vagyok ezzel az operett-újdonsággal, hogy valami mást kaptam, mint amit eddig ismertem és vártam. De a benyomások így is pozitívak, mert a rendező és a munkatársai „nem erőszakolták” meg az 1926-ban bemutatott operettet: a mai szövegek ugyanis hordozzák az eredeti librettó szellemiségét, mondanivalóját, és a cselekmény sem akar – egy-két „beszóláson” túl - aktualizálni, meg aztán kapjuk a jól ismert Kálmán-melódiákat is az eredeti partitúra alapulvételével, továbbá a színpadon korhű köntösben (díszlet-jelmez) elevenedik meg a történet: a szentpétervári cirkusz kulisszái között (1. felvonás), Wladimir nagyherceg szentpétervári palotájában (2. felvonás) illetve egy bécsi szállodában (3. felvonás) játszódik. Röviden a Cirkuszhercegnőről - az eredeti szövegkönyv szerint (ami részben módosult – de nem lényegbevágón - a szövegátírás során.) Egykor a nyalka cári tiszt, Fegya beleszeretett Fedórába, nagybátyja, a gazdag herceg menyasszonyába, de a lányt a herceg vette el, aki aztán tönkretette a tiszt karrierjét. Fegya elkeseredésében Mr. X néven a szentpétervári cirkusz vakmerő artistája lesz. Innen indul az operett cselekménye. Mivel álarcban lép fel, senki sem tudja, ki a titokzatos Mister X. A megözvegyült Fedora eleinte visszautasítja a rangon aluli Mister X közeledését, de amikor az leleplezi magát, Fedora hozzámegy feleségül, és ő lesz a cirkusz hercegnője. Ez a nem túl bonyolult és nem igazán eredeti történet ebben a rendezésben kissé átalakul, a befejezés úgy módosul, hogy a „cirkuszhercegnő”, Fedora Fegya felesége lesz (aki már nem Mr. X), de feltételül szabja, hogy csak akkor megy hozzá, ha kedvese távozna a cirkusz veszélyes világától. Fedja örömmel teljesíti szíve választottja kívánságát. Még egy mellékszálon is zajlik a móka: Mabel Gibson kisasszony, műlovarnő és Tony, egy bécsi hotel tulajdonosa fiának mulatságos jelenetei (ők is arra vágynak, hogy „összeboronálják”, és mihamarabb távozzanak ebből az idegen országból) összefonódnak a szerelmesekével; utóbbiak közé akadályként tornyosul egy orosz nagyherceg fellépése, aki minden követ megmozgat, hogy elválassza egymástól őket, mivel ő is magáénak szeretné tudni a szépséges Fedórát, de a szubrett – táncoskomikus-pár Fegya segítségére sietnek… Persze, a harmadik felvonás végére teljes a "happy and". Mindenki megtalálja párját, a herceg meg hoppon marad. Idemásolok egy bekezdést abból a beszámolómból – mert idevág -, amit a kolozsvári társulat említett tavalyi Cirkuszhercegnő- produkciójáról írtam: „[…] nem ártott volna a darabot dramaturgiai szempontból, és a dialógusokat is tekintve, kissé feszesebbre venni! Csak egy példa: az operett ének-zene betétszámainak 95 százalékát az első két felvonás tartalmazza (köztük a két nagyszabású finálét); … a produkció harmadik felvonása szinte csak prózából (bohózat) áll…. Ebben a felvonásban mindössze két rövid ének-táncos jelenet van, és az elsőre is csaknem 20 percig várni kell! Tehát, lehetett volna jócskán meghúzni a szövegből, és rövidebb felvonásokra, vagy akár két részre bontani a cselekményt, hogy a zenei betétek elosztása is arányos legyen.” Ezen a problémán az Operettszínház mostani produkciója annyiban segített, hogy rövidebbre, feszesebbre vette az utolsó részt, aminek a helyszíne már egy bécsi szálloda. Itt futnak össze a szálak, ide érkezik „haza” Tony az ő Mabeljével, akit bemutat édesanyjának, Carla Schlumbergernek, aki most a hotel tulajdonosának a felesége. Őt a nagyszerű „örökifjú” Lehoczky Zsuzsa alakítja, a rendező ezzel alkalmat teremtett a művésznőnek, hogy a mai napig megőrzött tehetségét és humorát ebben a jelenetben érvényre juttassa. Egyébként a korabeli bécsi bemutató szövegkönyvében is ennyire lekurtított a harmadik felvonás. Verebes István rendező gondos és értő keze egységes játékstílust varázsolt a komplex – énekes-táncos-színészi – műfaj bonyolult labirintusába. Remek szereplőket sorakoztat fel Verebes. A címszerepben az elragadó primadonna, Fischl Mónika bájolja lényével, hangjával, színpadi jelenlétével közönségét (Fedóra belépőjét hatalmas ováció fogadja), akinek partnere Mr. X (Fegya) szerepében az ugyancsak kitűnő Homonnay Zsolt ugyancsak elnyerte a publikum tetszését. A népszerű tenor-bonviván különösen a híres „Egy drága szempár”- dalával szerezhetett újabb híveket magának. A szubrett-táncoskomikus párt megformáló Szendy Szilvinek és Szabó Dávidnak is igen sokat tapsolhattunk, akik jól bevált, rutinos tánctudásukat ismét megcsillogtathatták. Lehoczky Zsuzsát már említettem, a szállodatulajdonos férjet bumfordi bájjal Faragó András abszolválja, míg a kellemetlenkedő cári tisztet, Sergius Wladimir herceget vendégként az Stohl András játssza (és énekli is), akit a média- és a színházvilág mostanában különös előszeretettel foglalkoztat: az életében egy számára kellemetlen következményekkel járó „mutatványát” honoráló, messze nem szibériai „száműzetés”-sel járó kényszerű magányából újra aktiválva látjuk viszont az Operettszínház színpadán. Csak remélni merem, hogy a tehetséges színművésznek, akit a premier-közönség ugyancsak kitapsolt, egy következő operett-produkcióban a most látott negatív figura helyett már egy pozitív karakter jut – ha eszébe jutna a színház vezetésének újból leszerződtetni őt egy másik zenés darabba. Mellettük a kisebb és nagyobb epizódszerepekben is harmonikusan illeszkedik az előadás hangulatába a darab többi szereplője. Megjegyzem, elég zavaró lehet a művészeknek arcukra, testük egyéb helyein felragasztott microportokkal játszani, táncolni! Kétségtelen, kitűnő a hangzás, a technika mára felnőtt: nincs torzítása, de ami a musicalekben még elmegy és/vagy szabadtéren szükség van erre az eszközre, zárt térben, amúgy jó akusztikával bíró nézőtéren minek van rá szükség? Elvégre anno ott énekelt, játszott Sárdy János, Petress Zsuzsa, a Latabárok, Rátonyi Róbert, Németh Marika, Feleky Kamill, Baksay Árpád, Galambos Erzsi, Domonkos Zsuzsa, Tiboldy Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Zentay Anna stb. Ők mind microport nélkül aratták nagy sikerüket, és a közönség (közte én is) mindig mindent remekül megértettünk/hallottunk. Talán a mai énekeseknek nincs akkora hangjuk, és/vagy nem tudják érthetően, tisztán deklamálni szövegüket, hogy ehhez a segédeszközhöz kell folyamodniuk? A terem akusztikai viszonyai mit sem változhattak az elmúlt évtizedek óta. A darab látványvilága működött, a jelmezek színpompásak – talán a Mabel lovarnő ruhái lehettek volna fazonírozottabbak, hogy Szendy Szilvi alakján jobban érvényesüljenek -, a kor öltözék- és stílusvilágát idézték meg (tervező: Tordai Hajnal). A díszletek nem keltették a túlzsúfoltság érzetét, ugyanakkor az a kevés eleme, amit a színpadon láttunk, egyszerűségében is funkcióját jól betöltötte (tervező: Mira János). A világítás is fontos hangsúlyt kapott az előadás alatt, a forgó színpad pedig segített a gyors színváltozásokban. A remek szereplők mellett az Operettszínház zenekara, énekkara (karigazgató: Drucker Péter) és balettkara működött közre. A szereplők és a táncosok koreográfiája nem volt túlerőltetett, de annyi attraktivitással épp annyira meg volt tűzdelve, hogy a publikum tetszését elnyerje. Nekem nagyon tetszett a férfi balettkar által előadott Kozáktánc a II. felvonásból (koreográfus: Tihanyi Ákos). A produkció zenei irányításáért Makláry László felel, aki immár 35. éve áll az Operettszínház zenekara élén. A premier-előadás sikere nem utolsó sorban a rutinos dirigens érdeme, aki zenekarával ezúttal is bizonyította, hogy ezt a zenét lehet jól, a mai fülnek is vonzóan, behízelgően játszani. Makláry semmi engedményt nem tesz a banális „operettsziruposság” csábításának. Már a nyitányban megcsap a tömör, egységes, jó hangzás mellett valami frissesség, a meggyorsított ritmusok feszessége, vidám pattogása, a dallamok közvetlenül ható, üde bája. Makláry a képletes koronát minderre a második felvonás fináléjával teszi fel, amelynek vezénylése nem egyszerű feladat: Kálmán Imre partitúrája ebben a nagyívű, „zenedrámai” részlet megkomponálásában (és hangszerelésében) a legigényesebb; terjedelmében sem kevés, melynek gondos interpretálása mindig hatalmas feladat elé állítja a karmestereket. Makláry László zenekarával ezúttal is kiválóan oldotta meg nem kis feladatát. Köszönet érte! .Miközben írom ezeket a sorokat, emlékeimben ott élnek a látottakhoz kapcsolható, a rádióban is gyakran hallható ismert dalok a Kálmán-operettből (azzal a szöveggel, mely a Dankó Rádió napi rendszerességgel felhangzó operett-adásaiban szinte állandósult), mint például a Huszárinduló (Sergius Wladimir és Férfi énekkar), a My darling kezdetű szerelmi duett, vagy „Gréte, jöjj a virágos rétre…” (Mabel, Tony), „Kislány, vigyázz…” (Tony, énekkar), „Induljunk, van egy hely…” (Mabel, Tony) stb. A bevezetőben idézett mondatok az igazgató és a rendezői koncepciókról, úgy gondolom, teljesültek Kálmán Imre operettjének legújabb színrevitelét látva és általam is végig gondolva azt. De hallgatva a népszerű Kálmán-melódiákat, visszasírom a korábbi verziókból ismert, bennem megrögzült verssorokat. De ez teljesen szubjektív meglátásom, hiszen, aki most először találkozott a Cirkuszhercegnővel, igazán kevés kifogást és „fogást” találhat benne. Színvonalas, látványos, hatásos, a társulat nagyszerű művészeinek kitűnő tolmácsolásában bemutatott előadásnak tapsolhattunk az Operettszínház új operett-bemutatóján pénteken este. Jó volt ott lenni! A premier-előadás díszvendége volt Yvonne Kálmán, a zeneszerző legkisebb lánya, akit az előadás végén az Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor külön köszöntött és szeretettel üdvözölt a színpadról a közönség lelkes ovációi közepette. Tegnap este megvolt a második szereposztás-premierje is: a főbb szerepekben Bordás Barbarának, Vadász Zsoltnak, Kékkovács Marának, Peller Károlynak és Mészáros Árpád Zsoltnak tapsolhatott a közönség, akárcsak a másik régi kedvencnek, Felföldi Anikónak, aki Lehoczky Zsuzsával felváltva játssza Carla Schlumbergert. A második premier karmestere Szabó Mónika. Megérdemli a figyelmet és elismerést mindnyájuk impozáns teljesítménye is!

2135 Búbánat 2014-03-09 12:45:37 [Válasz erre: 2132 IVA 2014-03-09 02:05:17]
Konkrétan: Kerényi Miklós Gábor egyre inkább beszűkül csak Kálmán-operettek, de legfőképp a musicalek "igazgatására". Álmodozni róla csak az elvakult (és elfogult) rajongók képesek, én maradok a primadonnák mellett - amíg lehet...

2134 Búbánat 2014-03-09 12:41:04 [Válasz erre: 2131 telramund 2014-03-08 21:52:58]
Ebben van valami... de azért az újak is igyekeznek...

2133 Búbánat 2014-03-09 12:39:55 [Válasz erre: 2130 tiramisu 2014-03-08 20:45:52]
:-)

2132 IVA 2014-03-09 02:05:17 [Válasz erre: 2130 tiramisu 2014-03-08 20:45:52]
Egyes társadalomkutatók szerint számos jel mutat arra, hogy a civil társadalmakban visszatérnek a matriarchális viszonyok. Talán ennek a változásnak a vonzata lesz a megfordult világ, amelyben operettpremier után a nézők nem a primadonnáról, hanem az igazgatóról fognak álmodni.

2131 telramund 2014-03-08 21:52:58
Anno felújított Cirkuszhercegnőt sajnos nem lehet felülmúlni. Kalocsai Zsuzsa,Jankovits József,Oszwald Marika,Csere László.Pazar előadás volt.Németországban is óriási sikert aratott!

2130 tiramisu 2014-03-08 20:45:52 [Válasz erre: 2129 Búbánat 2014-03-08 14:45:20]
Jól le is lohasztotta a nézőket, meg a sikert! Lehet, hogy ez volt a cél? Hogy a nézők róla álmodjanak majd -ó, jaj! - és nem a primadonnáról? :-(

2129 Búbánat 2014-03-08 14:45:20
Tegnap este a Cirkuszhercegnő bemutató-előadás után – még a tapsrend alatt - megjelent a színpadon Kerényi Miklós Gábor igazgató is, aki ismertette a következő – 2014/2015-ös - évad bemutatóit: így lesz Johann Strausstól A cigánybáró, Kálmán Imrétől A Bajadér, Eisemann Mihálytól az Én és a kisöcsém. Ami a musical műfajt illeti, egyebek közt felújítják Lévay Szilveszter-Michael Kunze nagysikerű darabját, a Mozart!-ot.

2128 Búbánat 2014-03-07 10:50:15
[url] http://www.operett.hu/cikkek/cirkuszhercegno-egy-tortenet-harom-porondon/978; Cirkuszhercegnő: egy történet három porondon [/url] www.operett.hu ,2014-02-21 Március 7-én mutatja be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjét, amelynek librettóját Verebes István fordította és értelmezte újra, illetve ő is állítja színpadra a darabot - a klasszikus operettek szellemében, mégis a mai néző számára izgalmas módon. A Cirkuszhercegnő újjászületéséről tartottak sajtótájékoztatót az alkotók.

2127 Búbánat 2014-02-20 12:18:16
Holnap kerül színre a Szolnoki Szigligeti Színházban Balázs Péter rendezésében és az egyik szerepet is magára vállalva Szirmai Albert népszerű operettje, a [url] http://port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=21149; Mágnás Miska [/url] A főbb szerepekben: Geszthy Veronika, Bot Gábor, Kertész Marcella és Barabás Botond 1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket. A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány - megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.

2126 Búbánat 2014-02-17 14:20:34
[url] http://operett.network.hu/blog/operett-klub-hirei/beszelgetes-szoka-julia-operettprimadonnaval; Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával [/url] Network.hu, 2009.01.30. 20 éve a pályán Beszélgetés Szóka Júlia operettprimadonnával /Medveczky Attila/ Részletek az interjúból: „[…] -A színészmesterséget már egyenesben, a színpadon tanulta meg, vagy elleste valakitől? - Is-is. Mivel nem a Színház és Filmművészeti Főiskolán végeztem, az volt a hátrányom, hogy nem tudtam személyes kontaktusba kerülni rendezőkkel. Így türelemmel ki kellett várnom, hogy feladatot kapjak. Amikor megkaptam a feladatokat, olyan kiváló rendezőkkel dolgozhattam együtt, mint Vámos László és Seregi László. - Régebben azért több operettet játszottak az Operettszínházban, mint musicalt. Most más az arány. A bevétel miatt változott meg a műsorpolitika? - Nem hiszem, hogy a musicalt többen hallgatnák, mint az operettet. Jó példa erre a Békéscsabai Jókai Színház, ahol diákbérleten keresztül nevelték a fiatalokat az operett szeretetére. Úgy kell a közönséggel foglalkozni, mint a gyerekekkel. Nevelni kell, irányítani, oktatni, s nem szabad azt gondolni, hogy a nézőtéren sok buta ember ül, akinek mindent be lehet magyarázni. A közönségnek pedig nagy igénye van az operettre. Halasi Imre igazgatóságáig, 2000-ig voltam az Operettszínház tagja, majd Kerényi Miklós Gábor vette át az irányítást. Ő minden áron a musicalt erőlteti. Holott egy nem magyar műfajról van szó. Persze, a fiatalok miatt szükség van erre is, de nem jó, ha ez a haladás útja. Ráadásul az operetténekesek közül pont azok nem kapnak szerepet a színházban – például: Jankovits József, Virágh József, Bózsó József, Farkas Bálint, Kiss Zoltán, Vásári Mónika, Teremi Trixi, s persze jómagam - akik a műfaj jeles képviselői, akik átadhatnák tudásukat a fiatal művészeknek, mert egy hagyományról és annak ápolásáról van szó. Az operett rajongók hiányolják is valamennyiünket, de szerencsére a Turay Ida Színház több operettet is bemutatott velünk, igen nagy sikerrel. A műfaj egy zenélő kis ékszerdobozhoz hasonlít, amely, ha kinyitom, egy varázslatos élményben részesít. A mai politikai és gazdasági helyzetben lelkileg szükséges, hogy kicsit a mesék, a csodák birodalmába kerüljünk az operetten keresztül, hiszen egy felnőtteknek szóló – humorral telített - meséről van szó. - Jómagam nem tartom az operettet a magas kultúra részének, ám a műfaj előadásához szükséges a hangi adottság. Emlékszem egy kaposvári Csárdáskirálynőre, mikor a bonviván szerepét egy énekelni nem tudó színésznek adták. A Vígszínházban pedig Alföldi Róbert és Eszenyi Enikő énekelt el egy Kálmán-operett részletet. Ez nem a műfaj megcsúfolása és nevetségessé tétele? - A magyar társadalom azért ennyire beteg, mert alig van olyan ember, aki a szakmájának, tehetségének megfelelő dolgot végezne. Nem hiszem, hogy vannak olyan művészek, akik mindent tudnak a színpadon. Ilyen nincs. Azt kell kiaknázni, amiben a legjobbak vagyunk. Sok régi színész fakadt dalra, de csak olyan műveket adtak elő, melyek hangi adottságuknak megfelelt. - Említette, hogy Kerényi Miklós Gábor igazgatóságának elején vált meg a színháztól. Elküldték, vagy felmondott? - Operettszínházi pályafutásom utolsó éveiben megszűnt közalkalmazotti státuszom, s számlaadóként voltam a teátrum tagja. Tehát darabokra szerződtettek. Nem rúgtak ki, hanem egyszerűen nem kaptam új szerződéseket. Azt sem mondták, hogy nincs rám igény, ezért mellőznek. Ezt követően szabadúszó lettem, míg 2002-ben a Turay Ida Színtársulathoz nem kerültem. Mellette az érdi Lukin László Alapfokú Művészeti Iskolában magánéneket tanítok. Huszonkét növendékem van, s a célom: zeneszerető, zenéhez értő embereket neveljünk. Aki zenével foglalkozik, nemesebb lelkületű lesz. - Nem bántja, hogy nem játszik nagy pesti színházakban? - Sok vidéki előadáson vettem részt az elmúlt években, s a produkció után megkérdezték tőlem: melyik pesti színháznak vagyok a tagja? Ekkor bizony kicsit összeszorul a szívem.... Latabár Kálmán mondta egyszer: a színház ott van, ahol én vagyok. Nem egy épületnek, hanem egy műfajnak vagyok örökös tagja. Ha az operettet színvonalasan, remek kollegákkal, rendezőkkel, pompás díszlettel, a hagyományokat betartva, a zenének alárendelve játsszuk, akkor nekem mindegy, hogy Pesten, vagy egy kisvárosban lépek fel. Egy jó rendező tiszteletben tartja a kottában leírt zeneszerzői utasításokat, s nem arra törekszik, hogy saját kedve szerint kifordítsa, s polgárpukkasztó módon megváltoztassa azokat. Ilyen kiváló rendező volt Vámos László és Hidvégi Miklós, akinek társulatával több sikeres előadással, - így a Cigányszerelemmel is- turnéztunk Németországban. A külföldi fellépések előtt mindig eljátszottuk az adott darabot magyar nyelven a Békéscsabai Jókai Színházban. Konter László igazgatása alatt, amikor matiné előadásokat játszottunk, s meglepő módon a gyerekek viharos tapssal jutalmazták a művészeket. Ez is ellentmond annak, hogy ez a műfaj nem érdekli a fiatalokat. […]” A Dankó Rádióban ezen a héten minden nap Szóka Júlia a vendég a Túl az Óperencián című élő operettműsorban. (A szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya)

2125 Búbánat 2014-02-16 19:29:24
Egy érdekes statisztikai kiadvány került a kezembe, mely az 1950 és 1960 közötti magyar színházi adatokról ad áttekintést. Ebben táblázatokba foglalt adattárat találunk, amely az ország és a főváros valamennyi színházában és a Magyar Állami Operaházban/Erkel Színházban az 1950 és 1960 között játszott darabok előadásszámát és látogatottsági adatait tartalmazza, évenként, színházanként, címenként, előadás- és nézőszám-bontásban meg összesítve. Ezen túl további, szűkített csoportosításokra is keresést nyújt. Most ebből az adattárból csak az operetteket, daljátékokat, zenés vígjátékokat érintő statisztikákat néztem át. A terjedelem miatt csak az ÖSSZESÍTETT adatokból csemegézek (a színházankénti számszerűsített adatokat is sorolni tudom a könyvből): sorrendben hozom a legtöbbet játszott, legnagyobb nézőszámmal rendelkező darabokat. Ebből kiviláglik, hogy a korabeli műsorpolitika milyen darabokat frekventált, támogatott, azok milyen látogatottságot eredményeztek abban a bizonyos 1950 és 1960 közti évtizedben. (De évenkénti bontásban is megtalálható ugyanez.) Tehát a nézőszám alakulása szempontjából az alábbi sorrend állítható fel (az előadásszám szerinti sorrend ugyan valamelyest eltér ettől, de ez nem igazán jelentős változás az adott zenés darab népszerűségi mutatóit illetően): A. kategória: „Régi magyar és külföldi operett és zenés vígjáték”: (Határt szabva magamnak, csak a 100.000 nézőszám feletti darabcímeket hozom itt) 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás, 1.506.337 néző 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás, 761.556 néző 3. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás, 408.096 néző 4. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás, 406.947 néző 5. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás, 395.962 néző 6. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás, 300.011 néző 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás, 298.366 néző 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás, 291.643 néző 9. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás, 276.863 néző 10. Johann Strauss: Cigánybáró – 500 előadás, 276.462 néző 11. Johann Strauss: Denevér – 487 előadás, 246.709 néző 12. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás, 243.688 néző 13. Huszka: Gül baba – 443 előadás, 221.174 néző 14. Lehár: A víg özvegy – 411 előadás, 207.554 néző 15. Jacobi: Sybill – 426 előadás, 207.249 néző 16. Franz Schönthan - Kellér Dezső: Szabin nők elrablása – 447 előadás, 205.141 néző 17. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – 212 előadás, 155.042 néző 18. Szirmai: Mágnás Miska – 505 előadás, 176.754 néző 19. Offenbach: Egy marék boldogság – 223 előadás, 164.555 néző 20. Huszka: Mária főhadnagy – 171 előadás, 164.528 néző 21. Csiky: Nagymama – 184 előadás, 142.444 néző 22. Kálmán: Cirkuszhercegnő – 273 előadás, 132.860 néző 23. Offenbach: Szép Heléna – 116 előadás, 128.273 néző 24. Gvadányi: Peleskei nótárius – 143 előadás, 125.725 néző 25. Huszka: Bob herceg – 216 előadás, 118.984 néző 26. Huszka: Lili bárónő – 234 előadás, 109.991 néző Ha az előadás száma szerinti sorrendre lennénk kíváncsiak, akkor a fenti kimutatásból az első tíz helyezett így következne: 1. Kálmán: Csárdáskirálynő – 1.824 előadás 2. Lehár: Luxemburg grófja – 973 előadás 3. Kálmán: Montmartre-i ibolya – 918 előadás 4. Kacsóh: János vitéz - 806 előadás 5. Lehár: A vándordiák (Garabonciás; a Cigányszerelem átdolgozása) – 775 előadás 6. Jacobi: Leányvásár – 724 előadás 7. Schubert-Berté: Három a kislány – 631 előadás 8. Lehár: A mosoly országa – 621 előadás 9. Hervé: Nebáncsvirág – 577 előadás 10. Kálmán: Marica grófnő – 538 előadás Kár, hogy nem rendelkezem a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek hasonló adattárával: azokat a statisztikai adatokat áttekintve, vélhetően lényegi változásokat tapasztalhatnánk az ötvenes évek operettjeinek látogatottságát illetően, bár a Csárdáskirálynő első helye biztosan nem forogna veszélyben

2124 Haandel 2014-02-14 16:26:11
ČRo Olomouc Hangtár [url]http://hledani.rozhlas.cz/iradio/?query=Nest%C3%A1rnouc%C3%AD+melodie&porad%5B%5D=&offset=0&sort=docdatetime;Nestárnoucí melodie[/url]

2123 Búbánat 2014-02-04 21:24:20 [Válasz erre: 2122 Búbánat 2014-02-04 21:20:15]
Lemaradt az időpont: 2014. február 10. 19:00

2122 Búbánat 2014-02-04 21:20:15
"Bál a Savoyban" Óbudai Társaskör Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Geszthy Veronika, Iván Gál Judit, Zábrády Annamária, Domoszlai Sándor, Maróti Attila Körmendi Péter (zongora) Részletek Ábrahám Pál, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Johann Strauss operettjeiből. Jegyár:2000 Ft, senior és diákjegy: 1000 Ft

2121 Búbánat 2014-02-04 21:18:54
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/hirek/uj_szereposztassal_erkezik_az_operett_szegedre; Új szereposztással érkezik az Operett Szegedre [/url] • 2014. február 4. - • (fgy) - • Szegedi Szabadtéri Játékok - Kizárólag a Szegedi Szabadtéri Játékokra összeállított fesztivál-szereposztással kerül színre nyáron A Csárdáskirálynő és az Elfújta a szél a Dóm téren. A Budapesti Operettszínházból érkező két produkció szereplőiről rántották le a leplet a keddi sajtótájékoztatón az alkotók.

2120 Búbánat 2014-01-24 13:42:34
Az Operettszínházban a Cirkuszhercegnő bemutatójának időpontja megváltozott: 2014. február 23. helyett 2014. március 9. És az összes további, meghirdetett előadás ezáltal későbbi időpontra tolódott át.

2119 Búbánat 2014-01-06 20:00:06 [Válasz erre: 2118 Búbánat 2014-01-06 19:58:19]
Könyv jelent meg: „Rökk Marika, aki 100 éve Kairóban született, és pályafutása során bejárta az egész világot, utoljára 1992-ben állt a Budapesti Operettszínház színpadán, amikor Kálmán Imre születésének 110. évfordulója alkalmából Budapesten lépett fel Marica grófnőben. Rökk Marika születése századik évfordulója alkalmából először jelent meg magyarul a világszerte nagy sikert aratott [url] http://booksite.hu/Egy-tuzes-magyar-sziv-Oneletrajz-Europa-legnagyobb; önéletrajzi könyve is, Egy tüzes magyar szív [/url] címmel."

2118 Búbánat 2014-01-06 19:58:19 [Válasz erre: 2098 Búbánat 2013-10-31 12:57:22]
[url] http://szinhaz.hu/operett/54200-egy-tuzes-magyar-sziv-rokk-marika-emleket-ideztek-az-operettben; Egy tüzes magyar szív - Rökk Marika emlékét idézték az Operettben [/url] „Gálaesttel emlékeztek meg november 3-án a Budapesti Operettszínházban a revüsztár és operett-primadonna, Rökk Marika születésének 100. évfordulójáról. A gálán a teátrum színészei és vendégművészek idézték fel a valamikori díva emlékét. A két műsorvezető Bordás Barbara és Ernyey Béla volt.”

2117 Haandel 2014-01-06 13:25:49
[url]http://oe1.orf.at/programm/359974;Operette - Musical - Unterhaltungslied[/url] 06. Jänner 2014 | 15:05 – 16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Diana Damrau, Piotr Beczala, Anna Netrebko, Rolando Villazón, Elina Garanca, Renée Fleming, u.a. im Reich der "Leichten Muse" (Hangtár → 7 Tage Ö1)

2116 Búbánat 2014-01-03 18:21:57
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/szineszno_vagyok_nem_csak_primadonna; Színésznő vagyok, nem csak primadonna [/url] • 2013. december 19. - • Csicsely Zoltán - • Fidelio - „Több tucat szmokingos férfi volt már szerelmes belé. Őérte történik minden a színpadon. Mondhatni: ez a munkaköri kötelessége. Ő az ország operett primadonnája, nincs vetélytársa abban, hogyan kell egy férfira ránézni. Miközben civil életében inkább rejtőzködő, nem hord tollat a fején. Kalocsai Zsuzsát a Budapesti Operettszínház új bemutatója, A régi nyár kapcsán arról faggattuk, hogyan éli meg a lassan elkezdődött szerepkörváltozását. INTERJÚ’ Kiemeltem részleteket az interjúból: „Egymás között azt mondjuk: a hangunk és a cipőnk mellett járunk, annyira összetorlódtak a feladatok. De ez a jobbik része. Ha valakinek nincs feladata, otthon malmozik, annál rosszabb nincsen. Inkább szedjenek szét, vigyenek mindenfelé, haljak bele a munkába. Az a szebb halál. Valljuk be, egy színésznő életébe nem fér bele úgy a család, ahogy az „normális" lenne. Nem volt az véletlen, hogy régen nem volt a színésznőknek gyerekük. Aztán persze később férjhez mentek a grófhoz, báróhoz vagy pezsgőgyároshoz, és ezzel megszűnt a primadonnaságuk. A magánélet nagyon megsínyli a színházat. Nincs ünnep, nincs betegség. Aki csak fél szívvel adja magát a színháznak, az szerintem nem művész. A színháznak mindig az elsőnek kell lennie. Ám kire marad a többi? - Emlékezetes maradt számomra egy tévéközvetítés: a Szép Helénát adta a televízió, a címszereplőt, az antik világ legszebb nőjét játszotta. Az egyik jelenetben félmeztelenül volt látható. A szünetben sugározott interjúban úgy fogalmazott: minden négyzetcentiméternyi anyagért megküzdött a jelmeztervezővel. - Tréfásan azt mondhatnám: sokan nőttek fel az emlőimen... Nagyon jól tettem, a mai eszemmel örülök, hogy bevállaltam ezt a merészséget. Primadonna ilyet nem tesz: az elérhetetlen nő csak sejtet. Játék volt ez is a műfajjal. A rendező, Szinetár Miklós megkérdezte: vállalom-e, én igent mondtam. Aztán az első öltözéses próbán rendesen meg is ijedtem. Szokták mondani, milyen nehéz a színésznek a lelki lemeztelenedés. Én állíthatom, színpadon meztelenre levetkőzni ezerszer nehezebb. A fél színház a takarásból nézte a jelenetet, nekem pedig nem volt szívem megkérni őket: egyszer megnézhettek, aztán hagyjatok békén. Nem mondhatom azt sem, hogy ez a szerep nem tette próbára az akkori párkapcsolatomat. - A primadonna-hagyomány öröklődhet? Egyáltalán, eszébe jutnak a régi klasszikusok: Honthy Hanna, Németh Marika vagy Rökk Marika, amikor színpadra áll? - Aki mellesleg szegről-végről rokonom. Ez akkor derült ki, amikor egyszer Marica grófnőt játszottunk Rökk Marikával, és eljött a keresztanyám megnézni az előadást. Kiderült, nem is elsősorban miattam, hanem Marika miatt, aki neki volt a keresztanyja. Kevés embert tűrt meg a környezetében. Valószínűleg azért, mert én játszottam az előadásban a primadonnát, szabad bejárásom volt az öltözőjébe. Ott láttam, milyen trükkök léteznek arra, hogy még fiatalabbnak látszódjon egy színésznő. Ezeket természetesen nem árulom el, nem adom ki a rokonomat. - Lehet tanulni ezt a szerepkört? - Technikai dolgokat meg lehet tanulni, de véleményem szerint a primadonnaságra születni kell. Megfelelő alkat, egyéniség szükséges hozzá, és persze a hang sem árt. Alkalmasnak kell lenni és megfelelő időben, megfelelő helyen lenni. Szerencsésnek lenni, hogy kiválasszanak. Aztán, ha sikerül százhúsz százalékra teljesíteni a feladatot, el lehet indulni a pályán. Én is a kórusból kerültem ki. Onnan felvételizett mindenki a Színművészetire. Én oratórium énekesnő szerettem volna lenni, a Zeneakadémia mellett beírtam a Színművészeti Főiskolát is. Oda vettek fel, ezzel eldőlt a sorsom. - Az egész életét az operettre és erre az egyetlen színházra építette. Ennyire hűséges? - Az Operettszínházban kiélhettem mindazt, ami bennem van, ami én vagyok. Ideális körülmények voltak ehhez: minden meg volt teremtve körülöttem, nekem csak arra kellett koncentrálnom, hogy megtanuljam a szerepet, lepróbáljam a ruhákat, eljátsszam az előadást. Egész nap bent voltam, ha épp akadt egy szabad estém, nem is vágytam más színházba járni. Több hosszútávra szóló megkeresést kaptam Amerikából és Németországból, ám nem vállaltam el őket, nem hagytam el az anyaszínházamat. Csak egy-egy szerepre mentem el, ha kiadtak. Külföldön csak produkcióra szerződtetik a színészeket, én viszont szeretek tartozni valahova. A nemzetköziségre a mostani generáció sokkal inkább alkalmas. „

2115 Búbánat 2014-01-01 11:41:21
Ma este ismét a Bob herceg, Keleti Márton operettfilmje (1972) megy a Duna TV-n: Nagy Gábor, Szerencsi Éva, Bánki Zsuzsa, Páger Antal, Bárdy György, Márkus László, Tordai Teri, Somogyváry Rudolf. 22.00 - 23.30

2114 Haandel 2014-01-01 10:43:22
[url]http://oe1.orf.at/programm/359430;Operetten- und Musical-Jubiläen 2014[/url] 01. Jänner 2014 | 15:05 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E)

2113 Búbánat 2013-12-31 13:46:51
Ma éjjel a Duna Televízióban 21.50-00.00 Szilveszter 2013 Szilveszteri Gálaműsor közvetítése a Szolnoki Szigligeti Színházból Közreműködnek: A Szolnoki Színház Énekkara, Zenekara, Balettkara A Szolnoki Színház társulatának művészei, valamint: Bot Gábor m.v. Járai Máté m.v. Lőrincz Judit m.v. Mécs Károly m.v. Nádas György m.v. Nyári Zoltán m.v. Tunyogi Bernadett m.v. Voith Ági m.v.

2112 Búbánat 2013-12-29 12:31:00
Sajnálom, elfeledkeztem hírt adni az ARTE csatornán tegnap este sugárzott híres Ábrahám-operettről: [url] http://www.arte.tv/guide/de/050787-000/ball-im-savoy; Paul Abraham: Ball im Savoy [/url] Eine Jazz-Operette in zwei Akten Samstag, 28. Dezember um 21:45 Uhr (182 Min.) Komischen Oper Berlin, 2013 Chor: Chor der Komischen Oper Berlin Dirigent: Adam Benzwi Inszenierung: Barrie Kosky Orchester: Orchester der Komischen Oper Berlin Regie: Andreas Morell Mit: Dagmar Manzel (Madeleine de Faublas) Katharine Mehrling (Daisy Darlington) Christoph Späth (Marquies Aristide de Faublas) Helmut Baumann (Mustafa Bey) Angnes Zwierko (Tangolita) Peter Renz (Archibald

2111 Búbánat 2013-12-16 16:02:26 [Válasz erre: 2110 Búbánat 2013-12-09 14:49:52]
2013. december 13-án 19 órai kezdettel került sor Huszka Jenő-Martos Ferenc-Bakonyi Károly Bob herceg című operettjének bemutatójára a Szegedi Nemzeti Színházban. „Ebből az alkalomból értékesítéssel egybekötött könyvbemutatót rendeztek a darab premierje előtt. A közelmúltban, a Tudomány Kiadó gondozásában megjelent Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes mű szerzőjével, [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/hirek-esemenyek/2013/12/03/konyvbemutato; Winkler Gáborral beszélgetett Koczka Ferenc karmester. [/url] Fotók az eseményről a színház facebook oldalán találhatók.”

2110 Búbánat 2013-12-09 14:49:52 [Válasz erre: 2109 Búbánat 2013-12-09 14:39:37]
Megjegyzem: Winkler Gábor kétkötetes operettek könyve már augusztus óta megvásárolható, a budavári augusztus 10-i Palotakoncertre időzítve jelentette meg a Tudomány Kiadó. Ugyanakkor a szerzőnek most, a szegedi Bob herceg-premier előtti könyvbemutatója a szegediek érdeklődését kívánja felkelteni könyve iránt.

2109 Búbánat 2013-12-09 14:39:37
[url] http://szeged.hu/kultura/hirek/20560-a-nemzetiben-mutatjak-be-az-operettek-konyvet.html; A Szegedi Nemzeti Színházban mutatják be az operettek könyvét [/url] Szeged.hu, 2013. 12. 05. 12:41 | December 13-án, pénteken este mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban Huszka Jenő – Martos Ferenc – Bakonyi Károly Bob herceg című operettjét. Ebből az alkalomból a premier előtt könyvbemutatót rendeznek. Az Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes mű szerzőjével, Winkler Gáborral Koczka Ferenc karmester beszélget. Huszka Jenő: Bob herceg - nagyoperett A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ előadása Rendező: Ács János Kettős szereposztásban kerül bemutatásra Huszka operettje. Az első bemutató előadás időpontja: 2013. december 12. A királynő - Vajda Júlia György herceg, a fia - Formán Bálint, Szélpál Szilveszter Viktória hercegnő, a fia - Laczák Boglárka, Nánási Helga Lord Lancaster, gárdakapitány - Taletovics Milán Pomponius, a herceg nevelője - Rácz Tibor Tom apó, varga - Király Levente Plumpudding, borbély - Gömöri Krisztián Annie, Tom leánya - Hekler Melinda, Széles Flóra Gipsy, pék - Varga Bálint Pickwick, kocsmáros - Nemes Roland Fred - Bánvölgyi Tamás Hadnagy - Szondi Péter I. udvarhölgy és Célia - Tóth Judit II. udvarhölgy és Molly - Szabó Adrienne Díszlettervező: Menczel Róbert Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Koreográfus: Varga József Karigazgató: Kovács Kornélia Karmester: Koczka Ferenc, Kardos Gábor [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/05/interju-hekler-melindaval; Interjú Hekler Melindával [/url] Annie szerepét kettős szereposztásban Hekler Melinda és Széles Flóra alakítja. Riportsorozatunk első részében Hekler Melindával beszélgettünk. [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/07/riport-szeles-floraval; Riport Széles Flórával [/url] Annie szerepét kettős szereposztásban Hekler Melinda és Széles Flóra alakítja. Riportsorozatunk második részében Széles Flórát invitáltuk beszélgetésre. [url] http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/hirek/interjuk-muveszekkel/2013/12/09/beszelgetes-szelpal-szilveszterrel; Beszélgetés Szélpál Szilveszterrel [/url] György herceg szerepét kettős szereposztásban Szélpál Szilveszter és Formán Bálint alakítja. Riportsorozatunk harmadik részében Szélpál Szilvesztert szólaltatjuk meg.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.