2909 Búbánat 2016-11-08 11:40:43 [Válasz erre: 2908 Búbánat 2016-11-08 11:40:05]
[url] http://www.emiliaromagnaturismo.com/en/events/ravenna/ravenna/ravenna-festival-trilogia-dautunno?set_language=en; RAVENNA FESTIVAL TRILOGIA D'AUTUNNO [/url] Programme: - Gräfin Mariza Dates and time: Friday 14, Tuesday 18 October | 8.30pm Musica, Emmerich Kálmán Libretto, Julius Brammer and Alfred Grünwald Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Miklos Màte Kerènyi Choreography, Zsuzsa Laczo Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen. With Italian subtitles. - Die Fledermaus Dates and Time: Saturday 15, Wednesday 19, Friday 21 October | 8.30pm Music, Johann Strauss Libretto, Karl Haffner and Richard Genée Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Anita Lukàcs, Peter Balczo Choreography, Jeno Locsei Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen With Italian subtitles. - Die Lustige Witwe Dates and Time: Sunday 16, Monday 17, Thursday 20 October | 8.30pm Music, Franz Lehár Libretto, Victor Léon and Leo Stein Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Csaba Tasnàdi Main performers, Zoltan Bàtk-Fazekas, Anita Lukàcs, Zsolt Vadàsz Choreography, Gyorgy Kràmer Co-production Szeged Theatre, Csokonai Theatre Debrecen and Operettissima With Italian subtitles.
[url] http://www.emiliaromagnaturismo.com/en/events/ravenna/ravenna/ravenna-festival-trilogia-dautunno?set_language=en; RAVENNA FESTIVAL TRILOGIA D'AUTUNNO [/url] Programme: - Gräfin Mariza Dates and time: Friday 14, Tuesday 18 October | 8.30pm Musica, Emmerich Kálmán Libretto, Julius Brammer and Alfred Grünwald Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Miklos Màte Kerènyi Choreography, Zsuzsa Laczo Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen. With Italian subtitles. - Die Fledermaus Dates and Time: Saturday 15, Wednesday 19, Friday 21 October | 8.30pm Music, Johann Strauss Libretto, Karl Haffner and Richard Genée Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Kero (Miklos Gàbor Kerènyi) Main performers, Zsolt Vadàsz, Monika Fischl, Anita Lukàcs, Peter Balczo Choreography, Jeno Locsei Co-production Operetta Theatre Budapest and Csokonai Theatre Debrecen With Italian subtitles. - Die Lustige Witwe Dates and Time: Sunday 16, Monday 17, Thursday 20 October | 8.30pm Music, Franz Lehár Libretto, Victor Léon and Leo Stein Orchestra Filarmonica Kodály Conductor, Daniel Somogy-Toth Direction, Csaba Tasnàdi Main performers, Zoltan Bàtk-Fazekas, Anita Lukàcs, Zsolt Vadàsz Choreography, Gyorgy Kràmer Co-production Szeged Theatre, Csokonai Theatre Debrecen and Operettissima With Italian subtitles.
2908 Búbánat 2016-11-08 11:40:05
Október 14. és 23. között három neves operettszerző remekművét: Kálmán Imre Marica grófnő, ifjabb Johann Strauss A denevér és Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét mutatják be. Az olasz deszkákon a Budapesti Operettszínház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház produkciói láthatók a debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház kórusa, valamint a Budapesti Operettszínház tánckara részvételével. Európa egyik legizgalmasabb összművészeti rendezvényén, a Ravenna Fesztiválon vendégszerepelnek Lehár Ferenc A víg özvegyével, Strauss A denevérjével és Kálmán Imre Marica grófnőjével a Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Ravenna Fesztivál őszi programsorozata ugyanis idén az operett műfajt állítja középpontba. A zeneművekként is jelentős alkotások a Kodály Filharmonikusok Debrecen tolmácsolásában, Somogyi-Tóth Dániel és Makláry László vezényletével csendülnek fel. A cívisvárosiak olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző Michael Nyman. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója és Gemza Péter művészeti vezető kivételes intézményi összefogás eredménynek tartják az olaszországi fesztiválszereplést, hisz négy nagy múltú, nemzeti státuszú intézmény művészei léphetnek színpadra Ravennában. A fesztiválon unikumként jelenik majd meg az operett, e népszerű műfaj sokféle arcát megismerhetik a nézők, és ízelítőt kaphatnak a debreceni színházi kultúrából. Kerényi Miklós Gábor két Ravennába utazó produkció rendezője. Ő állította színpadra a Marica grófnőt és A denevért is. „A Ravenna Fesztivál jelentős esemény. Az, hogy az Operettszínház és a Csokonai Színház itt egy társ¬kapcsolatban produkciókat mutat be, gyönyörű pillanata az intézményi összefogásnak, nemzetközileg pedig újabb, nagyon jó meghívásokat hozhat, aminek ebben a tízmilliós kis országban komoly értéke van.” HBN
Október 14. és 23. között három neves operettszerző remekművét: Kálmán Imre Marica grófnő, ifjabb Johann Strauss A denevér és Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét mutatják be. Az olasz deszkákon a Budapesti Operettszínház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház produkciói láthatók a debreceni Kodály Filharmonikusok, a Csokonai Színház kórusa, valamint a Budapesti Operettszínház tánckara részvételével. Európa egyik legizgalmasabb összművészeti rendezvényén, a Ravenna Fesztiválon vendégszerepelnek Lehár Ferenc A víg özvegyével, Strauss A denevérjével és Kálmán Imre Marica grófnőjével a Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. A Ravenna Fesztivál őszi programsorozata ugyanis idén az operett műfajt állítja középpontba. A zeneművekként is jelentős alkotások a Kodály Filharmonikusok Debrecen tolmácsolásában, Somogyi-Tóth Dániel és Makláry László vezényletével csendülnek fel. A cívisvárosiak olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző Michael Nyman. Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója és Gemza Péter művészeti vezető kivételes intézményi összefogás eredménynek tartják az olaszországi fesztiválszereplést, hisz négy nagy múltú, nemzeti státuszú intézmény művészei léphetnek színpadra Ravennában. A fesztiválon unikumként jelenik majd meg az operett, e népszerű műfaj sokféle arcát megismerhetik a nézők, és ízelítőt kaphatnak a debreceni színházi kultúrából. Kerényi Miklós Gábor két Ravennába utazó produkció rendezője. Ő állította színpadra a Marica grófnőt és A denevért is. „A Ravenna Fesztivál jelentős esemény. Az, hogy az Operettszínház és a Csokonai Színház itt egy társ¬kapcsolatban produkciókat mutat be, gyönyörű pillanata az intézményi összefogásnak, nemzetközileg pedig újabb, nagyon jó meghívásokat hozhat, aminek ebben a tízmilliós kis országban komoly értéke van.” HBN
2906 Búbánat 2016-11-08 11:22:53 [Válasz erre: 2905 Eusebius 2016-11-07 23:48:50]
Kedves Eusebio! Üdvözöllek itt az Operettfórumon! Már az első beírásod is igen felcsigázta az érdeklődésem: a felsorolt orosz-szovjet komponisták operettjeiről eddig nem volt tudomásom. Most majd rákeresek a YouTube-on, írtad, hogy vannak linkek… Az olasz operettekről, operettszerzőkről nincs sok ismeretem, ezért is nagyon örültem, hogy erről is szót ejtettél. Külön köszönöm Mario Costa Scugnizza(1922) c. operettjének teljes filmváltozatát, mely valóban kuriózum, és nagyszerű a darab, látványos, és a zenéje is pompás. Belenézve a felvételbe, mintha olykor-olykor Lehár jó tíz évvel rá keletkezett Giudittája cselekményének fordulatai köszönnének vissza, a zenéje pedig a nagy magyar operettszerző utolsó teljes operettjének bizonyos motívumaira, stílus- és dallamvilágára emlékeztet. Köszönet ezért a linkért! Várom-várjuk további beírásaid, hozzászólásaid az operett-vonalon!
Kedves Eusebio! Üdvözöllek itt az Operettfórumon! Már az első beírásod is igen felcsigázta az érdeklődésem: a felsorolt orosz-szovjet komponisták operettjeiről eddig nem volt tudomásom. Most majd rákeresek a YouTube-on, írtad, hogy vannak linkek… Az olasz operettekről, operettszerzőkről nincs sok ismeretem, ezért is nagyon örültem, hogy erről is szót ejtettél. Külön köszönöm Mario Costa Scugnizza(1922) c. operettjének teljes filmváltozatát, mely valóban kuriózum, és nagyszerű a darab, látványos, és a zenéje is pompás. Belenézve a felvételbe, mintha olykor-olykor Lehár jó tíz évvel rá keletkezett Giudittája cselekményének fordulatai köszönnének vissza, a zenéje pedig a nagy magyar operettszerző utolsó teljes operettjének bizonyos motívumaira, stílus- és dallamvilágára emlékeztet. Köszönet ezért a linkért! Várom-várjuk további beírásaid, hozzászólásaid az operett-vonalon!
2905 Eusebius 2016-11-07 23:48:50
Gondolatok az olasz operettről. Nem egyszer törtem azon a fejem, mi lehet az oka annak, hogy nagyon sokáig szinte semmit sem tudtunk (tudtam) az olasz operettről. Ismertük a francia, német, osztrák, angol, orosz-szovjet műveket, olasz operettet ellenben (tudomásom szerint) színházaink nem mutattak be, lemez- vagy rádiófelvétel nem készült. Lehetett tudni pl. Leoncavallo operettjeiről, de hozzánk ezek sem jutottak el. A nagy operaszerzőkről szólva Leoncavallo és Mascagni mellett meg kell említeni Giacomo Puccinit is, mivel egy alkalommal ő is próbálkozott operettkomponálással (La Rondine – A fecske). Erről kicsit részletesebben egy másik alkalommal szeretnék írni. Aztán az internet segítségével sikerült egy kicsit betekintést nyernem a létező olasz operett világába. Sikerült is találnom egy pár élvezhető felvételt az itt felsorolt szerzők darabjaiból, csatlakozva Búbánat 2731 és zenebaratmonika 2756 alatti listájához: Carlo Lombardo- Virgilio Ranzato: Cin Ci La Il paese dei campanelli Giuseppe Pietri (1886-1946): L,Aqua Cheta (1920) Mario Costa: Scugnizza(1922) Ez utóbbi szerintem egy kitűnő darab,én nagyon megkedveltem. Nápolyi történet, ide illő dallamokkal és táncokkal, shimmyvel, de hagyományos „operettes”dalok, jelenetek is szép számmal megtalálhatók benne.Az olasz színpadokon rendszeresen műsoron van. A RAI televízió készített egy nagyon élvezetes filmváltozatot 1954-ben. Ez megtalálható a következő linken: https://www.youtube.com/watch?v=QB0xW0D-olo
Gondolatok az olasz operettről. Nem egyszer törtem azon a fejem, mi lehet az oka annak, hogy nagyon sokáig szinte semmit sem tudtunk (tudtam) az olasz operettről. Ismertük a francia, német, osztrák, angol, orosz-szovjet műveket, olasz operettet ellenben (tudomásom szerint) színházaink nem mutattak be, lemez- vagy rádiófelvétel nem készült. Lehetett tudni pl. Leoncavallo operettjeiről, de hozzánk ezek sem jutottak el. A nagy operaszerzőkről szólva Leoncavallo és Mascagni mellett meg kell említeni Giacomo Puccinit is, mivel egy alkalommal ő is próbálkozott operettkomponálással (La Rondine – A fecske). Erről kicsit részletesebben egy másik alkalommal szeretnék írni. Aztán az internet segítségével sikerült egy kicsit betekintést nyernem a létező olasz operett világába. Sikerült is találnom egy pár élvezhető felvételt az itt felsorolt szerzők darabjaiból, csatlakozva Búbánat 2731 és zenebaratmonika 2756 alatti listájához: Carlo Lombardo- Virgilio Ranzato: Cin Ci La Il paese dei campanelli Giuseppe Pietri (1886-1946): L,Aqua Cheta (1920) Mario Costa: Scugnizza(1922) Ez utóbbi szerintem egy kitűnő darab,én nagyon megkedveltem. Nápolyi történet, ide illő dallamokkal és táncokkal, shimmyvel, de hagyományos „operettes”dalok, jelenetek is szép számmal megtalálhatók benne.Az olasz színpadokon rendszeresen műsoron van. A RAI televízió készített egy nagyon élvezetes filmváltozatot 1954-ben. Ez megtalálható a következő linken: https://www.youtube.com/watch?v=QB0xW0D-olo
2904 Eusebius 2016-11-06 21:36:21
Elnézést, hogy nem ezzel kezdtem: újonnan regisztrált kommentelőként üdvözlök minden fórumtagot, remékhetőleg gyakran fogok jelentkezni. Eusebius
Elnézést, hogy nem ezzel kezdtem: újonnan regisztrált kommentelőként üdvözlök minden fórumtagot, remékhetőleg gyakran fogok jelentkezni. Eusebius
2903 Eusebius 2016-11-06 18:50:20 [Válasz erre: 2731 Búbánat 2016-08-19 14:31:44]
1.kiegészítés a felsoroláshoz: Szovjet-orosz szerzők még: -Alekszander Zacepin (1926- ): Arany kulcsok -Nyikolaj Sztrelnyikov (1888-1939): Holopka (A szolga) -Joszip Kovnyer : Akulina (Ezt a Puskin elbeszéléséből írt operettet nálunk is előadták 1954- ben „Álruhás kisasszony „ címen, Szinetár Miklós rendezésében.) -K. Lisztov: Szevasztopoli keringö -V. Dmitriev: Orosz titok (Levsa) és végül: Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) is írt operettet, Moszkva-Cserjomuski; erről majd külön részletesebben írok, egyúttal ő is gyarapítja azoknak a”komoly” zeneszerzőknek a sorát, akik operettel is próbálkoztak. A felsorolt művek mindegyikéből egy vagy több részlet megtalálható a neten, kívánságra tudok adni linkeket. Egyelőre ennyi, legközelebb folytatom az olaszokkal.
1.kiegészítés a felsoroláshoz: Szovjet-orosz szerzők még: -Alekszander Zacepin (1926- ): Arany kulcsok -Nyikolaj Sztrelnyikov (1888-1939): Holopka (A szolga) -Joszip Kovnyer : Akulina (Ezt a Puskin elbeszéléséből írt operettet nálunk is előadták 1954- ben „Álruhás kisasszony „ címen, Szinetár Miklós rendezésében.) -K. Lisztov: Szevasztopoli keringö -V. Dmitriev: Orosz titok (Levsa) és végül: Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) is írt operettet, Moszkva-Cserjomuski; erről majd külön részletesebben írok, egyúttal ő is gyarapítja azoknak a”komoly” zeneszerzőknek a sorát, akik operettel is próbálkoztak. A felsorolt művek mindegyikéből egy vagy több részlet megtalálható a neten, kívánságra tudok adni linkeket. Egyelőre ennyi, legközelebb folytatom az olaszokkal.
2902 smaragd 2016-11-06 07:45:19 [Válasz erre: 2901 smaragd 2016-11-06 07:28:09]
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "MA éjjel" Tangodal a "Fekete liliom"- c. nagyoperettből, Fővárosi Operettszínház, 1946 Kemény Egon a gramofonfelvételhez (Durium) Karády Katalin részére és 10 tagú zenekarra hangszerelte át az operett nagy sikerű duettjét. [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;Karády Katalin énekel[/url]
KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "MA éjjel" Tangodal a "Fekete liliom"- c. nagyoperettből, Fővárosi Operettszínház, 1946 Kemény Egon a gramofonfelvételhez (Durium) Karády Katalin részére és 10 tagú zenekarra hangszerelte át az operett nagy sikerű duettjét. [url]https://youtu.be/bKpAdc3Lv70;Karády Katalin énekel[/url]
2901 smaragd 2016-11-06 07:28:09
szj ( részlet) Fővárosi Operettszínház KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: FEKETE LILIOM Bemutató:1946. december 20. Régi színházi babona, hogy a legnagyobb sikerek a balszerencsével induló előadássorozatokból keletkeznek.Ha ez igaz, akkor a "Fekete liliom " igen nagy siker lesz, mert már régen nem láttunk pechesebb bemutatót, mint amilyen ez volt. A rendező megbetegedett, a mikrofon a legkritikusabb felvonásvégi pillanatban elromlott, a táncoskomikus egészen a némaságig berekedt, egy díszlet beszakadt... Pedig kár, mert a darabnak és az előadásnak igen sok tényezője van, amely nagy sikerre tarthat igényt. Földes Imre és Nóti Károly szövege például merészen eltér a szokványos operettlibrettóktól. Ki mert volna eddig egy operettet úgy kezdni, ahogy a két vakmerő szerző teszi? A cselekmény ugyanis nem kisebb bonyodalommal kezdődik, mint azzal, hogy egy ártatlan, szende spanyol grófkisasszony és egy daliás francia tiszt egy bordélyházban találkoznak egymással, s bár a tiszt nem riad vissza attól, hogy a hölggyel szemben a helyhez és alkalomhoz méltóan viselkedjék, mégis egymásba szeretnek. A szokványosnak nem éppen nevezhető meséhez Kemény Egon nagyon mutatós muzsikát komponált.A zenekar pompásan szólt, Ábrahám Pál óta nem hallottunk ilyen szellemesen hangszerelt operettzenét. ...Karády Katalin jobb és szebb, mint valaha. Klasszikus és modern értelemben egyaránt tökéletes primadonna. Sokat fejlődött játékban és mozgásban. Komoly táncaiban finomság és báj, vidám táncaiban ötlet és humor.(Ez utóbbiban egészen új oldaláról mutatkozik be.) Olyan szépen beszél, mint kevesen a prózai színészek közül.Játéka egyszerűbb lett, közvetlenebb.Három bonvivánpartnere közül Gozmány illett hozzá legjobban megnyerő külsejével és jó mozgásával. Humort az operetthez két pompás színésznő, Gombaszögi Ella és Fejes Teri, továbbá a rekedtsége miatt csak félig élvezhető Latabár Kálmán szolgáltattak.Jó volt Somogyi Nusi és Pártos Gusztáv, Sugár Baba akrobatatánca lélegzetelállító mutatvány. Rengeteget tud, külföldi világszámtól sem várnánk többet. Meg kell meg emlékezni a színpadi ruhákról, melyek egytől egyig kitűnőek. Ennyit az operett sikertényezőiről. A többi remélhetőleg alkalmazkodik majd az előadássorozat folyamán a felsoroltakhoz. Ami a sikerprognózist illeti: bízni kell a babona mindenható erejében.
szj ( részlet) Fővárosi Operettszínház KEMÉNY EGON-Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: FEKETE LILIOM Bemutató:1946. december 20. Régi színházi babona, hogy a legnagyobb sikerek a balszerencsével induló előadássorozatokból keletkeznek.Ha ez igaz, akkor a "Fekete liliom " igen nagy siker lesz, mert már régen nem láttunk pechesebb bemutatót, mint amilyen ez volt. A rendező megbetegedett, a mikrofon a legkritikusabb felvonásvégi pillanatban elromlott, a táncoskomikus egészen a némaságig berekedt, egy díszlet beszakadt... Pedig kár, mert a darabnak és az előadásnak igen sok tényezője van, amely nagy sikerre tarthat igényt. Földes Imre és Nóti Károly szövege például merészen eltér a szokványos operettlibrettóktól. Ki mert volna eddig egy operettet úgy kezdni, ahogy a két vakmerő szerző teszi? A cselekmény ugyanis nem kisebb bonyodalommal kezdődik, mint azzal, hogy egy ártatlan, szende spanyol grófkisasszony és egy daliás francia tiszt egy bordélyházban találkoznak egymással, s bár a tiszt nem riad vissza attól, hogy a hölggyel szemben a helyhez és alkalomhoz méltóan viselkedjék, mégis egymásba szeretnek. A szokványosnak nem éppen nevezhető meséhez Kemény Egon nagyon mutatós muzsikát komponált.A zenekar pompásan szólt, Ábrahám Pál óta nem hallottunk ilyen szellemesen hangszerelt operettzenét. ...Karády Katalin jobb és szebb, mint valaha. Klasszikus és modern értelemben egyaránt tökéletes primadonna. Sokat fejlődött játékban és mozgásban. Komoly táncaiban finomság és báj, vidám táncaiban ötlet és humor.(Ez utóbbiban egészen új oldaláról mutatkozik be.) Olyan szépen beszél, mint kevesen a prózai színészek közül.Játéka egyszerűbb lett, közvetlenebb.Három bonvivánpartnere közül Gozmány illett hozzá legjobban megnyerő külsejével és jó mozgásával. Humort az operetthez két pompás színésznő, Gombaszögi Ella és Fejes Teri, továbbá a rekedtsége miatt csak félig élvezhető Latabár Kálmán szolgáltattak.Jó volt Somogyi Nusi és Pártos Gusztáv, Sugár Baba akrobatatánca lélegzetelállító mutatvány. Rengeteget tud, külföldi világszámtól sem várnánk többet. Meg kell meg emlékezni a színpadi ruhákról, melyek egytől egyig kitűnőek. Ennyit az operett sikertényezőiről. A többi remélhetőleg alkalmazkodik majd az előadássorozat folyamán a felsoroltakhoz. Ami a sikerprognózist illeti: bízni kell a babona mindenható erejében.
2900 Búbánat 2016-11-05 21:40:56 [Válasz erre: 2898 zenebaratmonika 2016-11-05 16:51:31]
Huszka úgy haladt előre a "Lili bárónő" operettjének komponálásával, hogy a Svájcban élő szövegírója, Martos Ferenc, levelezés útján küldte el neki az éppen elkészült verssorokat, s formálódott maga a szövegkönyv is.
Huszka úgy haladt előre a "Lili bárónő" operettjének komponálásával, hogy a Svájcban élő szövegírója, Martos Ferenc, levelezés útján küldte el neki az éppen elkészült verssorokat, s formálódott maga a szövegkönyv is.
2899 Búbánat 2016-11-05 21:30:09 [Válasz erre: 2895 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:00]
Lehár a Cigányszerelem átdolgozását végezte el: 1943-ban mutatta be Garabonciás címmel a M. Kir. Operaház; Lehár új zenéket is komponált ebbe a művébe.
Lehár a Cigányszerelem átdolgozását végezte el: 1943-ban mutatta be Garabonciás címmel a M. Kir. Operaház; Lehár új zenéket is komponált ebbe a művébe.
2898 zenebaratmonika 2016-11-05 16:51:31
Mindenesetre akkoriban azért még más volt a tempó, manapság éveket kell várni egy új darabra, akkoriban hónapok alatt elkészült egy operett. Lehár Luxemburg grófját 3 hét alatt irta, szinte hihetetlen. Ez mind a zeneszerzők és a librettisták számára nagy kihívás volt. Sőt még emellett akkoriban filmeztek is már.
Mindenesetre akkoriban azért még más volt a tempó, manapság éveket kell várni egy új darabra, akkoriban hónapok alatt elkészült egy operett. Lehár Luxemburg grófját 3 hét alatt irta, szinte hihetetlen. Ez mind a zeneszerzők és a librettisták számára nagy kihívás volt. Sőt még emellett akkoriban filmeztek is már.
2897 zenebaratmonika 2016-11-05 16:46:42
1938. február 16. Pesti Napló (*) Földes Imre és Ábrahám Pál új operettje. Az idei szezon legnagyobb sikerű operettje a Júlia volt. Földes Iuire és Ábrahám Pál Harmath Imrének, a versírónak társaságában most új operett megírásába kezdett. Az új operett címe: Fehér hattyú. Valószínűleg csak a jövő szezonban kerül színre.
1938. február 16. Pesti Napló (*) Földes Imre és Ábrahám Pál új operettje. Az idei szezon legnagyobb sikerű operettje a Júlia volt. Földes Iuire és Ábrahám Pál Harmath Imrének, a versírónak társaságában most új operett megírásába kezdett. Az új operett címe: Fehér hattyú. Valószínűleg csak a jövő szezonban kerül színre.
2896 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:53 [Válasz erre: 2894 smaragd 2016-11-05 16:33:49]
Hallottam reggel és nagyon tetszett.
Hallottam reggel és nagyon tetszett.
2895 zenebaratmonika 2016-11-05 16:34:00 [Válasz erre: 2893 Búbánat 2016-11-05 15:56:25]
Mondjuk azért a 3:1 a szerelem javára Ábrahámnak még hozott egy nagyobb sikert, meg pár filmzenéje is. De a leghíresebb művei 1930-1934 között születtek. Lehár 1934 után már nem írt operettet ha jól nézem.
Mondjuk azért a 3:1 a szerelem javára Ábrahámnak még hozott egy nagyobb sikert, meg pár filmzenéje is. De a leghíresebb művei 1930-1934 között születtek. Lehár 1934 után már nem írt operettet ha jól nézem.
2894 smaragd 2016-11-05 16:33:49 [Válasz erre: 2633 Búbánat 2016-03-11 12:19:03]
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Tabi László: " Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Kemény Egon harmadik nagyoperettjéről Rátonyi Róbert könyvéből idézett, valamint Karczag György a "Valahol Délen" - hez írt, a Zeneműkiadó által megjelentetett munkájából a "A rendező munkájához" és a "Valahol Délen zenei tükre" című részeket közölte Búbánat fórumtárs, ezek az "Operett, mint színpadi műfaj" fórum 2611 2626 2627 2628 2629 2630 2633 bejegyzéseiben olvashatók, lehetőséget adnak arra, hogy a "Valahol Délen" 60 évvel ezelőtti bemutatójától kezdve kasszasikerrel játszott operettet a mai napon a Dankó Rádióban 18:36-tól felcsendülő részletek meghallgatásával magunk elé képzelhessük.
KEMÉNY EGON-Erdődy János-Tabi László: " Valahol Délen" (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Fővárosi Operettszínház Kemény Egon harmadik nagyoperettjéről Rátonyi Róbert könyvéből idézett, valamint Karczag György a "Valahol Délen" - hez írt, a Zeneműkiadó által megjelentetett munkájából a "A rendező munkájához" és a "Valahol Délen zenei tükre" című részeket közölte Búbánat fórumtárs, ezek az "Operett, mint színpadi műfaj" fórum 2611 2626 2627 2628 2629 2630 2633 bejegyzéseiben olvashatók, lehetőséget adnak arra, hogy a "Valahol Délen" 60 évvel ezelőtti bemutatójától kezdve kasszasikerrel játszott operettet a mai napon a Dankó Rádióban 18:36-tól felcsendülő részletek meghallgatásával magunk elé képzelhessük.
2893 Búbánat 2016-11-05 15:56:25 [Válasz erre: 2892 zenebaratmonika 2016-11-05 14:41:03]
Ezek a vélemények abból a szempontból is érdekesek, hogy igazán jelentős, új művet már egyik komponista sem szerzett 1934 után.
Ezek a vélemények abból a szempontból is érdekesek, hogy igazán jelentős, új művet már egyik komponista sem szerzett 1934 után.
2892 zenebaratmonika 2016-11-05 14:41:03
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával. Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
Az Est, 1934. december 28-i számában jelent meg a riport a három operettkomponistával. Három világhíres magyar zeneszerző az operett betegségéről Kálmán Imre Beteg-e valóban ma az operett és ha igen, mi a betegségének az okát •— e rr e a kérdésre kért karácsonykor egy bécsi újság választ három világhíres magyar operett-komponistától: Lehár Ferenctől, Kálmán Imrétől és Ábrahám Páltól. Érdekesen és e g y m á su n k m e g le h e tő se n ellentmondóan ezt válaszolták . Lehár Ferenc: Arra a kérdésre, hogy miért beteg az operett, csak akkor adhatok feleletet, ha bebizonyítják nekem, hogy valóban jó operetteknek sincs többé vonzóerejük. Kálmán Imre: A színházi válság veszedelmes jelenségei nemcsak az operettet fenyegetik, de világszerte az egész színházi termelést. Néhány év óta az operett terén is persze rosszabb a helyzet; a betegség tünetei tagadhatatlanok és föl lehet sorolni mind művészeti, mind gazdasági okokat. Valóban kevés a jó operett, mert nincsenek i g a z á n jó szövegkönyvek s így igen sok zeneszerző hallgatásra van ítélve. És hiányoznak a nagy tehetségű operettszereplök is: zeneileg nagyarányú operett szerepeit nem tudjuk megfelelően kiosztani, mert a hangosfilm elveszi legjobb operettszereplőinket. A nagyvárosok közönsége drága, nagyarányú produkciót kíván, de ezt megfizetni se nem akarja, se nem tudja; az előadások költsége és a publikum fizetőkészsége és ereje között nem lehet összhangot teremteni. Az állam, a város, a sok különböző testület és szervezet olyan terheket és kötelezettségeket ró az operettszínházra, hogy az ezer sebből vérzik és így aztán olyan súlyos a helyzet, hogy az operett-színpadok fennállása New- yorktól Vladivosztokig mindenütt a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Ábrahám Pál: Nincs színházi válság, nem beteg az operett, nem igaz, hogy a közönség csömört kapott; csak jó és rossz darab van, csak kétféle előadás van: az egyik vonzza a publikumot, a másik nem. A szóbeszéd a beteg operettről olyan régi, mint maga a műfaj. Ugyanúgy beszéltek Offenbaoh és Strauss János idejében is az operett haldoklásáról, mint ma. Az operett mindig akkor beteg, ha nincsenek sikerek és azonnal egészséges, mihelyt csak egy operett »beüt«. Persze nagyon sok függ a szereplőktől is és nem szabad megfeledkeznünk az igazgatókról sem. Az operett virágzásának korszaka mindenkor elválaszthatatlan attól, vájjon vállalkozó szellemű, fantáziagazdag igazgatók állanak-e a operettszínházak élén? Valóban jelentékeny operettigazgatók sohasem panaszkodtak azért, hogy nincs mit előadniok, mert vagy megtermékenyítették a szerzőket, vagy teremtettek újakat.
2891 Búbánat 2016-11-05 10:47:53 [Válasz erre: 2880 Búbánat 2016-10-28 20:58:05]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/10/12/sosem_jatszhattam_el_a_my_fair_ladyt/; Kállay Bori: „Sosem játszhattam el a My Fair Ladyt”- interjú [/url] X Fidelio.hu, 2016.10.12. 13:23 November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk. „- Milyen programmal készülsz az estre? - A megvalósult és a meg nem valósult álmaimról fogok beszélni, énekelni, táncolni. Húsz évig voltam vidéken színésznő, így sokat és sokfélét játszhattam. Ötven év alatt, csaknem minden műfajban megmutathattam magam, és ebből adok ízelítőt a közönségnek.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/10/12/sosem_jatszhattam_el_a_my_fair_ladyt/; Kállay Bori: „Sosem játszhattam el a My Fair Ladyt”- interjú [/url] X Fidelio.hu, 2016.10.12. 13:23 November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk. „- Milyen programmal készülsz az estre? - A megvalósult és a meg nem valósult álmaimról fogok beszélni, énekelni, táncolni. Húsz évig voltam vidéken színésznő, így sokat és sokfélét játszhattam. Ötven év alatt, csaknem minden műfajban megmutathattam magam, és ebből adok ízelítőt a közönségnek.”
2890 zenebaratmonika 2016-11-05 10:45:33 [Válasz erre: 2889 Búbánat 2016-11-05 10:39:07]
Igazán nincs mit, de ma szabad a hozzáférés, most pár napra elutazom, addig is minden jót, kiváncsi vagyok a véleményetekre a linkelt cikkekkel kapcsolatban.
Igazán nincs mit, de ma szabad a hozzáférés, most pár napra elutazom, addig is minden jót, kiváncsi vagyok a véleményetekre a linkelt cikkekkel kapcsolatban.
2889 Búbánat 2016-11-05 10:39:07
Kedves "zenebaratmonika" Köszönöm az alábbi érdekes bejegyzéseidet Ábrahám Pálról és Kálmán Imréről; az "emberi" oldaluk"-ról...
Kedves "zenebaratmonika" Köszönöm az alábbi érdekes bejegyzéseidet Ábrahám Pálról és Kálmán Imréről; az "emberi" oldaluk"-ról...
2888 zenebaratmonika 2016-11-05 03:09:16
Pesti Hírlap 1915. szeptember 5. * (Háborús becéző-nevek.) A bécsi művészvilág még a mostani komoly időkben sem fázik a mókától; humorának legújabb megnyilatkozása, hogy ismertebb bécsi zenészeket „háborús" becézönevekre keresztelt. Kálmán Imrét (alacsony, de zömök termetére és magyar voltára való tekintettel) elnevezték Gulyás Kanone-nak; a merev karu és szögletes lábú Strauss Oszkár a Prothesenmann; a magasnövésü, de teljesen kopasz Fali Leo: „doberdoi fensik." illetőleg mert a Dobrer-ben törzsvendég, a dobnerdoi plateau; a szerződéseit nem- mindig respektáló Treumann- , ból lett Sonnino; a vöröshaju és sok komikusra ^feszedelmes Pallenberg a Vörös Kereszt; és egy rossz darabokkal kereskedő színházi ügynök irodája: a tömegsír.
Pesti Hírlap 1915. szeptember 5. * (Háborús becéző-nevek.) A bécsi művészvilág még a mostani komoly időkben sem fázik a mókától; humorának legújabb megnyilatkozása, hogy ismertebb bécsi zenészeket „háborús" becézönevekre keresztelt. Kálmán Imrét (alacsony, de zömök termetére és magyar voltára való tekintettel) elnevezték Gulyás Kanone-nak; a merev karu és szögletes lábú Strauss Oszkár a Prothesenmann; a magasnövésü, de teljesen kopasz Fali Leo: „doberdoi fensik." illetőleg mert a Dobrer-ben törzsvendég, a dobnerdoi plateau; a szerződéseit nem- mindig respektáló Treumann- , ból lett Sonnino; a vöröshaju és sok komikusra ^feszedelmes Pallenberg a Vörös Kereszt; és egy rossz darabokkal kereskedő színházi ügynök irodája: a tömegsír.
2887 zenebaratmonika 2016-11-05 02:53:52
Az Est 1933. nov. 38. Kálmán Imre édesanyja meghalt. Vasárnap reggel meghalt Budapesten özv. Koppenstein Károlyné, szül. Singer Paula, Kálmán Imre világhírű zeneszerző édesanyja. A nyolcvanéves úriasszony az utóbbi időben sokat betegeskedett, halálának oka: érelmeszesedés, szívgyöngeség. Kálmán Imre vasárnap hajnalban Budapestre érkezett és a rajongásig szeretett édesanyjának ö fogta le a szemét. Kedden reggel szállítják a halottal Bécsbe és a bécsi temetőben helyezik nyugalomra a családi sírboltban. Kálmán, aki autóján közben visszautazott, holnap a halottszállító kocsi elé érkezik Győrbe. Legendás híre volt a szeretetnek, amellyel « híres komponista öreg édesanyját övezte: ebben az évben tízszer is ellátogatott hozzá. Kopfstein- nét még négy leánygyermeke gyászolja.
Az Est 1933. nov. 38. Kálmán Imre édesanyja meghalt. Vasárnap reggel meghalt Budapesten özv. Koppenstein Károlyné, szül. Singer Paula, Kálmán Imre világhírű zeneszerző édesanyja. A nyolcvanéves úriasszony az utóbbi időben sokat betegeskedett, halálának oka: érelmeszesedés, szívgyöngeség. Kálmán Imre vasárnap hajnalban Budapestre érkezett és a rajongásig szeretett édesanyjának ö fogta le a szemét. Kedden reggel szállítják a halottal Bécsbe és a bécsi temetőben helyezik nyugalomra a családi sírboltban. Kálmán, aki autóján közben visszautazott, holnap a halottszállító kocsi elé érkezik Győrbe. Legendás híre volt a szeretetnek, amellyel « híres komponista öreg édesanyját övezte: ebben az évben tízszer is ellátogatott hozzá. Kopfstein- nét még négy leánygyermeke gyászolja.
2886 zenebaratmonika 2016-11-05 02:02:52
És még egy cikk Ábrahám Pál zeneszerzőről, akit már azért is fontos volt elővenni, mert november 2-n született 124 éve: ► Beszámítható vagy elmebeteg ? — Váratlan fejlemények a világhírű operettszerző ; kalandos életregényében (Népakarat 1957.) ► Mi van Ábrahám Pállal, ► akit sokáig úgy emlegettek: ► az operett királya? Ábrahám ► Pál', akinek dalai és slágerei ► ismertek és népszerűek voltak, [a világ koncerttermeiben és a * kisvárosok utcáin egyaránt, í most — látszólag — a fele- ! désbe merült. í Ábrahám Pál évtizedekkel ! ezelőtt az üldöztetés elől elme- ; nekült a Horthy-Magyaror- I szágról. Amerikába ment, foly- Jtatta itthon megkezdett siker- I sorozatát. Egyszerre csak riasztó hír érkezett: Ábrahám Pál elmebeteg, zárt intézetbe vitték. Hosszú évekig zárt intézetben tartották, főleg azért, hogy a hatalmas összegű tiszteletdíjakat ne kelljen kifizetni. Már halálhírét is keltették, amikor tavaly hír érkezett hozzánk: Ábrahám Pál Európában van, Nyugat-Németor- szágba érkezett. Miért került Ábrahám Pál Nyugat-Németországba Azért, mert akadtak olyan »jó barátai«, akik a vagyonába csak úgy tudták rátenni kezüket, ha Ábrahámot elhozatják Amerikából. Így ír erről az őrültté nyilvánított zeneszerző egy barátjának: »Borzasztó, amit nekem zaklatásokban el kell tűrnöm, amióta tudomásomra jutott, hogy úgynevezett barátaim Németországba akarnak deportálni. Tudom, te vagy az én egyetlen valódi barátom, ezért kérlek, használj fel minden lehetőséget ezt a deportálást megakadályozni.« Ez a segélykiáltás azonban hiábavaló volt. Tavaly áprilisban átszállították Hamburgba. Az önzetlen barát, akihez a levél szólt, a magyar származású Vasváry Polly utána ment, hogy segítségére legyen. Az időközben odaérkezett, Magyarországról disszidált rokonok azonban eltiltották tőle. A hamburgi professzor, Ábrahám Pál kezelőorvosa szerint »nem valószínű«, hogy Ábrahám még egyszer egyedül és szabadon a nyilvánosság elé állhasson. »Olyan állapotban van, mint egy kisgyermek és annak is képzeli magát.« Ez aligha hihető el annak, aki olvasta az utóbbi időben írt leveleit, aki látta azoknak a daloknak a kottáit, amelyeket az utóbbi hónapokban komponált. „Magyaru1 kell megkérdezni,..** Ábrahám Pál kőiül nagy [zűrzavart igyekeznek tamasz- ítani »jóakarói«. Vajon tud ériről az operettkirály? El tud- Ha-e magát határozni valami re? Erre a kérdési-e a baráti Vasváry Polly így nyilatkozott: »Magyarul kell megkérdezni Pált akarata felől. Csak az ő határozata az elfogadható.« Igen, nyilatkozzék Ábrahám Pál, s ha akar — márpedig minden jel erre mutat —, jöjjön haza. Illetékesek kijelentése szerint a hatályos jogszabályok értelmében Ábrahám Pál még mindig magyar állampolgár és nem hontalan, amint azt Amerikában állapították meg róla. Megkérdeztük Fényes Szabolcsod a kiváló zeneszerzőt, aki jelenleg az Operettszín- ház igazgatója, hogy mi a véleménye az Ábrahám-ügyrőli „Hozzuk haza .. — Őszinte tisztelője és csodálója vagyok Ábrahám Palinak. Mi, magyar zeneszerzők sohasem mondtunk le róla véglegesen és ezért azt javasolnám, hogy hozzuk haza Ábrahám Pált. Nagy nyereség lenne ő még így, betegen is a magyar operettjátszás számára és úgy gondolom, a hazai környezet, a magyar szó, a magyai- színház és gyönyörű fővárosunk, ahol világhírű dalait komponálta, mind elősegíthetik gyógyulását. Az Operettszínház tervei között szerepel egyébként Ábrahám-bemutató is. Nemrégiben megkaptam Ábrahám Pali 1948-ban, Amerikában komponált legújabb operettjét és az a véleményem, hogy a zene ragyogó. És mit mond az idegorvos? Használna-e a több mint húszévi távoliét után a hazatérés Ábrahám Pálnak? Egyik legkitűnőbb idegorvosunkhoz, dr. Szinetár Ernő főorvoshoz fordultunk. — Nem ismerem Ábrahám Pál betegségét, nem láttam a betegségéről kiadói I, orvosi .jelentéseket sem. Ezért, csak annyit mondhatok mint idegorvos: véleményem szerint feltétlenül javítana állapotán, ha hazatérne hazájába, barátaihoz, akik szeretik őt es örömmel visszavárják. Szegő Tamás—Vándor Pál Mindenesetre nagyon döbbenetes ez a cikk, hát 1946-1956 között gyakorlatilag bezárva tartották 11 évig a művészt, talán annyiban jogos volt, mert ki kellett kezelni vérbajából és az idegrendszere se volt jó, de sajnos bár Fényes Szabolcs is szerette volna, soha többé nem tért haza.
És még egy cikk Ábrahám Pál zeneszerzőről, akit már azért is fontos volt elővenni, mert november 2-n született 124 éve: ► Beszámítható vagy elmebeteg ? — Váratlan fejlemények a világhírű operettszerző ; kalandos életregényében (Népakarat 1957.) ► Mi van Ábrahám Pállal, ► akit sokáig úgy emlegettek: ► az operett királya? Ábrahám ► Pál', akinek dalai és slágerei ► ismertek és népszerűek voltak, [a világ koncerttermeiben és a * kisvárosok utcáin egyaránt, í most — látszólag — a fele- ! désbe merült. í Ábrahám Pál évtizedekkel ! ezelőtt az üldöztetés elől elme- ; nekült a Horthy-Magyaror- I szágról. Amerikába ment, foly- Jtatta itthon megkezdett siker- I sorozatát. Egyszerre csak riasztó hír érkezett: Ábrahám Pál elmebeteg, zárt intézetbe vitték. Hosszú évekig zárt intézetben tartották, főleg azért, hogy a hatalmas összegű tiszteletdíjakat ne kelljen kifizetni. Már halálhírét is keltették, amikor tavaly hír érkezett hozzánk: Ábrahám Pál Európában van, Nyugat-Németor- szágba érkezett. Miért került Ábrahám Pál Nyugat-Németországba Azért, mert akadtak olyan »jó barátai«, akik a vagyonába csak úgy tudták rátenni kezüket, ha Ábrahámot elhozatják Amerikából. Így ír erről az őrültté nyilvánított zeneszerző egy barátjának: »Borzasztó, amit nekem zaklatásokban el kell tűrnöm, amióta tudomásomra jutott, hogy úgynevezett barátaim Németországba akarnak deportálni. Tudom, te vagy az én egyetlen valódi barátom, ezért kérlek, használj fel minden lehetőséget ezt a deportálást megakadályozni.« Ez a segélykiáltás azonban hiábavaló volt. Tavaly áprilisban átszállították Hamburgba. Az önzetlen barát, akihez a levél szólt, a magyar származású Vasváry Polly utána ment, hogy segítségére legyen. Az időközben odaérkezett, Magyarországról disszidált rokonok azonban eltiltották tőle. A hamburgi professzor, Ábrahám Pál kezelőorvosa szerint »nem valószínű«, hogy Ábrahám még egyszer egyedül és szabadon a nyilvánosság elé állhasson. »Olyan állapotban van, mint egy kisgyermek és annak is képzeli magát.« Ez aligha hihető el annak, aki olvasta az utóbbi időben írt leveleit, aki látta azoknak a daloknak a kottáit, amelyeket az utóbbi hónapokban komponált. „Magyaru1 kell megkérdezni,..** Ábrahám Pál kőiül nagy [zűrzavart igyekeznek tamasz- ítani »jóakarói«. Vajon tud ériről az operettkirály? El tud- Ha-e magát határozni valami re? Erre a kérdési-e a baráti Vasváry Polly így nyilatkozott: »Magyarul kell megkérdezni Pált akarata felől. Csak az ő határozata az elfogadható.« Igen, nyilatkozzék Ábrahám Pál, s ha akar — márpedig minden jel erre mutat —, jöjjön haza. Illetékesek kijelentése szerint a hatályos jogszabályok értelmében Ábrahám Pál még mindig magyar állampolgár és nem hontalan, amint azt Amerikában állapították meg róla. Megkérdeztük Fényes Szabolcsod a kiváló zeneszerzőt, aki jelenleg az Operettszín- ház igazgatója, hogy mi a véleménye az Ábrahám-ügyrőli „Hozzuk haza .. — Őszinte tisztelője és csodálója vagyok Ábrahám Palinak. Mi, magyar zeneszerzők sohasem mondtunk le róla véglegesen és ezért azt javasolnám, hogy hozzuk haza Ábrahám Pált. Nagy nyereség lenne ő még így, betegen is a magyar operettjátszás számára és úgy gondolom, a hazai környezet, a magyar szó, a magyai- színház és gyönyörű fővárosunk, ahol világhírű dalait komponálta, mind elősegíthetik gyógyulását. Az Operettszínház tervei között szerepel egyébként Ábrahám-bemutató is. Nemrégiben megkaptam Ábrahám Pali 1948-ban, Amerikában komponált legújabb operettjét és az a véleményem, hogy a zene ragyogó. És mit mond az idegorvos? Használna-e a több mint húszévi távoliét után a hazatérés Ábrahám Pálnak? Egyik legkitűnőbb idegorvosunkhoz, dr. Szinetár Ernő főorvoshoz fordultunk. — Nem ismerem Ábrahám Pál betegségét, nem láttam a betegségéről kiadói I, orvosi .jelentéseket sem. Ezért, csak annyit mondhatok mint idegorvos: véleményem szerint feltétlenül javítana állapotán, ha hazatérne hazájába, barátaihoz, akik szeretik őt es örömmel visszavárják. Szegő Tamás—Vándor Pál Mindenesetre nagyon döbbenetes ez a cikk, hát 1946-1956 között gyakorlatilag bezárva tartották 11 évig a művészt, talán annyiban jogos volt, mert ki kellett kezelni vérbajából és az idegrendszere se volt jó, de sajnos bár Fényes Szabolcs is szerette volna, soha többé nem tért haza.
2885 zenebaratmonika 2016-11-05 01:24:57
8 órai újság beszámol a valcerháború végéről 1934. május 17.: A vitás négy taktus Szerző: Bécsben — Ábrahám, Pesten — Krasznai-Krausz Tegnap délután került az osztrák ezerzöegyesület (A. K. M.) jogvédelmi bírósága elé az a valcerháborúság, amely Abrahám Pál és Krasznai-Krausz Mihály között tört ki akörül a négy taktus körül, amely a Mese a Grand Hotelből és a Sárga liliom című operettek keringőjében történetesen hang- ról-hangra megegyezik. A tárgyalást éles nyilatkozatözön előzte meg, maga a tárgyalás azonban békésen végződött: a bíróság kimondotta, hogy plágiumról szó sincs, mert mind a két komponista egymástól függetlenül hosszú idő előtt írta meg a maga valcerjét. Krasznai- Krausz kijelentette, hogy eszeágában sincs Ábrahámot plágiummal vádolni, Abrahám kijelentette, hogy Krasznai- Krausz jóhiszeműségét nem vonja kétségbe. Végül pedig megegyeztek, hogy Bécsben továbbra is az Ábrahám-darab- ban szerepel a szám és a legközelebb szinrekerülő Sárga liliomból marad ki, Budapesten viszont a Mese a Grand Hotel fog a kérdéses keringő nélkül szinrekerülni. Az ügy tehát közmegelégedésre fejeződött be, győztes és legyőzött nélkül. Azaz, hogy egy győztes mégis van: Palágyi Róbert dr., a ne- yes szerzőjogi szakértő, akinek a bíró- Bág tekintélyes ügyvédi honoráriumot állapított meg.
8 órai újság beszámol a valcerháború végéről 1934. május 17.: A vitás négy taktus Szerző: Bécsben — Ábrahám, Pesten — Krasznai-Krausz Tegnap délután került az osztrák ezerzöegyesület (A. K. M.) jogvédelmi bírósága elé az a valcerháborúság, amely Abrahám Pál és Krasznai-Krausz Mihály között tört ki akörül a négy taktus körül, amely a Mese a Grand Hotelből és a Sárga liliom című operettek keringőjében történetesen hang- ról-hangra megegyezik. A tárgyalást éles nyilatkozatözön előzte meg, maga a tárgyalás azonban békésen végződött: a bíróság kimondotta, hogy plágiumról szó sincs, mert mind a két komponista egymástól függetlenül hosszú idő előtt írta meg a maga valcerjét. Krasznai- Krausz kijelentette, hogy eszeágában sincs Ábrahámot plágiummal vádolni, Abrahám kijelentette, hogy Krasznai- Krausz jóhiszeműségét nem vonja kétségbe. Végül pedig megegyeztek, hogy Bécsben továbbra is az Ábrahám-darab- ban szerepel a szám és a legközelebb szinrekerülő Sárga liliomból marad ki, Budapesten viszont a Mese a Grand Hotel fog a kérdéses keringő nélkül szinrekerülni. Az ügy tehát közmegelégedésre fejeződött be, győztes és legyőzött nélkül. Azaz, hogy egy győztes mégis van: Palágyi Róbert dr., a ne- yes szerzőjogi szakértő, akinek a bíró- Bág tekintélyes ügyvédi honoráriumot állapított meg.
2884 zenebaratmonika 2016-11-05 01:21:10
Budapesti Hírlap 1934 Plágiumper Krausz Mihály és Ábrahám Pál operettszerzők között... már akkor is volt ilyen Kié a sláger ? A bécsi színházi világiban sokat beszél* nek Ábrahám Pál és Kraitsj Mihály, a két magyar komponista háborúskodásáról. A két komponista háborúskodása, —- mint már megírtuk — onnan ered, hogy Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben és Krausz Mihály Sárga liliom című operettjének egyik zeneszáma feltűnően hasonlít egymáshoz. ibrahám Pál azt állította, hogy a szó* bán forgó számot már régen megkomponálta, amit Marton Sándor kiadó is megerősített és hogy a melódia véletlen folytán jutott Krausz Mihály füleibe. Krausz Mihály, amikor tudomást szerzett Ábrahám kijelentéseiről, bécai ügyvédje útján feljelentette a komponistát becsületsértés és rágalmazás címén. Krausz Mihály periratában azt mondja, hogy a kérdéses zeneszámot már 1932 augusztusában megkomponálta és librettistái előtt el is játszotta, Krausz Mihálynak most azért kell a bírósághoz fordulni védelemért, mert a Sárga liliomot Bécsben négy hét múlva mutatják be és ha nem kap addig elégtételt az ügyben, az illető zeneszámot ki kell hagynia az előadásból.
Budapesti Hírlap 1934 Plágiumper Krausz Mihály és Ábrahám Pál operettszerzők között... már akkor is volt ilyen Kié a sláger ? A bécsi színházi világiban sokat beszél* nek Ábrahám Pál és Kraitsj Mihály, a két magyar komponista háborúskodásáról. A két komponista háborúskodása, —- mint már megírtuk — onnan ered, hogy Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben és Krausz Mihály Sárga liliom című operettjének egyik zeneszáma feltűnően hasonlít egymáshoz. ibrahám Pál azt állította, hogy a szó* bán forgó számot már régen megkomponálta, amit Marton Sándor kiadó is megerősített és hogy a melódia véletlen folytán jutott Krausz Mihály füleibe. Krausz Mihály, amikor tudomást szerzett Ábrahám kijelentéseiről, bécai ügyvédje útján feljelentette a komponistát becsületsértés és rágalmazás címén. Krausz Mihály periratában azt mondja, hogy a kérdéses zeneszámot már 1932 augusztusában megkomponálta és librettistái előtt el is játszotta, Krausz Mihálynak most azért kell a bírósághoz fordulni védelemért, mert a Sárga liliomot Bécsben négy hét múlva mutatják be és ha nem kap addig elégtételt az ügyben, az illető zeneszámot ki kell hagynia az előadásból.
2883 zenebaratmonika 2016-11-05 00:55:36
Az Újság 1932. január 23. Hawai rózsája Bemutató a Király-Színházban Már több mint tiz esztendeje, hogy a Zene- akadémia nagytermében a Hauser—Indig — Ipolyi—Són vonósnégyes társulat uj szerző, uj vonósnégyesét mutatta be. Rendkívül finom, diszkréten modern, kitünően hangzó alkotás volt a kvartett. Úgy emlékszem, hogy dallamokban nem tobzódott éppen, de annál jobban megkaptak pompásan kevert harmóniái és ritmikájának ötletessége. Neken nagyon tetszett az egész. Befejeztével egy nagyon is karcsú, sápadtarcu fiatalember jött ki a dobogóra, hogy megköszönje a tapsokat. Ugyanaz, akit pénteken este a Király-Szin- házban, mikor a karnagyi emelvényen meg jelent, a közönség tapsorkánnal, a zenekar tussal fogadott. Ugyanaz a karcsú, sápadt fiatalember: Ábrahám Pál. Az elmúlt évtized alig változtatta meg. Csak éppen hogy a tel jes ismeretlenség homályából kilépett a világhír reflektoros ragyogásába. Előbb itthoni színpadi sikerek. Azután a Viktória, mely Budapestről elindulva, járta be diadalmenetben Európát. Most pedig a Hawai rózsája, megfordított utat tett meg. Külföldi sikerek után érkezett haza. A partitúrának nem egy száma azonban megelőzte a hivatalos bemutatkozást. Népszerű lett a premier előtt. Ezeket még szívesebben hallgattuk most, mint eddig. Eredeti helyükön, Abrahám kitűnő hangszerelésében és magának a szerzőnek vezénylése alatt A számomra ez a legutóbbi volt a bemutató legkellemesebb meglepetése. Ábrahám ugyanis külföldi tartózkodása alatt egészen kitűnő karmester lett. Szuggesztiv erejű, aki nagyszerűen a kezében tartja együttesét és minden lehetőségét tökéletesen kihasználja. Ami a Hawai rózsájának zenéjét illeti, az éppen olyan jó, mint a magyar szerző ed digi munkái: ötletes, ízléses és főleg kitü nően megcsinált. Sőt, ami a feltálalást, a fel építést, az alapgondolatoknak kihasználását illeti, úgy ezekben feltétlen haladás és fejlődés állapítható meg. A zenekar remekül hang zik, színes, csillogó. Talán csak néhol vastag egy kissé. Abrahám Pál zenéje alá Földes Imre, A1 íred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Írtak szöveget. Ennyi és ilyen jónevü írótól tulajdonképpen többet vártam, főleg ami a szel lemességet és a cselekmény gyors meg érdekes perdülését illeti. Az operett meséje nagy részt Hawaiban játszik. Egy száműzött hercegnőről van szó, ki váratlanul megjelenik az amerikai uralom alatt sínylődő virágok szigetén és el akarja foglalni ősei trónját. Ebben' azonban megakadályozza az, hogy egyformán szereti honfitársat, a herceget és a daliás amerikai hajóskapitányt, akit éppen a zendülés elnyomására küldenek ki. És Hawai rózsája oly so káig ingadozik a két férfi között, mig el nem múlik két teljes felvonás. A harmadik felvonásban azután megoldódik a bonyodalom. A honfitársak egymáséi lesznek, mig a hajóskapitány egy énekesnő karjaiban talál vigaszt, aki szerencsére feltűnően hasonlít a hercegnőhöz. Ennél sokkal több nem is történik az újdonságban, de ez is meglehetősen vontatottan és akadozva. A librettóban sokat beszélnek és keveset tesznek. De a beszéd is ritkán olyan szellemes és tréfás, hogy a közönséget jól megkacagtassa. Pedig a mai szomorú időkben, operettben igazán erre van szükség. Milyen kitűnőnek kell lenni Ábrahám Pál zenéjének és milyen jónak az előadásnak, hogy a bemutató közönsége a szöveg hibáinak ellenére is igen melegen fogadta a bemutatót. Az eredmény elérésében kétségtelenül Ábrahám Pál folyton izmosodó tehetségéé az oroszlánrész, de szereplői is méltóan küzdöttek az oldalán a közönség elismeréséért. Lábass Juci, a címszereplő nagyon finoman énekel, igen szép és főleg a harmadik felvonásban olyan kitünően játszik, hogy az messze túllépi azokat a határokat, melyeket operett-primadonnák el szoktak érni. Fejes Teri vidám, jókedvű, élettel teli, mint mindig De mindenképpen méltóan se akozik utánuk Pál Erzsi is, ki remekül táncol és akiből nem hiányaik a humor sem. A férfiak közül Kertész és Nádor egyforma eredménnyel hódit ják meg a hercegnőt és a közönséget. A vi dámságot Rátkai, Sziklay és Latabár képviselik. A rendezés színes, a díszletek közül különösen a második felvonásé (a régi hawai királyi palota belseje) sikerült. A közönség a bemutatón igen sokat tapsolt a szereplőknek és főleg a zenekart vezénylő Ábrahám Pálnak.
Az Újság 1932. január 23. Hawai rózsája Bemutató a Király-Színházban Már több mint tiz esztendeje, hogy a Zene- akadémia nagytermében a Hauser—Indig — Ipolyi—Són vonósnégyes társulat uj szerző, uj vonósnégyesét mutatta be. Rendkívül finom, diszkréten modern, kitünően hangzó alkotás volt a kvartett. Úgy emlékszem, hogy dallamokban nem tobzódott éppen, de annál jobban megkaptak pompásan kevert harmóniái és ritmikájának ötletessége. Neken nagyon tetszett az egész. Befejeztével egy nagyon is karcsú, sápadtarcu fiatalember jött ki a dobogóra, hogy megköszönje a tapsokat. Ugyanaz, akit pénteken este a Király-Szin- házban, mikor a karnagyi emelvényen meg jelent, a közönség tapsorkánnal, a zenekar tussal fogadott. Ugyanaz a karcsú, sápadt fiatalember: Ábrahám Pál. Az elmúlt évtized alig változtatta meg. Csak éppen hogy a tel jes ismeretlenség homályából kilépett a világhír reflektoros ragyogásába. Előbb itthoni színpadi sikerek. Azután a Viktória, mely Budapestről elindulva, járta be diadalmenetben Európát. Most pedig a Hawai rózsája, megfordított utat tett meg. Külföldi sikerek után érkezett haza. A partitúrának nem egy száma azonban megelőzte a hivatalos bemutatkozást. Népszerű lett a premier előtt. Ezeket még szívesebben hallgattuk most, mint eddig. Eredeti helyükön, Abrahám kitűnő hangszerelésében és magának a szerzőnek vezénylése alatt A számomra ez a legutóbbi volt a bemutató legkellemesebb meglepetése. Ábrahám ugyanis külföldi tartózkodása alatt egészen kitűnő karmester lett. Szuggesztiv erejű, aki nagyszerűen a kezében tartja együttesét és minden lehetőségét tökéletesen kihasználja. Ami a Hawai rózsájának zenéjét illeti, az éppen olyan jó, mint a magyar szerző ed digi munkái: ötletes, ízléses és főleg kitü nően megcsinált. Sőt, ami a feltálalást, a fel építést, az alapgondolatoknak kihasználását illeti, úgy ezekben feltétlen haladás és fejlődés állapítható meg. A zenekar remekül hang zik, színes, csillogó. Talán csak néhol vastag egy kissé. Abrahám Pál zenéje alá Földes Imre, A1 íred Grünwald és Fritz Löhner-Beda Írtak szöveget. Ennyi és ilyen jónevü írótól tulajdonképpen többet vártam, főleg ami a szel lemességet és a cselekmény gyors meg érdekes perdülését illeti. Az operett meséje nagy részt Hawaiban játszik. Egy száműzött hercegnőről van szó, ki váratlanul megjelenik az amerikai uralom alatt sínylődő virágok szigetén és el akarja foglalni ősei trónját. Ebben' azonban megakadályozza az, hogy egyformán szereti honfitársat, a herceget és a daliás amerikai hajóskapitányt, akit éppen a zendülés elnyomására küldenek ki. És Hawai rózsája oly so káig ingadozik a két férfi között, mig el nem múlik két teljes felvonás. A harmadik felvonásban azután megoldódik a bonyodalom. A honfitársak egymáséi lesznek, mig a hajóskapitány egy énekesnő karjaiban talál vigaszt, aki szerencsére feltűnően hasonlít a hercegnőhöz. Ennél sokkal több nem is történik az újdonságban, de ez is meglehetősen vontatottan és akadozva. A librettóban sokat beszélnek és keveset tesznek. De a beszéd is ritkán olyan szellemes és tréfás, hogy a közönséget jól megkacagtassa. Pedig a mai szomorú időkben, operettben igazán erre van szükség. Milyen kitűnőnek kell lenni Ábrahám Pál zenéjének és milyen jónak az előadásnak, hogy a bemutató közönsége a szöveg hibáinak ellenére is igen melegen fogadta a bemutatót. Az eredmény elérésében kétségtelenül Ábrahám Pál folyton izmosodó tehetségéé az oroszlánrész, de szereplői is méltóan küzdöttek az oldalán a közönség elismeréséért. Lábass Juci, a címszereplő nagyon finoman énekel, igen szép és főleg a harmadik felvonásban olyan kitünően játszik, hogy az messze túllépi azokat a határokat, melyeket operett-primadonnák el szoktak érni. Fejes Teri vidám, jókedvű, élettel teli, mint mindig De mindenképpen méltóan se akozik utánuk Pál Erzsi is, ki remekül táncol és akiből nem hiányaik a humor sem. A férfiak közül Kertész és Nádor egyforma eredménnyel hódit ják meg a hercegnőt és a közönséget. A vi dámságot Rátkai, Sziklay és Latabár képviselik. A rendezés színes, a díszletek közül különösen a második felvonásé (a régi hawai királyi palota belseje) sikerült. A közönség a bemutatón igen sokat tapsolt a szereplőknek és főleg a zenekart vezénylő Ábrahám Pálnak.
2882 zenebaratmonika 2016-11-05 00:54:22
Az Újság 1938. január 19. szám a Hawaii rózsája világsikerű Ábrahám operettről Pontosan négy esztendeje, hogy a Fővárosi Operettszinház karmesteri pulpitusán megjelent egy kedves, rokonszenves fiú, halotthalványan és fehér keztyüvel a sovány kezén, pálca nélkül, mint Savonov, a hírneves orosz ■ megkapó ötletességgel vezényelte a Zenebona cimü operettet, melynek muzsikáját felerészben 6 Irta, felerészben világslágerekből állította össze. Még csak kevesen és inkább a benfentesek ismerték akkor Ábrahám Palit, a fiatal zeneszerzőgárda egyik legértékesebb talentumát, aki odáig minden tanultsága és rátermettsége ellenére szerényen moziszkeccsek, néhány hangulatos műdal és pajkos chanson mögé rejtőzött Holott a Zeneakadémia e jelesen végzett és igen sokat Ígérő növendéke ekkor már túl volt az első világsikeren, amennyiben a Hauser-quartett nemcsak Budapesten, de külföldön is mindenütt osztatlan tetszés és elismerés mellett adta elő nagyszabású vonósnégyesét. Közbejött a háború, a háború utáni borzalmas Idők, amelyek más százezrekkel együtt, úgy tetszett, felőrllk Ábrahám Pali képességeit is. Erre annál is inkább meg volt minden valószínűség, mert ő nem tudott tolakodni, tülekedni, előszobázni színigazgatók, színházi ügynökök lakásán és fizikai ereje sem volt hozzá, hogy előbbre kerüljön a csúnya marakodásban. Hogy végleg el ne merüljön és legyen miből megélnie, irt tehát névtelenül vagy álnéven orfeumdalokat, melyeket azonban meghallgatva, az ember, rögtön tisztába jött vele, hogy ez nem holmi dilettáns mnukája, hanem igazi tehetségé: Ábrahám Pálé. Az első operett, mellyel kijött: a Zenebona, teljes diadalt aratott. És követvén a közönség Ízlését, e sikerre ráduplázott az Utolsó Verebéig lánnyal, mely csupa zenei ötlet és részben kifigurázása is as egész jazz-bolondériának. Mint valóban nagy és komoly operettkomponista, a Viktóriával prezentálódott, mely a Király Színházból kiindulva, egész rövid idő alatt világhírre emelte a nevét. Most alig néhány esztendő után Ismét idehaza örvendhetünk Ábrahám Palinak, hogy a Hawai rózsájá-nak zengő melódiái felhangzanak a Király Színházban. Ismét ott ül a karmesteri székben, ugyanazzal a szerénységgel, mint valaha és ugyanazzal a fiatalos lendülettel vezeti a zenekart, mint most négy éve. Azóta bejárta csaknem az egész világot és a siker mindenütt a nyomában. A Hawai rózsájá-nak a zeneszámai frissen és üdén csengenek, holott külföldi előadásokon át minden taktusát a rádió utján is jól ismerjük. Dehát ez mégis egészen valami más, hogy itt szemtől-szembe kapjuk és abban a formában, amint Ábra hám Pál minden szeretetével nyújtja felénk. Hirtelenében kevés olyan főpróbára emlékszem, mint az övére, a tegnapira. A szorongásig megtelt nézőtéren mindenki jókedvű volt és megelégedett és nem akadt egyetlen ember, aki őszintén és szívből nem örült Ábrahám Pál sikerének, mely jobb helyre nem is mehetett
Az Újság 1938. január 19. szám a Hawaii rózsája világsikerű Ábrahám operettről Pontosan négy esztendeje, hogy a Fővárosi Operettszinház karmesteri pulpitusán megjelent egy kedves, rokonszenves fiú, halotthalványan és fehér keztyüvel a sovány kezén, pálca nélkül, mint Savonov, a hírneves orosz ■ megkapó ötletességgel vezényelte a Zenebona cimü operettet, melynek muzsikáját felerészben 6 Irta, felerészben világslágerekből állította össze. Még csak kevesen és inkább a benfentesek ismerték akkor Ábrahám Palit, a fiatal zeneszerzőgárda egyik legértékesebb talentumát, aki odáig minden tanultsága és rátermettsége ellenére szerényen moziszkeccsek, néhány hangulatos műdal és pajkos chanson mögé rejtőzött Holott a Zeneakadémia e jelesen végzett és igen sokat Ígérő növendéke ekkor már túl volt az első világsikeren, amennyiben a Hauser-quartett nemcsak Budapesten, de külföldön is mindenütt osztatlan tetszés és elismerés mellett adta elő nagyszabású vonósnégyesét. Közbejött a háború, a háború utáni borzalmas Idők, amelyek más százezrekkel együtt, úgy tetszett, felőrllk Ábrahám Pali képességeit is. Erre annál is inkább meg volt minden valószínűség, mert ő nem tudott tolakodni, tülekedni, előszobázni színigazgatók, színházi ügynökök lakásán és fizikai ereje sem volt hozzá, hogy előbbre kerüljön a csúnya marakodásban. Hogy végleg el ne merüljön és legyen miből megélnie, irt tehát névtelenül vagy álnéven orfeumdalokat, melyeket azonban meghallgatva, az ember, rögtön tisztába jött vele, hogy ez nem holmi dilettáns mnukája, hanem igazi tehetségé: Ábrahám Pálé. Az első operett, mellyel kijött: a Zenebona, teljes diadalt aratott. És követvén a közönség Ízlését, e sikerre ráduplázott az Utolsó Verebéig lánnyal, mely csupa zenei ötlet és részben kifigurázása is as egész jazz-bolondériának. Mint valóban nagy és komoly operettkomponista, a Viktóriával prezentálódott, mely a Király Színházból kiindulva, egész rövid idő alatt világhírre emelte a nevét. Most alig néhány esztendő után Ismét idehaza örvendhetünk Ábrahám Palinak, hogy a Hawai rózsájá-nak zengő melódiái felhangzanak a Király Színházban. Ismét ott ül a karmesteri székben, ugyanazzal a szerénységgel, mint valaha és ugyanazzal a fiatalos lendülettel vezeti a zenekart, mint most négy éve. Azóta bejárta csaknem az egész világot és a siker mindenütt a nyomában. A Hawai rózsájá-nak a zeneszámai frissen és üdén csengenek, holott külföldi előadásokon át minden taktusát a rádió utján is jól ismerjük. Dehát ez mégis egészen valami más, hogy itt szemtől-szembe kapjuk és abban a formában, amint Ábra hám Pál minden szeretetével nyújtja felénk. Hirtelenében kevés olyan főpróbára emlékszem, mint az övére, a tegnapira. A szorongásig megtelt nézőtéren mindenki jókedvű volt és megelégedett és nem akadt egyetlen ember, aki őszintén és szívből nem örült Ábrahám Pál sikerének, mely jobb helyre nem is mehetett
2881 Búbánat 2016-11-03 16:52:40
[url] http://bdpst24.hu/2016/10/25/ujra-operett-eger-szinpadan-huszka-jeno-lili-barono/; Újra operett Eger színpadán – Huszka Jenő: Lili bárónő [/url] Dávid Zsuzsa ismét Egerben rendez, ahol remek szereposztással az operett irodalom egyik klasszikusát vitte színre. A főbb szerepekben Balogh András/Rácz János ( Báró Malomszeghy) Füredi Nikolett/Nagy Szilvia (Lili) Nagy Lóránt/Török Tamás (Gróf Illésházy) Nagy Barbara (Sasváry Clarisse színésznő). Bemutató október 28-án, pénteken este volt az Egri Gárdonyi Géza Színházban.
[url] http://bdpst24.hu/2016/10/25/ujra-operett-eger-szinpadan-huszka-jeno-lili-barono/; Újra operett Eger színpadán – Huszka Jenő: Lili bárónő [/url] Dávid Zsuzsa ismét Egerben rendez, ahol remek szereposztással az operett irodalom egyik klasszikusát vitte színre. A főbb szerepekben Balogh András/Rácz János ( Báró Malomszeghy) Füredi Nikolett/Nagy Szilvia (Lili) Nagy Lóránt/Török Tamás (Gróf Illésházy) Nagy Barbara (Sasváry Clarisse színésznő). Bemutató október 28-án, pénteken este volt az Egri Gárdonyi Géza Színházban.
2880 Búbánat 2016-10-28 20:58:05
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1246; Villanófényben - Kállay Bori [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-10-12 „November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk.” „- Ez egy kétrészes est, amelynek főszereplője és műsorvezetője is vagyok. Legyen meglepetés, kik lesznek a vendégeim, de lesznek, nem is kevesen. Az is bizonyos, hogy a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara is közreműködik. Bevallom, nagyon jól esik, hogy a színházam mögém állt. Az ő segítségükkel, valamint Dr. Vadász Dániel producer értő és szerető gondozásával, no meg a Vigadó készségével valósulhat meg ez a gálaest.”
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1246; Villanófényben - Kállay Bori [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-10-12 „November 26-án Dédelgetett álmaim címmel különleges jubileumi előadásra készül Kállay Bori. A hazai zenés színjátszás nagyasszonya ezzel az esttel ünnepli pályafutása ötvenedik évfordulóját. A művésznővel a Vigadóbeli est előkészületeiről, a debreceni és budapesti évekről, döntésekről, eltökéltségről, hitről és vágyakról beszélgettünk.” „- Ez egy kétrészes est, amelynek főszereplője és műsorvezetője is vagyok. Legyen meglepetés, kik lesznek a vendégeim, de lesznek, nem is kevesen. Az is bizonyos, hogy a Budapesti Operettszínház zenekara és balettkara is közreműködik. Bevallom, nagyon jól esik, hogy a színházam mögém állt. Az ő segítségükkel, valamint Dr. Vadász Dániel producer értő és szerető gondozásával, no meg a Vigadó készségével valósulhat meg ez a gálaest.”
2879 Búbánat 2016-10-28 10:05:51 [Válasz erre: 2878 Ardelao 2016-10-28 00:48:30]
A Zenés TV Színház 1981. június 26-án mutatta be Zerkovitz Béla életét feldolgozó, Mi, muzsikus lelkek című zenés filmet, amit nemrég újra láthattunk az M3 csatornán. A filmben rengeteg dal csendül fel, mind Zerkovitz szerzeménye, köztük a címadó dal is. Zerkovitz dalainak talán leghivatottabb tolmácsolója volt Bilicsi Tivadar: [url] https://www.youtube.com/watch?v=moeoQGAFGGU; Egyveleg Zerkovitz Béla műveiből [/url] Érdemes elolvasni Gál Róbert Zerkovitzról írt életrajzi könyvét: [url] http://www.lira.hu/hu/konyv/muveszet/film-szinhaz-zene-tanc/mi-muzsikus-lelkek-1; Mi, muzsikus lelkek, [/url] melyből a komponista, szövegíró, egykori színidirektor életét és munkásságát ismerheti meg a zeneszerető közönség. Csáth Géza írta, többek közt Zerkovitzról, és a pesti folklórról: " A pesti dal, ami a muzsikát illeti, pont megfelelője annak a speciális pesti irodalomnak, amely a fővárost felfedezte. Valami kasírozott, stilizált cigányosság van benne, a városligeti hinták sípládáinak jellegével. Valami franciás sikk, valami fővárosi szegényes fényűzés, ugyanaz, amit szegény és csinos masamód-lányok jó cipőin, ízléses kalapjain és öntudatos affektált járásán csodálhatunk. Valami nekikeseredett züllöttség és fölényes fásultság, ami az élet lélekvesztettjeit, a művészeket jellemzi. Valami léha lenézése a nemes férfias nagy akarásnak és kimosolygása mindennek, amit a közönséges ember komolyan vesz." 2016. október 8. szombat 23:10 - 00:20 Zenés TV Színház Zerkovitz Béla – „Mi muzsikus lelkek…” Zenés életrajzi film (1980) Szereplők: • Straub Dezső (Fiatal Zerkovitz) • Márkus László (Zerkovitz Béla) • Benedek Miklós (Konferanszié) • Benkóczy Zoltán (Béldy) • Benkő Gyula (Cziegler professzor) • Csongrádi Kata (Pillangó, kisasszony) • Csonka Endre (Helfgott fényképész) • Csűrös Karola (Czieglerné) • Farkas Bálint (Józsefvárosi vendéglős, Riegler) • Felföldi Anikó (Joséphine Baker) • Gáti József (Hegedűs Gyula) • Gregor József (Székely Mihály) • Gyabronka József (Harmadik vendég) • Kazal László • Kovács Zsuzsa (Ilonka, Zerkovitz felesége) • Mikó István (Második vendég) • Oszvald Marika (Postáskisasszony) • Pászthy Júlia (Primadonna) • Petress Zsuzsa (Honthy Hanna) • Rátonyi Hajnalka (Böske asszony) • Sipos Áron (Riccordi titkára) • Suka Sándor (Hubay Gárdos Zerkovitz papa) • Széki József (Ügyelő) • Velenczey István (Operaigazgató, Schneider) • Zentay Ferenc (Első vendég) Km. a • Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara • Stúdió 11 • Bolba Lajos énekegyüttese • Körmendi Vilmos (karmester) Írta és rendezte: Bednai Nándor Időtartam: 70 perc
A Zenés TV Színház 1981. június 26-án mutatta be Zerkovitz Béla életét feldolgozó, Mi, muzsikus lelkek című zenés filmet, amit nemrég újra láthattunk az M3 csatornán. A filmben rengeteg dal csendül fel, mind Zerkovitz szerzeménye, köztük a címadó dal is. Zerkovitz dalainak talán leghivatottabb tolmácsolója volt Bilicsi Tivadar: [url] https://www.youtube.com/watch?v=moeoQGAFGGU; Egyveleg Zerkovitz Béla műveiből [/url] Érdemes elolvasni Gál Róbert Zerkovitzról írt életrajzi könyvét: [url] http://www.lira.hu/hu/konyv/muveszet/film-szinhaz-zene-tanc/mi-muzsikus-lelkek-1; Mi, muzsikus lelkek, [/url] melyből a komponista, szövegíró, egykori színidirektor életét és munkásságát ismerheti meg a zeneszerető közönség. Csáth Géza írta, többek közt Zerkovitzról, és a pesti folklórról: " A pesti dal, ami a muzsikát illeti, pont megfelelője annak a speciális pesti irodalomnak, amely a fővárost felfedezte. Valami kasírozott, stilizált cigányosság van benne, a városligeti hinták sípládáinak jellegével. Valami franciás sikk, valami fővárosi szegényes fényűzés, ugyanaz, amit szegény és csinos masamód-lányok jó cipőin, ízléses kalapjain és öntudatos affektált járásán csodálhatunk. Valami nekikeseredett züllöttség és fölényes fásultság, ami az élet lélekvesztettjeit, a művészeket jellemzi. Valami léha lenézése a nemes férfias nagy akarásnak és kimosolygása mindennek, amit a közönséges ember komolyan vesz." 2016. október 8. szombat 23:10 - 00:20 Zenés TV Színház Zerkovitz Béla – „Mi muzsikus lelkek…” Zenés életrajzi film (1980) Szereplők: • Straub Dezső (Fiatal Zerkovitz) • Márkus László (Zerkovitz Béla) • Benedek Miklós (Konferanszié) • Benkóczy Zoltán (Béldy) • Benkő Gyula (Cziegler professzor) • Csongrádi Kata (Pillangó, kisasszony) • Csonka Endre (Helfgott fényképész) • Csűrös Karola (Czieglerné) • Farkas Bálint (Józsefvárosi vendéglős, Riegler) • Felföldi Anikó (Joséphine Baker) • Gáti József (Hegedűs Gyula) • Gregor József (Székely Mihály) • Gyabronka József (Harmadik vendég) • Kazal László • Kovács Zsuzsa (Ilonka, Zerkovitz felesége) • Mikó István (Második vendég) • Oszvald Marika (Postáskisasszony) • Pászthy Júlia (Primadonna) • Petress Zsuzsa (Honthy Hanna) • Rátonyi Hajnalka (Böske asszony) • Sipos Áron (Riccordi titkára) • Suka Sándor (Hubay Gárdos Zerkovitz papa) • Széki József (Ügyelő) • Velenczey István (Operaigazgató, Schneider) • Zentay Ferenc (Első vendég) Km. a • Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara • Stúdió 11 • Bolba Lajos énekegyüttese • Körmendi Vilmos (karmester) Írta és rendezte: Bednai Nándor Időtartam: 70 perc
2878 Ardelao 2016-10-28 00:48:30 [Válasz erre: 2877 Ardelao 2016-10-27 23:53:51]
Zerkovitz Béla 68 évvel ezelőtt, 1948. október 23-án hunyt el Budapesten.
Zerkovitz Béla 68 évvel ezelőtt, 1948. október 23-án hunyt el Budapesten.
2877 Ardelao 2016-10-27 23:53:51
Néhány őszinte szó egy pesti zeneszerzőről Zerkovitz Béláról (1882-1948) Írta: Egyed Zoltán — „Zerkovitz Bélával való ismeretségem ott kezdődik, amikor megboldogult ifjúságomban, tíz és néhány esztendőkkel ezelőtt a jó öreg Csikay Gyuri sem tudta megtagadni, hogy el ne játsza a > Léha nótát < a kolozsvári New-York fényes, tükrös gobelintermében, úgy tizenegy óra tájban, mikor a vidékről felrándult szépasszonyok hattyúprémesen betoppantak az úri étterembe, Janovics dr. színházából jövet. Akkoriban, emlékszem, a jó öreg kollégiumi pedellus is a léha nótát dudorászta, a Zerkovitzról, akinek kottáit az esti gyorsnál személyesen várta Lepage Lajos könyv- és zenemű-kereskedő úr, ---- olyan fogalmaink voltak, hogy ő a könnyelmű, léha, bohém, koronázatlan fejedelme a pesti éjszakának, reggelire pezsgőt iszik s este rumot vacsorál. Különösképpen a polgári családok ábrándos szemű, pelyhes nyakú kövérkés szépségei ábrándoztak borzongva Zerkovitz úrról, aki szegény sápadtan és álmatlanul ül valamelyik fényes kávéházi bűntanya sarkában és írja-írja azokat a szívfacsaró, hjaj, de milyen könnyeztető, búbánatos dalokat. Bizony fogalom volt már akkor a jó Zerkovitz Béla: ha a polgármesterék zsúrján emelkedni kezdett a hangulat, azt mondták az édes Baross Liszkának, aki remekül zongorázott, hogy no édes, most egy Zerkovitzot. És kipirultak az édes arcocskák és csillogni kezdtek a csillogó csillag-szemek, (drága, drága emlékei múló életemnek), mintha a fantáziájukat a tilosba terelte volna az-az egy-két pohár édes borocska, amit a polgármesterné őnagysága (kezeit csókoltatom, ha még életben volna), a pincéből nagy-suttyomban felhozatott. Kimondom bíz én, Zerkovitz volt az asszonyok Farkas Imréje, költő, lovag, tiltott gyümölcs, Rómeó, éjféli trubadúr, asszonyszöktető Casanova, aki a pesti dallal bűvölte a naiv vidéki szíveket. — Mikor először megláttam, élve, saját tulajdon személyében, hinni nem akartam a szemeimnek. A karikás-szemű, sápadt, kóbor lantosnak képzelt Zerkovitz Béla helyett egy pirospozsgás, kisportolt, egészséges, hetyke úri ember állott előttem, kifogástalan angol ruhában, gyémántos tűvel a selyem nyakkendőjében, vélnéd akár diplomatának. Csak a szíve, az volt azé a Zerkovitz Béláé, akinek őt Válaszúth és Bonchida környékén, Kolozsvár körül, képzelték a grófi gazdatisztnék, a feketehajú szolgabíránék s az ábrándos szőke postáskisasszonyok. Sokáig nem ismertem ezt a szívet, csak messziről hallgattam a dobogását magam is. Egyszer aztán a sors összedobott bennünket valahol egy édes magyar éjszakában, álmaim ősi kastélyában, nem is tudom, egy vidéki hotelben valahol (27-es szobájának küszöbe áldott legyen) s ott reggelig diskuráltunk, életről, dalról, szerelemről, Magyarországról. Itt ismertem meg Zerkovitz Bélát, az embert, az urat s költőt, jónak, magyarnak, tehetségesnek. Ennek az éjszakának édes-bús emlékei jutnak eszembe, ha az ősz hajú, csillogó szemű Szomaházy regény-alak, a fölényes, tehetséges Zerkovitz Béla kikent, kifent, kipomádézott és kiberetvált arcát magam elé képzelem, amint szagosan, tisztán, jókedvűen s lehetőleg — dúdolva veregeti az élet vállát, az enyémmel együtt. Tegnap még Montiban fosztogatta a bankot, ma Kairóban játszák egy régi operettjét s holnap egy újat Sebestyén Gézánál a drága Budai Színházban. És Zerkó jókedvű, szereti az embereket, két nagy lurkó fia van, s a szívében egy csomó melódia. Ugyan édes Bélám, ha már ilyen szépen együtt vagyunk, nem húznád el ma este a nótámat az ablakom alatt? Te már tudod, hogy a sok közül melyikre gondolok…..” Színházi Élet, 1925. 25. sz. (VI.21 – 26.) * Megjegyzések: Egyed Zoltán (1894-1947), író, újságíró, színikritikus Csikay Gyuri, hajdani Kolozsvári cigányprímás Lepage Lajos, Kolozsvári könyvkereskedő, nyomdász Farkas Imre (1879-1976), író, költő, operett-író, zeneszerző Ő vezette a Színházi Életben egykor népszerű „Lelki Klinika” című rovatot Szomaházy István (eredeti neve: Steiner Arnold) (1864-1927), író *
Néhány őszinte szó egy pesti zeneszerzőről Zerkovitz Béláról (1882-1948) Írta: Egyed Zoltán — „Zerkovitz Bélával való ismeretségem ott kezdődik, amikor megboldogult ifjúságomban, tíz és néhány esztendőkkel ezelőtt a jó öreg Csikay Gyuri sem tudta megtagadni, hogy el ne játsza a > Léha nótát < a kolozsvári New-York fényes, tükrös gobelintermében, úgy tizenegy óra tájban, mikor a vidékről felrándult szépasszonyok hattyúprémesen betoppantak az úri étterembe, Janovics dr. színházából jövet. Akkoriban, emlékszem, a jó öreg kollégiumi pedellus is a léha nótát dudorászta, a Zerkovitzról, akinek kottáit az esti gyorsnál személyesen várta Lepage Lajos könyv- és zenemű-kereskedő úr, ---- olyan fogalmaink voltak, hogy ő a könnyelmű, léha, bohém, koronázatlan fejedelme a pesti éjszakának, reggelire pezsgőt iszik s este rumot vacsorál. Különösképpen a polgári családok ábrándos szemű, pelyhes nyakú kövérkés szépségei ábrándoztak borzongva Zerkovitz úrról, aki szegény sápadtan és álmatlanul ül valamelyik fényes kávéházi bűntanya sarkában és írja-írja azokat a szívfacsaró, hjaj, de milyen könnyeztető, búbánatos dalokat. Bizony fogalom volt már akkor a jó Zerkovitz Béla: ha a polgármesterék zsúrján emelkedni kezdett a hangulat, azt mondták az édes Baross Liszkának, aki remekül zongorázott, hogy no édes, most egy Zerkovitzot. És kipirultak az édes arcocskák és csillogni kezdtek a csillogó csillag-szemek, (drága, drága emlékei múló életemnek), mintha a fantáziájukat a tilosba terelte volna az-az egy-két pohár édes borocska, amit a polgármesterné őnagysága (kezeit csókoltatom, ha még életben volna), a pincéből nagy-suttyomban felhozatott. Kimondom bíz én, Zerkovitz volt az asszonyok Farkas Imréje, költő, lovag, tiltott gyümölcs, Rómeó, éjféli trubadúr, asszonyszöktető Casanova, aki a pesti dallal bűvölte a naiv vidéki szíveket. — Mikor először megláttam, élve, saját tulajdon személyében, hinni nem akartam a szemeimnek. A karikás-szemű, sápadt, kóbor lantosnak képzelt Zerkovitz Béla helyett egy pirospozsgás, kisportolt, egészséges, hetyke úri ember állott előttem, kifogástalan angol ruhában, gyémántos tűvel a selyem nyakkendőjében, vélnéd akár diplomatának. Csak a szíve, az volt azé a Zerkovitz Béláé, akinek őt Válaszúth és Bonchida környékén, Kolozsvár körül, képzelték a grófi gazdatisztnék, a feketehajú szolgabíránék s az ábrándos szőke postáskisasszonyok. Sokáig nem ismertem ezt a szívet, csak messziről hallgattam a dobogását magam is. Egyszer aztán a sors összedobott bennünket valahol egy édes magyar éjszakában, álmaim ősi kastélyában, nem is tudom, egy vidéki hotelben valahol (27-es szobájának küszöbe áldott legyen) s ott reggelig diskuráltunk, életről, dalról, szerelemről, Magyarországról. Itt ismertem meg Zerkovitz Bélát, az embert, az urat s költőt, jónak, magyarnak, tehetségesnek. Ennek az éjszakának édes-bús emlékei jutnak eszembe, ha az ősz hajú, csillogó szemű Szomaházy regény-alak, a fölényes, tehetséges Zerkovitz Béla kikent, kifent, kipomádézott és kiberetvált arcát magam elé képzelem, amint szagosan, tisztán, jókedvűen s lehetőleg — dúdolva veregeti az élet vállát, az enyémmel együtt. Tegnap még Montiban fosztogatta a bankot, ma Kairóban játszák egy régi operettjét s holnap egy újat Sebestyén Gézánál a drága Budai Színházban. És Zerkó jókedvű, szereti az embereket, két nagy lurkó fia van, s a szívében egy csomó melódia. Ugyan édes Bélám, ha már ilyen szépen együtt vagyunk, nem húznád el ma este a nótámat az ablakom alatt? Te már tudod, hogy a sok közül melyikre gondolok…..” Színházi Élet, 1925. 25. sz. (VI.21 – 26.) * Megjegyzések: Egyed Zoltán (1894-1947), író, újságíró, színikritikus Csikay Gyuri, hajdani Kolozsvári cigányprímás Lepage Lajos, Kolozsvári könyvkereskedő, nyomdász Farkas Imre (1879-1976), író, költő, operett-író, zeneszerző Ő vezette a Színházi Életben egykor népszerű „Lelki Klinika” című rovatot Szomaházy István (eredeti neve: Steiner Arnold) (1864-1927), író *
2876 Búbánat 2016-10-27 13:37:33 [Válasz erre: 2868 zenebaratmonika 2016-10-27 11:47:02]
Érdekes ez belinkelt filmelőzetes. Itt van ez a cikk is: [url] http://operetta-research-center.org/frau-luna-tipi-kanzleramt/; “Frau Luna” At The Tipi Am Kanzleramt Berlin [/url] Kevin Clarke Operetta Research Center 16 January, 2016 „There are news, and there are NEWS. This certainly qualifies for the latter category, in capital letters: Berlin’s private theater Tipi am Kanzleramt will produce its own version of the Paul Linke operetta-farce Frau Luna (1899) with an all-star cast that reads like a wet dream and includes the Geschwister Pfister, Pigor & Eichhorn, Cora Frost, and Ades Zabel. The production opens in October 2016 in the magical entertainment tent, opposite the Reichstag and next to Angela Merkel’s headquarters.”
Érdekes ez belinkelt filmelőzetes. Itt van ez a cikk is: [url] http://operetta-research-center.org/frau-luna-tipi-kanzleramt/; “Frau Luna” At The Tipi Am Kanzleramt Berlin [/url] Kevin Clarke Operetta Research Center 16 January, 2016 „There are news, and there are NEWS. This certainly qualifies for the latter category, in capital letters: Berlin’s private theater Tipi am Kanzleramt will produce its own version of the Paul Linke operetta-farce Frau Luna (1899) with an all-star cast that reads like a wet dream and includes the Geschwister Pfister, Pigor & Eichhorn, Cora Frost, and Ades Zabel. The production opens in October 2016 in the magical entertainment tent, opposite the Reichstag and next to Angela Merkel’s headquarters.”
2875 Búbánat 2016-10-27 13:35:40 [Válasz erre: 2871 zenebaratmonika 2016-10-27 13:15:58]
Komische Oper Berlin [url] https://www.komische-oper-berlin.de/spielplan/marinka/; Emmerich Kálmán: Marinka [/url] A ROMANTIC MUSICAL IN ZWEI AKTEN [1945] | IN DEUTSCHER UND ENGLISCHER SPRACHE Gesangstexte von George Marion Jr. Buch von George Marion Jr. und Karl Farkas „Kálmán goes Broadway! Die Reihe konzertanter Aufführungen zu Unrecht vernachlässigter Meisterwerke aus der Feder Emmerich Kálmáns findet ihren Abschluss mit einer weiteren Ausgrabung der besonderen Art: dem 1945 in New York uraufgeführten »romantischen Musical« Marinka, in dem Kálmán nicht nur musikalisch neue Wege beschreitet, sondern kurzerhand die österreichische Geschichte umschreibt. In der Titelrolle: Wiens Bühnen-Star Ruth Brauer-Kvam!” DEZ '16, So 18., Fr 30. Die »Tragödie von Mayerling«, der Doppelsuizid des 30-jährigen österreichischen Thronfolgers Rudolf und seiner 13 Jahre jüngeren Geliebten Mary Vetsera im Jagdschloss von Mayerling unweit von Wien im Jahre 1889, ist nicht nur Stoff für allerlei Legenden, sondern auch die Vorlage für unzählige Bücher und Filme. Als Sujet für eine Operette scheint er sich hingegen kaum zu eignen, es sei denn … Es sei denn, die Tragödie war überhaupt keine Tragödie, sondern eine Liebesgeschichte mit Happy End! Das weiß zumindest der treue Leibfiaker seiner Majestät des Kronprinzen zu berichten. Jener (tatsächlich historische) Leibfiaker namens Josef Bratfisch war nicht nur Zeuge und Liebesbote der leidenschaftlichen Affäre zwischen Rudolf und der blutjungen Baronesse Mary Vetsera, genannt Marinka, sondern wusste auch vom väterlichen Verständnis Kaiser Franz Josefs zu berichten, der seinem Sohn Rudolf ein Leben an der Seite seiner Marinka gönnt und zu diesem Zweck der Nachwelt eine Lüge auftischt: die »Tragödie von Mayerling«! Mit seiner im amerikanischen Exil entstandenen Marinka begibt sich der 62-jährige Kálmán musikalisch auf neues Terrain, während er inhaltlich seiner längst der Vergangenheit angehörenden alten Heimat, der österreichisch-ungarischen Doppelmonarchie, verbunden bleibt. Songs wie »Only One Touch of Vienna«, »If I Never Waltz Again« oder »Old Man Danube« verbinden in Text und Musik auf geniale Weise Alte und Neue Welt, Operette und Musical. Da die Orchestrierung des Werkes verloren ist, erscheint Marinka bei ihrer Europäischen Erstaufführung nach sage und schreibe 70 Jahren in neuem orchestralem Gewand. STAB Musikalische Leitung Koen Schoots Kostüme Katrin Kath Chöre David Cavelius BESETZUNG Baroness Maria Vetsera, called Marinka Ruth Brauer-Kvam Crown Prince Rudolph of Habsburg Johannes Dunz Bratfisch, cab-driver Peter Bording Countess Landowska Talya Lieberman
Komische Oper Berlin [url] https://www.komische-oper-berlin.de/spielplan/marinka/; Emmerich Kálmán: Marinka [/url] A ROMANTIC MUSICAL IN ZWEI AKTEN [1945] | IN DEUTSCHER UND ENGLISCHER SPRACHE Gesangstexte von George Marion Jr. Buch von George Marion Jr. und Karl Farkas „Kálmán goes Broadway! Die Reihe konzertanter Aufführungen zu Unrecht vernachlässigter Meisterwerke aus der Feder Emmerich Kálmáns findet ihren Abschluss mit einer weiteren Ausgrabung der besonderen Art: dem 1945 in New York uraufgeführten »romantischen Musical« Marinka, in dem Kálmán nicht nur musikalisch neue Wege beschreitet, sondern kurzerhand die österreichische Geschichte umschreibt. In der Titelrolle: Wiens Bühnen-Star Ruth Brauer-Kvam!” DEZ '16, So 18., Fr 30. Die »Tragödie von Mayerling«, der Doppelsuizid des 30-jährigen österreichischen Thronfolgers Rudolf und seiner 13 Jahre jüngeren Geliebten Mary Vetsera im Jagdschloss von Mayerling unweit von Wien im Jahre 1889, ist nicht nur Stoff für allerlei Legenden, sondern auch die Vorlage für unzählige Bücher und Filme. Als Sujet für eine Operette scheint er sich hingegen kaum zu eignen, es sei denn … Es sei denn, die Tragödie war überhaupt keine Tragödie, sondern eine Liebesgeschichte mit Happy End! Das weiß zumindest der treue Leibfiaker seiner Majestät des Kronprinzen zu berichten. Jener (tatsächlich historische) Leibfiaker namens Josef Bratfisch war nicht nur Zeuge und Liebesbote der leidenschaftlichen Affäre zwischen Rudolf und der blutjungen Baronesse Mary Vetsera, genannt Marinka, sondern wusste auch vom väterlichen Verständnis Kaiser Franz Josefs zu berichten, der seinem Sohn Rudolf ein Leben an der Seite seiner Marinka gönnt und zu diesem Zweck der Nachwelt eine Lüge auftischt: die »Tragödie von Mayerling«! Mit seiner im amerikanischen Exil entstandenen Marinka begibt sich der 62-jährige Kálmán musikalisch auf neues Terrain, während er inhaltlich seiner längst der Vergangenheit angehörenden alten Heimat, der österreichisch-ungarischen Doppelmonarchie, verbunden bleibt. Songs wie »Only One Touch of Vienna«, »If I Never Waltz Again« oder »Old Man Danube« verbinden in Text und Musik auf geniale Weise Alte und Neue Welt, Operette und Musical. Da die Orchestrierung des Werkes verloren ist, erscheint Marinka bei ihrer Europäischen Erstaufführung nach sage und schreibe 70 Jahren in neuem orchestralem Gewand. STAB Musikalische Leitung Koen Schoots Kostüme Katrin Kath Chöre David Cavelius BESETZUNG Baroness Maria Vetsera, called Marinka Ruth Brauer-Kvam Crown Prince Rudolph of Habsburg Johannes Dunz Bratfisch, cab-driver Peter Bording Countess Landowska Talya Lieberman
2874 zenebaratmonika 2016-10-27 13:23:05
[url] http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;Jegyek [/url]
[url] http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;Jegyek [/url]
2873 zenebaratmonika 2016-10-27 13:21:49
http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-[url] tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;jegyek [/url] Itt árulják jegyet a Bál a Savoybanra, februártól fog menni.
http://www.ticketcorner.ch/ball-im-savoy-[url] tickets.html?affiliate=TCS&doc=artistPages/tickets&fun=artist&action=tickets&erid=1649777;jegyek [/url] Itt árulják jegyet a Bál a Savoybanra, februártól fog menni.
2872 zenebaratmonika 2016-10-27 13:16:52 [Válasz erre: 2870 Búbánat 2016-10-27 13:11:06]
A tavalyit, tavaly előttit... sajna nem adták le. Szerintem ezt se fogják, persze jó lenne ha nem lenne igazam.
A tavalyit, tavaly előttit... sajna nem adták le. Szerintem ezt se fogják, persze jó lenne ha nem lenne igazam.
2871 zenebaratmonika 2016-10-27 13:15:58 [Válasz erre: 2869 Búbánat 2016-10-27 12:56:22]
Köszi a beszámolót nagyon érdekes volt, hát Berlinben nem maradtak meg sajnos olyan szép színházak mint pl. Budapesten a Vígszínház, vagy még olyan se mint az Operettszínház, tisztelet a kivételnek. Különben még 2017. februárjában lesz Bál a Savoyban, legalábbis 8 előadásra árulnak jegyet, de ez már kb. a 4. évad, gondolom már nem sokáig marad, de még tavaly teltházakkal ment. A Kálmán Imre Marinka viszont koncert lesz, és hát csak 2 előadás, legalábbis ennyit árulnak, jó ha lenne rá kereslet talán még lenne 1. Igazából azt tényleg musicalnak írtak Kálmán Imre Amerikában, de a zenéje ismeretlen számomra. A Frau luna verkfilmjét az előbb linkeltem is, azt most kezdték játszani.
Köszi a beszámolót nagyon érdekes volt, hát Berlinben nem maradtak meg sajnos olyan szép színházak mint pl. Budapesten a Vígszínház, vagy még olyan se mint az Operettszínház, tisztelet a kivételnek. Különben még 2017. februárjában lesz Bál a Savoyban, legalábbis 8 előadásra árulnak jegyet, de ez már kb. a 4. évad, gondolom már nem sokáig marad, de még tavaly teltházakkal ment. A Kálmán Imre Marinka viszont koncert lesz, és hát csak 2 előadás, legalábbis ennyit árulnak, jó ha lenne rá kereslet talán még lenne 1. Igazából azt tényleg musicalnak írtak Kálmán Imre Amerikában, de a zenéje ismeretlen számomra. A Frau luna verkfilmjét az előbb linkeltem is, azt most kezdték játszani.
2870 Búbánat 2016-10-27 13:11:06 [Válasz erre: 2867 zenebaratmonika 2016-10-27 11:22:39]
Az előbb ismertetett külföldi tartózkodásom miatt nem lehettem ott az operett-gálán. A televízióban - reményeim szerinr felvették a műsort - láthatjuk majd felvételről.
Az előbb ismertetett külföldi tartózkodásom miatt nem lehettem ott az operett-gálán. A televízióban - reményeim szerinr felvették a műsort - láthatjuk majd felvételről.
2869 Búbánat 2016-10-27 12:56:22 [Válasz erre: 2867 zenebaratmonika 2016-10-27 11:22:39]
Tíznapos, egyéni turistaúton voltam Spanyolországban, onnan - Santanderből - Berlinbe repültem, ott három napot töltöttem. Most először volt alkalmam kicsit több időt eltölteni a német metropoliszban. Berlinben betértem a Filharmónia gyönyörű palotájába, aztán elsétáltam a Komische Operhez, ami kívülről egy lepusztult lakóháznak tűnik, a Nyugat-Berlinben található Deutche Oper meg egy jellegtelen, modern üveg-beton színházépület, szintén nem tetszett. A Staatzoper épülete meg teljesen körbe van állványozva: a homlokzat és a külső oldalfalak is. A Metropol Theater Berlinre is kíváncsi voltam, hol egykor Lehár-premiert is tartottak: A mosoly országa ősbemutatóját, 1929. október 10-én. Ez egy szép, attraktív, patinás színházépület ma is. A Friedrichstrassén található Admiralspalast épületében pedig ott jártam előtt lépett fel egy magyar táncegyüttes: ExperiDance a Sissi című előadásukat hozta el Pestről. Egyébként a Komischoperben lement már Ábrahám Páltól a Bál a Savoyban és elkezdődött Oscar Straustól az „Eine Frau, die weiß, was sie vill!” darabjának előadás-sorozata, és már plakátozzák a következő új operettbemutatót, ami ugyancsak Oscar Straus-darab lesz: „Die Perlen der Cleopatra” (1923) – ennek zenéjét jól ismerem, CD-n meg van nekem teljes operett. A darab premierje: december 3. Ugyanebben a hónapban tartanak egy Kálmán Imre bemutatót is: „Marinka” – musicalként hirdetik a plakátok. A premierje december 18. Egy másik operettkülönlegességnek a bemutatója is várható, már látni a hirdetményt az utcai hirdetőoszlopokon: Lincke: Frau Luna - operett két felvonásban. Rendező: Bernd Mottl. Das Theater Tipi am Kanzleramt Berlin játssza 2016 október 27-től 2017 január 17-ig. Persze betértem a Berliner DOM-ba is, ahol éppen egy orgonakoncertet fogtam ki. Spanyolországban főleg a kies tájakat, hegyeket-völgyeket, a szép városokat jártam (Madrid, Oviedo, Santiago de Compostela, León, Burgos, Bilbao…), a jól karbantartott út- és alagúthálózatra figyeltem fel, és persze megmártóztam az Atlanti Óceánban is, öt helyen lubickoltam a vízben, nyárias, napsütötte időben: Gijonban, Compostella közelében, A Coruñában, Santanderben és a filmfesztiváljáról is híres San Sebastianban. Madridban nem először jártam, de ott most csak rövid időt töltöttem, persze az Opera térre azért kimentem, hogy szemügyre vegyem a nevezetes Teatro Real épületét, hol október-november folyamán egyebek közt Verdi Otellója és Bellini Normája volt/van műsoron. Hát ennyi.
Tíznapos, egyéni turistaúton voltam Spanyolországban, onnan - Santanderből - Berlinbe repültem, ott három napot töltöttem. Most először volt alkalmam kicsit több időt eltölteni a német metropoliszban. Berlinben betértem a Filharmónia gyönyörű palotájába, aztán elsétáltam a Komische Operhez, ami kívülről egy lepusztult lakóháznak tűnik, a Nyugat-Berlinben található Deutche Oper meg egy jellegtelen, modern üveg-beton színházépület, szintén nem tetszett. A Staatzoper épülete meg teljesen körbe van állványozva: a homlokzat és a külső oldalfalak is. A Metropol Theater Berlinre is kíváncsi voltam, hol egykor Lehár-premiert is tartottak: A mosoly országa ősbemutatóját, 1929. október 10-én. Ez egy szép, attraktív, patinás színházépület ma is. A Friedrichstrassén található Admiralspalast épületében pedig ott jártam előtt lépett fel egy magyar táncegyüttes: ExperiDance a Sissi című előadásukat hozta el Pestről. Egyébként a Komischoperben lement már Ábrahám Páltól a Bál a Savoyban és elkezdődött Oscar Straustól az „Eine Frau, die weiß, was sie vill!” darabjának előadás-sorozata, és már plakátozzák a következő új operettbemutatót, ami ugyancsak Oscar Straus-darab lesz: „Die Perlen der Cleopatra” (1923) – ennek zenéjét jól ismerem, CD-n meg van nekem teljes operett. A darab premierje: december 3. Ugyanebben a hónapban tartanak egy Kálmán Imre bemutatót is: „Marinka” – musicalként hirdetik a plakátok. A premierje december 18. Egy másik operettkülönlegességnek a bemutatója is várható, már látni a hirdetményt az utcai hirdetőoszlopokon: Lincke: Frau Luna - operett két felvonásban. Rendező: Bernd Mottl. Das Theater Tipi am Kanzleramt Berlin játssza 2016 október 27-től 2017 január 17-ig. Persze betértem a Berliner DOM-ba is, ahol éppen egy orgonakoncertet fogtam ki. Spanyolországban főleg a kies tájakat, hegyeket-völgyeket, a szép városokat jártam (Madrid, Oviedo, Santiago de Compostela, León, Burgos, Bilbao…), a jól karbantartott út- és alagúthálózatra figyeltem fel, és persze megmártóztam az Atlanti Óceánban is, öt helyen lubickoltam a vízben, nyárias, napsütötte időben: Gijonban, Compostella közelében, A Coruñában, Santanderben és a filmfesztiváljáról is híres San Sebastianban. Madridban nem először jártam, de ott most csak rövid időt töltöttem, persze az Opera térre azért kimentem, hogy szemügyre vegyem a nevezetes Teatro Real épületét, hol október-november folyamán egyebek közt Verdi Otellója és Bellini Normája volt/van műsoron. Hát ennyi.
2868 zenebaratmonika 2016-10-27 11:47:02
A Komisch Oper feltette Paul Linke legendás operettjét a Frau Lunát (magyarul azt hiszem Luna asszony a címe), egész érdekes lett pl. játszik benne egy nőnek öltöztetett férfi. Mondjuk nálunk is ilyen volt az Én és a kisöcsém az Operettszínházban.... [url] https://www.youtube.com/watch?v=20rs9foyK28; Film [/url]
A Komisch Oper feltette Paul Linke legendás operettjét a Frau Lunát (magyarul azt hiszem Luna asszony a címe), egész érdekes lett pl. játszik benne egy nőnek öltöztetett férfi. Mondjuk nálunk is ilyen volt az Én és a kisöcsém az Operettszínházban.... [url] https://www.youtube.com/watch?v=20rs9foyK28; Film [/url]
2867 zenebaratmonika 2016-10-27 11:22:39 [Válasz erre: 2866 Búbánat 2016-10-26 11:16:55]
Te ott voltál az eseményen? Különben nem ez volt meghirdetve előre, mikor eladták a jegyeket, íme az előzetes műsor: Orosz, román, német, magyar sztárszólisták együtt, a Budapesti Operettszínház színpadán, egy látványos operett gálában! A műsorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Leo Fall, Huszka Jenő és Ábrahám Pál legnagyobb slágerei… A szárszólisták és Leo Fall és Ábrahám művei elmaradtak?
Te ott voltál az eseményen? Különben nem ez volt meghirdetve előre, mikor eladták a jegyeket, íme az előzetes műsor: Orosz, román, német, magyar sztárszólisták együtt, a Budapesti Operettszínház színpadán, egy látványos operett gálában! A műsorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Leo Fall, Huszka Jenő és Ábrahám Pál legnagyobb slágerei… A szárszólisták és Leo Fall és Ábrahám művei elmaradtak?
2866 Búbánat 2016-10-26 11:16:55
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-magyar-operett-napja-dijak/1249; A Magyar Operett Napja – Díjak [/url] www.operettszinhaz.hu - 2016-10-25 Nagyszabású gálaesttel köszöntötte a Magyar Operett Napját a Budapesti Operettszínház, melynek keretében díjazták az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, valamint bemutatták az idei Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny győzteseit. 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján nyilvánították október 24-ét a Magyar Operett Napjává. Ez a dátum azért is különleges, mert ugyanezen a napon halt meg a műfaj másik legnagyobb magyar zeneszerzője, Lehár Ferenc. A Budapesti Operettszínházban sok éves hagyomány, hogy e jeles alkalomkor nemcsak a műfajt köszöntik, hanem a színház kimagasló teljesítményt nyújtó művészeinek elismeréseket adnak át, mert - ahogy Lőrinczy György főigazgató fogalmazott - "a jó színház olyan, mint egy család. És a színházban, akár csak egy családban, különösen fontosak az ünnepek. Ezen a napon a legjobbjainkat ünnepeljük és azokat a fiatal tehetségeket, akik a Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyen bebizonyították, hogy a jövő nagy reménységei lehetnek". A Dicsőséges operett címre keresztelt gálaest a műfaj világhírű nagy egyéniségei, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Robert Stolz előtt tisztelgett, miközben néhány igazi pesti szerzőt Zerkovitz Bélától Aldobói Nagy Györgyön át is megidézett, a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjainak előadásában. Olyan jól ismert melódiák csendültek fel Oszvald Marika, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Frankó Tünde, Szendi Szilvi, Boncsér Gergely, Kocsis Dénes, Dolhai Attila, Peller Károly, Vadász Zsolt és Laki Péter tolmácsolásában, mint a Hej cigány, a Délibábos Hortobágyon, a Húzzad csak ki világos virradatig, az Éjjel az omnibusz tetején vagy a Vágyom egy nő után. Olyan népszerű operettekből hangzottak el a legnagyobb slágerek, mint a Csárdáskirálynő, A cirkuszhercegnő, a Mosoly országa, A víg özvegy, a Szép Heléna, A gerolsteini nagyhercegnő, vagy a Párizsi élet. A nagysikerű est második részében került sor az operett napi díjak és a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny különdíjainak átadására. Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház művészeti vezetője ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben annak idején nagyon sok országban születtek és kerültek színre operettek Angliától Franciaországon, Spanyolországon, Olaszországon át a német nyelvterületekig és Oroszországig, ezeken a helyeken a műfaj ma már inkább csak a hagyomány részét képezi, "mi, magyarok vagyunk azok, akik az operettet élő, létező műfajként kezeljük és megpróbáljuk visszaállítani régi fényébe. Ezt a világ is egyre inkább értékeli, és e művészeti ág letéteményeseiként tekintenek ránk. Korszerűen, maian, újragondolva játsszuk az operettet. Erre büszkének kell lennünk. Ez a nap a büszkeségünk napja." A kormány képviseletében, a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár mondott köszöntőt, aki kiemelte, hogy "bár az operett a századforduló utáni időszak slágere volt, ma is eleven kulturális örökségünk. Egyetlen színházi műfaj sem épült be olyan szervesen a magyar színházi életbe, mint az operett. Ennek köszönhetően 2014 óta immár hivatalosan is hungarikum". A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny kiváló alkalmat teremt új tehetségek bemutatkozására, ugyanakkor fontos elismerni azokat a művészeket, alkotókat, akik sokat tesznek a műfajért, akik évtizedeken át vittek és visznek sikerre darabokat itthon és a világ számos országában, és akik művészi teljesítménye kimagasló. 2016-ban az Évad Legígéretesebb Ifjú Művészének járó Marsallbot-díjat Simon Panna kapta, musical szerepekben nyújtott teljesítményéért, aki az Én és a kisöcsém, Az Isten pénze és a Fame című darabok főszerepében robbant be. A művésznő a díjat a tavalyi nyertestől, Gubik Petrától vehette át. Az Évad Musical Színésze díjat idén két olyan művésznek ítélték, akik az elmúlt évadban két különleges musical főszerepében mutatkoztak be. Peller Annát a Nők az idegösszeomlás szélén, Kerényi Miklós Mátét a Virágot Algernonnak főszerepében nyújtott teljesítményéért díjazták. Az Évad Operett Színésze elismerést a műfaj két emblematikus egyénisége, a néhány éve a musicalt operettre váltó Dolhai Attila és a pályája kezdete óta a műfaj mellett elkötelezett Fischl Mónika vehette át A chicagói hercegnő, a Sybill és A Csárdáskirálynő 100 éves jubileumának ünnepi előadásaiban nyújtott teljesítményéért. A díjat Latorcai János az Országgyűlés alelnöke adta át. Hagyomány, hogy a Magyar Operett Napján kerül sor a Musica Hungarica Kiadó díjainak átadására is. 2016-ban a magyar operett műfaj népszerűsítéséért, több évtizedes művészi teljesítményéért nagydíjat kapott Bíró Attila, a Budapesti Operettszínház egykori karmestere. Az életmű díjat pedig bonviván szerepekben nyújtott több évtizedes színművészi teljesítményéért Jankovits József vehette át Éliás Tibortól, a Musica Hungarica igazgatójától. Tízedik alkalommal rendezték meg Komáromban a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenyt, melynek célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése. Az ez évi zsűri tagjai Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója, Yehonatan Carmi izraeli zenei menedzser, Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem professzora, elnöke Kerényi Miklós Gábor volt. Az október 23-i döntő győztesei másnap, a Magyar Operett Napi gálán is bemutatkoztak és itt vehették át különdíjaikat. A gálaesten jelen volt Komárom polgármestere, Stubendek László is.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-magyar-operett-napja-dijak/1249; A Magyar Operett Napja – Díjak [/url] www.operettszinhaz.hu - 2016-10-25 Nagyszabású gálaesttel köszöntötte a Magyar Operett Napját a Budapesti Operettszínház, melynek keretében díjazták az elmúlt évad legjobb teljesítményeit, valamint bemutatták az idei Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny győzteseit. 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján nyilvánították október 24-ét a Magyar Operett Napjává. Ez a dátum azért is különleges, mert ugyanezen a napon halt meg a műfaj másik legnagyobb magyar zeneszerzője, Lehár Ferenc. A Budapesti Operettszínházban sok éves hagyomány, hogy e jeles alkalomkor nemcsak a műfajt köszöntik, hanem a színház kimagasló teljesítményt nyújtó művészeinek elismeréseket adnak át, mert - ahogy Lőrinczy György főigazgató fogalmazott - "a jó színház olyan, mint egy család. És a színházban, akár csak egy családban, különösen fontosak az ünnepek. Ezen a napon a legjobbjainkat ünnepeljük és azokat a fiatal tehetségeket, akik a Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyen bebizonyították, hogy a jövő nagy reménységei lehetnek". A Dicsőséges operett címre keresztelt gálaest a műfaj világhírű nagy egyéniségei, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Robert Stolz előtt tisztelgett, miközben néhány igazi pesti szerzőt Zerkovitz Bélától Aldobói Nagy Györgyön át is megidézett, a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjainak előadásában. Olyan jól ismert melódiák csendültek fel Oszvald Marika, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Frankó Tünde, Szendi Szilvi, Boncsér Gergely, Kocsis Dénes, Dolhai Attila, Peller Károly, Vadász Zsolt és Laki Péter tolmácsolásában, mint a Hej cigány, a Délibábos Hortobágyon, a Húzzad csak ki világos virradatig, az Éjjel az omnibusz tetején vagy a Vágyom egy nő után. Olyan népszerű operettekből hangzottak el a legnagyobb slágerek, mint a Csárdáskirálynő, A cirkuszhercegnő, a Mosoly országa, A víg özvegy, a Szép Heléna, A gerolsteini nagyhercegnő, vagy a Párizsi élet. A nagysikerű est második részében került sor az operett napi díjak és a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny különdíjainak átadására. Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház művészeti vezetője ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben annak idején nagyon sok országban születtek és kerültek színre operettek Angliától Franciaországon, Spanyolországon, Olaszországon át a német nyelvterületekig és Oroszországig, ezeken a helyeken a műfaj ma már inkább csak a hagyomány részét képezi, "mi, magyarok vagyunk azok, akik az operettet élő, létező műfajként kezeljük és megpróbáljuk visszaállítani régi fényébe. Ezt a világ is egyre inkább értékeli, és e művészeti ág letéteményeseiként tekintenek ránk. Korszerűen, maian, újragondolva játsszuk az operettet. Erre büszkének kell lennünk. Ez a nap a büszkeségünk napja." A kormány képviseletében, a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár mondott köszöntőt, aki kiemelte, hogy "bár az operett a századforduló utáni időszak slágere volt, ma is eleven kulturális örökségünk. Egyetlen színházi műfaj sem épült be olyan szervesen a magyar színházi életbe, mint az operett. Ennek köszönhetően 2014 óta immár hivatalosan is hungarikum". A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekverseny kiváló alkalmat teremt új tehetségek bemutatkozására, ugyanakkor fontos elismerni azokat a művészeket, alkotókat, akik sokat tesznek a műfajért, akik évtizedeken át vittek és visznek sikerre darabokat itthon és a világ számos országában, és akik művészi teljesítménye kimagasló. 2016-ban az Évad Legígéretesebb Ifjú Művészének járó Marsallbot-díjat Simon Panna kapta, musical szerepekben nyújtott teljesítményéért, aki az Én és a kisöcsém, Az Isten pénze és a Fame című darabok főszerepében robbant be. A művésznő a díjat a tavalyi nyertestől, Gubik Petrától vehette át. Az Évad Musical Színésze díjat idén két olyan művésznek ítélték, akik az elmúlt évadban két különleges musical főszerepében mutatkoztak be. Peller Annát a Nők az idegösszeomlás szélén, Kerényi Miklós Mátét a Virágot Algernonnak főszerepében nyújtott teljesítményéért díjazták. Az Évad Operett Színésze elismerést a műfaj két emblematikus egyénisége, a néhány éve a musicalt operettre váltó Dolhai Attila és a pályája kezdete óta a műfaj mellett elkötelezett Fischl Mónika vehette át A chicagói hercegnő, a Sybill és A Csárdáskirálynő 100 éves jubileumának ünnepi előadásaiban nyújtott teljesítményéért. A díjat Latorcai János az Országgyűlés alelnöke adta át. Hagyomány, hogy a Magyar Operett Napján kerül sor a Musica Hungarica Kiadó díjainak átadására is. 2016-ban a magyar operett műfaj népszerűsítéséért, több évtizedes művészi teljesítményéért nagydíjat kapott Bíró Attila, a Budapesti Operettszínház egykori karmestere. Az életmű díjat pedig bonviván szerepekben nyújtott több évtizedes színművészi teljesítményéért Jankovits József vehette át Éliás Tibortól, a Musica Hungarica igazgatójától. Tízedik alkalommal rendezték meg Komáromban a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenyt, melynek célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése. Az ez évi zsűri tagjai Frankó Tünde Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Jurij Schwarzkopf, a Szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója, Yehonatan Carmi izraeli zenei menedzser, Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem professzora, elnöke Kerényi Miklós Gábor volt. Az október 23-i döntő győztesei másnap, a Magyar Operett Napi gálán is bemutatkoztak és itt vehették át különdíjaikat. A gálaesten jelen volt Komárom polgármestere, Stubendek László is.
2865 zenebaratmonika 2016-10-25 11:49:30 [Válasz erre: 2864 Ardelao 2016-10-25 10:54:53]
Ha már Krasznai Krausz Mihályt megemlítetted, annyit érdemes róla még mondani, hogy Ábrahám Pállal végzett egy osztályban a zeneakadémián, ő is Herzfeld Viktor növendéke volt. Ő is próbálkozott Berlinben befutni a 30-as évek elején. És van egy másik szomorú tény vele kapcsolatban, hogy származása miatt elhurcolták munkaszolgálatba és ott is halt meg fiatalon 43 évesen. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben van.
Ha már Krasznai Krausz Mihályt megemlítetted, annyit érdemes róla még mondani, hogy Ábrahám Pállal végzett egy osztályban a zeneakadémián, ő is Herzfeld Viktor növendéke volt. Ő is próbálkozott Berlinben befutni a 30-as évek elején. És van egy másik szomorú tény vele kapcsolatban, hogy származása miatt elhurcolták munkaszolgálatba és ott is halt meg fiatalon 43 évesen. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben van.
2864 Ardelao 2016-10-25 10:54:53 [Válasz erre: 2863 Ardelao 2016-10-24 13:56:33]
b] "Leleplezzük az Ischli operett-börze féltve őrzött titkait" Írta: Paál Job (1925.július) (folytatás) — A ház előtt egy hatalmas Gräf-Stift (korabeli igen márkás autó, A.), nemrég került csak ki a gyárból. A ház körül kócos fiatalemberek ólálkodnak, messze bentről, a park közepéről szaggatott melódiák szűrődnek ki a virágágyak mellé: biztos, hogy Kálmán Imre komponál. Törjünk hát be hozzá. Nehezen megy. Fehérbóbitás szobalány előbb komoly tanácskozást folytat egy idősebb asszonysággal, … der Herr Kálmán ist jetzt in Arbeit ... (Kálmán úr most dolgozik, A.), de aztán meghallgatásra találok a szobalánynál, bekerül a vizitkártya az előszobából, amelynek falán frissen, üdén pompázik az a hatalmas nemzetiszínű koszorú, amit Hamburgból hozott Kálmán Imre, a Marica századik előadásáról a múlt hét végén. — Ő maga szalad ki köszönteni, ott ülünk aztán egy stampedli Martell mellett, a nappali szobában, aminek mindegyik fala ablak, és aminek mindegyik ablaka virágokra nyílik. — Először a Maricáról beszélgetünk. A Maricáról, amelyik most, július 21-én (1925-ben vagyunk, A.) éri meg ötszázadik előadását Bécsben, a Bürger Theaterben. A darab premierje 1924. február 28-án volt és azóta "en suit” (egymás után, A.) érte meg az operett ezt a páratlanul álló jubileumot. Berlinben, ahol a Teater des Westens új igazgatósága is a Maricával nyitja a szezont, a háromszázadik előadás felé rohan a Marica vonata. Hamburgban pedig most volt a századik előadás. Ősszel lesz a Marica amerikai premierje. Októberre meglesz az operett londoni premierje is. — És mi lesz most? - Most egy új operetten dolgozom, Brummer-ral és Grünwald-dal, a Marica librettistáival. Remélem, hogy karácsonyra készen is leszünk a muzsikával, Bécsben, a Teater an der Wienben kerül bemutatásra a darab, ha ugyan Marischka egyáltalában megnyitja a színházat. E pillanatban nagyon el van keseredve a Lustbarkeitssteuer (szórakoztató adó, A.) miatt. Reméljük azonban, hogy minden rendbe jön. Pesti tárgyalásaink is folynak, sőt a vége felé közelednek. A téma? Erről aztán nem mondok egy szót sem. Irja meg, Kálmán Imre, még ha megfeszítik, se árulja el új operettjének témáját. — Próbáljunk hát szerencsét a librettistáknál. Együtt is találom őket a Grünwald-villa vadrózsával befuttatott verandáján, ámbár meg kell itt jegyeznem, hogy Brammer úrnak is van saját villája: a Brammer-villa. Kint ülnek a verandán és alkalmasint dolgoznak, mert két négyszögletes üveg is van előttük. A változatosság kedvéért nem konyak, hanem likőr. Stílusosan. A Brammer-Grünwald cég nagyszerű librettója édes mint a sherry-brandy, jó a márkája és aki egyszer megkóstolja, szívesen iszik még egy stampedlivel. Ez a Kálmán Imre álláspontja és a publikumé is. — Mondjanak valamit az új operettről. Szinte egyszerre kérdezik: - Was hat der Kálmán gesagt? (mit mondott Kálmán?, A.) - ... most az egyszer én leszek a diplomata és így annyit mégis megtudok, hogy az új operettnek se a témája nem magyar, se a muzsikája nem magyar, az operett meséje modern és a cselekmény ... erről azonban már Brammer és Grünwald urak se mondanak egy kukkot se - Spanyolországban játszódik.- Két perc múlva már azt is megsajnálják, hogy ennyit mondottak. - Szeptemberben - folytatja Brammer - amikor már nincs annyi librettista Ischlben, szívesen beszélnénk. De most? Nagyon kell itt vigyázni! A "Bajadér"-nál is megtörtént velünk, hogy elmondtunk egyet-mást a témáról és a mi premierünk előtt bemutattak egy darabot Bécsben, ahol India is volt, bajadér is volt és bár mi nem akarunk senkit gyanúsítani, úgy véljük, hogy jobb nem beszélni. Amit a Színházi Életnek mondtunk, azt még úgysem tudja senki és higgye el, legboldogabbak lennénk, ha ennyi sem jelenne meg a darabról. - A pesti premierre ők is eljönnek, őket különben sokan ismerik Pesten, ők is nagyon szeretnek bennünket, annak ellenére, hogy a Marica magyarországi vidéki előadásai után még egy fillér tantiemet sem kaptak. — Az Explanade-on találkoztam még a magyar Krausz Mihállyal, a "Marika" és annyi más darab már befutott komponistájával. Már ő is a nagyok közé számít. Ősszel neki is premierje lesz Bécsben, most fogadták el új operettjét, ami Párizsban játszódik, orosz miliőben, és amihez a szöveget két olyan kitűnő librettista írta, mint Rudolf Österreicher és Wilhelm Sterk. — Már szürkül, amikor a Straus-villába kopogtatunk. A mester kint ül a parkban, parasztosan berendezett szaletlije előtt és feketézik. Nagy keretes szemüvegén, amely olyan karakterisztikus formát ad az arcának, szinte visszaverődik a napsugár és Oscar Straus se akar beszélni az operettjéről. Azután mégis csak mond egyet-mást. - A Színházi Élet tudja meg először, hogy a darabomnak "Die Teresina" a címe, az operett szeptember közepén kerül bemutatóra és a női főszerepet Fritzi Massary játssza. - Csak a napokban utazott el tőlünk, pár napig a vendégem volt. A férfi főszerepet Stegermann fogja kreálni. A "Die Teresina" kosztümös operett, librettistáim a berlini dr.Wellisch és Schantzer is itt dolgoznak. Angliával és Amerikával is megkötöttük már a szerződést. Magyarországgal? ... még nem. Magyarország még tartozik egy premierrel. A "Riquett"-et nem hozták ki, pedig rég meg kellett volna lenni a bemutatójának. - A darab premierje különben Berlinben lesz a Künstlertheaterben, amelynek direktora Saltenburg is itt van Ischl-ben és naponként nagy megbeszéléseket folytat Oscar Straussal meg a librettistákkal. Mint szép asszonyok gyűrűjében a smaragdok, úgy ragyognak a júliusi éjszakában a szentjánosbogarak az úton, amerre haza-felé tartunk. Úgy hívják ezt az utat, hogy Johann Strauss-Alle. Talán ez a legszebb része Ischl-nek.< Színházi Élet 1925. 30. sz.(VII.26-VIII.1.) * Megjegyzések: Krausz (Krasznai) Mihály (1897-1940) Zeneakadémiát végzett. Egyetlen operáját 1919-ben mutatták be ("Marika"), de nem lett sikeres mű. A 20-as évektől külföldön élt, operetteket és filmzenéket komponált. Néhány művével (pl. Sárga liliom, A fenséges asszony, Bajazzos Abenteuer, Pusztaliebchen, Papucs stb...) kisebb sikereket aratott. (A.) Néhány szó a cikk írójáról: Paál Job. Eredeti neve Possel Márkus István volt. Hírlapíró, vagy, ahogy magát nevezi: riporter. Kezdetben vidéken, Aradon, Szegeden, Nagyváradon tevékenykedett különböző újságoknál. Budapesten a Színházi Életben is publikált. A két világháború közötti időkben teljesedett ki riporteri munkája. Egy kofferrel a kezében beutazta egész Európát és több száz riportot küldött haza. Érdekes könyve: "Riportok", néha még ma is kapható az antikváriumokban. Érdemes megvenni! (A.) *
b] "Leleplezzük az Ischli operett-börze féltve őrzött titkait" Írta: Paál Job (1925.július) (folytatás) — A ház előtt egy hatalmas Gräf-Stift (korabeli igen márkás autó, A.), nemrég került csak ki a gyárból. A ház körül kócos fiatalemberek ólálkodnak, messze bentről, a park közepéről szaggatott melódiák szűrődnek ki a virágágyak mellé: biztos, hogy Kálmán Imre komponál. Törjünk hát be hozzá. Nehezen megy. Fehérbóbitás szobalány előbb komoly tanácskozást folytat egy idősebb asszonysággal, … der Herr Kálmán ist jetzt in Arbeit ... (Kálmán úr most dolgozik, A.), de aztán meghallgatásra találok a szobalánynál, bekerül a vizitkártya az előszobából, amelynek falán frissen, üdén pompázik az a hatalmas nemzetiszínű koszorú, amit Hamburgból hozott Kálmán Imre, a Marica századik előadásáról a múlt hét végén. — Ő maga szalad ki köszönteni, ott ülünk aztán egy stampedli Martell mellett, a nappali szobában, aminek mindegyik fala ablak, és aminek mindegyik ablaka virágokra nyílik. — Először a Maricáról beszélgetünk. A Maricáról, amelyik most, július 21-én (1925-ben vagyunk, A.) éri meg ötszázadik előadását Bécsben, a Bürger Theaterben. A darab premierje 1924. február 28-án volt és azóta "en suit” (egymás után, A.) érte meg az operett ezt a páratlanul álló jubileumot. Berlinben, ahol a Teater des Westens új igazgatósága is a Maricával nyitja a szezont, a háromszázadik előadás felé rohan a Marica vonata. Hamburgban pedig most volt a századik előadás. Ősszel lesz a Marica amerikai premierje. Októberre meglesz az operett londoni premierje is. — És mi lesz most? - Most egy új operetten dolgozom, Brummer-ral és Grünwald-dal, a Marica librettistáival. Remélem, hogy karácsonyra készen is leszünk a muzsikával, Bécsben, a Teater an der Wienben kerül bemutatásra a darab, ha ugyan Marischka egyáltalában megnyitja a színházat. E pillanatban nagyon el van keseredve a Lustbarkeitssteuer (szórakoztató adó, A.) miatt. Reméljük azonban, hogy minden rendbe jön. Pesti tárgyalásaink is folynak, sőt a vége felé közelednek. A téma? Erről aztán nem mondok egy szót sem. Irja meg, Kálmán Imre, még ha megfeszítik, se árulja el új operettjének témáját. — Próbáljunk hát szerencsét a librettistáknál. Együtt is találom őket a Grünwald-villa vadrózsával befuttatott verandáján, ámbár meg kell itt jegyeznem, hogy Brammer úrnak is van saját villája: a Brammer-villa. Kint ülnek a verandán és alkalmasint dolgoznak, mert két négyszögletes üveg is van előttük. A változatosság kedvéért nem konyak, hanem likőr. Stílusosan. A Brammer-Grünwald cég nagyszerű librettója édes mint a sherry-brandy, jó a márkája és aki egyszer megkóstolja, szívesen iszik még egy stampedlivel. Ez a Kálmán Imre álláspontja és a publikumé is. — Mondjanak valamit az új operettről. Szinte egyszerre kérdezik: - Was hat der Kálmán gesagt? (mit mondott Kálmán?, A.) - ... most az egyszer én leszek a diplomata és így annyit mégis megtudok, hogy az új operettnek se a témája nem magyar, se a muzsikája nem magyar, az operett meséje modern és a cselekmény ... erről azonban már Brammer és Grünwald urak se mondanak egy kukkot se - Spanyolországban játszódik.- Két perc múlva már azt is megsajnálják, hogy ennyit mondottak. - Szeptemberben - folytatja Brammer - amikor már nincs annyi librettista Ischlben, szívesen beszélnénk. De most? Nagyon kell itt vigyázni! A "Bajadér"-nál is megtörtént velünk, hogy elmondtunk egyet-mást a témáról és a mi premierünk előtt bemutattak egy darabot Bécsben, ahol India is volt, bajadér is volt és bár mi nem akarunk senkit gyanúsítani, úgy véljük, hogy jobb nem beszélni. Amit a Színházi Életnek mondtunk, azt még úgysem tudja senki és higgye el, legboldogabbak lennénk, ha ennyi sem jelenne meg a darabról. - A pesti premierre ők is eljönnek, őket különben sokan ismerik Pesten, ők is nagyon szeretnek bennünket, annak ellenére, hogy a Marica magyarországi vidéki előadásai után még egy fillér tantiemet sem kaptak. — Az Explanade-on találkoztam még a magyar Krausz Mihállyal, a "Marika" és annyi más darab már befutott komponistájával. Már ő is a nagyok közé számít. Ősszel neki is premierje lesz Bécsben, most fogadták el új operettjét, ami Párizsban játszódik, orosz miliőben, és amihez a szöveget két olyan kitűnő librettista írta, mint Rudolf Österreicher és Wilhelm Sterk. — Már szürkül, amikor a Straus-villába kopogtatunk. A mester kint ül a parkban, parasztosan berendezett szaletlije előtt és feketézik. Nagy keretes szemüvegén, amely olyan karakterisztikus formát ad az arcának, szinte visszaverődik a napsugár és Oscar Straus se akar beszélni az operettjéről. Azután mégis csak mond egyet-mást. - A Színházi Élet tudja meg először, hogy a darabomnak "Die Teresina" a címe, az operett szeptember közepén kerül bemutatóra és a női főszerepet Fritzi Massary játssza. - Csak a napokban utazott el tőlünk, pár napig a vendégem volt. A férfi főszerepet Stegermann fogja kreálni. A "Die Teresina" kosztümös operett, librettistáim a berlini dr.Wellisch és Schantzer is itt dolgoznak. Angliával és Amerikával is megkötöttük már a szerződést. Magyarországgal? ... még nem. Magyarország még tartozik egy premierrel. A "Riquett"-et nem hozták ki, pedig rég meg kellett volna lenni a bemutatójának. - A darab premierje különben Berlinben lesz a Künstlertheaterben, amelynek direktora Saltenburg is itt van Ischl-ben és naponként nagy megbeszéléseket folytat Oscar Straussal meg a librettistákkal. Mint szép asszonyok gyűrűjében a smaragdok, úgy ragyognak a júliusi éjszakában a szentjánosbogarak az úton, amerre haza-felé tartunk. Úgy hívják ezt az utat, hogy Johann Strauss-Alle. Talán ez a legszebb része Ischl-nek.< Színházi Élet 1925. 30. sz.(VII.26-VIII.1.) * Megjegyzések: Krausz (Krasznai) Mihály (1897-1940) Zeneakadémiát végzett. Egyetlen operáját 1919-ben mutatták be ("Marika"), de nem lett sikeres mű. A 20-as évektől külföldön élt, operetteket és filmzenéket komponált. Néhány művével (pl. Sárga liliom, A fenséges asszony, Bajazzos Abenteuer, Pusztaliebchen, Papucs stb...) kisebb sikereket aratott. (A.) Néhány szó a cikk írójáról: Paál Job. Eredeti neve Possel Márkus István volt. Hírlapíró, vagy, ahogy magát nevezi: riporter. Kezdetben vidéken, Aradon, Szegeden, Nagyváradon tevékenykedett különböző újságoknál. Budapesten a Színházi Életben is publikált. A két világháború közötti időkben teljesedett ki riporteri munkája. Egy kofferrel a kezében beutazta egész Európát és több száz riportot küldött haza. Érdekes könyve: "Riportok", néha még ma is kapható az antikváriumokban. Érdemes megvenni! (A.) *
2863 Ardelao 2016-10-24 13:56:33
"Leleplezzük az Ischli operett-börze féltve őrzött titkait" Írta: Paál Job (1925.július) — > Kíváncsi vagy rá, mik lesznek a jövő slágerei? Ülj föl a vonatra és gyere Ischl-be, ahol minden valamirevaló komponistája a volt monarchiának ragyogó arccal sétál a déli napsütésben az Esplanade-on (korzó, sétány, megj. A.) Itt van az ischli operett-börze. Reggel, délután és este nem igen látni őket, akkor a vadrózsával felfuttatott balkonokon és besötétített szobákban a zongora mellett komponálnak, de délben megjelenik valamennyi a Traun partján és mosolyogva köszöntik egymást, meg az újonnan jötteket. Mert Ischl irodalmi és művészeti társaságának reprezentánsai napról-napra szaporodnak. Egy héttel ezelőtt még csak hárman voltak itt, ma már itt dolgoznak a leg-nagyobbak: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Oscar Strauss, itt van Fall Leó, aztán itt látom Ascher Leót, Krausz Mihályt, a librettisták közül Grünwaldot és Brammert, a Marica és Bajadér szerzőit. Rudolf Österreichert és Willy Sterket, akik most Krausz operettjének szövegét írják, a két Goltzot, annyi mulatságos bohózat szerzőit, dr.Wellischt és Schanitzert Berlinből, ők Strausnak dolgoznak. Julius Bauert, a bécsi újságírók doyenjét, Millöcker ragyogó sikereinek egykori osztályosát. Julius Wilhelmet, aki a Cigányprímás szövegét írta, és ha mindehhez hozzávesszük, hogy a mi Zerkovitzunk is pár nap múlva itt lesz, akkor azt hiszem, hogy a névsor körülbelül teljes. Persze vannak itt még harmadrendű kis csillagok is a nagy bolygók árnyékában és kétségkívül ez az oka annak, hogy Grünwald szavait idézem - "a muzsikusok becsukott ablakok, lezárt spaletták mellett komponálják a slágereket, mert délutánonként nagyon sok komponista sétál Lehár, Kálmán és Strauss ablaka alatt." — Lehár Ferencnél voltam ma feketén. A nagyságos asszonnyal és Zsuzsi kutyájával fogadott gyönyörű villájának árnyas kertjében. Végig vezet a lakásán: a Lehár-villa még Ischlben is nevezetesség. Megbámulom a sok stílusos bergert, rekamiert, lágyan végigsimítom a kis harmóniumot a második emeleti dolgozószobában, ahonnan a "Víg özvegy" diadalmas útjára indult. Itt van Lehár híres messzelátója, amivel ki-kimegy öt-tíz percre széles balkonjára és munka közben kutató szemekkel mered a Dachstein havasaira meg az Esplanade-on kóválygó tömegre. Hogy miért? Ő maga így adja ennek magyarázatát: - Amikor munkában vagyok, bizony nem érek rá ahhoz, hogy elmenjek hazulról. De én ilyenkor is szükségét érzem annak, hogy embereket lássak, hogy megbámuljam az Esplanade szép asszonyait, a hegyeken a vízesést, az árnyék tövében a cikláment és a Dachstein tetején az örök fehérséget. Ha a lábaimmal nem is tudok odamenni, hát elmegyek a messzelátómmal - Min dolgozik, mik a tervei? - Most lett készen a "Paganini", melynek Paul Knepler és Jenbach Béla írták a szövegkönyvét... ... és már ül is a zongorához és nekem ezen a szép júliusi délutánon osztályul jutott az a ritka szerencse, hogy Lehár Ferenc maga játszott el részleteket, finom, drága dalokat a darabjából: Paganini? Operett. A múlt század elején játszódik, az örök tavasz honában, Itáliában, abban az időben, amikor Niccolo Paganini nem indult még el világhódító útjára. Napoleon nővérének, Anna Elisa luccai hercegnőnek szerelméről szól, és októberben adják a Johann Strauss Theaterben, Bécsben. A Strauss-színház különben egy másik darabommal, a "Clo-Cloval" kezdi a szezont és ha már itt tartunk, el kell mondanom azt is, ami a szívemen fekszik, és hogy úgy mondjam : szükségét is érzem annak, hogy a Színházi Élet útján meg is üzenjem a magyar publikumnak: a "Clo-Clo" budapesti kalandja után alig várom, hogy a Paganinivel jöjjek Budapestre. Arról aztán gondoskodom, hogy ez a Paganini az én Paganinim legyen, mert a Pesten előadott Clo-Clo minden volt, csak éppen nem volt az én Clo-Clom.- - Boldog vagyok nagyon, hogy Bécsben Kosáry Emma (egyébként Buttykay Ákos felesége, A.), játsza a Paganini főszerepét, Anna Elisa luccai hercegnő nehéz szerepét, a kottákat éppen a napokban juttattam el hozzá. Biztos vagyok abban, hogy Kosáry nagyszerűen megállja a helyét ebben a neki való szerepben és amennyire gyorsan határoztam el magam arra, hogy ezt a szerepet neki adom, annyira habozunk még Paganini szerepét illetőleg. Még mindig nem tudom, ki fogja ezt kreálni.- Búcsúzunk. Megmutatja még emlékkönyvét, engem is megtisztel azzal, hogy beírat velem pár sort, azután búcsúzóul: papírra veti a Színházi Életnek a Paganini nyitányának első sorát. ... Még egy hang nem jelent meg az operett muzsikájából a világon! - megbámulom még a Clo-Clo londoni színlapját, a Shaftesbury Theatre-ban arat sikert siker után a darab, aztán lódenruhás-barátommal, az ischliek kedvenc fotografusával, Hofer mesterrel sietek a Sarsteiner villába, ahol másik nagy hazánkfia, Kálmán Imre dolgozik most ... majd ő megmondja min... (folytatom)
"Leleplezzük az Ischli operett-börze féltve őrzött titkait" Írta: Paál Job (1925.július) — > Kíváncsi vagy rá, mik lesznek a jövő slágerei? Ülj föl a vonatra és gyere Ischl-be, ahol minden valamirevaló komponistája a volt monarchiának ragyogó arccal sétál a déli napsütésben az Esplanade-on (korzó, sétány, megj. A.) Itt van az ischli operett-börze. Reggel, délután és este nem igen látni őket, akkor a vadrózsával felfuttatott balkonokon és besötétített szobákban a zongora mellett komponálnak, de délben megjelenik valamennyi a Traun partján és mosolyogva köszöntik egymást, meg az újonnan jötteket. Mert Ischl irodalmi és művészeti társaságának reprezentánsai napról-napra szaporodnak. Egy héttel ezelőtt még csak hárman voltak itt, ma már itt dolgoznak a leg-nagyobbak: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Oscar Strauss, itt van Fall Leó, aztán itt látom Ascher Leót, Krausz Mihályt, a librettisták közül Grünwaldot és Brammert, a Marica és Bajadér szerzőit. Rudolf Österreichert és Willy Sterket, akik most Krausz operettjének szövegét írják, a két Goltzot, annyi mulatságos bohózat szerzőit, dr.Wellischt és Schanitzert Berlinből, ők Strausnak dolgoznak. Julius Bauert, a bécsi újságírók doyenjét, Millöcker ragyogó sikereinek egykori osztályosát. Julius Wilhelmet, aki a Cigányprímás szövegét írta, és ha mindehhez hozzávesszük, hogy a mi Zerkovitzunk is pár nap múlva itt lesz, akkor azt hiszem, hogy a névsor körülbelül teljes. Persze vannak itt még harmadrendű kis csillagok is a nagy bolygók árnyékában és kétségkívül ez az oka annak, hogy Grünwald szavait idézem - "a muzsikusok becsukott ablakok, lezárt spaletták mellett komponálják a slágereket, mert délutánonként nagyon sok komponista sétál Lehár, Kálmán és Strauss ablaka alatt." — Lehár Ferencnél voltam ma feketén. A nagyságos asszonnyal és Zsuzsi kutyájával fogadott gyönyörű villájának árnyas kertjében. Végig vezet a lakásán: a Lehár-villa még Ischlben is nevezetesség. Megbámulom a sok stílusos bergert, rekamiert, lágyan végigsimítom a kis harmóniumot a második emeleti dolgozószobában, ahonnan a "Víg özvegy" diadalmas útjára indult. Itt van Lehár híres messzelátója, amivel ki-kimegy öt-tíz percre széles balkonjára és munka közben kutató szemekkel mered a Dachstein havasaira meg az Esplanade-on kóválygó tömegre. Hogy miért? Ő maga így adja ennek magyarázatát: - Amikor munkában vagyok, bizony nem érek rá ahhoz, hogy elmenjek hazulról. De én ilyenkor is szükségét érzem annak, hogy embereket lássak, hogy megbámuljam az Esplanade szép asszonyait, a hegyeken a vízesést, az árnyék tövében a cikláment és a Dachstein tetején az örök fehérséget. Ha a lábaimmal nem is tudok odamenni, hát elmegyek a messzelátómmal - Min dolgozik, mik a tervei? - Most lett készen a "Paganini", melynek Paul Knepler és Jenbach Béla írták a szövegkönyvét... ... és már ül is a zongorához és nekem ezen a szép júliusi délutánon osztályul jutott az a ritka szerencse, hogy Lehár Ferenc maga játszott el részleteket, finom, drága dalokat a darabjából: Paganini? Operett. A múlt század elején játszódik, az örök tavasz honában, Itáliában, abban az időben, amikor Niccolo Paganini nem indult még el világhódító útjára. Napoleon nővérének, Anna Elisa luccai hercegnőnek szerelméről szól, és októberben adják a Johann Strauss Theaterben, Bécsben. A Strauss-színház különben egy másik darabommal, a "Clo-Cloval" kezdi a szezont és ha már itt tartunk, el kell mondanom azt is, ami a szívemen fekszik, és hogy úgy mondjam : szükségét is érzem annak, hogy a Színházi Élet útján meg is üzenjem a magyar publikumnak: a "Clo-Clo" budapesti kalandja után alig várom, hogy a Paganinivel jöjjek Budapestre. Arról aztán gondoskodom, hogy ez a Paganini az én Paganinim legyen, mert a Pesten előadott Clo-Clo minden volt, csak éppen nem volt az én Clo-Clom.- - Boldog vagyok nagyon, hogy Bécsben Kosáry Emma (egyébként Buttykay Ákos felesége, A.), játsza a Paganini főszerepét, Anna Elisa luccai hercegnő nehéz szerepét, a kottákat éppen a napokban juttattam el hozzá. Biztos vagyok abban, hogy Kosáry nagyszerűen megállja a helyét ebben a neki való szerepben és amennyire gyorsan határoztam el magam arra, hogy ezt a szerepet neki adom, annyira habozunk még Paganini szerepét illetőleg. Még mindig nem tudom, ki fogja ezt kreálni.- Búcsúzunk. Megmutatja még emlékkönyvét, engem is megtisztel azzal, hogy beírat velem pár sort, azután búcsúzóul: papírra veti a Színházi Életnek a Paganini nyitányának első sorát. ... Még egy hang nem jelent meg az operett muzsikájából a világon! - megbámulom még a Clo-Clo londoni színlapját, a Shaftesbury Theatre-ban arat sikert siker után a darab, aztán lódenruhás-barátommal, az ischliek kedvenc fotografusával, Hofer mesterrel sietek a Sarsteiner villába, ahol másik nagy hazánkfia, Kálmán Imre dolgozik most ... majd ő megmondja min... (folytatom)
2862 zenebaratmonika 2016-10-22 12:42:44
Színházi Élet 1932. 41. szám A berlini magyar kolóniáról írt cikke S^pnmoudjsruvo L fcjzdAre/LOZ REG é NY IBT A OsrdÜmu {p&tci I. Vacsor a Ábrahá m Pálékná l A tányércsörönipölést túlszárnyalta egy ijedt női hang: — Jesszus! Pont tizenhármán vagyunk! Minden vacsorázó társaságnál kis pánik tör ki az ilyen megállapí- tásra, hát ni ég müvésztársaságban, ahol a babonát éppen ugy tisztelik, mint a sikert vagy a pénzt. Az ebédlőasztal körül mindenki izgatottan számolgatni kezdte a jelenlevőket. Nincs nehezebb dolog, mint számbavenni egy tucatnyi embert, pláne, ha a statisztikusnak önmagát is szá- molni kell. Ha saját magánál kezdi az olvasást, a végén is feltétlenül újra számítja magát, Jva pedig udvariasan a szomszédjánál fog hozzá a nagy művelethez, sajátmagáról a finisben is megfeledkezik. így járhatott az ijedt női hang tulajdonosa is, mert egy rekedt bariton erélyesen leintette: — Ugyan, Rózsikám, megbuktál számtanból, kérd vissza a tandijat! Pont tizennégyen vagyunk! Mindenki Jiársony Rózsi felé tekintett, aki még mindig kipirulva számolgatta a fejeket. Szenes Ernő, a rekedt hanghoz tartozó terjedelmes ember, vagy amint népszerűen nevezték, a „kövér Szenes", a berlini magyar müvésztársaság (kedvelt tagja máris keresni akart az üzleten. — Fogadjunk egy matyiban, hogy tizennégyen vagyunk. Számolásban még sohasem tévedtem! -— Nana! — vonta kétségbe a szomszédja és a ház gazdája, Ábrahám Pál. — Tegnap is azt mondtad, hogy pont meg van az abszolút, utána olvastam és csak nyolcvanad volt. — Az másl Akkor pénzbe ment a játék! Itt nem tévedek. Figyelj ide Rózsikám, Paliék ketten, Zsoldos Randi és a felesége, te édes gyöngyvirágom, Déneís Oszi, Alberti, Nóti Károly és becses neje, Petrovdch Szveti, Pasternák, Kemény Egon, Marton Sándor az ünnepelt és végül jómagam, akinek az egészségére emelem ezt a csekélységet .. . Ez pont tizennégy .. . Mindenki még egyszer csendben utána olvasott. Stimmelt. A rossz kabala árnyát, mint betolakodott szürke denevért kihessegették a szobá- ból. lljra mindenki nagyszerűen érezte magát. A divatos komponista Fasanengasse-d villájában gyakran gyűltek össze a berlini magyar müvésztársaság tagjai. Exkluzív kört alkottak, 87 mint a Tájfun suttogó japánjai és ha néha hoztak is idegent maguk közé, az nem érezte jól magát és örült, lia gyorsan elmehetett. Senkit sem respektáltak, maguk között csak magyarul beszéltek olyan pesti dolgokról, amelyek minden idegen számára érthetetlen fogalmaikat jelentettek. — Hallottátok a legújabb Báttaszéki történetet? — kérdezte Halmay Tibor és már mesélte is. Itt nem kellett külön megmagyarázni, hogy kicsoda Báttaszéki Lajos, Tarján Vili kebelbarátja, a Newyork törzsvendége, a kilencszázas évek divatfejedelme. — Báttaszéki szerelmes volt egy nőbe, de Tarján megtiltotta. Miután azonban a virágnak megtiltani nem lehet, egy éjszaka Báttaszéki szűkebb baráti körének éppen előadást tartott a hölgy kecses tulajdonságairól. Extázisban jegyezte meg: „Jaj de szerelmes va ..Ebbe n a pillanatban lépett Tarján az asztalhoz, mire Bátta egyet fordított a dolgon és hetyke hangon igy fejezte be a mondatot: „.. . voltam!" A társaság minden egyes tagja ismerte a történetet, de a jó hangulatban még igy is volt némi hatása. A háziasszony, aki udvariasan megvárta a történet poénját, most már asztalt bontott: — Egészségükre! Hazai szokás szerint mindenki mindenkinek egészségére kivánta a vacsorát, udvariasan megdicsérte a háziasszonynak az egyes fogásokat és megkérdezte Szenes Ernőtől: — Na kövérkém, jólaktál? — Eddig még minden rendben van. Sajnos, ezután jön a zene ! Mondd, Palikám, te már sohasem fogod elengedni a vendégeidnek a zongorázást!? A csúfolódó hangon keresztül is kiérzett, hogy ő várja a legjobban a muzsikát. Külön desszert várt a vendégekre: Ábrahám Pál uj müvének, a „Bál a Savoy"-ban cimü operett zenéjének legelső házi bemutatója. Marton Sándor, a házigazda pesti kiadója kizárólag azért jött a német fővárosba, hogy meghallgassa az uj muzsikát és elmondja arról a véleményét. Zsoldos Bandi, a komponista legjobb barátja izgatottan mérte a tágas szalónt. — Ugy dobog a szivem, mint egy premieren! — mondotta Petrovich Szvetinek, elválaszthatatlan barátjának. Valamikor ő volt Szveti titkárja és a moziszinész támogatásának köszönhette karrierjét. Most ő a vállalkozó, a „tutista", ahogy Pesten mondják, ő pártfogolja a filmbonvivánt. — Halljuk! Halljuk! — kiáltotta egy éles hang. Kemény Egon volt, a fiatal zeneszerző. Ábrahám Pál titkárja, munkatársa, barátja és csacsenerje. A rossz nyelvek szerint ő komponálja Ábrahám összes müveit. Ezen a buta pletykán valamikor sokat nevettek ebben a társaságban. — Legalább a rosszul sikerült számokat elvállalhatnád! — mondotta egyszer mosolyogva Ábrahám. — Halljuk, halljuk! — ismételte Kemény Egon és a házigazda leült a zongora mellé. Félkörben foglaltak helyet a vendégek. Mindenki Marton Sándort 88 tolta előre. A kiadó megtörölte a szemüvegét, lábát keresztberakta és nagy érdeklődéssel várta az uj melódiákat. -— Gyerünk, gyerünk! — kiáltotta Szenes. — Miért olyan sürgős neked egyszerre? — Essünk át rajta! Nem fogjuk az egész éjszakát muzsikával elfecsérelni. Elvégre kártya is van a világon .. . A komponista karcsú ujjai végigszaladtak a billentyűkön. A művész magyarázólag fordult a hallgatósághoz: — Duett az elsőben .. . Majd mosolyogva tette hozzá: — Bocsánatot kérek, hogy hátat fordítok a társaságnak .. . Nála ez nem vicc volt, hanem komoly mentegetőzés. Ábrahám Pál a világ legudvariasabb embere. A jómodornak semmi sem árt ugy, mint a siker és a pénz. Neki bőven jutott mind a kettőből, de azért még ma is suttogva és földighajolva beszél kétes egzisztenciájú berlini magyar ügynökökkel, akik ötmárkás kölcsönért keresik fel. Nagy diadalai után is elbájolóan udvarias, csaknem alázatos hangon érintkezik mindenkivel. Ilyen csoda még nem esett a színházi világban. Most is szinte bocsánatkérően csempészte a vendégei szivébe a megkapó melódiákat. Minden szám után felcsendült az elismerés tapsa. Marton Sándor némán bólogatott a fejével. Nála ez többet jelentett, mintha más ezer előadást jósol. A valoernél megjegyezte: — Palikám, a második sor nem tetszik nekem! — Kijavitjuk Sándorkám, kijavítjuk, de ha még egy szót szólsz az érdekében, már ki is dobom. Alberti a berlini kiadó tiltakozott : — Isten ments! Nagy gramoí'onüzilet lesz. A szobalány táviratot nyújtott át a (házigazdának. Ábrahám a kezébe vette: — Pardon, megengedik .. . Komor arccal olvasta, aztán átnyújtotta Keménynek: —- Olvasd fel Egonkám. A bitkár ünnepélyesen és hortobágyi kiejtéssel ropogtatta a német szöveget : — Gratuliere und warte aufgeregt die Aufführung von Chemnitz, herzlidhe Griisse Pusspang, Hofirat. Általános derültség viharzott végig a teremben. Ha véletlenül idegen tartózkodott volna a szobában, nem tudta volna kitalálni miért hangolta jókedvre ez a pár szó az egész társaságot. Ki az a rejtélyes Pusspang, akinek igy örülnek? Mihez gratulál? Hadd mutassuk be Pusspang urat, aki Chemnitzben lakik, udvari tanácsos, kedves zömök ember, Ábrahám Pálék legintimebb barátja és.. . költött alak. A komponista találta ki egyszer véletlenül. Odavetette egy kellemetlen embernek, akitől szabadulni akart: — Át kell mennem az Édenbe. Találkám van valakivel. — Kivel? — Ghemnitzi barátom. Pusspang. Nemsokára legendakör fonódott Pusspang homloka köré. Szinház- \ 89 ban Ábrahám Pál magához intette a portást, átnyújtott neki két márkát és a fülébe súgta: — Ha Pusspang tanácsos ur keres Ghemnilzből, nem vagyok itt! A társaság hahotázott, a portás boldogan vágta zsebre a pénzt; mindenki meg volt elégedve. Pusspang később zajos életet folytatott. Minden nagyobb eseménynél •telefonált, táviratozott, a nőknek virágot küldött, sőt egyszer verekedett is. Nóti Károly felkötött karral jelent meg a Weiszcsárdában. — Mi bajod? — kérdezte Székely János. — Párbaj. — Ugyan! Kivel párbajoztál? — Pusspang tanácsosvsai, Chemnitzből. Ha berlini magyarok közül valaki Ghemnitzen átutazik, okvetlenül küld egy táviratot a komponistának. Egyszer komoly bonyodalmat is okozott a derék ember. Reggel kilenc órakor a komponista éppen dolgozott, amikor a szobalány bejedentette a ohemnitzi polgármestert. — Dobja ki! — adta ki az utasítást a zeneszerző. — De magyarul beszéljen hozzá. A lány kiment és csakhamar visszajött: — Nem akar elmenni 1 Nem tud ez kérem magyarul. Ábrahám röhögve ment az előszobába: — Na te marba, ki küldött? Zsoldos? Ott talált egy komoly német urat. Miután néhányszor jól hátbavágta, az illető előszedte az okmányait ós beigazolta, hogy ő valóban a chemnitzi polgármester, aki a városi színház számára akar a komponistától valamit kérni. Alig hogy elültek a szalonban a chemnitzi ál-távirat derűs izgalmai, megszólalt a telefon. Ábrahámné leemelte a kagylót: — Interurbán .. . azt hiszem, Budapest.. . Szenes tárgyilagosan megszólalt: — Fogadjunk két márkáiban, 'hogy Harmath Innre Ábrahám intett, hogy a fogadást tartja és átvette a feleségétől a kagylót. — Halló! Ábrahám .. . Jawohl! Halló .. . Szervusz ! Várj csak egy pillanatig, Szenesnek át kell adnom két márkát.. . Szenes sugárzó arccal inkasszált, aztán bekiabálta a készülékbe: -— Halló, Imre! Végre keresek rajtad valamit! Kézcsókorn Ollynak! Mindenki akart Harmath-tal beszélni. Valósággal kitépték Ábrahám kezéből a kagylót. A pesti hang kétségbeesetten védekezett: — Elég volt már a cercle-ből. Nem azért hivlak téged percenként két pengő ötven költséggel, hogy folyton azt kérdezzék tőlem, hogy mi újság Pesten. Én szeretnék valamit mondani.. . Harmath pénzügyi müveletet akart lebonyolítani Ábrahámmal, akinek uj operettszüzsét ajánlott fel. Marton Sándor is csakhamar belépett az üzletbe, amelynek végső eredménye az lett, ihogy Harmath körülbelül megkapta a félórás telefonálás költségeit. Az utolsó pillanatban még Zsoldos is elkapta a kagylót: — Szervusz Imre! Ilyen bosszú telefonbeszélgetéseket fektetsz az üzletbe? 90 — Nem hazulról beszélek! DócLHÓl, a Fővárosi Operettszínházból. Ez az információ egy kicsit lehangolta Zsoldost, aki köztudomás szerint a pénzembere a Fővárosi Operettszínháznak. A kis intermezzo után Marton Sándor a zeneszámok ismételt lejátszását kérte. Az egyik duettnél Dénesben felébredt a harci kedv, mint a katonalovakban, amikor a trombitaszót hallják. — Apuskám, ezt én elkezdem énekelni. Gyere Rozál! Bársony Rózsi is a zongora előtt termett. Dénes duruzsolta a slágert és összeütötte a tenyerét. — Ezt ilyen fcaglejtésekkel fogom csinálni. Remek melo, ugy-e apuskám ? A „Bal in Savoy" két főszereplője néhány pillanat múlva már boszorkányos tempóban rótta a táncot. Akár főpróbára beillett volna a produkció. — Ezt a két szerepet Fejes és Kaibos fogja játszani Pesten —, hirdette ki Marton az Ítéletet. Ábrahám abbahagyta a munkát. A felesége hozzálépett: — Vigyázzon fiam, ne igyon hideget, ugy meg van izzadva.. . Meg talál hűlni.. . A júliusi melegben egy kissé túlzott volt ez az aggodalom, Ábrahám az engedelmes férj, mégis a nyaka köré tett egy sálat. A házaspár példás egyetértésben élt. Sári, a komponista felesége hűségesen kitartott a vőlegénye mellett akkor is, amikor Ábrahám még nem kóstolta meg a sikert és most méltóan osztozott a dicsőségben és az anyagi javakban. Alberti a komponistához lépett: — A „Bal in Savoy"-t holnap akarják filmre lekötni. Az ALFA. — Kivel játszatnák a női főszerepet? — Magda Schneider. — Miért nem Clara von Binsky? Ez a név különös varázzsal csengett a szobában. Egyszerre mindenki odafigyelt a diskurzusra. A kövér Szenes gúnyosan jegyezte meg: — Clara von Binsky? Undok macska! Azt hiszi, hogy lehullana az aranygyűrű az ujjáról, ha egyszer magyar szerző darabjában lépne fel. — Magyar lány létére utálja a magyarokat I — toldotta meg Halmay. — A múltkor letagadta, hogy tud magyarul! Mindenki hozzászólott a kérdéshez. Ez a társaság már sokat és sokszor beszélt Clara von Binskyről, Európa legdivatosabb filmszinésznőjé- ről. A házigazda védelmébe vette: — Akármit is beszéltek róla, a legtehetségesebb lány a világon. Láttátok a „Szerelmes bakfis" címszerepében? — Bolvárynak köszönheti a sikert! — jegyezte meg Petrovich. — És saját magának. A tehetségének. Az istenáldotta humorának, a csilingelő hangjának. Zsoldos közbeszólott: — Sári vigyázz! Pali még beleszeret a Binskybe! — Reménytelen! Fütyül a férfiakra! Csak a pénz érdekli! — Már úgyis annyi van neki! — Még többet akar. Hallom, Pesten a családja éhezik. Fel sem 9Í bontja a leveleiket. Mióta a szülei meghaltak, a távolabbi rokonokról, tántikról és bácsikról tudni sem akar. — Ami a rokonokat illeti, — vetette közbe Nóti —, azokat sohasem lehet győzni. — Ha valakinek jól megy egy családban, az kifosztásra van itélve. — No de engedj meg, ő százezer matyit kap egy filmért és akkor engedi, hogy a nagynénje Pesten éhezzen. — Ö is éhezett eleget. Senki sem segített rajta. Nagy vitatkozás indult meg a filmszinésznőről. Marton, aki reggel érkezett Pestről, megkérdezte: — Igaz, hogy férjhez megy? Valamit olvastam a lapokban. Gazdag amerikaihoz? Szenes volt a legprecízebben informálva: —• De milyen tutistához. Nekem legyen mondva a vagyona. Valami őrült nagy amerikai vállalatnak a vezetője és főrészvényese. — Apuskám, az amerikaiak is fatigok! — Ezt te nem ismered! Több dohánya van, mint egy pesti színigazgatónak ! — Hogy hívják? — Hogy is hivják? Ramsey I Ramsey Jack I Hallom, a jövő hónapban meglesz az esküvő. Nagy cécóval akarják megtartani. No, ezen az esküvőn is kevés magyar vendég lesz hivatalos. A cigányok nem fogják magukat csárdással strapálni. Szenes egyre jobban heccelte saját magát a filmszinésznő ellen: — A múltkor az ALFÁ-nál játszottam. A stúdióban szembejött velem őnagysága .. . Udvariasan köszöntem neki magyarul: „Szervusz, anyuskám!", rámnézett azzal a hideg, kék szemével, biccentett a fejével és azt mondta: „Gut Morgen!" Nekem mondja, hogy. gut morgen, akiről tudja, hogy ma sem tanultam meg jól németül.. . Ilyen felvágós macska! — Mit bosszankodsz ezen!? Hátha neki nem tetszik a magyarok társasága, maradjon a németek és az amerikaiak között. — Nem ugy van az, kérlek! Nekem ez a nő hálával tartozik! Én fedeztem fel! Én vittem el Gál Bélához, bemutattam, azonkívül a Bródy Pistához is beajánlottam .. . — Mondd már! Nóti közbevágott: — Pardon! A Binskyt én fedeztem fel! Akkor még Kovács Klárinak hívták. Bevittem a Terézkörutihoz, Roboz Alinál pártfogoltam. — Ezt nem is tudtam, — csodálkozott Nótiné. — Roboz megbeszélte a dolgot Salamonnal, mind a kettőnek tetszett, azonnal behivatták Herczeget és kérték, hogy osszon rá egy kis szerepet. — Amit sohasem játszott el. Hát, ha tudni akarjátok, a nőt én fedeztem fel! Ezt Petrovich Szveti harsogta a társaságba. Álljunk meg egy pillanatra a színházi felfedezéseknél. Ha a művészvilágban valaki karriert csinál, se szeri, se száma azoknak, akik felfedezték, akik a dicsőséghez 90 hozzájuttatták. Pesten ma is kétszáz olyan ember szaladgál, aki szentül hiszi, hogy ő fedezte fel Németh Máriát. Voltaképpen nem is hazudnak, csak túloznak. Az igazi tehetség születésénél mindig .sokszáz bábaasszony működik közre. Felfedezőnek tarthatja magát a karmester, aki először kisérte, a direktor, aki először felléptette, a kritikus, aki először megdicsérte, a sugó, aki először ejtette kétségbe és a néző, aki véletlenül jelen volt a debünél és tapsaival hozzájárult a start sikeréhez. Sokszáz szines kőből formálják a siker mozaikját, egyik kockának sem volna joga magáról azt hinni, hogy az ő érdeme a remekmű. Amikor a száztagú Orchester a IX. szimfóniát játssza, a távoli hallgató csak egyetlen csodás hangot hall, mert a hegedűk, a brácsák, a csellók, a fuvóhangszerek és dobok egyetlen szárnyaló zsolozsanában dicsérik a mű halhatatlanságát. Abban a szimfóniában, amelyet a kis Kovács Klári nagy karrierjének neveznek, talán a kedves kövér Szenes is megszólaltatott egy szerény citerát és most tazt hiszi, hogy ő találta fel magát, az Isten által teremtett zenét. Budapest a hivatásos felfedezők városa. Ha felragyog egy uj csillag a művészet horizontján, száz és száz alkalmi csillagász jelentkezik a felfedezés érdemével és a maga nevére akarja elkeresztelni a tüneményt. És ha a csillag nem hajlandó megosztani a patrónusokkal a dicsőséget, hamar megkapja a magáét. — Hálátlan dög. A kommün után nálam aludt, mert nem volt lakása . . . Clara von Binsky csodálatos pályafutásának útját sokan egyengették és mindazok, akik csak tanúi voltak gyors emelkedésének, juttattak ef?y-egy csepp benzint diadalmas repülőgépének szeszélyes mótorjába. A kövér Szenes nem „ánzágolt", amikor régi kapcsolatokról beszélt. Nóti is valóban protegálta, egyidőben a szárnyai alá vette, mint a sasmadár az ökörszemet, amely aztán a magasabb régiókban kibujt a védőszárnyak alól és felülemelkedett a protektorán. Végeredményben Clara von Binsky és az összes arriváltak csak önmaguknak köszönhetik a sikert és a diadalt, önmagának és az „isteni szikrának", a tehetségüknek. A kövér Szenes vállat vont, mint aki belenyugszik az emberi hálátlanságba és igy szólt: — Fog ő még bagóért táncolni! Mi lesz a zsugával? Asszonyok, gyerünk lovacskázni! A lovacska-játékot Ábrahám és Zsoldos vezették be az asszonyok szórakoztatására. A feleségek mindig haragudtak a kártya miatt. A legfantasztikusabb ötleteket kellett elpazarolni egyórai nyugodt kaláberezésért. Sokszor megtörtént, hogy bejelentették az asszonyoknak, hogy sürgős ügyben Frankfurtba kell utazni, vagy Lipcsébe, esetleg Hannoverbe. — A Haway ottani bemutatóját kell előkészíteni. A két jóbarát helyet foglalt a kupéban. Amint elindult a mozdony és a távolság elnyelte az asszonyok integető zsebkendőjét, Ábrahám feladfa a nagy kérdést: — Ki oszt? És máris megkezdődött az alsós. Az első megnyert abszolút ulán Zsoldos felsóhajtott: — Sehol sem lehet olyan nyugodtan alsózni, mint vonaton. 03 Fölösleges mondani, hogy sem Lipcsében, sem Frankfurtban nem volt dolguk. Megérkeztek, egyet sétáltak a városban, visszamentek a pályaudvarra és Berlinig ismét vigan kártyáztak. Az asszonyok még örültek, hogy olyan gyorsan megtették az utat. A vendéglátó házban kártyára teritettek és az asszonyok is hozzá- láttak a lovacskához. Szenes rövid habozás után a hölgyekhez csatlako zott. Kevesebbet lehetett ugyan nyerni, de biztosabban. — Kleine Fische, gute Fische, — mondotta, mert ezt az egyetlen közmondást tudta németül is. Tiz perc múlva a nagy alsóspartiban némi izgalom vegyült a játékba. Ábrahám Pali felvette pirosra siberrel, letette a fölösleges lapokat és mélységes udvariassággal igy szólt: — Bocsánat, hogy élek .. . Ugyebár bementem az abszolúttal és a kasszával, hozzámondom még a családot, összes adut, a százast, kétszázast, negyvennégyest és a Clara von Binskyt.. . Marton felzokogott: — Mi az? Valami uj figura? — Igen édes egy Sándorom. Nálunk, Berlinben, Clara von Binsky jelenti a nagyslágert, a volátot.. . * Vájjon mit csinált ezalatt Clara von Binsky, alias Kovács Klári, akiről alsósfigurát neveztek el a berlini magyar müvésztársaságban??
Színházi Élet 1932. 41. szám A berlini magyar kolóniáról írt cikke S^pnmoudjsruvo L fcjzdAre/LOZ REG é NY IBT A OsrdÜmu {p&tci I. Vacsor a Ábrahá m Pálékná l A tányércsörönipölést túlszárnyalta egy ijedt női hang: — Jesszus! Pont tizenhármán vagyunk! Minden vacsorázó társaságnál kis pánik tör ki az ilyen megállapí- tásra, hát ni ég müvésztársaságban, ahol a babonát éppen ugy tisztelik, mint a sikert vagy a pénzt. Az ebédlőasztal körül mindenki izgatottan számolgatni kezdte a jelenlevőket. Nincs nehezebb dolog, mint számbavenni egy tucatnyi embert, pláne, ha a statisztikusnak önmagát is szá- molni kell. Ha saját magánál kezdi az olvasást, a végén is feltétlenül újra számítja magát, Jva pedig udvariasan a szomszédjánál fog hozzá a nagy művelethez, sajátmagáról a finisben is megfeledkezik. így járhatott az ijedt női hang tulajdonosa is, mert egy rekedt bariton erélyesen leintette: — Ugyan, Rózsikám, megbuktál számtanból, kérd vissza a tandijat! Pont tizennégyen vagyunk! Mindenki Jiársony Rózsi felé tekintett, aki még mindig kipirulva számolgatta a fejeket. Szenes Ernő, a rekedt hanghoz tartozó terjedelmes ember, vagy amint népszerűen nevezték, a „kövér Szenes", a berlini magyar müvésztársaság (kedvelt tagja máris keresni akart az üzleten. — Fogadjunk egy matyiban, hogy tizennégyen vagyunk. Számolásban még sohasem tévedtem! -— Nana! — vonta kétségbe a szomszédja és a ház gazdája, Ábrahám Pál. — Tegnap is azt mondtad, hogy pont meg van az abszolút, utána olvastam és csak nyolcvanad volt. — Az másl Akkor pénzbe ment a játék! Itt nem tévedek. Figyelj ide Rózsikám, Paliék ketten, Zsoldos Randi és a felesége, te édes gyöngyvirágom, Déneís Oszi, Alberti, Nóti Károly és becses neje, Petrovdch Szveti, Pasternák, Kemény Egon, Marton Sándor az ünnepelt és végül jómagam, akinek az egészségére emelem ezt a csekélységet .. . Ez pont tizennégy .. . Mindenki még egyszer csendben utána olvasott. Stimmelt. A rossz kabala árnyát, mint betolakodott szürke denevért kihessegették a szobá- ból. lljra mindenki nagyszerűen érezte magát. A divatos komponista Fasanengasse-d villájában gyakran gyűltek össze a berlini magyar müvésztársaság tagjai. Exkluzív kört alkottak, 87 mint a Tájfun suttogó japánjai és ha néha hoztak is idegent maguk közé, az nem érezte jól magát és örült, lia gyorsan elmehetett. Senkit sem respektáltak, maguk között csak magyarul beszéltek olyan pesti dolgokról, amelyek minden idegen számára érthetetlen fogalmaikat jelentettek. — Hallottátok a legújabb Báttaszéki történetet? — kérdezte Halmay Tibor és már mesélte is. Itt nem kellett külön megmagyarázni, hogy kicsoda Báttaszéki Lajos, Tarján Vili kebelbarátja, a Newyork törzsvendége, a kilencszázas évek divatfejedelme. — Báttaszéki szerelmes volt egy nőbe, de Tarján megtiltotta. Miután azonban a virágnak megtiltani nem lehet, egy éjszaka Báttaszéki szűkebb baráti körének éppen előadást tartott a hölgy kecses tulajdonságairól. Extázisban jegyezte meg: „Jaj de szerelmes va ..Ebbe n a pillanatban lépett Tarján az asztalhoz, mire Bátta egyet fordított a dolgon és hetyke hangon igy fejezte be a mondatot: „.. . voltam!" A társaság minden egyes tagja ismerte a történetet, de a jó hangulatban még igy is volt némi hatása. A háziasszony, aki udvariasan megvárta a történet poénját, most már asztalt bontott: — Egészségükre! Hazai szokás szerint mindenki mindenkinek egészségére kivánta a vacsorát, udvariasan megdicsérte a háziasszonynak az egyes fogásokat és megkérdezte Szenes Ernőtől: — Na kövérkém, jólaktál? — Eddig még minden rendben van. Sajnos, ezután jön a zene ! Mondd, Palikám, te már sohasem fogod elengedni a vendégeidnek a zongorázást!? A csúfolódó hangon keresztül is kiérzett, hogy ő várja a legjobban a muzsikát. Külön desszert várt a vendégekre: Ábrahám Pál uj müvének, a „Bál a Savoy"-ban cimü operett zenéjének legelső házi bemutatója. Marton Sándor, a házigazda pesti kiadója kizárólag azért jött a német fővárosba, hogy meghallgassa az uj muzsikát és elmondja arról a véleményét. Zsoldos Bandi, a komponista legjobb barátja izgatottan mérte a tágas szalónt. — Ugy dobog a szivem, mint egy premieren! — mondotta Petrovich Szvetinek, elválaszthatatlan barátjának. Valamikor ő volt Szveti titkárja és a moziszinész támogatásának köszönhette karrierjét. Most ő a vállalkozó, a „tutista", ahogy Pesten mondják, ő pártfogolja a filmbonvivánt. — Halljuk! Halljuk! — kiáltotta egy éles hang. Kemény Egon volt, a fiatal zeneszerző. Ábrahám Pál titkárja, munkatársa, barátja és csacsenerje. A rossz nyelvek szerint ő komponálja Ábrahám összes müveit. Ezen a buta pletykán valamikor sokat nevettek ebben a társaságban. — Legalább a rosszul sikerült számokat elvállalhatnád! — mondotta egyszer mosolyogva Ábrahám. — Halljuk, halljuk! — ismételte Kemény Egon és a házigazda leült a zongora mellé. Félkörben foglaltak helyet a vendégek. Mindenki Marton Sándort 88 tolta előre. A kiadó megtörölte a szemüvegét, lábát keresztberakta és nagy érdeklődéssel várta az uj melódiákat. -— Gyerünk, gyerünk! — kiáltotta Szenes. — Miért olyan sürgős neked egyszerre? — Essünk át rajta! Nem fogjuk az egész éjszakát muzsikával elfecsérelni. Elvégre kártya is van a világon .. . A komponista karcsú ujjai végigszaladtak a billentyűkön. A művész magyarázólag fordult a hallgatósághoz: — Duett az elsőben .. . Majd mosolyogva tette hozzá: — Bocsánatot kérek, hogy hátat fordítok a társaságnak .. . Nála ez nem vicc volt, hanem komoly mentegetőzés. Ábrahám Pál a világ legudvariasabb embere. A jómodornak semmi sem árt ugy, mint a siker és a pénz. Neki bőven jutott mind a kettőből, de azért még ma is suttogva és földighajolva beszél kétes egzisztenciájú berlini magyar ügynökökkel, akik ötmárkás kölcsönért keresik fel. Nagy diadalai után is elbájolóan udvarias, csaknem alázatos hangon érintkezik mindenkivel. Ilyen csoda még nem esett a színházi világban. Most is szinte bocsánatkérően csempészte a vendégei szivébe a megkapó melódiákat. Minden szám után felcsendült az elismerés tapsa. Marton Sándor némán bólogatott a fejével. Nála ez többet jelentett, mintha más ezer előadást jósol. A valoernél megjegyezte: — Palikám, a második sor nem tetszik nekem! — Kijavitjuk Sándorkám, kijavítjuk, de ha még egy szót szólsz az érdekében, már ki is dobom. Alberti a berlini kiadó tiltakozott : — Isten ments! Nagy gramoí'onüzilet lesz. A szobalány táviratot nyújtott át a (házigazdának. Ábrahám a kezébe vette: — Pardon, megengedik .. . Komor arccal olvasta, aztán átnyújtotta Keménynek: —- Olvasd fel Egonkám. A bitkár ünnepélyesen és hortobágyi kiejtéssel ropogtatta a német szöveget : — Gratuliere und warte aufgeregt die Aufführung von Chemnitz, herzlidhe Griisse Pusspang, Hofirat. Általános derültség viharzott végig a teremben. Ha véletlenül idegen tartózkodott volna a szobában, nem tudta volna kitalálni miért hangolta jókedvre ez a pár szó az egész társaságot. Ki az a rejtélyes Pusspang, akinek igy örülnek? Mihez gratulál? Hadd mutassuk be Pusspang urat, aki Chemnitzben lakik, udvari tanácsos, kedves zömök ember, Ábrahám Pálék legintimebb barátja és.. . költött alak. A komponista találta ki egyszer véletlenül. Odavetette egy kellemetlen embernek, akitől szabadulni akart: — Át kell mennem az Édenbe. Találkám van valakivel. — Kivel? — Ghemnitzi barátom. Pusspang. Nemsokára legendakör fonódott Pusspang homloka köré. Szinház- \ 89 ban Ábrahám Pál magához intette a portást, átnyújtott neki két márkát és a fülébe súgta: — Ha Pusspang tanácsos ur keres Ghemnilzből, nem vagyok itt! A társaság hahotázott, a portás boldogan vágta zsebre a pénzt; mindenki meg volt elégedve. Pusspang később zajos életet folytatott. Minden nagyobb eseménynél •telefonált, táviratozott, a nőknek virágot küldött, sőt egyszer verekedett is. Nóti Károly felkötött karral jelent meg a Weiszcsárdában. — Mi bajod? — kérdezte Székely János. — Párbaj. — Ugyan! Kivel párbajoztál? — Pusspang tanácsosvsai, Chemnitzből. Ha berlini magyarok közül valaki Ghemnitzen átutazik, okvetlenül küld egy táviratot a komponistának. Egyszer komoly bonyodalmat is okozott a derék ember. Reggel kilenc órakor a komponista éppen dolgozott, amikor a szobalány bejedentette a ohemnitzi polgármestert. — Dobja ki! — adta ki az utasítást a zeneszerző. — De magyarul beszéljen hozzá. A lány kiment és csakhamar visszajött: — Nem akar elmenni 1 Nem tud ez kérem magyarul. Ábrahám röhögve ment az előszobába: — Na te marba, ki küldött? Zsoldos? Ott talált egy komoly német urat. Miután néhányszor jól hátbavágta, az illető előszedte az okmányait ós beigazolta, hogy ő valóban a chemnitzi polgármester, aki a városi színház számára akar a komponistától valamit kérni. Alig hogy elültek a szalonban a chemnitzi ál-távirat derűs izgalmai, megszólalt a telefon. Ábrahámné leemelte a kagylót: — Interurbán .. . azt hiszem, Budapest.. . Szenes tárgyilagosan megszólalt: — Fogadjunk két márkáiban, 'hogy Harmath Innre Ábrahám intett, hogy a fogadást tartja és átvette a feleségétől a kagylót. — Halló! Ábrahám .. . Jawohl! Halló .. . Szervusz ! Várj csak egy pillanatig, Szenesnek át kell adnom két márkát.. . Szenes sugárzó arccal inkasszált, aztán bekiabálta a készülékbe: -— Halló, Imre! Végre keresek rajtad valamit! Kézcsókorn Ollynak! Mindenki akart Harmath-tal beszélni. Valósággal kitépték Ábrahám kezéből a kagylót. A pesti hang kétségbeesetten védekezett: — Elég volt már a cercle-ből. Nem azért hivlak téged percenként két pengő ötven költséggel, hogy folyton azt kérdezzék tőlem, hogy mi újság Pesten. Én szeretnék valamit mondani.. . Harmath pénzügyi müveletet akart lebonyolítani Ábrahámmal, akinek uj operettszüzsét ajánlott fel. Marton Sándor is csakhamar belépett az üzletbe, amelynek végső eredménye az lett, ihogy Harmath körülbelül megkapta a félórás telefonálás költségeit. Az utolsó pillanatban még Zsoldos is elkapta a kagylót: — Szervusz Imre! Ilyen bosszú telefonbeszélgetéseket fektetsz az üzletbe? 90 — Nem hazulról beszélek! DócLHÓl, a Fővárosi Operettszínházból. Ez az információ egy kicsit lehangolta Zsoldost, aki köztudomás szerint a pénzembere a Fővárosi Operettszínháznak. A kis intermezzo után Marton Sándor a zeneszámok ismételt lejátszását kérte. Az egyik duettnél Dénesben felébredt a harci kedv, mint a katonalovakban, amikor a trombitaszót hallják. — Apuskám, ezt én elkezdem énekelni. Gyere Rozál! Bársony Rózsi is a zongora előtt termett. Dénes duruzsolta a slágert és összeütötte a tenyerét. — Ezt ilyen fcaglejtésekkel fogom csinálni. Remek melo, ugy-e apuskám ? A „Bal in Savoy" két főszereplője néhány pillanat múlva már boszorkányos tempóban rótta a táncot. Akár főpróbára beillett volna a produkció. — Ezt a két szerepet Fejes és Kaibos fogja játszani Pesten —, hirdette ki Marton az Ítéletet. Ábrahám abbahagyta a munkát. A felesége hozzálépett: — Vigyázzon fiam, ne igyon hideget, ugy meg van izzadva.. . Meg talál hűlni.. . A júliusi melegben egy kissé túlzott volt ez az aggodalom, Ábrahám az engedelmes férj, mégis a nyaka köré tett egy sálat. A házaspár példás egyetértésben élt. Sári, a komponista felesége hűségesen kitartott a vőlegénye mellett akkor is, amikor Ábrahám még nem kóstolta meg a sikert és most méltóan osztozott a dicsőségben és az anyagi javakban. Alberti a komponistához lépett: — A „Bal in Savoy"-t holnap akarják filmre lekötni. Az ALFA. — Kivel játszatnák a női főszerepet? — Magda Schneider. — Miért nem Clara von Binsky? Ez a név különös varázzsal csengett a szobában. Egyszerre mindenki odafigyelt a diskurzusra. A kövér Szenes gúnyosan jegyezte meg: — Clara von Binsky? Undok macska! Azt hiszi, hogy lehullana az aranygyűrű az ujjáról, ha egyszer magyar szerző darabjában lépne fel. — Magyar lány létére utálja a magyarokat I — toldotta meg Halmay. — A múltkor letagadta, hogy tud magyarul! Mindenki hozzászólott a kérdéshez. Ez a társaság már sokat és sokszor beszélt Clara von Binskyről, Európa legdivatosabb filmszinésznőjé- ről. A házigazda védelmébe vette: — Akármit is beszéltek róla, a legtehetségesebb lány a világon. Láttátok a „Szerelmes bakfis" címszerepében? — Bolvárynak köszönheti a sikert! — jegyezte meg Petrovich. — És saját magának. A tehetségének. Az istenáldotta humorának, a csilingelő hangjának. Zsoldos közbeszólott: — Sári vigyázz! Pali még beleszeret a Binskybe! — Reménytelen! Fütyül a férfiakra! Csak a pénz érdekli! — Már úgyis annyi van neki! — Még többet akar. Hallom, Pesten a családja éhezik. Fel sem 9Í bontja a leveleiket. Mióta a szülei meghaltak, a távolabbi rokonokról, tántikról és bácsikról tudni sem akar. — Ami a rokonokat illeti, — vetette közbe Nóti —, azokat sohasem lehet győzni. — Ha valakinek jól megy egy családban, az kifosztásra van itélve. — No de engedj meg, ő százezer matyit kap egy filmért és akkor engedi, hogy a nagynénje Pesten éhezzen. — Ö is éhezett eleget. Senki sem segített rajta. Nagy vitatkozás indult meg a filmszinésznőről. Marton, aki reggel érkezett Pestről, megkérdezte: — Igaz, hogy férjhez megy? Valamit olvastam a lapokban. Gazdag amerikaihoz? Szenes volt a legprecízebben informálva: —• De milyen tutistához. Nekem legyen mondva a vagyona. Valami őrült nagy amerikai vállalatnak a vezetője és főrészvényese. — Apuskám, az amerikaiak is fatigok! — Ezt te nem ismered! Több dohánya van, mint egy pesti színigazgatónak ! — Hogy hívják? — Hogy is hivják? Ramsey I Ramsey Jack I Hallom, a jövő hónapban meglesz az esküvő. Nagy cécóval akarják megtartani. No, ezen az esküvőn is kevés magyar vendég lesz hivatalos. A cigányok nem fogják magukat csárdással strapálni. Szenes egyre jobban heccelte saját magát a filmszinésznő ellen: — A múltkor az ALFÁ-nál játszottam. A stúdióban szembejött velem őnagysága .. . Udvariasan köszöntem neki magyarul: „Szervusz, anyuskám!", rámnézett azzal a hideg, kék szemével, biccentett a fejével és azt mondta: „Gut Morgen!" Nekem mondja, hogy. gut morgen, akiről tudja, hogy ma sem tanultam meg jól németül.. . Ilyen felvágós macska! — Mit bosszankodsz ezen!? Hátha neki nem tetszik a magyarok társasága, maradjon a németek és az amerikaiak között. — Nem ugy van az, kérlek! Nekem ez a nő hálával tartozik! Én fedeztem fel! Én vittem el Gál Bélához, bemutattam, azonkívül a Bródy Pistához is beajánlottam .. . — Mondd már! Nóti közbevágott: — Pardon! A Binskyt én fedeztem fel! Akkor még Kovács Klárinak hívták. Bevittem a Terézkörutihoz, Roboz Alinál pártfogoltam. — Ezt nem is tudtam, — csodálkozott Nótiné. — Roboz megbeszélte a dolgot Salamonnal, mind a kettőnek tetszett, azonnal behivatták Herczeget és kérték, hogy osszon rá egy kis szerepet. — Amit sohasem játszott el. Hát, ha tudni akarjátok, a nőt én fedeztem fel! Ezt Petrovich Szveti harsogta a társaságba. Álljunk meg egy pillanatra a színházi felfedezéseknél. Ha a művészvilágban valaki karriert csinál, se szeri, se száma azoknak, akik felfedezték, akik a dicsőséghez 90 hozzájuttatták. Pesten ma is kétszáz olyan ember szaladgál, aki szentül hiszi, hogy ő fedezte fel Németh Máriát. Voltaképpen nem is hazudnak, csak túloznak. Az igazi tehetség születésénél mindig .sokszáz bábaasszony működik közre. Felfedezőnek tarthatja magát a karmester, aki először kisérte, a direktor, aki először felléptette, a kritikus, aki először megdicsérte, a sugó, aki először ejtette kétségbe és a néző, aki véletlenül jelen volt a debünél és tapsaival hozzájárult a start sikeréhez. Sokszáz szines kőből formálják a siker mozaikját, egyik kockának sem volna joga magáról azt hinni, hogy az ő érdeme a remekmű. Amikor a száztagú Orchester a IX. szimfóniát játssza, a távoli hallgató csak egyetlen csodás hangot hall, mert a hegedűk, a brácsák, a csellók, a fuvóhangszerek és dobok egyetlen szárnyaló zsolozsanában dicsérik a mű halhatatlanságát. Abban a szimfóniában, amelyet a kis Kovács Klári nagy karrierjének neveznek, talán a kedves kövér Szenes is megszólaltatott egy szerény citerát és most tazt hiszi, hogy ő találta fel magát, az Isten által teremtett zenét. Budapest a hivatásos felfedezők városa. Ha felragyog egy uj csillag a művészet horizontján, száz és száz alkalmi csillagász jelentkezik a felfedezés érdemével és a maga nevére akarja elkeresztelni a tüneményt. És ha a csillag nem hajlandó megosztani a patrónusokkal a dicsőséget, hamar megkapja a magáét. — Hálátlan dög. A kommün után nálam aludt, mert nem volt lakása . . . Clara von Binsky csodálatos pályafutásának útját sokan egyengették és mindazok, akik csak tanúi voltak gyors emelkedésének, juttattak ef?y-egy csepp benzint diadalmas repülőgépének szeszélyes mótorjába. A kövér Szenes nem „ánzágolt", amikor régi kapcsolatokról beszélt. Nóti is valóban protegálta, egyidőben a szárnyai alá vette, mint a sasmadár az ökörszemet, amely aztán a magasabb régiókban kibujt a védőszárnyak alól és felülemelkedett a protektorán. Végeredményben Clara von Binsky és az összes arriváltak csak önmaguknak köszönhetik a sikert és a diadalt, önmagának és az „isteni szikrának", a tehetségüknek. A kövér Szenes vállat vont, mint aki belenyugszik az emberi hálátlanságba és igy szólt: — Fog ő még bagóért táncolni! Mi lesz a zsugával? Asszonyok, gyerünk lovacskázni! A lovacska-játékot Ábrahám és Zsoldos vezették be az asszonyok szórakoztatására. A feleségek mindig haragudtak a kártya miatt. A legfantasztikusabb ötleteket kellett elpazarolni egyórai nyugodt kaláberezésért. Sokszor megtörtént, hogy bejelentették az asszonyoknak, hogy sürgős ügyben Frankfurtba kell utazni, vagy Lipcsébe, esetleg Hannoverbe. — A Haway ottani bemutatóját kell előkészíteni. A két jóbarát helyet foglalt a kupéban. Amint elindult a mozdony és a távolság elnyelte az asszonyok integető zsebkendőjét, Ábrahám feladfa a nagy kérdést: — Ki oszt? És máris megkezdődött az alsós. Az első megnyert abszolút ulán Zsoldos felsóhajtott: — Sehol sem lehet olyan nyugodtan alsózni, mint vonaton. 03 Fölösleges mondani, hogy sem Lipcsében, sem Frankfurtban nem volt dolguk. Megérkeztek, egyet sétáltak a városban, visszamentek a pályaudvarra és Berlinig ismét vigan kártyáztak. Az asszonyok még örültek, hogy olyan gyorsan megtették az utat. A vendéglátó házban kártyára teritettek és az asszonyok is hozzá- láttak a lovacskához. Szenes rövid habozás után a hölgyekhez csatlako zott. Kevesebbet lehetett ugyan nyerni, de biztosabban. — Kleine Fische, gute Fische, — mondotta, mert ezt az egyetlen közmondást tudta németül is. Tiz perc múlva a nagy alsóspartiban némi izgalom vegyült a játékba. Ábrahám Pali felvette pirosra siberrel, letette a fölösleges lapokat és mélységes udvariassággal igy szólt: — Bocsánat, hogy élek .. . Ugyebár bementem az abszolúttal és a kasszával, hozzámondom még a családot, összes adut, a százast, kétszázast, negyvennégyest és a Clara von Binskyt.. . Marton felzokogott: — Mi az? Valami uj figura? — Igen édes egy Sándorom. Nálunk, Berlinben, Clara von Binsky jelenti a nagyslágert, a volátot.. . * Vájjon mit csinált ezalatt Clara von Binsky, alias Kovács Klári, akiről alsósfigurát neveztek el a berlini magyar müvésztársaságban??
2861 Haandel 2016-10-21 16:07:01
[url]http://www.meloman.ru/concert/koroleva-chardasha/; Emmerich Kalman. "Silva"[/url] ("The Queen of Czardas" - A concert version of the operetta) October 21, 2016 | starts at 6 p.m. CET | [url] http://www.meloman.ru/online/;Live broadcast[/url] Anna Novikova (soprano) Marianna Asvoynova (soprano) Viktoriya Smolnikova (mezzo-soprano) Maxim Sazhin (tenor) Mikhail Dyakov (baritone) Vitaly Serebryakov (tenor) Ruslan Rozyev (bass) State Symphonу Capella of Russia Conductor – Valery Polyansky
[url]http://www.meloman.ru/concert/koroleva-chardasha/; Emmerich Kalman. "Silva"[/url] ("The Queen of Czardas" - A concert version of the operetta) October 21, 2016 | starts at 6 p.m. CET | [url] http://www.meloman.ru/online/;Live broadcast[/url] Anna Novikova (soprano) Marianna Asvoynova (soprano) Viktoriya Smolnikova (mezzo-soprano) Maxim Sazhin (tenor) Mikhail Dyakov (baritone) Vitaly Serebryakov (tenor) Ruslan Rozyev (bass) State Symphonу Capella of Russia Conductor – Valery Polyansky
2860 Búbánat 2016-10-01 23:10:16
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1243; Villanófényben - Bálint Ádám [/url] 2016-09-19 Operettszinhaz.hu „Bálint Ádám mögött igencsak sűrű évad áll. A Budapesti Operettszínház művésze A Szépség és a Szörnyeteggel hónapokat töltött Németországban, részt vett a társulat ománi vendégjátékán a Csárdáskirálynővel, fellépett különböző gálaesteken itthon és külföldön, és rövid idő alatt három szerepben is debütált, köztük egy számára eddig kevéssé ismert műfajban, az operettben is. Átvette a távozó Szabó Dávidtól Mercutiot a Rómeó és Júliában, a Sybill bájos, csetlő-botló Poire-ját és végül ő játszhatta már a premieren is a Marie Antoinette sziporkázó fodrászát. Bálint Ádámmal a tehetségkutatók világáról, gátlásról, önbizalomról, karakterszerepekről, makacsságról, az operettről és a főzésről beszélgettünk.” [...] "- Elsősorban a musicalekben vagy otthon. Most megkaptad a Sybill táncoskomikus szerepét. Mennyire áll közel hozzád az operett, mint műfaj? - Ahogy általában játsszák az operettet, az szerintem zsákutca, annak vége. De itt, az Operettszínházban Kero és a többi rendező keresi a műfaj jövőjét; hogy lehet maivá, korszerűvé tenni. Például Szabó Máté is a Sybillben arra törekszik, hogy valódi emberi érzelmek, konfliktusok, szándékok, akarások, gondolatok jelenjenek meg, amitől rögtön nem egy idilli világ elrajzolt mesefigurái rohangálnak a színpadon, hanem hús-vér emberek, akikkel a nézők azonosulni vagy épp ellenérezni tudnak. Természetesen a műfaj megkövetel egyfajta elemeltséget, nem lehet a realista színház eszközeivel közelíteni az operetthez, de a szereplők és helyzetek igazságát itt is meg lehet és kell teremteni. Ezt a fajta operettet már szeretem. Énektechnikában persze mást követel az embertől, mint a musical: az sokkal beszédszerűbb, nyersebb, sokkal nagyobb tere van a dinamikai játéknak. A klasszikus, "operettes" hangképzés viszont az egyetlen, amivel idősebb korban is úgy tudsz énekelni a színpadon, hogy nem megy el a hangod. Most tanulom, hogy lehet a kétféle technikát megfelelően ötvözni. Nagy kedvencem JoshGroban kanadai énekes, aki ezt a kettőt csodálatosan tudja egyesíteni. Előadások előtt gyakran őt hallgatom, és miközben vele énekelek, nekem is rááll a torkom, lelazulnak az izmok, kinyílnak a megfelelő üregek. Harmincöt éves leszek, már csak úgy tudok talpon maradni, ha az énektechnikám kifogástalan." [...]
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1243; Villanófényben - Bálint Ádám [/url] 2016-09-19 Operettszinhaz.hu „Bálint Ádám mögött igencsak sűrű évad áll. A Budapesti Operettszínház művésze A Szépség és a Szörnyeteggel hónapokat töltött Németországban, részt vett a társulat ománi vendégjátékán a Csárdáskirálynővel, fellépett különböző gálaesteken itthon és külföldön, és rövid idő alatt három szerepben is debütált, köztük egy számára eddig kevéssé ismert műfajban, az operettben is. Átvette a távozó Szabó Dávidtól Mercutiot a Rómeó és Júliában, a Sybill bájos, csetlő-botló Poire-ját és végül ő játszhatta már a premieren is a Marie Antoinette sziporkázó fodrászát. Bálint Ádámmal a tehetségkutatók világáról, gátlásról, önbizalomról, karakterszerepekről, makacsságról, az operettről és a főzésről beszélgettünk.” [...] "- Elsősorban a musicalekben vagy otthon. Most megkaptad a Sybill táncoskomikus szerepét. Mennyire áll közel hozzád az operett, mint műfaj? - Ahogy általában játsszák az operettet, az szerintem zsákutca, annak vége. De itt, az Operettszínházban Kero és a többi rendező keresi a műfaj jövőjét; hogy lehet maivá, korszerűvé tenni. Például Szabó Máté is a Sybillben arra törekszik, hogy valódi emberi érzelmek, konfliktusok, szándékok, akarások, gondolatok jelenjenek meg, amitől rögtön nem egy idilli világ elrajzolt mesefigurái rohangálnak a színpadon, hanem hús-vér emberek, akikkel a nézők azonosulni vagy épp ellenérezni tudnak. Természetesen a műfaj megkövetel egyfajta elemeltséget, nem lehet a realista színház eszközeivel közelíteni az operetthez, de a szereplők és helyzetek igazságát itt is meg lehet és kell teremteni. Ezt a fajta operettet már szeretem. Énektechnikában persze mást követel az embertől, mint a musical: az sokkal beszédszerűbb, nyersebb, sokkal nagyobb tere van a dinamikai játéknak. A klasszikus, "operettes" hangképzés viszont az egyetlen, amivel idősebb korban is úgy tudsz énekelni a színpadon, hogy nem megy el a hangod. Most tanulom, hogy lehet a kétféle technikát megfelelően ötvözni. Nagy kedvencem JoshGroban kanadai énekes, aki ezt a kettőt csodálatosan tudja egyesíteni. Előadások előtt gyakran őt hallgatom, és miközben vele énekelek, nekem is rááll a torkom, lelazulnak az izmok, kinyílnak a megfelelő üregek. Harmincöt éves leszek, már csak úgy tudok talpon maradni, ha az énektechnikám kifogástalan." [...]
