3089 IVA 2017-04-03 01:31:20 [Válasz erre: 3079 Búbánat 2017-04-02 12:37:50]
Érdekes, A víg özvegy 1958-as, '59-es margitszigeti előadásainak másik Danilója Nagypál László volt. Felvételein ugyan nem tűnik fel tenorjának baritonális színezete, viszont 1964-től bariton-szerepekre váltott.
Érdekes, A víg özvegy 1958-as, '59-es margitszigeti előadásainak másik Danilója Nagypál László volt. Felvételein ugyan nem tűnik fel tenorjának baritonális színezete, viszont 1964-től bariton-szerepekre váltott.
3088 IVA 2017-04-03 01:29:24 [Válasz erre: 3077 zenebaratmonika 2017-04-02 10:41:10]
Nem Kerényi Miklós Gábor védelmére mondom: ha jelenleg Lehár, Lajtai, Huszka, Szirmai, Jakobi is műsoron van (tavaly még Strausst is adtak, a minőség most más kérdés), valamint az óriási repertoár számos operett- és musicalszerzői, nem mondhatjuk, hogy számára csak Kálmán Imre létezik. Az ő regnálása előtt is általában 2–3 Kálmán-operett képezte az Operettszínház repertoárjának gerincét. Mielőtt a „kicsi” színpadra ítélnénk darabokat, nem ártana ismerni azokat, és látnunk kellene a Kálmán Imre Teátrum méreteit személyesen. Történetesen A madarászról és a Gül babáról is úgy gondolom, határozottan nagyszínpadra való operettek.
Nem Kerényi Miklós Gábor védelmére mondom: ha jelenleg Lehár, Lajtai, Huszka, Szirmai, Jakobi is műsoron van (tavaly még Strausst is adtak, a minőség most más kérdés), valamint az óriási repertoár számos operett- és musicalszerzői, nem mondhatjuk, hogy számára csak Kálmán Imre létezik. Az ő regnálása előtt is általában 2–3 Kálmán-operett képezte az Operettszínház repertoárjának gerincét. Mielőtt a „kicsi” színpadra ítélnénk darabokat, nem ártana ismerni azokat, és látnunk kellene a Kálmán Imre Teátrum méreteit személyesen. Történetesen A madarászról és a Gül babáról is úgy gondolom, határozottan nagyszínpadra való operettek.
3087 zenebaratmonika 2017-04-03 00:09:14 [Válasz erre: 3084 Búbánat 2017-04-02 23:28:08]
A Cigánybárónál jó, hogy maradtak a dalszövegek.
A Cigánybárónál jó, hogy maradtak a dalszövegek.
3086 zenebaratmonika 2017-04-02 23:48:05
Pozitív példaképp meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája c. operett dortmundi előadásának hangfelvételét, (még van 3 előadás a szezonban belőle) és azok a dalok vannak benne mint az eredeti darabban, a német dalszövegeket nem ismerem, de szerintem azt is hagyták. A történetet kicsit modernizálták, főként aktualizálták, de ez még nem ront az előadás értékén. És persze a zenei hangzás is modernebb lett, ami szintén nem baj....
Pozitív példaképp meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája c. operett dortmundi előadásának hangfelvételét, (még van 3 előadás a szezonban belőle) és azok a dalok vannak benne mint az eredeti darabban, a német dalszövegeket nem ismerem, de szerintem azt is hagyták. A történetet kicsit modernizálták, főként aktualizálták, de ez még nem ront az előadás értékén. És persze a zenei hangzás is modernebb lett, ami szintén nem baj....
3085 zenebaratmonika 2017-04-02 23:44:14 [Válasz erre: 3084 Búbánat 2017-04-02 23:28:08]
Egyetértek. A dalszöveg a dal szerves része, és a zeneszerző a dallamot a kész versekhez írta általában. Először megkapták a szövegkönyvet, utána pedig ehhez születtek a dalok, még ha nem is annyira mint egy musicalnél, de a librettó, a zene és a dalszöveg összetartozik, hisz a szerzők közösen alkották. Lőrincz Attila pedig ha verselni akar, tegye ezt az új darabokkal.
Egyetértek. A dalszöveg a dal szerves része, és a zeneszerző a dallamot a kész versekhez írta általában. Először megkapták a szövegkönyvet, utána pedig ehhez születtek a dalok, még ha nem is annyira mint egy musicalnél, de a librettó, a zene és a dalszöveg összetartozik, hisz a szerzők közösen alkották. Lőrincz Attila pedig ha verselni akar, tegye ezt az új darabokkal.
3084 Búbánat 2017-04-02 23:28:08 [Válasz erre: 3083 zenebaratmonika 2017-04-02 14:21:11]
Erkel Színházban A cigánybáró most bemutatott új változatában Szinetár Miklós önmérsékletet tanúsított, mert csak a dialógusokhoz nyúlt, a régről - akár a hazai rádiófelvételekről - is ismert magyar dalszövegeket nem "facsarta ki", hanem bölcsen meghagyta, és okosan, az eredeti operett hagyományos számait mind megmaradt. Megjegyzem, amikor Szinetár hajdan az Operettszínházban megrendezte a saját Víg özvegyét, többé-kevésbé ott is ragaszkodott az eredeti librettó szellemiségéhez és a korábbról vélhetően általa is jól ismert magyar fordításhoz; az aktualizálást is kíméletesen alkalmazta. A víg özvegy zenei szövetébe helyezett, más Lehár-operettekből átvett részleteket nehéz azonosítanom: csak a zenére nem tudok hagyatkozni, mivel az új szövegek "belezavarnak" a képbe...Nálam a zene és a szöveg összetartozik: ha valamit a gyerekkoromban így hallottam, az úgy is rögzült. Most a szöveg változhatott, mert különben könnyen menne a "régi-új" dalok" felismerése.
Erkel Színházban A cigánybáró most bemutatott új változatában Szinetár Miklós önmérsékletet tanúsított, mert csak a dialógusokhoz nyúlt, a régről - akár a hazai rádiófelvételekről - is ismert magyar dalszövegeket nem "facsarta ki", hanem bölcsen meghagyta, és okosan, az eredeti operett hagyományos számait mind megmaradt. Megjegyzem, amikor Szinetár hajdan az Operettszínházban megrendezte a saját Víg özvegyét, többé-kevésbé ott is ragaszkodott az eredeti librettó szellemiségéhez és a korábbról vélhetően általa is jól ismert magyar fordításhoz; az aktualizálást is kíméletesen alkalmazta. A víg özvegy zenei szövetébe helyezett, más Lehár-operettekből átvett részleteket nehéz azonosítanom: csak a zenére nem tudok hagyatkozni, mivel az új szövegek "belezavarnak" a képbe...Nálam a zene és a szöveg összetartozik: ha valamit a gyerekkoromban így hallottam, az úgy is rögzült. Most a szöveg változhatott, mert különben könnyen menne a "régi-új" dalok" felismerése.
3083 zenebaratmonika 2017-04-02 14:21:11 [Válasz erre: 3082 Búbánat 2017-04-02 13:42:14]
A kimaradt két dalt be tudod linkelni, illetve azokat amiket plusszba betettek? Én nem szeretem az ilyesmit, inkább adják le úgy, ahogy megírták, jó a szövegkönyvet lehet modernizálni, aktualizálni és talán még a zenekari hangzást is, de a dalok azok ehhez a darabhoz lettek írva, és gondolom nem véletlenül. Így a dalszövegeket is meghagynám.
A kimaradt két dalt be tudod linkelni, illetve azokat amiket plusszba betettek? Én nem szeretem az ilyesmit, inkább adják le úgy, ahogy megírták, jó a szövegkönyvet lehet modernizálni, aktualizálni és talán még a zenekari hangzást is, de a dalok azok ehhez a darabhoz lettek írva, és gondolom nem véletlenül. Így a dalszövegeket is meghagynám.
3082 Búbánat 2017-04-02 13:42:14 [Válasz erre: 3075 IVA 2017-04-02 02:27:22]
Kedves IVA, azért megkísérelheted megnézni ezt az új "Víg özvegy"-et; operettként még mindig jobb a pár éve látott katasztrofális balett-változatnál, mely - emlékszem - mindkettőnket igen lehangolt. Szerencsére, a mostani rendezésben nincs benne Glavari Hanna édes mamája, kit Béres Attila, rendező és Ary-Nagy Barbara közösen "álmodott" színpadra a 2005-ös Víg özvegy-bemutatóhoz (Oszvald Marika és Lehoczky Zsuzsa megszemélyesítésében) - Legalább ezt nyereségnek könyvelhetjük el! Nem tudom a kedved jobb lesz-e vagy még rosszabb az eddig elmondottaktól és attól ha elmondom azt is: Danilo felmászik a díszlet Eiffel torony tetejére, meg lemászik róla az egyik jelenetében s közben énekel az orfeum- hölgyekről...; vagy amikor Nyegus rántja vissza a Montmartre-negyedben lévő követségi palota párkányáról, kijózanítva, hogy hirtelen dührohamában le ne vesse magát a mélybe... Szóval, mindez azért ne tartson vissza ettől A víg özvegytől - még ha kedélyünk nem marad is mindig oly "víg" a látottaktól-hallottaktól. Pusztán kíváncsiságból én még visszatérek az Operettbe erre a darabra, hogy próbáljak mélyebb benyomásokból következtetni a "mit?-miért"-hogyan?"-okra...
Kedves IVA, azért megkísérelheted megnézni ezt az új "Víg özvegy"-et; operettként még mindig jobb a pár éve látott katasztrofális balett-változatnál, mely - emlékszem - mindkettőnket igen lehangolt. Szerencsére, a mostani rendezésben nincs benne Glavari Hanna édes mamája, kit Béres Attila, rendező és Ary-Nagy Barbara közösen "álmodott" színpadra a 2005-ös Víg özvegy-bemutatóhoz (Oszvald Marika és Lehoczky Zsuzsa megszemélyesítésében) - Legalább ezt nyereségnek könyvelhetjük el! Nem tudom a kedved jobb lesz-e vagy még rosszabb az eddig elmondottaktól és attól ha elmondom azt is: Danilo felmászik a díszlet Eiffel torony tetejére, meg lemászik róla az egyik jelenetében s közben énekel az orfeum- hölgyekről...; vagy amikor Nyegus rántja vissza a Montmartre-negyedben lévő követségi palota párkányáról, kijózanítva, hogy hirtelen dührohamában le ne vesse magát a mélybe... Szóval, mindez azért ne tartson vissza ettől A víg özvegytől - még ha kedélyünk nem marad is mindig oly "víg" a látottaktól-hallottaktól. Pusztán kíváncsiságból én még visszatérek az Operettbe erre a darabra, hogy próbáljak mélyebb benyomásokból következtetni a "mit?-miért"-hogyan?"-okra...
3081 Búbánat 2017-04-02 13:01:28 [Válasz erre: 3077 zenebaratmonika 2017-04-02 10:41:10]
Tíz-tizenkét éve az előző Víg özvegy-színrevitel is nívós szereposztásban ment: Kalocsai Zsuzsa, Dániel Gábor, Vadász Dániel, Haumann Péter/Mikó István és mások. A mostani fellépő művészek közül akkor is szerepelt Fischl Mónika, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Zsolt és Mészáros Árpád Zsolt - részben más karaktereket alakítva-megformálva.
Tíz-tizenkét éve az előző Víg özvegy-színrevitel is nívós szereposztásban ment: Kalocsai Zsuzsa, Dániel Gábor, Vadász Dániel, Haumann Péter/Mikó István és mások. A mostani fellépő művészek közül akkor is szerepelt Fischl Mónika, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Vadász Zsolt és Mészáros Árpád Zsolt - részben más karaktereket alakítva-megformálva.
3080 Búbánat 2017-04-02 12:45:16 [Válasz erre: 3075 IVA 2017-04-02 02:27:22]
A harmadik szereposztás alatt értem a két új beállót: Glavari Hannát Vermes Tímea (a második szereposztásban Bordás Barbara) alakítja. A három Nyegus: Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Laki Péter. Karmesterek: Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel és Dinyés Dániel.
A harmadik szereposztás alatt értem a két új beállót: Glavari Hannát Vermes Tímea (a második szereposztásban Bordás Barbara) alakítja. A három Nyegus: Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly, Laki Péter. Karmesterek: Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel és Dinyés Dániel.
3079 Búbánat 2017-04-02 12:37:50 [Válasz erre: 3076 Edmond Dantes 2017-04-02 10:27:21]
Udvardy Tibor tenorja mindig is kissé baritonális, nazális színezetű volt, épp ezért ideális Daniló volt színpadon, rádiófelvételen és hanglemezen is. Persze tenor volt, de még mennyire - és milyen!...
Udvardy Tibor tenorja mindig is kissé baritonális, nazális színezetű volt, épp ezért ideális Daniló volt színpadon, rádiófelvételen és hanglemezen is. Persze tenor volt, de még mennyire - és milyen!...
3078 zenebaratmonika 2017-04-02 10:43:13
Ja és Sybill már nem lesz jövőre, aki nem látta még áprilisban megnézheti 3 alkalommal. Én már láttam és tetszett, bár a 1. felvonás sokkal erősebb a 2.-nál.
Ja és Sybill már nem lesz jövőre, aki nem látta még áprilisban megnézheti 3 alkalommal. Én már láttam és tetszett, bár a 1. felvonás sokkal erősebb a 2.-nál.
3077 zenebaratmonika 2017-04-02 10:41:10 [Válasz erre: 3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46]
Köszi a beszámolót. Még nem láttam az előadást, sőt még részleteket se a darabból, ezért nem tudok véleményt alkotni. Kerónál tényleg csak Kálmán Imre létezik, a többi szerző mellékszereplő. Kíváncsi vagyok következő évadban mik kerülnek műsorra, remélem mégis más operettszerzők közül válogat. Lehetne akár 3 darab is, hisz most nyílik az új theatrum, én szivem szerint a Hawaii rózsáját, Mayát szeretném nagyszínpadra, és a kicsire egy külföldi darabot pl. Zeller Madarász, de akár Huszka Güll Babáját is elővehetnék. Hát ha nem is lesz így, remélem pár éven belül előkerülnek ezek a darabok. Azt nem értem miért sajnálta le a Víg özvegyet, hiszen a világ második legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettje a Denevér után.
Köszi a beszámolót. Még nem láttam az előadást, sőt még részleteket se a darabból, ezért nem tudok véleményt alkotni. Kerónál tényleg csak Kálmán Imre létezik, a többi szerző mellékszereplő. Kíváncsi vagyok következő évadban mik kerülnek műsorra, remélem mégis más operettszerzők közül válogat. Lehetne akár 3 darab is, hisz most nyílik az új theatrum, én szivem szerint a Hawaii rózsáját, Mayát szeretném nagyszínpadra, és a kicsire egy külföldi darabot pl. Zeller Madarász, de akár Huszka Güll Babáját is elővehetnék. Hát ha nem is lesz így, remélem pár éven belül előkerülnek ezek a darabok. Azt nem értem miért sajnálta le a Víg özvegyet, hiszen a világ második legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettje a Denevér után.
3076 Edmond Dantes 2017-04-02 10:27:21 [Válasz erre: 3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46]
Mivel a darabot talán ha egyszer-kétszer láttam és csak nagy slágereit ismerem "közelebbről", csupán pár megjegyzés írásodhoz: - az át- és újrafordítás népbetegség lett, sokszor szükséges, néha fölösleges. Nem ismerem az itteni előzőt és a mostanit sem. Ha ez jobb, ám legyen. A fordító és mai színpadra alkalmazó személy n e v e mindenesetre magyarázatot ad kérdésedre = miért kellett újrafordítani? A z é r t. - Oszvald Marikáról illetve az ő plusz X évéről és plusz Y kilójáról azt hiszem, már írtam itt régebben. Nem keresem vissza és nem írom meg újból. Úgy látszik, még az (egykor) kimagasló művészeknél is van az igénytelenségnek olyan a l s ó határa valamint a testsúlynak, életkornak ÉS gázsi-igénynek olyan f e l s ő határa, amit igenis át lehet törni. Áttörte ezek szerint fel- és lefelé is. Ez van. - Daniló nekem is mindig bariton, az említett Bende Zsolton kívül pl. nemrég Kálmán Péter alakította Szegeden. (Ott Herczenik Anna énekelte a címszerepet.) Ám Udvardy Tiborról, akit színpadon már nem lát(hat)tam, úgy tudom: ő igazi tenor volt világéletében, a kezdet lírai fachjától Peter Grimes-on keresztül Logéig. - az új vezetéssel ill. az új vezetés Kerótól való "el- és leszakadási" képességégével-szándékával kapcsolatban talán már ugyancsak kifejeztem korábban kétségeimet. Írásod arra utal: e kétségeim nem alaptalanok...
Mivel a darabot talán ha egyszer-kétszer láttam és csak nagy slágereit ismerem "közelebbről", csupán pár megjegyzés írásodhoz: - az át- és újrafordítás népbetegség lett, sokszor szükséges, néha fölösleges. Nem ismerem az itteni előzőt és a mostanit sem. Ha ez jobb, ám legyen. A fordító és mai színpadra alkalmazó személy n e v e mindenesetre magyarázatot ad kérdésedre = miért kellett újrafordítani? A z é r t. - Oszvald Marikáról illetve az ő plusz X évéről és plusz Y kilójáról azt hiszem, már írtam itt régebben. Nem keresem vissza és nem írom meg újból. Úgy látszik, még az (egykor) kimagasló művészeknél is van az igénytelenségnek olyan a l s ó határa valamint a testsúlynak, életkornak ÉS gázsi-igénynek olyan f e l s ő határa, amit igenis át lehet törni. Áttörte ezek szerint fel- és lefelé is. Ez van. - Daniló nekem is mindig bariton, az említett Bende Zsolton kívül pl. nemrég Kálmán Péter alakította Szegeden. (Ott Herczenik Anna énekelte a címszerepet.) Ám Udvardy Tiborról, akit színpadon már nem lát(hat)tam, úgy tudom: ő igazi tenor volt világéletében, a kezdet lírai fachjától Peter Grimes-on keresztül Logéig. - az új vezetéssel ill. az új vezetés Kerótól való "el- és leszakadási" képességégével-szándékával kapcsolatban talán már ugyancsak kifejeztem korábban kétségeimet. Írásod arra utal: e kétségeim nem alaptalanok...
3075 IVA 2017-04-02 02:27:22 [Válasz erre: 3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46]
„Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is...” Ez azt jelenti, hogy még kétszer megnézed? Az Operettszínház honlapján csak két szereposztást látok, csupán Nyegus szerepét „hármazták le”. Köszönet a beszámolóért, kedves Búbánat, jól elvetted az előadástól a különben sem létező kedvemet. Van viszont vigasztaló hírem. Feltámasztják A víg özvegy balettváltozatát a „Magyar Nemzeti Balett” repertoárján, szerencsére nem az Erkel Színházban. 2017. szeptember 4. és 22. között Erdélyben, 2018. február 5. és 28. között a Délvidéken, Ausztriában és a Felvidéken fogják előadni. (Lelkes hazai rajongói megpróbálhatják követni...)
„Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is...” Ez azt jelenti, hogy még kétszer megnézed? Az Operettszínház honlapján csak két szereposztást látok, csupán Nyegus szerepét „hármazták le”. Köszönet a beszámolóért, kedves Búbánat, jól elvetted az előadástól a különben sem létező kedvemet. Van viszont vigasztaló hírem. Feltámasztják A víg özvegy balettváltozatát a „Magyar Nemzeti Balett” repertoárján, szerencsére nem az Erkel Színházban. 2017. szeptember 4. és 22. között Erdélyben, 2018. február 5. és 28. között a Délvidéken, Ausztriában és a Felvidéken fogják előadni. (Lelkes hazai rajongói megpróbálhatják követni...)
3074 Búbánat 2017-04-02 00:28:46 [Válasz erre: 3072 Búbánat 2017-03-31 11:20:18]
Péntek este A víg özvegy premierjére nagy várakozásokkal mentem el a Budapesti Operettszínházba, remélve, hogy Szabó Máté rendező legalább olyan nívójú produkciót hoz tető alá, mint amilyen a bemutatkozó, sikeres rendezése volt az előző színházi évadból, Jacobi Sybill-jének adaptációja a fővárosi zenés teátrumban. Most, túl a Lehár-bemutatón, az egyik szemem nevet, a másik sír. A fiatal rendező alkotókedve és elmélyülése ebből, az operettirodalom egyik legnépszerűbb remekének színpadi ábrázolásából is kétségtelenül kitűnik, hiszen van mondanivalója, koncepciója és világos, következetes színészvezetése – helyzetét megkönnyítik a kiváló, tehetséges színész-énekművészei, akikre nyugodtan építhetett; ugyanakkor megalkudnia kellett a művészeti vezetéssel, nemcsak a költségvetés tekintetében: ők hozták az új szüzsét, a dramaturgiát, az újrafordított szövegkönyvet, verseket ( Baranyi Ferenc ), és ott volt a zenei vezető-karmester ( Makláry László ) is a maga igényeivel. Mindehhez/mindenkihez alkalmazkodnia kellett Szabó Máténak, együtt gondolkodnia a díszletért, jelmezért a koreográfiáért, a világításért és a műszakért felelősökkel is, de leginkább a színház direktorainak ( Lőrinczi György és Kerényi Miklós Gábor - KERO ) elképzeléseit kellett magáévá tennie. Fegyelem is van a világon… Szerintem ez utóbbi „nyomás” miatt lett olyan ez a Víg özvegy, amilyen; hiányzott valami eredetiség, hiányzott valami költőiség, hiányzott valami, ami magával ragadóvá, igazán élvezetessé, emlékezetessé tette volna számomra ezt a nagyon várt operettbemutatót. Kérdéseim – melyekre nincsenek válaszok? 1.) Miért kell az eredeti, kifejező magyar dalszövegeket (Mérei Adolf munkája) minden egyes alkalommal újrafordítani; utoljára 2005-ben hozták színre az operettet, ahogyan akkor, úgy most is jelentős „belenyúlással” a korabeli librettóba és versekbe? 2.) Ha aktualizálunk is, feltétlenül a nyelvezetben kell hogy ez megmutatkozzék – olykor egészen közönséges, mondhatni alpári színezetet kapva: pl. Raoul Saint Briosche ( Magócs Ottó ) és Olga ( Oszvald Marika ) közös jeleneteiben? 3.) Oszvald Marikát tisztelet illeti, hogy még ma is milyen kedvvel, kedéllyel játszik a színpadon( lásd előadásában a Grisette-dalt a második részből), milyen temperamentummal van jelen jeleneteiben és táncol-énekel-„szövegel” meg cigánykerekezik; a művészeti vezetés miért nem látja be, hogy A víg özvegy mégsem Olgáról, azaz Oszvald Marikáról szól? - megjegyzem, a közönség igénytelenségét jól jellemzi, hogy a legnagyobb tapsokat Ő kapta - Fischl Mónika Vilja-dalát nem számítva - a szabados, altesti „mutatványaiért” s a prűdtől igazán távol eső, humorosnak szánt „beköpéseiért” is. (Szövegíró: Lőrinczy Attila ) Úgy gondolják, eladni egy immár klasszikussá vált operettet csak így felhígítva lehet? 4.) Mert a zene is fel van hígítva, de miért? Betettek három olyan kettőst, zeneszámot, ami más Lehár-operettekből való (Hanna-Daniló; Olga-Saint Briosche; Sylviane; Nyegus) – miközben kihagytak két eredeti dalbetétet A víg özvegyből – számomra érthetetlenül. Miért? Ez a két ismert szám, amit vártam, de kimaradt. Ideírom az első versükkel (Mérei Adolf fordításában): „Az otthon édes varázsa leng körül” - Valencienne és Camille de Rosillon kettőse, I. felv. (No.5.) Az otthon édes varázsa leng körül. Ne félj a tűztől, a szívem üdvözül! Mint két lángon bolyong a nagyvilág, Nekünk e kis világ nyugalmat ád! „Bamba, bamba gyászvitéz… - Hanna és Daniló kettőse, II. felv. I. vers Hanna: Figyelj, lányom, kedveském, Jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles Férjet kaphat rögtön, Régi csáb: légy ügyes, Hagyd a puskát szemben. Danilo: Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány… Hanna: Tetszik neki a huszár, Ezt a vak is látja már!… Bamba-bamba gyászvitéz, Ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz! 5.) Színpadi átdolgozás: remekül ki van találva, hogy a három felvonás csaknem azonos díszletek között zajlik; két részben, mert a második és a harmadik felvonást összevonták; az Orfeum-jelenetet is beleszőtték a II. felvonásba, Hanna házának báltermébe – de különben felcserélődik több szám elhangzásának darabbeli helye vagy felszabdalnak egy összetartozó jelenetet. Miért? Például a II. felvonás elején elhangzó Vilja-dal a felvonás végére került, miközben a partitúra szerint a dalt megelőző táncot (kolo) az I. felvonást bevezető nyitány utánra helyezték át. Vagy a „Pavillon-kettős” sem ott van, ahol kellene, ahogy a híres szeptett („Hogy a nőkkel hogy kell bánni”, asszony-dal; az induló ismétléséhez további, öt „asszony” csatlakozik), és folytathatnám a sort, de nem teszem. Hagyomány, hogy Danilót bariton vagy baritonális színezetű tenor énekli. Gondoljunk például Udvardy Tiborra és Bende Zsoltra, akik milyen nagyszerűek voltak bonviván szerepükben! Még Melis György is egy rádiófelvételen énekelte Danilo dalát az „Orfeum tanyá”-ról… Most igen kellemetlen volt hallanom a premier-előadáson Homonnay Zsolt igen nyers, éles, magas tenorját – bármilyen jól is játssza szerepét. Fischl Mónika kifogástalan teljesítményt nyújtott a címszerepben. Őérte megérte az operettet újra elővenni. Nem sorolom fel az összes közreműködő művészt, akikre különben semmi panaszom nem lehet, mindegyikük mindent megtett a sikerért; a szerepeket korrektül eljátszották, énekszámaikat hibátlanul elénekelték, még az igen nehéz, operai igényeket támasztó részek, nagyobb jelenetek, együttesek, finálék (az énekkarral kiegészülve) is magával ragadóak voltak interpretálásukban. Tetszetős színpadképeket (Párizs sziluettje az Eiffel toronnyal és a Sacré-Coeur de Montmart-tal), jól koreografált táncokat láthattunk; nem emelhető kifogás a párizsi pontevedrói követség termét, Glavary Hanna palotája kertjét, házának báltermét illusztráló, hangulatteremtő „couleur local” megvalósításáért sem. Összességében felemás produkciót hozott ez az új Víg özvegy, amit minden fenntartásom mellett, mégis ajánlok megtekintésre. Még az sem tudta elrontani a kedvem, hogy az előadás végeztével, a tapsrend létrejötte után Kerényi Miklós Gábor, aki nemcsak sorra a színpadra szólította az alkotó csapat tagjait és megnevezte a közreműködött művészeket, hanem egy kissé pejoratív szövegkörnyezetbe helyezte Lehár Ferenc világhírű művét, mintegy kissé „lesajnálva”, hogy nekik most ezt az „elcsépelt”, „rossz” operettet kellett tíz év után újra elővenniük, de azért fogadják csak szeretettel ezt a művet. Olyan lekicsinylő, lefitymáló szavak kíséretében tette. Hogy is van ez? Egy bemutató-előadást ilyen szavak, kifejezések tálalásával kell a közönségnek „utó”vezetni. Teszi mindezt KERO – mert számára csak Kálmán Imre létezik az Operettben és az operettben egyaránt: a 110 éves Víg özvegyről egy árva szó nem esett az elmúlt években, de a 100 éves Csárdáskirálynő plakátjaival, színlapjaival, előadások-jelenetképek sokaságával mondhatni ki van tapétázva, dekorálva a színház földszintje és emeleti falai körbe; az elmúlt évadok jószerivel csak Kálmán Imre operettjeinek jegyében fogantak, ma is három darabja van repertoáron, a színház előtt, a Nagymező utcai bejárattal szemben, Kálmán Imre bronzba vésett ülőalakja található, és most húsvétkor nyílik meg az Operettszínház Kálmán Imréről elnevezett kamaraszínháza, a volt Moulin Rouge – természetesen a komponista egy ritkán játszott darabjának változatával. Úgy gondolom, ha Kerényi Miklós Gábornak csak ennyit jelent Lehár és negligált remekműve, akkor ne álljon ki a színpad szélére és a Víg özvegy-bemutatón megjelent közönségnek olyasmit beadagolni, ami nem méltó egy mégoly elfogult direktorhoz sem. Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is…
Péntek este A víg özvegy premierjére nagy várakozásokkal mentem el a Budapesti Operettszínházba, remélve, hogy Szabó Máté rendező legalább olyan nívójú produkciót hoz tető alá, mint amilyen a bemutatkozó, sikeres rendezése volt az előző színházi évadból, Jacobi Sybill-jének adaptációja a fővárosi zenés teátrumban. Most, túl a Lehár-bemutatón, az egyik szemem nevet, a másik sír. A fiatal rendező alkotókedve és elmélyülése ebből, az operettirodalom egyik legnépszerűbb remekének színpadi ábrázolásából is kétségtelenül kitűnik, hiszen van mondanivalója, koncepciója és világos, következetes színészvezetése – helyzetét megkönnyítik a kiváló, tehetséges színész-énekművészei, akikre nyugodtan építhetett; ugyanakkor megalkudnia kellett a művészeti vezetéssel, nemcsak a költségvetés tekintetében: ők hozták az új szüzsét, a dramaturgiát, az újrafordított szövegkönyvet, verseket ( Baranyi Ferenc ), és ott volt a zenei vezető-karmester ( Makláry László ) is a maga igényeivel. Mindehhez/mindenkihez alkalmazkodnia kellett Szabó Máténak, együtt gondolkodnia a díszletért, jelmezért a koreográfiáért, a világításért és a műszakért felelősökkel is, de leginkább a színház direktorainak ( Lőrinczi György és Kerényi Miklós Gábor - KERO ) elképzeléseit kellett magáévá tennie. Fegyelem is van a világon… Szerintem ez utóbbi „nyomás” miatt lett olyan ez a Víg özvegy, amilyen; hiányzott valami eredetiség, hiányzott valami költőiség, hiányzott valami, ami magával ragadóvá, igazán élvezetessé, emlékezetessé tette volna számomra ezt a nagyon várt operettbemutatót. Kérdéseim – melyekre nincsenek válaszok? 1.) Miért kell az eredeti, kifejező magyar dalszövegeket (Mérei Adolf munkája) minden egyes alkalommal újrafordítani; utoljára 2005-ben hozták színre az operettet, ahogyan akkor, úgy most is jelentős „belenyúlással” a korabeli librettóba és versekbe? 2.) Ha aktualizálunk is, feltétlenül a nyelvezetben kell hogy ez megmutatkozzék – olykor egészen közönséges, mondhatni alpári színezetet kapva: pl. Raoul Saint Briosche ( Magócs Ottó ) és Olga ( Oszvald Marika ) közös jeleneteiben? 3.) Oszvald Marikát tisztelet illeti, hogy még ma is milyen kedvvel, kedéllyel játszik a színpadon( lásd előadásában a Grisette-dalt a második részből), milyen temperamentummal van jelen jeleneteiben és táncol-énekel-„szövegel” meg cigánykerekezik; a művészeti vezetés miért nem látja be, hogy A víg özvegy mégsem Olgáról, azaz Oszvald Marikáról szól? - megjegyzem, a közönség igénytelenségét jól jellemzi, hogy a legnagyobb tapsokat Ő kapta - Fischl Mónika Vilja-dalát nem számítva - a szabados, altesti „mutatványaiért” s a prűdtől igazán távol eső, humorosnak szánt „beköpéseiért” is. (Szövegíró: Lőrinczy Attila ) Úgy gondolják, eladni egy immár klasszikussá vált operettet csak így felhígítva lehet? 4.) Mert a zene is fel van hígítva, de miért? Betettek három olyan kettőst, zeneszámot, ami más Lehár-operettekből való (Hanna-Daniló; Olga-Saint Briosche; Sylviane; Nyegus) – miközben kihagytak két eredeti dalbetétet A víg özvegyből – számomra érthetetlenül. Miért? Ez a két ismert szám, amit vártam, de kimaradt. Ideírom az első versükkel (Mérei Adolf fordításában): „Az otthon édes varázsa leng körül” - Valencienne és Camille de Rosillon kettőse, I. felv. (No.5.) Az otthon édes varázsa leng körül. Ne félj a tűztől, a szívem üdvözül! Mint két lángon bolyong a nagyvilág, Nekünk e kis világ nyugalmat ád! „Bamba, bamba gyászvitéz… - Hanna és Daniló kettőse, II. felv. I. vers Hanna: Figyelj, lányom, kedveském, Jönnek a vitézek, Lesz-e köztük vőlegény? Vagy itt hagynak téged. Figyelj, mert a szemfüles Férjet kaphat rögtön, Régi csáb: légy ügyes, Hagyd a puskát szemben. Danilo: Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány… Hanna: Tetszik neki a huszár, Ezt a vak is látja már!… Bamba-bamba gyászvitéz, Ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, Lova tova nyargal. Bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Hoppla, hoppla, hoppla-hó! Felsír a kis angyal, Lova tovanyargal, Bamba-bamba gyászvitéz! 5.) Színpadi átdolgozás: remekül ki van találva, hogy a három felvonás csaknem azonos díszletek között zajlik; két részben, mert a második és a harmadik felvonást összevonták; az Orfeum-jelenetet is beleszőtték a II. felvonásba, Hanna házának báltermébe – de különben felcserélődik több szám elhangzásának darabbeli helye vagy felszabdalnak egy összetartozó jelenetet. Miért? Például a II. felvonás elején elhangzó Vilja-dal a felvonás végére került, miközben a partitúra szerint a dalt megelőző táncot (kolo) az I. felvonást bevezető nyitány utánra helyezték át. Vagy a „Pavillon-kettős” sem ott van, ahol kellene, ahogy a híres szeptett („Hogy a nőkkel hogy kell bánni”, asszony-dal; az induló ismétléséhez további, öt „asszony” csatlakozik), és folytathatnám a sort, de nem teszem. Hagyomány, hogy Danilót bariton vagy baritonális színezetű tenor énekli. Gondoljunk például Udvardy Tiborra és Bende Zsoltra, akik milyen nagyszerűek voltak bonviván szerepükben! Még Melis György is egy rádiófelvételen énekelte Danilo dalát az „Orfeum tanyá”-ról… Most igen kellemetlen volt hallanom a premier-előadáson Homonnay Zsolt igen nyers, éles, magas tenorját – bármilyen jól is játssza szerepét. Fischl Mónika kifogástalan teljesítményt nyújtott a címszerepben. Őérte megérte az operettet újra elővenni. Nem sorolom fel az összes közreműködő művészt, akikre különben semmi panaszom nem lehet, mindegyikük mindent megtett a sikerért; a szerepeket korrektül eljátszották, énekszámaikat hibátlanul elénekelték, még az igen nehéz, operai igényeket támasztó részek, nagyobb jelenetek, együttesek, finálék (az énekkarral kiegészülve) is magával ragadóak voltak interpretálásukban. Tetszetős színpadképeket (Párizs sziluettje az Eiffel toronnyal és a Sacré-Coeur de Montmart-tal), jól koreografált táncokat láthattunk; nem emelhető kifogás a párizsi pontevedrói követség termét, Glavary Hanna palotája kertjét, házának báltermét illusztráló, hangulatteremtő „couleur local” megvalósításáért sem. Összességében felemás produkciót hozott ez az új Víg özvegy, amit minden fenntartásom mellett, mégis ajánlok megtekintésre. Még az sem tudta elrontani a kedvem, hogy az előadás végeztével, a tapsrend létrejötte után Kerényi Miklós Gábor, aki nemcsak sorra a színpadra szólította az alkotó csapat tagjait és megnevezte a közreműködött művészeket, hanem egy kissé pejoratív szövegkörnyezetbe helyezte Lehár Ferenc világhírű művét, mintegy kissé „lesajnálva”, hogy nekik most ezt az „elcsépelt”, „rossz” operettet kellett tíz év után újra elővenniük, de azért fogadják csak szeretettel ezt a művet. Olyan lekicsinylő, lefitymáló szavak kíséretében tette. Hogy is van ez? Egy bemutató-előadást ilyen szavak, kifejezések tálalásával kell a közönségnek „utó”vezetni. Teszi mindezt KERO – mert számára csak Kálmán Imre létezik az Operettben és az operettben egyaránt: a 110 éves Víg özvegyről egy árva szó nem esett az elmúlt években, de a 100 éves Csárdáskirálynő plakátjaival, színlapjaival, előadások-jelenetképek sokaságával mondhatni ki van tapétázva, dekorálva a színház földszintje és emeleti falai körbe; az elmúlt évadok jószerivel csak Kálmán Imre operettjeinek jegyében fogantak, ma is három darabja van repertoáron, a színház előtt, a Nagymező utcai bejárattal szemben, Kálmán Imre bronzba vésett ülőalakja található, és most húsvétkor nyílik meg az Operettszínház Kálmán Imréről elnevezett kamaraszínháza, a volt Moulin Rouge – természetesen a komponista egy ritkán játszott darabjának változatával. Úgy gondolom, ha Kerényi Miklós Gábornak csak ennyit jelent Lehár és negligált remekműve, akkor ne álljon ki a színpad szélére és a Víg özvegy-bemutatón megjelent közönségnek olyasmit beadagolni, ami nem méltó egy mégoly elfogult direktorhoz sem. Azért kíváncsian várom a második, harmadik szereposztást is…
3073 zenebaratmonika 2017-03-31 16:09:45 [Válasz erre: 3072 Búbánat 2017-03-31 11:20:18]
Mész rá valamikor? Várom a beszámolókat. ÉN a 90-es évek elején láttam, de már nem emlékszem rá, csak annyira hogy tetszett.
Mész rá valamikor? Várom a beszámolókat. ÉN a 90-es évek elején láttam, de már nem emlékszem rá, csak annyira hogy tetszett.
3072 Búbánat 2017-03-31 11:20:18
Ma este premier a Budapesti Operettszínházban! (Az Operett honlapjáról) Lehár Ferenc: A víg özvegy Bemutató! 2017. március 31. 19:00 „A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át - Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.” Szereposztás: Glavari Hanna – Fischl Mónika Gr. Danilovics Daniló- Homonnay Zsolt Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás Valencienne – Lukács Anita Camille de Rosillon – Vadász Zsolt Nyegus - Mészáros Árpád Zsolt Sebastian Cascade – Csere László Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó Kromov – Faragó András Olga – Oszvald Marika Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor Sylviane – Frankó Tünde Prisics – Miklós Attila Praskovia – Szilágyi Gabriella Közreműködik: Ottlik M. Laura - Szólótáncos Sík Milán - Szólótáncos A Színház Balettkara A Színház Énekkara A Színház Zenekara Alkotók: Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein A verseket fordította: Baranyi Ferenc Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Zenei vezető-karmester: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó Koreográfus Lőcsei Jenő Rendező: Szabó Máté További előadások: 2017. 04. 01. 15:00 2017. 04. 01. 19:00 2017. 04. 02. 15:00 2017. 04. 02. 19:00 2017. 04. 03. 17:00 2017. 04. 30. 15:00 2017. 04. 30. 19:00 2017. 05. 14. 11:00 2017. 05. 14. 19:00 2017. 05. 15. 17:00 2017. 05. 16. 19:00 2017. 05. 17. 19:00
Ma este premier a Budapesti Operettszínházban! (Az Operett honlapjáról) Lehár Ferenc: A víg özvegy Bemutató! 2017. március 31. 19:00 „A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át - Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.” Szereposztás: Glavari Hanna – Fischl Mónika Gr. Danilovics Daniló- Homonnay Zsolt Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás Valencienne – Lukács Anita Camille de Rosillon – Vadász Zsolt Nyegus - Mészáros Árpád Zsolt Sebastian Cascade – Csere László Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó Kromov – Faragó András Olga – Oszvald Marika Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor Sylviane – Frankó Tünde Prisics – Miklós Attila Praskovia – Szilágyi Gabriella Közreműködik: Ottlik M. Laura - Szólótáncos Sík Milán - Szólótáncos A Színház Balettkara A Színház Énekkara A Színház Zenekara Alkotók: Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein A verseket fordította: Baranyi Ferenc Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila Zenei vezető-karmester: Makláry László Karigazgató: Drucker Péter Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó Koreográfus Lőcsei Jenő Rendező: Szabó Máté További előadások: 2017. 04. 01. 15:00 2017. 04. 01. 19:00 2017. 04. 02. 15:00 2017. 04. 02. 19:00 2017. 04. 03. 17:00 2017. 04. 30. 15:00 2017. 04. 30. 19:00 2017. 05. 14. 11:00 2017. 05. 14. 19:00 2017. 05. 15. 17:00 2017. 05. 16. 19:00 2017. 05. 17. 19:00
3071 zenebaratmonika 2017-03-27 20:52:41 [Válasz erre: 3070 Búbánat 2017-03-27 09:53:38]
Mindenesetre igazi népszínház ez az Erkel, a szünetbe a folyosón egymást lökdösték az emberek, a büfé drága, viszont az ülések legaább kényelmesek és van a sorok között elég hely. Szerintem a Cigánybáró erősebb darab zeneileg a Denevérnél is. Pár éve ment az Egy éj Velencében az opiban, a gólyók háborúja címmel előadás, erről lemaradtam, ezt látta valaki közületek? Úgy hallottam bukás volt. A Leo Fall Pomdadurról sajna szintén lemaradtam. A Kálmán Chicagoi hercegnőjét még nem volt bátorságom megnézni, valahogy nagyon giccsesnek hat a képek alapján, de hallottam belőle 3 dalt, amelyeket gyenge közepes katagóriába sorolnék
Mindenesetre igazi népszínház ez az Erkel, a szünetbe a folyosón egymást lökdösték az emberek, a büfé drága, viszont az ülések legaább kényelmesek és van a sorok között elég hely. Szerintem a Cigánybáró erősebb darab zeneileg a Denevérnél is. Pár éve ment az Egy éj Velencében az opiban, a gólyók háborúja címmel előadás, erről lemaradtam, ezt látta valaki közületek? Úgy hallottam bukás volt. A Leo Fall Pomdadurról sajna szintén lemaradtam. A Kálmán Chicagoi hercegnőjét még nem volt bátorságom megnézni, valahogy nagyon giccsesnek hat a képek alapján, de hallottam belőle 3 dalt, amelyeket gyenge közepes katagóriába sorolnék
3070 Búbánat 2017-03-27 09:53:38 [Válasz erre: 3069 zenebaratmonika 2017-03-26 22:55:52]
"A cigánybáró" magyar nyelven hangzik el az Erkel Színházban, a dalszövegeket magyar nyelven kivetítik. Ez dicsérhető, mert hiába anyanyelvükön énekelnek a művészek (és beszélnek a dialógusokban), csak nagyon keveseknek érthető a szövegmondása. Ugyanezt hiányolom az Operettszínházban (az alkalmazott microport nem sokat ér), ahol az akusztika borzalmas és emiatt is az énekelt magyar szöveg szinte érthetetlen. A vetített német feliratozás csak azt segíti, aki tud németül;inkább magyarul kellene kiírni ott is. Az első szereposztásból csak Wiedemann Bernadett énekét és szövegét tudom ebből a szempontból dicsérni: kifogástalanul érthető!
"A cigánybáró" magyar nyelven hangzik el az Erkel Színházban, a dalszövegeket magyar nyelven kivetítik. Ez dicsérhető, mert hiába anyanyelvükön énekelnek a művészek (és beszélnek a dialógusokban), csak nagyon keveseknek érthető a szövegmondása. Ugyanezt hiányolom az Operettszínházban (az alkalmazott microport nem sokat ér), ahol az akusztika borzalmas és emiatt is az énekelt magyar szöveg szinte érthetetlen. A vetített német feliratozás csak azt segíti, aki tud németül;inkább magyarul kellene kiírni ott is. Az első szereposztásból csak Wiedemann Bernadett énekét és szövegét tudom ebből a szempontból dicsérni: kifogástalanul érthető!
3069 zenebaratmonika 2017-03-26 22:55:52 [Válasz erre: 3068 Búbánat 2017-03-24 10:05:43]
Csodálatos volt, egyik kedvenc operettem, gyönyörű dalok, pazar rendezés, gratulálok Szinetár tanár úrnak. László Boldizsár csodálatos volt és a többiek is-
Csodálatos volt, egyik kedvenc operettem, gyönyörű dalok, pazar rendezés, gratulálok Szinetár tanár úrnak. László Boldizsár csodálatos volt és a többiek is-
3068 Búbánat 2017-03-24 10:05:43
[url] http://www.opera.hu/v/valtozatos-kavalkadot-hoz-a-ciganybaro-az-erkel-szinhazba/; Változatos kavalkádot hoz A cigánybáró az Erkel Színházba [/url] „A Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli Szinetár Miklós rendezésében az Opera legújabb bemutatója. A 2017. március 24-től kettős szereposztásban látható ifj. Johann Strauss-féle Jókai-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja. A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A cigánybáró 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte. A darabot kettős szereposztásban mutatja be az Erkel Színház. A címszereplő Barinkay Sándort Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányítását követve vesznek részt. Az Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényli.” [url] http://www.opera.hu/v/a-ciganybaro-kepgaleriaja/; A cigánybáró – képgaléria [/url]
[url] http://www.opera.hu/v/valtozatos-kavalkadot-hoz-a-ciganybaro-az-erkel-szinhazba/; Változatos kavalkádot hoz A cigánybáró az Erkel Színházba [/url] „A Duna-menti népek sokszínű egységét ünnepli Szinetár Miklós rendezésében az Opera legújabb bemutatója. A 2017. március 24-től kettős szereposztásban látható ifj. Johann Strauss-féle Jókai-adaptáció címszerepét Kiss B. Atilla és László Boldizsár alakítja. A sokszínűség hangsúlyozása érdekében és a nagyoperett előadások hagyományaihoz híven A cigánybáró szövegkönyvét Szinetár Miklós is aktualizálta, ám a változtatások szellemiségükben hűek maradtak az eredeti előadáshoz. Miközben a librettó egy Monarchia korabeli keretjátékkal egészült ki, a bravúrszámokat felvonultató III. felvonásban rendhagyó módon jut szóhoz Mária Terézia királynő, felcsendül ifj. Strauss Frühlingsstimmenje, valamint Melis László átiratában a Kék Duna keringő, a kibővített prózai jelenetekben pedig az eredeti Jókai-műből is szerepelnek részletek. A cigánybáró 18. és a 19. századot idéző jelmezeit Pilinyi Márta, míg díszletét, amelynek központi eleme a forgószínpadra épített körhinta, Horesnyi Balázs tervezte. A darabot kettős szereposztásban mutatja be az Erkel Színház. A címszereplő Barinkay Sándort Kiss B. Attila és László Boldizsár, Szaffit Szakács Ildikó és Zavaros Eszter, míg Cziprát Wiedemann Bernadett és Ulbrich Andrea formálja meg. A táncbetétekben a Duna Művészegyüttes tagjai Mihályi Gábor koreográfus irányítását követve vesznek részt. Az Operaház Zenekarát Héja Domonkos vezényli.” [url] http://www.opera.hu/v/a-ciganybaro-kepgaleriaja/; A cigánybáró – képgaléria [/url]
3067 Búbánat 2017-03-24 09:23:25 [Válasz erre: 3058 Búbánat 2017-02-24 10:53:46]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/03/23/jarja_be_velunk_az_operettszinhaz_uj_epuletreszet/; Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét![/url] Fidelio.hu, 2017.03.23. 13:56 VÁRHEGYI ANDRÁS "Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki. A korszerű kamarajátszóhely mellett hangulatos kávézóval is gazdagodik a Nagymező utca, ahol nagy eséllyel művészek társaságában fogyaszthatunk el egy pohár bort előadás előtt, vagy azt követően. Új játszóhelyet avatni mindig ünnep, ha pedig a múlt egyik darabkáját mentjük meg, állítjuk helyre és vesszük birtokba újra a jelenkor számára, akkor kétszeresen is örülhetünk. A Budapesti Operettszínház vezetőségének régi álma valósul meg a Kálmán Imre Teátrum átadásával, hiszen már az ezredforduló idején felmerült a gondolat, hogy valamilyen módon hasznosítani kéne az 1992 óta üresen álló épületrészt, az egykor szebb időket látott Somossy Orfeumot. 2000-ben kísérlet történt a mulató újjáélesztésére, később azonban már csak szórakozóhely működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt a Moulin Rouge néven futó létesítmény. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor döntött úgy, hogy többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja az Operettszínháznak." "A Kálmán Imre Teátrum műsorán operett, opera és musical produkciók mellett az orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd a nyár folyamán, Orfeum Fesztivál néven." „A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – foglalta össze Lőrinczy György."
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/03/23/jarja_be_velunk_az_operettszinhaz_uj_epuletreszet/; Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét![/url] Fidelio.hu, 2017.03.23. 13:56 VÁRHEGYI ANDRÁS "Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki. A korszerű kamarajátszóhely mellett hangulatos kávézóval is gazdagodik a Nagymező utca, ahol nagy eséllyel művészek társaságában fogyaszthatunk el egy pohár bort előadás előtt, vagy azt követően. Új játszóhelyet avatni mindig ünnep, ha pedig a múlt egyik darabkáját mentjük meg, állítjuk helyre és vesszük birtokba újra a jelenkor számára, akkor kétszeresen is örülhetünk. A Budapesti Operettszínház vezetőségének régi álma valósul meg a Kálmán Imre Teátrum átadásával, hiszen már az ezredforduló idején felmerült a gondolat, hogy valamilyen módon hasznosítani kéne az 1992 óta üresen álló épületrészt, az egykor szebb időket látott Somossy Orfeumot. 2000-ben kísérlet történt a mulató újjáélesztésére, később azonban már csak szórakozóhely működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt a Moulin Rouge néven futó létesítmény. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor döntött úgy, hogy többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja az Operettszínháznak." "A Kálmán Imre Teátrum műsorán operett, opera és musical produkciók mellett az orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd a nyár folyamán, Orfeum Fesztivál néven." „A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – foglalta össze Lőrinczy György."
3066 Búbánat 2017-03-12 20:46:24
[url] http://vidshaker.com/az-operettszinhaz-muveszeinek-nonapi-koszontoje/; Az Operettszínház művészeinek nőnapi köszöntője - video [/url] VidShaker 09/03/2017 01:25
[url] http://vidshaker.com/az-operettszinhaz-muveszeinek-nonapi-koszontoje/; Az Operettszínház művészeinek nőnapi köszöntője - video [/url] VidShaker 09/03/2017 01:25
3065 Búbánat 2017-03-04 10:21:30
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/02/21/rokk_marika_szovjet_kem_lehetett/; Hitler kedvenc magyar színésznője orosz kém lehetett [/url] A náci Németország ünnepelt operettcsillaga, a magyarországi német színésznő, Rökk Marika szovjet kém lehetett – derült ki azokból a dokumentumokból, melyeket a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól. FIDELIO -2017.02.21. 17:25
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/02/21/rokk_marika_szovjet_kem_lehetett/; Hitler kedvenc magyar színésznője orosz kém lehetett [/url] A náci Németország ünnepelt operettcsillaga, a magyarországi német színésznő, Rökk Marika szovjet kém lehetett – derült ki azokból a dokumentumokból, melyeket a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól. FIDELIO -2017.02.21. 17:25
3064 Haandel 2017-03-04 09:03:44 [Válasz erre: 3063 Haandel 2017-03-02 19:10:42]
[url]https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9la_K%C3%A9ler;Béla Kéler[/url], (Hungarian: Kéler Béla), also known as Adalbert Kéler and Adalbert Paul von Kéler,[1] born as Albert Paul Keler on 13 February 1820 in Bártfa, (since 1920 Bardejov), Sáros County, Kingdom of Hungary, died 20 November 1882 in Wiesbaden) He was very popular as a composer of orchestral and dance music, and was looked upon as one of the best of writers of violin solos.[4] His overtures and compositions for small orchestra were long popular in the United States and England.[3] Johannes Brahms based one of his Hungarian Dances on a csárdás by Kéler[5] (he mistakenly thought it was a genuine Hungarian folk melody), while Anton Bruckner copied the instrumentation and form (but not the harmony) of Kéler's Apollo-Marsch (also called Mazzuchelli-Marsch) exactly for his own March in E-flat major.[6] (The Apollo Marsch was later mistaken for a work of Bruckner's). (Wikipedia) You Tube [url]https://www.youtube.com/watch?v=yerbmaG39wM;The original Hungarian Dance No.5 by Béla Kéler[/url] [url]http://www.belakeler.eu/?id=13&lg=cz;Béla Kéler - Spoločnosť Bélu Kélera [/url] - Videa
[url]https://en.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9la_K%C3%A9ler;Béla Kéler[/url], (Hungarian: Kéler Béla), also known as Adalbert Kéler and Adalbert Paul von Kéler,[1] born as Albert Paul Keler on 13 February 1820 in Bártfa, (since 1920 Bardejov), Sáros County, Kingdom of Hungary, died 20 November 1882 in Wiesbaden) He was very popular as a composer of orchestral and dance music, and was looked upon as one of the best of writers of violin solos.[4] His overtures and compositions for small orchestra were long popular in the United States and England.[3] Johannes Brahms based one of his Hungarian Dances on a csárdás by Kéler[5] (he mistakenly thought it was a genuine Hungarian folk melody), while Anton Bruckner copied the instrumentation and form (but not the harmony) of Kéler's Apollo-Marsch (also called Mazzuchelli-Marsch) exactly for his own March in E-flat major.[6] (The Apollo Marsch was later mistaken for a work of Bruckner's). (Wikipedia) You Tube [url]https://www.youtube.com/watch?v=yerbmaG39wM;The original Hungarian Dance No.5 by Béla Kéler[/url] [url]http://www.belakeler.eu/?id=13&lg=cz;Béla Kéler - Spoločnosť Bélu Kélera [/url] - Videa
3063 Haandel 2017-03-02 19:10:42
Symfonický orchester Slovenského rozhlasu - 6. koncert sezóny "Fašiangový" Operetné valčíky, predohry, árie a duety: [url]http://sosr.rtvs.sk/koncerty/230-sosr-6-koncert-sezony-fasiangovy;Béla Kéler, Gejza Dusík, Emmerich Kálmán, Franz Lehár, Johann Strauss, Víťazoslav Kubička[/url] 3. 3. 2017 | o 19.00 hod. | [url]http://devin.rtvs.sk/player/;Rádio Devín[/url] Symfonický orchester Slovenského rozhlasu Adrian Kokoš – dirigent [url]http://luisaalbrechtova.com/repertoire.php?changelang=de;Luisa Albrechtová[/url] (CZ) – soprán [url]https://otokarklein.wordpress.com/;Otokar Klein[/url] – tenor [url]http://www.danielcapkovic.sk/repertoar/;Daniel Čapkovič[/url] – barytón
Symfonický orchester Slovenského rozhlasu - 6. koncert sezóny "Fašiangový" Operetné valčíky, predohry, árie a duety: [url]http://sosr.rtvs.sk/koncerty/230-sosr-6-koncert-sezony-fasiangovy;Béla Kéler, Gejza Dusík, Emmerich Kálmán, Franz Lehár, Johann Strauss, Víťazoslav Kubička[/url] 3. 3. 2017 | o 19.00 hod. | [url]http://devin.rtvs.sk/player/;Rádio Devín[/url] Symfonický orchester Slovenského rozhlasu Adrian Kokoš – dirigent [url]http://luisaalbrechtova.com/repertoire.php?changelang=de;Luisa Albrechtová[/url] (CZ) – soprán [url]https://otokarklein.wordpress.com/;Otokar Klein[/url] – tenor [url]http://www.danielcapkovic.sk/repertoar/;Daniel Čapkovič[/url] – barytón
3062 Búbánat 2017-03-01 09:56:02
[url] https://hackneyempire.co.uk/whats-on/gilbert-sullivans-patience/; Gilbert and Sullivan: Patiance [/url] 08 - 10 Mar 2017 Hackney Empire, 291 Mare Street
[url] https://hackneyempire.co.uk/whats-on/gilbert-sullivans-patience/; Gilbert and Sullivan: Patiance [/url] 08 - 10 Mar 2017 Hackney Empire, 291 Mare Street
3061 Búbánat 2017-03-01 09:55:09
[url] http://www.gilbertandsullivanoperacompany.org/index.html; Gilbert and Sullivan: Iolanthe [/url] will be staged in 2017 on March 10 and 11 at 7:30 pm and March 12 at 2 pm.
[url] http://www.gilbertandsullivanoperacompany.org/index.html; Gilbert and Sullivan: Iolanthe [/url] will be staged in 2017 on March 10 and 11 at 7:30 pm and March 12 at 2 pm.
3060 Búbánat 2017-02-25 11:31:13
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1272; Villanófényben - Bordás Barbara [/url] Operettszinhaz.hu, 2017-02-10 „Február 17-én igazi eső zúdul majd a Budapesti Operettszínház színpadára, miközben táncos lábak kopogják a sztepp lépéseket. Ekkor debütál Budapesten a Szegedi Szabadtéri Játékokon már nagy sikert aratott Ének az esőben , Harangozó Gyula és Somogyi Szilárd rendezésében. A népszerű film bájos és szerethető hősei, jól ismert dallamai és frenetikus táncbetétei ezúttal az Operettszínház nagyszínpadán elevenednek meg. A tehetséges, ifjú színésznőt, Kathy Seldent Bordás Barbara kelti életre, akit a nagyközönség elsősorban primadonnaként ismer. A műfajok közti kirándulásról, szteppről, naivaságról és "primadonnaságról", valamint A víg özvegy címszerepéről beszélgettünk a művésznővel. "- Hogy boldogulsz a szteppel? - Nem könnyű. Az ember olyan izmokat használ szteppelés közben, amiket amúgy egyáltalán nem. A bokaízületeknek, a bokaizmoknak nagyon be kell járatódni hozzá. Minimum két hónapos napi szintű intenzív tanulás kell hozzá, hogy meglegyen a kellő kondíció a lábunkban. Az pedig csak tovább nehezíti a dolgot, hogy végig egy kissé rogyasztott térdpozícióban kell lenni. Tehát a combizmot, a feneket, a hasat, az egész központi tartást is teljesen megdolgoztatja. Szeretném, ha lenne arra lehetőség, hogy a bemutató után is hetente egyszer-kétszer gyakorolhassunk. Énekes szólistaként az én agyam egészen máshogy rögzít, szóval ez a próbaidőszak a fizikai terhelésen kívül szellemileg is nagyon igénybe vesz. A lépéseket memorizálni kell, de szteppkoreográfusunk, Hajdu Anita nagyon türelmes, rengeteget segít." "- Még meg sem volt a bemutató és máris elkezdtél próbálni A víg özvegyben. Hogy lehet átállni egyikről a másikra? Kilépni az egyik próbáról és betoppanni a másikba? - Nagyon nehéz, mert folyamatosan az az érzésem, hogy valamiről lemaradok. Ha az egyikre koncentrálok, rögtön az jut eszembe, most a másikkal kellene foglalkozni és fordítva. Elhatároztam magamban, hogy amíg az Ének az esőben próbái tartanak, maximálisan arra koncentrálok, és közben megpróbálom zeneileg a lehető legmagasabb szinten elsajátítani a Víg özvegyet és megtanulni a prózai szövegeket. A bemutató után pedig már ezzel a tudással felvértezve "csak" a szerepet kell megtalálni és a koreográfiát elsajátítani. Szerencsére már egy-két dalt énekeltem korábban. Az olvasópróba után azért kicsit megnyugodtam, mert az derült ki számomra, hogy Szabó Máté rendező hasonlóan gondolkodik a karakteremről, mint én. Glavári Hanna egy nagyon vagány, odamondogatós csaj. Van egy Lőrinczy Attila által zseniálisan megírt pikírt humora, ami hozzám nagyon közel áll." "- Nem dolgoztál még Szabó Mátéval. Milyenek az első benyomásaid? - Nagyon felkészült, pontosan tudja, mit és hogy szeretne megmutatni és elmondani a darabbal. Úgy látom, hogy nagyon önazonos ember, ami a fiatalságával és az óriási háttértudásával párosulva engem nagyon meggyőzött. Biztos vagyok benne, hogy az előadás karmesterei, Makláry László és Somogyi-Tóth Dániel is ezt a fiatalos lendületet fogják hozni a zenében. Mindez szerintem garancia arra, hogy egy jó előadás születik majd."
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1272; Villanófényben - Bordás Barbara [/url] Operettszinhaz.hu, 2017-02-10 „Február 17-én igazi eső zúdul majd a Budapesti Operettszínház színpadára, miközben táncos lábak kopogják a sztepp lépéseket. Ekkor debütál Budapesten a Szegedi Szabadtéri Játékokon már nagy sikert aratott Ének az esőben , Harangozó Gyula és Somogyi Szilárd rendezésében. A népszerű film bájos és szerethető hősei, jól ismert dallamai és frenetikus táncbetétei ezúttal az Operettszínház nagyszínpadán elevenednek meg. A tehetséges, ifjú színésznőt, Kathy Seldent Bordás Barbara kelti életre, akit a nagyközönség elsősorban primadonnaként ismer. A műfajok közti kirándulásról, szteppről, naivaságról és "primadonnaságról", valamint A víg özvegy címszerepéről beszélgettünk a művésznővel. "- Hogy boldogulsz a szteppel? - Nem könnyű. Az ember olyan izmokat használ szteppelés közben, amiket amúgy egyáltalán nem. A bokaízületeknek, a bokaizmoknak nagyon be kell járatódni hozzá. Minimum két hónapos napi szintű intenzív tanulás kell hozzá, hogy meglegyen a kellő kondíció a lábunkban. Az pedig csak tovább nehezíti a dolgot, hogy végig egy kissé rogyasztott térdpozícióban kell lenni. Tehát a combizmot, a feneket, a hasat, az egész központi tartást is teljesen megdolgoztatja. Szeretném, ha lenne arra lehetőség, hogy a bemutató után is hetente egyszer-kétszer gyakorolhassunk. Énekes szólistaként az én agyam egészen máshogy rögzít, szóval ez a próbaidőszak a fizikai terhelésen kívül szellemileg is nagyon igénybe vesz. A lépéseket memorizálni kell, de szteppkoreográfusunk, Hajdu Anita nagyon türelmes, rengeteget segít." "- Még meg sem volt a bemutató és máris elkezdtél próbálni A víg özvegyben. Hogy lehet átállni egyikről a másikra? Kilépni az egyik próbáról és betoppanni a másikba? - Nagyon nehéz, mert folyamatosan az az érzésem, hogy valamiről lemaradok. Ha az egyikre koncentrálok, rögtön az jut eszembe, most a másikkal kellene foglalkozni és fordítva. Elhatároztam magamban, hogy amíg az Ének az esőben próbái tartanak, maximálisan arra koncentrálok, és közben megpróbálom zeneileg a lehető legmagasabb szinten elsajátítani a Víg özvegyet és megtanulni a prózai szövegeket. A bemutató után pedig már ezzel a tudással felvértezve "csak" a szerepet kell megtalálni és a koreográfiát elsajátítani. Szerencsére már egy-két dalt énekeltem korábban. Az olvasópróba után azért kicsit megnyugodtam, mert az derült ki számomra, hogy Szabó Máté rendező hasonlóan gondolkodik a karakteremről, mint én. Glavári Hanna egy nagyon vagány, odamondogatós csaj. Van egy Lőrinczy Attila által zseniálisan megírt pikírt humora, ami hozzám nagyon közel áll." "- Nem dolgoztál még Szabó Mátéval. Milyenek az első benyomásaid? - Nagyon felkészült, pontosan tudja, mit és hogy szeretne megmutatni és elmondani a darabbal. Úgy látom, hogy nagyon önazonos ember, ami a fiatalságával és az óriási háttértudásával párosulva engem nagyon meggyőzött. Biztos vagyok benne, hogy az előadás karmesterei, Makláry László és Somogyi-Tóth Dániel is ezt a fiatalos lendületet fogják hozni a zenében. Mindez szerintem garancia arra, hogy egy jó előadás születik majd."
3059 Búbánat 2017-02-24 10:58:44 [Válasz erre: 3058 Búbánat 2017-02-24 10:53:46]
"Riviéra girl" - Kálmán Imre Teátrum Bemutató: 2017.04.20., csütörtök
"Riviéra girl" - Kálmán Imre Teátrum Bemutató: 2017.04.20., csütörtök
3058 Búbánat 2017-02-24 10:53:46 [Válasz erre: 3057 Búbánat 2017-02-24 10:45:18]
A Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrum néven nyitja meg az egykori [url] http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/osszenyitjak-az-operettel-a-megujulo-moulin-rouge-t; Moulin Rouge-t [/url] a Nagymező utcában. A neves operett szerzőről elnevezett teátrumban operett és musical mellett számos izgalmas előadás látható lesz. A Kálmán Imre Teátrum nyitó előadása a legismertebb és legkedveltebb Kálmán operett a 100 éves Csárdáskirálynő Broadway változata a Riviéra girl lesz. Szereposztás: Sylvia Vareska, varieté-énekesnő: Lévai Enikő Gustave, a Varietészínház és kaszinó tulajdonosa: Vasvári Csaba Charles Lorent, ifú német nemes: Barkóczi Sándor Victor: György Rózsa Sándor Kemény Ferenc, báró, egykori nagykövet: Németh Attila Michael Lorenz gróf, Charles Apja: Szabó P. Szilveszter Sam Springer, Fishburg városkából: Kerényi Miklós Máté Birdie Springer, a felesége: Szendy Szilvi Clarie Keméy, a báró lánya: Kardffy Aisha Pincér: Szajkó Gábor Jegyző: Aczél Gergő
A Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrum néven nyitja meg az egykori [url] http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/osszenyitjak-az-operettel-a-megujulo-moulin-rouge-t; Moulin Rouge-t [/url] a Nagymező utcában. A neves operett szerzőről elnevezett teátrumban operett és musical mellett számos izgalmas előadás látható lesz. A Kálmán Imre Teátrum nyitó előadása a legismertebb és legkedveltebb Kálmán operett a 100 éves Csárdáskirálynő Broadway változata a Riviéra girl lesz. Szereposztás: Sylvia Vareska, varieté-énekesnő: Lévai Enikő Gustave, a Varietészínház és kaszinó tulajdonosa: Vasvári Csaba Charles Lorent, ifú német nemes: Barkóczi Sándor Victor: György Rózsa Sándor Kemény Ferenc, báró, egykori nagykövet: Németh Attila Michael Lorenz gróf, Charles Apja: Szabó P. Szilveszter Sam Springer, Fishburg városkából: Kerényi Miklós Máté Birdie Springer, a felesége: Szendy Szilvi Clarie Keméy, a báró lánya: Kardffy Aisha Pincér: Szajkó Gábor Jegyző: Aczél Gergő
3057 Búbánat 2017-02-24 10:45:18
[url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2017/01/05/hamarosan-nyilik-kalman-imre-teatrum-lorinczy-gyorgy-falat-bontott/; HAMAROSAN NYÍLIK A KÁLMÁN IMRE TEÁTRUM – LŐRINCZY GYÖRGY IS FALAT BONTOTT [/url] 2017 JANUÁR 05. CSÜTÖRTÖK, 7:17 „Kalapácsot ragadott Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. A színháztörténeti pillanatokba fotókon keresztül leshetünk be. Hamarosan nyílik a Kálmán Imre Teátrum, már bontják a falakat. Méghozzá azokat a falakat, melyek 1922 óta állnak az egykor Somossy Orfeumként alapított [url] http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/osszenyitjak-az-operettel-a-megujulo-moulin-rouge-t Moulin Rouge [/url] és a Budapesti Operettszínház között. Áprilistól a jegypénztárral szemben már a Télikert Bisztró bejárata várja a látogatókat, és innen nyílik az új kamara játszóhely, ahol musical, operett és opera produkciók mellett, a budapesti szórakoztatás legszebb hagyományai elevenednek majd meg. De minden titkot még nem árulnak el. Kezdődik a Kalandok évének legnagyobb durranása…”
[url] https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2017/01/05/hamarosan-nyilik-kalman-imre-teatrum-lorinczy-gyorgy-falat-bontott/; HAMAROSAN NYÍLIK A KÁLMÁN IMRE TEÁTRUM – LŐRINCZY GYÖRGY IS FALAT BONTOTT [/url] 2017 JANUÁR 05. CSÜTÖRTÖK, 7:17 „Kalapácsot ragadott Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. A színháztörténeti pillanatokba fotókon keresztül leshetünk be. Hamarosan nyílik a Kálmán Imre Teátrum, már bontják a falakat. Méghozzá azokat a falakat, melyek 1922 óta állnak az egykor Somossy Orfeumként alapított [url] http://magyarepitok.hu/mi-epul/2016/07/osszenyitjak-az-operettel-a-megujulo-moulin-rouge-t Moulin Rouge [/url] és a Budapesti Operettszínház között. Áprilistól a jegypénztárral szemben már a Télikert Bisztró bejárata várja a látogatókat, és innen nyílik az új kamara játszóhely, ahol musical, operett és opera produkciók mellett, a budapesti szórakoztatás legszebb hagyományai elevenednek majd meg. De minden titkot még nem árulnak el. Kezdődik a Kalandok évének legnagyobb durranása…”
3056 Edmond Dantes 2017-02-24 08:52:38 [Válasz erre: 3052 Búbánat 2017-02-23 14:48:11]
Igen, az ötlet jó! Tudomásom szerint a háború és a vészkorszak (!) idején is (Fitz József főigazgató utasítására) az OSzK-ban megőrizték azaz megmentették az indexen lévő könyv- kotta- és mindenféle állományt. Tehát az érdeklődő(k)nek érdemes arrafelé kutakodni.
Igen, az ötlet jó! Tudomásom szerint a háború és a vészkorszak (!) idején is (Fitz József főigazgató utasítására) az OSzK-ban megőrizték azaz megmentették az indexen lévő könyv- kotta- és mindenféle állományt. Tehát az érdeklődő(k)nek érdemes arrafelé kutakodni.
3055 zenebaratmonika 2017-02-23 23:53:53
2 perc 10 mp-nél kezdődik a dal Ezek szerint Chappy feldolgozta ezt a dalt a tánczenekarával. Azért plágiumot nem feltételezek tőle, legalábbis szeretem Chappy dalait, azért lett ismerős amikor a filmet elkezdtem nézni.
2 perc 10 mp-nél kezdődik a dal Ezek szerint Chappy feldolgozta ezt a dalt a tánczenekarával. Azért plágiumot nem feltételezek tőle, legalábbis szeretem Chappy dalait, azért lett ismerős amikor a filmet elkezdtem nézni.
3054 zenebaratmonika 2017-02-23 23:49:57
[url] https://www.youtube.com/watch?v=rlQDYMz5lkA;Mesekirogeprol [/url] Szomaházy István Mesék az írógépről c. regényét többen is megzenésítették. 1927-ben Lajtai Lajos, erről nem találtam filmfelvételt, majd 1931-ben a németek is megvásárolták a regényt és megfilmesítették, és a zeneszerzőnek Ábrahám Pált kérték fel. Ez a film nagy sikert aratott, később Angliában is megfilmesítették. Sajnos az eredeti német verzió megsemmisült (ez Magyarországon is ment a mozikban, de gondolom tudnának róla, ha meglenne a copy), de az angol megmaradt, szintén Renáta Müllerrel a főszerepben. 1931-es film, egyidős a Hippolittal. Érdekes, hogy a mű zenéje emlékeztet Orlay Chappy Tedd ide tedd oda c. számára, hát nem tudom, de az egy későbbi dal, most nem tudom ezt a dalt akarta e esetleg feldolgozni, akkor viszont szerző Ábrahám is, hiszen az övé a korábbi verzió. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZIi-9uPtsjM;Teddide [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=rlQDYMz5lkA;Mesekirogeprol [/url] Szomaházy István Mesék az írógépről c. regényét többen is megzenésítették. 1927-ben Lajtai Lajos, erről nem találtam filmfelvételt, majd 1931-ben a németek is megvásárolták a regényt és megfilmesítették, és a zeneszerzőnek Ábrahám Pált kérték fel. Ez a film nagy sikert aratott, később Angliában is megfilmesítették. Sajnos az eredeti német verzió megsemmisült (ez Magyarországon is ment a mozikban, de gondolom tudnának róla, ha meglenne a copy), de az angol megmaradt, szintén Renáta Müllerrel a főszerepben. 1931-es film, egyidős a Hippolittal. Érdekes, hogy a mű zenéje emlékeztet Orlay Chappy Tedd ide tedd oda c. számára, hát nem tudom, de az egy későbbi dal, most nem tudom ezt a dalt akarta e esetleg feldolgozni, akkor viszont szerző Ábrahám is, hiszen az övé a korábbi verzió. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ZIi-9uPtsjM;Teddide [/url]
3053 zenebaratmonika 2017-02-23 21:54:25 [Válasz erre: 3052 Búbánat 2017-02-23 14:48:11]
Sajnos ez a hangfelvételekre még fokozottabban igaz, nézegettem régi újságokat és figyeltem az 1930-as évek rádióadásait, rengeteg operett dalt leadtak mára elfeledett operettekből, kérdés mi lett a sorsuk, jó lenne ha meglennének, egyrészt a darabok miatt, másrészt hallhatnánk a korabeli énekeseket is. Pl. Lábass Juci, Somogyi Nusi, Bársony Rózsi, Ágai Irén, Szedő Miklós.... hát nem sok dal maradt fent tőlük. Szerencsére azért egyre több előkerül, a másik feladat ezek beazonosítása. A legbiztosabbak ilyen téren a régi filmdalok, 1931 után már egyre több sláger ilyen formában megmaradt legalább, és így meghallgathatjuk, hisz ezek fent vannak a youtuben (sok film külföldről került elő) de az operettdalok már nehezebben beszerezhetők.
Sajnos ez a hangfelvételekre még fokozottabban igaz, nézegettem régi újságokat és figyeltem az 1930-as évek rádióadásait, rengeteg operett dalt leadtak mára elfeledett operettekből, kérdés mi lett a sorsuk, jó lenne ha meglennének, egyrészt a darabok miatt, másrészt hallhatnánk a korabeli énekeseket is. Pl. Lábass Juci, Somogyi Nusi, Bársony Rózsi, Ágai Irén, Szedő Miklós.... hát nem sok dal maradt fent tőlük. Szerencsére azért egyre több előkerül, a másik feladat ezek beazonosítása. A legbiztosabbak ilyen téren a régi filmdalok, 1931 után már egyre több sláger ilyen formában megmaradt legalább, és így meghallgathatjuk, hisz ezek fent vannak a youtuben (sok film külföldről került elő) de az operettdalok már nehezebben beszerezhetők.
3052 Búbánat 2017-02-23 14:48:11 [Válasz erre: 3051 zenebaratmonika 2017-02-21 22:33:50]
Sajnos, erről nincs adatom; talán érdemes a témában kutatnod még az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. Ott elvileg minden "köteles példány" fellelhető. Persze a XX. századi vérzivataros esztendők időszakában a kotta-libretto állományban keletkezhettek érzékeny, felbecsülhetetlen károk, hiányok - függetlenül is a szerzők vallási hovatartozásától...
Sajnos, erről nincs adatom; talán érdemes a témában kutatnod még az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. Ott elvileg minden "köteles példány" fellelhető. Persze a XX. századi vérzivataros esztendők időszakában a kotta-libretto állományban keletkezhettek érzékeny, felbecsülhetetlen károk, hiányok - függetlenül is a szerzők vallási hovatartozásától...
3051 zenebaratmonika 2017-02-21 22:33:50 [Válasz erre: 3049 Búbánat 2017-02-18 13:06:16]
Arról van e információd, hogy a II. világháborúban semmisültek e meg operettek, itt elsősorban az izraelita szerzők művét fenyegette veszély, de persze másokét is. A Színművészeti Egyetem könyvtárában megőrzött operettlibrettók tartalmazzák a zenét is, vagy csak a szövegkönyvet és a dalszöveget. Néztem egy listát a neten, de sajna ez alapján ezt nem tudom eldönteni.
Arról van e információd, hogy a II. világháborúban semmisültek e meg operettek, itt elsősorban az izraelita szerzők művét fenyegette veszély, de persze másokét is. A Színművészeti Egyetem könyvtárában megőrzött operettlibrettók tartalmazzák a zenét is, vagy csak a szövegkönyvet és a dalszöveget. Néztem egy listát a neten, de sajna ez alapján ezt nem tudom eldönteni.
3050 IVA 2017-02-19 04:45:18 [Válasz erre: 3049 Búbánat 2017-02-18 13:06:16]
Ilyen előadásokról olvasva mindig felsóhajtok: de jó lett volna látnom ezeket! Ha akkor éltem volna, már és még színházjáró életkorban... Aztán rádöbbenek: pár év múlva végig kellett volna élnem (vagy nem végigélnem) a világháborút, Budapest ostromát. Inkább örülök annak, hogy legalább olvasni lehet róluk, és remélem, szép élménye volt a korabeli közönségnek. Köszönöm az érdekes kritikákat!
Ilyen előadásokról olvasva mindig felsóhajtok: de jó lett volna látnom ezeket! Ha akkor éltem volna, már és még színházjáró életkorban... Aztán rádöbbenek: pár év múlva végig kellett volna élnem (vagy nem végigélnem) a világháborút, Budapest ostromát. Inkább örülök annak, hogy legalább olvasni lehet róluk, és remélem, szép élménye volt a korabeli közönségnek. Köszönöm az érdekes kritikákat!
3049 Búbánat 2017-02-18 13:06:16 [Válasz erre: 3048 IVA 2017-02-18 04:39:16]
Erről az említett Margitszigeti Három a kislány előadásról (1941. július 24-31., augusztus 1-18; 20-24; 25-31.) így írt a korabeli sajtó: „A Három a kislányban (…) a fin du siécle romantikája Nádasdy Kálmán rendező jóvoltából ízléses este keretében búcsúzik: az előadás mozgalmas, színes, vidám, de nem hiányzik belőle a kegyelet és kiábrándulás fanyar elegyének zamata sem, miközben a szakmai kivitelezés profizmusát olyan közreműködők biztosítják, mint Pataky Kálmán, Honthy Hanna, Hámory Imre, Ajtay Andor, Medgyaszay Vilma, Barabás Sári és az előadás vezérkarának többi főfunkcionáriusa: Paul Tibor karmester, Vaszy Viktor karigazgató, Fülöp Zoltán díszlet-. Márk Tivadar jelmez- és Kornay János világítástervező.” /Forrás: Koltai Tamásné: A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938-1990, Szabad Tér Kiadó, Budapest - kézirat / „Tündérszép előadás, - páratlanul ötletes rendezés, a schönbrunni díszletek még a szigeti természetes díszleteket is megszégyenítik, olyan káprázatosan gyönyörűek. Különösen szemet gyönyörködtető az utolsó felvonásba beállított két nagy balettjelenet. Ez a rész, rendezésben és kiállításban egyaránt vetekszik a nagy amerikai revüfilmek hasonló jeleneteivel. Pataky Kálmán tökéletes Schubert, hangra és alakra egyaránt. A félszeg, pápaszemes zeneköltő figurájára aligha találtak volna Patakynál alkalmasabbat. A közönség honorálta is a hibátlan alakítást. A női főszereplők közül elsősorban Honthy Hannát kell kiemelnünk, aki ragyogó hangjával, stílusos játékával és nem utolsósorban a női körökben felszisszenést keltő pompás toalettjeivel – igazi Honthy-sikert arat. S még valakiről: Barabás Sáriról, erről az ibolyaszerénységű, bájos, szőke kislányról, aki eddig is felfedezgettek időnként s mintegy vállveregetésként havonta nagy jövőt jósoltak neki, most azonban: beérkezett." /Forrás: Hétfő, 1941. július 28. A fenti idézeteket a Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938-1993 (Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1995) kiadványból vettem át.
Erről az említett Margitszigeti Három a kislány előadásról (1941. július 24-31., augusztus 1-18; 20-24; 25-31.) így írt a korabeli sajtó: „A Három a kislányban (…) a fin du siécle romantikája Nádasdy Kálmán rendező jóvoltából ízléses este keretében búcsúzik: az előadás mozgalmas, színes, vidám, de nem hiányzik belőle a kegyelet és kiábrándulás fanyar elegyének zamata sem, miközben a szakmai kivitelezés profizmusát olyan közreműködők biztosítják, mint Pataky Kálmán, Honthy Hanna, Hámory Imre, Ajtay Andor, Medgyaszay Vilma, Barabás Sári és az előadás vezérkarának többi főfunkcionáriusa: Paul Tibor karmester, Vaszy Viktor karigazgató, Fülöp Zoltán díszlet-. Márk Tivadar jelmez- és Kornay János világítástervező.” /Forrás: Koltai Tamásné: A Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938-1990, Szabad Tér Kiadó, Budapest - kézirat / „Tündérszép előadás, - páratlanul ötletes rendezés, a schönbrunni díszletek még a szigeti természetes díszleteket is megszégyenítik, olyan káprázatosan gyönyörűek. Különösen szemet gyönyörködtető az utolsó felvonásba beállított két nagy balettjelenet. Ez a rész, rendezésben és kiállításban egyaránt vetekszik a nagy amerikai revüfilmek hasonló jeleneteivel. Pataky Kálmán tökéletes Schubert, hangra és alakra egyaránt. A félszeg, pápaszemes zeneköltő figurájára aligha találtak volna Patakynál alkalmasabbat. A közönség honorálta is a hibátlan alakítást. A női főszereplők közül elsősorban Honthy Hannát kell kiemelnünk, aki ragyogó hangjával, stílusos játékával és nem utolsósorban a női körökben felszisszenést keltő pompás toalettjeivel – igazi Honthy-sikert arat. S még valakiről: Barabás Sáriról, erről az ibolyaszerénységű, bájos, szőke kislányról, aki eddig is felfedezgettek időnként s mintegy vállveregetésként havonta nagy jövőt jósoltak neki, most azonban: beérkezett." /Forrás: Hétfő, 1941. július 28. A fenti idézeteket a Margitszigeti Szabadtéri Színpad története 1938-1993 (Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1995) kiadványból vettem át.
3048 IVA 2017-02-18 04:39:16
[u]Érdekességek a Három a kislány egykori előadásainak szereposztásaiból[/u] Alighanem a maga idejében is rendkívüli sztárparádénak számított – és mai szemmel is az – a darab [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=25139&kr=A_10_%3D%22H%C3%A1rom%20a%20kisl%C3%A1ny%22;1941. július 24-i előadása a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon[/url], Nádasdy Kálmán rendezésében, Fülöp Zoltán díszleteiben és Márk Tivadar jelmezeivel. Schubertet Pataky Kálmán énekelte, mellette Hámory Imre, Ajtay Andor, Szabó Miklós, Bánhidy László nevét én is hírességként ismertem meg. A női szereplők szereposztási sorrendjének hagyományán változtatva a Grisié szerepel az élen, nyilván megformálója, Honthy Hanna okán. De Médi alakítójának nevét sem kalapból sorsolhatták ki, amikor a fiatal primadonnára, Barabás Sárira osztották, aki később európai színpadok operacsillaga lett. A Tschöllnét éneklő Medgyaszay Vilma nevét és hangját az egész ország ismerhette, sokan ismerik ma is. Amint az még a szigeti színpad 1950-es, 1970-es gyakorlatában is hagyomány maradt, a táncbetétekben az Operaház élvonalbeli és legdekoratívabb balettművészei táncolták a szólókat: Szalay Karola, Goll Beatrix, Sallay Zoltán és az egyben koreográfus Brada Rezső. A [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=23083&kr=A_10_%3D%22H%C3%A1rom%20a%20kisl%C3%A1ny%22;Szegedi Állami Nemzeti Színház 1947. február 2-i bemutatóján[/url] (kerek 70 évvel ezelőtt) a nemrég elhunyt Zentai Anna énekelte Médi szerepét. Schwind, a festő alakítója, Nádas Tibor később az Operaház énekművésze volt.
[u]Érdekességek a Három a kislány egykori előadásainak szereposztásaiból[/u] Alighanem a maga idejében is rendkívüli sztárparádénak számított – és mai szemmel is az – a darab [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=25139&kr=A_10_%3D%22H%C3%A1rom%20a%20kisl%C3%A1ny%22;1941. július 24-i előadása a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon[/url], Nádasdy Kálmán rendezésében, Fülöp Zoltán díszleteiben és Márk Tivadar jelmezeivel. Schubertet Pataky Kálmán énekelte, mellette Hámory Imre, Ajtay Andor, Szabó Miklós, Bánhidy László nevét én is hírességként ismertem meg. A női szereplők szereposztási sorrendjének hagyományán változtatva a Grisié szerepel az élen, nyilván megformálója, Honthy Hanna okán. De Médi alakítójának nevét sem kalapból sorsolhatták ki, amikor a fiatal primadonnára, Barabás Sárira osztották, aki később európai színpadok operacsillaga lett. A Tschöllnét éneklő Medgyaszay Vilma nevét és hangját az egész ország ismerhette, sokan ismerik ma is. Amint az még a szigeti színpad 1950-es, 1970-es gyakorlatában is hagyomány maradt, a táncbetétekben az Operaház élvonalbeli és legdekoratívabb balettművészei táncolták a szólókat: Szalay Karola, Goll Beatrix, Sallay Zoltán és az egyben koreográfus Brada Rezső. A [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=23083&kr=A_10_%3D%22H%C3%A1rom%20a%20kisl%C3%A1ny%22;Szegedi Állami Nemzeti Színház 1947. február 2-i bemutatóján[/url] (kerek 70 évvel ezelőtt) a nemrég elhunyt Zentai Anna énekelte Médi szerepét. Schwind, a festő alakítója, Nádas Tibor később az Operaház énekművésze volt.
3047 Búbánat 2017-02-10 12:14:56
„Az operettműsorok felfrissüléséről” Rádióújság, 1959. december (A cikk szerzőjét nem tünteti fel a lap.) „Ha valami népszerű, az mindig szélsőséges vitákat fakaszt, - a nagyobb érdeklődés mögött sokfajta vélemény csatája húzódik meg. Így van ez a városban és falun egyaránt népszerű operett-műfajjal is. Az alábbi sorok csupán az operettek rádióbeli előadásaival kapcsolatos néhány kérdésről szólnak. Mert a rádióban is gyakran vannak viták s ezek most már nem annyira mennyiségi problémákról folynak, hanem inkább minőségiekről, azaz, hogy elég változatosak-e pl. az operettrészleteket sugárzó adások, kielégítőek-e a közvetítések művészi és felvételtechnikai körülményei. A kérdésekre a választ az az elhatározás adja meg, amely szerint a Rádió zenei osztálya revízió alá fogja a meglevő operettfelvételeket, fokozatosan kiiktatja a műsorból az elavultakat és a tervek szerint 2-3 éven belül egyrészt korszerű felvételekkel pótolja a selejteseket, másrészt pótolja a klasszikus operettirodalom egyes hiányzó részleteit. Miért tart ez ilyen soká? – kérdezhetné valaki. A viszonylag hosszú időtartamra azért van szükség, mert az új felvételek elkészítése jelentős költséget igényel, hisz az operett elemi követelménye a színes, dús hangzás, ez pedig nagy zenei apparátusok (nagyzenekar, kórus stb.) felhasználását teszi szükségessé. Másfajta előkészítést igényel a századeleji és különösen az 1920-30-as operett-termés feldolgozása. Itt ugyanis a legtöbb esetben hangszerelési és harmonizálási avultságokat kell kiküszöbölni, vagyis a zenei anyag megtartja eredeti és népszerű dallam-vázát, de új, csillogóbb köntösben jelenik meg. Bizonyos, hogy a helyes célkitűzések megvalósítása döntően áll vagy bukik az új felvételek előadóművészeinek kiválasztásán is. Nem lehet elhallgatni ugyanis, hogy több év művészileg ellenőrizhetetlen ún. esztrádműsora olcsó eszközök alkalmazására késztette még azoknak a jelentősebb művészeknek egyikét-másikát is, akiknek különben jelentős érdemei voltak az operett népszerűsítése terén. Sajnos, az ilyen kétes hatások jónéhány rádiófelvételen is tapasztalhatók. Bár maga az operett-műfaj a vidámság jegyében fogant és éltető eleme a humor, a gúny, a móka, - még színpadi előadáskor is az alapvető zenei koncepciónak kell alávetni minden más műfaji elemet. Természetes, hogy ez különösen vonatkozik a rádióelőadásra. A lényeg mindig a zenei megjelenési forma, - az előadó számára egyetlen lehetőség a zenei anyagban kifejezésre jutó karakter-elemek megragadása. Egy szerelmi duett érzelmessége a mikrofonban nem teremtődik meg semmiféle érzelgős-giccses elnyújtásokkal… A karmester szerepe pedig egyenesen azonos értékű az operáéval. A Rádió tapasztalata az, hogy nem feltétlenül ’speciális operettkarmesterek’ kellenek, akik rossz hagyományok lerakódásait olcsó patronok segítségével ültetik át egy esetleg százszor leforgatásra kerülő felvételre, hanem a műfajt érzékelő, értő olyan muzsikusok, akik az operett-formán belül mindennek ismerik a helyes arányát és helyét. Mivel a Rádiónk rendelkezik a megfelelő feltételekkel – kitűnő szimfonikus zenekar és kórus, nagyot fejlődött felvételi technika és sok-sok ’személyes’, a művészekkel kapcsolatos tapasztalat – a hallgató sokat remélhet az operettműsorok küszöbönálló felfrissítésétől.”
„Az operettműsorok felfrissüléséről” Rádióújság, 1959. december (A cikk szerzőjét nem tünteti fel a lap.) „Ha valami népszerű, az mindig szélsőséges vitákat fakaszt, - a nagyobb érdeklődés mögött sokfajta vélemény csatája húzódik meg. Így van ez a városban és falun egyaránt népszerű operett-műfajjal is. Az alábbi sorok csupán az operettek rádióbeli előadásaival kapcsolatos néhány kérdésről szólnak. Mert a rádióban is gyakran vannak viták s ezek most már nem annyira mennyiségi problémákról folynak, hanem inkább minőségiekről, azaz, hogy elég változatosak-e pl. az operettrészleteket sugárzó adások, kielégítőek-e a közvetítések művészi és felvételtechnikai körülményei. A kérdésekre a választ az az elhatározás adja meg, amely szerint a Rádió zenei osztálya revízió alá fogja a meglevő operettfelvételeket, fokozatosan kiiktatja a műsorból az elavultakat és a tervek szerint 2-3 éven belül egyrészt korszerű felvételekkel pótolja a selejteseket, másrészt pótolja a klasszikus operettirodalom egyes hiányzó részleteit. Miért tart ez ilyen soká? – kérdezhetné valaki. A viszonylag hosszú időtartamra azért van szükség, mert az új felvételek elkészítése jelentős költséget igényel, hisz az operett elemi követelménye a színes, dús hangzás, ez pedig nagy zenei apparátusok (nagyzenekar, kórus stb.) felhasználását teszi szükségessé. Másfajta előkészítést igényel a századeleji és különösen az 1920-30-as operett-termés feldolgozása. Itt ugyanis a legtöbb esetben hangszerelési és harmonizálási avultságokat kell kiküszöbölni, vagyis a zenei anyag megtartja eredeti és népszerű dallam-vázát, de új, csillogóbb köntösben jelenik meg. Bizonyos, hogy a helyes célkitűzések megvalósítása döntően áll vagy bukik az új felvételek előadóművészeinek kiválasztásán is. Nem lehet elhallgatni ugyanis, hogy több év művészileg ellenőrizhetetlen ún. esztrádműsora olcsó eszközök alkalmazására késztette még azoknak a jelentősebb művészeknek egyikét-másikát is, akiknek különben jelentős érdemei voltak az operett népszerűsítése terén. Sajnos, az ilyen kétes hatások jónéhány rádiófelvételen is tapasztalhatók. Bár maga az operett-műfaj a vidámság jegyében fogant és éltető eleme a humor, a gúny, a móka, - még színpadi előadáskor is az alapvető zenei koncepciónak kell alávetni minden más műfaji elemet. Természetes, hogy ez különösen vonatkozik a rádióelőadásra. A lényeg mindig a zenei megjelenési forma, - az előadó számára egyetlen lehetőség a zenei anyagban kifejezésre jutó karakter-elemek megragadása. Egy szerelmi duett érzelmessége a mikrofonban nem teremtődik meg semmiféle érzelgős-giccses elnyújtásokkal… A karmester szerepe pedig egyenesen azonos értékű az operáéval. A Rádió tapasztalata az, hogy nem feltétlenül ’speciális operettkarmesterek’ kellenek, akik rossz hagyományok lerakódásait olcsó patronok segítségével ültetik át egy esetleg százszor leforgatásra kerülő felvételre, hanem a műfajt érzékelő, értő olyan muzsikusok, akik az operett-formán belül mindennek ismerik a helyes arányát és helyét. Mivel a Rádiónk rendelkezik a megfelelő feltételekkel – kitűnő szimfonikus zenekar és kórus, nagyot fejlődött felvételi technika és sok-sok ’személyes’, a művészekkel kapcsolatos tapasztalat – a hallgató sokat remélhet az operettműsorok küszöbönálló felfrissítésétől.”
3046 zenebaratmonika 2017-02-10 01:22:03
Mint tudjuk, az operett megosztó műfaj, az 1960-as években nem igen volt népszerű. Egy vélemény ebből az időből: A Hét 1967/2 Pesti o p e r e t t November közepén a Kultúra és Pihenés Parkjában vendégszerepelt a budapesti Fővárosi Operettszínház. Nem előszőr és aligha utoljára. Magyarlakta vidékünkön az operettnek legendája és hatalmas közönsége van. Erről tanúskodik a pestiek legutóbbi nyolc vendégjátéka is, amely mintegy tízezer főnyi közönséget mozgatott meg ötven vagy száz?) kilométeres körzetből Vegig a nagy sztárok közül csak a „nagy Latyť‘ volt Itt, Honthy, Rátonyi, Feleky, Sárdy hiányzott. Igaz, itt volt Fónay meg Zentay Anna, Mednyánszky Agi meg Lehoczky Zsuzsa, no meg a „kis látyi“ hogy csak néhány nevet említsünk a második garnitúrából. De minden névnél jobban vonzotta a közönséget maga az operett, mégpedig az operettnek az a válfaja, amelyet általában „magyar operett" névvel szokás jelölni. Őszintén be kell vallanom, a Kálmán- muzsikából én jóformán csak az „Obsitos"-beli Andris dalát szeretem — azt, amelyet a közönség a legkevésbé ismer. Az operett nyárspolgári műfaj, s én az idetartozó muzsikusok megválogatásában stílszerűen nyárspolgár vagyok: lokálpatrióta. Mint valamikori komáromi kisdiák Lehár Ferencet kedvelem a leginkább, s mint a harmincas évek egy nagysikerű „Gül-baba“-előadásának gyereknézője Huszka Jenőt. A többiek csaknem mind hidegen hagynak: Kálmán Imre „magyaros“ dallamvilágát erőszakoltnak, torznak, hígnak, porcukrosnak érzem, csak ritkán ragad meg belőle egy-egy foszlány; Jacobi „Leányvásár“-ja és „Sybill“-je is hasonlóan hat rám; a dzsessz felé kacsíngató Ábrahám Pálban van valami, ami fölfigyeltet, de az a valami éppen nem magyar; Szirmai Albert néhány kedves melódiája sem zsong vissza bennem sokáig .. . A pestiek Kálmán „Marica grófnő"-lével és a francia Hervé „Lili" című operettjével jőttek. A szervezők tudták, ml kell a jónépnek, s hogy a Kultúra és Pihenés Parkja óriást esztrádtermét minél jobban megtöltsék, a „Maricá"-t hétközben, a „Lili'-t pedig szombaton és vasárnap tűzték műsorra. Kálmán operettjét így is sokkal többen nézték meg, mint a Hervé-darabot, noha ez utóbbiban mind a két Latabár szerepelt, míg a „Maricá"-ban csak az ifjabb. Vendég szereplő együttes és a megelégedettségtől tomboló közönség nemigen szokta meg az ilyen hangú színházt levelet. Nem is akarok én ünneprontó lenni; egyszerűen meg kellett írnom, ami az operettel és az operett-publikummal kapcsolatban hosszú évek óta nyomja a szivemet. A pestiek vendégjátéka engem is iól elszórakoztatott. A színészgárda nem annyira a hangjával, mint inkább temperamentumos, lelkes játékával, tréfacsináló kedvével bizonyította be, hogy érti a mesterségét, hogy az olykor giccs-ízü papírfigurákból is telivér alakokat képes formálni. Az együttes egyik-másik tagja igazán nagy művész, aki a saját egyéniségét a darab kínálta szereppel ötvözve maradandó élményt nyújt a nézőnek. Még a magamfajta operett-allergiás nézőnek ts. All ez elsősorban a két Latabár Kálmánra, az idősebbre, aki a „Lili“ öreg grófját alakította ellenállhatatlan humorral, s az ifjabbra, aki a „Marica grófnő" Zsupán-szerepében volt egészen kiváló, valamint a „Lili“ Mademoiselle jét alakító Zentay Annára. A főszereplők csaknem kivétel nélkül a fiatalabb gárdához tartoztak, s megnyugtató, hogy a nagy sztárok helyébe nem kevésbé tehetséges primadonnák, szubrettek, bonvivánok és táncoskomikusok lépnek Megnyugtató, mert az operettnek minálunk előreláthatóan még évtizedekig lesz közönsége, s ha így igaz, nem kívánhatunk egyebet, mint hogy a néző ezt a könnyed műfajt a pestiekéhez hasonló, könnyed, charme-mal teli tolmácsolásban élvezhesse. Mikóts I. Róbert
Mint tudjuk, az operett megosztó műfaj, az 1960-as években nem igen volt népszerű. Egy vélemény ebből az időből: A Hét 1967/2 Pesti o p e r e t t November közepén a Kultúra és Pihenés Parkjában vendégszerepelt a budapesti Fővárosi Operettszínház. Nem előszőr és aligha utoljára. Magyarlakta vidékünkön az operettnek legendája és hatalmas közönsége van. Erről tanúskodik a pestiek legutóbbi nyolc vendégjátéka is, amely mintegy tízezer főnyi közönséget mozgatott meg ötven vagy száz?) kilométeres körzetből Vegig a nagy sztárok közül csak a „nagy Latyť‘ volt Itt, Honthy, Rátonyi, Feleky, Sárdy hiányzott. Igaz, itt volt Fónay meg Zentay Anna, Mednyánszky Agi meg Lehoczky Zsuzsa, no meg a „kis látyi“ hogy csak néhány nevet említsünk a második garnitúrából. De minden névnél jobban vonzotta a közönséget maga az operett, mégpedig az operettnek az a válfaja, amelyet általában „magyar operett" névvel szokás jelölni. Őszintén be kell vallanom, a Kálmán- muzsikából én jóformán csak az „Obsitos"-beli Andris dalát szeretem — azt, amelyet a közönség a legkevésbé ismer. Az operett nyárspolgári műfaj, s én az idetartozó muzsikusok megválogatásában stílszerűen nyárspolgár vagyok: lokálpatrióta. Mint valamikori komáromi kisdiák Lehár Ferencet kedvelem a leginkább, s mint a harmincas évek egy nagysikerű „Gül-baba“-előadásának gyereknézője Huszka Jenőt. A többiek csaknem mind hidegen hagynak: Kálmán Imre „magyaros“ dallamvilágát erőszakoltnak, torznak, hígnak, porcukrosnak érzem, csak ritkán ragad meg belőle egy-egy foszlány; Jacobi „Leányvásár“-ja és „Sybill“-je is hasonlóan hat rám; a dzsessz felé kacsíngató Ábrahám Pálban van valami, ami fölfigyeltet, de az a valami éppen nem magyar; Szirmai Albert néhány kedves melódiája sem zsong vissza bennem sokáig .. . A pestiek Kálmán „Marica grófnő"-lével és a francia Hervé „Lili" című operettjével jőttek. A szervezők tudták, ml kell a jónépnek, s hogy a Kultúra és Pihenés Parkja óriást esztrádtermét minél jobban megtöltsék, a „Maricá"-t hétközben, a „Lili'-t pedig szombaton és vasárnap tűzték műsorra. Kálmán operettjét így is sokkal többen nézték meg, mint a Hervé-darabot, noha ez utóbbiban mind a két Latabár szerepelt, míg a „Maricá"-ban csak az ifjabb. Vendég szereplő együttes és a megelégedettségtől tomboló közönség nemigen szokta meg az ilyen hangú színházt levelet. Nem is akarok én ünneprontó lenni; egyszerűen meg kellett írnom, ami az operettel és az operett-publikummal kapcsolatban hosszú évek óta nyomja a szivemet. A pestiek vendégjátéka engem is iól elszórakoztatott. A színészgárda nem annyira a hangjával, mint inkább temperamentumos, lelkes játékával, tréfacsináló kedvével bizonyította be, hogy érti a mesterségét, hogy az olykor giccs-ízü papírfigurákból is telivér alakokat képes formálni. Az együttes egyik-másik tagja igazán nagy művész, aki a saját egyéniségét a darab kínálta szereppel ötvözve maradandó élményt nyújt a nézőnek. Még a magamfajta operett-allergiás nézőnek ts. All ez elsősorban a két Latabár Kálmánra, az idősebbre, aki a „Lili“ öreg grófját alakította ellenállhatatlan humorral, s az ifjabbra, aki a „Marica grófnő" Zsupán-szerepében volt egészen kiváló, valamint a „Lili“ Mademoiselle jét alakító Zentay Annára. A főszereplők csaknem kivétel nélkül a fiatalabb gárdához tartoztak, s megnyugtató, hogy a nagy sztárok helyébe nem kevésbé tehetséges primadonnák, szubrettek, bonvivánok és táncoskomikusok lépnek Megnyugtató, mert az operettnek minálunk előreláthatóan még évtizedekig lesz közönsége, s ha így igaz, nem kívánhatunk egyebet, mint hogy a néző ezt a könnyed műfajt a pestiekéhez hasonló, könnyed, charme-mal teli tolmácsolásban élvezhesse. Mikóts I. Róbert
3045 Búbánat 2017-02-08 11:58:16
1978. június 11. - Népszava Zenés színház a televízióban "A Zenés Tv Színház tegnap esti adása, Suppé: Boccaccio című operettjének televíziós változata a műfaj néhány általános kérdéséhez, ellentmondásához juttat — jó alkalom kínálkozik kifejtésükre. Eldöntöttnek tekinthető a dolognak az a része, hogy film vagy televíziós változat esetében szükséges és hasznos a mű dramaturgiai átalakítása a műfaj követelményei szerint. Ez egyaránt igaz zenés és nem zenés drámai művek esetében — ha egyszer nem a mű színházi közvetítéséről, hanem műfaji változatáról van szó. Suppé Boccacciójának e mostani verziója a tizenhét év előtti, emlékezetes operettszínházi felújítás folytatása. Operettjátszásunk megújulásának egyik gyökere nyúlik vissza ahhoz az előadáshoz. A televíziós változat (Kardos G. György forgatókönyve, Seregi László rendezése — s engedtessék meg a népes alkotó- csoport többi tagja nevének mellőzése ezúttal) érdekesen, szellemesen bontja fel a színpadi dramaturgiát képi dramaturgiává. Ennyiben nem vét az elsődleges érték, a zene ellen — a képekké bontás általában nem okoz zenei szétzilálást. Ennyiben — nem. Mert egyébként vét, s nem első ízben. Meglehet, világszerte általános (operafilmektől átvett) szokást követünk — mégis éppen ez ellen kívánok szólni. Ideje volna átadni a múltnak ezt a mind kevésbé indokolható gyakorlatot. Az értékelőnek nem feladata a szereposztás — itt azonban tartalmi lényeghez érkeztünk. Helyes megítélés csakis zenei alapállásból elképzelhető — és a műfajnál (a televíziós műfajnál) gyakran itt történik a legtöbb hiba. Képi, drámaátszerkesztési, játékmegfontolásokból keresgélik össze az ernyőn megjelenő színészegyéniségeket (hozzáteszem: meglehetősen közhelyes, fantáziaszegény módszerekkel), majd a figurák vélt színészmegfelelői mögé alkalmazzák hol a színészek, hol a figurák vélt énekes megfelelőit, megoldhatatlan szinkronnehézségekkel terhelve a megvalósítást. Azt feltételezik, hogy jó játékillúziókat keltenek — észre sem véve közben, hogy tönkrerombolják a zenei illúziókat, zavarják a zenei élményt. Nem azt veszítjük el a réven, amit a vámon megőrizni kívántunk, hanem sokkal többet. Ráadásul még ez a gyakorlat is többszörösen következetlen.Elsőrendű színész-operaénekeseket hangháttérnek pazarolunk el; énekes színészeket még jobb énekesekkel pótolunk, másokat — nehezen megérthető döntések szerint — saját hangon szólaltatunk meg; végül zeneileg a legkevésbé sem meggyőző, kiváló és kevésbé kiváló prózai színészeket alkalmazunk elsőrendűen zenés feladatokra. (Természetesen nem sorolom az ellentmondások közé, hogy operettben, esetleg operában is adódó prózai szerepet jó prózai színészre bíznak.) Tesszük mindezt ma, amikor zenés színházainkban mind nagyobb a hangsúly a meggyőző játékon és megjelenésen és — jó érzéssel mondhatjuk — énekművészeink sokasága játékban és megjelenésben teljes értékű, illúziókeltő. Ugyan miért szükséges megalkudnunk a televízió inspekciós bájképviselőjével Fiametta operai igényű szerepében? Valakivel, akinek az énekes gesztusvilágról, az éneklés közbeni meggyőző magatartásról halvány sejtelme nincs. Miért kell e műben egyáltalán találkoznunk, amikor, szerencsére, rendelkezünk mindenben a szerepre termett, alkatban, hangban kiváló, szép, fiatal énekművészekkel? (Arról azután már nem a színésznő tehet, hogy forró csókban forr össze partnerével, magyarán be van fogva a szája, miközben duettje — zeneileg — éppen kitartott magas hangnál tart.) Kérdések özöne kínálkozik: miért láthatatlan egy olyan ismerten jó színész -operaénekes, mint Palcsó Sándor, egy neki tökéletesen megfelelő szerep mögött. A személyükben is megjelenő opera- és operettművészek (Lehoczky Éva, Nádas Tibor, Maros Gábor vagy az éneklésben otthonos Tímár Béla és mások) meggyőzően bizonyítják, hogy zeneileg összehasonlíthatatlanul jobb megoldás kínálkozik énekes színészekkel. (A zeneileg képzett, énekhez értő művészt önmagával szinkronizálni azután tökéletesen lehetséges — a hallgató-néző élményének rontása nélkül. Ez egyébként, sokadjára, a Boccacciónál is bebizonyosodik.) Nem egy sok megoldásában rokonszenves klasszikus operettverziót, hanem egy hibássá vált megrögzöttséget kívántam bírálni. Miért éppen most? Mert kiváló és gyengébb előzmények után, körülbelül most vált időszerűvé. Most rendelkezünk megfelelő erőkkel a javasolt megoldáshoz, és most vált a korábbi módszer fölösleges automatizmussá. Egy bizonyos: a Zenés Tv Színház alapállása is csak zenei lehet. Pontosabban: lehet más is — de csak a mű és élvezői kárára." /Rajk András /
1978. június 11. - Népszava Zenés színház a televízióban "A Zenés Tv Színház tegnap esti adása, Suppé: Boccaccio című operettjének televíziós változata a műfaj néhány általános kérdéséhez, ellentmondásához juttat — jó alkalom kínálkozik kifejtésükre. Eldöntöttnek tekinthető a dolognak az a része, hogy film vagy televíziós változat esetében szükséges és hasznos a mű dramaturgiai átalakítása a műfaj követelményei szerint. Ez egyaránt igaz zenés és nem zenés drámai művek esetében — ha egyszer nem a mű színházi közvetítéséről, hanem műfaji változatáról van szó. Suppé Boccacciójának e mostani verziója a tizenhét év előtti, emlékezetes operettszínházi felújítás folytatása. Operettjátszásunk megújulásának egyik gyökere nyúlik vissza ahhoz az előadáshoz. A televíziós változat (Kardos G. György forgatókönyve, Seregi László rendezése — s engedtessék meg a népes alkotó- csoport többi tagja nevének mellőzése ezúttal) érdekesen, szellemesen bontja fel a színpadi dramaturgiát képi dramaturgiává. Ennyiben nem vét az elsődleges érték, a zene ellen — a képekké bontás általában nem okoz zenei szétzilálást. Ennyiben — nem. Mert egyébként vét, s nem első ízben. Meglehet, világszerte általános (operafilmektől átvett) szokást követünk — mégis éppen ez ellen kívánok szólni. Ideje volna átadni a múltnak ezt a mind kevésbé indokolható gyakorlatot. Az értékelőnek nem feladata a szereposztás — itt azonban tartalmi lényeghez érkeztünk. Helyes megítélés csakis zenei alapállásból elképzelhető — és a műfajnál (a televíziós műfajnál) gyakran itt történik a legtöbb hiba. Képi, drámaátszerkesztési, játékmegfontolásokból keresgélik össze az ernyőn megjelenő színészegyéniségeket (hozzáteszem: meglehetősen közhelyes, fantáziaszegény módszerekkel), majd a figurák vélt színészmegfelelői mögé alkalmazzák hol a színészek, hol a figurák vélt énekes megfelelőit, megoldhatatlan szinkronnehézségekkel terhelve a megvalósítást. Azt feltételezik, hogy jó játékillúziókat keltenek — észre sem véve közben, hogy tönkrerombolják a zenei illúziókat, zavarják a zenei élményt. Nem azt veszítjük el a réven, amit a vámon megőrizni kívántunk, hanem sokkal többet. Ráadásul még ez a gyakorlat is többszörösen következetlen.Elsőrendű színész-operaénekeseket hangháttérnek pazarolunk el; énekes színészeket még jobb énekesekkel pótolunk, másokat — nehezen megérthető döntések szerint — saját hangon szólaltatunk meg; végül zeneileg a legkevésbé sem meggyőző, kiváló és kevésbé kiváló prózai színészeket alkalmazunk elsőrendűen zenés feladatokra. (Természetesen nem sorolom az ellentmondások közé, hogy operettben, esetleg operában is adódó prózai szerepet jó prózai színészre bíznak.) Tesszük mindezt ma, amikor zenés színházainkban mind nagyobb a hangsúly a meggyőző játékon és megjelenésen és — jó érzéssel mondhatjuk — énekművészeink sokasága játékban és megjelenésben teljes értékű, illúziókeltő. Ugyan miért szükséges megalkudnunk a televízió inspekciós bájképviselőjével Fiametta operai igényű szerepében? Valakivel, akinek az énekes gesztusvilágról, az éneklés közbeni meggyőző magatartásról halvány sejtelme nincs. Miért kell e műben egyáltalán találkoznunk, amikor, szerencsére, rendelkezünk mindenben a szerepre termett, alkatban, hangban kiváló, szép, fiatal énekművészekkel? (Arról azután már nem a színésznő tehet, hogy forró csókban forr össze partnerével, magyarán be van fogva a szája, miközben duettje — zeneileg — éppen kitartott magas hangnál tart.) Kérdések özöne kínálkozik: miért láthatatlan egy olyan ismerten jó színész -operaénekes, mint Palcsó Sándor, egy neki tökéletesen megfelelő szerep mögött. A személyükben is megjelenő opera- és operettművészek (Lehoczky Éva, Nádas Tibor, Maros Gábor vagy az éneklésben otthonos Tímár Béla és mások) meggyőzően bizonyítják, hogy zeneileg összehasonlíthatatlanul jobb megoldás kínálkozik énekes színészekkel. (A zeneileg képzett, énekhez értő művészt önmagával szinkronizálni azután tökéletesen lehetséges — a hallgató-néző élményének rontása nélkül. Ez egyébként, sokadjára, a Boccacciónál is bebizonyosodik.) Nem egy sok megoldásában rokonszenves klasszikus operettverziót, hanem egy hibássá vált megrögzöttséget kívántam bírálni. Miért éppen most? Mert kiváló és gyengébb előzmények után, körülbelül most vált időszerűvé. Most rendelkezünk megfelelő erőkkel a javasolt megoldáshoz, és most vált a korábbi módszer fölösleges automatizmussá. Egy bizonyos: a Zenés Tv Színház alapállása is csak zenei lehet. Pontosabban: lehet más is — de csak a mű és élvezői kárára." /Rajk András /
3044 zenebaratmonika 2017-02-07 18:26:01 [Válasz erre: 3043 szálkák 2017-02-07 18:17:44]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w;Hawaii [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w;Hawaii [/url]
3043 szálkák 2017-02-07 18:17:44 [Válasz erre: 3042 szálkák 2017-02-07 18:16:04]
'Keresd meg a hibát' topik van?
'Keresd meg a hibát' topik van?
3042 szálkák 2017-02-07 18:16:04 [Válasz erre: 3041 zenebaratmonika 2017-02-07 17:38:13]
Nekem sem sikerült mindig. Ha jól fejtettem meg, az első kísérletnél az első 'url' után van egy betűköz a szögletes zárójel előtt, a másodiknál egy szögletes zárójel hiányzik, a harmadiknál nem írtál kattintható szöveget (talán).
Nekem sem sikerült mindig. Ha jól fejtettem meg, az első kísérletnél az első 'url' után van egy betűköz a szögletes zárójel előtt, a másodiknál egy szögletes zárójel hiányzik, a harmadiknál nem írtál kattintható szöveget (talán).
3041 zenebaratmonika 2017-02-07 17:38:13
Már megint nem stimmel az átküldés, megváltoztatták?
Már megint nem stimmel az átküldés, megváltoztatták?
3040 zenebaratmonika 2017-02-07 17:37:27
[url]https://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w[/url]
