2809 zenebaratmonika 2016-09-03 16:56:32 [Válasz erre: 2807 Edmond Dantes 2016-09-03 15:23:02]
Hát az lehetne mex, hogy a legjobb librettós operettjébe beletennénk az összes Budai Dénes vagy Gyöngy Pál slágert....szóval tényleg ez értelmét vesztené, mert talán bele se illenének a dalok a szövegkörnyezetbe. Esetleg egy új librettóba kerülnének ezek a dalok belevágva.. kérdés ki írná meg a darabot. Ezek alapján még mindig az opeettgála lenne a legjobb,.Honthy előszeretettel énekelte Buday és Lajtai dalait, meg másokét is. Akkor talán ez lehetne a címe, Honthy Hanna életéről szóló színdarab készülne és benne kedvenc dalait adná elő egy "hasonmás"... fogalmam sincs ki lenne az illető. Erre talán még mennének is az idősebbek.
Hát az lehetne mex, hogy a legjobb librettós operettjébe beletennénk az összes Budai Dénes vagy Gyöngy Pál slágert....szóval tényleg ez értelmét vesztené, mert talán bele se illenének a dalok a szövegkörnyezetbe. Esetleg egy új librettóba kerülnének ezek a dalok belevágva.. kérdés ki írná meg a darabot. Ezek alapján még mindig az opeettgála lenne a legjobb,.Honthy előszeretettel énekelte Buday és Lajtai dalait, meg másokét is. Akkor talán ez lehetne a címe, Honthy Hanna életéről szóló színdarab készülne és benne kedvenc dalait adná elő egy "hasonmás"... fogalmam sincs ki lenne az illető. Erre talán még mennének is az idősebbek.
2808 Edmond Dantes 2016-09-03 15:28:32 [Válasz erre: 2801 smaragd 2016-09-02 01:05:03]
Nagy tétben fogadnék, hogy MR archívuma kincsesbánya, ahol úgyszólván minden és mindenki megvan, ami és aki számít. Alkalmas szerkesztő mindent fellelne-bemutatna, feltéve, hogy valamekkora valós közönségigény van ezekre az archív felvételekre, amiket ráadásul a mai technikával lehetséges volna digitalzálni--->élvezhetőbbé tenni, ahogyan régi filmeket és zenéjüket.
Nagy tétben fogadnék, hogy MR archívuma kincsesbánya, ahol úgyszólván minden és mindenki megvan, ami és aki számít. Alkalmas szerkesztő mindent fellelne-bemutatna, feltéve, hogy valamekkora valós közönségigény van ezekre az archív felvételekre, amiket ráadásul a mai technikával lehetséges volna digitalzálni--->élvezhetőbbé tenni, ahogyan régi filmeket és zenéjüket.
2807 Edmond Dantes 2016-09-03 15:23:02 [Válasz erre: 2797 zenebaratmonika 2016-08-31 23:36:25]
Buday Dénes: kb. ugyanazt mondjuk. 1-2 sláger nem tart el 1-1 operettet szériában. "... talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek."...ezt sajnos nem tudom értelmezni. a) 1 db. operettgála est lenne? Olyanok vannak szép számmal, ha nem is kimondottan egy (1) szerző köré szervezve. vagy b) összeollózni sok Buday-slágert egy "tető" alá = egy operettnyi Buday-nóta valamilyen szövegkönyvre? Ahhoz gondolom a jogutódok engedélye is kellene + ütős librettó (ahhoz meg Kellér)...és talán már úgy sem lenne (szériában) eladható. Eme "saláta"műfaj "klasszikusa" a Három a kislány, amit meg nem néznék noha vagy talán éppen azért, mivel Schubert dalai és sok más műve szívemhez igen közel állnak. Gyöngy Pálról se gondolnám, hogy bármely "egész estése" kelendő portéka lenne manapság, ahogyan a korábban felsorolt szerzők-művek túlnyomó többsége sem. Talán ha akadna és lenne mai ízlés mellett tömegigény egy Honthy-szerű és Honthy (plusz Feleki) kaliberű figurára, meg lehetne próbálni pl. a Három tavaszt, amit éppen ők (és úgy tudom, "ráadásképpen") Petress Zsuzsa tettek tartós sikerré meg persze a korszellem és -ízlés.
Buday Dénes: kb. ugyanazt mondjuk. 1-2 sláger nem tart el 1-1 operettet szériában. "... talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek."...ezt sajnos nem tudom értelmezni. a) 1 db. operettgála est lenne? Olyanok vannak szép számmal, ha nem is kimondottan egy (1) szerző köré szervezve. vagy b) összeollózni sok Buday-slágert egy "tető" alá = egy operettnyi Buday-nóta valamilyen szövegkönyvre? Ahhoz gondolom a jogutódok engedélye is kellene + ütős librettó (ahhoz meg Kellér)...és talán már úgy sem lenne (szériában) eladható. Eme "saláta"műfaj "klasszikusa" a Három a kislány, amit meg nem néznék noha vagy talán éppen azért, mivel Schubert dalai és sok más műve szívemhez igen közel állnak. Gyöngy Pálról se gondolnám, hogy bármely "egész estése" kelendő portéka lenne manapság, ahogyan a korábban felsorolt szerzők-művek túlnyomó többsége sem. Talán ha akadna és lenne mai ízlés mellett tömegigény egy Honthy-szerű és Honthy (plusz Feleki) kaliberű figurára, meg lehetne próbálni pl. a Három tavaszt, amit éppen ők (és úgy tudom, "ráadásképpen") Petress Zsuzsa tettek tartós sikerré meg persze a korszellem és -ízlés.
2806 zenebaratmonika 2016-09-03 12:38:05 [Válasz erre: 2805 smaragd 2016-09-03 11:27:31]
Köszi, különben már én ezt pár hónapja észrevettem, van egy német dokumentumfilm ugye Ábrahám Pálról is, sőt a németek másik nagy kedvencéről Robert Stolzról is, aki bár osztrákként született, Németországban lett népszerű. Sajnos egyikhez sincs magyar felirat, jó lenne, ha legalább a Kálmán és az Ábrahám filmet feliratoznák magyarul, és hát le is illene adni őket a televízióban. https://www.youtube.com/watch?v=20g0h5Efk5M A Stolz filmben 16.40 után szóba kerül Einzi Stolz is, akinél megbújt Ábrahám Pál is 1940 körül, mielőtt kiment Amerikába, sajnos nem értem mit mondanak, de később Einzi Stolz 5. felesége lett, Kálmán Imrével is találkoztak kint. Ez érdekes történet lenne, de sajna egy magyar cikket se találtam a témáról.
Köszi, különben már én ezt pár hónapja észrevettem, van egy német dokumentumfilm ugye Ábrahám Pálról is, sőt a németek másik nagy kedvencéről Robert Stolzról is, aki bár osztrákként született, Németországban lett népszerű. Sajnos egyikhez sincs magyar felirat, jó lenne, ha legalább a Kálmán és az Ábrahám filmet feliratoznák magyarul, és hát le is illene adni őket a televízióban. https://www.youtube.com/watch?v=20g0h5Efk5M A Stolz filmben 16.40 után szóba kerül Einzi Stolz is, akinél megbújt Ábrahám Pál is 1940 körül, mielőtt kiment Amerikába, sajnos nem értem mit mondanak, de később Einzi Stolz 5. felesége lett, Kálmán Imrével is találkoztak kint. Ez érdekes történet lenne, de sajna egy magyar cikket se találtam a témáról.
2805 smaragd 2016-09-03 11:27:31
Bevallom, nem néztem meg most az előzményeket, hogy szerepelt-e már ez a videó ezen a fórumon, de abban az esetben is érdekes és érdemes újra megtekinteni: [url]https://youtu.be/p0WfZBgQU7w;"Emmerich Kalman" 3sat[/url]
Bevallom, nem néztem meg most az előzményeket, hogy szerepelt-e már ez a videó ezen a fórumon, de abban az esetben is érdekes és érdemes újra megtekinteni: [url]https://youtu.be/p0WfZBgQU7w;"Emmerich Kalman" 3sat[/url]
2804 zenebaratmonika 2016-09-02 09:29:53 [Válasz erre: 2803 zenebaratmonika 2016-09-02 09:27:44]
Kérjük a Csókolj meg Katámat és a Hawaii rózsáját... legalább valahol meg lehetne nézni...
Kérjük a Csókolj meg Katámat és a Hawaii rózsáját... legalább valahol meg lehetne nézni...
2803 zenebaratmonika 2016-09-02 09:27:44 [Válasz erre: 2802 Búbánat 2016-09-02 07:49:16]
Jelenleg az olimpia ismétlése megy ott. Igazából fogalmam se volt, hogy mi lesz rajta, köszi. Persze nem csak a magyar, hanem a külföldi operettek, musicalak is jók lennének, a lényeg hogy minél több és minél változatosabb legyen a zenei kínálat.
Jelenleg az olimpia ismétlése megy ott. Igazából fogalmam se volt, hogy mi lesz rajta, köszi. Persze nem csak a magyar, hanem a külföldi operettek, musicalak is jók lennének, a lényeg hogy minél több és minél változatosabb legyen a zenei kínálat.
2802 Búbánat 2016-09-02 07:49:16 [Válasz erre: 2800 zenebaratmonika 2016-09-02 00:06:07]
Heteken belül indul a Magyar Televízió új, ismeretterjesztő és kulturális csatornája: M5 - a tudomány, a földrajz, a nyelvoktatás, mellett a magyar kultúrát és művészetet karolja fel a köztévén. Az M5 csatornaigazgatója, Dér Ágnes nyilatkozta: „Minden este hétkor nálunk is lesz híradó, de ez a félóra is a kultúráról fog szólni. Majd koncertek, opera-, operett-, balett- és színházi előadások váltják egymást. Ez utóbbi műfaj nagyon hiányzott az elmúlt húsz évben, most több színházi közvetítésre számíthatnak a nézők az egész Kárpát-medencéből.” Valami reményt ehhez az induló, új TV_csatornához is fűzhetünk.
Heteken belül indul a Magyar Televízió új, ismeretterjesztő és kulturális csatornája: M5 - a tudomány, a földrajz, a nyelvoktatás, mellett a magyar kultúrát és művészetet karolja fel a köztévén. Az M5 csatornaigazgatója, Dér Ágnes nyilatkozta: „Minden este hétkor nálunk is lesz híradó, de ez a félóra is a kultúráról fog szólni. Majd koncertek, opera-, operett-, balett- és színházi előadások váltják egymást. Ez utóbbi műfaj nagyon hiányzott az elmúlt húsz évben, most több színházi közvetítésre számíthatnak a nézők az egész Kárpát-medencéből.” Valami reményt ehhez az induló, új TV_csatornához is fűzhetünk.
2801 smaragd 2016-09-02 01:05:03
A megmaradt gramofonlemezek többnyire magángyűjteményekben vannak.
A megmaradt gramofonlemezek többnyire magángyűjteményekben vannak.
2800 zenebaratmonika 2016-09-02 00:06:07 [Válasz erre: 2799 Búbánat 2016-09-01 21:41:00]
Sajnos tényleg nincsenek nemhogy operett, de még színházi előadások se a tévében. Viszont az m3 és a Duna world talán elkezdett lépni az ügyben, elővette a nosztalgiaműsorokat pl. Bongó, Dallamról Dallamra... ezekben igen sok operett csendül fel. Sajnos a II. világháború előtti felvételek lennének a legfontosabbak, és ha még léteznek gramofonlemezek vagy bármi össze kéne gyűjteni a mintegy 400 magyar operett és számos külföldi hangfelvételét. Sajna ezt senki se tette meg, pedig ehhez az kéne, hogy elővegyék a librettókat és kiírják legalább a dal első versszakát és refrénjét és az arhív felvételeket ez alapján keresővel be lehetne azonosítani. Ez márcsak azért is lenne fontos, mert sajna napjainkra gyakorlatilag operett csak a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Víg özvegy, Denevér, Lili bárónő és az agyoncsépelt, nemzetközileg teljesen jegyzetlen Mágnás Miska maradt itthon és még pár mű mint a Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, Eisemann darabok, Luxemburg grófja, Cigányszerelem és ennyi... sajna.
Sajnos tényleg nincsenek nemhogy operett, de még színházi előadások se a tévében. Viszont az m3 és a Duna world talán elkezdett lépni az ügyben, elővette a nosztalgiaműsorokat pl. Bongó, Dallamról Dallamra... ezekben igen sok operett csendül fel. Sajnos a II. világháború előtti felvételek lennének a legfontosabbak, és ha még léteznek gramofonlemezek vagy bármi össze kéne gyűjteni a mintegy 400 magyar operett és számos külföldi hangfelvételét. Sajna ezt senki se tette meg, pedig ehhez az kéne, hogy elővegyék a librettókat és kiírják legalább a dal első versszakát és refrénjét és az arhív felvételeket ez alapján keresővel be lehetne azonosítani. Ez márcsak azért is lenne fontos, mert sajna napjainkra gyakorlatilag operett csak a Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Víg özvegy, Denevér, Lili bárónő és az agyoncsépelt, nemzetközileg teljesen jegyzetlen Mágnás Miska maradt itthon és még pár mű mint a Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, Eisemann darabok, Luxemburg grófja, Cigányszerelem és ennyi... sajna.
2799 Búbánat 2016-09-01 21:41:00 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Tény, hogy manapság ritkán kerül színre operett eredeti alakjában, az idők folyamán számos átdolgozással próbálták és ma is próbálják védeni a darab időszerűségét. De épp a szüzsék átalakításai tűnnek egyre törékenyebbeknek. A maradandó sikert a zene biztosítja. Legalábbis kellene… Örökzöld slágereinek köszönheti a műfaj ma is népszerűségét, ám kérdés, hogy ilyen módon, azaz sláger-egyvelegként, ugyanarról a műről beszélhetünk-e, mint a bemutató idején? Bizonyára nem. Maga a mű, a szerzői tulajdon ma már muzeális értékű, és ha eredeti alakjában kívánnám megismerni, akkor el kell felejtenem a nosztalgiát – ami számomra reménytelennek tűnik; mindig keresem a históriai értéket is az adott művekben – ha színházban találkozom a produkciókkal. Megint másként reagálom le ezt, ha csak a népszerű zenéket – részleteket hallgatom meg rádióban vagy CD-felvételekről. Tehát egyfajta kettőségben gondolkozom erről; más-más szemüveget teszek fel, mikor az operettel kapcsolatba lépek itt és ott. Ugyanakkor nincs szükségem szerzői kéziratokra, első kiadásokra, hogy autentikust kapjak: megelégszem, az ötvenes és nyolcvanas évek közötti stúdiófelvételek hallgatásával, televíziós operettfilmek nézésével, a szubjektív értékelésükkel, nosztalgiázom is; az emlékek szárnyán visszasuhanni az időben a hatvanas évek elejéig, a mából figyelemmel lenni a bekövetkezett változásokra a hangszerelésben, a dalszövegben, előadói „praktikákban”, a közízlésben – ami sokat változhatott, változott is, de nálam valami megrekedt… Én „nem fejlődtem” - - hozzáteszem, ezt én szerencsémnek tartom. A musicalek – operett rivalizálás engem csak annyiban érint, hogy szomorkodom az operett/daljáték vissza(ki)szorulás jelensége felett, és az a kevés operett, ami még látható a színházakban sem igazán okoz örömet: az örök aktualizálás, átírás, áthangszerelés (olykor már a „mjuzikelesítés” irányába), a korszerűsítés nem az én világom! Konklúzió: marad a Dankó Rádióban hallható, naponta fel-felcsendülő operettslágerek sokasága a kedvenc operettekből és kedves előadóim, a korabeli ének- és zenekari hangzás, valamint a fülembe ívódott „eredeti” dalszövegek-versek. Amikor azon merengek, mit hoz majd a holnap e zenei műfaj terén, nincs okom a tapsikolásra. Valami elveszett, végérvényesen, örökre! De megmarad a história, a zenetörténet, az archív zenehallgatás öröme. Meg az a titkos remény: hogy a televízió egyik csatornája talán elkezdi sugározni a régmúltban felvett zenés színházi előadásokat, és újra láthatom-hallhatom a régi idők nagyjait, és az akkori értékek elfeledtetik velem a mai idők szellemének sivárságát és sekélyességét.
Tény, hogy manapság ritkán kerül színre operett eredeti alakjában, az idők folyamán számos átdolgozással próbálták és ma is próbálják védeni a darab időszerűségét. De épp a szüzsék átalakításai tűnnek egyre törékenyebbeknek. A maradandó sikert a zene biztosítja. Legalábbis kellene… Örökzöld slágereinek köszönheti a műfaj ma is népszerűségét, ám kérdés, hogy ilyen módon, azaz sláger-egyvelegként, ugyanarról a műről beszélhetünk-e, mint a bemutató idején? Bizonyára nem. Maga a mű, a szerzői tulajdon ma már muzeális értékű, és ha eredeti alakjában kívánnám megismerni, akkor el kell felejtenem a nosztalgiát – ami számomra reménytelennek tűnik; mindig keresem a históriai értéket is az adott művekben – ha színházban találkozom a produkciókkal. Megint másként reagálom le ezt, ha csak a népszerű zenéket – részleteket hallgatom meg rádióban vagy CD-felvételekről. Tehát egyfajta kettőségben gondolkozom erről; más-más szemüveget teszek fel, mikor az operettel kapcsolatba lépek itt és ott. Ugyanakkor nincs szükségem szerzői kéziratokra, első kiadásokra, hogy autentikust kapjak: megelégszem, az ötvenes és nyolcvanas évek közötti stúdiófelvételek hallgatásával, televíziós operettfilmek nézésével, a szubjektív értékelésükkel, nosztalgiázom is; az emlékek szárnyán visszasuhanni az időben a hatvanas évek elejéig, a mából figyelemmel lenni a bekövetkezett változásokra a hangszerelésben, a dalszövegben, előadói „praktikákban”, a közízlésben – ami sokat változhatott, változott is, de nálam valami megrekedt… Én „nem fejlődtem” - - hozzáteszem, ezt én szerencsémnek tartom. A musicalek – operett rivalizálás engem csak annyiban érint, hogy szomorkodom az operett/daljáték vissza(ki)szorulás jelensége felett, és az a kevés operett, ami még látható a színházakban sem igazán okoz örömet: az örök aktualizálás, átírás, áthangszerelés (olykor már a „mjuzikelesítés” irányába), a korszerűsítés nem az én világom! Konklúzió: marad a Dankó Rádióban hallható, naponta fel-felcsendülő operettslágerek sokasága a kedvenc operettekből és kedves előadóim, a korabeli ének- és zenekari hangzás, valamint a fülembe ívódott „eredeti” dalszövegek-versek. Amikor azon merengek, mit hoz majd a holnap e zenei műfaj terén, nincs okom a tapsikolásra. Valami elveszett, végérvényesen, örökre! De megmarad a história, a zenetörténet, az archív zenehallgatás öröme. Meg az a titkos remény: hogy a televízió egyik csatornája talán elkezdi sugározni a régmúltban felvett zenés színházi előadásokat, és újra láthatom-hallhatom a régi idők nagyjait, és az akkori értékek elfeledtetik velem a mai idők szellemének sivárságát és sekélyességét.
2798 zenebaratmonika 2016-08-31 23:50:01 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Ezek a felsorolt Lehár darabok, csak kis közönséget vonzanának, túl komoly téma a magyar operettközönség számára pl. egy Cárevics vagy egy Fransquetta, egy Szép a világ. Szóval ezekben is pár sláger van, én inkább a Guidittát ajánlanám, legalábbis annak bár operai színvonalú a zenéje, de mégis megragadó lehet az operettközönség számára is. Lehet azt is inkább az Erkelbe kéne vinni vagy az Operaházba, mármint ott lennének megfelelő énekesek hozzá. Ausztriában viszont sokkal szélesebb ma is a Lehár repertoár, és ott van közönség ezekre a komolyabb darabokra is.
Ezek a felsorolt Lehár darabok, csak kis közönséget vonzanának, túl komoly téma a magyar operettközönség számára pl. egy Cárevics vagy egy Fransquetta, egy Szép a világ. Szóval ezekben is pár sláger van, én inkább a Guidittát ajánlanám, legalábbis annak bár operai színvonalú a zenéje, de mégis megragadó lehet az operettközönség számára is. Lehet azt is inkább az Erkelbe kéne vinni vagy az Operaházba, mármint ott lennének megfelelő énekesek hozzá. Ausztriában viszont sokkal szélesebb ma is a Lehár repertoár, és ott van közönség ezekre a komolyabb darabokra is.
2797 zenebaratmonika 2016-08-31 23:36:25 [Válasz erre: 2794 Edmond Dantes 2016-08-31 15:53:06]
Ezzel az elaggot jelzővel részben egyetértek, pl. ott lenne Buday Dénes, mint szerző, de neki elszórva vannak operettjeiben a slágerei, és hát persze én szeretek párat közülük, kissé azért régiesnek hatnának a mai közönség számára, meg túl szomorkásnak. Lehet könny nélkül sírni ha fáj.... csodás nóta igazán, de azért talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek. Ott van még Gyöngy Pál is...meg a Kadetszerelem, amit sajna lehetetlen megnézni, mert a filmváltozatban politikai okokból (származása miatt) már nem az ő dalait játszották 1941-ben.
Ezzel az elaggot jelzővel részben egyetértek, pl. ott lenne Buday Dénes, mint szerző, de neki elszórva vannak operettjeiben a slágerei, és hát persze én szeretek párat közülük, kissé azért régiesnek hatnának a mai közönség számára, meg túl szomorkásnak. Lehet könny nélkül sírni ha fáj.... csodás nóta igazán, de azért talán össze lehetne vágni egy olyan estet, hogy az ilyen néhány slágeres szerzők dalai is szerepeljenek. Ott van még Gyöngy Pál is...meg a Kadetszerelem, amit sajna lehetetlen megnézni, mert a filmváltozatban politikai okokból (származása miatt) már nem az ő dalait játszották 1941-ben.
2796 zenebaratmonika 2016-08-31 23:24:39 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Ebben igazad van, szóval azért a Cirkuszhercegnő szokott menni, sőt én 3 éve láttam az opiban. Ha Huszka, akkor szerintem a Güll Baba lenne talán a legérdekesebb. Jelenleg Eisemann darabjai mennek a leginkább, ezek operettecskék ahogy Rátonyi mondta őket pl. Tokai Aszu, Fekete Péter, Én és a kisöcsém, Egy csók és más semmi... ezek műsoron vannak folyamatosan. Hiányolom Fényes Szabolcs Maya-t is. 2014-ben láttam Székesfehérváron Ábrahám Pál 1936-os vizilabdaoperettjét, a 3:1 a szerelem javárát, szerintem az is egész jó lehetne, mondjuk én tennék még hozzzá dalokat más operettjeiből is, amik stílusban hasonlók pl. Júlia. A Mária főhadnagy szintén műsoron volt a kamaraszínházban, bár én nem láttam. Mindenesetre jövőre megnyílik az Orfeum átalakítva, és 200 férőhelyes lesz, szivem szerint ide is vinnék operett előadásokat, azokat amik kisebb nézőközönségre számíthatnának. Egyelőre jövőre csak a Víg özvegyről tudunk, hogy bemutatják, de az Orfeumban is mehetne pár. Bízom benne, hogy a következő 10 évben azért minél több darab előkerül. A külföldi darabok közül Veszprémben lesz Hervé Nebántsvirág és az Erkel Színházban: Denevér és végre Cigánybáró... ami már nagyon nagy hiánycikk volt évek óta. A Három a kislány is hiánycikk tényleg régóta.
Ebben igazad van, szóval azért a Cirkuszhercegnő szokott menni, sőt én 3 éve láttam az opiban. Ha Huszka, akkor szerintem a Güll Baba lenne talán a legérdekesebb. Jelenleg Eisemann darabjai mennek a leginkább, ezek operettecskék ahogy Rátonyi mondta őket pl. Tokai Aszu, Fekete Péter, Én és a kisöcsém, Egy csók és más semmi... ezek műsoron vannak folyamatosan. Hiányolom Fényes Szabolcs Maya-t is. 2014-ben láttam Székesfehérváron Ábrahám Pál 1936-os vizilabdaoperettjét, a 3:1 a szerelem javárát, szerintem az is egész jó lehetne, mondjuk én tennék még hozzzá dalokat más operettjeiből is, amik stílusban hasonlók pl. Júlia. A Mária főhadnagy szintén műsoron volt a kamaraszínházban, bár én nem láttam. Mindenesetre jövőre megnyílik az Orfeum átalakítva, és 200 férőhelyes lesz, szivem szerint ide is vinnék operett előadásokat, azokat amik kisebb nézőközönségre számíthatnának. Egyelőre jövőre csak a Víg özvegyről tudunk, hogy bemutatják, de az Orfeumban is mehetne pár. Bízom benne, hogy a következő 10 évben azért minél több darab előkerül. A külföldi darabok közül Veszprémben lesz Hervé Nebántsvirág és az Erkel Színházban: Denevér és végre Cigánybáró... ami már nagyon nagy hiánycikk volt évek óta. A Három a kislány is hiánycikk tényleg régóta.
2795 Haandel 2016-08-31 19:54:52 [Válasz erre: 2756 zenebaratmonika 2016-08-22 15:48:49]
Ld. Carlo Lombardo ↓ [url]https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_operas_and_operettas_by_Leh%C3%A1r;List of operas and operettas by Lehár[/url]
Ld. Carlo Lombardo ↓ [url]https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_operas_and_operettas_by_Leh%C3%A1r;List of operas and operettas by Lehár[/url]
2794 Edmond Dantes 2016-08-31 15:53:06 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Hosszú volna mindenre részletesen reagálni meg nem is vagyok a szakmában, de: -a felsorolt operettek közül jónéhány műsoron volt belátható időn belül + az Operett Színház nem lehet képes oly mértékben repertoárszínházként "viselkedni" mint pl MÁO...utóbbi is elindult a stagione-játékrend irányába, hogy az jó-e vagy sem, más kérdés, de egy olyan színházban, ami musicaleket is játszik, nem keveset, csak korlátozott számú operett tartható nagyobb szériában műsoron. Kis széria meg nem éri meg. - a felsorolt darabok jelentős része elavult, részben librettójuk miatt, részben zenéjük sem átütő. 1-2 sláger akad többségükben (ha akad), de az nem elég. Azt gondolom, többségüket még bemutatásuk idején sem szánták hosszú, még kevésbé "örök" életre. Ahogy a már tárgyalt Chicagói hercegnőt sem. - a külföldiek többségére is igaznak gondolom a fentieket: a maguk teljességében elavultak, legfeljebb néhány szám adható el itthon gálákon. A két Strauss-csatalovat (miként a Jánost vitézt és régebben pár mást) az Operaház szokta lenyúlni. Attól tartok, az angol és francia operett mint műfaj, menthetetlenül elaggott, még otthoni pályán is, Offenbach kivételével. Azaz Offenbach is menthetetlenül elaggott, a 2. császárság korában és korára formált alakjai, cselekményei, poénjai porosak. 1-1 ínyencfalat előszedése itt-ott inkább kivétel, ami a szabályt erősíti. A szovjet operett talán még "fénykorában" is nyögvenyelős dolog volt nálunk, afféle kényszer a nagy testvér kedvéért. -a pesti repertoár alakításánál minden bizonnyal alaposan és hosszú ideig tekintettel voltak az éves müncheni és egyéb turné(k)ra. Szerintem ők mondták meg, mit kérnek szériában. Nem tudom vannak-e még széria-turnék. Ha nem, akkor is, külföldön is, itthon is: tisztelet a bevételnek! Ezt pont egy vén operettróka mondta egykoron, forrás Rátonyi-könyv. -TV-közvetítések: gondolom, a sugárzási jogdíjak miatt nem (nagyon) közvetítenek "jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat". Nem mintha MTVA-nak nem telne az évi 80+ milliárdos apanázsból, de ez ismét egy másik történet lenne. Nem taglalom... Remélhetőleg és legalább házilag, archiv célra mindent felvesznek a Nagymező utcában. Egyszer még jól jöhet(nek).
Hosszú volna mindenre részletesen reagálni meg nem is vagyok a szakmában, de: -a felsorolt operettek közül jónéhány műsoron volt belátható időn belül + az Operett Színház nem lehet képes oly mértékben repertoárszínházként "viselkedni" mint pl MÁO...utóbbi is elindult a stagione-játékrend irányába, hogy az jó-e vagy sem, más kérdés, de egy olyan színházban, ami musicaleket is játszik, nem keveset, csak korlátozott számú operett tartható nagyobb szériában műsoron. Kis széria meg nem éri meg. - a felsorolt darabok jelentős része elavult, részben librettójuk miatt, részben zenéjük sem átütő. 1-2 sláger akad többségükben (ha akad), de az nem elég. Azt gondolom, többségüket még bemutatásuk idején sem szánták hosszú, még kevésbé "örök" életre. Ahogy a már tárgyalt Chicagói hercegnőt sem. - a külföldiek többségére is igaznak gondolom a fentieket: a maguk teljességében elavultak, legfeljebb néhány szám adható el itthon gálákon. A két Strauss-csatalovat (miként a Jánost vitézt és régebben pár mást) az Operaház szokta lenyúlni. Attól tartok, az angol és francia operett mint műfaj, menthetetlenül elaggott, még otthoni pályán is, Offenbach kivételével. Azaz Offenbach is menthetetlenül elaggott, a 2. császárság korában és korára formált alakjai, cselekményei, poénjai porosak. 1-1 ínyencfalat előszedése itt-ott inkább kivétel, ami a szabályt erősíti. A szovjet operett talán még "fénykorában" is nyögvenyelős dolog volt nálunk, afféle kényszer a nagy testvér kedvéért. -a pesti repertoár alakításánál minden bizonnyal alaposan és hosszú ideig tekintettel voltak az éves müncheni és egyéb turné(k)ra. Szerintem ők mondták meg, mit kérnek szériában. Nem tudom vannak-e még széria-turnék. Ha nem, akkor is, külföldön is, itthon is: tisztelet a bevételnek! Ezt pont egy vén operettróka mondta egykoron, forrás Rátonyi-könyv. -TV-közvetítések: gondolom, a sugárzási jogdíjak miatt nem (nagyon) közvetítenek "jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat". Nem mintha MTVA-nak nem telne az évi 80+ milliárdos apanázsból, de ez ismét egy másik történet lenne. Nem taglalom... Remélhetőleg és legalább házilag, archiv célra mindent felvesznek a Nagymező utcában. Egyszer még jól jöhet(nek).
2793 smaragd 2016-08-31 13:58:53 [Válasz erre: 2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31]
Egyetértek. Két gondolatot fűzök hozzá: - A 2015-ben megrendezett szakmai konferencián sok probléma őszintén napirendre került, emellett fontos kutatási anyagok is. Minden bizonnyal mégsem kerül viszont az olvasók kezébe az előadások anyaga, sajnos. Megoldás lehetne a YT-on közzétenni mindezt, hiszen felvétel készült - szakmai céllal - "Az élő hagyomány" c.konferenciáról. Ebben az esetben a nagyközönség is tájékozódhatna egyebek mellett az operett műfaj egyes konkrét jellemzőiről, az átírások okairól a színpadra állítás jelenlegi nehézségeiről. A másik a rádióoperettek kérdésköre, amelynek alapvető gondja a hallgatóság szempontjából az, hogy nem hallhatóak. Ugyanis egyes döntéshozók úgy vélik, hogy nem lenne rá közönségigény, minden bizonnyal magukból indulva ki, mert lehetnek közöttük olyanok, akik szubjektíve nem kedvelik a műfajt, ők feltehetőleg nem is rendelkeznek rálátással és zenei, színpadi élményekkel. Ezen változtatni kellene, ezeket a nagy sikerű műveket sugározni lehetne! Az adódó egyéb problémák is megoldhatók lennének megfelelő vezetői beállítottsággal. Írásommal nem szándékozom senkit megbántani, de elgondolkodtatni és a fentiek szerinti tettekre ösztönözni, azt igen.
Egyetértek. Két gondolatot fűzök hozzá: - A 2015-ben megrendezett szakmai konferencián sok probléma őszintén napirendre került, emellett fontos kutatási anyagok is. Minden bizonnyal mégsem kerül viszont az olvasók kezébe az előadások anyaga, sajnos. Megoldás lehetne a YT-on közzétenni mindezt, hiszen felvétel készült - szakmai céllal - "Az élő hagyomány" c.konferenciáról. Ebben az esetben a nagyközönség is tájékozódhatna egyebek mellett az operett műfaj egyes konkrét jellemzőiről, az átírások okairól a színpadra állítás jelenlegi nehézségeiről. A másik a rádióoperettek kérdésköre, amelynek alapvető gondja a hallgatóság szempontjából az, hogy nem hallhatóak. Ugyanis egyes döntéshozók úgy vélik, hogy nem lenne rá közönségigény, minden bizonnyal magukból indulva ki, mert lehetnek közöttük olyanok, akik szubjektíve nem kedvelik a műfajt, ők feltehetőleg nem is rendelkeznek rálátással és zenei, színpadi élményekkel. Ezen változtatni kellene, ezeket a nagy sikerű műveket sugározni lehetne! Az adódó egyéb problémák is megoldhatók lennének megfelelő vezetői beállítottsággal. Írásommal nem szándékozom senkit megbántani, de elgondolkodtatni és a fentiek szerinti tettekre ösztönözni, azt igen.
2792 Búbánat 2016-08-31 13:10:31
Az Operettszínház adósa az operettbarátoknak: alig játszik néhány operettet, miközben óriási az operettirodalom, széles a választék - a hazai zenés színházi daraboké is. Régóta hiányolom Huszkától a Bob herceget, Gül babát, Lili bárónőt (csak a Zsebszínházban megy egy kamara-változata), Mária főhadnagyot vagy az Erzsébetet; Jacobitól a Leányvásárt, Nádor Mihálytól a Babavásárt; Szirmaitól bármit csak a Mágnás Miskát már ne!..; Buttykay Ágost Ezüstsirályát; Kemény Egon-operetteket; Belátom, Lehár-darabokat nehéz választani, mert oda operai zenei-énekesi nívó szükségeltetik...- de azért szívesen látnám az Évát, a Pacsirtát, A három gráciát, a Kék mazúrt, a Paganinit, a Frasquitát, A cárevicset, a Friderikát, a Giudittát - ha ezek túl fajsúlyosak lennének a színház számára, akkor legyen a Tavasz vagy a Szép a világ! Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét és Marica grófnőjét is egy idő után meg lehet unni, és kellene a frissítés, a változatosság: A nem igazán sikeres/népszerű - kísérletező - Chicagói hercegnő-újdonság helyett inkább A montmartre-i ibolyára, a Cirkuszhercegnőre vagy a Cigányprímásra vágytam volna. Ábrahám Páltól pedig jöhetne végre a mostanság többször is emlegetett Hawaii rózsája. Kacsóhtól a János vitéz, de inkább a Rákóczit látnám szívesen még. Schubert-Berté Három a kislánya is régóta hiánycikk nálunk. A klasszikus bécsi operettek közül ősidők óta hiányolom Millöcker, Zeller, Oscar Straus, Ziehrer zenés-színpadi alkotásait; Johann Strausstól A királyné csipkendőjét; régen nincs repertoáron A cigánybáró és Az egy éj Velencében is. Leo Fallnak vannak a Pompadourja mellett más, kiváló operettjei is, melyek bemutatásra várnának nálunk: Sztambul rózsája, Elvált asszony... A világszerte ismert és máshol játszott francia (Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette) és angol (Sullivan, Jones) szerzők darabjai nálunk észrevehetetlenek! Miért?! A szovjet operettek között is volt egy-két népszerű, jó zenéket is tartalmazó darab: gondolok Dunajevszkij Szabad szél vagy Miljutyin Nyugtalan boldogság című alkotásaira. És persze lehetne még sorolni, milyen operetteket vennék örömmel, szívesen, ha eljutnának az Operettszínház színpadára - az elnyűhetetlenek mellett talán a felsorolt szerzők és címek is helyet és teret követelhetnek maguknak. Mondom én. Szóval kellene egy szélesebb, átfogóbb koncepció jegyében kiválasztani a repertoárra kerülő operett-, daljáték-újdonságokat - és ez vonatkozik a zenés tagozattal rendelkező vidéki nagy színházainkra is. Rengeteg jó operett van és azok közül alig kerül be valami a színházak játékrendjébe. Az operettnek új híveket szerezni nemcsak a közelmúltban műsoron levő (vagy közelmúltig szerepelt) Csókos asszonnyal, Victóriával, a leporolt Csínom Palkóval, A bajadérral, A mosoly országával, a Sybillel, Bál a Savoy-jal sikerülhet(ett), mert szerintem lehet, szükséges és kell bővíteni ezt a kört. Ideje meg méltányos is lenne… A másik: miért nem közvetíti a televízió a jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat? A hatvanas években nem volt olyan hónap, hogy ne láthattunk volna egy-egy operettet, zenés darabot, de operát is, élőben vagy felvételről közvetítve – azon az egyetlen közszolgálati, állami adón! Tudom, mindez a kívánságlista kissé álomszerű: sok minden feltételnek kell rendelkezésre állnia, hogy megvalósuljon (Pénz, társulat, vezetői hozzáállás stb) – nem is szólva meglévő vagy kialakuló érdeksérelmekről, vitatott, szubjektívnek tekinthető "értékmércék"-ről...
Az Operettszínház adósa az operettbarátoknak: alig játszik néhány operettet, miközben óriási az operettirodalom, széles a választék - a hazai zenés színházi daraboké is. Régóta hiányolom Huszkától a Bob herceget, Gül babát, Lili bárónőt (csak a Zsebszínházban megy egy kamara-változata), Mária főhadnagyot vagy az Erzsébetet; Jacobitól a Leányvásárt, Nádor Mihálytól a Babavásárt; Szirmaitól bármit csak a Mágnás Miskát már ne!..; Buttykay Ágost Ezüstsirályát; Kemény Egon-operetteket; Belátom, Lehár-darabokat nehéz választani, mert oda operai zenei-énekesi nívó szükségeltetik...- de azért szívesen látnám az Évát, a Pacsirtát, A három gráciát, a Kék mazúrt, a Paganinit, a Frasquitát, A cárevicset, a Friderikát, a Giudittát - ha ezek túl fajsúlyosak lennének a színház számára, akkor legyen a Tavasz vagy a Szép a világ! Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét és Marica grófnőjét is egy idő után meg lehet unni, és kellene a frissítés, a változatosság: A nem igazán sikeres/népszerű - kísérletező - Chicagói hercegnő-újdonság helyett inkább A montmartre-i ibolyára, a Cirkuszhercegnőre vagy a Cigányprímásra vágytam volna. Ábrahám Páltól pedig jöhetne végre a mostanság többször is emlegetett Hawaii rózsája. Kacsóhtól a János vitéz, de inkább a Rákóczit látnám szívesen még. Schubert-Berté Három a kislánya is régóta hiánycikk nálunk. A klasszikus bécsi operettek közül ősidők óta hiányolom Millöcker, Zeller, Oscar Straus, Ziehrer zenés-színpadi alkotásait; Johann Strausstól A királyné csipkendőjét; régen nincs repertoáron A cigánybáró és Az egy éj Velencében is. Leo Fallnak vannak a Pompadourja mellett más, kiváló operettjei is, melyek bemutatásra várnának nálunk: Sztambul rózsája, Elvált asszony... A világszerte ismert és máshol játszott francia (Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette) és angol (Sullivan, Jones) szerzők darabjai nálunk észrevehetetlenek! Miért?! A szovjet operettek között is volt egy-két népszerű, jó zenéket is tartalmazó darab: gondolok Dunajevszkij Szabad szél vagy Miljutyin Nyugtalan boldogság című alkotásaira. És persze lehetne még sorolni, milyen operetteket vennék örömmel, szívesen, ha eljutnának az Operettszínház színpadára - az elnyűhetetlenek mellett talán a felsorolt szerzők és címek is helyet és teret követelhetnek maguknak. Mondom én. Szóval kellene egy szélesebb, átfogóbb koncepció jegyében kiválasztani a repertoárra kerülő operett-, daljáték-újdonságokat - és ez vonatkozik a zenés tagozattal rendelkező vidéki nagy színházainkra is. Rengeteg jó operett van és azok közül alig kerül be valami a színházak játékrendjébe. Az operettnek új híveket szerezni nemcsak a közelmúltban műsoron levő (vagy közelmúltig szerepelt) Csókos asszonnyal, Victóriával, a leporolt Csínom Palkóval, A bajadérral, A mosoly országával, a Sybillel, Bál a Savoy-jal sikerülhet(ett), mert szerintem lehet, szükséges és kell bővíteni ezt a kört. Ideje meg méltányos is lenne… A másik: miért nem közvetíti a televízió a jelenleg repertoáron lévő operettelőadásokat? A hatvanas években nem volt olyan hónap, hogy ne láthattunk volna egy-egy operettet, zenés darabot, de operát is, élőben vagy felvételről közvetítve – azon az egyetlen közszolgálati, állami adón! Tudom, mindez a kívánságlista kissé álomszerű: sok minden feltételnek kell rendelkezésre állnia, hogy megvalósuljon (Pénz, társulat, vezetői hozzáállás stb) – nem is szólva meglévő vagy kialakuló érdeksérelmekről, vitatott, szubjektívnek tekinthető "értékmércék"-ről...
2791 zenebaratmonika 2016-08-31 11:50:10 [Válasz erre: 2789 Búbánat 2016-08-31 11:40:01]
A Denevér előadás későbbiekben Debrecenbe megy az Operettszínház díszleteivel. A Viktória pedig 2016. szeptember 23-tól a Miskolci Nemzeti Színhába kerül az Opi díszletekkel, de nem az operettszínház művészei adják elő, hanem a miskolci társulat, a premieren talán Dolhai Attila fog énekelni.
A Denevér előadás későbbiekben Debrecenbe megy az Operettszínház díszleteivel. A Viktória pedig 2016. szeptember 23-tól a Miskolci Nemzeti Színhába kerül az Opi díszletekkel, de nem az operettszínház művészei adják elő, hanem a miskolci társulat, a premieren talán Dolhai Attila fog énekelni.
2790 zenebaratmonika 2016-08-31 11:45:43 [Válasz erre: 2788 Búbánat 2016-08-31 11:23:25]
http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?event_id=965083520&produktion_id=964778708 Sőt egy másik Benatzky ooperett is lesz: Axel an der Himmelstür, erről nem igen lehetett hallani, de a 30-as évek végén született: https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4 Ezt is most újítják fel, mint sok más operettet Németországban és Ausztriában.
http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?event_id=965083520&produktion_id=964778708 Sőt egy másik Benatzky ooperett is lesz: Axel an der Himmelstür, erről nem igen lehetett hallani, de a 30-as évek végén született: https://www.youtube.com/watch?v=RzoHVr58iy4 Ezt is most újítják fel, mint sok más operettet Németországban és Ausztriában.
2789 Búbánat 2016-08-31 11:40:01
A Debreceni Nemzeti Csokonai Színház három, koprodukcióban készült előadással októberben a Ravenna fesztiválra utazik, ahol a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc A víg özvegy, a Budapesti Operettszínházzal karöltve pedig Johann Strauss A denevér és Kálmán Imre Marica grófnő című operettjeit mutatja be.
A Debreceni Nemzeti Csokonai Színház három, koprodukcióban készült előadással októberben a Ravenna fesztiválra utazik, ahol a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc A víg özvegy, a Budapesti Operettszínházzal karöltve pedig Johann Strauss A denevér és Kálmán Imre Marica grófnő című operettjeit mutatja be.
2788 Búbánat 2016-08-31 11:23:25
A bécsi Volksoperről úgy tartják, amely a világ vezető operettszínháza. Olvasom, hogy a 2016/17-es évadban az operett műfaj olyan mesterművei szerepelnek a műsoron, mint Johann Strauss Denevérje, Carl Millöcker Koldusdiákja, Ralph Benatzky Fehér ló című műve, és Kálmán Imre Cirkuszhercegnője.
A bécsi Volksoperről úgy tartják, amely a világ vezető operettszínháza. Olvasom, hogy a 2016/17-es évadban az operett műfaj olyan mesterművei szerepelnek a műsoron, mint Johann Strauss Denevérje, Carl Millöcker Koldusdiákja, Ralph Benatzky Fehér ló című műve, és Kálmán Imre Cirkuszhercegnője.
2787 Búbánat 2016-08-30 23:37:56 [Válasz erre: 2786 zenebaratmonika 2016-08-30 09:53:40]
Nem tudok róla, de attól még lehet...
Nem tudok róla, de attól még lehet...
2786 zenebaratmonika 2016-08-30 09:53:40 [Válasz erre: 2766 Búbánat 2016-08-26 16:43:09]
A Kikelet ucccából maradt meg hangfelvétel?
A Kikelet ucccából maradt meg hangfelvétel?
2785 zenebaratmonika 2016-08-30 09:44:47 [Válasz erre: 2781 smaragd 2016-08-30 07:38:41]
Sajnos magyarul ezidáig nem jelent meg a könyv. A Viktória cd-hez tartozó könyvben van egy hosszabb életrajz a zeneszerzőről. 21.1.2017: Die Blume von Hawaii - Oper Dortmund (Premiere) - úgy tudom itt fel lesz újítva már a darab, főként a librettó. http://www.theaterdo.de/detail/event/die-blume-von-hawaii/ Itt egy előzetes a darabról, az a vicces, hogy maga Ábrahám Pál is szereplője lesz az előadásnak, nem egészen értem, hogy hogyan. Theater Pforzheim is játszotta 2016 márciustól a Hawaii rózsáját a szezon végéig. https://www.youtube.com/watch?v=IEc-ZSuUZ3Q
Sajnos magyarul ezidáig nem jelent meg a könyv. A Viktória cd-hez tartozó könyvben van egy hosszabb életrajz a zeneszerzőről. 21.1.2017: Die Blume von Hawaii - Oper Dortmund (Premiere) - úgy tudom itt fel lesz újítva már a darab, főként a librettó. http://www.theaterdo.de/detail/event/die-blume-von-hawaii/ Itt egy előzetes a darabról, az a vicces, hogy maga Ábrahám Pál is szereplője lesz az előadásnak, nem egészen értem, hogy hogyan. Theater Pforzheim is játszotta 2016 márciustól a Hawaii rózsáját a szezon végéig. https://www.youtube.com/watch?v=IEc-ZSuUZ3Q
2784 smaragd 2016-08-30 09:34:34 [Válasz erre: 2782 smaragd 2016-08-30 07:58:55]
Elnézést kérek, a tudatalattimat hallottam, nem pedig a valódi szöveget: "fabelhafte Formulierung".
Elnézést kérek, a tudatalattimat hallottam, nem pedig a valódi szöveget: "fabelhafte Formulierung".
2783 smaragd 2016-08-30 08:03:00 [Válasz erre: 2782 smaragd 2016-08-30 07:58:55]
Egykori helyszínek képeivel és az eredeti - jól hallható - zene részleteivel készített videó: [url]https://youtu.be/d3R24MCdgp4;"Die Blume von Hawai"[/url]
Egykori helyszínek képeivel és az eredeti - jól hallható - zene részleteivel készített videó: [url]https://youtu.be/d3R24MCdgp4;"Die Blume von Hawai"[/url]
2782 smaragd 2016-08-30 07:58:55 [Válasz erre: 2781 smaragd 2016-08-30 07:38:41]
Az Ábrahám Pálról készült dokumentumfilmben egyebek mellett a "fabelhafte Harmonierung" is megemlíttetik... [url]https://youtu.be/WxeKWhDkRj8;Darvas János filmje[/url]
Az Ábrahám Pálról készült dokumentumfilmben egyebek mellett a "fabelhafte Harmonierung" is megemlíttetik... [url]https://youtu.be/WxeKWhDkRj8;Darvas János filmje[/url]
2781 smaragd 2016-08-30 07:38:41
Klaus Waller könyvet írt Ábrahám Pálról, amely 2014-ben jelent meg. Ezen kívül egy honlapot is nyitott a zeneszerzőről, amely módot ad arra, hogy eddigi ismereteinket összehasonlítsuk a könyvbelivel és a legújabb bemutatókról is hírt ad. [url]http://www.paul-abraham-bio.de/;Paul Abraham[/url]
Klaus Waller könyvet írt Ábrahám Pálról, amely 2014-ben jelent meg. Ezen kívül egy honlapot is nyitott a zeneszerzőről, amely módot ad arra, hogy eddigi ismereteinket összehasonlítsuk a könyvbelivel és a legújabb bemutatókról is hírt ad. [url]http://www.paul-abraham-bio.de/;Paul Abraham[/url]
2780 zenebaratmonika 2016-08-29 21:54:36 [Válasz erre: 2778 Búbánat 2016-08-29 08:48:44]
Úgy emlékszem a Rátonyi könyvben olvastam, hogy Ábrahám Németországból hazafelé menet 3 új dalt is komponált a magyarországi Hawaii premierre, ami a Király Színházban volt, igazából fogalmam sincs melyik 3 dal lehetett, illetve szerintem azok nincsenek benne a filmben.
Úgy emlékszem a Rátonyi könyvben olvastam, hogy Ábrahám Németországból hazafelé menet 3 új dalt is komponált a magyarországi Hawaii premierre, ami a Király Színházban volt, igazából fogalmam sincs melyik 3 dal lehetett, illetve szerintem azok nincsenek benne a filmben.
2779 zenebaratmonika 2016-08-29 21:51:18 [Válasz erre: 2777 Búbánat 2016-08-29 08:36:06]
Én is így gondolom, hogy legalább kis bepillantást láthattunk más országok operettjeibe is. Persze néhány dalt kár volt elővenni, de azért az öltet pozitív, hisz kicsit már uncsi az legtöbb operettgála repertoár...
Én is így gondolom, hogy legalább kis bepillantást láthattunk más országok operettjeibe is. Persze néhány dalt kár volt elővenni, de azért az öltet pozitív, hisz kicsit már uncsi az legtöbb operettgála repertoár...
2778 Búbánat 2016-08-29 08:48:44
Az operett teljes archív filmváltozata [url] https://www.youtube.com/watch?v=bFFYpvUXTBs; Paul Abraham: Die Blume von Hawaii - Martha Eggert – 1933 [/url]
Az operett teljes archív filmváltozata [url] https://www.youtube.com/watch?v=bFFYpvUXTBs; Paul Abraham: Die Blume von Hawaii - Martha Eggert – 1933 [/url]
2777 Búbánat 2016-08-29 08:36:06 [Válasz erre: 2776 zenebaratmonika 2016-08-28 00:42:35]
Végül is, kaptunk élőben egy-két igazán ritkán elhangzó operettdalt is - kevésbé játszott operettszerzőtől is. Erre a negyedik Budavári Palotakoncertig kellett várnunk...
Végül is, kaptunk élőben egy-két igazán ritkán elhangzó operettdalt is - kevésbé játszott operettszerzőtől is. Erre a negyedik Budavári Palotakoncertig kellett várnunk...
2776 zenebaratmonika 2016-08-28 00:42:35 [Válasz erre: 2763 Búbánat 2016-08-26 16:27:49]
Nekem a két Strauss dal az elején, Kacsóh Francia királylány dala Fishl Mónival, és Stolz Gárdadal és 5 kis nő is tetszett. A 2. részben tényleg az Offenbach blokk jött be leginkább, meg volt pár közepes dal is benne pl. Chicagoi hercegnő egyik dala. Fura volt nekem Nico Dostal Magyar házasság c. operett áriája, ami úgy néztem a Fishl Mónika hangterjedelemére hegyezte a hangsúlyt, kicsit már modern opera jelleget öltött. Összességében jó volt, hogy legalább külföldi dalok is előkerültek, bár több nem kellett volna, a mélypont tényleg a vendégművész dala meg a trombitás volt illetve Oszvald rikácsolása, a Sybill no name dalai, amik max a katona téma miatt kerültek elő és a reklám miatt, hisz a Sybill még jövőre is műsoron lesz.
Nekem a két Strauss dal az elején, Kacsóh Francia királylány dala Fishl Mónival, és Stolz Gárdadal és 5 kis nő is tetszett. A 2. részben tényleg az Offenbach blokk jött be leginkább, meg volt pár közepes dal is benne pl. Chicagoi hercegnő egyik dala. Fura volt nekem Nico Dostal Magyar házasság c. operett áriája, ami úgy néztem a Fishl Mónika hangterjedelemére hegyezte a hangsúlyt, kicsit már modern opera jelleget öltött. Összességében jó volt, hogy legalább külföldi dalok is előkerültek, bár több nem kellett volna, a mélypont tényleg a vendégművész dala meg a trombitás volt illetve Oszvald rikácsolása, a Sybill no name dalai, amik max a katona téma miatt kerültek elő és a reklám miatt, hisz a Sybill még jövőre is műsoron lesz.
2775 zenebaratmonika 2016-08-28 00:12:22 [Válasz erre: 2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50]
Brodszky Miklós zenéje az 1930-as években közkedvelt volt, de napjainkban nem igen játszák sehol, még a Dankó rádióban sem. Egyedül a Rádió D-n hallottam pár felvételt tőle. Vajon Kemény és Ábrahám min veszhetett össze?
Brodszky Miklós zenéje az 1930-as években közkedvelt volt, de napjainkban nem igen játszák sehol, még a Dankó rádióban sem. Egyedül a Rádió D-n hallottam pár felvételt tőle. Vajon Kemény és Ábrahám min veszhetett össze?
2774 Búbánat 2016-08-27 10:24:49
Két éve a Bősze Ádám Zenei Antikvárium árverésének anyagában szerepelt, a kéziratok között:: 158. Kemény Egon: Autográf levél „Kedves Alberti Úr!” megszólítással – S.l.s.a. 1 beírt oldal. Fekete tinta. 209x167 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy ott járt, de Alberti urat nem találta. Örülne, ha megtudná, miért kereste. 159. Kemény Egon: Kézirat „Igen tisztelt Alberti Úr!” megszólítással – Budapest, 1928.10.08. 1 beírt oldal. Gépírással. 261x208 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak, szakadozottak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy a pillanatnyilag a színház teljesen igénybe veszi. Amennyiben a címzett tudatja vele, mit kíván tőle, teljesítené kívánságát.
Két éve a Bősze Ádám Zenei Antikvárium árverésének anyagában szerepelt, a kéziratok között:: 158. Kemény Egon: Autográf levél „Kedves Alberti Úr!” megszólítással – S.l.s.a. 1 beírt oldal. Fekete tinta. 209x167 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy ott járt, de Alberti urat nem találta. Örülne, ha megtudná, miért kereste. 159. Kemény Egon: Kézirat „Igen tisztelt Alberti Úr!” megszólítással – Budapest, 1928.10.08. 1 beírt oldal. Gépírással. 261x208 mm – Szélén lyukasztva, a lapszélek porosak, szakadozottak. 5 000,- A zeneszerző közli, hogy a pillanatnyilag a színház teljesen igénybe veszi. Amennyiben a címzett tudatja vele, mit kíván tőle, teljesítené kívánságát.
2773 smaragd 2016-08-27 05:34:27 [Válasz erre: 2772 Búbánat 2016-08-26 23:15:41]
Kemény Egon atyai jó barátja volt Bécsben Kálmán Imre, amint korábban a Franz Schmidt fórumban már említettem. A 20-as életéveiben járó Kemény Egon zeneszerzőt a bécsi Akadémia elvégzése után Kálmán Imre irányította - elsősorban az akkori nehéz bécsi megélhetés miatt - a könnyű zene (Unterhaltungsmusik) felé. A fiatal zeneszerző így aratta első sikereit táncslágereivel most már Budapesten, szalonzenekaroknak írt rövid zeneműveket. Hogy volt-e kettejük között zenei kapcsolat az az ő titkuk és az is marad. A Brodszky Miklóssal kötött szerződés nem lehet jelentős,azaz hosszabb idejű, ezt még kutatni lehet, kettőjük közös munkáit nyomtatott kottafüzetek őrzik. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/E-_und_U-Musik#E-Musik;"Ernste Musik, Unterhaltungsmusik"[/url]
Kemény Egon atyai jó barátja volt Bécsben Kálmán Imre, amint korábban a Franz Schmidt fórumban már említettem. A 20-as életéveiben járó Kemény Egon zeneszerzőt a bécsi Akadémia elvégzése után Kálmán Imre irányította - elsősorban az akkori nehéz bécsi megélhetés miatt - a könnyű zene (Unterhaltungsmusik) felé. A fiatal zeneszerző így aratta első sikereit táncslágereivel most már Budapesten, szalonzenekaroknak írt rövid zeneműveket. Hogy volt-e kettejük között zenei kapcsolat az az ő titkuk és az is marad. A Brodszky Miklóssal kötött szerződés nem lehet jelentős,azaz hosszabb idejű, ezt még kutatni lehet, kettőjük közös munkáit nyomtatott kottafüzetek őrzik. [url]https://de.m.wikipedia.org/wiki/E-_und_U-Musik#E-Musik;"Ernste Musik, Unterhaltungsmusik"[/url]
2772 Búbánat 2016-08-26 23:15:41 [Válasz erre: 2771 smaragd 2016-08-26 20:23:53]
A teljes szöveg a Pesti Napló cikke.
A teljes szöveg a Pesti Napló cikke.
2771 smaragd 2016-08-26 20:23:53 [Válasz erre: 2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50]
Szeretném megkérdezni, hogy ez a szöveg idézet-e a lapból, vagy részben saját fogalmazás? "...szolgálatába szegődjék" nem fedi a valóságot, Kemény Egont ugyanis mindig felkérték egy munkára, zenedarab írására, vagy hangszerelésére.
Szeretném megkérdezni, hogy ez a szöveg idézet-e a lapból, vagy részben saját fogalmazás? "...szolgálatába szegődjék" nem fedi a valóságot, Kemény Egont ugyanis mindig felkérték egy munkára, zenedarab írására, vagy hangszerelésére.
2770 Haandel 2016-08-26 18:59:47 [Válasz erre: 2769 Haandel 2016-08-26 18:45:08]
Mármint a ''Várvédô gálának''…
Mármint a ''Várvédô gálának''…
2769 Haandel 2016-08-26 18:45:08 [Válasz erre: 2762 Edmond Dantes 2016-08-23 10:02:40]
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja! Nagyobb volt a tánca, mint a hangja! (;-)
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja! Nagyobb volt a tánca, mint a hangja! (;-)
2768 Búbánat 2016-08-26 17:34:53 [Válasz erre: 2755 zenebaratmonika 2016-08-21 14:31:49]
A hivatkozott linket (Ábrahám Pál: Viktória) már nem lehet megnyitni: "Ez a videó már nem érhető el, mert a kapcsolódó YouTube-fiókot megszüntették.' - írják.
A hivatkozott linket (Ábrahám Pál: Viktória) már nem lehet megnyitni: "Ez a videó már nem érhető el, mert a kapcsolódó YouTube-fiókot megszüntették.' - írják.
2767 smaragd 2016-08-26 17:07:39 [Válasz erre: 2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50]
Érdemes lenne összeírni, hány zeneszerző műve lett sikeres Kemény Egon hangszerelői tehetsége révén...is. Ugyanez vonatkozik a korabeli magyar filmekre is, ahol gyakran zenei vezető volt, de a neve nem került fel a szerzői listára. Ez érdekes cikk, majd utánanézek, részben ismerem a valós tartalmát. Aki ma Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző saját kompozícióját szeretné meghallgatni, Nagy Ibolya műsorát bekapcsolva megteheti: Dankó Rádió 18:49:55 Kemény Egon: "Krisztina kisasszony" - nyitány
Érdemes lenne összeírni, hány zeneszerző műve lett sikeres Kemény Egon hangszerelői tehetsége révén...is. Ugyanez vonatkozik a korabeli magyar filmekre is, ahol gyakran zenei vezető volt, de a neve nem került fel a szerzői listára. Ez érdekes cikk, majd utánanézek, részben ismerem a valós tartalmát. Aki ma Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző saját kompozícióját szeretné meghallgatni, Nagy Ibolya műsorát bekapcsolva megteheti: Dankó Rádió 18:49:55 Kemény Egon: "Krisztina kisasszony" - nyitány
2766 Búbánat 2016-08-26 16:43:09 [Válasz erre: 2693 smaragd 2016-08-16 19:45:42]
Az alábbi cikket bemásolom, meghagyva a korabeli helyesírást: Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám „Kikelet ucca 3.” A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje Bemutató: szombat, április 27. A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta. A Kikelet ucca 3 nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal. Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a Kikelet ucca 3. Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol. Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak. Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény. Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest. Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája. Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész - ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz. Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát. A zenekart Ábrahám Pál vezényli. A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovils Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.
Az alábbi cikket bemásolom, meghagyva a korabeli helyesírást: Pesti Napló, 1929-04-21 / 90. szám „Kikelet ucca 3.” A Fővárosi Operettszínház új magyar operettje Bemutató: szombat, április 27. A Fővárosi Operettszínház szombaton, április 27-én mutatja be Bródy István és Harmath Imre Kikelet ucca 3 című operettjét, amelynek zenéjét új magyar talentum, Kemény Egon írta. A Kikelet ucca 3 nem a rendes sablonoperett. Ez egy háromfelvonásos, hét képből álló rendkívül mulatságos, zenés-táncos fotográfia, amely a régi jó pesti világot állítja szembe a mai jazz-korszakkal. Érdekes mese, mulatságos helyzetek, kirobbanóan vidám hang, pompás ének- és táncszámok, egy viccel kevert furcsa és egészen sajátosan pesti romantika, ez a Kikelet ucca 3. Somogyi Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, mint vendég lép fel. Ez a bűbájos művésznő egy ferencvárosi kocsmáros kislányát, igazi parádés naivaszerepet fog játszani. Énekel és táncol. Fejes Teri zseniális temperamentuma, szédítő komikuma és táncművészete attrakciója az előadásnak. Halmay Tibor ragyogó groteszksége, briliáns táncszámai: esemény. Kabos Gyula mint Brezlmayer bácsi — ezen fog nevetni, mulatni, kacagni egész Budapest. Kertész Dezső fiatal grófja a legfinomabb színházi szenzáció, éppen úgy, mint Szirmay Imre régivágású arisztokratája. Sarkadi Aladár mint Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképész - ezt nem kell külön magyarázni, erről mindenki tudja, hogy príma lesz. Peti Sándor pesti tűzoltó-karikatúrája szikrázik az ötletességtől. Felhő Rózsi, Tary Gizella, Rubinyi Tibor, Nagy Jenő, Fenyő Aladár briliáns együttesén túl megemlítjük, mint szenzációs meglepetést Szokolay Olly és Radó Sándor nagyszerű varietészámát. A zenekart Ábrahám Pál vezényli. A táncokat Rott Ferenc tanította be. A díszletek Gara Zoltán, a kosztümök Berkovils Andor művei. Rendező: Szabolcs Ernő.
2765 Búbánat 2016-08-26 16:38:50 [Válasz erre: 2718 zenebaratmonika 2016-08-18 22:25:37]
Találtam egy cikket a Pesti Napló 1934. április 19. számában (87.) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezon elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon ott hagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hogy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol részt vesz Kék lámpás című operettjének előkészítő munkálataiban.
Találtam egy cikket a Pesti Napló 1934. április 19. számában (87.) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezon elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon ott hagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hogy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol részt vesz Kék lámpás című operettjének előkészítő munkálataiban.
2764 Búbánat 2016-08-26 16:34:42 [Válasz erre: 2760 zenebaratmonika 2016-08-22 21:50:20]
Lásd a Lehár-topicban a 137. és 138. sorszám alatti bejegyzéseimet.
Lásd a Lehár-topicban a 137. és 138. sorszám alatti bejegyzéseimet.
2763 Búbánat 2016-08-26 16:27:49 [Válasz erre: 2762 Edmond Dantes 2016-08-23 10:02:40]
Köszönöm a beszámolót! Ami a tavalyi év 'Csárdáskirálynő 100"-at illeti, idén is még van belőle "100" - 1916-ban mutatták be Magyarországon... A Budavári Palotakoncertet a televízió két részben sugározta. A második részből nekem is az Offenbach-blokk tetszett. Az első adásnapon látott koncertközvetítés felvételéről mindenképpen kiemelem Franz von Suppé A szép Galathea című operettjéből elhangzott "Bordal"-t Lukács Anitával és a kórussal - szenzációs előadásuk volt! Igazi "ütős" betétszám volt ez a jelenet - kimagaslott az összes közül. Valóban, ahogy Lukács alakítását és hangját jellemezted: a fiatal Lehoczky Évát juttatta nekem is az eszembe.
Köszönöm a beszámolót! Ami a tavalyi év 'Csárdáskirálynő 100"-at illeti, idén is még van belőle "100" - 1916-ban mutatták be Magyarországon... A Budavári Palotakoncertet a televízió két részben sugározta. A második részből nekem is az Offenbach-blokk tetszett. Az első adásnapon látott koncertközvetítés felvételéről mindenképpen kiemelem Franz von Suppé A szép Galathea című operettjéből elhangzott "Bordal"-t Lukács Anitával és a kórussal - szenzációs előadásuk volt! Igazi "ütős" betétszám volt ez a jelenet - kimagaslott az összes közül. Valóban, ahogy Lukács alakítását és hangját jellemezted: a fiatal Lehoczky Évát juttatta nekem is az eszembe.
2762 Edmond Dantes 2016-08-23 10:02:40
Augusztus 20-a ünnepének fényét emelendő, az idei Budavári Palotakoncertet is ehhez az ünnephez igazítva sugározta felvételről a köztévé, két részletben. Szulák Andrea és konferálásnak álcázott oktató-nevelő felolvasásai, "operettleckéi" idén se marad(hat)tak el, viszont ezúttal nem énekelt. 2016-ban nem lévén kiemelkedő operett-évforduló -tavaly Csárdáskirálynő'100 volt-, a műsor szerkesztése (Kero azaz Kerényi Miklós Gábor munkája) jelentős részben ismeretlen vagy másod-/harmadvonalbeli osztrák szerzőkre valamint az Operettszínház múlt évadbeli új produkciójára, Kálmán Imre A chicagói hercegnő című dzsesszoperettjére koncentrált, utóbbival érthető (?) és ingyenes tévés promóciót biztosítva az egykor méltán elfeledett és most a Nagymező utcában méltatlanul -de legalább jó színvonalon- feltámasztott darabnak. (Bővebb véleményemet ld 2643 itt.) Az idei "Budavári" mélypontja talán a teljesen ismeretlen no-name szerző dalocskája volt, amit mint a műsorközlőtől megtudhattuk, az Operettszínházat trieszti turnéra meghívó (olasz? osztrák?) intendáns "adott elő"...mi tagadás, felléptetése elég "gáz" ötlet volt, még ha bizonyos szempontból érthető (?) is. Úgy gondolom, mindehhez további kommentár n e m szükséges. Voltak azért üde és üdítő pillanatai is a viharos szélben és viharos sikerrel lezajlott est(é)nek. N e m feltétlenül...khm.. enyhén túlsúlyos egykori csúcsszubrettünk újbóli szereplésére gondolnék. Amúgy reméljük, 100. születésnapját is jó egészségben és a világot jelentő deszkákon ünnepli majd, népes rajongótáborával és az őt emelgető naná hogy egyre számosabb statisztával egyetemben. Egy másik "elmaradhatatlan" közreműködő, egykor sikeres operai lírai szopránunk -ha nem is súlyban vagy külsejében, inkább életkorban- bizony kinőtt már az ifjonti operettprimadonna szerepkörből. Számomra az igazi -bár nem váratlan- szenzáció Lukács Anita volt, operai színvonalú hangja Lehoczky Évá(é)ra emlékeztetett, aki egykoron sikeres operettprimadonnából lett kiváló operai koloratúrszoprán. Bordás Barbarát már A chicagói hercegnőben felfedeztem (ld ott), most ismét meggyőzőtt: az első vonalban a helye. Fischl Mónika is áramvonalasabbnak tűnt korábbi önmagánál, éneke (utolsó nótája magas záróhangját leszámítva) szépen szólt. A férfi előadók közül hiányoltam a tavaly jól domborító Balczó Pétert és Kerényi Miklós Mátét sem pótolta idén igazán nívós művész a táncoskomikus szerepkörben. Boncsér Gergely tavaly jobban tetszett és Vadász Zsolt is volt már jobb...talán a szélvihar sem tett jót produkcióiknak. Maradéktalanul a záró Offenbach-blokknak örültem. Az operett francia királya egy csokorra való számmal -benne persze az elmaradhatatlan kánkánnal- megint megmutatta: volt és van élet a pesti (és bécsi) operetten kívül is.
Augusztus 20-a ünnepének fényét emelendő, az idei Budavári Palotakoncertet is ehhez az ünnephez igazítva sugározta felvételről a köztévé, két részletben. Szulák Andrea és konferálásnak álcázott oktató-nevelő felolvasásai, "operettleckéi" idén se marad(hat)tak el, viszont ezúttal nem énekelt. 2016-ban nem lévén kiemelkedő operett-évforduló -tavaly Csárdáskirálynő'100 volt-, a műsor szerkesztése (Kero azaz Kerényi Miklós Gábor munkája) jelentős részben ismeretlen vagy másod-/harmadvonalbeli osztrák szerzőkre valamint az Operettszínház múlt évadbeli új produkciójára, Kálmán Imre A chicagói hercegnő című dzsesszoperettjére koncentrált, utóbbival érthető (?) és ingyenes tévés promóciót biztosítva az egykor méltán elfeledett és most a Nagymező utcában méltatlanul -de legalább jó színvonalon- feltámasztott darabnak. (Bővebb véleményemet ld 2643 itt.) Az idei "Budavári" mélypontja talán a teljesen ismeretlen no-name szerző dalocskája volt, amit mint a műsorközlőtől megtudhattuk, az Operettszínházat trieszti turnéra meghívó (olasz? osztrák?) intendáns "adott elő"...mi tagadás, felléptetése elég "gáz" ötlet volt, még ha bizonyos szempontból érthető (?) is. Úgy gondolom, mindehhez további kommentár n e m szükséges. Voltak azért üde és üdítő pillanatai is a viharos szélben és viharos sikerrel lezajlott est(é)nek. N e m feltétlenül...khm.. enyhén túlsúlyos egykori csúcsszubrettünk újbóli szereplésére gondolnék. Amúgy reméljük, 100. születésnapját is jó egészségben és a világot jelentő deszkákon ünnepli majd, népes rajongótáborával és az őt emelgető naná hogy egyre számosabb statisztával egyetemben. Egy másik "elmaradhatatlan" közreműködő, egykor sikeres operai lírai szopránunk -ha nem is súlyban vagy külsejében, inkább életkorban- bizony kinőtt már az ifjonti operettprimadonna szerepkörből. Számomra az igazi -bár nem váratlan- szenzáció Lukács Anita volt, operai színvonalú hangja Lehoczky Évá(é)ra emlékeztetett, aki egykoron sikeres operettprimadonnából lett kiváló operai koloratúrszoprán. Bordás Barbarát már A chicagói hercegnőben felfedeztem (ld ott), most ismét meggyőzőtt: az első vonalban a helye. Fischl Mónika is áramvonalasabbnak tűnt korábbi önmagánál, éneke (utolsó nótája magas záróhangját leszámítva) szépen szólt. A férfi előadók közül hiányoltam a tavaly jól domborító Balczó Pétert és Kerényi Miklós Mátét sem pótolta idén igazán nívós művész a táncoskomikus szerepkörben. Boncsér Gergely tavaly jobban tetszett és Vadász Zsolt is volt már jobb...talán a szélvihar sem tett jót produkcióiknak. Maradéktalanul a záró Offenbach-blokknak örültem. Az operett francia királya egy csokorra való számmal -benne persze az elmaradhatatlan kánkánnal- megint megmutatta: volt és van élet a pesti (és bécsi) operetten kívül is.
2761 zenebaratmonika 2016-08-22 22:05:47
Ja gáláról jut eszembe, jövőre ha már muszáj külföldet bemutatnunk, mint azt a palotakoncerten tették, ahol hát a meghirdetett műsor helyett az aktuális operettszínházi műsor pár darabja mellett végig külföldi szerzőket adtak, hát javasoljuk az olasz és a görög operett nagy alkotásait.... hát mégis hisz most volt itt osztrák, francia, német, lengyel és egy ismeretlen nemzetiségű szerző is, de az előbbi két ország még kimaradt a felsorolásból, sőt jöhet a spanyol, amerikai és angol is....
Ja gáláról jut eszembe, jövőre ha már muszáj külföldet bemutatnunk, mint azt a palotakoncerten tették, ahol hát a meghirdetett műsor helyett az aktuális operettszínházi műsor pár darabja mellett végig külföldi szerzőket adtak, hát javasoljuk az olasz és a görög operett nagy alkotásait.... hát mégis hisz most volt itt osztrák, francia, német, lengyel és egy ismeretlen nemzetiségű szerző is, de az előbbi két ország még kimaradt a felsorolásból, sőt jöhet a spanyol, amerikai és angol is....
2760 zenebaratmonika 2016-08-22 21:50:20 [Válasz erre: 2758 Haandel 2016-08-22 17:53:10]
Hát ja, az a vicc, hogy én jártam Bad Ishl-ben a villája előtt és hát csoporttal, szóval nem tudtam bejutni, mert csak kívülről megnézés szerepelt a programban, de a táblát megnéztem a kerítésen, és hát egy büdös szóval nem említették, hogy magyar zeneszerző lett volna. Igazából a Lehár fesztivál is abban a városban szokott lenni, szóval a sógorok is magukénak tudják Lehárt, sőt szerintem nagyobb a tisztelet részére, mint nálunk, sokkal több darabja megy Ausztriában.
Hát ja, az a vicc, hogy én jártam Bad Ishl-ben a villája előtt és hát csoporttal, szóval nem tudtam bejutni, mert csak kívülről megnézés szerepelt a programban, de a táblát megnéztem a kerítésen, és hát egy büdös szóval nem említették, hogy magyar zeneszerző lett volna. Igazából a Lehár fesztivál is abban a városban szokott lenni, szóval a sógorok is magukénak tudják Lehárt, sőt szerintem nagyobb a tisztelet részére, mint nálunk, sokkal több darabja megy Ausztriában.
