2643 Edmond Dantes 2016-04-25 11:53:56
Kálmán Imre: A chicagói hercegnő Budapesti Operettszínház, 2016. április 24. A Király Színház negyedszázados jubileumi évének (1928) utolsó premierje volt Kálmán Imre nem sokkal korábban Bécsben bemutatott, műfaji meghatározása szerint jazz-operettje: ezt ásta elő csaknem kilencven évnyi szendergés után a Nagymező utcai teátrum. Lőrinczy Attila vezető dramaturg és Béres Attila rendező vágott bele az olvasottak alapján kétségkívül satnya-gyagya történet és szövegei leporolásába. Nem ismerem az alaplibrettót, de a 2016-os "leporolt" változat hasonlóképpen a satnya-gyagya kategóriában maradt. Fércmű lehetett mint a műfaj legtöbb -és a süllyesztőben emiatt is örökre eltűnt- alkotása és sajnos az is maradt. Nosztalgiázás nélkül az a véleményem, hogy a 21. században az igazi, kacagtató, szellemes humor terepe n e m az operett és a műfaj mai előadóinak döntő többsége sem arra szocializálódott/képeztetett, hogy zenés produkciók prózai párbeszédeiben viccelődve mulattassák a nagyérdeműt. Ha erre törekedtek a mai alkotók, törekvésük jóindulattal is vegyes, kevesebb jóindulattal hervasztó sikerűnek minősíthető. Lehet, hogy ők -mint egy interjúban olvasható- "rendkívül jól mulatva, nagyokat röhögve" írták át szinte a teljes szöveget, de túl sok színvonalas móka, kacagás nem kerekedett ki a mostani librettóból sem. Nagyobb baj, hogy -és ezt ki kell mondani- Kálmán Imre távolról s e m elsőrendű zenét írt, "közelről" pedig kimondottan másodvonalbeli, sok önismétléssel teli muzsikát hallunk, egyetlenegy árva, "fütyülhető" sláger nélkül, pedig ennek a műfajnak egyik éltető eleme, hogy legalább 1-2 dal első hallásra rögtön "beugorjék" a nézőnek és később is megmaradjon emlékezetében mint a mű zenei névjegye. Kálmán Imre kísérlete, a századforduló klasszikus operettjét -echte cigányzenekarral is súlyosbítva- csatáztatni a 20-as években Európába betörő amerikai dzsessz-szel, nem lett kifejezetten sikeres: a végeredmény egy zenei öszvér, cigányozós-magyarnótás-valceros Kálmán-operettnek halovány, de el- és lemarad a korszak feljövő honi szerzői, Ábrahám Pál és mások "tisztán" dzsesszes operettjei színvonalától is. Röviden: ebben a nem igazán ütős zenéjű és szinte eseménytelen darabban sem zeneileg sem "cselekményileg" messze n i n c s benne a csaknem háromórás játékidő, ez a második részben már különösen, hogy ne mondjam, fájón (...) érezhető. Mint oly sokszor: kevesebb több le(hete)tt volna. Mindehhez képest talán meglepőnek tűnhet, de a társulat színvonalas, jó előadást produkált, amelyben már két nappal a premier után is szinte minden a helyén van. A nyomasztó emlékű múlt nyári szegedi Álarcosbál után szinte szerethetőnek mondható Béres Attila rendezése. Némi napi aktualizálást, "kisvasutazást", "karvalytőkézést" és hasonlókat üveggyöngyként odahajít a közönségnek, de összességében látványos, költséget nem kímélő produkciót vagy még inkább: p a r ó d i á t rakott föl a sokat megélt deszkákra. Mert kétségünk ne legyen: paródiát látunk-hallunk, ez a mű nem is lehet más itt és most. Horesnyi Balázs díszletei közül, a szokásos pesti kávéház- és sylváriai hercegi palotasablon után üdítően hat a második rész (neo?) art decósra átrajzolt, az első részben még neorokokó palotabelsője. Pazarul mutatósak, hangsúlyosan parodisztikusak Velich Rita jelmezei: népiesch-magyarosch-sylváriásch-századfordulós meg húszasévekbeli-amerikás-dzsesszes, hol, mikor, ahogyan kell vagy legalábbis ahogy azt mi, Mórickák elképzeljük. Sokféle zenéhez sokféle koreográfia, sokféle koreográfiához sok koreográfus: Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Hajdu Anita klasszikus, dzsesszes és sztepptáncai mutatósak, ha nem is túl eredetiek... vajon lehet még "eredetit" produkálni? És milyen lenne az? A színház a legtöbb figurát kettős szereposztásban hozta ki. A vasárnap délutáni előadás igazi felfedezése számomra a fiatal Bordás Barbara volt mint Mary, az amerikai milliomoslány. Ő nem csupán lelépked ama kötelező lépcsősoron, elénekli számát majd két lépés valcer után kisétál. Szinte mindent tud, ami ehhez a szubrett-primadonnai szerephez szükséges: szépen énekel, jól táncol, jól mutat és bejátssza a színpadot. Profi alakítás. Homonnay Zsolt hangilag igen jó a herceg, Borisz szerepében, a sablonos duhaj-mihaszna-bonviván karakterrel színészileg ő sem tehetett csodát és hosszabb időre el is tűnik a darabból, hogy a fináléra aztán győztesen visszatérjen. Szendy Szilvi elmarad ismert és értékelt képességeitől, alakítása jelentős részét idősebb (másutt) színigazgató pályatársnője affektált hanghordozása utánzására fordítja, felejthetően. Igen halovány Laki Péter Bond(y) amúgy is "foghíjasan" megírt táncoskomikus szerepében: ezt a figurát jóval hangsúlyosabban kell színre vinni, hogy igazán észrevegyük. Kalocsai Zsuzsa kedvéért (mint anno Honthy kedvéért Cecíliát) alaposan felturbózták a nagyhercegnő szerepét és a szerző egy évvel korábbi Golden Dawn című művéből importáltak neki két szólószámot is. Szemmel láthatóan és véglegesen beérkezett a mamaszerepek világába és ez így van rendjén. Ebben a műfajban, ha nem is mindig szívesen, de előbb-utóbb elkerülhetetlenül egymásnak adják a "kilincset" a primadonnák. Ezt megint egyszer látjuk itt és most. Frissen kreált szerep Mary egyik barátnőjéé, Edith Rockefelleré, sajtóhírek szerint Szulák Andreának (és rajongóinak) akarván kedveskedni; előadásunkon váltótársa, Nádasi Veronika mutatkozott be, remek hangon, jó atmoszférát teremtve adta elő két, ugyancsak "kakukkfióka", más szereplő szólamából elcsent magánszámát. Jogosan köszöntötte őt virágcsokorral az előadás végén Lőrinczy György főigazgató, szavait átvéve mint "aranytorkú énekesnőt". Ottlik Ádám és Sipos Imre a hagyományos apaszerepeket hozta megbízhatóan, a népes szereplőgárda összes többi tagját most nem sorolnám föl. Bolba Tamás rutinos profizmussal vezette zenekarát és a kórust nyitánytól vasfüggönyig. Külön színfolt volt az egymással "csatázó" két színpadi zenekar, a cigányosch-magyarosch és a dzsesszes, utóbbit név szerint is meg kell említeni: Bársony Bálint dzsessz szaxofonos és együttese szinte külön életre kelt, amikor erre alkalma nyílt.
Kálmán Imre: A chicagói hercegnő Budapesti Operettszínház, 2016. április 24. A Király Színház negyedszázados jubileumi évének (1928) utolsó premierje volt Kálmán Imre nem sokkal korábban Bécsben bemutatott, műfaji meghatározása szerint jazz-operettje: ezt ásta elő csaknem kilencven évnyi szendergés után a Nagymező utcai teátrum. Lőrinczy Attila vezető dramaturg és Béres Attila rendező vágott bele az olvasottak alapján kétségkívül satnya-gyagya történet és szövegei leporolásába. Nem ismerem az alaplibrettót, de a 2016-os "leporolt" változat hasonlóképpen a satnya-gyagya kategóriában maradt. Fércmű lehetett mint a műfaj legtöbb -és a süllyesztőben emiatt is örökre eltűnt- alkotása és sajnos az is maradt. Nosztalgiázás nélkül az a véleményem, hogy a 21. században az igazi, kacagtató, szellemes humor terepe n e m az operett és a műfaj mai előadóinak döntő többsége sem arra szocializálódott/képeztetett, hogy zenés produkciók prózai párbeszédeiben viccelődve mulattassák a nagyérdeműt. Ha erre törekedtek a mai alkotók, törekvésük jóindulattal is vegyes, kevesebb jóindulattal hervasztó sikerűnek minősíthető. Lehet, hogy ők -mint egy interjúban olvasható- "rendkívül jól mulatva, nagyokat röhögve" írták át szinte a teljes szöveget, de túl sok színvonalas móka, kacagás nem kerekedett ki a mostani librettóból sem. Nagyobb baj, hogy -és ezt ki kell mondani- Kálmán Imre távolról s e m elsőrendű zenét írt, "közelről" pedig kimondottan másodvonalbeli, sok önismétléssel teli muzsikát hallunk, egyetlenegy árva, "fütyülhető" sláger nélkül, pedig ennek a műfajnak egyik éltető eleme, hogy legalább 1-2 dal első hallásra rögtön "beugorjék" a nézőnek és később is megmaradjon emlékezetében mint a mű zenei névjegye. Kálmán Imre kísérlete, a századforduló klasszikus operettjét -echte cigányzenekarral is súlyosbítva- csatáztatni a 20-as években Európába betörő amerikai dzsessz-szel, nem lett kifejezetten sikeres: a végeredmény egy zenei öszvér, cigányozós-magyarnótás-valceros Kálmán-operettnek halovány, de el- és lemarad a korszak feljövő honi szerzői, Ábrahám Pál és mások "tisztán" dzsesszes operettjei színvonalától is. Röviden: ebben a nem igazán ütős zenéjű és szinte eseménytelen darabban sem zeneileg sem "cselekményileg" messze n i n c s benne a csaknem háromórás játékidő, ez a második részben már különösen, hogy ne mondjam, fájón (...) érezhető. Mint oly sokszor: kevesebb több le(hete)tt volna. Mindehhez képest talán meglepőnek tűnhet, de a társulat színvonalas, jó előadást produkált, amelyben már két nappal a premier után is szinte minden a helyén van. A nyomasztó emlékű múlt nyári szegedi Álarcosbál után szinte szerethetőnek mondható Béres Attila rendezése. Némi napi aktualizálást, "kisvasutazást", "karvalytőkézést" és hasonlókat üveggyöngyként odahajít a közönségnek, de összességében látványos, költséget nem kímélő produkciót vagy még inkább: p a r ó d i á t rakott föl a sokat megélt deszkákra. Mert kétségünk ne legyen: paródiát látunk-hallunk, ez a mű nem is lehet más itt és most. Horesnyi Balázs díszletei közül, a szokásos pesti kávéház- és sylváriai hercegi palotasablon után üdítően hat a második rész (neo?) art decósra átrajzolt, az első részben még neorokokó palotabelsője. Pazarul mutatósak, hangsúlyosan parodisztikusak Velich Rita jelmezei: népiesch-magyarosch-sylváriásch-századfordulós meg húszasévekbeli-amerikás-dzsesszes, hol, mikor, ahogyan kell vagy legalábbis ahogy azt mi, Mórickák elképzeljük. Sokféle zenéhez sokféle koreográfia, sokféle koreográfiához sok koreográfus: Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Hajdu Anita klasszikus, dzsesszes és sztepptáncai mutatósak, ha nem is túl eredetiek... vajon lehet még "eredetit" produkálni? És milyen lenne az? A színház a legtöbb figurát kettős szereposztásban hozta ki. A vasárnap délutáni előadás igazi felfedezése számomra a fiatal Bordás Barbara volt mint Mary, az amerikai milliomoslány. Ő nem csupán lelépked ama kötelező lépcsősoron, elénekli számát majd két lépés valcer után kisétál. Szinte mindent tud, ami ehhez a szubrett-primadonnai szerephez szükséges: szépen énekel, jól táncol, jól mutat és bejátssza a színpadot. Profi alakítás. Homonnay Zsolt hangilag igen jó a herceg, Borisz szerepében, a sablonos duhaj-mihaszna-bonviván karakterrel színészileg ő sem tehetett csodát és hosszabb időre el is tűnik a darabból, hogy a fináléra aztán győztesen visszatérjen. Szendy Szilvi elmarad ismert és értékelt képességeitől, alakítása jelentős részét idősebb (másutt) színigazgató pályatársnője affektált hanghordozása utánzására fordítja, felejthetően. Igen halovány Laki Péter Bond(y) amúgy is "foghíjasan" megírt táncoskomikus szerepében: ezt a figurát jóval hangsúlyosabban kell színre vinni, hogy igazán észrevegyük. Kalocsai Zsuzsa kedvéért (mint anno Honthy kedvéért Cecíliát) alaposan felturbózták a nagyhercegnő szerepét és a szerző egy évvel korábbi Golden Dawn című művéből importáltak neki két szólószámot is. Szemmel láthatóan és véglegesen beérkezett a mamaszerepek világába és ez így van rendjén. Ebben a műfajban, ha nem is mindig szívesen, de előbb-utóbb elkerülhetetlenül egymásnak adják a "kilincset" a primadonnák. Ezt megint egyszer látjuk itt és most. Frissen kreált szerep Mary egyik barátnőjéé, Edith Rockefelleré, sajtóhírek szerint Szulák Andreának (és rajongóinak) akarván kedveskedni; előadásunkon váltótársa, Nádasi Veronika mutatkozott be, remek hangon, jó atmoszférát teremtve adta elő két, ugyancsak "kakukkfióka", más szereplő szólamából elcsent magánszámát. Jogosan köszöntötte őt virágcsokorral az előadás végén Lőrinczy György főigazgató, szavait átvéve mint "aranytorkú énekesnőt". Ottlik Ádám és Sipos Imre a hagyományos apaszerepeket hozta megbízhatóan, a népes szereplőgárda összes többi tagját most nem sorolnám föl. Bolba Tamás rutinos profizmussal vezette zenekarát és a kórust nyitánytól vasfüggönyig. Külön színfolt volt az egymással "csatázó" két színpadi zenekar, a cigányosch-magyarosch és a dzsesszes, utóbbit név szerint is meg kell említeni: Bársony Bálint dzsessz szaxofonos és együttese szinte külön életre kelt, amikor erre alkalma nyílt.
2642 Búbánat 2016-04-21 16:50:45 [Válasz erre: 2641 Búbánat 2016-04-21 16:49:33]
Holnap este új, Kálmán-bemutató az Operettszínházban! [url] http://www.operett.hu/cikkek/a-chicagoi-hercegno-egy-uj-sikertortenet-kezdete/1202; "A chicagói hercegnő egy új sikertörténet kezdete."[/url] + video Operett.hu, 2016-04-13 A chicagói hercegnő hangulatát idéző pesti bárba invitálta a Budapesti Operettszínház a sajtó képviselőit, hogy szemtanúi lehessenek Mary Lloyd amerikai milliárdosnő és Borisz Alex sylváriai nagyherceg első találkozásának. Kálmán Imre a műfaj keretein túlmutató, a klasszikus operett hangzást a dzsessz muzsikával és a magyar népzenével ötvöző műve nyolcvannyolc év után kerül ismét hazai színpadra Lőrinczy Attila új librettójával és dalszövegeivel. Premier április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
Holnap este új, Kálmán-bemutató az Operettszínházban! [url] http://www.operett.hu/cikkek/a-chicagoi-hercegno-egy-uj-sikertortenet-kezdete/1202; "A chicagói hercegnő egy új sikertörténet kezdete."[/url] + video Operett.hu, 2016-04-13 A chicagói hercegnő hangulatát idéző pesti bárba invitálta a Budapesti Operettszínház a sajtó képviselőit, hogy szemtanúi lehessenek Mary Lloyd amerikai milliárdosnő és Borisz Alex sylváriai nagyherceg első találkozásának. Kálmán Imre a műfaj keretein túlmutató, a klasszikus operett hangzást a dzsessz muzsikával és a magyar népzenével ötvöző műve nyolcvannyolc év után kerül ismét hazai színpadra Lőrinczy Attila új librettójával és dalszövegeivel. Premier április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
2641 Búbánat 2016-04-21 16:49:33 [Válasz erre: 2640 Búbánat 2016-04-13 10:58:40]
Párhuzamos interjú [url] http://www.operett.hu/cikkek/a-primadonnasag-belulrol-jon/1205; "A primadonnaság belülről jön" [/url] Operett.hu, 2016-04-19 „Egészen különleges helyzetbe került Kalocsai Zsuzsa és Szulák Andrea, a Budapesti Operettszínház két neves művésznője. Az április 22-én bemutatásra kerülő A chicagói hercegnő című operettben ugyanis az alkotók külön szerepet írtak számukra. Kalocsai Zsuzsa Lizaveta nagyhercegnőt formálja meg, Szulák Andrea Edith Rockefellerként tűnik fel. A két művésznővel arról beszélgetünk, milyen érzés, amikor valakiben így gondolkodik a színháza, mit gondolnak Kálmán e hazánkban 88 éve nem játszott művéről és a benne megjelenő újfajta zenei világról.”
Párhuzamos interjú [url] http://www.operett.hu/cikkek/a-primadonnasag-belulrol-jon/1205; "A primadonnaság belülről jön" [/url] Operett.hu, 2016-04-19 „Egészen különleges helyzetbe került Kalocsai Zsuzsa és Szulák Andrea, a Budapesti Operettszínház két neves művésznője. Az április 22-én bemutatásra kerülő A chicagói hercegnő című operettben ugyanis az alkotók külön szerepet írtak számukra. Kalocsai Zsuzsa Lizaveta nagyhercegnőt formálja meg, Szulák Andrea Edith Rockefellerként tűnik fel. A két művésznővel arról beszélgetünk, milyen érzés, amikor valakiben így gondolkodik a színháza, mit gondolnak Kálmán e hazánkban 88 éve nem játszott művéről és a benne megjelenő újfajta zenei világról.”
2640 Búbánat 2016-04-13 10:58:40 [Válasz erre: 2625 Búbánat 2016-02-28 19:09:37]
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1201; Villanófényben - Lőrinczy Attila [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-04-04 Lőrinczy Attila író, drámaíró a Budapesti Operettszínház vezető dramaturgja. Az utóbbi néhány évben olyan nagy sikerű előadások szövegének gondozása, újraírása fűződik a nevéhez, mint az Amerikai komédia, az Én és a kisöcsém, vagy legutóbb a Marie Antoinette. Kilencven évvel a budapesti bemutatót követően, közel hét hónapos munkafolyamat eredményeként Kálmán Imre kevéssé ismert operettje, A chicagói hercegnő most az ő átiratában, az ő szövegeivel szólal meg az április 22-i premieren. „- A chicagói hercegnőt 1928-ban játszották először és utoljára Magyarországon. Mit gondolsz, mi lehet ennek az oka? - Az egyik ok talán az, hogy miközben remek a darab alapötlete és nagyszerű a zenéje, maga a libretto kicsit elnagyolt. A másik pedig, ami általánosságban elmondható, hogy a színházak nagyon kevés kockázatot vállalnak. A műsortervbe végül majdnem mindig a tuti sikerdarabok kerülnek. Ritka, amikor egy színház vállalja azt a rizikót, hogy valamit, ami nem annyira bizonyított és befutott, műsorára tűzzön. - Amikor az Operettszínház úgy döntött, bemutatja a darabot, hogyan fogtatok neki a munkának Béres Attilával? - Hát, először is el kell olvasni ugye, és akkor kiderül, mit nem értünk, mi az ami nem tetszik, és eszünkbe jut-e róla valami, amiről azt reméljük, hogy jobb lehet... A chicagói hercegnő már majdnem kilencven éves szöveg, és a nyelv talán még az embernél is gyorsabban öregszik. Teljesen természetes, hogy ma már más a vicces az izgalmas, a meglepő, mint 1928-ban. A darab alaphelyzete, hogy három excentrikus amerikai milliomosnő ellátogat Európába, és fogadást kötnek: ki tudja a lehető leglehetetlenebb dolgot megvenni. Egy pesti lokálban találkoznak egy fiktív balkáni ország, Sylvária nagyhercegével, aki igazi duhaj, múltba fordult, sírva vigadó, szentimentális és brutális karakter. Mi ebbe a kettősbe próbáltunk a mai eszünkkel alaposabban belegondolni. Milyen az, amikor egy olyan világ, ahol csak a pénz számít, vagy már az sem, találkozik egy nosztalgikus, dühödt indulatokkal és tesztoszteronnal telített férfivilággal. Erről elég sok minden jutott eszünkbe és egyik ötlet hozta a másikat. A dialógok kilencven százaléka új, az eredeti történet pedig felében-kétharmadában maradt meg.” „- A sajtónyilvános olvasópróbán elhangzott, hogy két színésznő számára külön szerep íródott. Ez mit jelent? - A színház vezetése azt kérte, hogy lehetőség szerint írjunk egy klasszikus nagy operett szerepet Kalocsai Zsuzsának, és tegyük picit hangsúlyosabbá az előadás dzsesszes vonalát egy másik női szerep beemelésével. Így született meg Edith Rockefeller figurája, akit Szulák Andrea és Nádasi Veronika kelt életre. […] - Dalokat is kaptak? - Természetesen. Kalocsai Zsuzsának egy 1930-as hollywoodi filmből, a Golden Dawn-ból választottunk két Kálmán Imre számot, amire írtam új strófákat, Szulák Andrea pedig az eredeti darabból kapott két dalt, a szituációkhoz illő új szövegekkel.” „. Béressel Attilával első alkalommal dolgoztok együtt. Hogyan zajlott a közös alkotási folyamat? - Rendkívül jól mulatva, nagyokat röhögve. Együtt ötleteltünk, aztán írtam, megint ötleteltünk, megint írtam. Valahogy így. Azért azt tudni kell, hogy hét hónapot eltöltöttem a példánnyal. Sokszor magamban azon mulatok, hogy az eredeti librettisták valószínűleg negyed ennyi idő alatt összedobták a szöveget a kávéházban. De hát én szöszörgős vagyok. És akárhányszor előveszem, mindig találok valamit: ott mégis egy szót ki kéne cserélni, ritmikailag valamit csinálni kellene. Úgyhogy ez a "befejezni nem lehet, csak abbahagyni" tipikus esete.” […] „- Rendszeresen bejársz a próbákra és alakítod a szöveget, annak megfelelően, hogy a színészek vagy Attila milyen változtatást igényel? - Nem vagyok ott minden próbán. De mindig izgalmas, hogy működik, vagy épp nem működik a leírt szöveg. Színházi gyerek vagyok, nem papírszerző. Az olvasópróbán is elmondtam a színészeknek, hogy nem védelmezem lángpallossal a szövegemet, ha bárki jobbat mond, mint amit én kitaláltam, azt fel fogom ismerni, és boldogan elfogadom. És sokszor mondanak is. - Törekedtetek arra, hogy amellett, hogy az operett hagyományainak megfelelően vicces, humoros, szerelmes előadásnak legyen valami megfogalmazható üzenete is? - Nem szeretem az üzenet szót, de hogy szól valamiről, azt nagyon remélem. Két szélsőségesen különböző, beteg és nevetséges világról beszél. Az egyik oldalon konzumidiotizmus mámora és a pénz mindent felülíró hatalma, a másik oldalon pedig a nosztalgikus, patetikus, múltba révedő, szenvedély vezérelte téboly. Finoman fogalmazva, egyik sem igazán jó. Ha muszáj, ezt még üzenetnek is merném nevezni.”
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1201; Villanófényben - Lőrinczy Attila [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-04-04 Lőrinczy Attila író, drámaíró a Budapesti Operettszínház vezető dramaturgja. Az utóbbi néhány évben olyan nagy sikerű előadások szövegének gondozása, újraírása fűződik a nevéhez, mint az Amerikai komédia, az Én és a kisöcsém, vagy legutóbb a Marie Antoinette. Kilencven évvel a budapesti bemutatót követően, közel hét hónapos munkafolyamat eredményeként Kálmán Imre kevéssé ismert operettje, A chicagói hercegnő most az ő átiratában, az ő szövegeivel szólal meg az április 22-i premieren. „- A chicagói hercegnőt 1928-ban játszották először és utoljára Magyarországon. Mit gondolsz, mi lehet ennek az oka? - Az egyik ok talán az, hogy miközben remek a darab alapötlete és nagyszerű a zenéje, maga a libretto kicsit elnagyolt. A másik pedig, ami általánosságban elmondható, hogy a színházak nagyon kevés kockázatot vállalnak. A műsortervbe végül majdnem mindig a tuti sikerdarabok kerülnek. Ritka, amikor egy színház vállalja azt a rizikót, hogy valamit, ami nem annyira bizonyított és befutott, műsorára tűzzön. - Amikor az Operettszínház úgy döntött, bemutatja a darabot, hogyan fogtatok neki a munkának Béres Attilával? - Hát, először is el kell olvasni ugye, és akkor kiderül, mit nem értünk, mi az ami nem tetszik, és eszünkbe jut-e róla valami, amiről azt reméljük, hogy jobb lehet... A chicagói hercegnő már majdnem kilencven éves szöveg, és a nyelv talán még az embernél is gyorsabban öregszik. Teljesen természetes, hogy ma már más a vicces az izgalmas, a meglepő, mint 1928-ban. A darab alaphelyzete, hogy három excentrikus amerikai milliomosnő ellátogat Európába, és fogadást kötnek: ki tudja a lehető leglehetetlenebb dolgot megvenni. Egy pesti lokálban találkoznak egy fiktív balkáni ország, Sylvária nagyhercegével, aki igazi duhaj, múltba fordult, sírva vigadó, szentimentális és brutális karakter. Mi ebbe a kettősbe próbáltunk a mai eszünkkel alaposabban belegondolni. Milyen az, amikor egy olyan világ, ahol csak a pénz számít, vagy már az sem, találkozik egy nosztalgikus, dühödt indulatokkal és tesztoszteronnal telített férfivilággal. Erről elég sok minden jutott eszünkbe és egyik ötlet hozta a másikat. A dialógok kilencven százaléka új, az eredeti történet pedig felében-kétharmadában maradt meg.” „- A sajtónyilvános olvasópróbán elhangzott, hogy két színésznő számára külön szerep íródott. Ez mit jelent? - A színház vezetése azt kérte, hogy lehetőség szerint írjunk egy klasszikus nagy operett szerepet Kalocsai Zsuzsának, és tegyük picit hangsúlyosabbá az előadás dzsesszes vonalát egy másik női szerep beemelésével. Így született meg Edith Rockefeller figurája, akit Szulák Andrea és Nádasi Veronika kelt életre. […] - Dalokat is kaptak? - Természetesen. Kalocsai Zsuzsának egy 1930-as hollywoodi filmből, a Golden Dawn-ból választottunk két Kálmán Imre számot, amire írtam új strófákat, Szulák Andrea pedig az eredeti darabból kapott két dalt, a szituációkhoz illő új szövegekkel.” „. Béressel Attilával első alkalommal dolgoztok együtt. Hogyan zajlott a közös alkotási folyamat? - Rendkívül jól mulatva, nagyokat röhögve. Együtt ötleteltünk, aztán írtam, megint ötleteltünk, megint írtam. Valahogy így. Azért azt tudni kell, hogy hét hónapot eltöltöttem a példánnyal. Sokszor magamban azon mulatok, hogy az eredeti librettisták valószínűleg negyed ennyi idő alatt összedobták a szöveget a kávéházban. De hát én szöszörgős vagyok. És akárhányszor előveszem, mindig találok valamit: ott mégis egy szót ki kéne cserélni, ritmikailag valamit csinálni kellene. Úgyhogy ez a "befejezni nem lehet, csak abbahagyni" tipikus esete.” […] „- Rendszeresen bejársz a próbákra és alakítod a szöveget, annak megfelelően, hogy a színészek vagy Attila milyen változtatást igényel? - Nem vagyok ott minden próbán. De mindig izgalmas, hogy működik, vagy épp nem működik a leírt szöveg. Színházi gyerek vagyok, nem papírszerző. Az olvasópróbán is elmondtam a színészeknek, hogy nem védelmezem lángpallossal a szövegemet, ha bárki jobbat mond, mint amit én kitaláltam, azt fel fogom ismerni, és boldogan elfogadom. És sokszor mondanak is. - Törekedtetek arra, hogy amellett, hogy az operett hagyományainak megfelelően vicces, humoros, szerelmes előadásnak legyen valami megfogalmazható üzenete is? - Nem szeretem az üzenet szót, de hogy szól valamiről, azt nagyon remélem. Két szélsőségesen különböző, beteg és nevetséges világról beszél. Az egyik oldalon konzumidiotizmus mámora és a pénz mindent felülíró hatalma, a másik oldalon pedig a nosztalgikus, patetikus, múltba révedő, szenvedély vezérelte téboly. Finoman fogalmazva, egyik sem igazán jó. Ha muszáj, ezt még üzenetnek is merném nevezni.”
2639 Búbánat 2016-04-05 15:46:50 [Válasz erre: 2638 Siegfried 2016-04-04 23:27:33]
Kérdésedre válaszolom: Gárday Gábor látható a képeken Falke szerepében.
Kérdésedre válaszolom: Gárday Gábor látható a képeken Falke szerepében.
2638 Siegfried 2016-04-04 23:27:33
Ezeken a képeken ki látható Falke szerepében? [url]http://www.jegy.hu/program/j-strauss-a-denever-die-fledermaus-17834?lang=hu;http://www.jegy.hu/program/j-strauss-a-denever-die-fledermaus-17834?lang=hu[/url]
Ezeken a képeken ki látható Falke szerepében? [url]http://www.jegy.hu/program/j-strauss-a-denever-die-fledermaus-17834?lang=hu;http://www.jegy.hu/program/j-strauss-a-denever-die-fledermaus-17834?lang=hu[/url]
2637 Búbánat 2016-03-28 13:08:07
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/03/27/te_nem_jatszod_te_eled_a_szerepet/; „Te nem játszod, te éled a szerepet!” – Rost Andrea-interjú [/url] BELINSZKY ANNA, FIDELIO.HU, 2016.03.27. 08:20 „Honnan ered mindaz a tapasztalat, amit az előadó a színpadon megjelenít? Miért kell teljességgel megélni, és miért nem elég csak eljátszani egy szerepet? Hogyan érnek össze a különböző zenei utak, és alkotnak egységet a különböző műfajok egy operaénekesnő életében? Rost Andreával a Csárdáskirálynőről, Japánról, a Székelyfonóról és Andor Éva újra megtalált üzenetéről is beszélgettünk.” „Amikor legutóbb beszélgettünk, még csak készültél a Csárdáskirálynőre, amelynek azóta többször is énekeltél Bécsben. Milyen tapasztalataid voltak a darabbal? - Maga a szerep nagyon izgalmas volt, és először talán ijesztő is, annyira más. Nem voltam még operettdíva, most mégis egyszerre táncoltam, énekeltem, szöveget mondtam – és mindezt ráadásul nem az anyanyelvemen. Nehéz feladat volt, amivel meg kellett szenvednem, de rengeteget tanultam vele, és borzasztóan élveztem a végére. Nagyon boldog voltam, mikor egy osztrák kollégám – aki Feri bácsit játszotta – a premieren megfogta az arcomat a takarásban, és ezt mondta: „Te nem játszod ezt a szerepet, te vagy a Csárdáskirálynő! Te nem játszod, hanem éled a szerepet!” Ez hatalmas dicséret volt, és inspiráló is arra nézve, hogy jó, amit csinálok, és valóban érződik az, mennyire benne vagyok, és mennyire élvezem az előadást.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/03/27/te_nem_jatszod_te_eled_a_szerepet/; „Te nem játszod, te éled a szerepet!” – Rost Andrea-interjú [/url] BELINSZKY ANNA, FIDELIO.HU, 2016.03.27. 08:20 „Honnan ered mindaz a tapasztalat, amit az előadó a színpadon megjelenít? Miért kell teljességgel megélni, és miért nem elég csak eljátszani egy szerepet? Hogyan érnek össze a különböző zenei utak, és alkotnak egységet a különböző műfajok egy operaénekesnő életében? Rost Andreával a Csárdáskirálynőről, Japánról, a Székelyfonóról és Andor Éva újra megtalált üzenetéről is beszélgettünk.” „Amikor legutóbb beszélgettünk, még csak készültél a Csárdáskirálynőre, amelynek azóta többször is énekeltél Bécsben. Milyen tapasztalataid voltak a darabbal? - Maga a szerep nagyon izgalmas volt, és először talán ijesztő is, annyira más. Nem voltam még operettdíva, most mégis egyszerre táncoltam, énekeltem, szöveget mondtam – és mindezt ráadásul nem az anyanyelvemen. Nehéz feladat volt, amivel meg kellett szenvednem, de rengeteget tanultam vele, és borzasztóan élveztem a végére. Nagyon boldog voltam, mikor egy osztrák kollégám – aki Feri bácsit játszotta – a premieren megfogta az arcomat a takarásban, és ezt mondta: „Te nem játszod ezt a szerepet, te vagy a Csárdáskirálynő! Te nem játszod, hanem éled a szerepet!” Ez hatalmas dicséret volt, és inspiráló is arra nézve, hogy jó, amit csinálok, és valóban érződik az, mennyire benne vagyok, és mennyire élvezem az előadást.”
2636 Búbánat 2016-03-28 12:58:06
„A Csárdáskirálynő Indiában énekel” FIDELIO/MTI, 2016.03.23. 10:14 „India második legnagyobb metropoliszában, Delhiben ér véget a Budapesti Operettszínház Csárdáskirálynő-turnéja. Az operett századik születésnapját ünnepli, ez alkalomból a Balassi Intézet négy európai és egy ázsiai városban mutatta be Kálmán Imre művének zenei keresztmetszetét. A turné utolsó állomásán az indiai fővárosban március 23-án Fischl Mónika, Dancs Annamari, Vadász Dániel és Peller Károly lép színpadra az India Habitat Center koncerttermében.”
„A Csárdáskirálynő Indiában énekel” FIDELIO/MTI, 2016.03.23. 10:14 „India második legnagyobb metropoliszában, Delhiben ér véget a Budapesti Operettszínház Csárdáskirálynő-turnéja. Az operett századik születésnapját ünnepli, ez alkalomból a Balassi Intézet négy európai és egy ázsiai városban mutatta be Kálmán Imre művének zenei keresztmetszetét. A turné utolsó állomásán az indiai fővárosban március 23-án Fischl Mónika, Dancs Annamari, Vadász Dániel és Peller Károly lép színpadra az India Habitat Center koncerttermében.”
2635 Búbánat 2016-03-19 14:53:40
[url] http://www.operett.hu/cikkek/dal-a-tortan/1196; „Dal a tortán” [/url] Operettszínhaz.hu, 2016-03-17 "Kerényi Miklós Máté, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja március 15-én ünnepli születésnapját. Az idei ünnep azonban a szokásosnál is különlegesebb, a művész ugyanis most töltötte be harmincharmadik életévét. A nagy nap előestéjén, március 14-én tartotta meg élete első önálló koncertjét Dal a tortán címmel az Operettszínházban, ahol kollégái és művészbarátai társaságában teltház előtt, hatalmas sikert aratva énekelte el kedvenc dalait."
[url] http://www.operett.hu/cikkek/dal-a-tortan/1196; „Dal a tortán” [/url] Operettszínhaz.hu, 2016-03-17 "Kerényi Miklós Máté, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja március 15-én ünnepli születésnapját. Az idei ünnep azonban a szokásosnál is különlegesebb, a művész ugyanis most töltötte be harmincharmadik életévét. A nagy nap előestéjén, március 14-én tartotta meg élete első önálló koncertjét Dal a tortán címmel az Operettszínházban, ahol kollégái és művészbarátai társaságában teltház előtt, hatalmas sikert aratva énekelte el kedvenc dalait."
2634 Búbánat 2016-03-13 17:08:12
Mostanában hétről-hétre, minden vasárnap este 20 órától láthatjuk a Duna World csatornán az Operett.hu című nyolcrészes – egyenként 60 perces - magyar operettfilm-sorozatot (2002) Ma este éppen a 3. rész kerül ismét műsorra. Ideírom mind a nyolc résznek a tartalmát: Rendező: Horváth Péter Forgatókönyvíró: Horváth Péter Operatőr: Markert Károly Állandó közreműködők: Helyey László, Harkányi Endre, Leblanc Győző, Bardóczy Attila, kOszvald Marika, Molnár Piroska, Maszlay István 1. rész: Kis Orpheustól a "nagy" Orpheusig 1792-ben egy operett társulat próbál, a forradalmi járőr letartóztatja őket. Így indul a történet, amelyben évődő riportok, archív bejátszások, Rátonyi interjú váltják egymást. Végül a színészek 100 évvel később előadnak egy zenés jelenetet: Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjéből. A Horváth Péter rendezésében készülő sorozat - Rátonyi Róbert zseniális könyvét használva sorvezetőül - képernyőre varázsolja a műfaj születésének körülményeit, fejlődésének nagy állomásait, körülrajongott vagy lesajnált szerzőit, sztárjait, ismert és ismeretlen gyöngyszemeit, dallamai, táncait, nagy előadásait. 2. rész: Jacques Offenbach 1819-ben született Jacques Offenbach, az operett műfajának megteremtője. A Második Császárság idején III. Napóleon Franciaországában több színház, több lokál, és több bordélyház működött, mint Európa összes más országában együttvéve. A züllés és ragyogás, a határtalan nyomor és a határtalan gazdagság finoman szólva is ellentmondásos közegében élt és alkotott ez a zseniális zeneszerző, aki halhatatlan darabjaival egyszerre szolgálta és szapulta a "fennálló társadalmi viszonyokat". Életművének legszebb darabjai - mint az Orfeusz az alvilágban, vagy a Szép Heléna - nem csak az operett történetétől elválaszthatatlanok, de mind a mai napig sikert sikerre halmoznak a világ zenés színházaiban. 3. rész: Offenbach Magyarországon Ezernyolcszázhatvan. A magyar nyelvű színház ádáz harcot folytat a pesti német teátrumokkal. A népszínművek sikerének köszönhetően már-már a magyar múzsa javára dől el a küzdelem, amikor a németek váratlan segítséget kapnak - Offenbachtól. Egy évvel később kénytelen-kelletlen a Nemzeti Színház is műsorra tűz egy operettet. Operett-történeti sorozatunk harmadik adása az 1800-as évek második felébe kalauzolja a nézőket. Részleteket láthatnak - többek között - egy nálunk több mint száz éve nem játszott operettből. A Dunanan apó és fia utazása című Offenbach mű főszerepét Rózsa György játssza... A műsor vendége, Szinetár Miklós az operett-játszás színész-hagyományairól mesél Szerednyey Bélának, és a közönségnek... 4. rész: Offenbach riválisai Offenbach sikerén felbuzdulva a XIX. század derekán más szerzők is szívesen fordultak az egyre népszerűbbé váló új műfaj, az operett felé. A korabeli Párizsban aratott első sikereit Lecocq, Hervé és Planquette. Mind a mai napig sikeres operettjeikből láthatunk részleteket, miközben a két műsorvezető továbbfolytatja vitáját az operettről. A vita nevében Szerednyey Béla elénekli és eltáncolja Bóni gróf belépőjét a Csárdáskirálynőből. Befejezésül Ifj. Johann Strauss Denevér című művéből csendül fel az egyik melódia. A Horváth Péter rendezésében készülő sorozat - Rátonyi Róbert zseniális könyvét használva sorvezetőül - képernyőre varázsolja a műfaj születésének körülményeit, fejlődésének nagy állomásait, körülrajongott vagy lesajnált szerzőit, sztárjait, ismert és ismeretlen gyöngyszemeit, dallamai, táncait, nagy előadásait. 5. rész: A király csókjától a Dobostortáig Berczik Árpád író, miniszteri tanácsos (Maszlay István játssza) és Huber Károly karnagy 1875-ben megírták az első magyar operettet. A király csókját a Népszínház mutatta be. A kisoperett keresztmetszetét kiváló művészek tolmácsolásában láthatják. Sáfár Mónika, Miller Zoltán, Földes Tamás, Helyey László, Bardóczy Attila és Mikó István felszabadultan komédiáznak (és persze énekelnek) az iróniától csöppet sem mentes műben. Az első magyar operett párjaként az (eleddig) utolsó magyar operettből - Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza: Dobostorta című művéből - láthatunk (archív) részleteket. Rózsa György örökké vitatkozó, opponens műsorvezető-párja ezúttal a népszerű gitáros-énekes: Gerendás Péter. 6. rész: Nemzet Csalogánya Operett-történeti sorozatunk hatodik részében Blaha Lujzára emlékezünk. Megelevenednek élettörténetének különös, megindító eseményei, részletek hangzanak fel kedves operett-szerepeiből, valamint bepillantást nyerhetünk Tóth Ede: A falu rossza című népszínművének Paulay Ede vezette (rekonstruált) próbájába. Blaha Lujzát Szóka Júlia és Rátonyi Kriszti személyesíti meg, a többi szerepben Crespo Rodrigót, Helyey Lászlót, Maszlay Istvánt, Mikó Istvánt, Papp Jánost és Vándor Évát láthatják a kedves nézők. A műsor meghívott vendége: Batta András zenetörténész. 7. rész: Bécsi operett A tizenkilencedik század második felében született és tört sikerre a bécsi operett. Franz Suppé, Karl Millöcker, ifj. Johann Strauss és Carl Zeller áradóan dallamgazdag muzsikája meghódította egész Európát. Az ő élettörténetük néhány izgalmas vagy éppen mulatságos fordulatával ismerkedhetünk meg az operett műfajáért töretlenül lelkesedő Rózsa György, és a kissé szkeptikus Gerendás Péter vezette műsor során. Természetesen nem maradnak el a világhírű dallamok, számos nagyszerű operett-részlet színesíti az operett történetét bemutató játékot. 8. rész: Ellopott operett Az angol operettről keveset tudunk, pedig az angol mestereknek köszönhetjük, hogy a tánc az operett elengedhetetlen kellékévé vált. Evva Lajos, a Népszínház egykori igazgatója kalandos körülmények közt lopatta el Sullivan angol zeneszerző nagysikerű operettjének, a Mikádónak szövegkönyvét és partitúráját, hogy nem sokkal a szigetországi bemutató után nálunk is színre kerülhessen a darab. Sullivan mellett Sidney Jones is sikeres operetteket komponált. Az ő kettejük európai térhódításának idején tűnt fel a magyar operettszínpad halhatatlan ifjú primadonnája: Fedák Sári...
Mostanában hétről-hétre, minden vasárnap este 20 órától láthatjuk a Duna World csatornán az Operett.hu című nyolcrészes – egyenként 60 perces - magyar operettfilm-sorozatot (2002) Ma este éppen a 3. rész kerül ismét műsorra. Ideírom mind a nyolc résznek a tartalmát: Rendező: Horváth Péter Forgatókönyvíró: Horváth Péter Operatőr: Markert Károly Állandó közreműködők: Helyey László, Harkányi Endre, Leblanc Győző, Bardóczy Attila, kOszvald Marika, Molnár Piroska, Maszlay István 1. rész: Kis Orpheustól a "nagy" Orpheusig 1792-ben egy operett társulat próbál, a forradalmi járőr letartóztatja őket. Így indul a történet, amelyben évődő riportok, archív bejátszások, Rátonyi interjú váltják egymást. Végül a színészek 100 évvel később előadnak egy zenés jelenetet: Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjéből. A Horváth Péter rendezésében készülő sorozat - Rátonyi Róbert zseniális könyvét használva sorvezetőül - képernyőre varázsolja a műfaj születésének körülményeit, fejlődésének nagy állomásait, körülrajongott vagy lesajnált szerzőit, sztárjait, ismert és ismeretlen gyöngyszemeit, dallamai, táncait, nagy előadásait. 2. rész: Jacques Offenbach 1819-ben született Jacques Offenbach, az operett műfajának megteremtője. A Második Császárság idején III. Napóleon Franciaországában több színház, több lokál, és több bordélyház működött, mint Európa összes más országában együttvéve. A züllés és ragyogás, a határtalan nyomor és a határtalan gazdagság finoman szólva is ellentmondásos közegében élt és alkotott ez a zseniális zeneszerző, aki halhatatlan darabjaival egyszerre szolgálta és szapulta a "fennálló társadalmi viszonyokat". Életművének legszebb darabjai - mint az Orfeusz az alvilágban, vagy a Szép Heléna - nem csak az operett történetétől elválaszthatatlanok, de mind a mai napig sikert sikerre halmoznak a világ zenés színházaiban. 3. rész: Offenbach Magyarországon Ezernyolcszázhatvan. A magyar nyelvű színház ádáz harcot folytat a pesti német teátrumokkal. A népszínművek sikerének köszönhetően már-már a magyar múzsa javára dől el a küzdelem, amikor a németek váratlan segítséget kapnak - Offenbachtól. Egy évvel később kénytelen-kelletlen a Nemzeti Színház is műsorra tűz egy operettet. Operett-történeti sorozatunk harmadik adása az 1800-as évek második felébe kalauzolja a nézőket. Részleteket láthatnak - többek között - egy nálunk több mint száz éve nem játszott operettből. A Dunanan apó és fia utazása című Offenbach mű főszerepét Rózsa György játssza... A műsor vendége, Szinetár Miklós az operett-játszás színész-hagyományairól mesél Szerednyey Bélának, és a közönségnek... 4. rész: Offenbach riválisai Offenbach sikerén felbuzdulva a XIX. század derekán más szerzők is szívesen fordultak az egyre népszerűbbé váló új műfaj, az operett felé. A korabeli Párizsban aratott első sikereit Lecocq, Hervé és Planquette. Mind a mai napig sikeres operettjeikből láthatunk részleteket, miközben a két műsorvezető továbbfolytatja vitáját az operettről. A vita nevében Szerednyey Béla elénekli és eltáncolja Bóni gróf belépőjét a Csárdáskirálynőből. Befejezésül Ifj. Johann Strauss Denevér című művéből csendül fel az egyik melódia. A Horváth Péter rendezésében készülő sorozat - Rátonyi Róbert zseniális könyvét használva sorvezetőül - képernyőre varázsolja a műfaj születésének körülményeit, fejlődésének nagy állomásait, körülrajongott vagy lesajnált szerzőit, sztárjait, ismert és ismeretlen gyöngyszemeit, dallamai, táncait, nagy előadásait. 5. rész: A király csókjától a Dobostortáig Berczik Árpád író, miniszteri tanácsos (Maszlay István játssza) és Huber Károly karnagy 1875-ben megírták az első magyar operettet. A király csókját a Népszínház mutatta be. A kisoperett keresztmetszetét kiváló művészek tolmácsolásában láthatják. Sáfár Mónika, Miller Zoltán, Földes Tamás, Helyey László, Bardóczy Attila és Mikó István felszabadultan komédiáznak (és persze énekelnek) az iróniától csöppet sem mentes műben. Az első magyar operett párjaként az (eleddig) utolsó magyar operettből - Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza: Dobostorta című művéből - láthatunk (archív) részleteket. Rózsa György örökké vitatkozó, opponens műsorvezető-párja ezúttal a népszerű gitáros-énekes: Gerendás Péter. 6. rész: Nemzet Csalogánya Operett-történeti sorozatunk hatodik részében Blaha Lujzára emlékezünk. Megelevenednek élettörténetének különös, megindító eseményei, részletek hangzanak fel kedves operett-szerepeiből, valamint bepillantást nyerhetünk Tóth Ede: A falu rossza című népszínművének Paulay Ede vezette (rekonstruált) próbájába. Blaha Lujzát Szóka Júlia és Rátonyi Kriszti személyesíti meg, a többi szerepben Crespo Rodrigót, Helyey Lászlót, Maszlay Istvánt, Mikó Istvánt, Papp Jánost és Vándor Évát láthatják a kedves nézők. A műsor meghívott vendége: Batta András zenetörténész. 7. rész: Bécsi operett A tizenkilencedik század második felében született és tört sikerre a bécsi operett. Franz Suppé, Karl Millöcker, ifj. Johann Strauss és Carl Zeller áradóan dallamgazdag muzsikája meghódította egész Európát. Az ő élettörténetük néhány izgalmas vagy éppen mulatságos fordulatával ismerkedhetünk meg az operett műfajáért töretlenül lelkesedő Rózsa György, és a kissé szkeptikus Gerendás Péter vezette műsor során. Természetesen nem maradnak el a világhírű dallamok, számos nagyszerű operett-részlet színesíti az operett történetét bemutató játékot. 8. rész: Ellopott operett Az angol operettről keveset tudunk, pedig az angol mestereknek köszönhetjük, hogy a tánc az operett elengedhetetlen kellékévé vált. Evva Lajos, a Népszínház egykori igazgatója kalandos körülmények közt lopatta el Sullivan angol zeneszerző nagysikerű operettjének, a Mikádónak szövegkönyvét és partitúráját, hogy nem sokkal a szigetországi bemutató után nálunk is színre kerülhessen a darab. Sullivan mellett Sidney Jones is sikeres operetteket komponált. Az ő kettejük európai térhódításának idején tűnt fel a magyar operettszínpad halhatatlan ifjú primadonnája: Fedák Sári...
2633 Búbánat 2016-03-11 12:19:03 [Válasz erre: 2630 Búbánat 2016-03-10 10:16:36]
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel. Karczag György „A rendező munkájához” tanulmányában továbbiakban a „Valahol Délen” operett három felvonásának kiemelkedőbb jeleneteit, a szereplők jellemeit veszi sorra, részletesen elemzi; ezek hosszadalmas – bár tartalmasan érdekes – leírások, melyeket a szövegkönyv kísérőfüzetéből nem szükséges idemásolnom a darab megértéséhez, feleslegesnek tartom - hiszen az operett tartalmáról, mondanivalójáról, szövegéről, zenei nyelvezetéről készült írásokat már ismertettem, ezekből is elégséges képet alkothatunk arról, milyen nagyszerű zene és szöveg a Kemény Egon-Tabi László- Erdődy János megírta zenés színpadi alkotás; tehát, amit erről az operettről nagy vonalakban tudni érdemes – Rátonyi Róbert „Operett” könyvében megírt, személyes vonatkozású visszaemlékezéseit is ideértve -, az eddigiekben áttekintést adtam. Befejezésül még egy részt kívánok Karczag György tanulmányának szövegéből idézni - amit a darab díszleteiről ír: „Az I. felvonásban Gál Mihály volt budapesti textilkereskedő ’Magyar Csárda’ elnevezésű mulatójában, egy dél-amerikai kikötővárosba vagyunk. A bútorokon, berendezésen a pincérek és pincérlányok ruháján első pillanatban látni lehet, hogy a 20 éve kivándorolt Gál kitűnő üzletember, aki ügyesen egyezteti össze a Magyarországról elterjedt külföldi elképzeléseket a helyi ízléssel. Erről tanúskodik a tulipános zongora, a falakon világító kulacsok, az ál-gémeskút, melynek vödrében perzsgősüvegek hűtőznek. Mindez azonban nem visszataszító, - sőt első percben kellemes bárhangulatot idéz -, egyszerűen csak kedvesen hamis, és ezzel a magyar nézőt derűs kis mosolyra fakasztja. Fentieknek felel meg a mulató személyzetének egyenruhája is. A pincérek magyaros ’operetthuszár’ ruhában szolgálnak fel, zsinóros dolmányuk alatt azonban szélesen buggyan ki a spanyolos selyem derékkendő. A pincérlányok (mixernő) ruhája is bő szoknya, babos blúz, - flitteres melltartóval. A II. felvonás színpadkép az előkelő Mirandola szálló teraszra nyíló társalgóját ábrázolja, gyönyörű kilátással a tengerre, a kikötő házaira. A berendezésnél hagyjunk minél tágabb helyet az ott folyó produkciókhoz szükséges szabad mozgásra. A III. felvonás berendezésénél, kerti bútorainál is az első felvonás díszleténél elmondottak érvényesülnek. (Lásd mellékelt díszletrajzokat.)” A szöveg közé illesztve, illusztrációként, ott találjuk a szereplők rajzát, ruházatuknak részletes leírását (színpadi viselet). VÉGE A Színházi adattárból kimásoltam ide a színlapot: Produkciós cím: Valahol délen... Bemutató dátuma: 1956.03.30 Társulat: Fővárosi Operettszínház Színház: Fővárosi Operettszínház Szerző: Tabi László Zeneszerző: Kemény Egon Maros Rudolf (A II. felvonás magyar tánc-szvit zenéje M.R. feldolgozása) Dalszövegíró: Erdődy János Szereposztás: Péteri: Borvető János (szerepkettőzés) Péteri: Homm Pál (szerepkettőzés) Anna: Petress Zsuzsa Bodzás: Hadics László Krizsán bácsi: Peti Sándor Jutka: Gaál Éva m. v. Bandi: Csizmadia László Főpincér: Heltai Andor Pincérlány: Szécsy Vilma Lolita: Mezey Mária Gonzales: Sennyei Vera m. v. Rodrigo: Rátonyi Róbert Gál, mulatótulajdonos: Balázs István Serna, újságíró: Antalffy József Első detektív: Ferencz László Második detektív: Romhányi Rudolf Szállodatitkár: Szabó László Öregúr: Bihary László Rendező: Székely György, dr. Karmester: Bródy Tamás; Bánfalvy Miklós Koreográfus: Roboz Ágnes; Rimóczy Viola Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Horányi Mária (asszisztens) Kritikák: Színház és Filmművészet 1956. 5. sz. Gy. M. Táncművészet 1956. 5. sz. Gera Mihály Esti Budapest 1956. 96. sz. Révai István Színház és Mozi 1956. 14. sz. Vígh Jenő Színház és Mozi 1956. 18. sz. Nyerges Ágnes
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel. Karczag György „A rendező munkájához” tanulmányában továbbiakban a „Valahol Délen” operett három felvonásának kiemelkedőbb jeleneteit, a szereplők jellemeit veszi sorra, részletesen elemzi; ezek hosszadalmas – bár tartalmasan érdekes – leírások, melyeket a szövegkönyv kísérőfüzetéből nem szükséges idemásolnom a darab megértéséhez, feleslegesnek tartom - hiszen az operett tartalmáról, mondanivalójáról, szövegéről, zenei nyelvezetéről készült írásokat már ismertettem, ezekből is elégséges képet alkothatunk arról, milyen nagyszerű zene és szöveg a Kemény Egon-Tabi László- Erdődy János megírta zenés színpadi alkotás; tehát, amit erről az operettről nagy vonalakban tudni érdemes – Rátonyi Róbert „Operett” könyvében megírt, személyes vonatkozású visszaemlékezéseit is ideértve -, az eddigiekben áttekintést adtam. Befejezésül még egy részt kívánok Karczag György tanulmányának szövegéből idézni - amit a darab díszleteiről ír: „Az I. felvonásban Gál Mihály volt budapesti textilkereskedő ’Magyar Csárda’ elnevezésű mulatójában, egy dél-amerikai kikötővárosba vagyunk. A bútorokon, berendezésen a pincérek és pincérlányok ruháján első pillanatban látni lehet, hogy a 20 éve kivándorolt Gál kitűnő üzletember, aki ügyesen egyezteti össze a Magyarországról elterjedt külföldi elképzeléseket a helyi ízléssel. Erről tanúskodik a tulipános zongora, a falakon világító kulacsok, az ál-gémeskút, melynek vödrében perzsgősüvegek hűtőznek. Mindez azonban nem visszataszító, - sőt első percben kellemes bárhangulatot idéz -, egyszerűen csak kedvesen hamis, és ezzel a magyar nézőt derűs kis mosolyra fakasztja. Fentieknek felel meg a mulató személyzetének egyenruhája is. A pincérek magyaros ’operetthuszár’ ruhában szolgálnak fel, zsinóros dolmányuk alatt azonban szélesen buggyan ki a spanyolos selyem derékkendő. A pincérlányok (mixernő) ruhája is bő szoknya, babos blúz, - flitteres melltartóval. A II. felvonás színpadkép az előkelő Mirandola szálló teraszra nyíló társalgóját ábrázolja, gyönyörű kilátással a tengerre, a kikötő házaira. A berendezésnél hagyjunk minél tágabb helyet az ott folyó produkciókhoz szükséges szabad mozgásra. A III. felvonás berendezésénél, kerti bútorainál is az első felvonás díszleténél elmondottak érvényesülnek. (Lásd mellékelt díszletrajzokat.)” A szöveg közé illesztve, illusztrációként, ott találjuk a szereplők rajzát, ruházatuknak részletes leírását (színpadi viselet). VÉGE A Színházi adattárból kimásoltam ide a színlapot: Produkciós cím: Valahol délen... Bemutató dátuma: 1956.03.30 Társulat: Fővárosi Operettszínház Színház: Fővárosi Operettszínház Szerző: Tabi László Zeneszerző: Kemény Egon Maros Rudolf (A II. felvonás magyar tánc-szvit zenéje M.R. feldolgozása) Dalszövegíró: Erdődy János Szereposztás: Péteri: Borvető János (szerepkettőzés) Péteri: Homm Pál (szerepkettőzés) Anna: Petress Zsuzsa Bodzás: Hadics László Krizsán bácsi: Peti Sándor Jutka: Gaál Éva m. v. Bandi: Csizmadia László Főpincér: Heltai Andor Pincérlány: Szécsy Vilma Lolita: Mezey Mária Gonzales: Sennyei Vera m. v. Rodrigo: Rátonyi Róbert Gál, mulatótulajdonos: Balázs István Serna, újságíró: Antalffy József Első detektív: Ferencz László Második detektív: Romhányi Rudolf Szállodatitkár: Szabó László Öregúr: Bihary László Rendező: Székely György, dr. Karmester: Bródy Tamás; Bánfalvy Miklós Koreográfus: Roboz Ágnes; Rimóczy Viola Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Horányi Mária (asszisztens) Kritikák: Színház és Filmművészet 1956. 5. sz. Gy. M. Táncművészet 1956. 5. sz. Gera Mihály Esti Budapest 1956. 96. sz. Révai István Színház és Mozi 1956. 14. sz. Vígh Jenő Színház és Mozi 1956. 18. sz. Nyerges Ágnes
2631 IVA 2016-03-11 03:44:29
[url]https://www.youtube.com/watch?v=u2coAL76_dU;Egy operettrészlet[/url] és [url]https://www.youtube.com/watch?v=nidDR8JRR-4;egy flashmob-változat[/url] annak témájára.
[url]https://www.youtube.com/watch?v=u2coAL76_dU;Egy operettrészlet[/url] és [url]https://www.youtube.com/watch?v=nidDR8JRR-4;egy flashmob-változat[/url] annak témájára.
2630 Búbánat 2016-03-10 10:16:36 [Válasz erre: 2626 Búbánat 2016-03-06 21:57:29]
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel. A következőkben Karczag György terjedelmes elemzésével ismertetem meg a fórum olvasóit: „A rendező munkájához” A „Valahol Délen” mozgalmas cselekménye Dél-Amerikába visz bennünket, az ottani tropikus éghajlat spanyol eredetű, egzaltált, túlzásokra hajlamos emberei közé. Dél-Amerika népe a mi mértékünkkel mérve túlzó az életfelfogásában, a szerelemben, a féltékenységben, határtalan élnivágyásában. Ezt a légkört állítja szembe a darab az egyenes magyar gondolkodással, a magyar összetartozás hazafias érzésével. Találkozunk künn egy kis magyar kolóniával: a volt budapesti textilkereskedővel, aki itt a „Magyar csárda” tulajdonosa lett. Nála dolgozik mint szakács az öreg magyar, - Krizsán bácsi, aki már 30 éve él az idegen világ kenyerén. Szíve haza húzná; de kora és spanyol családja ott tartja a lázasan lüktető dél-amerikai kikötővárosban. Itt találjuk Péteri György zeneszerzőt is, darabunk főhősét. Komoly, tehetséges muzsikus, aki mint katona került külföldre, mikor a német ls az általuk kikényszerített magyar csapatok menekültek a győztes szovjet hadsereg elől. Péterinek rossz sora van, önérzetes jellemével itt nem tud érvényesülni. Darabunk cselekménye napjainkban játszódik, és a ma élő emberekhez szól, elsősorban magyarokhoz, itthon és idegenben élő magyarokhoz egyaránt. Mondanivalója az egyik legemberibb érzés és legkínzóbb fájdalom: a honvágy körül csoportosul. Egyszerű történet keretében, minden túlzás nélkül mutatja be, mi a sorsa az idegenben élő magyarnak. Azokhoz szól, aki ma is azt képzelik, hogy nyugaton a paradicsom gyönyörei várnak rájuk és azokhoz, akik már keserves tapasztalatokat szereztek ezekből a „gyönyörűségekből”. Ez utóbbiaknak ezt üzeni: ha gyötör benneteket a honvágy, ha itthon becsületesek voltatok és ma is azok vagytok, - ne féljetek belátni tévedésteket! Ha becsületesen akartok dolgozni, - itthon a helyetek! Ez a darab legfőbb mondanivalója, a cselekmény gerince. Ennek kell legjobban érvényesülnie a rendezésben is, de sohasem túlhangsúlyozva, sohasem „szavalva”, mert akkor éppen ellenkező hatást érünk el. Amikor Krizsán bácsi, vagy Péteri a honvágyról beszél, egyszerűen, halkan, őszintén szóljon arról, ami a legjobban fáj. Amikor Anna, Lolitának – beszélgetésük végén – azt mondja: „én végtelenül sajnálom önt, asszonyom” – éreznünk kell, hogy nemcsak a tehetetlenül vergődő, szerelemféltő nőt sajnálja, hanem a hazátlant is. Kényes részei ezek a darabnak, és a rendező akkor oldotta meg jól feladatát, ha a néző azt is megérti, amit a színész nem mond ki. (folytatom)
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel. A következőkben Karczag György terjedelmes elemzésével ismertetem meg a fórum olvasóit: „A rendező munkájához” A „Valahol Délen” mozgalmas cselekménye Dél-Amerikába visz bennünket, az ottani tropikus éghajlat spanyol eredetű, egzaltált, túlzásokra hajlamos emberei közé. Dél-Amerika népe a mi mértékünkkel mérve túlzó az életfelfogásában, a szerelemben, a féltékenységben, határtalan élnivágyásában. Ezt a légkört állítja szembe a darab az egyenes magyar gondolkodással, a magyar összetartozás hazafias érzésével. Találkozunk künn egy kis magyar kolóniával: a volt budapesti textilkereskedővel, aki itt a „Magyar csárda” tulajdonosa lett. Nála dolgozik mint szakács az öreg magyar, - Krizsán bácsi, aki már 30 éve él az idegen világ kenyerén. Szíve haza húzná; de kora és spanyol családja ott tartja a lázasan lüktető dél-amerikai kikötővárosban. Itt találjuk Péteri György zeneszerzőt is, darabunk főhősét. Komoly, tehetséges muzsikus, aki mint katona került külföldre, mikor a német ls az általuk kikényszerített magyar csapatok menekültek a győztes szovjet hadsereg elől. Péterinek rossz sora van, önérzetes jellemével itt nem tud érvényesülni. Darabunk cselekménye napjainkban játszódik, és a ma élő emberekhez szól, elsősorban magyarokhoz, itthon és idegenben élő magyarokhoz egyaránt. Mondanivalója az egyik legemberibb érzés és legkínzóbb fájdalom: a honvágy körül csoportosul. Egyszerű történet keretében, minden túlzás nélkül mutatja be, mi a sorsa az idegenben élő magyarnak. Azokhoz szól, aki ma is azt képzelik, hogy nyugaton a paradicsom gyönyörei várnak rájuk és azokhoz, akik már keserves tapasztalatokat szereztek ezekből a „gyönyörűségekből”. Ez utóbbiaknak ezt üzeni: ha gyötör benneteket a honvágy, ha itthon becsületesek voltatok és ma is azok vagytok, - ne féljetek belátni tévedésteket! Ha becsületesen akartok dolgozni, - itthon a helyetek! Ez a darab legfőbb mondanivalója, a cselekmény gerince. Ennek kell legjobban érvényesülnie a rendezésben is, de sohasem túlhangsúlyozva, sohasem „szavalva”, mert akkor éppen ellenkező hatást érünk el. Amikor Krizsán bácsi, vagy Péteri a honvágyról beszél, egyszerűen, halkan, őszintén szóljon arról, ami a legjobban fáj. Amikor Anna, Lolitának – beszélgetésük végén – azt mondja: „én végtelenül sajnálom önt, asszonyom” – éreznünk kell, hogy nemcsak a tehetetlenül vergődő, szerelemféltő nőt sajnálja, hanem a hazátlant is. Kényes részei ezek a darabnak, és a rendező akkor oldotta meg jól feladatát, ha a néző azt is megérti, amit a színész nem mond ki. (folytatom)
2629 Búbánat 2016-03-09 11:24:27 [Válasz erre: 2628 Búbánat 2016-03-08 16:45:38]
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom és befejezem ennek az írásnak ismertetését: A 3. kép első száma Anna és Péteri nagy duettje („Két szívet ért a láng…”) mely a nyitánynak is nagyhatású, logikus befejezését képezi. A duett halk hegedűszólóval kezdődik, melynek finom lírája, magyar melódiája Péteri visszaemlékezéseit kíséri. Kisfiú és tanulókoráról beszél és Annában látja hazavágyódásának célját, útját. E szám az énekesek által mint a mű egy központi csúcsa adandó elő. Lassú, felfokozott szenvedély értesse meg a hallgatóval, hogy Péterinek megnyílt az útja hazafelé és ezt a beteljesült álmát, telve boldogsággal Annával együtt akarja megtenni. Most Jutka, a tűzről pattant kis magyar lány és Rodrigo táncduettjével találkozunk. („Még nincsen senkim sem…”) Kedvesen könnyű, játékos szám, mely az operett egyik legnépszerűbb számaként futott ki. A II. felvonás fináléja melodrámával kezdődik. Az izgatott zenére, a zenei futamokra egy-egy rikkancs jelenik meg. Melodráma, mely alatt Bodzás olvassa a lapot. Az együttes tagjainak kara sürgeti Bodzást az indulásra. Bodzás általános felháborodás közepette, halk zenére felolvassa a cikket. Péteri megjelenik; de elutasítólag fogadják. Bodzás és Péteri duettje, a „Valahol Délen” motívumára épült fel. Zenei szünet alatt érkezik Anna; megdöbbenve olvassa az újságot, - egy pillanatig ő is kételkedik a fiúban. Lolita megjelenik a bolero motívumaitól kísérve. Mikor Péteri kirohan, kis szünet után, függöny-lemenetelre felhangzik a „Két szívet ért a láng” fájdalmasan zengő néhány taktusa. A III. felvonás előtti közzenéül a könnyű, pajzán dallamú Jutka-Rodrigo duett van elhelyezve. Krizsán bácsi megható magyaros magánszámában a III. felvonás elején elrontott életét panaszolja („Úgy arattam, ahogy magam vetettem…”) Ezt követi Gonzales és két detektívjének groteszk bevonulási zenéje, melyet a pillanatnyi szent béke helyreállása után Gonzales és Rodrigo paso-doble, tangó és nászindulóval tréfásan összedolgozott reminiscenciája követ. A III. felvonás fináléját az Erkel együttes megható produkciója képezi, mikor Péteri kibékítésére teljes karletétben eléneklik a „Valahol Délen” dalt. Péter meghatottan indul 10 évi távollét után Annával és barátaival régi hazája felé, honfitársai közé, hogy érezve a magyar rónák mágneses, szent tüzét, élhessen a magyar népért, Annáért és a zenéjéért… VÉGE Folytatni fogom a másik, Karczag György bevezető írásának ismertetésével: "A RENDEZŐ MUNKÁJÁHOZ" - mely az előbbi íráshoz hasonlóan ugyancsak a Valahol Délen szövegkönyvét vezeti fel az ének-zongora kivonat mellékletében.
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom és befejezem ennek az írásnak ismertetését: A 3. kép első száma Anna és Péteri nagy duettje („Két szívet ért a láng…”) mely a nyitánynak is nagyhatású, logikus befejezését képezi. A duett halk hegedűszólóval kezdődik, melynek finom lírája, magyar melódiája Péteri visszaemlékezéseit kíséri. Kisfiú és tanulókoráról beszél és Annában látja hazavágyódásának célját, útját. E szám az énekesek által mint a mű egy központi csúcsa adandó elő. Lassú, felfokozott szenvedély értesse meg a hallgatóval, hogy Péterinek megnyílt az útja hazafelé és ezt a beteljesült álmát, telve boldogsággal Annával együtt akarja megtenni. Most Jutka, a tűzről pattant kis magyar lány és Rodrigo táncduettjével találkozunk. („Még nincsen senkim sem…”) Kedvesen könnyű, játékos szám, mely az operett egyik legnépszerűbb számaként futott ki. A II. felvonás fináléja melodrámával kezdődik. Az izgatott zenére, a zenei futamokra egy-egy rikkancs jelenik meg. Melodráma, mely alatt Bodzás olvassa a lapot. Az együttes tagjainak kara sürgeti Bodzást az indulásra. Bodzás általános felháborodás közepette, halk zenére felolvassa a cikket. Péteri megjelenik; de elutasítólag fogadják. Bodzás és Péteri duettje, a „Valahol Délen” motívumára épült fel. Zenei szünet alatt érkezik Anna; megdöbbenve olvassa az újságot, - egy pillanatig ő is kételkedik a fiúban. Lolita megjelenik a bolero motívumaitól kísérve. Mikor Péteri kirohan, kis szünet után, függöny-lemenetelre felhangzik a „Két szívet ért a láng” fájdalmasan zengő néhány taktusa. A III. felvonás előtti közzenéül a könnyű, pajzán dallamú Jutka-Rodrigo duett van elhelyezve. Krizsán bácsi megható magyaros magánszámában a III. felvonás elején elrontott életét panaszolja („Úgy arattam, ahogy magam vetettem…”) Ezt követi Gonzales és két detektívjének groteszk bevonulási zenéje, melyet a pillanatnyi szent béke helyreállása után Gonzales és Rodrigo paso-doble, tangó és nászindulóval tréfásan összedolgozott reminiscenciája követ. A III. felvonás fináléját az Erkel együttes megható produkciója képezi, mikor Péteri kibékítésére teljes karletétben eléneklik a „Valahol Délen” dalt. Péter meghatottan indul 10 évi távollét után Annával és barátaival régi hazája felé, honfitársai közé, hogy érezve a magyar rónák mágneses, szent tüzét, élhessen a magyar népért, Annáért és a zenéjéért… VÉGE Folytatni fogom a másik, Karczag György bevezető írásának ismertetésével: "A RENDEZŐ MUNKÁJÁHOZ" - mely az előbbi íráshoz hasonlóan ugyancsak a Valahol Délen szövegkönyvét vezeti fel az ének-zongora kivonat mellékletében.
2628 Búbánat 2016-03-08 16:45:38 [Válasz erre: 2627 Búbánat 2016-03-07 11:56:57]
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom az írás ismertetését: A II. felvonásban vagyunk, a Mirandola szálló teraszán. Gonzales és Rodrigo tangó-duettje („Légy enyém”) ugyanazon jellemző színekkel adandó elő, amelyek e két embertípus karakterét alkotják. Hol szerelem, hol veszekedés, hol veszekedés, hol szerelem; a szituációk pillanatonként változnak. A zene ízig-vérig spanyol, buja, színes dallama és ritmusa által a vita itt inkább kedves, meleg erotikává alakul, mely hol közelebb hozza, hol taszítja egymástól a veszekedésében is kacagtató emberpárt. Épp azért a tangó táncrésze is humoros játékká alakul. Előadása a szám részletes, pontos tanulmányozása útján elérendő biztos szólamvezetést, ritmusérzéket kíván. Anna és Bodzás hangulatos duettje („Egy szót se szólj…”) tulajdonképpen Bodzás részéről búcsú a szerelmétől, Anna részéről pedig finom, sajnálkozó baráti vigasz. E duett Kemény Egon egyik legszebb száma. Finom, hangulatos dallamvezetése, eredeti harmonizálása, a szöveggel való egybeforrottsága zeneirodalmunk maradandó értékévé teszik. Péteri és Anna következő duettjében („Árván vártam…”) Péteri kiönti szívét Anna előtt: „Nekem tíz éve sem otthonom, se hazám…” A lassú, magyaros keringő szép, meleg dallamában a két szív összeforr. Anna vigasztaló szavai („Rád süt a nap, el is oszlik a sötét árnyék…”) új életet, öntudatot, a valahová tartozás érzetét keltik a fiúban és a szám végén Anna távozása után, annak szerelme birtokában, boldogan, szerelmesen énekli: „Árván vártam, és valaki rám talált”. Ismét Gonzales és Rodrigo hisztérikus vitatkozásain kacagunk. Jelenleg egymás kikészítésének megfelelő terrénumnak a paso-doble műfaját választják. („Tőled a fejem szédülhet”) Groteszken ritmikus tánc-duett, melynek énekrésze után a számot a refrain halk zenéjére humoros némajáték fejezi be. Előadása biztos ritmusérzéket és ének közben nagy mozgékonyságot és fölényes színjátékot követel. Lolita és Péteri nagyjelenete után a kocka el van vetve… Lolita egyedül marad, táskájából kiesik a fénykép… a szerető képe… És így kezdődik az elhagyott asszony dala a képhez, a kedves képéhez… („Fénykép, ajándék volt…”) Poétikus, mély szöveg, zenével tökéletesen aláfestve. Nincs ember, ki e szám hatása alól ki tudná magát vonni. Midőn Lolita a sajtónak adott hazug adataival pellengérre állítja Péterit, a függöny lemenetelekor ismét a bolerót, Lolita főszámát halljuk felcsendülni, a nő fékezhetetlen bosszúvágyát illusztrálva. Ez mint közzene is folytatódik és befejező taktusára indul a 2. kép. A sajtóbemutató már folyik. A Magyar Együttes bemutatja „Magyar Táncjáték” című főszámát, mely balettpantomime-szerűen egy falusi történést mutat be. Két szerelmes pár históriája zajlik le előttünk, szerelemmel, csalódással, intrikával, katonatoborzással, kibéküléssel tarkítva. A kísérő, korhű tánczene, elejétől végéig ízig-vérig magyar. Péteri új szerzeményének bemutatása következik. Péteri ül a zongoránál. Lolita énekli a slow-foxra és foxtrotra átdolgozott számot, melynek szövege is új: „Valahol Délen, ezen a tájon, Dobog a szív, tüzes a vér…” Lolita éneke után elmegy; pillanatnyi szünet után felhangzik a „Valahol Délen” konga változata, melyre már a vendégsereg táncol a kép végéig. A függöny lemenetele után attacca hangzik fel a „Valahol Délen” ragyogó színekkel festett, komoly nagyzenekari változata, mintegy illusztrálva Péteri valódi zeneszerzői álmát, a dalnak általa eredetileg zeneképnek is elképzelt feldolgozását. (Folytatom.)
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom az írás ismertetését: A II. felvonásban vagyunk, a Mirandola szálló teraszán. Gonzales és Rodrigo tangó-duettje („Légy enyém”) ugyanazon jellemző színekkel adandó elő, amelyek e két embertípus karakterét alkotják. Hol szerelem, hol veszekedés, hol veszekedés, hol szerelem; a szituációk pillanatonként változnak. A zene ízig-vérig spanyol, buja, színes dallama és ritmusa által a vita itt inkább kedves, meleg erotikává alakul, mely hol közelebb hozza, hol taszítja egymástól a veszekedésében is kacagtató emberpárt. Épp azért a tangó táncrésze is humoros játékká alakul. Előadása a szám részletes, pontos tanulmányozása útján elérendő biztos szólamvezetést, ritmusérzéket kíván. Anna és Bodzás hangulatos duettje („Egy szót se szólj…”) tulajdonképpen Bodzás részéről búcsú a szerelmétől, Anna részéről pedig finom, sajnálkozó baráti vigasz. E duett Kemény Egon egyik legszebb száma. Finom, hangulatos dallamvezetése, eredeti harmonizálása, a szöveggel való egybeforrottsága zeneirodalmunk maradandó értékévé teszik. Péteri és Anna következő duettjében („Árván vártam…”) Péteri kiönti szívét Anna előtt: „Nekem tíz éve sem otthonom, se hazám…” A lassú, magyaros keringő szép, meleg dallamában a két szív összeforr. Anna vigasztaló szavai („Rád süt a nap, el is oszlik a sötét árnyék…”) új életet, öntudatot, a valahová tartozás érzetét keltik a fiúban és a szám végén Anna távozása után, annak szerelme birtokában, boldogan, szerelmesen énekli: „Árván vártam, és valaki rám talált”. Ismét Gonzales és Rodrigo hisztérikus vitatkozásain kacagunk. Jelenleg egymás kikészítésének megfelelő terrénumnak a paso-doble műfaját választják. („Tőled a fejem szédülhet”) Groteszken ritmikus tánc-duett, melynek énekrésze után a számot a refrain halk zenéjére humoros némajáték fejezi be. Előadása biztos ritmusérzéket és ének közben nagy mozgékonyságot és fölényes színjátékot követel. Lolita és Péteri nagyjelenete után a kocka el van vetve… Lolita egyedül marad, táskájából kiesik a fénykép… a szerető képe… És így kezdődik az elhagyott asszony dala a képhez, a kedves képéhez… („Fénykép, ajándék volt…”) Poétikus, mély szöveg, zenével tökéletesen aláfestve. Nincs ember, ki e szám hatása alól ki tudná magát vonni. Midőn Lolita a sajtónak adott hazug adataival pellengérre állítja Péterit, a függöny lemenetelekor ismét a bolerót, Lolita főszámát halljuk felcsendülni, a nő fékezhetetlen bosszúvágyát illusztrálva. Ez mint közzene is folytatódik és befejező taktusára indul a 2. kép. A sajtóbemutató már folyik. A Magyar Együttes bemutatja „Magyar Táncjáték” című főszámát, mely balettpantomime-szerűen egy falusi történést mutat be. Két szerelmes pár históriája zajlik le előttünk, szerelemmel, csalódással, intrikával, katonatoborzással, kibéküléssel tarkítva. A kísérő, korhű tánczene, elejétől végéig ízig-vérig magyar. Péteri új szerzeményének bemutatása következik. Péteri ül a zongoránál. Lolita énekli a slow-foxra és foxtrotra átdolgozott számot, melynek szövege is új: „Valahol Délen, ezen a tájon, Dobog a szív, tüzes a vér…” Lolita éneke után elmegy; pillanatnyi szünet után felhangzik a „Valahol Délen” konga változata, melyre már a vendégsereg táncol a kép végéig. A függöny lemenetele után attacca hangzik fel a „Valahol Délen” ragyogó színekkel festett, komoly nagyzenekari változata, mintegy illusztrálva Péteri valódi zeneszerzői álmát, a dalnak általa eredetileg zeneképnek is elképzelt feldolgozását. (Folytatom.)
2627 Búbánat 2016-03-07 11:56:57 [Válasz erre: 2626 Búbánat 2016-03-06 21:57:29]
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom az írás ismertetését: Kezdődik a „Magyar Csárda” esti zenés műsora, melyet a vendégek zenével aláfestett bejövetele nyit meg. E jókedvű, ritmikus taktusokra a „Kandúr-szerenád” refrainjét használja fel a szerző. A műsor keretében lép fel a „Magyar Erkel Együttes”. És megindul a verseny a magyar zene eredetien friss, egészséges tempója, csodálatosan meleg, szívhez szóló dalai, és a spanyol-amerikai zene buja, erotikus melódiái között. Az ellentét felfokozott bemutatása a darab keretén belül igen nagy hatású. Ritmikusan széles, méltóságosan zengő magyar taktusok hangjai mellett lép fel a magyar együttes. Néhány élénk bevezető ütem után felcsendül a csárdás tempójú vidám karének, mely a lányok és legények váltakozó dal és táncjátékán épül fel. („Lányok, lányok, leányok…”) Egy széles pompázó hárfataktus után megjelenik egyszerű, kedves lényével az együttes primadonnája, Anna. Előadja édes-bús, szentimentálisan kezdődő dalát („Vén Badacsony hegyén…”), hogy aztán egy csapongó, jókedvű csárdás dallamával folytassa. („Badacsonyi határba, ez a legény be árva…”) A vérforralóan friss, pajzán nóta után visszatér kezdő, mélabúsan merengő dalához, melyet azonban most a kar zümmögő kíséretével, új szöveggel énekel. („Dér lepi a mezőt…”) A számot a tánc és énekkar visszatérő víg, váltakozó énekű csárdása fejezi be. Az együttes második száma az „Így kell járni” című táncjáték. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy e produkció minden teatralitást mellőzzön . Egyszerű, bájosan népies legyen, átitatva a magyar falu közvetlen illatával, zamatával. A magyar nép újszerűen primitív, de lelkileg nemes költészete, egyedülállóan egyéni csillogású zenéjével, biztos sikert jelent a népek versenyében. Pajzán muzsika jókedvű hangjaival lép színre a tánccsoport. A lányok összebújását, pusmogását kis gyors zene festi alá. Kezdő táncának markáns indulózenéjére, eltúlzott léptékkel parádézik el az I. lány a fiók előtt, kiknek gúnyos kacagását, elutasítását szabadon előadandó hárfakadenciával festi alá a szerző. A lányok újabb összesúgását az előbbi gyors motívum visszatérése festi, Az I. lány újabb tánckísérlete az előző indulóból parodisztikusan elszélesített taktusokra történik. A zenekar éreztesse a motívum humorát, melyet ismét a fiók kinevető és elutasító gesztusait jelző szabad hárfakadencia követ. A lányok a visszatérő gyors zenére ismét összebújnak. Az I. lány harmadik kísérletét graciózus, szintén az eredeti népdalmotívumból átépített gavott kíséri, mely tréfásan eltúlozva rajzolja a lány pipiskedő mozdulatait. Az I. lány mindhárom tánczenéjében bizonyos parodisztikusan gúnyos hang érvényesüljön. A fiúk gúnyos nemtetszését és nevetését ismét a szabad hárfakadencia fejezi ki, míg a lány felsülésénél és annak a lányok által történő kifigurázó körültáncolásánál ismét a gyors zene tér vissza. A visszatérő főmotívum erős zenéjére jelenik meg a II. lány, kinek egyszerűen kedves tánca azonnal elnyeri a fiúk tetszését. Innen indul a lányok és fiúk tánca, melybe a lány szóló része után az összes táncosok a lányokkal együtt bekapcsolódnak. Zenéje mindvégig fokozódó csárdástempó, melynek egyik középrészénél a táncosok túláradó duhaj kedvükben dobbantásokkal ütik ki a páros-ütem ritmusát. A magyar együttes harmadik száma a „Valahol Délen” című dal refrainje, melyet most Anna ad elő. Az énekesnő a dal rendkívül meleg előadásával éreztesse, hogy ez a darab fordulópontja; éreztetni kell, hogy itt kerül a magyarok, illetve Anna kezébe a férfi sorsa. A dal frenetikus sikere adja Gonzalesnek az impulzust, hogy Péteri faragjon a számból Lolita részére kongát. A felvonás befejező zenéje a boleró néhány széles, aláhúzottan súlyos ritmikával előadandó taktusa, mely jellemzően festi Lolitának a Péteri által aláírt szerződés következtében elért pillanatnyi győzelmét. Egyúttal elénk tárja Péteri tragikus fájdalmát, kinek hazatérése Lolita lelkiismeretlen sakkhúzása miatt egyelőre lehetetlenné vált. Közzenének a szerző „Valahol Délen” dalát hozza, eszünkbe juttatva a jobb sorsra érdemes Péteri honvágyát, nehéz helyzetét és azt, hogy magyar barátai segítsége dacára nem bír Lolita hálójából szabadulni. „Hazavisz álmom, hazai tájon, ragyog-e még a kék ég rám?...” (Folytatom)
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom az írás ismertetését: Kezdődik a „Magyar Csárda” esti zenés műsora, melyet a vendégek zenével aláfestett bejövetele nyit meg. E jókedvű, ritmikus taktusokra a „Kandúr-szerenád” refrainjét használja fel a szerző. A műsor keretében lép fel a „Magyar Erkel Együttes”. És megindul a verseny a magyar zene eredetien friss, egészséges tempója, csodálatosan meleg, szívhez szóló dalai, és a spanyol-amerikai zene buja, erotikus melódiái között. Az ellentét felfokozott bemutatása a darab keretén belül igen nagy hatású. Ritmikusan széles, méltóságosan zengő magyar taktusok hangjai mellett lép fel a magyar együttes. Néhány élénk bevezető ütem után felcsendül a csárdás tempójú vidám karének, mely a lányok és legények váltakozó dal és táncjátékán épül fel. („Lányok, lányok, leányok…”) Egy széles pompázó hárfataktus után megjelenik egyszerű, kedves lényével az együttes primadonnája, Anna. Előadja édes-bús, szentimentálisan kezdődő dalát („Vén Badacsony hegyén…”), hogy aztán egy csapongó, jókedvű csárdás dallamával folytassa. („Badacsonyi határba, ez a legény be árva…”) A vérforralóan friss, pajzán nóta után visszatér kezdő, mélabúsan merengő dalához, melyet azonban most a kar zümmögő kíséretével, új szöveggel énekel. („Dér lepi a mezőt…”) A számot a tánc és énekkar visszatérő víg, váltakozó énekű csárdása fejezi be. Az együttes második száma az „Így kell járni” című táncjáték. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy e produkció minden teatralitást mellőzzön . Egyszerű, bájosan népies legyen, átitatva a magyar falu közvetlen illatával, zamatával. A magyar nép újszerűen primitív, de lelkileg nemes költészete, egyedülállóan egyéni csillogású zenéjével, biztos sikert jelent a népek versenyében. Pajzán muzsika jókedvű hangjaival lép színre a tánccsoport. A lányok összebújását, pusmogását kis gyors zene festi alá. Kezdő táncának markáns indulózenéjére, eltúlzott léptékkel parádézik el az I. lány a fiók előtt, kiknek gúnyos kacagását, elutasítását szabadon előadandó hárfakadenciával festi alá a szerző. A lányok újabb összesúgását az előbbi gyors motívum visszatérése festi, Az I. lány újabb tánckísérlete az előző indulóból parodisztikusan elszélesített taktusokra történik. A zenekar éreztesse a motívum humorát, melyet ismét a fiók kinevető és elutasító gesztusait jelző szabad hárfakadencia követ. A lányok a visszatérő gyors zenére ismét összebújnak. Az I. lány harmadik kísérletét graciózus, szintén az eredeti népdalmotívumból átépített gavott kíséri, mely tréfásan eltúlozva rajzolja a lány pipiskedő mozdulatait. Az I. lány mindhárom tánczenéjében bizonyos parodisztikusan gúnyos hang érvényesüljön. A fiúk gúnyos nemtetszését és nevetését ismét a szabad hárfakadencia fejezi ki, míg a lány felsülésénél és annak a lányok által történő kifigurázó körültáncolásánál ismét a gyors zene tér vissza. A visszatérő főmotívum erős zenéjére jelenik meg a II. lány, kinek egyszerűen kedves tánca azonnal elnyeri a fiúk tetszését. Innen indul a lányok és fiúk tánca, melybe a lány szóló része után az összes táncosok a lányokkal együtt bekapcsolódnak. Zenéje mindvégig fokozódó csárdástempó, melynek egyik középrészénél a táncosok túláradó duhaj kedvükben dobbantásokkal ütik ki a páros-ütem ritmusát. A magyar együttes harmadik száma a „Valahol Délen” című dal refrainje, melyet most Anna ad elő. Az énekesnő a dal rendkívül meleg előadásával éreztesse, hogy ez a darab fordulópontja; éreztetni kell, hogy itt kerül a magyarok, illetve Anna kezébe a férfi sorsa. A dal frenetikus sikere adja Gonzalesnek az impulzust, hogy Péteri faragjon a számból Lolita részére kongát. A felvonás befejező zenéje a boleró néhány széles, aláhúzottan súlyos ritmikával előadandó taktusa, mely jellemzően festi Lolitának a Péteri által aláírt szerződés következtében elért pillanatnyi győzelmét. Egyúttal elénk tárja Péteri tragikus fájdalmát, kinek hazatérése Lolita lelkiismeretlen sakkhúzása miatt egyelőre lehetetlenné vált. Közzenének a szerző „Valahol Délen” dalát hozza, eszünkbe juttatva a jobb sorsra érdemes Péteri honvágyát, nehéz helyzetét és azt, hogy magyar barátai segítsége dacára nem bír Lolita hálójából szabadulni. „Hazavisz álmom, hazai tájon, ragyog-e még a kék ég rám?...” (Folytatom)
2626 Búbánat 2016-03-06 21:57:29 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel: 1. „A rendező munkájához”; valamint „A szerzők életrajza” – írta Karczag György 2. A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond Mindkét írást folytatásokban itt közzéteszem - azzal a szándékkal, hogy az Operettszínház új vezetésének (meg a vidéki teátrumoknak) is a figyelmét felkeltsem erre a régen játszott Kemény Egon-operettre; lehetséges színpadra tűzésével - új bemutatóként, új produkcióban - a mai közönség is megismerhesse és láthassa ezt a maga korában igen sikeres, a történetében ma is aktuális mondanivalókat hordozó, nagyszerű ének-zenékkel-táncokkal teli alkotást. (Rátonyi Róbert az ’Operett’ könyvében rajongó sorokat szentel ennek az operettnek, amikor felidézi az 1956. március 30-i premier-előadás sikerét, visszhangját. A rádió annak idején elkészítette a Valahol Délen teljes stúdiófelvételét, amelyről mostanság a Dankó Rádió egyre több részletet tűz műsorára a naponta jelentkező operettadásában – a hallgatóinak nagy örömére.) Először Andor Zsigmond zenei elemzését ismertetem: A „Valahol Délen” zenei tükre Kemény Egon nagyszabású táncos operettje szerkezetileg túlnő a szokványos kereteken. A szöveg erős drámai fordulatai mellett szélsőséges humor és meleg líra változó dinamikájának szele csap meg bennünket. A drámai mag bővérű meséjével ellentétes hangulatú jelenetek szerves egységét zenével megteremteni nem mindennapi feladatot rótt a zeneszerzőre, kinek e megoldás, minden nehézség dacára teljes mértékben sikerült. Szerkezeti elgondolásai, motívumainak visszatérő felhasználása szilárd, logikusan érthető egységet alkotnak, melyek nemcsak aláfestik, de magyarázzák és segítik is a cselekményt. Szemben áll egymással két nemzet zenéje: a dél-amerikai spanyol muzsika izzón buja, erotikus, vérforraló, vadul lüktető ritmusa, és a magyar zene édesbús dala, mely csendes délibábos rónáinkat, hegyeinket varázsolja vágyakozó szívünk elé. Majd felhangzik a spanyol boleróval szemben az Erkel Együttes felpezsdülő csárdása, a magyar nép gyermekeinek népies, kirobbanó énekritmusával, véréből fakadó, lelkes táncával kísérve. Dél-Amerikában vagyunk, ott játszódik le a darab meséje; a pálmák tropikus hazájában, hol az emberek túláradó temperamentuma, latin könnyűvérűsége, hajtja, viszi az életet és dobja elénk szereplőink különböző irányba folyó vad játékát, megvilágítva a gyorsan változó sors kaleidoszkópjának rikító fényeivel. Ott találjuk a hontalanná vált, majdnem lezüllött zeneszerzőnket, ki titkos honvágyában egy dalt, vágyakozó, meleg melódiát küld hazája felé… hazája felé, melyet 10 év előtt hagyott el… Ez a dal „Valahol Délen” címmel, különböző megjelenési formájában magvát képezi az egész daljáték konstrukciójának. A nyitány a boleró hatalmasan zengő, erotikus dallamával indul, melyet a zenekar erős drámai harmóniákkal fest alá. A boleró Lolita énekesnő főszáma, kinek végzetes szerelme majdnem a mélybe rántja Péterit. A boleró pillanatnyilag elhalkul, ritmusai közé meglepetésszerűen idegen dallam keveredik. Felcsendül előbb halkan, majd a boleró erősbödése mellett fokozottabb erővel, szinte átkiabálva a buja spanyol ritmust: a „Valahol Délen” hazafelé szálló, keserűen zokogó, drámai dallama. Az egymással küzdő két melódia rajzolja a feltörő honvágyat és a két nő, Lolita és Anna bekövetkezendő drámai küzdelmét, melyben Anna, és vele a magyar gondolat kerül ki győztesen. Ezt illusztrálja szerzőnk, mikor e zenei harc után egyedül, diadalmasan szólaltatja meg a „Valahol Délen” dallamát minden meleg lírájával, minden meleg vágyakozásával. A nyitányt Anna és Péteri nagy duettjével („Két szívet ért a láng”) fejezi be, mely a darab mindent kiegyenlítő befejezését, a két főszereplő szerelmének beteljesülését illusztrálja. A hatalmas széles befejező taktusok előtt halkan, mint egy távoli vízió, tér vissza mégegyszer a „Valahol Délen” főmotívuma, jelképezve a hazatérő főhős feloldó honvágyát. A függöny a „Kandúr-szerenád” jókedvű, pajzán taktusai között megy fel. Ugyanis a görlök előzetes próbáját látjuk, mikor az esti műsor e számát táncolják. Lolita, Péteri szerelme, mint telivér primadonna jelenik meg a színe. Elpróbálja főszámát, a „Boleró”-t, annak minden délszaki bujaságával, bűnre csábító erotikájával, lágyan bús nosztalgiájával („A vágyakozás úgy sír a szélben”). A szám előadásánál vigyázni kell a kíséret pontos ritmikájára, viszont ezzel ellentétben a dallamvezetés széles nagyvonalúságára, zengő, kötött előadására. Rodrigo és a görlök parodisztikus „Kandúr-szerenád” című számának elhelyezése a darabban azonos Lolita „Bolero”-jával. E jókedvű foxtrot, mint az esti előadás próbája szerepel Rodrigo beugrásával. („Ha az este leszáll”) Végtelenül kedves, tréfás szövegű, pattogó ritmusú énekes táncszám, hűen tükrözve vissza a dél-amerikai spanyol élet könnyelmű, vidáman pajkos szellemét. A szám végefelé közbeékelt tréfás prózák közzenéje harsogó gyorsasággal, míg a befejező taktusok gyorsan, de éles ritmikával játszandók. A következő szám Gonzales dala a férfiakról. E vad temperamentumú, sokszínű asszony egy külön típusa a trópusoknak. Számító üzleti szellem, túlhajszolt hisztérikus hajlamokkal, ki amellett túlfűtött szellemét változó szerelmeivel akarja lehűteni. Ez a karakter magyarázza viselkedését, jellemzi minden szavát, és jellemzi ezt a spanyol-franciás kuplét is, melyben elmondja nagyszámú szerelmeinek történetét. A dal spanyol ritmusával szabadon, diszkrét zenekari kísérettel adandó elő, hogy a kedves humorú szöveg érvényesüljön, és teljesen érthető legyen. Elérkeztünk az operett főszámához, melytől darabunk címét is nyerte. Péteri „Valahol Délen” kezdetű dala egyúttal a mű mindig visszatérő főmotívuma, a cselekmény szoros összetartó kapcsa. Meleg, szívhez szóló melódia, melyben az idegenben tévelygő magyar muzsikus nosztalgiája, fájóan hazavágyódó lelke keresi, kutatja az utat… Van-e visszatérés?,,, És szívének, vérének reménytelenségében zenéje zokogva sír… (Folytatom.)
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel: 1. „A rendező munkájához”; valamint „A szerzők életrajza” – írta Karczag György 2. A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond Mindkét írást folytatásokban itt közzéteszem - azzal a szándékkal, hogy az Operettszínház új vezetésének (meg a vidéki teátrumoknak) is a figyelmét felkeltsem erre a régen játszott Kemény Egon-operettre; lehetséges színpadra tűzésével - új bemutatóként, új produkcióban - a mai közönség is megismerhesse és láthassa ezt a maga korában igen sikeres, a történetében ma is aktuális mondanivalókat hordozó, nagyszerű ének-zenékkel-táncokkal teli alkotást. (Rátonyi Róbert az ’Operett’ könyvében rajongó sorokat szentel ennek az operettnek, amikor felidézi az 1956. március 30-i premier-előadás sikerét, visszhangját. A rádió annak idején elkészítette a Valahol Délen teljes stúdiófelvételét, amelyről mostanság a Dankó Rádió egyre több részletet tűz műsorára a naponta jelentkező operettadásában – a hallgatóinak nagy örömére.) Először Andor Zsigmond zenei elemzését ismertetem: A „Valahol Délen” zenei tükre Kemény Egon nagyszabású táncos operettje szerkezetileg túlnő a szokványos kereteken. A szöveg erős drámai fordulatai mellett szélsőséges humor és meleg líra változó dinamikájának szele csap meg bennünket. A drámai mag bővérű meséjével ellentétes hangulatú jelenetek szerves egységét zenével megteremteni nem mindennapi feladatot rótt a zeneszerzőre, kinek e megoldás, minden nehézség dacára teljes mértékben sikerült. Szerkezeti elgondolásai, motívumainak visszatérő felhasználása szilárd, logikusan érthető egységet alkotnak, melyek nemcsak aláfestik, de magyarázzák és segítik is a cselekményt. Szemben áll egymással két nemzet zenéje: a dél-amerikai spanyol muzsika izzón buja, erotikus, vérforraló, vadul lüktető ritmusa, és a magyar zene édesbús dala, mely csendes délibábos rónáinkat, hegyeinket varázsolja vágyakozó szívünk elé. Majd felhangzik a spanyol boleróval szemben az Erkel Együttes felpezsdülő csárdása, a magyar nép gyermekeinek népies, kirobbanó énekritmusával, véréből fakadó, lelkes táncával kísérve. Dél-Amerikában vagyunk, ott játszódik le a darab meséje; a pálmák tropikus hazájában, hol az emberek túláradó temperamentuma, latin könnyűvérűsége, hajtja, viszi az életet és dobja elénk szereplőink különböző irányba folyó vad játékát, megvilágítva a gyorsan változó sors kaleidoszkópjának rikító fényeivel. Ott találjuk a hontalanná vált, majdnem lezüllött zeneszerzőnket, ki titkos honvágyában egy dalt, vágyakozó, meleg melódiát küld hazája felé… hazája felé, melyet 10 év előtt hagyott el… Ez a dal „Valahol Délen” címmel, különböző megjelenési formájában magvát képezi az egész daljáték konstrukciójának. A nyitány a boleró hatalmasan zengő, erotikus dallamával indul, melyet a zenekar erős drámai harmóniákkal fest alá. A boleró Lolita énekesnő főszáma, kinek végzetes szerelme majdnem a mélybe rántja Péterit. A boleró pillanatnyilag elhalkul, ritmusai közé meglepetésszerűen idegen dallam keveredik. Felcsendül előbb halkan, majd a boleró erősbödése mellett fokozottabb erővel, szinte átkiabálva a buja spanyol ritmust: a „Valahol Délen” hazafelé szálló, keserűen zokogó, drámai dallama. Az egymással küzdő két melódia rajzolja a feltörő honvágyat és a két nő, Lolita és Anna bekövetkezendő drámai küzdelmét, melyben Anna, és vele a magyar gondolat kerül ki győztesen. Ezt illusztrálja szerzőnk, mikor e zenei harc után egyedül, diadalmasan szólaltatja meg a „Valahol Délen” dallamát minden meleg lírájával, minden meleg vágyakozásával. A nyitányt Anna és Péteri nagy duettjével („Két szívet ért a láng”) fejezi be, mely a darab mindent kiegyenlítő befejezését, a két főszereplő szerelmének beteljesülését illusztrálja. A hatalmas széles befejező taktusok előtt halkan, mint egy távoli vízió, tér vissza mégegyszer a „Valahol Délen” főmotívuma, jelképezve a hazatérő főhős feloldó honvágyát. A függöny a „Kandúr-szerenád” jókedvű, pajzán taktusai között megy fel. Ugyanis a görlök előzetes próbáját látjuk, mikor az esti műsor e számát táncolják. Lolita, Péteri szerelme, mint telivér primadonna jelenik meg a színe. Elpróbálja főszámát, a „Boleró”-t, annak minden délszaki bujaságával, bűnre csábító erotikájával, lágyan bús nosztalgiájával („A vágyakozás úgy sír a szélben”). A szám előadásánál vigyázni kell a kíséret pontos ritmikájára, viszont ezzel ellentétben a dallamvezetés széles nagyvonalúságára, zengő, kötött előadására. Rodrigo és a görlök parodisztikus „Kandúr-szerenád” című számának elhelyezése a darabban azonos Lolita „Bolero”-jával. E jókedvű foxtrot, mint az esti előadás próbája szerepel Rodrigo beugrásával. („Ha az este leszáll”) Végtelenül kedves, tréfás szövegű, pattogó ritmusú énekes táncszám, hűen tükrözve vissza a dél-amerikai spanyol élet könnyelmű, vidáman pajkos szellemét. A szám végefelé közbeékelt tréfás prózák közzenéje harsogó gyorsasággal, míg a befejező taktusok gyorsan, de éles ritmikával játszandók. A következő szám Gonzales dala a férfiakról. E vad temperamentumú, sokszínű asszony egy külön típusa a trópusoknak. Számító üzleti szellem, túlhajszolt hisztérikus hajlamokkal, ki amellett túlfűtött szellemét változó szerelmeivel akarja lehűteni. Ez a karakter magyarázza viselkedését, jellemzi minden szavát, és jellemzi ezt a spanyol-franciás kuplét is, melyben elmondja nagyszámú szerelmeinek történetét. A dal spanyol ritmusával szabadon, diszkrét zenekari kísérettel adandó elő, hogy a kedves humorú szöveg érvényesüljön, és teljesen érthető legyen. Elérkeztünk az operett főszámához, melytől darabunk címét is nyerte. Péteri „Valahol Délen” kezdetű dala egyúttal a mű mindig visszatérő főmotívuma, a cselekmény szoros összetartó kapcsa. Meleg, szívhez szóló melódia, melyben az idegenben tévelygő magyar muzsikus nosztalgiája, fájóan hazavágyódó lelke keresi, kutatja az utat… Van-e visszatérés?,,, És szívének, vérének reménytelenségében zenéje zokogva sír… (Folytatom.)
2625 Búbánat 2016-02-28 19:09:37
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elkezdodtek-a-chicagoi-hercegno-probai/1191;Elkezdődtek A chicagói hercegnő próbái [/url] www.operettszinhaz.hu, 2016-02-25 „Miközben a Budapesti Operettszínházban a nagyszabású Lévay musical, a Marie Antoinette próbafolyamata lassan célegyenesébe érkezik, máris elkezdődtek a következő bemutató munkálatai. Kálmán Imre kevéssé ismert, Magyarországon utoljára 1928-ban játszott operettjének, A chicagói hercegnőnek olvasópróbáját a hét elején tartották. Régi terv valósul meg azzal, hogy ezt a ritkán játszott Kálmán operettet felújítja a színház, mondta Lőrinczy György főigazgató a sajtó nyilvános eseményen és felidézte első találkozását a darabbal. Kálmán Yvonnenak, a zeneszerző lányának régi vágya volt, hogy valamilyen formában előadják a művet. Berlinben, a Komische Oper koncertszerű előadásban mutatta az operettet, melynek premierjén Lőrinczy is jelen volt. "Ekkor találkoztam először a zenei anyaggal, ami egészen varázslatos volt és tetszett az alaptörténet is, a különböző kultúrák találkozása, ami napjainkban is igazán aktuális. De amikor később megkaptuk a szövegkönyvet, Kero és én is erősen problémásnak éreztük". A főigazgató ugyanakkor hozzátette, hogy a berlini premiert követő fogadáson jelen lévő Kevin Clarke zenetörténész, a Kálmán életmű jeles kutatója elmondta, hogy talált egy Kálmán levelet, amiben a szerző azt írta, szeretné, ha a mű egyszer úgy szólalna meg, hogy az árokban ülő szimfonikus zenekar mellett a színpadon egy cigánybanda és egy amerikai jazz banda játszik. "Ebben olyan hihetetlenül jó és izgalmas lehetőséget láttunk Kerényi Miklós Gáborral, hogy eldöntöttük, megpróbáljuk megvalósítani Kálmán álmát." Ennek az egészen különleges zenei világnak az érzékeltetésére egy kis meglepetéssel készültek Bolba Tamással, a darab zenei vezetőjével. Ökrös Tibor prímás, akit a főigazgató úgy mutatott be, mint "az a fiatal muzsikus, aki Szalai Antal és Sántha Ferenc után a legautentikusabb módon viszi tovább a prímás tradíciókat" és Bársony Bálint jazz zenész, szaxofonos közreműködésével, aki az Amerikai komédiában is dolgozik az Operettszínház társulatával, ízelítőt adtak, hogy szólalnak meg a Kálmán melódiák a cigányprímás hegedűjén és a jazz szaxofonon. Az előadásban ugyanis majd a két művész és zenész társaik viszik a cigányzenei, illetve a jazz vonalat. Lőrinczy György ezután kitért arra, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a napokban szobrot kapott Honthy Hanna számára külön szerepet írtak a Csárdáskirálynőben, a ma már legendás Cecíliát, úgy most A chicagói hercegnőben két színésznőnek is építettek szerepet. Lizaveta nagyhercegnő alakját Kalocsai Zsuzsának, az amerikai milliomos nő, Edith Rockefeller figuráját pedig Szulák Andreának írták, amit majd Nádasi Veronikával felváltva játszanak. Mint mondta, a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. […] „ A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség. Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita álmodja meg. A koreográfus, Bodor Johanna munkáját Lénárt Gábor néptánc társkoreográfusként, Hajdú Anita pedig sztepp szakértőként segíti. Bolba Tamás mellett Makláry László vezényletével szólaltatja meg Kálmán muzsikáját a Budapesti Operettszínház ének és zenekara, valamint a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei. A bemutatót április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elkezdodtek-a-chicagoi-hercegno-probai/1191;Elkezdődtek A chicagói hercegnő próbái [/url] www.operettszinhaz.hu, 2016-02-25 „Miközben a Budapesti Operettszínházban a nagyszabású Lévay musical, a Marie Antoinette próbafolyamata lassan célegyenesébe érkezik, máris elkezdődtek a következő bemutató munkálatai. Kálmán Imre kevéssé ismert, Magyarországon utoljára 1928-ban játszott operettjének, A chicagói hercegnőnek olvasópróbáját a hét elején tartották. Régi terv valósul meg azzal, hogy ezt a ritkán játszott Kálmán operettet felújítja a színház, mondta Lőrinczy György főigazgató a sajtó nyilvános eseményen és felidézte első találkozását a darabbal. Kálmán Yvonnenak, a zeneszerző lányának régi vágya volt, hogy valamilyen formában előadják a művet. Berlinben, a Komische Oper koncertszerű előadásban mutatta az operettet, melynek premierjén Lőrinczy is jelen volt. "Ekkor találkoztam először a zenei anyaggal, ami egészen varázslatos volt és tetszett az alaptörténet is, a különböző kultúrák találkozása, ami napjainkban is igazán aktuális. De amikor később megkaptuk a szövegkönyvet, Kero és én is erősen problémásnak éreztük". A főigazgató ugyanakkor hozzátette, hogy a berlini premiert követő fogadáson jelen lévő Kevin Clarke zenetörténész, a Kálmán életmű jeles kutatója elmondta, hogy talált egy Kálmán levelet, amiben a szerző azt írta, szeretné, ha a mű egyszer úgy szólalna meg, hogy az árokban ülő szimfonikus zenekar mellett a színpadon egy cigánybanda és egy amerikai jazz banda játszik. "Ebben olyan hihetetlenül jó és izgalmas lehetőséget láttunk Kerényi Miklós Gáborral, hogy eldöntöttük, megpróbáljuk megvalósítani Kálmán álmát." Ennek az egészen különleges zenei világnak az érzékeltetésére egy kis meglepetéssel készültek Bolba Tamással, a darab zenei vezetőjével. Ökrös Tibor prímás, akit a főigazgató úgy mutatott be, mint "az a fiatal muzsikus, aki Szalai Antal és Sántha Ferenc után a legautentikusabb módon viszi tovább a prímás tradíciókat" és Bársony Bálint jazz zenész, szaxofonos közreműködésével, aki az Amerikai komédiában is dolgozik az Operettszínház társulatával, ízelítőt adtak, hogy szólalnak meg a Kálmán melódiák a cigányprímás hegedűjén és a jazz szaxofonon. Az előadásban ugyanis majd a két művész és zenész társaik viszik a cigányzenei, illetve a jazz vonalat. Lőrinczy György ezután kitért arra, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a napokban szobrot kapott Honthy Hanna számára külön szerepet írtak a Csárdáskirálynőben, a ma már legendás Cecíliát, úgy most A chicagói hercegnőben két színésznőnek is építettek szerepet. Lizaveta nagyhercegnő alakját Kalocsai Zsuzsának, az amerikai milliomos nő, Edith Rockefeller figuráját pedig Szulák Andreának írták, amit majd Nádasi Veronikával felváltva játszanak. Mint mondta, a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. […] „ A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség. Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita álmodja meg. A koreográfus, Bodor Johanna munkáját Lénárt Gábor néptánc társkoreográfusként, Hajdú Anita pedig sztepp szakértőként segíti. Bolba Tamás mellett Makláry László vezényletével szólaltatja meg Kálmán muzsikáját a Budapesti Operettszínház ének és zenekara, valamint a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei. A bemutatót április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.
2624 Búbánat 2016-02-26 23:05:38 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
Fórum - Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek E topicba el kezdtem beírni a Valahol Délen című Kemény Egon-Erdődy János- operett dalszövegeit.
Fórum - Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek E topicba el kezdtem beírni a Valahol Délen című Kemény Egon-Erdődy János- operett dalszövegeit.
2623 Búbánat 2016-02-26 10:34:20
[url] https://www.youtube.com/watch?v=gtyn1nkgpg4; Németh Marika interjú [/url] (Beszélgető társ: Szilágyi János) Az Operettszínház legendás primadonnája ma húsz éve hagyott itt bennünket! A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának kezdetén a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megható szavakkal emlékezett a csodálatos szopránra; felvételei közül ezzel a szép felvételével idézte meg a felejthetetlen Németh Marika hangját-emlékét: [url] https://www.youtube.com/watch?v=JpQvICBo1e4; Lehár: A három grácia - „Szív ó szív, tán a mennybolt hív….” – Németh Marika [/url] Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) A mai műsorban Németh Marika énekhangja felcsendült még Kálmán Imre Cigányprímás c. operettjének rádiófelvételéről is (további részletekben – felvételeikről - Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Gáti István, Kishegyi Árpád, Melis György és Szabó Miklós énekét is hallhattuk.) Az adásban részletek hangzottak el még Leo Fall Pompadourjából is (Sass Sylvia, Korondy György, Tiboldi Mária, Maros Gábor, Koltay Valéria, Palcsó Sándor) Ismétlés du. hat órakor a rádió frekvenciáin és az interneten a www.dankoradio.hu oldalán.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=gtyn1nkgpg4; Németh Marika interjú [/url] (Beszélgető társ: Szilágyi János) Az Operettszínház legendás primadonnája ma húsz éve hagyott itt bennünket! A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának kezdetén a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megható szavakkal emlékezett a csodálatos szopránra; felvételei közül ezzel a szép felvételével idézte meg a felejthetetlen Németh Marika hangját-emlékét: [url] https://www.youtube.com/watch?v=JpQvICBo1e4; Lehár: A három grácia - „Szív ó szív, tán a mennybolt hív….” – Németh Marika [/url] Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) A mai műsorban Németh Marika énekhangja felcsendült még Kálmán Imre Cigányprímás c. operettjének rádiófelvételéről is (további részletekben – felvételeikről - Koltay Valéria, Petress Zsuzsa, Gáti István, Kishegyi Árpád, Melis György és Szabó Miklós énekét is hallhattuk.) Az adásban részletek hangzottak el még Leo Fall Pompadourjából is (Sass Sylvia, Korondy György, Tiboldi Mária, Maros Gábor, Koltay Valéria, Palcsó Sándor) Ismétlés du. hat órakor a rádió frekvenciáin és az interneten a www.dankoradio.hu oldalán.
2622 Búbánat 2016-02-23 15:02:39 [Válasz erre: 2621 Búbánat 2016-02-23 15:01:06]
[url] http://magyarhirlap.hu/cikk/48271/Honthy_Hannaszobrot_avattak; Honthy Hanna-szobrot avattak [/url] Az alkotás a Budapesti Operettszínházban kapott helyet MH/MTI – 2016.02.22. 20:01 Egész alakos szobrot kapott Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna a Budapesti Operettszínházban. Párkányi Raab Péter bronz alkotását hétfőn avatták fel. [url] http://www.operett.hu/cikkek/honthy-hanna-szobra-az-operettszinhazban/1188; Honthy Hanna szobra az Operettszínházban +video [/url] Operett.hu, 2016-02-23 Különleges eseményt tartottak a Budapesti Operettszínházban. Február 22-én a társulat aktív és nyugdíjas primadonnáinak gyűrűjében avatták fel a hazai operettjátszás nagyasszonyának, a primadonnák primadonnájának tartott Honthy Hanna egészalakos bronzszobrát, melynek állandó helye mostantól a teátrum nézőtéri társalgójának téli kertjében lesz.
[url] http://magyarhirlap.hu/cikk/48271/Honthy_Hannaszobrot_avattak; Honthy Hanna-szobrot avattak [/url] Az alkotás a Budapesti Operettszínházban kapott helyet MH/MTI – 2016.02.22. 20:01 Egész alakos szobrot kapott Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna a Budapesti Operettszínházban. Párkányi Raab Péter bronz alkotását hétfőn avatták fel. [url] http://www.operett.hu/cikkek/honthy-hanna-szobra-az-operettszinhazban/1188; Honthy Hanna szobra az Operettszínházban +video [/url] Operett.hu, 2016-02-23 Különleges eseményt tartottak a Budapesti Operettszínházban. Február 22-én a társulat aktív és nyugdíjas primadonnáinak gyűrűjében avatták fel a hazai operettjátszás nagyasszonyának, a primadonnák primadonnájának tartott Honthy Hanna egészalakos bronzszobrát, melynek állandó helye mostantól a teátrum nézőtéri társalgójának téli kertjében lesz.
2621 Búbánat 2016-02-23 15:01:06 [Válasz erre: 2613 Búbánat 2016-02-21 18:09:59]
[url] http://nol.hu/kultura/ertette-mi-a-sikk-1602763#comments_1602763; Honthy Hanna – és Gáspár Margit [/url] 2016-02-22 14:26:14 2 komment „…És az operettnek is elmúlt az a különleges varázsa, ami azelőtt, talán egy évszázadon át megvolt. A hangsúly itt a különlegesen van. Mert varázsa ma is van, ma is tömegeket vonz, sok a rajongója, még a mostani előadások sem riasztják el a nézők tömegeit. De új operettek nemigen születnek, a mai Offenbachok és Hervék, Kálmán Imrék, Lehárok – ha vannak – inkább musicalt szereznek. Operettparó¬diák persze íródnak, bár hogy milyen minőségben, arról most inkább ne beszéljünk. Ám a régi operettek, a műfaj klasszikusai, de középszerű képviselői is elszórakoztatják a kikapcsolódást kereső nézőket. Honthy Hanna idejében ez még másképpen volt.” „…A II. világháború után pedig nem járt úgy, mint más korábbi sztárok. Gáspár Margit igazgató igazi nagy csapatot hozott össze a Fővárosi Operettszínházban, ahol Bilicsi Tivadart, Fejes Terit, Feleki Kamillt, Keleti Lászlót, Latabár Kálmánt, Rátonyi Róbertet, Mezei Máriát, Petress Zsuzsát foglalkoztatta. És aztán a történelem is besegített. 1953. március 5-én meghalt Sztálin, lassú, nagy visszadermedésekkel is terhelt olvadás kezdődött. A kultúrpolitikában is. Ebbe a közhangulatba talált bele 1954-ben Szinetár Miklós Csárdáskirálynő-rendezése. A szovjet és hazai, forradalmi és termelési operettek után a múltat felszabadult humorral, nosztalgiát sem nélkülöző iróniával megidéző előadás. Ebben különleges szerep jutott Honthy Hannának. Számára az átírók megnövelték, a primadonnáéval csaknem egyenrangúvá tették az anyaszerepet, a karrierért a művészetet feladó hercegnét.”
[url] http://nol.hu/kultura/ertette-mi-a-sikk-1602763#comments_1602763; Honthy Hanna – és Gáspár Margit [/url] 2016-02-22 14:26:14 2 komment „…És az operettnek is elmúlt az a különleges varázsa, ami azelőtt, talán egy évszázadon át megvolt. A hangsúly itt a különlegesen van. Mert varázsa ma is van, ma is tömegeket vonz, sok a rajongója, még a mostani előadások sem riasztják el a nézők tömegeit. De új operettek nemigen születnek, a mai Offenbachok és Hervék, Kálmán Imrék, Lehárok – ha vannak – inkább musicalt szereznek. Operettparó¬diák persze íródnak, bár hogy milyen minőségben, arról most inkább ne beszéljünk. Ám a régi operettek, a műfaj klasszikusai, de középszerű képviselői is elszórakoztatják a kikapcsolódást kereső nézőket. Honthy Hanna idejében ez még másképpen volt.” „…A II. világháború után pedig nem járt úgy, mint más korábbi sztárok. Gáspár Margit igazgató igazi nagy csapatot hozott össze a Fővárosi Operettszínházban, ahol Bilicsi Tivadart, Fejes Terit, Feleki Kamillt, Keleti Lászlót, Latabár Kálmánt, Rátonyi Róbertet, Mezei Máriát, Petress Zsuzsát foglalkoztatta. És aztán a történelem is besegített. 1953. március 5-én meghalt Sztálin, lassú, nagy visszadermedésekkel is terhelt olvadás kezdődött. A kultúrpolitikában is. Ebbe a közhangulatba talált bele 1954-ben Szinetár Miklós Csárdáskirálynő-rendezése. A szovjet és hazai, forradalmi és termelési operettek után a múltat felszabadult humorral, nosztalgiát sem nélkülöző iróniával megidéző előadás. Ebben különleges szerep jutott Honthy Hannának. Számára az átírók megnövelték, a primadonnáéval csaknem egyenrangúvá tették az anyaszerepet, a karrierért a művészetet feladó hercegnét.”
2620 Búbánat 2016-02-22 12:48:54 [Válasz erre: 2619 smaragd 2016-02-22 10:50:13]
A „belső órám” nekem is jelzi már a [url] https://www.youtube.com/watch?v=7vOhKIEKUrI; „Tavaszi zsongás” [/url] idejének közelségét.
A „belső órám” nekem is jelzi már a [url] https://www.youtube.com/watch?v=7vOhKIEKUrI; „Tavaszi zsongás” [/url] idejének közelségét.
2619 smaragd 2016-02-22 10:50:13 [Válasz erre: 2618 Búbánat 2016-02-22 10:00:05]
Tavaszi felhők az égen...azt hittem már eljött az ideje.
Tavaszi felhők az égen...azt hittem már eljött az ideje.
2618 Búbánat 2016-02-22 10:00:05 [Válasz erre: 2616 smaragd 2016-02-21 19:41:17]
A cikk végén ez olvasható: "A konferencián elhangozott előadások szövegei várhatóan tavasszal könyv formájában is megjelennek." Én is ebben bízom.
A cikk végén ez olvasható: "A konferencián elhangozott előadások szövegei várhatóan tavasszal könyv formájában is megjelennek." Én is ebben bízom.
2617 smaragd 2016-02-21 20:13:38 [Válasz erre: 2612 Ardelao 2016-02-21 14:04:59]
A szinház.hu oldalon gardelli 2008.július 20-án jegyezte be az itt olvasható,két fotóval illusztrált feltehetőleg az akkori színházi hetilapban megjelent recenzió alapján.
A szinház.hu oldalon gardelli 2008.július 20-án jegyezte be az itt olvasható,két fotóval illusztrált feltehetőleg az akkori színházi hetilapban megjelent recenzió alapján.
2616 smaragd 2016-02-21 19:41:17 [Válasz erre: 2552 Búbánat 2015-10-26 22:48:29]
Vajon az elképzelés szerint tényleg megjelent valahol a konferencia előadásainak szövege olvasható formában ? Én még nem bukkantam rá.
Vajon az elképzelés szerint tényleg megjelent valahol a konferencia előadásainak szövege olvasható formában ? Én még nem bukkantam rá.
2615 smaragd 2016-02-21 19:35:30 [Válasz erre: 2614 Búbánat 2016-02-21 18:12:27]
Én is. Apróságnak tűnő, de fontos részeket rejt...
Én is. Apróságnak tűnő, de fontos részeket rejt...
2614 Búbánat 2016-02-21 18:12:27 [Válasz erre: 2612 Ardelao 2016-02-21 14:04:59]
Kedves Ardelao! Köszönöm neked ezt az érdekes, belinkelt cikket a fotóval!
Kedves Ardelao! Köszönöm neked ezt az érdekes, belinkelt cikket a fotóval!
2613 Búbánat 2016-02-21 18:09:59 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
Gáspár Margit (1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt) nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása – olvasható róla ez is a Wikipédiában. Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvének II. kötetében (1984) egykori direktorára is kitér egy bekezdés erejéig. Könyvének megjelenése idején még élt az író-műfordító-színígazgató Gáspár Margit (1905-1994) - ennek ismeretében akár hízelgésnek is betudhatóak azok a szubjektíve rajongó szavai, melyekkel elismeri neki az operett körüli „bábáskodását”. A Kemény Egon- operett, a „Valahol délen…” 1956. március 30-i színházi bemutatójának ismertetését (amit könyvéből alábbiakban ide kimásoltam) követően rátér Gáspár Margit személyére. Idézem ezeket a sorokat is: „A nagyszerű érzékkel és fáradhatatlan energiával rendelkező igazgatónő követelményként állította elsősorban önmaga számára a legjobb színészek foglalkoztatását, a fiatalok felfedezését és felkarolását, a jó szövegkönyvet, a jó muzsikát, s az új vagy régi formát mindig új tartalommal megtölteni… Gáspár Margit mindezeken felül olyan operett-társulatot toborzott színháza számára, melyhez hasonló erőkből állót azóta sem sikerült összehozni. [itt most következik egy hosszú felsorolás nevekből, akik azokban az években az Operettszínházat szolgálták, az intézmény meghatározó művészei voltak.] … A műfajért és ezért a társulatért Gáspár Margit mindent megtett. Ha kellett harcolt értük még a Parlamentben is, követelte számukra az elismerést társadalmi és művészi szinten egyaránt. Kiharcolta az arra érdemeseknek a nagy állami kitüntetéseket, hajnaltól éjfélig csak egyért dolgozott: az operettért és azokért, akik társulatának tagjai voltak. Igazgatásának évei alatt minden, ami ebben a színházban történt, jórészt neki volt köszönhető. Ezt sokszor és sokan hangoztatták, mégis, amikor a köszönetre szükség lett volna, jónéhányan úgy viselkedtek…hogy nem volt abban köszönet! Az 1956-os események első napjaiban szégyenteljes módon hagyták kiűzni az épületből azt az igazgatót, aki a színházat európai hírűvé emelte, megteremtette jelenét és látástól vakulásig dolgozott a jövőjén, kiharcolta a műfajnak és művészeinek megbecsülését! Gáspár Margitnak is voltak hibái, mint ahogyan minden embernek vannak. Voltak tévedései is… de a legnagyobb tévedése az volt, amikor azt hitte, hogy az a helyes, ha az eseményekből azt a konzekvenciát vonja le, hogy félreáll, Távozásával egy csodálatos korszaka záródott le a magyar operettművészetnek.”
Gáspár Margit (1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt) nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása – olvasható róla ez is a Wikipédiában. Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvének II. kötetében (1984) egykori direktorára is kitér egy bekezdés erejéig. Könyvének megjelenése idején még élt az író-műfordító-színígazgató Gáspár Margit (1905-1994) - ennek ismeretében akár hízelgésnek is betudhatóak azok a szubjektíve rajongó szavai, melyekkel elismeri neki az operett körüli „bábáskodását”. A Kemény Egon- operett, a „Valahol délen…” 1956. március 30-i színházi bemutatójának ismertetését (amit könyvéből alábbiakban ide kimásoltam) követően rátér Gáspár Margit személyére. Idézem ezeket a sorokat is: „A nagyszerű érzékkel és fáradhatatlan energiával rendelkező igazgatónő követelményként állította elsősorban önmaga számára a legjobb színészek foglalkoztatását, a fiatalok felfedezését és felkarolását, a jó szövegkönyvet, a jó muzsikát, s az új vagy régi formát mindig új tartalommal megtölteni… Gáspár Margit mindezeken felül olyan operett-társulatot toborzott színháza számára, melyhez hasonló erőkből állót azóta sem sikerült összehozni. [itt most következik egy hosszú felsorolás nevekből, akik azokban az években az Operettszínházat szolgálták, az intézmény meghatározó művészei voltak.] … A műfajért és ezért a társulatért Gáspár Margit mindent megtett. Ha kellett harcolt értük még a Parlamentben is, követelte számukra az elismerést társadalmi és művészi szinten egyaránt. Kiharcolta az arra érdemeseknek a nagy állami kitüntetéseket, hajnaltól éjfélig csak egyért dolgozott: az operettért és azokért, akik társulatának tagjai voltak. Igazgatásának évei alatt minden, ami ebben a színházban történt, jórészt neki volt köszönhető. Ezt sokszor és sokan hangoztatták, mégis, amikor a köszönetre szükség lett volna, jónéhányan úgy viselkedtek…hogy nem volt abban köszönet! Az 1956-os események első napjaiban szégyenteljes módon hagyták kiűzni az épületből azt az igazgatót, aki a színházat európai hírűvé emelte, megteremtette jelenét és látástól vakulásig dolgozott a jövőjén, kiharcolta a műfajnak és művészeinek megbecsülését! Gáspár Margitnak is voltak hibái, mint ahogyan minden embernek vannak. Voltak tévedései is… de a legnagyobb tévedése az volt, amikor azt hitte, hogy az a helyes, ha az eseményekből azt a konzekvenciát vonja le, hogy félreáll, Távozásával egy csodálatos korszaka záródott le a magyar operettművészetnek.”
2612 Ardelao 2016-02-21 14:04:59 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
1956 tavaszán még mindig tart az 1954 novembere óta szűnni nem akaró "Csárdáskirálynő"- láz Budapesten! De a nagyszerű színházvezető Gáspár Margit nem engedte elkényelmesedni színházát, és új magyar operettre adott megbízást! Így született meg Kemény Egon-Tabi László operettje, amely a "Valahol Délen" címet viselte! A bemutató március 30.-án volt! A Székely György rendezte előadásban, Fülöp Zoltán nagyszabású díszletei között, Márk Tivadar pompás ruhakreációiban igazi sztárparádénak tapsolhatott a publikum: Mezey Mária, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Borvető János, Hadics László és Peti Sándor játszotta a főszerepeket!! Kell ennél több? A képen Lolita,a dél-amerikai táncosnő (Mezey Mária) és a magyar zeneszerző, aki elhagyta hazáját, Péteri György (Borvető János). [url] http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/13116-regi-szinhazi-fotok?limit=250&order=rpdate&start=3750; Kemény Egon: „Valahol délen” [/url]
1956 tavaszán még mindig tart az 1954 novembere óta szűnni nem akaró "Csárdáskirálynő"- láz Budapesten! De a nagyszerű színházvezető Gáspár Margit nem engedte elkényelmesedni színházát, és új magyar operettre adott megbízást! Így született meg Kemény Egon-Tabi László operettje, amely a "Valahol Délen" címet viselte! A bemutató március 30.-án volt! A Székely György rendezte előadásban, Fülöp Zoltán nagyszabású díszletei között, Márk Tivadar pompás ruhakreációiban igazi sztárparádénak tapsolhatott a publikum: Mezey Mária, Sennyei Vera, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Borvető János, Hadics László és Peti Sándor játszotta a főszerepeket!! Kell ennél több? A képen Lolita,a dél-amerikai táncosnő (Mezey Mária) és a magyar zeneszerző, aki elhagyta hazáját, Péteri György (Borvető János). [url] http://szinhaz.hu/forum/1007-mennyei-paholy/13116-regi-szinhazi-fotok?limit=250&order=rpdate&start=3750; Kemény Egon: „Valahol délen” [/url]
2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16 [Válasz erre: 2610 Búbánat 2016-02-19 20:08:24]
1956-ban mindössze egy bemutatót tartott a Fővárosi Operettszínház. Kemény Egon: Valahol délen… Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvében részletesen szól az operettről: (Az Operettszínház társulata az év elején a Szovjetunióban vendégszerepelt a Csárdáskirálynővel…) „… a hazatért társulat azonnal elkezdte a próbákat a színház soron következő új magyar operettjéből, mely március 30-án került először színre. A ’Valahol délen…’ muzsikáját Kemény Egon szerezte, szövegét Tabi László írta. A történet főhőse Péteri György zeneszerző, aki tíz éve kallódik hazátlanul valahol Dél-Amerikában. Pálmák alatt álmodik a hazai akácokról az emigráns zeneszerző, aki kénytelen komoly tehetségét úgy kamatoztatni, hogy borjúszájú ingben zongorázik egy tulipánnal díszített pianínón az egyik lokálban. Erre kényszerítette szerelme, Lolitta, a nemzetközi varieték táncos csillaga, aki lebeszélte arról, hogy visszatérjen Péteri a hazájába. Az elhagyott otthon minden színét, ízét, illatát felidézi egy Dél-Amerikába érkező magyar együttes, melynek énekesnője, Anna, a fülledt amerikai tánclokálban, ahova betért társaival előadásuk után, felfedezi Péteri tehetségét. Anna lehetővé teszi, hogy Péteri fellépjen az együttes egyik előadásán. Lolitta vetélytársat sejt a szép szőke Annában és elhatározza, hogy minden eszközzel megtartja magának Péterit. A férfi nevében nyilatkozatot ad a caracasi újságíróknak, melyben Péteri megtagadja Magyarországot és tücsköt-békát összehord arra az országra, melynek fia volt. Az újságok néhány óra múlva közlik a ’csemegét’, s mikor Péteri mitsem tudva a magyar együttes szállására érkezik, hogy próbáljon velük az esti előadásra, már mindenki olvasta a ’nyilatkozatot’. Péterit az keseríti el legjobban, hogy honfitársai mindezt elhiszik róla, noha tudja, hogy az egész Lolitta műve, hiszen a cikkhez mellékelt fényképet egyszer ő adta a táncosnőnek emlékül. Aztán tisztázódnak a dolgok és a magyar együttes azzal lepi meg Péterit, hogy betanulják és előadják honvágytól izzó dalát: a Valahol délen…-t. Anna és Péteri is egymásra találnak és a zeneszerző az együttessel együtt visszatér hazájába. Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. Dr. Székely György rendezte az előadást, melynek játékmestere az akkor már több éve e minőségében nélkülözhetetlen és nagyszerű munkát végző Szilágyi Béla volt. A szereplőkről így írt a Színház és Moziban Vígh Jenő: ’Mezei Mária, a nagy művész a hervadó varieté csillag szerepét sziporkázó szellemességgel, s ugyanakkor megrázó drámai erővel játssza, énekli és táncolja. Sennyei Vera egy dél-amerikai artistaügynökség igazgatóját eleveníti meg bravúrosan, tehetségének legjava eszközeivel. Petress Zsuzsa a darab lelkecskéje. Ő a honvágy és a haza fogalmának színpadi képviselője. Csupa líra, csupa szárnyaló dallam… Borvető János és Hadics László meleg orgánumú, kellemes színészek…’ Érdekes módon ezúttal foglalkozott az előadással a Magyar Táncművészek Szövetségének folyóirata is. A Táncművészet először értékelt operettszínházin színészeket, Gera Mihály cikkével: ’Az operett színésztáncainak méltatására dicsérő jelzőket kellene egymásra halmozni. Mezei Mária alakítása a tánccal együtt teljes! Nagy és örömteljes meglepetésre adott alkalmat Rátonyi Róbert, aki nagyon egyszerűen, de ugyanakkor nagyon kifejezően táncol. Csak dicsérni lehet a kitűnő komikust azért, hogy szakított a sablonos, semmitmondó operett-tánccal… Ki kell emelni a II. felvonás harmadik jelenetét, melyben láthattuk az utóbbi évek legjobb színésztáncát. Egyszerű, szellemes, nagyon kifejező. Itt a koreográfus és egyben előadó, Gaál Éva és partnere, Rátonyi Róbert egyaránt részesei a sikernek.’ A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” Eddig tartott könyvében Rátonyi Róbert visszaemlékezése Kemény Egon nagysikerű operettjének bemutatójára és szereplőtársaira. Még ideírom: a háromfelvonásos operett díszletét Fülöp Zoltán, jelmezeit Márk Tivadar tervezte. (A teljes színlap az internetes szinhaziadattar.hu oldalon a színházi adatbázisból kikereshető.)
1956-ban mindössze egy bemutatót tartott a Fővárosi Operettszínház. Kemény Egon: Valahol délen… Rátonyi Róbert az „Operett” c. könyvében részletesen szól az operettről: (Az Operettszínház társulata az év elején a Szovjetunióban vendégszerepelt a Csárdáskirálynővel…) „… a hazatért társulat azonnal elkezdte a próbákat a színház soron következő új magyar operettjéből, mely március 30-án került először színre. A ’Valahol délen…’ muzsikáját Kemény Egon szerezte, szövegét Tabi László írta. A történet főhőse Péteri György zeneszerző, aki tíz éve kallódik hazátlanul valahol Dél-Amerikában. Pálmák alatt álmodik a hazai akácokról az emigráns zeneszerző, aki kénytelen komoly tehetségét úgy kamatoztatni, hogy borjúszájú ingben zongorázik egy tulipánnal díszített pianínón az egyik lokálban. Erre kényszerítette szerelme, Lolitta, a nemzetközi varieték táncos csillaga, aki lebeszélte arról, hogy visszatérjen Péteri a hazájába. Az elhagyott otthon minden színét, ízét, illatát felidézi egy Dél-Amerikába érkező magyar együttes, melynek énekesnője, Anna, a fülledt amerikai tánclokálban, ahova betért társaival előadásuk után, felfedezi Péteri tehetségét. Anna lehetővé teszi, hogy Péteri fellépjen az együttes egyik előadásán. Lolitta vetélytársat sejt a szép szőke Annában és elhatározza, hogy minden eszközzel megtartja magának Péterit. A férfi nevében nyilatkozatot ad a caracasi újságíróknak, melyben Péteri megtagadja Magyarországot és tücsköt-békát összehord arra az országra, melynek fia volt. Az újságok néhány óra múlva közlik a ’csemegét’, s mikor Péteri mitsem tudva a magyar együttes szállására érkezik, hogy próbáljon velük az esti előadásra, már mindenki olvasta a ’nyilatkozatot’. Péterit az keseríti el legjobban, hogy honfitársai mindezt elhiszik róla, noha tudja, hogy az egész Lolitta műve, hiszen a cikkhez mellékelt fényképet egyszer ő adta a táncosnőnek emlékül. Aztán tisztázódnak a dolgok és a magyar együttes azzal lepi meg Péterit, hogy betanulják és előadják honvágytól izzó dalát: a Valahol délen…-t. Anna és Péteri is egymásra találnak és a zeneszerző az együttessel együtt visszatér hazájába. Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. Dr. Székely György rendezte az előadást, melynek játékmestere az akkor már több éve e minőségében nélkülözhetetlen és nagyszerű munkát végző Szilágyi Béla volt. A szereplőkről így írt a Színház és Moziban Vígh Jenő: ’Mezei Mária, a nagy művész a hervadó varieté csillag szerepét sziporkázó szellemességgel, s ugyanakkor megrázó drámai erővel játssza, énekli és táncolja. Sennyei Vera egy dél-amerikai artistaügynökség igazgatóját eleveníti meg bravúrosan, tehetségének legjava eszközeivel. Petress Zsuzsa a darab lelkecskéje. Ő a honvágy és a haza fogalmának színpadi képviselője. Csupa líra, csupa szárnyaló dallam… Borvető János és Hadics László meleg orgánumú, kellemes színészek…’ Érdekes módon ezúttal foglalkozott az előadással a Magyar Táncművészek Szövetségének folyóirata is. A Táncművészet először értékelt operettszínházin színészeket, Gera Mihály cikkével: ’Az operett színésztáncainak méltatására dicsérő jelzőket kellene egymásra halmozni. Mezei Mária alakítása a tánccal együtt teljes! Nagy és örömteljes meglepetésre adott alkalmat Rátonyi Róbert, aki nagyon egyszerűen, de ugyanakkor nagyon kifejezően táncol. Csak dicsérni lehet a kitűnő komikust azért, hogy szakított a sablonos, semmitmondó operett-tánccal… Ki kell emelni a II. felvonás harmadik jelenetét, melyben láthattuk az utóbbi évek legjobb színésztáncát. Egyszerű, szellemes, nagyon kifejező. Itt a koreográfus és egyben előadó, Gaál Éva és partnere, Rátonyi Róbert egyaránt részesei a sikernek.’ A Valahol délen… számomra azért volt különleges élmény, mert három csodálatos partnerem volt: Mezei Mária, Sennyei Vera és Gaál Éva. Ez utóbbi az Operaház legkitűnőbb táncosnőjeként vállalta a szubrett szerepet és kitűnt kedves játékával és őszinte humorával is. Mezeivel egy tangót, Sennyeivel egy bolerót táncoltam. Gyorsan és kitűnően megtanulták a legbonyolultabb lépéseket, ugyanakkor játékban, arckifejezésben olyan többletet adtak táncukhoz, mely önmagában is tapsra ragadtatta a közönséget. Gáspár Margit érdeme volt, hogy ezeket a nagyszerű prózai színésznőket rávette ezekre a szerepekre, szereplésükkel különleges rangot adva a műfajnak.” Eddig tartott könyvében Rátonyi Róbert visszaemlékezése Kemény Egon nagysikerű operettjének bemutatójára és szereplőtársaira. Még ideírom: a háromfelvonásos operett díszletét Fülöp Zoltán, jelmezeit Márk Tivadar tervezte. (A teljes színlap az internetes szinhaziadattar.hu oldalon a színházi adatbázisból kikereshető.)
2610 Búbánat 2016-02-19 20:08:24 [Válasz erre: 2609 smaragd 2016-02-19 18:27:30]
Most olvasom Rátonyi könyvéből azt a fejezetet, amely a "Valahol délen" operettszínházi bemutatójával foglalkozik. Mintha erről még nem írtam volna... akkor kiírom majd onnan ide.
Most olvasom Rátonyi könyvéből azt a fejezetet, amely a "Valahol délen" operettszínházi bemutatójával foglalkozik. Mintha erről még nem írtam volna... akkor kiírom majd onnan ide.
2609 smaragd 2016-02-19 18:27:30
Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen.
2608 Búbánat 2016-02-19 10:13:53
[url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben; Fotó - Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár (1930) Lipcsében a Viktória bemutatója után [/url]
[url] http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben; Fotó - Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor dr. és Dénes Oszkár (1930) Lipcsében a Viktória bemutatója után [/url]
2607 Búbánat 2016-02-16 10:19:13 [Válasz erre: 2605 joska141 2016-02-15 23:39:11]
Még annyit, hogy az "Operett dióhéjban" címen láthattuk Lehár Ferenc: A víg özvegy, 30 percbe zsugorított televíziós változatát. Ebben a keresztmetszetféle összeállításban Rátonyi Róbert volt „Zéta”! Rátonyi tudomásom szerint színpadon egyáltalán nem szerepelt A víg özvegyben. MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
Még annyit, hogy az "Operett dióhéjban" címen láthattuk Lehár Ferenc: A víg özvegy, 30 percbe zsugorított televíziós változatát. Ebben a keresztmetszetféle összeállításban Rátonyi Róbert volt „Zéta”! Rátonyi tudomásom szerint színpadon egyáltalán nem szerepelt A víg özvegyben. MTV, 1976.január 10., 21:10. Dramaturg: Bánki László Rendező: Seregi László Szereplők: Házy Erzsébet - Glavári Hanna; Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet; Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf; Domonkos Zsuzsa - Valencienne; Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy; Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos; Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
2606 Búbánat 2016-02-16 09:26:51 [Válasz erre: 2605 joska141 2016-02-15 23:39:11]
Helyes a megállapításod!
Helyes a megállapításod!
2605 joska141 2016-02-15 23:39:11 [Válasz erre: 2604 Búbánat 2016-02-15 23:00:10]
Nem igazán tudom, de - legalábbis itt a Momus hozzászólásai alapján - Rátonyi Róbert a Víg özvegyben nem volt Danilo. Ettől még igaz lehet, hogy ha ő énekelte volna, az - Ókovács Szilveszter szavaival - nem az optimum lenne. Mintha a Nagykövet szerepét játszotta volna.
Nem igazán tudom, de - legalábbis itt a Momus hozzászólásai alapján - Rátonyi Róbert a Víg özvegyben nem volt Danilo. Ettől még igaz lehet, hogy ha ő énekelte volna, az - Ókovács Szilveszter szavaival - nem az optimum lenne. Mintha a Nagykövet szerepét játszotta volna.
2604 Búbánat 2016-02-15 23:00:10
[url] http://faktor.hu/faktor-az-ejszakai-allat; Ókovács Szilveszter: Az éjszakai állat [/url] Faktor.hu 2016. január 16. „[...] Hallom mindenfelől, nemcsak Öntől, hogy az Opera miért játszik operettet? Nos, a válaszom egyszerű: az Opera nem játszik operettet. Nincs Huszka Jenő, Lili bárónő és Bob herceg, nincs Jacobi Viktor, Szibill és Leányvásár, nincs Szirmai Albert, Mágnás Miska és Sárga dominó, nincs Ábrahám Pál, Bál a Savoyban és Viktória, nincs Eisemann Mihály, Én és a kisöcsém és Fekete Péter, és Fényes Szabolcs sincs, a maga Mayájával és Bozzi urával. Pedig számos remek betétdalt rejtenek, nem az Opera színházaiban van a helyük, hanem a lényegesen kisebb, énekes színészekkel is áténekeltethető Operettben, amely pont’ erre épült, nem véletlenül található a „Pesti Broadway”-n. Mi nem lépünk más tyúkszemére, pláne nem bitorolnánk el mások repertoárját, még ha jóval könnyebben eladhatóbbnak is tűnik a műfaj. Ez nem a mi dolgunk, a permanens hepiend nem a mi világunk. Ami viszont a mienk: a könnyű múzsának is áldozó nagy szerzők egyes operai igényű darabjai, a nagyoperettek! Az Operaház és az Erkel Színház műsorán időről időre feltűntek ezek az elmúlt 132 esztendőben, és a Mosoly országáról, a Csárdáskirálynőről, a Cirkuszhercegnőről, az Orfeuszról, a Víg özvegyről, a Cigánybáróról, és igen, a mai műmorgás fókuszában álló Denevérről nem áll módunkban lemondani. Strauss (nem Oscar, Johann!), Lehár, Offenbach és Kálmán Imre művészete bizony, az Operáé is – ha épp nem játssza ezeket produkciók híján, akkor is.[…] „ „[…] Ugyanakkor ízléssel és technikával felszerelt operaénekes kell a Víg özvegy Vilja dalához, és Danilo belépője sem feltétlen Rátonyi Róbert hangképzésével szólal meg az optimumon. És Miszter X dala? És Szilvia számai? Szaffi? Barinkay és Homonnay szólama? A törékeny Kincs-tercett? Sorolhatnám napestig: az is magáért beszél, hogy (néhány számomra referenciaként szolgáló művészt említve) se Gardiner, se Harnoncourt, se Fischer-Dieskau, se Gedda, se Fricsay, se Karajan nem bírta ki e különleges művek nélkül, sőt, olyannyira felvállalták a nagyoperettet, az opera delikátos határvidékét, hogy lemezeken örökítették meg olvasatukat. […]”
[url] http://faktor.hu/faktor-az-ejszakai-allat; Ókovács Szilveszter: Az éjszakai állat [/url] Faktor.hu 2016. január 16. „[...] Hallom mindenfelől, nemcsak Öntől, hogy az Opera miért játszik operettet? Nos, a válaszom egyszerű: az Opera nem játszik operettet. Nincs Huszka Jenő, Lili bárónő és Bob herceg, nincs Jacobi Viktor, Szibill és Leányvásár, nincs Szirmai Albert, Mágnás Miska és Sárga dominó, nincs Ábrahám Pál, Bál a Savoyban és Viktória, nincs Eisemann Mihály, Én és a kisöcsém és Fekete Péter, és Fényes Szabolcs sincs, a maga Mayájával és Bozzi urával. Pedig számos remek betétdalt rejtenek, nem az Opera színházaiban van a helyük, hanem a lényegesen kisebb, énekes színészekkel is áténekeltethető Operettben, amely pont’ erre épült, nem véletlenül található a „Pesti Broadway”-n. Mi nem lépünk más tyúkszemére, pláne nem bitorolnánk el mások repertoárját, még ha jóval könnyebben eladhatóbbnak is tűnik a műfaj. Ez nem a mi dolgunk, a permanens hepiend nem a mi világunk. Ami viszont a mienk: a könnyű múzsának is áldozó nagy szerzők egyes operai igényű darabjai, a nagyoperettek! Az Operaház és az Erkel Színház műsorán időről időre feltűntek ezek az elmúlt 132 esztendőben, és a Mosoly országáról, a Csárdáskirálynőről, a Cirkuszhercegnőről, az Orfeuszról, a Víg özvegyről, a Cigánybáróról, és igen, a mai műmorgás fókuszában álló Denevérről nem áll módunkban lemondani. Strauss (nem Oscar, Johann!), Lehár, Offenbach és Kálmán Imre művészete bizony, az Operáé is – ha épp nem játssza ezeket produkciók híján, akkor is.[…] „ „[…] Ugyanakkor ízléssel és technikával felszerelt operaénekes kell a Víg özvegy Vilja dalához, és Danilo belépője sem feltétlen Rátonyi Róbert hangképzésével szólal meg az optimumon. És Miszter X dala? És Szilvia számai? Szaffi? Barinkay és Homonnay szólama? A törékeny Kincs-tercett? Sorolhatnám napestig: az is magáért beszél, hogy (néhány számomra referenciaként szolgáló művészt említve) se Gardiner, se Harnoncourt, se Fischer-Dieskau, se Gedda, se Fricsay, se Karajan nem bírta ki e különleges művek nélkül, sőt, olyannyira felvállalták a nagyoperettet, az opera delikátos határvidékét, hogy lemezeken örökítették meg olvasatukat. […]”
2603 Búbánat 2016-02-07 11:34:45 [Válasz erre: 2497 Búbánat 2015-08-12 11:32:34]
Duna World csatorna, 2016. február 7. vasárnap 20:00 - 21:00 Budavári Palotakoncert (2015) (2/1. rész) (60') "ÚJRA DALBA ÉS FÉNYÁRBA BORUL A BUDAI VÁR OROSZLÁNOS UDVARA EXKLUZÍV NYÁRI SZABADTÉRI KONCERTÉLMÉNY KÉT RÉSZBEN Az immár nyári fesztivállá bővült Budavári Palotakoncert 2015-ben sem marad el! A nyár exkluzív operett-rendezvénye mi mást állíthatna ezúttal a középpontba, mint Kálmán Imre legnépszerűbb művét, mely idén ünnepli 100. születésnapját! A Csárdáskirálynő-ünnepen a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjai lépnek fel, nem kevés meglepetést tartogatva a nézőknek. 2015 nyarán, a Budai Vári Oroszlános udvarán tehát különleges előadásra kerül sor! Magyarországon az operett kifejezés összeforrt A Csárdáskirálynő címmel, így lesz idén augusztusban A Csárdás-királynő-ünnep az operett műfaj ünnepe! A kétrészes, látványos program felvonultatja Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, de úgy, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. Lesznek feldolgozások, meglepetések, felhangzanak Kálmán más, kevésbé ismert műveinek remek melódiái. Persze egyéb csemegék is színpadra kerülnek – ezúttal például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből kerül színpadra több részlet. Az idei Palotakoncerten is az Operett sztárjai lépnek színpadra: Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Vadász Zsolt, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly és két fiatal tehetség, Gömöri András Máté és Laki Péter. A művészeket a Budapesti Operettszínház 50 fős Szimfonikus Zenekara kíséri, valamint a 20 fős Balettkar is közreműködik. Vezényel: Makláry László Szerkesztő-rendező: KERO® Rendezte: Lukin Ágnes Időtartam: 60 perc Epizód: 2/1. rész Epizód: 2/2 - 2016. február 14. 20.00 - 21.00
Duna World csatorna, 2016. február 7. vasárnap 20:00 - 21:00 Budavári Palotakoncert (2015) (2/1. rész) (60') "ÚJRA DALBA ÉS FÉNYÁRBA BORUL A BUDAI VÁR OROSZLÁNOS UDVARA EXKLUZÍV NYÁRI SZABADTÉRI KONCERTÉLMÉNY KÉT RÉSZBEN Az immár nyári fesztivállá bővült Budavári Palotakoncert 2015-ben sem marad el! A nyár exkluzív operett-rendezvénye mi mást állíthatna ezúttal a középpontba, mint Kálmán Imre legnépszerűbb művét, mely idén ünnepli 100. születésnapját! A Csárdáskirálynő-ünnepen a Budapesti Operettszínház legnagyobb sztárjai lépnek fel, nem kevés meglepetést tartogatva a nézőknek. 2015 nyarán, a Budai Vári Oroszlános udvarán tehát különleges előadásra kerül sor! Magyarországon az operett kifejezés összeforrt A Csárdáskirálynő címmel, így lesz idén augusztusban A Csárdás-királynő-ünnep az operett műfaj ünnepe! A kétrészes, látványos program felvonultatja Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalait, de úgy, ahogy eddig nem láthattuk-hallhattuk őket. Lesznek feldolgozások, meglepetések, felhangzanak Kálmán más, kevésbé ismert műveinek remek melódiái. Persze egyéb csemegék is színpadra kerülnek – ezúttal például a cseh származású zeneszerző, Ralph Benatzky A három testőr című művéből kerül színpadra több részlet. Az idei Palotakoncerten is az Operett sztárjai lépnek színpadra: Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Vadász Zsolt, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Vágó Zsuzsi, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly és két fiatal tehetség, Gömöri András Máté és Laki Péter. A művészeket a Budapesti Operettszínház 50 fős Szimfonikus Zenekara kíséri, valamint a 20 fős Balettkar is közreműködik. Vezényel: Makláry László Szerkesztő-rendező: KERO® Rendezte: Lukin Ágnes Időtartam: 60 perc Epizód: 2/1. rész Epizód: 2/2 - 2016. február 14. 20.00 - 21.00
2602 Búbánat 2016-01-26 11:12:15
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/63491-bmi-mindig-hittunk-a-koprodukciobanr-n-kaposvarra-erkezett-a-luxemburg-grofja; „MI MINDIG HITTÜNK A KOPRODUKCIÓBAN” – KAPOSVÁRRA ÉRKEZETT A LUXEMBURG GRÓFJA [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 24. vasárnap, 14:25 Első alkalommal dolgozott együtt a Budapesti Operettszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Január 15-én mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét, a Luxemburg grófját Kaposváron, a fővárosi teátrum alkotógárdájának és művészeinek közreműködésével. A premier kapcsán Spilák Klára a két színház vezetőjével, Lőrinczy Györggyel és Rátóti Zoltánnal, valamint az előadás rendezőjével, Somogyi Szilárddal beszélgetett. 2016. augusztus 12-13-án a Fertőrákosi Barlangszínházban lesz látható Lehár Ferenc operettje, a Luxemburg grófja. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciójában a főszerepekben mások mellett Kállay Bori, Nyári Szilvia, Hüse Csaba, Nyári Oszkár lép fel.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/63491-bmi-mindig-hittunk-a-koprodukciobanr-n-kaposvarra-erkezett-a-luxemburg-grofja; „MI MINDIG HITTÜNK A KOPRODUKCIÓBAN” – KAPOSVÁRRA ÉRKEZETT A LUXEMBURG GRÓFJA [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 24. vasárnap, 14:25 Első alkalommal dolgozott együtt a Budapesti Operettszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Január 15-én mutatták be Lehár Ferenc nagyoperettjét, a Luxemburg grófját Kaposváron, a fővárosi teátrum alkotógárdájának és művészeinek közreműködésével. A premier kapcsán Spilák Klára a két színház vezetőjével, Lőrinczy Györggyel és Rátóti Zoltánnal, valamint az előadás rendezőjével, Somogyi Szilárddal beszélgetett. 2016. augusztus 12-13-án a Fertőrákosi Barlangszínházban lesz látható Lehár Ferenc operettje, a Luxemburg grófja. A Budapesti Operettszínház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciójában a főszerepekben mások mellett Kállay Bori, Nyári Szilvia, Hüse Csaba, Nyári Oszkár lép fel.
2601 nizajemon 2016-01-25 11:55:58 [Válasz erre: 2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13]
Nekem messze ő volt(ismét)a legjobb énekesnő.
Nekem messze ő volt(ismét)a legjobb énekesnő.
2600 Búbánat 2016-01-25 11:27:07 [Válasz erre: 2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13]
A Gildájáról nem találtam évszámot - hogy mikor énekelte.
A Gildájáról nem találtam évszámot - hogy mikor énekelte.
2599 Búbánat 2016-01-25 11:25:13 [Válasz erre: 2598 nizajemon 2016-01-24 20:48:55]
Egy interjúban Fischl Mónika így nyilatkozott erről: „Énekeltem Norinát, Gildát, és a koloratúrszopránok bravúrját, az Éjkirálynőt, de elég nehéz az operettet és az operát összeegyeztetni. Egy operett előadás után – bár énektechnikailag ugyanúgy kell énekelni a kettőt – a beszéd, a próza miatt jobban lefárad az ember, így például egy Marica grófnő előadás után másnap nem lehetne Éjkirálynőt énekelni. Éppen egy ilyen szituáció miatt maradt el egy Éjkirálynő beugrásom a bécsi Staatsoper-ben. Egy énekesnek nagyon nehéz a próza, mert más torokállást kíván a beszéd, és ez veszélyes lehet az éneklésre.” Fischl Mónika operaszerepeiről ennyit találtam a neten: Don Pasquale – Norina, Szegedi Nemzeti Színház – 1997 Don Pasquale – Norina, Magyar Állami Operaház – 1998 Varázsfuvola - Az Éj királynője, Magyar Állami Operaház – 2006 Verdi: Rigoletto – Gilda, Művészetek Palotája Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok - 2006 Gianni Schicchi – Nella, Miskolci Nemzeti Színház – 2010 Don Sanche – Az apród, Miskolci Nemzeti Színház – 2011 Don Sanche – Az apród, bayreuthi Stadthalle – 2011 Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok – 2011 Verdi: Traviata – Teatro Verdi, Genova – 2012
Egy interjúban Fischl Mónika így nyilatkozott erről: „Énekeltem Norinát, Gildát, és a koloratúrszopránok bravúrját, az Éjkirálynőt, de elég nehéz az operettet és az operát összeegyeztetni. Egy operett előadás után – bár énektechnikailag ugyanúgy kell énekelni a kettőt – a beszéd, a próza miatt jobban lefárad az ember, így például egy Marica grófnő előadás után másnap nem lehetne Éjkirálynőt énekelni. Éppen egy ilyen szituáció miatt maradt el egy Éjkirálynő beugrásom a bécsi Staatsoper-ben. Egy énekesnek nagyon nehéz a próza, mert más torokállást kíván a beszéd, és ez veszélyes lehet az éneklésre.” Fischl Mónika operaszerepeiről ennyit találtam a neten: Don Pasquale – Norina, Szegedi Nemzeti Színház – 1997 Don Pasquale – Norina, Magyar Állami Operaház – 1998 Varázsfuvola - Az Éj királynője, Magyar Állami Operaház – 2006 Verdi: Rigoletto – Gilda, Művészetek Palotája Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok - 2006 Gianni Schicchi – Nella, Miskolci Nemzeti Színház – 2010 Don Sanche – Az apród, Miskolci Nemzeti Színház – 2011 Don Sanche – Az apród, bayreuthi Stadthalle – 2011 Carmen – Frasquita, Szegedi Szabadtéri Játékok – 2011 Verdi: Traviata – Teatro Verdi, Genova – 2012
2598 nizajemon 2016-01-24 20:48:55
Megy a Dunán az operettgála a Várból.Tavaly sem értettem,az idén sem értem,hogy Fischl Mónikát miért nem csábítja át az Operaház egy-egy szerepre.Ezzel a hanggal nem létezik,hogy ne lenne keresnivalója ott.
Megy a Dunán az operettgála a Várból.Tavaly sem értettem,az idén sem értem,hogy Fischl Mónikát miért nem csábítja át az Operaház egy-egy szerepre.Ezzel a hanggal nem létezik,hogy ne lenne keresnivalója ott.
2597 Búbánat 2016-01-24 16:37:30
[url] http://szinhaz.hu/operett/63451-lrafogjak-a-pezsgorer-n-szinetar-miklos-a-deneverrol; “RÁFOGJÁK A PEZSGŐRE” – SZINETÁR MIKLÓS A DENEVÉRRŐL [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 22. péntek, 15:24 A Szolnoki Szigligeti Színház január 22-én mutatja be Johann Strauss A denevér című operettjét. Szinetár Miklós harmadszor rendezi a művet. "Először az Erkel Színházban rendeztem, azt a bizonyos Latabár Kálmán-féle előadást. Másodszor az Operaházban, 2001-ben, ez a mai napig műsoron van. És most harmadszor Szolnokon." – mesélte Szinetár Miklós. Hozzátette, hogy ha az ember becsülte és tisztelte Latabárt, akkor nagyszerű volt vele dolgozni.
[url] http://szinhaz.hu/operett/63451-lrafogjak-a-pezsgorer-n-szinetar-miklos-a-deneverrol; “RÁFOGJÁK A PEZSGŐRE” – SZINETÁR MIKLÓS A DENEVÉRRŐL [/url] Szinhaz.hu, 2016. január 22. péntek, 15:24 A Szolnoki Szigligeti Színház január 22-én mutatja be Johann Strauss A denevér című operettjét. Szinetár Miklós harmadszor rendezi a művet. "Először az Erkel Színházban rendeztem, azt a bizonyos Latabár Kálmán-féle előadást. Másodszor az Operaházban, 2001-ben, ez a mai napig műsoron van. És most harmadszor Szolnokon." – mesélte Szinetár Miklós. Hozzátette, hogy ha az ember becsülte és tisztelte Latabárt, akkor nagyszerű volt vele dolgozni.
2596 Búbánat 2016-01-24 16:34:57 [Válasz erre: 2595 Haandel 2016-01-23 18:03:04]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=as9u1fxr2Uw; Arthur Sullivan - Cachucha, Fandango y Bolero de "The Gondoliers" (1889) [/url] Pro Arte Orchestra Glyndebourne Festival Chorus Dir. Sir Malcolm Sargent Ha már: Sir Arthur Sullivan. Szinte minden műve (operett, opera, balett, oratórium, színpadi kísérőzene, egyéb) megvan tőle. De ez a legnagyobb kedvenc: [url] https://www.google.hu/search?q=Arthur+sullivan+The+gondoliers&biw=1280&bih=655&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwi6_sG23sLKAhVlJnIKHUfeAdMQsAQISA&gws_rd=ssl; The Gondoliers [/url] című klasszikus nagyoperett (1889). Többféle felvételen (CD, video, DVD) is megvan nekem ez a műve; nagy becsben őrzöm az 1997. évi BBC Proms keretében, a Royal Albert Hallban bemutatott koncertszerű előadás DVD-re átírt felvételét, amit zeneileg is a legnívósabbnak tartok.. Recording of a concert performance of Gilbert and Sullivan's operetta at Royal Albert Hall on 2nd August 1997 as part of the Proms. Features the BBC Singers and Concert Orchestra. Proms premiere • BBC Concert Orchestra • BBC Singers (1924-34, Wireless Chorus; 1935-8, 1942-3, 1946-72, BBC Chorus) • Barry Wordsworth – Conductor • Dame Felicity Palmer - Duchess of Plaza-Toro • Rosemary Joshua - Gianetta • Brindley Sherratt - Giorgio • Timothy Robinson - Luiz • Pamela Helen Stephen - Tessa • Judith Harris - Giulia • Jacqueline Fox - Vittoria • Penelope Walker - Inez • Donald Maxwell - Don Alhambra • Jamie MacDougall - Marco • Jason Howard - Giuseppe • Lynette Alcantara - Fiametta • Stuart MacIntyre - Antonio • Richard Suart - Duke of Plaza-Toro • Eugene Ginty - Francesco • Mary Hegarty – Casilda • John Wells – narrator
[url] https://www.youtube.com/watch?v=as9u1fxr2Uw; Arthur Sullivan - Cachucha, Fandango y Bolero de "The Gondoliers" (1889) [/url] Pro Arte Orchestra Glyndebourne Festival Chorus Dir. Sir Malcolm Sargent Ha már: Sir Arthur Sullivan. Szinte minden műve (operett, opera, balett, oratórium, színpadi kísérőzene, egyéb) megvan tőle. De ez a legnagyobb kedvenc: [url] https://www.google.hu/search?q=Arthur+sullivan+The+gondoliers&biw=1280&bih=655&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwi6_sG23sLKAhVlJnIKHUfeAdMQsAQISA&gws_rd=ssl; The Gondoliers [/url] című klasszikus nagyoperett (1889). Többféle felvételen (CD, video, DVD) is megvan nekem ez a műve; nagy becsben őrzöm az 1997. évi BBC Proms keretében, a Royal Albert Hallban bemutatott koncertszerű előadás DVD-re átírt felvételét, amit zeneileg is a legnívósabbnak tartok.. Recording of a concert performance of Gilbert and Sullivan's operetta at Royal Albert Hall on 2nd August 1997 as part of the Proms. Features the BBC Singers and Concert Orchestra. Proms premiere • BBC Concert Orchestra • BBC Singers (1924-34, Wireless Chorus; 1935-8, 1942-3, 1946-72, BBC Chorus) • Barry Wordsworth – Conductor • Dame Felicity Palmer - Duchess of Plaza-Toro • Rosemary Joshua - Gianetta • Brindley Sherratt - Giorgio • Timothy Robinson - Luiz • Pamela Helen Stephen - Tessa • Judith Harris - Giulia • Jacqueline Fox - Vittoria • Penelope Walker - Inez • Donald Maxwell - Don Alhambra • Jamie MacDougall - Marco • Jason Howard - Giuseppe • Lynette Alcantara - Fiametta • Stuart MacIntyre - Antonio • Richard Suart - Duke of Plaza-Toro • Eugene Ginty - Francesco • Mary Hegarty – Casilda • John Wells – narrator
2595 Haandel 2016-01-23 18:03:04
The Telegraph [url]http://www.telegraph.co.uk/opera/what-to-see/is-operetta-staging-a-comeback/;Is operetta staging a comeback?[/url] By Rupert Christiansen | 20 January 2016
The Telegraph [url]http://www.telegraph.co.uk/opera/what-to-see/is-operetta-staging-a-comeback/;Is operetta staging a comeback?[/url] By Rupert Christiansen | 20 January 2016
2594 Búbánat 2016-01-18 11:08:47 [Válasz erre: 2593 Búbánat 2016-01-18 11:07:35]
[url] http://7ora7.blog.hu/2016/01/04/az_ido_minden_emleket_megszepit?utm_source=Cikkek&utm_medium=Fidelio.hu&utm_campaign=7h7hivatkozas; Az idő minden emléket megszépít [/url] Jacobi Viktor: Sybill / Budapesti Operettszínház 7óra7 - 2016. 01. 04. | DicsukD Szabó Máté rendező élő színházi előadást készített Jacobi Viktor operettjéből „A Sybill tulajdonképpen nem más, mint egy kicsit ködös és kicsit operettes mese az „én” és a „mi” közötti harcról. És persze arról, hogy olykor mi, férfiak, mekkora szamárságokat vagyunk képesek elkövetni egy nőért. Operetteket nézve sokszor merülhet fel bennünk a kérdés, hogy (főleg a két gyökeresen különböző kulturális vagy társadalmi világból érkező primadonna- és bonviván-szerep esetében) vajon mennyire lesz tartós a darab végén boldogan egymásra találó párok kapcsolata. A Sybillben, a végkifejlet ellenére, épp ez a legnagyobb illúzió: hogy három órán keresztül talán elhihetjük, hogy lehet. Miközben ami Sybill és Petrov esetében kimondva is lezárul, arról gyaníthatjuk, hogy az egymástól elhidegülő Nagyhercegék esetében is csak látszatként maradhat meg. Ráadásul a férfi főszereplők közelgő halálát előre vetítő vörös forradalom előszele – mely az előadás során kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan fúj – időről időre emlékeztethet minket arra is, hogy ezeknek a személyes döntéseknek talán nincs is olyan nagy jelentőségük…”
[url] http://7ora7.blog.hu/2016/01/04/az_ido_minden_emleket_megszepit?utm_source=Cikkek&utm_medium=Fidelio.hu&utm_campaign=7h7hivatkozas; Az idő minden emléket megszépít [/url] Jacobi Viktor: Sybill / Budapesti Operettszínház 7óra7 - 2016. 01. 04. | DicsukD Szabó Máté rendező élő színházi előadást készített Jacobi Viktor operettjéből „A Sybill tulajdonképpen nem más, mint egy kicsit ködös és kicsit operettes mese az „én” és a „mi” közötti harcról. És persze arról, hogy olykor mi, férfiak, mekkora szamárságokat vagyunk képesek elkövetni egy nőért. Operetteket nézve sokszor merülhet fel bennünk a kérdés, hogy (főleg a két gyökeresen különböző kulturális vagy társadalmi világból érkező primadonna- és bonviván-szerep esetében) vajon mennyire lesz tartós a darab végén boldogan egymásra találó párok kapcsolata. A Sybillben, a végkifejlet ellenére, épp ez a legnagyobb illúzió: hogy három órán keresztül talán elhihetjük, hogy lehet. Miközben ami Sybill és Petrov esetében kimondva is lezárul, arról gyaníthatjuk, hogy az egymástól elhidegülő Nagyhercegék esetében is csak látszatként maradhat meg. Ráadásul a férfi főszereplők közelgő halálát előre vetítő vörös forradalom előszele – mely az előadás során kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan fúj – időről időre emlékeztethet minket arra is, hogy ezeknek a személyes döntéseknek talán nincs is olyan nagy jelentőségük…”
