2729 Búbánat 2016-08-19 12:23:54 [Válasz erre: 2727 zenebaratmonika 2016-08-19 11:52:57]
Azért a magyar rádió jó pár részletet felvett ezeknek az elfeledett operettkomponistáknak a műveiből. Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom, ha jó a szerelem (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc) Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili) Mindezekről a Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban olvashatsz.
Azért a magyar rádió jó pár részletet felvett ezeknek az elfeledett operettkomponistáknak a műveiből. Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom, ha jó a szerelem (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc) Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili) Mindezekről a Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban olvashatsz.
2728 zenebaratmonika 2016-08-19 11:56:59 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
Ők gyakorlatilag teljesen el lettek felejtve napjainkra, mint ahogy a magyar operettszerzők túlnyomó része. A magyar operett 150 éve... ilyen címszó alatt ezt a műfajt is elő lehetne vennie az operettszínháznak.
Ők gyakorlatilag teljesen el lettek felejtve napjainkra, mint ahogy a magyar operettszerzők túlnyomó része. A magyar operett 150 éve... ilyen címszó alatt ezt a műfajt is elő lehetne vennie az operettszínháznak.
2727 zenebaratmonika 2016-08-19 11:52:57 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
Sajnos ezekből dalok nem igen maradtak fenn, de nemrég volt egy operett-történeti műsor a duna worldon és ott előadtak egy kis részletet a Király csókjából.
Sajnos ezekből dalok nem igen maradtak fenn, de nemrég volt egy operett-történeti műsor a duna worldon és ott előadtak egy kis részletet a Király csókjából.
2726 zenebaratmonika 2016-08-19 11:43:01
Mörbisch-ben idén Ábrahám Pál Viktória c. operettjét adják, sajna már csak aug 20-ig, de azért még szólok, ha valakit érdekel vannak rá még jegyek. Volt fent egy videó az egész adásról mert az Osztrák tv leadta, nekem tetszett, ki nem utaztam, de ha majd rábukkanok a teljes verzióra linkelem ide, mindenesetre most küldöm nektek egyik kedvenc dalomat a darabból: https://www.youtube.com/watch?v=K8wFWKvrJzw
Mörbisch-ben idén Ábrahám Pál Viktória c. operettjét adják, sajna már csak aug 20-ig, de azért még szólok, ha valakit érdekel vannak rá még jegyek. Volt fent egy videó az egész adásról mert az Osztrák tv leadta, nekem tetszett, ki nem utaztam, de ha majd rábukkanok a teljes verzióra linkelem ide, mindenesetre most küldöm nektek egyik kedvenc dalomat a darabból: https://www.youtube.com/watch?v=K8wFWKvrJzw
2725 Búbánat 2016-08-19 11:39:05 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
A magyar operett története című könyvében (2001) Németh Amadé részletesen foglalkozik a Huszka előtti operettszerzők pályájával és műveikkel. Csak felsorolásszerűen az első szerzők: Konti József, Huber Károly, Verő György, Czobor Károly, Barna Izsó, Sztojanovits Jenő, Hegyi Béla, Serly Lajos, Szabados Béla, Erkel Elek, Puks Ferenc
A magyar operett története című könyvében (2001) Németh Amadé részletesen foglalkozik a Huszka előtti operettszerzők pályájával és műveikkel. Csak felsorolásszerűen az első szerzők: Konti József, Huber Károly, Verő György, Czobor Károly, Barna Izsó, Sztojanovits Jenő, Hegyi Béla, Serly Lajos, Szabados Béla, Erkel Elek, Puks Ferenc
2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59 [Válasz erre: 2716 zenebaratmonika 2016-08-18 21:38:52]
Érdemes elolvasni ezt a tanulmányt: [url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00019/pdf/EPA02557_magyar_zene_2014_03_318-333.pdf; Bozó Péter:PISZKOS PARTITÚRÁK, SZENNYES SZÓLAMOK avagy Az eleven ördög és a magyar operett nem teljesen szeplőtelen fogantatása [/url] „1885. december 6. – erre a napra keltezi a magyar operettirodalom születését Verő György a budapesti Népszínház működését megörökítő munkájában, mondván, hogy ekkor mutatták be az intézményben Konti József Az eleven ördög című művét. Az állítás, melyet ilyen- olyan formában különféle népszerű kiadványok is továbbörökítenek, több szempontból is zavarba ejtő. Talán a legkevésbé amiatt, hogy a dátum nyilvánvalóan elírás – a korabeli színlapok és a Budapesti Hírlap beszámolója szerint a premierre nem 6- án, hanem 16- án került sor. Ennél elgondolkoztatóbb, hogy számos korábbi magyar operettről tudunk: 1926- ban, a Budapesti Szemlében közölt tanulmányában Galamb Sándor húsznál is több olyan magyar operettkísérletet sorolt fel, melyet Az eleven ördögöt megelőzően mutattak be. Közülük a legkorábbi Allaga Géza és Bényei István A szerelmes kántor című egyfelvonásosa 1862- ből – vagyis több mint két évtizeddel korábbról.”
Érdemes elolvasni ezt a tanulmányt: [url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00019/pdf/EPA02557_magyar_zene_2014_03_318-333.pdf; Bozó Péter:PISZKOS PARTITÚRÁK, SZENNYES SZÓLAMOK avagy Az eleven ördög és a magyar operett nem teljesen szeplőtelen fogantatása [/url] „1885. december 6. – erre a napra keltezi a magyar operettirodalom születését Verő György a budapesti Népszínház működését megörökítő munkájában, mondván, hogy ekkor mutatták be az intézményben Konti József Az eleven ördög című művét. Az állítás, melyet ilyen- olyan formában különféle népszerű kiadványok is továbbörökítenek, több szempontból is zavarba ejtő. Talán a legkevésbé amiatt, hogy a dátum nyilvánvalóan elírás – a korabeli színlapok és a Budapesti Hírlap beszámolója szerint a premierre nem 6- án, hanem 16- án került sor. Ennél elgondolkoztatóbb, hogy számos korábbi magyar operettről tudunk: 1926- ban, a Budapesti Szemlében közölt tanulmányában Galamb Sándor húsznál is több olyan magyar operettkísérletet sorolt fel, melyet Az eleven ördögöt megelőzően mutattak be. Közülük a legkorábbi Allaga Géza és Bényei István A szerelmes kántor című egyfelvonásosa 1862- ből – vagyis több mint két évtizeddel korábbról.”
2723 Búbánat 2016-08-19 11:06:09 [Válasz erre: 2716 zenebaratmonika 2016-08-18 21:38:52]
A napokban olvastam el újra báró Jósika Miklós egyik leghíresebb történelmi regényét: Jő a tatár! (Pest, 1856. Négy kötet) - benne IV. Béla „futását” igen szemléletesen és izgalmasan rajzolja le a szerző…
A napokban olvastam el újra báró Jósika Miklós egyik leghíresebb történelmi regényét: Jő a tatár! (Pest, 1856. Négy kötet) - benne IV. Béla „futását” igen szemléletesen és izgalmasan rajzolja le a szerző…
2722 Búbánat 2016-08-19 10:51:05 [Válasz erre: 2713 zenebaratmonika 2016-08-18 14:30:30]
Július 18-án ünnepelte 80. születésnapját Lehoczky Zsuzsa, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, a „20. századi operettjátszás nagy korszakának meghatározó személyisége”. Ebből az alkalomból az Operettszínház műsorra tűzi – mindössze egy alkalommal – a Mágnás Miskát, benne Lehoczky Zsuzsát köszöntik és ünneplik Zsorzsi nagymama szerepében. Szirmai Albert: Mágnás Miska 2016. szeptember 12. 19:00 Szereplők: Lévai Enikő - Rolla grófnő Vadász Zsolt - Baracs István Csere László- Felsőrécsei Récsei Pixi Kocsis Dénes - Alsótrécsei Trécsei Mixi Lehoczky Zsuzsa -Zsorzsi nagymama Faragó András- Korláth gróf Kalocsai Zsuzsa -Stefánia Ullmann Zsuzsa - Mausi grófnő Csengeri Ottília -Jella grófnő Balogh Bodor Attila - Szele, Korláth gróf titkára Benkóczy Zoltán - Leopold
Július 18-án ünnepelte 80. születésnapját Lehoczky Zsuzsa, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, a „20. századi operettjátszás nagy korszakának meghatározó személyisége”. Ebből az alkalomból az Operettszínház műsorra tűzi – mindössze egy alkalommal – a Mágnás Miskát, benne Lehoczky Zsuzsát köszöntik és ünneplik Zsorzsi nagymama szerepében. Szirmai Albert: Mágnás Miska 2016. szeptember 12. 19:00 Szereplők: Lévai Enikő - Rolla grófnő Vadász Zsolt - Baracs István Csere László- Felsőrécsei Récsei Pixi Kocsis Dénes - Alsótrécsei Trécsei Mixi Lehoczky Zsuzsa -Zsorzsi nagymama Faragó András- Korláth gróf Kalocsai Zsuzsa -Stefánia Ullmann Zsuzsa - Mausi grófnő Csengeri Ottília -Jella grófnő Balogh Bodor Attila - Szele, Korláth gróf titkára Benkóczy Zoltán - Leopold
2721 ladislav kozlok 2016-08-19 08:45:43 [Válasz erre: 2720 zenebaratmonika 2016-08-19 01:48:13]
Legyen olyan szíves mondjon egy-pár példát.
Legyen olyan szíves mondjon egy-pár példát.
2720 zenebaratmonika 2016-08-19 01:48:13 [Válasz erre: 2719 ladislav kozlok 2016-08-19 00:16:18]
Csak arra gondoltam, hogy jártam pár alkalommal már Szlovákiában és azért jól ismerem az országukat, de sok esetben magyar történelmi személyek szlovákként vannak ott számon tartva. Ezt hogy önök Lehárt szlováknak tartják, ezt itt a fórumon egy társam írta, de gondolom nem alaptalanul írta.
Csak arra gondoltam, hogy jártam pár alkalommal már Szlovákiában és azért jól ismerem az országukat, de sok esetben magyar történelmi személyek szlovákként vannak ott számon tartva. Ezt hogy önök Lehárt szlováknak tartják, ezt itt a fórumon egy társam írta, de gondolom nem alaptalanul írta.
2719 ladislav kozlok 2016-08-19 00:16:18 [Válasz erre: 2717 zenebaratmonika 2016-08-18 21:53:20]
A szlovákok Lehárt osztrák-magyar komponistának tartják. Tisztelt zenebaratmonika, megmondaná hogyan találtuk ki mink a torténelmunket ?
A szlovákok Lehárt osztrák-magyar komponistának tartják. Tisztelt zenebaratmonika, megmondaná hogyan találtuk ki mink a torténelmunket ?
2718 zenebaratmonika 2016-08-18 22:25:37 [Válasz erre: 2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42]
Bocsi Brodszky 1958-ig élt, szegény így se sokáig. A II. világháború utáni korszakot én szocialista operettnek szoktam nevezni, mindenesetre itt megint témaváltás történt, az 1920-as évek vége utáni polgári operett osztályellenséggé vált akkoriban és maga a műfaj is feudális maradványnak minősült.
Bocsi Brodszky 1958-ig élt, szegény így se sokáig. A II. világháború utáni korszakot én szocialista operettnek szoktam nevezni, mindenesetre itt megint témaváltás történt, az 1920-as évek vége utáni polgári operett osztályellenséggé vált akkoriban és maga a műfaj is feudális maradványnak minősült.
2717 zenebaratmonika 2016-08-18 21:53:20
A hivatalos operett irodalom Lehárt és Kámán Imrét is a Bécsi operettkomponisták közé sorolja. Kálmán Imre végül is akár Huszka szintén magyaros dallamokkal keverte az operettjeit. Lehárra viszont ez nem volt jellemző, egészen a Cigányszerelem megírásáig, és utána se túlzottan . Lehár édesapja cseh morva származású Komáromba (ma Komárnó) telepített katonatiszt volt, ilyen alapon akár cseh zeneszerző is lehetne, (nem tudom a csehek mennyire vallják magukénak...) édesanyja pedig elmagyarosodott Magyarországra települt német. Mindenesetre a mama csak magyarul tudott, és Lehár gyermekkkorában is csak magyarul beszélt, sőt magyar állampolgár is volt. Azt nem tudom biztosra, hogy később felvette e mellé az osztrákot is. Mi természetesen Lehárt magyarnak gondoljuk, de a hivatalosan osztrák operettszerző magyar gyökerekkel, ez picit fura nekem. Én ezt mondanám magyar zeneszerző német, osztrák és cseh gyökerekkel. A szlovák az itt is nevetséges... de hát már ezt megszoktuk tőlük, mert ők utólag találták ki történelmüket.
A hivatalos operett irodalom Lehárt és Kámán Imrét is a Bécsi operettkomponisták közé sorolja. Kálmán Imre végül is akár Huszka szintén magyaros dallamokkal keverte az operettjeit. Lehárra viszont ez nem volt jellemző, egészen a Cigányszerelem megírásáig, és utána se túlzottan . Lehár édesapja cseh morva származású Komáromba (ma Komárnó) telepített katonatiszt volt, ilyen alapon akár cseh zeneszerző is lehetne, (nem tudom a csehek mennyire vallják magukénak...) édesanyja pedig elmagyarosodott Magyarországra települt német. Mindenesetre a mama csak magyarul tudott, és Lehár gyermekkkorában is csak magyarul beszélt, sőt magyar állampolgár is volt. Azt nem tudom biztosra, hogy később felvette e mellé az osztrákot is. Mi természetesen Lehárt magyarnak gondoljuk, de a hivatalosan osztrák operettszerző magyar gyökerekkel, ez picit fura nekem. Én ezt mondanám magyar zeneszerző német, osztrák és cseh gyökerekkel. A szlovák az itt is nevetséges... de hát már ezt megszoktuk tőlük, mert ők utólag találták ki történelmüket.
2716 zenebaratmonika 2016-08-18 21:38:52 [Válasz erre: 2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42]
Nem tudom tudjátok-e, hogy az Operaház a jövő évadban fogja ünnepelni a magyar opera születésének 200. évfordulóját, és az benne a vicc, hogy tulajdonképpen nem is lehet tudni, hogy mi az a darab, ami pont 200 éve látta meg a napvilágot és ünneplünk. Az operaház kiadványában nem szerepel a darab címe, ami azért érdekes... szóval apukám megpróbált utána nézni, mi is ez az opera. Ruzitska József Béla futása (IV. Béla király) c. darabja 1922-ből, persze ez nem 200 éve volt és ráadásul az opera a téma miatt (egy király nem futamodhat meg) megbukott. Mindenesetre az ünnepélés része lesz, hogy az összes híres magyar operát be fogják mutatni, legyen az klasszikus vagy kortárs. Ugyanígy a magyar operett születése is bizonytalan, már Huszka Jenő előtt is születtek operettek magyar nyelven, hivatalosan Huber Károly karnagy 1875-ben megírt A király csókja című kisoperettje az első magyar operett. Ennek zenéje Offenbachot követi. Huszka talán abban járhatott élen, hogy magyaros dallamokkal keverte a klasszikus operett zenéjét, és ha jól értettem ő és Kacsóh inkább a francia hagyományokat követte, gondolok itt Charles Lecocq Az angot asszony lányára.
Nem tudom tudjátok-e, hogy az Operaház a jövő évadban fogja ünnepelni a magyar opera születésének 200. évfordulóját, és az benne a vicc, hogy tulajdonképpen nem is lehet tudni, hogy mi az a darab, ami pont 200 éve látta meg a napvilágot és ünneplünk. Az operaház kiadványában nem szerepel a darab címe, ami azért érdekes... szóval apukám megpróbált utána nézni, mi is ez az opera. Ruzitska József Béla futása (IV. Béla király) c. darabja 1922-ből, persze ez nem 200 éve volt és ráadásul az opera a téma miatt (egy király nem futamodhat meg) megbukott. Mindenesetre az ünnepélés része lesz, hogy az összes híres magyar operát be fogják mutatni, legyen az klasszikus vagy kortárs. Ugyanígy a magyar operett születése is bizonytalan, már Huszka Jenő előtt is születtek operettek magyar nyelven, hivatalosan Huber Károly karnagy 1875-ben megírt A király csókja című kisoperettje az első magyar operett. Ennek zenéje Offenbachot követi. Huszka talán abban járhatott élen, hogy magyaros dallamokkal keverte a klasszikus operett zenéjét, és ha jól értettem ő és Kacsóh inkább a francia hagyományokat követte, gondolok itt Charles Lecocq Az angot asszony lányára.
2715 smaragd 2016-08-18 20:22:58 [Válasz erre: 2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42]
Sorrendet nem is szabad felállítani. Egy zeneszerző elfogadottsága, közönségsikere nem csak tehetségétől függ, egy operett sikere még kevésbé csak a zenétől... Szubjektív ítéleteket lehet alkotni, az a vélemény. Szerencsés esetben tudáson alapul, de akkor már nem csak vélemény, hanem valamely tudomány kutatási területéhez kapcsolható. Ezeket - a véleményeket - nem fontos mindig beírni ide, de lehet. Örültem annak, hogy pontos és átgondolt szövegben kerültek bejegyzésre az alábbiak. Eszembe jutott, hogy tavaszra vártuk az Operettszínház 2015 októberében megrendezett konferenciájának - "Élő hagyomány" - kiadványát, amelyről máig nem hallottam, vagy mégis megjelent? (Szeretném elolvasni, értékes előadásokat hallottam, amin nem voltam jelen, azt így szerettem volna pótolni.)
Sorrendet nem is szabad felállítani. Egy zeneszerző elfogadottsága, közönségsikere nem csak tehetségétől függ, egy operett sikere még kevésbé csak a zenétől... Szubjektív ítéleteket lehet alkotni, az a vélemény. Szerencsés esetben tudáson alapul, de akkor már nem csak vélemény, hanem valamely tudomány kutatási területéhez kapcsolható. Ezeket - a véleményeket - nem fontos mindig beírni ide, de lehet. Örültem annak, hogy pontos és átgondolt szövegben kerültek bejegyzésre az alábbiak. Eszembe jutott, hogy tavaszra vártuk az Operettszínház 2015 októberében megrendezett konferenciájának - "Élő hagyomány" - kiadványát, amelyről máig nem hallottam, vagy mégis megjelent? (Szeretném elolvasni, értékes előadásokat hallottam, amin nem voltam jelen, azt így szerettem volna pótolni.)
2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42 [Válasz erre: 2712 zenebaratmonika 2016-08-17 21:35:35]
Sorrendet nem állítanék fel, de megvannak nekem is a kedvenc operettkomponistáim: Lehár, Offenbach, Suppé, Sullivan, Huszka… Akkor legyen itt egy kis áttekintés az operett, mint zenei műfaj fejlődéséről – nemzetközi és hazai viszonylatban. Nagy irodalma van, megkíséreltem a saját számízem szerint csoportosítani, felsorolni: Az operett francia eredetű, szülőapja Florimond Hervé (1825-1892). Az ő nyomán munkálta ki a műfajt Jacques Offenbach (1818-1880). Az ő korából idézett mondás: Auber az operett ajtaja előtt állott, Hervé kinyitotta és Offenbach besétált rajta.” Charles Lecocq (1832-1918), Robert Planquette (1848-1903), André Messager (1853-1929) és Edmond Audran (1842-1904) vetekedtek Ofennbachhal a műfaj fejlődése érdekében. A francia mellett nő ki az európai talajból az osztrák klasszikus triász – ifj. Johann Strauss (1825-1899), Franz von Suppé (1819-1895) és Karl Millöcker (1842-1899) – operett termése, kétségkívül közülük a legnagyobb a „valcerkirály” volt. Mellettük munkálkodott még néhány osztrák: Carl Zeller (1842-1898), Richard Heuberger (1850-1914) és Carl Michael Ziehrer (1843-1922). A németek közül néhány név: Paul Lincke (1866-1942), Eduard Künneke (1885-1953) és Jean Gilbert (1879-1942) – akinek eredeti neve Max Winterfeld. A francia és az ún. „bécsi” operett” mellett – azokkal párhuzamosan – vált jelentős tényezővé az angol klasszikus operett, Sir Arthur Sullivan (1842-1900) képviseletében, aki mellé felzárkózott Sidney Jones (1861-1946) is. A klasszikus operett aranykora – melyből számomra legnagyobb mestereknek Offenbachot, Sullivant és ifj. Johann Strausst illetve Suppét tartom – következett az operett „ezüst” korszaka, melynek képzeletbeli dobogójának legtetején kétségkívül a mi Lehár Ferencünk (1870-1948) dominál, akiről a maga korában elterjedt mondás volt, hogy „A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. Őt ugyanúgy magukénak tartják az osztrákok, a szlovákok is, de tudjuk, hogy Lehár haláláig – anyanyelvét megtartva - magyarnak vallotta magát: magyar zeneszerző volt. Lehárt a „magyar operett” kategóriából csak e miatt emelem ki és hozom itt is (a fórumon külön topicja van). Erre büszkén hivatkozhatunk; Lehár mellett Kálmán Imre (1882-1953) is Bécsbe tartott, és működésének egy meghatározó részét ott töltötte el, így vannak, akik őt is „magyar származású” bécsi operett komponistának könyvelik el. Lehárhoz, Kálmánhoz „társul” Berté Henrik (1858-1924), a „Három a kislány” magyarnak is mondható szerzője, aki ellen valóságos hadjárat indult, amiért Schubertet operettszínpadra vitte. Az említettekkel együtt ragyognak az operett műfajának műveikkel szintén hatalmas népszerűséget elérő szerzők, mint Oscar Straus (1870-1954); Leo Fall (1873-1925) is; ők mind az ún. ezüstkorszak prímjei, akiket Edmund Eysler (1874-1949), Ralph Benatzky (1884-1957), a cseh származású Oscar Nedbal (1874-1930) és Robert Stolz (1886-1975) követett. A magyar operett kialakulása, fejlődése egy külön bejegyzést érdemelne. Legyen itt annyi: Lehár és Kálmán operettjeit, sikereit „beelőzte” Huszka Jenő (1875-1960), akinek működése azért is fontos a számomra, mert édesapámnak személyes ismerőse volt! Majd jött Kacsóh Pongrác (1873-1923), Jacobi Viktor (1883-1921), Buttykay Ákos (1871-1935), Szirmai Albert (1880-1967) és én még ideveszem Nádor Mihályt (1882-1944) is, a „Babavásár” híres komponistáját. A magyar operett virágzásának e jeles szerzői nyomdokán érkezett az utánpótlás - de ők már döntően egy más korban, más zenei- és stílusvilágban alkottak: a keringő, polka-mazurka után jött a jazz, a szving, a foxtrott, tangó, a shimmy, a charleston, és a lassú „angol” keringő (valse boston), és jött Zerkovitz Béla (1881-1948), Márkus Alfréd (1888-1946), Ábrahám Pál (1892-1960), Eisemann Mihály (1898-1966), Lajtai Lajos (1900-1966), Gyöngy Pál (1902-1990), Kemény Egon (1905-1969), Brodszky Miklós (1905-1950) és a több zenei stílust átívelő életművet maga után hagyó Fényes Szabolcs (1912-1986). A magyar operett továbblépéseként érkezett és értelmezem azt az időszakot, mely a „modern” korunk zenei világa felé nyitott, és/vagy speciel magyar sajátossággá vált „rádióoperett”-nek is szélesebbre tárta kapuját, karmester-zeneszerzőket is ünnepelhettünk köztük: Farkas Ferenc (1905-2000), Vincze Ottó (1906-1984), Polgár Tibor (1907-1993), Kerekes János (1913-1996), Bródy Tamás (1913-1990). Végül az utolsó „hullámban” jelentkezett mások közt: Horváth Jenő, Behár György, Sárközy István, Tamássy Zdenkó. Van miből merítenünk, van mit szeretnünk, kedvelnünk, hallgatnunk, néznünk-utánaolvasnunk; van miről beszélgetnünk!
Sorrendet nem állítanék fel, de megvannak nekem is a kedvenc operettkomponistáim: Lehár, Offenbach, Suppé, Sullivan, Huszka… Akkor legyen itt egy kis áttekintés az operett, mint zenei műfaj fejlődéséről – nemzetközi és hazai viszonylatban. Nagy irodalma van, megkíséreltem a saját számízem szerint csoportosítani, felsorolni: Az operett francia eredetű, szülőapja Florimond Hervé (1825-1892). Az ő nyomán munkálta ki a műfajt Jacques Offenbach (1818-1880). Az ő korából idézett mondás: Auber az operett ajtaja előtt állott, Hervé kinyitotta és Offenbach besétált rajta.” Charles Lecocq (1832-1918), Robert Planquette (1848-1903), André Messager (1853-1929) és Edmond Audran (1842-1904) vetekedtek Ofennbachhal a műfaj fejlődése érdekében. A francia mellett nő ki az európai talajból az osztrák klasszikus triász – ifj. Johann Strauss (1825-1899), Franz von Suppé (1819-1895) és Karl Millöcker (1842-1899) – operett termése, kétségkívül közülük a legnagyobb a „valcerkirály” volt. Mellettük munkálkodott még néhány osztrák: Carl Zeller (1842-1898), Richard Heuberger (1850-1914) és Carl Michael Ziehrer (1843-1922). A németek közül néhány név: Paul Lincke (1866-1942), Eduard Künneke (1885-1953) és Jean Gilbert (1879-1942) – akinek eredeti neve Max Winterfeld. A francia és az ún. „bécsi” operett” mellett – azokkal párhuzamosan – vált jelentős tényezővé az angol klasszikus operett, Sir Arthur Sullivan (1842-1900) képviseletében, aki mellé felzárkózott Sidney Jones (1861-1946) is. A klasszikus operett aranykora – melyből számomra legnagyobb mestereknek Offenbachot, Sullivant és ifj. Johann Strausst illetve Suppét tartom – következett az operett „ezüst” korszaka, melynek képzeletbeli dobogójának legtetején kétségkívül a mi Lehár Ferencünk (1870-1948) dominál, akiről a maga korában elterjedt mondás volt, hogy „A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. Őt ugyanúgy magukénak tartják az osztrákok, a szlovákok is, de tudjuk, hogy Lehár haláláig – anyanyelvét megtartva - magyarnak vallotta magát: magyar zeneszerző volt. Lehárt a „magyar operett” kategóriából csak e miatt emelem ki és hozom itt is (a fórumon külön topicja van). Erre büszkén hivatkozhatunk; Lehár mellett Kálmán Imre (1882-1953) is Bécsbe tartott, és működésének egy meghatározó részét ott töltötte el, így vannak, akik őt is „magyar származású” bécsi operett komponistának könyvelik el. Lehárhoz, Kálmánhoz „társul” Berté Henrik (1858-1924), a „Három a kislány” magyarnak is mondható szerzője, aki ellen valóságos hadjárat indult, amiért Schubertet operettszínpadra vitte. Az említettekkel együtt ragyognak az operett műfajának műveikkel szintén hatalmas népszerűséget elérő szerzők, mint Oscar Straus (1870-1954); Leo Fall (1873-1925) is; ők mind az ún. ezüstkorszak prímjei, akiket Edmund Eysler (1874-1949), Ralph Benatzky (1884-1957), a cseh származású Oscar Nedbal (1874-1930) és Robert Stolz (1886-1975) követett. A magyar operett kialakulása, fejlődése egy külön bejegyzést érdemelne. Legyen itt annyi: Lehár és Kálmán operettjeit, sikereit „beelőzte” Huszka Jenő (1875-1960), akinek működése azért is fontos a számomra, mert édesapámnak személyes ismerőse volt! Majd jött Kacsóh Pongrác (1873-1923), Jacobi Viktor (1883-1921), Buttykay Ákos (1871-1935), Szirmai Albert (1880-1967) és én még ideveszem Nádor Mihályt (1882-1944) is, a „Babavásár” híres komponistáját. A magyar operett virágzásának e jeles szerzői nyomdokán érkezett az utánpótlás - de ők már döntően egy más korban, más zenei- és stílusvilágban alkottak: a keringő, polka-mazurka után jött a jazz, a szving, a foxtrott, tangó, a shimmy, a charleston, és a lassú „angol” keringő (valse boston), és jött Zerkovitz Béla (1881-1948), Márkus Alfréd (1888-1946), Ábrahám Pál (1892-1960), Eisemann Mihály (1898-1966), Lajtai Lajos (1900-1966), Gyöngy Pál (1902-1990), Kemény Egon (1905-1969), Brodszky Miklós (1905-1950) és a több zenei stílust átívelő életművet maga után hagyó Fényes Szabolcs (1912-1986). A magyar operett továbblépéseként érkezett és értelmezem azt az időszakot, mely a „modern” korunk zenei világa felé nyitott, és/vagy speciel magyar sajátossággá vált „rádióoperett”-nek is szélesebbre tárta kapuját, karmester-zeneszerzőket is ünnepelhettünk köztük: Farkas Ferenc (1905-2000), Vincze Ottó (1906-1984), Polgár Tibor (1907-1993), Kerekes János (1913-1996), Bródy Tamás (1913-1990). Végül az utolsó „hullámban” jelentkezett mások közt: Horváth Jenő, Behár György, Sárközy István, Tamássy Zdenkó. Van miből merítenünk, van mit szeretnünk, kedvelnünk, hallgatnunk, néznünk-utánaolvasnunk; van miről beszélgetnünk!
2713 zenebaratmonika 2016-08-18 14:30:30 [Válasz erre: 2690 zenebaratmonika 2016-08-16 17:08:13]
További 2 operett a jövő évadban Pécs illetve Zalaegerszeg városában Eisemann Mihály: Fekete Péter ill. Én és a kisöcsém c. darabja. Ez még kimaradt a listából.
További 2 operett a jövő évadban Pécs illetve Zalaegerszeg városában Eisemann Mihály: Fekete Péter ill. Én és a kisöcsém c. darabja. Ez még kimaradt a listából.
2712 zenebaratmonika 2016-08-17 21:35:35 [Válasz erre: 2707 Ardelao 2016-08-17 13:59:27]
Az operett nemzetközi köreiben ha jól tudom, Offenbach, J. Strauss, Lehar és Millöcker a hivatalos szorrend... jó persze izlések pofonok. Magyarországon viszont Kálmán Imrét előrébb rangsorolják Lehárnál is, de ez csak Magyarországra jellemző. Van egy külföldi operettrajongó ismerősöm, olasz, és ő azt mondja, hogy a magyarok közül Lehár, Kálmán és Ábrahám neve ott is ismert, nem csak Németországban. A többi magyar szerző viszont nem, még Huszka sem, aki pedig azért szép számmal alkotott erős darabokat.
Az operett nemzetközi köreiben ha jól tudom, Offenbach, J. Strauss, Lehar és Millöcker a hivatalos szorrend... jó persze izlések pofonok. Magyarországon viszont Kálmán Imrét előrébb rangsorolják Lehárnál is, de ez csak Magyarországra jellemző. Van egy külföldi operettrajongó ismerősöm, olasz, és ő azt mondja, hogy a magyarok közül Lehár, Kálmán és Ábrahám neve ott is ismert, nem csak Németországban. A többi magyar szerző viszont nem, még Huszka sem, aki pedig azért szép számmal alkotott erős darabokat.
2711 zenebaratmonika 2016-08-17 21:31:08 [Válasz erre: 2710 smaragd 2016-08-17 14:36:00]
Gondolom élvezték, hogy ennyi lenge ruhás nő között lehettek. Bársony Rózsinak már kezdetektől Dénes Oszkár volt az "élettársa" ? Most muszáj ezt mondani, mert nem voltak házasok.
Gondolom élvezték, hogy ennyi lenge ruhás nő között lehettek. Bársony Rózsinak már kezdetektől Dénes Oszkár volt az "élettársa" ? Most muszáj ezt mondani, mert nem voltak házasok.
2710 smaragd 2016-08-17 14:36:00 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
Annak ellenére, hogy Kemény Egon szinte kerülte a népszerűséget, sokat és sokszor írtak róla is és műveiről is életében. Egy rövid tudósítás: A táncos színház Hatvan görl próbál reggeltől estig a Fővárosi Operettszínházban. Ebben a házban született meg a pesti görl. Már orfeum korában felbukkant itt egy-kettő;... Most hatvan gyönyörű görlice táncol reggeltől estig és estétől hajnalig. A "Miss Amerika" görljei tanulják a "Miss Amerika" táncait. Hol Ábrahám Pali, hol Kemény Egon muzsikál nekik. A színház négy különböző helyén, négy teremben folyik a tánc:gyönyörű lányok szilaj és kedves tánca. Igazán: táncos színház a Fővárosi Operettszínház"
Annak ellenére, hogy Kemény Egon szinte kerülte a népszerűséget, sokat és sokszor írtak róla is és műveiről is életében. Egy rövid tudósítás: A táncos színház Hatvan görl próbál reggeltől estig a Fővárosi Operettszínházban. Ebben a házban született meg a pesti görl. Már orfeum korában felbukkant itt egy-kettő;... Most hatvan gyönyörű görlice táncol reggeltől estig és estétől hajnalig. A "Miss Amerika" görljei tanulják a "Miss Amerika" táncait. Hol Ábrahám Pali, hol Kemény Egon muzsikál nekik. A színház négy különböző helyén, négy teremben folyik a tánc:gyönyörű lányok szilaj és kedves tánca. Igazán: táncos színház a Fővárosi Operettszínház"
2709 smaragd 2016-08-17 14:23:43 [Válasz erre: 2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55]
A fiatal Eggert Márta is szerepelt a Fővárosi Operettszínház újdonságában. Olyan ismeretlen lehetett még, hogy nevét a recenziók nemigen jelzik, de az Operettszínház műsorfüzetében már fényképét is közreadták. Egy másik recenzió részlete: Kikelet ucca 3 "Az új operett meséjéről nem lehet azt mondani,hogy teljesen új, töretlen ösvényeken halad, ellenkezőleg szigorúan alkalmazkodik a sablonokhoz, ellenben bizonyos, hogy azt a megszokott langyos limonádét kellemes, gusztusos módon szervírozza fel. A darab kellemes muzsikája, vidám mókái, a szép kiállítás és a szereplők igyekezete valószínűvé teszi a tartós sikert. "
A fiatal Eggert Márta is szerepelt a Fővárosi Operettszínház újdonságában. Olyan ismeretlen lehetett még, hogy nevét a recenziók nemigen jelzik, de az Operettszínház műsorfüzetében már fényképét is közreadták. Egy másik recenzió részlete: Kikelet ucca 3 "Az új operett meséjéről nem lehet azt mondani,hogy teljesen új, töretlen ösvényeken halad, ellenkezőleg szigorúan alkalmazkodik a sablonokhoz, ellenben bizonyos, hogy azt a megszokott langyos limonádét kellemes, gusztusos módon szervírozza fel. A darab kellemes muzsikája, vidám mókái, a szép kiállítás és a szereplők igyekezete valószínűvé teszi a tartós sikert. "
2708 smaragd 2016-08-17 14:12:30 [Válasz erre: 2704 Búbánat 2016-08-16 23:56:11]
Kemény Egon zeneszerző (Wien 1905- Budapest 1969) 23 éves, amikor a Fővárosi Operettszínház másodkarmesternek szerződteti Ábrahám Pál mellé. 1929. áprilisában "Kikelet ucca 3" bemutatóján még mindig csak 23 és fél... Ezt az állítást, miszerint tanítványa lett volna Ábrahám Pálnak csak ebben a cikkben lehet olvasni, esetleg idézőjelbe téve értelmezhető lenne, tekintve, hogy a 13 évvel idősebb Ábrahám valóban sok zenés színházi tapasztalatot adhatott át a bécsi Akadémiát alig néhány évvel korábban elvégzett Kemény Egonnak.
Kemény Egon zeneszerző (Wien 1905- Budapest 1969) 23 éves, amikor a Fővárosi Operettszínház másodkarmesternek szerződteti Ábrahám Pál mellé. 1929. áprilisában "Kikelet ucca 3" bemutatóján még mindig csak 23 és fél... Ezt az állítást, miszerint tanítványa lett volna Ábrahám Pálnak csak ebben a cikkben lehet olvasni, esetleg idézőjelbe téve értelmezhető lenne, tekintve, hogy a 13 évvel idősebb Ábrahám valóban sok zenés színházi tapasztalatot adhatott át a bécsi Akadémiát alig néhány évvel korábban elvégzett Kemény Egonnak.
2707 Ardelao 2016-08-17 13:59:27 [Válasz erre: 2706 zenebaratmonika 2016-08-17 09:51:18]
Lehár Ferenc zenéje nem hasonlítható senkiéhez! Ő külön műfajt teremtett!
Lehár Ferenc zenéje nem hasonlítható senkiéhez! Ő külön műfajt teremtett!
2706 zenebaratmonika 2016-08-17 09:51:18 [Válasz erre: 2705 zenebaratmonika 2016-08-17 00:37:11]
Bocsánat, rosszul irtam, mert Johann Strauss volt nyilvánvalóan a Bécsi operett legnagyobb alakja, de Lehár közvetlenül utána jött. Carl Zellert még kifelejtettem. Mindenesetre a bécsi a francia a berlini és az angolszász operett elég más tipusú volt. Utóbbihoz Sullivan tartozott meg az amerikaiak, de úgy tudom Jacobi Viktor is őket követte későbbi műveiben és ott próbált befutni közepes sikerrel, volt olyan darabja ami a Brodwayon is bemutatásra került. Ábrahám ugye Berlinben próbált szerencsét, operett mellett filmzenéket is írt nagy sikerrel. Később mások is követték őt pl. Brodszky Miklós. Eisemann is bemutatta kint első operettjét a Miss Americat (a Zsákbamacska később volt azt hiszem), de nála már kisebb volt a siker. Márkus Alfréd is próbálkozott kint, volt dala ami sláger lett.
Bocsánat, rosszul irtam, mert Johann Strauss volt nyilvánvalóan a Bécsi operett legnagyobb alakja, de Lehár közvetlenül utána jött. Carl Zellert még kifelejtettem. Mindenesetre a bécsi a francia a berlini és az angolszász operett elég más tipusú volt. Utóbbihoz Sullivan tartozott meg az amerikaiak, de úgy tudom Jacobi Viktor is őket követte későbbi műveiben és ott próbált befutni közepes sikerrel, volt olyan darabja ami a Brodwayon is bemutatásra került. Ábrahám ugye Berlinben próbált szerencsét, operett mellett filmzenéket is írt nagy sikerrel. Később mások is követték őt pl. Brodszky Miklós. Eisemann is bemutatta kint első operettjét a Miss Americat (a Zsákbamacska később volt azt hiszem), de nála már kisebb volt a siker. Márkus Alfréd is próbálkozott kint, volt dala ami sláger lett.
2705 zenebaratmonika 2016-08-17 00:37:11 [Válasz erre: 2704 Búbánat 2016-08-16 23:56:11]
Köszi a cikkeket, és ez érdekes dolog ám, én is olvastam régi lapokban. Szóval a Bécsi operett, aminek ugye Lehár volt a legnagyobb alakja, de köztük foglalt helyet Kálmán Imre, Leo Fall, Oscar Strauss, Millöcker..., szóval ez a Monarchia felbomlása után kezdett idejétmúlttá válni, sőt reakcióssá, az akkor sajnos csak kis méretben önállósuló Magyarország már nem akarta a régi Monarchiabarát operetteket, ha jól néztem szinte le is vették őket 1928 körül a műsorról, és helyüket revükkel töltötték meg. Szóval ekkor lépni kellett, és ekkor találták ki hogy modern témával, kis- és nagypolgárság, magyar falu... jazz zenével és jazz zenekarral kéne lecserélni a régi tipusú operettet, ekkor Bródy István és Lakatos László szövegkönyvének megzenésítésére felkérték Ábrahám Pál jazz zeneszerzőt, aki az operettszínház karmestere is volt 1927-től, a darab címe Zenebona lett, és ez a darab mint új tipusú modern operett lett reklámozva. Ábrahám neve kezdetben csak karmesterként volt feltüntetve, félve a kudarctól, de miután nagy volt a siker bevallotta, hogy a zeneszámok nagy részét is ő írta. Így az operettjátszás ha új formában is de továbbélt. Később őt követte Brodszky Miklós és Eisemann Mihály is a Szökik az asszony és a Zsákbamacska c. operettel 1929-ben, illetve Ábrahám Az utolsó Verebélylány c. darabja Drégely Gábor a Kisasszony férje c. vígjátékára 1928 végén.
Köszi a cikkeket, és ez érdekes dolog ám, én is olvastam régi lapokban. Szóval a Bécsi operett, aminek ugye Lehár volt a legnagyobb alakja, de köztük foglalt helyet Kálmán Imre, Leo Fall, Oscar Strauss, Millöcker..., szóval ez a Monarchia felbomlása után kezdett idejétmúlttá válni, sőt reakcióssá, az akkor sajnos csak kis méretben önállósuló Magyarország már nem akarta a régi Monarchiabarát operetteket, ha jól néztem szinte le is vették őket 1928 körül a műsorról, és helyüket revükkel töltötték meg. Szóval ekkor lépni kellett, és ekkor találták ki hogy modern témával, kis- és nagypolgárság, magyar falu... jazz zenével és jazz zenekarral kéne lecserélni a régi tipusú operettet, ekkor Bródy István és Lakatos László szövegkönyvének megzenésítésére felkérték Ábrahám Pál jazz zeneszerzőt, aki az operettszínház karmestere is volt 1927-től, a darab címe Zenebona lett, és ez a darab mint új tipusú modern operett lett reklámozva. Ábrahám neve kezdetben csak karmesterként volt feltüntetve, félve a kudarctól, de miután nagy volt a siker bevallotta, hogy a zeneszámok nagy részét is ő írta. Így az operettjátszás ha új formában is de továbbélt. Később őt követte Brodszky Miklós és Eisemann Mihály is a Szökik az asszony és a Zsákbamacska c. operettel 1929-ben, illetve Ábrahám Az utolsó Verebélylány c. darabja Drégely Gábor a Kisasszony férje c. vígjátékára 1928 végén.
2704 Búbánat 2016-08-16 23:56:11 [Válasz erre: 2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55]
Itt van még egy korabeli, hírlapi recenzió az új magyar operett színházi bemutatója alkalmából: Pesti Hírlap, 1929. április… „Kikelet-utca 3. „ Operett 3 felvonásban. Bemutatta szombaton a Fővárosi Operettszinház. Szövegét irta Bródy István és Harmath Imre. Zenéjét szerzetté Kemény Egon. A zeneszerző, Kemény Egon … voltaképpen Izsák, amennyiben zenei magzatja, legalább is tanítványa Ábrahámnak. A Zenebona és Az utolsó Verebély lány szerzője, Ábrahám Pál, vitte diadalra azt az operett-zeneműfajt, melynek magja őszintén máshonnét való; de amelyből a tagadhatatlan zeneszerzői eredetiség és a hangszerelési bűvészet újszerű, elragadó számokat sarjaszt. Kemény Egon kitűnő tanítvány. Külön szerencséje, hogy a zenekar élén ott áll — Ábrahám. A szombat esti közönség, a fentiekből egészen nyilvánvaló, sokat mulatott, sokat újrázott. És ahol emlegetik Ábrahámot és Izsákot, közel van Jákob is az ő lajtorjájával, mely, jelen esetben, bizonyosan fölvisz két jubileumos sikerig. Ráskai Ferenc.
Itt van még egy korabeli, hírlapi recenzió az új magyar operett színházi bemutatója alkalmából: Pesti Hírlap, 1929. április… „Kikelet-utca 3. „ Operett 3 felvonásban. Bemutatta szombaton a Fővárosi Operettszinház. Szövegét irta Bródy István és Harmath Imre. Zenéjét szerzetté Kemény Egon. A zeneszerző, Kemény Egon … voltaképpen Izsák, amennyiben zenei magzatja, legalább is tanítványa Ábrahámnak. A Zenebona és Az utolsó Verebély lány szerzője, Ábrahám Pál, vitte diadalra azt az operett-zeneműfajt, melynek magja őszintén máshonnét való; de amelyből a tagadhatatlan zeneszerzői eredetiség és a hangszerelési bűvészet újszerű, elragadó számokat sarjaszt. Kemény Egon kitűnő tanítvány. Külön szerencséje, hogy a zenekar élén ott áll — Ábrahám. A szombat esti közönség, a fentiekből egészen nyilvánvaló, sokat mulatott, sokat újrázott. És ahol emlegetik Ábrahámot és Izsákot, közel van Jákob is az ő lajtorjájával, mely, jelen esetben, bizonyosan fölvisz két jubileumos sikerig. Ráskai Ferenc.
2703 Búbánat 2016-08-16 23:45:11 [Válasz erre: 2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55]
Egy másik, házassági közlemény Budapesti Hírlap, 1933. augusztus 26 / 193. szám „Kemény Egon, a Berlinben élő magyar zeneszerző, Berlinben házasságot kötött Gora Ollyval. (Minden külön értesítés helyett)”
Egy másik, házassági közlemény Budapesti Hírlap, 1933. augusztus 26 / 193. szám „Kemény Egon, a Berlinben élő magyar zeneszerző, Berlinben házasságot kötött Gora Ollyval. (Minden külön értesítés helyett)”
2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55 [Válasz erre: 2699 zenebaratmonika 2016-08-16 20:56:34]
Ha már Kemény Egon munkássága került ismét szóba, meg a korabeli sajtó, idemásolok egy cikket: Népszava, 1929-04-28 / 96. szám Művészet, Irodalom Fővárosi Operettszínház. „Kikelet-utca 3." Nem tudom, mily rövid idő alatt ez a nem tudom, hányadik operett, amely a „régi jó Budapest" zászlója alatt indul a kasszasikerért megvívandó csatába. A régi jó Budapest hervadt bájait cibálta a rámpa indiszkréten éles fénye elé a Városi Színház csakúgy, mint a Király Színház vagy a Budai Színkör. S a tapintatlan és kíméletlen rivaldafénynél mindannyiszor kiderült, hogy a régi jó Budapest jelszava alatt a régi jó bécsi operettet próbálták új életre támasztani. A frissen mázolt bölcsőben cseregyerek nyöszörgött s Buda helyett. Hitzing vagy Grinzing, Pest helyett a Josefstadt. vagy a Taborstrasse képe kandikált ki a fodros csipkék közül. Állapítsuk meg. hogy a régi jó Budapestet lényegének csücskeinél még nem ragadta meg egyetlen operettszerző sem. Rendszerint csak úgy áll a dolog, hogy aki közülük nem rokonszenvezik az új angol-amerikai operett sablonjaival, a patinás régi bécsi operett szélesen megalapozott hagyományaira nyúl vissza. De tegyük föl, hogy Bródy István és Harmath Imre többet, ötletesebbet adnának ahelyett az elnyűtt história helyett, amit tőlük kapunk. Tegyük föl, hogy a levitézlett bécsi operett szentimentálisan hazug demokráciája nem járná el zörgőcsontú táncát és ama bizonyos fess gróf úr nem venné el ismét ama bizonyos szende kispolgárlányt. Akkor is fölmerülne az indokolt kérdés, hogy nem tennők-e jobban, ha előrenéznénk, s nem tekintgetnénk vissza oly korszakba, amely talán csak azért oly csalogatóan kedves, mert — elmúlt. A régi jó Budapest jóságának problémája revízióra szorul. S nagy kérdés, hogy van-e oly múltunk, amely ezt az idealizáló hánytorgatást valóban megérdemli. Bécsnek volt. Bécs öreg város, amely csakugyan néhány fényes korszakára tekinthet vissza s ezekből vigaszt, megújhodásra vezető bátorságot meríthet. De mi új város vagyunk, és jobban tesszük, ha nem feszegetjük azt, amink nincs. Berlin is új város s e tény józan tudatában van; levonta a következményeket és kerüli érzékeny pontját. Igaz, hogy II. Vilmos császár mértéketvesztett ideje alatt stílszerűen azt hitte, hogy a gyorsaság nem boszorkányság, s ha nincsen múltja, hát egy-kettőre gyárt magának ilyet is. De tévelygését azóta belátta s fölismerte az igazi magasabb célt; vagyis azt, hogy saját képét, jellegét, amelyre hivatkozni bátor, előbb fölfedezze és tisztázza. Berlin a jövőbe néz, ha önmagára kíváncsi és önérzetes ábrándjaiból, abból, hogy „milyen is szeretne lenni", e vágykomplexumból hámozza ki sajátos természetét. Talán helyesebben cselekednénk, ha mi is inkább a hozzánk hasonlóan múlttalan Berlin példáját szívlelnők meg... Kemény Egon, a muzsika fiatal szerzője biztatóan mutatkozik be. A szövegírókkal szemben a „mai Budapest" napi ízlésének álláspontjára helyezkedik, s míg egyfelől közönségünk egyik kedvenc zenedarabjából, az „Aida" indulójából farag jazz-számot, másfelől a már-már iskolát nevelő, lendületes Ábrahám Pál tanítványául is fölcsap és magyaros dallamokat kever palettájára. Hangszerelő készsége meglepő; a kis jazz-zenekarból nagyon sok egymással ellentétes alcsoportot tud összeállítani. Ezt a zenekart Ábrahám Pál vezényli az anyagon fejlődött tagadhatatlanul finom színérzékkel... A szombati bemutató előadás együttese a sorsdöntő primadonnák kérdésében kénytelen a Király-Színház előtt kapitulálni: nincs sem Gaál Franciskához, sem Bársony Rózsihoz mérhető, egyéni bélyegü nőtagja. Fejes Terí kitűnően táncol, de nélkülözi a kedély idevaló benső vidámságát. Somogyi Erzsi viszont bemutatja, hogy ^mozgásművészeti előképzettség nélkül manapság merőben kilátástalan kísérlet operettszínpadra lépni. A „macskazene"-számban kifejtett mozdulatai csakis kínosnak mondhatók. Férfiak dolgában viszont a Fővárosi Operettszínházat illeti az elsőség, mert ma bizony egyetlen fiatal komikus sem léphet Halmay Tibor mellé. Vérbeli tehetség sugárzik minden ötletéből. Végre egy operettszínész, aki kis termete ellenére is betölti a színpadot és kompletten hat. Kabos Gyula is sokat csihol ki kopottas szerepéből. (J. S.)
Ha már Kemény Egon munkássága került ismét szóba, meg a korabeli sajtó, idemásolok egy cikket: Népszava, 1929-04-28 / 96. szám Művészet, Irodalom Fővárosi Operettszínház. „Kikelet-utca 3." Nem tudom, mily rövid idő alatt ez a nem tudom, hányadik operett, amely a „régi jó Budapest" zászlója alatt indul a kasszasikerért megvívandó csatába. A régi jó Budapest hervadt bájait cibálta a rámpa indiszkréten éles fénye elé a Városi Színház csakúgy, mint a Király Színház vagy a Budai Színkör. S a tapintatlan és kíméletlen rivaldafénynél mindannyiszor kiderült, hogy a régi jó Budapest jelszava alatt a régi jó bécsi operettet próbálták új életre támasztani. A frissen mázolt bölcsőben cseregyerek nyöszörgött s Buda helyett. Hitzing vagy Grinzing, Pest helyett a Josefstadt. vagy a Taborstrasse képe kandikált ki a fodros csipkék közül. Állapítsuk meg. hogy a régi jó Budapestet lényegének csücskeinél még nem ragadta meg egyetlen operettszerző sem. Rendszerint csak úgy áll a dolog, hogy aki közülük nem rokonszenvezik az új angol-amerikai operett sablonjaival, a patinás régi bécsi operett szélesen megalapozott hagyományaira nyúl vissza. De tegyük föl, hogy Bródy István és Harmath Imre többet, ötletesebbet adnának ahelyett az elnyűtt história helyett, amit tőlük kapunk. Tegyük föl, hogy a levitézlett bécsi operett szentimentálisan hazug demokráciája nem járná el zörgőcsontú táncát és ama bizonyos fess gróf úr nem venné el ismét ama bizonyos szende kispolgárlányt. Akkor is fölmerülne az indokolt kérdés, hogy nem tennők-e jobban, ha előrenéznénk, s nem tekintgetnénk vissza oly korszakba, amely talán csak azért oly csalogatóan kedves, mert — elmúlt. A régi jó Budapest jóságának problémája revízióra szorul. S nagy kérdés, hogy van-e oly múltunk, amely ezt az idealizáló hánytorgatást valóban megérdemli. Bécsnek volt. Bécs öreg város, amely csakugyan néhány fényes korszakára tekinthet vissza s ezekből vigaszt, megújhodásra vezető bátorságot meríthet. De mi új város vagyunk, és jobban tesszük, ha nem feszegetjük azt, amink nincs. Berlin is új város s e tény józan tudatában van; levonta a következményeket és kerüli érzékeny pontját. Igaz, hogy II. Vilmos császár mértéketvesztett ideje alatt stílszerűen azt hitte, hogy a gyorsaság nem boszorkányság, s ha nincsen múltja, hát egy-kettőre gyárt magának ilyet is. De tévelygését azóta belátta s fölismerte az igazi magasabb célt; vagyis azt, hogy saját képét, jellegét, amelyre hivatkozni bátor, előbb fölfedezze és tisztázza. Berlin a jövőbe néz, ha önmagára kíváncsi és önérzetes ábrándjaiból, abból, hogy „milyen is szeretne lenni", e vágykomplexumból hámozza ki sajátos természetét. Talán helyesebben cselekednénk, ha mi is inkább a hozzánk hasonlóan múlttalan Berlin példáját szívlelnők meg... Kemény Egon, a muzsika fiatal szerzője biztatóan mutatkozik be. A szövegírókkal szemben a „mai Budapest" napi ízlésének álláspontjára helyezkedik, s míg egyfelől közönségünk egyik kedvenc zenedarabjából, az „Aida" indulójából farag jazz-számot, másfelől a már-már iskolát nevelő, lendületes Ábrahám Pál tanítványául is fölcsap és magyaros dallamokat kever palettájára. Hangszerelő készsége meglepő; a kis jazz-zenekarból nagyon sok egymással ellentétes alcsoportot tud összeállítani. Ezt a zenekart Ábrahám Pál vezényli az anyagon fejlődött tagadhatatlanul finom színérzékkel... A szombati bemutató előadás együttese a sorsdöntő primadonnák kérdésében kénytelen a Király-Színház előtt kapitulálni: nincs sem Gaál Franciskához, sem Bársony Rózsihoz mérhető, egyéni bélyegü nőtagja. Fejes Terí kitűnően táncol, de nélkülözi a kedély idevaló benső vidámságát. Somogyi Erzsi viszont bemutatja, hogy ^mozgásművészeti előképzettség nélkül manapság merőben kilátástalan kísérlet operettszínpadra lépni. A „macskazene"-számban kifejtett mozdulatai csakis kínosnak mondhatók. Férfiak dolgában viszont a Fővárosi Operettszínházat illeti az elsőség, mert ma bizony egyetlen fiatal komikus sem léphet Halmay Tibor mellé. Vérbeli tehetség sugárzik minden ötletéből. Végre egy operettszínész, aki kis termete ellenére is betölti a színpadot és kompletten hat. Kabos Gyula is sokat csihol ki kopottas szerepéből. (J. S.)
2701 zenebaratmonika 2016-08-16 21:08:07
Származásilag Egon német volt? A wikipedia azt írta, hogy ápolta a német és osztrák zenei hagyományokat ill. Bécsben is született és ott is tanult.
Származásilag Egon német volt? A wikipedia azt írta, hogy ápolta a német és osztrák zenei hagyományokat ill. Bécsben is született és ott is tanult.
2700 smaragd 2016-08-16 21:03:10 [Válasz erre: 2699 zenebaratmonika 2016-08-16 20:56:34]
Rátonyi kifejezése talán nem a legmegfelelőbb. Az biztos, hogy Franz Schmidt tanítványait sajátos módszerével és főleg mérhetetlen tehetségével tisztelettudásra indította, ez a Franz Schmidt fórumon is említesre került már.
Rátonyi kifejezése talán nem a legmegfelelőbb. Az biztos, hogy Franz Schmidt tanítványait sajátos módszerével és főleg mérhetetlen tehetségével tisztelettudásra indította, ez a Franz Schmidt fórumon is említesre került már.
2699 zenebaratmonika 2016-08-16 20:56:34
Kicsit sokszor küldtem el a képet. Bocsi. Sajna nem tudom utólag törölni. Ez egy egész jó kép róluk. Tényleg látszik Egon arcán, hogy nagyon szerény ember, a Rátonyi is önbizalomhiányosnak nevezte. De még nagyon fiatal volt ekkor. A korabeli sajtó anyagából talán össze lehetne szedni valamit. Ábrahám a lapok szerint karcsú volt (ez picit vicces mert nőkre szoktak ilyet mondani napjainkban), nagyon udvarias volt, mindenkit előreengedett az ajtónál.
Kicsit sokszor küldtem el a képet. Bocsi. Sajna nem tudom utólag törölni. Ez egy egész jó kép róluk. Tényleg látszik Egon arcán, hogy nagyon szerény ember, a Rátonyi is önbizalomhiányosnak nevezte. De még nagyon fiatal volt ekkor. A korabeli sajtó anyagából talán össze lehetne szedni valamit. Ábrahám a lapok szerint karcsú volt (ez picit vicces mert nőkre szoktak ilyet mondani napjainkban), nagyon udvarias volt, mindenkit előreengedett az ajtónál.
2698 zenebaratmonika 2016-08-16 20:46:24 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/9/6/7/_/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben_1967810_4174.jpg
http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/9/6/7/_/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben_1967810_4174.jpg
2697 zenebaratmonika 2016-08-16 20:44:13 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben
2696 zenebaratmonika 2016-08-16 20:44:05 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben
2695 zenebaratmonika 2016-08-16 20:43:57 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben
2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17 [Válasz erre: 2693 smaragd 2016-08-16 19:45:42]
Hozzáteszem még, hogy hiába is kérdeznénk. Itt is, máshol is említik feltűnő szerénységét, amely minden bizonnyal arra irányította, hogy először magában kereste a hibát és ez lehetett időszakos visszavonulásának egyik oka.
Hozzáteszem még, hogy hiába is kérdeznénk. Itt is, máshol is említik feltűnő szerénységét, amely minden bizonnyal arra irányította, hogy először magában kereste a hibát és ez lehetett időszakos visszavonulásának egyik oka.
2693 smaragd 2016-08-16 19:45:42 [Válasz erre: 2692 zenebaratmonika 2016-08-16 19:16:24]
Ismerem a könyvet. A "Kikelet ucca 3.sikere nem a zenén múlt és nem is a fergeteges színészi, énekes alakításokon...ez részben benne áll a könyvben, Kemény Egont sajnos már nem kérdezhetjük meg.
Ismerem a könyvet. A "Kikelet ucca 3.sikere nem a zenén múlt és nem is a fergeteges színészi, énekes alakításokon...ez részben benne áll a könyvben, Kemény Egont sajnos már nem kérdezhetjük meg.
2692 zenebaratmonika 2016-08-16 19:16:24 [Válasz erre: 2691 smaragd 2016-08-16 18:06:39]
Köszi. Különben én is láttam, hogy készült Ábrahám Pál életéről egy dokumentumfilm, illetve könyv is, de sajna németül van, így nem értem. A filmben dalrészletek is vannak. Ezek a Gulyás partik mik voltak? Erről tudsz valamit? Mindenesetre egész jól ment a soruk akkoriban, sőt Ábrahám már autót is tudott venni, ami 1930-ban nagyon nagy dolog volt, azt nem tudom hogy ő vezette e vagy sofőrje volt. Kemény Egon is írt egy operettet 1930 körül, de a Rátonyi könyv szerint nem volt sikeres, ezért sokáig nem próbálkozott újabbal.
Köszi. Különben én is láttam, hogy készült Ábrahám Pál életéről egy dokumentumfilm, illetve könyv is, de sajna németül van, így nem értem. A filmben dalrészletek is vannak. Ezek a Gulyás partik mik voltak? Erről tudsz valamit? Mindenesetre egész jól ment a soruk akkoriban, sőt Ábrahám már autót is tudott venni, ami 1930-ban nagyon nagy dolog volt, azt nem tudom hogy ő vezette e vagy sofőrje volt. Kemény Egon is írt egy operettet 1930 körül, de a Rátonyi könyv szerint nem volt sikeres, ezért sokáig nem próbálkozott újabbal.
2691 smaragd 2016-08-16 18:06:39 [Válasz erre: 2687 zenebaratmonika 2016-08-16 16:16:53]
Kemény Egont első nagyoperettjének - "Kikelet ucca 3." - bemutatója után Ábrahám Pál még Budapesten titkárának kérte fel, majd a berlini évek alatt munkatársa lett, operettjeinek hangszerelője. Rendkívüli barátságuk,együtt aratott berlini sikereik annak idején, és még évtizedekkel később is közismert volt. Kemény Egon nem lakott Ábrahám Pál berlini villájában. Ábrahám nagyra becsülte színészeit, szerzőtársait, villájában "Gulyás party"-kat tartott, erről Darvas János portréfilmjében hallhattunk. Ábrahám Pál nagyvonalúsága ismert, igazi társasági ember lévén megosztotta művészeivel a berlini óriási sikerek bevételét, már ami megmaradt belőle... Az, hogy a három operett megkomponálása mögött mennyi munka, nehéz helyzet volt, kevésbé ismert.
Kemény Egont első nagyoperettjének - "Kikelet ucca 3." - bemutatója után Ábrahám Pál még Budapesten titkárának kérte fel, majd a berlini évek alatt munkatársa lett, operettjeinek hangszerelője. Rendkívüli barátságuk,együtt aratott berlini sikereik annak idején, és még évtizedekkel később is közismert volt. Kemény Egon nem lakott Ábrahám Pál berlini villájában. Ábrahám nagyra becsülte színészeit, szerzőtársait, villájában "Gulyás party"-kat tartott, erről Darvas János portréfilmjében hallhattunk. Ábrahám Pál nagyvonalúsága ismert, igazi társasági ember lévén megosztotta művészeivel a berlini óriási sikerek bevételét, már ami megmaradt belőle... Az, hogy a három operett megkomponálása mögött mennyi munka, nehéz helyzet volt, kevésbé ismert.
2690 zenebaratmonika 2016-08-16 17:08:13
Jövőre is lesz néhány operett a színházak műsorán, Veszprémben Hervé Nebántsvirág, Erkelben Johann Strauss Cigánybáró, Operettszínház: Lehár Víg özvegy, illetve Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Chicagoi hercegnő, Marica grófnű, Jacobi Viktor Sybill, Lajtai Lajos: Régi nyár, (talán Eisemann Én és a kisöcsém is marad), Miskolc: Ábrahám Pál: Viktória, Győr és Nyíregyháza Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, az első premier 2017. Szegeden nincs új operett, ott marad a Lehár: Luxemburg grófja. Strauss Denevér is fog menni Debrecenben és gondolom az Operaházban. A Turai ida színházban is lesz két operett jellegű darab, bár inkább zenés vígjáték az egyikben Fényes Szabolcs a zeneszerző, a másikban Márkus Alfréd. Székesfehérváron marad Zerkovitz: Csókos asszony c. darabja.
Jövőre is lesz néhány operett a színházak műsorán, Veszprémben Hervé Nebántsvirág, Erkelben Johann Strauss Cigánybáró, Operettszínház: Lehár Víg özvegy, illetve Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Chicagoi hercegnő, Marica grófnű, Jacobi Viktor Sybill, Lajtai Lajos: Régi nyár, (talán Eisemann Én és a kisöcsém is marad), Miskolc: Ábrahám Pál: Viktória, Győr és Nyíregyháza Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, az első premier 2017. Szegeden nincs új operett, ott marad a Lehár: Luxemburg grófja. Strauss Denevér is fog menni Debrecenben és gondolom az Operaházban. A Turai ida színházban is lesz két operett jellegű darab, bár inkább zenés vígjáték az egyikben Fényes Szabolcs a zeneszerző, a másikban Márkus Alfréd. Székesfehérváron marad Zerkovitz: Csókos asszony c. darabja.
2689 zenebaratmonika 2016-08-16 16:45:24 [Válasz erre: 2688 Búbánat 2016-08-16 16:41:28]
Köszönöm szépen, remélem minél többen leszünk itt ezen a fórumon.
Köszönöm szépen, remélem minél többen leszünk itt ezen a fórumon.
2688 Búbánat 2016-08-16 16:41:28 [Válasz erre: 2687 zenebaratmonika 2016-08-16 16:16:53]
Kedves zenebaratmonika! Örülök jelentkezésednek, beírásaidnak, remélem, nem csak időlegesen fogsz tartózkodni körünkben, és mostantól rendszeres hozzászólásaiddal, tartalmas mondanivalóiddal, értékes, hasznos bejegyzéseiddel - mint ez is - tovább fogod gazdagítani az Operett-témakörét e vagy akár más topicban. Szeretettel üdvözöllek a fórum csapatában!
Kedves zenebaratmonika! Örülök jelentkezésednek, beírásaidnak, remélem, nem csak időlegesen fogsz tartózkodni körünkben, és mostantól rendszeres hozzászólásaiddal, tartalmas mondanivalóiddal, értékes, hasznos bejegyzéseiddel - mint ez is - tovább fogod gazdagítani az Operett-témakörét e vagy akár más topicban. Szeretettel üdvözöllek a fórum csapatában!
2687 zenebaratmonika 2016-08-16 16:16:53
Kemény Egon neve ismerős számomra, szoktam hallgatni a Dankó rádiót. Nem tudom tudjátok e, de ő volt Ábrahám Pál legjobb barátja, és Berlinben segített neki hangszerelni operettjeit, sőt Ábrahám házában is lakott, úgy tudom Ábrahám Pál nagyon befogadó és jószívű zeneszerző volt, ő etette rengeteg kollégáját, és fizette mindenki számláját a vendéglőben. Azt hiszem Dénes Oszkár és Bársony Rózsi is velük lakott, akik szintén jó barátok voltak, akár Szenes Ernő, Marton Sándor.
Kemény Egon neve ismerős számomra, szoktam hallgatni a Dankó rádiót. Nem tudom tudjátok e, de ő volt Ábrahám Pál legjobb barátja, és Berlinben segített neki hangszerelni operettjeit, sőt Ábrahám házában is lakott, úgy tudom Ábrahám Pál nagyon befogadó és jószívű zeneszerző volt, ő etette rengeteg kollégáját, és fizette mindenki számláját a vendéglőben. Azt hiszem Dénes Oszkár és Bársony Rózsi is velük lakott, akik szintén jó barátok voltak, akár Szenes Ernő, Marton Sándor.
2686 zenebaratmonika 2016-08-16 16:10:15
A Rátonyi riportot láttam, sajnos az első pár percről lemaradtam, nagyon érdekes volt szerintem. Ő egy igazi legenda, ráadásul mind komédia színészként mint operett énekesként kíváló volt, anyukám pedig szerelmes volt belé kislánykorában. Marik Pétert Isten nyugosztalja, igazából nem ismerem őt, de a felesége Német Marika szintén nagy kedvenc. Most már fentről figyelik mindannyian a fejleményeket.
A Rátonyi riportot láttam, sajnos az első pár percről lemaradtam, nagyon érdekes volt szerintem. Ő egy igazi legenda, ráadásul mind komédia színészként mint operett énekesként kíváló volt, anyukám pedig szerelmes volt belé kislánykorában. Marik Pétert Isten nyugosztalja, igazából nem ismerem őt, de a felesége Német Marika szintén nagy kedvenc. Most már fentről figyelik mindannyian a fejleményeket.
2685 zenebaratmonika 2016-08-16 16:05:33
Sziasztok. Már régóta ismerem ezt a lapot, de eddig képtelenség volt rá feliratkozni, mert szünetelt a regisztráció gondolom technikai okokból. Szeretek mindenféle zenét, mint a nevemből is látszik, a 80-as 90-es évek popzenéje áll a legközelebb hozzá, de a 50-es évek rock and rollja, a 60-as évek beat zenéje szintén nagy kedvenc, különösen a Beatles, akinél jobb zenekar azóta sem született a földkerekségen. A musicalakat is szeretem, sőt az operetteket is, ezért is írtam ide a fórumba, különösen a jazz-operettkorszak ragadott meg, de a klasszikus vonal, Leo Fall, Johann Strauss is közel áll hozzám. Elég sok operettszerzőt ismerek, a musicalszerzők közül pedig inkább a klasszikusok állnak közel hozzám, remélem segítségetekre lehetek itt a lapon.
Sziasztok. Már régóta ismerem ezt a lapot, de eddig képtelenség volt rá feliratkozni, mert szünetelt a regisztráció gondolom technikai okokból. Szeretek mindenféle zenét, mint a nevemből is látszik, a 80-as 90-es évek popzenéje áll a legközelebb hozzá, de a 50-es évek rock and rollja, a 60-as évek beat zenéje szintén nagy kedvenc, különösen a Beatles, akinél jobb zenekar azóta sem született a földkerekségen. A musicalakat is szeretem, sőt az operetteket is, ezért is írtam ide a fórumba, különösen a jazz-operettkorszak ragadott meg, de a klasszikus vonal, Leo Fall, Johann Strauss is közel áll hozzám. Elég sok operettszerzőt ismerek, a musicalszerzők közül pedig inkább a klasszikusok állnak közel hozzám, remélem segítségetekre lehetek itt a lapon.
2684 Búbánat 2016-08-14 10:34:08
M3 TV, 2016. augusztus 14. vasárnap 22:30 – 23:25 Mestersége színész Rátonyi Róbert Portréfilm (1988) „Antal Imre műsorvezető Rátonyi Róbert színésszel beszélget a színészmesterségről, Rózsahegyi Kálmánról, pályaválasztásáról, vizsgáiról, Horváth Ádámról, első szerepéről, az éneklésről, a paródiákról, a Moulin Rouge-beli munkájáról, ifj. Latabár Árpádról, a tánctanulásról, a szüleiről, a háború után elsőként megnyílt Pódium Kabaréról, irodaszolgálati és plakátragasztói munkájáról, beugrásáról, Várkonyi Zoltánról, Apáthy Imréről, színházlátogatásairól, a Művész Színházról, szerepeiről, Jób Dánielről, a Vígszínházról, szerepeiről, Gáspár Margitról, a Magyar Színházról, szerepeiről, hegedűtanári diplomájáról, Otto Klempererről, a vezénylésről, az Operettszínházról, a társulatról, az államosításról, a táncos-komikus szerepkörről, Latabár Kálmánról, a tanításról, Gálvölgyi Jánosról, az operett-színjátszásról, Gáspár Margitról, a műhelymunkáról, neves írókról, a Csárdáskirálynő c. operettről, a rendezésről, a kisebbségi érzésről, az optimizmusról és pesszimizmusról, az írásról, a Thália Színházról, szerepeiről, nő-szerepéről, a táncos-komikus és a ráncos-komikus problémáról, szerepeiről, a felkészülésről, az olvasásról, a szövegértelmezésről.” Rendezte: Török Ilona Műsorvezető: Antal Imre Időtartam: 55 perc
M3 TV, 2016. augusztus 14. vasárnap 22:30 – 23:25 Mestersége színész Rátonyi Róbert Portréfilm (1988) „Antal Imre műsorvezető Rátonyi Róbert színésszel beszélget a színészmesterségről, Rózsahegyi Kálmánról, pályaválasztásáról, vizsgáiról, Horváth Ádámról, első szerepéről, az éneklésről, a paródiákról, a Moulin Rouge-beli munkájáról, ifj. Latabár Árpádról, a tánctanulásról, a szüleiről, a háború után elsőként megnyílt Pódium Kabaréról, irodaszolgálati és plakátragasztói munkájáról, beugrásáról, Várkonyi Zoltánról, Apáthy Imréről, színházlátogatásairól, a Művész Színházról, szerepeiről, Jób Dánielről, a Vígszínházról, szerepeiről, Gáspár Margitról, a Magyar Színházról, szerepeiről, hegedűtanári diplomájáról, Otto Klempererről, a vezénylésről, az Operettszínházról, a társulatról, az államosításról, a táncos-komikus szerepkörről, Latabár Kálmánról, a tanításról, Gálvölgyi Jánosról, az operett-színjátszásról, Gáspár Margitról, a műhelymunkáról, neves írókról, a Csárdáskirálynő c. operettről, a rendezésről, a kisebbségi érzésről, az optimizmusról és pesszimizmusról, az írásról, a Thália Színházról, szerepeiről, nő-szerepéről, a táncos-komikus és a ráncos-komikus problémáról, szerepeiről, a felkészülésről, az olvasásról, a szövegértelmezésről.” Rendezte: Török Ilona Műsorvezető: Antal Imre Időtartam: 55 perc
2683 Búbánat 2016-08-12 14:49:24 [Válasz erre: 2680 Búbánat 2016-08-02 09:51:30]
Augusztus 29-én 14 óra 30-kor helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben Marik Péter Jászai Mari-díjas színművészt, aki életének 78. évében rövid, súlyos betegség után július 27-én hunyt el. A Budapesti Operettszínház közlése szerint a temetés után, 16 órakor engesztelő szentmisét tartanak a Farkasréti Mindenszentek templomában. /MTI/
Augusztus 29-én 14 óra 30-kor helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben Marik Péter Jászai Mari-díjas színművészt, aki életének 78. évében rövid, súlyos betegség után július 27-én hunyt el. A Budapesti Operettszínház közlése szerint a temetés után, 16 órakor engesztelő szentmisét tartanak a Farkasréti Mindenszentek templomában. /MTI/
2682 Búbánat 2016-08-07 21:15:18
Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ez az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.
Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ez az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.
2681 Búbánat 2016-08-06 11:14:25
Aki tudja venni az ORF 2 csatornát, annak ajánlom figyelmébe az alábbi operettfilmet 1951-ből: Ma délután a televízióban 13:25 SPIELFILM VPS 13:20 DEU 1951 Mono 4:3 ORF 2 Europe Länge: 1h 31min DIE CSARDASFÜRSTIN Der gefeierte Bühnenstar Sylva Varescu gerät auf Sizilien in eine Notsituation. Charmanter Retter ist ein junger Militärataché aus adeligem Hause. Für Graf Edwin von Weylersheim ist es Liebe auf den ersten Blick. Von nun an will er die bezaubernd temperamentvolle Csardasfürstin nicht mehr aus den Augen verlieren. Doch leider ist Edwin auf Zutun seiner Mutter bereits seiner standesgemäßen Jugendfreundin versprochen. Hauptdarsteller Marika Rökk (Sylva Varescu) Johannes Heesters (Edwin von Weylersheim) Franz Schafheitlin (Leopold von Weylersheim) Margarete Slezak (Mathilde von Weylersheim) Walter Müller (Boni Kancsianu) Hubert Marischka (Feri von Kerekes) Regie Georg Jacoby Drehbuch Bobby E. Lüthge Georg Jacoby Kamera Bruno Mondi Musik Emmerich Kálmán vezényel: Willi Mattes
Aki tudja venni az ORF 2 csatornát, annak ajánlom figyelmébe az alábbi operettfilmet 1951-ből: Ma délután a televízióban 13:25 SPIELFILM VPS 13:20 DEU 1951 Mono 4:3 ORF 2 Europe Länge: 1h 31min DIE CSARDASFÜRSTIN Der gefeierte Bühnenstar Sylva Varescu gerät auf Sizilien in eine Notsituation. Charmanter Retter ist ein junger Militärataché aus adeligem Hause. Für Graf Edwin von Weylersheim ist es Liebe auf den ersten Blick. Von nun an will er die bezaubernd temperamentvolle Csardasfürstin nicht mehr aus den Augen verlieren. Doch leider ist Edwin auf Zutun seiner Mutter bereits seiner standesgemäßen Jugendfreundin versprochen. Hauptdarsteller Marika Rökk (Sylva Varescu) Johannes Heesters (Edwin von Weylersheim) Franz Schafheitlin (Leopold von Weylersheim) Margarete Slezak (Mathilde von Weylersheim) Walter Müller (Boni Kancsianu) Hubert Marischka (Feri von Kerekes) Regie Georg Jacoby Drehbuch Bobby E. Lüthge Georg Jacoby Kamera Bruno Mondi Musik Emmerich Kálmán vezényel: Willi Mattes
2680 Búbánat 2016-08-02 09:51:30 [Válasz erre: 2677 Búbánat 2016-07-30 10:45:41]
A Blikk cikkéből másolom ide: Első felesége mellé temetik Marik Pétert Marik Péter (†78) Jászai Mari-díjas színművész július 6-án kapott szívrohamot az Operettszínház debreceni fellépésén. Kollégái, Bálint Ádám (34) és Lipics Barna (25) élesztették újra, a mentők 25 percig küzdöttek az életéért. Külön dráma, hogy Péter rosszulléte óta egyetlen percre sem tért magához. Kórházba szállították. „Kómában volt, és nem is tért magához. Bár a lélegeztetőgépről már levették, a szíve rendben volt, az agyi működése nem jött vissza. Végül leállt a szíve” –mondta el a Blikknek Lőrinczy¬ György, a Budapesti Operettszínház igazgatója, aki fájó szívvel emlékszik az utolsó munkájára Marik Péterrel: „A Csárdáskirálynő próbája volt az utolsó, hogy színpadra állhatott. Nem volt elvárás, hogy a színészek komplett jelmezben legyenek, Péter mégis így tett.” Lőrinczy György azt is elárulta, hogy a színház már intézi a temetést is. – Mivel az elmúlt két hétben egyetlen percre sem nyerte vissza a tudatát, így az orvosok nem javasolták a családtagoknak, kollégáknak, hogy rendszeresen látogassák, valamint a felesége, Anett és nevelt fia, Péter nem is tudta volna ezt megoldani. Az operettszínház saját halottjának tekinti őt, a temetést mi szervezzük, a részletekről egyeztetünk a családdal. A hozzátartozók fájdalma szavakba nem önthető, a színművész özvegye is összetört Péter elvesztése után. Anett szívbemarkoló részleteket árult el Marik utolsó napjairól. Úgy tűnt, a kiváló színész mintha megérezte volna a közelgő bajt. – Az özvegye azt mesélte, amikor Péter elutazott Debrecenbe, olyan érzelmesen köszönt el tőle, mintha örökre búcsúzott volna. Ráadásul a debreceni Csárdáskirálynő előtt pár nappal csodás felesége, Anett engedélyét kérte, hogy ha úgy adódik, az első felesége, a legendás primadonna, Németh Marika mellé temessék – mesélte a direktor. – Anett pedig annyira megértő volt, hogy áldását adta férje kérésére, így Pétert akarata szerint helyezik majd örök nyugalomra. A színészt rengetegen gyászolják. A gyászhír alá tömérdek részvétnyilvánítás érkezett a kollégáitól és a rajongóitól. Mindenkit sokkolt az elvesztése. Bors cikkéből másolom ide: „Életének 78. évében örökre elment Marik Péter, a Jászai-díjas bonviván. Az operett műfaj kiemelkedő művésze volt, akit mindenki szeretett, az igazgatótól a statisztákig. Ez jut eszébe Péterről elsőre barátjának, az Operettszínház művészeti vezetőjének, Kerényi Miklós Gábor Kerónak. – Minden idők legnagyobb magyar primadonnája, Németh Marika volt a felesége, akivel 25 évig éltek boldog házasságban – meséli Kero. – Marika halála után nagyon nehéz időszakot élt meg, teljesen összetört. Ebből az húzta ki, hogy két évvel később találkozott kamaszkori szerelmével. Péter régebbi nyilatkozatában elmondta, nem hit¬te, hogy valaha még boldog lehet, de az lett. Ezért nagyon hálás volt második feleségének. – Fantasztikus nő, aki nagyon szerette Pétert, gyönyörűen éltek 15 évig – folytatja Kero. – Pétert az Operettszínház saját halottjának tekinti, imádott Németh Marikája mellé fogjuk temetni, ahogy meghagyta. Nagyon jó barátom volt, nagyon szerettem, azt hiszem, ő is engem. Hihetetlenül nehéz. – Csodálatos volt az utolsó tette. Előadás közben érte az infarktus, de az utolsó pillanatban még megdobbantotta a szívét. Nem tudtuk volna végigjátszani az előadást, ha ott meghal. Azt akarta, hogy játsszunk tovább.”
A Blikk cikkéből másolom ide: Első felesége mellé temetik Marik Pétert Marik Péter (†78) Jászai Mari-díjas színművész július 6-án kapott szívrohamot az Operettszínház debreceni fellépésén. Kollégái, Bálint Ádám (34) és Lipics Barna (25) élesztették újra, a mentők 25 percig küzdöttek az életéért. Külön dráma, hogy Péter rosszulléte óta egyetlen percre sem tért magához. Kórházba szállították. „Kómában volt, és nem is tért magához. Bár a lélegeztetőgépről már levették, a szíve rendben volt, az agyi működése nem jött vissza. Végül leállt a szíve” –mondta el a Blikknek Lőrinczy¬ György, a Budapesti Operettszínház igazgatója, aki fájó szívvel emlékszik az utolsó munkájára Marik Péterrel: „A Csárdáskirálynő próbája volt az utolsó, hogy színpadra állhatott. Nem volt elvárás, hogy a színészek komplett jelmezben legyenek, Péter mégis így tett.” Lőrinczy György azt is elárulta, hogy a színház már intézi a temetést is. – Mivel az elmúlt két hétben egyetlen percre sem nyerte vissza a tudatát, így az orvosok nem javasolták a családtagoknak, kollégáknak, hogy rendszeresen látogassák, valamint a felesége, Anett és nevelt fia, Péter nem is tudta volna ezt megoldani. Az operettszínház saját halottjának tekinti őt, a temetést mi szervezzük, a részletekről egyeztetünk a családdal. A hozzátartozók fájdalma szavakba nem önthető, a színművész özvegye is összetört Péter elvesztése után. Anett szívbemarkoló részleteket árult el Marik utolsó napjairól. Úgy tűnt, a kiváló színész mintha megérezte volna a közelgő bajt. – Az özvegye azt mesélte, amikor Péter elutazott Debrecenbe, olyan érzelmesen köszönt el tőle, mintha örökre búcsúzott volna. Ráadásul a debreceni Csárdáskirálynő előtt pár nappal csodás felesége, Anett engedélyét kérte, hogy ha úgy adódik, az első felesége, a legendás primadonna, Németh Marika mellé temessék – mesélte a direktor. – Anett pedig annyira megértő volt, hogy áldását adta férje kérésére, így Pétert akarata szerint helyezik majd örök nyugalomra. A színészt rengetegen gyászolják. A gyászhír alá tömérdek részvétnyilvánítás érkezett a kollégáitól és a rajongóitól. Mindenkit sokkolt az elvesztése. Bors cikkéből másolom ide: „Életének 78. évében örökre elment Marik Péter, a Jászai-díjas bonviván. Az operett műfaj kiemelkedő művésze volt, akit mindenki szeretett, az igazgatótól a statisztákig. Ez jut eszébe Péterről elsőre barátjának, az Operettszínház művészeti vezetőjének, Kerényi Miklós Gábor Kerónak. – Minden idők legnagyobb magyar primadonnája, Németh Marika volt a felesége, akivel 25 évig éltek boldog házasságban – meséli Kero. – Marika halála után nagyon nehéz időszakot élt meg, teljesen összetört. Ebből az húzta ki, hogy két évvel később találkozott kamaszkori szerelmével. Péter régebbi nyilatkozatában elmondta, nem hit¬te, hogy valaha még boldog lehet, de az lett. Ezért nagyon hálás volt második feleségének. – Fantasztikus nő, aki nagyon szerette Pétert, gyönyörűen éltek 15 évig – folytatja Kero. – Pétert az Operettszínház saját halottjának tekinti, imádott Németh Marikája mellé fogjuk temetni, ahogy meghagyta. Nagyon jó barátom volt, nagyon szerettem, azt hiszem, ő is engem. Hihetetlenül nehéz. – Csodálatos volt az utolsó tette. Előadás közben érte az infarktus, de az utolsó pillanatban még megdobbantotta a szívét. Nem tudtuk volna végigjátszani az előadást, ha ott meghal. Azt akarta, hogy játsszunk tovább.”
