Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


2677 Búbánat 2016-07-30 10:45:41 [Válasz erre: 2675 Búbánat 2016-07-27 16:06:05]
[url] http://nepszava.hu/cikk/1101192-bucsu-marik-petertol; Búcsú Marik Pétertől [/url] Népszava|2016. július 27. 16:16 „[…] az Operaházban ügyelőként indult a pályája, majd rendezőasszisztens lett. Vámos László állította színpadra A trubadúrt, kímélni akarta a nagy sztár, Simándi Józsefet, ezért nem hívta be minden próbára, a rendezőasszisztenst küldte a deszkákra helyette. És hallva, hogy milyen jó hangja van, kapásból meginvitálta a szintén általa rendezendő Pompadourba, a férfi főszerepre, az Operettszínházba. Aztán A víg özvegyben Danilo szerepét osztották rá. Az akkor már híres primadonna, Németh Marika, nagy patáliát csapott, hogyan képzelik, hogy ezt a zöldfülűt teszik be partnernek mellé. Tizenhárom év korkülönbség volt köztük, de mint a mesében, nagy szerelem és házasság lett a vége. Németh buzgón tanította Marik Pétert énekelni, aki rohamtempóban fejlődött. Vámos meg is jegyezte, hogy „házasság hangnak még ilyen jót nem tett.” Jöttek a bonviván szerepek sorra, köztük az egyik legkülönlegesebb és legkedvesebb, A mosoly országából Szu Csong. Tudta, hogy idős korában már nem lehet főszereplő, boldogan alakította a karakterszerepeket, s ezekből kapott is sokat. Miközben őrizte a régi játékhagyományokat, nyitott volt minden újra. Ember-és partnerszerető volt, ezért viszontszerették. Egy vérbeli színész távozott közülünk, és temetik majd, utolsó kívánságának megfelelően, a szintén vérbeli színész, volt felesége, Németh Marika mellé.” Bóta Gábor

2676 Búbánat 2016-07-29 12:16:27 [Válasz erre: 2672 smaragd 2016-07-24 19:14:43]
Volt már szó itt többször Kemény Egon népszerű operettjének külföldi vendégjátékairól, színpadra állításáról, sikereiről. Összeszedtem és alább felsorolom a Valahol Délen című Kemény Egon-operett külföldi bemutatóiról a korabeli hírlapokban megjelent néhány híradást. (Természetesen, nem teljes körű ez a „szemezgetés”…) • Népakarat, 1957-06-18 / 140. (Népszava) — A SZVERDLOVSZKI operettszínház most mutatta be Kemény Egon— Tabi László »Valahol délen« című operettjét. A darabot J. V. Sismonyin dolgozta át és fordította oroszra. A rendezést Szinetár Miklós, a Fővárosi Operettszínház rendezője irányította. • Népakarat, 1957-11-28 / 279. (Népszava) — A MOSZKVAI színházi fesztiválon a szverdlovszki társulat művészei bemutatják Kemény Egon, Erdődy János, Tabi László »Valahol délen« című operettjét, amelyet Szinetár Miklós rendezett. Kemény Egon és Szinetár Miklós a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának meghívására a napokban Moszkvába utazik, hogy részt vegyen az operett bemutatóján. A VALAHOL DÉLEN című magyar operettet a szverdlovszki színház bemutatta a moszkvai színházi fesztiválon. A zsűri a darab rendezőjét, Szinetár Miklóst és díszlettervezőjét, Fülöp Zoltánt oklevéllel tüntette ki. • Népszava, 1958-03-20 / 67. szám — CSÜTÖRTÖKÖN Március 20-án mutatják be Leningrádban a »Valahol délen« című operettet. Kemény Egon és Tahi László operettjét február közepén Tallinban is nagy sikerrel játszották. • Népszava, 1958-03-26 / 72. KEMÉNY EGON »VALAHOL DÉLEN« című operettjét bemutatták Leningrádban. A szereplők a darab budapesti előadásának tanulmányozása után fogtak munkájukhoz. • Népszava, 1958-04-12 / 86. szám Kemény Egon—Tabi László »Valahol Délen« című operettjét áprilisban a romániai ploiesti színház, májusban pedig a bratislavai Nemzeti Színház mutatja be. A Szovjetunió színházaiban is nagy sikert aratott magyar operett iránt újabban Kínából is érdeklődnek. • Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1958-05-17 / 40. szám Magyar operett sikere a Szovjetunióban A szverdlovszki zenés vidámszínház eddig százszor adta elő Kemény Egon— Tahi László „Valahol Délen” című operettjét. A szverdlovszki színház csaknem egy év óta állandóan játssza ezt az operettet, amelyet eddig csaknem 70 ezer néző tekintett meg. • Népszava, 1958-07-25 / 174. Magyar operett bemutatója Leningrádban A Lityeraturá i Zsizny című irodalmi lap közli Roman Tyihomirovnak, az OSZSZK érdemes művészének cikkét a »Valahol Délen« című magyar operett leningrádi bemutatójáról. Tyihomirov cikkében megállapítja, hogy Kemény Egon operettje állandó helyet biztosított magának a szovjet zenés színházak műsorában, a közönség rendkívül megszerette. • Népszava, 1959-12-24 / 302. — N A G Y S I K E R R EL M U T A T T Á K BE Ogyesszában Kemény Egon »'Valahol délen« című operettjét. A »Valahol délen-» jelenleg több mint tíz szovjet operettszínház műsorán szerepel állandóan.

2675 Búbánat 2016-07-27 16:06:05 [Válasz erre: 2674 Búbánat 2016-07-27 16:05:10]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elhunyt-marik-peter/1233; Elhunyt Marik Péter [/url]

2674 Búbánat 2016-07-27 16:05:10 [Válasz erre: 2669 Búbánat 2016-07-09 12:13:13]
Marik Péter elhunyt! Számtalan darabban és szerepben láttam az Operettszínházban. Nagy színész- bonviván-énekes volt. Most már Odafenn van szeretett primadonna-párja, Németh Marika mellett! Isten nyugosztalja!

2673 Búbánat 2016-07-25 10:24:41 [Válasz erre: 2672 smaragd 2016-07-24 19:14:43]
Tényleg, kuriózum ez a videofelvétel! Ritka gyöngyszem.!

2672 smaragd 2016-07-24 19:14:43
"Kemeny and Kalman" operettjeiből énekel Hans Miilberg [url]https://youtu.be/c_Z35aYav4g;"Kemeny and Kalman"[/url] Kemény Egon zeneszerző tegnapi évfordulójához illik ez a videofelvétel, amelyet ma találtam meg, meglepetésemre. A videó leírásában pontos adatokat olvashatunk. Hans Miilberg Kemény Egon: "Valahol Délen" c. nagyoperettjének címadó dalát énekli, amit mi napjainkban Nagy Ibolya szerkesztésében a "Túl az Óperencián" című műsorában, a Magyar Rádió felvételéről hallgathatunk, Melis György énekével. A videó készítői minden bizonnyal ismerik a "Valahol Délen"-t, feltehetőleg még a színpadról, amikor a hatvanas évek körül a Fővárosi Operettszínház-i premier után nem sokkal indult "szerencsés utazás"-ára... az akkori Szovjetunió számtalan színházába,megszámlálhatatlanul sok, telt házas előadásra, ahol a városi színházak mutatták be. Óriási sikert aratott mindenhol. Korabeli újságcikkben olvastam, hogy egy színlapon szerepelt - egyébként Budapesten is - Kálmán és Lehár operettjeivel. A különleges sorsú darab kijutására és színpadi előadásaira Ruitner Sándor a nyolcvanas években rádióműsoraiban is visszaemlékezett, egyike ezeknek az "Arckép egy mű tükrében", amelyben Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző szakmai életívét mutatta be.

2671 BluE 2016-07-20 22:01:36
[url]https://www.youtube.com/watch?v=PenUmwCepNo&feature=youtu.be;Lehár Ferenc: A víg özvegy - Kettős (Minden vágyam...)[/url] Glavari Hanna: Pitti Katalin, Daniló: Miller Lajos

2670 Búbánat 2016-07-20 11:45:02
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-palyam-eleje-attraktiv-volt-a-mostani-pedig-bolcs/1232; "A pályám eleje attraktív volt, a mostani pedig bölcs." [/url] Operettszínhaz.hu 2016-07-18 Július 18-án ünnepli 80. születésnapját Lehoczky Zsuzsa, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, a 20. századi operettjátszás nagy korszakának meghatározó személyisége. „- Nem mondom, hogy nem gondolkodtat el a nyolcvanas szám, mert van mit gondolkodni rajta: milyen szép volt, milyen jó volt, milyen szép kor ez. De az a baj, hogy a mondat végén ott a "t", a múlt idő. És a jövő? Nem tagadom, gyűlölöm az elmúlás gondolatát is. Nem azért, mert a lányomon kívül olyan borzasztó nagy teher lenne itt hagyni mindent, nem. Csak jó élni. A pályán mindent elértem, azt befejezettnek tekinthetem. Ugyan játszom vadul, mert - nagy szavak ezek - az éltet. Akkor érdemes reggel felkelni, ha este előadásom van. Az életritmusom nyolcvan év alatt ehhez szokott.” „- Sokat változott az operett és a műfaji követelmények az eltelt évtizedek alatt? - Sokat. Alapvetően a színjátszás és az operett színpadi megjelenítése változott meg. Akkoriban mindenki gyönyörűn énekelt, de más nem igen történt, álltak egyhelyben és többnyire a karnagy felé fordulva énekelték, hogy "Szeretlek, szeretlek", miközben a partner mellettük állt. Ez ma már elképzelhetetlen. Az operettben is nagy hangsúlyt kap a színészi átélés, a szerepformálás. Ebben a változásban Keronak óriási szerepe van, amiért mi nagyon hálásak vagyunk. Ő volt az úttörője annak, hogy az operett játszás méltó helyet kapjon a színházi palettán, ma is érthető és élvezhető legyen és ebben nagyon nagy eredményeket ért el. - A te játékod mai is korszerű, friss, érvényes. - Úgy gondolom, mindig meg tudtam újulni a kor követelményeinek megfelelően. Az ember valahogy asszimilálódik az életkorához, a karakterek gesztusaihoz, kifejezésmódjaihoz. A pályám eleje attraktív volt, a mostani pedig bölcs. De amit játszom, az ma is ugyanolyan mutatós, csak az adott szerepnek és kornak megfelelő.” „- Arra nem gondoltál, hogy az emlékeid megírd? - A jelenkor érdekel. Meddig tart az utókor? Az ember három év után megszűnik, elfelejtik. Én mindig azt mondom, még a rossz élet is jobb a Farkasréti temetőnél. Pláne ha valakinek, mint nekem is, nem hogy nem rossz, de nagyon szép életem volt.” A társulat tagjai zárt körben július 18-án köszöntik Lehoczky Zsuzsát. A Budapesti Operettszínház a művésznő 80. születésnapja tiszteletére egy rendkívüli, évadnyitó Mágnás Miska előadást szervez 2016. szeptember 12-én, ahol pályatársai, tisztelői és rajongói körében ünneplik meg Lehoczky Zsuzsa 80. születésnapját. A különleges estére a színház számos meglepetéssel készül.

2669 Búbánat 2016-07-09 12:13:13 [Válasz erre: 2668 Búbánat 2016-07-09 11:38:01]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/07/07/szivrohamot_kapott_eloadas_kozben_marik_peter/; Szívrohamot kapott előadás közben Marik Péter [/url] /Fidelio.hu, 2016.07.07/

2668 Búbánat 2016-07-09 11:38:01
Marik Pétert a debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpadról vitte el a mentő. A debreceni klinikán ápolják. Mentő vitte el a Csárdáskirálynő szabadtéri előadásáról a darabban a főszereplő édesapját alakító Marik Pétert – tudta meg a Civishir.hu. A 78 éves színész a színfalak mögött lett rosszul, azonnal mentőt hívtak hozzá. Az előadás rendezője, Kerényi Miklós Gábor „Kero” a második felvonás végén közölte a hírt a nézőkkel. A Nagyerdei Szabadtéri Színpadot üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Kft. a Cívishír kérdésére azt mondta: „Marik Péter a Nagyerdei Szabadtéri Színpad Csárdáskirálynő című operettelőadásának szünetében lett rosszul. A művészt a Debreceni Egyetem Kardiológiai Osztályának Intenzív részlegén ápolják. Állapota stabil. A Csárdáskirálynő csütörtöki előadásán – hasonlóan a szerdai előadás második részéhez – Leopold Mária szerepét Marik Péter helyett Bori Tamás játékmester játssza. A debreceni közönség nevében ezúton is jobbulást kívánunk Marik Péternek.”

2667 Búbánat 2016-07-07 19:30:25 [Válasz erre: 2666 Búbánat 2016-07-06 22:01:56]
Az augusztusi két Palotakoncert koncepciójáról, műsoráról, fellépőiről, az Operettszínház keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakról bővebben [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1231; itt [/url] olvashatunk.

2666 Búbánat 2016-07-06 22:01:56
Offenbach és Robert Stolz szerzeményei is elhangoznak a Várvédő gála ötletcímű Budavári Palotakoncerten augusztus 5-és és 6-án az Oroszlános udvarban. A közkedvelt, régi és nagyszerű dalok mellett "idén sok új hajtást mutatnak be" - fogalmazott Kerényi Miklós Gábor "Kero", a gála rendezője a keddi sajtótájékoztatón Budapesten. Mint mondta, idén "várvédő gálát" rendeznek, amelyen "katonás, huszáros, védős, váras számok" hangoznak el. "Ez azt sugározza, hogy az operett egy rendkívül békés, szerelmes műfaj, de ha kell, ott áll a gáton" - mutatott rá. A műsor hat részből áll majd: az első blokkban a védő sereg, a másodikban a palota lakói énekelnek, a harmadikban Jacques Offenbach művei szólalnak meg. A következőkben amerikai anzixot nyújtanak át Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettje segítségével. Az ötödik blokkban a vár körül élők mutatják be tudásukat, az estet magyaros rész zárja - ismertette a részleteket a rendező. A rendezvényen fellép Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Oszvald Marika, Peller Anna, Szendy Szilvi, Kocsis Dénes, Laki Péter és Peller Károly, a műsorvezető Szulák Andrea lesz, a karmester Makláry László. Az első Budavári Palotakoncertet Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák szervezték meg 2013-ban azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar operettet.

2665 Búbánat 2016-07-05 11:48:22
[url] http://www.operett.hu/cikkek/hazaert-a-ciganyszerelem/1227; "Hazaért" a Cigányszerelem! [/url] operett.hu, 2016-06-24 Óriási sikerrel mutatkozott be június 23-án a Budapesti Operettszínház Cigányszerelem című előadása Kolozsváron. A színházunkkal együttműködésben létrejött előadás szeptembertől repertoárra kerül a Kolozsvári Magyar Operában. "Az operett játszást komolyan kell venni és hinni kell benne, csak így tud sikeres lenni. A Cigányszerelemben Dvorák, Offenbach, Puccini és Bartók zenei világa éppúgy felfedezhető, mint Sütő András nemzeti drámaisága vagy Molnár Ferenc vígjátéki fordulatai. Már ez is olyan, mint egy koktél, ahogyan a jó operett is úgy tud hatni, mint egy első osztályú üdítő egy forró, nyári estén. A Budapesti Operettszínház számára hatalmas boldogság az a fantasztikus munka, amit a kolozsvári társulat, egyetlen kisebbségi opera társulatként véghezvitt. A Cigányszerelem hazaérkezett." - mondta el a Lőrinczy György főigazgató, aki reméli, lesz folytatása az együttműködésnek.

2664 Búbánat 2016-07-04 11:19:31 [Válasz erre: 2663 Búbánat 2016-07-04 11:18:35]
"bemutatásra kerül"

2663 Búbánat 2016-07-04 11:18:35
Műsorváltozás a Városmajori Szabadtéri Színpadon! A július 14-re meghirdetett Marica grófnő elmarad, helyette aznap este A denevér kerül előadásra! Johann Strauss: A denevér operett három felvonásban 2016. július 14. (csütörtök), 20 óra Városmajori Szabadtéri Színpad A Dáma Díva Művészeti Társaság előadása. Falke: Egyházi Géza Eisenstein: Jankovits József Rosalinda: Csonka Zsuzsanna Alfréd: Domoszlai Sándor Adél: Zabrádi Annamária Frank: Németh Gábor Ida: Vörös Edit Frosch: Heller Tamás Orlovszky: Bozsó József Blind: Kokas László Közreműködik: Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Díszlet: Szolga István Magyar szöveg: Fischer Sándor, Romhányi József Színpadra alkalmazta: Csere László A Marica grófnőre elővételben megvásárolt jegyek a Denevérre is érvényesek. Jegyeket visszaváltani vagy egy későbbi fesztiválprogramra becserélni július 13-ig (szerda) van lehetőség a Szabadtér Jegyirodában és a Városmajori Szabadtéri Színpad jegypénztárában. Megemlítem még, hogy A denevér az AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK keretében az Egri Líceumban is bemutatásra került: 2016-07-30 | 21:00

2662 Búbánat 2016-06-20 17:28:54
Egy kis „Bulvár”… [url] http://www.borsonline.hu/celeb/osszehazasodtak-az-operettszinhaz-sztarjai/114285; Összeházasodtak az Operettszínház sztárjai [/url] Szombaton kora este örök hűséget fogadtak egymásnak a Budapesti Operettszínház sztárjai, Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté. A fiatalok a Vajdahunyad várát választották helyszínül, ahol a kápolnában a szertartást, a Mezőgazdasági Múzeum kupolatermében pedig a lagzit tartották. 2016.06.20. 03:20 Bors

2661 Búbánat 2016-06-18 10:25:18
[url] https://www.br-klassik.de/themen/oper/operetten-boulevard-104.html; OPERETTEN-BOULEVARD - DIE GEISTREICHE LEICHTIGKEIT DES SEINS [/url] Sonntags, 21.05 -22.00 Uhr, auf BR-KLASSIK Wie viel Operette steckt in Ihrem Leben? Sie haben keine Hemmungen vor großen Ohrwürmern. Sie lieben Musik mit Witz, Romantik und Frische. Sie mögen Geschichten voller Esprit, Parodie und Anarchie. Und manchmal brauchen Sie etwas Anderes als Oper. Deswegen ist Operette genau das Richtige für Sie. Operette ist wild und romantisch, lustig und traurig, haarsträubend und schlau. Immer wirft sie einen Blick in die Abgründe des Menschseins. Operette ist Musik, Schauspiel und Tanz. Aber manchmal auch Chanson, Revue, Musikfilm oder Singspiel. Wir haben für Sie im Operetten-Boulevard die großen Klassiker. Und wir entdecken regelmäßig selten Gespieltes und unbekannte Werke. Natürlich zeigen wir Ihnen auch alle wichtigen Operetten-Orte. In Bayern, Deutschland, der Welt.

2660 Búbánat 2016-06-18 10:21:32
[url] https://www.br-klassik.de/aktuell/news-kritik/viktoria-und-ihr-husar-gaertnerplatztheater-muenchen-premierenkritik-100.html; "VIKTORIA UND IHR HUSAR" IM PRINZREGENTENTHEATER MÜNCHEN [/url] So bewegend kann Operette sein 16.06.2016 von Peter Jungblut 67 Jahre ist es bereits her, seit "Viktoria und ihr Husar" in München komplett aufgeführt wurde. Nun inszeniert Gärtnerplatz-Intendant Joseph E. Köpplinger die Operette von Paul Abraham neu. Gestern hatte das Stück Premiere im Münchener Prinzregententheater. Eine Glanzleistung auf allen Ebenen, schwärmt BR-KLASSIK Kritiker Peter Jungblut.

2659 Búbánat 2016-05-27 21:51:22
[url] http://nepszava.hu/cikk/1095123-nouralom-az-operettszinhazban; Nőuralom az Operettszínházban [/url] Népszava|2016. máj 27. 05:46 „ A végén még a Budapesti Operettszínház bebizonyítja, hogy nőuralom van a világban. A székhelyén a Chicagói hercegnőt mutatta be, amiben egy amerikai multimilliomos lány csakúgy fél kézzel egy országot is megvesz, és ott igencsak nagy vehemenciával dirigálni kezd. Az Átrium Film-Színházban pedig Almadóvar híres filmjének, az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélénnek a musical változatát tűzték műsorra, Nők az idegösszeomlás szélén címmel.”

2658 Búbánat 2016-05-18 22:21:15 [Válasz erre: 2657 Búbánat 2016-05-18 22:13:12]
A Budapesti Operettszínház egyik játszóhelye lesz: [url] https://www.google.hu/search?q=K%C3%A1lm%C3%A1n+Imre+Te%C3%A1trum+Moulin+Rouge++fot%C3%B3&biw=914&bih=456&tbm=isch&imgil=3kvkIjFsTmZEYM%253A%253B-tEAOqOsjlPWFM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fwww.operett.hu%25252Foperett.php%25253Fpid%2525253Dread%25252526hId%2525253D1114&source=iu&pf=m&fir=3kvkIjFsTmZEYM%253A%252C-tEAOqOsjlPWFM%252C_&usg=__jEC4R50zP27wyEuvv2T4aJOhI-I%3D&ved=0ahUKEwimlIeNuOTMAhWCCywKHd1iApMQyjcILw&ei=K808V-bSEYKXsAHdxYmYCQ#imgrc=3kvkIjFsTmZEYM%3A; Kálmán Imre Teátrum nyílik a volt Moulin Rouge helyén - fotók [/url]

2657 Búbánat 2016-05-18 22:13:12 [Válasz erre: 2656 Búbánat 2016-05-18 22:12:23]
"A főigazgató végül bejelentette, hogy a Moulin Rouge helyén 2017 januárjában avatják a színház új, 200 fős kamara játszóhelyét, a Kálmán Imre Teátrumot (röviden KIT). Az egykori legendás Somossy Orfeum építészeti megoldásaihoz részben visszatérve, a két színházterem előcsarnokának összenyitásával Téli kert néven hangulatos bisztró is nyílik."Hogy az indulás még kalandosabb legyen, új "ékszerdobozunk" részletes műsortervét őszig titkoljuk. Az új játszóhely lehetőséget ad a kísérletezésre, ez is az oka annak, hogy a nagyszínpadon idén egy klasszikusabb műsorterv mellett döntöttünk." - zárta szavait Lőrinczy György."

2656 Búbánat 2016-05-18 22:12:23 [Válasz erre: 2655 Búbánat 2016-05-09 12:12:39]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/kalandok-eve-a-budapesti-operettszinhazban/1210; Kalandok éve a Budapesti Operettszínházban [/url] Meghirdette 2016/17-es évadát a Budapesti Operettszínház és május 11-én megkezdi a bérletárusítás. Az Ikercsillagok éve után a következő szezon a kalandok jegyében telik. 4 nagyszínpadi bemutató, számos koprodukció, stratégiai együttműködés a Magyar Nemzeti Galériával és nyílik a Kálmán Imre Teátrum. Társulatunk pedig Bodor Johanna személyében új balettigazgatót köszönt. Bérletkonstrukcióink a cikk végén olvashatók. „Szerelmi kaland Glavári Hanna, a dúsgazdag özvegy és az éjszakai élet lump sármőrjének, Danilo Danilovicsnak a kapcsolata, de szerelmükön egy ország sorsa múlhat. Erről Lehár Ferenc egyik legismertebb operettje, A víg özvegy mesél. A Budapesti Operettszínház tíz év után tűzi ismét műsorára a művet a friss Nádasdy Kálmán-díjas rendező Szabó Máté olvasatában, a tel-avivi operával való ötéves együttműködés utolsó produkciójaként. A francia vígjáték alapján íródott librettó két szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. A címszerepben Fischl Mónika és Bordás Barbara mutatkozik be Homonnay Zsolt és Dolhai Attila oldalán. A dupla primadonnás nagyoperett lírai primadonna szerepében Lukács Anita és Lévai Enikő lép a nagyközönség elé Vadász Zsolt és Boncsér Gergely partnereként. Mellettük a karakterszerepeket az Operettszínház olyan jeles színészei alakítják, mint Földes Tamás és Ottlik Ádám Zéta úrként, Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly Nyegusként, Oszvald Marika Olgaként és Faragó András Kromovként."Valamennyien olyan erőteljes színt fognak hozni az előadásba, ami a szórakoztatás és a siker szinte biztos záloga"- fűzte hozzá Kero.”

2655 Búbánat 2016-05-09 12:12:39
Olvasom, hogy a Budapesti Operettszínház a következő, 2016/17. évadjában új rendezésben mutatja be Lehár Ferenc örökbecsű művét, A víg özvegyet!

2654 Haandel 2016-05-08 16:22:42
[url]http://oe1.orf.at/programm/436303;Oper aus Österreich[/url] 7Tage Ö1 (08 Mai 2016 | 15:05) Kostproben aus dem Repertoire der Volksoper Wien sowie aus Produktionen der Bundesländerbühnen. • Karl Millöcker: "Der Bettelstudent" (Volksoper Wien)

2653 Búbánat 2016-05-02 21:25:19 [Válasz erre: 2652 Búbánat 2016-05-02 21:22:32]
Ahogy a fotók egyikén látni: már az operettbe is "divatba jön" a színpadon a kerekesszék vagy ahogy tetszik ("tolószék/rokkantszék")...

2652 Búbánat 2016-05-02 21:22:32
[url] http://szinhaz.hu/operett/64754-fotot-varok-lkalman-imre-szeles-latokoru-szerzo-voltr-na-chicagoi-hercegno-megerkezett-az-operettbe; A chicagoi hercegnő az Operettszínházban – fotós beszámoló [/url] Szinhaz.hu Magyar Színházi Portál, 2016. április 28. csütörtök, 14:04 Április 22-én mutatták be az Operettszínházban A chicagói hercegnő című operettet. A rendhagyó, zenei kavalkádként aposztrofált előadás rendezője Béres Attila, a szövegkönyvet Lőrinczy Attilának köszönhetjük.

2651 Búbánat 2016-05-02 21:11:35 [Válasz erre: 2650 Búbánat 2016-05-02 21:10:47]
[url] http://frappamagazin.hu/a-chicagoi-hercegno-dolhai-attila/; Interjú A chicagói hercegnő nem mindennapi hősszerelmesével [/url] Frappamagazin.hu, 2016-04-28 Gál Ágnes A Budapesti Operettházban április 22-én debütált A chicagói hercegnő című Kálmán Imre operett. Előző cikkünkben megismerhettétek a darab címszereplőjét, ezúttal szeretnénk bemutatni az Olvasóknak a bonviván szerepét alakító Dolhai Attilát.

2650 Búbánat 2016-05-02 21:10:47 [Válasz erre: 2645 Búbánat 2016-04-25 21:04:49]
Itt egy másik interjú Bordás Barbarával: [url] http://frappamagazin.hu/a-chicagoi-hercegno/; „A szerelmet semmivel nem lehet megvenni.” – A chicagói hercegnő [/url] Frappamagazin.hu, 2016-04-21 Gál Ágnes A chicagói hercegnő, a Budapesti Operettszínházban, Bordás Barbara és Dolhai Attila főszereplésével. Elsőként ismerjétek meg ki is az a lány, aki alakításával bemutatja számunkra hogyan is képzeljünk el egy pimasz, ám mégis rendkívül elegáns amerikai hercegnőt.

2649 Búbánat 2016-05-01 23:30:41
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1208; A mosoly országa megérkezett Szentpétervárra [/url] Operett.hu, 2016-04-30 Lehár Ferenc A mosoly országa című nagyoperettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Vadász Zsolttal a főszerepben április 29-én mutatta be a Szentpétervári Zenés Komédia Színház. "A szentpétervári előadás egyetlen magyar vendégművésze Vadász Zsolt, aki a főszereplő Szu-Csong herceget formálja meg, a magyar és a német után ezúttal orosz nyelven. A próbákat megelőzően a művész, aki nagyon szépnek és kifejezőnek, ugyanakkor rendkívül nehéz nyelvnek tartja az oroszt, hónapokig járt orosztanárhoz, hogy a kiejtést és a hangsúlyokat tökéletesen elsajátíthassa. Mint mondja, könnyebbséget jelent számára, hogy a budapesti előadásban már játszotta ezt a szerepet, és hogy a kinti társulat nagy szeretettel fogadta és minden segítséget megkapott, de még így is komoly kihívást jelent egyedüli külföldiként egy orosz társulatban játszani. "Eleve nagyon érdekes helyzet, hogy a darabban Szu-Csong is idegen egy másik világban és kultúrában, és most én is egyedüli magyar vagyok az orosz művészek között. Ebben a helyzetben talán még könnyebben tudok azonosulni a herceg lelkivilágával és érzelmeivel."

2648 Ardelao 2016-04-30 02:19:53 [Válasz erre: 2647 Ardelao 2016-04-30 00:59:16]
…… A „Maja”egyik próbáján történt: A kamasz komponista megdöbbenéssel hallja, hogy a primadonna (Honthy Hanna) más felfogásban énekli a Maya nagy slágerét, mint ahogy azt ő elképzelte. Szabolcs erőt vett magán, és felszólt a színpadra: „Művésznő kérem! Ez így nem lesz jó!” Mire a művésznő előrejött, egészen a súgólyukig, és rákiáltott a 18 éves fiúra: „Gimnazista! Mars vissza az iskolába!” … Idézet: Gál Róbert: „Odavagyok magáért….” Epizódok Fényes Szabolcs életéből című könyvéből.

2647 Ardelao 2016-04-30 00:59:16
— „Tegnap este egy roppant ígéretes, roppant tehetséges fiatal komponistát ismertem meg a Fővárosi Operettszínházban. Áradó dallamok, pattogó ritmusok váltják egymást operettjében, a Mayában. Fényes Szabolcs istenáldotta talentum, gratulálok.” Ezek hangzottak el Lehár Ferenctől, így méltatta a fiatal Fényes Szabolcsot. 104. éve annak, hogy megszületett Fényes Szabolcs. (1912.IV.30. – 1986.X.12)

2646 Edmond Dantes 2016-04-28 10:10:48
"Nagyinterjú" a színház igazgatójával: http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/04/28/lorinczy_gyorgy_nyitott_szinhazigazgato_szeretnek_lenni/

2645 Búbánat 2016-04-25 21:04:49
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/04/22/akkor_jo_egy_primadonna_ha_elhiszi_hogy_szeretve_van/; "Akkor jó egy primadonna, ha elhiszi, hogy szeretve van" [/url] FIDELIO.HU, 2016.04.22. 13:06 Bordás Barbara, a Budapesti Operettszínház fiatal primadonnája egy évvel a babavállalás után, április 22-én tér vissza a színpadra Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettjének főszerepében. A mester mindezidáig keveset játszott műve maga is feszegeti a műfaji határokat, Lőrinczy Attila átirata és Béres Attila rendezése pedig egy új sikertörténet kezdetét jelentheti. Bordás Barbarával a szubrett lelkületű primadonnaságról, amerikai akcentusról, az operett megújításáról beszélgettünk.

2644 Búbánat 2016-04-25 14:26:56 [Válasz erre: 2643 Edmond Dantes 2016-04-25 11:53:56]
Örülök a beszámolódnak. Én még nem láttam a darabot, egyelőre kivárok...

2643 Edmond Dantes 2016-04-25 11:53:56
Kálmán Imre: A chicagói hercegnő Budapesti Operettszínház, 2016. április 24. A Király Színház negyedszázados jubileumi évének (1928) utolsó premierje volt Kálmán Imre nem sokkal korábban Bécsben bemutatott, műfaji meghatározása szerint jazz-operettje: ezt ásta elő csaknem kilencven évnyi szendergés után a Nagymező utcai teátrum. Lőrinczy Attila vezető dramaturg és Béres Attila rendező vágott bele az olvasottak alapján kétségkívül satnya-gyagya történet és szövegei leporolásába. Nem ismerem az alaplibrettót, de a 2016-os "leporolt" változat hasonlóképpen a satnya-gyagya kategóriában maradt. Fércmű lehetett mint a műfaj legtöbb -és a süllyesztőben emiatt is örökre eltűnt- alkotása és sajnos az is maradt. Nosztalgiázás nélkül az a véleményem, hogy a 21. században az igazi, kacagtató, szellemes humor terepe n e m az operett és a műfaj mai előadóinak döntő többsége sem arra szocializálódott/képeztetett, hogy zenés produkciók prózai párbeszédeiben viccelődve mulattassák a nagyérdeműt. Ha erre törekedtek a mai alkotók, törekvésük jóindulattal is vegyes, kevesebb jóindulattal hervasztó sikerűnek minősíthető. Lehet, hogy ők -mint egy interjúban olvasható- "rendkívül jól mulatva, nagyokat röhögve" írták át szinte a teljes szöveget, de túl sok színvonalas móka, kacagás nem kerekedett ki a mostani librettóból sem. Nagyobb baj, hogy -és ezt ki kell mondani- Kálmán Imre távolról s e m elsőrendű zenét írt, "közelről" pedig kimondottan másodvonalbeli, sok önismétléssel teli muzsikát hallunk, egyetlenegy árva, "fütyülhető" sláger nélkül, pedig ennek a műfajnak egyik éltető eleme, hogy legalább 1-2 dal első hallásra rögtön "beugorjék" a nézőnek és később is megmaradjon emlékezetében mint a mű zenei névjegye. Kálmán Imre kísérlete, a századforduló klasszikus operettjét -echte cigányzenekarral is súlyosbítva- csatáztatni a 20-as években Európába betörő amerikai dzsessz-szel, nem lett kifejezetten sikeres: a végeredmény egy zenei öszvér, cigányozós-magyarnótás-valceros Kálmán-operettnek halovány, de el- és lemarad a korszak feljövő honi szerzői, Ábrahám Pál és mások "tisztán" dzsesszes operettjei színvonalától is. Röviden: ebben a nem igazán ütős zenéjű és szinte eseménytelen darabban sem zeneileg sem "cselekményileg" messze n i n c s benne a csaknem háromórás játékidő, ez a második részben már különösen, hogy ne mondjam, fájón (...) érezhető. Mint oly sokszor: kevesebb több le(hete)tt volna. Mindehhez képest talán meglepőnek tűnhet, de a társulat színvonalas, jó előadást produkált, amelyben már két nappal a premier után is szinte minden a helyén van. A nyomasztó emlékű múlt nyári szegedi Álarcosbál után szinte szerethetőnek mondható Béres Attila rendezése. Némi napi aktualizálást, "kisvasutazást", "karvalytőkézést" és hasonlókat üveggyöngyként odahajít a közönségnek, de összességében látványos, költséget nem kímélő produkciót vagy még inkább: p a r ó d i á t rakott föl a sokat megélt deszkákra. Mert kétségünk ne legyen: paródiát látunk-hallunk, ez a mű nem is lehet más itt és most. Horesnyi Balázs díszletei közül, a szokásos pesti kávéház- és sylváriai hercegi palotasablon után üdítően hat a második rész (neo?) art decósra átrajzolt, az első részben még neorokokó palotabelsője. Pazarul mutatósak, hangsúlyosan parodisztikusak Velich Rita jelmezei: népiesch-magyarosch-sylváriásch-századfordulós meg húszasévekbeli-amerikás-dzsesszes, hol, mikor, ahogyan kell vagy legalábbis ahogy azt mi, Mórickák elképzeljük. Sokféle zenéhez sokféle koreográfia, sokféle koreográfiához sok koreográfus: Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Hajdu Anita klasszikus, dzsesszes és sztepptáncai mutatósak, ha nem is túl eredetiek... vajon lehet még "eredetit" produkálni? És milyen lenne az? A színház a legtöbb figurát kettős szereposztásban hozta ki. A vasárnap délutáni előadás igazi felfedezése számomra a fiatal Bordás Barbara volt mint Mary, az amerikai milliomoslány. Ő nem csupán lelépked ama kötelező lépcsősoron, elénekli számát majd két lépés valcer után kisétál. Szinte mindent tud, ami ehhez a szubrett-primadonnai szerephez szükséges: szépen énekel, jól táncol, jól mutat és bejátssza a színpadot. Profi alakítás. Homonnay Zsolt hangilag igen jó a herceg, Borisz szerepében, a sablonos duhaj-mihaszna-bonviván karakterrel színészileg ő sem tehetett csodát és hosszabb időre el is tűnik a darabból, hogy a fináléra aztán győztesen visszatérjen. Szendy Szilvi elmarad ismert és értékelt képességeitől, alakítása jelentős részét idősebb (másutt) színigazgató pályatársnője affektált hanghordozása utánzására fordítja, felejthetően. Igen halovány Laki Péter Bond(y) amúgy is "foghíjasan" megírt táncoskomikus szerepében: ezt a figurát jóval hangsúlyosabban kell színre vinni, hogy igazán észrevegyük. Kalocsai Zsuzsa kedvéért (mint anno Honthy kedvéért Cecíliát) alaposan felturbózták a nagyhercegnő szerepét és a szerző egy évvel korábbi Golden Dawn című művéből importáltak neki két szólószámot is. Szemmel láthatóan és véglegesen beérkezett a mamaszerepek világába és ez így van rendjén. Ebben a műfajban, ha nem is mindig szívesen, de előbb-utóbb elkerülhetetlenül egymásnak adják a "kilincset" a primadonnák. Ezt megint egyszer látjuk itt és most. Frissen kreált szerep Mary egyik barátnőjéé, Edith Rockefelleré, sajtóhírek szerint Szulák Andreának (és rajongóinak) akarván kedveskedni; előadásunkon váltótársa, Nádasi Veronika mutatkozott be, remek hangon, jó atmoszférát teremtve adta elő két, ugyancsak "kakukkfióka", más szereplő szólamából elcsent magánszámát. Jogosan köszöntötte őt virágcsokorral az előadás végén Lőrinczy György főigazgató, szavait átvéve mint "aranytorkú énekesnőt". Ottlik Ádám és Sipos Imre a hagyományos apaszerepeket hozta megbízhatóan, a népes szereplőgárda összes többi tagját most nem sorolnám föl. Bolba Tamás rutinos profizmussal vezette zenekarát és a kórust nyitánytól vasfüggönyig. Külön színfolt volt az egymással "csatázó" két színpadi zenekar, a cigányosch-magyarosch és a dzsesszes, utóbbit név szerint is meg kell említeni: Bársony Bálint dzsessz szaxofonos és együttese szinte külön életre kelt, amikor erre alkalma nyílt.

2642 Búbánat 2016-04-21 16:50:45 [Válasz erre: 2641 Búbánat 2016-04-21 16:49:33]
Holnap este új, Kálmán-bemutató az Operettszínházban! [url] http://www.operett.hu/cikkek/a-chicagoi-hercegno-egy-uj-sikertortenet-kezdete/1202; "A chicagói hercegnő egy új sikertörténet kezdete."[/url] + video Operett.hu, 2016-04-13 A chicagói hercegnő hangulatát idéző pesti bárba invitálta a Budapesti Operettszínház a sajtó képviselőit, hogy szemtanúi lehessenek Mary Lloyd amerikai milliárdosnő és Borisz Alex sylváriai nagyherceg első találkozásának. Kálmán Imre a műfaj keretein túlmutató, a klasszikus operett hangzást a dzsessz muzsikával és a magyar népzenével ötvöző műve nyolcvannyolc év után kerül ismét hazai színpadra Lőrinczy Attila új librettójával és dalszövegeivel. Premier április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

2641 Búbánat 2016-04-21 16:49:33 [Válasz erre: 2640 Búbánat 2016-04-13 10:58:40]
Párhuzamos interjú [url] http://www.operett.hu/cikkek/a-primadonnasag-belulrol-jon/1205; "A primadonnaság belülről jön" [/url] Operett.hu, 2016-04-19 „Egészen különleges helyzetbe került Kalocsai Zsuzsa és Szulák Andrea, a Budapesti Operettszínház két neves művésznője. Az április 22-én bemutatásra kerülő A chicagói hercegnő című operettben ugyanis az alkotók külön szerepet írtak számukra. Kalocsai Zsuzsa Lizaveta nagyhercegnőt formálja meg, Szulák Andrea Edith Rockefellerként tűnik fel. A két művésznővel arról beszélgetünk, milyen érzés, amikor valakiben így gondolkodik a színháza, mit gondolnak Kálmán e hazánkban 88 éve nem játszott művéről és a benne megjelenő újfajta zenei világról.”

2640 Búbánat 2016-04-13 10:58:40 [Válasz erre: 2625 Búbánat 2016-02-28 19:09:37]
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1201; Villanófényben - Lőrinczy Attila [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-04-04 Lőrinczy Attila író, drámaíró a Budapesti Operettszínház vezető dramaturgja. Az utóbbi néhány évben olyan nagy sikerű előadások szövegének gondozása, újraírása fűződik a nevéhez, mint az Amerikai komédia, az Én és a kisöcsém, vagy legutóbb a Marie Antoinette. Kilencven évvel a budapesti bemutatót követően, közel hét hónapos munkafolyamat eredményeként Kálmán Imre kevéssé ismert operettje, A chicagói hercegnő most az ő átiratában, az ő szövegeivel szólal meg az április 22-i premieren. „- A chicagói hercegnőt 1928-ban játszották először és utoljára Magyarországon. Mit gondolsz, mi lehet ennek az oka? - Az egyik ok talán az, hogy miközben remek a darab alapötlete és nagyszerű a zenéje, maga a libretto kicsit elnagyolt. A másik pedig, ami általánosságban elmondható, hogy a színházak nagyon kevés kockázatot vállalnak. A műsortervbe végül majdnem mindig a tuti sikerdarabok kerülnek. Ritka, amikor egy színház vállalja azt a rizikót, hogy valamit, ami nem annyira bizonyított és befutott, műsorára tűzzön. - Amikor az Operettszínház úgy döntött, bemutatja a darabot, hogyan fogtatok neki a munkának Béres Attilával? - Hát, először is el kell olvasni ugye, és akkor kiderül, mit nem értünk, mi az ami nem tetszik, és eszünkbe jut-e róla valami, amiről azt reméljük, hogy jobb lehet... A chicagói hercegnő már majdnem kilencven éves szöveg, és a nyelv talán még az embernél is gyorsabban öregszik. Teljesen természetes, hogy ma már más a vicces az izgalmas, a meglepő, mint 1928-ban. A darab alaphelyzete, hogy három excentrikus amerikai milliomosnő ellátogat Európába, és fogadást kötnek: ki tudja a lehető leglehetetlenebb dolgot megvenni. Egy pesti lokálban találkoznak egy fiktív balkáni ország, Sylvária nagyhercegével, aki igazi duhaj, múltba fordult, sírva vigadó, szentimentális és brutális karakter. Mi ebbe a kettősbe próbáltunk a mai eszünkkel alaposabban belegondolni. Milyen az, amikor egy olyan világ, ahol csak a pénz számít, vagy már az sem, találkozik egy nosztalgikus, dühödt indulatokkal és tesztoszteronnal telített férfivilággal. Erről elég sok minden jutott eszünkbe és egyik ötlet hozta a másikat. A dialógok kilencven százaléka új, az eredeti történet pedig felében-kétharmadában maradt meg.” „- A sajtónyilvános olvasópróbán elhangzott, hogy két színésznő számára külön szerep íródott. Ez mit jelent? - A színház vezetése azt kérte, hogy lehetőség szerint írjunk egy klasszikus nagy operett szerepet Kalocsai Zsuzsának, és tegyük picit hangsúlyosabbá az előadás dzsesszes vonalát egy másik női szerep beemelésével. Így született meg Edith Rockefeller figurája, akit Szulák Andrea és Nádasi Veronika kelt életre. […] - Dalokat is kaptak? - Természetesen. Kalocsai Zsuzsának egy 1930-as hollywoodi filmből, a Golden Dawn-ból választottunk két Kálmán Imre számot, amire írtam új strófákat, Szulák Andrea pedig az eredeti darabból kapott két dalt, a szituációkhoz illő új szövegekkel.” „. Béressel Attilával első alkalommal dolgoztok együtt. Hogyan zajlott a közös alkotási folyamat? - Rendkívül jól mulatva, nagyokat röhögve. Együtt ötleteltünk, aztán írtam, megint ötleteltünk, megint írtam. Valahogy így. Azért azt tudni kell, hogy hét hónapot eltöltöttem a példánnyal. Sokszor magamban azon mulatok, hogy az eredeti librettisták valószínűleg negyed ennyi idő alatt összedobták a szöveget a kávéházban. De hát én szöszörgős vagyok. És akárhányszor előveszem, mindig találok valamit: ott mégis egy szót ki kéne cserélni, ritmikailag valamit csinálni kellene. Úgyhogy ez a "befejezni nem lehet, csak abbahagyni" tipikus esete.” […] „- Rendszeresen bejársz a próbákra és alakítod a szöveget, annak megfelelően, hogy a színészek vagy Attila milyen változtatást igényel? - Nem vagyok ott minden próbán. De mindig izgalmas, hogy működik, vagy épp nem működik a leírt szöveg. Színházi gyerek vagyok, nem papírszerző. Az olvasópróbán is elmondtam a színészeknek, hogy nem védelmezem lángpallossal a szövegemet, ha bárki jobbat mond, mint amit én kitaláltam, azt fel fogom ismerni, és boldogan elfogadom. És sokszor mondanak is. - Törekedtetek arra, hogy amellett, hogy az operett hagyományainak megfelelően vicces, humoros, szerelmes előadásnak legyen valami megfogalmazható üzenete is? - Nem szeretem az üzenet szót, de hogy szól valamiről, azt nagyon remélem. Két szélsőségesen különböző, beteg és nevetséges világról beszél. Az egyik oldalon konzumidiotizmus mámora és a pénz mindent felülíró hatalma, a másik oldalon pedig a nosztalgikus, patetikus, múltba révedő, szenvedély vezérelte téboly. Finoman fogalmazva, egyik sem igazán jó. Ha muszáj, ezt még üzenetnek is merném nevezni.”

2639 Búbánat 2016-04-05 15:46:50 [Válasz erre: 2638 Siegfried 2016-04-04 23:27:33]
Kérdésedre válaszolom: Gárday Gábor látható a képeken Falke szerepében.

2638 Siegfried 2016-04-04 23:27:33
Ezeken a képeken ki látható Falke szerepében? [url]http://www.jegy.hu/program/j-strauss-a-denever-die-fledermaus-17834?lang=hu;http://www.jegy.hu/program/j-strauss-a-denever-die-fledermaus-17834?lang=hu[/url]

2637 Búbánat 2016-03-28 13:08:07
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/03/27/te_nem_jatszod_te_eled_a_szerepet/; „Te nem játszod, te éled a szerepet!” – Rost Andrea-interjú [/url] BELINSZKY ANNA, FIDELIO.HU, 2016.03.27. 08:20 „Honnan ered mindaz a tapasztalat, amit az előadó a színpadon megjelenít? Miért kell teljességgel megélni, és miért nem elég csak eljátszani egy szerepet? Hogyan érnek össze a különböző zenei utak, és alkotnak egységet a különböző műfajok egy operaénekesnő életében? Rost Andreával a Csárdáskirálynőről, Japánról, a Székelyfonóról és Andor Éva újra megtalált üzenetéről is beszélgettünk.” „Amikor legutóbb beszélgettünk, még csak készültél a Csárdáskirálynőre, amelynek azóta többször is énekeltél Bécsben. Milyen tapasztalataid voltak a darabbal? - Maga a szerep nagyon izgalmas volt, és először talán ijesztő is, annyira más. Nem voltam még operettdíva, most mégis egyszerre táncoltam, énekeltem, szöveget mondtam – és mindezt ráadásul nem az anyanyelvemen. Nehéz feladat volt, amivel meg kellett szenvednem, de rengeteget tanultam vele, és borzasztóan élveztem a végére. Nagyon boldog voltam, mikor egy osztrák kollégám – aki Feri bácsit játszotta – a premieren megfogta az arcomat a takarásban, és ezt mondta: „Te nem játszod ezt a szerepet, te vagy a Csárdáskirálynő! Te nem játszod, hanem éled a szerepet!” Ez hatalmas dicséret volt, és inspiráló is arra nézve, hogy jó, amit csinálok, és valóban érződik az, mennyire benne vagyok, és mennyire élvezem az előadást.”

2636 Búbánat 2016-03-28 12:58:06
„A Csárdáskirálynő Indiában énekel” FIDELIO/MTI, 2016.03.23. 10:14 „India második legnagyobb metropoliszában, Delhiben ér véget a Budapesti Operettszínház Csárdáskirálynő-turnéja. Az operett századik születésnapját ünnepli, ez alkalomból a Balassi Intézet négy európai és egy ázsiai városban mutatta be Kálmán Imre művének zenei keresztmetszetét. A turné utolsó állomásán az indiai fővárosban március 23-án Fischl Mónika, Dancs Annamari, Vadász Dániel és Peller Károly lép színpadra az India Habitat Center koncerttermében.”

2635 Búbánat 2016-03-19 14:53:40
[url] http://www.operett.hu/cikkek/dal-a-tortan/1196; „Dal a tortán” [/url] Operettszínhaz.hu, 2016-03-17 "Kerényi Miklós Máté, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja március 15-én ünnepli születésnapját. Az idei ünnep azonban a szokásosnál is különlegesebb, a művész ugyanis most töltötte be harmincharmadik életévét. A nagy nap előestéjén, március 14-én tartotta meg élete első önálló koncertjét Dal a tortán címmel az Operettszínházban, ahol kollégái és művészbarátai társaságában teltház előtt, hatalmas sikert aratva énekelte el kedvenc dalait."

2634 Búbánat 2016-03-13 17:08:12
Mostanában hétről-hétre, minden vasárnap este 20 órától láthatjuk a Duna World csatornán az Operett.hu című nyolcrészes – egyenként 60 perces - magyar operettfilm-sorozatot (2002) Ma este éppen a 3. rész kerül ismét műsorra. Ideírom mind a nyolc résznek a tartalmát: Rendező: Horváth Péter Forgatókönyvíró: Horváth Péter Operatőr: Markert Károly Állandó közreműködők: Helyey László, Harkányi Endre, Leblanc Győző, Bardóczy Attila, kOszvald Marika, Molnár Piroska, Maszlay István 1. rész: Kis Orpheustól a "nagy" Orpheusig 1792-ben egy operett társulat próbál, a forradalmi járőr letartóztatja őket. Így indul a történet, amelyben évődő riportok, archív bejátszások, Rátonyi interjú váltják egymást. Végül a színészek 100 évvel később előadnak egy zenés jelenetet: Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjéből. A Horváth Péter rendezésében készülő sorozat - Rátonyi Róbert zseniális könyvét használva sorvezetőül - képernyőre varázsolja a műfaj születésének körülményeit, fejlődésének nagy állomásait, körülrajongott vagy lesajnált szerzőit, sztárjait, ismert és ismeretlen gyöngyszemeit, dallamai, táncait, nagy előadásait. 2. rész: Jacques Offenbach 1819-ben született Jacques Offenbach, az operett műfajának megteremtője. A Második Császárság idején III. Napóleon Franciaországában több színház, több lokál, és több bordélyház működött, mint Európa összes más országában együttvéve. A züllés és ragyogás, a határtalan nyomor és a határtalan gazdagság finoman szólva is ellentmondásos közegében élt és alkotott ez a zseniális zeneszerző, aki halhatatlan darabjaival egyszerre szolgálta és szapulta a "fennálló társadalmi viszonyokat". Életművének legszebb darabjai - mint az Orfeusz az alvilágban, vagy a Szép Heléna - nem csak az operett történetétől elválaszthatatlanok, de mind a mai napig sikert sikerre halmoznak a világ zenés színházaiban. 3. rész: Offenbach Magyarországon Ezernyolcszázhatvan. A magyar nyelvű színház ádáz harcot folytat a pesti német teátrumokkal. A népszínművek sikerének köszönhetően már-már a magyar múzsa javára dől el a küzdelem, amikor a németek váratlan segítséget kapnak - Offenbachtól. Egy évvel később kénytelen-kelletlen a Nemzeti Színház is műsorra tűz egy operettet. Operett-történeti sorozatunk harmadik adása az 1800-as évek második felébe kalauzolja a nézőket. Részleteket láthatnak - többek között - egy nálunk több mint száz éve nem játszott operettből. A Dunanan apó és fia utazása című Offenbach mű főszerepét Rózsa György játssza... A műsor vendége, Szinetár Miklós az operett-játszás színész-hagyományairól mesél Szerednyey Bélának, és a közönségnek... 4. rész: Offenbach riválisai Offenbach sikerén felbuzdulva a XIX. század derekán más szerzők is szívesen fordultak az egyre népszerűbbé váló új műfaj, az operett felé. A korabeli Párizsban aratott első sikereit Lecocq, Hervé és Planquette. Mind a mai napig sikeres operettjeikből láthatunk részleteket, miközben a két műsorvezető továbbfolytatja vitáját az operettről. A vita nevében Szerednyey Béla elénekli és eltáncolja Bóni gróf belépőjét a Csárdáskirálynőből. Befejezésül Ifj. Johann Strauss Denevér című művéből csendül fel az egyik melódia. A Horváth Péter rendezésében készülő sorozat - Rátonyi Róbert zseniális könyvét használva sorvezetőül - képernyőre varázsolja a műfaj születésének körülményeit, fejlődésének nagy állomásait, körülrajongott vagy lesajnált szerzőit, sztárjait, ismert és ismeretlen gyöngyszemeit, dallamai, táncait, nagy előadásait. 5. rész: A király csókjától a Dobostortáig Berczik Árpád író, miniszteri tanácsos (Maszlay István játssza) és Huber Károly karnagy 1875-ben megírták az első magyar operettet. A király csókját a Népszínház mutatta be. A kisoperett keresztmetszetét kiváló művészek tolmácsolásában láthatják. Sáfár Mónika, Miller Zoltán, Földes Tamás, Helyey László, Bardóczy Attila és Mikó István felszabadultan komédiáznak (és persze énekelnek) az iróniától csöppet sem mentes műben. Az első magyar operett párjaként az (eleddig) utolsó magyar operettből - Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza: Dobostorta című művéből - láthatunk (archív) részleteket. Rózsa György örökké vitatkozó, opponens műsorvezető-párja ezúttal a népszerű gitáros-énekes: Gerendás Péter. 6. rész: Nemzet Csalogánya Operett-történeti sorozatunk hatodik részében Blaha Lujzára emlékezünk. Megelevenednek élettörténetének különös, megindító eseményei, részletek hangzanak fel kedves operett-szerepeiből, valamint bepillantást nyerhetünk Tóth Ede: A falu rossza című népszínművének Paulay Ede vezette (rekonstruált) próbájába. Blaha Lujzát Szóka Júlia és Rátonyi Kriszti személyesíti meg, a többi szerepben Crespo Rodrigót, Helyey Lászlót, Maszlay Istvánt, Mikó Istvánt, Papp Jánost és Vándor Évát láthatják a kedves nézők. A műsor meghívott vendége: Batta András zenetörténész. 7. rész: Bécsi operett A tizenkilencedik század második felében született és tört sikerre a bécsi operett. Franz Suppé, Karl Millöcker, ifj. Johann Strauss és Carl Zeller áradóan dallamgazdag muzsikája meghódította egész Európát. Az ő élettörténetük néhány izgalmas vagy éppen mulatságos fordulatával ismerkedhetünk meg az operett műfajáért töretlenül lelkesedő Rózsa György, és a kissé szkeptikus Gerendás Péter vezette műsor során. Természetesen nem maradnak el a világhírű dallamok, számos nagyszerű operett-részlet színesíti az operett történetét bemutató játékot. 8. rész: Ellopott operett Az angol operettről keveset tudunk, pedig az angol mestereknek köszönhetjük, hogy a tánc az operett elengedhetetlen kellékévé vált. Evva Lajos, a Népszínház egykori igazgatója kalandos körülmények közt lopatta el Sullivan angol zeneszerző nagysikerű operettjének, a Mikádónak szövegkönyvét és partitúráját, hogy nem sokkal a szigetországi bemutató után nálunk is színre kerülhessen a darab. Sullivan mellett Sidney Jones is sikeres operetteket komponált. Az ő kettejük európai térhódításának idején tűnt fel a magyar operettszínpad halhatatlan ifjú primadonnája: Fedák Sári...

2633 Búbánat 2016-03-11 12:19:03 [Válasz erre: 2630 Búbánat 2016-03-10 10:16:36]
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel. Karczag György „A rendező munkájához” tanulmányában továbbiakban a „Valahol Délen” operett három felvonásának kiemelkedőbb jeleneteit, a szereplők jellemeit veszi sorra, részletesen elemzi; ezek hosszadalmas – bár tartalmasan érdekes – leírások, melyeket a szövegkönyv kísérőfüzetéből nem szükséges idemásolnom a darab megértéséhez, feleslegesnek tartom - hiszen az operett tartalmáról, mondanivalójáról, szövegéről, zenei nyelvezetéről készült írásokat már ismertettem, ezekből is elégséges képet alkothatunk arról, milyen nagyszerű zene és szöveg a Kemény Egon-Tabi László- Erdődy János megírta zenés színpadi alkotás; tehát, amit erről az operettről nagy vonalakban tudni érdemes – Rátonyi Róbert „Operett” könyvében megírt, személyes vonatkozású visszaemlékezéseit is ideértve -, az eddigiekben áttekintést adtam. Befejezésül még egy részt kívánok Karczag György tanulmányának szövegéből idézni - amit a darab díszleteiről ír: „Az I. felvonásban Gál Mihály volt budapesti textilkereskedő ’Magyar Csárda’ elnevezésű mulatójában, egy dél-amerikai kikötővárosba vagyunk. A bútorokon, berendezésen a pincérek és pincérlányok ruháján első pillanatban látni lehet, hogy a 20 éve kivándorolt Gál kitűnő üzletember, aki ügyesen egyezteti össze a Magyarországról elterjedt külföldi elképzeléseket a helyi ízléssel. Erről tanúskodik a tulipános zongora, a falakon világító kulacsok, az ál-gémeskút, melynek vödrében perzsgősüvegek hűtőznek. Mindez azonban nem visszataszító, - sőt első percben kellemes bárhangulatot idéz -, egyszerűen csak kedvesen hamis, és ezzel a magyar nézőt derűs kis mosolyra fakasztja. Fentieknek felel meg a mulató személyzetének egyenruhája is. A pincérek magyaros ’operetthuszár’ ruhában szolgálnak fel, zsinóros dolmányuk alatt azonban szélesen buggyan ki a spanyolos selyem derékkendő. A pincérlányok (mixernő) ruhája is bő szoknya, babos blúz, - flitteres melltartóval. A II. felvonás színpadkép az előkelő Mirandola szálló teraszra nyíló társalgóját ábrázolja, gyönyörű kilátással a tengerre, a kikötő házaira. A berendezésnél hagyjunk minél tágabb helyet az ott folyó produkciókhoz szükséges szabad mozgásra. A III. felvonás berendezésénél, kerti bútorainál is az első felvonás díszleténél elmondottak érvényesülnek. (Lásd mellékelt díszletrajzokat.)” A szöveg közé illesztve, illusztrációként, ott találjuk a szereplők rajzát, ruházatuknak részletes leírását (színpadi viselet). VÉGE A Színházi adattárból kimásoltam ide a színlapot: Produkciós cím: Valahol délen... Bemutató dátuma: 1956.03.30 Társulat: Fővárosi Operettszínház Színház: Fővárosi Operettszínház Szerző: Tabi László Zeneszerző: Kemény Egon Maros Rudolf (A II. felvonás magyar tánc-szvit zenéje M.R. feldolgozása) Dalszövegíró: Erdődy János Szereposztás: Péteri: Borvető János (szerepkettőzés) Péteri: Homm Pál (szerepkettőzés) Anna: Petress Zsuzsa Bodzás: Hadics László Krizsán bácsi: Peti Sándor Jutka: Gaál Éva m. v. Bandi: Csizmadia László Főpincér: Heltai Andor Pincérlány: Szécsy Vilma Lolita: Mezey Mária Gonzales: Sennyei Vera m. v. Rodrigo: Rátonyi Róbert Gál, mulatótulajdonos: Balázs István Serna, újságíró: Antalffy József Első detektív: Ferencz László Második detektív: Romhányi Rudolf Szállodatitkár: Szabó László Öregúr: Bihary László Rendező: Székely György, dr. Karmester: Bródy Tamás; Bánfalvy Miklós Koreográfus: Roboz Ágnes; Rimóczy Viola Díszlettervező: Fülöp Zoltán Jelmeztervező: Márk Tivadar Horányi Mária (asszisztens) Kritikák: Színház és Filmművészet 1956. 5. sz. Gy. M. Táncművészet 1956. 5. sz. Gera Mihály Esti Budapest 1956. 96. sz. Révai István Színház és Mozi 1956. 14. sz. Vígh Jenő Színház és Mozi 1956. 18. sz. Nyerges Ágnes

2632 Búbánat 2016-03-11 12:12:38 [Válasz erre: 2631 IVA 2016-03-11 03:44:29]
Nagyon jó!!! Köszönöm.

2631 IVA 2016-03-11 03:44:29
[url]https://www.youtube.com/watch?v=u2coAL76_dU;Egy operettrészlet[/url] és [url]https://www.youtube.com/watch?v=nidDR8JRR-4;egy flashmob-változat[/url] annak témájára.

2630 Búbánat 2016-03-10 10:16:36 [Válasz erre: 2626 Búbánat 2016-03-06 21:57:29]
Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonata és külön tartozékként a teljes librettó együtt, egy kötetben - 1956-ban jelent meg a Zeneműkiadónál. Megemlítendő, hogy a szövegkönyv elején két szöveges elemzés foglalkozik a művel. A következőkben Karczag György terjedelmes elemzésével ismertetem meg a fórum olvasóit: „A rendező munkájához” A „Valahol Délen” mozgalmas cselekménye Dél-Amerikába visz bennünket, az ottani tropikus éghajlat spanyol eredetű, egzaltált, túlzásokra hajlamos emberei közé. Dél-Amerika népe a mi mértékünkkel mérve túlzó az életfelfogásában, a szerelemben, a féltékenységben, határtalan élnivágyásában. Ezt a légkört állítja szembe a darab az egyenes magyar gondolkodással, a magyar összetartozás hazafias érzésével. Találkozunk künn egy kis magyar kolóniával: a volt budapesti textilkereskedővel, aki itt a „Magyar csárda” tulajdonosa lett. Nála dolgozik mint szakács az öreg magyar, - Krizsán bácsi, aki már 30 éve él az idegen világ kenyerén. Szíve haza húzná; de kora és spanyol családja ott tartja a lázasan lüktető dél-amerikai kikötővárosban. Itt találjuk Péteri György zeneszerzőt is, darabunk főhősét. Komoly, tehetséges muzsikus, aki mint katona került külföldre, mikor a német ls az általuk kikényszerített magyar csapatok menekültek a győztes szovjet hadsereg elől. Péterinek rossz sora van, önérzetes jellemével itt nem tud érvényesülni. Darabunk cselekménye napjainkban játszódik, és a ma élő emberekhez szól, elsősorban magyarokhoz, itthon és idegenben élő magyarokhoz egyaránt. Mondanivalója az egyik legemberibb érzés és legkínzóbb fájdalom: a honvágy körül csoportosul. Egyszerű történet keretében, minden túlzás nélkül mutatja be, mi a sorsa az idegenben élő magyarnak. Azokhoz szól, aki ma is azt képzelik, hogy nyugaton a paradicsom gyönyörei várnak rájuk és azokhoz, akik már keserves tapasztalatokat szereztek ezekből a „gyönyörűségekből”. Ez utóbbiaknak ezt üzeni: ha gyötör benneteket a honvágy, ha itthon becsületesek voltatok és ma is azok vagytok, - ne féljetek belátni tévedésteket! Ha becsületesen akartok dolgozni, - itthon a helyetek! Ez a darab legfőbb mondanivalója, a cselekmény gerince. Ennek kell legjobban érvényesülnie a rendezésben is, de sohasem túlhangsúlyozva, sohasem „szavalva”, mert akkor éppen ellenkező hatást érünk el. Amikor Krizsán bácsi, vagy Péteri a honvágyról beszél, egyszerűen, halkan, őszintén szóljon arról, ami a legjobban fáj. Amikor Anna, Lolitának – beszélgetésük végén – azt mondja: „én végtelenül sajnálom önt, asszonyom” – éreznünk kell, hogy nemcsak a tehetetlenül vergődő, szerelemféltő nőt sajnálja, hanem a hazátlant is. Kényes részei ezek a darabnak, és a rendező akkor oldotta meg jól feladatát, ha a néző azt is megérti, amit a színész nem mond ki. (folytatom)

2629 Búbánat 2016-03-09 11:24:27 [Válasz erre: 2628 Búbánat 2016-03-08 16:45:38]
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom és befejezem ennek az írásnak ismertetését: A 3. kép első száma Anna és Péteri nagy duettje („Két szívet ért a láng…”) mely a nyitánynak is nagyhatású, logikus befejezését képezi. A duett halk hegedűszólóval kezdődik, melynek finom lírája, magyar melódiája Péteri visszaemlékezéseit kíséri. Kisfiú és tanulókoráról beszél és Annában látja hazavágyódásának célját, útját. E szám az énekesek által mint a mű egy központi csúcsa adandó elő. Lassú, felfokozott szenvedély értesse meg a hallgatóval, hogy Péterinek megnyílt az útja hazafelé és ezt a beteljesült álmát, telve boldogsággal Annával együtt akarja megtenni. Most Jutka, a tűzről pattant kis magyar lány és Rodrigo táncduettjével találkozunk. („Még nincsen senkim sem…”) Kedvesen könnyű, játékos szám, mely az operett egyik legnépszerűbb számaként futott ki. A II. felvonás fináléja melodrámával kezdődik. Az izgatott zenére, a zenei futamokra egy-egy rikkancs jelenik meg. Melodráma, mely alatt Bodzás olvassa a lapot. Az együttes tagjainak kara sürgeti Bodzást az indulásra. Bodzás általános felháborodás közepette, halk zenére felolvassa a cikket. Péteri megjelenik; de elutasítólag fogadják. Bodzás és Péteri duettje, a „Valahol Délen” motívumára épült fel. Zenei szünet alatt érkezik Anna; megdöbbenve olvassa az újságot, - egy pillanatig ő is kételkedik a fiúban. Lolita megjelenik a bolero motívumaitól kísérve. Mikor Péteri kirohan, kis szünet után, függöny-lemenetelre felhangzik a „Két szívet ért a láng” fájdalmasan zengő néhány taktusa. A III. felvonás előtti közzenéül a könnyű, pajzán dallamú Jutka-Rodrigo duett van elhelyezve. Krizsán bácsi megható magyaros magánszámában a III. felvonás elején elrontott életét panaszolja („Úgy arattam, ahogy magam vetettem…”) Ezt követi Gonzales és két detektívjének groteszk bevonulási zenéje, melyet a pillanatnyi szent béke helyreállása után Gonzales és Rodrigo paso-doble, tangó és nászindulóval tréfásan összedolgozott reminiscenciája követ. A III. felvonás fináléját az Erkel együttes megható produkciója képezi, mikor Péteri kibékítésére teljes karletétben eléneklik a „Valahol Délen” dalt. Péter meghatottan indul 10 évi távollét után Annával és barátaival régi hazája felé, honfitársai közé, hogy érezve a magyar rónák mágneses, szent tüzét, élhessen a magyar népért, Annáért és a zenéjéért… VÉGE Folytatni fogom a másik, Karczag György bevezető írásának ismertetésével: "A RENDEZŐ MUNKÁJÁHOZ" - mely az előbbi íráshoz hasonlóan ugyancsak a Valahol Délen szövegkönyvét vezeti fel az ének-zongora kivonat mellékletében.

2628 Búbánat 2016-03-08 16:45:38 [Válasz erre: 2627 Búbánat 2016-03-07 11:56:57]
A „Valahol Délen” zenei tükre – írta Andor Zsigmond (Kemény Egon - Tabi László – Erdődy János Valahol Délen c. operettjének ének-zongora kivonatát és a teljes librettót is tartalmazó kiadvány mellékletét képező két szöveges elemzése közül a második (Zeneműkiadó, 1956) Folytatom az írás ismertetését: A II. felvonásban vagyunk, a Mirandola szálló teraszán. Gonzales és Rodrigo tangó-duettje („Légy enyém”) ugyanazon jellemző színekkel adandó elő, amelyek e két embertípus karakterét alkotják. Hol szerelem, hol veszekedés, hol veszekedés, hol szerelem; a szituációk pillanatonként változnak. A zene ízig-vérig spanyol, buja, színes dallama és ritmusa által a vita itt inkább kedves, meleg erotikává alakul, mely hol közelebb hozza, hol taszítja egymástól a veszekedésében is kacagtató emberpárt. Épp azért a tangó táncrésze is humoros játékká alakul. Előadása a szám részletes, pontos tanulmányozása útján elérendő biztos szólamvezetést, ritmusérzéket kíván. Anna és Bodzás hangulatos duettje („Egy szót se szólj…”) tulajdonképpen Bodzás részéről búcsú a szerelmétől, Anna részéről pedig finom, sajnálkozó baráti vigasz. E duett Kemény Egon egyik legszebb száma. Finom, hangulatos dallamvezetése, eredeti harmonizálása, a szöveggel való egybeforrottsága zeneirodalmunk maradandó értékévé teszik. Péteri és Anna következő duettjében („Árván vártam…”) Péteri kiönti szívét Anna előtt: „Nekem tíz éve sem otthonom, se hazám…” A lassú, magyaros keringő szép, meleg dallamában a két szív összeforr. Anna vigasztaló szavai („Rád süt a nap, el is oszlik a sötét árnyék…”) új életet, öntudatot, a valahová tartozás érzetét keltik a fiúban és a szám végén Anna távozása után, annak szerelme birtokában, boldogan, szerelmesen énekli: „Árván vártam, és valaki rám talált”. Ismét Gonzales és Rodrigo hisztérikus vitatkozásain kacagunk. Jelenleg egymás kikészítésének megfelelő terrénumnak a paso-doble műfaját választják. („Tőled a fejem szédülhet”) Groteszken ritmikus tánc-duett, melynek énekrésze után a számot a refrain halk zenéjére humoros némajáték fejezi be. Előadása biztos ritmusérzéket és ének közben nagy mozgékonyságot és fölényes színjátékot követel. Lolita és Péteri nagyjelenete után a kocka el van vetve… Lolita egyedül marad, táskájából kiesik a fénykép… a szerető képe… És így kezdődik az elhagyott asszony dala a képhez, a kedves képéhez… („Fénykép, ajándék volt…”) Poétikus, mély szöveg, zenével tökéletesen aláfestve. Nincs ember, ki e szám hatása alól ki tudná magát vonni. Midőn Lolita a sajtónak adott hazug adataival pellengérre állítja Péterit, a függöny lemenetelekor ismét a bolerót, Lolita főszámát halljuk felcsendülni, a nő fékezhetetlen bosszúvágyát illusztrálva. Ez mint közzene is folytatódik és befejező taktusára indul a 2. kép. A sajtóbemutató már folyik. A Magyar Együttes bemutatja „Magyar Táncjáték” című főszámát, mely balettpantomime-szerűen egy falusi történést mutat be. Két szerelmes pár históriája zajlik le előttünk, szerelemmel, csalódással, intrikával, katonatoborzással, kibéküléssel tarkítva. A kísérő, korhű tánczene, elejétől végéig ízig-vérig magyar. Péteri új szerzeményének bemutatása következik. Péteri ül a zongoránál. Lolita énekli a slow-foxra és foxtrotra átdolgozott számot, melynek szövege is új: „Valahol Délen, ezen a tájon, Dobog a szív, tüzes a vér…” Lolita éneke után elmegy; pillanatnyi szünet után felhangzik a „Valahol Délen” konga változata, melyre már a vendégsereg táncol a kép végéig. A függöny lemenetele után attacca hangzik fel a „Valahol Délen” ragyogó színekkel festett, komoly nagyzenekari változata, mintegy illusztrálva Péteri valódi zeneszerzői álmát, a dalnak általa eredetileg zeneképnek is elképzelt feldolgozását. (Folytatom.)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.