2287 Búbánat 2014-12-28 10:58:39 [Válasz erre: 2286 Haandel 2014-12-28 09:04:59]
Live aus Dresden: Silvesterkonzert - Die Csárdásfürstin So 28.12. 22:00 - 00:00 Unitel Classica TV Konzert, 120 Min. • Erinnerung aktivieren • Sendung in Kalender eintragen Aus der Semperoper Dresden. Anna Netrebko (Sylva Varescu), Juan Diego Flórez (Edwin Ronald von und zu Lippert-Weylersheim), Christina Landshamer (Komtesse Stasi), Pavol Breslik (Graf Boni Káncsiánu), Sächsischer Staatsopernchor, Staatskapelle Dresden, Leitung: Christian Thielemann. Das Silvesterkonzert der Staatskapelle mit ihrem Chefdirigenten hat sich zu einer kleinen, feinen Tradition entwickelt. Zum fünften Mal in Folge lassen er und seine Musiker das alte Jahr schwungvoll ausklingen, diesmal mit Emmerich Kálmáns beliebter Operette 'Die Csárdásfürstin'. (Senderinfo)
Live aus Dresden: Silvesterkonzert - Die Csárdásfürstin So 28.12. 22:00 - 00:00 Unitel Classica TV Konzert, 120 Min. • Erinnerung aktivieren • Sendung in Kalender eintragen Aus der Semperoper Dresden. Anna Netrebko (Sylva Varescu), Juan Diego Flórez (Edwin Ronald von und zu Lippert-Weylersheim), Christina Landshamer (Komtesse Stasi), Pavol Breslik (Graf Boni Káncsiánu), Sächsischer Staatsopernchor, Staatskapelle Dresden, Leitung: Christian Thielemann. Das Silvesterkonzert der Staatskapelle mit ihrem Chefdirigenten hat sich zu einer kleinen, feinen Tradition entwickelt. Zum fünften Mal in Folge lassen er und seine Musiker das alte Jahr schwungvoll ausklingen, diesmal mit Emmerich Kálmáns beliebter Operette 'Die Csárdásfürstin'. (Senderinfo)
2286 Haandel 2014-12-28 09:04:59
[url]http://www.staatskapelle-dresden.de/index.php?id=57289;Emmerich Kálmán: »Die Csárdásfürstin«[/url] 28.12.2014 | 22:00 | ZDF / ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan) Dec. 29, 2014 | 8 p.m. | [url]http://www.medici.tv/#!/new-years-eve-concert-staatskapelle-dresden-anna-netrebko-juan-diego-florez; medici.tv[/url] Christian Thielemann DIRIGENT Anna Netrebko SYLVA VARESCU Juan Diego Flórez EDWIN RONALD VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Christina Landshamer KOMTESSE STASI Pavol Breslik GRAF BONI KÁNCSIÁNU Sebastian Wartig FERI VON KEREKES Bernd Zettisch FÜRST LEOPOLD MARIA VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Sächsischer Staatsopernchor Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/fileadmin/home/pdf/proghefte/2014_15/Sonderkonzert_Silvester_2014.pdf;Programmheft[/url]
[url]http://www.staatskapelle-dresden.de/index.php?id=57289;Emmerich Kálmán: »Die Csárdásfürstin«[/url] 28.12.2014 | 22:00 | ZDF / ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan) Dec. 29, 2014 | 8 p.m. | [url]http://www.medici.tv/#!/new-years-eve-concert-staatskapelle-dresden-anna-netrebko-juan-diego-florez; medici.tv[/url] Christian Thielemann DIRIGENT Anna Netrebko SYLVA VARESCU Juan Diego Flórez EDWIN RONALD VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Christina Landshamer KOMTESSE STASI Pavol Breslik GRAF BONI KÁNCSIÁNU Sebastian Wartig FERI VON KEREKES Bernd Zettisch FÜRST LEOPOLD MARIA VON UND ZU LIPPERT-WEYLERSHEIM Sächsischer Staatsopernchor Dresden [url]http://www.staatskapelle-dresden.de/fileadmin/home/pdf/proghefte/2014_15/Sonderkonzert_Silvester_2014.pdf;Programmheft[/url]
2285 Haandel 2014-12-27 09:00:40
Temas de música - [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/temas-musica-hungria-apocalipsis-cantabile-capitulo-7-22-11-14/2870603/;Hungría: un Apocalipsis cantabile.[/url] Capítulo 7º 22/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio) Lehár y Kálmán: estos dos compositores húngaros destacaron en el género de la opereta en su “especialidad vienesa”. La opereta es en este caso celebración de la persistencia del Antiguo Régimen. Entre el estreno de Amor gitano (Lehár, 1910) y el de la versión definitiva de El país de las sonrisas (1929) han transcurrido dos décadas en las que se ha acentuado el Apocalipsis húngaro. Opereta: F. Lehár, Imre Kálmán. LEHÁR: Zigeunerliebe (selec.) 1910. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Hamburgo. Dir.: W. Stephan. KÁLMÁN: Der Zigeunerprimas (selec.) 1912. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Colonia. Dir.: F. Marszalek. KÁLMÁN: Gräfin Mariza. 1924. Soli, RIAS: Hunterhaltungsorchester de Berlín dir por Hans Carste. LEHÁR: Der Land des Lächelns. 1923 / 1929. E. Schwarzkopf, N. Gedda, E. Kunz, E. Loose, O. Kraus, O. Philharmonia. Dir.: O. Ackermann. [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/;Capítulo 1º- Capítulo 10º[/url] (01/11/2014 -30/11/2014)
Temas de música - [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/temas-musica-hungria-apocalipsis-cantabile-capitulo-7-22-11-14/2870603/;Hungría: un Apocalipsis cantabile.[/url] Capítulo 7º 22/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio) Lehár y Kálmán: estos dos compositores húngaros destacaron en el género de la opereta en su “especialidad vienesa”. La opereta es en este caso celebración de la persistencia del Antiguo Régimen. Entre el estreno de Amor gitano (Lehár, 1910) y el de la versión definitiva de El país de las sonrisas (1929) han transcurrido dos décadas en las que se ha acentuado el Apocalipsis húngaro. Opereta: F. Lehár, Imre Kálmán. LEHÁR: Zigeunerliebe (selec.) 1910. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Hamburgo. Dir.: W. Stephan. KÁLMÁN: Der Zigeunerprimas (selec.) 1912. Soli, Coro y Orq. de la Radio de Colonia. Dir.: F. Marszalek. KÁLMÁN: Gräfin Mariza. 1924. Soli, RIAS: Hunterhaltungsorchester de Berlín dir por Hans Carste. LEHÁR: Der Land des Lächelns. 1923 / 1929. E. Schwarzkopf, N. Gedda, E. Kunz, E. Loose, O. Kraus, O. Philharmonia. Dir.: O. Ackermann. [url]http://www.rtve.es/alacarta/audios/temas-de-musica/;Capítulo 1º- Capítulo 10º[/url] (01/11/2014 -30/11/2014)
2284 Búbánat 2014-12-26 17:21:36 [Válasz erre: 2283 Haandel 2014-12-26 13:54:07]
Köszönöm, megpróbálkozom a Hangtárat igénybe venni!
Köszönöm, megpróbálkozom a Hangtárat igénybe venni!
2283 Haandel 2014-12-26 13:54:07 [Válasz erre: 2282 Búbánat 2014-12-26 12:18:39]
[url]http://oe1.orf.at/programm;Ö1 Webradio[/url] → Live [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Live[/url] Ö1 Hangtár → 7 Tage Ö1
[url]http://oe1.orf.at/programm;Ö1 Webradio[/url] → Live [url]http://oe1.orf.at/konsole?show=live;Live[/url] Ö1 Hangtár → 7 Tage Ö1
2282 Búbánat 2014-12-26 12:18:39 [Válasz erre: 2281 Haandel 2014-12-26 09:07:45]
Sajnos, az ORF csatornákat nem tudom venni, így marad nekem Huszka Bob hercege (Keleti Márton színes magyar operettfilmje) a Duna TV-ben, 14.55-16.20 között...
Sajnos, az ORF csatornákat nem tudom venni, így marad nekem Huszka Bob hercege (Keleti Márton színes magyar operettfilmje) a Duna TV-ben, 14.55-16.20 között...
2281 Haandel 2014-12-26 09:07:45
"Tenorissimo": [url]http://oe1.orf.at/programm/392910;Jonas Kaufmann, Piotr Beczala und Klaus Florian Vogt im Reich der Operette.[/url] Freitag 26. Dezember 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Richard Tauber, Robert Stolz, Eduard Künneke, Paul Abraham, u.a.
"Tenorissimo": [url]http://oe1.orf.at/programm/392910;Jonas Kaufmann, Piotr Beczala und Klaus Florian Vogt im Reich der Operette.[/url] Freitag 26. Dezember 2014 | 15:05 – 16:00 | Ö1 Ausschnitte aus Operetten von Franz Lehár, Richard Tauber, Robert Stolz, Eduard Künneke, Paul Abraham, u.a.
2280 Búbánat 2014-12-23 22:01:33
Gyász [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=141; Elhunyt Magasházy István színművész, az Operettszínház társulatának tagja. [/url] „Magasházy István színművész életének 67. évében rövid, súlyos betegség után december 19-én hunyt el - olvasható az Operettszínház közleményében. Magasházy István 1948. május 20-án született. 1969-től az Állami Déryné Színházban játszott, operatanulmányait 1970-ben fejezte be. 1975-től haláláig az operettszínház társulatának tagja volt. Novemberben még színpadra állt a teátrum két nagysikerű előadásában, a Csókos asszony tűzoltó- és a Cirkuszhercegnő komornyikszerepében. Mint írták, "soha nem főszerepeket alakított, a szó klasszikus értelmében vett igazi epizodista volt. Nem vágyott többre, alázattal, mélységes tisztelettel és szeretettel szolgálta a számára oly szent színházat". A Budapesti Operettszínház Magasházy Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Forrás: Kultúrport.hu; Operett.hu; MTI
Gyász [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=artist&szId=141; Elhunyt Magasházy István színművész, az Operettszínház társulatának tagja. [/url] „Magasházy István színművész életének 67. évében rövid, súlyos betegség után december 19-én hunyt el - olvasható az Operettszínház közleményében. Magasházy István 1948. május 20-án született. 1969-től az Állami Déryné Színházban játszott, operatanulmányait 1970-ben fejezte be. 1975-től haláláig az operettszínház társulatának tagja volt. Novemberben még színpadra állt a teátrum két nagysikerű előadásában, a Csókos asszony tűzoltó- és a Cirkuszhercegnő komornyikszerepében. Mint írták, "soha nem főszerepeket alakított, a szó klasszikus értelmében vett igazi epizodista volt. Nem vágyott többre, alázattal, mélységes tisztelettel és szeretettel szolgálta a számára oly szent színházat". A Budapesti Operettszínház Magasházy Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Forrás: Kultúrport.hu; Operett.hu; MTI
2279 Búbánat 2014-12-21 15:18:50
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/58723-a-vig-ozvegy-szegeden-rendezett-tasnadi-csaba; A VÍG ÖZVEGY - SZEGEDEN RENDEZETT TASNÁDI CSABA [/url] www.szinhaz.hu, 2014. december 14. vasárnap, 10:02 A víg özvegy című nagyoperettet mutatta be december 12-én a Szegedi Nemzeti Színház. Tasnádi Csaba A víg özvegy kapcsán úgy fogalmazott: „A zene úgy jó, ahogy van. Nem hiába maradt fenn ennyi éven át. A dalok ugyanúgy szólnak hozzánk, ugyanolyan érzéseket bizsergetnek meg bennünk. Ennek titkát tiszteletben kell tartani és meg lehet fejteni” A bemutató előtt a Jászai-díjas rendező a Tiszatáj online-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy Lehár Ferencműve a nagy klasszikusokhoz hasonló témát boncolgat. „Nagyon kevés olyan örök témát morzsolgat a művészet, amelyre nem találja a megoldást: ilyenek a szerelem, a barátság, és ezek fogalmi társai. Minden alkotót és embert foglalkoztatnak, és ha ügyesen vannak megírva – nemcsak a Lehár-zenére gondolok, amely fantasztikus slágereket tartalmaz, hanem a szívhez szóló szövegkönyvre is – a néző eljátszik a gondolattal, hogy mi történik, ha kimarad egy kapcsolatban húsz év, de a szerelem töretlen, és megtalálja magának az utat, hogy kiteljesedjék. Ezt a művet nem akarom összehasonlítani Márquez: Szerelem a kolera idején című könyvével, de nagyon érdekes, hogy abban több mint hatvan évet várnak a beteljesülésre.” Tasnádi úgy véli, A víg özvegy népszerűsége többek közt abban rejlik, hogy egy általános és egyben örök kérdést boncolgat: a férfi-nő kapcsolatot. Teszi ezt olyan módón, hogy az ember elhiggye - hacsak az előadás idejére is - hogy létezik örök szerelem. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az előadás szecessziós jelmezeivel és díszleteivel is a klasszikus operetthez nyúltak vissza. Tudatosan nem aktualizálták, modernizálták a történetet sem.” Krámer György koreográfiái is az időtálló nagyoperetteket idézik. A koreográfus az interjúban elmondta, nagyon gördülékeny volt a munka a szegedi tánckarral, emellett A víg özvegy partitúrája is nagyban megkönnyítette a munkáját. „…a kottából világosan lehetett tudni, hogy walzert, polkát, csárdást kell-e belekomponálni. Ezek tájékoztató jellegűek voltak számomra azt illetően, hogy miből is lehet meríteni” – mondta Krámer György, és beszélt arról is, hogy alkalmazott koreográfusként mindig arra törekszik, hogy a rendezői szándékot tartsa szem előtt, természetesen a darab értelmezés mellett. „Ez a kettő szépen kiadja számomra azokat a koordinátákat, melyek alapján megtervezem a koreográfiát” – foglalta össze.
[url] http://www.szinhaz.hu/operett/58723-a-vig-ozvegy-szegeden-rendezett-tasnadi-csaba; A VÍG ÖZVEGY - SZEGEDEN RENDEZETT TASNÁDI CSABA [/url] www.szinhaz.hu, 2014. december 14. vasárnap, 10:02 A víg özvegy című nagyoperettet mutatta be december 12-én a Szegedi Nemzeti Színház. Tasnádi Csaba A víg özvegy kapcsán úgy fogalmazott: „A zene úgy jó, ahogy van. Nem hiába maradt fenn ennyi éven át. A dalok ugyanúgy szólnak hozzánk, ugyanolyan érzéseket bizsergetnek meg bennünk. Ennek titkát tiszteletben kell tartani és meg lehet fejteni” A bemutató előtt a Jászai-díjas rendező a Tiszatáj online-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy Lehár Ferencműve a nagy klasszikusokhoz hasonló témát boncolgat. „Nagyon kevés olyan örök témát morzsolgat a művészet, amelyre nem találja a megoldást: ilyenek a szerelem, a barátság, és ezek fogalmi társai. Minden alkotót és embert foglalkoztatnak, és ha ügyesen vannak megírva – nemcsak a Lehár-zenére gondolok, amely fantasztikus slágereket tartalmaz, hanem a szívhez szóló szövegkönyvre is – a néző eljátszik a gondolattal, hogy mi történik, ha kimarad egy kapcsolatban húsz év, de a szerelem töretlen, és megtalálja magának az utat, hogy kiteljesedjék. Ezt a művet nem akarom összehasonlítani Márquez: Szerelem a kolera idején című könyvével, de nagyon érdekes, hogy abban több mint hatvan évet várnak a beteljesülésre.” Tasnádi úgy véli, A víg özvegy népszerűsége többek közt abban rejlik, hogy egy általános és egyben örök kérdést boncolgat: a férfi-nő kapcsolatot. Teszi ezt olyan módón, hogy az ember elhiggye - hacsak az előadás idejére is - hogy létezik örök szerelem. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az előadás szecessziós jelmezeivel és díszleteivel is a klasszikus operetthez nyúltak vissza. Tudatosan nem aktualizálták, modernizálták a történetet sem.” Krámer György koreográfiái is az időtálló nagyoperetteket idézik. A koreográfus az interjúban elmondta, nagyon gördülékeny volt a munka a szegedi tánckarral, emellett A víg özvegy partitúrája is nagyban megkönnyítette a munkáját. „…a kottából világosan lehetett tudni, hogy walzert, polkát, csárdást kell-e belekomponálni. Ezek tájékoztató jellegűek voltak számomra azt illetően, hogy miből is lehet meríteni” – mondta Krámer György, és beszélt arról is, hogy alkalmazott koreográfusként mindig arra törekszik, hogy a rendezői szándékot tartsa szem előtt, természetesen a darab értelmezés mellett. „Ez a kettő szépen kiadja számomra azokat a koordinátákat, melyek alapján megtervezem a koreográfiát” – foglalta össze.
2278 Búbánat 2014-12-21 13:14:08
[url] https://www.facebook.com/magyar.lovas.szinhaz/photos/a.1416541491925093.1073741832.1415269412052301/1556662821246292/?type=1&theater; Magyar Lovas Színház Komárom - OPERETT GÁLA [/url] 2014. december 21 vasárnap 13 óra 45 perc Duna World; december 30. , Duna TV
[url] https://www.facebook.com/magyar.lovas.szinhaz/photos/a.1416541491925093.1073741832.1415269412052301/1556662821246292/?type=1&theater; Magyar Lovas Színház Komárom - OPERETT GÁLA [/url] 2014. december 21 vasárnap 13 óra 45 perc Duna World; december 30. , Duna TV
2277 Búbánat 2014-12-14 18:49:58 [Válasz erre: 2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47]
Jövőben kíváncsian várom az esetleges itthoni fellépéseit - operett-ügyben is...
Jövőben kíváncsian várom az esetleges itthoni fellépéseit - operett-ügyben is...
2276 Búbánat 2014-12-14 18:48:31 [Válasz erre: 2275 Haandel 2014-12-14 17:12:21]
Friss élmény volt vele tegnap a Bohémélet-Mimi-matiné...
Friss élmény volt vele tegnap a Bohémélet-Mimi-matiné...
2275 Haandel 2014-12-14 17:12:21 [Válasz erre: 2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47]
[url]http://www.polinapasztircsak.com/;Polina Pasztircsák[/url] ***** (8ung! Nur 7 Tage Ö1: 8.12.-15.12.2014!)
[url]http://www.polinapasztircsak.com/;Polina Pasztircsák[/url] ***** (8ung! Nur 7 Tage Ö1: 8.12.-15.12.2014!)
2274 Haandel 2014-12-14 15:46:47
Aufgenommen am 29. Oktober 2013 im Klaus von Bismarck-Saal des Kölner Funkhauses [url]http://oe1.orf.at/programm/391466;Kálmán-Konzert aus Köln[/url] Ö1 Hangtár Ausschnitte aus den Emmerich Kálmán-Operetten "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin", "Die Herzogin von Chicago", "Arizona Lady", u.a. Mit Polina Pasztircsák (Sopran) und Daniel Behle (Tenor) sowie dem WDR Rundfunkorchester Köln unter der musikalischen Leitung von Helmuth Froschauer.
Aufgenommen am 29. Oktober 2013 im Klaus von Bismarck-Saal des Kölner Funkhauses [url]http://oe1.orf.at/programm/391466;Kálmán-Konzert aus Köln[/url] Ö1 Hangtár Ausschnitte aus den Emmerich Kálmán-Operetten "Die Csárdásfürstin", "Die Zirkusprinzessin", "Die Herzogin von Chicago", "Arizona Lady", u.a. Mit Polina Pasztircsák (Sopran) und Daniel Behle (Tenor) sowie dem WDR Rundfunkorchester Köln unter der musikalischen Leitung von Helmuth Froschauer.
2273 Búbánat 2014-12-10 14:51:47 [Válasz erre: 2271 törpekirály 2014-12-10 08:38:42]
A Giudittáról írtakkal teljes mértékben egyetértek!
A Giudittáról írtakkal teljes mértékben egyetértek!
2272 Búbánat 2014-12-10 14:41:24 [Válasz erre: 2271 törpekirály 2014-12-10 08:38:42]
Lehet, hogy kifogtál olyan előadást. Nekem, ilyen élményem nem volt - csak szabadtéren.
Lehet, hogy kifogtál olyan előadást. Nekem, ilyen élményem nem volt - csak szabadtéren.
2271 törpekirály 2014-12-10 08:38:42
Tévedés!Az Operett Szinházban Budapesten az operettekben is használnak!Ez tényleg egyedülálló!Pld,a Giuditta anno az Operában ment,és aki ismeri a darabot,az tudja,operai partik vannak benne,és nincs bukfencező szubrett-táncoskomikus,csak énekelni tudo szerepek!
Tévedés!Az Operett Szinházban Budapesten az operettekben is használnak!Ez tényleg egyedülálló!Pld,a Giuditta anno az Operában ment,és aki ismeri a darabot,az tudja,operai partik vannak benne,és nincs bukfencező szubrett-táncoskomikus,csak énekelni tudo szerepek!
2270 Búbánat 2014-12-09 19:57:32 [Válasz erre: 2269 törpekirály 2014-12-09 19:53:47]
Nem! Mikroportot csak a musicalek játszásakor használnak az énekesek a színpadon.
Nem! Mikroportot csak a musicalek játszásakor használnak az énekesek a színpadon.
2269 törpekirály 2014-12-09 19:53:47
MINDEZ MIKROPORTTAL?
MINDEZ MIKROPORTTAL?
2268 Búbánat 2014-12-09 18:14:13
A Budapesti Operettszínház kinevezett főigazgatója, Lőrinczy György pályázatában ismerteti a következő évadok műsortervét. Ebből kiemelem az operettet: 2015/2016 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Kálmán Imre: A chicagói hercegnő – operett, ősváltozat felfrissítve, szimfonikus-, jazz- és fúvószenekarral Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – operett, koprodukció a debreceni Csokonai Színházzal 2016/2017 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Jacobi Viktor: Leányvásár – operett Lehár Ferenc: Giuditta – operett Moulin Rouge-ban: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – operett 2017/2018 Operettszínház Nagyszínpad: Fényes Szabolcs: Maya – operett – koprodukcióban a Szentpétervári Színházzal Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – klasszikus nagyoperett Thália Színház: Astor Piazzolla: María de Buenos Aires – tangó-operett Raktárszínház: Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – operett Zeneakadémia – Tavaszi Fesztivál: Franz von Suppé: Szép Galathea – koncertszerű előadás A jelzett évadtervekben nem látom ott, de a pályázatban ezt is olvashatjuk: „Rövid időn belül következhet Jacobi Viktortól a […] Sybill." "[…] Két éven belül Offenbach-tól A gerolsteini nagyhercegnő (végre van két csodás nagyhercegnőnk, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa személyében!) Régi adósságunk a Jókai-novella nyomán készült Strauss-féle Cigánybáró, amely iránt külföldi partnereink részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik. Valószínűleg prágai koprodukcióban készül majd el Millöcker Koldusdiákja, esetleg Sullivantől A kalóz. Nagy öröm, hogy énekeseink színvonala és zenei felkészültségünk lehetővé teszi, hogy ilyen igényes darabokat is bemutassunk.”
A Budapesti Operettszínház kinevezett főigazgatója, Lőrinczy György pályázatában ismerteti a következő évadok műsortervét. Ebből kiemelem az operettet: 2015/2016 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Kálmán Imre: A chicagói hercegnő – operett, ősváltozat felfrissítve, szimfonikus-, jazz- és fúvószenekarral Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – operett, koprodukció a debreceni Csokonai Színházzal 2016/2017 évadban Operettszínház Nagyszínpad: Jacobi Viktor: Leányvásár – operett Lehár Ferenc: Giuditta – operett Moulin Rouge-ban: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – operett 2017/2018 Operettszínház Nagyszínpad: Fényes Szabolcs: Maya – operett – koprodukcióban a Szentpétervári Színházzal Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – klasszikus nagyoperett Thália Színház: Astor Piazzolla: María de Buenos Aires – tangó-operett Raktárszínház: Zerkovitz Béla: Szélhámoskirály – operett Zeneakadémia – Tavaszi Fesztivál: Franz von Suppé: Szép Galathea – koncertszerű előadás A jelzett évadtervekben nem látom ott, de a pályázatban ezt is olvashatjuk: „Rövid időn belül következhet Jacobi Viktortól a […] Sybill." "[…] Két éven belül Offenbach-tól A gerolsteini nagyhercegnő (végre van két csodás nagyhercegnőnk, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa személyében!) Régi adósságunk a Jókai-novella nyomán készült Strauss-féle Cigánybáró, amely iránt külföldi partnereink részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik. Valószínűleg prágai koprodukcióban készül majd el Millöcker Koldusdiákja, esetleg Sullivantől A kalóz. Nagy öröm, hogy énekeseink színvonala és zenei felkészültségünk lehetővé teszi, hogy ilyen igényes darabokat is bemutassunk.”
2267 Búbánat 2014-12-06 22:54:14 [Válasz erre: 2266 Haandel 2014-12-06 17:28:46]
Szóval én a prózát egy zenés színpadi műben (különösen az operettben) anyanyelvemen szeretem hallgatni. Az énekszólam tőlem törökül/arabul is jöhet...Oroszul pedig nem értek.
Szóval én a prózát egy zenés színpadi műben (különösen az operettben) anyanyelvemen szeretem hallgatni. Az énekszólam tőlem törökül/arabul is jöhet...Oroszul pedig nem értek.
2266 Haandel 2014-12-06 17:28:46 [Válasz erre: 2263 Búbánat 2014-12-05 21:27:16]
„Egy zavart: az orosz nyelv...” Az oRossz nyElv. Az orr rossz nyelv. … [url]https://www.youtube.com/watch?v=KgqDXC1tF1c; (;-)[/url] [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Hava_nagila;Lyrics[/url]
„Egy zavart: az orosz nyelv...” Az oRossz nyElv. Az orr rossz nyelv. … [url]https://www.youtube.com/watch?v=KgqDXC1tF1c; (;-)[/url] [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Hava_nagila;Lyrics[/url]
2265 Búbánat 2014-12-06 13:24:05 [Válasz erre: 2264 Haandel 2014-12-06 07:46:48]
Ez ugyanaz a közvetítés...
Ez ugyanaz a közvetítés...
2264 Haandel 2014-12-06 07:46:48 [Válasz erre: 2262 Haandel 2014-12-04 16:03:32]
[url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/#webcast;Videótár[/url]
[url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/#webcast;Videótár[/url]
2263 Búbánat 2014-12-05 21:27:16 [Válasz erre: 2262 Haandel 2014-12-04 16:03:32]
Ez nagyon érdekes, izgalmas koncert-előadás volt. Egy zavart: az orosz nyelv...
Ez nagyon érdekes, izgalmas koncert-előadás volt. Egy zavart: az orosz nyelv...
2262 Haandel 2014-12-04 16:03:32
Tchaikovsky Concert Hall [url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/;Imre Kálmán: "Das Veilchen von Montmartre"[/url] December 5, 2014 | starts at 5 pm CET | [url]http://meloman.ru/webcasts/online/;Broadcast[/url] Viktoriya Smolnikova (mezzo-soprano) Oleg Dolgov (tenor) Maxim Sazhin (tenor) Kirill Fillin (bass) Ruslan Rozyev (bass) Vladimir Siziv (baritone) Anastasia Privoznova (soprano) Yekaterina Chudotvorova (soprano) State Symphonу Capella of Russia Conductor – Valery Polyansky Scenario and direction of concert version – Pyotr Tataritsky
Tchaikovsky Concert Hall [url]http://meloman.ru/concert/imre-kalman-fialka-monmartra/;Imre Kálmán: "Das Veilchen von Montmartre"[/url] December 5, 2014 | starts at 5 pm CET | [url]http://meloman.ru/webcasts/online/;Broadcast[/url] Viktoriya Smolnikova (mezzo-soprano) Oleg Dolgov (tenor) Maxim Sazhin (tenor) Kirill Fillin (bass) Ruslan Rozyev (bass) Vladimir Siziv (baritone) Anastasia Privoznova (soprano) Yekaterina Chudotvorova (soprano) State Symphonу Capella of Russia Conductor – Valery Polyansky Scenario and direction of concert version – Pyotr Tataritsky
2261 Búbánat 2014-11-30 23:21:41
[url] http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/2135_szineszkatonak_a_fogolyprimadonnak; Színészkatonák a fogolyprimadonnák [/url] „Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Színészkatonák, fogolyprimadonnák című új vándorkiállítása az első világháború idején szervezett frontszínházakat és a szibériai magyar fogolyszínházakat mutatja be.” /Magyar Múzeumok.hu, 2014-10-30 14:00 Sipőcz Mariann/ „Szinte mindegyik nagyobb hadifogolyszínház (Berezovka, Csita, Habarovszk, Krasznojarszk, Nyikolszk-Usszurijszkij) bemutatta és telt házakkal játszotta Kálmán Imre operettjét, a Tatárjárást. Rendkívül népszerű volt A csárdáskirálynő is, játszották a berezovkai, a Krasznaja Recska-i és a Pervaja Recska-i hadifogolytáborban. Talán csak Jacobi Viktor operettje, a Leányvásár aratott még ennél is nagyobb sikert.” „A fogolyszínházak előadásaiban férfiak alakították a női szerepeket. A férfiprimadonnák kiváltságokat élveztek, ajándékokkal halmozták el őket, arcképeiket a társulatok életét bemutató színházi lapok közölték, s a fogolytársak is gyakran készítettek róluk portrékat. A front-és hadifogolyszínházakat a háború kitörése hívta életre, annak befejezésével, a hadifoglyok szabadon bocsátásával bezárták kapuikat.” A kiállítás 2014. szeptember 27. és 2015. február 1. között látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 2015 februárjában a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában, 2015. március és április között a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban tekinthető meg.
[url] http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/2135_szineszkatonak_a_fogolyprimadonnak; Színészkatonák a fogolyprimadonnák [/url] „Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Színészkatonák, fogolyprimadonnák című új vándorkiállítása az első világháború idején szervezett frontszínházakat és a szibériai magyar fogolyszínházakat mutatja be.” /Magyar Múzeumok.hu, 2014-10-30 14:00 Sipőcz Mariann/ „Szinte mindegyik nagyobb hadifogolyszínház (Berezovka, Csita, Habarovszk, Krasznojarszk, Nyikolszk-Usszurijszkij) bemutatta és telt házakkal játszotta Kálmán Imre operettjét, a Tatárjárást. Rendkívül népszerű volt A csárdáskirálynő is, játszották a berezovkai, a Krasznaja Recska-i és a Pervaja Recska-i hadifogolytáborban. Talán csak Jacobi Viktor operettje, a Leányvásár aratott még ennél is nagyobb sikert.” „A fogolyszínházak előadásaiban férfiak alakították a női szerepeket. A férfiprimadonnák kiváltságokat élveztek, ajándékokkal halmozták el őket, arcképeiket a társulatok életét bemutató színházi lapok közölték, s a fogolytársak is gyakran készítettek róluk portrékat. A front-és hadifogolyszínházakat a háború kitörése hívta életre, annak befejezésével, a hadifoglyok szabadon bocsátásával bezárták kapuikat.” A kiállítás 2014. szeptember 27. és 2015. február 1. között látható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 2015 februárjában a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában, 2015. március és április között a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban tekinthető meg.
2260 Haandel 2014-11-30 10:10:49
[url]http://www.francemusique.fr/emission/lirico-spinto/2014-2015/johann-strauss-franz-lehar-et-nous-11-30-2014-12-00;Johann Strauss, Franz Lehár et nous...[/url] le dimanche 30 novembre 2014 | 12H À 13H30 | [url]http://sites.radiofrance.fr/francemusique/accueil/;France Musique[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
[url]http://www.francemusique.fr/emission/lirico-spinto/2014-2015/johann-strauss-franz-lehar-et-nous-11-30-2014-12-00;Johann Strauss, Franz Lehár et nous...[/url] le dimanche 30 novembre 2014 | 12H À 13H30 | [url]http://sites.radiofrance.fr/francemusique/accueil/;France Musique[/url] | (Web/Astra 19.2°E)
2259 Haandel 2014-11-30 10:10:10 [Válasz erre: 2258 Búbánat 2014-11-16 11:58:09]
[url] http://www.staatskapelle-dresden.de/en/concerts-1415/non-subscription-concerts/new-years-eve-concert/;Emmerich Kálmán »Die Csárdásfürstin«[/url] December 28, 2014, from 10 p.m. on ZDF/ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan)
[url] http://www.staatskapelle-dresden.de/en/concerts-1415/non-subscription-concerts/new-years-eve-concert/;Emmerich Kálmán »Die Csárdásfürstin«[/url] December 28, 2014, from 10 p.m. on ZDF/ZDF HD (Astra 19.2°E, kódolatlan)
2258 Búbánat 2014-11-16 11:58:09
[url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/netrebko-es-florez-a-csardaskiralynoben/; Netrebko és Flórez a Csárdáskirálynőben [/url] - koncertszerű előadás, amit a ZDF televíziós csatorna közvetít Operavilag.net, 2014. november 15. A Drezdai Staatskapelle szilveszteri koncertjén Christian Thielemann vezényli Kálmán Imre operettjét „Vereczky Szilviát (akit a darab eredeti, német nyelvű változatában Sylva Varescunak hívnak) Anna Netrebko énekli, szerelmesét, Edvin hercegetJuan Diego Flórez személyesíti majd meg. Stázi grófnő szerepében Christiane Landshamer mutatkozik be, Bóni grófként pedig Pavol Breslik ismerkedik a számára eddig szokatlan táncoskomikusi szerepkörrel.” „Az előadás – melyet a ZDF csúsztatott élőadásban sugároz majd – nem csak a rangos szereposztás és a karmester személye miatt ígérkezik izgalmasnak, hanem azért is, mert a magyar nézők – akik hosszú idő óta átdolgozásban ismerik és szeretik a Csárdáskirálynőt – a televíziós közvetítés jóvoltából megismerkedhetnek a darab eredeti formájával. Ebben nem Cecília és Miska pincér nosztalgiázása áll a középpontban (a két szereplőt a Fővárosi Operettszínház 1954-es bemutatójára találták ki az átdolgozók), hanem Szilvia és Edvin szerelme.”
[url] http://operavilag.net/kaleidoszkop/netrebko-es-florez-a-csardaskiralynoben/; Netrebko és Flórez a Csárdáskirálynőben [/url] - koncertszerű előadás, amit a ZDF televíziós csatorna közvetít Operavilag.net, 2014. november 15. A Drezdai Staatskapelle szilveszteri koncertjén Christian Thielemann vezényli Kálmán Imre operettjét „Vereczky Szilviát (akit a darab eredeti, német nyelvű változatában Sylva Varescunak hívnak) Anna Netrebko énekli, szerelmesét, Edvin hercegetJuan Diego Flórez személyesíti majd meg. Stázi grófnő szerepében Christiane Landshamer mutatkozik be, Bóni grófként pedig Pavol Breslik ismerkedik a számára eddig szokatlan táncoskomikusi szerepkörrel.” „Az előadás – melyet a ZDF csúsztatott élőadásban sugároz majd – nem csak a rangos szereposztás és a karmester személye miatt ígérkezik izgalmasnak, hanem azért is, mert a magyar nézők – akik hosszú idő óta átdolgozásban ismerik és szeretik a Csárdáskirálynőt – a televíziós közvetítés jóvoltából megismerkedhetnek a darab eredeti formájával. Ebben nem Cecília és Miska pincér nosztalgiázása áll a középpontban (a két szereplőt a Fővárosi Operettszínház 1954-es bemutatójára találták ki az átdolgozók), hanem Szilvia és Edvin szerelme.”
2257 Búbánat 2014-11-16 11:57:01 [Válasz erre: 2256 joska141 2014-11-14 14:54:48]
Köszönöm, akkor igyekszem beszerezni a lemezt!
Köszönöm, akkor igyekszem beszerezni a lemezt!
2256 joska141 2014-11-14 14:54:48 [Válasz erre: 2255 Búbánat 2014-11-13 20:59:20]
Már kijött. Lásd ugyanezen a fórumon a 2243-as sorszámú beírást. Jövőre ennek a lemeznek a műsorával járja Európa pódiumait, amennyiben egészsége megengedi. (Pl.: Május 14, Wien, Konzerthaus, még kapható néhány jegy, igaz elég drágán 99 EUR-tól felfelé.)
Már kijött. Lásd ugyanezen a fórumon a 2243-as sorszámú beírást. Jövőre ennek a lemeznek a műsorával járja Európa pódiumait, amennyiben egészsége megengedi. (Pl.: Május 14, Wien, Konzerthaus, még kapható néhány jegy, igaz elég drágán 99 EUR-tól felfelé.)
2255 Búbánat 2014-11-13 20:59:20 [Válasz erre: 2254 Haandel 2014-11-13 17:27:56]
Talán lemezen is kijön...
Talán lemezen is kijön...
2254 Haandel 2014-11-13 17:27:56 [Válasz erre: 2243 Haandel 2014-10-08 17:38:42]
[url]http://www.ardmediathek.de/tv/SWR2-Cluster-Das-Musikmagazin/Zum-Dahinschmelzen-Jonas-Kaufmann-sing/SWR2/Audio-Podcast?documentId=23650948&bcastId=12855006;Jonas Kaufmann singt Operettenmelodien[/url] (23.09.2014 | 10:19 Min. | Quelle: SWR)
[url]http://www.ardmediathek.de/tv/SWR2-Cluster-Das-Musikmagazin/Zum-Dahinschmelzen-Jonas-Kaufmann-sing/SWR2/Audio-Podcast?documentId=23650948&bcastId=12855006;Jonas Kaufmann singt Operettenmelodien[/url] (23.09.2014 | 10:19 Min. | Quelle: SWR)
2253 Búbánat 2014-11-03 11:40:34 [Válasz erre: 2252 Búbánat 2014-10-30 23:33:24]
[url] http://mno.hu/grund/lorinczy-gyorgy-atvette-az-operettszinhaz-vezeteset-1256242; Lőrinczy György átvette az operettszínház vezetését [/url] MNO.hu, 2014. november 1., szombat 14:39 , forrás: MTI, szerző: Grund „Ünnepélyes társulati ülés keretében vette át pénteken a Budapesti Operettszínház vezetését Lőrinczy György, aki mától követi a főigazgatói poszton Kerényi Miklós Gábort. A leköszönő főigazgató, aki művészeti vezetőként folytatja munkáját, az elmúlt csaknem 14 évről szólva kiemelte: az éves előadásszámot és a közönséget is megháromszorozták, évente 550-600 előadást játszik a színház. „Az operettszínház egy kedves, megtűrt színházból az ország legsikeresebb színháza lett” – mondta Kerényi Miklós Gábor, aki szerint a külföldi szereplések révén elérték, hogy a teátrum mára Európa egyik vezető zenés színházává vált.” „Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter levélben szólt a társulathoz. […] Mint írta, a magyar operett nemzeti identitásunk egyedülálló építőköve, amely a hungarikumok gyűjteményének is része. „A múlt értékeiből és a hagyományokból táplálkozik a boldogabb jövő, amelyhez elengedhetetlen a megújulás, ezért került a színház állami fenntartásba, és ezt a célt szolgálja az új igazgató kinevezése is, akinek vezetésével új lendülettel és új célok kitűzésével folytatódhat az eddigi magas színvonalú munka” „Lőrinczy György a legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy színházi, kulturális menedzseri és vezetői tapasztalatát egy ekkora és általa ennyire szeretett intézmény élén tudja-e úgy kamatoztatni, hogy valamit hozzáadjon a már meglévő értékekhez. […] Az operett- és musical-előadások arányáról szólva kiemelte: az a fontos, hogy jó előadásokat készítsenek magyar szerzőktől, és mai színházat csináljanak, amit sokan néznek. Mint mondta, azt szeretné, ha az operettszínházat – alcímként – a mai naptól kezdve úgy hívnák: nemzeti zenés népszínház.”
[url] http://mno.hu/grund/lorinczy-gyorgy-atvette-az-operettszinhaz-vezeteset-1256242; Lőrinczy György átvette az operettszínház vezetését [/url] MNO.hu, 2014. november 1., szombat 14:39 , forrás: MTI, szerző: Grund „Ünnepélyes társulati ülés keretében vette át pénteken a Budapesti Operettszínház vezetését Lőrinczy György, aki mától követi a főigazgatói poszton Kerényi Miklós Gábort. A leköszönő főigazgató, aki művészeti vezetőként folytatja munkáját, az elmúlt csaknem 14 évről szólva kiemelte: az éves előadásszámot és a közönséget is megháromszorozták, évente 550-600 előadást játszik a színház. „Az operettszínház egy kedves, megtűrt színházból az ország legsikeresebb színháza lett” – mondta Kerényi Miklós Gábor, aki szerint a külföldi szereplések révén elérték, hogy a teátrum mára Európa egyik vezető zenés színházává vált.” „Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter levélben szólt a társulathoz. […] Mint írta, a magyar operett nemzeti identitásunk egyedülálló építőköve, amely a hungarikumok gyűjteményének is része. „A múlt értékeiből és a hagyományokból táplálkozik a boldogabb jövő, amelyhez elengedhetetlen a megújulás, ezért került a színház állami fenntartásba, és ezt a célt szolgálja az új igazgató kinevezése is, akinek vezetésével új lendülettel és új célok kitűzésével folytatódhat az eddigi magas színvonalú munka” „Lőrinczy György a legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy színházi, kulturális menedzseri és vezetői tapasztalatát egy ekkora és általa ennyire szeretett intézmény élén tudja-e úgy kamatoztatni, hogy valamit hozzáadjon a már meglévő értékekhez. […] Az operett- és musical-előadások arányáról szólva kiemelte: az a fontos, hogy jó előadásokat készítsenek magyar szerzőktől, és mai színházat csináljanak, amit sokan néznek. Mint mondta, azt szeretné, ha az operettszínházat – alcímként – a mai naptól kezdve úgy hívnák: nemzeti zenés népszínház.”
2252 Búbánat 2014-10-30 23:33:24 [Válasz erre: 2249 Búbánat 2014-10-16 20:55:56]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/lorincy_gyorgy_sem_stromannak_sem_arulonak_nem_keszulok; "Sem strómannak, sem árulónak nem készülök" [/url] • 2014. október 8. - • Frauenhoffer György - • Fidelio - • • „Kerényi Miklós Gábor - vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Kero - tizenhárom év után búcsúzik az Operettszínház vezetői székétől, helyét a színház eddigi főtanácsadója, Lőrinczy György veszi át. Az új igazgatót nem sokkal a kinevezése után sikerült kikérdeznünk jövőbeli terveiről.” „- Egyik célkitűzésed, hogy a kritikával, illetve a szűkebb szakmával is elfogadtasd az Operettszínházat. - Véletlenül sem szeretném azzal kezdeni az igazgatói pályafutásomat, hogy belerúgok a kritikusokba, de a zenés színházi kritikával óriási problémák vannak. Fáy Miklós napilapos írásai például ma már nem szakmai kritikák, hanem élvezetes, személyes glosszák egy-egy előadásról. Persze amilyen kajánok vagyunk, csak akkor élvezzük, ha más produkciójáról ír! (nevet). Általában szeretném, ha értelmiségi, szakmai körökben elfogadottabbá válna az Operettszínház. Mostanában többször előfordult velem, hogy olyanokkal kellett vitatkoznom az itteni munkáról, akikről a végén kiderült, hogy öt-tíz éve, vagy épp soha be se tették a lábukat hozzánk. Tudom, hogy sokakban ellenérzést váltott ki az a rámenős, már-már offenzív hangütés, amivel az Operettszínház időnként kommunikálta magát, de nekünk estéről estére teltházat kell produkálnunk, és azt gondolom, hogy ezen a téren nincs miért szégyenkeznünk. Egy zenés népszínház műfajában más, mint egy szűk szellemi elitnek szóló kísérletező művész színház. Mindkettőt lehet jól és rosszul csinálni. Ezekben az ügyekben fontos lenne, hogy a szakmai kvalitást ne keverjük össze a személyes ízléssel és értékválasztással. A sportolóknál tudtommal a súlyemelők nem utálják a műkorcsolyázókat - nem tudom, hogy a színházi szakmában miért nincs ez így.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/interju/lorincy_gyorgy_sem_stromannak_sem_arulonak_nem_keszulok; "Sem strómannak, sem árulónak nem készülök" [/url] • 2014. október 8. - • Frauenhoffer György - • Fidelio - • • „Kerényi Miklós Gábor - vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Kero - tizenhárom év után búcsúzik az Operettszínház vezetői székétől, helyét a színház eddigi főtanácsadója, Lőrinczy György veszi át. Az új igazgatót nem sokkal a kinevezése után sikerült kikérdeznünk jövőbeli terveiről.” „- Egyik célkitűzésed, hogy a kritikával, illetve a szűkebb szakmával is elfogadtasd az Operettszínházat. - Véletlenül sem szeretném azzal kezdeni az igazgatói pályafutásomat, hogy belerúgok a kritikusokba, de a zenés színházi kritikával óriási problémák vannak. Fáy Miklós napilapos írásai például ma már nem szakmai kritikák, hanem élvezetes, személyes glosszák egy-egy előadásról. Persze amilyen kajánok vagyunk, csak akkor élvezzük, ha más produkciójáról ír! (nevet). Általában szeretném, ha értelmiségi, szakmai körökben elfogadottabbá válna az Operettszínház. Mostanában többször előfordult velem, hogy olyanokkal kellett vitatkoznom az itteni munkáról, akikről a végén kiderült, hogy öt-tíz éve, vagy épp soha be se tették a lábukat hozzánk. Tudom, hogy sokakban ellenérzést váltott ki az a rámenős, már-már offenzív hangütés, amivel az Operettszínház időnként kommunikálta magát, de nekünk estéről estére teltházat kell produkálnunk, és azt gondolom, hogy ezen a téren nincs miért szégyenkeznünk. Egy zenés népszínház műfajában más, mint egy szűk szellemi elitnek szóló kísérletező művész színház. Mindkettőt lehet jól és rosszul csinálni. Ezekben az ügyekben fontos lenne, hogy a szakmai kvalitást ne keverjük össze a személyes ízléssel és értékválasztással. A sportolóknál tudtommal a súlyemelők nem utálják a műkorcsolyázókat - nem tudom, hogy a színházi szakmában miért nincs ez így.”
2251 Búbánat 2014-10-25 23:31:29 [Válasz erre: 2250 Búbánat 2014-10-23 15:03:30]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-magyar-operett-napja-az-evad-dijazottjai/1032; A Magyar Operett Napja - az évad díjazottjai [/url] Boncsér Gergely, Nádasi Veronika, Veréb Tamás, Makláry László és Szinetár Miklós kapott elismerést az operett-ünnepen, egy nagyszabású gála keretében.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-magyar-operett-napja-az-evad-dijazottjai/1032; A Magyar Operett Napja - az évad díjazottjai [/url] Boncsér Gergely, Nádasi Veronika, Veréb Tamás, Makláry László és Szinetár Miklós kapott elismerést az operett-ünnepen, egy nagyszabású gála keretében.
2250 Búbánat 2014-10-23 15:03:30
[url] http://www.hirado.hu/2014/10/22/unnepel-a-budapesti-operettszinhaz/; Ünnepel a Budapesti Operettszínház [/url] Forrás: MTI | 2014. 10. 22. 14:35:01 „A legnagyobb operettslágerek, Kálmán Imrétől Lehár Ferencig népszerű szerzők művei hangzanak el a Budapesti Operettszínház pénteki gálaműsorán, a magyar operett napján, amelyen a színház díjait is átadják. Az operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet. Hagyomány az is, hogy több kategóriában a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit. A gálán az évad operettszínészének, valamint az évad musicalszínészének járó elismerést, az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot díjat, a Musica Hungarica Kiadó életműdíját, továbbá az operett nagydíjat adják át. A koncerten népszerű operettszerzők, elsősorban Kálmán Imre és Lehár Ferenc legismertebb dallamait hallhatja a közönség.”
[url] http://www.hirado.hu/2014/10/22/unnepel-a-budapesti-operettszinhaz/; Ünnepel a Budapesti Operettszínház [/url] Forrás: MTI | 2014. 10. 22. 14:35:01 „A legnagyobb operettslágerek, Kálmán Imrétől Lehár Ferencig népszerű szerzők művei hangzanak el a Budapesti Operettszínház pénteki gálaműsorán, a magyar operett napján, amelyen a színház díjait is átadják. Az operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére 2002 óta október 24-én, Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján ünneplik a magyar operettet. Hagyomány az is, hogy több kategóriában a magyar operett estéjén adják át a Budapesti Operettszínház elismeréseit. A gálán az évad operettszínészének, valamint az évad musicalszínészének járó elismerést, az évad legígéretesebb ifjú művészének járó Marsallbot díjat, a Musica Hungarica Kiadó életműdíját, továbbá az operett nagydíjat adják át. A koncerten népszerű operettszerzők, elsősorban Kálmán Imre és Lehár Ferenc legismertebb dallamait hallhatja a közönség.”
2249 Búbánat 2014-10-16 20:55:56 [Válasz erre: 2244 Búbánat 2014-10-09 22:02:17]
[url] http://szinhaz.hu/operett/57981-uj-arculatot-iger-az-operettszinhaz-uj-vezetoje; Új arculatot ígér az Operettszínház új vezetője [/url] Szinhaz.hu, 2014. október 13. hétfő, 15:02 „Más intézményekkel együttműködve az eddiginél is több koprodukciót, közös bérleteket, koncertszerű előadásokat, zenei ritkaságok bemutatását tervezi Lőrinczy György.” „A Budapesti Tavaszi Fesztivállal és a Zeneakadémiával operettritkaságok koncertszerű vagy félig szcenírozott bemutatását tervezik. A Thália Színházzal együttműködve pedig olyan művekből akarnak érdekes produkciókat létrehozni, amelyek ritkán láthatók zenés színpadokon: például Sondheim, Bernstein, Piazzola, Gilbert and Sullivan műveiből.”
[url] http://szinhaz.hu/operett/57981-uj-arculatot-iger-az-operettszinhaz-uj-vezetoje; Új arculatot ígér az Operettszínház új vezetője [/url] Szinhaz.hu, 2014. október 13. hétfő, 15:02 „Más intézményekkel együttműködve az eddiginél is több koprodukciót, közös bérleteket, koncertszerű előadásokat, zenei ritkaságok bemutatását tervezi Lőrinczy György.” „A Budapesti Tavaszi Fesztivállal és a Zeneakadémiával operettritkaságok koncertszerű vagy félig szcenírozott bemutatását tervezik. A Thália Színházzal együttműködve pedig olyan művekből akarnak érdekes produkciókat létrehozni, amelyek ritkán láthatók zenés színpadokon: például Sondheim, Bernstein, Piazzola, Gilbert and Sullivan műveiből.”
2248 kugli 2014-10-11 09:36:32 [Válasz erre: 2247 Búbánat 2014-10-10 23:57:48]
Teljesen igazad van! Én csak a ( szerintem ) három legsikeresebb és legemlékezetesebb darabot emeltem ki - a teljesség igénye nélkül.
Teljesen igazad van! Én csak a ( szerintem ) három legsikeresebb és legemlékezetesebb darabot emeltem ki - a teljesség igénye nélkül.
2247 Búbánat 2014-10-10 23:57:48 [Válasz erre: 2246 kugli 2014-10-10 19:16:11]
Köszönöm a kiegészítésedet. Lehetne az opera világából is említeni darabokat, melyek először szintén a rádióban kerültek bemutatásra és csak később jutottak el némi átdolgozást követően színpadra. Ilyen volt Farkas Ferenctől a Vidrócki - "romantikus népopera", ami a rádió felkérésére készült el, és amit csak pár évre rá láthatott először színpadon a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége (1964). Petrovics Emil C'est la guerre - a rádió mutatta be 1961 augusztusában, és csak ezután következett az Operaház 1962. március 11-i bemutatója. Kadosa Pál történelmi vígoperája,a Huszti kaland is először a rádióban szólalt meg, és csak két évvel később, 1959-ben került az Operaház színpadára. És ott van Horusitzky Zoltán operája is, a Báthory Zsigmond. A rádióban volt a darab bemutatója 1955-ben, és csak utána, 1957-ben, következett az első színházi bemutató a türingiai Greiz városában, és még további három évet kellett várni arra, hogy a Magyar Állami Operaház is a műsorára tűzze Horusitzky operáját. És bizonnyal lehetne még tovább folytatni a sort...
Köszönöm a kiegészítésedet. Lehetne az opera világából is említeni darabokat, melyek először szintén a rádióban kerültek bemutatásra és csak később jutottak el némi átdolgozást követően színpadra. Ilyen volt Farkas Ferenctől a Vidrócki - "romantikus népopera", ami a rádió felkérésére készült el, és amit csak pár évre rá láthatott először színpadon a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége (1964). Petrovics Emil C'est la guerre - a rádió mutatta be 1961 augusztusában, és csak ezután következett az Operaház 1962. március 11-i bemutatója. Kadosa Pál történelmi vígoperája,a Huszti kaland is először a rádióban szólalt meg, és csak két évvel később, 1959-ben került az Operaház színpadára. És ott van Horusitzky Zoltán operája is, a Báthory Zsigmond. A rádióban volt a darab bemutatója 1955-ben, és csak utána, 1957-ben, következett az első színházi bemutató a türingiai Greiz városában, és még további három évet kellett várni arra, hogy a Magyar Állami Operaház is a műsorára tűzze Horusitzky operáját. És bizonnyal lehetne még tovább folytatni a sort...
2246 kugli 2014-10-10 19:16:11 [Válasz erre: 2245 Búbánat 2014-10-10 16:38:15]
Kiegészítésként annyi, hogy volt olyan rádióban bemutatott mű ( Csínom Palkó ) amelyért a szerző Kossuth díjat kapott. A Pomádé király is először a rádióban hangzott el. Nem beszélve a Bástyasétány 77-ről. ( Ennek egy ismétlését 1982-ben hallgattam, a bemutató 1957-ben volt! ) Másrészt a musical megjelenése "ártott" a műfajnak. Harmadrészt az operettek "sztori"-ja 2-3 sablonban megadható, a zene tette "sikeressé". Nos a 60-as években már nem volt vevő ezekre a történetekre a közönség - csak a zenére.
Kiegészítésként annyi, hogy volt olyan rádióban bemutatott mű ( Csínom Palkó ) amelyért a szerző Kossuth díjat kapott. A Pomádé király is először a rádióban hangzott el. Nem beszélve a Bástyasétány 77-ről. ( Ennek egy ismétlését 1982-ben hallgattam, a bemutató 1957-ben volt! ) Másrészt a musical megjelenése "ártott" a műfajnak. Harmadrészt az operettek "sztori"-ja 2-3 sablonban megadható, a zene tette "sikeressé". Nos a 60-as években már nem volt vevő ezekre a történetekre a közönség - csak a zenére.
2245 Búbánat 2014-10-10 16:38:15
Huszka Jenő (1875 – 1960) hosszú élete során nem sok, mindössze tizenhárom operettet komponált, ám a magyar operettjátszás aranykora műveivel (elsőként a Bob herceg bemutatójával – 1902) vette kezdetét! Huszka Jenő első és utolsó színpadi bemutatója (Szép juhászné – 1955) között ötvenhárom év telik el. Ez időszak alatt végigkísérhette a műfaj itthoni felívelését, tündöklését ugyanúgy, mint később annak háttérbeszorulását. Mondhatni: át- és végigélte a magyar operett és daljáték korszakos remekeinek születését, annak sikertörténetét, diadalútját, melynek főbb állomásainál saját operettjeivel, daljátékaival maga is jelen volt. De mint említettem nem csak a kezdetnél volt ott, hanem a végnél is! Huszka túlélte Kacsóh-t, Jacobit, Ábrahámot, Nádor Mihály, Lehárt, Kálmánt. Huszkának meg kellett élnie a műfaj leáldozását is; azt, melyben alkotott, annak „végküzdelme” nyilván fájdalmasan érintette. Egyrészt szembesülnie kellett az idő múlásával és közben tudomásul vennie, hogy egyszer minden véget ér: a műfajnak bealkonyult. Mégis, a hanyatlást nem fogadta el, hiszen élete végéig hű maradt saját zenevilágához! Változnak az idők, ezzel együtt változik a divat, a stílus is, a kifejezés is és az ízlés is. Más kor más embere már másért (is) lelkesedik, mást (is) kíván: addig a „könnyedebb” zenés színpadi művek közt az operettnek kitüntetett helye és szerepe volt a szórakozásban, kikapcsolódásában. De akkor - fokozatosan - eljött a musicalek, a zenés játékok ideje, ami megpecsételte a hagyományos operett – pontosabban az ilyen dalművek szerzőinek - sorsát. Volt idő, amikor kérdésessé vált létjogosultsága is. Az operettet és másmilyen zenés darabokat egyaránt lehet igényesen és igénytelenül előadni, játszani. Erre ma is látunk példákat. A II. Világháború után, az ötvenes évek eljöttével (de tulajdonképpen már korábbról datálható) az operett hátországán egy új, modernebb, korszerűbb zenés színpadi műfaj és irányzat jelentkezett. Ettől kezdve a közönség érdeklődése megoszlik a régi és az új között, és – a teátrumok vezetőit is meggyőzve - mintha elvárná a szerzőktől, váltsanak a „mai” életérzéseket kifejező, más formátumú és másféle zenei nyelvezetű színpadi darabokra. De ez világjelenség, a XX. század közepén már nem lehet ugyanazt ugyanúgy kifejezni, megírni, mint a századelőn. Az embereket, a zenés színházakba járó fiatalokat már más gondolatok és más kifejezési formák foglalkoztatják. Huszkának meg kellett érnie – és be kellett látnia -, eljárt felette is az idő: pályatársai emléke és saját hírneve ugyan még nem homályosult el annyira, hogy végleg elforduljon tőlük a közönség szimpátiája és szeretete, de a színházak már nem kérnek belőlük: a régi időkből itt maradt szerzők nem kapnak felkérést új operett komponálására, nem „rendelnek” tőlük múltat idéző, ilyen műfajú alkotásokat. Sokaknak elmegy a kedvük a komponálástól, de vannak, akik még próbálkoznak. És nem okoz számukra problémát az átmenet az egyik műfajból a másikba. A rádió is „képbe” került: az ötvenes évek kultúrpolitikája jegyében eljött az ún. rádióoperettek ideje: sok tehetséges zeneszerző kapott konkrét felkérést, ajánlatot a rádiótól a kor társadalmát foglalkoztató témák zenei köntösbe foglalására – lehetőleg könnyed, dallamos zenékre, jól megjegyezhető „eszmei” dalszövegekre. Egymást érték a rádióbemutatók: Eisemann Mihály, Kemény Egon, Buday Dénes, Lajtai Lajos, Bródy Tamás, Polgár Tibor, Kerekes János, Vincze Ottó, Gyöngy Pál, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc sorra komponálták az ilyen darabokat. Mára a szövegük, a cselekményük érdektelenné vált, de a zenéjük közt ma is találhatunk figyelemreméltót. Ekkor élt még Szirmai Albert - ő akkor már régen Amerikába tette át székhelyét, de nem tudott ellenállni az Operettszínház csábításának és megírta utolsó operettjét, a Tündérlaki lányokat, melynek 1964-ben volt a bemutatója. Fényes Szabolcs ugyanebben az évben írta meg utolsó operettjét, a Csintalan csillagokat, hogy aztán „váltson” és később más zenés műfajokban alkosson. Akárcsak Farkas Ferenc zeneszerző, aki szintén többféle zenei stílusban komponált maradandót, így a rádióoperett terén is: A Csínom Palkó című daljátékát először a rádió számára komponálta meg, mielőtt azt átdolgozva alkalmassá tette a színpadon való bemutatáshoz. Ugyanez történt Huszka Jenő utolsó előtti darabjával is. Ő akkor már rég az „operett múzeum” része volt! De még élt! Mondhatni „utolsó mohikán” volt – maradt! Hosszas rábeszélésnek engedve elfogadta a rádió invitálását és megkomponálta a Szép Juhásznét, mely 1954. december 19-én hangzott el először a rádióban. Aztán ennek átdolgozott, háromfelvonásos változatát a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be először a rákövetkező évben: 1955. május 8-án. Huszka ekkor már nyolcvanéves volt és nem fáradt el: időközben még egy operettet komponált, ez lett a hattyúdala: Jókai regénye, a Politikai divatok című műve nyomán megírt „regényes daljátékát” három felvonásban bemutatta a Fővárosi Operettszínház 1955. április 1-jén. A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből a Szép juhászné operettből szólalt meg néhány szép részlet, kitűnő énekművészeink előadásában (A dalszövegek Kristóf Károly munkája): - Krisztinka és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) - Keringő - szerelmi duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…. Álmodtam rólad magányos éjen, tündéri álmot, szálló reményünk…” (Sárdy János és Neményi Lili) - Vidám kettős: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz…./- libegő-lobogó, szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) - Szabadság-dal: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,h ősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara) A rádióműsor ismétlése ma 17 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Huszka Jenő (1875 – 1960) hosszú élete során nem sok, mindössze tizenhárom operettet komponált, ám a magyar operettjátszás aranykora műveivel (elsőként a Bob herceg bemutatójával – 1902) vette kezdetét! Huszka Jenő első és utolsó színpadi bemutatója (Szép juhászné – 1955) között ötvenhárom év telik el. Ez időszak alatt végigkísérhette a műfaj itthoni felívelését, tündöklését ugyanúgy, mint később annak háttérbeszorulását. Mondhatni: át- és végigélte a magyar operett és daljáték korszakos remekeinek születését, annak sikertörténetét, diadalútját, melynek főbb állomásainál saját operettjeivel, daljátékaival maga is jelen volt. De mint említettem nem csak a kezdetnél volt ott, hanem a végnél is! Huszka túlélte Kacsóh-t, Jacobit, Ábrahámot, Nádor Mihály, Lehárt, Kálmánt. Huszkának meg kellett élnie a műfaj leáldozását is; azt, melyben alkotott, annak „végküzdelme” nyilván fájdalmasan érintette. Egyrészt szembesülnie kellett az idő múlásával és közben tudomásul vennie, hogy egyszer minden véget ér: a műfajnak bealkonyult. Mégis, a hanyatlást nem fogadta el, hiszen élete végéig hű maradt saját zenevilágához! Változnak az idők, ezzel együtt változik a divat, a stílus is, a kifejezés is és az ízlés is. Más kor más embere már másért (is) lelkesedik, mást (is) kíván: addig a „könnyedebb” zenés színpadi művek közt az operettnek kitüntetett helye és szerepe volt a szórakozásban, kikapcsolódásában. De akkor - fokozatosan - eljött a musicalek, a zenés játékok ideje, ami megpecsételte a hagyományos operett – pontosabban az ilyen dalművek szerzőinek - sorsát. Volt idő, amikor kérdésessé vált létjogosultsága is. Az operettet és másmilyen zenés darabokat egyaránt lehet igényesen és igénytelenül előadni, játszani. Erre ma is látunk példákat. A II. Világháború után, az ötvenes évek eljöttével (de tulajdonképpen már korábbról datálható) az operett hátországán egy új, modernebb, korszerűbb zenés színpadi műfaj és irányzat jelentkezett. Ettől kezdve a közönség érdeklődése megoszlik a régi és az új között, és – a teátrumok vezetőit is meggyőzve - mintha elvárná a szerzőktől, váltsanak a „mai” életérzéseket kifejező, más formátumú és másféle zenei nyelvezetű színpadi darabokra. De ez világjelenség, a XX. század közepén már nem lehet ugyanazt ugyanúgy kifejezni, megírni, mint a századelőn. Az embereket, a zenés színházakba járó fiatalokat már más gondolatok és más kifejezési formák foglalkoztatják. Huszkának meg kellett érnie – és be kellett látnia -, eljárt felette is az idő: pályatársai emléke és saját hírneve ugyan még nem homályosult el annyira, hogy végleg elforduljon tőlük a közönség szimpátiája és szeretete, de a színházak már nem kérnek belőlük: a régi időkből itt maradt szerzők nem kapnak felkérést új operett komponálására, nem „rendelnek” tőlük múltat idéző, ilyen műfajú alkotásokat. Sokaknak elmegy a kedvük a komponálástól, de vannak, akik még próbálkoznak. És nem okoz számukra problémát az átmenet az egyik műfajból a másikba. A rádió is „képbe” került: az ötvenes évek kultúrpolitikája jegyében eljött az ún. rádióoperettek ideje: sok tehetséges zeneszerző kapott konkrét felkérést, ajánlatot a rádiótól a kor társadalmát foglalkoztató témák zenei köntösbe foglalására – lehetőleg könnyed, dallamos zenékre, jól megjegyezhető „eszmei” dalszövegekre. Egymást érték a rádióbemutatók: Eisemann Mihály, Kemény Egon, Buday Dénes, Lajtai Lajos, Bródy Tamás, Polgár Tibor, Kerekes János, Vincze Ottó, Gyöngy Pál, Fényes Szabolcs, Farkas Ferenc sorra komponálták az ilyen darabokat. Mára a szövegük, a cselekményük érdektelenné vált, de a zenéjük közt ma is találhatunk figyelemreméltót. Ekkor élt még Szirmai Albert - ő akkor már régen Amerikába tette át székhelyét, de nem tudott ellenállni az Operettszínház csábításának és megírta utolsó operettjét, a Tündérlaki lányokat, melynek 1964-ben volt a bemutatója. Fényes Szabolcs ugyanebben az évben írta meg utolsó operettjét, a Csintalan csillagokat, hogy aztán „váltson” és később más zenés műfajokban alkosson. Akárcsak Farkas Ferenc zeneszerző, aki szintén többféle zenei stílusban komponált maradandót, így a rádióoperett terén is: A Csínom Palkó című daljátékát először a rádió számára komponálta meg, mielőtt azt átdolgozva alkalmassá tette a színpadon való bemutatáshoz. Ugyanez történt Huszka Jenő utolsó előtti darabjával is. Ő akkor már rég az „operett múzeum” része volt! De még élt! Mondhatni „utolsó mohikán” volt – maradt! Hosszas rábeszélésnek engedve elfogadta a rádió invitálását és megkomponálta a Szép Juhásznét, mely 1954. december 19-én hangzott el először a rádióban. Aztán ennek átdolgozott, háromfelvonásos változatát a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be először a rákövetkező évben: 1955. május 8-án. Huszka ekkor már nyolcvanéves volt és nem fáradt el: időközben még egy operettet komponált, ez lett a hattyúdala: Jókai regénye, a Politikai divatok című műve nyomán megírt „regényes daljátékát” három felvonásban bemutatta a Fővárosi Operettszínház 1955. április 1-jén. A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből a Szép juhászné operettből szólalt meg néhány szép részlet, kitűnő énekművészeink előadásában (A dalszövegek Kristóf Károly munkája): - Krisztinka és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja, félre a búval, mert csattan a csók magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) - Keringő - szerelmi duett: „Oly szép az élet, ha téged nézlek, oly bús, ha tőled eltép a végzet, csókodra vágyom, én édes párom, nincs annál jobb a világon…. Álmodtam rólad magányos éjen, tündéri álmot, szálló reményünk…” (Sárdy János és Neményi Lili) - Vidám kettős: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz…./- libegő-lobogó, szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa) - Szabadság-dal: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,h ősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara) A rádióműsor ismétlése ma 17 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
2244 Búbánat 2014-10-09 22:02:17 [Válasz erre: 2242 Búbánat 2014-10-08 13:57:27]
Lőrinczy György [url] http://www.operett.hu/file/egyeb/qQumpalyazat.pdf; ezzel a pályázatával [/url] nyerte el az Operettszínház főigazgatói posztját.
Lőrinczy György [url] http://www.operett.hu/file/egyeb/qQumpalyazat.pdf; ezzel a pályázatával [/url] nyerte el az Operettszínház főigazgatói posztját.
2243 Haandel 2014-10-08 17:38:42
[url]http://www.broadwayworld.com/bwwmusic/article/Jonas-Kaufmann-Releases-New-Album-of-Melodies-from-Germanys-Golden-Era-20140916#;Jonas Kaufmann Releases New Album of Melodies from Germany's Golden Era[/url] ... "No repertoire has challenged me more than this one!" says Kaufmann, who sings Siegmund and Parsifal, Don Carlo and Alvaro, Don Jose and Werther, Die Winterreise and Das Lied von der Erde! "It's called 'easy listening' because the music sounds easy to the audience", the singer explains. "But most of the standards from Lehar, Kalman, Stolz and Abraham are extremely demanding on the voice. Easy listening, maybe, but not easy performing!"... ***** [url]http://www.amazon.de/bist-Welt-Deluxe-Edition-inkl-Bonus-DVD/dp/samples/B00KZ5RNNM/ref=dp_tracks_all_1#disc_1;Du bist die Welt für mich[/url] ↓ Reinhören (CD/CD+DVD/DVD/Blu-ray/Vinyl LP)
[url]http://www.broadwayworld.com/bwwmusic/article/Jonas-Kaufmann-Releases-New-Album-of-Melodies-from-Germanys-Golden-Era-20140916#;Jonas Kaufmann Releases New Album of Melodies from Germany's Golden Era[/url] ... "No repertoire has challenged me more than this one!" says Kaufmann, who sings Siegmund and Parsifal, Don Carlo and Alvaro, Don Jose and Werther, Die Winterreise and Das Lied von der Erde! "It's called 'easy listening' because the music sounds easy to the audience", the singer explains. "But most of the standards from Lehar, Kalman, Stolz and Abraham are extremely demanding on the voice. Easy listening, maybe, but not easy performing!"... ***** [url]http://www.amazon.de/bist-Welt-Deluxe-Edition-inkl-Bonus-DVD/dp/samples/B00KZ5RNNM/ref=dp_tracks_all_1#disc_1;Du bist die Welt für mich[/url] ↓ Reinhören (CD/CD+DVD/DVD/Blu-ray/Vinyl LP)
2242 Búbánat 2014-10-08 13:57:27 [Válasz erre: 2241 Búbánat 2014-10-08 13:55:56]
[url] http://mno.hu/grund/lorinczy-gyorgy-az-operettszinhaz-uj-foigazgatoja-1251974; A főigazgatói kinevezésről bővebben [/url]
[url] http://mno.hu/grund/lorinczy-gyorgy-az-operettszinhaz-uj-foigazgatoja-1251974; A főigazgatói kinevezésről bővebben [/url]
2241 Búbánat 2014-10-08 13:55:56 [Válasz erre: 2240 -zéta- 2014-10-07 22:23:13]
[url] http://mno.hu/grund/lorinczy-gyorgy-az-operettszinhaz-uj-foigazgatoja-1251974; A főigazgatói kinevezésről bővebben [/url] MNO.hu, 2014. október 7., kedd 21:45 , forrás: MTI, szerző: Grun „Lőrinczy György művészeti menedzser jelenleg a Budapesti Operettszínház főtanácsadója, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség, valamint a Városi Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója – olvasható a tárca kultúráért felelős államtitkárságának a kinevezésről szóló kedd esti közleményében. Az új főigazgató 2014. november 1-jén kezdi meg munkáját.” [url] http://magyarhirlap.hu/cikk/3946/Kiteljesitenek_a_megkezdett_utat; Lőrinczy György egy múlt havi háttérbeszélgetésen ismertette elképzeléseit [/url]
[url] http://mno.hu/grund/lorinczy-gyorgy-az-operettszinhaz-uj-foigazgatoja-1251974; A főigazgatói kinevezésről bővebben [/url] MNO.hu, 2014. október 7., kedd 21:45 , forrás: MTI, szerző: Grun „Lőrinczy György művészeti menedzser jelenleg a Budapesti Operettszínház főtanácsadója, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség, valamint a Városi Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója – olvasható a tárca kultúráért felelős államtitkárságának a kinevezésről szóló kedd esti közleményében. Az új főigazgató 2014. november 1-jén kezdi meg munkáját.” [url] http://magyarhirlap.hu/cikk/3946/Kiteljesitenek_a_megkezdett_utat; Lőrinczy György egy múlt havi háttérbeszélgetésen ismertette elképzeléseit [/url]
2240 -zéta- 2014-10-07 22:23:13
Lőrinczy György lett az Operettszínház főigazgatója...
Lőrinczy György lett az Operettszínház főigazgatója...
2239 Búbánat 2014-09-16 16:18:55
Ma este a Bartók Rádió műsorán (19.35 – 21.12 óra) [url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/15/arthur-sullivan-muveibol/; Arthur Sullivan műveiből [/url] „A XIX. század második felében kivirágzó operett műfajának az osztrák és a francia stílus mellett kialakult egy jellegzetes zamatú, angol változata is, amelynek legkiválóbb képviselője Arthur Sullivan (1842 – 1900) volt. Az angol társadalom visszásságait, a politikai képmutatást – például az Elveszett testvérek című zenei bohózatban – ugyanazzal a maró gúnnyal és szatirikus éllel leplezte le és tette nevetségessé, mint Offenbach Párizsban. 1875-ben bemutatott zenés komédiája, A házasságszédelgő, avagy az esküdtszéli tárgyalás egy különösen hosszú alkotótársi együttműködés első nagy sikere volt. A következő negyed évszázadban Sullivan szinte kizárólag William Gilbert szövegíróval dolgozott együtt. Pár évvel később ő írta az Őfelsége ágyúnaszádja (H.M.S. Pinafore – magyar rádiófelvételén a „Fruska”) című darab librettóját is, melynek egyik figuráját a Velencei kalmár Shylockja ihlette. Az eredeti Shakespeare-drámával Sullivan már korábban is behatóbban foglalkozott, 1871-ben kísérőzenét szerzett a manchesteri hercegi színház előadásához.” (Forrás: RTV Részletes) A Gilbert and Sullivan kettős nevéhez olyan további, világsikerű operettek fűződnek, mint például The Sorcerer (A varázsló) – 1877; The Pirates of Penzance – 1879 (magyar rádiófelvételén a Cornwall-i kalózók címmel ismert); Patience -1881; Iolanthe – 1882; Princess Ida -1884; The Mikado – 1885; Ruddigore – 1887; The Yeomen of the Guard (A testőrök) – 1888; The Gondoliers (A gondolások) – 1889; Ivanhoe – 1891; Utopia Limited – 1894; The Grand Duke (A nagyherceg) – 1896. 1. Cox and Box - avagy az elveszett testvérek (1866) Vígopera egy felvonásban. Szövegét - John Maddison Morton azonos c. műve alapján - Francis Cowley Burnand írta. Vez. Richard Hickox. Km. a BBC Walesi Zenekara. Szereposztás: Box, nyomdász - James Gilchrist (tenor) Cox, kalaposmester - Neal Davies (bariton) Őrmester, később kisbirtokos - Donadl Maxwell (bariton) 2. A velencei kalmár - kísérőzene Shakespeare vígjátékához Km. a Birminghami Szimfonikus Zenekar, vez. Vivian Dunn 3. A házasságszédelgő, avagy az esküdtszéki tárgyalás - zenés komédia. Szövegét William Schwenck Gilbert írta. Vezényel Malcolm Sargent. Km. a Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar. Szereposztás: A bölcs bíró - George Baker (bariton) A felperes - Elsie Morison (szoprán) Az alperes - Richard Lewis (tenor) A felperes ügyvédje - John Cameron (bariton) Esküdt - Owen Brannigan (basszus) Az esküdtszék elnöke - Bernard Turgeon (bariton).
Ma este a Bartók Rádió műsorán (19.35 – 21.12 óra) [url] http://www.mediaklikk.hu/2014/09/15/arthur-sullivan-muveibol/; Arthur Sullivan műveiből [/url] „A XIX. század második felében kivirágzó operett műfajának az osztrák és a francia stílus mellett kialakult egy jellegzetes zamatú, angol változata is, amelynek legkiválóbb képviselője Arthur Sullivan (1842 – 1900) volt. Az angol társadalom visszásságait, a politikai képmutatást – például az Elveszett testvérek című zenei bohózatban – ugyanazzal a maró gúnnyal és szatirikus éllel leplezte le és tette nevetségessé, mint Offenbach Párizsban. 1875-ben bemutatott zenés komédiája, A házasságszédelgő, avagy az esküdtszéli tárgyalás egy különösen hosszú alkotótársi együttműködés első nagy sikere volt. A következő negyed évszázadban Sullivan szinte kizárólag William Gilbert szövegíróval dolgozott együtt. Pár évvel később ő írta az Őfelsége ágyúnaszádja (H.M.S. Pinafore – magyar rádiófelvételén a „Fruska”) című darab librettóját is, melynek egyik figuráját a Velencei kalmár Shylockja ihlette. Az eredeti Shakespeare-drámával Sullivan már korábban is behatóbban foglalkozott, 1871-ben kísérőzenét szerzett a manchesteri hercegi színház előadásához.” (Forrás: RTV Részletes) A Gilbert and Sullivan kettős nevéhez olyan további, világsikerű operettek fűződnek, mint például The Sorcerer (A varázsló) – 1877; The Pirates of Penzance – 1879 (magyar rádiófelvételén a Cornwall-i kalózók címmel ismert); Patience -1881; Iolanthe – 1882; Princess Ida -1884; The Mikado – 1885; Ruddigore – 1887; The Yeomen of the Guard (A testőrök) – 1888; The Gondoliers (A gondolások) – 1889; Ivanhoe – 1891; Utopia Limited – 1894; The Grand Duke (A nagyherceg) – 1896. 1. Cox and Box - avagy az elveszett testvérek (1866) Vígopera egy felvonásban. Szövegét - John Maddison Morton azonos c. műve alapján - Francis Cowley Burnand írta. Vez. Richard Hickox. Km. a BBC Walesi Zenekara. Szereposztás: Box, nyomdász - James Gilchrist (tenor) Cox, kalaposmester - Neal Davies (bariton) Őrmester, később kisbirtokos - Donadl Maxwell (bariton) 2. A velencei kalmár - kísérőzene Shakespeare vígjátékához Km. a Birminghami Szimfonikus Zenekar, vez. Vivian Dunn 3. A házasságszédelgő, avagy az esküdtszéki tárgyalás - zenés komédia. Szövegét William Schwenck Gilbert írta. Vezényel Malcolm Sargent. Km. a Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar. Szereposztás: A bölcs bíró - George Baker (bariton) A felperes - Elsie Morison (szoprán) Az alperes - Richard Lewis (tenor) A felperes ügyvédje - John Cameron (bariton) Esküdt - Owen Brannigan (basszus) Az esküdtszék elnöke - Bernard Turgeon (bariton).
2238 Búbánat 2014-09-12 14:31:04
[url] http://www.operett.hu/cikkek/tortenelmi-fellepes-tortenelmi-helyszinen/1020; Történelmi fellépés, történelmi helyszínen [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-09-10 Szeptember első hétvégéjén a törökországi Aspendos Opera és Balett Fesztiválon lépett fel a Budapesti Operettszínház társulata. A rendezvény történetében először kapott meghívást operett-produkció az ókori amfiteátrumba. Az élményekről Szendy Szilvi és Dolhai Attila meséltek. „Az Aspendos Opera és Balett Fesztivál nemzetközileg jegyzett, nagy múltú kulturális esemény, amelyet idén XXI. alkalommal rendeztek meg az Antalyától 47 kilométerre található, Kr. előtt 166-ban épült, különleges akusztikájú amfiteátrumban. A rendezvénysorozatra, amelyet a világ legjobb 10 fesztiválja közt tartanak számon, eddig csak teljes előadásokat hívtak meg, a Budapesti Operettszínház az első, amely gálaműsorral lépett fel. A produkció abból a szempontból is úttörő jellegű volt, hogy a közönség először láthatott és hallhatott operettet az opera- és balettelőadások mellett itt.” „A XXI. Aspendos Opera és Balett Fesztiválon Szendy Szilvi és Dolhai Attila mellett Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Vadász Zsolt, Kállay Bori, Dancs Annamari, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Szabó Dávid, valamint a Budapesti Operettszínház Ének- és Balettkara lépett fel. Az Operett Gálán a Budapesti Operettszínház Zenekarának közreműködésével, Makláry László dirigálásában felcsendültek többek közt a Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, A mosoly országa, a Mágnás Miska és A víg özvegy dallamai.”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/tortenelmi-fellepes-tortenelmi-helyszinen/1020; Történelmi fellépés, történelmi helyszínen [/url] Operettszinhaz.hu, 2014-09-10 Szeptember első hétvégéjén a törökországi Aspendos Opera és Balett Fesztiválon lépett fel a Budapesti Operettszínház társulata. A rendezvény történetében először kapott meghívást operett-produkció az ókori amfiteátrumba. Az élményekről Szendy Szilvi és Dolhai Attila meséltek. „Az Aspendos Opera és Balett Fesztivál nemzetközileg jegyzett, nagy múltú kulturális esemény, amelyet idén XXI. alkalommal rendeztek meg az Antalyától 47 kilométerre található, Kr. előtt 166-ban épült, különleges akusztikájú amfiteátrumban. A rendezvénysorozatra, amelyet a világ legjobb 10 fesztiválja közt tartanak számon, eddig csak teljes előadásokat hívtak meg, a Budapesti Operettszínház az első, amely gálaműsorral lépett fel. A produkció abból a szempontból is úttörő jellegű volt, hogy a közönség először láthatott és hallhatott operettet az opera- és balettelőadások mellett itt.” „A XXI. Aspendos Opera és Balett Fesztiválon Szendy Szilvi és Dolhai Attila mellett Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Boncsér Gergely, Vadász Zsolt, Kállay Bori, Dancs Annamari, Peller Károly, Kerényi Miklós Máté és Szabó Dávid, valamint a Budapesti Operettszínház Ének- és Balettkara lépett fel. Az Operett Gálán a Budapesti Operettszínház Zenekarának közreműködésével, Makláry László dirigálásában felcsendültek többek közt a Marica grófnő, A Csárdáskirálynő, A mosoly országa, a Mágnás Miska és A víg özvegy dallamai.”
