Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


6363 zenebaratmoncsi 2025-03-03 12:21:03
6334 -es hozzászólásom: Korábban én is elemeztem az előadást, persze rövidebben. Elolvastad?
Azt még hozzátenném, hogy a zene számomra mindig ugyanazt a stílust nyújtja, mint a korábbi Kálmán Imre darabok, nem olyan változatos,  sokféle zenei sítlust megmutató, mint pl. Ábrahám Pál Viktóriája vagy Jacobi Viktor Leányvására vagy akár Lehár Ferenc Mosoly országa. A dalok is egy kaptafára készültek... de mindenesetre zeneileg előrehaladottabb, modernebb, mint a korábbi Kálmán operettek.
A librettó pedig hát szintén kissé ódivatú, a cári világot mutatja be, ami ekkorra már elmúlt.
6362 Búbánat 2025-03-03 08:40:48

Eredetileg nem szándékoztam „mélyreható” elemzéssel szolgálni vagy átfogó élménybeszámolót írni az Operettszínházban február 21-én bemutatott A cirkuszhercegnő című Kálmán Imre-operettről. Ennek oka, hogy a zeneszerző dallamvilága, melódiái általában számomra túl „gejl” ha szabad így fogalmaznom; nem vagyok rajongója, de azt feltétlenül elismerem, hogy remekül tudott hangszerelni és persze dallamokat „kitalálni”, mégis zenéjéért, bármennyire is jók, érzelemdúsak, színesek és attraktívak, nem tudok egyértelműen rajongani. Megszeretni igen – mértékkel. De azt hozzáteszem, korábban is (rádió, lemez, színpadok) ezt az operettjét szerettem meg igazán, melynek zenei- és stílusvilága sokkal közelebb áll hozzám, mint a korábban komponált és akár ismertebb operettjei, legyen szó A bajadérról, a Marica grófnőről, de akár A csárdáskirálynőről – ezek keletkezésüket tekintve megelőzték az 1926-ban, Bécsben bemutatott Cirkuszhercegnőt.

Persze nem tudtam ellenállni a csábításnak és ott voltam én is az Operettszínházban, kíváncsian, mi újat látunk, és az „atmoszférateremtésben” is mennyiben lesz más ez az új Cirkuszhercegnő-produkció a korábbi színpadi adaptációkhoz képest, amelyek emlékei még bennem élnek. Örömmel mondhatom, hogy kellemesen csalódtam és nagy élményt jelentett számomra az operettnek ez a különleges, nagykiállítású színrevitele, a kapott élmény felülírta várakozásomat, ezzel együtt a szándékolt tartózkodásomat ezek szavakba formálásától. Kálmán Imre zenéjének bűvköréből s mindenekelőtt a színpadi megvalósítás pazar ötletességeinek hatása alól én sem tudom kivonni magam.

A beszámolómban érdemesnek tartom a korabeli sajtóból idézni az alábbi sorokat.
Kálmán Imre a Neue Freie Pressernek a következőket nyilatkozta még A cirkuszhercegnő 1926. március 26-i bécsi bemutatóját (Theater an der Wien) megelőző időszakban. (Megjegyzem, az új Kálmán-operettet az év novemberében máris műsorára tűzte Pesten a Király Színház):

„Hat hónap óta szakadatlanul új operettem partitúráján dolgozom, de az igazi nagy munka csak most kezdődik. Sok számot ugyanis csak akkor tudok hangszerelni, amikor a darabot színpadon látom. Ha most magam elé teszem partitúrámat, örülök, hogy annak idején operettkomponistává lettem, anélkül, hogy sejtelmem lett volna erről a mesterségről és anélkül, hogy idegen minták befolyása alá kerültem volna. Mikor „A tatárjárás“-t komponáltam, előzően csak komoly zenét írtam és mindössze két modern operettelőadást láttam életemben, így befolyásoktól mentesen juthattam egyéni stílusomhoz. Nem szeretek idegenből kölcsönözni, nem kedvelem az átmeneteket és mindig csak kondenzált muzsikát akarok adni. Új művemben talán tovább is mentem egy lépéssel, amennyiben az egyes számok bevezető részét az eddiginél is rövidebbre fogtam, hogy a hallgató gyorsan jusson el a fő dallamhoz. “

Eddig az idézet.

A zenéről
Az új operett szerintem érettebb, nagyobb dimenziókat hordozó, kifinomultabb és attraktívabb alkotás, mint amiket előzőleg komponált Kálmán Imre, zenéje helyenként „sziporkázik”, de főleg ragyogó hangszerelése sokszínűségével tűnik ki a többi operettje közül. Meglátásom szerint a komponista partitúrája főképpen a zenei formák terén mutat fejlődést: inkább kis dalformán belül teremt fokozottabb változatosságot. Kár viszont, hogy e dallamok nem bővítik skálájukat, s többnyire önmagukat, vagyis a Kálmán-muzsika régen bevált, jellegzetes témái köszönnek vissza. Ebben az operettjében is előfordul önismétlés (lásd a III. felvonást, ahol alig van új zene) vagy talán inkább az önutánzás. Vissza -visszatérnek emlékeztető „vezérmotívumok” is, mégsem unjuk meg Kálmán muzsikáját, mellyel új stílusvilágot teremtett, így is bővelkedik dallamokban, de nem válnak kaptafává, és a darabbéli slágerek a fülünkben maradnak: „Egy drága szempár, ragyog igézve rám”; „Ha bemegyek a cirkuszba; „Kislány, vigyázz!”; „My darling, my darling”; „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre”; „Te meg én, te meg én”; „Ha engem szeretnél”; „Mindig a régi dal; „Kislány, vigyázz!” stb

Ezek a dalbetétek különösen jól sikerültek, Kulinyi Ernő dalszövegéhez szerencsére a dramaturgiát is jegyző Orbán János Dénes nemigen nyúlt hozzá, s mindenképpen ki kell emelnem az első két felvonás grandiózusan felépített, sokrétű fináléját, ezek csillogó zeneszövését.

Úgyhogy igen nagyra értékelem Kálmán Imrének ezt a „titokzatos” művét, melynek szövegkönyve is újszerű, hiszen tudtommal addig cirkusz mint színhely nem szerepelt még operettlibrettóban (az eredeti szövegírók: Julius Brammer és Alfred Grünwald). 

Az Operettszínház kiváló színész-énekes-táncos erőihez „valódi” cirkuszművészek is csatlakoztak, akik a cselekmény sodrából kihagyhatatlanok, hiszen a rendezői koncepcióban fontos szerepük van; magát a cirkuszt is a színpadra állítja, mégpedig „belülről” megmutatja az ott fellépő cirkuszi akrobatákat, s ez is újdonságként hat. Mindezeket sorra veszem a következőkben és benyomásaimat részletezem.

Hevenyészve, miről szól a darab, kik a „főhősök”? Fegyának hívják a dúsgazdag orosz herceg unokaöccsét, akire fényes tiszti karrier vár, ám beleszeretett az idős nagybátyja menyasszonyába, Fedórába. A nagybácsi bosszúból, koholt indokokkal eltávolíttatta a hadseregből, s míg ők összeházasodtak, ő földönfutóvá vált és most cirkuszi artistaként, Mr. X néven próbál megélni egy szentpétervári cirkuszban. Időközben Fedóra özvegy lett és egy új imádója akadt Vlagyimir herceg személyében, aki tudja, hogy Fegyának sem közömbös a szép özvegy és ez bosszantja, féltékeny rá. Fedóra és új hódolója együtt jelennek meg a cirkuszban, kíváncsian a titokzatos Mr. X névre hallgató artistára, akinek arcát senki nem ismeri, mert egy fekete maszk takarja; hírneve bámulatos attrakcióiról már hozzájuk is eljutott és látni akarják a hírhedt mutatványszámait. Óhatatlan, hogy bekövetkezik Fegya és Fedóra találkozása. Fegya azonnal felismeri régi szerelmét, Fedóra viszont csak a mutatványost látja benne, de a férfi vonzáskörébe kerül, ezt Vlagyimir sérelemként fogja fel és bosszút forral. Az operett cselekménye innen bontakozik ki és a történet egy pontján eljutunk e szerelmi rivális herceg szentpétervári palotájába, aki éppen Mr. X-et fogadja, hogy aztán bevonja egy méltatlan komédiába... Hogy nevetségessé tegye mindenki előtt Fedórát, titkos szándékához szüksége van Fegyára (akiről nem sejti, hogy származását tekintve valójában nemes arisztokrata sarj), akit gyengeségében rábeszéli, adja ki magát Koroszov hercegnek, hadd szeressen belé a hercegné. Ez bekövetkezik, hiszen Fedórának tényleg megtetszik a snájdig, daliás Koroszov, akit jó partinak tart és férjül választ. A következő jelenetben megtörténik köztük az ünnepélyes ceremónia, de Vlagyimir ekkor leleplezi bosszúművét a hercegnő és a fényes előkelő társaság előtt: Koroszov herceg nem más mint alias Mr. X, egy artista, a létrejött frigyben Fedóra feleségként már csak egy egyszerű cirkuszi hercegnő marad. Fedóra összeomlik erre a bejelentésre, szívében megbántottan hagyja ott férjét és az estélyt. Fegyát a csalás miatt mardosó szégyenérzet fogja el, és ő is elrohan. Az utolsó felvonás színhelye a régi Pest egyik címeres szállodájának előtere portával és egy étkezővel. Itt minden szereplő összetalálkozik és természetesen a kimagyarázkodást követően Fedóra (akinek tudomására jut, hogy valójában ki rejtőzött végig a Koloszov herceg alias Mr. X név alatt), megismerve Fegya múltját, kibékülve újra összejönnek egymással, de boldogságuk csak akkor és úgy lesz teljes, ha „Mr. X” visszavonul a cirkusztól – amit persze ő boldogan vállal.

A Mr. X igényes szólamát tekintve, Sándor Pétert jó választásnak tartom, mert van tartása, jó megjelenése s bár maga az énekhang nem oly érces, kevésbé érzelemdús, mint a nagy elődöké, így is hozza azt a kifejező feltétlenül szükséges úgymondanám „olvadási minőséget”, mellyel hihetővé teszi a karakterét, szerepével azonosulni tud ő is meg - vele - a néző is. Nem utolsósorban szerepformálásából kitüremlik a „civil” charme-ja is, mely – megfigyeltem – különösen a hölgynézők oldaláról váltott ki felé „sikongó” rajongást. Mind belépő áriáját, a további kettőseit vagy az együttesekben, méltán tapsoltuk meg. Jelzem, hogy az a duett, amit nem Fedorával, hanem az éppen bánatos kis Mabel Gibsonnal ad elő (Nagy Alma Virág) eredetileg nem a Cirkuszhercegnő betétszáma, hanem egy másik Kálmán-operettből lett ide „átmentve”. Sándor Péter a musical felől (be)érkező színész-énekes, aki játszott már operettben is, de ilyen jelentős, nagy kaliberű operett „bonviván”-szerepkörben talán most került igazán reflektorfénybe és a „vájtfülű”  hallgatóközönség bűvkörébe is. Övé is az érdem, hogy nagy sikerre vitte a bemutató előadást, ami további szép szerep-reményekre jogosíthatja fel e „komolyabb” zenés színpadi műfajban is.

Kiss Diána a címszereplőt, Fedóra Palinszkát, egy fiatal özvegy orosz hercegnét jelenít meg, aki két hódolója között őrlődik, egyikük Mr. X (igazi nevén Fegya, sőt a történetben felbukkan Koroszov hercegként is), az operettben ők állnak a középpontban. Kiss Diána operaénekes, pár éve tűnt fel az operett világában is, gyönyörű, meleg hangú szopránja van, amely minden regiszterben egyformán jól szól; kifejező hang és mozgáskultúra, a színpadon „kívánatos” megjelenésű Fedórája ide-oda csapongó, bizonytalanságában is megnyerő személyiségét remekül bontakoztatja ki a történet előrehaladtával; kiváló alakításában nem elsősorban a primadonnát, nem is a hercegnét látom, inkább egy érző, boldogságra vágyó szép nőt, aki aztán félretéve önzését, hiúságát, de megőrizve önbecslését, a saját szívére és érzelmeire hallgatva helyes döntésre jut... Kiss Diána az igényes áriái és a duettek mellett az ellejtett keringőivel is kitűnik, s dicsérhető, érthető szövegmondására is jólesően emlékezem. Talán a tervezett, rászabott ruhakompozíciói mintha kissé „kirívók”, de ez csupán magánmeglátásom. Végül is, egy „cirkuszos” előadásban ez akár előnyére is szolgál(hatott)...

Dolhai Attila ezúttal nem tenorfőszerepet, hanem olyan „másodhegedűs” szerepet kapott, s ebben is kitűnt: Szergej Vlagyimir nagyherceget játssza, kvázi második bonviván, de itt kissé háttérbe szorul Fegya (Mr. X) mellett; az árnyékából szeretne kilépni, de miután kiderül ármánykodása, cselszövése, végül hoppon marad: Fedóra hercegné belátja tévedését, elutasítja közeledését. Dolhai Attila énekelnivalói inkább az együttesekre korlátozódnak, melyekben nagyszerűen helyt áll. 

Erdős Attila lenyűgözött mókás, bohókás játékával (Slukk Tóni)! És kiválóan táncol! A terjedelmes szövegekkel is képes megbirkózni. Szinte nem ismertem fel benne a Magyar Állami Operaház remek karakter-baritonistáját, persze tudom, hogy jóideje az Operettszínház is foglalkoztatja, sok szerepben mutatkozott be a teátrumban, de ezzel a mostani, felöltött virgonc, táncos-komikus szerepével, aurájával egyszerűen lehengerlő alakítást nyújt! Ebből a jelentős mellékszereplőből mondhatni főszereplővé avanzsál...

Erdős Attila színpadi párjaként az operett szubrett szerepkörében most bemutatkozott Nagy Alma Virágot (SZFE - egyetemi hallgató), nem ismertem eddig, benne is kellemesen csalódtam, többet nyújtott, mint vártam. Ügyesen játszott, énekelt, táncolt. Szerepe szerint a darab végén már vígan borulhatott „finnyás” anyósa keblére a bájos kis cirkuszleányka, mihelyt kitudódott róla, hogy nem is olyan „jöttment proli”, hanem igazi őrnagy - Slukkné első udvarlójának - gyermeke. Nincs vele tehát semmi baj, végül is jó házból való ő is, „méltók” egymáshoz. Nagy Alma Virág egyéniség. Ügyesen mozog, táncol, elfogadhatóan formálja meg Mabel Gibson, a kis „elcsapott” artistanő karakterét, aki Slukk Tónival nagyszerűen kiegészítik egymást, és remekül komédiáznak a színpadon. Kvalitásait látva, bízhatunk benne, hogy a jövőben is, megtalálják az egyéniségére szabott szubrett-szerepek, amelyekben tovább csiszolhatja meglévő jó képességeit.

Az egykor cím- és főszerepekben tündöklő szopránunkat, Kalocsai Zsuzsát ma már ritkábban látni az Operettszínház színpadán, ezért is töltött el az öröm, hogy neve ismét feltűnt a színlapokon és ebben a Kálmán-darabban lehetősége volt újra „megmutatkoznia”. Igaz, már csak egy-egy kisebb feladatra vállalkozik, de jelentős, fontos karakter ez a most kapott színpadi-alak is: lendületes, mókás Slukk Karolát formál meg, SlukkTóni üzletasszony-édesanyját, mégpedig remekül. Csak a harmadik felvonásban van szerepe, de már az első színpadra lépését kitüntető tapsvihar fogadta, pedig még meg sem szólalt...Tulajdonképpen egy komikát játszik. Igazán sok énekelnivalója nincs a darabban. Amit látunk és hallunk tőle, nem több nálam, mint jóleső visszaemlékezés az egykor ünnepelt primadonnánkra. Nosztalgia.

Ugyancsak régen találkoztam az „Operettben” a buffó Faragó Andrással, ki most a darabbéli Pelikán főpincért jeleníti meg, aki egy jónevű pesti szálloda éttermében szolgál fel, próbál „bekukkantani” az érkező vendégek (a darab fő- és mellélkszereplőinek) itt kibontakozó drámájába, magamódján elősegíti a kibogozandó viszály mihamarabbi lezárását s a konfliktusok elrendezése után ő is eléri célját: megelégedetten konstatálja, hogy a „jók” – magát is beleértve - boldog révbe érnek. Faragó András egy igen testhezálló karaktert formál meg, meggyőzően. „Párjával”, Kalocsai Zsuzsával egyetlen énekes-kettősük van, és dialógusaik, kacagtató humorforrás.

Pfeiffer Gyula az Operettszínház zenekara élén hagyja, hogy Kálmán Imre invenciózus dallamai eleven tempókkal érzelmekben gazdagon kivirágozzanak, például a szinte operai igényű finálék vezénylése ugyancsak hatalmas energiákkal övezett, összpontosított figyelmet követel tőle...Megfigyelhettem, hogy a rutinos karmester-zenei vezető pontos és lendületes beintései nyomán a zenekara mennyire otthonosan mozog az olvadó, néhol szimfonikus hangzású dallamok, táncok, úgymint a foxtrottok, csárdások, cirkuszi zenék és keringők interpretálásában is.

Túri Erzsébet praktikus forgószínpaddal meg süllyesztő-emelő szerkezettel kombinált díszletet tervezett, ami lehetővé teszi, hogy a sok jelenetváltozás pillanatok alatt megtörténjen; igen pörgősek ezek, mert kihasználja a korszerű digitális technika nyújtotta előnyöket-alkalmazásokat is. Külön dicséret Somfai Péternek a vizuális hatások megvalósításáért, az illúziót keltő digitális technika professzionális alkalmazásáért. Az ötletes és színes jelmezeket Füzér Anni készítette. Feltétlenül meg kell említenem Krizsán Dániel remek koreográfiáját is a táncokhoz, de különösen a darabba illesztett balettbetétben, továbbá a sztepp betanítás/ sztepp koreográfiát alkotó Csömör Marcell Krisztián nevét is meg kell jegyezni.

A premier-előadás nagy sikeréhez az Operettszínház kórusa és balettje is hozzájárult, nem beszélve a hat artistaművészről, akik igényes attrakcióikat valódi cirkuszi keretek között mutatják be a színház „cirkuszos” produkciójában.  
A teljes szereplőgárda dicséretreméltó igényességgel, kiemelkedő szereptudással, élménydús operettben tudott örömet szerezni-adni nézőközönségének. Megérdemelt ovációkkal tapsoltuk meg ezt az igazán attraktív és nekünk élményekkel teli előadás összes szereplőjét.

Feleslegesnek tartom és érzem a minden jelenetben feltűnő, kitalált szerepkörben látható muzsikust, Kiss-Balbinet Ádámot; „a magány hegedűse” karaktere erőltetettnek hat, kinek semmi más funkciója nincs, mint hegedűszólóival kísérni a szereplők énekszámait a színpadon: a hegedűjének hangján felcsendülő dallammotívumok olykor csak jelzésértékűek, máskor pedig a zenekari hangzásba belesimul. (Mellesleg más darabokba, köztük a Mária főhadnagy című operettbe is „belerendezve” van a kedvelt hegedűművész, hasonló karakterként, dramaturgiai elgondolásokból.) Mindazonáltal elfogadom a koncepció részeként, nyilván a rendezőnek és alkotótársainak határozott célja volt és van ezzel az ötlettel.

Az énekes-színészként ismert és immár művészeti vezetőként is alkotó Homonnay Zsoltnak talán a Mária főhadnagy rendezésénél is sikerültebb, emlékezetes színpadi alkotásaként könyvelhetjük el a most színpadra állított Cirkuszhercegnő-operettet. Homonnay érdeme, hogy ötletes rendezésében tényleg egy igen nagyívű, attraktív, látványos produkció jött létre, s Kálmán Imre pompás zenéjével igen élménydús operettnek tapsolhatott a nagysikerű előadás után a közönség; a publikum - velem együtt - e sokszereplőt felvonultató darab alkotóit, a fellépett ének-, színész- és cirkuszművészeket, az énekkart, táncosokat és a zenekart meg a karmestert egyaránt ünnepelte az elmaradhatatlan felállós-ovációkkal.

Meggyőződésem, hogy sok ilyen, jól kiválasztott, tartalmas, klasszikusként elismert operettnek a színpadra állítása még a musical-fanatikus fiatal közönségréteggel is megszerettetheti, vonzóvá teheti ezt a hagyományos, olykor okkal kritizált, de továbbra is kedvelt zenés színpadi műfajt. Hogy hasson, több kell belőle ide az Operettszínházban, mint amit jelenleg a repertoáron látunk!

6361 Búbánat 2025-03-02 21:11:40 [Válasz erre: 6352 varganiki 2025-02-27 12:35:06]
Hamarosan...
6360 zenebaratmoncsi 2025-03-02 20:59:06 [Válasz erre: 6359 Búbánat 2025-03-02 19:35:48]
Hiába mondjuk ezt már régóta, úgy néz ki süket fülekre talál.
Külföldön azért merőben más a helyzet, igaz a magyar szerzők közül Kálmán Imre mellett leginkább Lehár Ferenc és újabban egyre több helyen Ábrahám Pál operettjeit játsszák.... viszont szeretik még nagyon Paul Lincke Frau Lunáját és Ralph Benatzky-Robert Stolz Fehér ló c. operettjét.

6359 Búbánat 2025-03-02 19:35:48

Megint előveszem a többször hangoztatott vesszőparipámat:  a pompás Kálmán Imre-operett  után már vágynék tapsolni más kiváló operettszerzőink újabb műveit is. Sokszor megfogalmaztam magamnak, hogy Kálmán darabjain túl mennyi nagyszerű operettről, daljátékról tudhatunk, amelyekre évtizedek óta hiába várunk, de nem kerülnek színre az Operettszínházban (sem). A cirkuszhercegnő mostani sikere is megmutatta, hogy lehet ilyen fajsúlyos darabokkal-szerepekkel is „mozgósítani” az operettbarátokat a teátrumba: Lehár, Huszka, Jacobi, Szirmai és a többiek sok-sok kiváló, a Kálmán Imre darabjaival egyenértékű vagy azokkal vetélkedő, sőt az övét túlszárnyaló operettjét tudnám - újra - említeni, melyek a mai színpadra is alkalmazhatók és  közönségsikerük is lenne. 

A külföldi operettirodalom nagyságaiak egész sora alkotott remekműveket Offenbachtól kezdve, Sullivanon, Suppén, ifj. Johann Strausson, Hervén, Planquette-n, Lecocqon át Millöckerig, Zellerig, Oscar Strausig, Fallt sem kihagyva stb, akiknek operettjei is bőséges választékot nyújtanak, és az Operettszínháznak megvannak a saját erősségei (részben az Operától vendégfellépőkkel kiegészülve), akik terhelhetők az esetleg operai igényű és nívójú darabok kitűzésénél is. 

Lehár Ferenc is ilyen szerző volt, akinek népszerű műveit az operaházak is világszerte játszották és a mai napig műsoron vannak szerte a világ színpadjain. Kompozícióiban - a másmilyen stílusvilágot képviselő Kálmánnal együtt - megújította a múlt század végén már sablonossá merevedő bécsi operettet. A műfaj „koronázatlan királyának” tartják.  Nem véletlen, hogy a korabeli körökben és azóta elterjedt róla a nézet melyet „bonmot”-ként  máig emlegetik: „a zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett - és Lehár” - amit én is találó meggyőződéssel, szubjektíve a magaménak vallok.

6358 zenebaratmoncsi 2025-03-01 21:03:02
Hogy miket nem találok, egy 37 oldalas műsorfüzet Ábrahám Pálról. 
Europa-Universität Flensburgban 2025. január 6-án:

Egy élő műsort is rendeztek emlékére, az alábbi dalokkal: 
Programm
 „Hip! Hip! Hurra!“ Ensemble aus „Roxy und ihr Wunderteam“ Ina Peeken - Klavier Moderation Jonathan Schultz Finn Sander 
 „Pardon Madame” Julius Petersen aus „Viktoria und ihr Husar“ Hannah Matthes Elisa Marie Richthoff - Klavier 
 „Ich wär so gerne Königin” Zoe Rode aus „Märchen im Grand-Hotel“ Leah Steiner Ina Peeken - Klavier 
 „Kann nicht küssen ohne Liebe“ Annika Dobbertin aus „Die Blume von Hawaii“ Achilleas Tsiknakis Ina Peeken - Klavier Moderation 
 „Schöne Sommerszeit“ Louisa Mohr aus „Roxy und ihr Wunderteam“ Anne Ohlrogge Hannah Matthes Marie-Christine Carstensen Alva Hiskea Daumann Olivia zur Verth Emma Hansen Elisa Marie Richthoff - Klavier
 „Glückliche Reise“ Maximillian Poepping aus „Roxy und ihr Wunderteam“ Helena Rinne Lena Hanse - Klavier Moderation 
 „Toujours l’amour“ Emma Hansen aus „Ball im Savoy“ Achilleas Tsiknakis Lino Dossmann - Klavier 
 „Känguru“ Anna Zilch aus „Ball im Savoy“ Hannah Matthes Emma Hansen Ina Peeken - Klavier 
 „Ein Märchen in traumschöner Nacht“ Sylvia Gdaniec aus „Märchen im Grand-Hotel“ Ina Peeken - Klavier Moderation
 „Good Night“ Ensemble aus „Viktoria und ihr Husar“ Britta Mekelburger - Klavie
6357 zenebaratmoncsi 2025-03-01 20:51:28 [Válasz erre: 6356 Edmond Dantes 2025-03-01 18:04:55]
Nem volt zongora és semmiilyen élő hangszer. Felvételről ment a zene, persze azért közel se nyújtotta azt a hangzást, mint egy nagyzenekar. 
6356 Edmond Dantes 2025-03-01 18:04:55 [Válasz erre: 6354 zenebaratmoncsi 2025-03-01 12:46:05]
Itt úgy hallatszik, hogy volt zenekar magnóról, különben megkérdeztem volna, hogy még egy szál árva zongora se volt? Ezek a színészek játszottak? Csak mert Nagy Gábor fiatalon, mint "szép szőke herceg", elég ismert volt és Bódi Barbara neve is ismerősnek tűnik. Anno a Vígben Darvas Ivánnal, Kernnel láttam, de az igazi kiugrás az Igó-Méhes duó volt.
6355 zenebaratmoncsi 2025-03-01 13:09:34
2025. március 1. m5 21. óra: Orbán János Dénes-Pejtsik Péter: Az Ofreum mágusa
6354 zenebaratmoncsi 2025-03-01 12:46:05
Tegnap újabb operettet néztem meg, ezúttal a Turay Ida Színházban Zerkovitz Béla Csókos asszonyát.
Egyszer kb. 15 éve már láttam ezt a darabot a Thália Színházban, a Budapesti Operettszínház előadásába, akkor jól szórakoztam rajta.  Tegnap is egy mozgalmas, jó és vicces előadást láttam, a slágerek mind-mind ismertek voltak. Ebbe a színházba szerencsére árulja a jegyeket a Ma este színház (legutóbb az Anconai szerelmeseket láttam itt), így a kedvező árral sikerült a színháznak telt házat elérnie. A szereplő színészek Csere László kivételével számomra ismeretlenek. Összességében mindenki nagyot alakított és jól is énekeltek. Az előadás alatt két szünetet is tartottak. A díszletek átlagosak voltak, nem túl drágák, de megfelelőek.
Zenekar nem volt, próbálták minimalizálni a szereplők számát is, így csak néhány táncost alkalmaztak.

Zerkovitz Béla – Szilágyi László:
CSÓKOS ASSZONY
zenés vígjáték 3 felvonásban

Az előadásban olyan ismert, örökzöld dalok csendülnek fel, mint az Éjjel az omnibusz tetején, Van a Bajza utca sarkán..., Gyere, te nímand!, Asszonykám, adj egy kis kimenőt! Zene, tánc, romantika és sok humor, minden, ami egy felhőtlen estéhez szükséges. És hol másutt játszhatná ezt egy színház, ha nem itt Józsefvárosban?

Tervezett szereposztás:
Báró Tarpataky ...................................................................................Nagy Gábor
Albert, főkomornyik ............................................................................Csere László
Katóka................................................................................................ Szőke Laura
Dorozsmay Pista ................................................................................Horváth Dániel
Kubanek, hentes................................................................................. Frech’ Zoltán
Rica – Maca....................................................................................... Bódi Barbara
Ibolya Ede ......................................................................................... Kurkó J. Kristóf
János, házmester / Thoroczkay báró .................................................Győri Péter
Hunyadiné.......................................................................................... Steinkohl Erika
Csipcsala, pék / Beleznay báró ..........................................................Boros Ádám
Nándi, henteslegény / Málnay gróf ....................................................Valázsik Péter
Marcsa,szolgálólány / Rozi, orfeumlány .............................................Unger Vanda
Sári, szomszédasszony / Joli, orfeumlány......................................... Szuromi Bernadett
Kálmán, utcaseprő /Inas ................................................................... Tóth Alex
Juli utcalány / Panni orfeumlány ........................................................Horváth Lídia

Alkotók
dramaturg: Darvasi Ilona
Koreográfus: Borbély Krisztina
Zenei vezető, korrepetitor: Maráth Viktor
Díszlet, jelmez: Darvasi Ilona
Rendezőasszisztens: Szkáli Edina
Rendező: Csiszár Imre
6353 Búbánat 2025-02-27 22:00:26 [Válasz erre: 6352 varganiki 2025-02-27 12:35:06]

Kis türelmedet kérem, holnap és a hétvégém is elég mozgalmasan alakul, de majd igyekszem...

6352 varganiki 2025-02-27 12:35:06 [Válasz erre: 6350 Búbánat 2025-02-23 16:18:52]
Esetleg várhatunk tőled egy élménybeszámolót? Mindig nagyon szívesen olvasom a beszámolóidat egy egy darab vagy gála kapcsán :)
6351 Búbánat 2025-02-23 16:47:02 [Válasz erre: 6348 zenebaratmoncsi 2025-02-23 15:22:57]
Huszka mellőzését nem a gálaműsorokra értem. A Mária főhadnagy egy szem Huszka-daljáték ami még repertoáron van a szerzőtől. Nemrég olvashattuk, hogy a kis kamarateremben sok év óta csak  zongorakísérettel előadott Lili bárónőt már nem játsszák tovább. Megvolt az utolsó előadása, ezzel kikerült a repertoárból is. Volt kettő, maradt egy. Lehet, hogy a következő évadban már a Mária főhadnagyot sem láthatjuk. Most àprilisban újra lesz  Huszka-emlékműsor, de már nem a nagyteremben gála-formátumban, hanem a Kálmán Imre Teátrum előadótermében pàr énekművész közreműködésével. Én számítok arra, hogy a következő évadokban láthatunk újra egy Huszka-nagyoperettet. Van választék: Aranyvirág, Bob herceg, Gül Baba, Lili bárónő (nagyszínpadon), Erzsébet, Szèp juhászné,  Szabadság, szerelem.
És a gondolatmenetemben ugyanígy,  már a többi komponista nem játszott operettjei is szerepelnek – mint kívánalom.

6350 Búbánat 2025-02-23 16:18:52 [Válasz erre: 6349 varganiki 2025-02-23 15:41:54]
Némileg ömagamnak ellentmondok: a péntek esti premieren én is felállva tapsoltam - tekintve hogy az előttem levő sorokban már mindenki állt s ülve maradva  tőlük nem láttam volna a színpadon megjelenő szereplőket és alkotókat. Tehát "beálltam a sorba"...
6349 varganiki 2025-02-23 15:41:54 [Válasz erre: 6347 Búbánat 2025-02-23 14:09:19]
A taps már nagyon régóta megy az operetteknél, de ez szerintem abszolút nem baj, sőt a színészek is jobban élvezik ezt nem egy előadásnál tapasztaltam. Az állótaps nem nem mindig és nem minden darabnál van. Premiereknél általában illik de hogy utána mikor van állótaps az függ az aktuális előadás minőségétől. A tegnapi Cirkuszhercegnő előadás meg is érdemelte az állótapsot az eddigi három előadás közül magasan ez volt a legjobb 
6348 zenebaratmoncsi 2025-02-23 15:22:57
Hát azért Huszka nem volt mellőzve annyira, mint Ábrahám vagy Jacobi vagy Fényes.... az új vezetés alatt pl. egy egészestés gálaest is készült a műveiből...akát Leháréból. Szirmai Mágnás Miskája is végig repertoáron van... kérdés meddig.... ráadásul a Vígszínházban is ment egyszerre.... de miért passz? Nincs más ötlet? Nagyon szegényes... ráadásul egy nemzetközileg jegyzetlen operett.... nem ismerik külföldö sehol (max erdélyi magyar színházakban), de ott se sűrűn.
6347 Búbánat 2025-02-23 14:09:19 [Válasz erre: 6344 zenebaratmoncsi 2025-02-22 15:53:33]
Mindenkinek van valami/valaki kedvence és/vagy "mániája"  itt az operett terén: Neked Ábrahám Pál és a "Madarász", nekem Lehár Ferenc és Házy Erzsébet operettszerepei - míg Kálmán Imre művei nemigen vonzanak, viszont Varganikinél  főleg a musical és a Mária főhadnagy - no meg mostanában Sándor Péter "karizmája"... Ez így jó, kiegészíti és "színesíti" az oldalakat az eseti információk megosztásán át... Ha pedig magát az Operettszínház műsorpolitikáját tekintem: minden mennyiségben a musical és Kálmán Imre a domináns - már évek óta, mely törekvések viszont abszolút nem jönnek be nekem. Egyoldalúságot látom.  Szeretnek egy-egy darabot "felfuttatni", a másik, hogy évek óta futnak a Kálmán Imre-darabok, hol ez, hol az, de mindig repertoáron vannak. Ezt kifogásolom, hogy miért ez a változatlanság, pedig amikor Kiss-B. Atilla első ciklusát elkezdte, bíztam benne, hogy a nemzetközi operettirodalom javából is merít, de az eltelt hat évadban nem ezt tapasztalom, Főleg a magyar és azon belül Kálmán Imréé a prioritás (nem vitatom, jók a darabok, de más szerzők, pl. Lehár is ugyanolyan jó és népszerű darabokat; de ha a mai közönség nem ismerheti meg, hogy szeresse és kedvelje meg ugyanúgy, mint Kálmán méltán ismert és játszott darabjait és ezek is váljanak megbecsült részévé a repertoárnak?)  persze egy másik közönségrétegnek a musical minden mennyiségben.  Ezen a sémán nem változtat a közéjük  "becsempészett" egy-egy "Mária főhadnagy" vagy "Mosoly országa" bemutató sem.  Nem beszélve az öszvér új magyar operettek megírását és színpadra állítását övező "hurrák"-ról... Nincs vagy nagyon kevés kiállítást kap(t)unk Lehártól, Ábrahámtól, Jacobitól, Huszkától, Szirmaitól, Fényes Szabolcstól és más hazai régi komponistáktól ahogy nagyon hiányoznak a palettáról a bécsi, a francia és az angol operett színe-java. De úgy látom, erre nincs késztetése (igénye sem?) a Budapesti Operettszínház irányításának. Sajnos.
Másik. Az igénytelen közönség pedig mindig mindent (ki)tapsol és mindenért ujjong; engem már az is módfelett zavar, amikor az operett betétszámai alatt a vidám kettősökben a refréneknél rendszerint elkezdenek ütemesen tapsolni. Én a magam részéről csak a már elhangzott dal után tapsolok, ha jól sikerült az. Nem szeretem, ha beletapsolnak az éppen elhangzó énekesprodukcióba. Csak mert így szokás meg kedvet éreznek rá? De erre hajaznak az énekes-szereplők is, örülnek neki, érzik a sikert, és ez hajtja őket. Biztosan így van, de ismétlem: engem zavar. És az általánossá vált előadás végi álló ovációk is rendszerré/rendszeressé váltak -ami  évtizedekkel ezelőtt nem volt szokásban. Majmolunk "idegen" szokásokat, melyek ide is begyűrűztek már. Hogy jó-e vagy sem, nem tudom eldönteni, de tény, ha tetszett az egész darab és benne a szereplők ténykedése, szeretjük az ünneplés módjának  ezt a kifejezését is választani/megadni. Elismerem.
6346 varganiki 2025-02-23 00:03:34
Ma délután újra láttam a Cirkuszhercegnőt és történt valami, ami már nagyon régen nem. Még pedig hogy a darab egyik dalát, a Kislány Vigyázzt(Sándor Péter és Dolhai Attila frenetikus előadásában) visszatapsolta a közönség, ezért a refrént újra elénekelték, utáne pedig percekig tartó vastaps következett. Elképesztő élmény volt, tényleg felrobbantották a színpadot. Rajtuk kívül továbbra is Erdős Attila viszi a prímet, imádnivaló és nagyon vicces Tóniként. És ha már Mister X: Sándor Péter magasan jobb teljesítményt nyújtott, mint Laki Péter mind hangban mind játékban. És bár a tegnapi premieren volt egy kis szövegtévesztés, de ez a mai előadásra ki lett javítva. Mindenkinek nagyon ajánlom hogy nézzétek meg egészen fantasztikus élmény.
6345 zenebaratmoncsi 2025-02-22 16:12:07 [Válasz erre: 6343 Edmond Dantes 2025-02-22 13:52:34]
Egy Dreamgirls-hez mit szólnátok? Gondolom szóba se jöhet a vezetőségnél....
6344 zenebaratmoncsi 2025-02-22 15:53:33 [Válasz erre: 6343 Edmond Dantes 2025-02-22 13:52:34]
Németországban Ábrahám Pál népszerűbb Kálmán Imrénél, legalábbis ebben az évadban több Ábrahám premier volt. Kálmán Imre inkább Ausztriában népszerű, de újabban már ott is játszanak Ábrahám operetteket és számos más országban. 
Valójában azért a Bál a Savoyban a legjobb darabja, de azt azért itthon is előveszik, de utóbbi időben csak vidéken. Budapesten egyedül a Fedák Sári Színházban játszották a Viktóriát (egész nagy sikerrel) és a Bál a Savoybant. A 3:1 a szerelem javára is egy remek Ábrahám operett, talán jobb is, mint a Mese a Grand hotelben, utóbbi viszont tartalmaz pár egészen különleges dalt és a librettója is nagyon humoros, groteszk darab, egy igazi társadalomparódia (Alfred Savoir Nagyhercegnő és szobapincér szatírája alapján).
Valójában szerintem sokkal változatosabb Ábrahám zenéje, mint Kálmán Imrének, és modernebb, fiatalosabb is, több benne a jazz és nemzetközi elem.
A Leányvásárt is dicsértem, az Jacobi darab, de azt most láttam a hétvégén, a Fényes Szabolcs Maját is szeretem, azt láttam Budapesti Operettszínházban, illetve ma este vetíti az m5 televízió  (fel fogom venni).
Örömmel venném még Zeller Madarász c. operettjét is.... amit szintén hanyagolnak Magyarországon, pedig egy remekmű. 
Emellett Beatles rajongó is vagyok, nem tudom, hogy tudtad e, de ezen a fórumon ez nem igen fordul elő, de más fórumon igen.
6343 Edmond Dantes 2025-02-22 13:52:34 [Válasz erre: 6341 zenebaratmoncsi 2025-02-21 13:31:25]
Mindenki màst fölülmùlò Àbrahàm Pàl-rajongàsodat jòl èrzèkeljük :-) talàn a vezetősèg kevèsbè èrzèkeli vagy a vezetősèg ùgy èrzèkeli, hogy a közönsèg kevèsbè vàgyik Àbrahàm Pàl-darabra.
Azonban legutòbb te Broadway-musicalt igènyeltèl, arra ìrtam, hogy szerintem mièrt kicsi az esèlye annak, hogy valami ottani primőr friss termèsű darab eljusson a Nagymező utcàba.
6342 Búbánat 2025-02-21 17:17:00

A ma esti operettpremier elé egy interjú a darab rendezőjével:

A műfaj legszebb hagyományai mai köntösben - A cirkuszhercegnő

Február 21-én, 22-én és 23-én hármas szereposztásban mutatják be a Budapesti Operettszínházban Kálmán Imre A cirkuszhercegnő című nagyoperettjét Homonnay Zsoltnak, a színház művészeti vezetőjének a rendezésében.

A darab színpadra állítójával a karakterek átalakulásáról, az őszinteség katartikus erejéről beszélgettünk és arról, hogy válhat az operett ízig-vérig kortárs előadássá, hogyan tudja ugyanakkor megőrizni a műfaj legszebb hagyományait. 

/Demokrata.hu - 2025.02.20.  Szentei Anna/

"A darab írásakor csak néhány év telt el a bolsevik forradalom kitörése és a Romanovok legyilkolása óta, tehát az eredeti változatban az orosz arisztokrata figurája jóval elrajzoltabb, bárgyú karakter, akit úgy tettek viccessé, hogy nem használja jól az orosz nyelvet. Nehezen hihető, hogy a cár unokaöccse, egy komoly orosz notabilitás, aki mindenki fölött áll, hatalommal bír, ne beszélné jól saját hazája nyelvét, miközben a Pestről Szentpétervárra utazó Slukk Tóni vagy Mabel kiválóan beszél oroszul. Ez a következetlenség ráadásul elveszi annak lehetőségét, hogy Fedóra és a titokzatos Mister X között szövődő szerelmi kapcsolatban Vlagyimir harmadikként potenciális ellenféllé váljon: azaz ha ez a figura nem vehető komolyan, sérül a történet. Így Vlagyimir a mi olvasatunkban valódi férfi. Ezzel pedig nem mellesleg kinyitottuk azt a műfajra nem jellemző felállást, hogy a szerelmi konfliktusok jellemzően csak a főhős és a főhősnő között zajlanak. A karakter átformálásával érthetőbbé vált a történet."

6341 zenebaratmoncsi 2025-02-21 13:31:25 [Válasz erre: 6335 Edmond Dantes 2025-02-20 22:55:15]
Azért operettek közül egy Ábrahám Pál Hawaii rózsája vagy Mese a grand hotelben is újdonságként hathatna... nemzetközileg játszott darabok, de Magyarországon elfeledett kategóriába esnek...
6340 zenebaratmoncsi 2025-02-21 12:37:40 [Válasz erre: 6336 Búbánat 2025-02-21 00:09:13]
Én is ott jártam tegnap, de nekem nem tűnt fel, talán mert rohantam az előadás után.
6339 varganiki 2025-02-21 12:32:50 [Válasz erre: 6338 Búbánat 2025-02-21 11:47:51]
Ezt tanúsíthatom, én kétszer láttam de nem tervezek többet belőle egyelőre.
6338 Búbánat 2025-02-21 11:47:51 [Válasz erre: 6337 varganiki 2025-02-21 05:38:16]
Köszönöm!  Azt hiszem, semmit nem veszítettem azzal, hogy kihagytam azt a Hamupipőke-bemutatót...
6337 varganiki 2025-02-21 05:38:16 [Válasz erre: 6336 Búbánat 2025-02-21 00:09:13]
Az Hamupipőke hintója amit a tavaly novemberi bemutatóra készítettek.
6336 Búbánat 2025-02-21 00:09:13
Este az Operából jövet bekukkantottam a Nagymező utcába: feltűnt az Operettszínház előtt, a járdán elhelyezett egy csillogó-villogó hatalmas installáció, egy világító négykerekes hintóféle szerkezet (mellé írva vagyon: saját felelősségére bárki oda beszállhat...") Egyelőre nem jöttem rá, mi a valódi funkciója, ki építette és minek van ott egyáltalán?
6335 Edmond Dantes 2025-02-20 22:55:15 [Válasz erre: 6334 zenebaratmoncsi 2025-02-20 20:49:02]
Valszeg telne pénz Broadway-musicalra, mivel az Operettbe is számolatlanul -vagy számolva, de- ömlik az adófizetők pénzéből az állami apanázs és az elnök eltörölte a manhattani dugódíjat, ahol a Broadway is van. Azonban mennyivel egyszerűbb kètszázadszor elővenni a Jajcicàt és Tsait, mint jó musicalt talàlni, leszerződni, behozni, eljátszani. Igaz, egy Broadway-musicalhez megfelelő minőségű alkotó- és előadógárda is kellene, amivel a Nagymező utcai Ház talán nem rendelkezik maradéktalanul. És a közönség igènye, ízlése is, valljuk be, nehezen kiszámítható ott, ahol erre nincs/enek megfelelő vezető/k. Az Erzsébet körúton pàr évtized alatt kiérlelve és óta mindez jól működik. Két dudás talán sok is volna egy csárdàban kilométeren belül.
6334 zenebaratmoncsi 2025-02-20 20:49:02
Reggel 11 órakor én is megtekintettem a Cirkuszhercegnő eladást.
A színház iszonyatos összegeket fektetett ebbe a produkcióba, rengeteg jelmez, szereplő, díszlet.
Ami sokkal jobb volt, mint 10 évvel ezelőtt, hogy valódi cirkusz is van benne, attrakciók, amelyek néha egészen veszélyesek és egész változatosak.
A szereposztás nekem nem sokat mondott, egyedül Laki Pétert és Bordás Barbarát ismertem.
A dalok közül messze a legjobb Mr. X belépője, de van még benne pár további sláger, ami sokszor elhangzik operett gálákon pl. Induljunk van egy hely, Fedorova belépője, My darling, Kislány vigyáz, Szép kis cirkusztáncosnők...
nagyjából ezek, van még pár további dal is, amiket nem ismertem, de annyira talán nem is említésre méltók, legalábbis nem slágerek, illetve pozitívan említendő benne egy szép orosz cári balett jelenet.
Valahogy belekerült a műsorba egy régi, 20-as évek beli musical zenéje is,Yes sir baby... című sláger.
A librettó Alfred Grünwald alkotása, hát nem a legjobb alkotása (pl. Bál a Savoyban százszor jobbra sikerült), viccesnek egyáltalán nem nevezhető, de nem is túl érdekes, kissé sablonos, számomra unalmas. Valahogy nem is értettem az elejét, elég zavaros volt a történet, a második felvonásra azért valamivel jobb lett. 
Összességében közepesnek értékelném az előadást, amit nem tervezek újra nézni, inkább más előadásokra költöm a pénzem. Ami még nagyon furcsa volt benne, hogy állandóan ismételték az operett három-négy fő slágerét, ez nem megszokott egy operettnél, de talán azért mégse kellett volna vagy 5-ször 6-szor eljátszani ugyanazt a dalt.
További kérdés, hogy vajon megérte e ekkora hatalmas összeget fektetni ebbe az előadásba... hogy fogja visszahozni az árát...talán kevesebből is lehetett volna jobb előadást kihozni, több humorral, izgalmasabb tartalommal, mint tették ezt Kecskeméten, ahol egy vicces, szórakoztató és modern Leányvásár előadást láttam pár nappal korábban. Talán a megspórolt pénzből tellett volna egy Boradway musical bemutatóra is vagy legalább egy-két kisszinpados előadásra....így maradt a nagy semmi ebben az évben is, legalább is a felnőttek számára. 


6333 varganiki 2025-02-20 19:18:11
Tegnap megnéztem a Cirkuszhercegnő első főpróbáját és azt kell hogy mondjam nagyon kellemes élmény volt. A látványvilág és a díszlet pazar, a dalok is jól hangszereltek és fülbemászóak, a szereplők többsége pedig lubickol a szerepében.
Az estét Erdős Attila mint Slukk Tóni uralta, az egész emberből árad a humor, sokszor még rá is tesz egy lapáttal és nem lehetett nem imádni a Miss Mabelt alakító Nagy Almával akiknek hatalmas gratuláció hogy ilyen gyorsan sikerült beleugrania a szerepbe. Bár érezhető hogy lesz még dolga vele de nagyon szerethető és bájos az ő Mabelje. A másik akinek nagy sikere volt az Dolhai Attila mint Vlagyimir nagyherceg. Intrikus volt de sokszor mint egy nagyranőtt gyerek úgy viselkedett. Az Erdős Attilával közös jeleneteik voltak a legjobbak.
Kiss Dia nagyon jó volt Fedoraként jól illett hozzá a szerep. Akivel kisebb gondjaim voltak az Laki Péter mint Mister X. Nála azt éreztem hogy még nem igazán sikerült a magáévá tennie a szerepet. Szóval volt egy kis hiányérzetem (Sándor Péter nagyon hiányzott onnan, most még inkább éreztem hogy ez az ő szerepe lesz)de összességében jó kis kikapcsolódás szóval ajánlom mindenkinek nagy magy szeretettel.
6332 Búbánat 2025-02-19 18:16:03 [Válasz erre: 6327 zenebaratmoncsi 2025-02-18 17:25:39]

Az operaénekes Erdős Attila tudja, mit gondol erről is.

Az Operettszínházban a következő darabokban lépett és lép fel:

A csárdáskirálynő (Bóni)

Hegedűs a háztetőn (Szása)

Mágnás Miska (Miska, lovász)

Marica grófnő (Báró Zsupán Kálmán)

A mosoly országa (Hatfaludy Ferenc gróf)

János vitéz (Bagó)

Kákszakáll (Popolani)

A cirkuszhercegnő (Slukk Tóni)

6331 Búbánat 2025-02-19 18:06:57 [Válasz erre: 6328 varganiki 2025-02-18 19:44:04]

El tudom képzelni, hogy a darabbéli cirkuszi porondon görkorcsolyázás ötlete nem is az Operettszínház rendezőjének fantáziaszüleménye volt, talán az együttműködő partneré, a Fővárosi Nagycirkuszé; végülis akárkié volt az „ötletelés”, már nem lehet meg nem történtté tenni, hiszen sajnos súlyos következményekkel járt. Szerencsére, a megtörtént baj után már nem erőltették ezt az eszement „produkciót” az „ötletgazdák”, és levonták a tanulságot: mit szabad és mit nem. 

6330 varganiki 2025-02-18 21:37:52 [Válasz erre: 6329 zenebaratmoncsi 2025-02-18 20:34:50]
Három főpróba lesz, szerda este illetve csütörtök délelőtt és este. Én az első szereposztásra megyek holnap este :)
6329 zenebaratmoncsi 2025-02-18 20:34:50 [Válasz erre: 6328 varganiki 2025-02-18 19:44:04]
Tudod, hogy hány főpróba lesz? Te melyikre mész?
6328 varganiki 2025-02-18 19:44:04 [Válasz erre: 6324 Búbánat 2025-02-18 10:10:44]
Örülök neki, csak nem értem miért kellett ez a baleset hogy meggondolják magukat, eleve eszükbe se kellett volna hogy jusson ilyen. Holnap remélem minden simán fog menni. Eddig egyetlen főpróba volt amiben csalódtam(Monte Cristo Grófja kritikán aluli volt a hangosítás) a többi mind remekül sikerült.
6327 zenebaratmoncsi 2025-02-18 17:25:39 [Válasz erre: 6326 Búbánat 2025-02-18 15:26:42]
Az operett műfaját nehéz megitélni, mivel operettek és operettek nagyon különbözőek lehetnek egymástól.
Egyrszét kezdjük az operett feltalálójával Offenbach-hal, nekem nagy kedvencem, láttam is pár darabját, már amit itthon játszottak. Sajnos eléggé mellőzött itthon, de utóbbi időben azért elővette főként az Erkel Színház. Valójában két operáját láttam, egyrészt a Rajnai sellőket, másrészt a Hoffmann meséit... az operettjei közül pedig a Kékszakállt, illetve rövidített formában a Szép Helénát.
Meg kell említeni az angol operettet, mint műfajt, ami inkább vígopera jellegű, akár Offenbach. Ez megint mellőzött Magyarországon.
Természetesen más a francia és más az osztrák operett, és megint más a német... és hát ott van a spanyol, az olasz, görög, orosz operett és hát a magyar.
Aztán a klasszikus operett mellett ott van a bécsi... amibe Lehár és Kálmán is tartozik... és  a berlini, amibe részben Ábrahám... ezek is mind más jellegűek.
És műfajilag is más egy-egy operett: ott van a jazz-operett, mint műfaj, a musical előfutára, majd a szocialista operett....
Egy ami közös: mind a szerelemről szól, és bonyodalmak után a vége Happy End... néhány kivétellel.


6326 Búbánat 2025-02-18 15:26:42 [Válasz erre: 6324 Búbánat 2025-02-18 10:10:44]
Erdős Attila: „Az operettek legtöbb esetben azt mutatják nekünk, hogy nézd, ilyen is lehetne a világ! Ilyen szeleburdi, szerelmes, a gondok közepén is boldogságot sejtető.”

A sármos operaénekes éppen a Budapesti Operettszínház A cirkuszhercegnő című előadására - Slukk Tóbiás szerepére - készül, amit február 21-én mutatnak be a teátrumban.

/Clore.hu - Vida Dóra - 2025. 02. 17./

Coloré, Vida Dóra:  Az előadásban fontos szerepet kap a cirkuszi világ. Kellett esetleg új készségeket elsajátítanod a próbafolyamat során? Ha igen, mi okozta a legnagyobb kihívást?

E.A.: A görkorcsolya és a sztepp a legizgalmasabb újdonság számomra, amivel a darab kapcsán találkoztam. Eddig egyikhez sem volt szerencsém, most viszont mindkét mozgásformát tanulmányozhattam, kipróbálhattam. Az előbbi projekt egy szerencsétlen baleset okán végül leállt, de az utóbbi tovább tipeg-topog a színpadon, nagy-nagy örömömre. 

Coloré, Vida Dóra:  Az operett és az opera műfaja között sok a különbség – melyik áll hozzád közelebb és miért?

E.A.: Én pont azt tapasztalom, hogy nagyon is sok köze van a kettőnek egymáshoz! Mindkettőt nagyra tartom, hálás vagyok értük! Az operett mozgékony, olykor prózai mivolta vegyítve az opera zenei mélységével számomra azt mutatja, hogy e kettő nagyon is sokat meríthet egymásból. Mindkét műfaj jól jár a másikkal.

Coloré, Vida Dóra:  Manapság mennyire menő vagy nem menő a fiatalok körében az operett és az opera műfaja? Sokan úgy vélik, hogy erre a két stílusra meg kell érni! Te hogy látod? Mit gondolsz, mi a kulcsa annak, hogy a fiatal generáció is megszeresse az operettet?

E.A.: Nem gondolom, hogy érettség kérdése lenne a dolog. Inkább az a szomorú, hogy Kodály országa ma már nem foglalkozik annyit és olyan minőségben a zenével, mint amennyit kellene. Elfeledtük a zene, avagy az énekórák fontosságát. Az opera és az operett műfaja régen is egy csoda volt, most is az, a kulcs hozzájuk bennünk van. Rendszerszinten kellene visszatalálni a helyes útra, ami nem egyszerű feladat, de bízom benne, hogy megtaláljuk a módját. Kodály-séf receptje adott, főzzünk vele újra!

6325 zenebaratmoncsi 2025-02-18 12:31:04 [Válasz erre: 6323 varganiki 2025-02-18 06:52:57]
Vidékre nem sűrűn járok egy darabért, legutóbb Ábrahám Pál Viktóriáját néztem meg Veszprémben. A  Jacobi Leányvásárt egyszer láttam már korábban, mégpedig 2017-ben ment a Fedák Sári Színházban Soroksáron miniszínpadon. Az is tetszett, de azért nem mindegy, hogy most egy jóval nagyobb színpadon adták elő. Akkor még volt zenekari árok ott is, azóta viszont megszüntették és a szinpadhoz toldották, ami igy jóval nagyobb lett. Zenekar Kaposváron is volt, de egész jól elbújtatták, csak a karmester feje teteje látszott ki.
6324 Búbánat 2025-02-18 10:10:44 [Válasz erre: 6323 varganiki 2025-02-18 06:52:57]
Nyilatkoztak a vezetők: kivették a darabból a görkorcsolyát; erre céloztam korábbi bejegyzésemben, amikor azt írtam, hogy elképzelhetőnek tartom erre irányuló változtatást a balesetveszélyre tekintettel. HELYESEN DÖNTÖTTEK.
6323 varganiki 2025-02-18 06:52:57 [Válasz erre: 6322 zenebaratmoncsi 2025-02-17 16:48:39]
Ez a darab engem is érdekelne, bár a történettel még barátkoznom kell. Holnap a Cirkuszhercegnő főpróbáját nézem meg és nagyon kíváncsi vagyok. A díszlet gyönyörű, a jelmezek is pofásak(Dolhai Attila mintha a Sybillből lépett volna ki) viszont a görkorcsolyát nem tudom ebben a darabban elképzelni.
6322 zenebaratmoncsi 2025-02-17 16:48:39
2024. február 16-án megnéztem Jacobi Viktor 1911-es remekművét a Leányvásárt, és nem csalódtam. Az előadás elején meglepett a darab modern, jazz-es hangszerelése, mivel a dalok is meglehetősen át lettek formálva, modernizálva... bár ez talán kicsit furcsa volt, mivel én alapból szeretem a jazz-operett műfajt, így tetszett. A főszereplő, Lucy-t alakító hölgy mindenesetre nagyokat skálázott az előadásban, tényleg jól bírta a magas hangokat. A librettó pedig tényleg vicces volt, nagyon szórakoztató. A díszletekre, jelmezekre ugyancsak nem lehetett kifogás, és a színpad is tágas volt, elfértek rajta a szereplők. A tartalom mindenesetre nem volt bonyolult, így könnyen megérthette bárki. A slágerek is nagy sikert arattak, talán az egyetlen kifogásom, hogy a második felvonás közepére már elfogytak az új dalok, így csak a korábbiakat ismételgették. A Gigolo persze azért a végére maradt, mint csattanó.
Még van két előadás márciusban, az egyik 15 órai, akit érdekel szerintem nézze meg. Az esti vonatot is kényelesen el lehetett érni, és 21 óra körül már itthon voltam. Persze ez egy egész napos program, de kellemes.
6321 Búbánat 2025-02-10 12:15:37 [Válasz erre: 6313 Búbánat 2025-01-31 16:07:22]

A régmúltból...

Leo Fall: Madame Pompadour

A Budapesti Operettszínház bemutatója: 2010. április 30.

A produkció a Szentpétervári Zenés Komédia Színházzal koprodukcióban jött létre

Szövegíró: Rudolf Schanzer és Ernst Welisch

Fordító: Harsányi Zsolt

Mai színpadra alkalmazta: Kállai István és Szinetár Miklós

Díszlettervező: Alexander Orlov
Jelmeztervező: Irina Cherednikova

Karigazgató: Kéringer László
Koreográfus: Lőcsei Jenő

Km. a Budapesti Operettszínház Balettkara, Énekkara és Zenekar

Vezényel: Balassa Krisztián/Makláry László/Somogyi-Tóth Dániel

Rendező: Szinetár Miklós

Az előadás teljes televíziós felvételét nem találom az interneten.

Képgaléria

Teadélután – Kalocsai Zsuzsa (2010.04.28.)

Az MTV Teadélután című műsorában Kalocsai Zsuzsa Művésznő beszél az Operettszínház új darabjáról, a Madame Pompadourról, valamint egy rövid bejátszást is láthatunk a darabból a próbán.
Kalocsai mellett a bejátszott részletekben feltűnik még Huszti Péter és Faragó András

Madame Pompadour és A víg özvegy – részletek – Broadway Szilveszter – 2009

Előadók: Bordás Barbara, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Lukács Anita, Oszvald Marika, Cselóczki Tamás, Homonnay Zsolt, Peller Károly, Szabó Dávid, Vadász Dániel, Vadász Zsolt. Km. a Budapesti Operettszínház Ének- és Balettkara

A  2010-es operett-bemutatóról itt a fórumon az 1742. sorszám alatt írtam rövid beszámolót:

„Megvolt a premier. Hónapra és szinte napra pontosan, éppen negyven évvel a legutóbbi bemutatója után, tegnap este újra tapsolhatott a pesti publikum a 'Madame Pompadour'-nak! Leo Fall híres operettje ismét hosszú sikerszériára számíthat az Operettszínházban! Nagyszerű jelenetek, együttesek vannak a darabban, megtűzdelve sláger-számokkal, szép áriákkal és vidám duettekkel. A remek zenékben pompás táncok is helyet kaptak, melyhez méltó koreográfia társult. Szinetár Miklós rendezése a régi szép időket hozza vissza, mikor még az Operett direktoraként rendezett a teátrumban kiváló darabokat. A produkció a szentpétervári színházzal koprodukcióban jött létre, a rokokó kort idéző gyönyörű színpompás jelmezek alkotói oroszok. 

Szereposztás a következő volt:

Kalocsai Zsuzsa - Madame Pompadour

Oszvald Marika - Belotte, a komorna

Csere László - Calicot, a költő

Huszti Péter - XV. Lajos király

Vadász Zsolt - René, egy nemes úr

Kékkovács Mara - Madeleine, egy nemes asszony

Faragó András - Rendőrminiszter

Peller Károly - "Róka", rendőrspicli

Langer Soma - Hadnagy

Benkóczy Zoltán - Kocsmáros 

(A párhuzamos szereposztásban Fischl Mónika énekelte a címszerepet, Vadász Dániel Renét.)

Kalocsai Zsuzsa láthatóan élvezi a primadonna-szerepet és a körítést, ami ezzel jár. Vadász Zsolt tenorja karcsú, kellemes, a magasságok is megvannak, Kalocsaival remek párost alkotnak. Huszti Pétert kitüntető taps fogadta, bár csak két rövid jelenete van az operettben, amit rutinosan megold, de szerintem erre a szerepre a társulat saját erőből is kiállíthatott volna valakit, aki nála jobban énekel; a magyar rádiófelvételen Külkey László remekül oldotta meg ezt a feladatot. Ami még igazán tetszett, három fergeteges jelenet: az egyik a bibliából 'kölcsönvett' nevezetes Putifárné, ahogyan elcsábítaná Józsefet… Itt Pompadour próbálja ugyanezt tenni – bosszúból - Calicot-val, a költővel, aki róla gúnyverseket fabrikál a nép körében. A másik ugyanennek a paródiája, az udvari bálon, ahol Oszvald Marika és Peller Károly játssza, táncolja, komédiázza végig a jelenetet, melyhez mondani sem kell, fergeteges ritmikájú zene járul, s ami nekem a legjobban tetszett, egy másik Fall- operettből ide áthozott zenéjére kiagyalt jelenet ('Az elvált asszony'): a Rendőrminiszter (Faragó András), a titkos ügynöke, a Róka (Peller Károly) és a rendőrspiclik (férfi tánckar) közös ének-tánc jelenete talán a legnagyobb sikert aratták az est folyamán. Fall operettjét a múlt század húszas éveinek elején komponálta, tele szebbnél-szebb dallamokkal. Fülbemászó, vérpezsdítő zenéjébe már bele-belecsempészett az amerikai jazz stílusvilágából is; a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi – történelmi – köntösbe ágyazott romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba oltotta. A játszott egy szem Offenbach-operett (A párizsi élet) mellett javarészt Kálmán-Lehár- Huszka-Jacobi-Szirmai-Zerkovitz vonulat után éppen ideje volt elővenni a bécsi 'ezüst-kor' egyik nagysikerű darabját. Jó volt végre látni-hallani egy más szellemiségű, bécsi de 'franciás' mintájú nagyoperettet a Nagymező utcában!

A péntek esti premiert az Operettszínház fiatal zenei munkatársa vezényelte: Balassa Krisztián élt a lehetőséggel, vitathatatlan, elismerésre méltó érdemei voltak a bemutató-előadás sikerében. Ennek maga a direktor, Kerényi Miklós Gábor is hangot adott az előadás végeztével, mikor a produkció összes közreműködőjét, a darab alkotóit egyenként méltatta. A finálé után Balassa Krisztiánnak a színpadon mellette álló Kalocsai Zsuzsa külön gratulált az előadás zökkenőmentes zenei irányításáért. Azt hiszem, a fiatal tehetséges művész még sokra viszi a zenei életben!”

6320 Búbánat 2025-02-06 23:48:32 [Válasz erre: 6319 varganiki 2025-02-06 21:51:12]

Nagy Alma Virág egy tavaly szeptemberi interjúban arra a kérdésre, hogy az egyetemen (a SZFE negyedéves hallgatója operett-musical szakon) Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt az osztályfőnökei, míg az Operettszínházban Kiss-B. tanár úr a színházigazgató, Homonnay tanár úr pedig a rendező, milyen velük a közös munka? (ugyanis a Carmen című musicalben már bemutatkozott ott Katarina szerepében) – a következőket válaszolta: 
„- Eddig nem is azt mondom, hogy elnézőbbek voltak, hiszen mindvégig a színházi világra készítettek fel, de egy iskolai vizsgahelyzet teljesen más, mint amikor jön a néző, akinek mindenképpen a legjobbat kell nyújtani. Nagyon élveztem a közös munkát. Bármivel megkereshettük őket, állandó segélyszolgálatot nyújtottak akár szakmai kérdésekről, akár lelki problémákról volt szó, és tudom, hogy a jövőben is bátran fordulhatok hozzájuk bizalommal.” 

Úgyhogy a kisebb szerepek után most itt egy nagyobb feladat, ami rá vár. Ráadásul egy Kálmán-nagyoperettben bemutatkozni temperamentumos szubrettként (mint Mabel karaktere), érzékelhetően megvan a töretlen bizalom iránta a vezetők részéről. A tehetsége már megnyilvánult, további tapasztalatszerzésre és azon túl is, remek alkalom kínálkozik és lesz számára ez az új szerep, ami sok dalra és táncra épül a próza mellett. Kíváncsian várom majd a híreket Nagy Alma Virág Cirkuszhercegnőben való bemutatkozásáról/felléptéről.  És ha marad a görkori a darabban  -  nem hinném, hogy ilyen irányú oktatásban részesíti az Egyetem a növendékeit -, mert most az  Operettszínház ilyen szakmai-gyakorlati  tudást  is elvár a művészektől ebben a darabban, úgy feltehetően ezzel  a kihívással neki is meg kell birkóznia...

6319 varganiki 2025-02-06 21:51:12 [Válasz erre: 6318 Búbánat 2025-02-06 18:40:07]
Nagy Alma Virág egyetemi hallgató lesz Flóra helyett akit ugyan kedvelek és nagyon tehetségesnek tartok, ugyanakkor jobban örültem volna ha egy tapasztaltabb és rutinosabb művésznő ugrik be mint Szendy Szilvi akit újabban igencsak elhanyagol a színház, pedig kétségtelenül ő a színház vezető szubrettje.
6318 Búbánat 2025-02-06 18:40:07 [Válasz erre: 6316 varganiki 2025-02-05 20:56:19]
Szomorú hír! Mielőbbi felépülést kívánok Széles Flórának!
Kérdés, hogy a rendező, Homonnay Zsolt a baleset után meghagyja-e a görkorcsolya-jelenetet a darabban; a szereplő váltótársak esetében most ott lehet egy nagy adag félsz: nehogy ők is úgy járjanak, mint szenvedő kolleginájuk...
A görkorcsolya helyett akár hagyományos lábbeliben is előadható-e ez a jelenet, végül is a biztonságra törekvés közös érdek - és cél - kell hogy legyen egy produkció kigondolásában és annak végrehajtása során! Attól még a cirkusz és porond mint helyszín működhet a  Cirkuszhercegnő-operettben.
6317 zenebaratmoncsi 2025-02-06 13:59:20 [Válasz erre: 6316 varganiki 2025-02-05 20:56:19]
Hát ez gáz, mert a színház hibája... miért tesz egy amatőr lábára görkorit, ha nem tudja használni. Jár neki a kártérítés a szinház részéről.
6316 varganiki 2025-02-05 20:56:19
Széles Flóra balesetet szenvedett a Cirkusz hercegnő próbája közben, eltörte a bokáját a görkorcsolyás jelenet közben
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kult/szinhazi-baleset-szeles-flora-operettszinhaz-cirkuszhercegno/?fbclid=IwY2xjawIQoTlleHRuA2FlbQIxMQABHbsDggJg-QFFrfMiJEi2TgD8lASQg4mmiHEwcGzkuTI8gEAknKdMqfUTPg_aem_y77FYvUgjgh3fgCrpxW--w
6315 zenebaratmoncsi 2025-02-01 18:26:04
Paul Abraham: "Die Blume von Hawaii" (Berlin), DLF Kultur 2021
Íme az én egyik kedvencem, a Magyarországon méltatlanul feledett, de nemzetközileg ismert és játszott Hawaii rózsája. A zenét Ábrahám Pál, a magyar szövegkönyvet pedig Földes Imre, a magyar verseket pedig Harmath Imre írta.
Paul Abraham-ciklusát év végi koncertelőadásokkal zárta, az Intrendant Barrie Kosky 2021 decemberében a berlini Komische Operben mutatta be Hawaii virágát. A zenei vezető Koen Schoots volt. Az előadást a Deutschlandfunk Kultur közvetítette. A szereplők: Kanako Hilo: Andreja Schneider Laya hercegnő/Suzanne Provence: Alma Sadé Lilo-Taro herceg: Tansel Akzeybek Reginald Harald Stone kapitány: Johannes Dunz Joker Jim: Jörn-Felix Alt John Buffy: Julian Habermann Bessi Worthington: Mirka Wagner Raka : Josefine Mindus és Lindenquartett Berlin
6314 zenebaratmoncsi 2025-02-01 18:23:15 [Válasz erre: 6313 Búbánat 2025-01-31 16:07:22]
Nagyon jó, hogy ezek megvannak magyarul is.
Sok operett csak németül, franciául esetleg angolul van fenn a youtube-n, ezeket is érdemes lenne linkelni, még ha csak hangfelvétel is.



A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.