1861 Búbánat 2011-12-30 16:36:59
Újévi Operett Gála Budapesten 2011. december 15. csütörtök, 10:20 (Forrás: operett.hu) Zenés utazásra invitálja önöket a Budapesti Operettszínház az újév első napjának estéjén. A Művészetek Palotája pedig megrendezi újévi koncertjét, melyen ezúttal is Haydn 1798-ban bemutatott oratóriuma csendül fel. Újévi Operett Gála a Budapesti Operettszínházban 2012. január 1. 20:30 Zenés utazás a Budapesti Operettszínház sztárjaival az újév első napjának estéjén. Műsoron a legnagyobb operett- és musical slágerek...Többek között Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, valamint Lévay Szilveszter és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái is hallhatóak lesznek. A nagyszabású újévi gálán részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, a Cigányszerelemből, illetve a Miss Saigonból és a Rudolfból is. A műsor: A 2012-es Újévi Gála öt részből áll majd, az első etap az Üdvözlet Bécsből címet kapta, a jelenetben Strauss és Kálmán Imre nagysikerű műveiből hallhatunk részleteket, így felcsendül a Bécsi Vér, a Denevér és a Csárdáskirálynő egy-egy slágere, többek között Vadász Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Peller Károly, Bordás Barbara, Kékkovács Mara és Szabó Dávid előadásában. Az Operettszínház művészei ezután a Csókok Párizsból blokkal jelentkeznek, ahol Lehár Ferenc a Giuditta, a Három grácia, a Paganini és A víg özvegy című műveiből énekel Vadász Zsolt, Oszvald Marika, Szabó Dávid, Peller Károly, Bordás Barbara és Kékkovács Mara. A musicalek rajongói örülhetnek igazán a harmadik résznek, az Áradó musicaldaloknak, mely felöleli a teátrum legsikeresebb produkcióit. Válogatással készül Vágó Zsuzsi, Dolhai Attila, Szabó Dávid, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter olyan közönség kedvencekből, mint az Elisabeth, a Rudolf, a Szép nyári nap, a Mozart!, a Rebecca és a Miss Saigon. A cigánytábor lángja is tartogat meglepetéseket, ekkor a Szentivánéji álom és a Cigányszerelem című zenés produkciók sikerszámai csendülnek fel Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt, Lukács Anita előadásában, majd következik az utolsó újévköszöntő rész, a Magyar virtus a javából, ahol természetesen legkedveltebb operett nótáink hangzanak el. A Cirkuszhercegnő, a Marica grófnő, a Mária főhadnagy és a Csárdáskirálynő dalaiból összeállított válogatásban énekel Peller Károly, Kékkovács Mara, Bordás Barbara, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt és Oszvald Marika is. Jó szórakozást mindenkinek! Alkotók és stáb: Karmester-zenei vezető: Makláry László Művészeti vezető: KERO® - Kerényi Miklós Gábor Szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd
Újévi Operett Gála Budapesten 2011. december 15. csütörtök, 10:20 (Forrás: operett.hu) Zenés utazásra invitálja önöket a Budapesti Operettszínház az újév első napjának estéjén. A Művészetek Palotája pedig megrendezi újévi koncertjét, melyen ezúttal is Haydn 1798-ban bemutatott oratóriuma csendül fel. Újévi Operett Gála a Budapesti Operettszínházban 2012. január 1. 20:30 Zenés utazás a Budapesti Operettszínház sztárjaival az újév első napjának estéjén. Műsoron a legnagyobb operett- és musical slágerek...Többek között Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, valamint Lévay Szilveszter és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái is hallhatóak lesznek. A nagyszabású újévi gálán részletek hangzanak el A Csárdáskirálynőből, A Denevérből, A víg özvegyből, a Cigányszerelemből, illetve a Miss Saigonból és a Rudolfból is. A műsor: A 2012-es Újévi Gála öt részből áll majd, az első etap az Üdvözlet Bécsből címet kapta, a jelenetben Strauss és Kálmán Imre nagysikerű műveiből hallhatunk részleteket, így felcsendül a Bécsi Vér, a Denevér és a Csárdáskirálynő egy-egy slágere, többek között Vadász Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Peller Károly, Bordás Barbara, Kékkovács Mara és Szabó Dávid előadásában. Az Operettszínház művészei ezután a Csókok Párizsból blokkal jelentkeznek, ahol Lehár Ferenc a Giuditta, a Három grácia, a Paganini és A víg özvegy című műveiből énekel Vadász Zsolt, Oszvald Marika, Szabó Dávid, Peller Károly, Bordás Barbara és Kékkovács Mara. A musicalek rajongói örülhetnek igazán a harmadik résznek, az Áradó musicaldaloknak, mely felöleli a teátrum legsikeresebb produkcióit. Válogatással készül Vágó Zsuzsi, Dolhai Attila, Szabó Dávid, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter olyan közönség kedvencekből, mint az Elisabeth, a Rudolf, a Szép nyári nap, a Mozart!, a Rebecca és a Miss Saigon. A cigánytábor lángja is tartogat meglepetéseket, ekkor a Szentivánéji álom és a Cigányszerelem című zenés produkciók sikerszámai csendülnek fel Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt, Lukács Anita előadásában, majd következik az utolsó újévköszöntő rész, a Magyar virtus a javából, ahol természetesen legkedveltebb operett nótáink hangzanak el. A Cirkuszhercegnő, a Marica grófnő, a Mária főhadnagy és a Csárdáskirálynő dalaiból összeállított válogatásban énekel Peller Károly, Kékkovács Mara, Bordás Barbara, Kalocsai Zsuzsa, Vadász Zsolt és Oszvald Marika is. Jó szórakozást mindenkinek! Alkotók és stáb: Karmester-zenei vezető: Makláry László Művészeti vezető: KERO® - Kerényi Miklós Gábor Szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd
1860 Haandel 2011-12-18 21:03:16 [Válasz erre: 1859 Haandel 2011-12-18 11:02:39]
[url]http://www.ebay.de/itm/MILLOCKER-Bettelstudent-STREICH-GEDDA-PREY-EMI-Stereo-LP-NM-Free-Shipping-/220903298763?pt=Music_on_Vinyl&hash=item336edcd6cb;Der Bettelstudent - LP[/url]
[url]http://www.ebay.de/itm/MILLOCKER-Bettelstudent-STREICH-GEDDA-PREY-EMI-Stereo-LP-NM-Free-Shipping-/220903298763?pt=Music_on_Vinyl&hash=item336edcd6cb;Der Bettelstudent - LP[/url]
1859 Haandel 2011-12-18 11:02:39
18.12.2011 | 16:51 ( +/- 10 perc) | [url]http://stream2139.init7.net/listen.pls;Swissradio Opera[/url] 16:51 [url]http://bilder.buecher.de/bild.php?image=e3ttZWRpYV9zZXJ2ZXJ9fXByb2R1a3RlLzIwLzIwMTQ5LzIwMTQ5ODUyei5qcGc=; Emmerich Kálmán - Gräfin Mariza[/url] - (1952) Conductor: Wilhelm Stephan (D) 18:36 [url]http://www.deutschegrammophon.com/cat/single?PRODUCT_NR=4399112; Franz Lehár - Die lustige Witwe[/url] (1994) Deutsche Grammophon (D) 19:56 [url]http://www.amazon.de/Fledermaus-Gesamtaufnahme-Gruberova/dp/B00002DDWN/ref=sr_1_fkmr1_1?ie=UTF8&qid=1324199261&sr=8-1-fkmr1;Johann Strauss II - Die Fledermaus[/url] (1990) Philips (D) 21:48 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000005GRJ/ref=dp_otherviews_1?ie=UTF8&s=music&img=1;Karl Millöcker - Der Bettelstudent[/url] (1967) EMI Classics (D) 23:17 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000VKW6HE/ref=dp_image_0?ie=UTF8&n=290380&s=music;Jacques Offenbach - Die Banditen[/url] (1980) EMI Classics (D) Swissradio Opera [url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Spielplan[/url]
18.12.2011 | 16:51 ( +/- 10 perc) | [url]http://stream2139.init7.net/listen.pls;Swissradio Opera[/url] 16:51 [url]http://bilder.buecher.de/bild.php?image=e3ttZWRpYV9zZXJ2ZXJ9fXByb2R1a3RlLzIwLzIwMTQ5LzIwMTQ5ODUyei5qcGc=; Emmerich Kálmán - Gräfin Mariza[/url] - (1952) Conductor: Wilhelm Stephan (D) 18:36 [url]http://www.deutschegrammophon.com/cat/single?PRODUCT_NR=4399112; Franz Lehár - Die lustige Witwe[/url] (1994) Deutsche Grammophon (D) 19:56 [url]http://www.amazon.de/Fledermaus-Gesamtaufnahme-Gruberova/dp/B00002DDWN/ref=sr_1_fkmr1_1?ie=UTF8&qid=1324199261&sr=8-1-fkmr1;Johann Strauss II - Die Fledermaus[/url] (1990) Philips (D) 21:48 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000005GRJ/ref=dp_otherviews_1?ie=UTF8&s=music&img=1;Karl Millöcker - Der Bettelstudent[/url] (1967) EMI Classics (D) 23:17 [url]http://www.amazon.de/gp/product/images/B000VKW6HE/ref=dp_image_0?ie=UTF8&n=290380&s=music;Jacques Offenbach - Die Banditen[/url] (1980) EMI Classics (D) Swissradio Opera [url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Spielplan[/url]
1858 Búbánat 2011-11-27 20:00:00
Épp most megy aZ Operettszínház 2011. évi ÚJÉVI OPERETTGÁLá-jának ismétlése a Duna 2 csatornán.
Épp most megy aZ Operettszínház 2011. évi ÚJÉVI OPERETTGÁLá-jának ismétlése a Duna 2 csatornán.
1857 törpekirály 2011-11-04 16:04:26
Éljen a magyar operett,ami mikroportozva igazi hungarikum.Lásd:Cigányszerelem fotók!
Éljen a magyar operett,ami mikroportozva igazi hungarikum.Lásd:Cigányszerelem fotók!
1856 Haandel 2011-11-04 15:57:20
[url]http://de.wikipedia.org/wiki/Lohengelb,_oder_Die_Jungfrau_von_Dragant_(Tragant);Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant[/url] Operette von Franz von Suppé 4. November 2011 | 20:05 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant (Tragant) ist eine Operette in drei Akten, die sich als Parodie des Lohengrin von Richard Wagner präsentiert. Die Musik stammt von Franz von Suppé; das Libretto von Karl Costa und Moritz Anton Grandjean. Ihre Uraufführung erlebte das Stück am 30. November 1870 am Carltheater, dem ehemaligen Leopoldstädter Theater, in Wien. Die Musik ist zum einen Teil von Richard Wagner übernommen und zum anderen von Franz von Suppé neu geschrieben. ... - - - Lohengrin: Die Uraufführung war am 28. August 1850 in Weimar im Großherzoglichen Hoftheater Richard Wagner (* 22. Mai 1813 in Leipzig; † 13. Februar 1883 in Venedig) Franz von Suppé, auch Suppè, (* 18. April 1819 in Spalato (Split), Dalmatien; † 21. Mai 1895 in Wien)
[url]http://de.wikipedia.org/wiki/Lohengelb,_oder_Die_Jungfrau_von_Dragant_(Tragant);Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant[/url] Operette von Franz von Suppé 4. November 2011 | 20:05 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 4[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Lohengelb oder die Jungfrau von Dragant (Tragant) ist eine Operette in drei Akten, die sich als Parodie des Lohengrin von Richard Wagner präsentiert. Die Musik stammt von Franz von Suppé; das Libretto von Karl Costa und Moritz Anton Grandjean. Ihre Uraufführung erlebte das Stück am 30. November 1870 am Carltheater, dem ehemaligen Leopoldstädter Theater, in Wien. Die Musik ist zum einen Teil von Richard Wagner übernommen und zum anderen von Franz von Suppé neu geschrieben. ... - - - Lohengrin: Die Uraufführung war am 28. August 1850 in Weimar im Großherzoglichen Hoftheater Richard Wagner (* 22. Mai 1813 in Leipzig; † 13. Februar 1883 in Venedig) Franz von Suppé, auch Suppè, (* 18. April 1819 in Spalato (Split), Dalmatien; † 21. Mai 1895 in Wien)
1855 Búbánat 2011-11-02 23:48:23
[url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.az+ellopott+alom+–+operettszinhazi+estek+viii+-1155.html; Az ellopott álom [/url] „Látványos, temperamentumos, sok szépséggel bíró és üzenetében is találó előadás az Operettszínház friss produkciója, a Lehár Ferenc operettjéből színre vitt Cigányszerelem. Pár nappal a premier után ültünk be az előadásra. Remekül, de nem felhőtlenül szórakoztunk, s ez nem a prológust követő intenzív viharjelenetnek köszönhető elsősorban, hanem a szövegkönyv, valamint a cselekmény átírásának. Zórika álmát elrabolták tőlünk, de kaptunk helyette színházi nyitóképet féltékeny primadonnával. Nem biztos, hogy megérte a cserét, stílszerűen fogalmazva: a dramaturgiai újítás nyomán a babonás–varázslatos cselekmény kissé cigányútra ment.” /2011.10.31., Opera-világ, Fülöp Károly/
[url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.az+ellopott+alom+–+operettszinhazi+estek+viii+-1155.html; Az ellopott álom [/url] „Látványos, temperamentumos, sok szépséggel bíró és üzenetében is találó előadás az Operettszínház friss produkciója, a Lehár Ferenc operettjéből színre vitt Cigányszerelem. Pár nappal a premier után ültünk be az előadásra. Remekül, de nem felhőtlenül szórakoztunk, s ez nem a prológust követő intenzív viharjelenetnek köszönhető elsősorban, hanem a szövegkönyv, valamint a cselekmény átírásának. Zórika álmát elrabolták tőlünk, de kaptunk helyette színházi nyitóképet féltékeny primadonnával. Nem biztos, hogy megérte a cserét, stílszerűen fogalmazva: a dramaturgiai újítás nyomán a babonás–varázslatos cselekmény kissé cigányútra ment.” /2011.10.31., Opera-világ, Fülöp Károly/
1854 Búbánat 2011-10-08 16:23:00
A Budapesti Operettszínház új bemutatóra készül: október 20-án felcsendülnek a Cigányszerelem nagyszerű dallamai. Előzetesen itt egy Fidelio-cikk: a Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották, amelyen ott voltak a [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/ciganyszerelem_a_budapesti_operettszinhazban; videokamerájukkal [/url]
A Budapesti Operettszínház új bemutatóra készül: október 20-án felcsendülnek a Cigányszerelem nagyszerű dallamai. Előzetesen itt egy Fidelio-cikk: a Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották, amelyen ott voltak a [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/ciganyszerelem_a_budapesti_operettszinhazban; videokamerájukkal [/url]
1852 tiramisu 2011-09-25 22:11:39 [Válasz erre: 1851 Búbánat 2011-09-25 18:46:53]
Tüneményesek! Kár, hogy bándit nem foglalkoztatták többet a könnyebb műfajban, ezeket eldalolni-előadni többet ér 10 okoskodó rendezőnél!
Tüneményesek! Kár, hogy bándit nem foglalkoztatták többet a könnyebb műfajban, ezeket eldalolni-előadni többet ér 10 okoskodó rendezőnél!
1851 Búbánat 2011-09-25 18:46:53
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zHUDqy6pqK4; Leo Fall: Dollárkirálynő - Kettős - Kalmár Magda, Bándi János [/url]
[url] http://www.youtube.com/watch?v=zHUDqy6pqK4; Leo Fall: Dollárkirálynő - Kettős - Kalmár Magda, Bándi János [/url]
1850 Búbánat 2011-08-25 22:34:31
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/interju/peller_karoly_operett_a_maga_es_masok_oromere; Peller Károly: Operett a maga és mások örömére [/url] „- Én nagyon nyitott vagyok, nekem nincs bajom az újításokkal. Vallom, hogy nekünk, színházi embereknek mindent meg kell néznünk és nyitottnak kell maradnunk, különben még mindig csak férfiak léphetnének fel koturnoszban, álarcban az arcuk előtt. Az operett keresi az útját. A musicaleknek könnyebb, mert ott a már említett három idő egyben van, és kísérletezhetnek témával, zenei megoldásokkal. A musical comedy mellett ott vannak a "furcsa musicalek", amelyek nem ritkán irodalmi alapanyagból készülnek, és egy új szabályokat állíthatnak fel. Ott van Sondheim, LaChiusa, ha darabot kérsz, akkor pedig a Jerry Springer: The Opera, vagy a Madách Színházban a Csoportterápia, ahol három órát végigröhögsz, poén poén hátán, a végén pedig úgy jössz ki a színházból, hogy elgondolkodsz, mennyire rólunk szól, arról, hogy elmegyünk egymás mellett. Én inkább a rossz előadásokat nem szeretem, az ötlettelenséget, és azt, ha egy rendező nagyon meg akarja mutatni, mennyire gyűlöli az operettet. Biztos ezért is sokan meg fognak kövezni, de vállalom: én az Alföldi Róbert rendezte János vitéz minden pillanatával egyetértek. Általában az volt a kifogás, hogy ott a harmadik felvonás egy metróaluljáróban játszódik, a tündérek kurvák. Ha csak ennyit ragadunk ki belőle, akkor ez persze, hogy hülyeségnek hangzik. Ha viszont egészében, a rendezői logika és értelmezés mentén nézed, akkor teljes egészében helytállónak érzem a döntést. Ahogyan a színpad mélyén megjelent a kicsi búzatábla abban a nyomasztó aluljáróban, azt a hazaszeretet talán legszebb színpadi megfogalmazásának tartom.”
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/interju/peller_karoly_operett_a_maga_es_masok_oromere; Peller Károly: Operett a maga és mások örömére [/url] „- Én nagyon nyitott vagyok, nekem nincs bajom az újításokkal. Vallom, hogy nekünk, színházi embereknek mindent meg kell néznünk és nyitottnak kell maradnunk, különben még mindig csak férfiak léphetnének fel koturnoszban, álarcban az arcuk előtt. Az operett keresi az útját. A musicaleknek könnyebb, mert ott a már említett három idő egyben van, és kísérletezhetnek témával, zenei megoldásokkal. A musical comedy mellett ott vannak a "furcsa musicalek", amelyek nem ritkán irodalmi alapanyagból készülnek, és egy új szabályokat állíthatnak fel. Ott van Sondheim, LaChiusa, ha darabot kérsz, akkor pedig a Jerry Springer: The Opera, vagy a Madách Színházban a Csoportterápia, ahol három órát végigröhögsz, poén poén hátán, a végén pedig úgy jössz ki a színházból, hogy elgondolkodsz, mennyire rólunk szól, arról, hogy elmegyünk egymás mellett. Én inkább a rossz előadásokat nem szeretem, az ötlettelenséget, és azt, ha egy rendező nagyon meg akarja mutatni, mennyire gyűlöli az operettet. Biztos ezért is sokan meg fognak kövezni, de vállalom: én az Alföldi Róbert rendezte János vitéz minden pillanatával egyetértek. Általában az volt a kifogás, hogy ott a harmadik felvonás egy metróaluljáróban játszódik, a tündérek kurvák. Ha csak ennyit ragadunk ki belőle, akkor ez persze, hogy hülyeségnek hangzik. Ha viszont egészében, a rendezői logika és értelmezés mentén nézed, akkor teljes egészében helytállónak érzem a döntést. Ahogyan a színpad mélyén megjelent a kicsi búzatábla abban a nyomasztó aluljáróban, azt a hazaszeretet talán legszebb színpadi megfogalmazásának tartom.”
1849 Búbánat 2011-07-27 23:43:59
A Mágnás Miska a Budaörsi Játékszín előadásában csütörtök (holnap) este debütál a Városmajori Szabadtéri Színpadon többek között Magyar Attila és Gregor Bernadett főszereplésével [url] http://szinhaz.hu/operett/41432-cintanyeros-cudar-vilag-a-varosmajorban; Cintányéros cudar világ a Városmajorban [/url] /Magyar Színházi Portál/
A Mágnás Miska a Budaörsi Játékszín előadásában csütörtök (holnap) este debütál a Városmajori Szabadtéri Színpadon többek között Magyar Attila és Gregor Bernadett főszereplésével [url] http://szinhaz.hu/operett/41432-cintanyeros-cudar-vilag-a-varosmajorban; Cintányéros cudar világ a Városmajorban [/url] /Magyar Színházi Portál/
1848 Búbánat 2011-07-21 11:56:52
[url] http://7ora7.hu/programok/a-vig-ozvegy-4/nezopont; Nem énekeljük el a himnuszt? [/url] A 7ora7.hu kritikája A víg özvegy bemutatójáról a Szegedi Szabadtéri Színpadon /2011.07.21., Ugrai István/ „Hogy a tehetős özvegyasszony, Glavári Hanna és a világfi Danilovič Danilo gróf szerelmének története miért a feldőlt és feldarabolt Eiffel-torony közepette játszódik (Zeke Edit díszlete), az jó kérdés. Talán az internacionalista tőkés világ megroggyantsága adja a keretét a történetnek, hiszen Pontevedro államférfijai az adósságcsapdát és az államcsődöt szeretnék elkerülni a víg özvegy pénzének otthontartásával. Ez pedig mindenképpen és vitán fölül állóan mai téma. Ennek megfelelően az operett ma játszódik, legalábbis erre igyekszik utalni az is, hogy a résztvevők egy fémdetektoros kapun át jutnak a báltermet jelképező színpadra. Amúgy ez a fektetett Eiffel-torony jól néz ki, ráadásul sok ötlet van benne, helyet ad lépcsőknek (világító revülépcsőnek éppúgy mint hátsó lépcsőháznak), szerelmi légyottra és diplomáciai konspirációra alkalmas pavilonnak is. A három felvonás képét három különböző szín határozza meg: ezüst/fehér az elsőt, zöld a másodikat, arany a harmadikat. Hogy miért pont ezek, annak a kérdésnek a megfejtése rögtön a fektetett Eiffel-torony oka mellett található.”
[url] http://7ora7.hu/programok/a-vig-ozvegy-4/nezopont; Nem énekeljük el a himnuszt? [/url] A 7ora7.hu kritikája A víg özvegy bemutatójáról a Szegedi Szabadtéri Színpadon /2011.07.21., Ugrai István/ „Hogy a tehetős özvegyasszony, Glavári Hanna és a világfi Danilovič Danilo gróf szerelmének története miért a feldőlt és feldarabolt Eiffel-torony közepette játszódik (Zeke Edit díszlete), az jó kérdés. Talán az internacionalista tőkés világ megroggyantsága adja a keretét a történetnek, hiszen Pontevedro államférfijai az adósságcsapdát és az államcsődöt szeretnék elkerülni a víg özvegy pénzének otthontartásával. Ez pedig mindenképpen és vitán fölül állóan mai téma. Ennek megfelelően az operett ma játszódik, legalábbis erre igyekszik utalni az is, hogy a résztvevők egy fémdetektoros kapun át jutnak a báltermet jelképező színpadra. Amúgy ez a fektetett Eiffel-torony jól néz ki, ráadásul sok ötlet van benne, helyet ad lépcsőknek (világító revülépcsőnek éppúgy mint hátsó lépcsőháznak), szerelmi légyottra és diplomáciai konspirációra alkalmas pavilonnak is. A három felvonás képét három különböző szín határozza meg: ezüst/fehér az elsőt, zöld a másodikat, arany a harmadikat. Hogy miért pont ezek, annak a kérdésnek a megfejtése rögtön a fektetett Eiffel-torony oka mellett található.”
1847 Búbánat 2011-07-19 16:41:18 [Válasz erre: 1846 Búbánat 2011-07-19 16:37:57]
Fidelio-kritika a Szegedi Szabadtéri Játékok [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/a_huszonnegyedik_oraban; A víg özvegy [/url] bemutatójáról: „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18., László Ferenc)
Fidelio-kritika a Szegedi Szabadtéri Játékok [url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/a_huszonnegyedik_oraban; A víg özvegy [/url] bemutatójáról: „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18., László Ferenc)
1846 Búbánat 2011-07-19 16:37:57 [Válasz erre: 1845 Búbánat 2011-07-12 17:28:28]
FIDDELIO-KRITIKA A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK [URL] HTTP://WWW.FIDELIO.HU/OPERETT_MUSICAL/KRITIKA/A_HUSZONNEGYEDIK_ORABAN; A VÍG ÖZVEGY [/URL] BEMUTATÓJÁRÓL : „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18.,László Ferenc)
FIDDELIO-KRITIKA A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK [URL] HTTP://WWW.FIDELIO.HU/OPERETT_MUSICAL/KRITIKA/A_HUSZONNEGYEDIK_ORABAN; A VÍG ÖZVEGY [/URL] BEMUTATÓJÁRÓL : „A huszonnegyedik órában” (2011. július 18.,László Ferenc)
1845 Búbánat 2011-07-12 17:28:28
Az évad második Dóm téri bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb műve, A víg özvegy lesz. A produkció július 15-én, 16-án, 22-én és 23-án látható. [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/a_vig_ozvegy_mar_a_dom_teren; A víg özvegy már a Dóm téren hódít! [/url] "Az előadás díszlete egy hatalmas, eldöntött Eiffel-torony lesz, amelynek egy részét a forgószínpadra építik." /Fidelio cikke/
Az évad második Dóm téri bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb műve, A víg özvegy lesz. A produkció július 15-én, 16-án, 22-én és 23-án látható. [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/a_vig_ozvegy_mar_a_dom_teren; A víg özvegy már a Dóm téren hódít! [/url] "Az előadás díszlete egy hatalmas, eldöntött Eiffel-torony lesz, amelynek egy részét a forgószínpadra építik." /Fidelio cikke/
1844 Búbánat 2011-07-12 17:27:01 [Válasz erre: 1843 gardelli 2011-07-03 14:47:54]
Ez a győri produkció bizonyára élvezetes előadás lehetett! Sajnos, ehhez a Cigányprímáshoz nem volt szerencsém. Valóban, nagy kár, hogy a televízió nem vette fel. Ez a mostani kísérlet a Városmajorban ezek szerint továbbra is csak próbálkozás volt: visszadni valamit az eredeti Kálmán-operett bájából-varázsából. Felemás sikerrel. Végül is sokat nem vesztettél, hogy kihagytad!
Ez a győri produkció bizonyára élvezetes előadás lehetett! Sajnos, ehhez a Cigányprímáshoz nem volt szerencsém. Valóban, nagy kár, hogy a televízió nem vette fel. Ez a mostani kísérlet a Városmajorban ezek szerint továbbra is csak próbálkozás volt: visszadni valamit az eredeti Kálmán-operett bájából-varázsából. Felemás sikerrel. Végül is sokat nem vesztettél, hogy kihagytad!
1843 gardelli 2011-07-03 14:47:54 [Válasz erre: 1842 Búbánat 2011-07-03 14:35:52]
1985.decemberében volt a bemutatója Győrben egy igazi,hamísitatlan Cigányprímásnak,a műfaj törvényeinek,elvárásainak maximálisan megfelelve!Az előadást,ami hatalmas kiállítású volt,/három nagy díszlet,hatalmas énekkar,22 tagú tánckar/,Bor József rendezte,koreográfusa a zseniális Somoss Zsuzsa volt,az utolsó színházi koreográfusok egyike,a főszrepeket pedig Bede-Fazekas Csaba,Rózsa Sándor,Bellai Eszter,Csombor Teréz,Balla Ica,Tóth Tahi Máté és Sipka László játszották!Kár,hogy akkoriban a Televízió ezt nem rögzítette,mert felejthetelen előadása volt Kálmán Imre ritkán játszott művének! A kecskeméti előadás megvan DVD-n,de inkább nem ejtenék róla szót,mert....!A békéscsabait nem láttam,így nem tudom,hogy az milyen lehetett! A tegnap estire pedig a szereposztás miatt nem mentem el,pedig szeretem a műfajt,és szeretem a darabot is!!!!!:(
1985.decemberében volt a bemutatója Győrben egy igazi,hamísitatlan Cigányprímásnak,a műfaj törvényeinek,elvárásainak maximálisan megfelelve!Az előadást,ami hatalmas kiállítású volt,/három nagy díszlet,hatalmas énekkar,22 tagú tánckar/,Bor József rendezte,koreográfusa a zseniális Somoss Zsuzsa volt,az utolsó színházi koreográfusok egyike,a főszrepeket pedig Bede-Fazekas Csaba,Rózsa Sándor,Bellai Eszter,Csombor Teréz,Balla Ica,Tóth Tahi Máté és Sipka László játszották!Kár,hogy akkoriban a Televízió ezt nem rögzítette,mert felejthetelen előadása volt Kálmán Imre ritkán játszott művének! A kecskeméti előadás megvan DVD-n,de inkább nem ejtenék róla szót,mert....!A békéscsabait nem láttam,így nem tudom,hogy az milyen lehetett! A tegnap estire pedig a szereposztás miatt nem mentem el,pedig szeretem a műfajt,és szeretem a darabot is!!!!!:(
1842 Búbánat 2011-07-03 14:35:52
Úgy látszik, ma már az operettben is „szabad a gazda” – még az olyan klasszikusokkal is azt tehetnek – szabadon - az átdolgozók, amit csak akarnak és amit nem szégyellnek. Ez történik Cigányprímás esetében is. Erre példa a Kálmán Imre-operett tegnap esti előadása is a Városmajori Szabadtéri Színpadon - szerencsére, a jó ízlés határán belül maradva. A közönség túlnyomó részének persze halvány fogalma sincs arról, hogy amit neki feltálalnak, messze nem az eredeti történet, nem az eredeti az eredeti dalszöveg és a versek. Nézzük az eltéréseket. Az 1912-es bécsi és az 1913-as hazai ősbemutatón és még utána hosszú évtizedekig úgy játszották a színházak a darabot, ahogy a szerzők megálmodták: Rácz Pali, az öregedő cigányprímás, akiért egykor bomlottak a nők, és hegedűjátéka lázba hozta a világvárosokat, most csendesen éldegél egy pesti, Soroksári úti házban. Laci fia Zeneakadémiára járó fiatalember, leánya, Sári eladósorban van, ám az unokahúgát ő maga akarja feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, az előző háromból tizenhat gyermeke van. Az öreg prímás lenézi fiát, mivel szerinte \"A szív, az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet - és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket\". Emiatt (és mert titokban ő is szereti Juliskát) Laci sértett önérzettel világgá bujdosik… A darab végén Juliska persze Lacit választja, és az idősödő prímás rájön, hogy eljárt felette az idő. S egy párizsi estélyen észreveszi, hogy a társaságot már a muzsikája sem érdekli, és efölötti elkeseredésében a tűzbe dobja szeretett hangszerét. Ezt a verziót mutatta be kisebb-nagyobb eltérésekkel még 2002-ben is, a Kecskeméti Katona József Színház. Ugyanannak az esztendőnek a végén bemutatta a Cigányprímást a Békés Megyei Jókai Színház is, ám ez az átdolgozás már sokban változott az előzőkben ismertetett cselekményhez képest, közelítve ahhoz, ami az Operettvilág Együttes produkciójában tegnap este a Városmajorban színpadra került. Mit látunk most színpadon? A színhely nem Pest, hanem Lőrinczfalva. Az időpont marad az 1900-as évek eleje. Rácz Pali, az európai hírű cigányprímás, egy pesti gyáros leányával való – szerencsétlenül végződő – szerelmi kalandját követően feladja hegedűművészi pályafutását. Sikeres impresszárió lesz belőle, leányával vezetett ügynöksége fiatal és tehetséges cigányművészeket foglalkoztat. Fiának Lacinak megtiltja, hogy muzsikus legyen, leányának, Sárikának pedig nem engedi, hogy színházi énekesnő váljék belőle. Elve az: „Mi szeretjük a művészeket, mi a művészekből élünk, de művészek mi, nem akarunk lenni soha". Itt szó sincs arról, hogy beleszeretne Juliskába, aki Lacit szereti. És nem is unokahúga, hanem nevelt lánya! Megérkezik Rácz Pali párizsi ügyvédbarátja Gaston gróffal, és hosszas rábeszéléssel ráveszik Ráczot, hogy menjen velük Párizsba és muzsikáljon ott egy ünnepségen. A vendéglátó Estragon gróf, Massilia volt királya. A gróf nemcsak I. Napóleon excentrikus ükunokája, hanem az időközben megözvegyült Irinyi grófnő kérője is. Az is kiderül, hogy a grófnő nem más, mint Terézia, Rácz pali ifjúkori szerelme, továbbá Gaston nagynénije, akire egy vagyon vár rá tőle… Gaston és Sárika egymásba szeretnek. A palota házi zenekarát Laci vezeti, aki bujdosásában idekerült karmesternek. Az est fénypontja Rácz Pali volna, de mikor viszontlátja fiát, apai szeretetétől vezérelve öreg Stradivariáját Juliskával elküldi neki (a vendégeknek úgy állítva be, hogy kiújult a köszvénye.) Így Laci játszik helyette óriási sikerrel. A 3. felvonás ismét Lőrincfalván játszódik, teljes a heppi end, hármas esküvőre kerül sor. Engem nem zavart ez az utóbbi változat, mert Kálmán Imre behízelgő melódiái hiánytalanul itt vannak („Az ócska Stradivari”, Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók” stb.) viszont az már zavart, hogy Harsányi Zsolt eredeti verseinek többségét – a művészeti vezető s egyben az Irinyi grófnőt alakító - Zsadon Andrea újra fordította, így a rádióból és a Hungaroton- lemezről is jól ismert dalok, kettősök szövegét, a refréneket, vadonatúj, a fülemnek idegen szöveggel hallhattam viszont. A felhangzott zenék közé becsempészet más Kálmán-művekből vett idézeteket, pl. Palotást az Ördöglovasból, és egy meghökkentő részlet is kizökkentett a nyugalmamból: a Csárdáskirálynőből átemelték 'Hajmási Péter, Hajmási Pál' fergetegegs zenéjét, de itt az „Éljen a szerelem” – ez a Csárdáskirálynő eredeti címe – kezdetű érzelmes, visszafogott hangvételű szerelmi kettősként adta elő az öreg Rácz és a grófnő. Hát, mit mondjak, furcsa volt hallani. Ezeket a momentumokat leszámítva, jól szórakoztam, mert a közreműködő művészek jól szolgálták az ügyet: az operett és egyben Kálmán művének népszerűsítését. Két változás volt a színlapon a korábban megadottakhoz képest: Juliskát, Rácz Pali nevelt lányát nem Szász Kati, hanem Geszthy Szabó Veronika énekelte, a Szimfonikus Zenekar élén pedig Kaposi Gergelyt láttuk Sándor Szabolcs helyett. Nagy tapsokat kaptak a szereplők. Nekem különösen Geszthy Szabó Veronika és Kelemen Kata éneke és játéka tetszett. A Cigányprímás kiállítása nagyvonalúbb volt a múlt héten látott Lili bárónőhöz képest, a fenntartásaimmal együtt is, nagyon örvendetes, hogy ezen a nyáron a Városmajorban már két nagysikerű teljes operett-bemutatóra került sor a Budapesti Nyári Fesztivál 2011 égisze alatt! Az operett-élmények folytatását várom a ma esti produkciótól is: a komáromi Jókai Színház vendégjátéka előadásában láthatjuk Lajtai Lajos „A régi nyár” című operettjét. És negyedikként már augusztusban következik egy újabb kasszasiker: Szirmai Albert Mágnás Miskája. Mind a Városmajori Szabadtéri Színpadon – hol fedett nézőtér várja az operett rajongókat. Kálmán Imre: A cigányprímás Operett 3 felvonásban Julius Wilhelm és Fritz Grünbaum szövegkönyvét átdolgozta: Robert Herzl. Fordította: Zsadon Andrea Versek: Harsányi Zsolt és Zsadon Andrea Közreműködött: az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara Karmester – Kaposi Gergely Díszlet – Manfred Waba Koreográfia – Mathias Jurkovics Rendező – Robert Herzl Szereposztás: Rácz Pali – Szolnoki Tibor Laci, a fia – Domoszlai Sándor Sári, a lánya – Kelemen Kata Juliska, a neveltlánya – Geszthy Szabó Veronika Irinyi grófnő – Zsadon Andrea Gaston, az unokaöccse – Maróti Attila Estragon gróf – Rupnik Károly Codeau – Vághelyi Gábor Feri Lajos – Kertész Péter
Úgy látszik, ma már az operettben is „szabad a gazda” – még az olyan klasszikusokkal is azt tehetnek – szabadon - az átdolgozók, amit csak akarnak és amit nem szégyellnek. Ez történik Cigányprímás esetében is. Erre példa a Kálmán Imre-operett tegnap esti előadása is a Városmajori Szabadtéri Színpadon - szerencsére, a jó ízlés határán belül maradva. A közönség túlnyomó részének persze halvány fogalma sincs arról, hogy amit neki feltálalnak, messze nem az eredeti történet, nem az eredeti az eredeti dalszöveg és a versek. Nézzük az eltéréseket. Az 1912-es bécsi és az 1913-as hazai ősbemutatón és még utána hosszú évtizedekig úgy játszották a színházak a darabot, ahogy a szerzők megálmodták: Rácz Pali, az öregedő cigányprímás, akiért egykor bomlottak a nők, és hegedűjátéka lázba hozta a világvárosokat, most csendesen éldegél egy pesti, Soroksári úti házban. Laci fia Zeneakadémiára járó fiatalember, leánya, Sári eladósorban van, ám az unokahúgát ő maga akarja feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, az előző háromból tizenhat gyermeke van. Az öreg prímás lenézi fiát, mivel szerinte \"A szív, az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet - és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket\". Emiatt (és mert titokban ő is szereti Juliskát) Laci sértett önérzettel világgá bujdosik… A darab végén Juliska persze Lacit választja, és az idősödő prímás rájön, hogy eljárt felette az idő. S egy párizsi estélyen észreveszi, hogy a társaságot már a muzsikája sem érdekli, és efölötti elkeseredésében a tűzbe dobja szeretett hangszerét. Ezt a verziót mutatta be kisebb-nagyobb eltérésekkel még 2002-ben is, a Kecskeméti Katona József Színház. Ugyanannak az esztendőnek a végén bemutatta a Cigányprímást a Békés Megyei Jókai Színház is, ám ez az átdolgozás már sokban változott az előzőkben ismertetett cselekményhez képest, közelítve ahhoz, ami az Operettvilág Együttes produkciójában tegnap este a Városmajorban színpadra került. Mit látunk most színpadon? A színhely nem Pest, hanem Lőrinczfalva. Az időpont marad az 1900-as évek eleje. Rácz Pali, az európai hírű cigányprímás, egy pesti gyáros leányával való – szerencsétlenül végződő – szerelmi kalandját követően feladja hegedűművészi pályafutását. Sikeres impresszárió lesz belőle, leányával vezetett ügynöksége fiatal és tehetséges cigányművészeket foglalkoztat. Fiának Lacinak megtiltja, hogy muzsikus legyen, leányának, Sárikának pedig nem engedi, hogy színházi énekesnő váljék belőle. Elve az: „Mi szeretjük a művészeket, mi a művészekből élünk, de művészek mi, nem akarunk lenni soha". Itt szó sincs arról, hogy beleszeretne Juliskába, aki Lacit szereti. És nem is unokahúga, hanem nevelt lánya! Megérkezik Rácz Pali párizsi ügyvédbarátja Gaston gróffal, és hosszas rábeszéléssel ráveszik Ráczot, hogy menjen velük Párizsba és muzsikáljon ott egy ünnepségen. A vendéglátó Estragon gróf, Massilia volt királya. A gróf nemcsak I. Napóleon excentrikus ükunokája, hanem az időközben megözvegyült Irinyi grófnő kérője is. Az is kiderül, hogy a grófnő nem más, mint Terézia, Rácz pali ifjúkori szerelme, továbbá Gaston nagynénije, akire egy vagyon vár rá tőle… Gaston és Sárika egymásba szeretnek. A palota házi zenekarát Laci vezeti, aki bujdosásában idekerült karmesternek. Az est fénypontja Rácz Pali volna, de mikor viszontlátja fiát, apai szeretetétől vezérelve öreg Stradivariáját Juliskával elküldi neki (a vendégeknek úgy állítva be, hogy kiújult a köszvénye.) Így Laci játszik helyette óriási sikerrel. A 3. felvonás ismét Lőrincfalván játszódik, teljes a heppi end, hármas esküvőre kerül sor. Engem nem zavart ez az utóbbi változat, mert Kálmán Imre behízelgő melódiái hiánytalanul itt vannak („Az ócska Stradivari”, Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók” stb.) viszont az már zavart, hogy Harsányi Zsolt eredeti verseinek többségét – a művészeti vezető s egyben az Irinyi grófnőt alakító - Zsadon Andrea újra fordította, így a rádióból és a Hungaroton- lemezről is jól ismert dalok, kettősök szövegét, a refréneket, vadonatúj, a fülemnek idegen szöveggel hallhattam viszont. A felhangzott zenék közé becsempészet más Kálmán-művekből vett idézeteket, pl. Palotást az Ördöglovasból, és egy meghökkentő részlet is kizökkentett a nyugalmamból: a Csárdáskirálynőből átemelték 'Hajmási Péter, Hajmási Pál' fergetegegs zenéjét, de itt az „Éljen a szerelem” – ez a Csárdáskirálynő eredeti címe – kezdetű érzelmes, visszafogott hangvételű szerelmi kettősként adta elő az öreg Rácz és a grófnő. Hát, mit mondjak, furcsa volt hallani. Ezeket a momentumokat leszámítva, jól szórakoztam, mert a közreműködő művészek jól szolgálták az ügyet: az operett és egyben Kálmán művének népszerűsítését. Két változás volt a színlapon a korábban megadottakhoz képest: Juliskát, Rácz Pali nevelt lányát nem Szász Kati, hanem Geszthy Szabó Veronika énekelte, a Szimfonikus Zenekar élén pedig Kaposi Gergelyt láttuk Sándor Szabolcs helyett. Nagy tapsokat kaptak a szereplők. Nekem különösen Geszthy Szabó Veronika és Kelemen Kata éneke és játéka tetszett. A Cigányprímás kiállítása nagyvonalúbb volt a múlt héten látott Lili bárónőhöz képest, a fenntartásaimmal együtt is, nagyon örvendetes, hogy ezen a nyáron a Városmajorban már két nagysikerű teljes operett-bemutatóra került sor a Budapesti Nyári Fesztivál 2011 égisze alatt! Az operett-élmények folytatását várom a ma esti produkciótól is: a komáromi Jókai Színház vendégjátéka előadásában láthatjuk Lajtai Lajos „A régi nyár” című operettjét. És negyedikként már augusztusban következik egy újabb kasszasiker: Szirmai Albert Mágnás Miskája. Mind a Városmajori Szabadtéri Színpadon – hol fedett nézőtér várja az operett rajongókat. Kálmán Imre: A cigányprímás Operett 3 felvonásban Julius Wilhelm és Fritz Grünbaum szövegkönyvét átdolgozta: Robert Herzl. Fordította: Zsadon Andrea Versek: Harsányi Zsolt és Zsadon Andrea Közreműködött: az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara Karmester – Kaposi Gergely Díszlet – Manfred Waba Koreográfia – Mathias Jurkovics Rendező – Robert Herzl Szereposztás: Rácz Pali – Szolnoki Tibor Laci, a fia – Domoszlai Sándor Sári, a lánya – Kelemen Kata Juliska, a neveltlánya – Geszthy Szabó Veronika Irinyi grófnő – Zsadon Andrea Gaston, az unokaöccse – Maróti Attila Estragon gróf – Rupnik Károly Codeau – Vághelyi Gábor Feri Lajos – Kertész Péter
1841 Búbánat 2011-07-02 11:35:32 [Válasz erre: 1828 Búbánat 2011-06-13 23:21:52]
El ne felejtsük: ma este a Cigányprímás megy a Városmajorban!
El ne felejtsük: ma este a Cigányprímás megy a Városmajorban!
1840 Búbánat 2011-07-01 19:11:22
Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János Vitéz – daljáték 3 felvonásban Helyszín: [url] http://kisfaludyszinhaz.com/musor/details/32-kisfaludy-180--tatabanyai-jaszai-mari-szinhaz-janos-vitez.html; Balatonfüred – Anna Grand Hotel [/url] 2011. július 3, vasárnap, 20 óra A Tatabányai Jászai Mari Színház előadása. Km.: a Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar. Karmester: Román Géza Szereposztás: Kukorica Jancsi - Kalmár Gergely Iluska - Ágoston Katalin Bagó - Jankovits József Francia királylány - Mádi Piroska Strázsamester - Maróti Attila Francia király - Pille Tamás Gonosz mostoha - Nyári Detti Csősz, Bartolo - Boronyák Gergely Első gazda, Első huszár - Mészáros Kartal Második gazda, Második huszár - Vanya Róbert Első leány, Első udvarhölgy - Polyák Rita Második leány, Második udvarhölgy - Márton Fruzsina Díszlet-Jelmez: Győri Gabi Rendező: Pille Tamás Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeményét talán nem kell bemutatni. A magyar irodalom egyik gyöngyszemeként számon tartott műből Bakonyi Károly átirata alapján, Heltai Jenő verseivel Kacsóh Pongrác írt daljátékot. Kukorica Jancsi és Iluska története a szerelem és annak megváltó erejének megrendítő meséje a komponista gyönyörű zenéjével. A János Vitéz bemutatása komoly misszió a színház számára, hiszen egy olyan csodálatos daljátékról van szó, ami egyrészt mestermű, másrészt a színházi élmény mellett a gyerekek komolyzenei nevelésében is fontos lépést jelent. Az előadást a színház természetesen élőzenei kísérettel játssza.
Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János Vitéz – daljáték 3 felvonásban Helyszín: [url] http://kisfaludyszinhaz.com/musor/details/32-kisfaludy-180--tatabanyai-jaszai-mari-szinhaz-janos-vitez.html; Balatonfüred – Anna Grand Hotel [/url] 2011. július 3, vasárnap, 20 óra A Tatabányai Jászai Mari Színház előadása. Km.: a Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar. Karmester: Román Géza Szereposztás: Kukorica Jancsi - Kalmár Gergely Iluska - Ágoston Katalin Bagó - Jankovits József Francia királylány - Mádi Piroska Strázsamester - Maróti Attila Francia király - Pille Tamás Gonosz mostoha - Nyári Detti Csősz, Bartolo - Boronyák Gergely Első gazda, Első huszár - Mészáros Kartal Második gazda, Második huszár - Vanya Róbert Első leány, Első udvarhölgy - Polyák Rita Második leány, Második udvarhölgy - Márton Fruzsina Díszlet-Jelmez: Győri Gabi Rendező: Pille Tamás Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeményét talán nem kell bemutatni. A magyar irodalom egyik gyöngyszemeként számon tartott műből Bakonyi Károly átirata alapján, Heltai Jenő verseivel Kacsóh Pongrác írt daljátékot. Kukorica Jancsi és Iluska története a szerelem és annak megváltó erejének megrendítő meséje a komponista gyönyörű zenéjével. A János Vitéz bemutatása komoly misszió a színház számára, hiszen egy olyan csodálatos daljátékról van szó, ami egyrészt mestermű, másrészt a színházi élmény mellett a gyerekek komolyzenei nevelésében is fontos lépést jelent. Az előadást a színház természetesen élőzenei kísérettel játssza.
1839 Búbánat 2011-06-26 14:08:42
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/ajanlo/kiralyi_operettgala_az_eus_tanacskozasok_helyszinen; Királyi operettgála [/url] Július 2-án a Királyi Operettgálával nyitja meg kapuit a közönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély új szárnya és rendezvényközpontja, amely az elmúlt félévben az EU-s tanácskozásoknak adott otthont.
[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/ajanlo/kiralyi_operettgala_az_eus_tanacskozasok_helyszinen; Királyi operettgála [/url] Július 2-án a Királyi Operettgálával nyitja meg kapuit a közönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély új szárnya és rendezvényközpontja, amely az elmúlt félévben az EU-s tanácskozásoknak adott otthont.
1838 Búbánat 2011-06-25 16:58:46
Kissé megkésett ünnepi ajándékot kapott Huszka Jenő, mikor tegnap este a Lili bárónőjének dallamai felcsendültek a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Tavaly emlékezhettünk a nagy magyar operett-komponista születésének 135. és halálának 50. évfordulójára. Azt hiszem, Huszka igen elégedetten tekinthetett le az égből, mert népszerű, sikeres színpadi műve most itt is telt házat vonzott: az immár teljesen befedett nézőtér zsúfolásig megtelt, és mikor közel 23 órakor befejeződött az operett-előadás, hosszas tapsvihar vette kezdetét. A képet persze árnyalja, hogy a helyszín adottságaihoz alkalmazkodva a produkciónak nélkülöznie kellett a nagyzenekari kíséretet; mégis, a partitúrának alkalmi kamarazenekarra (át) hangszerelt változata ügyesen mentette át a nagy ívű, jól ismert dalok, duettek, együttesek eredeti zenekari hangzásvilágát úgy, hogy a népes hallgatóság esetleges ilyen irányú hiányérzetét szinte a minimálisra redukálta. Nem véletlen, hogy ezt a kis tagú együttest (a Biro-Dalom Zenekar működött közre) milyen őszintén tapsolta meg nemcsak a közönség, hanem a darab énekes-táncos közreműködői is! Ami a színpadképet illeti: gyakorlatilag végig egy századelőt idéző (1910-es évek), polgári miliőt láttató szalont képzeltek oda az alkotók: kisebb-nagyobb bútor és/vagy kellék átrendezéssel egyaránt betölthette egy kastélyterem, egy táncterem, egy szalon, egy nappali vagy egy kerti színtér funkcióját. A stílusos díszlet-jelmezt az előadásban is részt vevő, az eredeti cselekménybe szőtt dramaturgiai át(bele) dolgozások által kreált két Illésházy grófkisasszony közül az Agathát megszemélyesítő Csonka Zsuzsa jegyzi. Gergely Róbert rendező a táncoskomikus - szubrett páros (Frédi: Dósa Mátyás, Clarisse színésznő: Vörös Edit) mellé helyezi az említett kitalált két aggszűz-nővért, ezzel tovább erősítve a humoros vonalat (a másik nővér, Christie: Balász Andrea; máris adott a szójáték: Agatha Christie írónőre rímelten…), akikhez még társul Lili édesapja, özvegy báró Malomszeghy is, akinek szerepében a szintén nagyszerűen komédiázó Heller Tamás lépett fel. Mondanom sem kell, a humoros vonalat képviselő figurák jól kitaláltak, a cselekmény szerinti csetlésük-botlásuk poén- poén hátán, amik jól „ülnek”, s ami nem utolsó szempont egy operettben: jól is énekelnek-táncolnak. Persze, legtöbbünknek a primadonna-bonviván főszerepeket alakító két, az Operaházban is foglalkoztatott művészre, a Malomszeghy báró leányát, Lilit megformáló Herczenik Annára és a komornyikként sokáig inkognitóját őrző Illésházy grófot alakító Boncsér Gergelyre irányult leginkább a figyelme és érdeklődése; azt hiszem, a műfaj szerelmesei közül sokan eljöttek erre az egyetlen előadásra, kíváncsian, hogy Huszka örökbecsű operettjében hogyan mutatkoznak ők ketten be. Hogyan néznek ki a darabban, hogyan építik fel szerepüket, hogyan énekelnek, alakítanak, miként hangzanak fel általuk a jól ismert áriák és duettek („Tündérnő királynő, légy a párom”, „Szellő szárnyán…”, Egy férfi képe van a szívem közepébe, Kis cigaretta, valódi, finom” , „Zsoké induló”, „Mi kell a férfiaknak”), hogyan mondják a prózát a dialógusaiban, hogyan játszanak jelmezeikben a díszletek között? Herczenik Anna előzetesen már kifejtette gondolatait a darabról és benne megformált szerepéről (lásd 1835 sorszám): „…nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. „ Herczenik megnyerően, oldottan hozta, és maga teremtette bájjal-ízléssel abszolválta a címszerepet. Lírája, koloritja, érzelmi telítése megragadó. Énekelnivalóit szép szopránján „operai nívón” hozta, tényleg, a szükséges „operett”-illúziót megteremtette maga körül dinamikus, sokszínű énekével-alakításával. A fiatal tenort, Boncsért eddig csak kisebb operaszerepekben láttam (legutóbb a Macbethben Malcolm megformálására figyeltem fel): kellemes színezetű, hősi tenorhang birtokosa, a magasságokkal már nincs gondja, jó kiállású, megnyerő egyéniség a színpadon (gondolom, ahogy a civil mindennapokban is). Mint operettszínész is megállja a helyét, láthatóan, színpadi rutint szerzett az Operettszínházban, magabiztosságot sugall, és énektechnikája egyre tökéletesedik, hangszíne is egyre nemesebb. Előbb-utóbb – ha jól választja meg dalszínházi szerepeit - színpadi kisugárzása párosulni fog a már most is figyelemre méltó énekművészetének további kiteljesedésével. Ez irányba mutat a most alakított szerepe is a Lili bárónőben. Illésházy László gróf egy szép állomás a pályán, melyet remélhetőleg sok, egyre szebb feladatok követnek mind a könnyebb, mint a komolyabb műfajok terén. Herczenik Annával kettősük a színpadon a próbák alatt nyilván kellően összecsiszolódott, mert nagyon összeszokott szoprán-tenor párost alkottak – énekben, prózai feladataikban, játékban egyaránt. Még egy szereplőről nem tettem említést: Becsey tiszttartó epizódszerepében Tóth Tamás lépett színpadra, aki a blőd figurát teljes beleéléssel hozta. És meg kell még említenem a Magic Dance Tánckart is (koreográfus: Szakács Richárd), mely produkciójával szervesen illeszkedett bele a hűvöses nyáréjszakába nyúló Lili bárónőbe, és szintén meleg fogadtatásban volt része. Kár, hogy csak egy előadásban került színre a Városmajorban ez a nagysikerű, szemet-fület gyönyörködtető Huszka-örökdarab!
Kissé megkésett ünnepi ajándékot kapott Huszka Jenő, mikor tegnap este a Lili bárónőjének dallamai felcsendültek a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Tavaly emlékezhettünk a nagy magyar operett-komponista születésének 135. és halálának 50. évfordulójára. Azt hiszem, Huszka igen elégedetten tekinthetett le az égből, mert népszerű, sikeres színpadi műve most itt is telt házat vonzott: az immár teljesen befedett nézőtér zsúfolásig megtelt, és mikor közel 23 órakor befejeződött az operett-előadás, hosszas tapsvihar vette kezdetét. A képet persze árnyalja, hogy a helyszín adottságaihoz alkalmazkodva a produkciónak nélkülöznie kellett a nagyzenekari kíséretet; mégis, a partitúrának alkalmi kamarazenekarra (át) hangszerelt változata ügyesen mentette át a nagy ívű, jól ismert dalok, duettek, együttesek eredeti zenekari hangzásvilágát úgy, hogy a népes hallgatóság esetleges ilyen irányú hiányérzetét szinte a minimálisra redukálta. Nem véletlen, hogy ezt a kis tagú együttest (a Biro-Dalom Zenekar működött közre) milyen őszintén tapsolta meg nemcsak a közönség, hanem a darab énekes-táncos közreműködői is! Ami a színpadképet illeti: gyakorlatilag végig egy századelőt idéző (1910-es évek), polgári miliőt láttató szalont képzeltek oda az alkotók: kisebb-nagyobb bútor és/vagy kellék átrendezéssel egyaránt betölthette egy kastélyterem, egy táncterem, egy szalon, egy nappali vagy egy kerti színtér funkcióját. A stílusos díszlet-jelmezt az előadásban is részt vevő, az eredeti cselekménybe szőtt dramaturgiai át(bele) dolgozások által kreált két Illésházy grófkisasszony közül az Agathát megszemélyesítő Csonka Zsuzsa jegyzi. Gergely Róbert rendező a táncoskomikus - szubrett páros (Frédi: Dósa Mátyás, Clarisse színésznő: Vörös Edit) mellé helyezi az említett kitalált két aggszűz-nővért, ezzel tovább erősítve a humoros vonalat (a másik nővér, Christie: Balász Andrea; máris adott a szójáték: Agatha Christie írónőre rímelten…), akikhez még társul Lili édesapja, özvegy báró Malomszeghy is, akinek szerepében a szintén nagyszerűen komédiázó Heller Tamás lépett fel. Mondanom sem kell, a humoros vonalat képviselő figurák jól kitaláltak, a cselekmény szerinti csetlésük-botlásuk poén- poén hátán, amik jól „ülnek”, s ami nem utolsó szempont egy operettben: jól is énekelnek-táncolnak. Persze, legtöbbünknek a primadonna-bonviván főszerepeket alakító két, az Operaházban is foglalkoztatott művészre, a Malomszeghy báró leányát, Lilit megformáló Herczenik Annára és a komornyikként sokáig inkognitóját őrző Illésházy grófot alakító Boncsér Gergelyre irányult leginkább a figyelme és érdeklődése; azt hiszem, a műfaj szerelmesei közül sokan eljöttek erre az egyetlen előadásra, kíváncsian, hogy Huszka örökbecsű operettjében hogyan mutatkoznak ők ketten be. Hogyan néznek ki a darabban, hogyan építik fel szerepüket, hogyan énekelnek, alakítanak, miként hangzanak fel általuk a jól ismert áriák és duettek („Tündérnő királynő, légy a párom”, „Szellő szárnyán…”, Egy férfi képe van a szívem közepébe, Kis cigaretta, valódi, finom” , „Zsoké induló”, „Mi kell a férfiaknak”), hogyan mondják a prózát a dialógusaiban, hogyan játszanak jelmezeikben a díszletek között? Herczenik Anna előzetesen már kifejtette gondolatait a darabról és benne megformált szerepéről (lásd 1835 sorszám): „…nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. „ Herczenik megnyerően, oldottan hozta, és maga teremtette bájjal-ízléssel abszolválta a címszerepet. Lírája, koloritja, érzelmi telítése megragadó. Énekelnivalóit szép szopránján „operai nívón” hozta, tényleg, a szükséges „operett”-illúziót megteremtette maga körül dinamikus, sokszínű énekével-alakításával. A fiatal tenort, Boncsért eddig csak kisebb operaszerepekben láttam (legutóbb a Macbethben Malcolm megformálására figyeltem fel): kellemes színezetű, hősi tenorhang birtokosa, a magasságokkal már nincs gondja, jó kiállású, megnyerő egyéniség a színpadon (gondolom, ahogy a civil mindennapokban is). Mint operettszínész is megállja a helyét, láthatóan, színpadi rutint szerzett az Operettszínházban, magabiztosságot sugall, és énektechnikája egyre tökéletesedik, hangszíne is egyre nemesebb. Előbb-utóbb – ha jól választja meg dalszínházi szerepeit - színpadi kisugárzása párosulni fog a már most is figyelemre méltó énekművészetének további kiteljesedésével. Ez irányba mutat a most alakított szerepe is a Lili bárónőben. Illésházy László gróf egy szép állomás a pályán, melyet remélhetőleg sok, egyre szebb feladatok követnek mind a könnyebb, mint a komolyabb műfajok terén. Herczenik Annával kettősük a színpadon a próbák alatt nyilván kellően összecsiszolódott, mert nagyon összeszokott szoprán-tenor párost alkottak – énekben, prózai feladataikban, játékban egyaránt. Még egy szereplőről nem tettem említést: Becsey tiszttartó epizódszerepében Tóth Tamás lépett színpadra, aki a blőd figurát teljes beleéléssel hozta. És meg kell még említenem a Magic Dance Tánckart is (koreográfus: Szakács Richárd), mely produkciójával szervesen illeszkedett bele a hűvöses nyáréjszakába nyúló Lili bárónőbe, és szintén meleg fogadtatásban volt része. Kár, hogy csak egy előadásban került színre a Városmajorban ez a nagysikerű, szemet-fület gyönyörködtető Huszka-örökdarab!
1837 Haandel 2011-06-23 16:28:13
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit Startenor Jonas Kaufmann[/url] 18.06.2011 Seine Vorfreude ist besonders groß für ein Konzertereignis Ende Juli: mit Jonas Kaufmann, Anna Netrebko und Erwin Schrott auf dem Münchner Königsplatz. In seiner Heimatstadt. Zu hören sind Solo-Arien, Duette, Terzette aus Oper und Operette. Davon hat er Andrea Plattner im Operetten-Boulevard auf Bayern1 erzählt. Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;→→→[/url]
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit Startenor Jonas Kaufmann[/url] 18.06.2011 Seine Vorfreude ist besonders groß für ein Konzertereignis Ende Juli: mit Jonas Kaufmann, Anna Netrebko und Erwin Schrott auf dem Münchner Königsplatz. In seiner Heimatstadt. Zu hören sind Solo-Arien, Duette, Terzette aus Oper und Operette. Davon hat er Andrea Plattner im Operetten-Boulevard auf Bayern1 erzählt. Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/bayern1/operetten-boulevard/index.xml;→→→[/url]
1836 Haandel 2011-06-23 16:26:24
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit der Sopranistin Martha Eggerth[/url] 23.04.2011 Singendes Wunderkind - umschwärmter Filmstar in Europa und Hollywood - bezaubernde Operettendiva, namhafte Komponisten haben für die Sopranistin komponiert... sie war ein Superstar - Spezialität: perlende Koloraturen. Martha Eggerth - im Gespräch zu ihrem [u]99sten Geburtstag[/u] im April. Geboren ist die Sängerin in Ungarn, sie hat den weltberühmten Tenor Jan Kiepura geheiratet und ist mit ihm 1933 nach Amerika emigriert, lebt heute in New York. … Wikipedia [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Eggerth_M%C3%A1rta; →→→[/url] Marta Eggerth (born April 17, 1912, Budapest) is a singer/actress from "The Silver Age of Operetta". Many of the 20th century's most famous operetta composers, including Franz Lehár, Fritz Kreisler, Robert Stoltz, Oscar Straus, and Paul Abraham, composed works especially for her. Eggerth, who debuted in her early teens and remains active into her late 90s, has enjoyed a celebrated stage and film career. [url]http://www.capitalnewyork.com/article/culture/2010/11/811967/great-weimar-beauty-98-shows-moma-personal-premiere;Franz Lehar[/url] wrote shows for her. "He was the most modest, most lovely, easygoing person," she says. She made dozens of films in four languages in the prewar era. She's a connection to a vanished world…
Operetten-Boulevard [url]http://www.br-online.de/podcast/mp3-download/bayern1/mp3-download-podcast-operetten-boulevard.shtml;Interview mit der Sopranistin Martha Eggerth[/url] 23.04.2011 Singendes Wunderkind - umschwärmter Filmstar in Europa und Hollywood - bezaubernde Operettendiva, namhafte Komponisten haben für die Sopranistin komponiert... sie war ein Superstar - Spezialität: perlende Koloraturen. Martha Eggerth - im Gespräch zu ihrem [u]99sten Geburtstag[/u] im April. Geboren ist die Sängerin in Ungarn, sie hat den weltberühmten Tenor Jan Kiepura geheiratet und ist mit ihm 1933 nach Amerika emigriert, lebt heute in New York. … Wikipedia [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Eggerth_M%C3%A1rta; →→→[/url] Marta Eggerth (born April 17, 1912, Budapest) is a singer/actress from "The Silver Age of Operetta". Many of the 20th century's most famous operetta composers, including Franz Lehár, Fritz Kreisler, Robert Stoltz, Oscar Straus, and Paul Abraham, composed works especially for her. Eggerth, who debuted in her early teens and remains active into her late 90s, has enjoyed a celebrated stage and film career. [url]http://www.capitalnewyork.com/article/culture/2010/11/811967/great-weimar-beauty-98-shows-moma-personal-premiere;Franz Lehar[/url] wrote shows for her. "He was the most modest, most lovely, easygoing person," she says. She made dozens of films in four languages in the prewar era. She's a connection to a vanished world…
1835 Búbánat 2011-06-19 19:01:08 [Válasz erre: 1831 Búbánat 2011-06-14 17:01:41]
[url] http://www.fidelio.hu/opera/interju/herczenik_anna_szinte_szerelembol; „Szinte szerelemből” [/url] Herczenik Annával készült interjú a Fidelióban. Más mellett a Lili bárónő és A víg özvegy közelgő premierjeinek kapcsán is fontos gondolatokat fogalmaz meg az Operaház művésznője. Az utóbbiakkal kapcsolatosakat teljes terjedelmében ide másolom. ˇ"Június végén lesz a Lili bárónő premierje a Városmajorban. Mit kell tudni erről a szerepről? - Ez egy nagyon jó példa arra, hogy mihez képest kell játszani, ugyanis nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. - Milyen lesz az előadás: megmaradtok korhűnek, az 1910-es évek végén, vagy és mába kerül a történet? - Feleslegesnek tartom a túlzott aktualizálást. Ha elolvasunk egy operett-történetet, nyugodtan tarthatjuk bugyutának, de alapvetően itt az emberi viszonyokról van szó, ennek pedig követelményei vannak. Egy keringő- vagy csárdásbetétet nem lehet mozgásszínházzal megoldani, mert elveszed a nézőktől annak a lehetőségét, hogy tapsoljon a zene ritmusára, és megkapja a lényegét. Ez azonban nem zárja ki, hogy a színpadon őszinte legyél, hogy létező helyzeteket és jeleneteket játssz. Innentől kezdve viszont teljesen mindegy, milyen korban vagyunk, hogy hosszú szoknyát vagy sztreccsnadrágot hordok. - Könnyű volt megtanulni a szerep zenei részét, és megtalálni a kulcsot a karakterhez? - Nem volt egyik sem túl nehéz. Én nagyon örültem ennek a felkérésnek, mert új, mert a tanulás kihívás, és elmondhatom, hogy én már ezt tudom. Szerintem nagyon jó lesz a produkció, fantasztikus kollégákkal dolgozunk együtt. Boncsér Gergellyel, Csonka Zsuzsával ismertük egymást, és egy rendkívül felemelő jótékonysági koncerten énekeltünk együtt Vörös Edittel, de csak megismerkedtünk, a többiekkel pedig itt találkoztam először, de jó társaság jött össze, a próbaidőszakról csak pozitívumot tudok mondani. Sokat tanulunk, sok impulzust kapunk egymástól. A próbák kezdete előtt hallgattam felvételeket, és Gergely Róbert is nagyszerűen vezette a színészeket, nagyon jó szeme van a mások játékára, tud segíteni, jó ötleteket, jó eszközöket, úgyhogy csukott szemmel rá mertem bízni magam. - A Szegedi Szabadtérin már van tapasztalatod. Ott mennyire érezted biztonságban magad, amikor először kiléptél a színpadra? - Körülbelül nyolc nappal a premier előtt kezdtünk ott próbálni. Először furcsa volt, de egy óra alatt megszoktuk, a bemutatóra pedig valahogy természetessé vált az a hatalmas tér, a négyezer üres szék. Számomra sokkal nagyobb leküzdenivaló volt a mikroport. A miénk akusztikus műfaj, és bár tényleg megpróbálják érezhetetlenné, felfedezhetetlenné tenni, valahol mégiscsak le kell küzdeni azt, hogy nem a saját hangunkat halljuk. - És az milyen érzés, amikor az a négyezer ember megtölti a nézőteret? - Óriási! Érzi az ember négyezer szempár figyelmét, azt a hihetetlen energiahullámot, ami tőlük árad. Ahogyan általában nem, úgy itt sem csak a mozgással vagy csak a hangunkkal játszunk, hanem energiákkal. Az arc mimikája nem látszik, de ha intenzíven koncentrálunk, az mindig lejön és odaér. Az már a rendező dolga, hogy a nézőtéren ülve eldöntse, látható-e, érezhető-e a gesztus és a mögöttes tartalom. - Hogyan várod A víg özvegyet? A darabban nem először lépsz színpadra, mondhatjuk azt, hogy megvan a szerep, ám csak egyféle felfogásban. Most milyen lesz Glavári Hanna, ki ő a te olvasatodban? - Beszélgettünk már erről a rendezővel, Kozma Péterrel, aki nagyon jó és régi barátom. Egyszerre jártunk a Zeneakadémiára, ő viszont azóta Amerikába költözött, és ott szerzett rendeződiplomát. Lehet, hogy Szegeden majd két lépés jobbrával kell megoldani egy helyzetet, amit Kaposváron két lépés balrával oldottam meg, de az alapok, amit a szerepről gondolunk, azonosak. Hanna egy szerelmében megbántott nő, aki bárki lehetne közülünk. Valaki, aki volt olyan szerencsés, hogy fiatalon őt arcul csapta az a szerelem, mert meggyőződésem, hogy van ilyen, akár beteljesedik, akár nem, amire úgy emlékszik, hogy mindig ott van a fejében. Ha máshoz megy férjhez, ha másnak szül gyereket, a kisagyában mindig ez a férfi motoszkál és végigkíséri az életét. Szerintem Hannának ezt jelenti Danilo. Találkoztak, éretlenek, fiatalok voltak, társadalmi elvárások miatt nem lehettek egymáséi, és ez olyan mély sérelmet hagyott ebben a nőben, hogy ettől kezdve bármire képes volt. Azt érzem, mindent azért csinált, még akkor is, ha nem voltak napi kapcsolatban, nem tudtak egymásról, hogy azt Danilo egyszer megtudja. Ő áll a középpontban, vagy érte, vagy ellene csinál. Egyébként pedig egy nagyon aktív, akaratos, energikus nő, aki nagyon tud harcolni, és közben nagyon fáj neki minden. Nagyon tud szeretni is, erről szól a Vilja-dal, amit lehet felfogni egy mesének is, ám valójában és mélyen egészen másról szól, Arról, hogy mentsen meg valaki, mert bár néha kemény vagyok, férfiasan viselkedem, mert meg tudok élni egyedül, ugyanakkor viszont nem akarok ilyen lenni: azt akarom, a férfiak babusgassanak, óvjanak, felsegítsenek, mert a férfiak azt szeretik, ha egy nő pici, védelemre szorul; és mondjátok meg, mit csinálok rosszul. - És mikor veszi le ezt a páncélt? - Nem feltétlenül külső hatásra történik ez, inkább egyszer csak azt érzi az ember, megvívott minden csatát, már nem akar többet harcolni, hanem örülni szeretne az életnek. - Illusztris a Dóm téri szereposztás. Izgalommal várod a próbákat? Rendkívüli színészekkel játszhatom együtt, és nagyon várom, hogy figyeljem őket, hogy tanulhassak tőlük. A rajongást, azt, hogy rajtuk nőttünk fel, távolról csodálja őket, a színpadon ki kell kapcsolni. A tiszteletet természetesen megadja az ember, a tanácsukat minden további nélkül elfogadja, de kisebbségi komplexussal nem lehet kimenni. Azt vettem egyébként észre, hogy hajlamosak vagyunk úgy kimenni, hogy mi vagyunk a kicsi, ismeretlen operaénekesek, a prózisták viszont hihetetlen őszintén tudnak rajongani a szép hangért, és nekik élmény zenés darabban részt venni. /2011. június 19. Papp Tímea, Fidelio/
[url] http://www.fidelio.hu/opera/interju/herczenik_anna_szinte_szerelembol; „Szinte szerelemből” [/url] Herczenik Annával készült interjú a Fidelióban. Más mellett a Lili bárónő és A víg özvegy közelgő premierjeinek kapcsán is fontos gondolatokat fogalmaz meg az Operaház művésznője. Az utóbbiakkal kapcsolatosakat teljes terjedelmében ide másolom. ˇ"Június végén lesz a Lili bárónő premierje a Városmajorban. Mit kell tudni erről a szerepről? - Ez egy nagyon jó példa arra, hogy mihez képest kell játszani, ugyanis nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. - Milyen lesz az előadás: megmaradtok korhűnek, az 1910-es évek végén, vagy és mába kerül a történet? - Feleslegesnek tartom a túlzott aktualizálást. Ha elolvasunk egy operett-történetet, nyugodtan tarthatjuk bugyutának, de alapvetően itt az emberi viszonyokról van szó, ennek pedig követelményei vannak. Egy keringő- vagy csárdásbetétet nem lehet mozgásszínházzal megoldani, mert elveszed a nézőktől annak a lehetőségét, hogy tapsoljon a zene ritmusára, és megkapja a lényegét. Ez azonban nem zárja ki, hogy a színpadon őszinte legyél, hogy létező helyzeteket és jeleneteket játssz. Innentől kezdve viszont teljesen mindegy, milyen korban vagyunk, hogy hosszú szoknyát vagy sztreccsnadrágot hordok. - Könnyű volt megtanulni a szerep zenei részét, és megtalálni a kulcsot a karakterhez? - Nem volt egyik sem túl nehéz. Én nagyon örültem ennek a felkérésnek, mert új, mert a tanulás kihívás, és elmondhatom, hogy én már ezt tudom. Szerintem nagyon jó lesz a produkció, fantasztikus kollégákkal dolgozunk együtt. Boncsér Gergellyel, Csonka Zsuzsával ismertük egymást, és egy rendkívül felemelő jótékonysági koncerten énekeltünk együtt Vörös Edittel, de csak megismerkedtünk, a többiekkel pedig itt találkoztam először, de jó társaság jött össze, a próbaidőszakról csak pozitívumot tudok mondani. Sokat tanulunk, sok impulzust kapunk egymástól. A próbák kezdete előtt hallgattam felvételeket, és Gergely Róbert is nagyszerűen vezette a színészeket, nagyon jó szeme van a mások játékára, tud segíteni, jó ötleteket, jó eszközöket, úgyhogy csukott szemmel rá mertem bízni magam. - A Szegedi Szabadtérin már van tapasztalatod. Ott mennyire érezted biztonságban magad, amikor először kiléptél a színpadra? - Körülbelül nyolc nappal a premier előtt kezdtünk ott próbálni. Először furcsa volt, de egy óra alatt megszoktuk, a bemutatóra pedig valahogy természetessé vált az a hatalmas tér, a négyezer üres szék. Számomra sokkal nagyobb leküzdenivaló volt a mikroport. A miénk akusztikus műfaj, és bár tényleg megpróbálják érezhetetlenné, felfedezhetetlenné tenni, valahol mégiscsak le kell küzdeni azt, hogy nem a saját hangunkat halljuk. - És az milyen érzés, amikor az a négyezer ember megtölti a nézőteret? - Óriási! Érzi az ember négyezer szempár figyelmét, azt a hihetetlen energiahullámot, ami tőlük árad. Ahogyan általában nem, úgy itt sem csak a mozgással vagy csak a hangunkkal játszunk, hanem energiákkal. Az arc mimikája nem látszik, de ha intenzíven koncentrálunk, az mindig lejön és odaér. Az már a rendező dolga, hogy a nézőtéren ülve eldöntse, látható-e, érezhető-e a gesztus és a mögöttes tartalom. - Hogyan várod A víg özvegyet? A darabban nem először lépsz színpadra, mondhatjuk azt, hogy megvan a szerep, ám csak egyféle felfogásban. Most milyen lesz Glavári Hanna, ki ő a te olvasatodban? - Beszélgettünk már erről a rendezővel, Kozma Péterrel, aki nagyon jó és régi barátom. Egyszerre jártunk a Zeneakadémiára, ő viszont azóta Amerikába költözött, és ott szerzett rendeződiplomát. Lehet, hogy Szegeden majd két lépés jobbrával kell megoldani egy helyzetet, amit Kaposváron két lépés balrával oldottam meg, de az alapok, amit a szerepről gondolunk, azonosak. Hanna egy szerelmében megbántott nő, aki bárki lehetne közülünk. Valaki, aki volt olyan szerencsés, hogy fiatalon őt arcul csapta az a szerelem, mert meggyőződésem, hogy van ilyen, akár beteljesedik, akár nem, amire úgy emlékszik, hogy mindig ott van a fejében. Ha máshoz megy férjhez, ha másnak szül gyereket, a kisagyában mindig ez a férfi motoszkál és végigkíséri az életét. Szerintem Hannának ezt jelenti Danilo. Találkoztak, éretlenek, fiatalok voltak, társadalmi elvárások miatt nem lehettek egymáséi, és ez olyan mély sérelmet hagyott ebben a nőben, hogy ettől kezdve bármire képes volt. Azt érzem, mindent azért csinált, még akkor is, ha nem voltak napi kapcsolatban, nem tudtak egymásról, hogy azt Danilo egyszer megtudja. Ő áll a középpontban, vagy érte, vagy ellene csinál. Egyébként pedig egy nagyon aktív, akaratos, energikus nő, aki nagyon tud harcolni, és közben nagyon fáj neki minden. Nagyon tud szeretni is, erről szól a Vilja-dal, amit lehet felfogni egy mesének is, ám valójában és mélyen egészen másról szól, Arról, hogy mentsen meg valaki, mert bár néha kemény vagyok, férfiasan viselkedem, mert meg tudok élni egyedül, ugyanakkor viszont nem akarok ilyen lenni: azt akarom, a férfiak babusgassanak, óvjanak, felsegítsenek, mert a férfiak azt szeretik, ha egy nő pici, védelemre szorul; és mondjátok meg, mit csinálok rosszul. - És mikor veszi le ezt a páncélt? - Nem feltétlenül külső hatásra történik ez, inkább egyszer csak azt érzi az ember, megvívott minden csatát, már nem akar többet harcolni, hanem örülni szeretne az életnek. - Illusztris a Dóm téri szereposztás. Izgalommal várod a próbákat? Rendkívüli színészekkel játszhatom együtt, és nagyon várom, hogy figyeljem őket, hogy tanulhassak tőlük. A rajongást, azt, hogy rajtuk nőttünk fel, távolról csodálja őket, a színpadon ki kell kapcsolni. A tiszteletet természetesen megadja az ember, a tanácsukat minden további nélkül elfogadja, de kisebbségi komplexussal nem lehet kimenni. Azt vettem egyébként észre, hogy hajlamosak vagyunk úgy kimenni, hogy mi vagyunk a kicsi, ismeretlen operaénekesek, a prózisták viszont hihetetlen őszintén tudnak rajongani a szép hangért, és nekik élmény zenés darabban részt venni. /2011. június 19. Papp Tímea, Fidelio/
1834 IVA 2011-06-15 01:47:56 [Válasz erre: 1832 joska141 2011-06-15 00:06:38]
A port.hu szerint [url]http://www.port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=15644&i_city_id=-1&i_topic_id=4&i_county_id=-1;A régi nyár[/url] a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka lesz, természetesen annak társulatával.
A port.hu szerint [url]http://www.port.hu/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=15644&i_city_id=-1&i_topic_id=4&i_county_id=-1;A régi nyár[/url] a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka lesz, természetesen annak társulatával.
1833 Búbánat 2011-06-15 00:20:55 [Válasz erre: 1832 joska141 2011-06-15 00:06:38]
Kedves joska141! Elgondokodtató, amit mondasz! Valóban, nekem is feltűntek ezek az egybeesések. Megpróbálok ezeknek is utána nézni. Megéri a rászánt időt...
Kedves joska141! Elgondokodtató, amit mondasz! Valóban, nekem is feltűntek ezek az egybeesések. Megpróbálok ezeknek is utána nézni. Megéri a rászánt időt...
1832 joska141 2011-06-15 00:06:38 [Válasz erre: 1831 Búbánat 2011-06-14 17:01:41]
Tisztelt Búbánat! Köszönöm a pontosítást. Talán még a Régi nyár és a Cigányprímás tekintetében is kellene valamilyen pontosítást végeznie valakinek. Egyszerűen nem hiszem, hogy mind a két dalművet személyre ugyanaz a szereplőgárda adja elő és ugyanaz a személy rendezze, még ha egymás utáni napokon is történnek az előadások.
Tisztelt Búbánat! Köszönöm a pontosítást. Talán még a Régi nyár és a Cigányprímás tekintetében is kellene valamilyen pontosítást végeznie valakinek. Egyszerűen nem hiszem, hogy mind a két dalművet személyre ugyanaz a szereplőgárda adja elő és ugyanaz a személy rendezze, még ha egymás utáni napokon is történnek az előadások.
1831 Búbánat 2011-06-14 17:01:41 [Válasz erre: 1828 Búbánat 2011-06-13 23:21:52]
Pontosítanom kell a Lili bárónő ismertetett közreműködőit, ugyanis a fidelio.hu oldalon az alábbiakat találtam a Városmajorban bemutatandó operett előzetesében: "Az előadás címszerepét Herczenik Anna alakítja, Illésházy gróf szerepében Boncsér Gergely látható. A táncos komikus-szubrett páros Dósa Mátyás és Vörös Edit lesznek. Báró Malomszeghy szerepében Heller Tamás lép fel, az Illésházy hölgyeket Csonka Zsuzsanna - aki a díszleteket és a jelmezeket is tervezi - és Balázs Andrea játsszák, Becsey tiszttartó epizódszerepében Tóth Tamás lép színpadra. A produkció rendezője Gergely Róbert, koreográfusa Szakács Richárd. A Városmajorban a Magic Dance Tánckar és a Biro-Dalom Zenekar közreműködik."
Pontosítanom kell a Lili bárónő ismertetett közreműködőit, ugyanis a fidelio.hu oldalon az alábbiakat találtam a Városmajorban bemutatandó operett előzetesében: "Az előadás címszerepét Herczenik Anna alakítja, Illésházy gróf szerepében Boncsér Gergely látható. A táncos komikus-szubrett páros Dósa Mátyás és Vörös Edit lesznek. Báró Malomszeghy szerepében Heller Tamás lép fel, az Illésházy hölgyeket Csonka Zsuzsanna - aki a díszleteket és a jelmezeket is tervezi - és Balázs Andrea játsszák, Becsey tiszttartó epizódszerepében Tóth Tamás lép színpadra. A produkció rendezője Gergely Róbert, koreográfusa Szakács Richárd. A Városmajorban a Magic Dance Tánckar és a Biro-Dalom Zenekar közreműködik."
1830 IVA 2011-06-14 02:49:20 [Válasz erre: 1827 Búbánat 2011-06-11 11:29:18]
Köszönöm a szövegrészletet. Íme a [url]http://www.youtube.com/watch?v=_B_msi8-ZNk;Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni[/url] kezdetű dal teljes szövege – mondom így, miután Honthy Hanna szövegejtése „szövegkönyv értékű”.
Köszönöm a szövegrészletet. Íme a [url]http://www.youtube.com/watch?v=_B_msi8-ZNk;Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni[/url] kezdetű dal teljes szövege – mondom így, miután Honthy Hanna szövegejtése „szövegkönyv értékű”.
1829 IVA 2011-06-14 02:47:32 [Válasz erre: 1826 Búbánat 2011-06-11 11:16:05]
Kedves Búbánat! Köszönöm a helyreigazítást és az adatokat! Bosszant, hogy tévedtem, mert bár ettől még nem szépül meg bennem a Csárdás előadásának emléke, Bezerédi Zoltántól a későbbiekben igen tetszetős rendezéseket is láttam (A bor című Gárdonyi-darabot a Komáromi Jókai Színház, az Én és a kisöcsémet a Színművészeti Egyetem bábszínész szakos hallgatóinak előadásában). Mohácsi János, A csárdáskirálynőnél jóval később látott rendezése, a Nemzeti színházi Sárga liliom viszont ugyanolyan felfogás és stílus miatt nem tetszett. Tehát a két, egykor kaposvári rendezőhöz magam is másképp viszonyulok, elnézést a sajnálatos tévedésért.
Kedves Búbánat! Köszönöm a helyreigazítást és az adatokat! Bosszant, hogy tévedtem, mert bár ettől még nem szépül meg bennem a Csárdás előadásának emléke, Bezerédi Zoltántól a későbbiekben igen tetszetős rendezéseket is láttam (A bor című Gárdonyi-darabot a Komáromi Jókai Színház, az Én és a kisöcsémet a Színművészeti Egyetem bábszínész szakos hallgatóinak előadásában). Mohácsi János, A csárdáskirálynőnél jóval később látott rendezése, a Nemzeti színházi Sárga liliom viszont ugyanolyan felfogás és stílus miatt nem tetszett. Tehát a két, egykor kaposvári rendezőhöz magam is másképp viszonyulok, elnézést a sajnálatos tévedésért.
1828 Búbánat 2011-06-13 23:21:52
Operett előadások a Budapesti Nyári Fesztiválon: 2011. június 24. (péntek), 20 óra Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő – operett két felvonásban (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Dósa Mátyás, Vörös Edit, Benkóczy Zoltán, Csonka Zsuzsanna, Pándi Piroska, Kincses Károly Rendező: Gergely Róbert 2011. július 2. (szombat), 20 óra Kálmán Imre: A cigányprímás – operett három felvonásban (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Szolnoki Tibor, Domoszlai Sándor, Kelemen Kata, Szász Kati, Zsadon Andrea, Maróti Attila, Rupnik Károly, Vághelyi Gábor, Kertész Péter Rendező: Robert Herzl 2011. július 3. (vasárnap), 20 óra Lajtai Lajos - Békeffi István: A régi nyár (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Szolnoki Tibor, Domoszlai Sándor, Kelemen Kata, Szász Kati, Zsadon Andrea, Maróti Attila, Rupnik Károly, Vághelyi Gábor, Kertész Péter Rendező: Robert Herzl 2011. július 28. (csütörtök), 20 óra Szirmai Albert- Bakonyi Károly – Gábor Andor – Békeffi István – Kaszó Elek: Mágnás Miska - operett 2 felvonásban (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Magyar Attila, Gregor Bernadett, Bakos-Kiss Gábor, Trokán Péter, Timkó Eszter, Csizmadia Ildikó,Tordai Teri, Szakács Tibor, Illés Dániel, Urmai Gábor, Rácz-Koncz Eszter, Mezei Léda, Stubnya Béla Rendező: Salamon Suba László
Operett előadások a Budapesti Nyári Fesztiválon: 2011. június 24. (péntek), 20 óra Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő – operett két felvonásban (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Dósa Mátyás, Vörös Edit, Benkóczy Zoltán, Csonka Zsuzsanna, Pándi Piroska, Kincses Károly Rendező: Gergely Róbert 2011. július 2. (szombat), 20 óra Kálmán Imre: A cigányprímás – operett három felvonásban (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Szolnoki Tibor, Domoszlai Sándor, Kelemen Kata, Szász Kati, Zsadon Andrea, Maróti Attila, Rupnik Károly, Vághelyi Gábor, Kertész Péter Rendező: Robert Herzl 2011. július 3. (vasárnap), 20 óra Lajtai Lajos - Békeffi István: A régi nyár (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Szolnoki Tibor, Domoszlai Sándor, Kelemen Kata, Szász Kati, Zsadon Andrea, Maróti Attila, Rupnik Károly, Vághelyi Gábor, Kertész Péter Rendező: Robert Herzl 2011. július 28. (csütörtök), 20 óra Szirmai Albert- Bakonyi Károly – Gábor Andor – Békeffi István – Kaszó Elek: Mágnás Miska - operett 2 felvonásban (Városmajori Szabadtéri Színpad) Szereplők: Magyar Attila, Gregor Bernadett, Bakos-Kiss Gábor, Trokán Péter, Timkó Eszter, Csizmadia Ildikó,Tordai Teri, Szakács Tibor, Illés Dániel, Urmai Gábor, Rácz-Koncz Eszter, Mezei Léda, Stubnya Béla Rendező: Salamon Suba László
1827 Búbánat 2011-06-11 11:29:18 [Válasz erre: 1826 Búbánat 2011-06-11 11:16:05]
Egyébként a dalszöveg is megvan: "Elhervadok én így egyedűl Árva szivem hozzád menekül, fogadd el emlékül! Szőke Tisza, zúgva rohan a zöld rónán, Fáj a szivem, rám se tekint, az én rózsám Majd meghalok utána, más neki a babája, bánja is ő hogy vágyom én a csókjára! "
Egyébként a dalszöveg is megvan: "Elhervadok én így egyedűl Árva szivem hozzád menekül, fogadd el emlékül! Szőke Tisza, zúgva rohan a zöld rónán, Fáj a szivem, rám se tekint, az én rózsám Majd meghalok utána, más neki a babája, bánja is ő hogy vágyom én a csókjára! "
1826 Búbánat 2011-06-11 11:16:05 [Válasz erre: 1825 IVA 2011-06-11 02:16:03]
Kedves IVA! Utánanéztem a kérdéses operettnek. Nem az idézett dalszöveg alapján, de kiderítettem, melyik operettben énekelt Sáfár Mónika Kaposvárott, harmadéves főiskolai hallgatóként: Buday Dénes: Csárdás - Virág Rozika szerepét alakította benne Két forrás: 1.) [url] http://www.safarmonika.hu/; Sáfár Mónika [/url] - lásd az életrajzot 2.) [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:48klrdf9ORgJ:www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php%3Fbm%3D%26kr%3DA_5_%253D%2522934%2522+Zeneszerz%C5%91+:+Budai+D%C3%A9nes.+Dalsz%C3%B6veg%C3%ADr%C3%B3+:+Szil%C3%A1gyi+L%C3%A1szl%C3%B3.+Szereposzt%C3%A1s+:+Vir%C3%A1g+Rozika:+S%C3%A1f%C3%A1r+M%C3%B3nika+f.h.+(szerepkett%C5%91z%C3%A9s)&hl=hu&gl=hu&strip=1; Színlap [/url] - ez utóbbit kiírom ide, e szerint, a rendezője nem Mohácsi János, hanem Bezerédi Zoltán volt. Még egy jegyzéket is találtam, az előadásról kritikák mely lapokban jelentek meg: Áttekintő 1 | 1102550100 Produkciós cím : Csárdás Eredeti cím : Csárdás Műfaj : Zenés Bemutató dátuma : 1990.11.30 Társulat : Csiky Gergely Színház Társulat helye: Kaposvár Színház : Csiky Gergely Színház Színház helye: Kaposvár Szerző : Szilágyi László Alapszöveg írója : Fordító : Zeneszerző : Budai Dénes Dalszövegíró : Szilágyi László Szereposztás : Virág Rozika: Sáfár Mónika f.h. (szerepkettőzés) Virág Rozika: Németh Judit (szerepkettőzés) Gusztáv, svéd főherceg: Kulka János Gróf Vécsey László: Rátóti Zoltán Joli: Kristóf Katalin Wurm Jani: Spindler Béla Rigó Marci: Krum Ádám Józsi, a kocsmáros: Hunyadkürti György Acsaj Pesta: Szalma Tamás Svedberg: Serf Egyed Yvette: Cselényi Nóra Német nő: Pálfy Alice Német férfi: Rózsa Tibor Még egy német: Komlós István Kisvárday Gyula Tóth Richárd Némedi Árpád Pál Tibor Tóth Géza Karsai Edina Kovács Magdolna Mitzky Stella Szigethy Brigitta Varga Anikó Dénes Mariann Rendező : Bezerédi Zoltán Karmester : Koreográfus : Gessler György m.v. Bábtervező : Díszlettervező : Khell Zsolt Jelmeztervező : Szakács Györgyi m.v. Kritikák : E/Népszava 19901105 E/Somogyi Hl. 19901129 (Horányi) 2 Fj E/M.Hl. 19901201 1 Fj 1 Fj Somogyi Hl. 19901203 Somogyi Hl. 19901208 Lőrincz Sándor 3 Fj V.H. 19901209 (-cs) Vas Népe 19910618 Szakály Éva 4 Fj Kisalföld 19910704 -Surbán- 1 Fj Somogyi Hl. 19910713 Leskó László 1 Fj
Kedves IVA! Utánanéztem a kérdéses operettnek. Nem az idézett dalszöveg alapján, de kiderítettem, melyik operettben énekelt Sáfár Mónika Kaposvárott, harmadéves főiskolai hallgatóként: Buday Dénes: Csárdás - Virág Rozika szerepét alakította benne Két forrás: 1.) [url] http://www.safarmonika.hu/; Sáfár Mónika [/url] - lásd az életrajzot 2.) [url] http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:48klrdf9ORgJ:www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php%3Fbm%3D%26kr%3DA_5_%253D%2522934%2522+Zeneszerz%C5%91+:+Budai+D%C3%A9nes.+Dalsz%C3%B6veg%C3%ADr%C3%B3+:+Szil%C3%A1gyi+L%C3%A1szl%C3%B3.+Szereposzt%C3%A1s+:+Vir%C3%A1g+Rozika:+S%C3%A1f%C3%A1r+M%C3%B3nika+f.h.+(szerepkett%C5%91z%C3%A9s)&hl=hu&gl=hu&strip=1; Színlap [/url] - ez utóbbit kiírom ide, e szerint, a rendezője nem Mohácsi János, hanem Bezerédi Zoltán volt. Még egy jegyzéket is találtam, az előadásról kritikák mely lapokban jelentek meg: Áttekintő 1 | 1102550100 Produkciós cím : Csárdás Eredeti cím : Csárdás Műfaj : Zenés Bemutató dátuma : 1990.11.30 Társulat : Csiky Gergely Színház Társulat helye: Kaposvár Színház : Csiky Gergely Színház Színház helye: Kaposvár Szerző : Szilágyi László Alapszöveg írója : Fordító : Zeneszerző : Budai Dénes Dalszövegíró : Szilágyi László Szereposztás : Virág Rozika: Sáfár Mónika f.h. (szerepkettőzés) Virág Rozika: Németh Judit (szerepkettőzés) Gusztáv, svéd főherceg: Kulka János Gróf Vécsey László: Rátóti Zoltán Joli: Kristóf Katalin Wurm Jani: Spindler Béla Rigó Marci: Krum Ádám Józsi, a kocsmáros: Hunyadkürti György Acsaj Pesta: Szalma Tamás Svedberg: Serf Egyed Yvette: Cselényi Nóra Német nő: Pálfy Alice Német férfi: Rózsa Tibor Még egy német: Komlós István Kisvárday Gyula Tóth Richárd Némedi Árpád Pál Tibor Tóth Géza Karsai Edina Kovács Magdolna Mitzky Stella Szigethy Brigitta Varga Anikó Dénes Mariann Rendező : Bezerédi Zoltán Karmester : Koreográfus : Gessler György m.v. Bábtervező : Díszlettervező : Khell Zsolt Jelmeztervező : Szakács Györgyi m.v. Kritikák : E/Népszava 19901105 E/Somogyi Hl. 19901129 (Horányi) 2 Fj E/M.Hl. 19901201 1 Fj 1 Fj Somogyi Hl. 19901203 Somogyi Hl. 19901208 Lőrincz Sándor 3 Fj V.H. 19901209 (-cs) Vas Népe 19910618 Szakály Éva 4 Fj Kisalföld 19910704 -Surbán- 1 Fj Somogyi Hl. 19910713 Leskó László 1 Fj
1825 IVA 2011-06-11 02:16:03 [Válasz erre: 1824 Búbánat 2011-06-11 01:05:32]
Az interjúból: „Miután harmadévesen eljátszottam Kaposváron egy operettfőszerepet” Azt az operett-előadást a televízió is közvetítette. Már akkor ellenszenvesnek találtam Mohácsi János rendezését. Sáfár Mónika énekelte benne az „Elhervadok én így egyedül, / Árva szívem hozzád menekül” szövegű dalt. Sajnos, nem emlékszem rá, melyik volt ez az operett. Kedves Búbánat, Te tudod esetleg? Amikor a kaposvári Csárdáskirálynőt is közvetítette a televízió, egyenes adásban, újból alkalmam nyílt ellenszenvezni Mohácsi rendezésével, noha az előadás díszlete még képernyőn is lenyűgöző volt. Az est legsúlyosabb tehertételének az általam különben nagyra tartott s kedvelt Kulka János éneklése bizonyult, Edvin szerepében. A szünetben interjút készítettek a produkció résztvevőivel, és telefonvonalba kapcsolták Németh Marikát, aki udvariasan elutasította a rendezői felfogást. Úgy emlékszem, a Szilviát játszó Sáfár Mónika megkérdezte nagy elődjétől, hogy az ő cipőjéből ittak-e még pezsgőt...
Az interjúból: „Miután harmadévesen eljátszottam Kaposváron egy operettfőszerepet” Azt az operett-előadást a televízió is közvetítette. Már akkor ellenszenvesnek találtam Mohácsi János rendezését. Sáfár Mónika énekelte benne az „Elhervadok én így egyedül, / Árva szívem hozzád menekül” szövegű dalt. Sajnos, nem emlékszem rá, melyik volt ez az operett. Kedves Búbánat, Te tudod esetleg? Amikor a kaposvári Csárdáskirálynőt is közvetítette a televízió, egyenes adásban, újból alkalmam nyílt ellenszenvezni Mohácsi rendezésével, noha az előadás díszlete még képernyőn is lenyűgöző volt. Az est legsúlyosabb tehertételének az általam különben nagyra tartott s kedvelt Kulka János éneklése bizonyult, Edvin szerepében. A szünetben interjút készítettek a produkció résztvevőivel, és telefonvonalba kapcsolták Németh Marikát, aki udvariasan elutasította a rendezői felfogást. Úgy emlékszem, a Szilviát játszó Sáfár Mónika megkérdezte nagy elődjétől, hogy az ő cipőjéből ittak-e még pezsgőt...
1824 Búbánat 2011-06-11 01:05:32
fidelio.hu [url] http://fidelio.hu/operett_musical/interju/safar_monika_szeretek_az_uj_dolgokba_nyakig_belemenni; Sáfár Mónika: "Szeretek az új dolgokba nyakig belemenni" [/url] Részletek az interjúból: - Béres Attila három éve rendezte meg az Operettszínházban A víg özvegyet, a kettős szereposztásban egy klasszikusabb vonalat képviselő kolléganő és én játszottuk a főszerepet. Ennek köszönhetően két totálisan más figura tárult a nézők elé: abszolút lehetett látni, hogy milyen vagyok én, és milyen a másik. Én egy vagány típusú ember vagyok az életben is, szeretek az új dolgokba nyakig belemenni, még akkor is, ha rajtavesztek. Annak idején Szinetár Miklós is azért hívott Pestre, mert szerette azt a fajta színjátszást, ahogyan én játszom az operetteket, és Kerényi Miklós Gábor is így volt ezzel. Sosem bírtam az "ide rakom a kezemet és eldalolom a fának dőlve bánatomat"-féle megoldásokat, ha ennyiből állt volna, nem is csináltam volna. - Eddig olyan irányúak voltak az erőfeszítéseim, hogy hogyan mutathatom meg a zenés színpadon a prózai játszást, én egész életemben a próza felől fogok közelíteni az operához is. Most viszont egy olyan feladat talált meg, ahol nem tudom, hogy hogy ugrom majd meg a lécet, de éppen ez benne a jó. Egy nagyon kedves író barátom, Jeszenszky Iván írt Maria Callasról egy könyvet, amiből egy monodráma fog születni, ennek a premierjén kell elénekelnem Maria Callasnak négy-öt operaáriáját úgy, hogy közben egyedül vagyok a színpadon és elmondom az életemet - azaz Callasét. Ehhez nem lehetsz operaénekes, ehhez színésznőnek kell lenni - operaénekesi adottságokkal: ez az igazán nekem való kihívás.
fidelio.hu [url] http://fidelio.hu/operett_musical/interju/safar_monika_szeretek_az_uj_dolgokba_nyakig_belemenni; Sáfár Mónika: "Szeretek az új dolgokba nyakig belemenni" [/url] Részletek az interjúból: - Béres Attila három éve rendezte meg az Operettszínházban A víg özvegyet, a kettős szereposztásban egy klasszikusabb vonalat képviselő kolléganő és én játszottuk a főszerepet. Ennek köszönhetően két totálisan más figura tárult a nézők elé: abszolút lehetett látni, hogy milyen vagyok én, és milyen a másik. Én egy vagány típusú ember vagyok az életben is, szeretek az új dolgokba nyakig belemenni, még akkor is, ha rajtavesztek. Annak idején Szinetár Miklós is azért hívott Pestre, mert szerette azt a fajta színjátszást, ahogyan én játszom az operetteket, és Kerényi Miklós Gábor is így volt ezzel. Sosem bírtam az "ide rakom a kezemet és eldalolom a fának dőlve bánatomat"-féle megoldásokat, ha ennyiből állt volna, nem is csináltam volna. - Eddig olyan irányúak voltak az erőfeszítéseim, hogy hogyan mutathatom meg a zenés színpadon a prózai játszást, én egész életemben a próza felől fogok közelíteni az operához is. Most viszont egy olyan feladat talált meg, ahol nem tudom, hogy hogy ugrom majd meg a lécet, de éppen ez benne a jó. Egy nagyon kedves író barátom, Jeszenszky Iván írt Maria Callasról egy könyvet, amiből egy monodráma fog születni, ennek a premierjén kell elénekelnem Maria Callasnak négy-öt operaáriáját úgy, hogy közben egyedül vagyok a színpadon és elmondom az életemet - azaz Callasét. Ehhez nem lehetsz operaénekes, ehhez színésznőnek kell lenni - operaénekesi adottságokkal: ez az igazán nekem való kihívás.
1823 Búbánat 2011-06-11 01:02:33
2011. június 10. - (pt)-(vd) - Fidelio - Hozzászólás A Budapesti Operettszínház őszi premierje a [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/ciganyszerelem_a_budapesti_operettszinhazban; Cigányszerelem [/url] A Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották. Mi is ott voltunk VIDEOKAMERÁNKKAL.
2011. június 10. - (pt)-(vd) - Fidelio - Hozzászólás A Budapesti Operettszínház őszi premierje a [url] http://fidelio.hu/operett_musical/hirek/ciganyszerelem_a_budapesti_operettszinhazban; Cigányszerelem [/url] A Lehár-operett első olvasópróbáját június 8-án tartották. Mi is ott voltunk VIDEOKAMERÁNKKAL.
1822 Búbánat 2011-06-03 21:52:17
Holnap élő operettközvetítésben lehet részünk a Bartók Rádióban Chicagóból - felvételről! 2011.06.04. 22.15 – 23.58 Közvetítés a Chicagói Lyric Operaházból [url] http://www.lyricopera.org/tickets/production.aspx?pid=9741; Sullivan: A mikádó [/url] - kétfelvonásos operett Szövegét W. S. Gilbert írta Vezényel: Andrew Davis, km: a Lyric Operaház Zenekara és Énekkara (karig: Donald Nally), Rendezte: Gary Griffin Szereposztás: Mikádó - James Morris (basszus) Nanki-Poo - Toby Spence (tenor) Ko-Ko - Neal Davies (bariton) Poo-Bah - Andrew Shore (bariton) Pish-Tush - Phillip Kraus (bariton) Yum-Yum - Adriana Chuchman (szoprán) Pitti-Sing - Katharine Goeldner (mezzoszoprán) Peep-Bo - Emily Fons Katisha - Stephanie Blythe (alt) (2010. december 6.)
Holnap élő operettközvetítésben lehet részünk a Bartók Rádióban Chicagóból - felvételről! 2011.06.04. 22.15 – 23.58 Közvetítés a Chicagói Lyric Operaházból [url] http://www.lyricopera.org/tickets/production.aspx?pid=9741; Sullivan: A mikádó [/url] - kétfelvonásos operett Szövegét W. S. Gilbert írta Vezényel: Andrew Davis, km: a Lyric Operaház Zenekara és Énekkara (karig: Donald Nally), Rendezte: Gary Griffin Szereposztás: Mikádó - James Morris (basszus) Nanki-Poo - Toby Spence (tenor) Ko-Ko - Neal Davies (bariton) Poo-Bah - Andrew Shore (bariton) Pish-Tush - Phillip Kraus (bariton) Yum-Yum - Adriana Chuchman (szoprán) Pitti-Sing - Katharine Goeldner (mezzoszoprán) Peep-Bo - Emily Fons Katisha - Stephanie Blythe (alt) (2010. december 6.)
1821 Haandel 2011-06-01 19:39:58
Apropos Operette [url]http://oe1.orf.at/programm/276019;Operette an der Volksoper Wien[/url] Donnerstag | 02. Juni 2011 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Ausschnitte aus Franz Lehár: [url]http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?eventid=651791;Die lustige Witwe[/url] → Videobeispiel Das Land des Lächelns Emmerich Kálmán: [url]http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?eventid=1160010;Die Csárdásfürstin[/url] → Videobeispiel Carl Zeller: Der Vogelhändler Paul Abraham: Die Blume von Hawaii U. a. (Alexandra Reinprecht, Daniel Schmutzhard, Ingeborg Schöpf, Dominik Köninger, Luis Lima, Elisabeth Flechl u. a.).
Apropos Operette [url]http://oe1.orf.at/programm/276019;Operette an der Volksoper Wien[/url] Donnerstag | 02. Juni 2011 | 15:05-16:00 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Ausschnitte aus Franz Lehár: [url]http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?eventid=651791;Die lustige Witwe[/url] → Videobeispiel Das Land des Lächelns Emmerich Kálmán: [url]http://www.volksoper.at/Content.Node2/home/spielplan/spielplan_detail.php?eventid=1160010;Die Csárdásfürstin[/url] → Videobeispiel Carl Zeller: Der Vogelhändler Paul Abraham: Die Blume von Hawaii U. a. (Alexandra Reinprecht, Daniel Schmutzhard, Ingeborg Schöpf, Dominik Köninger, Luis Lima, Elisabeth Flechl u. a.).
1820 Búbánat 2011-05-17 08:01:35
A MüPA honlapjáról: "Gálaest Kovács József operaénekes emlékére A Táncdalfesztiváltól az Interoperettig 2011. május 17. 19:30 - 21:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Kovács József, a közelmúltban elhunyt operaénekes májusban lenne 65 éves. Ennek emlékére a Memory-Interoperett társulata koncertet ad 2011. május 17-én 19 óra 30 perctől a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A műsor jellege az éveken keresztül a különböző közszolgálati médiumokban élőben sugárzott Újévi Gálakoncertek hangulatát idézi majd a társulat neves művészeitől megszokott színvonalon. Akik az elmúlt húsz évben szívesen követték figyelemmel a nagysikerű produkciókat a televízió előtt ülve vagy akár a Pesti Vigadóban, akár a Belvárosi Színházban közvetlen közelről, azok ismét maradandó élményt kapnak, ha megtekintik az előadást. Míg azok, akiknek eddig nem volt alkalmuk betekinteni az opera, az operett és a musical műfajába, ezúttal Korcsmáros György, Jászai Mari-díjas érdemes művész rendezésében és olyan neves művészek, mint Arany Tamás, Auksz Éva, Balogh Csaba, Bellai Judit, Boncsér Gergely, Csák József, Csengeri Attila, Csutka István, Dániel Gábor, Egri József, Egyházi Géza, Fonyó Barbara, Frankó Tünde, Helena Holl, Hruby Edit, Kállay Bori, Keszler Éva, Ladinek Judit, Mahó Andrea, Molnár Marica, Nagy Ibolya, Szalai Csilla, Szeredy Krisztina, Teremi Trixi, Tóth János, Vadász Zsolt, Várkonyi Szilvia vagy Xavier Rivadeneira tolmácsolásában ismerkedhetnek meg a művészetnek e területével. A jelenlévőket Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költőnk fogja köszönteni. A Váci Szimfonikusokat Farkas Pál és Pfeiffer Gyula vezényli majd, míg koreográfusként Buzás-Racskó Rita és Molnár Ferenc emelik a rendezvény színvonalát. A fellépők jelmezeit pedig, Rományi Nóra tervezi. Szeretettel várunk tehát mindenkit a Kovács József tiszteletére rendezett koncerten, hogy a publikumnak örömet okozva tiszteleghessünk a művész emléke előtt. A Gálaest díszvendége Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Rendezvényünkkel támogatjuk a Magyar Rákellenes Liga tevékenységét."
A MüPA honlapjáról: "Gálaest Kovács József operaénekes emlékére A Táncdalfesztiváltól az Interoperettig 2011. május 17. 19:30 - 21:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Kovács József, a közelmúltban elhunyt operaénekes májusban lenne 65 éves. Ennek emlékére a Memory-Interoperett társulata koncertet ad 2011. május 17-én 19 óra 30 perctől a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A műsor jellege az éveken keresztül a különböző közszolgálati médiumokban élőben sugárzott Újévi Gálakoncertek hangulatát idézi majd a társulat neves művészeitől megszokott színvonalon. Akik az elmúlt húsz évben szívesen követték figyelemmel a nagysikerű produkciókat a televízió előtt ülve vagy akár a Pesti Vigadóban, akár a Belvárosi Színházban közvetlen közelről, azok ismét maradandó élményt kapnak, ha megtekintik az előadást. Míg azok, akiknek eddig nem volt alkalmuk betekinteni az opera, az operett és a musical műfajába, ezúttal Korcsmáros György, Jászai Mari-díjas érdemes művész rendezésében és olyan neves művészek, mint Arany Tamás, Auksz Éva, Balogh Csaba, Bellai Judit, Boncsér Gergely, Csák József, Csengeri Attila, Csutka István, Dániel Gábor, Egri József, Egyházi Géza, Fonyó Barbara, Frankó Tünde, Helena Holl, Hruby Edit, Kállay Bori, Keszler Éva, Ladinek Judit, Mahó Andrea, Molnár Marica, Nagy Ibolya, Szalai Csilla, Szeredy Krisztina, Teremi Trixi, Tóth János, Vadász Zsolt, Várkonyi Szilvia vagy Xavier Rivadeneira tolmácsolásában ismerkedhetnek meg a művészetnek e területével. A jelenlévőket Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költőnk fogja köszönteni. A Váci Szimfonikusokat Farkas Pál és Pfeiffer Gyula vezényli majd, míg koreográfusként Buzás-Racskó Rita és Molnár Ferenc emelik a rendezvény színvonalát. A fellépők jelmezeit pedig, Rományi Nóra tervezi. Szeretettel várunk tehát mindenkit a Kovács József tiszteletére rendezett koncerten, hogy a publikumnak örömet okozva tiszteleghessünk a művész emléke előtt. A Gálaest díszvendége Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Rendezvényünkkel támogatjuk a Magyar Rákellenes Liga tevékenységét."
1819 Búbánat 2011-05-11 23:35:25 [Válasz erre: 1818 törpekirály 2011-05-11 18:06:23]
Kedves törpekirály! Nagyon köszönöm, hogy beírtad a kritikát, és hangsúlyozottan, a német szövegnek a fordítását! Üdv.: Búbánat
Kedves törpekirály! Nagyon köszönöm, hogy beírtad a kritikát, és hangsúlyozottan, a német szövegnek a fordítását! Üdv.: Búbánat
1818 törpekirály 2011-05-11 18:06:23
Fergeteges csárdás és lélekemelő keringő Amilyen szórakoztató, olyan igényes is volt a Miskolci Nemzeti Színházzal töltött este a Velodromban. Gerhard Heldt, MZ (Mittelbayerische Zeitung – 2011. 05. 06.) Regensburg. A bécsi operett igazán magyaros. Mi sem kézen fekvőbb, mint, hogy a májusi anyáknapi operettkoncertet egyszer egy magyar csapatra bízzák? A Miskolci Nemzeti Színház, Magyarország harmadik legnagyobb városa, több éve áll már a Regensburgi Színházzal kapcsolatban. 2009-ben a Cigánybárót vitte itt rendkívül meggyőzően Halasi Imre (igazgató, rendező) és Váradi Katalin (vezető karmester) színre. Ők voltak felelősek „Az operett csillagai” címet veselő igencsak szórakoztató operettestért, ami eddig három szinte teljesen teltházas estéivel közel 2000 nézőt csalogatott ide. Az első részben klasszikusok, Johann Strauß és Lehár Ferenc örökzöldjei csendültek fel, a második részben a magyar Kálmán Imre tollából származó ismert és ismeretlen művek voltak hallhatók. Az „Éljen a Magyar“–ral, Barinkay belépőjével a „Mint sok szegény, de víg legény”-nyel, a Cigánybáróból a „Ki esketett” című, Szaffi és Barinkay duettjével “, majd Rosalinde csárdásával „Hazám ha dalolsz“címmel „A denevér“-ből Magyarországon maradtunk Straussal, majd Lehárral egy világkörüli utat tettünk Luxemburgból (Luxemburg Grófja) Japánon keresztül (Mosoly országa) Párizsig (Víg özvegy). Elejétől fogva látszott hogy a zenekar Váradi Katalin elkötelezett vezetése alatt a legjobb kezekben van, dúskáltak csárdás dallamokban és keringőmámorban. A regensburgi zenészekkel együtt a magyar énekesnők és énekesek, balett-táncos hölgyek és urak egy magával ragadó tavaszi hangulatot varázsoltak a színpadra, amely újra és újra tapsra motivált. Dicséret illeti az öt énekest és előadóművészt, akik árnyalatokban gazdagon játszottak hangjukkal és színpadi alakításukkal. A pálmát vitte a „nagy páros”, a fiatal szoprán Miksch Adrienn és az ugyancsak fiatal tenor Vadász Zsolt. Miksch Adrienn változatos csillogó estélyi ruhákban jelenik meg és fantasztikus énekesi teljesítményt nyújt: Nem egy operett dívát hallhattunk itt, hanem egy Mozartból és Verdiből is képzett értékes hangot. A lírai tenor, Vadász Zsolt tartása egészen az est végéig megmaradt és brillírozott nagyszerű hangjával. A szubrett Teremi Trixi és Buffo, Boszó József, „az egyszerű pár” már régóta állnak együtt színpadon. A szubrett ujjongó hangjával és szélvészszerű táncával nagyon emlékeztetett a fiatal Rökk Marikára, meggyőzően alakít elbájoló hölgyet. A szünet után következik az operettekből hiányozhatatlan komikus fellépése. Bakai László nem egy grimaszoló komédiás, inkább egy régi iskola bohócára emlékeztet, ügyetlenkedésével és izgatott hangjával gondoskodott hangos nevetésről. Utoljára de nem utolsó sorban: a balettegyüttes négy hölgy és négy úr tagja, akik eleganciával és éppen olyan pontos, mint lendületesen egymásbafolyó mozgássorozatával tüzet gyújtottak. A program 25 száma hihetetlen gyorsasággal telik el, egyik darab váltja a másikat, semmilyen szóvicceket gyártó konferansz nem fékezi ennek az igényes, mint szórakoztató estének a tempóját. Ismétlés május 8., vasárnap, 17 óra, Velodrom
Fergeteges csárdás és lélekemelő keringő Amilyen szórakoztató, olyan igényes is volt a Miskolci Nemzeti Színházzal töltött este a Velodromban. Gerhard Heldt, MZ (Mittelbayerische Zeitung – 2011. 05. 06.) Regensburg. A bécsi operett igazán magyaros. Mi sem kézen fekvőbb, mint, hogy a májusi anyáknapi operettkoncertet egyszer egy magyar csapatra bízzák? A Miskolci Nemzeti Színház, Magyarország harmadik legnagyobb városa, több éve áll már a Regensburgi Színházzal kapcsolatban. 2009-ben a Cigánybárót vitte itt rendkívül meggyőzően Halasi Imre (igazgató, rendező) és Váradi Katalin (vezető karmester) színre. Ők voltak felelősek „Az operett csillagai” címet veselő igencsak szórakoztató operettestért, ami eddig három szinte teljesen teltházas estéivel közel 2000 nézőt csalogatott ide. Az első részben klasszikusok, Johann Strauß és Lehár Ferenc örökzöldjei csendültek fel, a második részben a magyar Kálmán Imre tollából származó ismert és ismeretlen művek voltak hallhatók. Az „Éljen a Magyar“–ral, Barinkay belépőjével a „Mint sok szegény, de víg legény”-nyel, a Cigánybáróból a „Ki esketett” című, Szaffi és Barinkay duettjével “, majd Rosalinde csárdásával „Hazám ha dalolsz“címmel „A denevér“-ből Magyarországon maradtunk Straussal, majd Lehárral egy világkörüli utat tettünk Luxemburgból (Luxemburg Grófja) Japánon keresztül (Mosoly országa) Párizsig (Víg özvegy). Elejétől fogva látszott hogy a zenekar Váradi Katalin elkötelezett vezetése alatt a legjobb kezekben van, dúskáltak csárdás dallamokban és keringőmámorban. A regensburgi zenészekkel együtt a magyar énekesnők és énekesek, balett-táncos hölgyek és urak egy magával ragadó tavaszi hangulatot varázsoltak a színpadra, amely újra és újra tapsra motivált. Dicséret illeti az öt énekest és előadóművészt, akik árnyalatokban gazdagon játszottak hangjukkal és színpadi alakításukkal. A pálmát vitte a „nagy páros”, a fiatal szoprán Miksch Adrienn és az ugyancsak fiatal tenor Vadász Zsolt. Miksch Adrienn változatos csillogó estélyi ruhákban jelenik meg és fantasztikus énekesi teljesítményt nyújt: Nem egy operett dívát hallhattunk itt, hanem egy Mozartból és Verdiből is képzett értékes hangot. A lírai tenor, Vadász Zsolt tartása egészen az est végéig megmaradt és brillírozott nagyszerű hangjával. A szubrett Teremi Trixi és Buffo, Boszó József, „az egyszerű pár” már régóta állnak együtt színpadon. A szubrett ujjongó hangjával és szélvészszerű táncával nagyon emlékeztetett a fiatal Rökk Marikára, meggyőzően alakít elbájoló hölgyet. A szünet után következik az operettekből hiányozhatatlan komikus fellépése. Bakai László nem egy grimaszoló komédiás, inkább egy régi iskola bohócára emlékeztet, ügyetlenkedésével és izgatott hangjával gondoskodott hangos nevetésről. Utoljára de nem utolsó sorban: a balettegyüttes négy hölgy és négy úr tagja, akik eleganciával és éppen olyan pontos, mint lendületesen egymásbafolyó mozgássorozatával tüzet gyújtottak. A program 25 száma hihetetlen gyorsasággal telik el, egyik darab váltja a másikat, semmilyen szóvicceket gyártó konferansz nem fékezi ennek az igényes, mint szórakoztató estének a tempóját. Ismétlés május 8., vasárnap, 17 óra, Velodrom
1817 törpekirály 2011-05-11 18:04:53
Soubrette Trixi Teremi und der Buffo József Boszó Foto: Theater Flotter Csárdás und selige Walzer So unterhaltsam wie anspruchsvoll ist der Abend mit dem Nationaltheater Miskolc im Velodrom. Von Gerhard Heldt, MZ Regensburg. Die Wiener Operette ist recht ungarophil. Was lag da näher, als das alljährliche Mai-Muttertags-Operettenkonzert einmal einem ungarischen Team zu übertragen? Dem Nationaltheater in Miskolc, der drittgrößten Stadt Ungarns, ist das Theater Regensburg schon länger verbunden. Das Team Imre Halasi (Intendant, Regie) und Katalin Váradi (Chefdirigentin) hat hier 2009 den „Zigeunerbaron“ eindrucksvoll auf die Bühne gebracht. Nun zeichneten sie für den höchst unterhaltsamen Operettenabend „Die Sterne der Operette“ verantwortlich, der mit bisher drei nahezu ausverkauften Vorstellungen schon knapp 2000 Besucher angelockt hat. Klassikern von Johann Strauß und Franz Lehár war der erste Teil gewidmet, der zweite brachte Unbekanntes und Bekanntes aus der Feder des Ungarn Emmerich Kálmán. Mit „Éljen a Magyar“ („Hoch lebe Ungarn“), „Als flotter Geist“, dem Auftrittslied des Barinkay und „Wer uns getraut“, dem Duett Saffi-Barinkay aus dem „Zigeunerbaron“, „Klänge der Heimat“, dem Csárdás der Rosalinde aus der „Fledermaus“, blieb man mit Strauß in Ungarn; mit Lehár machte man eine Weltreise von Luxemburg („Graf von Luxemburg“) über Japan („Land des Lächelns“) nach Paris („Lustige Witwe“). Von Beginn an zeigte sich das Philharmonische Orchester unter der engagierten Leitung von Katalin Váradi bestens aufgelegt, schwelgte in Csárdás-Klängen und Walzerseligkeit. Zusammen mit den Regensburger Musikern zauberten die ungarischen Sängerinnen, Sänger, Ballett-Damen und -Herren eine mitreißende Frühlingsatmosphäre, die immer wieder zum Mitklatschen animierte. Ein dickes Lob gibt es für die fünf Sängerdarstellerinnen und Darsteller, allesamt stimmlich sehr präsent und darstellerisch nuanciert agierend. Die Palme des Abends gebührt dem „hohen Paar“, der jungen Sopranistin Adrienn Miksch und dem ebenfalls noch jungen Tenor Zsolt Vadász. Adrienn Miksch präsentiert in wechselnden glänzenden Roben eine exzellente sängerische Leistung: Hier war keine Operettendiva zu hören, sondern eine kostbare, auch an Mozart und Verdi geschulte Stimme. Der lyrische Tenor von Zsolt Vadász hält die Spannung bis zum Schluss, glänzt mit sehr schön aus der Linie heraus gesungenen Spitzentönen. Die Soubrette Trixi Teremi und der Buffo József Boszó, das „niedere Paar“, stehen seit langem gemeinsam auf der Bühne. Sie ist mit jubelnder Stimme und als tänzerischer Wirbelwind eine Widergängerin der jungen Marika Rökk, er gibt überzeugend den Charmebolzen. Nach der Pause hat dann auch der in der Operette unentbehrliche Komiker seine Auftritte: László Bakai ist kein grimassierender Entertainer, eher ein Clown alter Schule, der mit seiner Ungeschicklichkeit und heiserer Stimme für Lachstürme sorgt. Last but not least: die vier Damen und vier Herren des Balletts, die mit Eleganz und ebenso exaktem wie schwungsvoll-flüssigen Bewegungsabläufen zusätzliches Feuer entfachen. Die 25 Nummern des Programms flogen wie in einem Rausch vorüber, ein Stück greift in das nächste, kein kalauernder Conferencier bremst dasdas rasante Tempo dieses ebenso anspruchsvollen wie unterhaltsamenAbends. Wiederholung am Sonntag, 8. Mai, 17 Uhr, Velodrom
Soubrette Trixi Teremi und der Buffo József Boszó Foto: Theater Flotter Csárdás und selige Walzer So unterhaltsam wie anspruchsvoll ist der Abend mit dem Nationaltheater Miskolc im Velodrom. Von Gerhard Heldt, MZ Regensburg. Die Wiener Operette ist recht ungarophil. Was lag da näher, als das alljährliche Mai-Muttertags-Operettenkonzert einmal einem ungarischen Team zu übertragen? Dem Nationaltheater in Miskolc, der drittgrößten Stadt Ungarns, ist das Theater Regensburg schon länger verbunden. Das Team Imre Halasi (Intendant, Regie) und Katalin Váradi (Chefdirigentin) hat hier 2009 den „Zigeunerbaron“ eindrucksvoll auf die Bühne gebracht. Nun zeichneten sie für den höchst unterhaltsamen Operettenabend „Die Sterne der Operette“ verantwortlich, der mit bisher drei nahezu ausverkauften Vorstellungen schon knapp 2000 Besucher angelockt hat. Klassikern von Johann Strauß und Franz Lehár war der erste Teil gewidmet, der zweite brachte Unbekanntes und Bekanntes aus der Feder des Ungarn Emmerich Kálmán. Mit „Éljen a Magyar“ („Hoch lebe Ungarn“), „Als flotter Geist“, dem Auftrittslied des Barinkay und „Wer uns getraut“, dem Duett Saffi-Barinkay aus dem „Zigeunerbaron“, „Klänge der Heimat“, dem Csárdás der Rosalinde aus der „Fledermaus“, blieb man mit Strauß in Ungarn; mit Lehár machte man eine Weltreise von Luxemburg („Graf von Luxemburg“) über Japan („Land des Lächelns“) nach Paris („Lustige Witwe“). Von Beginn an zeigte sich das Philharmonische Orchester unter der engagierten Leitung von Katalin Váradi bestens aufgelegt, schwelgte in Csárdás-Klängen und Walzerseligkeit. Zusammen mit den Regensburger Musikern zauberten die ungarischen Sängerinnen, Sänger, Ballett-Damen und -Herren eine mitreißende Frühlingsatmosphäre, die immer wieder zum Mitklatschen animierte. Ein dickes Lob gibt es für die fünf Sängerdarstellerinnen und Darsteller, allesamt stimmlich sehr präsent und darstellerisch nuanciert agierend. Die Palme des Abends gebührt dem „hohen Paar“, der jungen Sopranistin Adrienn Miksch und dem ebenfalls noch jungen Tenor Zsolt Vadász. Adrienn Miksch präsentiert in wechselnden glänzenden Roben eine exzellente sängerische Leistung: Hier war keine Operettendiva zu hören, sondern eine kostbare, auch an Mozart und Verdi geschulte Stimme. Der lyrische Tenor von Zsolt Vadász hält die Spannung bis zum Schluss, glänzt mit sehr schön aus der Linie heraus gesungenen Spitzentönen. Die Soubrette Trixi Teremi und der Buffo József Boszó, das „niedere Paar“, stehen seit langem gemeinsam auf der Bühne. Sie ist mit jubelnder Stimme und als tänzerischer Wirbelwind eine Widergängerin der jungen Marika Rökk, er gibt überzeugend den Charmebolzen. Nach der Pause hat dann auch der in der Operette unentbehrliche Komiker seine Auftritte: László Bakai ist kein grimassierender Entertainer, eher ein Clown alter Schule, der mit seiner Ungeschicklichkeit und heiserer Stimme für Lachstürme sorgt. Last but not least: die vier Damen und vier Herren des Balletts, die mit Eleganz und ebenso exaktem wie schwungsvoll-flüssigen Bewegungsabläufen zusätzliches Feuer entfachen. Die 25 Nummern des Programms flogen wie in einem Rausch vorüber, ein Stück greift in das nächste, kein kalauernder Conferencier bremst dasdas rasante Tempo dieses ebenso anspruchsvollen wie unterhaltsamenAbends. Wiederholung am Sonntag, 8. Mai, 17 Uhr, Velodrom
1816 Búbánat 2011-05-08 14:17:56 [Válasz erre: 1815 Búbánat 2011-05-08 14:17:07]
Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
1815 Búbánat 2011-05-08 14:17:07 [Válasz erre: 1814 Búbánat 2011-05-08 13:13:59]
A víg özvegy a Szegedi Szabadtéri Játékokon A 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű – hallatlan sikere mellett – zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra. Kozma Péter (rendező), Zeke Edit (díszlet-jelmeztervező), Kesselyák Gergely (karmester, zenei vezető), Böhm György (dramaturg) Szereplők: Herczenik Anna (Glavari Hanna), Kálmán Péter (gróf Danilovics Danilo), Haumann Péter (báró Zéta Mirko), Keszei Bori (Valencienne), Boncsér Gergely (Camille De Rosillon), Bajor Imre (Nyegus), Vida Péter (Raoul Saint Brioche, diplomata), Mészáros István (Sebastian Cascade), Molnár Piroska, Hernádi Judit, Csákányi Eszter (Konzulnék), Gárdai Gábor, Szacsvay László (Konzulok)
A víg özvegy a Szegedi Szabadtéri Játékokon A 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű – hallatlan sikere mellett – zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra. Kozma Péter (rendező), Zeke Edit (díszlet-jelmeztervező), Kesselyák Gergely (karmester, zenei vezető), Böhm György (dramaturg) Szereplők: Herczenik Anna (Glavari Hanna), Kálmán Péter (gróf Danilovics Danilo), Haumann Péter (báró Zéta Mirko), Keszei Bori (Valencienne), Boncsér Gergely (Camille De Rosillon), Bajor Imre (Nyegus), Vida Péter (Raoul Saint Brioche, diplomata), Mészáros István (Sebastian Cascade), Molnár Piroska, Hernádi Judit, Csákányi Eszter (Konzulnék), Gárdai Gábor, Szacsvay László (Konzulok)
1814 Búbánat 2011-05-08 13:13:59
Molnár Piroska, Csákányi Eszter és Hernádi Judit különleges szerepet kapott A víg özvegyben: hárman egyszerre játsszák a konzul feleségét a nyári Szegedi Szabadtéri Játékokon. Molnár Piroska a Szegedi Szabadtéri Játékokon idén nyáron A víg özvegyben lép ismét a Dóm téri színpadra. A Nemzet Színészeihez nemrégiben csatlakozott Kossuth-díjas művésznő szerint nagy siker lesz a nyáresti Lehár-operett. Több szál is fűzi Szegedhez Molnár Piroskát, aki két év után újra a Szabadtéri Játékokon szerepel: idén nyáron A víg özvegyben láthatja a közönség. „Mindig nagyon szívesen vagyok a városban. Sőt, már főiskolásként szerepeltem a Dóm téren, Az ember tragédiájában és a Háry Jánosban, majd szép főszerepeket is kaptam, például a Bánk bán Melindáját." A művésznő Szegeden érettségizett, méghozzá közgazdasági technikumban. „Ez talán furcsán hangzik, de édesanyám nem bízott abban, hogy a színészetből biztosíthatom a megélhetésemet." Szerencsére Molnár Piroska mégis az előbbit választotta. A Színművészeti elvégzése után legelőször a szegedi színházhoz szerződött. A Dóm téri nyarakat már csak azért is szereti nagyon, mert sok olyan kollégával találkozhat, akikkel az évad során erre nincs lehetősége. Nyáron két kedves pályatársával együtt lép színpadra. „Csákányi Eszterrel és Hernádi Judittal is többször játszottam már korábban. Barátnőimnek tekinthetem őket." A három nagyformátumú színésznő különleges szerepet kapott A víg özvegyben: hárman egyszerre játsszák a konzul feleségét. Ilyen elképzelésben a Dóm téren láthatják először a nézők az operettet. Molnár Piroska jófajta kihívásnak tartja, hogy egy számára ismeretlen rendezővel dolgozhat. Hozzáteszi: bár Kozma Péter az USA-ban rendez évek óta, itthon is neve van a szakmában, úgyhogy izgalmas lesz vele dolgozni. „Ennek az operettnek gyönyörű a zenéje és a librettója. A kellemes nyárestéken arra van szüksége az embernek, hogy elandalodjon. A víg özvegy erre tökéletesen alkalmas." Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
Molnár Piroska, Csákányi Eszter és Hernádi Judit különleges szerepet kapott A víg özvegyben: hárman egyszerre játsszák a konzul feleségét a nyári Szegedi Szabadtéri Játékokon. Molnár Piroska a Szegedi Szabadtéri Játékokon idén nyáron A víg özvegyben lép ismét a Dóm téri színpadra. A Nemzet Színészeihez nemrégiben csatlakozott Kossuth-díjas művésznő szerint nagy siker lesz a nyáresti Lehár-operett. Több szál is fűzi Szegedhez Molnár Piroskát, aki két év után újra a Szabadtéri Játékokon szerepel: idén nyáron A víg özvegyben láthatja a közönség. „Mindig nagyon szívesen vagyok a városban. Sőt, már főiskolásként szerepeltem a Dóm téren, Az ember tragédiájában és a Háry Jánosban, majd szép főszerepeket is kaptam, például a Bánk bán Melindáját." A művésznő Szegeden érettségizett, méghozzá közgazdasági technikumban. „Ez talán furcsán hangzik, de édesanyám nem bízott abban, hogy a színészetből biztosíthatom a megélhetésemet." Szerencsére Molnár Piroska mégis az előbbit választotta. A Színművészeti elvégzése után legelőször a szegedi színházhoz szerződött. A Dóm téri nyarakat már csak azért is szereti nagyon, mert sok olyan kollégával találkozhat, akikkel az évad során erre nincs lehetősége. Nyáron két kedves pályatársával együtt lép színpadra. „Csákányi Eszterrel és Hernádi Judittal is többször játszottam már korábban. Barátnőimnek tekinthetem őket." A három nagyformátumú színésznő különleges szerepet kapott A víg özvegyben: hárman egyszerre játsszák a konzul feleségét. Ilyen elképzelésben a Dóm téren láthatják először a nézők az operettet. Molnár Piroska jófajta kihívásnak tartja, hogy egy számára ismeretlen rendezővel dolgozhat. Hozzáteszi: bár Kozma Péter az USA-ban rendez évek óta, itthon is neve van a szakmában, úgyhogy izgalmas lesz vele dolgozni. „Ennek az operettnek gyönyörű a zenéje és a librettója. A kellemes nyárestéken arra van szüksége az embernek, hogy elandalodjon. A víg özvegy erre tökéletesen alkalmas." Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
1813 Búbánat 2011-05-07 15:05:10
Értékmentés másként Operett Hír TV Adás: 2011. május 7. szombat 16.05 2011. május 8. vasárnap 21.30 2011. május 12. csütörtök 16.05 2011. május 13. péntek 9.30 Előzetes: Hogyan lett igazán magyar az operett műfaja? Mi köze egy távírónak a Marica grófnő világsikeréhez? Miért dobta ki Lehár Ferenc a kritikusokat a Víg özvegy próbájáról? Hogyan élnek ma a primadonnák és kapnak-e még rózsacsokrot az öltözőbe? Oszvald Marika elárulja a jó szubrett titkát! Mi pedig a színfalak mögé tekintünk.
Értékmentés másként Operett Hír TV Adás: 2011. május 7. szombat 16.05 2011. május 8. vasárnap 21.30 2011. május 12. csütörtök 16.05 2011. május 13. péntek 9.30 Előzetes: Hogyan lett igazán magyar az operett műfaja? Mi köze egy távírónak a Marica grófnő világsikeréhez? Miért dobta ki Lehár Ferenc a kritikusokat a Víg özvegy próbájáról? Hogyan élnek ma a primadonnák és kapnak-e még rózsacsokrot az öltözőbe? Oszvald Marika elárulja a jó szubrett titkát! Mi pedig a színfalak mögé tekintünk.
1812 Búbánat 2011-05-02 20:44:29
Miskolci operettgála Regensburgban 2011. május 1. - Miskolci Nemzeti Színház - A Regensburgi Színházzal évek óta sokszínű kapcsolatot ápol a Miskolci Nemzeti Színház: nem csak alkotóművészek és előadások cseréje valósult meg több alkalommal a két színház között, de néhány évvel ezelőtt közös produkció is készült. 2011 februárjában a Regensburgi Színház Balett Együttese volt a Tánchétvége Miskolcon rendezvény vendége, és ők nyitották meg az ÚjraTáncEgyütt 24 órás nonstop tánc eseményét is a Kamaraszínházban. Májusban a miskolci színház operettgálája mutatkozik be a Regensburgi Színházban. Sokfelé népszerűsítette már a teátrum a műfajt, legutóbb 2010 novemberében, Izraelben, majd a következő hónapban Miskolcon is látható volt a gála. Ezúttal a németországi nézők tekinthetik meg a Halasi Imre által rendezett Operett csillagai című gálaműsort, melyben közreműködik Bakai László, Bozsó József, Miksch Adrienn, Teremi Trixi, Vadász Zsolt és Csere László, valamint a színház tánckara. A regensburgi színház zenekarát Váradi Katalin vezényli. A németországi gálaesteken Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre olyan műveiből, mint A cigánybáró, A mosoly országa vagy a Csárdáskirálynő hangzanak el részletek. A regensburgi előadásokra május 1-jén, 2-án, 4-én és 8-án kerül sor. (Theater Regensburg) Forrás: Miskolci Nemzeti Színház
Miskolci operettgála Regensburgban 2011. május 1. - Miskolci Nemzeti Színház - A Regensburgi Színházzal évek óta sokszínű kapcsolatot ápol a Miskolci Nemzeti Színház: nem csak alkotóművészek és előadások cseréje valósult meg több alkalommal a két színház között, de néhány évvel ezelőtt közös produkció is készült. 2011 februárjában a Regensburgi Színház Balett Együttese volt a Tánchétvége Miskolcon rendezvény vendége, és ők nyitották meg az ÚjraTáncEgyütt 24 órás nonstop tánc eseményét is a Kamaraszínházban. Májusban a miskolci színház operettgálája mutatkozik be a Regensburgi Színházban. Sokfelé népszerűsítette már a teátrum a műfajt, legutóbb 2010 novemberében, Izraelben, majd a következő hónapban Miskolcon is látható volt a gála. Ezúttal a németországi nézők tekinthetik meg a Halasi Imre által rendezett Operett csillagai című gálaműsort, melyben közreműködik Bakai László, Bozsó József, Miksch Adrienn, Teremi Trixi, Vadász Zsolt és Csere László, valamint a színház tánckara. A regensburgi színház zenekarát Váradi Katalin vezényli. A németországi gálaesteken Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre olyan műveiből, mint A cigánybáró, A mosoly országa vagy a Csárdáskirálynő hangzanak el részletek. A regensburgi előadásokra május 1-jén, 2-án, 4-én és 8-án kerül sor. (Theater Regensburg) Forrás: Miskolci Nemzeti Színház
