Kedves "joska141"!
Sajnos, ehhez az infóhoz nem tudok érdemben hozzászólni, így nem kommentálnám.
Mindenesetre idelinkelem a JÜLLICH GLAS Holding Zrt. Opten Kft céginformációs adatbázisában 2018. október 22-én frissített adatait.
https://www.opten.hu/jullich-glas-holding-zrt-c0710001233.html
Tisztelt "Búbánat"!
Ön volt olyan kedves és ezen a fórumon is felhívta a figyelmet Kiss B. Attila értékes – Operettszínházat érintő – pályázatára. Ebből következően megismétlen itt is a nevezett Pályázat egyik mondatát:
A Pályázatot igyekeztem figyelmesen végigolvasni. Sajnos képzettségem nem teszi lehetővé, hogy érdemben bármilyen szinten is véleményezzem, amit a nevezett Bíráló Bizottság egyhangúlag a Minszter figyelmébe ajánlott. Egyetlen egy mondatot szeretnék csak kiemelni, a 45.oldalon szereplő, megvastagított részt mely szerint:
"Céges, vállalati partnereink bővülése okán előremutató tárgyalásokat folytatunk a Jüllich Glas Holding Zrt. menedzsmentjével."
Biztos, hogy az előremutató tárgyalások elérik a kívánt célt.
Az azonban nagyon figyelemre méltó, hogy a nevezett cég - Jüllich Glas Holding Zrt - internetes honlapja a 2017.évi (!!!) kellemes karácsonyi ünnepeket kívánó sorok óta lényegében nem frissült semmivel.
A Lehár és Kálmán Imre nagy operettek játszásához énekelni tudó énekesek kellenek! Elég ha megnézzük, hogy kik énekeltek régen, és kiket foglalkoztatott a Kerényi- Lőrinczy páros!
ORIGO2018.10.20. 10:29
Kiss-B. Atilla, az Operettszínház újonnan kinevezett főigazgatója elküldte az Origónak a főigazgatói pályázatának teljes szövegét.
Ebből pontosan kiderül, mik a tervei a világ nagy operaházaiban is sikerrel szerepelt, Kossuth-díjas operaénekesnek. A balettigazgató Apáti Bence, a kiváló balettművész, a főzeneigazgató Pfeifer Gyula karmester lesz. Mint pénteken megírtuk, miután a szakmai bizottság nagy többséggel Kiss-B. Atillára szavazott, Kásler Miklós miniszter őt nevezte ki. Azt is megírtuk, hogy az eddigi főigazgató, akinek mandátuma most járt le, tudomásul vette a döntést. A több mint 100 oldalas, rendkívül érdekes pályázatot most elolvashatja az Origón:
Apáti Bence írásai kismiskák a ballib ármánykodása és hazugságai mellett.Jó lesz mindenkit szavánfogni és akkor sok minden kiderülne. az ellenzéki oldlaon is,mind most ,mind a múltban.Bizony!
Hát a Bánk bán legfeljebb a filváltozatban forr össze a nevével,mármint ,hogy vele forgatták.De nekem Bánk bán Simándy nevével forr össze és még azért Ilosfalvy és Joviczky is ott vannak.
A HVG internetes felületéről:
https://hvg.hu/kultura/20181020_Ezzel_a_mondattal_gratulalnank_Apati_Bence_kinevezesehez?s=hk
Az ominózus mondat:
„Érdemes lenne megvizsgálni, hogy mennyire tekinthető etikus újságírói magatartásnak, hogy Bence életvitelszerűen balettigazgató lesz az Operettszínházban.”
A mondat apropóját az adta, hogy Apáti Bence, aki jelenleg még újságíró, korábban élesen kritizált egy másik újságírót, aki az egyik színházban fellép és onnan jövedelmet kap.
Az első interjú
Kiss B. Atilla:Az Operettszínházban mindennek helyet kívánok adni, ami érték
MTI, 2018. 10. 20. 09:32 Lokál Extra
A Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes erről az M5 csatorna pénteki Kulturális Híradójában beszélt annak kapcsán, hogy őt választották az Operettszínház új főigazgatójának.
Mint a műsorban elhangzott, az erdélyi származású tenor tanulmányait Prágában és Luxembourgban végezte. 1993-ban debütált a Kolozsvári Operában, majd 1999-től a Magyar Állami Operaház tagja lett. Főként hőstenor szerepeiről ismert, neve Erkel Bánk bánjának címszerepével forrt össze.
“A pályázatom címének az egyik része a Nemzeti Dalszínház” – mondta a műsorban Kiss B. Atilla.
“Mindennek helyet kívánok adni, ami érték. Olyan műveknek és olyan műfajnak is, amely még nem körvonalazódott, még nem született meg, megrendeljük, létrehozzuk” – hangsúlyozta, hozzátéve: ahhoz, hogy a hungarikumnak számító magyar operettek, a dalművek, magas szinten létrehozott musicalek és “a frissen komponáltatott művek magas színvonalon jöjjenek létre, komoly szakmai műhelyekre van szükség, ezeket kívánom megteremteni”.
(Az Operettszínház honlapjáról)
Különös, hogy a nyertes pályázat készítőjével nem készült azonnal interjú.
Igen, Kiss. B. Atilla pályázatát nem ismerhettük meg; ha akarja, közzéteszi, de ha nem, úgyis hamarosan következnek az interjú-megkeresések, s azokból majd talán összeáll a kép, megismerni fogjuk milyen irányba halad, kikkel, milyen támogatással és célkitűzésekkel, konkrét tervekkel lát majd munkához februártól a teátrum társulatával.
Cseberből vederbe...?
Lőrinczy György számvetése az Operettben
(Fidelio.hu) 2018.10.19. 11:05
A Budapesti Operettszínház leköszönő főigazgatója közösségi oldalán köszönte meg az elmúlt 18 évet.
„Tizennégy évet dolgoztam menedzserként a Budapesti Operettszínházzal, három évig vezettem művészeti vezetővel az intézményt, és az elmúlt embert próbáló egy évben a régi és új csapattal elért szakmai eredményekre vagyok a legbüszkébb, és talán ez idő alatt tanultam a legtöbbet a szakmáról és az emberi kapcsolatokról…” – kezdi bejegyzésében az Operettszínház főigazgatója, akit 2019. február 1-jétől Kiss B. Atilla operaénekes vált a vezetői poszton.
Most lezárul életemnek több szakasza is.
„A pályázatoknak és versenyeknek az a természete, hogy nem mindig olyan eredmény születik, mint amilyet szeretnénk. Többen is pályáztunk, és csak egyikünk nyerhetett. Január 31-én adom át a színház vezetését utódomnak, Kiss B. Attilának. Gratulálok neki és csapatának a győzelemhez, és mindent el fogok követni, hogy az átadás és átvétel zökkenőmentes legyen. Attilának azt kívánom, hogy ugyanannyi öröme legyen ebben a csodálatos társulatban, mint amennyi nekem volt az együtt töltött idő alatt. Én csak köszönettel tartozom az elmúlt évekért, a hatalmas közös sikerekért, a csodálatos szakmai és emberi kapcsolatokért. Külön szeretném megköszönni mindazok támogatását (vezetőtársak, művészbarátok és újságírók) akik tavaly novembertől mellettem álltak.”
Lőrinczy György jövőbeni terveiről is írt: „Tavasszal – ha kifújtam magam – új feladatok várnak rám, amelyeket a rám jellemző módon, előre nézve, optimistán és mindig a következő lépésre koncentrálva szeretnék megoldani. A mellékelt kisfilmben – a teljesség igénye nélkül – megpróbáltuk összefoglalni azokat az eredményeket, amelyekre a most lezáruló időszakból talán a legbüszkébb vagyok. Találkozunk!”
Nem tudni róla semmit, furcsa, hogy egy operaénekes. A pályázatát nem tette közzé?
Még egy ilyen rossz hír hétvége előtt nem kell.A hírtől lerekedtem!Na ez politika keményen .
Ez aztán a meglepetés! Vagy nem is az?...
Kiss B. Atilla - a Budapesti Operettszínház főigazgatói pozícióját 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a júliusban kiírt pályázat nyertese. A kinevezés tényét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlapnak adott interjújában közölte. (2018. október 19., péntek)
Előzmény:
Index.hu - 2018.09.24. 08:43
"Operettszínház: A bizottság a társulat ellenében választana igazgatót"
"Megtartották a Budapesti Operettszínház igazgatóválasztásának utolsó előtti felvonását: a pályázatokat elbíráló bizottság azt a Kiss B. Atilla operaénekest ajánlotta a kinevezésről döntő miniszter, Kásler Miklós figyelmébe, akit korábban, a társulati szavazáson a színház munkatársainak mindössze 9,2 százaléka támogatott. A Népszava értesülését az Index forrásai is megerősítették.
A másik két pályázó Lőrinczy György, a jelenlegi igazgató és Szente Vajk musicalszínész és -rendező voltak. Beadta pályázatát a színház korábbi igazgatója, Kerényi Miklós Gábor (Kero) is, akit korábban azért nyugdíjaztak és mentettek fel az operettszínházi munkavégzés alól, mert többen zaklatással és nem megfelelő viselkedéssel vádolták meg. Kero azonban még a társulati szavazás előtt visszavonta a pályázatát.
Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia tagja ugyanakkor információink szerint jó viszonyban van Keróval, maga is sok Kero-rendezésben szerepelt már korábban, információink szerint felmerült az is, hogy a pályázatában Kerényi Miklós Gábor tanácsadóként vehetne részt. A Népszava úgy tudja, az operaénekes pályázatában az szerepel, megválasztása esetén a színház balettigazgatója Apáti Bence lenne, aki jelenleg a kormány propagandalapja és hivatalos üzenőfüzete, a Magyar Idők publicistája, az Echo TV és a Hír TV műsorainak visszatérő szereplője."
Kiss B. Attila
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Népszava úgy tudja: a bíráló bizottságba delegálták Rost Andrea operaénekest, Vincze Balázs koreográfust, Balázs Pétert, a szolnoki és Kirják Róbertet, a nyíregyházi színház igazgatóját, Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatóját, Dubrovay László zeneszerzőt, Eperjes Károly színészt, rendezőt, Rónai Pál karmestert, Peller Károly színészt. Utóbbi két tag az Operettszínház képviseletében volt jelen, és a társulati akaratot tükrözve Lőrinczyre szavaztak. A lap úgy tudja, a többiek viszont Kiss B. Atillát támogatták, noha a szabályok szerint több jelöltet is alkalmasnak tarthat egy tag.
Kiss B. Atilla az Operett Színház új főigazgatója!
"A közelmúltban jelent meg Tiboldi Mária, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színésznő Művészbejáró című önéletrajzi ihletésű memoárkötete, ami saját bevallása szerint érzelmek, impressziók és események egymásutánja. A könyvbemutatót a Kálmán Imre Teátrumban tartották, ahol a művésznővel Peller Károly beszélgetett, miközben a zsúfolásig megtelt nézőtéren ülők részleteket tekinthettek meg egy-egy emlékezetes alakításából vagy meghatározó filmes szerepéből, amelyek a televíziónak köszönhetően az utókor számára is fennmaradtak.
Elsőként Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója a társulat és a főigazgató, Lőrinczy György nevében köszöntötte a művésznőt. "Tiboldi Mária minden egyes szerepében, színpadi alakításában, akár zenés játékban, akár operettben tündökölt, mindig is az első asszony, vagyis 'prima donna' volt. Egy igazi díva. Száz százalékos hangi adottságával és gyönyörű színpadi megjelenésével igazi királynőként ragyogott a színpadon minden este" - méltatta őt a főzeneigazgató."
[...]
A beszélgetés végén Tiboldi Mária köszönetet mondott azoknak, akik segítették abban, hogy elkészülhessen a könyv: a családjának, a férjének, fiainak, a Budapesti Operettszínháznak, a Budapesti Operettbarátok Egyesületének, a kötet szerkesztőjének, Pápai Szabó György református lelkésznek.
/Operettszínház honlapjáról/
Felhívom a figyelmet a József Attila Színházban 2018. október 12-én látható Kálmán Imre-operettelőadásra:
A Kassai Thália Színház vendégjátéka keretében egy alkalommal mutatják be:
A montmartre-i ibolya című Kálmán-operettet.
Rendező: László Sándor
Violetta Cavallini, árva: Dégner Lilla
Ninon, énekesnő: Lax Judit
Raoul Delabois, festő : Madarász Máté
Florimond Ronger, zeneszerző: Nádasdi Péter
Henry Lőry, író: Habodász István e.h.
Signora Spaghetti, végrehajtó: Varga Lívia
Camille Durandné, Violetta mostohaanyja: Nagy Kornélia
Rotschild baroness, mecénás: Szabadi Emőke
Chanoir, színházigazgató: Illés Oszkár
Frascatti tábornok, hadügyminiszter: Pólos Árpád
Fordította: Szenes Andor, Szenes Iván
Dramaturg: Gyarmati Kata m.v.
Zenei vezető, hangszerelés: Látó Richárd m.v.
Korrepetítor: Dégner Lilla m.v.
Koreográfus: Gyenes Ildikó m.v.
Díszlet- és jelmeztervező: Csík György m.v.
"Hogy volt?!"
Duna TV, 2018. szeptember 30. vasárnap 04:25 - 05:25 (ism.)
Primadonna, szubrett, bonviván régen és most
(2018) (60')
"Hogy volt?!... Ünnepelt hősök, bájos mesefigurák, gyönyörű ruhaköltemények, virághegyek, pezsgő a cipőből, pletykák, turnék, próbák és csillogás. Ezt gondolja a néző, az operettet szerető és az operett-tagadó közönség az egyre népszerűbb zenés műfaj „frontembereiről”. A mai Hogy voltban leszállnak közénk a primadonnák, ránk mosolyognak a múlt század fordulóján és a mai színpadokon is hódító bonvivánok, megnevettetnek a szubrettek, és sok zenével, történettel újra elvarázsol mindenkit a magyar operett. Jól ismert melódiák, színészek és történetek az archívumból és a meghívott művészektől."
Vendégeink: Oszvald Marika, Domonkos Zsuzsa, Peller Károly, Benkóczy Zoltán, Homonnay Zsolt, Fischl Mónika, Szendy Szilvi és Jankovits József.
Pontosan ezt várnám én is! Ritka kivételek: mindig örültem, ha az "operettesek" közé meghívtak vagy darabra szerződtettek vendég operaénekes művészeket.
Pl. Pitti Patalin, Kolonits Klára, Sudár Gyöngyvér, Csonka Zsuzsa, Sáfár Mónika, Bende Zsolt, Kovácsházi István, Nyári Zoltán, - vagy napjainkban Boncsér Gergely. (Frankó Tünde állandó tag az Operettszínházban.)
...és dögunalom szereposztással!
Miért kell hosszú évek óta, mindig ugyanazzal a 4-5 névvel, egymás után csinálni a bemutatókat?
Fischl, Bordás, Dolhai, a csúnyán éneklő Lukács Anita...Mások nem is kapnak lehetőséget!
Az Operett színházra is ráférne valamiféle újítás, frissítés, mert erősen elcsaládiasodott és belterjes lett a felhozatal!
Félnek is a vátozásoktól, főleg olyan igagatót nem akarnak, aki egy kicst is fontosnak tartja az éneklést!
Megkezdődtek a Maya című revüoperett próbái
"Sok évtizedes kihagyás után, régi adósságát törlesztve tűzi műsorára a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs egyik legnépszerűbb darabját, a Mayát. Az 1931-ben íródott mű látványos show elemekkel gazdagított revü-operett, melyben a szerelmi játszmák mellett a félreértéseken alapuló vérbő humor is hangsúlyosan jelen van. A címszerepet alakító Fischl Mónika és Bordás Barbara olyan elődök nyomdokába lép, mint Honthy Hanna, Karády Katalin és Almási Éva. A november 30-ai bemutató rendezője Réthly Attila, akinek nevéhez az Operettszínház olyan nagy sikerei köthetők, mint az Én és a kisöcsém vagy a Dorian Gray."
SZENTE VAJK VIDEÓÜZENETBEN ISMERTETI OPERETTSZÍNHÁZI PÁLYÁZATÁT
Szinhaz.org. - 2018 SZEPTEMBER 11. KEDD, 8:00
Persze nem a kor a lényeg. Szente Vajk pályázatát se láttam, de gondolom musicalbarat lehet.
Mahler 28, Radnai Miklós 33 évesen lett az Operaház (fő)igazgatója olyan korban, amikor még nem volt "divat" ilyen fiatalon ilyen magas posztra kerülni. Természetesen se pro se kontra nem hasonlítom Szente Vajkot Radnai Miklóshoz, még kevésbé Mahlerhez, csak a korukat.
Az operaénekes az nem jó választás, bár nem láttam a pályázatát. Szente Vajk meg túl fiatal még erre. Maradt Lőrinczy szerintem.
Hááát, ilyenkor szokás azt mondani, hogy nem vagyunk jósok :-)
Kikerestem Szente Vajk frappáns videóüzenet-pályázatát, fő erénye, hogy rövid. Ő -igaz, Lőrinczy György főigazgató felkérésére!- az Apáca Show-val tette be a lábát az ajtóba...vajon ez milyen ajánlólevél?
Lőrinczy Györgyöt még az előző miniszter nevezte ki, nem biztos, hogy ez előny lesz a "végleszámolásnál" "végelszámolásnál". Operaénekeseket operaházakban is elég ritkán neveznek ki (fő)igazgatónak, bár vannak kivételek. Tokody Ilona sem lett főig. 2014-ben a Nagymező utcában. Kiss B. Atillát nem gondolnám ideális operettszínházi igazgatónak, még a hírekben emlegetett leendő balettigazgatóval az oldalán sem.
Akkor most ki az esélyes? Kiss B pályázatát nem láttam sehol se. Lőrinczy Györgyé nagyon tetszett.
Emlékeztetőül, négy évvel ezelőtt - 2014 augusztusában - :
Lőrinczy György művészeti menedzser, Bozsó József színész, rendező, kulturális menedzser és Tokody Ilona operaénekes nyújtottak be pályázatot a Budapesti Operettszínház vezetésére.
Ismeretes az eredmény.
Operettszínház: A bizottság a társulat ellenében választana igazgatót
Az index információi szerint a pályázatokat elbíráló bizottság azt a Kiss B. Atilla operaénekest ajánlotta a kinevezésről döntő miniszter, Kásler Miklós figyelmébe, akit korábban, a társulati szavazáson a színház munkatársainak mindössze 9,2 százaléka támogatott. Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia tagja szintén az index információi szerint jó viszonyban van Keróval, maga is sok Kero-rendezésben szerepelt már korábban...felmerült az is, hogy a pályázatában Kerényi Miklós Gábor tanácsadóként vehetne részt. A Népszava úgy tudja, az operaénekes pályázatában az szerepel, megválasztása esetén a színház balettigazgatója Apáti Bence lenne. További részletek és a bizottság névsora i t t.
Dankó Rádió. "Túl az Óperencián"
Ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégei a stúdióban az operett „Nagyasszonya”, Tiboldi Mária és Pápai Szabó György, református lelkész újságíró. Beszélgetésükben egyebek közt a nemrég megjelent Tiboldi Mária portré-életrajzi könyvéről is szó esik… „A támogató, inspiráló szellem, és az alkotó foglal majd helyet a stúdióban".
A könyv maga tulajdonképpen egy memoár, (emlékirat, önéletrajz) melyhez ajánlást Szinetár Miklós írt:
„Kedves Marica- Marica kedves!!
Tiboldi Mária önéletrajza remek olvasmány. Könnyű olvasni, annál nehezebb ehhez ajánlást írni.
Mert mit lehet még hozzáfűzni egy ilyen teljes, gazdag sikeres élethez?
Minden szerepet eljátszott, amit csak az operett, világ felkínált, mindennel sikere volt, bejárta a világot, mindenütt ünnepelték. Ehhez tulajdonképpen csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy BRAVÓ! BRAVÓ!! BRAVÓ!!!
De talán mégse csak ennyit. Van valami, ami Maricának sajátja, ez pedig a sugárzó szeretetreméltó lénye. Jó vele együtt lenni, partnernek és közönségnek egyaránt. És ez nagyon nagy dolog, mert gyönyörű a hangja, de nagyon sok gyönyörű hanggal találkozunk, remek színész, de a világ tele van remek színészekkel. Ám szeretetre méltó, jó ember, egyre ritkább.
Eszembe jut József Attila: „ de mi, férfiak férfiak maradjunk, és nők a nők- szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb…”
Marica kedves, szabad és nagyon is ember.
Átütő sikerének talán ez a legfontosabb magyarázata, bármit játszik, bármit is ír, abból sugárzik az emberség, a szeretet. ”
Volksoper Wien
Die Csárdásfürstin (Premiere)
16 September 2018 | 20:00 | ORF III
- Leopold Maria, Fürst von und zu Lippert-Weylersheim Robert Meyer
- Anhilte, seine Frau Sigrid Hauser
- Edwin Ronald, beider Sohn Lucian Krasznec
- Anastasia Komtesse Eggenberg Juliette Khalil
- Eugen Baron Rohnsdorff Christian Graf
- Boni Graf Káncsiánu Jakob Semotan
- Ferenc Ritter Kerekes, genannt Feri Bácsi Boris Eder
- Sylva Varescu Elissa Huber
- Sándor von Kiss Nicolaus Hagg
- Dirigent Alfred Eschwé
- Regie Peter Lund
Kerényi Miklós Gábor visszavonta operettszínházi pályázatát, szavazás során a társulattól Lőrinczy György jelenlegi főigazgató kapta a legtöbb szavazatot. Részletek a hvg.hu-n itt.
MAGYAR IDŐK, SZEPTEMBER 7. PÉNTEK 11:16 2018. 09. 07. 13:15
„ÉLJEN AZ IGAZ SZERELEM!”
„KLASSZIKUS OPERETTET HOZTAK A KECSKEMÉTIEK A VIDÉKI SZÍNHÁZAK FESZTIVÁLJÁRA”
B. Orbán Emese
Javában zajlik a Vidéki Színházak Fesztiválja a Pesti Magyar Színházban. A részt vevő nyolc vidéki társulat mindegyike olyan erős darabbal érkezett a megméretésre, hogy igazán nem lesz könnyű dolga az öttagú zsűrinek. A Kecskeméti Katona József Színház Kálmán Imre leghíresebb, legtöbbet játszott operettjével, a Csárdáskirálynővel szállt be a versenybe.
[…] A végére hagytam, ami egyáltalán nem tetszett: a vége.
Kálmán Imre az első világháború kitörésekor abbahagyta az 1914 tavaszán elkezdett munkát. „Nem tudok zenét szerezni akkor, amikor… a fronton egymást öli a világ” – nyilatkozta, és csak egy év múlva, Lehár Ferenc biztatására folytatta. Kálmán Yvonne, Kálmán Imre lánya is többször kifogásolta például Kerényi Miklós Gábor 2009-es rendezésével kapcsolatban a háborús motívumokat, illetve azokat a karaktereket, amelyek nem szerepeltek az eredeti műben, például a mankós katonák, illetve az Orfeumba beállító sebesült Schulteis.
Nem igazán értem, miért nem tudott ellenállni Béres Attila a kísértésnek, miért kellett megdöbbenteni a már-már eksztázisban lévő közönséget a gépfegyverropogással, az aláhulló vércseppekkel, az előbb még vidáman daloló, földre rogyó teljes szereplőgárdával, ennek a jelenetnek a többszöri megismétlésével. Értjük mi az utalást, de nem biztos, hogy kellett ez ide. Valahogy nem esett jól…
Hadd idézzem Kálmán Yvonne szavait: „Soha nem volt apám szándéka, hogy a Csárdáskirálynő háborús darab legyen, ez a show a szerelemről szól.” Ennek szellemében én is a mű eredeti munkacímével zárom írásomat: Es lebe die Liebe, vagyis Éljen a szerelem!
"Például Huszka Bob hercegéből vagy a Mágnás Miskából nincs egy olyan zenekari anyag partitúrával, ami bizonyosan egyezik a szerző eredeti írásával. "
Persze azért ha olyan zenekari szólamanyagból ból játszik - játsszana az Operettszínház zenekara, mint amilyen kiváló zenekari hangzást produkált anno mondjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Bob herceg (1965 - Sebestyén András - Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Palócz László, Kovács Péter) vagy a Mágnás Miska (1961 - Bródy Tamás - Gyurkovics Mária, Zentai Anna, Bartha Alfonz, Szabó Miklós vagy később: 1969 - Sebestyén András - Andor Éva, Zentai Anna, Korondy György, Palcsó Sándor) operettfelvételén, akkor nincs, nem lehet, nem lesz hiányérzete a közönségnek az Operettszínházban. - A Dankó Rádióban éppen ma hallhattunk kitűnő részleteket a Mágnás Miska mindkét rádiófelvételéről! Nagyszerű zenekari anyag mindkettő!
Persze igaza van Lőrinczy Györgynek abban, hogy szerzői előírásokat tükröző, autentikus partitúrával (is) rendelkeznie kell(ene) a teátrumnak - amiből elkészíthetnék a minőségi zenekari játszáshoz mindenkor szükséges hangszerszólamok teljes kottaanyagát is. Hogy az előadások zenekari hangzása minden kényes ígényt kielégítsen s egyben hű maradjon a zeneszerző szándékához: a megálmodta, leírta partítúrához.
Egyébként ha olyan gondjai vannak az Operettszínháznak, hogy nem elégedettek a rendelkezésükre álló zenekari kottaanyaggal, kérjék ki a Rádiótól azokat a hangszerszólam-kottákat, amelyekből az ismert, nagyszerű rádiófelvételek során játszott a rádiózenekar s amely felvételekről nap mint nap hallunk szép részleteket a Dankó Rádió operettműsorában - azoknak nemcsak ének-, de minőségi zenekari hangzásában (is) gyönyörködhetünk!
"A kottatárral és a zenei archívummal is lesznek teendőink"
Kemény Egon nagyoperettjeivel kapcsolatban
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929)
Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér A táncokat betanította: Rott Ferenc Karmester: Ábrahám Pál
Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946)
Romantikus nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Somogyi Nusi, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád Rendező: Tihanyi Vilmos Karnagy: Endre Emil Díszlet: Bercsényi Tibor, Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek Revükoreográfia: Rudas-fivérek
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)
Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás
wikipediaoldaláról https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon
megadhatom Bozó Péter kutatási eredményeit, az alábbi linkeken olvasható
http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Adatlap.asp?id=00363
http://db.zti.hu/mza_operett/operett_Talalatok.asp?tag1=99&val1=Kem%C3%A9ny+Egon
hogy mi maradt meg....akkor, vajon van-e még kottája az Operettszínháznak ezekből a sikeres művekből most...?
Fájdalmas ez a helyzet...mégis örülök az őszinte helyzetfelmérésnek és talán most már rendben lehet vezetni az intézményt, az egykori, nagymúltú Fővárosi Operettszínházat.
Idézek Lőrinczy György pályázatának – „5 . A ZENEKAR” - fejezetéből bekezdéseket.
(a kiemelések tőlem származnak.)
„Makláry László zeneigazgató 2019 végéig vállalja a Színház zenei vezetését. Zeneigazgató úr javaslatát elfogadva, 2020. január 1-től a zeneigazgatói feladatokat kinevezésem esetén Silló István, a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója venné át. Silló karnagy úrral való megbeszéléseinken az alábbi gondolatok fogalmazódtak meg bennünk.
„Az elmúlt évtizedekben a zenekari felállásból eltűnt a 2. oboa, 2. fagott és a 4. kürt szólamok megszólalása a nagyoperettekben. Számunkra elvi kérdés, hogy mint az Operában Erkelnél és Bartóknál, úgy a nagyoperettekben Kálmánnál és Lehárnál is szólaljon meg minden leírt hang, annyi a hangszeren, amennyire a szerző írta. Ennek megvalósítását vagy a jelenlegi zenekari struktúra minimális átszervezésével, vagy optimális esetben néhány státusz megnyitásával fogjuk elérni. Ezen felül a színház énekkarának szólamarányait is az évek előrehaladtával közelíteni kell az optimálishoz.
A Budapesti Operettszínház zeneigazgatója koordinálja és vezeti az egész színház zenei életét. Mivel ez egy igen sokoldalú feladat, ezért segítőtársak nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Szabó Mónika karigazgató, Takátsy Tamás zenekari igazgató, Mihalics János vezető korrepetítor továbbra is változatlan formában folytatná munkáját. Dinyés Dániel első karnagy dolga lenne a teljes operett-repertoár napi szintű kézben tartása, az előadások szakmai színvonalának ellenőrzése, az esetleges zongorás, illetve szükség esetén zenekaros próbák kiírása, egyszóval ő lenne az operett tagozat zenei vezetője. Szándékunkban áll Dinyés karnagy úr mintájára létrehozni ugyan ezt a posztot a musical tagozatnál is. A színház kiváló karmesterét, Bolba Tamást kérjük fel erre a posztra. Szinte teljesen természetes elvárás a két kolléga felé, hogy a gondozásukra bízott tagozatok teljes repertoárját, mint karmesterek is napi szinten birtokolják. Természetesen a fent felvázolt munkastruktúra a két karnagy vonatkozásában nem azt jelenti, hogy nincs átjárás a két műfaj között, sőt.
Mint ahogy sok esetben a szólisták között, úgy a karmesterek esetében is természetes az „átjárás” a műfajok között. A szereposztások megalkotásánál, az egyes előadások véleményezésénél minden vezető véleményére, „fülére” szükség van. A zeneigazgató koordinálja a két tagozat zenei irányítását, és karmesterként napi szinten, mintegy beugrás készen birtokolja a színház teljes repertoárját. A két tagozat zenei vezetői megbízatása 2019. szeptember 1-től lesz esedékes.
Hála a Budapesti Operettszínház utánpótlás képzési szisztémájának, a szólisták terén rendelkezésünkre állnak tehetséges, agilis pályakezdők, illetve már némi rutinnal rendelkező fiatal szólisták. Karmester-utánpótlás viszont sajnos alig van. Ezért szándékunk szerint mihamarabb el kell kezdeni a potenciális utánpótlás felkutatását. Ezt egy projekt – ösztöndíj rendszerben képzeljük el, miszerint egy-egy új darab bepróbálásának folyamatában az ösztöndíjas, mint a bemutatandó darab zenei vezetőjének asszisztense vesz részt a próbafolyamatban, jelen van a zongorás összeénekléseken, majd a próbatermi, és színpadi zongorás próbákon, és zenekari próbákon. Mint karmester, tevőlegesen vezet minden próbahelyzetben egy-egy próbát, sikeres együttműködés esetén egy színpadi zenekaros összpróbát, és különlegesen sikeres helyzetben néhány előadást is lebonyolíthat. Ezt az ösztöndíj rendszert a Zeneakadémiával karöltve, vagy – amennyiben nem fogadóképesek – az akadémia nélkül képzelem el.
A kottatárral és a zenei archívummal is lesznek teendőink. A musicalek kottái általában rendben vannak, hiszen a szerzők nagy része saját maga gondozza a kottákat, illetve a jogi képviselőjük is naprakész ezen a téren is. Ez nem mondható el a magyar operettek nagy többségéről. Kálmán és Lehár hagyaték körültekintően gondozott, de egyéb operett szerzőink kottái környékén a teljes káosz uralkodik. Például Huszka Bob hercegéből vagy a Mágnás Miskából nincs egy olyan zenekari anyag partitúrával, ami bizonyosan egyezik a szerző eredeti írásával. És a sort folytathatnánk tovább az Eisemann-életműnagy részével, Zerkovitz Bélával, stb. Ezért a Budapesti Operettszínháznak – mint a 58 műfaj nemzeti letéteményesének – akár az EMB-vel, az NKA-val és a Színházi Intézettel összefogva, akár saját erőből évek hosszú sora alatt fel kell kutatni ezeknek a műveknek minden elérhető kottáját, és ki kell adni, de minimum létre kell hozni ezeknek a műveknek a facsimile, vagy legalábbis az eredetihez legközelebb álló megfelelőjét.”
Lőrinczy György közzétette pályázatát
Legfontosabb céljait pályázata végén tizenkét pontban foglalta össze a jelenlegi főigazgató:
- A repertoár további gazdagítása és színesítése, a kormányzati kulturális tendenciák figyelembevételével.
- Új magyar előadások létrehozása, elfeledett operettek, kevésbé ismert operett szerzők műveinek bemutatása, átdolgozott librettókkal, újra hangszerelve.
- A zenei színvonal további emelése, a rendező és a zenei vezető egyenrangú alkotótársként való kezelése.
- Előadásainkban a XXI. század elvárásaihoz és a nézők megnövekedett igényeihez igazodó korszerű látványvilág és kiváló minőségű hangzás megteremtése.
- Az operett műfaj és a színház tudományos történeti feldolgozása, együttműködésben a Kálmán Imre Kutatóközponttal.
- Színházpedagógiai, színházi nevelési program elindítása az előadásokhoz kötődően.
- A színház működésének további racionalizálása, az intézmény iránti elkötelezettség erősítése a háttérdolgozók körében is, a bérek rendezése kormányzati segítséggel.
- A belföldi és külföldi vendégjátékok strukturális újragondolása, új partnerek, városok, országok bevonása.
- A zenés színész- és rendezőképzés megújított alapokra helyezése, a zenés színházi menedzserek, szakírók képzésének kezdeményezése.
- Különböző társadalmi háttérrel rendelkező, új nézői csoportok megszólítása.
- A színház gazdálkodási kérdéseire a széles közönségréteget megszólító nemzeti intézménytől elvárt, de rugalmasságot biztosító válaszok megtalálása.
- A kommunikációs stratégia folyamatos, a trendekhez igazodó alakítása.
Lőrinczy György főigazgató pályázatáról
A Budapesti Operettszínház minden dolgozója hivatalos arra a jövő keddi rendkívüli társulati ülésre, amelyre a színház vezetésére pályázó jelölteket is várják. A jelenlegi főigazgató korábban kijelentette, csak a társulat támogatása esetén marad ringben.
Kiss B. Atilla újbóli megkeresésünkkor nem kívánt nyilatkozni lapunknak, annyit azonban elmondott, hogy pályázatát a döntésig nem tervezi nyilvánosságra hozni, továbbá cáfolta azon értesüléseinket, amely szerint Szabó P. Szilveszter, az Operettszínház színművésze közreműködőként lenne megemlítve a pályázatban.
Operett Gála a Magyar Operett Napján
2018. október 24., szerda
Az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál összes képviselője egy közös nagy gálaelőadásban!
Orosz, román, német, magyar sztárszólisták együtt, a Budapesti Operettszínház színpadán, egy látványos operett gálában!
A műsorban Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacques Offenbach, Leo Fall, Huszka Jenő és Ábrahám Pál legnagyobb slágerei…
Augusztus 31. péntek 19.00, szeptember 1. szombat 15.00 és 19.00
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Nagyterem
Kálmán Imre: A chicagói hercegnő
Rendező: Béres Attila
A Budapesti Operettszínház vendégelőadása
Az Operettszínház honlapjáról:
"A halhatatlan komponista 1928-ban Bécsben, majd Budapesten bemutatott operettje méltatlanul elfeledett darabja Kálmán Imre gazdag életművének, jóllehet aktualitása aligha vitatható.
A történet szerint Mary, az elkényeztetett amerikai milliomoslány, fogadást köt barátnőjével, az ugyancsak dúsgazdag Edith Rockefellerrel, hogy melyikük tud európai útjuk során valami olyan különlegességet vásárolni, ami pénzért talán nem is kapható. A tét egymillió dollár. Az utazás során Mary megismerkedik Borisszal, egy képzeletbeli kelet-európai kis ország, Sylvária attraktív trónörökösével, és viharos találkozásukkal kezdetét veszi a világrendszerek küzdelme. A gazdag amerikai lány megvásárolja és átrendezi a reménytelen adósságokkal küszködő Sylvária uralkodói palotáját, de titokban Borisz szerelmére pályázik, a férfi pedig önbecsülését és kulturális hagyományait igyekszik megőrizni a mindent elsöprő tengerentúli befolyással szemben.
Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek. A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok - a 7óra7 kritikája szerint a nézők 'egy valódi zenésszínház-történeti pillanatnak lehetnek szem-és fültanúi.'
A Budapesti Operettszínház közönsége Lőrinczy Attila átiratában ismerkedhet meg A chicagói hercegnővel."
Én úgy gondolom, Kerényi Miklós Gáborra - és pályázatára - kevesen kíváncsiak, és lesznek rá "vevők" - Ő már .lejárt lemez, "elfújta a szél"... hamuból, már nemigen lesz parázs!
Kerényi Miklós Gábor: "A Metoo-botrány ellenségeim próbálkozása volt". A hvg.hu összefoglalója annak kapcsán, hogy a volt főigazgató ismét pályázik a posztra. A cikk itt, a pályázat onnan kiindulva Kero Fb-linkjéről letölthető.
Lőrinczy György beszélgetése Rónai Egonnal az ATV Egyenes beszéd c. műsorában 2018.08.28: itt elérhető.
Magyar Idők.hu - 2018. AUGUSZTUS 28. KEDD 06:55
DÖNTÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK
LŐRINCZY GYÖRGY: „FONTOS, HOGY HŰ MARADHASSAK AHHOZ, AMIT A SZAKMÁBAN LÉTREHOZTAM”
B. Orbán Emese
Tavaly április végén az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) akkori vezetője, Balog Zoltán a Budapesti Operettszínház főigazgatóját kérte fel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének, aki viszont nem egészen másfél évvel kinevezése után lemondott tisztségéről. Az operettszínház főigazgatói pozíciójáért való pályázatra pedig újból jelentkezett. Lőrinczy Györggyel beszélgettünk döntéseinek hátteréről, jövőbeli elképzeléseiről.
– Művészeti menedzserként hogyan került kapcsolatba Balog Zoltánnal?
– A Budapesti Operettszínház főigazgatójaként alakult ki közöttünk egy olyan személyes kapcsolat, hogy a miniszter úr jelölt engem a színházművészeti bizottságba, ahol megoldottam néhány, addig problémás kérdést, így egyre több feladatot bízott rám, és végül meglepő módon felkért az NKA alelnöki posztjára.
– Nem félt a kihívástól?
– Olyan nagy kihívásnak éreztem és a bizalmát olyan megtisztelőnek, hogy bár féltem, hogy sok lesz, nem mondtam nemet. De az még hozzátartozik az elmúlt egy évhez, hogy akkor még nem tudtam: 2017. november 3-tól egyedül fogom vezetni az operettszínházat, intenzív sajtóérdeklődést és egyedülálló színházetikai problémát kezelve, magánéleti krízissel súlyosbítva, hiszen egykori barátomról volt szó. Amikor az alelnökséget elvállaltam, a színházban még minden rendben volt, és nem egyedül végeztem a vezetői teendőket.
– Ez lenne a lemondásának hátterében?
– Az elmúlt tíz hónap olyan nehéz volt az életemben, olyan napi kihívásokkal, hogy minden feladatomnak megfeleljek és pszichésen is bírjam a terhelést, hogy én már korábban elhatároztam, hogy ezt a két feladatkört együtt nem szeretném vállalni. Találkozásom Kásler Miklós miniszter úrral ebben megerősített. Ahogy a közleményemben is benne volt, az NKA alelnöke a mindenkori kulturális miniszter „keze alá kell dolgozzon”, ez egy bizalmi állás. És én azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben teljesen természetes, hogy az ember felajánlja a lemondását, bármeddig is szól a mandátuma.
– És meddig szólt a mandátuma? A miniszter úr nyilatkozatából, amelyben előrevetítette, hogy változás várható a kulturális alap élén, úgy tűnt, mintha mostanában járna le.
– A megbízatásom 2021-ig szólt. A félreértésre az adhatott okot, hogy miniszter úrral már korábban megbeszéltem, hogy lemondok, viszont ezt egy időben terveztem bejelenteni azzal, hogy az operettszínház 2019-ben lejáró főigazgatói posztjára benyújtom a pályázatomat.
– Van összefüggés a két döntése között?
– Arra gondoltam, hogy elsősorban és kifejezetten a társulat, de az én személyes ambícióim miatt is, ha ismét bizalmat kapok, akkor megmutathatom, hogy egyedül is sikerre tudom vinni a Budapesti Operettszínházat egy művészeti tanáccsal. Ezenkívül pár éve van szerencsém a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is tanítani, ahol egy PhD-dolgozatot is készítek a színházmenedzsmentről, amit most félbehagytam, mert az már egyáltalán nem fért bele. Mindkét intézményből érkezett felkérés a következő tanévre, és az idő is lejár, hogy a doktorimat befejezzem.
– Az elődei az NKA alelnöki posztján általában egyfajta kultúrideológiát közvetítettek, ön viszont kulturális menedzser. Nem érezte magát kakukktojásnak?
– Remélem, hogy az én tevékenységemből is összeáll majd egy látásmód, de az tény, hogy mindig a következő feladat megoldására koncentrálok. Ezenkívül egész életemben probléma volt, az óvodától a néptánccsoportig, hogy nem tudok klikkekben részt venni. Nem tudok azzal mit kezdeni, ha valaki meg akarja nekem mondani, hogy kit szeressek és kit nem. Én ezt alanyi jogon döntöm el, nem befolyásol, hogy ki mit mond, és ez egyre jobban erősödik, az eredmény pedig az, hogy egyik klikk sem érez a magáénak.
– Mi volt a legnagyobb feladata?
– Komoly szervezési munkát igényelt az NKA beolvasztása az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe, az Emetbe, amikor született egy kormányzati döntés a háttérintézmények összevonására, és az, hogy a pályázati folyamatot menedzserként megpróbáljam kicsit lerövidíteni. Ezenkívül arra jöttem rá, hogy vannak olyan határterületek, például az összművészeti lapok vagy a képzőművészeti albumok, amelyek két kollégium közé esnek tematikában, ezért elindítottam egy összefogást a kollégiumok között.
– Mikor köszön el a kulturális alaptól?
– Idén lesz 25 éves az NKA, és ebből az alkalomból a kollégáimmal kitaláltunk egy 25 napos fesztivált, amelyik szeptember 23-án indul a Müpában és október 17-én zárul a Várkert Bazárban, az ebben a színházi évadban 25. életévüket betöltő fiatal művészek részvételével. A két dátum között minden kollégium bemutatkozik. A jelenlegi tervek szerint ezt a fesztivált végigviszem, és az alatt az alelnöki feladataimat is ellátom. Nekem első helyen van a szervezet működőképessége, tehát ha úgy alakul, hogy tovább kell maradnom, azt is vállalom, illetve az utódomnak a segítését is, ezt beszéltük meg a miniszter úrral.
– Ön szerint minek alapján kellene eldönteni egy kulturális termék támogatását?
– Sokat gondolkodtam ezen, hogy mit is kellene figyelembe venni a kultúra értékelésénél, finanszírozásánál. Szerintem egy kulturális produktumnak három mércéje lehet. Az első a szakmai színvonal, ami nem kéne, hogy szubjektív legyen, ezért „szakmai”. Azután következik az „ízlésfaktor”, hogy tetszik-e a véleményalkotónak, és a harmadik, hogy van-e üzenete, illetve hogy milyen üzenetet közvetít. Tehát el kell dönteni, hogy akarunk-e olyan kulturális terméket támogatni, aminek mondjuk az üzenete megfelelő, de az ízlése vagy a szakmai színvonala nem vállalható. Ennek a hármas mércének a mentén rendet lehetne rakni a fejekben; ha egy hibádzik, esetleg elfogadható, viszont ha kettő, akkor már szerintem baj van.
– A Pentaton ügynökséget tizennyolc évig vezette, ezalatt nemcsak Miklósa Erika és Érdi Tamás koncertjeit menedzselte, hanem állami megrendeléseket is teljesített: a Millenáris és a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait bonyolította le. Hogyan került a magánszférából az operettszínház élére, éppen amikor az állam átvette az intézményt?
– Egy jó művészeti menedzsment úgy működik igazán jól, ha az ember beleszól érdemi dolgokba. A belföldi és a külföldi forgalmazás miatt eléggé belefolytam az operettszínház mindennapjaiba: repertoárkialakításba, sztárépítésbe. 2014-ben az intézmény az államhoz került, és a vezetői ciklus alatt öregségi korhatárt elérő ember csak engedéllyel lehet igazgató, ezt viszont nagyon nehéz megkapni, ráadásul nagyon nagy lett az intézmény is, ezért úgy döntöttünk, hogy én pályázom meg a főigazgatói pozíciót, és Kerényi Miklós Gábor pedig mint művészeti vezető lesz mellettem.
– Mi volt a személyes motivációja?
– Ha nem akarok magamnak hazudni, az az igazság, hogy akkor már rengeteg projektben voltam úgymond második ember, és engem izgatott, hogy első számú vezetőként vajon helyt tudok-e állni.
– Melyek azok az eredmények, amelyekre büszke mint operettszínházi főigazgató?
– Azt szoktam mondani, hogy a menedzseri munkában a tervek és a véletlenhez való igazodásnak a szenzitív turmixát kell az embernek előhívnia magából. Ez működött, amikor csődbe ment a Moulin Rouge bérlője, és a Somossy Orfeum egykori épületegyüttese 1922 óta után ismét eggyé vált, ezáltal lett egy kamara-játszóhelyünk, a Kálmán Imre Teátrum. Ezzel párhuzamosan kaptunk kiemelt állami támogatást, ami még mindig csak 37 százaléka a költségvetésünknek, a 63 százalékot a saját bevételeink képezik a taóval együtt, ami egy kiemelkedő gazdasági teljesítmény állami intézményhez képest. Rendbe tettük a szervezeti működési szabályzatunkat, illetve szabályoztuk, hogy egy állami intézményben hogyan tudjuk a vidéki és külföldi tevékenységet adóügyileg rendezni, hogy az államhoz kerülés ne ölje meg a vállalkozószellemet. Művészileg pedig úgy érzem, hogy kicsit nyitottunk olyan előadásokkal, mint a Chicagói hercegnő, A víg özvegy, a Szegény Dzsoni és Árnika és a napokban Baján, szabadtéren nagy sikerrel bemutatott István, a király, amelyek új, illetve fiatal alkotóknak egy kicsit más esztétikájú művei, hogy ne csak egy rendezői ízlés jelenjen meg. Továbbá újabb külföldi városokat hódítottunk meg a magyar operettnek, növeltük az előadás- és nézőszámot.
– A nézőkkel való kommunikációt is fontosnak tartja…
– Igen, hogy a közönség megtalálja és megértse azt, ami tetszik. Megújult a logónk is, letisztult a honlapunk. Megpróbálunk olyan intézményi kommunikációt folytatni, ami az előadásainkról szól.
– Van veszélye egy váltásnak a Budapesti Operettszínház élén?
– Nagyon fontos kiemelni, hogy az operettszínháznak gyakorlatilag nincs olyan kiemelt költségvetése, ami nem jelent rizikót. Itt ma 450 ember dolgozik, kell a kapcsolati tőke, hogy például a téli németországi turné előlegét megkapjuk, ha éppen nincs miből utalni a fizetéseket. Egy váltás esetén vagy az államnak kell több pénzt adnia, vagy a pályázóknak kell felmutatniuk azokat a menedzsereket, akik ezt az üzleti modellt tovább tudják működtetni. Továbbá egy ekkora intézményt csak egy összeszokott csapat tud jól vezetni. Nem vált be máshol sem, hogy egy pályázat megnyerése után olyan emberek kerültek vezető pozícióba, akik azelőtt egy kávézóban összegyűlnek, és megbeszélik, hogyan fogják vezetni az intézményt.
– A közalkalmazotti tanácsnak és a szakszervezetnek is van szavazata a szakmai bizottságban…
– Ők úgy tervezik, hogy összehívnak egy rendkívüli társulati ülést, ahol meghallgatják a jelöltek elképzeléseit. Az biztos, hogy az én életemben az lesz a legfontosabb nap. Mert ha a társulat az elmúlt négyéves és főleg az elmúlt tíz hónapos munka után nekem bizalmat szavaz, velem szeretne továbbra is színházat csinálni, akkor én már elértem azt, amit akartam. A társulat nekem a legnagyobb hajtóerő, hiszen ez a funkció nem egzisztenciális kérdés. Az a fontos, hogy én, mint Lőrinczy György, ahhoz, amit a szakmában létrehoztam, és amiért azok is elismernek, akik különben nem szeretnek, hű tudjak maradni.
https://magyaridok.hu/kultura/dontesek-es-osszefuggesek-3421994/
Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető is pályázik az Operettszínház főigazgatói posztjára - lásd: 3678. sorszámnál beírt linket.
A Fidelio.hu vele is készített interjút, ebből idézem az alábbi részt:
"Említette a közös munkát az Operettszínház művészeivel, ami a Szegeden bemutatott Apáca show előadásban volt az ön rendezésében. Kerényi Miklós Gábor, aki ugyancsak megpályázta a főigazgatói pozíciót, tegnapi Facebook-bejegyzésében így fogalmazott az előadással kapcsolatban: „Látva ezt a professzionális eleganciával színpadra varázsolt tipikus »madách-színházi« előadást, megdöbbentett, hogy ez a szórakoztató, kommersz show negyvenkétszer kerülhet műsorra a jövő évben az Operettszínházban.” Hogyan kommentelné a kijelentést?
Szabályosan bóknak veszem. Ha azt mondja, hogy ez egy professzionálisan elkészített előadás, az nagyon jól esik, a Madách Színházról pedig bízom benne, hogy mindenkinek a minőség jut az eszébe, hiszen ott mindig a legmagasabb minőségben igyekeznek dolgozni. Nálam sem volt ez másképp az Apáca show esetében sem, amit összesen 28 ezer ember láthatott a Szegedi Szabadtéri Színpadon, és bízom benne, hogy az ott lévő nézők boldogan, feltöltődve tértek haza."
"Az az igazság, hogy semmilyen hatalomra nem vágyom- mondta az ATV Egyenes beszéd műsorában Kerényi Miklós Gábor az operettszínház igazgatói posztjára beadott pályázatával kapcsolatosan."
Mi lenne, ha még vágyna is valamilyen hatalomra? Egyébként, akit (akiket) zaklatás miatt eltávolítottak valamely tisztségből, beosztásból, stb, mint őt, azoknak semmilyen vezetői beosztásra nem lenne szabad jelentkezniük! Persze, ehhez minimális szégyenérzettel is rendelkezniük kellene, a kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) ego mellett!
