Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


2759 Búbánat 2016-08-22 18:18:56 [Válasz erre: 2758 Haandel 2016-08-22 17:53:10]
Lehár az Lehár...

2758 Haandel 2016-08-22 17:53:10 [Válasz erre: 2757 zenebaratmonika 2016-08-22 15:56:41]
’’... mindenesetre, mikor próbáltam magyarázni, hogy Lehár magyar zeneszerző, ezt nem igen értette....’’ Nem is csoda! Mert, szerintem is, nem olyan egyszerű ez a kérdés, mint elsőre tűnik...

2757 zenebaratmonika 2016-08-22 15:56:41
https://www.youtube.com/watch?v=PCyttCQHPUE Tulajdonképpen itt fenn van egészében ez a darabja is. Úgy nézem, hogy azért ott náluk mostanában is játszák operettjeit Carlo Lombardónak. Különben Torinóban műsoron volt nemrégiben a Víg özvegy, a Bál a Savoyban és a Csárdáskirálynő is, csak hogy a magyar darabokat említsem. Mindenesetre az operett emellett Svájcban is él, Hollandiában is. Volt egy holland barátnőm, ő pl. Lehár Luxemburg gfrófját énekelte, mindenesetre, mikor próbáltam magyarázni, hogy Lehár magyar zeneszerző, ezt nem igen értette....

2756 zenebaratmonika 2016-08-22 15:48:49
Ha már szóba került az olasz operett, a legnagyobb alakja: Carlo Lombardo A performance of Il paese dei campanelli Carlo Lombardo dei Baroni Lombardo di San Chirico (Naples, 28 November 1869 - Milan, 19 December 1959) known also under the composer-pseudonyms Léon Bard, Leo Bard, Leblanc and M. Fernandez, was an Italian operetta impresario, comedian, librettist, publisher and "composer" of pasticcio productions of other composers' music. He is regarded in Italy as the father of the late 19th and early 20th Century revival in Italian operetta.[1][2] He was responsible, in a somewhat debatable manner, for getting Pietro Mascagni to write the operetta Sì.[3][4][5] His brother was Costantino Lombardo, Italian conductor and composer.[6] His publishing house, Lombardo Editore, continues to publish sheet music for operettas. Operettas and Pasticcios: La duchessa del Bal Tabarin, 1917; Madama di Tebe, libretto and music by Lombardo, Milan, 7 March 1918; Sì, musiche di Pietro Mascagni, Rome, Teatro Quirino, 13 Dec 1919; Il re di Chez-Maxim, music it:Mario Pasquale Costa, 1919 La danza delle libellule, music by Franz Lehár and Carlo Lombardo, Milan 3 May 1922; it:Scugnizza, music Mario Pasquale Costa, Turin, 16 Dec 1922 it:Il paese dei campanelli, music Virgilio Ranzato and Carlo Lombardo, Milan, Teatro Lirico (Milan), 23 Nov 1923 it:Cin Ci Là Milan, 18 Dec 1925 La casa innamorata, libretto Renato Simoni 1929

2755 zenebaratmonika 2016-08-21 14:31:49
https://www.youtube.com/watch?v=HklD3HaOHiA Remélem működik nektek a link, ítt lenne Mörbisch-ből Ábrahám Viktória c. operettje teljes előadása, ami 2016. aug 20-ig tartott, gondolom most már linkelhető.

2754 zenebaratmonika 2016-08-20 17:58:19
Úgy nézem, hogy a görög operaház azért folyamatosan tart fent műsorán egy egy görög operettet. Peller Károly is mondta, hogy kint jártakor mutatta operett cd-jét és vásárolták, sőt hallgatták is a boltosok: https://www.youtube.com/watch?v=lVEuRf1oyzs https://www.youtube.com/watch?v=-Q9LqC3Xi5E

2753 zenebaratmonika 2016-08-20 13:07:52 [Válasz erre: 2752 Búbánat 2016-08-20 10:16:33]
Robert Stolz, Offenbach, Suppé művei is műsoron lesznek, viszont a képek alapján úgy néztem, hogy sem Ábrahám Páltól, sem Fényes Szabolcstól sem Zerkovitz Bélától nem lesz egy dal sem, ami fura, mert akkor minek hirdették meg előre. Persze várjuk meg a műsor végét.

2752 Búbánat 2016-08-20 10:16:33
Ma este láthatjuk a Duna TV-ben 21.35 – 22.35 Budavári Palotakoncert 2/1. A Budavári Palota Oroszlános udvara idén negyedik alkalommal adott otthont az operett ünnepének. Ismét felcsendültek a közkedvelt és népszerű operettmelódiák a Budapesti Operettszínház művészeinek tolmácsolásában. Az idei est a Várvédő gála nevet kapta. Szerepet kaptak a katonák és huszárok is, "mindez azt sugallja, hogy az operett rendkívül békés, szerelmes műfaj, de ha kell, a harcra is készen áll a közönség meghódításáért." [url] http://palotakoncert.hu/palotakoncert-2016/; Budavári Palotakoncert – Operett Gála 2016. augusztus 5-én és 6-án a Budai Vár Oroszlános Udvarában. [/url] Rendezte: Lukin Ágnes Producer: • Nacsa Olivér • Vadász Dániel Műsorvezető: Szulák Andrea A II. részt holnap este sugározza a Duna TV, 21.05 és 22.05 között. A programban a legnevesebb operett szerzők, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Szirmai Albert, Fényes Szabolcs, Zerkovitz Béla, legismertebb művei szólalnak meg mint például a Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Mária főhadnagy, Bál a Savoyban, Viktória, Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A víg özvegy, A mosoly országa, Denevér, Giuditta, Luxemburg grófja, Mágnás Miska, Csókos asszony, Ördögölő Józsiás. Olyan ismert és kedvelt dalok csendültek fel többek közt, mint a Toborzó A cigánybáróból, Gyerünk tubicám a Luxemburg grófjából, A francia királylány dala a János vitézből vagy az Én és a kisöcsém Eisemann Mihálytól. A gálaesten fellépett Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kocsis Dénes, Laki Péter, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Anna, Peller Károly, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt és Szulák Andrea.

2751 Búbánat 2016-08-20 08:49:00 [Válasz erre: 2750 IVA 2016-08-20 01:07:06]
Igaz, mert 2015 szeptemberében mutatták be a darabot.

2750 IVA 2016-08-20 01:07:06 [Válasz erre: 2748 Búbánat 2016-08-20 00:11:12]
Rossz emlék, de azért pontosítalak: még csak egy éve lesz, hogy bemutatták a West Side Storyt az Erkelben.

2749 zenebaratmonika 2016-08-20 00:34:30 [Válasz erre: 2748 Búbánat 2016-08-20 00:11:12]
Szerintem rettenetesen el lett szúrva a West Side Stroy előadás, szóval elöl táncoltak, hátul énekeltek kihangosítva. Logikátlan volt az egész, rossz ötlet. Ráadásul a tánc is gyenge volt. Apukám is járt úgy, akinek nem jó a füle, hogy semmit se hallott az operaelőadás szövegéből és az angol feliratról fordította magyarra. Persze ez rontja az élvezhetőséget. A szabadtéri előadásokat ezért nem is részesítem előnyben, mert ott mégjobban elvész a hang. Jó nyilván egy koncert az ok szabadtéren, ott megy a hangerő, de egy színházi előadás az nem élvezhető.

2748 Búbánat 2016-08-20 00:11:12 [Válasz erre: 2747 zenebaratmonika 2016-08-19 23:24:52]
Ha már szóba hoztad az Erkel Színházat és ott a két éve bemutatott West Side Story musicalt, hadd idézzek a Magyar Nemzet kritikusának bírálatából két véleményt: „… Kezdjük mindjárt a prózával, ahol rögtön elbuknak a nagy énekesek, hiszen más énekelni, és más természetes hangon beszélni. A mesterkéltség és a gyakorlatlanság hatotta át a prózai részeket, amelyeknek az sem tett jót, hogy a két nyelv közötti váltás óhatatlanul rendre megtörte a cselekmény ívét. Angolul pedig illene jó kiejtéssel énekelni, ez egy muzikelénekesnek természetes, az operalibrettók nyelve azonban általában nem az angol, ez is erőteljesen hallatszott.” „Ott van például a mikroportügy is. Azok az énekesek, akik számtalan alkalommal beéneklik az egyébként jó akusztikájú teret, most hangosítással énekeltek, valószínűleg a prózák miatt, és ez sem tett jót a hangzásnak: nem sikerült még megközelíteni sem azt az arányt zenekar és énekhang között, ami máskor természetes az első pillanattól kezdve, és ez nem az énekeseken vagy a zenészeken múlt, hanem szimplán a technikán.” Az Operettszínházban, sajnos, ugyanez a helyzet, mikroporttal vagy anélkül, csapnivaló a hangzás – akárhol ül az ember a nézőtéren; muszáj olykor az idegen nyelvű feliratot böngészni (ha érti az ember). Ez meg azzal a zavarral jár, hogy amíg a tekintetem a magasba téved, lemaradok arról, ami lent a színpadon történik. (Olykor az sem baj…) Ebből az is következik ha alaposan érteni akarom a szöveget, nem elég egyszer megnézni a darabot; de az is előfordulhat, technika ide - akusztika oda, azt még egyszer soha többé nem kívánom látni-hallani - egészen más okokból.

2747 zenebaratmonika 2016-08-19 23:24:52 [Válasz erre: 2746 Búbánat 2016-08-19 22:32:07]
Én az Erkel Színházra mondanám méginkább ezt, emlékszem gyerekkoromban sokat jártam oda, és ha hátra szólt a bérletem nem lehetett se látni se hallani az előadásokat. Nemrégiben megnéztem a West Side Storyt és hát próbáltam előre venni jegyet, most át lett építve, Miklósa Erikát jól lehetett hallani, de kérdés milyen volt hátul, mert az mindig is egy rossz akusztikájú hely volt.

2746 Búbánat 2016-08-19 22:32:07 [Válasz erre: 2740 zenebaratmonika 2016-08-19 17:06:30]
Olykor hasznos a feliratozás: iszonyú rossz az akusztika a Budapesti Operettszínházban - mióta átépítették (felújították) a Nagymező utcai teátrumot. Ennek már sok-sok esztendeje. Erre nyomatékosan célzott Szabó P. Szilveszter is, az Operettszínház művésze, a Dankó Rádió mai, beszélgetős operettadásában; úgy fogalmazott a színpadon van három "holt tér" - aki ott áll és beszél, annak a szavát sem lehet érteni a nézőtéren helyet foglalóknak.

2745 zenebaratmonika 2016-08-19 19:43:45 [Válasz erre: 2743 Haandel 2016-08-19 18:45:41]
https://www.youtube.com/watch?v=SsUwTM4QkFc Rudolf Schock "Blume von Hawaii" Die Blume von Hawaii he was a fantastic singer.

2744 zenebaratmonika 2016-08-19 19:20:04 [Válasz erre: 2743 Haandel 2016-08-19 18:45:41]
Thanks, this is my favorit Emmerich Kalman melody. I saw the Cirkuszhercegno two years ago.

2743 Haandel 2016-08-19 18:45:41 [Válasz erre: 2721 ladislav kozlok 2016-08-19 08:45:43]
Genle remindEr, liebe zenebaratmonika: [url]http://www.simonkeenlyside.info/index.php/recordings/cd-dvd-info-reviews/my-heart-alonedein-ist-mein-ganzes-herz-cd-2007/text-and-translation-for-track-13-wieder-hinaus-ins-strahlende-licht-from-die-zirkusprinzessen-by-kalman/;’’Zeig’ deine Kunst’’[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=cwGwQeUddac;’’Wenn du versagst, lacht man dich aus!’’ [/url] (;-)

2742 Búbánat 2016-08-19 17:58:50 [Válasz erre: 2739 zenebaratmonika 2016-08-19 17:02:55]
Nagyszerű, lehet itt is "szemezgetnünk"... És még nem is beszéltünk a spanyol operettről: zarzuela - ami spanyol honban valamiféle átmenet (keverék) az opera, az operett, a daljáték között...

2741 Búbánat 2016-08-19 17:09:20 [Válasz erre: 2737 zenebaratmonika 2016-08-19 16:41:45]
Remek! Be is teszem ide a linket: [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Victor_Herbert; Victor August Herbert [/url] (February 1, 1859 – May 26, 1924) was an Irish-born, German-raised Americancomposer, cellist andconductor. Romberg szerzeményei jobban ismertek nálunk...

2740 zenebaratmonika 2016-08-19 17:06:30 [Válasz erre: 2737 zenebaratmonika 2016-08-19 16:41:45]
Ezért is volt furcsa, hogy az operettszínház megváltoztatta a felirat nyelvét, és újabban az operetteket is angolul feliratozza a német helyett. Ez szerintem nem volt jó ötlet, mert a külföldi célközönség inkább osztrákokból és németekből szokott állni.

2739 zenebaratmonika 2016-08-19 17:02:55
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_operetta_composers Egy kis segítség, itt rengeteg ismeretlen név olvasható a magyarok mellett. Persze ebből is látszik hogy az operett akár a musical nemzetközi műfaj.

2738 Búbánat 2016-08-19 16:55:17
Az Operettszínház anno vendégszerepelt egy alkalommal Görögországban (Németh Marikával és Marik Péterrel együtt), majd Olaszországban is fellépett a társulat a Mosoly országával. Olvastam, hogy a siker akkora volt, hogy az itthon betanult helyi nyelveken is elénekeltek egy-két dalt, duettet - a publikum által visszatapsolt ráadásként, melyekért igen hálás volt a közönség. Különben ez a gyakorlat azóta is - máig - töretlen: amikor az Operettszínház együttese külföldön turnézik és egyes darabokkal mondjuk a német nyelvterületre jut ki, már eredeti (német) nyelven éneklik dalszövegüket és beszélnek színpadon; a művészeknek a magyar mellett meg kell tanulni szerepüket azon a nyelven is, amelyre eredetileg íródott a darab - ez már nemzetközi gyakorlat, és elvárás is az operett terén (is) az utazó társulatoktól.

2737 zenebaratmonika 2016-08-19 16:41:45 [Válasz erre: 2736 Búbánat 2016-08-19 16:27:54]
És még ott van az amerikai operett, mely párhuzamosan fejlődött a musicallal. Ennek egyik legnagyobb alakja szintén magyar, Nagykanizsán született, Sigmund Romberg, magyarul Romberger Zsigmond. Ő minkdét műfajban otthon volt, rengeteg művet alkotott. Az amerikai operett legnagyobb alakja pedig Victor Herbert. Tőlük azért lehet a youtuben találni felvételeket, sőt kint időnként napjainkban is műsorra kerülnek. https://www.youtube.com/watch?v=FJ8hCkwsGXk https://www.youtube.com/watch?v=QV944gyGdo4 Romberg New Moon c. operettjéből mint láthatjátok film is készült.

2736 Búbánat 2016-08-19 16:27:54 [Válasz erre: 2733 zenebaratmonika 2016-08-19 16:15:17]
Igen, Bizet is írt operettet - a francia szerzőknél kellett volna hoznom: - Marlborough háborúba megy (Marlborough s’en va-t-en guerre) (1867), szövegkönyvét írta Paul Siraudin és William Busnach (csak az első felvonás volt Bizet műve, a kézirat elveszett) - Sol-si-ré-pif-pan (1872), szövegkönyvét írta William Busnach, kézirata elveszett A görög-operettről nem volt ismeretem, jó hogy erre kitérsz.

2735 zenebaratmonika 2016-08-19 16:27:36
Itt pedig az egyik leghíresebb olasz operett. Carlo Lombardo and Virgilio Ranzato zenéjére: https://www.youtube.com/watch?v=o6JjbG0gM3o

2734 zenebaratmonika 2016-08-19 16:21:07
Ez a leghíresebb görög operett, én imádom: https://www.youtube.com/watch?v=3vkON_WWKs8 https://www.youtube.com/watch?v=wTN7nwKoSF0 Nagyon jó pörgós zenéje van, picit az olasz operettre emlékeztet. Különben Olaszországban is ismert műfaj az operett, sőt Lehárt, Kálmánt és Ábrahámot ott is ismerik a magyarok közül.

2733 zenebaratmonika 2016-08-19 16:15:17 [Válasz erre: 2732 Búbánat 2016-08-19 14:36:13]
Hú nagyon szorgalmas vagy, majd átnézem a listát. Állítólab Bizet is írt operettet. Külonben görög operett is van, és nem is rossz: Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens) Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens) Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens) Ezek a szerzők szerepelnek a wikipediában is. Ők a legismertebbek.

2732 Búbánat 2016-08-19 14:36:13 [Válasz erre: 2731 Búbánat 2016-08-19 14:31:44]
Helyesbítem: "Ugyanakkor a fent említett némely szerző neve számomra semmit nem mond..."

2731 Búbánat 2016-08-19 14:31:44
A felsorolt francia, angol, osztrák, német operettkomponistákon kívül, más nemzetek szerzői is alkotásaikkal valamit hozzátettek az operettirodalom gazdagításához. Így ott van az orosz-szovjet, grúz-szovjet, a román, a horvát és a lengyel operett is. Szovjetunióból: - Vlagyimir Scserbacsov (1889-1952) - Egyetlen operettjét ismerjük-tartjuk számon: „Dohányon vett kapitány” – mely az 1943-ban bemutatott „Tabacsnij kapitan” zenés színjáték magyar színpadra átültetett változata; nálunk a Magyar Színház 1950. január 19-én mutatta be, majd 1973-ban a Fővárosi Operettszínház felújította. - Jurij Szergejevics Miljutyin (1903-1968) - A cirkusz csillagai; Havasi kürt; A nyugtalan boldogság (A Szibériai rapszódia átdolgozása); Juanita csókja; Első szerelem - Isaak Oszipovics Dunajevszkij (1900-1955): Szabad szél; Fehér akácok; Aranyvölgy - Tyihon Hrennyikov (1913-2007): Fehér éjszaka - Vaszilij Pavlovics Szolovjov-Szedoj (1907-1979) - A legszentebb kívánság; Ballada az apáról és fiúról - Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij (1904-1987) – Dalol a tavasz - Matvej Iszákovics Blanter (1903 – 1990) orosz-szovjet zeneszerző, Miljutyin és Dunajevszkij nyomdokain haladva komponálta népszerű zenés darabjait, filmzenéit; a Katyusa c. dal világszerte ismertté tette nevét. Nevezetesebb operettjei: a Fényes csillagok; Az Amúr partján - Viktor Dolidze (1890-1933) – grúz-szovjet zeneszerző: Az elcserélt menyasszony (Keto és Kote, 1919) Romániából: Nicolae Kirculescu (1903-1985) – román zeneszerző: Hegyen-völgyön lakodalom Gheraze Dendrino (1901-1973) – román zeneszerző: Szálljon a dal Horvátországból: Ivan Tijardovics (1895 - 1976) – horvát zeneszerző (A sanghaji kaland; A Chioggiai csetepaté; A kis Floramy) A megnevezett komponisták és hivatkozott operettjeik, daljátékaik részleteit (vagy a teljes művet) a magyar rádió ugyancsak felvette az ötvenes-hatvanas években! Ezekről is írtam az Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban. Lengyelországból: Stanisław Moniuszko (1819-1872) – a híres komponista nemcsak operákat (pl. Halka¸ Kísértetkastély) szerzett, de sok minden más zenei műfajon belül is alkotott, így operetteket is írt! A Wikipédiáról: • Biuraliści 1835 • Nocleg w Apeninachb 1837-39 • Cudowna woda 1840-41 • Karmaniol, czyli Francuzi lubią żartować 1840-1841 • Deał, czyli Nowe Precjoza 1841 • Nowy Don Kichot, czyl Sto szaleństw 1841 • Żółta szlafmyca 1841 • Pobór rekrutów 1842 • Loteria 1842-1843 • Cyganie 1852 • Beata 1870-71 Karol Maciej Szymanowski (1882-1937) - lengyel zeneszerző, zongoraművész. Egyetlen operettje: Lottery for Husbands or Fiancé Numer 69. De még olasz operettek és operettszerzők is vannak! Mario Pasquale Costa, nome d'arte di Pasquale Antonio Cataldo Maria Costa (Taranto, 24 luglio 1858 – Monte Carlo, 27 settembre 1933), è stato un compositore, tenore e pianistaitaliano, autore di canzoni e di operette. Operettjei (Wikipédia): • Il re di Chez Maxim, operetta in 3 atti, libretto di Carlo Lombardo 1919 al Teatro Fossati di Milano • Scugnizza (operetta, 1922) • Mimì Pompon, libretto di Giuseppe Adami (operetta, 1925) al Teatro Lirico di Milano • Capitan Fracassa libretto di Guglielmo Emanuel (1909) al Teatro Alfieri (Torino) • Posillipo, libretto di Ernesto Murolo e Salvatore Di Giacomo (operetta, 1921 al Teatro Eliseo di Roma) • Il Re delle Api (operetta, libretto di Edoardo Marocco, Teatro Lirico di Milano, 11 febbraio 1925) És ne feledkezzünk meg két nagyszerű, ismert olasz operaszerzőről sem, akik egyebek közt operettet is komponáltak: Pietro Mascagni (1863-1945) - a Parasztbecsület mellett egy operettet is letett az asztalra: „Igen” (Sì) (1919) Ruggero (Ruggiero) Leoncavallo (1857- 1919) – a Bajazzók, a Bohémek, a Zaza szerzője írta a következő operetteket (Wikipédia): • La jeunesse de Figaro (1906, USA) • Malbrouck (1910. január 19. Teatro Nazionale, Róma) • La reginetta delle rose (1912. június 24. Teatro Costanzi, Róma) • Are You There? (1913. november 1. Theatre Prince of Wales, London) • La candidata (1915. február 6. Teatro Nazionale, Róma) • Prestami tua moglie (1916. szeptember 2. Casino delle Terme, Montecatini) NB: A cím magyar fordítása = „Add nekem kölcsön a feleséged” • Goffredo Mameli (1916. április 27. Teatro Carlo Felice, Genova) Mj. A Fondazione Leoncavallo inkább operának minősíti a művet, mint operettnek. • A chi la giarrettiera? (1919. október 16. Teatro Adriano, Róma) Magyar fordítás = „Kié ez a harisnyakötő?” • Il primo bacio (1923. április 29. Salone di cura, Montecatini) a szerző halála után lett csak bemutatva • La maschera nuda (1925. június 26. Teatro Politeama, Nápoly)a szerző halála után lett bemutatva Szóval az "operett" mint zenés-színpadi műfaj, sok zeneszerzőt ihletett és termékenyített meg. Ugyanakkor a fent említett szerzők neve számomra semmit nem mond; operettkompozíciójuk közül nagyon sok mára feledésbe merült, nem játsszák és talán hangfelvétel sem készült e darabok zenéjéből. Valószínűleg jogosan...

2730 Búbánat 2016-08-19 12:59:39 [Válasz erre: 2729 Búbánat 2016-08-19 12:23:54]
Az előbbieket kiegészítem még ezekkel: Stephanides Károly- Harsányi Zsolt: Kislány Endre dala: Ilosfalvy Róbert Annie dala: Vámos Ágnes Stephanides Károly – Kótzián Géza – Vitéz Tibor: Mátyás király szerelme (Km.: Fábry Edit, László Margit, Bende Zsolt, Réti József, valamint az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó) Nevezetes részlete a darabnak: a „Medvetánc” – zenekari részlet Vincze Zsigmond- Martos Ferenc – Kulinyi Ernő: Az Anna-bál (Zentay Anna, Szabó Miklós) Verő György: Szultán A szöveget is a zeneszerző írta. (Egy részletéről tudok, amelyet Vámos Ágnes énekel)

2729 Búbánat 2016-08-19 12:23:54 [Válasz erre: 2727 zenebaratmonika 2016-08-19 11:52:57]
Azért a magyar rádió jó pár részletet felvett ezeknek az elfeledett operettkomponistáknak a műveiből. Konti József - Csiky Gergely: Királyfogás - részlet (Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Oláh Emil, Réti József, Raggambi Zoltán, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom, ha jó a szerelem (Mátray Ferenc, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy Erzsébet, Kaposy Andor, Mátray Ferenc, az MR Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, Vezényel: Török Emil) Czobor Károly – Rajna András: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray Ferenc, Maleczky Oszkár, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil) Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes Magda, Kaposy Andor, MR Szimfonikus zenekara, Vezényel: Török Emil); Verő György: Leányka – részlet (Fáy Erzsébet, Mátray Ferenc) Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony – részletek (Orosz Júlia, Koltay Valéria, Zentay Anna, Fekete Pál, Szabó Miklós, Tekeres Sándor, Baksay Árpád, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) Szabados Béla: Rika – dal (Gyenes Magda) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfaly (Beck) Miklós - Szilágyi László –Harmath Imre: Pozsonyi lakodalom – („Fáj, hogy a szívemből elszállt a nyár” - Palócz László. „Egy régi csók” – Romváry Gertrúd, Melis György. Kettős: Nemes Rózsa, Bende Zsolt) Bánfi Sándor: Lili-keringő – részletek (Raskó Magda, Neményi Lili) Mindezekről a Operett a magyar rádióban (1949-1990) topicban olvashatsz.

2728 zenebaratmonika 2016-08-19 11:56:59 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
Ők gyakorlatilag teljesen el lettek felejtve napjainkra, mint ahogy a magyar operettszerzők túlnyomó része. A magyar operett 150 éve... ilyen címszó alatt ezt a műfajt is elő lehetne vennie az operettszínháznak.

2727 zenebaratmonika 2016-08-19 11:52:57 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
Sajnos ezekből dalok nem igen maradtak fenn, de nemrég volt egy operett-történeti műsor a duna worldon és ott előadtak egy kis részletet a Király csókjából.

2726 zenebaratmonika 2016-08-19 11:43:01
Mörbisch-ben idén Ábrahám Pál Viktória c. operettjét adják, sajna már csak aug 20-ig, de azért még szólok, ha valakit érdekel vannak rá még jegyek. Volt fent egy videó az egész adásról mert az Osztrák tv leadta, nekem tetszett, ki nem utaztam, de ha majd rábukkanok a teljes verzióra linkelem ide, mindenesetre most küldöm nektek egyik kedvenc dalomat a darabból: https://www.youtube.com/watch?v=K8wFWKvrJzw

2725 Búbánat 2016-08-19 11:39:05 [Válasz erre: 2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59]
A magyar operett története című könyvében (2001) Németh Amadé részletesen foglalkozik a Huszka előtti operettszerzők pályájával és műveikkel. Csak felsorolásszerűen az első szerzők: Konti József, Huber Károly, Verő György, Czobor Károly, Barna Izsó, Sztojanovits Jenő, Hegyi Béla, Serly Lajos, Szabados Béla, Erkel Elek, Puks Ferenc

2724 Búbánat 2016-08-19 11:33:59 [Válasz erre: 2716 zenebaratmonika 2016-08-18 21:38:52]
Érdemes elolvasni ezt a tanulmányt: [url] http://epa.oszk.hu/02500/02557/00019/pdf/EPA02557_magyar_zene_2014_03_318-333.pdf; Bozó Péter:PISZKOS PARTITÚRÁK, SZENNYES SZÓLAMOK avagy Az eleven ördög és a magyar operett nem teljesen szeplőtelen fogantatása [/url] „1885. december 6. – erre a napra keltezi a magyar operettirodalom születését Verő György a budapesti Népszínház működését megörökítő munkájában, mondván, hogy ekkor mutatták be az intézményben Konti József Az eleven ördög című művét. Az állítás, melyet ilyen- olyan formában különféle népszerű kiadványok is továbbörökítenek, több szempontból is zavarba ejtő. Talán a legkevésbé amiatt, hogy a dátum nyilvánvalóan elírás – a korabeli színlapok és a Budapesti Hírlap beszámolója szerint a premierre nem 6- án, hanem 16- án került sor. Ennél elgondolkoztatóbb, hogy számos korábbi magyar operettről tudunk: 1926- ban, a Budapesti Szemlében közölt tanulmányában Galamb Sándor húsznál is több olyan magyar operettkísérletet sorolt fel, melyet Az eleven ördögöt megelőzően mutattak be. Közülük a legkorábbi Allaga Géza és Bényei István A szerelmes kántor című egyfelvonásosa 1862- ből – vagyis több mint két évtizeddel korábbról.”

2723 Búbánat 2016-08-19 11:06:09 [Válasz erre: 2716 zenebaratmonika 2016-08-18 21:38:52]
A napokban olvastam el újra báró Jósika Miklós egyik leghíresebb történelmi regényét: Jő a tatár! (Pest, 1856. Négy kötet) - benne IV. Béla „futását” igen szemléletesen és izgalmasan rajzolja le a szerző…

2722 Búbánat 2016-08-19 10:51:05 [Válasz erre: 2713 zenebaratmonika 2016-08-18 14:30:30]
Július 18-án ünnepelte 80. születésnapját Lehoczky Zsuzsa, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, a „20. századi operettjátszás nagy korszakának meghatározó személyisége”. Ebből az alkalomból az Operettszínház műsorra tűzi – mindössze egy alkalommal – a Mágnás Miskát, benne Lehoczky Zsuzsát köszöntik és ünneplik Zsorzsi nagymama szerepében. Szirmai Albert: Mágnás Miska 2016. szeptember 12. 19:00 Szereplők: Lévai Enikő - Rolla grófnő Vadász Zsolt - Baracs István Csere László- Felsőrécsei Récsei Pixi Kocsis Dénes - Alsótrécsei Trécsei Mixi Lehoczky Zsuzsa -Zsorzsi nagymama Faragó András- Korláth gróf Kalocsai Zsuzsa -Stefánia Ullmann Zsuzsa - Mausi grófnő Csengeri Ottília -Jella grófnő Balogh Bodor Attila - Szele, Korláth gróf titkára Benkóczy Zoltán - Leopold

2721 ladislav kozlok 2016-08-19 08:45:43 [Válasz erre: 2720 zenebaratmonika 2016-08-19 01:48:13]
Legyen olyan szíves mondjon egy-pár példát.

2720 zenebaratmonika 2016-08-19 01:48:13 [Válasz erre: 2719 ladislav kozlok 2016-08-19 00:16:18]
Csak arra gondoltam, hogy jártam pár alkalommal már Szlovákiában és azért jól ismerem az országukat, de sok esetben magyar történelmi személyek szlovákként vannak ott számon tartva. Ezt hogy önök Lehárt szlováknak tartják, ezt itt a fórumon egy társam írta, de gondolom nem alaptalanul írta.

2719 ladislav kozlok 2016-08-19 00:16:18 [Válasz erre: 2717 zenebaratmonika 2016-08-18 21:53:20]
A szlovákok Lehárt osztrák-magyar komponistának tartják. Tisztelt zenebaratmonika, megmondaná hogyan találtuk ki mink a torténelmunket ?

2718 zenebaratmonika 2016-08-18 22:25:37 [Válasz erre: 2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42]
Bocsi Brodszky 1958-ig élt, szegény így se sokáig. A II. világháború utáni korszakot én szocialista operettnek szoktam nevezni, mindenesetre itt megint témaváltás történt, az 1920-as évek vége utáni polgári operett osztályellenséggé vált akkoriban és maga a műfaj is feudális maradványnak minősült.

2717 zenebaratmonika 2016-08-18 21:53:20
A hivatalos operett irodalom Lehárt és Kámán Imrét is a Bécsi operettkomponisták közé sorolja. Kálmán Imre végül is akár Huszka szintén magyaros dallamokkal keverte az operettjeit. Lehárra viszont ez nem volt jellemző, egészen a Cigányszerelem megírásáig, és utána se túlzottan . Lehár édesapja cseh morva származású Komáromba (ma Komárnó) telepített katonatiszt volt, ilyen alapon akár cseh zeneszerző is lehetne, (nem tudom a csehek mennyire vallják magukénak...) édesanyja pedig elmagyarosodott Magyarországra települt német. Mindenesetre a mama csak magyarul tudott, és Lehár gyermekkkorában is csak magyarul beszélt, sőt magyar állampolgár is volt. Azt nem tudom biztosra, hogy később felvette e mellé az osztrákot is. Mi természetesen Lehárt magyarnak gondoljuk, de a hivatalosan osztrák operettszerző magyar gyökerekkel, ez picit fura nekem. Én ezt mondanám magyar zeneszerző német, osztrák és cseh gyökerekkel. A szlovák az itt is nevetséges... de hát már ezt megszoktuk tőlük, mert ők utólag találták ki történelmüket.

2716 zenebaratmonika 2016-08-18 21:38:52 [Válasz erre: 2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42]
Nem tudom tudjátok-e, hogy az Operaház a jövő évadban fogja ünnepelni a magyar opera születésének 200. évfordulóját, és az benne a vicc, hogy tulajdonképpen nem is lehet tudni, hogy mi az a darab, ami pont 200 éve látta meg a napvilágot és ünneplünk. Az operaház kiadványában nem szerepel a darab címe, ami azért érdekes... szóval apukám megpróbált utána nézni, mi is ez az opera. Ruzitska József Béla futása (IV. Béla király) c. darabja 1922-ből, persze ez nem 200 éve volt és ráadásul az opera a téma miatt (egy király nem futamodhat meg) megbukott. Mindenesetre az ünnepélés része lesz, hogy az összes híres magyar operát be fogják mutatni, legyen az klasszikus vagy kortárs. Ugyanígy a magyar operett születése is bizonytalan, már Huszka Jenő előtt is születtek operettek magyar nyelven, hivatalosan Huber Károly karnagy 1875-ben megírt A király csókja című kisoperettje az első magyar operett. Ennek zenéje Offenbachot követi. Huszka talán abban járhatott élen, hogy magyaros dallamokkal keverte a klasszikus operett zenéjét, és ha jól értettem ő és Kacsóh inkább a francia hagyományokat követte, gondolok itt Charles Lecocq Az angot asszony lányára.

2715 smaragd 2016-08-18 20:22:58 [Válasz erre: 2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42]
Sorrendet nem is szabad felállítani. Egy zeneszerző elfogadottsága, közönségsikere nem csak tehetségétől függ, egy operett sikere még kevésbé csak a zenétől... Szubjektív ítéleteket lehet alkotni, az a vélemény. Szerencsés esetben tudáson alapul, de akkor már nem csak vélemény, hanem valamely tudomány kutatási területéhez kapcsolható. Ezeket - a véleményeket - nem fontos mindig beírni ide, de lehet. Örültem annak, hogy pontos és átgondolt szövegben kerültek bejegyzésre az alábbiak. Eszembe jutott, hogy tavaszra vártuk az Operettszínház 2015 októberében megrendezett konferenciájának - "Élő hagyomány" - kiadványát, amelyről máig nem hallottam, vagy mégis megjelent? (Szeretném elolvasni, értékes előadásokat hallottam, amin nem voltam jelen, azt így szerettem volna pótolni.)

2714 Búbánat 2016-08-18 17:54:42 [Válasz erre: 2712 zenebaratmonika 2016-08-17 21:35:35]
Sorrendet nem állítanék fel, de megvannak nekem is a kedvenc operettkomponistáim: Lehár, Offenbach, Suppé, Sullivan, Huszka… Akkor legyen itt egy kis áttekintés az operett, mint zenei műfaj fejlődéséről – nemzetközi és hazai viszonylatban. Nagy irodalma van, megkíséreltem a saját számízem szerint csoportosítani, felsorolni: Az operett francia eredetű, szülőapja Florimond Hervé (1825-1892). Az ő nyomán munkálta ki a műfajt Jacques Offenbach (1818-1880). Az ő korából idézett mondás: Auber az operett ajtaja előtt állott, Hervé kinyitotta és Offenbach besétált rajta.” Charles Lecocq (1832-1918), Robert Planquette (1848-1903), André Messager (1853-1929) és Edmond Audran (1842-1904) vetekedtek Ofennbachhal a műfaj fejlődése érdekében. A francia mellett nő ki az európai talajból az osztrák klasszikus triász – ifj. Johann Strauss (1825-1899), Franz von Suppé (1819-1895) és Karl Millöcker (1842-1899) – operett termése, kétségkívül közülük a legnagyobb a „valcerkirály” volt. Mellettük munkálkodott még néhány osztrák: Carl Zeller (1842-1898), Richard Heuberger (1850-1914) és Carl Michael Ziehrer (1843-1922). A németek közül néhány név: Paul Lincke (1866-1942), Eduard Künneke (1885-1953) és Jean Gilbert (1879-1942) – akinek eredeti neve Max Winterfeld. A francia és az ún. „bécsi” operett” mellett – azokkal párhuzamosan – vált jelentős tényezővé az angol klasszikus operett, Sir Arthur Sullivan (1842-1900) képviseletében, aki mellé felzárkózott Sidney Jones (1861-1946) is. A klasszikus operett aranykora – melyből számomra legnagyobb mestereknek Offenbachot, Sullivant és ifj. Johann Strausst illetve Suppét tartom – következett az operett „ezüst” korszaka, melynek képzeletbeli dobogójának legtetején kétségkívül a mi Lehár Ferencünk (1870-1948) dominál, akiről a maga korában elterjedt mondás volt, hogy „A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. Őt ugyanúgy magukénak tartják az osztrákok, a szlovákok is, de tudjuk, hogy Lehár haláláig – anyanyelvét megtartva - magyarnak vallotta magát: magyar zeneszerző volt. Lehárt a „magyar operett” kategóriából csak e miatt emelem ki és hozom itt is (a fórumon külön topicja van). Erre büszkén hivatkozhatunk; Lehár mellett Kálmán Imre (1882-1953) is Bécsbe tartott, és működésének egy meghatározó részét ott töltötte el, így vannak, akik őt is „magyar származású” bécsi operett komponistának könyvelik el. Lehárhoz, Kálmánhoz „társul” Berté Henrik (1858-1924), a „Három a kislány” magyarnak is mondható szerzője, aki ellen valóságos hadjárat indult, amiért Schubertet operettszínpadra vitte. Az említettekkel együtt ragyognak az operett műfajának műveikkel szintén hatalmas népszerűséget elérő szerzők, mint Oscar Straus (1870-1954); Leo Fall (1873-1925) is; ők mind az ún. ezüstkorszak prímjei, akiket Edmund Eysler (1874-1949), Ralph Benatzky (1884-1957), a cseh származású Oscar Nedbal (1874-1930) és Robert Stolz (1886-1975) követett. A magyar operett kialakulása, fejlődése egy külön bejegyzést érdemelne. Legyen itt annyi: Lehár és Kálmán operettjeit, sikereit „beelőzte” Huszka Jenő (1875-1960), akinek működése azért is fontos a számomra, mert édesapámnak személyes ismerőse volt! Majd jött Kacsóh Pongrác (1873-1923), Jacobi Viktor (1883-1921), Buttykay Ákos (1871-1935), Szirmai Albert (1880-1967) és én még ideveszem Nádor Mihályt (1882-1944) is, a „Babavásár” híres komponistáját. A magyar operett virágzásának e jeles szerzői nyomdokán érkezett az utánpótlás - de ők már döntően egy más korban, más zenei- és stílusvilágban alkottak: a keringő, polka-mazurka után jött a jazz, a szving, a foxtrott, tangó, a shimmy, a charleston, és a lassú „angol” keringő (valse boston), és jött Zerkovitz Béla (1881-1948), Márkus Alfréd (1888-1946), Ábrahám Pál (1892-1960), Eisemann Mihály (1898-1966), Lajtai Lajos (1900-1966), Gyöngy Pál (1902-1990), Kemény Egon (1905-1969), Brodszky Miklós (1905-1950) és a több zenei stílust átívelő életművet maga után hagyó Fényes Szabolcs (1912-1986). A magyar operett továbblépéseként érkezett és értelmezem azt az időszakot, mely a „modern” korunk zenei világa felé nyitott, és/vagy speciel magyar sajátossággá vált „rádióoperett”-nek is szélesebbre tárta kapuját, karmester-zeneszerzőket is ünnepelhettünk köztük: Farkas Ferenc (1905-2000), Vincze Ottó (1906-1984), Polgár Tibor (1907-1993), Kerekes János (1913-1996), Bródy Tamás (1913-1990). Végül az utolsó „hullámban” jelentkezett mások közt: Horváth Jenő, Behár György, Sárközy István, Tamássy Zdenkó. Van miből merítenünk, van mit szeretnünk, kedvelnünk, hallgatnunk, néznünk-utánaolvasnunk; van miről beszélgetnünk!

2713 zenebaratmonika 2016-08-18 14:30:30 [Válasz erre: 2690 zenebaratmonika 2016-08-16 17:08:13]
További 2 operett a jövő évadban Pécs illetve Zalaegerszeg városában Eisemann Mihály: Fekete Péter ill. Én és a kisöcsém c. darabja. Ez még kimaradt a listából.

2712 zenebaratmonika 2016-08-17 21:35:35 [Válasz erre: 2707 Ardelao 2016-08-17 13:59:27]
Az operett nemzetközi köreiben ha jól tudom, Offenbach, J. Strauss, Lehar és Millöcker a hivatalos szorrend... jó persze izlések pofonok. Magyarországon viszont Kálmán Imrét előrébb rangsorolják Lehárnál is, de ez csak Magyarországra jellemző. Van egy külföldi operettrajongó ismerősöm, olasz, és ő azt mondja, hogy a magyarok közül Lehár, Kálmán és Ábrahám neve ott is ismert, nem csak Németországban. A többi magyar szerző viszont nem, még Huszka sem, aki pedig azért szép számmal alkotott erős darabokat.

2711 zenebaratmonika 2016-08-17 21:31:08 [Válasz erre: 2710 smaragd 2016-08-17 14:36:00]
Gondolom élvezték, hogy ennyi lenge ruhás nő között lehettek. Bársony Rózsinak már kezdetektől Dénes Oszkár volt az "élettársa" ? Most muszáj ezt mondani, mert nem voltak házasok.

2710 smaragd 2016-08-17 14:36:00 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
Annak ellenére, hogy Kemény Egon szinte kerülte a népszerűséget, sokat és sokszor írtak róla is és műveiről is életében. Egy rövid tudósítás: A táncos színház Hatvan görl próbál reggeltől estig a Fővárosi Operettszínházban. Ebben a házban született meg a pesti görl. Már orfeum korában felbukkant itt egy-kettő;... Most hatvan gyönyörű görlice táncol reggeltől estig és estétől hajnalig. A "Miss Amerika" görljei tanulják a "Miss Amerika" táncait. Hol Ábrahám Pali, hol Kemény Egon muzsikál nekik. A színház négy különböző helyén, négy teremben folyik a tánc:gyönyörű lányok szilaj és kedves tánca. Igazán: táncos színház a Fővárosi Operettszínház"





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.