Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


2709 smaragd 2016-08-17 14:23:43 [Válasz erre: 2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55]
A fiatal Eggert Márta is szerepelt a Fővárosi Operettszínház újdonságában. Olyan ismeretlen lehetett még, hogy nevét a recenziók nemigen jelzik, de az Operettszínház műsorfüzetében már fényképét is közreadták. Egy másik recenzió részlete: Kikelet ucca 3 "Az új operett meséjéről nem lehet azt mondani,hogy teljesen új, töretlen ösvényeken halad, ellenkezőleg szigorúan alkalmazkodik a sablonokhoz, ellenben bizonyos, hogy azt a megszokott langyos limonádét kellemes, gusztusos módon szervírozza fel. A darab kellemes muzsikája, vidám mókái, a szép kiállítás és a szereplők igyekezete valószínűvé teszi a tartós sikert. "

2708 smaragd 2016-08-17 14:12:30 [Válasz erre: 2704 Búbánat 2016-08-16 23:56:11]
Kemény Egon zeneszerző (Wien 1905- Budapest 1969) 23 éves, amikor a Fővárosi Operettszínház másodkarmesternek szerződteti Ábrahám Pál mellé. 1929. áprilisában "Kikelet ucca 3" bemutatóján még mindig csak 23 és fél... Ezt az állítást, miszerint tanítványa lett volna Ábrahám Pálnak csak ebben a cikkben lehet olvasni, esetleg idézőjelbe téve értelmezhető lenne, tekintve, hogy a 13 évvel idősebb Ábrahám valóban sok zenés színházi tapasztalatot adhatott át a bécsi Akadémiát alig néhány évvel korábban elvégzett Kemény Egonnak.

2707 Ardelao 2016-08-17 13:59:27 [Válasz erre: 2706 zenebaratmonika 2016-08-17 09:51:18]
Lehár Ferenc zenéje nem hasonlítható senkiéhez! Ő külön műfajt teremtett!

2706 zenebaratmonika 2016-08-17 09:51:18 [Válasz erre: 2705 zenebaratmonika 2016-08-17 00:37:11]
Bocsánat, rosszul irtam, mert Johann Strauss volt nyilvánvalóan a Bécsi operett legnagyobb alakja, de Lehár közvetlenül utána jött. Carl Zellert még kifelejtettem. Mindenesetre a bécsi a francia a berlini és az angolszász operett elég más tipusú volt. Utóbbihoz Sullivan tartozott meg az amerikaiak, de úgy tudom Jacobi Viktor is őket követte későbbi műveiben és ott próbált befutni közepes sikerrel, volt olyan darabja ami a Brodwayon is bemutatásra került. Ábrahám ugye Berlinben próbált szerencsét, operett mellett filmzenéket is írt nagy sikerrel. Később mások is követték őt pl. Brodszky Miklós. Eisemann is bemutatta kint első operettjét a Miss Americat (a Zsákbamacska később volt azt hiszem), de nála már kisebb volt a siker. Márkus Alfréd is próbálkozott kint, volt dala ami sláger lett.

2705 zenebaratmonika 2016-08-17 00:37:11 [Válasz erre: 2704 Búbánat 2016-08-16 23:56:11]
Köszi a cikkeket, és ez érdekes dolog ám, én is olvastam régi lapokban. Szóval a Bécsi operett, aminek ugye Lehár volt a legnagyobb alakja, de köztük foglalt helyet Kálmán Imre, Leo Fall, Oscar Strauss, Millöcker..., szóval ez a Monarchia felbomlása után kezdett idejétmúlttá válni, sőt reakcióssá, az akkor sajnos csak kis méretben önállósuló Magyarország már nem akarta a régi Monarchiabarát operetteket, ha jól néztem szinte le is vették őket 1928 körül a műsorról, és helyüket revükkel töltötték meg. Szóval ekkor lépni kellett, és ekkor találták ki hogy modern témával, kis- és nagypolgárság, magyar falu... jazz zenével és jazz zenekarral kéne lecserélni a régi tipusú operettet, ekkor Bródy István és Lakatos László szövegkönyvének megzenésítésére felkérték Ábrahám Pál jazz zeneszerzőt, aki az operettszínház karmestere is volt 1927-től, a darab címe Zenebona lett, és ez a darab mint új tipusú modern operett lett reklámozva. Ábrahám neve kezdetben csak karmesterként volt feltüntetve, félve a kudarctól, de miután nagy volt a siker bevallotta, hogy a zeneszámok nagy részét is ő írta. Így az operettjátszás ha új formában is de továbbélt. Később őt követte Brodszky Miklós és Eisemann Mihály is a Szökik az asszony és a Zsákbamacska c. operettel 1929-ben, illetve Ábrahám Az utolsó Verebélylány c. darabja Drégely Gábor a Kisasszony férje c. vígjátékára 1928 végén.

2704 Búbánat 2016-08-16 23:56:11 [Válasz erre: 2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55]
Itt van még egy korabeli, hírlapi recenzió az új magyar operett színházi bemutatója alkalmából: Pesti Hírlap, 1929. április… „Kikelet-utca 3. „ Operett 3 felvonásban. Bemutatta szombaton a Fővárosi Operettszinház. Szövegét irta Bródy István és Harmath Imre. Zenéjét szerzetté Kemény Egon. A zeneszerző, Kemény Egon … voltaképpen Izsák, amennyiben zenei magzatja, legalább is tanítványa Ábrahámnak. A Zenebona és Az utolsó Verebély lány szerzője, Ábrahám Pál, vitte diadalra azt az operett-zeneműfajt, melynek magja őszintén máshonnét való; de amelyből a tagadhatatlan zeneszerzői eredetiség és a hangszerelési bűvészet újszerű, elragadó számokat sarjaszt. Kemény Egon kitűnő tanítvány. Külön szerencséje, hogy a zenekar élén ott áll — Ábrahám. A szombat esti közönség, a fentiekből egészen nyilvánvaló, sokat mulatott, sokat újrázott. És ahol emlegetik Ábrahámot és Izsákot, közel van Jákob is az ő lajtorjájával, mely, jelen esetben, bizonyosan fölvisz két jubileumos sikerig. Ráskai Ferenc.

2703 Búbánat 2016-08-16 23:45:11 [Válasz erre: 2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55]
Egy másik, házassági közlemény Budapesti Hírlap, 1933. augusztus 26 / 193. szám „Kemény Egon, a Berlinben élő magyar zeneszerző, Berlinben házasságot kötött Gora Ollyval. (Minden külön értesítés helyett)”

2702 Búbánat 2016-08-16 23:41:55 [Válasz erre: 2699 zenebaratmonika 2016-08-16 20:56:34]
Ha már Kemény Egon munkássága került ismét szóba, meg a korabeli sajtó, idemásolok egy cikket: Népszava, 1929-04-28 / 96. szám Művészet, Irodalom Fővárosi Operettszínház. „Kikelet-utca 3." Nem tudom, mily rövid idő alatt ez a nem tudom, hányadik operett, amely a „régi jó Budapest" zászlója alatt indul a kasszasikerért megvívandó csatába. A régi jó Budapest hervadt bájait cibálta a rámpa indiszkréten éles fénye elé a Városi Színház csakúgy, mint a Király Színház vagy a Budai Színkör. S a tapintatlan és kíméletlen rivaldafénynél mindannyiszor kiderült, hogy a régi jó Budapest jelszava alatt a régi jó bécsi operettet próbálták új életre támasztani. A frissen mázolt bölcsőben cseregyerek nyöszörgött s Buda helyett. Hitzing vagy Grinzing, Pest helyett a Josefstadt. vagy a Taborstrasse képe kandikált ki a fodros csipkék közül. Állapítsuk meg. hogy a régi jó Budapestet lényegének csücskeinél még nem ragadta meg egyetlen operettszerző sem. Rendszerint csak úgy áll a dolog, hogy aki közülük nem rokonszenvezik az új angol-amerikai operett sablonjaival, a patinás régi bécsi operett szélesen megalapozott hagyományaira nyúl vissza. De tegyük föl, hogy Bródy István és Harmath Imre többet, ötletesebbet adnának ahelyett az elnyűtt história helyett, amit tőlük kapunk. Tegyük föl, hogy a levitézlett bécsi operett szentimentálisan hazug demokráciája nem járná el zörgőcsontú táncát és ama bizonyos fess gróf úr nem venné el ismét ama bizonyos szende kispolgárlányt. Akkor is fölmerülne az indokolt kérdés, hogy nem tennők-e jobban, ha előrenéznénk, s nem tekintgetnénk vissza oly korszakba, amely talán csak azért oly csalogatóan kedves, mert — elmúlt. A régi jó Budapest jóságának problémája revízióra szorul. S nagy kérdés, hogy van-e oly múltunk, amely ezt az idealizáló hánytorgatást valóban megérdemli. Bécsnek volt. Bécs öreg város, amely csakugyan néhány fényes korszakára tekinthet vissza s ezekből vigaszt, megújhodásra vezető bátorságot meríthet. De mi új város vagyunk, és jobban tesszük, ha nem feszegetjük azt, amink nincs. Berlin is új város s e tény józan tudatában van; levonta a következményeket és kerüli érzékeny pontját. Igaz, hogy II. Vilmos császár mértéketvesztett ideje alatt stílszerűen azt hitte, hogy a gyorsaság nem boszorkányság, s ha nincsen múltja, hát egy-kettőre gyárt magának ilyet is. De tévelygését azóta belátta s fölismerte az igazi magasabb célt; vagyis azt, hogy saját képét, jellegét, amelyre hivatkozni bátor, előbb fölfedezze és tisztázza. Berlin a jövőbe néz, ha önmagára kíváncsi és önérzetes ábrándjaiból, abból, hogy „milyen is szeretne lenni", e vágykomplexumból hámozza ki sajátos természetét. Talán helyesebben cselekednénk, ha mi is inkább a hozzánk hasonlóan múlttalan Berlin példáját szívlelnők meg... Kemény Egon, a muzsika fiatal szerzője biztatóan mutatkozik be. A szövegírókkal szemben a „mai Budapest" napi ízlésének álláspontjára helyezkedik, s míg egyfelől közönségünk egyik kedvenc zenedarabjából, az „Aida" indulójából farag jazz-számot, másfelől a már-már iskolát nevelő, lendületes Ábrahám Pál tanítványául is fölcsap és magyaros dallamokat kever palettájára. Hangszerelő készsége meglepő; a kis jazz-zenekarból nagyon sok egymással ellentétes alcsoportot tud összeállítani. Ezt a zenekart Ábrahám Pál vezényli az anyagon fejlődött tagadhatatlanul finom színérzékkel... A szombati bemutató előadás együttese a sorsdöntő primadonnák kérdésében kénytelen a Király-Színház előtt kapitulálni: nincs sem Gaál Franciskához, sem Bársony Rózsihoz mérhető, egyéni bélyegü nőtagja. Fejes Terí kitűnően táncol, de nélkülözi a kedély idevaló benső vidámságát. Somogyi Erzsi viszont bemutatja, hogy ^mozgásművészeti előképzettség nélkül manapság merőben kilátástalan kísérlet operettszínpadra lépni. A „macskazene"-számban kifejtett mozdulatai csakis kínosnak mondhatók. Férfiak dolgában viszont a Fővárosi Operettszínházat illeti az elsőség, mert ma bizony egyetlen fiatal komikus sem léphet Halmay Tibor mellé. Vérbeli tehetség sugárzik minden ötletéből. Végre egy operettszínész, aki kis termete ellenére is betölti a színpadot és kompletten hat. Kabos Gyula is sokat csihol ki kopottas szerepéből. (J. S.)

2701 zenebaratmonika 2016-08-16 21:08:07
Származásilag Egon német volt? A wikipedia azt írta, hogy ápolta a német és osztrák zenei hagyományokat ill. Bécsben is született és ott is tanult.

2700 smaragd 2016-08-16 21:03:10 [Válasz erre: 2699 zenebaratmonika 2016-08-16 20:56:34]
Rátonyi kifejezése talán nem a legmegfelelőbb. Az biztos, hogy Franz Schmidt tanítványait sajátos módszerével és főleg mérhetetlen tehetségével tisztelettudásra indította, ez a Franz Schmidt fórumon is említesre került már.

2699 zenebaratmonika 2016-08-16 20:56:34
Kicsit sokszor küldtem el a képet. Bocsi. Sajna nem tudom utólag törölni. Ez egy egész jó kép róluk. Tényleg látszik Egon arcán, hogy nagyon szerény ember, a Rátonyi is önbizalomhiányosnak nevezte. De még nagyon fiatal volt ekkor. A korabeli sajtó anyagából talán össze lehetne szedni valamit. Ábrahám a lapok szerint karcsú volt (ez picit vicces mert nőkre szoktak ilyet mondani napjainkban), nagyon udvarias volt, mindenkit előreengedett az ajtónál.

2698 zenebaratmonika 2016-08-16 20:46:24 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/9/6/7/_/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben_1967810_4174.jpg

2697 zenebaratmonika 2016-08-16 20:44:13 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben

2696 zenebaratmonika 2016-08-16 20:44:05 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben

2695 zenebaratmonika 2016-08-16 20:43:57 [Válasz erre: 2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17]
http://operett.network.hu/kepek/archiv_kepek_szerzokrol_es_szineszekrol/kemeny_egon_abraham_pal_marton_sandor_es_denes_oszkar_1930_lipcseben

2694 smaragd 2016-08-16 20:37:17 [Válasz erre: 2693 smaragd 2016-08-16 19:45:42]
Hozzáteszem még, hogy hiába is kérdeznénk. Itt is, máshol is említik feltűnő szerénységét, amely minden bizonnyal arra irányította, hogy először magában kereste a hibát és ez lehetett időszakos visszavonulásának egyik oka.

2693 smaragd 2016-08-16 19:45:42 [Válasz erre: 2692 zenebaratmonika 2016-08-16 19:16:24]
Ismerem a könyvet. A "Kikelet ucca 3.sikere nem a zenén múlt és nem is a fergeteges színészi, énekes alakításokon...ez részben benne áll a könyvben, Kemény Egont sajnos már nem kérdezhetjük meg.

2692 zenebaratmonika 2016-08-16 19:16:24 [Válasz erre: 2691 smaragd 2016-08-16 18:06:39]
Köszi. Különben én is láttam, hogy készült Ábrahám Pál életéről egy dokumentumfilm, illetve könyv is, de sajna németül van, így nem értem. A filmben dalrészletek is vannak. Ezek a Gulyás partik mik voltak? Erről tudsz valamit? Mindenesetre egész jól ment a soruk akkoriban, sőt Ábrahám már autót is tudott venni, ami 1930-ban nagyon nagy dolog volt, azt nem tudom hogy ő vezette e vagy sofőrje volt. Kemény Egon is írt egy operettet 1930 körül, de a Rátonyi könyv szerint nem volt sikeres, ezért sokáig nem próbálkozott újabbal.

2691 smaragd 2016-08-16 18:06:39 [Válasz erre: 2687 zenebaratmonika 2016-08-16 16:16:53]
Kemény Egont első nagyoperettjének - "Kikelet ucca 3." - bemutatója után Ábrahám Pál még Budapesten titkárának kérte fel, majd a berlini évek alatt munkatársa lett, operettjeinek hangszerelője. Rendkívüli barátságuk,együtt aratott berlini sikereik annak idején, és még évtizedekkel később is közismert volt. Kemény Egon nem lakott Ábrahám Pál berlini villájában. Ábrahám nagyra becsülte színészeit, szerzőtársait, villájában "Gulyás party"-kat tartott, erről Darvas János portréfilmjében hallhattunk. Ábrahám Pál nagyvonalúsága ismert, igazi társasági ember lévén megosztotta művészeivel a berlini óriási sikerek bevételét, már ami megmaradt belőle... Az, hogy a három operett megkomponálása mögött mennyi munka, nehéz helyzet volt, kevésbé ismert.

2690 zenebaratmonika 2016-08-16 17:08:13
Jövőre is lesz néhány operett a színházak műsorán, Veszprémben Hervé Nebántsvirág, Erkelben Johann Strauss Cigánybáró, Operettszínház: Lehár Víg özvegy, illetve Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Chicagoi hercegnő, Marica grófnű, Jacobi Viktor Sybill, Lajtai Lajos: Régi nyár, (talán Eisemann Én és a kisöcsém is marad), Miskolc: Ábrahám Pál: Viktória, Győr és Nyíregyháza Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, az első premier 2017. Szegeden nincs új operett, ott marad a Lehár: Luxemburg grófja. Strauss Denevér is fog menni Debrecenben és gondolom az Operaházban. A Turai ida színházban is lesz két operett jellegű darab, bár inkább zenés vígjáték az egyikben Fényes Szabolcs a zeneszerző, a másikban Márkus Alfréd. Székesfehérváron marad Zerkovitz: Csókos asszony c. darabja.

2689 zenebaratmonika 2016-08-16 16:45:24 [Válasz erre: 2688 Búbánat 2016-08-16 16:41:28]
Köszönöm szépen, remélem minél többen leszünk itt ezen a fórumon.

2688 Búbánat 2016-08-16 16:41:28 [Válasz erre: 2687 zenebaratmonika 2016-08-16 16:16:53]
Kedves zenebaratmonika! Örülök jelentkezésednek, beírásaidnak, remélem, nem csak időlegesen fogsz tartózkodni körünkben, és mostantól rendszeres hozzászólásaiddal, tartalmas mondanivalóiddal, értékes, hasznos bejegyzéseiddel - mint ez is - tovább fogod gazdagítani az Operett-témakörét e vagy akár más topicban. Szeretettel üdvözöllek a fórum csapatában!

2687 zenebaratmonika 2016-08-16 16:16:53
Kemény Egon neve ismerős számomra, szoktam hallgatni a Dankó rádiót. Nem tudom tudjátok e, de ő volt Ábrahám Pál legjobb barátja, és Berlinben segített neki hangszerelni operettjeit, sőt Ábrahám házában is lakott, úgy tudom Ábrahám Pál nagyon befogadó és jószívű zeneszerző volt, ő etette rengeteg kollégáját, és fizette mindenki számláját a vendéglőben. Azt hiszem Dénes Oszkár és Bársony Rózsi is velük lakott, akik szintén jó barátok voltak, akár Szenes Ernő, Marton Sándor.

2686 zenebaratmonika 2016-08-16 16:10:15
A Rátonyi riportot láttam, sajnos az első pár percről lemaradtam, nagyon érdekes volt szerintem. Ő egy igazi legenda, ráadásul mind komédia színészként mint operett énekesként kíváló volt, anyukám pedig szerelmes volt belé kislánykorában. Marik Pétert Isten nyugosztalja, igazából nem ismerem őt, de a felesége Német Marika szintén nagy kedvenc. Most már fentről figyelik mindannyian a fejleményeket.

2685 zenebaratmonika 2016-08-16 16:05:33
Sziasztok. Már régóta ismerem ezt a lapot, de eddig képtelenség volt rá feliratkozni, mert szünetelt a regisztráció gondolom technikai okokból. Szeretek mindenféle zenét, mint a nevemből is látszik, a 80-as 90-es évek popzenéje áll a legközelebb hozzá, de a 50-es évek rock and rollja, a 60-as évek beat zenéje szintén nagy kedvenc, különösen a Beatles, akinél jobb zenekar azóta sem született a földkerekségen. A musicalakat is szeretem, sőt az operetteket is, ezért is írtam ide a fórumba, különösen a jazz-operettkorszak ragadott meg, de a klasszikus vonal, Leo Fall, Johann Strauss is közel áll hozzám. Elég sok operettszerzőt ismerek, a musicalszerzők közül pedig inkább a klasszikusok állnak közel hozzám, remélem segítségetekre lehetek itt a lapon.

2684 Búbánat 2016-08-14 10:34:08
M3 TV, 2016. augusztus 14. vasárnap 22:30 – 23:25 Mestersége színész Rátonyi Róbert Portréfilm (1988) „Antal Imre műsorvezető Rátonyi Róbert színésszel beszélget a színészmesterségről, Rózsahegyi Kálmánról, pályaválasztásáról, vizsgáiról, Horváth Ádámról, első szerepéről, az éneklésről, a paródiákról, a Moulin Rouge-beli munkájáról, ifj. Latabár Árpádról, a tánctanulásról, a szüleiről, a háború után elsőként megnyílt Pódium Kabaréról, irodaszolgálati és plakátragasztói munkájáról, beugrásáról, Várkonyi Zoltánról, Apáthy Imréről, színházlátogatásairól, a Művész Színházról, szerepeiről, Jób Dánielről, a Vígszínházról, szerepeiről, Gáspár Margitról, a Magyar Színházról, szerepeiről, hegedűtanári diplomájáról, Otto Klempererről, a vezénylésről, az Operettszínházról, a társulatról, az államosításról, a táncos-komikus szerepkörről, Latabár Kálmánról, a tanításról, Gálvölgyi Jánosról, az operett-színjátszásról, Gáspár Margitról, a műhelymunkáról, neves írókról, a Csárdáskirálynő c. operettről, a rendezésről, a kisebbségi érzésről, az optimizmusról és pesszimizmusról, az írásról, a Thália Színházról, szerepeiről, nő-szerepéről, a táncos-komikus és a ráncos-komikus problémáról, szerepeiről, a felkészülésről, az olvasásról, a szövegértelmezésről.” Rendezte: Török Ilona Műsorvezető: Antal Imre Időtartam: 55 perc

2683 Búbánat 2016-08-12 14:49:24 [Válasz erre: 2680 Búbánat 2016-08-02 09:51:30]
Augusztus 29-én 14 óra 30-kor helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben Marik Péter Jászai Mari-díjas színművészt, aki életének 78. évében rövid, súlyos betegség után július 27-én hunyt el. A Budapesti Operettszínház közlése szerint a temetés után, 16 órakor engesztelő szentmisét tartanak a Farkasréti Mindenszentek templomában. /MTI/

2682 Búbánat 2016-08-07 21:15:18
Az 1960. év egyik rádió dalszínházi bemutatója volt Kemény Egon manapság szinte ismeretlen szerzeménye: „Szabad szívek” – regényes daljáték. Az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topic 130. sorszáma alatt leírtam a darab rádiófelvételének szereposztását, feltüntettem az alkotókat, munkatársakat, közreműködőket. Ezek a dokumentum-adatok a következők: Kemény Egon – Békés István: Szabad szívek /Regényes daljáték két részben/ A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió 18.45 – 21.40 Vezényel: Lehel György Km.: az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr. Szereposztás: Glória – Sándor Judit (Bánki Zuzsa) András – Bende Zsolt (Benkő Gyula) Sári – Zentay Anna Gyuri: Bikády György Gabi – Rafael Márta Tapsi – Horváth Tivadar Juliska néni – Fónay Márta Gavril Mihajlovics – Horváth Jenő Ványa – Agárdy Gábor Dagi – Suka Sándor Öreg Bige – Gonda György Csige Bálint – Makláry János Két katona – Tarsoly Elemér és Horváth József Két munkás – Beszterczey Pál és Ambrus András Az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában olvastam most arról, hogy ezt a daljátékot a rádiófelvételt követően színpadra állította két vidéki színház: „Daljáték a felszabadulásról” /-NŐ-/ „Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a Szabad szívek című romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszttüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja: - A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és a környékén játszódik, 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatal ember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunióban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé – ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket, valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is. Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány slágerelőjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár – egy modern ritmikájú tánckettős a válasz. A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is. A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.” Ez az ismertetőt elolvasva kedvet kaphatunk megismerni a darab ének-zenei felvételét. Talán nem lehetetlen a hanganyagot fellelni a Rádió archívumában! Érdemesnek találom a Dankó Rádió zenei kínálatának „operett-gazdája”, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető figyelmébe ajánlani a nevezett Kemény Egon- daljáték-különlegességet; talán olvassa ezt a beírásom, és kedvet kap a rádió hangarchívumában kutatni a „Szabad szívek” rádiófelvétele után. Jó lenne a daljáték hangfelvételéről néhány szép zenei részletet megismernünk! Kemény Egon híres alkotásainak (pld. Hatvani diákjai; Valahol Délen; Komáromi menyasszony; A messzetűnt kedves) fülbemászó zenéje, dallamai ismeretében bizonyára érdeklődés mutatkozna e mára elfelejtett (?) daljáték – ha nem is a szüzséje – zenéje, énekszámai, melódiái iránt.

2681 Búbánat 2016-08-06 11:14:25
Aki tudja venni az ORF 2 csatornát, annak ajánlom figyelmébe az alábbi operettfilmet 1951-ből: Ma délután a televízióban 13:25 SPIELFILM VPS 13:20 DEU 1951 Mono 4:3 ORF 2 Europe Länge: 1h 31min DIE CSARDASFÜRSTIN Der gefeierte Bühnenstar Sylva Varescu gerät auf Sizilien in eine Notsituation. Charmanter Retter ist ein junger Militärataché aus adeligem Hause. Für Graf Edwin von Weylersheim ist es Liebe auf den ersten Blick. Von nun an will er die bezaubernd temperamentvolle Csardasfürstin nicht mehr aus den Augen verlieren. Doch leider ist Edwin auf Zutun seiner Mutter bereits seiner standesgemäßen Jugendfreundin versprochen. Hauptdarsteller Marika Rökk (Sylva Varescu) Johannes Heesters (Edwin von Weylersheim) Franz Schafheitlin (Leopold von Weylersheim) Margarete Slezak (Mathilde von Weylersheim) Walter Müller (Boni Kancsianu) Hubert Marischka (Feri von Kerekes) Regie Georg Jacoby Drehbuch Bobby E. Lüthge Georg Jacoby Kamera Bruno Mondi Musik Emmerich Kálmán vezényel: Willi Mattes

2680 Búbánat 2016-08-02 09:51:30 [Válasz erre: 2677 Búbánat 2016-07-30 10:45:41]
A Blikk cikkéből másolom ide: Első felesége mellé temetik Marik Pétert Marik Péter (†78) Jászai Mari-díjas színművész július 6-án kapott szívrohamot az Operettszínház debreceni fellépésén. Kollégái, Bálint Ádám (34) és Lipics Barna (25) élesztették újra, a mentők 25 percig küzdöttek az életéért. Külön dráma, hogy Péter rosszulléte óta egyetlen percre sem tért magához. Kórházba szállították. „Kómában volt, és nem is tért magához. Bár a lélegeztetőgépről már levették, a szíve rendben volt, az agyi működése nem jött vissza. Végül leállt a szíve” –mondta el a Blikknek Lőrinczy¬ György, a Budapesti Operettszínház igazgatója, aki fájó szívvel emlékszik az utolsó munkájára Marik Péterrel: „A Csárdáskirálynő próbája volt az utolsó, hogy színpadra állhatott. Nem volt elvárás, hogy a színészek komplett jelmezben legyenek, Péter mégis így tett.” Lőrinczy György azt is elárulta, hogy a színház már intézi a temetést is. – Mivel az elmúlt két hétben egyetlen percre sem nyerte vissza a tudatát, így az orvosok nem javasolták a családtagoknak, kollégáknak, hogy rendszeresen látogassák, valamint a felesége, Anett és nevelt fia, Péter nem is tudta volna ezt megoldani. Az operettszínház saját halottjának tekinti őt, a temetést mi szervezzük, a részletekről egyeztetünk a családdal. A hozzátartozók fájdalma szavakba nem önthető, a színművész özvegye is összetört Péter elvesztése után. Anett szívbemarkoló részleteket árult el Marik utolsó napjairól. Úgy tűnt, a kiváló színész mintha megérezte volna a közelgő bajt. – Az özvegye azt mesélte, amikor Péter elutazott Debrecenbe, olyan érzelmesen köszönt el tőle, mintha örökre búcsúzott volna. Ráadásul a debreceni Csárdáskirálynő előtt pár nappal csodás felesége, Anett engedélyét kérte, hogy ha úgy adódik, az első felesége, a legendás primadonna, Németh Marika mellé temessék – mesélte a direktor. – Anett pedig annyira megértő volt, hogy áldását adta férje kérésére, így Pétert akarata szerint helyezik majd örök nyugalomra. A színészt rengetegen gyászolják. A gyászhír alá tömérdek részvétnyilvánítás érkezett a kollégáitól és a rajongóitól. Mindenkit sokkolt az elvesztése. Bors cikkéből másolom ide: „Életének 78. évében örökre elment Marik Péter, a Jászai-díjas bonviván. Az operett műfaj kiemelkedő művésze volt, akit mindenki szeretett, az igazgatótól a statisztákig. Ez jut eszébe Péterről elsőre barátjának, az Operettszínház művészeti vezetőjének, Kerényi Miklós Gábor Kerónak. – Minden idők legnagyobb magyar primadonnája, Németh Marika volt a felesége, akivel 25 évig éltek boldog házasságban – meséli Kero. – Marika halála után nagyon nehéz időszakot élt meg, teljesen összetört. Ebből az húzta ki, hogy két évvel később találkozott kamaszkori szerelmével. Péter régebbi nyilatkozatában elmondta, nem hit¬te, hogy valaha még boldog lehet, de az lett. Ezért nagyon hálás volt második feleségének. – Fantasztikus nő, aki nagyon szerette Pétert, gyönyörűen éltek 15 évig – folytatja Kero. – Pétert az Operettszínház saját halottjának tekinti, imádott Németh Marikája mellé fogjuk temetni, ahogy meghagyta. Nagyon jó barátom volt, nagyon szerettem, azt hiszem, ő is engem. Hihetetlenül nehéz. – Csodálatos volt az utolsó tette. Előadás közben érte az infarktus, de az utolsó pillanatban még megdobbantotta a szívét. Nem tudtuk volna végigjátszani az előadást, ha ott meghal. Azt akarta, hogy játsszunk tovább.”

2679 Haandel 2016-08-01 19:40:23
Bei den [url]http://tvthek.orf.at/search?q=M%C3%B6rbisch;Mörbischer Seefestspielen[/url] sehen die Zuschauer [url]http://www.seefestspiele-moerbisch.at/;"Viktoria und ihren Husar"[/url] wie Tonnen an Kulissen verschoben werden.

2678 tiramisu 2016-07-31 21:57:13 [Válasz erre: 2677 Búbánat 2016-07-30 10:45:41]
R.I.P.

2677 Búbánat 2016-07-30 10:45:41 [Válasz erre: 2675 Búbánat 2016-07-27 16:06:05]
[url] http://nepszava.hu/cikk/1101192-bucsu-marik-petertol; Búcsú Marik Pétertől [/url] Népszava|2016. július 27. 16:16 „[…] az Operaházban ügyelőként indult a pályája, majd rendezőasszisztens lett. Vámos László állította színpadra A trubadúrt, kímélni akarta a nagy sztár, Simándi Józsefet, ezért nem hívta be minden próbára, a rendezőasszisztenst küldte a deszkákra helyette. És hallva, hogy milyen jó hangja van, kapásból meginvitálta a szintén általa rendezendő Pompadourba, a férfi főszerepre, az Operettszínházba. Aztán A víg özvegyben Danilo szerepét osztották rá. Az akkor már híres primadonna, Németh Marika, nagy patáliát csapott, hogyan képzelik, hogy ezt a zöldfülűt teszik be partnernek mellé. Tizenhárom év korkülönbség volt köztük, de mint a mesében, nagy szerelem és házasság lett a vége. Németh buzgón tanította Marik Pétert énekelni, aki rohamtempóban fejlődött. Vámos meg is jegyezte, hogy „házasság hangnak még ilyen jót nem tett.” Jöttek a bonviván szerepek sorra, köztük az egyik legkülönlegesebb és legkedvesebb, A mosoly országából Szu Csong. Tudta, hogy idős korában már nem lehet főszereplő, boldogan alakította a karakterszerepeket, s ezekből kapott is sokat. Miközben őrizte a régi játékhagyományokat, nyitott volt minden újra. Ember-és partnerszerető volt, ezért viszontszerették. Egy vérbeli színész távozott közülünk, és temetik majd, utolsó kívánságának megfelelően, a szintén vérbeli színész, volt felesége, Németh Marika mellé.” Bóta Gábor

2676 Búbánat 2016-07-29 12:16:27 [Válasz erre: 2672 smaragd 2016-07-24 19:14:43]
Volt már szó itt többször Kemény Egon népszerű operettjének külföldi vendégjátékairól, színpadra állításáról, sikereiről. Összeszedtem és alább felsorolom a Valahol Délen című Kemény Egon-operett külföldi bemutatóiról a korabeli hírlapokban megjelent néhány híradást. (Természetesen, nem teljes körű ez a „szemezgetés”…) • Népakarat, 1957-06-18 / 140. (Népszava) — A SZVERDLOVSZKI operettszínház most mutatta be Kemény Egon— Tabi László »Valahol délen« című operettjét. A darabot J. V. Sismonyin dolgozta át és fordította oroszra. A rendezést Szinetár Miklós, a Fővárosi Operettszínház rendezője irányította. • Népakarat, 1957-11-28 / 279. (Népszava) — A MOSZKVAI színházi fesztiválon a szverdlovszki társulat művészei bemutatják Kemény Egon, Erdődy János, Tabi László »Valahol délen« című operettjét, amelyet Szinetár Miklós rendezett. Kemény Egon és Szinetár Miklós a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának meghívására a napokban Moszkvába utazik, hogy részt vegyen az operett bemutatóján. A VALAHOL DÉLEN című magyar operettet a szverdlovszki színház bemutatta a moszkvai színházi fesztiválon. A zsűri a darab rendezőjét, Szinetár Miklóst és díszlettervezőjét, Fülöp Zoltánt oklevéllel tüntette ki. • Népszava, 1958-03-20 / 67. szám — CSÜTÖRTÖKÖN Március 20-án mutatják be Leningrádban a »Valahol délen« című operettet. Kemény Egon és Tahi László operettjét február közepén Tallinban is nagy sikerrel játszották. • Népszava, 1958-03-26 / 72. KEMÉNY EGON »VALAHOL DÉLEN« című operettjét bemutatták Leningrádban. A szereplők a darab budapesti előadásának tanulmányozása után fogtak munkájukhoz. • Népszava, 1958-04-12 / 86. szám Kemény Egon—Tabi László »Valahol Délen« című operettjét áprilisban a romániai ploiesti színház, májusban pedig a bratislavai Nemzeti Színház mutatja be. A Szovjetunió színházaiban is nagy sikert aratott magyar operett iránt újabban Kínából is érdeklődnek. • Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1958-05-17 / 40. szám Magyar operett sikere a Szovjetunióban A szverdlovszki zenés vidámszínház eddig százszor adta elő Kemény Egon— Tahi László „Valahol Délen” című operettjét. A szverdlovszki színház csaknem egy év óta állandóan játssza ezt az operettet, amelyet eddig csaknem 70 ezer néző tekintett meg. • Népszava, 1958-07-25 / 174. Magyar operett bemutatója Leningrádban A Lityeraturá i Zsizny című irodalmi lap közli Roman Tyihomirovnak, az OSZSZK érdemes művészének cikkét a »Valahol Délen« című magyar operett leningrádi bemutatójáról. Tyihomirov cikkében megállapítja, hogy Kemény Egon operettje állandó helyet biztosított magának a szovjet zenés színházak műsorában, a közönség rendkívül megszerette. • Népszava, 1959-12-24 / 302. — N A G Y S I K E R R EL M U T A T T Á K BE Ogyesszában Kemény Egon »'Valahol délen« című operettjét. A »Valahol délen-» jelenleg több mint tíz szovjet operettszínház műsorán szerepel állandóan.

2675 Búbánat 2016-07-27 16:06:05 [Válasz erre: 2674 Búbánat 2016-07-27 16:05:10]
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elhunyt-marik-peter/1233; Elhunyt Marik Péter [/url]

2674 Búbánat 2016-07-27 16:05:10 [Válasz erre: 2669 Búbánat 2016-07-09 12:13:13]
Marik Péter elhunyt! Számtalan darabban és szerepben láttam az Operettszínházban. Nagy színész- bonviván-énekes volt. Most már Odafenn van szeretett primadonna-párja, Németh Marika mellett! Isten nyugosztalja!

2673 Búbánat 2016-07-25 10:24:41 [Válasz erre: 2672 smaragd 2016-07-24 19:14:43]
Tényleg, kuriózum ez a videofelvétel! Ritka gyöngyszem.!

2672 smaragd 2016-07-24 19:14:43
"Kemeny and Kalman" operettjeiből énekel Hans Miilberg [url]https://youtu.be/c_Z35aYav4g;"Kemeny and Kalman"[/url] Kemény Egon zeneszerző tegnapi évfordulójához illik ez a videofelvétel, amelyet ma találtam meg, meglepetésemre. A videó leírásában pontos adatokat olvashatunk. Hans Miilberg Kemény Egon: "Valahol Délen" c. nagyoperettjének címadó dalát énekli, amit mi napjainkban Nagy Ibolya szerkesztésében a "Túl az Óperencián" című műsorában, a Magyar Rádió felvételéről hallgathatunk, Melis György énekével. A videó készítői minden bizonnyal ismerik a "Valahol Délen"-t, feltehetőleg még a színpadról, amikor a hatvanas évek körül a Fővárosi Operettszínház-i premier után nem sokkal indult "szerencsés utazás"-ára... az akkori Szovjetunió számtalan színházába,megszámlálhatatlanul sok, telt házas előadásra, ahol a városi színházak mutatták be. Óriási sikert aratott mindenhol. Korabeli újságcikkben olvastam, hogy egy színlapon szerepelt - egyébként Budapesten is - Kálmán és Lehár operettjeivel. A különleges sorsú darab kijutására és színpadi előadásaira Ruitner Sándor a nyolcvanas években rádióműsoraiban is visszaemlékezett, egyike ezeknek az "Arckép egy mű tükrében", amelyben Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző szakmai életívét mutatta be.

2671 BluE 2016-07-20 22:01:36
[url]https://www.youtube.com/watch?v=PenUmwCepNo&feature=youtu.be;Lehár Ferenc: A víg özvegy - Kettős (Minden vágyam...)[/url] Glavari Hanna: Pitti Katalin, Daniló: Miller Lajos

2670 Búbánat 2016-07-20 11:45:02
[url] http://www.operett.hu/cikkek/a-palyam-eleje-attraktiv-volt-a-mostani-pedig-bolcs/1232; "A pályám eleje attraktív volt, a mostani pedig bölcs." [/url] Operettszínhaz.hu 2016-07-18 Július 18-án ünnepli 80. születésnapját Lehoczky Zsuzsa, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, a 20. századi operettjátszás nagy korszakának meghatározó személyisége. „- Nem mondom, hogy nem gondolkodtat el a nyolcvanas szám, mert van mit gondolkodni rajta: milyen szép volt, milyen jó volt, milyen szép kor ez. De az a baj, hogy a mondat végén ott a "t", a múlt idő. És a jövő? Nem tagadom, gyűlölöm az elmúlás gondolatát is. Nem azért, mert a lányomon kívül olyan borzasztó nagy teher lenne itt hagyni mindent, nem. Csak jó élni. A pályán mindent elértem, azt befejezettnek tekinthetem. Ugyan játszom vadul, mert - nagy szavak ezek - az éltet. Akkor érdemes reggel felkelni, ha este előadásom van. Az életritmusom nyolcvan év alatt ehhez szokott.” „- Sokat változott az operett és a műfaji követelmények az eltelt évtizedek alatt? - Sokat. Alapvetően a színjátszás és az operett színpadi megjelenítése változott meg. Akkoriban mindenki gyönyörűn énekelt, de más nem igen történt, álltak egyhelyben és többnyire a karnagy felé fordulva énekelték, hogy "Szeretlek, szeretlek", miközben a partner mellettük állt. Ez ma már elképzelhetetlen. Az operettben is nagy hangsúlyt kap a színészi átélés, a szerepformálás. Ebben a változásban Keronak óriási szerepe van, amiért mi nagyon hálásak vagyunk. Ő volt az úttörője annak, hogy az operett játszás méltó helyet kapjon a színházi palettán, ma is érthető és élvezhető legyen és ebben nagyon nagy eredményeket ért el. - A te játékod mai is korszerű, friss, érvényes. - Úgy gondolom, mindig meg tudtam újulni a kor követelményeinek megfelelően. Az ember valahogy asszimilálódik az életkorához, a karakterek gesztusaihoz, kifejezésmódjaihoz. A pályám eleje attraktív volt, a mostani pedig bölcs. De amit játszom, az ma is ugyanolyan mutatós, csak az adott szerepnek és kornak megfelelő.” „- Arra nem gondoltál, hogy az emlékeid megírd? - A jelenkor érdekel. Meddig tart az utókor? Az ember három év után megszűnik, elfelejtik. Én mindig azt mondom, még a rossz élet is jobb a Farkasréti temetőnél. Pláne ha valakinek, mint nekem is, nem hogy nem rossz, de nagyon szép életem volt.” A társulat tagjai zárt körben július 18-án köszöntik Lehoczky Zsuzsát. A Budapesti Operettszínház a művésznő 80. születésnapja tiszteletére egy rendkívüli, évadnyitó Mágnás Miska előadást szervez 2016. szeptember 12-én, ahol pályatársai, tisztelői és rajongói körében ünneplik meg Lehoczky Zsuzsa 80. születésnapját. A különleges estére a színház számos meglepetéssel készül.

2669 Búbánat 2016-07-09 12:13:13 [Válasz erre: 2668 Búbánat 2016-07-09 11:38:01]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/07/07/szivrohamot_kapott_eloadas_kozben_marik_peter/; Szívrohamot kapott előadás közben Marik Péter [/url] /Fidelio.hu, 2016.07.07/

2668 Búbánat 2016-07-09 11:38:01
Marik Pétert a debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpadról vitte el a mentő. A debreceni klinikán ápolják. Mentő vitte el a Csárdáskirálynő szabadtéri előadásáról a darabban a főszereplő édesapját alakító Marik Pétert – tudta meg a Civishir.hu. A 78 éves színész a színfalak mögött lett rosszul, azonnal mentőt hívtak hozzá. Az előadás rendezője, Kerényi Miklós Gábor „Kero” a második felvonás végén közölte a hírt a nézőkkel. A Nagyerdei Szabadtéri Színpadot üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Kft. a Cívishír kérdésére azt mondta: „Marik Péter a Nagyerdei Szabadtéri Színpad Csárdáskirálynő című operettelőadásának szünetében lett rosszul. A művészt a Debreceni Egyetem Kardiológiai Osztályának Intenzív részlegén ápolják. Állapota stabil. A Csárdáskirálynő csütörtöki előadásán – hasonlóan a szerdai előadás második részéhez – Leopold Mária szerepét Marik Péter helyett Bori Tamás játékmester játssza. A debreceni közönség nevében ezúton is jobbulást kívánunk Marik Péternek.”

2667 Búbánat 2016-07-07 19:30:25 [Válasz erre: 2666 Búbánat 2016-07-06 22:01:56]
Az augusztusi két Palotakoncert koncepciójáról, műsoráról, fellépőiről, az Operettszínház keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakról bővebben [url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1231; itt [/url] olvashatunk.

2666 Búbánat 2016-07-06 22:01:56
Offenbach és Robert Stolz szerzeményei is elhangoznak a Várvédő gála ötletcímű Budavári Palotakoncerten augusztus 5-és és 6-án az Oroszlános udvarban. A közkedvelt, régi és nagyszerű dalok mellett "idén sok új hajtást mutatnak be" - fogalmazott Kerényi Miklós Gábor "Kero", a gála rendezője a keddi sajtótájékoztatón Budapesten. Mint mondta, idén "várvédő gálát" rendeznek, amelyen "katonás, huszáros, védős, váras számok" hangoznak el. "Ez azt sugározza, hogy az operett egy rendkívül békés, szerelmes műfaj, de ha kell, ott áll a gáton" - mutatott rá. A műsor hat részből áll majd: az első blokkban a védő sereg, a másodikban a palota lakói énekelnek, a harmadikban Jacques Offenbach művei szólalnak meg. A következőkben amerikai anzixot nyújtanak át Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettje segítségével. Az ötödik blokkban a vár körül élők mutatják be tudásukat, az estet magyaros rész zárja - ismertette a részleteket a rendező. A rendezvényen fellép Bordás Barbara, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Oszvald Marika, Peller Anna, Szendy Szilvi, Kocsis Dénes, Laki Péter és Peller Károly, a műsorvezető Szulák Andrea lesz, a karmester Makláry László. Az első Budavári Palotakoncertet Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák szervezték meg 2013-ban azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar operettet.

2665 Búbánat 2016-07-05 11:48:22
[url] http://www.operett.hu/cikkek/hazaert-a-ciganyszerelem/1227; "Hazaért" a Cigányszerelem! [/url] operett.hu, 2016-06-24 Óriási sikerrel mutatkozott be június 23-án a Budapesti Operettszínház Cigányszerelem című előadása Kolozsváron. A színházunkkal együttműködésben létrejött előadás szeptembertől repertoárra kerül a Kolozsvári Magyar Operában. "Az operett játszást komolyan kell venni és hinni kell benne, csak így tud sikeres lenni. A Cigányszerelemben Dvorák, Offenbach, Puccini és Bartók zenei világa éppúgy felfedezhető, mint Sütő András nemzeti drámaisága vagy Molnár Ferenc vígjátéki fordulatai. Már ez is olyan, mint egy koktél, ahogyan a jó operett is úgy tud hatni, mint egy első osztályú üdítő egy forró, nyári estén. A Budapesti Operettszínház számára hatalmas boldogság az a fantasztikus munka, amit a kolozsvári társulat, egyetlen kisebbségi opera társulatként véghezvitt. A Cigányszerelem hazaérkezett." - mondta el a Lőrinczy György főigazgató, aki reméli, lesz folytatása az együttműködésnek.

2664 Búbánat 2016-07-04 11:19:31 [Válasz erre: 2663 Búbánat 2016-07-04 11:18:35]
"bemutatásra kerül"

2663 Búbánat 2016-07-04 11:18:35
Műsorváltozás a Városmajori Szabadtéri Színpadon! A július 14-re meghirdetett Marica grófnő elmarad, helyette aznap este A denevér kerül előadásra! Johann Strauss: A denevér operett három felvonásban 2016. július 14. (csütörtök), 20 óra Városmajori Szabadtéri Színpad A Dáma Díva Művészeti Társaság előadása. Falke: Egyházi Géza Eisenstein: Jankovits József Rosalinda: Csonka Zsuzsanna Alfréd: Domoszlai Sándor Adél: Zabrádi Annamária Frank: Németh Gábor Ida: Vörös Edit Frosch: Heller Tamás Orlovszky: Bozsó József Blind: Kokas László Közreműködik: Váci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál Díszlet: Szolga István Magyar szöveg: Fischer Sándor, Romhányi József Színpadra alkalmazta: Csere László A Marica grófnőre elővételben megvásárolt jegyek a Denevérre is érvényesek. Jegyeket visszaváltani vagy egy későbbi fesztiválprogramra becserélni július 13-ig (szerda) van lehetőség a Szabadtér Jegyirodában és a Városmajori Szabadtéri Színpad jegypénztárában. Megemlítem még, hogy A denevér az AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK keretében az Egri Líceumban is bemutatásra került: 2016-07-30 | 21:00

2662 Búbánat 2016-06-20 17:28:54
Egy kis „Bulvár”… [url] http://www.borsonline.hu/celeb/osszehazasodtak-az-operettszinhaz-sztarjai/114285; Összeházasodtak az Operettszínház sztárjai [/url] Szombaton kora este örök hűséget fogadtak egymásnak a Budapesti Operettszínház sztárjai, Dancs Annamari és Kerényi Miklós Máté. A fiatalok a Vajdahunyad várát választották helyszínül, ahol a kápolnában a szertartást, a Mezőgazdasági Múzeum kupolatermében pedig a lagzit tartották. 2016.06.20. 03:20 Bors

2661 Búbánat 2016-06-18 10:25:18
[url] https://www.br-klassik.de/themen/oper/operetten-boulevard-104.html; OPERETTEN-BOULEVARD - DIE GEISTREICHE LEICHTIGKEIT DES SEINS [/url] Sonntags, 21.05 -22.00 Uhr, auf BR-KLASSIK Wie viel Operette steckt in Ihrem Leben? Sie haben keine Hemmungen vor großen Ohrwürmern. Sie lieben Musik mit Witz, Romantik und Frische. Sie mögen Geschichten voller Esprit, Parodie und Anarchie. Und manchmal brauchen Sie etwas Anderes als Oper. Deswegen ist Operette genau das Richtige für Sie. Operette ist wild und romantisch, lustig und traurig, haarsträubend und schlau. Immer wirft sie einen Blick in die Abgründe des Menschseins. Operette ist Musik, Schauspiel und Tanz. Aber manchmal auch Chanson, Revue, Musikfilm oder Singspiel. Wir haben für Sie im Operetten-Boulevard die großen Klassiker. Und wir entdecken regelmäßig selten Gespieltes und unbekannte Werke. Natürlich zeigen wir Ihnen auch alle wichtigen Operetten-Orte. In Bayern, Deutschland, der Welt.

2660 Búbánat 2016-06-18 10:21:32
[url] https://www.br-klassik.de/aktuell/news-kritik/viktoria-und-ihr-husar-gaertnerplatztheater-muenchen-premierenkritik-100.html; "VIKTORIA UND IHR HUSAR" IM PRINZREGENTENTHEATER MÜNCHEN [/url] So bewegend kann Operette sein 16.06.2016 von Peter Jungblut 67 Jahre ist es bereits her, seit "Viktoria und ihr Husar" in München komplett aufgeführt wurde. Nun inszeniert Gärtnerplatz-Intendant Joseph E. Köpplinger die Operette von Paul Abraham neu. Gestern hatte das Stück Premiere im Münchener Prinzregententheater. Eine Glanzleistung auf allen Ebenen, schwärmt BR-KLASSIK Kritiker Peter Jungblut.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.