Kedves joska141! Vidnyánszky Attila valóban a magyar színházi élet megkerülhetetlen személyisége...a szó több értelmében is. Apró kiigazítással tartozom: ő nem a Magyar Színházi Társaság elnöke -azt Keszég László vezeti-, hanem pontosan a Magyar Színházi Társaság ellenében, erős kultúrpolitikai-kormányzati hátszéllel gründolt Magyar Teátrumi Társaság elnöke. Vö. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vs Magyar Művészeti Akadémia, Színház- és Filmművészeti Egyetem vs Kaposvári Egyetem Művészeti Kar és mások. A POSZT ellenében még nem gründolt(ak) másik színházi találkozót, a POSZT ellehetetlenítése azonban a jelek szerint gőzerővel folyik, mint a belinkelt cikk írja: "..Pécs mellett már egészében Vidnyánszky Attiláéké a fesztivál". A Csárdáskirálynővel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy nem Vidnyánszky Attila az első, aki a darabot politikai vagy még inkább történelmi kontextusba helyezi. (Hogy milyen színvonalon, az más kérdés.) Bizonyára ön is ismeri Mohácsi János 1993-as kaposvári produkcióját vagy legalábbis hallott már róla. Én nem/sem láttam, de tudom, hogy az az előadás a maga idején óriásit szólt, ikonikus volt és ikonikus marad, még ha ún. "megosztó" produkció volt is és nem váltott ki mindenki részéről osztatlan lelkesedést. Bővebben erről pl. itt. Nem tehetünk azonban egyenlőségjelet nemcsak a két rendezés közé, de azért sem, mert teljesen más környezetben jöttek létre. A kaposvári társulat nagy korszaka tartott még akkor -a nagy korszak azóta sajnos semmivé foszlott, de ez már egy másik történet- és a fiatal Mohácsi János egy vegyes profilú vidéki színházban dobott nagyot darabértelmezésével. 2019 Magyarországán, Margitszigetén és Budapesti Operettszínházában azonban nem erről van szó. A maguk műfajában egyeduralkodó és kiemelt státuszú MÁO, Nemzeti Színház és Budapesti Operettszínház élén tetszik-nem tetszik, olyan politikai kinevezettek állnak, akiknek alkalmassága részben megkérdőjeleződött, netán egyiknél-másiknál már be is bizonyosodott. Lehet ez utóbbi megjegyzésemet "politizálásnak" minősíteni, erre csak egy másik Attila, József Attila szavaival válaszolok: Nem én kiáltok, a föld dübörög.
Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet erre a nagyon tárgyilagos, korrekt, a létrehozók felé maximális tiszteletet tanúsító beszámolóra a Csárdáskirálynő premierjéről.
Tulajdonképpen konkrét példákkal illusztrálva László Ferenc csak azt írta le, amit itt a fórumon – ritka összhangban – mindenki állít: az előadás totális kudarc volt, még az „óriási siker” ellenére is.
Amit hiányolok a beszámolóból, azok az okok, hogyan „sikerült” ezt az „óriási sikert” előidézni.
Ebben a vonatkozásban megkerülhetetlen Kiss B. Attila és Vidnyánszky Attila együttese.
Abszolút külső szemlélőként már eleve furcsa volt, hogy az Operettszínház újonnan kinevezett igazgatója első premierjének rendezőjenként nem egy anyaszínházbeli személyt választott. Óhatatlan, hogy ennek valamilyen üzenetértéke volt a már meglevő társulati tagokra, a színház teljes állományára vonatkozóan. Ennek már csak folyománya volt, hogy az új balettigazgató is kívülről választott koreográfust a darabhoz.
A rendező személye pedig további problémákat vet fel.
Vidnyánszky Attila a magyar színházi élet megkerülhetetlen személyisége.
A Nemzeti Színház honlapja a mai napon 25 azaz Huszonöt jelenleg is futó rendezését sorolja fel. A társadalmi tisztségei – Magyar Színházi Társaság, Magyar Művészeti Akadémia, Miniszter Tanácsadó Testülete – semmiképpen csak üres, tartalom nélküli funkciók, hanem egész embert igénylő tevékenységek. Vidnyánszky Attila emellett ebben az évben nagyon sikeresen megszervezte a MITEM színházi találkozót, részt vett a pécsi POSZT fesztiválon, június végén egy régi beregszászi rendezése, régi színészeivel Olaszországban került előadásra és így tovább és így tovább.
Ilyen körülmények között egy teljesen új műfajú darab rendezéshez partnerek kellenek, olyanok, akiknek ez a számára új műfaj a vérükben van. Azt hiszem ez az, ami az egészből hiányzott. Nem voltak, nem lehettek ilyen vagy olyan okból, körülötte „igazi” operett szereplők, munkatársak.
Az Operettszínház új vezetése programként hirdette meg, hogy a magyar történelem sorsfordulóit hangsúlyosabban jeleníti meg a színházban. Lehet ezen vitatkozni, de biztos vannak mellette szóló érvek.
Azonban a Csárdáskirálynő – bármennyire is 1915-ben került bemutatásra – nem ilyen. Egész egyszerűen a szerelemről szól, humorral, melódiákkal, jó szerepekkel. A ma divatos tragikus beleérzések, kibővítések alkatilag közel állhatnak Vidnyánszky Attilához, de ezeket a darab egyszerűen kivetette magából.
Jobb lett volna, ha a Mosoly országát rendezte volna meg, az eleve kínálja a drámaiságot mind cselekményében, mind zenéjében, semmit sem kellett volna modernizálni rajta.
Ezen felsorolt tényezők „eredményeként” pedig kaptunk, amit kaptunk.
Az első valódi kritika a margitszigeti produkcióról: "CS.R.ÁSK....YNŐ" címmel a Revizor portálról itt. Mottó lehetne az utolsó mondatban: "...a most látott kivitelezés egyelőre még vitaalap gyanánt sem szolgálhat." (Kiemelés tőlem-ED)
Én nem szeretem a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, kb. 3 éve vettem 2 jegyet egy filmslágerek gálára, többek között Radics Gigi és Szabó Ádám is énekelt James Bond meg egyéb külföldi filmdalokat, a maeste színházon vettem, viszonylag elől és oldalt. Na onnan távcső nélkül semmit és senkit se lehetett látni, még jó hogy vittem magammal, így megnéztem az arcokat. Ez még egy ilyen koncerten ok, de egy színházi előadás számomra itt élvezhetetlen, ráadásul a hang is elmegy az éterbe a szabadtéren. Ráadásul a wc meg egyéb szolgáltatások, büfé igen csak pocsékok voltak, az egész szünet ráment a sorban állással. Ja a belső épület minősíthetetlenül lerobbant volt, szerintem 30 éve ott nem újítottak.
Szóval inkább a Városmajori, bár a wc ott is gond, de legalább lehet látni valamit hátul is.
Volt...de nem biztos, hogy mindig lesz is telt ház lásd ugyanitt 3970-3972...
https://www.youtube.com/watch?v=yXY-9uT9Pyk&t=8424s
Ábrahám Pál: 3 1 a szerelem javára c. operettje teljes egészében az alábbi linken német nyelven a Komische Oper Berlinből megtekinthető, alul angol, német, francia és török felirat kérhető hozzá (dalok és dialógusok is fordítva vannak), lehet automatikus fordításnál magyar feliratot is kérni, bár ekkor csak a dalokat fordítja és a dialógust nem.
https://www.youtube.com/watch?v=FQTgDzl79Xc
Íme egy meglehetősen modern Csárdáskirálynő 2018-ból Bécsből, ráadásul teljes előadásos videón.
Persze, hisz majdem teltház volt...
Kálmán Imre lánya mindig elégedett lesz, ahogyan Kálmán Imre özvegye is mindig elégedett volt. Ha befolyik a tantieme, hogyne lenne elégedett.
Nem gondoljátok, hogy kissé giccses ez a margitszigeti Csárdáskirálynő díszlet? Nem láttam az előadást, de nagyon sziruposnak tünik nekem.... Látom Kálmán Imre lánya is a vendégek között volt, az arcáról azt olvastam le, hogy ő elégedett volt.
Igaz ő mindennel elégedett, pár éve Németországban egy transzfesztita férfi alakította Sylviát és az is tetszett neki. Persze ettől még lehet jó az előadás...
Végre, megfelelő időben jelent meg, a két előadás élménye kapcsán az Origo idézett cikke, az új bemutatóról, ami most már nem Kálmán Imre, hanem Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynője.
Origo2019.07.15. 18:33
A főcím csak a tényt rögzíti:
„Hatalmas sikerrel mutatkozott be Vidnyánszky Attila Csárdáskirálynője”
A cikkben már nem is az operett rendezője nyilatkozik, hanem:
A Nemzeti Színház vezérigazgatója azt is mondta: „megpróbáljuk a lelkét megfogni ennek a világnak és arról is beszélni, hogy hogyan tűnik el”
„A monarchia hangulatára asszociálunk sok humorral, játékkal, szenvedéllyel, elegánsan és fájó szívvel az eltűnt világ kapcsán”
Azt gondolom, hogy ezeket a kézzel fogható dolgokat nem is szükséges kommentálni.
Ebből a cikkből ill.az egyik képillusztrációból vettem át a neveket. Itt jegyzem meg, hogy láttam már Csárdáskirálynőt a Margitszigeten, de a nagy nevek ellenére elég rossz emlékeim maradtak arról a produkcióról. Törőcsik Marira és Kálmán Györgyre emlékezve, az ő nevüket beütve találtam rá pl. itt. Már a kritika címe beszédes: "Hová tűntek a primadonnák?"
"A darabváltozat még most is jó – erről mindenki meggyőződhet felvételekről, elsősorban a CD-n is megjelent hangfelvételről, amelyen még tetten érhető Honthy és Feleki Kamill alakítása"
Ezt a CD-t melegen tudom ajánlani:
- Kálmán Imre – Gábor Andor – Romhányi József: Csárdáskirálynő - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Rátonyi Róbert, Palócz László, Feleki Kamill, Csákányi László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Karmester: Brófy Tamás. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A teljes stúdiófelvételt a Magyar Rádió Dalszínháza 1968. június 1-jén, a Kossuth Rádióban mutatta be (19.20 – 22.00).
A CD ennek a rádiófelvételnek (ami teljes egészében LP-n megjelent) a keresztmetszete.
De van DVD-n megjelent archív színházi felvétel is: 50 éves jubileumi kiadás . 2013
Honthy Hanna, Csákányi László, Feleki Kamill. Rátonyi Róbert...
50 éves jubileumi kiadás
DVD
MTV kiadó, 2013
„Az ős-Stázi 1954-ben a később emigráló Gyenes Magda” – ide hadd szúrjam be: 13 évvel később. Örömömre 1962-ben láttam, Az üvegcipő Petőfi színházi előadásában, Adél szerepében, amelyet a sajnos már beteg Sennyei Verától vett át.
Noha A csárdáskirálynőt én is a Békeffi István és Kellér Dezső által átírt, 1954-ben bemutatott változatban, Szinetár Miklós rendezésében ismertem meg, és úgy gondolom, az egy jó szerepnevekkel ellátott, szellemes vígjátékot eredményezett, nem tartom találó jelzőnek az örökérvényűt. Ismerjük az átírást motiváló fő tényezőket: a történetet és látásmódját a polgári kultúrától elforduló szocialista ítélet- és ízlésvilághoz kellett illeszteni, valamint primadonnához méltó főszerepet akarták kreálni benne Honthy Hanna számára. Ez a helyzet 65 évvel később már nem érvényes. A darabváltozat még most is jó – erről mindenki meggyőződhet felvételekről, elsősorban a CD-n is megjelent hangfelvételről, amelyen még tetten érhető Honthy és Feleki Kamill alakítása –, de tapasztalatom szerint Honthy óta a legkiválóbbak sem tudták teljességében megjeleníteni Cecília szeretni való undokságát.
A csárdáskirálynőt és az előadást, amelyet hajlamosak vagyunk azonosítani a darabbal, az 1957-es televíziós közvetítésben láttam először, ismerős, „jómódú” falunk béli házaspárnál, mert nekünk még nem tévénk. Akkor lettem Honthy Hanna máig hűséges rajongója. Azon az estén a szépen éneklő Bán Klári alakította Sylviát. Emlékszem még Feleki Kamill Miskájára, és természetesen Rátonyi Róbert Bónijára, aki a balettszínpadról már ismerős tütüben kánkán-szerű koreográfiát táncoló görlökkel ropta-énekelte a Jaj, cicát.
Önnek tökéletesen igaza van. A jegytérkép, a HVG cikkek mind "fake news". Az "elfogulatlan online medium" az igazi hírforrás. Ott már a bemutató előtt(!!!) 3 azaz Három órával tudták, hogy óriási siker volt.
Hagyjuk a holtakat békében nyugodni...ők már nem játszhatják el szerepeiket és/vagy ha eljátszhatnák, talán biztosan másképpen játszanák mint 1954-ben, 64-ben vagy azután. Amit az opera- és a színjátszásról szoktam írni, az az operettre is érvényes: az idő nem áll, nem állhat meg. (Az ős-Stázi 1954-ben a később emigráló Gyenes Magda majd Zentai Anna volt, ahogyan Edvint is egy későbbi "disszidens", Borvető János alakította eredetileg.) Örökérvényű..múzeum.
Kedves joska141! Először is, vélhetően véletlen elírása, "Nagymenő u.-ban": telitalálat, remek :-) főleg ha az Operetttel szemközti, szintén nagymenő által menedzselt Tháliát is beszámítjuk a nagymenők közé. Másodszor: a jegytérkép, hasonlóan hvg.hu -két- cikkéhez minden bizonnyal ugyancsak hazug állítás, divatos szóval fake news lehet, hiszen mint az elfogulatlan online médium friss cikkéből máris kiderül: "Óriási sikerrel mutatták be az új Budapesti Operettszínház első premierjét, a Csárdáskirálynő-t a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte....a bemutató végén a Margitsziget több ezer nézője ünnepelte az előadást – sokan felállva tapsoltak." Ha ősztől netán mégis fel kellene tölteni néhány üresen maradt helyet az Operettben, ahhoz előbb egy apró módosítást el kell majd végezni: a Csárdáskirálynőt is -ha eddig nem volt benne- be kell emelni a NAT-ba.
Emlékszik még valaki - rajtam kívül- az örökérvényű Csárdáskirálynő-re? Honthy Hanna, Németh Marika, Mednyánszky Ági, Baksay, Rátonyi, stb - majd később a fiatalabb generációra ugyanabban a rendezésben?
Vagy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, vagy a Városmajori Szabadtéri Színpad felejhetetlen előadásaira?
Akkoriban nem kellett vattázni, ha már nem volt jegy, sámlival mentünk át a szomszédnénihez a fekete-fehér TV közvetítést nézni, és - bocsánat - egyikükön sem volt mikroport, mégis kiválóan hallatszott minden! Valamint remekül mozogtak, táncolni is tudtak. Hottibile dictu, néha még a cselekmény követelményeinek megfelelően táncoltak és közben énekeltek is!
Tisztelt Edmond Dantes!
Idézek hozzászólásából:
„A „Csárdáskirálynő”-t nem kell majd iskolás gyerekekkel vattázni vagy ha netán mégis, akkor sem neki, tekintve, hogy a Nagymenő u.-ban (egyelőre?) meg nem ő (Vidnyánszky Attila) a főigazgató.”
Sajnos egyik állítása sem olyan biztos. Az Operettszínház szeptember-október havi nyilvános műsorrendjében szereplő „Csárdáskirálynő” előadásokra tátongó, el nem adott, üléscsoportok vannak. Ennél már csak a „Carousel” előadásra kapható jelenleg több jegy.
Sajnos vagy hála, de az Operettszínházban is elindul a Vidnyánszky Attila által oly kedvelt „bemutató-beavató színház”, igaz itt még csak a Kálmán Imre Teátrum részen, amire „természetesen” már minden jegy elkelt. Most még „csak” rendezés, előadási forma, aztán…
Persze felmerül a kérdés, hogy ha a három vezető színházunk – Nemzeti, Opera, Operett – ilyen sikeresen folytatja a „bemutató-beavató” előadásokat, akkor miért vannak a „felnőtt” előadásokon tátongó széksorok, jobb helyekre ültető jegyszedők, kedvezményes jegyár akciók, józan ésszel felfoghatatlan összegű központi pénzügyi támogatások és így tovább.
Ez és a Momus egyéb fórumai természetesen nem a közvetlen politizálás fórumai. Én is igyekszem ezt a szabályt tiszteletben tartani.
De azért el lehet gondolkodni, hogy a felsorolt három vezető színház élén most bevallottan, nyíltan hangoztatottan, a jelenlegi kurzus irányvonalával azonosuló vezetők állnak. Az ebből fakadó bármilyen következtetések levonását mindenki saját maga végezze el…
Olvasva az itteni elso hireket, attol tartok, Tarsmuveszetek/1310-ben jelzett aggodalmad jogos. A Nemzet Forendezoje es Foigazgatoja munkassagat sajat szinhazan tul nemcsak az operara es az Operara terjesztette ki, hanem berugta az ajtot az operettbe es az Operettbe is. Sajnos nem maga mogott hanem maga elott. Egy tekintetben ott valoszinuleg elonyosebb helyzetben van mint a Nemzetiben. A Csardaskiralynot nem kell majd iskolasgyerekekkel vattazni vagy ha netan megis, akkor sem neki, tekintve, hogy a Nagymezo u.-ban (egyelore?) meg nem o a foigazgato.
https://www.youtube.com/watch?v=29w0NnV4hD0
A Start Plusz vendégei Bán Teodóra ügyvezető igazgató, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Kiss B. Attila operaénekes.
Egy komment a YouTube-ról
Ritka gyenge feldolgozás volt. Iszonyú hosszú és unalmas lett. Este 8-kor kezdôdött és 11:30-kor lett vége egy szünettel. Táncos rész alig volt, a tánckar inkább a Hattyúk tavát imitálta. A Csardaskiralynô csardast sem járt. Ô alig táncolt. Nem is jött át, hogy mitôl volt ô olyan népszerû. “Megpróbálták” modernizálni, idônként közönséges beszólásokkal.
Tisztelt IVA! Idézem az Ön szavait: "A rendezésről, látványról, megszólaltatásról, hangokról, színészi játékról, tablókról, táncokról szó sem esik " Nem szeretném álnaívan megkérdezni: volt ilyen?
Gonolja el: 20,05-től 23,48-ig, egy szünettel megszakítva tartott valami, aminek a címe: Csárdáskirálynő volt.
A végén "állva tapsoló" közönség a majd 4 óra alatt egyetlen egyszer, a vége felé a "Jaj, mamám" dal alatt villanyozódott fel pár percre és élt együtt a dal három előadójával. A többi 200 perc - a végi "állva tapsolás"-on kívül - dermedt némaság és ha jól számoltam, négy nagyon rövid, udvarias taps előadás közben.
Ez nem kritika! Csak a közönség reagálásáról számol be. A rendezésről, látványról, megszólaltatásról, hangokról, színészi játékról, tablókról, táncokról szó sem esik benne.
Köszönöm, kedves Joska141. Nem annyira a fogadtatásra, mint az előadás minőségére lennék kíváncsi.
Miért vagyunk ezen meglepve? Legutóbb egy hazai politikus hölgy (Novák Katalin) külföldi konferencián tartandó !!!!! előadásáról írtak az itthoni internetes portálok - természetesen múliidőben és természetesen nem szuperlatívusokat. Ez lesz az új módi?
Jelzem, a háború előtt is volt ilyen korai kritikus, aki feldícsért egy előadást és szereplőt, a pech az volt, hogy irdatlan nagy bukás lett a vége!
Tisztelt IVA! Nem szükséges nekem külön méltatni, hiszen ezt az Origo honlap oldalain tegnap 16 óra 54 perckor, azaz 7 órával az előadás vége előtt (!!!) már megtették a következők szerint:
A cikk linkje:
Origo2019.07.12. 16:54
Kezdő mondatai:
"Óriási sikerrel mutatták be az új Budapesti Operettszínház első premierjét, a Csárdáskirálynőt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte. Bozsik Yvette koreográfiájával és az opera világából érkezett karmester, Pfeiffer Gyula vezényletével Vidnyánszky Attila szinte egy egész műfajt újított meg és a bemutató végén a Margitsziget több ezer nézője ünnepelte az előadást - sokan felállva tapsoltak."
Én Joska141 méltatását olvasnám érdeklődéssel, az előadásról is.
Megvolt a premier. Kinek hogy tetszett? A Szabadtéri Színpad és a BKV összefogása példás volt. Már a nyitány előtt hangosbemondón tájékoztták az embereket a végén várható tömegközlekedésről. Rengeteg modern, nagy befogadóképességű 26-os busz várakozott, mindkét irányban éjfél körül a nézőkre, nagyon udvarias sofőrökkel, mindenki részletes felvilágosítást tudott adni a különböző budai és pesti oldali csatlakozásokról. Így kell ezt megszervezni, kalapot le!!!
Margitszigeti Szabadtéri Színpad – ma este: Csárdáskirálynő-bemutató - ennyi szabad férőhely van még a jelen állás szerint.
https://obuda.hu/wp-content/uploads/2019/07/obudaujsag_2019_13_.pdf
2019. 13. szám ÓBUDAI EMBEREK - 23. oldal
„Operettcsillag Csillaghegyen”
„Öt éve él köztünk a kerületben, ahol már otthonosan mozog. Dancs Annamari operettcsillag, szubrett és primadonna szerepekben látható a Budapesti Operettszínházban, de bárhol lép is fel az országban vagy a nagyvilágban, mindenütt sikert arat. Az operett műfaján kívül musicalben, sőt táncdalok előadásában is jeleskedik, amiről a közönség rendszeresen meggyőződhet, annyi fellépése van”
Örülök, hogy Vidnyánszky Attila kellő ösztönzést kapott a tavalyi, Mörbisch Marica grófnő díszletéből:
https://www.seefestspiele-moerbisch.at/programm/2018-graefin-mariza/die-groesste-geige-der-welt/
Margitszigeti Szabadtéri Színpad - Csárdáskirálynő -díszletkép
Komische Oper Belrin
Ábrahám Pál: Három egy a szerelem javára c. operett (Roxy und ihr wunderteam)
német nyelven angol felirattal
https://operavision.eu/en/library/performances/operas/roxy-und-ihr-wunderteam-komische-oper-berlin#
https://www.youtube.com/watch?time_continue=8958&v=yXY-9uT9Pyk
Sam Cheswick: Uwe Schönbeck Roxy: Christoph Marti Bobby Wilkins: Johannes Dunz Gjurka Karoly: Tobias Bonn Aranka von Tôtössy / Customs inspector / Maid: Andreja Schneider Baron Szalmary: Christoph Späth Jani Hatschek: Jörn Felix Alt Hotel director / Custom officer / Kovacz / Misky / Radio announcer: Mathias Schlung Arapad Balindi: Kevin Arand Aladar Kövess: Dennis Weißert Géza Alpassy: Mathias Reiser Laczi Molnar: Tobias Stemmer Jenö Körmendy: Christopher Bolam Máté Pulitzer: Paul Gerritsen Tamás Kodály: Hunter Jaques Lászlo Kertész: Thiago Fayad Zlotán Ligeti: Andrew Cummings Ilka Prinitzer: Gabriela Ryffel Marika V. Dobossy: Milena Sophia Hagedorn Ilonka Taussig: Laura Mann Réka Rökk: Mariana Souza Ildikó Farkas: Meri Ahmaniemi Erzébet Kalmán: Friederike Meinke Krisztina Gabor: Paula Rummel Magdolna Horváth: Diemut Wauer Mónika Bartók: Sabine Hill Boglárka Esterhazy: Katharina Thomas Katalin Tabori: Katrin Hacker Spectators in the stadium: Solists from the Chorus of Komische Oper Berlin Music: Paul Abraham Text: Alfred Grünwald and Hans Weigel Conductor: Kai Tietje Director: Stefan Huber Set Designer: Stephan Prattes Costume Designer: Heike Seidler Lighting Designer: Diego Leetz Choreographer: Danny Costello Chorus Master: Jean-Christophe Charron Dramaturg: Ulrich Lenz and Maximilian Hagemeyer
Idén is Budavári Palotakoncertek az Oroszlános udvarban
/fidelio.hu/
2019. augusztus 2-án és 3-án a Budai Vár Oroszlános udvarában ezúttal többek között Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Ábrahám Pál, Johann Strauss és Giuseppe Verdi, valamint Gaetano Donizetti legszebb melódiái csendülnek fel az Elemi szenvedélyek című grandiózus műsorban.
Az idei gála különlegességeként egyszerre elevenednek meg a színpadon a magyar operett tradicionális és modern elemei, a folklór és a klasszikus zene.
Archív ritkaság!
Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (1)
Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (2)
"Minden Ami Színház"
Published on Oct 11, 2009 YouTube
Kazán István Kamaraszínházat a rendező úr tiszteletére és emlékének adózva alapította 2006-ban Kriszt László a tanár úr volt főiskolai növendéke!
Részlet Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992
Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László, Kozáry Ferenc, Élő Krisztina
Egy exkluzív produkció: Fischl Mónika és Kolonits Klára duettje 2019.04.13
A Virág-duett (Delibes: Lakmé) is elhangzott szombat este a szentendrei operagálán. Itt egy korábbi felvételen énekli Fischl Mónika és Kolonits Klára a duettet, Dinyés Dániel zongorakíséretével.
Forrás: Mediaklikk.hu/csaladbarat
Fischl Mónika: Ez az este örömzene lesz
ZENÉS SZÍNHÁZ
Marton Éva - 2019.06.13. 14:50 Fidelio.hu
„Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
- A nyári operagála, ahol több műből énekelsz áriát, többen énekelitek ugyanazt. Mennyiben jelent ez egy másfajta felkészülést a szerepre?
- Még nagyon elején vagyunk az egésznek. Dinyés Dániellel, a Gála karmesterével már átbeszéltük az engem érintő szerepeket. Biztos, hogy felhőtlen örömzenélés, különleges játéklehetőség lesz attól is, hogy ilyen sokan leszünk együtt a színpadon. Külön öröm, hogy Kolonits Klárival énekeljük együtt Norina áriáját és a Lakméból a nagyon ismert gyönyörű duettet. Klári a kedvemért a mélyebb szólamot választotta. Jó barátom, mindig példaképem volt. A Főiskolán fölöttem járt, többször segített, tanított dolgokat. Fantasztikus művésznek tartom. Izgalmas munka lesz, rengeteg humort és játékosságot visz bele Szabó Máté és Dinyés Dániel.”
Bonviván és táncos-komikus: Laki Péter
ZENÉS SZÍNHÁZ
Csabai Máté – Fidelio.hu
2019.06.27. 03:35
"Laki Péter a közelmúltban énekversenyt nyert, a margitszigeti Csárdáskirálynőben Bónit alakítja, de fellép a szentendrei Operagálán és a Budavári Palotakoncerteken is. A fiatal művész szerint érdemes úgy énekelnie, hogy leszakadjon a csillár, de a humorát sem hagyhatja a színpad mögött.
- Nem először énekled Bóni szerepét a Csárdáskirálynőben. Milyen lesz Vidnyánszky Attila rendezésében a Margitszigeten?
- Eredeti szöveggel, egy Cziegler Balázs által tervezett gyönyörű díszletben adjuk elő a darabot. Ez a díszlet, ennyit már elárulhatok, egy üvegkalitkába zárt hatalmas gramofont ábrázol, amely az előadás alatt, ahogy annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia, lassan széthullik, a pusztulásé lesz. Nagyon jó együtt dolgozni Vidnyánszky Attilával, hagy minket, énekeseket érvényesülni, közben profin vezet mint színészeket. Természetesen meghagyunk az operetthez kapcsolódó számos kötelező elemet, de rengeteg új ötletünk van.”
"Ez is operett, az is operett"
2019. JÚNIUS 25. KEDD 06:55 MNO.hu
/Temesi László/
NÉGYNAPOS FESZTIVÁLLAL ÁLLÍTOTTAK EMLÉKET RÁTONYI RÓBERTNEK VESZPRÉMBEN
„A Rátonyi Róbertről elnevezett első fesztivál tavaly olyan jól sikerült, hogy természetesnek tűnt, idén is találkoznak a műfaj jeles képviselői, s aligha kétséges, hogy „jövőre veled ugyanitt!”. A Budapesti – akkor még Fővárosi – Operettszínház koronázatlan királyának neve azzal csábította Veszprémbe ezt a nívós fesztivált, hogy a művész, életének utolsó szakaszában, négy előadást is rendezett a városban, s már tervezte az újabbat, de váratlanul, mindössze 68 évesen, 1992-ben elhunyt. A város azonban annyira megszerette, hogy – ha negyedszázaddal később is –, tisztelegve a legendás táncos komikus előtt, elhatározta, ezzel a rendezvénnyel emléket állítanak neki.”
Honthy-díjátadó és évadzárás a Budapesti Operettszínházban
A hazai operettjátszás emblematikus primadonnájáról nevezte el a Budapesti Operettszínház a Honthy-díjat, mellyel a színház művészeinek és dolgozóinak évadban nyújtott teljesítményét jutalmazza. Június 22-én, szombaton kiosztottuk a díjakat a Budapesti Operettszínház Nagyszínpadán.
Az estet Kiss-B. Atilla, az intézmény főigazgatója nyitotta meg, aki beszédében összegezte az elmúlt közel öt hónapot, és kitért a jövőre vonatkozó tervekre.
"El is röppent az a fél év abból az évadból, amelynek én és vezetőtársaim február elsejétől részesei vagyunk. Bár nem mi állítottuk össze a repertoárt, mégis minden igyekezetünkkel, szakmai rátermettségünkkel azon voltunk, vagyunk, hogy ez az évad örömet és ünneplési lehetőséget biztosítson mindazoknak, akik a nézőtéren ülnek, akik a színpadon teljesítenek, akik a függönyök mögött, az irodákban és a műhelyekben dolgoznak. Magam is tanúja voltam jó néhány fényes sikernek az elmúlt időszakban, és nagyon örülök, hogy azon színházak közé sorolhatjuk magunkat, ahol estéről estére telt ház van és töretlen az érdeklődés. Valahányszor beültem vagy benéztem egy-egy előadásra, azt tapasztaltam, milyen nagyszerű hely a Budapesti Operettszínház, és milyen jó, hogy ilyen kiváló társulata és közönsége van. Kőszínházunkban szeptemberben debütál az új Csárdáskirálynő, amely mutatni fogja azt az irányt, amibe szeretném, hogy a teátrum a jövőben elmozduljon. A társulat tagjai közül keveseknek adatik meg ezen a nyáron, hogy kipihenjék magukat, mert bár papírforma szerint vége az évadnak, még sincs, mert próbáljuk a Csárdáskirálynőt, A Szépség és a Szörnyeteget, művészeink készülnek a Palotakoncertekre és a bajai Apáca show-ra, úgyhogy van feladat bőven nyárra. Köszönöm a Budapesti Operettszínház egész társulatának, minden munkatársának, közreműködőjének az egész évadot, gratulálok eddigi munkájukhoz, a továbbiakhoz sok erőt és sikereket kívánok!"
[...]
AZ ÉVAD NŐI FŐSZEREPLŐJE: FISCHL MÓNIKA
A Maya című előadás címszerepében nyújtott alakításáért
Az ÉVAD FÉRFI FŐSZEREPLŐJE: KOCSIS DÉNES ÉS DOLHAI ATTILA (megosztott első helyezéssel)
Az István, a király című előadásban István és Koppány szerepében nyújtott alakításaikért
AZ ÉVAD NŐI KARAKTERSZEREPLŐJE: NÁDASI VERONIKA
A Semmelweis és a Carousel című előadásokban nyújtott alakításáért
AZ ÉVAD FÉRFI KARAKTERSZEREPLŐJE: BÁLINT ÁDÁM
A Carousel című előadásban Enoch Snow szerepében nyújtott alakításáért
AZ ÉVAD ALKOTÓJA: TÚRI ERZSÉBET
A Pendragon-legenda című előadás díszlet- és jelmezterveiért
Közönségdíjas SÁNDOR PÉTER, a Carousel, az István, a király és A kék madár című előadásokban nyújtott teljesítményéért.
Az évad színpadi közreműködője díjat ALTSACH GERGELY énekkari művész kapta, aki a színház téli, dubaji turnéján, mindössze pár órányi próbalehetőséggel, bravúros beugrással mentette meg A víg özvegy-előadást, melynek főszereplője lebetegedett.
Az évad zenekari művésze MORZSA RÓBERT hegedűművész lett.
Az évad nem művész dolgozójának járó Backstage-díjat idén megosztva VIRÁNYI ORSOLYA, a teátrum sajtófőnöke és marketingmenedzsere, valamint BORI TAMÁS rendező, játékmester kapta.
[...]
A díjazottak...
II. Rátonyi Róbert Operettfesztivál Veszprémben
Helyszín: Veszprémi Petőfi Színház
2019. június 20., csütörtök 19.30 óra
Kerekes János - Barabás Tibor - Darvas Szilárd - Gádor Béla: ÁLLAMI ÁRUHÁZ
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/Kerekes-Janos-Barabas-Tibor-Darvas-Szilard-Gador-Bela-ALLAMI-ARUHAZ
2019. június 21., péntek 19.00 óra
Zerkovitz Béla – Szilágyi László: CSÓKOS ASSZONY
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/Zerkovitz-Bela-Szilagyi-Laszlo-CSOKOS-ASSZONY
2019. június 22., szombat 19.00 óra
Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor: MÁGNÁS MISKA
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/Szirmai-Albert-Bakonyi-Karoly-Gabor-Andor-MAGNAS-MISKA
2019. június 23., vasárnap 20 óra
OPERETT GÁLA a Budapesti Operettszínház művészeivel
http://www.petofiszinhaz.hu/Eloadasok/Havi-musor/OPERETT-GALA3
