Új Ember Hetilap - 2018. 06. 24.

Szerző: Mészáros Árpád Zsolt

Emlékezés Rátonyi Róbertre

(sz. Reisz) (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8. ) magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista

„Az első hatvan évem…” – énekelte a korszak egyik legnépszerűbb színésze, táncos-komikusa 1983-ban, a hatvanadik születésnapján a Fészek Klubban. Sokan voltunk, teljesen megtelt a művészklub színházterme, ahová aznap este csak meghívottakat vártak. „Ugye eljössz, mindenképpen gyere el!” – hívott Rátonyi, amikor bent járt nálunk, az akkori munkahelyemen, a Gyulai Pál utcai Ludas Matyi szerkesztőségében. Két tiszteletjegyet kaptam tőle, hogy egy ismerősömet is elvihessem az estjére. Minden elfogultság nélkül mondhatom, Robi fergeteges sikert aratott. Felvonultatta szinte a teljes repertoárját, minden műfajból játszott valamit, amelyben otthonosan érezte magát.

Bármilyen meglepő, Rátonyi eredetileg drámai színésznek indult. Rózsahegyi Kálmán iskolájában tanult, az első vizsgái a Hamletből és a Cyrano de Bergeracból voltak. Akkor még senki sem gondolhatta, hogy egyszer majd a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád című dallal az ország egyik legnépszerűbb operettszínésze lesz. Sokak állítása és a kritikusok szerint is ezt nála jobban senki sem adta elő. A nagy ugrás a prózától az operettig hamar bekövetkezett. Az Operettszínházban a Kata, Kitty, Katinka című darabhoz – a bonviván más irányú elfoglaltsága miatt – kerestek valakit, aki helyettesíteni tudja. Rózsahegyi Kálmán Rátonyit ajánlotta: „Van itt nekem kedves öcsém, egy Hamletem, olyat te még nem láttál! – Erre azt mondta a vendégrendező, Horváth Árpád: – Nekem nem egy Hamletre van szükségem, hanem egy énekes színészre. – Nem baj, tud az énekelni is! – válaszolta Rózsahegyi Kálmán bácsi” – emlékezett vissza a kezdetekre Rátonyi Róbert az egyik róla készült televíziós portréfilmben.

A korabeli kritikákból tudható, hogy a fiatal, pályakezdő Rátonyinak már ez az első színpadi fellépése is nagy siker volt. Ámbár saját bevallása szerint akkoriban se táncolni, se énekelni nem tudott még igazán. „Nem tudtam énekelni, akkor még énektanulmányaim sem voltak. Később kezdtem énekelni tanulni. Táncolni egy lépést se tudtam, mert én a Rákócziánumba jártam, a II. kerületi Érseki Katolikus Gimnáziumba, Budán. Bent lakó növendék voltam, és a tanulókat még tánciskolába sem engedték el” – vallotta meg a színész.

A sikeres indulás után az útkeresés nehéz időszaka következett Rátonyi számára. Valahová le kellett szerződnie, így került a pesti Moulin Rouge-ba. Akkoriban még más volt a megítélésük az ilyen szórakozóhelyeknek, a Moulin Rouge színészcentrikus mulató volt. Ifjabb Latabár Árpád volt ott a főrendező és az első számú színész is, aki akkoriban nagy sztárnak számított. Reggelenként ő tanította Rátonyinak, hogy mit kell énekelnie és táncolnia a színpadon az aznapi próbán. „Táncolni később igazából Feleki Kamilltól tanultam. Volt neki egy iskolája a mai Bajcsy-Zsilinszky úton” – emlékezett később a régi időkre a táncos-komikus. Ebből is látszik, hogy minden kezdet nehéz, de ha az indulásnál mentorok segítenek, és van az embernek némi önbizalma meg ambíciója, előbb-utóbb sikerrel jár.

De mit is keresett Rátonyi a Ludas szerkesztőségében az 1970-es évek vége felé? Köztudott, hogy sokoldalú ember volt. Ha úgy adódott, írt is, cikkeket, interjúkat a Fülesbe, apró kis történeteket a Ludas Matyiba. Zsöllye – ez volt a címe a rovatának, amely minden héten megjelent, ugyanúgy, mint Galambos Szilveszter Szilánkjai. Könyveket is írt, például a kétkötetes Az operett csillagai címűt. Szombatonként bejött a Ludasba, hozta a következő hétre szánt kéziratát. Ilyenkor általában csak én dolgoztam a szerkesztőségben. Leült a fotelba, és mesélt magáról, az életéről, a külföldi fellépéseiről, az amerikai magyaroknál töltött hónapokról, a Tháliában éppen aktuális szerepeiről. Igazi élmény volt hallgatni őt. Nagyon szépen beszélt. Hadart ugyan, mégis minden szavát érteni lehetett, szinte tökéletesen artikulált.

 E rövid személyes kitérő után térjünk vissza Rátonyi életútjához. A háborút követően, 1945-ben az elsőként megnyílt színházhoz szerződött, a Pódium Kabaréhoz. Néhány hónapig plakátragasztóként és irodaszolgaként dolgozott, de egy alkalommal muszáj volt beugrania az egyik kabaréműsorba Herczeg Jenő helyett. Ez megint csak elismerést hozott a számára.

Rátonyi életútját a hangos sikerek jellemezték. Akár prózai szerepben, akár táncos-komikusként, akár bonvivánként lépett fel valahol, mindenütt nagy tapsot kapott. Az igazi otthona azonban az Operettszínház volt. Így emlékezett vissza az ott töltött időkre: „Elfogadtam Gáspár Margit ajánlatát, aki az akkori Magyar Színház igazgatója volt. Ott bemutatták a Tavaszi hangok című operettet, ami a három Strauss gyerek életéről szólt. Én játszottam az egyiküket. A darab fináléját én dirigáltam le, és látták, hogy nemcsak hadonászok, hanem tényleg értek hozzá.” Ez az eset is jól bizonyítja sokoldalúságát. Rátonyi Zeneakadémiát végzett, hegedűtanári oklevelet is szerzett.

„Az államosításkor ideiglenesen a Gáspár Margit-féle Operettszínházhoz szerződtem, azt mondtam, csak egy-két évről van szó. Huszonkettő lett belőle” – nyilatkozta a már említett portréfilmben. Az Operettben olyan művészekkel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Zentai Anna, Pethes Zsuzsa, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Keleti László – hogy csak néhány nagy nevet említsünk a teljesség igénye nélkül. A leghíresebb alakítása Bóni szerepe volt, a Csárdáskirálynőben.
Rátonyi életének fordulópontja, a nagy váltás akkor következett be, amikor az Operettszínházból átszerződött az utca szemközti oldalán álló Thália Színházhoz. A Kazimir Károly vezette teátrumban nehéz prózai szerepek vártak rá a Rámajána, a Karagöz és a Csúsingura című darabokban.

Máig sem tudni pontosan, hogy sikerei csúcsán miért kellett elhagynia Rátonyinak az Operettszínházat. Egyesek szerint Gáspár Margit, mások szerint Vámos László főrendező játszott ebben szerepet. „Ebben a műfajban nem szeretik a ráncokat, mert amikor a táncos-komikusból ráncos komikus lesz, az már nem az igazi. Éppen ezért nem akartam itt megöregedni” – mondta Rátonyi.

Ma már mindegy is, miért ment el, a lényeg az, hogy prózai szerepekben is remekül megállta a helyét, emlékezetes alakításokat nyújtott.

Nem feledkezhetünk meg kabarészerepléseiről sem. Gyakran játszott együtt például Gálvölgyi Jánossal, egyik kedvenc partnerével. Hosszú éveken át konferansziéként szerepelt a televízióban is közvetített szilveszteri kabarékban, az 1970-es, ’80-as években.

Köztudottan családszerető ember volt. Azt mondták róla, azért sikerült a házassága, mert nem színésznőt vett feleségül. Lehet, hogy így van, mindenesetre soha nem volt a pletykarovatok célpontja. Lányával, Hajnival, aki szintén színésznő lett, gyermekkorában bejárták szinte az egész világot, felléptek mindenütt, ahová a külföldön élő magyarok meghívták.
 

A mestersége színész című tévéműsorban Antal Imrének többek között ezt mondta egyszer a színészi hivatásáról: „Figyelem az embereket. Amikor a szerepet megkapom, sokat olvasok hozzá, »élve boncolom« a szöveget. (…) Voltaképpen egy sorsot akarok színpadra vinni, nemcsak a pillanatnyi szituációt, amit annak a szereplőnek éppen ott tudnia kell.”

Nagy Ibolya,  a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője operettműsorában megemlékezett eltávozott két nagyszerű operett-énekesünkről, születése illetve halála mai évfordulóján:

 Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) 

Lehár Ferenc: A három grácia  - Hélène dala: Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (a felvétel bemutatója: 1962. július 8., Kossuth Rádió)

Kovács József  (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal: (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara,  Pál Tamás vezényel) 

A "Túl az Óperencián" délelőtti adását ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a rádióban.

V4 Operettgála

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

2018. június 30. szombat 19:30 — 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködők:
 

Rost Andrea - szoprán
Katarzyna Kuncio - mezzoszoprán
Richard Samek - tenor
Clemens Unterreiner – bariton

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Peter Valentovič

Egy szünettel

  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

  Lehár: Giuditta - Szép itt az élet és oly vidám

  Kálmán: Csárdáskirálynő - Sylvia belépője

  Kálmán: Marica grófnő - Hej, cigány!

  J. Strauss: A denevér

  - Quadrille

  - Orlovszky áriája

  Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  Lehár: A mosoly országa - Vágyom egy nő után

  Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

  Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket

  Lehár: A víg özvegy

  - Vilja-dal

  - Danilo belépője

  Moniuszko: Halka - Mazurka

  J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata

  Lehár: Giuditta - Giuditta belépője

"Az operett soknemzetiségű műfaj: ismerünk francia és angol operetteket, de olasz, spanyol vagy orosz műveket is e műfajhoz sorolhatunk. Mégsem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy Közép-Európa népei számára különösen kedves közös kulturális kincset jelentenek az e régióban keletkezett operettek."

Bad Ischl-ben pedig a Lehár fesztiválon a Mosoly országa mellett Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettje lesz látható. Erről van valami info? Ott lesz felirat valamilyen nyelven?

A Marica grófnőt június 12-től játsszák a Seefestspiele Mörbisch fesztiválon.

Több újdonságot ígér a fertőmeggyesi (Mörbisch) vízi színpad magyarországi kötődéssel is rendelkező új művészeti vezetője, Peter Edelmann - aki a 2013 és 2017 között működött  Dagmar Schellenberger operaénekesnő-intendánst követi ezen a poszton -,  a bécsi zeneakadémia ének tanszékének vezetői pozícióját váltotta intendánsi megbízatásra.

– A fertőmeggyesi vízi színpad immár több mint hat évtizede szolgálja a Fertő tó idegenforgalmát. Évente százezren kíváncsiak azokra a sikerdarabokra, amiket évadonként műsorra tűzünk. Ez a rang kötelez – idén újdonsággal is előrukkolunk az előadások során. Így például okostelefonon követhetik nyomon a német nyelvű szöveg fordítását a helyszínen azok, akik nem beszélik jól a nyelvet, legyenek azok magyarok, japánok vagy amerikaiak. Idén Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét játssza a vízi színpad népes, közel kétszáz főt számláló nemzetközi szereplőgárdája. Vezető koreográfusunk a budapesti Bodor Johanna – említette Peter Edelmann, aki néhány évvel ezelőtt a budapesti operaházban is fellépett Richard Strauss Rózsalovagjában.

– A vízi színpad idei premierjét július 12-én rendezzük, s a Marica grófnőt augusztus 25-ig láthatja a közönség csütörtök-péntek-szombatonként. Újdonság az is, hogy a premier előtt nyolc alkalommal a gyerekeknek tartunk az operettből egyórás összefoglalót, amelynek során a gyerkőcök együtt énekelhetnek és táncolhatnak a szereplőkkel. A jövő nemzedékére fókuszálunk, hiszen belőlük válik színházszerető közönség. Örömünkre valamennyi gyerekelőadásra minden jegy előre elkelt. Bízom abban, hogy a csodaszép környezet, a színvonalas szereplőgárda és a meghökkentően újszerű díszlet – a 45 méter hosszú és 11 méter magas hegedű –, nemkülönben Kálmán Imre örökbecsű operettje a felnőtt közönség tetszését is elnyeri majd – fogalmazott Peter Edelmann, aki baritonistaként 1993-ban debütált a fertőmeggyesi vízi színpadon. Akkor egyik főszereplője volt Lehár A víg özvegy című operettjének. 2019-ben szintén Lehár-operett következik a 6200 néző befogadására képes vízi színpadon, A mosoly országa...
 

/Kisalföld.hu - Gosztonyi Miklős - 2018.06.04. 10:13/

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsor-sorozatának e heti vendégei, mától: Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Peller Károly, az Operettszínház színésze, énekművésze.

Beszélgetőtársuk a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki vendégeit ezúttal nem a Thália-látványstúdióban fogadja, hanem a Nagymező utcában átellen található Operettszínházban kereste fel.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

(A műsorban elhangzó zenékről  az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicban  adok esetenkint tájákoztatást.)

Ma 28 éve halt meg Bródy Tamás, zeneszerző, a ki 26 éven át volt a Fővárosi Operettszínház karmestere. 

Karnagy, zeneszerző. Kolozsvárott született 1913. január 24-én. Tanulmányait 1929-33 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és karnagyképző szakán Kodály Zoltán növendékeként végezte. 1936-41 között a Vígszínház karmestere, 1947-től 1973-ban történt nyugállományba vonulásáig a Fővárosi Operettszínház karnagya, majd zeneigazgatója. Liszt-díjas, Érdemes Művész.

Emlékére beteszem ide az alábbi cikket 

• Film Színház Muzsika, 1988. január 30.

Hetvenöt

Vasárnap késő délután háromnegyedórás zenés műsorral, Rátonyi Róbert köszöntőjével és összekötő szövegével ülte meg rádiónk Bródy Tamás zeneszerző és karmester hetvenötödik születésnapját. Az elhangzott dalok, zeneszámok vagy a kiváló muzsikus művei, vagy olyanok, amelyeket ö vezényelt a rádió mikrofonja előtt.

Bródy Tamásnak - aki egy idő óta sajnálatosan nem szerepel zenei életünkben, és amint Rátanyi Róbert is említette, budai otthonában kedves elfoglaltságának áldozza java idejét: partitúrát olvas, mert a jó partitúra izgalmasabb, mint a legjobb krimi - egyszóval Bródy Tamásnak vannak kis és nagy „legendái”.

Az egyik kicsi — stílusosan - gyerekkorához fűződik, rövidnadrágos elemista idejéhez. Édesapjánál, aki a kolozsvári színház karmestere volt, megjelent szerepet korrepetáim a jeles baritonista, Farkas Sándor. Csakhogy a karnagy úr nem volt otthon. Váratlanul el kellett mennie, az operaénekest már nem tudta értesíteni ... ki tudja, hogy is esett az eset valójában. Az érdekes az, ahogyan a kissrác Bródy Tamás természetes mozdulattal a zongorához ült, és átvette a szerepet a dalnokkal.

Egy későbbi „legenda", már Budapesten. Villem Mengelberg, a világhírű holland karmester nálunk vendégszerepeit, és hallani szerette volna Viski János zenekari művét, az Enigmát. Egy, csak egy zenész volt talpon, aki a partitúrából - mert zongoraletét nem volt! - „blattolva" elzongorázta az Enigmát az érdeklődő dirigensnek, és az Bródy Tamás.

Legendás híre van operaházi vendégszereplésének: a Lohengrint vezényelte, olyan óriási sikerrel, hogy - jó hazai szokás szerint - újabb meghívás ezt nem követte ...

Operettjei, zenés játékai, filmzenéi a sokarcú zeneszerzőt mutatják; a Hatodik emelet című francia vígjáték Heltai Jenő írta verséhez éppen úgy komponált finom muzsikát, mint Török Sándor furcsa színművének, az Ápririlisnak rádióváltozatához.

Munkássága szorosan összefonódott előbb a Vígszínházzal, majd a Fővárosi Operettszínházzal és a rádióval.

Szeretettel köszöntjük a hetvenöt esztendős Bródy Tamást!

(déel) – azaz: Dalos László

Életének 78. évében, 1990. június 10-én hunyt el Bródy Tamás.
„A Fővárosi Operett Színház társulata, a Művészeti Alap Zenei Szakosztálya és a Magyar Zeneművészek Szövetsége megrendültén tudatja, hogy Bródy Tamás zeneszerző és karmester, Liszt-díjas érdemes művész, a Fővárosi Operett Színház nyugalmazott zeneigazgatója, a Művészeti Alap Zenei Szakosztályának és a Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja, számos nagy sikerű zenemű alkotója életének 78. évében, hosszas betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek.”

Bródy Tamás zeneszerzői tanulmányait Kodály Zoltánnál, karmesteri diplomáját Unger Ernőnél szerezte meg 1933-ban a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk.-n. Azóta bel- és külföldi színházaknál volt karmester. 1937 óta a Vígszínház zenei tanácsadója. 1947-től 1973-ig; a Fővárosi Operettszínház karnagya és zeneiig.-ja. Az Állami Hangversenyzenekart, a Rádiózenekart több ízben vezényelte, az Operaházban is dirigált. Főbb külföldi szereplései: 1935: Bécs; 1938-39, Bern, Luzern; 1955: Szovjetunió; 1958: Csehszlovákia, Románia; 1959: Lengyelo. (a bp.-i Rádió zenekarával); 1963: Olaszo., Bécs, Pozsony stb.– F. m. Zongoradarabok (Nocturne); szimfonikus művek: (Vadász-nyitány, Scherzo, Suite stb.); rádió és revüoperettek, zenés vígjátékok: Music hall, Az Angol Bank nem fizet..., A VIII. osztály (1947), Köztünk maradjon (1959). Filmzenéiből ismertebbek: Civil a pályán, Csodacsatár, Kulcs a lábtörlő alatt, Nílusparti randevú stb. Komponált még dalokat zenekari kísércttd, táncdalokat, átdolgozásokat, indulókat.

Franz Lehár: Das Land der Lächelns

Opernhaus, Zürich

Közzététel: 2017. jún. 18.

Piotr Beczała, Julia Kleiter, Rebeca Olvera, Spencer Lang, Cheyne Davidson, Martin Zysset,

Andreas Homoki (Inszenierung),

Fabio Luisi (Leitung)

2017 im Opernhaus Zürich 

DVD-n hamarosan kijön az előadás felvétele:

ACCENTUS

Épp megy a tévében (M3 csatorna): 21.55 - 23.25

Operetthangverseny - Kálmán Imre műveiből 

Siófoki Szabadtéri Színpad - 1983 

(90')

"Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből remek művészek előadásában."

Decsi Ágnes 

Domonkos Zsuzsa

Karády Judit

Lehoczky Éva

Magyar Mária

Oszvald Marika

Petress Zsuzsa

Pitti Katalin

Csányi János

Farkas Bálint

Horváth József

Leblanc Győző

Mucsi Sándor

Straub Dezső

Tréfás György

Közreműködik:

az  MTVA Tánckara (koreográfus: Molnár Ernő);  Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Orosz István

Műsorvezető: Hortobágyi Judit

A Kálmán-koncerten elhangzott műsorszámok voltak:

1. Nyitány – Kálmán-egyveleg (km. a tánckar)
2. A csárdáskirálynő – „Jaj, mamám!” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső)
3. Kálmán-dal: „Mindenem nekem a színház…” (Petress Zsuzsa)
4. A chicagói hercegnő- dal a dollárról (Oszvald Marika, Straub Dezső)
5. Az obsitos - románc: „Száll a fekete éjben egy Sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Tréfás György)
6. Az ördöglovas – Palotás (tánckar)
7. A cirkuszhercegnő – Fedora belépője „Pour l’ amour” (Pitti Katalin)
8. Marica grófnő –„Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Leblanc Győző)

9. A csárdáskirálynő részletei:
= „Jányok, a jányok, a jányok angyalok” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső)
= „Zajt ne üss, kicsi lány, ide süss…/Te rongyos élet, bolondos élet…” (Oszvald Marika, Farkas Bálint)
= „Egy a szívem, egy a párom…/Emlékszek még, jut eszedbe…” (Pitti Katalin, Leblanc Győző)
= „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk….” (Oszvald Marika, Pitti Katalin, Farkas Bálint, Leblanc Győző)

10. Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Mucsi Sándor)
11. Kálmán-dal: „Egy álmot látok mindig éjszakán…” (Domonkos Zsuzsa)
12. A hollandi menyecske – hármas „Egy flaska bor és egy édes drága kislány, szívem mást nem kíván…” (Mucsi Sándor, km. Karádi Judit és Magyar Mária)
13. Kálmán-dal: „Egy pesti dáma csupa báj, csupa kedvesség…” (Petress Zsuzsa)
14. Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Csányi János)
15. Marica grófnő – Marica belépője „De jó is lenne szerelmes lenni” (Decsi Ágnes)
16. Az ördöglovas - dal: „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Hormai Horváth József)
17. Kálmán-duett: „Hűvös a szél…május éjszakán gondolsz-e majd rám” (Decsi Ágnes, Hormai Horváth József)
18. Finálé: egyveleg A cirkuszhercegnő és A cigányprímás részleteiből ( km. az összes énekművész és a tánckar)

Szerkesztő: Lengyelfi Miklós
Operatőr: Szalay Z. László

Rendezte: Koltay Beáta

Ismétlés: 2018. június 9. szombat 12:25 - 13:55

Rátonyi Róbert Operettfesztivál 

Veszprémi Petőfi Színház (2018.06.21. - 2018.06.24.)

Idén első alkalommal, hagyományteremtő céllal kerül megrendezésre a Rátonyi Róbertnek emléket  állító rendezvény-sorozat (színházi előadás, koncert-gála, egyéb kísérő produkciók)

A fesztiválon látható lesz a Régi nyár című operett is a Budapesti Operettszínház előadásában, de magyar nóta és operett estet is tartanak. Napközben mozgalmas és színes családi programok várják az érdeklődőket a Színházkertben, este pedig a műfaj kiválóságai lépnek fel a nagyszínpadon.

"Az I. Rátonyi Róbert Operettfesztivál zárásaként nagyszabású operett gálát láthat a közönség, amely igazi kikapcsolódást ígér a műfaj kedvelőinek. Felcsendülnek a legnagyobb operett slágerek olyan kiváló művészek tolmácsolásában, mint Oszvald Marika, Szóka Júlia, Peller Károly, Nyári Zoltán, Lukács Anita, Laki Péter, Kardffy Aisha, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház zenekarának közreműködésével, Dinnyés Dániel  és Makláry László vezényletével. Könnyed dallamok, szerelem és humor fergeteges hangulattal fűszerezve!"

Én is örültem a rádióadásnak, ahogyan László Ferenc „Muzsikus legendák operettfelvételei”-t kommentáló, véleményező szavainak is.

Egyébként László Ferenc kritikusnak nem közömbös az operett mint műfaj, amit onnan is tudni lehet, hogy a húszkötetes Híres operettek- könyvsorozat tizennegyedik és tizennyolcadik kötetét  (Lehár Ferenc: A víg özvegy; Huszka Jenő: Lili bárónő) ő írta!  Benne CD-melléklet!  /Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár- MTVA) 

A CD-ken az operettek legismertebb dallamai hallhatóak. 55-65 percnyi műsoridő lemezenként. 
A kötetekben a szerző életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, a darab tartalmáról, történetéről olvashatunk. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.

http://rockdiszkont.hu/konyv/hires-operettek-sorozat-14-lehar-ferenc-a-vig-ozvegy-konyv-cd-melleklettel

http://rockdiszkont.hu/konyv/hires-operettek-sorozat-18-huszka-jeno-lili-barono-konyv-cd-melleklettel

Operettkultúra...ez a szó is elhangzott a műsorban. A különösen szép felvételek László Ferenc kritikus magyarázó, finom szavaival kellemes vasárnapi délutáni élményt adtak, köszönöm szépen! 

Az adás végén gondoltam, hogy sorozatban is szívesen meghallgatnám László Ferenc operettekhez fűzött mondandóját, és lám,  a jövő héten Willi Boskovsky vezényléseiről lesz szó.

(Köszönöm Búbánatnak, hogy kibogarászta a mediaklikken ezt a műsort, Rádióújság nélkül már nem követem az adásokat.)

A Bartók Rádióban ma 16 órakor kezdődik a

„Lemezelő  - nem csak gyűjtőknek”  

zenei összeállítás – benne, az I. részben,

Muzsikus legendák operett felvételei.

Vendég: László Ferenc kritikus.

Műsorvezető: Madarász Zsolt
Szerkesztő: Bánkövi Gyula

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

Nem szeretem az új dalszöveget, ami erről a bejátszott hangfelvételről is hallható; manapság ezt a szöveget éneklik az Operettszínházban – évek óta.

Ezért nem is nézem meg újra az előadást, ami a repertoáron fut; nem hallgatom meg CD-ről, de a rádióban sem szívesen…

Nekem, s az emlékeimben, már csak megmarad a Gábor Andor-féle dalszöveg jól ismert strófái!

Íme, az eltérések, például:

• Szilvia belépője, I. felv.

Új szöveg: „Hejja, hejja… A hegyek között van az én hazám”

Régi szöveg: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén, hajhó”/Ott születtem, onnan jövök én…”

• Bóni és Feri bácsi kettőse, együttes, I. felv.

Új szöveg: „Bűnös mind a férfi, ki életét leéli…/A lányok, a lányok, éjféli angyalok…”

Régi szöveg: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi” /A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (vagy énekelt változatban gyakran: „jányok”.

• Bóni dala és együttes, I. felv.

Új szöveg: „Elég volt a szerelemből” /Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér”

Régi szöveg:”Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad” /Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád”

• Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.

Új szöveg: „Táncolnék a boldogságtól” /”Százezernyi angyal zengi: boldogság”

Régi szöveg: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég” /”Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még”

• Stázi és Edvin kettőse, II. felv.:

Új szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Mint szerelmes fecskepár”

Régi szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Túl az Óperencián”

• Szilvia, Bóni, Feri bácsi, III. felv.

Új szöveg:„Sorakozzon, aki férfi, most habzik az áldás” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

Régi szöveg: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

• Együttes, III. felv.

Új szöveg: „Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk.” (vagy másik szövegvariáns: Sose búsulj, kisangyalom, magunk vagyunk, hukk”) /”Húzzad csak kivilágos virradatig”

Régi szöveg: „Ha bemegyek a csárdába, magam vagyok, hukk” /Jaj mamám, de gyönyörű szép a világ”

Meg aztán a dalszöveg mellett sok helyen a ritmika, az ütemezés, a tempó, és a hangszerelés is, megváltozott az eredeti partitúra hangzásvilágához képest.

Ezen a linken a teljes előadás megnézhető/meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=NXYud6tUDps

A CD-hanganyag is ezen a produkción alapszik.

Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kállay Bori, Vadász Dániel, Marik Péter, Peller Károly énekével, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László – a felvétel Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. (Kossuth Kiadó – Metropol Könvvek – MTVA: Híres Operettek-sorozata,  CD-melléklet)

Aki szeretné a hagyományos zenét és szöveget kapni, annak ajánlom ezt a lemezt (keresztmetszet)

.http://rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=7519

CD-n is kijött!

Egy másik LP-n pedig a teljes zene rajta van  - a dialógusokkkal.  (Eredetileg rádiófelvétel 1968-ból!)

Budavári Palotakoncertek 2018

Budai Vár Oroszlános udvar

augusztus 3.  és 4.  - 20:30

"Bor, Dal, Asszony” - Operettgála

"Az exkluzív nyári szabadtéri színházi- és koncertélmény. Felejthetetlen hangulatú gálaműsor a Budapesti Operettszínház csodás hangjaival, remek zenekarával és pazar látványvilággal. 

2018-ban hatodik alkalommal csendülnek fel csodálatos operett dallamok a gyönyörű Budai Várban. A műfaj élvonalbeli szólistái mellett, a Budapesti Operettszínház kiváló balettkara lenyűgöző koreográfiákkal teszi teljessé az élményt. Az új gálaműsor a Luther Mártonnak tulajdonított mottó jegyében készült.  „Wer nicht liebt Wein, Weib, Gesang, der bleibt ein Narr sein Leben lang.“

A kétrészes összeállításban helyet kapnak a legkiválóbb operettszerők – mások mellett Kálmán Imre, Lehár Ferenc Johann Strauss, Suppé, Sullivan Ábrahám Pál és Jacques Offenbach – legismertebb szerzeményei, és méltatlanul elfeledett remekei.

A társulat legmagasabb állami díjakkal kitüntetett balettigazgatójának, Lőcsei Jenőnek rendezésében, a legnagyobb sztárok és fiatal tehetségek közreműködésével a felcsendülő népszerű slágerek a tánckarral és a kórussal kiegészülve egy-egy blokkban dramatikusan is összekapcsolódnak. Rövid dialógusokkal és látványos, sokszor fanyar humorú koreográfiával megalkotott program tematikusan mutatja be az operett nagy témáit.

Előbb a „színház a színházban“ témakört járja körül, majd az izgatott készülődések, a vágyakozások és álmodozások nótái következnek, az első részt pedig egy látványos party zárja. A második rész elején strandoló nők vallanak hűségről és hűtlenségről, azután megérkeznek a bakák és a tisztek, hogy a férfivirtussal kápráztassák el az asszonysereget. Ezt követően az utazások és elvágyódások színes összeállítása következik, végül pedig egy pályaudvari képben a látványos búcsúzások és fogadások vérpezsdítő nótáival jutunk el a fináléhoz.“

Jegyár: 7 200 Ft - 22 000 Ft

Ma délután a 15:20-tól a Dunán!

Mágnás Miska

Magyar zenés vígjáték, 83 perc, 1949

Rendező: Keleti Márton
Író: Gábor Andor
Forgatókönyvíró: Békeffy István, Bakonyi Károly
Zeneszerző: Fényes Szabolcs, Szirmai Albert
Operatőr: Eiben István
 

Szereplők:
Gábor Miklós (Mágnás Miska)
Mészáros Ági (Marcsa)
Sárdy János (ifj. Baracs István)
Németh Marika (Rolla)
Gobbi Hilda (Nagymama)
ifj. Latabár Árpád (Mixi)
Kemény László (Korláthy gróf)
Latabár Kálmán (Pixi)
Sulyok Mária (Korláthyné)
Pécsi Sándor (Bíró)
Lehotay Árpád (Baracs István)
Pethes Sándor (Eleméry)

Der Operetten-Spielplan der Volksoper Wien
Ö1 Hangtár (7 Tage Ö1 | 21.05.2018)

Ausschnitte aus Werken von Johann Strauß, Franz Lehár, Richard Heuberger, Emmerich Kálmán und Ralph Benatzky - in Live-Aufnahmen.

Composers: 100 (Productions: 23975, Performances: 103378)
[*] : Living composers (10)

a 100 legtöbbet játszott zeneszerző 2013/14-2017/18 között a világ nagyobb operát operettet játszó színházaiban

Európa és a világ nagyobb operát, operettet játszó színházai. Néha musicalakat is jelölnek, de ez azért hiányos. A legtöbbet játszott zeneszerzők:

Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2013/14 to 2017/18

 1,2,3 columns; or 25,33,40 rows

Composers: 33 (Productions: 863, Performances: 4781)
[*] : Living composers (13)
[f] : Female composers (3)

A legtöbbet játszott magyar operák, operettek a világ nagyobb színházaiban:

in 1,2,3 columns; or 25,33,40 rows

Operas: 73 (Productions: 863, Performances: 4781)
[*] : Works by living composers (23)
[f] : Works by female composers (3)
[c] : Works for children/youths (1)

123 éve, 1895. május 21-én halt meg Franz von Suppé, a klasszikus bécsi operett egyik nagyhírű mestere. (1819. április 18., Split, Horvátország - 1895. május 21., Bécs, Ausztria)

Franz von Suppé — eredeti nevén Francesco Ezechielle Ermenegildo Cavaliere Suppé Demelli -  dalmát származású osztrák zeneszerző, a bécsi operett műfajának egyik legkitűnőbb reprezentánsa: kifejezési eszközeiben Offenbach követője, de művei szellemében (főleg a bécsi lokálkolorit szerinti alkalmazásában) új utakon járt.

A bécsi zenekonzervatóriumban folytatott tanulmányai után — néhány soproni és pozsonyi színháznál töltött karmesteri évad kivételével — Bécsben élt. Hírnevét és igazi sikereit a szellemesen pezsgő ütemű operettjeivel aratta. A színházi világ „bécsi Offenbachként” tartotta számon. 31 operettet komponált, köztük olyan népszerű műveket, mint a Boccaccio, a Szép Galathea, a Pajkos diákok, a Fatinitza.

Legsikeresebb operettjei között tartjuk számon a magyar környezetben játszódó „Könnyű lovasság”-ot is, amely sokhelyütt Magyar huszárok  címmel került színpadra.

Budapesti Hírlap, 1890. május 10.

 „(Suppé-est a népszínházban.)

Zsúfolt ház előtt került ma színre 100-adszor a Boccaccio, S u p p é Ferenc zeneszerző személyes vezetése mellett. Mikor a marciális alakú, de kedélyes, mosolygó arcú öregúr a zenekarban megjelent, tapsvihar fogadta, melyet ö mély meghajlással köszönt meg. Ezután Konti József segítségével beleült a babérlevelekkel díszített karmesteri karosszékbe s megragadva a dirigáló botot, olaszos hévvel kezdte vezetni a zenekart, mely alig volt képes utána nyargalni. Az első felvonás végén a publikum háromszor a lámpák elé hívta s a zenekarból két gyönyörű babérkoszorút nyújtottak fel neki, nemzetiszínű szalaggal: egyet az igazgatóság, egyet a népszínház személyzete részéről. Suppé meghatva hajlongott, Blaháné és Réti Laura közt. Az előadás egyike volt a legjobbaknak s a szereplők közül mindegyik buzgón igyekezett a sikert a gazda szeme előtt minél nagyobbá tenni. A címszerepet Blaháné játszotta, Fiamettát Réti Laura, a színház újonnan szerződött tagja, a ki énekszámaival a tapsnak valóságos viharait támasztotta, a zenekar és kórus is derekasan megtette kötelességét. Blaháné is kapott egy gyönyörű bokrétát.

Előadás után Suppé tiszteletére Piufsich Lajosnál fényes estély volt. Suppé igen jól mulat fővárosunkban. Tegnap este a Hugenottákat nézte meg az Operában, ma meglátogatta az ősz Erkel Ferencet, a kinek ö a Hunyadi László-ját dirigálta 1854-ben, Bécsben — mikor egy magyar operatársulat odafent játszott.

Érdekes adatul fölemlítjük, hogy Suppé saját nyilatkozata szerint magából a Boccaccio-ból neki 100,000 forint jövedelme volt.”
 

Kapcs. a 3170. és 3168.  számú bejegyzésekhez

Kiegészítés:

Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja 
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor
 

Amikor a Rádió Dalszínháza műsorára tűzte ezt az operettfelvételt, az RTV Újságban Fischer Sándor előzetes jegyzetét olvashattuk ennek apropóján.

A következő sorokat olvashattuk tőle 1975-ben:

„Az angol zenés színpad alkotásai tulajdonképpen kétszázötven éve ismeretlenek nálunk… 1728-ban mutatták be Londonban Gay-Pepusch Koldusoperáját, az egyetlent, amely hazánkban népszerűvé vált, igaz, hogy csak ötven évvel ezelőtti, Bert Brecht -Kurt Weill-féle német átdolgozás formájában. Az olasz és a német opera, másrészt a francia és a bécsi operett egyeduralma takarta el előlünk az angol zenés drámai műfaj súlyosabb és könnyebb ágát egyaránt, Purcelltől és Händeltől Brittenig. Hozzájárult az ismeretlenséghez a szigetország elzártsága is. Pedig a múlt század második felében ért Arthur Sullivan daljátékai hasonló szerepet töltöttek be Londonban, mint Offenbach művei Párizsban, azzal a különbséggel, hogy Offenbach gyilkos szatíráival szemben Sullivan finomabb öniróniával gúnyolja ki hazájának és korának feudális-kapitalista társadalmát, Viktória királynő uralkodásának gyarmattartó és álszent világát, betűhöz ragaszkodó, kötelező jogszabályait, finomkodó, szentimentális hölgyeit, velük szemben pedig az őszintén uralkodó rabló-kalózok szabad társadalmát, mindnyájuk naiv, királyhű, osztálytudatos nacionalizmusát.

Zenei hangvétele közelebb áll az angol népdalkincshez, mint Offenbach stílus a franciáéhoz. Inkább  Kodály Háry Jánosának jellegére emlékeztet, habár dallamai nem népdalfeldolgozások, csak formában és hangulatban érződik származásuk.

Sullivan több mint húsz darabja közül néhányat a Népszínház a nyolcvanas években műsorára tűzött, de ezek – az egy Mikádó kivételével – nem keltettek visszhangot; a szentimentalizmushoz és naturalizmushoz szokott akkori magyar közönség az angol groteszk, száraz humor célzásait éppúgy nem értette, mint Offenbach vitriolos szatíráinak társadalomleleplező mondanivalóját. Azóta nem került színre hazánkban Sullivan, akit Angliában a nagy zenei és színpadi értékek közt tartanak számon, csak a Rádió mutatta be a háború óta a Mikádó, az Esküdtszéki tárgyalás és A Fruska című dalműveit.

Most tehát először hangzik fel Magyarországon A cornwalli kalóz. Eredeti címe:The Pirates of Penzance. Ez a helység délnyugat Anglia legnyugatibb csücskében, Cornwall tartomány tengerpartján fekszik. Hogy híres volt-e kalózairól, azt nem tudjuk, de hogy hősének figuráját nem a valóságból merítette Sullivan, az bizonyos. Mégis igaz a történet, a tükör torzít, de a kép reális.”

Hát jó lenne, ha legalább 3 operettbemutató lenne évente, 2 nagyszínpadon 1 theatrumban.....utóabbi pl. Madarász Zeller, Fall: Sztambul rózsája. Vannak kisszínpados operettek 2 zongorára: pl Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben, Eisemann Mihály: Bástyasétány 77.....

Güll baba is jó, de az legalább filmen megnézhető magyarul a youtube-n.

A Maya is volt már repertoáron, igaz, évtizedekkel ezelőtt.  Bizony, a Hawaii rózsája kellene, ahogyan a Gül baba is - és sok minden más operett még.

A Cigányprímást az Operettszínház palettájáról hiányolom, de a Lili bárónő is csak a raktárszínházban megy - zongorakísérettel; most kap egy jubileumi zenekaros előadást a nagyszínpadon, egyszeri alkalomra - miért nem marad ott tartósan???.

Modern Marica lesz jövőre, de szerintem nyudogdtan lehetne operettet vinni a Kálmán Imre Theátrum kistermébe kiszenekarral, jó nem ugyanaz, de erre jutna elég közönség.

A Maya lesz operettpremier.

Én tudod a Hawaii rózsáját várnám, de az itt nem megy, pedig olyan szép,  külföldön  6 helyen is megy az idei évadban, Hildesheim-ben 1 hete tették fel és a Lehár fesztiválon lesz Bad Ishle-ben. Baselben pedig az ősszel ment és megy Padernborn-ban is.

https://www.youtube.com/watch?v=hIjdD6fSScA

https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

https://www.youtube.com/watch?v=NpM534UyUe0

https://www.youtube.com/watch?v=NpM534UyUe0

Itt egy hosszú írás a darabról, az Operett Kutató Központ által:
http://operetta-research-center.org/revisiting-honolulu-die-blume-von-hawaii-students-hochschule-fur-musik-osnabruck/

A Kálmán Cigányprímás darab más színházban ment tavaly (Turay Ida Színház), idén a Zsuzsi kisasszony megy.

Felújítás lesz Huszkától a Mária főhadnagy - koprodukcióban más színházzal mutatják be a következő évadban.

De igazad van, olyan vadonatúj operettbemutató, mint ami volt legutóbb a Kékszakáll, most nem lesz. Én is vártam volna megint egy új operett színpadra állítását. Korábbi években többször is szóba került Kálmán Imre Cigányprímása is - de aztán valahogyan mindig "elfelejtődött..."

https://www.youtube.com/watch?v=OFHyBiKEpZg

Íme egy részlet a Carousel-ből, ezt még játszotta a Theater Basel is előző évadban. Richard Rogers a zeneszerző (ld. Muzsika hangja):

http://www.operabase.com/oplist.cgi?id=none&lang=hu&is=&by=Richard+Rodgers&loc=&stype=abs&sd=10&sm=5&sy=2016&etype=abs&ed=&em=&ey=

Vártam még egy operettpremiert, a Marica az csak felújítás, eddig is ment, és ezért jó lett volna valami más is.

A Budapesti Operettszínház 2018/19-es évada

"Magyar szerzők, magyar történetek, legendás nagy magyarok - így lehetne jellemezni a Budapesti Operettszínház 2018/2019-es évadának új bemutatóit.  A Nagymező utcai teátrumban 7 premiert tartunk a következő szezonban, melyek közül 3 ősbemutató. Látható lesz az István, a király, a Maya, a Marica grófnő, a Molnár Ferenc klasszikusából, a Liliomból íródott Carousel, valamint a Semmelweis, a Tündér Lala, és A Pendragon legenda. A rendezők között a színházi szakma legjobbjai dolgoznak majd, mint Székely Kriszta, Béres Attila, Szabó Máté vagy Réthly Attila, de lehetőséget kap a legfiatalabb generáció is. Visszatér Szenteczki Zita, és első alkalommal dolgozik a társulattal Boross Martin. Emellett a korábbi évek tendenciáinak megfelelően több koprodukciós együttműködésre és vendégjátékra is sor kerül sor. Így a Zikkurat Színpadi Ügynökséggel közösen készül az Apáca Show Szente Vajk rendezésében, a Magyar Zenés Színházzal együttműködésben, a Bozsó József irányítása mellett készülő Mária főhadnagy, ami Békéscsabán és Veszprémben lesz látható, a Karinthy Színházzal kötött stratégiai megállapodás keretében pedig az Operettszínház színészei prózai szerepekben mutatkoznak be, és vendégként rendez majd Szabó P. Szilveszter. A közelmúltban új arculattal és honlappal jelentkező Budapesti Operettszínházban május 9-től kezdődött meg a bérletárusítás."

M3 csatorna, 2018. május 9. szerda 13:15 - 14:10

Thália papnője - Neményi Lili emlékei

Portréfilm (1984)

(55')

A portréfilm a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekesnőjének életét és pályáját követi nyomon, előtérbe helyezve a színháztörténeti momentumokat.

Rendezte: Makk Károly

Írta: László Zsuzsa

Ma sem tudjuk, pontosan mikor született Neményi Lili

(hirado.hu)

Csak annyit, hogy a születésnapja november 28-án van. Thália papnőjéről ma délután nézhetünk meg egy különleges dokumentumfilmet.

László Zsuzsa ajánlja Makk Károly filmjét.

Thália papnője - ezzel a címmel jelent meg 1984-ben az akkori magyar televízióban Neményi Liliről készített portré-filmem – írta László Zsuzsa.

“Nem volt könnyű, míg eljutottunk idáig. Számos hangversenyen konferáltam őt, s a műsorok szüneteiben remek beszélgetéseket folytattunk. Lilike sokat mesélt családjáról, gyerekkoráról, művészi pályájáról. Úgy éreztem, ez nem csupán rám tartozik, ezek az élmények a magyar kulturális élet dokumentumai….”

Ma 35 éve hunyt el 

"Romhányi József a 20. század nagy költője"

"Megújultunk" - Új logója van az Operettszínház honlapjának

Tovább folytatódik KERO és az Operettszínház háborúja: megszólalt az intézményt képviselő ügyvéd a perekről

Pánik az Operettszínházban

"Nem csak a színpadon láthattak drámát a Budapesti Operettszínház nézői péntek este, ugyanis az egyik néző majdnem az életét vesztette, ám szerencsére gyors volt a segítség."

Kiváncsian várom a további műsortervet, a színházban még nem tudtak semmit se. Vasárnap különben megtekintettem az Elfújta a szél c. musicalt.

Fényes Szabolcsról szólt a 2018. ápr. 30-i hogy volt, itt elárulták, hogy 2018. októberében az Operettszínház műsorra tűzi a Maya c. operettjét a zeneszerzőnek.

Állatkerttől az Operettszínházig - Felföldi Anikó 80

Fidelio - Spilák Klára

2018.04.28. 12:30 

A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Felföldi Anikót a felújított Amerikai komédia bemutatóján köszöntötte a társulat. A jubileum és a bemutató kapcsán az élet kis és nagy dolgairól beszélgettünk.

„– Április 28-án töltöd be a nyolcvanat. Milyen érzések fogalmazódnak meg benned?

– Még csak kóstolgatom... Valójában soha nem foglalkoztatott különösebben a korom. Tudomásul kell venni, hogy múlik az idő. Azt vallom, mindent úgy és akkor kell megélni, ahogy azt a sors eléd teszi. Nem tudhatom még, hogy milyen örömöt vagy bánatot hoz majd a nyolcvan, mindenesetre annak örülök, hogy megéltem és hogy boldogan éltem meg.

„– 1966 óta vagy tagja a Budapesti Operettszínháznak. Mi tartott itt annyi éven át?

– Mindenki tudja rólam, hogy hűséges típus vagyok a szakmai és a magánéletemben egyaránt. Amikor idekerültem, úgy éreztem, megtaláltam azt a műfajt, ami igazán nekem való. Eleinte csak zenés darabokban szerepeltem, néhány év után azonban már operettekbe is hívtak. Tavaly pedig a Magyar Operett Napján Nagydíjat kaptam az Operettszínházban töltött több mint ötven évemért. Engedd meg, hogy idézzek az ott elhangzott beszédemből, mert ez tökéletesen elmond mindent:

Imádom az operettet, mert csillogó, mesésen fényes, de a musicalbe szerelmes vagyok. És legnagyobb boldogságom az, hogy ilyen jól elférnek egymással egy fedél alatt. Én szerencsémre megtaláltam a két műfaj közötti átjárót."

Live aus dem Münchner Prinzregententheater
Emmerich Kálmán: "Gräfin Mariza"
29.04.2018 | 19:00 bis 23:00 Uhr | BR-KLASSIK

Gräfin Mariza - Betsy Horne
Fürst Moritz Dragomir Populescu - Peter Schöne
Baron Koloman Zsupán - Jeffrey Treganza
Graf Tassilo Endrödy-Wittemburg - Mehrzad Montazeri
Lisa, seine Schwester - Lydia Teuscher
Manja, eine junge Zigeunerin - Pia Buchert
Karl Stefan Liebenberg - Frank Manhold

Konzertvereinigung Wiener Volksopernchor
Münchner Rundfunkorchester
Leitung: Ernst Theis

PausenZeichen 
"Gräfin Mariza - Kálmáns persönlichste Operette" von Stefan Frey - und Stefan Frey im Gespräch mit dem Dirigenten Ernst Theis

Igen, már olvasom is: Kerényi Miklós Gábornak 2018. április 13-án rendkívüli felmentéssel megszűnt a munkaviszonya, mivel magatartásával megszegte a Munka Törvénykönyve 8. paragrafus 1-4. bekezdését, azaz olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére – árulta el a színház sajtófőnöke.

Ez a hír vadonatúj. 2017 novemberében (saját kérésére?) "csak" a munkavégzés alól mentették fel valamint kezdeményezte nyugdíjaztatását. Március 1-én a korábbi hírekkel éppenséggel ellentétes közlemény jelent meg sőt, a rendező később már visszatérését fontolgatta. A "kerúgás", hivatalosabban: munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetése (wiki szerint) 2018. április 13-án történt, a sajtóban pedig csak ma reggel jelent meg 09h00 tájban.

Ez már nem új hír...

Kerúgták Kerót.

Kapcs. 3572. és 3573. sorszámokhoz

Virágkor tövisekkel - Múltidéző az Operettszínház egykori igazgatójával

Szinhaz.hu,  Magyar Színházi Portál, 2013. július 24. szerda, 09:06

dr. Venczel Sándor bevezetője:

1988 tavaszán Keszler Pál, az Operettszínház igazgatója révén ismerkedtem meg Gáspár Margittal. Izgatottan kopogtattam Bajza utcai lakása ajtaján, hisz Margitka igazi nagyasszony volt. Első férje Mario Boni olasz gróf, a második Szűcs László magyar dramaturg, szeretője volt Marinetti, a futurizmus nagy alakja. Tagja volt az olasz fasiszta pártnak, majd belépett a Magyar Kommunista Pártba is. Hét évig vezette a Fővárosi Operettszínházat, melynek állandó vendége volt Rákosi, Farkas, Révai.

Margitka már megterített kisasztallal várt, rajta cigaretta, kávé, keksz, likőr, ásványvíz. Elég gyorsan sikerült meggyőznöm arról, hogy nem azért jöttem, hogy lerántsam a leplet a kommunisták színházi gaztetteiről, hanem azért, mert érdekelt a színház aranykora, és főleg ő maga. Kíváncsi voltam, ki az a nő, aki újja köré tudott csavarni grófokat, politikusokat, rendezőket, írókat. A titkot persze nem sikerült megtudnom. Hacsak azt nem, hogy Margit (így szerette, ha szólítottam) rendkívül művelt, fantasztikusan kíváncsi asszony volt, aki 83 évesen engem is gyorsan az ujja köré csavart.

Háromszor jártam a Bajza utcában azon a tavaszon, három óra hangfevétel készülhetett beszélgetéseinkből. Sokat mesélt magnón kívül is. "Ezt most csak magának." - mondta gyakran. Életem legnagyobb lustasága volt, hogy többet nem mentem el hozzá. Pedig Margit még sokat mesélhetett volna...

A beszélgetésekből készült interjú a Színház című folyóiratban jelent meg 1999. augusztusától-októberéig. Köszönet a lapnak, hogy hozzájárult archívumuk felhasználásához. Az interjút a Színház-ban megjelent három részletben közöljük. [,,,]

A Magyar Rádió 2001-ben hangjátékot készített Margit könyve és az interjú felhasználásával.

Forrás: szinigazdasag.hu

Nagyon érdekes Gáspár  Margit közvetlen elbeszélésében olvasni ezekről az időkről és a darabokról.

Hiba van a "Jegyzetek" -ben:

"1.Az interjúban említett zenés darabok adatai a következők: A Fővárosi Operett Színházban:"

éspedig a zeneszerző nevét így, hibásan közölték:

"Kemény László: Valahol Délen. Szöveg: Tabi László. Bemutató: 1956. március 30."

Így pontos:

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)

Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor, Rendező: Dr. Székely György Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas Karmester: Bródy Tamás

Az előbbi, háromrészes cikknek a  folytatásai  az alábbi linkekről érhetőek el:

FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ 1949 - 1956 

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL II.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  szeptember - a 39-43. oldalon

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL - VIRÁGKOR TÖVISEKKEL III.

SZÍNHÁZ folyóírat, 1999.  október - a 48-50. oldalon

F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z 1 9 4 9 - 1 9 5 6 BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL "VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"

[...] "Itt volt például a Mezei Mária-ügy. Ugye tudja, milyen módon került hozzánk... Szóval utána az történt, hogy a Szabad szélnek az egyik főszerepét osztottuk rá. Amolyan félig-meddig comic beauty-szerepet, egy szép komikát; utóbb Apáthi felesége, az isteni Sennyei Vera remekül játszotta el, nagyon nagy sikert aratott benne. A nem tudom hányadik próba után bejött hozzám a Mezei, és azt mondta, ne haragudjak rá, ő nagyon szeret engem, és nagyon bízott bennem, de most lehetősége van rá, hogy Pécsre menjen, azzal csalogatják, hogy a Karenina Annát játszhatja, és hát ő ennek nem tud ellenállni, és kér, hogy engedjem ki a darabból. Mondtam, hogy nézd, ez nagyon nehéz lesz, hogy most egy szovjet darabból kiengedjelek, de hát én annak idején megmondtam neked, hogy szocialista megőrzésre veszlek át, és amint visszatérhetsz a prózára, elengedlek. Menj csak, majd én tartom a hátam. Lett is egy kis botrány, de aztán elsimult. Csakhogy aztán Pécsett sokkal nagyobb botránya lett, egy mesterségesen szított botrány, amibe most nem akarok belemenni, amiatt, hogy kiment bányászokhoz szavalni, és József Attilától a Három királyokat szavalta. A színházon belülről jelentették fel, hogy klerikális propagandát űz. Ekkor a drága, agyafúrt színigazgató, Szendrő József azt mondta, nézd, nem tudlak tovább megvédeni, felbontom a szerződésed, menj vissza Pestre. Mari visszajött, mi pedig ismét szerződtettük, nem törődve a botránnyal; de sajnos éppen nem volt számára más szerep, mint az a rossz, negatív figura az Aranycsillagban, amivel nem lophatta be magát a káderek szívébe. Akkor aztán újra elment, ide-oda, ismerjük a históriát, amikor a Vidám Színpadon szavalta a Bujdosó lányt.4 Ezt először örömmel fogadták, de aztán onnan is kitétették, azzal, hogy ez egy ellenséges, nacionalista izé, szóval amit ilyenkor mondogattak, és Mari nem is tudom meddig szerződés nélkül volt. Es akkor írt nekem egy mélységesen megrendítő levelet, az volt benne, hogy ő ebbe bele fog halni, ő nem tud színház nélkül élni, segítsek rajta. A következő minisztériumi értekezleten szóba hoztam az ügyet; megmondtam: botránya a színházi életnek, hogy egy ilyen kvalitású művész, mint a Mezei, szerződés nélkül legyen. Mire - igen, sajnos ki kell mondanom - Major azt felelte, hogy a Mezei már nem művészi kérdés, hanem csak ÁVO-kérdés. Szó szerint ezt mondta. Ekkor én bejelentettem, hogy mi pedig szerződtetjük. Hogyhogy? Hát úgy, hogy a társulat garanciát vállal érte. És ezt nyugodtan kijelenthettem, mert meg voltam róla győződve, hogy a társulat ezt meg is teszi. Utána összehívtam a társulati ülést, és elmondtam, hogy ez és ez történt, Mezei Mária szerződés nélkül van, mert valamit rossz néven vettek tőle, és én azt ígértem, hogy a társulat garanciát vállal érte. Szavazást kértem - egyhangúan megszavazták. Mari zokogva felállt, és köszönetet mondott a társulatnak. Ettől kezdve óriási sikerei voltak nálunk; a Párizsi vendéget, ami több-százas szériát ért meg, egyenesen neki írattam. És borzasztóan szerettük. Aztán át-szerződött a Madáchba, és én akkor is azt mondtam neki, hogy szocialista megőrzésre voltál itt, ha a próza hív, menj csak, elengedlek. Hát ezt csak azért meséltem el, hogy jellemezzem a társulatot.” [...] 

Ez a Lili bárónő  "már nem lesz az enyém"... Bosszús vagyok, mert mire odaszaladtam a pénztárba jegyért, már egy darab sem volt kapható; állítólag mikor az Operettszínház honlapján megjelent a hír az egyszeri, zenekaros színpadi változatról, még aznap az összes jegyet felvásárolták erre a június 6-i egyetlen előadásra.

Ezek szerint közel azonosak a meglátásaink erről a musicalről, amit láttunk nemrég az Operettben.