3039 zenebaratmonika 2017-02-07 17:36:39
[urlhttps://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w[/url]
[urlhttps://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w[/url]
3038 zenebaratmonika 2017-02-07 17:34:59
[url ]http://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w;Hawaii [/url] Német felvétel a Hawaii rózsája c. világhírű Ábrahám operettből
[url ]http://www.youtube.com/watch?v=QHidSiNZN7w;Hawaii [/url] Német felvétel a Hawaii rózsája c. világhírű Ábrahám operettből
3037 Búbánat 2017-02-07 13:34:55
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színházak világából: Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet. Dinyés Dániel a zeneszerzője a [url] http://fidelio.hu/tanc/2017/02/05/osszmuveszeti_darab_keszult_frida_kahlo_eleterol/; Frida [/url] című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban. Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel: [url] http://nullahategy.hu/dinyes-daniel-jo-operaeloadas-jelen-ideju/; Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű” [/url] nullahategy.hu, 2016. június 9. CSETE BORBÁLA – 061.hu „Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.” „- Milyen számodra a szabadúszó lét? - Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”
Két, mostanság ismeretessé vált hír Dinyés Dánielről - a zenés színházak világából: Dinyés Dániel 2017. január 1-től a Budapesti Operettszínházhoz szerződött első karmesternek. - vezényelni fogja egyebek közt a Csárdáskirálynőt és a márciusban bemutatásra kerülő Víg özvegyet. Dinyés Dániel a zeneszerzője a [url] http://fidelio.hu/tanc/2017/02/05/osszmuveszeti_darab_keszult_frida_kahlo_eleterol/; Frida [/url] című, bemutatásra váró, prózával, zenével, tánccal és videóanimációval készülő zenés színházi újdonságnak – Frida Kahlo életéről szóló, Duda Éva Társulat és a Budapesti Operettszínház közös darabját márciustól láthatjuk az Átrium Film - Színházban. Mindezek tükrében érdemes elolvasni az alábbi interjút, amelyet még tavaly nyáron készítettek Dinyés Dániellel: [url] http://nullahategy.hu/dinyes-daniel-jo-operaeloadas-jelen-ideju/; Dinyés Dániel: „A jó operaelőadás jelen idejű” [/url] nullahategy.hu, 2016. június 9. CSETE BORBÁLA – 061.hu „Dinyés Dániel zeneszerzőként végzett a Zeneakadémián, 2004-ben a Nemzeti Színházban kezdett dolgozni, majd zenei vezetője lett a Bárka Színháznak, és a kaposvári Csiky Gergely Színháznak.” „- Milyen számodra a szabadúszó lét? - Nem szeretem, de jelenleg ez egy megoldás arra, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkoznom művészeten kívüli dolgokkal. Próbálom nem a politikával, hanem Mozarttal és más zeneszerzőkkel tölteni az életem, bármily naivan is hangozzék ez totálisan cinikus világunkban. Szabadúszóként, amikor Selmeczi György elvitt a Nemzetibe, ettől jobboldalivá lettem, majd ugyanaznap délután átsétálva Kovalik Balázshoz Mozart-maratont próbálni, hirtelen liberálissá váltam: azonnal érezhető volt mindig a világ megítélése. Az más kérdés, hogy evvel a két emberrel egy időben dolgoztam, ez nem zavart senkit akkor, amikor ítélkezni kellett gyorsan felettem. A művészethez ennek semmi köze, mégis állandóan szembejön velem: miért szerepeltem zsidó kabaréban, ha voltam katolikus kántor? És ha az igazat felelem: mert érdekelt; mert minél több mindent akarok megismerni; mert szeretek tanulni és fejlődni; mert kihívás, akkor azt vagy nem hiszik el, vagy rosszabb és az esetek nagyobb százalékában, személyes sértésnek veszik. Ugyanis a jelenlegi életünkben a kíváncsiság és teljesítés nem elég: a hited kell, a meggyőződésed, minden porcikád, hogy egy nagyobb „ügyet” szolgálj. Nem tolhatsz szekeret anélkül, hogy alá ne akarjanak íratni veled egy vér és dac szövetséget valami ellen. Ha megjegyzem, hogy „én valamiért szeretek munkálkodni, nem ellen”, akkor úgy néznek rám, mint egy fejlődéstani zsákutcára. Tudom, hogy avítt vagyok ezzel a gondolatommal, de a társulati létnek látom értelmét, ami az előadó művészetet illeti, nem a szabadúszásnak. A Bárkában imádtam tag lenni, és szívesen lennék ismét társulati tag ott, ahol érdemi művészeti munka folyik. Csak jelenleg ez rögtön azt vonja maga után, hogy egy zászló alá is beálltam, amely zászlón nem művészeti ideák sorakoznak, hanem gyümölcsök, növények, zöld, narancssárga, piros és piros-fehér csíkos színek. Ezekhez meg semmi közöm. Legszívesebben évad közben színházzal foglalatoskodnék, havi 6-7 alkalommal operát vezényelnék, nyáron komponálnék és egész évben a feleségemmel daloznék a mások és saját örömünkre. Pontosan tudom, hogy ennek semennyi az esélye, de ezzel az elérendő célkitűzéssel biztosítom magamnak azt, hogy egész életemben fejlődni és dolgozni akarjak. Csak ha aktívan foglalkozom a zenével, csak ez vesz ki az életből és lelkileg összegereblyézve rak vissza.”
3036 smaragd 2017-02-05 14:47:01 [Válasz erre: 3034 Búbánat 2017-02-05 12:13:08]
KEMÉNY EGON - Békés István: " Szabad szivek" (1960) Operett 2 részben, színpadi változat Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120' A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart.... Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman... Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne szerepét, és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is. A címlapképet én is ismerem, sokat igérő fotó a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal. Majd visszatérek ennek a darabnak az ismertetésére.
KEMÉNY EGON - Békés István: " Szabad szivek" (1960) Operett 2 részben, színpadi változat Regényes daljáték, rádióváltozat, cca 120' A darabot körülvevő hallgatásnak szerzői oka volt, Békés István részéről indult el, úgy tűnik, még mindig tart.... Az idézett újságcikkekben Kemény Egon zenéjével mondta el a feltett kérdésekre a választ - stílszerűen és egyben finoman... Úgy hallottam, már korábban is bejegyeztem, hogy Sándor Judit nagyon kedvelte ennek a daljátéknak a zenéjét, benne szerepét, és aggódott a felvétel sorsa miatt, még évtizedekkel később is. A címlapképet én is ismerem, sokat igérő fotó a darabról a fiatal Sándor Judittal és Bende Zsolttal. Majd visszatérek ennek a darabnak az ismertetésére.
3035 zenebaratmonika 2017-02-05 12:37:14
Látta közületek valaki ezt a darabot? 8 órai újság 1937. 07. 04. A rendező az új Ábrahám-operettről, a „Hawai rózsájá-ról“ Lipcséből írja a S órai Újság tudósítója: Az itteni Operaházban világsiker készül: az új magyar operett, amelynek most folynak a próbái, azzal kecsegtet, hogy be fogja járni Európa és Amerika minden operettszínpadát. Ez az új magyar operett: Ábrahám Pál és Földes Imre müve: a „Hawai rózsája próbákat szigorúan zárt ajtók mellett tartják, a 8 órai Újság tudósítójának mégis sikerült bejutnia a nézőtérre és ott hosszabb beszélgetést folytatnia Préger Miksa igazgatóval, a német operett-színpadok legkitűnőbb rendezőjével, aki a „Hawai rózsája"-t rendezi : az új magyar operettről. — Ilyen tehetséges munka még sohasem volt a kezeim között, — kezdte a direktor. — Földes Imre librettója kitűnő, Ábrahám Pál zenéje pedig •— különösen az első és a második felvonás fináléja, — olyan művészi és olyan grandiózus, hogy Lehár mesteren kivül éppen csak Ábrahám Pál tudta ezt megcsinálni. Képzelhető etek után, hogy milyen kedvvel fogtam neki a „Hawai rózsája" rendezésének; milyen büszke voltam magyar barátaimra, a világ legtehetségesebb fajtája. De ami még fokozta boldogságomat: az Bársony Borsi, A legbájasabb, legtehetségesebb operettszínésznők egyike. Sőt: talán az egész világon nincsen senki, aki szebben, művésziebben, szenzációsabban táncolna nálánál, vagy csak úgy táncolna, mint ő. Nehéz a dolga itt, hiszem: Rita Georg, Jerger, Kurt Preger, Fritz Steiner, Harald Paulsen, Mitkowitz és mások: a német opera és operett kiválóságai játszatva!; kívüle a darabban, de amint a próbákból látom: nagyszerűen bírja az iramot és kolosszális sikere lesz neki is. Négy magyar készíti elő ezt a világsikert és négy magyarnak lesz része lennie: Ábrahám Pál, Bársony Rózsi, Földes Imre és a legszerényebb: Préger Miksa, A „Hawai rózsája' lipcsei ősbemutatója július 27-én lesz.
Látta közületek valaki ezt a darabot? 8 órai újság 1937. 07. 04. A rendező az új Ábrahám-operettről, a „Hawai rózsájá-ról“ Lipcséből írja a S órai Újság tudósítója: Az itteni Operaházban világsiker készül: az új magyar operett, amelynek most folynak a próbái, azzal kecsegtet, hogy be fogja járni Európa és Amerika minden operettszínpadát. Ez az új magyar operett: Ábrahám Pál és Földes Imre müve: a „Hawai rózsája próbákat szigorúan zárt ajtók mellett tartják, a 8 órai Újság tudósítójának mégis sikerült bejutnia a nézőtérre és ott hosszabb beszélgetést folytatnia Préger Miksa igazgatóval, a német operett-színpadok legkitűnőbb rendezőjével, aki a „Hawai rózsája"-t rendezi : az új magyar operettről. — Ilyen tehetséges munka még sohasem volt a kezeim között, — kezdte a direktor. — Földes Imre librettója kitűnő, Ábrahám Pál zenéje pedig •— különösen az első és a második felvonás fináléja, — olyan művészi és olyan grandiózus, hogy Lehár mesteren kivül éppen csak Ábrahám Pál tudta ezt megcsinálni. Képzelhető etek után, hogy milyen kedvvel fogtam neki a „Hawai rózsája" rendezésének; milyen büszke voltam magyar barátaimra, a világ legtehetségesebb fajtája. De ami még fokozta boldogságomat: az Bársony Borsi, A legbájasabb, legtehetségesebb operettszínésznők egyike. Sőt: talán az egész világon nincsen senki, aki szebben, művésziebben, szenzációsabban táncolna nálánál, vagy csak úgy táncolna, mint ő. Nehéz a dolga itt, hiszem: Rita Georg, Jerger, Kurt Preger, Fritz Steiner, Harald Paulsen, Mitkowitz és mások: a német opera és operett kiválóságai játszatva!; kívüle a darabban, de amint a próbákból látom: nagyszerűen bírja az iramot és kolosszális sikere lesz neki is. Négy magyar készíti elő ezt a világsikert és négy magyarnak lesz része lennie: Ábrahám Pál, Bársony Rózsi, Földes Imre és a legszerényebb: Préger Miksa, A „Hawai rózsája' lipcsei ősbemutatója július 27-én lesz.
3034 Búbánat 2017-02-05 12:13:08 [Válasz erre: 2682 Búbánat 2016-08-07 21:15:18]
Kiegészítés a 2.682. sorszám alatti beírásomhoz A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem. Idéztem az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában található interjú-cikkből is („Daljáték a felszabadulásról”): a rádiófelvételt követi majd az operett színpadra állítása a Debreceni Csokonai Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban; Békés István az újságírók előtt beszél a darab történetéről, cselekményéről, közben a zeneszerző néhány számot zongorán játszik kompozíciójából. Hangot adtam annak, jó lenne, ha a Dankó Rádióban a mostanság többször is hallható Hatvani diákjai, Valahol Délen, Krisztina kisasszony, A messzetűnt kedves, stb. részletei mellett felcsendülnének Kemény Egon Szabad szívek című operettjéből is valami hangzó anyag a rádiófelvételéről. Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra: 1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz. 2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban: "„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért."
Kiegészítés a 2.682. sorszám alatti beírásomhoz A Rádió Dalszínháza 1960. március 26-án (Kossuth Rádió, 18.45 – 21.40 – közben a szünetben Esti Krónika 20.15-20.45) mutatta be Kemény Egon "Szabad szívek" új rádióoperettjét. Szövegét és verseit Békés István írta. A teljes szereposztás mellett a karmester (Lehel György), a zenei rendező (Ruitner Sándor) és a rendező (Cserés Miklós dr.) személyét is feltüntettem. Idéztem az Ország - Világ képes hetilap 1960. február 23-i számában található interjú-cikkből is („Daljáték a felszabadulásról”): a rádiófelvételt követi majd az operett színpadra állítása a Debreceni Csokonai Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban; Békés István az újságírók előtt beszél a darab történetéről, cselekményéről, közben a zeneszerző néhány számot zongorán játszik kompozíciójából. Hangot adtam annak, jó lenne, ha a Dankó Rádióban a mostanság többször is hallható Hatvani diákjai, Valahol Délen, Krisztina kisasszony, A messzetűnt kedves, stb. részletei mellett felcsendülnének Kemény Egon Szabad szívek című operettjéből is valami hangzó anyag a rádiófelvételéről. Most rátaláltam a „romantikus daljáték” korabeli rádió-bemutatójának előzeteséről olvasható anyagokra: 1. A Rádióújság 1960. március 14-20. számának címlapfotója: Sándor Judit és Bende Zsolt operaénekesek a rádióstúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta: a „Szabad szívek” daljáték- újdonság zenei felvétele. A rádióoperett a közelgő Rádiójáték Fesztivál egyik bemutatója lesz. 2. Az 1960. március 26-i adásnapon, a szereposztás, az alkotók és közreműködők ismertetése alatt olvasható figyelemfelkeltő ajánlás a műsorújságban: "„A szabad szívek” az első daljáték, mely hazánk felszabadulásából meríti tárgyát. A Szovjet Hadsereghez átszökött kommunista nyomdász és a magyar származású szovjet orvosnő gránátok robbanása közt kezdődő szerelmén keresztül újból átéljük a szabad élet felé tett első botladozó lépéseket. Tiszta szívű embereket ismerünk meg, akik éjt nappallá téve dolgoznak a romok között az új Magyarország megteremtéséért."
3033 Eusebius 2017-02-04 22:32:25
Javítás: a főszereplő helyesen: STÉPHANIE D'Oustrac (mezzoszoprán, nadrágszerep)
Javítás: a főszereplő helyesen: STÉPHANIE D'Oustrac (mezzoszoprán, nadrágszerep)
3032 Eusebius 2017-02-04 22:24:56 [Válasz erre: 3020 Búbánat 2017-01-28 11:00:24]
Chabrier: L´Étoile (A csillag) Megörültem „Búbánat” 3020 alatti bejegyzésének, jómagam is nagy kedvelője vagyok Chabrier eme korai darabjának (opera? operett? nehéz egyértelműen meghatározni a műfaját). Az említett rádiófelvételt sajnos nem volt alkalmam meghallgatni. Első alkalommal a Mezzo Tv-n láttam egy színházi előadás felvételét (Opéra Comique, Párizs), majd ennek hatására sürgősen beszereztem az említett dupla CD-t, amit azóta is gyakran meghallgatok. Egyébként ugyanerről a lemezről -Zéta- fórumtársunk is írt pár éve egy -ugyancsak lelkesen dicsérő- bejegyzést, amit most teljes terjedelmében idemásolnék: CHABRIER: L'Étoile Colette Alliot-Lugaz, Georges Gautier, Gabriel Bacquier, Francois Le Roux, Antoine David, Ghyslaine Raphanel, Magali Damonte Chorus and Orchestra of the Opéra de Lyon John Eliot Gardiner EMI 2 CD 3 58688 2 Mit tegyen a zenerajongó a rekviemekkel és grandiózus Mahler-opusokkal túlzsúfolt időszakban, ha egy esős és depressziós vasárnap délelőtt zenére vágyik? Javaslom, tegye föl a lemezjátszójára Emmanuel Chabrier operettjét, A csillagot! S ha nincs még meg, hát ízibe vegye meg! Nem, nem tévedés - egy operettet ajánlok. Magam sem gondoltam volna néhány hete, de hát lássuk be, az élet tartogat olykor vaskos meglepetéseket mindannyiunk számára. A produkció a Lyoni Opera előadása a 80-as évek közepéről. Nagyszerű hely lehetett akkoriban az a Ház, annyi szent, hiszen mostanság egymást érik az abban a korszakban készült jobbnál jobb felvételek. Legutóbb A három narancs szerelmesének örvendezhettünk, s most egy újabb ritkaságot kaparinthatunk meg - éppoly kitűnő előadásban. Ha Chabrier-ről eddig keveset tudtunk, ajánlatos felfrissíteni az információkat. A francia komponista eredetileg a belügyminisztérium tisztviselője volt, míg ki nem rúgták, mert elhanyagolta hivatalát a muzsika kedvéért. A harmincas évei elején a különc fiatalembert a legenda szerint Wagner babonázta meg, a Trisztánt megismerve megszűnt számára a korábban oly rendben lévőnek látszó világ. Lázas tanulmányokba fogott (behozni a lemaradásokat), s ennek az első komolyabb eredményét tehetjük most a CD-lejátszónkba. Az operettrajongók (vagy inkább a -komponisták?) kettéosztották a világot. Így a hódolók egyik fele a bécsi operettet dicsőíti, nálunk - nyilván földrajzi okokból - ez nyert teret. (Hogy mégis lehetett volna másképp, az megérne egy külön tanulmányt.) Ám a francia operettet sem szeretik kevesebben. Ez a tábor Jacques Offenbach nevét tűzte zászlajára. A Mester kereken százkét (!) színpadi művet alkotott, melyeknek többsége az operett és az opera határmezsgyéjén mozog, s csak a kajla utókor minősítette őket (az egy Hoffmann meséi kivételével) operettnek. Offenbach elképesztő hatással volt a kortársakra, környezete - s így Chabrier is - egyszerűen nem tudta kivonni magát ez alól. De a hosszú locsogás után tegyük be végre a lejátszóba lemezünket! A csillag lenyűgözően friss és üde muzsika. Szellemes és vidám, pont egy ilyen nyűgös, nyálkás, rosszkedvű vasárnapra való. A mű pörgős tempójú, cselekménye fordulatokban gazdag, a hangszerelése pedig egyenesen zseniális. S ami fontos: egy pillanatig sem érezzük, hogy az operett alacsonyabb rendű műfaj lenne. Chabrier változatos és gyönyörű dallamokkal tűzdeli tele a művét. Ráadásul minden dallamnak fontos funkciója van, hűen kifejezni az adott figurát vagy szituációt. Számomra a komponista legnagyobb érdeme az egész darabon áthúzódó mértéktartás, azaz számos effektusa pontosan kiporciózott hatással bír. Tudja, mikor kell valamit abbahagyni, s ez ritka kincs (és nemcsak ebben a műfajban). Bár Chabrier nem tűnik Offenbach-epigonistának (a laza könnyedséget nem tekintem annak), a lemez hallgatása során mégis több ízben eszembe jutott a Kékszakáll című operaparódia. Talán nem véletlenül, ugyanis Offenbach művét bő évtizeddel korábban ugyanabban a Bouffes Színházban mutatták be, mint A csillagot. A L'Étoile is telis-tele van parodisztikus elemekkel. Két jelenete is a Rigoletto összeesküvő-kórusát idézi, a bordalban a Traviata pezsgőduettjére ismerhetünk, de van még benne tüsszentős kuplé is. Kedvencem az ifjú király (Ouf) és csillagásza (Sirocco) duettje, melyben az álomszép tenorrománc második strófáját a bariton két oktávval mélyebben ismétli, s teszi ezzel végtelenül mulatságossá. Különösen, hogy a vetélytárs Lazuli kihallgatja mindezt. (Állítólag Debussy is ettől a jelenettől olvadt el teljesen.) Lazuli szólama egyébként nadrágszerep, ez csak tovább kuszálja az amúgy sem könnyen kibogozható szálakat. Az előadás pedig egyszerűen elragadó. Lazulit Colette Alliot-Lugaz énekli, végtelen könnyedén, a kényes nehézségeket is finom eleganciával oldva meg. Hozzá hasonlóan bravúros alakítást nyújt Ouf király szerepében Georges Gautier. Tenoristáknál ritka stílusérzékkel és muzikalitással ugrándozik a különféle helyzetek között. A produkció öreg rókája, a királyi csillagászt alakító Gabriel Bacquier. Szólama viszonylag könnyű, így inkább játékmesteri szerepét domborítja nagyszerűen. Laoula hercegnőt (akiért ezek a pasik küzdenek) Ghyslaine Raphanel énekli, szépen és ízlésesen. Az előadás motorja - és gyanítom, hogy a minőség legfőbb őre - John Eliot Gardiner. Számos felvétele ismeretében ezúttal is megállapíthatjuk: bármi arannyá válik a kezei között, és fantasztikus érzékkel keresgél a zeneirodalom ismeretlen tájain - mindannyiunk örömére. Csak így tovább Sir! A „L´Étoile”-t az utóbbi évtizedekben elég sok zenés színház tűzte műsorára, kigyűjtöttem egy párat (internetes források segítségével). A jelentősebbek közül érdemes megemlíteni a fentiekben ismertetett dupla CD alapjául szolgáló Lyoni Opera és a 3020. szám alatt említett londoni Covent Garden, azután (a bevezetőmben említett) párizsi Opéra Comique, a Berliner Staatsoper, az Amsterdam Nemzeti Opera, a londoni Royal Opera House, a New York City Opera előadásait. Játszották még Montreal, Montpellier, Genf, Bergen, Augsburg, Frankfurt zenés színházaiban. Az amszterdami előadás teljes felvétele megtalálható az interneten: [url]http://www.youtube.com/watch?v=jg_XtB3Ba8E&t=132s;L'Étoile (teljes)[/url] Az amszterdamiak sok francia énekest „importáltak” , köztük van a főszerepet (Lazuli) alakító Stéphane d'Oustrac is, aki már az Opéra Comique színpadán is kitűnő énekes és színészi alakítást nyújtott ebben a szerepben.
Chabrier: L´Étoile (A csillag) Megörültem „Búbánat” 3020 alatti bejegyzésének, jómagam is nagy kedvelője vagyok Chabrier eme korai darabjának (opera? operett? nehéz egyértelműen meghatározni a műfaját). Az említett rádiófelvételt sajnos nem volt alkalmam meghallgatni. Első alkalommal a Mezzo Tv-n láttam egy színházi előadás felvételét (Opéra Comique, Párizs), majd ennek hatására sürgősen beszereztem az említett dupla CD-t, amit azóta is gyakran meghallgatok. Egyébként ugyanerről a lemezről -Zéta- fórumtársunk is írt pár éve egy -ugyancsak lelkesen dicsérő- bejegyzést, amit most teljes terjedelmében idemásolnék: CHABRIER: L'Étoile Colette Alliot-Lugaz, Georges Gautier, Gabriel Bacquier, Francois Le Roux, Antoine David, Ghyslaine Raphanel, Magali Damonte Chorus and Orchestra of the Opéra de Lyon John Eliot Gardiner EMI 2 CD 3 58688 2 Mit tegyen a zenerajongó a rekviemekkel és grandiózus Mahler-opusokkal túlzsúfolt időszakban, ha egy esős és depressziós vasárnap délelőtt zenére vágyik? Javaslom, tegye föl a lemezjátszójára Emmanuel Chabrier operettjét, A csillagot! S ha nincs még meg, hát ízibe vegye meg! Nem, nem tévedés - egy operettet ajánlok. Magam sem gondoltam volna néhány hete, de hát lássuk be, az élet tartogat olykor vaskos meglepetéseket mindannyiunk számára. A produkció a Lyoni Opera előadása a 80-as évek közepéről. Nagyszerű hely lehetett akkoriban az a Ház, annyi szent, hiszen mostanság egymást érik az abban a korszakban készült jobbnál jobb felvételek. Legutóbb A három narancs szerelmesének örvendezhettünk, s most egy újabb ritkaságot kaparinthatunk meg - éppoly kitűnő előadásban. Ha Chabrier-ről eddig keveset tudtunk, ajánlatos felfrissíteni az információkat. A francia komponista eredetileg a belügyminisztérium tisztviselője volt, míg ki nem rúgták, mert elhanyagolta hivatalát a muzsika kedvéért. A harmincas évei elején a különc fiatalembert a legenda szerint Wagner babonázta meg, a Trisztánt megismerve megszűnt számára a korábban oly rendben lévőnek látszó világ. Lázas tanulmányokba fogott (behozni a lemaradásokat), s ennek az első komolyabb eredményét tehetjük most a CD-lejátszónkba. Az operettrajongók (vagy inkább a -komponisták?) kettéosztották a világot. Így a hódolók egyik fele a bécsi operettet dicsőíti, nálunk - nyilván földrajzi okokból - ez nyert teret. (Hogy mégis lehetett volna másképp, az megérne egy külön tanulmányt.) Ám a francia operettet sem szeretik kevesebben. Ez a tábor Jacques Offenbach nevét tűzte zászlajára. A Mester kereken százkét (!) színpadi művet alkotott, melyeknek többsége az operett és az opera határmezsgyéjén mozog, s csak a kajla utókor minősítette őket (az egy Hoffmann meséi kivételével) operettnek. Offenbach elképesztő hatással volt a kortársakra, környezete - s így Chabrier is - egyszerűen nem tudta kivonni magát ez alól. De a hosszú locsogás után tegyük be végre a lejátszóba lemezünket! A csillag lenyűgözően friss és üde muzsika. Szellemes és vidám, pont egy ilyen nyűgös, nyálkás, rosszkedvű vasárnapra való. A mű pörgős tempójú, cselekménye fordulatokban gazdag, a hangszerelése pedig egyenesen zseniális. S ami fontos: egy pillanatig sem érezzük, hogy az operett alacsonyabb rendű műfaj lenne. Chabrier változatos és gyönyörű dallamokkal tűzdeli tele a művét. Ráadásul minden dallamnak fontos funkciója van, hűen kifejezni az adott figurát vagy szituációt. Számomra a komponista legnagyobb érdeme az egész darabon áthúzódó mértéktartás, azaz számos effektusa pontosan kiporciózott hatással bír. Tudja, mikor kell valamit abbahagyni, s ez ritka kincs (és nemcsak ebben a műfajban). Bár Chabrier nem tűnik Offenbach-epigonistának (a laza könnyedséget nem tekintem annak), a lemez hallgatása során mégis több ízben eszembe jutott a Kékszakáll című operaparódia. Talán nem véletlenül, ugyanis Offenbach művét bő évtizeddel korábban ugyanabban a Bouffes Színházban mutatták be, mint A csillagot. A L'Étoile is telis-tele van parodisztikus elemekkel. Két jelenete is a Rigoletto összeesküvő-kórusát idézi, a bordalban a Traviata pezsgőduettjére ismerhetünk, de van még benne tüsszentős kuplé is. Kedvencem az ifjú király (Ouf) és csillagásza (Sirocco) duettje, melyben az álomszép tenorrománc második strófáját a bariton két oktávval mélyebben ismétli, s teszi ezzel végtelenül mulatságossá. Különösen, hogy a vetélytárs Lazuli kihallgatja mindezt. (Állítólag Debussy is ettől a jelenettől olvadt el teljesen.) Lazuli szólama egyébként nadrágszerep, ez csak tovább kuszálja az amúgy sem könnyen kibogozható szálakat. Az előadás pedig egyszerűen elragadó. Lazulit Colette Alliot-Lugaz énekli, végtelen könnyedén, a kényes nehézségeket is finom eleganciával oldva meg. Hozzá hasonlóan bravúros alakítást nyújt Ouf király szerepében Georges Gautier. Tenoristáknál ritka stílusérzékkel és muzikalitással ugrándozik a különféle helyzetek között. A produkció öreg rókája, a királyi csillagászt alakító Gabriel Bacquier. Szólama viszonylag könnyű, így inkább játékmesteri szerepét domborítja nagyszerűen. Laoula hercegnőt (akiért ezek a pasik küzdenek) Ghyslaine Raphanel énekli, szépen és ízlésesen. Az előadás motorja - és gyanítom, hogy a minőség legfőbb őre - John Eliot Gardiner. Számos felvétele ismeretében ezúttal is megállapíthatjuk: bármi arannyá válik a kezei között, és fantasztikus érzékkel keresgél a zeneirodalom ismeretlen tájain - mindannyiunk örömére. Csak így tovább Sir! A „L´Étoile”-t az utóbbi évtizedekben elég sok zenés színház tűzte műsorára, kigyűjtöttem egy párat (internetes források segítségével). A jelentősebbek közül érdemes megemlíteni a fentiekben ismertetett dupla CD alapjául szolgáló Lyoni Opera és a 3020. szám alatt említett londoni Covent Garden, azután (a bevezetőmben említett) párizsi Opéra Comique, a Berliner Staatsoper, az Amsterdam Nemzeti Opera, a londoni Royal Opera House, a New York City Opera előadásait. Játszották még Montreal, Montpellier, Genf, Bergen, Augsburg, Frankfurt zenés színházaiban. Az amszterdami előadás teljes felvétele megtalálható az interneten: [url]http://www.youtube.com/watch?v=jg_XtB3Ba8E&t=132s;L'Étoile (teljes)[/url] Az amszterdamiak sok francia énekest „importáltak” , köztük van a főszerepet (Lazuli) alakító Stéphane d'Oustrac is, aki már az Opéra Comique színpadán is kitűnő énekes és színészi alakítást nyújtott ebben a szerepben.
3031 Búbánat 2017-02-03 17:40:52
Kissé „elbújtatva” szerepel A víg özvegy-bemutató előzetes híradásában: Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Mint tudjuk, Dinyés Dániel zongoraművész- zeneszerző- tanár -betanító korrepetítor- karmester - Kolonits Klára művésznő elválaszthatatlan, hű társa - nemcsak a magánéletben, hanem az opera területén is.
Kissé „elbújtatva” szerepel A víg özvegy-bemutató előzetes híradásában: Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Mint tudjuk, Dinyés Dániel zongoraművész- zeneszerző- tanár -betanító korrepetítor- karmester - Kolonits Klára művésznő elválaszthatatlan, hű társa - nemcsak a magánéletben, hanem az opera területén is.
3030 zenebaratmonika 2017-02-03 17:32:42 [Válasz erre: 3029 Búbánat 2017-02-03 17:28:02]
Elég sok személy távozott a színháztól mostanában, karmesterek, színészek...
Elég sok személy távozott a színháztól mostanában, karmesterek, színészek...
3029 Búbánat 2017-02-03 17:28:02 [Válasz erre: 3027 zenebaratmonika 2017-02-03 15:57:38]
Úgy látom, hogy az Operettszínház kettős (főigazgató-menedzser; művészeti vezető) irányításának már kezd megmutatkozni valami előbbre mutató irányvonala; az Operettszínház menedzsmentjében K.M.G. korábban egyeduralkodó szelleme megtörik, és ez így van rendjén. Persze, hogy maga a társulat miként vélekedik minderről magukban, nem tudhatjuk...
Úgy látom, hogy az Operettszínház kettős (főigazgató-menedzser; művészeti vezető) irányításának már kezd megmutatkozni valami előbbre mutató irányvonala; az Operettszínház menedzsmentjében K.M.G. korábban egyeduralkodó szelleme megtörik, és ez így van rendjén. Persze, hogy maga a társulat miként vélekedik minderről magukban, nem tudhatjuk...
3028 zenebaratmonika 2017-02-03 16:38:50 [Válasz erre: 3023 Búbánat 2017-02-03 12:14:08]
Ezzel egyetértek, mert egy nagyon jó operett a Hawaii rózsája, a librettót pedig lehet maivá alakítani itt is. A Chicagoi hercegnőt is átírták alaposan és most sikere van, pedig az annak idején nem volt népszerű Magyarországon.
Ezzel egyetértek, mert egy nagyon jó operett a Hawaii rózsája, a librettót pedig lehet maivá alakítani itt is. A Chicagoi hercegnőt is átírták alaposan és most sikere van, pedig az annak idején nem volt népszerű Magyarországon.
3027 zenebaratmonika 2017-02-03 15:57:38
Kero kialakított magának egy sajátos operettképet, ezt sugallja mindenhol, az se zavarja, ha nem fedi a valóságot.
Kero kialakított magának egy sajátos operettképet, ezt sugallja mindenhol, az se zavarja, ha nem fedi a valóságot.
3026 zenebaratmonika 2017-02-03 15:46:13 [Válasz erre: 3024 Búbánat 2017-02-03 12:14:59]
Ez butaság, hogy a külföld klasszikus operettet vár tőlünk magyaroktól. Németországban, Ausztriában is modernizálják az operett-előadásokat, a jazz-operetteket előszeretettel teszik műsorra és azokat a musical felé tolják el, a szövegkönyveket is átírják, maivá teszik. A Víg özvegy az klasszikus operett, akár a Denevér, a Cigánybáró vagy a Csárdáskirálynő vagy akár a Madarász, Koldusdiák, Madamme Pompadour, Egy éj Velencében. Szóval Kero rosszul gondolja, hisz a Chicagoi hercegnő, a Fehér ló, a Bál a Savoyban, a Hawaii rózsája, Viktória a Lady Hamilton stb. jazzoperettek mennek külföldön is folyamatosan. Amit Kero az utóbbi időben beszél az nem fedi a valóságot, hisz a Csárdáskirálynőt mondja a világ legtobbet játszott operettjének, pedig a Víg özvegy, Denevér sokkal népszerűbb szinte minden más országban ahol operettet játszanak. Lehár Víg özvegye az pár éve lekerült az Operettszínház repertoárjáról, most visszateszik, ezek szerint főként amiatt, mert külföldön is elő tudják adni, mert van rá igény.
Ez butaság, hogy a külföld klasszikus operettet vár tőlünk magyaroktól. Németországban, Ausztriában is modernizálják az operett-előadásokat, a jazz-operetteket előszeretettel teszik műsorra és azokat a musical felé tolják el, a szövegkönyveket is átírják, maivá teszik. A Víg özvegy az klasszikus operett, akár a Denevér, a Cigánybáró vagy a Csárdáskirálynő vagy akár a Madarász, Koldusdiák, Madamme Pompadour, Egy éj Velencében. Szóval Kero rosszul gondolja, hisz a Chicagoi hercegnő, a Fehér ló, a Bál a Savoyban, a Hawaii rózsája, Viktória a Lady Hamilton stb. jazzoperettek mennek külföldön is folyamatosan. Amit Kero az utóbbi időben beszél az nem fedi a valóságot, hisz a Csárdáskirálynőt mondja a világ legtobbet játszott operettjének, pedig a Víg özvegy, Denevér sokkal népszerűbb szinte minden más országban ahol operettet játszanak. Lehár Víg özvegye az pár éve lekerült az Operettszínház repertoárjáról, most visszateszik, ezek szerint főként amiatt, mert külföldön is elő tudják adni, mert van rá igény.
3025 Búbánat 2017-02-03 12:15:39 [Válasz erre: 3024 Búbánat 2017-02-03 12:14:59]
Budapesti Operettszínház – készül A víg özvegy: [url] http://retromuzsika.hu/budapesti-operettszinhaz-keszul-vig-ozvegy-video-az-olvasoprobarol/; videó az olvasópróbáról. [/url] A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át – Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.
Budapesti Operettszínház – készül A víg özvegy: [url] http://retromuzsika.hu/budapesti-operettszinhaz-keszul-vig-ozvegy-video-az-olvasoprobarol/; videó az olvasópróbáról. [/url] A Budapesti Operettszínház tíz év után ismét műsorára tűzi Lehár Ferenc klasszikus remekét, A víg özvegyet, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon. A francia vígjáték alapján íródott librettó a dúsgazdag özvegy, Glavári Hanna, és a lump szívtipró Daniló gróf Párizsban játszódó fordulatos szerelmi történetét meséli el. Két talán túlságosan is szép, magabiztos, büszke és hiú ember magára és egymásra találásának meséje ez, melynek hátterében megjelenik a politika és a pénz világa is. Egy államcsőd szélén álló kis balkáni ország Pontevedro elitje, amely Hanna vagyonának segítségével mentené meg hazáját, és a nemzetközi diplomácia reprezentánsai, akik szintén a szép özvegy örökségére pályáznak, miközben kikapós feleségek csinálnak bolondot megunt férjeikből. Itt valóban ármány és szerelem tombol három felvonáson át – Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáira.
3024 Búbánat 2017-02-03 12:14:59
[url] http://www.operett.hu/cikkek/ferfi-bunok-az-operettszinhaz-szinpadan-elkezdodtek-a-vig-ozvegy-probai/1270; Férfi bűnök az Operettszínház színpadán - elkezdődtek A víg özvegy próbái [/url] Operettszinhaz.hu 2017-01-31 Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért. Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége és súlya van az Operettszínház életében minden olyan alkalomnak, amikor műsorára tűzi A víg özvegyet. 10 év után kerül ismét a színház repertoárjára a darab, melyhez, mint azt a főigazgató tréfásan megjegyezte, nem kell más, mint "egy humoros, jó szövegkönyv, egy szuper szereposztás, egy látványos díszlet, csodás jelmezek és egy szellemes, sziporkázó, mai rendezés, amelyben Szabó Máté Sybill rendezése után joggal bízhatunk. Ebben az esetben minden adva van tehát, hogy az előadás nagy siker legyen." Lőrinczy György hozzátette, hogy a produkció már előzetesen meghívást kapott Japánba, Németországba és Olaszországba. A színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, milyen hatalmas kihívást és komoly feladatot jelent a társulat számára ez a bemutató, hiszen "valamennyien tudjuk, hogy a magyar közönségnek nem ez az operett a legnagyobb kedvence, miközben külföldön imádják. Azt is tudjuk, hogy miközben mi évek óta a műfaj - a hagyományos értékeket is megőrző - megújításán dolgozunk, amire jó példa a Marica grófnő, a Sybill vagy A chicagói hercegnő, a külföld klasszikus operettet vár tőlünk. Most egy harapófogóba kerülünk: mai, modern, feszes, életszerű, konfliktusokban gazdag előadást kell csinálnunk, amely közben megfelel a külföldi producerek elvárásainak is, és a legfontosabb, hogy magas zenei színvonallal készül. Iszonyú nagy a felelősségünk." Az előadás rendezőjét, Szabó Mátét régóta foglalkoztatja A víg özvegy, különösen az a fájdalom és az az erő, ami szerinte érezhetően megjelenik mind a történetben, mind a muzsikában. Mi az az irtózatos erő - tette fel a kérdést a rendező -, ami miatt Leo Stein szövegíró a saját pénztárcájába nyúlva, a színészek az ingyenes, éjszakai próbákat vállalva kiálltak Lehár zenéje mellett, hogy végül 1905. december 30-án bemutathassák a művet a bécsi Theater an der Wienben. Szabó Máté kiemelte, hogy két olyan "irgalmatlanul erős" személyiség jelenik meg a darabban Glavári Hanna és Danilovics Daniló személyében, akik képesek "ripityára robbantani" azt a társadalmat, melynek alapeleme a saját magunk vagy a társunk elárulása. A rendező szerint fájdalmas szembesülni azzal a "rettenetes" képpel is, amit a mű a férfiakról fest. "Mire összegyűlnek a darab végén szeptettet énekelni, morálisan már teljesen leszerepeltek. Minden momentuma ismerős ezeknek a férfiaknak vagy a saját vagy mások életéből." Épp ezért úgy gondolja Szabó Máté, hogy ezeket a részeket muszáj nagyon komolyan venni, miközben persze rengeteg humorra, játékra és kikacsintásra is lehetőség kínálkozik. Ebben jelent nagy segítséget a szöveget gondozó, és mai színpadra alkalmazó Lőrinczy Attila munkája, aki egy teljesen új fordítást készített a műnek. Ezzel együtt teszik teljessé a darab kiállítását Tihanyi Ildi erőteljes, expresszív, elegáns, 30-as évekbeli ruhái és Czigler Balázs sokfunkciós, Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge) világát idéző díszletei. A víg özvegy címszerepében tavasztól Fischl Mónika és Bordás Barbara látható, hozzájuk később csatlakozik majd Vermes Tímea. Daniló grófot Homonnay Zsolt és Dolhai Attila formálja meg, a másik szerelmes párt, Valenciennet és Rosillont Lukács Anita és Vadász Zsolt illetve Zábrádi Annamária és Boncsér Gergely kelti életre, Zéta Mirkó nagykövet bőrébe Földes Tamás és Ottlik Ádám bújik, Nyegusként Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly csillogtathatja meg ismét komikusi vénáját, idővel Laki Péter is lehetőséget kap majd. Mellettük ott vannak még olyan nagynevű művészek, mint Oszvald Marika, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Csere László vagy Faragó András. Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Koreográfus Lőcsei Jenő. Karigazgató Drucker Péter.
[url] http://www.operett.hu/cikkek/ferfi-bunok-az-operettszinhaz-szinpadan-elkezdodtek-a-vig-ozvegy-probai/1270; Férfi bűnök az Operettszínház színpadán - elkezdődtek A víg özvegy próbái [/url] Operettszinhaz.hu 2017-01-31 Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért. Lőrinczy György főigazgató az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége és súlya van az Operettszínház életében minden olyan alkalomnak, amikor műsorára tűzi A víg özvegyet. 10 év után kerül ismét a színház repertoárjára a darab, melyhez, mint azt a főigazgató tréfásan megjegyezte, nem kell más, mint "egy humoros, jó szövegkönyv, egy szuper szereposztás, egy látványos díszlet, csodás jelmezek és egy szellemes, sziporkázó, mai rendezés, amelyben Szabó Máté Sybill rendezése után joggal bízhatunk. Ebben az esetben minden adva van tehát, hogy az előadás nagy siker legyen." Lőrinczy György hozzátette, hogy a produkció már előzetesen meghívást kapott Japánba, Németországba és Olaszországba. A színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, milyen hatalmas kihívást és komoly feladatot jelent a társulat számára ez a bemutató, hiszen "valamennyien tudjuk, hogy a magyar közönségnek nem ez az operett a legnagyobb kedvence, miközben külföldön imádják. Azt is tudjuk, hogy miközben mi évek óta a műfaj - a hagyományos értékeket is megőrző - megújításán dolgozunk, amire jó példa a Marica grófnő, a Sybill vagy A chicagói hercegnő, a külföld klasszikus operettet vár tőlünk. Most egy harapófogóba kerülünk: mai, modern, feszes, életszerű, konfliktusokban gazdag előadást kell csinálnunk, amely közben megfelel a külföldi producerek elvárásainak is, és a legfontosabb, hogy magas zenei színvonallal készül. Iszonyú nagy a felelősségünk." Az előadás rendezőjét, Szabó Mátét régóta foglalkoztatja A víg özvegy, különösen az a fájdalom és az az erő, ami szerinte érezhetően megjelenik mind a történetben, mind a muzsikában. Mi az az irtózatos erő - tette fel a kérdést a rendező -, ami miatt Leo Stein szövegíró a saját pénztárcájába nyúlva, a színészek az ingyenes, éjszakai próbákat vállalva kiálltak Lehár zenéje mellett, hogy végül 1905. december 30-án bemutathassák a művet a bécsi Theater an der Wienben. Szabó Máté kiemelte, hogy két olyan "irgalmatlanul erős" személyiség jelenik meg a darabban Glavári Hanna és Danilovics Daniló személyében, akik képesek "ripityára robbantani" azt a társadalmat, melynek alapeleme a saját magunk vagy a társunk elárulása. A rendező szerint fájdalmas szembesülni azzal a "rettenetes" képpel is, amit a mű a férfiakról fest. "Mire összegyűlnek a darab végén szeptettet énekelni, morálisan már teljesen leszerepeltek. Minden momentuma ismerős ezeknek a férfiaknak vagy a saját vagy mások életéből." Épp ezért úgy gondolja Szabó Máté, hogy ezeket a részeket muszáj nagyon komolyan venni, miközben persze rengeteg humorra, játékra és kikacsintásra is lehetőség kínálkozik. Ebben jelent nagy segítséget a szöveget gondozó, és mai színpadra alkalmazó Lőrinczy Attila munkája, aki egy teljesen új fordítást készített a műnek. Ezzel együtt teszik teljessé a darab kiállítását Tihanyi Ildi erőteljes, expresszív, elegáns, 30-as évekbeli ruhái és Czigler Balázs sokfunkciós, Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Moulin Rouge) világát idéző díszletei. A víg özvegy címszerepében tavasztól Fischl Mónika és Bordás Barbara látható, hozzájuk később csatlakozik majd Vermes Tímea. Daniló grófot Homonnay Zsolt és Dolhai Attila formálja meg, a másik szerelmes párt, Valenciennet és Rosillont Lukács Anita és Vadász Zsolt illetve Zábrádi Annamária és Boncsér Gergely kelti életre, Zéta Mirkó nagykövet bőrébe Földes Tamás és Ottlik Ádám bújik, Nyegusként Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly csillogtathatja meg ismét komikusi vénáját, idővel Laki Péter is lehetőséget kap majd. Mellettük ott vannak még olyan nagynevű művészek, mint Oszvald Marika, Frankó Tünde, Vásári Mónika, Csere László vagy Faragó András. Az előadás zenei vezetője Makláry László. Rajta kívül Somogyi Tóth Dániel és Dinyés Dániel, a színház január 1-én szerződött új, első karmestere vezényel majd. Koreográfus Lőcsei Jenő. Karigazgató Drucker Péter.
3023 Búbánat 2017-02-03 12:14:08 [Válasz erre: 3022 zenebaratmonika 2017-02-01 01:33:38]
Nagy Ibolya, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, mielőtt a délelőtti operettműsorában felkonferálta volna a Hawaii rózsája részleteit éneklő énekművészeket, megnevezett egy "Monika" nevű, nála facebookon bejelentkezett rádióhallgatót, aki arról panaszkodott neki, milyen régen - közel harminc éve - nem játsszák Magyarországon Ábrahám Pál egyik legismertebb operettjét; Nagy Ibolya reméli, hogy legalább a műsorban felcsendülő dalokkal részben sikerül enyhíteni bosszúságát. (A műsor ismétlését 18 órától lehet meghallgatni a rádióban.)
Nagy Ibolya, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, mielőtt a délelőtti operettműsorában felkonferálta volna a Hawaii rózsája részleteit éneklő énekművészeket, megnevezett egy "Monika" nevű, nála facebookon bejelentkezett rádióhallgatót, aki arról panaszkodott neki, milyen régen - közel harminc éve - nem játsszák Magyarországon Ábrahám Pál egyik legismertebb operettjét; Nagy Ibolya reméli, hogy legalább a műsorban felcsendülő dalokkal részben sikerül enyhíteni bosszúságát. (A műsor ismétlését 18 órától lehet meghallgatni a rádióban.)
3022 zenebaratmonika 2017-02-01 01:33:38
A 8 órai újság közöl egy érdekes cikket a két legjobb operettkarmester zeneszerzőről, Konti Józsefről és Ábrahám Pálról. Szerintem érdemes itt közölnöm, mert különleges figurái voltak az akkori világnak (1929.04.07.): Néhai jó Konti József, a „Suhanc", az ,(Eleven ördög", a „Királyfogás", és más híres operettek komponistája, a Blaháné kedves „vörös német"-je, a szellemes, vidám bohém volt az első színészkarmester Budapesten, úgy kell ezt érteni, kérem, hogy Konti mester külön színészt produkciót végzett a karmesteri pulpituson: ö is játszott, nemcsak a színészek; ö is „alakított" és a közönség bizony élvezettel nézte a játékot és nem egy premieren konstatálta, hogy Konti Pepi bácsi is kitűnő 'volt. A „vörös német" nagyszerű muzsikus és nagyszerű karmester volt; de akármilyen furcsán hangzik is ez, elsőrangú színész is. Éppen a szinészkedésével tudta a zenekart és — a közönséget szuggerálni és egy-egy premieren az első, vagy főleg: a sorsdöntő második finálé előtt, amint felállt, karját magasra emelte, testét ritmikusan himbálta, maga is dúdolva a melódiát: az egész publikum rája figyelt, az egész publikum tudta, hogy most jön a siker. És jött is; mert Konti akarta, hogy jöjjön!... ...Azóta, hogy a „vörös német" eltűnt a pesti színházi életből: most akadt megint színészkarmesterünk Áhrahám Pál az százszázalékosan. Amint fakkosan, fehér kesztyűsen megjelenik a karmesteri pulpituson: az az ember benyomása mindjárt, hogy ö az est főszereplője, ö is partitúra nélkül dirigál, mint valamikor Konti József, betéve-tudja a partitúrát, de nemcsak azt, hanem az egész darabot, együtt is mondja a szereplőkkel a szöveget és amikor dirigál: hol bonviván, hol táncos kémikus* hói meg éppen: énekes primadonna, vagy szubrett. Hihetetlenül nagy a szuggesztiv ereje ennek a színészkedésnek és ennek az eredménye, hogy a zenekar nem úgy játszik, mint egy masina; hanem — főszereplőjévé lesz a darabnak a színészkarmester által. Mindez fokozottan tapasztalható a Riviéra Expressz előadásain; ahol azonkívül még más érdekességek egész sora is a néző elé tárni. így: az új operett szenzációs táncai. Ilyen tánc-produkciók talán még nem is voltak pesti színpadon. Halmay Tibor, Fejes Teri, Szokolay Olly olyan táncosok, amilyenek alig akadnak a világ bármely operettszínpadán. Minden táncuk: akrobatamutatvány egybeír és a közönség nemcsak hogy többszörösen megismételteti produkciójukat, hanem: bele is tapsol a táncukba. És közben: Ábrahám Pál is táncol a karmesteri pulpituson.
A 8 órai újság közöl egy érdekes cikket a két legjobb operettkarmester zeneszerzőről, Konti Józsefről és Ábrahám Pálról. Szerintem érdemes itt közölnöm, mert különleges figurái voltak az akkori világnak (1929.04.07.): Néhai jó Konti József, a „Suhanc", az ,(Eleven ördög", a „Királyfogás", és más híres operettek komponistája, a Blaháné kedves „vörös német"-je, a szellemes, vidám bohém volt az első színészkarmester Budapesten, úgy kell ezt érteni, kérem, hogy Konti mester külön színészt produkciót végzett a karmesteri pulpituson: ö is játszott, nemcsak a színészek; ö is „alakított" és a közönség bizony élvezettel nézte a játékot és nem egy premieren konstatálta, hogy Konti Pepi bácsi is kitűnő 'volt. A „vörös német" nagyszerű muzsikus és nagyszerű karmester volt; de akármilyen furcsán hangzik is ez, elsőrangú színész is. Éppen a szinészkedésével tudta a zenekart és — a közönséget szuggerálni és egy-egy premieren az első, vagy főleg: a sorsdöntő második finálé előtt, amint felállt, karját magasra emelte, testét ritmikusan himbálta, maga is dúdolva a melódiát: az egész publikum rája figyelt, az egész publikum tudta, hogy most jön a siker. És jött is; mert Konti akarta, hogy jöjjön!... ...Azóta, hogy a „vörös német" eltűnt a pesti színházi életből: most akadt megint színészkarmesterünk Áhrahám Pál az százszázalékosan. Amint fakkosan, fehér kesztyűsen megjelenik a karmesteri pulpituson: az az ember benyomása mindjárt, hogy ö az est főszereplője, ö is partitúra nélkül dirigál, mint valamikor Konti József, betéve-tudja a partitúrát, de nemcsak azt, hanem az egész darabot, együtt is mondja a szereplőkkel a szöveget és amikor dirigál: hol bonviván, hol táncos kémikus* hói meg éppen: énekes primadonna, vagy szubrett. Hihetetlenül nagy a szuggesztiv ereje ennek a színészkedésnek és ennek az eredménye, hogy a zenekar nem úgy játszik, mint egy masina; hanem — főszereplőjévé lesz a darabnak a színészkarmester által. Mindez fokozottan tapasztalható a Riviéra Expressz előadásain; ahol azonkívül még más érdekességek egész sora is a néző elé tárni. így: az új operett szenzációs táncai. Ilyen tánc-produkciók talán még nem is voltak pesti színpadon. Halmay Tibor, Fejes Teri, Szokolay Olly olyan táncosok, amilyenek alig akadnak a világ bármely operettszínpadán. Minden táncuk: akrobatamutatvány egybeír és a közönség nemcsak hogy többszörösen megismételteti produkciójukat, hanem: bele is tapsol a táncukba. És közben: Ábrahám Pál is táncol a karmesteri pulpituson.
3021 Búbánat 2017-01-31 16:43:52
Operettszínház honalapján olvasható közlemény szerint 2017. február 1-jére meghirdetett Lili bárónő előadás, Dolhai Attila betegsége miatt elmarad. A jegyek 2017. február 28-ig visszaválthatók vagy becserélhetők a 2017. március 4-én 19 órakor kezdődő Sybill, vagy a 2017. március 5-én 19 órakor kezdődő A chicagói hercegnő előadások akár drágább jegyeire is, melyek férfi főszereplője Dolhai Attila lesz.
Operettszínház honalapján olvasható közlemény szerint 2017. február 1-jére meghirdetett Lili bárónő előadás, Dolhai Attila betegsége miatt elmarad. A jegyek 2017. február 28-ig visszaválthatók vagy becserélhetők a 2017. március 4-én 19 órakor kezdődő Sybill, vagy a 2017. március 5-én 19 órakor kezdődő A chicagói hercegnő előadások akár drágább jegyeire is, melyek férfi főszereplője Dolhai Attila lesz.
3020 Búbánat 2017-01-28 11:00:24
[url] http://playliszt.reblog.hu/uff-en-franciaul-beszeltem-egy-wagnerianus-operettje; Emmanuel Chabrier: L’Étoile - „egy wagneriánus operett” [/url] Bartók Rádió sugározza az este: 19.00 – 21.06 Chabrier: L´Etoile (A csillag) Háromfelvonásos vígopera London, Covent Garden, a 2016. február 20-ai előadás hangfelvétele Szövegét Eugene Leterrier és Albert Vanloo írta Vezényel: Mark Elder Km. a Londoni Covent Garden Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: I. Ouf király - Christopher Mortagne (tenor), Siroco, asztológus - Simon Bailey (basszus), Hérisson de Porc-Epic herceg, a Mataquin udvar nagykövete - François Piolino (bariton), Tapioca, a titkára - Aimery Lefevre (tenor), Lazuli - Kate Lindsey (mezzoszoprán), Laola hercegnő - Hélene Guilmette (szoprán), Aloes, Hérisson felesége - Julie Boulianne (mezzoszoprán), Patacha - Samuel Sakker (tenor), Zalzal - Samuel Dale Johnson (bariton) Rendezte: Mariame Clément Egy soha nem létezett birodalom királya minden évben bizarr módon ünnepli születésnapját; nyilvánosan kivégeztetett valakit. Ezúttal egy vándorkereskedő, Lazuli lesz a kiszemelt áldozat, aki szerelmi felindultságában „pokolba a kormányzattal” felkiáltással felségárulást követett el. Szorult helyzetből az udvari asztrológus menti ki. A bölcs tudós figyelmezteti a királyt, hogy csillaga oly közeli kapcsolatban áll a kivégzendőével, hogy félő, Lazuli halála után a király egy napon belül követi őt. Az 1877-ben komponált, az opera és az operett határmezsgyéjén álló, rendkívül szellemes darabot Franciaország határain kívül is jól fogadták. Szabó Ferenc János írt elemzést egy korábban kiadott L´Etoile -CD-hez, az interneten is megtalálható írásából idézek: „A történet összefoglalva alig valamit adhat vissza a művet át- és átszövő nyelvi és zenei humorból, helyzetkomikumból. Már a zenei számok közt is rengeteg szellemes kikacsintást találunk. A szereplők nevei sorra beszédes nevek: Ouf király (ejtsd: Uff) asztrológusa a keleti homokviharra emlékeztető Siroco, Lazuli egy – magyarul Lazurit néven ismert – ásvány neve, de találkozhatunk Tapioca, Oasis, Aloès és más különleges nevű szereplővel (személyes kedvencem Hérisson de Porc-Épic, aki a tarajos sül és a sündisznó között félúton foglal helyet). Az első felvonásban csiklandozó trió, a másodikban csókkvartett, míg a harmadikban „Green Chartreuse kettős” kapott helyet, s nem lehet nem észrevenni a „Couplets de la Rose” utalását Mozart Figarójának Rózsaáriájára, vagy éppen azt, hogy a lelkes wagneriánus Chabrier „Romance de L’Étoile”-t ír a partitúrába, amikor Lazuli a szerencsecsillagához énekel. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Stravinsky apró mesterműnek tartotta a L’Étoile-t, s Debussy és Ravel is kedvelte (Debussy kedvenc jelenete az uralkodó és udvari asztrológusának bel canto duettet parodizáló ivókettőse volt).” „Bár napjainkban nem játsszák itthon, nem minősülne magyarországi bemutatónak, ha a L’Étoile mégis színpadra kerülne. 1878-ban (az ősbemutató után egy évvel!), az alig néhány éve megnyílt Népszínház első operettújdonságaként hirdették A csillag című operettet. A sikere nem volt nagy, Verő György, a Népszínház történetírójának jellemzése szerint „hulló csillag: pompás szöveg, gyönge zene.” A gyöngének talált zenét – akárcsak Londonban 1899-ben – átírták, és 9 év elteltével, 1887-ben Bátor Szidor és Hegyi Béla közös, Uff király című operettjeként mutatták be ugyanebben a színházban. A krónikás szerint e szelídített alakján már gond nélkül kacaghatott a budapesti közönség.” „nehezen érthető, miért találtatott gyöngének az operett zenéje Budapesten. Kellemes, szórakoztató, igazi nemes „könnyűzene”, a szó offenbachi értelmében.”
[url] http://playliszt.reblog.hu/uff-en-franciaul-beszeltem-egy-wagnerianus-operettje; Emmanuel Chabrier: L’Étoile - „egy wagneriánus operett” [/url] Bartók Rádió sugározza az este: 19.00 – 21.06 Chabrier: L´Etoile (A csillag) Háromfelvonásos vígopera London, Covent Garden, a 2016. február 20-ai előadás hangfelvétele Szövegét Eugene Leterrier és Albert Vanloo írta Vezényel: Mark Elder Km. a Londoni Covent Garden Operaház Ének- és Zenekara Szereposztás: I. Ouf király - Christopher Mortagne (tenor), Siroco, asztológus - Simon Bailey (basszus), Hérisson de Porc-Epic herceg, a Mataquin udvar nagykövete - François Piolino (bariton), Tapioca, a titkára - Aimery Lefevre (tenor), Lazuli - Kate Lindsey (mezzoszoprán), Laola hercegnő - Hélene Guilmette (szoprán), Aloes, Hérisson felesége - Julie Boulianne (mezzoszoprán), Patacha - Samuel Sakker (tenor), Zalzal - Samuel Dale Johnson (bariton) Rendezte: Mariame Clément Egy soha nem létezett birodalom királya minden évben bizarr módon ünnepli születésnapját; nyilvánosan kivégeztetett valakit. Ezúttal egy vándorkereskedő, Lazuli lesz a kiszemelt áldozat, aki szerelmi felindultságában „pokolba a kormányzattal” felkiáltással felségárulást követett el. Szorult helyzetből az udvari asztrológus menti ki. A bölcs tudós figyelmezteti a királyt, hogy csillaga oly közeli kapcsolatban áll a kivégzendőével, hogy félő, Lazuli halála után a király egy napon belül követi őt. Az 1877-ben komponált, az opera és az operett határmezsgyéjén álló, rendkívül szellemes darabot Franciaország határain kívül is jól fogadták. Szabó Ferenc János írt elemzést egy korábban kiadott L´Etoile -CD-hez, az interneten is megtalálható írásából idézek: „A történet összefoglalva alig valamit adhat vissza a művet át- és átszövő nyelvi és zenei humorból, helyzetkomikumból. Már a zenei számok közt is rengeteg szellemes kikacsintást találunk. A szereplők nevei sorra beszédes nevek: Ouf király (ejtsd: Uff) asztrológusa a keleti homokviharra emlékeztető Siroco, Lazuli egy – magyarul Lazurit néven ismert – ásvány neve, de találkozhatunk Tapioca, Oasis, Aloès és más különleges nevű szereplővel (személyes kedvencem Hérisson de Porc-Épic, aki a tarajos sül és a sündisznó között félúton foglal helyet). Az első felvonásban csiklandozó trió, a másodikban csókkvartett, míg a harmadikban „Green Chartreuse kettős” kapott helyet, s nem lehet nem észrevenni a „Couplets de la Rose” utalását Mozart Figarójának Rózsaáriájára, vagy éppen azt, hogy a lelkes wagneriánus Chabrier „Romance de L’Étoile”-t ír a partitúrába, amikor Lazuli a szerencsecsillagához énekel. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy Stravinsky apró mesterműnek tartotta a L’Étoile-t, s Debussy és Ravel is kedvelte (Debussy kedvenc jelenete az uralkodó és udvari asztrológusának bel canto duettet parodizáló ivókettőse volt).” „Bár napjainkban nem játsszák itthon, nem minősülne magyarországi bemutatónak, ha a L’Étoile mégis színpadra kerülne. 1878-ban (az ősbemutató után egy évvel!), az alig néhány éve megnyílt Népszínház első operettújdonságaként hirdették A csillag című operettet. A sikere nem volt nagy, Verő György, a Népszínház történetírójának jellemzése szerint „hulló csillag: pompás szöveg, gyönge zene.” A gyöngének talált zenét – akárcsak Londonban 1899-ben – átírták, és 9 év elteltével, 1887-ben Bátor Szidor és Hegyi Béla közös, Uff király című operettjeként mutatták be ugyanebben a színházban. A krónikás szerint e szelídített alakján már gond nélkül kacaghatott a budapesti közönség.” „nehezen érthető, miért találtatott gyöngének az operett zenéje Budapesten. Kellemes, szórakoztató, igazi nemes „könnyűzene”, a szó offenbachi értelmében.”
3019 Búbánat 2017-01-27 10:05:12
Életének 92. évében [url] https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2017/01/26/elhunyt-zentai-anna-az-operett-mufaj-egyik-legendaja/; ELHUNYT ZENTAI ANNA, AZ OPERETT MŰFAJ EGYIK LEGENDÁJA [/url] A Színiakadémia elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházban prózai szerepekben, operettben, valamint operában is láthatta játszani a közönség. 1950 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, később szabadfoglalkozású művésznőként dolgozott. 2003-ban erről így mesélt: "Mint prózai színésznő Goldonit, Moliére-t játszottam a szegedi teátrumban, majd váltottam, operaénekesnő lettem, de 1950-ben a Fővárosi Operettszínház direktorának, Gáspár Margitnak nem tudtam nemet mondani, átszerződtem a fővárosba. Akkoriban formálódó, utolérhetetlen nagy csapatnak: Sárdynak, Németh Marikának, Feleki Kamillnak, Latabár Kálmánnak, Honthy Hannának, Petress Zsuzsának, Rátonyinak én is társa lettem a színpadon. Amikor Hannuska már csak néhanapján lépett színpadra, egy alkalommal így nyilatkozott: 'Utánam csak a kis Zentai játszhatja Cecíliát a Békeffy-Kellér-féle Csárdáskirálynőben.' Úgy is lett." Kiváló szubrett, illetve naiva-primadonna volt, gyakorta vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban és külföldön is. Számos rádióoperett főszerepét alakította. Sokoldalúságát magyar nótaénekesként is ismerte a közönség. 33 évesen Jászai Mari-díjat, 1968-ban Érdemes művész-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Álmában állt meg a szíve a legendás magyar színésznőnek Forrás: Szinhaz.org; Femina.hu
Életének 92. évében [url] https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2017/01/26/elhunyt-zentai-anna-az-operett-mufaj-egyik-legendaja/; ELHUNYT ZENTAI ANNA, AZ OPERETT MŰFAJ EGYIK LEGENDÁJA [/url] A Színiakadémia elvégzése után a Szegedi Nemzeti Színházban prózai szerepekben, operettben, valamint operában is láthatta játszani a közönség. 1950 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, később szabadfoglalkozású művésznőként dolgozott. 2003-ban erről így mesélt: "Mint prózai színésznő Goldonit, Moliére-t játszottam a szegedi teátrumban, majd váltottam, operaénekesnő lettem, de 1950-ben a Fővárosi Operettszínház direktorának, Gáspár Margitnak nem tudtam nemet mondani, átszerződtem a fővárosba. Akkoriban formálódó, utolérhetetlen nagy csapatnak: Sárdynak, Németh Marikának, Feleki Kamillnak, Latabár Kálmánnak, Honthy Hannának, Petress Zsuzsának, Rátonyinak én is társa lettem a színpadon. Amikor Hannuska már csak néhanapján lépett színpadra, egy alkalommal így nyilatkozott: 'Utánam csak a kis Zentai játszhatja Cecíliát a Békeffy-Kellér-féle Csárdáskirálynőben.' Úgy is lett." Kiváló szubrett, illetve naiva-primadonna volt, gyakorta vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban és külföldön is. Számos rádióoperett főszerepét alakította. Sokoldalúságát magyar nótaénekesként is ismerte a közönség. 33 évesen Jászai Mari-díjat, 1968-ban Érdemes művész-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Álmában állt meg a szíve a legendás magyar színésznőnek Forrás: Szinhaz.org; Femina.hu
3018 Búbánat 2017-01-25 14:38:24
Kovácsházi István, operaházi tenorunk a vendég a Dankó Rádió e heti operettműsorában. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a művésszel és sorban előjönnek azok a témák, melyek tizenhárom évvel ezelőtt itt a fórumon közzétett Kovácsházi-interjúban már egyszer olvashattunk: [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=1874; „...senki nem vigyáz rám, ha én nem vigyázok magamra." (Kovácsházi István) [/url] Café Momus, Ádám Tünde, 2004-05-03 [ Interjúk ] Persze, azóta sok minden történt a tenor életében, de amit akkor megfogalmazott magának, ma is vallja. Most ebből az interjúból idemásolom Kovácsházinak az operett műfajára vonatkozó 'vallomását' - és amiről nyilván beszélni fog később, a Dankó Rádió élő műsorának vendégeként is. „Édesapám a Budapesti Operettszínház örökös tagja, és ő is szólistaként kezdte a pályáját Debrecenben. Érdekesség, hogy ő basszus, a nagyapám pedig tenor volt. Nagyapám amatőr szinten művelte az énekesi pályát, nem választotta hivatásának. Amikor édesapám az Operettszínházba került, az akkor élte a fénykorát. Honty, Feleki, Sárdy voltak a vezető énekesek, a legendás Csárdáskirálynő-előadásban édesapám is szerepelt. Végül neki nem sikerült Pesten a szóló karrier, így kórusénekesként innen ment nyugdíjba. Én szinte ott nőttem fel az Operettszínházban. Ha tehettem, mindig bejártam, és végignéztem az összes előadást, ami létezett, nem egyszer, többször is. Meghatározó volt, hogy már akkor megéreztem a színház varázsát. Aztán, ahogy cseperedtem, kiderült, hogy nekem is az átlagosnál jobb hangi adottságaim vannak, és ezzel érdemes lenne foglalkozni. - Innen egyenes út vezetett volna az operett felé... - Vezetett volna. De először a Honvéd Férfikarhoz kerültem, és sok más pályatársamhoz hasonlóan, nekem is ez volt a Zeneakadémiám. Hála Istennek, a kórus a mai napig működik, és nagyon szurkolok, hogy fennmaradjanak, mert egy fantasztikus társaság, és nagyon jó műhelymunka folyik ott. Majd ezután én is, mint édesapám a debreceni operatársulathoz szerződtem, majd Szinetár Miklós igazgató úr hívott az Operettszínházba. Onnan két év után szerződtem az Operaházhoz. Itt a Három a kislány című Schubert-daljátékban, Schubert szerepében debütáltam az Erkel Színházban. - Visszatértél tehát az operához. Könnyen ment? - Nagyon nehéz volt ide kerülnöm. Teljesen más világ az Operettszínház és az Operaház világa. Átjárás a kettő között csak egy irányban működik - gondolják ezt sokan. Vagyis, aki operettet játszik, az nehezen tud átjönni az opera világába, fordítva viszont könnyebb. Szerintem ez nem ilyen egyszerű, ennél sokkal összetettebb. Engem is "onnan jött" emberként kezeltek nagyon sokáig, és hosszú éveken keresztül kellett bizonyítanom a színpadon, hogy ne az operettből jött énekes legyek, hanem saját magam miatt fogadjanak el. - Ebben az is benne van talán, hogy mostanában az operett nem a legnépszerűbb műfaj, és divatos lenézni. - Azt gondolom, mindig is divatos volt lenézni. - A hőskorban, a nagyszüleid idejében még nem. - Persze, az teljesen más volt. Sokat járom a világot operettel is és operával is, és azt tapasztalom, hogy az operett műfaját mi, magyarok nagyon-nagyon különleges módon tudjuk művelni. Van egy olyan kisugárzása a magyar operettszínészeknek, -énekeseknek, ami páratlan a világon. Az a fajta temperamentum, ahogy mi ezt játsszuk - megkockáztatom - utánozhatatlan, hiszen ez a mi vérünk, ezek a szerzők - Kálmán, Lehár stb. - magyarok voltak. Ezt mi nagyon tudjuk, értjük és kár lenne lenézni, főleg nekünk, magyaroknak, mert nagyon vevők rá Európában és a világon mindenhol. Ez egy összetett műfaj, ahol prózát kell mondani, énekelni kell, táncolni kell, színésznek kell lenni, mindent egyszerre kell csinálni. Én szívügyemnek tekintem, és nagyon szeretem, de sajnos, egyre kevesebbet művelem a műfajt. Ennek megvannak a technikai okai. - Ezt azt jelenti, hogy nem tesz jót a hangodnak? - Hosszú távon nem. Volt egy időszak, amikor párhuzamosan énekeltem operettet és operát, de tudomásul kellett venni, hogy egy Csárdáskirálynő-előadás után nem lehet tökéletesen elénekelni pl. Mozart Cosí fan tuttéjét, mert más igénybevételt kíván a hangtól egy operettelőadás. Annak ellenére, hogy én azt vallom, az operettet és az operát is ugyanazzal a hanggal kell énekelni, csak a stílus egészen más. A kettő nehezen egyeztethető össze, ezt mára már belátom."
Kovácsházi István, operaházi tenorunk a vendég a Dankó Rádió e heti operettműsorában. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a művésszel és sorban előjönnek azok a témák, melyek tizenhárom évvel ezelőtt itt a fórumon közzétett Kovácsházi-interjúban már egyszer olvashattunk: [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=1874; „...senki nem vigyáz rám, ha én nem vigyázok magamra." (Kovácsházi István) [/url] Café Momus, Ádám Tünde, 2004-05-03 [ Interjúk ] Persze, azóta sok minden történt a tenor életében, de amit akkor megfogalmazott magának, ma is vallja. Most ebből az interjúból idemásolom Kovácsházinak az operett műfajára vonatkozó 'vallomását' - és amiről nyilván beszélni fog később, a Dankó Rádió élő műsorának vendégeként is. „Édesapám a Budapesti Operettszínház örökös tagja, és ő is szólistaként kezdte a pályáját Debrecenben. Érdekesség, hogy ő basszus, a nagyapám pedig tenor volt. Nagyapám amatőr szinten művelte az énekesi pályát, nem választotta hivatásának. Amikor édesapám az Operettszínházba került, az akkor élte a fénykorát. Honty, Feleki, Sárdy voltak a vezető énekesek, a legendás Csárdáskirálynő-előadásban édesapám is szerepelt. Végül neki nem sikerült Pesten a szóló karrier, így kórusénekesként innen ment nyugdíjba. Én szinte ott nőttem fel az Operettszínházban. Ha tehettem, mindig bejártam, és végignéztem az összes előadást, ami létezett, nem egyszer, többször is. Meghatározó volt, hogy már akkor megéreztem a színház varázsát. Aztán, ahogy cseperedtem, kiderült, hogy nekem is az átlagosnál jobb hangi adottságaim vannak, és ezzel érdemes lenne foglalkozni. - Innen egyenes út vezetett volna az operett felé... - Vezetett volna. De először a Honvéd Férfikarhoz kerültem, és sok más pályatársamhoz hasonlóan, nekem is ez volt a Zeneakadémiám. Hála Istennek, a kórus a mai napig működik, és nagyon szurkolok, hogy fennmaradjanak, mert egy fantasztikus társaság, és nagyon jó műhelymunka folyik ott. Majd ezután én is, mint édesapám a debreceni operatársulathoz szerződtem, majd Szinetár Miklós igazgató úr hívott az Operettszínházba. Onnan két év után szerződtem az Operaházhoz. Itt a Három a kislány című Schubert-daljátékban, Schubert szerepében debütáltam az Erkel Színházban. - Visszatértél tehát az operához. Könnyen ment? - Nagyon nehéz volt ide kerülnöm. Teljesen más világ az Operettszínház és az Operaház világa. Átjárás a kettő között csak egy irányban működik - gondolják ezt sokan. Vagyis, aki operettet játszik, az nehezen tud átjönni az opera világába, fordítva viszont könnyebb. Szerintem ez nem ilyen egyszerű, ennél sokkal összetettebb. Engem is "onnan jött" emberként kezeltek nagyon sokáig, és hosszú éveken keresztül kellett bizonyítanom a színpadon, hogy ne az operettből jött énekes legyek, hanem saját magam miatt fogadjanak el. - Ebben az is benne van talán, hogy mostanában az operett nem a legnépszerűbb műfaj, és divatos lenézni. - Azt gondolom, mindig is divatos volt lenézni. - A hőskorban, a nagyszüleid idejében még nem. - Persze, az teljesen más volt. Sokat járom a világot operettel is és operával is, és azt tapasztalom, hogy az operett műfaját mi, magyarok nagyon-nagyon különleges módon tudjuk művelni. Van egy olyan kisugárzása a magyar operettszínészeknek, -énekeseknek, ami páratlan a világon. Az a fajta temperamentum, ahogy mi ezt játsszuk - megkockáztatom - utánozhatatlan, hiszen ez a mi vérünk, ezek a szerzők - Kálmán, Lehár stb. - magyarok voltak. Ezt mi nagyon tudjuk, értjük és kár lenne lenézni, főleg nekünk, magyaroknak, mert nagyon vevők rá Európában és a világon mindenhol. Ez egy összetett műfaj, ahol prózát kell mondani, énekelni kell, táncolni kell, színésznek kell lenni, mindent egyszerre kell csinálni. Én szívügyemnek tekintem, és nagyon szeretem, de sajnos, egyre kevesebbet művelem a műfajt. Ennek megvannak a technikai okai. - Ezt azt jelenti, hogy nem tesz jót a hangodnak? - Hosszú távon nem. Volt egy időszak, amikor párhuzamosan énekeltem operettet és operát, de tudomásul kellett venni, hogy egy Csárdáskirálynő-előadás után nem lehet tökéletesen elénekelni pl. Mozart Cosí fan tuttéjét, mert más igénybevételt kíván a hangtól egy operettelőadás. Annak ellenére, hogy én azt vallom, az operettet és az operát is ugyanazzal a hanggal kell énekelni, csak a stílus egészen más. A kettő nehezen egyeztethető össze, ezt mára már belátom."
3017 smaragd 2017-01-24 06:31:51 [Válasz erre: 3016 smaragd 2017-01-24 06:29:46]
FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ VI. NAGYMEZŐ-UTCA 17. A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE VALAHOL DÉLEN 50 Nagyoperett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Írta: TABI LÁSZLÓ Versek: ERDŐDY JÁNOS Vezényel: BRÓDY TAMÁS Rendezte: DR. SZÉKELY GYÖRGY Játékmester: SZILÁGYI BEA Péteri...Borvető János Anna...Petress Zsuzsa Bodzás...Hadics László Krizsán bácsi...Peti Sandor Jutka...Gaál Éva m.v. Bandi...Szabó László Főpincér...Heltai Andor Pincérlány...Szécsy Vilma Lolita...Mezey Mária Gonzales...Sennyei Vera m.v. Rodrigo...Rátonyi Róbert Gál, mulató tulajdonos...Balázs István Serna újságíró...Antalffy József I. detektív...Bánffy György II. detektív...Romhányi Rudolf Szállodatitkár...Sárosi Gábor Szólótáncosok: Molnár E., Mikola P., Garai N., Lerner Á., Gyürky G., Warsch V. Díszlet: FÜLÖP ZOLTÁN Kossuth-díjas, érdemes művész Koreográfia: ROBOZ ÁGNES Jelmez: MÁRK TIVADAR Kossuth-díjas Karigazgató: VIRÁNYI LÁSZLÓ A színlapon - 1956. június - a szereplők két oszlopban vannak feltüntetve úgy, hogy a jobb oldali tetején Lolita szerepében Mezei Mária neve olvasható.
FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ VI. NAGYMEZŐ-UTCA 17. A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE VALAHOL DÉLEN 50 Nagyoperett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Írta: TABI LÁSZLÓ Versek: ERDŐDY JÁNOS Vezényel: BRÓDY TAMÁS Rendezte: DR. SZÉKELY GYÖRGY Játékmester: SZILÁGYI BEA Péteri...Borvető János Anna...Petress Zsuzsa Bodzás...Hadics László Krizsán bácsi...Peti Sandor Jutka...Gaál Éva m.v. Bandi...Szabó László Főpincér...Heltai Andor Pincérlány...Szécsy Vilma Lolita...Mezey Mária Gonzales...Sennyei Vera m.v. Rodrigo...Rátonyi Róbert Gál, mulató tulajdonos...Balázs István Serna újságíró...Antalffy József I. detektív...Bánffy György II. detektív...Romhányi Rudolf Szállodatitkár...Sárosi Gábor Szólótáncosok: Molnár E., Mikola P., Garai N., Lerner Á., Gyürky G., Warsch V. Díszlet: FÜLÖP ZOLTÁN Kossuth-díjas, érdemes művész Koreográfia: ROBOZ ÁGNES Jelmez: MÁRK TIVADAR Kossuth-díjas Karigazgató: VIRÁNYI LÁSZLÓ A színlapon - 1956. június - a szereplők két oszlopban vannak feltüntetve úgy, hogy a jobb oldali tetején Lolita szerepében Mezei Mária neve olvasható.
3016 smaragd 2017-01-24 06:29:46 [Válasz erre: 2611 Búbánat 2016-02-20 17:40:16]
A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE 1956 június FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ VI. NAGYMEZŐ-UTCA 17. VALAHOL DÉLEN 50 Nagyoperett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Írta: TABI LÁSZLÓ Versek: ERDŐDY JÁNOS KÁLMÁN IMRE: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 325 1956. JÚNIUSI MŰSOR 1.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 2.szombat VALAHOL DÉLEN 3.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 3.vasárnap VALAHOL DÉLEN 4.hétfő nincs előadás 5.kedd VALAHOL DÉLEN 6.szerda VALAHOL DÉLEN 7.csütörtök VALAHOL DÉLEN 8.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 9.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 10.vasárnap VALAHOL DÉLEN 11.hétfő ZENG AZ ERDŐ 12.kedd VALAHOL DÉLEN 13.szerda VALAHOL DÉLEN 14.csütörtök VALAHOL DÉLEN 15.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 16.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 16.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 17.vasárnap VALAHOL DÉLEN 17.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 18.hétfő nincs előadás 19.kedd CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 20.szerda CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 21.csütörtök CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 22.péntek VALAHOL DÉLEN 23.szombat VALAHOL DÉLEN 24.vasárnap VALAHOL DÉLEN 24.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 25.hétfő nincs előadás 26.kedd VALAHOL DÉLEN 27.szerda VALAHOL DÉLEN 28.csütörtök VALAHOL DÉLEN 29.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 30.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (Színlap, plakát, 1956 június) A fesztivál egy hete alatt - 1956. június 7-13 - a VALAHOL DÉLEN-t 4 estén át játszották.
A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE 1956 június FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ VI. NAGYMEZŐ-UTCA 17. VALAHOL DÉLEN 50 Nagyoperett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KEMÉNY EGON Írta: TABI LÁSZLÓ Versek: ERDŐDY JÁNOS KÁLMÁN IMRE: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 325 1956. JÚNIUSI MŰSOR 1.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 2.szombat VALAHOL DÉLEN 3.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 3.vasárnap VALAHOL DÉLEN 4.hétfő nincs előadás 5.kedd VALAHOL DÉLEN 6.szerda VALAHOL DÉLEN 7.csütörtök VALAHOL DÉLEN 8.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 9.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 10.vasárnap VALAHOL DÉLEN 11.hétfő ZENG AZ ERDŐ 12.kedd VALAHOL DÉLEN 13.szerda VALAHOL DÉLEN 14.csütörtök VALAHOL DÉLEN 15.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 16.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 16.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 17.vasárnap VALAHOL DÉLEN 17.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 18.hétfő nincs előadás 19.kedd CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 20.szerda CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 21.csütörtök CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 22.péntek VALAHOL DÉLEN 23.szombat VALAHOL DÉLEN 24.vasárnap VALAHOL DÉLEN 24.vasárnap CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 25.hétfő nincs előadás 26.kedd VALAHOL DÉLEN 27.szerda VALAHOL DÉLEN 28.csütörtök VALAHOL DÉLEN 29.péntek CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 30.szombat CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ (Színlap, plakát, 1956 június) A fesztivál egy hete alatt - 1956. június 7-13 - a VALAHOL DÉLEN-t 4 estén át játszották.
3014 Búbánat 2017-01-19 22:24:45
1962. július 28, szombat - Népszabadság A [url] http://www.europeana.eu/portal/hu/record/2022111/urn_axmedis_00000_obj_65461016_6c2d_4a82_96ac_5ff050e99f93.html; Hölgyválasz [/url] előadásával vasárnap fejezi be az Operettszínház moszkvai vendégjátékát Moszkva, 1962. július 27. (Kiküldött munkatársunktól.) Harmadszor is kedvező hírrel kezdhetem a beszámolót: a Hölgyválasz előadása is jól sikerült. A bemutatóra nagy gonddal, felelősségtudattal, és valljuk be utólag — szorongva —, izgatottan készült az Operettszínház együttese. Igaz, főként az operett zenéje, Ránki György muzsikája tetszett a közönségnek. (Olyannyira, hogy a nézők az első rész végén felállva, hosszasan ünnepelték a zenekart és karmesterét, Bródy Tamást.) Mert ami a librettót illeti, a Hölgyválasz alighanem a leleményes muzsika ellenére sem vívta volna ki a sikert Moszkvában, ha a közönség jobban megérti a történetet és a dialógusokat. A szövegkönyv ugyanis rendkívül sovány, sőt, silány; ilyennek látni egy mai termelőszövetkezetet, és egyáltalán a falusi embereket — optikai virtuskodás. Az előadás egyébként igen jó volt, a Fővárosi Operettszínház három moszkvai produkciója közül a Hölgyválaszban láttuk a legkiegyenlítettebb színészi játékot. Horvai István rendezése könnyed felépítésű, gyors, mozgalmas. Fónay Márta jókedvű, széles gesztusokból összerakott, harsány, de mindig ízléses alakítása őszinte elismerést keltett. Németh Marika ezúttal nemcsak szép hangjával, hanem vonzó játékával is megnyerte a közönséget; Hadics Lászlóval közösen előadott kettőseik nagy sikert arattak. A tsz-elnök szerepében Homm Pál igyekezett többet nyújtani, mint amennyit a szöveg engedélyez — tiszteletre méltó színészi küzdelem. Rátonyi Róbert ismét kiválóan szerepelt; tetszés fogadta Zentay Anna kedves jeleneteit, de dicséret illeti az együttes többi tagjának, Csákányi Lászlónak, Rajnai Ellinek, Márkus Ferencnek és Garamszegi Máriának az alakítását is. Varga Mátyás kifejező, ötletes díszletei, Horányi Mária jelmezei jól hatottak a moszkvai operettszínház nagyméretű színpadán is. * D. Kuznyecov elvtárssal, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterének első helyettesével beszélgettünk csütörtökön a vendégszereplésről. Őszinte elismeréssel szólt a színház munkájáról, a Csárdáskirálynő, a Leányvásár és a Hölgyválasz moszkvai bemutatójáról; meleg szavakkal emlékezett meg Honthy Hanna, Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Rátonyi Róbert és a többi művész játékáról. Azt mondotta, jó lenne a jövőben még tartalmasabb, közvetlenebb kapcsolatot teremteni a moszkvai és a budapesti operettszínház között, hisze mindkét együttes a korszerű zenés műfaj új útjait keresi. * Igen nagy sikere volt csütörtökön a második üzemi fellépésnek. A művészek az 1905-ös forradalom nevét viselő villamossági gyárban rendeztek egyórás műsort A gyár munkásai — valamennyien tagjai a Szovjet—Magyar Barátság Társaságának — szeretettel fogadták a színészeket, a műsor után bensőséges ünnepséget rendeztek a tiszteletükre, ajándékokat adtak át. Péntek délután a Szovjet—Magyar Barátság Társasága moszkvai szervezetében találkozón vettek részt a vendégszereplő budapesti művészek, szombaton a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma és a moszkvai magyar nagykövetség ad fogadást az együttes tiszteletére. Ezzel lényegében be is fejeződött a Fővárosi Operettszínház társulatának második moszkvai vendégszereplése. Még három előadás van hátra a már bemutatott darabokból: egy szombat este, kettő vasárnap. Az együttes tagjai két különrepülőgépen indulnak haza hétfő este és kedd délelőtt. /Tamás István /
1962. július 28, szombat - Népszabadság A [url] http://www.europeana.eu/portal/hu/record/2022111/urn_axmedis_00000_obj_65461016_6c2d_4a82_96ac_5ff050e99f93.html; Hölgyválasz [/url] előadásával vasárnap fejezi be az Operettszínház moszkvai vendégjátékát Moszkva, 1962. július 27. (Kiküldött munkatársunktól.) Harmadszor is kedvező hírrel kezdhetem a beszámolót: a Hölgyválasz előadása is jól sikerült. A bemutatóra nagy gonddal, felelősségtudattal, és valljuk be utólag — szorongva —, izgatottan készült az Operettszínház együttese. Igaz, főként az operett zenéje, Ránki György muzsikája tetszett a közönségnek. (Olyannyira, hogy a nézők az első rész végén felállva, hosszasan ünnepelték a zenekart és karmesterét, Bródy Tamást.) Mert ami a librettót illeti, a Hölgyválasz alighanem a leleményes muzsika ellenére sem vívta volna ki a sikert Moszkvában, ha a közönség jobban megérti a történetet és a dialógusokat. A szövegkönyv ugyanis rendkívül sovány, sőt, silány; ilyennek látni egy mai termelőszövetkezetet, és egyáltalán a falusi embereket — optikai virtuskodás. Az előadás egyébként igen jó volt, a Fővárosi Operettszínház három moszkvai produkciója közül a Hölgyválaszban láttuk a legkiegyenlítettebb színészi játékot. Horvai István rendezése könnyed felépítésű, gyors, mozgalmas. Fónay Márta jókedvű, széles gesztusokból összerakott, harsány, de mindig ízléses alakítása őszinte elismerést keltett. Németh Marika ezúttal nemcsak szép hangjával, hanem vonzó játékával is megnyerte a közönséget; Hadics Lászlóval közösen előadott kettőseik nagy sikert arattak. A tsz-elnök szerepében Homm Pál igyekezett többet nyújtani, mint amennyit a szöveg engedélyez — tiszteletre méltó színészi küzdelem. Rátonyi Róbert ismét kiválóan szerepelt; tetszés fogadta Zentay Anna kedves jeleneteit, de dicséret illeti az együttes többi tagjának, Csákányi Lászlónak, Rajnai Ellinek, Márkus Ferencnek és Garamszegi Máriának az alakítását is. Varga Mátyás kifejező, ötletes díszletei, Horányi Mária jelmezei jól hatottak a moszkvai operettszínház nagyméretű színpadán is. * D. Kuznyecov elvtárssal, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterének első helyettesével beszélgettünk csütörtökön a vendégszereplésről. Őszinte elismeréssel szólt a színház munkájáról, a Csárdáskirálynő, a Leányvásár és a Hölgyválasz moszkvai bemutatójáról; meleg szavakkal emlékezett meg Honthy Hanna, Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Rátonyi Róbert és a többi művész játékáról. Azt mondotta, jó lenne a jövőben még tartalmasabb, közvetlenebb kapcsolatot teremteni a moszkvai és a budapesti operettszínház között, hisze mindkét együttes a korszerű zenés műfaj új útjait keresi. * Igen nagy sikere volt csütörtökön a második üzemi fellépésnek. A művészek az 1905-ös forradalom nevét viselő villamossági gyárban rendeztek egyórás műsort A gyár munkásai — valamennyien tagjai a Szovjet—Magyar Barátság Társaságának — szeretettel fogadták a színészeket, a műsor után bensőséges ünnepséget rendeztek a tiszteletükre, ajándékokat adtak át. Péntek délután a Szovjet—Magyar Barátság Társasága moszkvai szervezetében találkozón vettek részt a vendégszereplő budapesti művészek, szombaton a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma és a moszkvai magyar nagykövetség ad fogadást az együttes tiszteletére. Ezzel lényegében be is fejeződött a Fővárosi Operettszínház társulatának második moszkvai vendégszereplése. Még három előadás van hátra a már bemutatott darabokból: egy szombat este, kettő vasárnap. Az együttes tagjai két különrepülőgépen indulnak haza hétfő este és kedd délelőtt. /Tamás István /
3013 Búbánat 2017-01-19 21:20:27
Hrennyikov operettet írt Moszkva, 1960. július 25. (TASZSZ) Tyihon Hrennyikov, a népszerű szovjet zeneszerző, több opera komponistája alkotómunkásságának 27. évében megírta első operettjét, amelynek címe: Száz ördög, egy kislány. Az operett, amelynek szövegét Iván Satunovszkij ismert nevű újságíró írta, kigúnyolja a szektásságot, és a vallási előítéleteket. Hrennyikov operettjét a Moszkvai Operettszínház elfogadta, s előreláthatólag október végén mutatja be. /Népszabadság, 1960. július 26./
Hrennyikov operettet írt Moszkva, 1960. július 25. (TASZSZ) Tyihon Hrennyikov, a népszerű szovjet zeneszerző, több opera komponistája alkotómunkásságának 27. évében megírta első operettjét, amelynek címe: Száz ördög, egy kislány. Az operett, amelynek szövegét Iván Satunovszkij ismert nevű újságíró írta, kigúnyolja a szektásságot, és a vallási előítéleteket. Hrennyikov operettjét a Moszkvai Operettszínház elfogadta, s előreláthatólag október végén mutatja be. /Népszabadság, 1960. július 26./
3012 Búbánat 2017-01-18 10:58:52
M3 csatorna délutáni műsorán szerepel: 14.20- 15.10 "A" Rátonyi Zenés dokumentumfilm (1985) (50') Operatőr: Abonyi Antal Rendezte: Bilicsi Erzsébet " Ha valaki úgy érzi, hogy árnyékban van - az élete során - akkor az egyben azt jelzi, hogy van helye a nap alatt, mert árnyékban csak az lehet, aki már látta a napot? " (Rátonyi Róbert) A műsorban a népszerű művész mesél életéről, pályájáról. A portréfilmben megszólalnak Rátonyi Róbert családtagjai is. Az interjút ismert melódiák felvételei színesítik. [url] http://dunakiado.hu/hu/szerzo/ratonyi-robert.html; Rátonyi Róbert (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) [/url] magyar színművész, konferanszié, színházi rendező; író, publicista. Gyermekei: Rátonyi Hajnal színésznő; ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész.
M3 csatorna délutáni műsorán szerepel: 14.20- 15.10 "A" Rátonyi Zenés dokumentumfilm (1985) (50') Operatőr: Abonyi Antal Rendezte: Bilicsi Erzsébet " Ha valaki úgy érzi, hogy árnyékban van - az élete során - akkor az egyben azt jelzi, hogy van helye a nap alatt, mert árnyékban csak az lehet, aki már látta a napot? " (Rátonyi Róbert) A műsorban a népszerű művész mesél életéről, pályájáról. A portréfilmben megszólalnak Rátonyi Róbert családtagjai is. Az interjút ismert melódiák felvételei színesítik. [url] http://dunakiado.hu/hu/szerzo/ratonyi-robert.html; Rátonyi Róbert (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) [/url] magyar színművész, konferanszié, színházi rendező; író, publicista. Gyermekei: Rátonyi Hajnal színésznő; ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész.
3011 zenebaratmonika 2017-01-17 19:24:29
Az Est 1917.05.13. hirdetése: A Rónai Dénes vezetése alatt működő Magyar Bábszínház irodalmi értékű műsorral kedden, 15-én délután 4 órakor tartja megnyitó-eiőadaát a Modern-Színpad helyiségében (IV , Koronaherceg-utca 6.) A műsorban Balázs Béla, Harsányi Zsolt, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső darabjai szerepelnek, továbbá Ábrahám Pál — Mohácsi Jenő operája. A bábukat Fejérvári Erzsébet készítette.
Az Est 1917.05.13. hirdetése: A Rónai Dénes vezetése alatt működő Magyar Bábszínház irodalmi értékű műsorral kedden, 15-én délután 4 órakor tartja megnyitó-eiőadaát a Modern-Színpad helyiségében (IV , Koronaherceg-utca 6.) A műsorban Balázs Béla, Harsányi Zsolt, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső darabjai szerepelnek, továbbá Ábrahám Pál — Mohácsi Jenő operája. A bábukat Fejérvári Erzsébet készítette.
3010 zenebaratmonika 2017-01-17 18:27:01
Budapesti Hirlap 1908.09.06. arról számol be, hogy: Szirmai Albert Az erdő csöndje cimü balletje bemutatásra kerül a következő évadban az Operaházban. Úgy nézem ez a bemutató végül valósult meg, és Szirmai inkább kabarédalokat írt és kuplékat.
Budapesti Hirlap 1908.09.06. arról számol be, hogy: Szirmai Albert Az erdő csöndje cimü balletje bemutatásra kerül a következő évadban az Operaházban. Úgy nézem ez a bemutató végül valósult meg, és Szirmai inkább kabarédalokat írt és kuplékat.
3009 zenebaratmonika 2017-01-17 18:19:39
Az operettszerzők közül többen operák, komolyzenei művek írásával kezdték több-kevesebb sikerrel. Ábrahám Pál világhírű jazz-operettszerzőnk 1916-ban végzett a Zeneakadémián Herzfeld Viktor, Siklós Albert tanítványaként kitűnő eredménnyel. Első bemutatott szinpadi műve egy egyfelvonásos bábopera volt. Hát manapság nem igen látni ilyet, találtam róla egy rövid beszámolót érdekességként: Pesti Napló 1917. 05. 16. A műsor... A második részben Ábrahám Pál „Etelka szive" cimü kis operáját mutatták be, amelynek szövegét Mohácsi Jenő irta. Az egyfelvonásos opera első nagyobbszabású munkája a fiatal zeneszerzőnek, akinek néhány kisebb kompozícióját már a zeneakadémiai vizsgahangversenyeken is szívesen méltányolta a kritika. Ábrahám Pál inkább kísérő zenét irt Mohácsi szövegéhez, mint színpadi muzsikát, dolgozási módja is inkább szimfonikus, de kompozíciója mindig modern, invenciózus és sok lirai erő van benne. Az opera szerepeit Demény Artúr, Turay Margit és Vágó Boriska énekelték. Boriska énekelték. Végül Balázs Béla mesejátékát, „A varázsló kertjét" adták elő. Ugy ebben, mint a többi darabban a színművészeti Akadémia növendékei mondták el a szerepeket. A közönség, amelynek sorai közt természetesen nagyon sok gyermek volt, zsúfolásig megtöltötte a Modern Szinpad nézőterét és meleg tapsokkal honorálta a kiváló szerzők és a közreműködők, valamint Fejérváry Erzsi munkáját. (k. e.)
Az operettszerzők közül többen operák, komolyzenei művek írásával kezdték több-kevesebb sikerrel. Ábrahám Pál világhírű jazz-operettszerzőnk 1916-ban végzett a Zeneakadémián Herzfeld Viktor, Siklós Albert tanítványaként kitűnő eredménnyel. Első bemutatott szinpadi műve egy egyfelvonásos bábopera volt. Hát manapság nem igen látni ilyet, találtam róla egy rövid beszámolót érdekességként: Pesti Napló 1917. 05. 16. A műsor... A második részben Ábrahám Pál „Etelka szive" cimü kis operáját mutatták be, amelynek szövegét Mohácsi Jenő irta. Az egyfelvonásos opera első nagyobbszabású munkája a fiatal zeneszerzőnek, akinek néhány kisebb kompozícióját már a zeneakadémiai vizsgahangversenyeken is szívesen méltányolta a kritika. Ábrahám Pál inkább kísérő zenét irt Mohácsi szövegéhez, mint színpadi muzsikát, dolgozási módja is inkább szimfonikus, de kompozíciója mindig modern, invenciózus és sok lirai erő van benne. Az opera szerepeit Demény Artúr, Turay Margit és Vágó Boriska énekelték. Boriska énekelték. Végül Balázs Béla mesejátékát, „A varázsló kertjét" adták elő. Ugy ebben, mint a többi darabban a színművészeti Akadémia növendékei mondták el a szerepeket. A közönség, amelynek sorai közt természetesen nagyon sok gyermek volt, zsúfolásig megtöltötte a Modern Szinpad nézőterét és meleg tapsokkal honorálta a kiváló szerzők és a közreműködők, valamint Fejérváry Erzsi munkáját. (k. e.)
3008 zenebaratmonika 2017-01-16 08:37:27 [Válasz erre: 3007 Haandel 2017-01-15 16:34:05]
A képek alapján ez nekem sokkal jobbnak tűnik, mint amit a Budapesti Operettszínházba láttam pár éve, ott a librettó jó volt és a dalok is, de a Cirkusz hangulatát nem sikerült megidéznie, semmiféle mutatvány, bűvész, artista, bohóc nem volt benne.
A képek alapján ez nekem sokkal jobbnak tűnik, mint amit a Budapesti Operettszínházba láttam pár éve, ott a librettó jó volt és a dalok is, de a Cirkusz hangulatát nem sikerült megidéznie, semmiféle mutatvány, bűvész, artista, bohóc nem volt benne.
3007 Haandel 2017-01-15 16:34:05
[url]http://oe1.orf.at/programm/457237;Operette aus Österreich[/url] 7 Tage Ö1 (15. Jänner 2017) pl. Lied des Mister X aus der Operette [url]https://www.volksoper.at/produktion/die-zirkusprinzessin-2016.de.html;"Die Zirkusprinzessin"[/url] / 1.Akt [url] https://www.volksoper.at/volksoper_wien/ensemble/solisten/Brickner_Szabolcs.de.php;Szabalocs Brickner[/url] / Mister X Orchester der Volksoper Wien Leitung: Alfred Eschwé Label: MS VOP 13.12.2016
[url]http://oe1.orf.at/programm/457237;Operette aus Österreich[/url] 7 Tage Ö1 (15. Jänner 2017) pl. Lied des Mister X aus der Operette [url]https://www.volksoper.at/produktion/die-zirkusprinzessin-2016.de.html;"Die Zirkusprinzessin"[/url] / 1.Akt [url] https://www.volksoper.at/volksoper_wien/ensemble/solisten/Brickner_Szabolcs.de.php;Szabalocs Brickner[/url] / Mister X Orchester der Volksoper Wien Leitung: Alfred Eschwé Label: MS VOP 13.12.2016
3006 Búbánat 2017-01-15 12:42:46
[url] https://www.antikvarium.hu/konyv/leo-ascher-jerry-herman-reclams-opern-und-operettenfuhrer-720942; Reclams Opern- und Operettenführer [/url] SZERKESZTŐ: Wilhelm Zentner Philipp Reclam jun. (Stuttgart) , 1978 Vászon , 336 oldal Nyelv: német Méret: 15 cm x 10 cm Fekete-fehér fotókkal.
[url] https://www.antikvarium.hu/konyv/leo-ascher-jerry-herman-reclams-opern-und-operettenfuhrer-720942; Reclams Opern- und Operettenführer [/url] SZERKESZTŐ: Wilhelm Zentner Philipp Reclam jun. (Stuttgart) , 1978 Vászon , 336 oldal Nyelv: német Méret: 15 cm x 10 cm Fekete-fehér fotókkal.
3005 zenebaratmonika 2017-01-15 11:01:38
8 órai újság 1932. december 24.száma Gyöngy Pál első operettpremierjéről számol be: Kadétszerelem Premier a Fővárosi Operett színházban -A színlap igazat mond: a tavasz és a relém revüje ez a játék, amely három órán án mulattat és érdekel. A két légjobb magyar librettista állt össze, hogy kellemes szövegkönyvet fabrikáljon és kiderült róluk, hogy poéták, de egyben a színpad kitűnő ismerői is. Békeffi István és Szilágyi László kedves és jóleső operettet írtak, amely első szavától az vtolsÓig mulatságos és érdekes; egy fiatal és új zeneszerző: Gyöngy Pál pedig fiatal és új melódiákat hoz, fülbemászó nótákat, egy nagyon szép tangót és egy pompás ritmusú kadétindulót, amely pattog és lelkesít. Az uj muzsikus nyeresége a magyar operettnek és bizonyára hamarosan a nemzetközi operettpicon is nagyon jóhangzású lesz a neve. A főpróbán igen tetszett a muzsikája és igen nagy sikere is volt vele. Ez a siker bizonyára az előadások nagy szeriesében is meg fog nyilatkozni. Az újszerű darabot — hangosfilm: operettváltozatban, újszerűén és merész fantáziával rendzte Loránth Vilmos s a nagy sikerben jelentősős része van kitűnő munkatársának: Gyarmathy Miklós díszlettervezőnek is, aki egy zseniális ötlettel megvalósította a forgókorong nélküli forgószínpadot és nagyon szép és artisztikus színpadi képeket kreált. Az előadás mintaszerű. Vezet benne: Csortos Gyula megható öreg főhercege és Kabos Gyula kadetiskolai tornatanárja. Kitűnőek az ikrek szerepeiben: Turay Ida és Tabúdy Klári. Aranyosak, vidámak, fess kis kadetek, mulatságosak, a kis Tabódy Klári még külön nagyszerűen táncol is. Békássy István szivrehatóan emberi bonvivánja, Fejes Teri szívderítő bakfise. (Gombaszögi Ella kacagtató tornatanárnője, Raffay Erzsi szépen beszélő és szénen éneklő szerelmes kislánya, a kisebb szerepekben: Horváthy Elvira, Kertész Kálmán, Fagy Jenő, Szőreghy, Szemlér Mária és Rubinyi: a nagy siker lelkes szóvivői. Meghatóan szebb operettet és jobb előadást régen láttunk, (f. j.)
8 órai újság 1932. december 24.száma Gyöngy Pál első operettpremierjéről számol be: Kadétszerelem Premier a Fővárosi Operett színházban -A színlap igazat mond: a tavasz és a relém revüje ez a játék, amely három órán án mulattat és érdekel. A két légjobb magyar librettista állt össze, hogy kellemes szövegkönyvet fabrikáljon és kiderült róluk, hogy poéták, de egyben a színpad kitűnő ismerői is. Békeffi István és Szilágyi László kedves és jóleső operettet írtak, amely első szavától az vtolsÓig mulatságos és érdekes; egy fiatal és új zeneszerző: Gyöngy Pál pedig fiatal és új melódiákat hoz, fülbemászó nótákat, egy nagyon szép tangót és egy pompás ritmusú kadétindulót, amely pattog és lelkesít. Az uj muzsikus nyeresége a magyar operettnek és bizonyára hamarosan a nemzetközi operettpicon is nagyon jóhangzású lesz a neve. A főpróbán igen tetszett a muzsikája és igen nagy sikere is volt vele. Ez a siker bizonyára az előadások nagy szeriesében is meg fog nyilatkozni. Az újszerű darabot — hangosfilm: operettváltozatban, újszerűén és merész fantáziával rendzte Loránth Vilmos s a nagy sikerben jelentősős része van kitűnő munkatársának: Gyarmathy Miklós díszlettervezőnek is, aki egy zseniális ötlettel megvalósította a forgókorong nélküli forgószínpadot és nagyon szép és artisztikus színpadi képeket kreált. Az előadás mintaszerű. Vezet benne: Csortos Gyula megható öreg főhercege és Kabos Gyula kadetiskolai tornatanárja. Kitűnőek az ikrek szerepeiben: Turay Ida és Tabúdy Klári. Aranyosak, vidámak, fess kis kadetek, mulatságosak, a kis Tabódy Klári még külön nagyszerűen táncol is. Békássy István szivrehatóan emberi bonvivánja, Fejes Teri szívderítő bakfise. (Gombaszögi Ella kacagtató tornatanárnője, Raffay Erzsi szépen beszélő és szénen éneklő szerelmes kislánya, a kisebb szerepekben: Horváthy Elvira, Kertész Kálmán, Fagy Jenő, Szőreghy, Szemlér Mária és Rubinyi: a nagy siker lelkes szóvivői. Meghatóan szebb operettet és jobb előadást régen láttunk, (f. j.)
3004 zenebaratmonika 2017-01-12 21:43:21
Ha már szóba kerültek a külföldön híressé vált magyarok, zeneszerzők, színészek, rendezők, filmesek... 8 órai újság 1936. július 25, Jól megy a londoni magyaroknak Expressz-beszélgetés Ábrahám Pállal a magyar művészek angliai sikereiről — A 3 Órai Újság tudósítása — A londoni „season" kellős közepéből érkezett haza néhány nappal ezelőtt Ábrahám Pál, a. kiváló zeneszerző. Most itt ül velünk szemben, elegáns, világosszürke ruhájában, rozsdavörös nyakkendőjével és beszél. Beszél Londonról, arról, hogyan élnek Londonban a .magyarok, hogyan élnek odakint a híres külföldi színészek, akiket Angliába, vonzott a lassan-lassan Hollywoodot is felülmúló filmgyártás, a színpad hallatlanul fellendült konjunktúrája, a munkás angol élet, amelyből itt is, ott is súlyos aranyfontok gördülnek elő azoknak a zsebébe, akik valóban dolgoznak odakinn. És beszél Ábrahám Pál jövő londoni szezonjáról, amely tele lesz munkával és izgalommal és ahogy látjuk itt a friss, kipihent Ábrahám Pált, tele lesz sikerrel is, — Első filmemet — mondja Ábrahám Pál — a Pascal-Film Production Ltd. fogja kihozni. Ez a vállalat Hollywoodból költözött át Angliába és átköltözése első hónapjaiban már az első filmstúdiók közé nyomult Angliában. Első filmem címe a „Sweet Devil“, az „Édes ördög", amely egy ismert francia szerző, Mirande darabjából készült. Második filmem a Paramounth megbízásából szintén a Pascal Filmnél készül és ez lesz az első rendezésem is. Rajtam kívül két amerikai zeneszerző, Scherzinger és Hollánder rendezték még filmet, az egyik Grace Moore első darabját, a másik a Császárod című filmet. Első rendezésemnek, amely egy kis zenészfilm. Little Jazz Bánd a címe és az az érdekessége, hogy 9—12 éves gyerekek játsszák. A film tartalma a jazzband csatája a rajkók cigányzenekarával, vége pedig egy Liszt rapszódias kibékülés, ■ Nagy munkám lesz Shaw Pygmalion című darabjával és az Orvos dilemmájával is, amelyet szintén vászonra visz a Pascal Film, de sok munkát igényel Jacoby örökbecsű, operettjének, a Sybillnek produkciója is, amelyben a főszerepet Alpár Gitta játssza. — A Saville-Theatre színpadán színre kerül Lee Schubert darabja a „Street singers*-, « »Utcai énekesek", amely Amerika színpadain a legnagyobb zenés vígjátéksikert aratta. Ennek a vígjátéknak a zenéjét London számára én írom meg. A főszerepeket Claire Louse, a Cochran-revü primadonnája és Buchanan játsszák. — Magyar tervek! — Egyelőre magyar színpadra, egy magyar szerző vígjátékéhoz írok zenét és ha időm engedi, szeptember elejéig még befejezek egy operettet is Budapest számára, — Hogy élnek a londoni magyarok! — A magyarok közül Alpár Gittának van a legnagyobb sikere, aki nemsokára egy Cochran-revűben fog fellépni. : A Gyergyai István—Kun Magda házaspárról már nem is lehet mint magyarokról beszélni, annyira angoloknak számítanak. — Különben hoztam Bársony Rózsi számára egy londoni filmajánlatot és ha ideje engedi, Bársony Rózsi novemberben kijön egy pár hétre Angliába filmezni. — És a többi magyarok! — Korda Sándor most rendezi a Rembrandt-filmet, Laughtonnal a főszerepben. Meg vagyok róla győződve, hogy ez a film sokkal nagyobb siker lesz még a VIII. Henriknél is. — Kisfaludy-Stróbl Zsigmond a második legnépszerűbb magyar Angliában, mindenki, aki számít valamit, vele csináltatja meg a portréját. Londonban a magyarok általában nagyon jól vannak elhelyezkedve, mindnek meg van a maga társasága, mert a merev angolok, akikről elterjedt, hogy a formák emberei, a magyarokat maguk közé engedik, mert nagyon szeretik őket. Elmondja még Ábrahám Pál, hogy Viktória című operettjét a Broadway-on fogják bemutatni Cári Brissonnal, de készülnek a Pascal Filmstúdióban a Nagyhercegnő és a szobapincér megrendezésére is. Ez & terv akkor fog valóra válni, hogyha a nagyhercegnő, Frances Day mellé megtalálják a szobapinoér szerepére is a megfelelő színészt. öt percet tartott az expressz-interjú Abrahám Pállal, aki már rohan is dolgozószobája felé, hogy egyelőre magyar ígéreteinek tegyen eleget.
Ha már szóba kerültek a külföldön híressé vált magyarok, zeneszerzők, színészek, rendezők, filmesek... 8 órai újság 1936. július 25, Jól megy a londoni magyaroknak Expressz-beszélgetés Ábrahám Pállal a magyar művészek angliai sikereiről — A 3 Órai Újság tudósítása — A londoni „season" kellős közepéből érkezett haza néhány nappal ezelőtt Ábrahám Pál, a. kiváló zeneszerző. Most itt ül velünk szemben, elegáns, világosszürke ruhájában, rozsdavörös nyakkendőjével és beszél. Beszél Londonról, arról, hogyan élnek Londonban a .magyarok, hogyan élnek odakint a híres külföldi színészek, akiket Angliába, vonzott a lassan-lassan Hollywoodot is felülmúló filmgyártás, a színpad hallatlanul fellendült konjunktúrája, a munkás angol élet, amelyből itt is, ott is súlyos aranyfontok gördülnek elő azoknak a zsebébe, akik valóban dolgoznak odakinn. És beszél Ábrahám Pál jövő londoni szezonjáról, amely tele lesz munkával és izgalommal és ahogy látjuk itt a friss, kipihent Ábrahám Pált, tele lesz sikerrel is, — Első filmemet — mondja Ábrahám Pál — a Pascal-Film Production Ltd. fogja kihozni. Ez a vállalat Hollywoodból költözött át Angliába és átköltözése első hónapjaiban már az első filmstúdiók közé nyomult Angliában. Első filmem címe a „Sweet Devil“, az „Édes ördög", amely egy ismert francia szerző, Mirande darabjából készült. Második filmem a Paramounth megbízásából szintén a Pascal Filmnél készül és ez lesz az első rendezésem is. Rajtam kívül két amerikai zeneszerző, Scherzinger és Hollánder rendezték még filmet, az egyik Grace Moore első darabját, a másik a Császárod című filmet. Első rendezésemnek, amely egy kis zenészfilm. Little Jazz Bánd a címe és az az érdekessége, hogy 9—12 éves gyerekek játsszák. A film tartalma a jazzband csatája a rajkók cigányzenekarával, vége pedig egy Liszt rapszódias kibékülés, ■ Nagy munkám lesz Shaw Pygmalion című darabjával és az Orvos dilemmájával is, amelyet szintén vászonra visz a Pascal Film, de sok munkát igényel Jacoby örökbecsű, operettjének, a Sybillnek produkciója is, amelyben a főszerepet Alpár Gitta játssza. — A Saville-Theatre színpadán színre kerül Lee Schubert darabja a „Street singers*-, « »Utcai énekesek", amely Amerika színpadain a legnagyobb zenés vígjátéksikert aratta. Ennek a vígjátéknak a zenéjét London számára én írom meg. A főszerepeket Claire Louse, a Cochran-revü primadonnája és Buchanan játsszák. — Magyar tervek! — Egyelőre magyar színpadra, egy magyar szerző vígjátékéhoz írok zenét és ha időm engedi, szeptember elejéig még befejezek egy operettet is Budapest számára, — Hogy élnek a londoni magyarok! — A magyarok közül Alpár Gittának van a legnagyobb sikere, aki nemsokára egy Cochran-revűben fog fellépni. : A Gyergyai István—Kun Magda házaspárról már nem is lehet mint magyarokról beszélni, annyira angoloknak számítanak. — Különben hoztam Bársony Rózsi számára egy londoni filmajánlatot és ha ideje engedi, Bársony Rózsi novemberben kijön egy pár hétre Angliába filmezni. — És a többi magyarok! — Korda Sándor most rendezi a Rembrandt-filmet, Laughtonnal a főszerepben. Meg vagyok róla győződve, hogy ez a film sokkal nagyobb siker lesz még a VIII. Henriknél is. — Kisfaludy-Stróbl Zsigmond a második legnépszerűbb magyar Angliában, mindenki, aki számít valamit, vele csináltatja meg a portréját. Londonban a magyarok általában nagyon jól vannak elhelyezkedve, mindnek meg van a maga társasága, mert a merev angolok, akikről elterjedt, hogy a formák emberei, a magyarokat maguk közé engedik, mert nagyon szeretik őket. Elmondja még Ábrahám Pál, hogy Viktória című operettjét a Broadway-on fogják bemutatni Cári Brissonnal, de készülnek a Pascal Filmstúdióban a Nagyhercegnő és a szobapincér megrendezésére is. Ez & terv akkor fog valóra válni, hogyha a nagyhercegnő, Frances Day mellé megtalálják a szobapinoér szerepére is a megfelelő színészt. öt percet tartott az expressz-interjú Abrahám Pállal, aki már rohan is dolgozószobája felé, hogy egyelőre magyar ígéreteinek tegyen eleget.
3003 smaragd 2017-01-10 08:34:53 [Válasz erre: 3002 Eusebius 2017-01-10 08:10:27]
Nem kérés volt :-). Megnevezted a szerzőt, a darabot,a színházat és a helyszínt és az évszámot, ezeket az adatokat közölted. Itt van a helyük a maiakkal együtt. Így pontos.
Nem kérés volt :-). Megnevezted a szerzőt, a darabot,a színházat és a helyszínt és az évszámot, ezeket az adatokat közölted. Itt van a helyük a maiakkal együtt. Így pontos.
3002 Eusebius 2017-01-10 08:10:27 [Válasz erre: 3001 smaragd 2017-01-10 07:24:48]
Kérésedre "pontosítok": a 672. sz. bejegyzésben nem közöltem adatot a "Vők iskolája" habarovszki bemutatójának időpontjáról, mindössze arról írtam, hogy "az operett bemutatójára készültek".Jelen voltam, amikor az "Azt álmodtam az éjjel..." kettőst próbálták, erről filmfelvétel is készült. Hogy azután valamiért elmaradt-e a bemutató (vagy esetleg lemaradt a honlapról, valóban nem szerepel sem az 1975-ös, sem az utána következő évek premierjei között), arról nincs információm.
Kérésedre "pontosítok": a 672. sz. bejegyzésben nem közöltem adatot a "Vők iskolája" habarovszki bemutatójának időpontjáról, mindössze arról írtam, hogy "az operett bemutatójára készültek".Jelen voltam, amikor az "Azt álmodtam az éjjel..." kettőst próbálták, erről filmfelvétel is készült. Hogy azután valamiért elmaradt-e a bemutató (vagy esetleg lemaradt a honlapról, valóban nem szerepel sem az 1975-ös, sem az utána következő évek premierjei között), arról nincs információm.
3001 smaragd 2017-01-10 07:24:48
Farkas Ferenc operettje habarovszki bemutatójának időpontjáról adat jelent meg a "Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest,1969)" fórum 672 számú bejegyzésében, amely a színház honlapján nem szerepel, lsd. 680 számú bejegyzés, ugyanott. A téma ebbe a fórumba tartozik, itt lehet "pontosítani".
Farkas Ferenc operettje habarovszki bemutatójának időpontjáról adat jelent meg a "Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest,1969)" fórum 672 számú bejegyzésében, amely a színház honlapján nem szerepel, lsd. 680 számú bejegyzés, ugyanott. A téma ebbe a fórumba tartozik, itt lehet "pontosítani".
3000 Búbánat 2017-01-10 00:16:11 [Válasz erre: 2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19]
De ha már szóba kerültek a hölgyek köréből az itthonról elszármazott „régi nagyságok”, ott van még például Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Eggerth Márta, Rózsa Vera, Barabás Sári, Rökk Marika, Anday Piroska, Carlotta Ordassy, Várady Júlia, de még sokan mások, akik művészetükkel főleg külföldön öregbítették a magyar énekkultúra jó hírét – akik számárára nem volt közömbös az operett sem…
De ha már szóba kerültek a hölgyek köréből az itthonról elszármazott „régi nagyságok”, ott van még például Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Eggerth Márta, Rózsa Vera, Barabás Sári, Rökk Marika, Anday Piroska, Carlotta Ordassy, Várady Júlia, de még sokan mások, akik művészetükkel főleg külföldön öregbítették a magyar énekkultúra jó hírét – akik számárára nem volt közömbös az operett sem…
2999 Búbánat 2017-01-10 00:15:32 [Válasz erre: 2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19]
Folytatom a "névsorolvasást": Geszty Szilvia, és Anday Piroska is – vagy a nemrég elhunyt Lehoczky Éva pár évig ugyancsak gazdagította énekművészetével a (kelet) német dalszínházakat szerződéses elkötelezettsége ideje alatt. Az elmúlt évtizedekből, Szirmay Márta, Hamari Júlia, Verebics Ibolya, Laki Krisztina, Nádor Magda, Buday Líívia neve jut még hirtelen az eszembe.
Folytatom a "névsorolvasást": Geszty Szilvia, és Anday Piroska is – vagy a nemrég elhunyt Lehoczky Éva pár évig ugyancsak gazdagította énekművészetével a (kelet) német dalszínházakat szerződéses elkötelezettsége ideje alatt. Az elmúlt évtizedekből, Szirmay Márta, Hamari Júlia, Verebics Ibolya, Laki Krisztina, Nádor Magda, Buday Líívia neve jut még hirtelen az eszembe.
2998 Búbánat 2017-01-09 23:37:25 [Válasz erre: 2995 Ardelao 2017-01-09 18:45:51]
8 Órai Újság 1923. december 19., kedd Egy rózsaszál. A vasárnap elhunyt kiváló magyar zeneszerzőt, Kacsóh Pongrácot holnap, szerdán délután három órakor temetik a Kerepesi temetőben. A főváros díszsírhelyet adományozott az elhunyt dalköltő részére. A temetésen a Király Színház művészei testületileg jelennek meg s a gyászbeszédet Beöthy László, az Unió vezérigazgatója mondja. A nyitott sírnál Fedák Sári és Nádor Jenő eléneklik az „Egy rózsaszál szebben beszél..." kezdetű örökszép Kacsóh-dalt a János vitézből, a színház zenekara pedig a „Mézeskalács" gyászindulóját játssza el. Bakonyi Károly, a „János vitéz" szövegírója arra kéri a közönséget, hogy mindenki, akinek valamikor gyönyörűséget szerzett Kacsóh Pongrác művészete, hozzon magával egy rózsaszálat. Csak egy rózsaszálat, egyetlenegyet, hogy rózsaerdő födje el majd a friss hantot, mely a nagy magyar dalköltő tetemét takarja.” 8 Órai Újság 1923. december 19., kedd Színház Emlékezés Kacsóh Pongrácra Már régóta hiányzik közülünk rokonszenves, szellemes feje, ragyogó szeme, könnyedén hajlott, keskeny, magas alakja, mióta íróasztala mellől, kedves otthonából bevitték a nagy, szomorú, kórházba. És igazán hiányzik nem csak külsőleg, hanem a szíveknek, a lelkeknek is. Mint minden kiváló embernek, neki is sok ellensége, irigye volt, az igaz, de többen voltak, akik szerették. Szerették a barátai, a tanítványai, szerették a tanítók és tanítónők, akiknek hivatali főnöke volt. Kegyetlenül és jóságosan igazságos volt. De a hivatalban volt valami, amit soha senkinek sem bocsátott meg: a protekció. Az a tanító, vagy tanítónő, aki valamilyen magas pártfogással jött hozzá, előre biztos lehetett abban, hogy erélyes, vagy maróan szatirikus szidást kap és hogy ezután soha többé még csak nem is törődik vele Kacsóh Pongrác. De az elhagyottak, a szegények pártfogója ő maga volt. Sem a hiba, sem az érdem nem rejtőzhetett előle, mindkettőt meglátta és büntette vagy jutalmazta. S aki megérdemelte, ahhoz nagyon, nagyon jó tudott lenni. Tanítványaival legtöbbször az idősebb pajtás közvetlen, meleg hangján beszélt, s éppen mert nem követelte, hogy tekintélyt lássanak benne, nem csak rajongó szeretettel, de spontán tisztelettel vették körül. Előadása mindég szellemes, érdekes, színes és közvetlen volt, akár matematika, akár zene volt a tárgya. De mégis a zenét szerette jobban. Elborult elméjében két napfényes pont maradt: a muzsika és a fia. Jánoska. Betegségének ideje alatt gondolatai hol összefüggően, hol logikátlanul, de mindig ezekkel a témákkal foglalkoztak főképpen a „János vitéz“-zel s még elő nem adott vígoperájával, a Dorottyá-val. S a kicsi fiával... Megható az a végtelen, mindent odaadó, mindent feláldozó nagy érzés, amivel a kis fiát szerette, akit betegsége egész ideje alatt nem láthatott. Minden kicsi gyereket, akit a kórház udvarán játszott, vagy akit szobájába bevittek, Jánoskának gondolt és sírva halmozta el az édes apai csókok forró özönével. Most, hogy lelke megszabadult az anyagtól, immár ott lehet kedves Jánoskája mellett, óvhatja, védheti nagy, nagy szeretetével. És magyar muzsikus szelleme köztünk marad az ő halhatatlan melódiáiban. /Ottlik Pálma/
8 Órai Újság 1923. december 19., kedd Egy rózsaszál. A vasárnap elhunyt kiváló magyar zeneszerzőt, Kacsóh Pongrácot holnap, szerdán délután három órakor temetik a Kerepesi temetőben. A főváros díszsírhelyet adományozott az elhunyt dalköltő részére. A temetésen a Király Színház művészei testületileg jelennek meg s a gyászbeszédet Beöthy László, az Unió vezérigazgatója mondja. A nyitott sírnál Fedák Sári és Nádor Jenő eléneklik az „Egy rózsaszál szebben beszél..." kezdetű örökszép Kacsóh-dalt a János vitézből, a színház zenekara pedig a „Mézeskalács" gyászindulóját játssza el. Bakonyi Károly, a „János vitéz" szövegírója arra kéri a közönséget, hogy mindenki, akinek valamikor gyönyörűséget szerzett Kacsóh Pongrác művészete, hozzon magával egy rózsaszálat. Csak egy rózsaszálat, egyetlenegyet, hogy rózsaerdő födje el majd a friss hantot, mely a nagy magyar dalköltő tetemét takarja.” 8 Órai Újság 1923. december 19., kedd Színház Emlékezés Kacsóh Pongrácra Már régóta hiányzik közülünk rokonszenves, szellemes feje, ragyogó szeme, könnyedén hajlott, keskeny, magas alakja, mióta íróasztala mellől, kedves otthonából bevitték a nagy, szomorú, kórházba. És igazán hiányzik nem csak külsőleg, hanem a szíveknek, a lelkeknek is. Mint minden kiváló embernek, neki is sok ellensége, irigye volt, az igaz, de többen voltak, akik szerették. Szerették a barátai, a tanítványai, szerették a tanítók és tanítónők, akiknek hivatali főnöke volt. Kegyetlenül és jóságosan igazságos volt. De a hivatalban volt valami, amit soha senkinek sem bocsátott meg: a protekció. Az a tanító, vagy tanítónő, aki valamilyen magas pártfogással jött hozzá, előre biztos lehetett abban, hogy erélyes, vagy maróan szatirikus szidást kap és hogy ezután soha többé még csak nem is törődik vele Kacsóh Pongrác. De az elhagyottak, a szegények pártfogója ő maga volt. Sem a hiba, sem az érdem nem rejtőzhetett előle, mindkettőt meglátta és büntette vagy jutalmazta. S aki megérdemelte, ahhoz nagyon, nagyon jó tudott lenni. Tanítványaival legtöbbször az idősebb pajtás közvetlen, meleg hangján beszélt, s éppen mert nem követelte, hogy tekintélyt lássanak benne, nem csak rajongó szeretettel, de spontán tisztelettel vették körül. Előadása mindég szellemes, érdekes, színes és közvetlen volt, akár matematika, akár zene volt a tárgya. De mégis a zenét szerette jobban. Elborult elméjében két napfényes pont maradt: a muzsika és a fia. Jánoska. Betegségének ideje alatt gondolatai hol összefüggően, hol logikátlanul, de mindig ezekkel a témákkal foglalkoztak főképpen a „János vitéz“-zel s még elő nem adott vígoperájával, a Dorottyá-val. S a kicsi fiával... Megható az a végtelen, mindent odaadó, mindent feláldozó nagy érzés, amivel a kis fiát szerette, akit betegsége egész ideje alatt nem láthatott. Minden kicsi gyereket, akit a kórház udvarán játszott, vagy akit szobájába bevittek, Jánoskának gondolt és sírva halmozta el az édes apai csókok forró özönével. Most, hogy lelke megszabadult az anyagtól, immár ott lehet kedves Jánoskája mellett, óvhatja, védheti nagy, nagy szeretetével. És magyar muzsikus szelleme köztünk marad az ő halhatatlan melódiáiban. /Ottlik Pálma/
2997 Eusebius 2017-01-09 23:33:24 [Válasz erre: 2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19]
Kihagytam a felsorolásból Ingeborg Hallsteint, most pótolom, biztos akad még hiáhyzó név.
Kihagytam a felsorolásból Ingeborg Hallsteint, most pótolom, biztos akad még hiáhyzó név.
2996 Eusebius 2017-01-09 23:22:19
Folytatom a 2984. sz. alatti bejegyzésemet (Künneke: Lady Hamilton). Mindkét hivatkozott részlet, (az itteni és a 2970. alatti) előadója Anny Schlemm, az egyikben szólista, a másikban Willy Hofmann, az 1950-es évek népszerű német komikusa a partnere. Anny Schlemm (szül. 1929) kiváló szoprán, mostanában sok felvételét meghallgattam, szerintem ott van a helye azoknak a német (és osztrák) énekesnők sorában, akik az 1950-es, 60-as években óriási karriert futottak be az opera- és operettszínpadokon: Irmgard Seefrid, Rita Streich, Erika Köth, Elisabeth Schwarzkopf, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, és még lehetne sorolni. Nagy szerencse, hogy színházi feladataik mellett rengeteg rádió- tévé és lemezfelvétel is megörökítette művészetüket. Ezt az illusztris névsort elnézve mi, magyarok büszkék lehetünk azokra az énekesnőinkre, akik karrierjüket részben német és osztrák színpadokon teljesítették be. Mindenekelőtt Geszty Szilviára gondolok, akit maga a német sajtó és közönség titulált „koloratúra-királynő”-nek.
Folytatom a 2984. sz. alatti bejegyzésemet (Künneke: Lady Hamilton). Mindkét hivatkozott részlet, (az itteni és a 2970. alatti) előadója Anny Schlemm, az egyikben szólista, a másikban Willy Hofmann, az 1950-es évek népszerű német komikusa a partnere. Anny Schlemm (szül. 1929) kiváló szoprán, mostanában sok felvételét meghallgattam, szerintem ott van a helye azoknak a német (és osztrák) énekesnők sorában, akik az 1950-es, 60-as években óriási karriert futottak be az opera- és operettszínpadokon: Irmgard Seefrid, Rita Streich, Erika Köth, Elisabeth Schwarzkopf, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, és még lehetne sorolni. Nagy szerencse, hogy színházi feladataik mellett rengeteg rádió- tévé és lemezfelvétel is megörökítette művészetüket. Ezt az illusztris névsort elnézve mi, magyarok büszkék lehetünk azokra az énekesnőinkre, akik karrierjüket részben német és osztrák színpadokon teljesítették be. Mindenekelőtt Geszty Szilviára gondolok, akit maga a német sajtó és közönség titulált „koloratúra-királynő”-nek.
2995 Ardelao 2017-01-09 18:45:51
»A programom: Fedák – avagy a János vitéz és a Király Színház rövid története« Fedák Sári mesélte: — „Egyik este Szidi mama elvitt a Somossy mulatóba és azt mondta, hogy nézzem meg jól, Beöthy Laci ezt a mulatót fogja színháznak megcsinálni az én számomra. Rövidesen az újságokban is megjelent Beöthy terve. — Mi a programod? – kérdezte Beöthyt Faragó Jenő. — A programom? – kérdezte vissza Beöthy mosolyogva. – A programom Fedák Sári. . . . A Népszínházat kell két vállra fektetnem. Nehéz lesz, de tudom, győzni fogok! — És a társulatod? A hősszerelmesed? — A hősszerelmesem is Fedák Sári lesz. Csak nadrágot húzok rá és kész. — Az átépítés megindult. Rengeteg baj és akadály után végre elérkeztünk a premierig. A megnyitó darab Huszka, az > Aranyvirág < című operettje volt. A premier estéjén Beöthy frakkban, nagyon sápadtan kilépett a függöny elé, én a kissé elhúzott függöny mellett álltam. Láttam Beöthy vértelen arcát, hallgattam erőtlen hangját, ahogy a közönséghez beszél. Éreztem, hogy milyen sokat kellett küzdenie, amíg idáig eljutott. Soha nem szerettem annyira, mint abban a pillanatban. Összekulcsoltam a kezemet és keményen, makacs elszántsággal megfogadtam – én pedig ide, ebbe a színházba igenis, be fogom szoktatni a közönséget. — Az Aranyvirág őszinte, nagy siker lett. Nem olyan fergeteges, mint a Bob hercegé, de mégis igazi, Fedák sikernek bizonyult. És nemcsak az enyém. Mellettem az akkor még teljesen ismeretlen, csodálatos hangú Szamosi Elzáé is. Ilyen bársonyos lágy, érzéki, forró hang még nem csendült fel a magyar operettszínpadon. Jól is játszott és nagyszerű humora volt. Beöthy Laci pedig boldogan nézte a pénztár felett a nap, mint nap megjelenő táblát, mely tudatta, hogy minden jegy elkelt. Több mint hatvan táblás házat vonzott az Aranyvirág, s ez gyönyörű eredmény volt akkortájt. — Egy új színházat megnyitni, azt tovább vezetni, a közönséggel megkedveltetni, igen nagy feladat. De ha az emberek összetartanak és kéz a kézben komolyan dolgoznak, az olyan erő, amelyet megsemmisíteni csaknem lehetetlen. A színészmesterség nem könnyű. Vezető színésznek lenni pedig egyike a legnagyobb munkának, felelősségnek. Minden este úgy játszani, mintha premier volna. Mert a közönség, ha valaki kedvéért megy be a színházba, nemigen kérdi, hogy az mit csinált egész nap, de igenis megköveteli, hogy a színész minden nap premiert játsszon a számára. Mindig mondtam, amíg színpadon voltam, hogy a sikert elérni könnyű, de megtartani rettenetesen nehéz. A Bob herceg sikere ellenére 1903. november 16-án, mikor az Aranyvirággal a Király Színházat megnyitották, nekem is mindent elölről kellett kezdenem. Az Aranyvirágot követő darabok csak fél-sikereket hoztak a Király Színháznak. Beöthy törte a fejét, mivel érhetne el átütő sikert? Zseniális ötlete támadt. Kitalálta, hogy együtt, egy darabban léptet fel Küry Klárával!• Már csak az-az egy probléma volt hátra, hogy, a » nagy ellenfél « is hajlandó-e erre? Küry vállalta a találkozást. Revansra vágyott a San Toy-ban• ért vereségéért. Vissza akarta adni nekem a kölcsönt. Vissza akarta hódítani királynői rangját. Beöthy megtalálta számunkra a darabot is, mely szellemes, pikáns, fordulatos volt, Heltai Jenő nagyszerű fordításában. A címe: > Én, te, ő < volt. A zene pedig egyenesen elragadó (zenéjét Claude Terrasse• [1867-1923] írta, megj. A.). A közönség, mely mindkettőnket egyformán ünnepelt, halálra nevette magát. De Kürynek ez nem volt elég. Mindenáron első akart lenni. Minden eszközzel le akart győzni. Volt a darabnak egy jelenete, amikor neki meg kellett csókolnia engem. Undorral csókolt meg. Duettünkben pedig olyan hangosan énekelt, hogy az én kis gyenge hangomat hallani sem lehetett. Mikor felvonás végén függöny elé mentünk, s én udvariasan magam elé engedtem, halálosan megsértődött, hiszen ezzel is csak azt akartam kifejezésre juttatni, hogy ő az idősebb. (Nem mondom, volt ebben némi igazság is. . . ) Egyik este kijelentette – Nem játszom tovább! Az atyaúristennek sem játszom tovább Fedákkal! Inkább vállalom a pert. Inkább visszavonulok a színpadtól! — Hiába volt Szidi mama minden könyörgése, Beöthy rimánkodása. Küry nem engedett elhatározásából. Le kellett venni a darabot a műsorról, pedig minden jegy hetekkel előre el volt már adva. Vége volt egy nagy sikernek. — Egy darabot kerítsetek nekem – üvöltött Beöthy. – Egy épkézláb darabot Fedák számára! Mert ha nem becsukunk! Ebben a válságos helyzetben jelentkezett Huszkánál Bakonyi Károly, a Bob herceg szövegírója. — Jenő! Írtam egy új darabot. Valósággal rászabtam Zsazsára. A címe: János vitéz. Ha te csinálod a zenéjét és hozzá a verseket Heltai írja, biztos a siker – mondta Bakonyi Huszkának. — Nagyszerű! Beöthy Laci éppen keres valami újat Fedáknak. — Mintha csak Isten akart volna lenézni rám a János vitézzel. Mintha kárpótolni akart volna azokért a megaláztatásokért, amelyekben Imre gróf családjától részem volt. Bakonyi a szövegkönyvvel utánam utazott Kassára, ahol vendégszerepeltem. Mikor megpillantottam, örömömben összevissza csókoltam. Elolvastam a János vitézt. El voltam ragadtatva tőle! Rögtön megéreztem a benne rejlő nagy lehetőséget. Bojtárgyerek és huszár! Ez az, ami nekem való! Éreztem, hogy ebben a szerepben megbolondítom egész Budapestet! A zenét természetesen Huszka csinálja, a dalok szövegét pedig egyetlen ember, aki meg tudja csinálni: Heltai Jenő. Amikor Heltai is elolvasta a szöveget, a darab bája szinte meghatotta. Petőfi varázsosan üde romantikájához tökéletes hangulatú verseket írt. Átolvasta Petőfi verseit, de még Kriza János székely népköltészeti gyűjteményét, a Vadrózsákat is. A régi marosszéki népdalokból vette át ezeket a sorokat: Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek, Napsütötte víz az italom, Kopasz föld a derékalom. — Heltai egyik szöveget a másik után írta – folytatja Zsazsa a történetet. – Mikor elkészült vele, elvitte a darabot Beöthy Lacihoz. — Darabot hoztál? – érdeklődött Beöthy, — Azt. — Operettet? — Azt. — Zsazsának valót? — Kizárólag neki valót! — Hagyd itt, majd elolvasom. — Beöthy szinte egy ültő helyében elolvasta a darabot, s talán már másnap vagy harmadnap hívatta Heltait és Bakonyit. Közölte velük, hogy a darab nagyon-nagyon tetszik neki, de sajnos Huszka nem vállalja a zene komponálását, mert most egy másik darabon, a Gül Babán dolgozik. Heltainak eszébe jutott régi barátja, Kacsóh Pongrác, akit melegen ajánlott. Én persze berzenkedtem, hallani sem akartam arról, hogy valaki más írja a zenét, mint Huszka! Mi az, hogy nem vállalja? Bízzák csak rám, majd én rábeszélem! De ezúttal én sem értem el semmit nála. Ő is Kacsóh-t ajánlotta. Az akkor még jószerivel teljesen ismeretlen számtantanár elvállalta, s megkomponálta a zenét. — Beöthy ekkor meghívta Szidi mamát és engem a lakására. Itatott bennünket, különösen engem. Végül is mire Kacsóh megérkezett, pompás hangulat kerekedett. Ő azonnal leült a zongorához és játszani kezdett. Úgy emlékszem, remekül játszott, valóságos virtuozitással. Bütykös, vékony ujjai pehelykönnyűséggel simogatták a billentyűket. Rekedt, de szenvedélyes hangján énekelni kezdett. A zene nemes volt, tiszta és magyar. Áradt belőle a magyar falu levegője. Aki játszott, igazi művész volt. Máris felhangzott a híres belépő: Én a pásztorok királya, Legeltetem nyájam. . . . „ A többiről így ír Bókay János az „Egy rózsaszál” című könyvében: >Zsazsa egyszerre csak odaugrott a zongorához: — Majd én énekelem, kísérjen Gráci. . . . . . – És Zsazsa énekelt. Éneke felgyújtotta a szoba levegőjét. Mikor véget ért a dal, mely Beöthy lakásában hangzott fel először, mind tapsoltak. Szidi mama, Beöthy és felesége Giza, Bakonyi, Heltai, de legjobban Kacsóh. — Fantasztikus! – dünnyögte könnyezve Heltai. — Még egyszer! – tapsolt Rákosi Szidi. — Mikor az újrázást befejezték, Fedák Sári az elragadtatástól egy hatalmas csókot cuppantott Kacsóh Pongrác, azaz Gráci arcára. — És még ezt az embert nem akartam én meghallgatni! Én még sohasem énekeltem ehhez hasonlót! – lelkesedett Fedák. – Ez még nem történt meg velem: elfulladt a hangom a feltörő könnyektől. Ha a közönség nem jön be erre a darabra, akkor nem érdemes színházat csinálni. Akkor megette a fene az egészet. És ebben a darabban nem akarok táncolni. Nem akarok éneklés helyett a lábaimmal győzni.< Évtizedek múltán Nyáregyházán Fedák így emlékezett erre a jelenetre: - „El voltam bűvölve a János vitéz szerepétől. Beöthy viszont az Iluskát és a francia királykisasszonyt akarta velem játszatni egy-személyben. – Hogy képzeled te azt, hogy egy nő, még ha Fedák Sári is az, gatyában jöjjön ki a színpadra?! – támadt rám. – A vége azonban mégiscsak az lett, hogy rám osztották a címszerepet. Iluska Medgyasszay Vilma, a francia királykisasszony Szamosi Elza lett, a boszorkány szerepe pedig a tizenhét éves kis Csatay Jankának jutott. Éreztem, hogy a három fiatal lány fél tőlem. — Ne féljetek lányok – rikkantottam rájuk az egyik próbán, míg megsimogattam a gyönyörű Medgyasszay Vilma fejét. – Én csak az igazgatókat és a szerzőket eszem! — Konti zseniálisan vezényelt. Sajnos, annyira zseniális még ő sem volt, hogy az én torkomból is trillákat tudott volna elővarázsolni, de a zene mindenkit magával sodort. De egyik délelőtt a próbán nagyon belemelegedtünk a játékba, aztán – amikor Papp Miska, a feledhetetlen Bagó – elkezdte énekelni meleg, bársonyos hangján, hogy, » Egy rózsaszál szebben beszél…….« mindannyian meghatottan hallgattuk. A dal végén Papp Miska elsírta magát. A kórus is sírt. Mindenki megkönnyezte, kivétel nélkül. Én Lázár Ödönnek, a színház titkárának a nyakába borultam és úgy zokogtam. Még a sok vihart megélt Konti mester is letette a karmesteri pálcát, s a kottatartóra borulva sírt. Beöthy is nagyon meghatódott. csendesen megszólalt: — Köszönöm, mára elég. Mindenki hazamehet. Délben azzal állítottam be Szidi nénihez: - Sziducim, most már biztos, hogy százszor megy a János vitéz!” Azóta nyolcvanöt év telt el. (A könyvet 1990-ben írta Vörös Tibor, megj. A.) Fedák Sári alig pár ezer előadást tévedett. Hiszen csak ő maga több mint hatszázszor játszotta Kukorica Jancsit. A történet: Vörös Tibor: „A Fedák” című könyv alapján készült. (Háttérlap- és Könyvkiadó, Budapest 1990.) •A történetben szerepel Küry Klára (1870-1935), aki a századforduló primadonnája volt. A régi Népszínház koronázatlan királynője. Szép volt, kedves, bájos, szeretetre méltó. Muzikális, jól táncolt. Az 1890-es évek női szépségideáljának megtestesítője volt. Az új ideál – Fedák Sári – lesodorta trónjáról. •Claude Terrasse, francia zeneszerző, Offenbach igazi utódjának tartották. A modern zenés vígjáték előfutára volt. •„San Toy” Sidney Jones operettje.
»A programom: Fedák – avagy a János vitéz és a Király Színház rövid története« Fedák Sári mesélte: — „Egyik este Szidi mama elvitt a Somossy mulatóba és azt mondta, hogy nézzem meg jól, Beöthy Laci ezt a mulatót fogja színháznak megcsinálni az én számomra. Rövidesen az újságokban is megjelent Beöthy terve. — Mi a programod? – kérdezte Beöthyt Faragó Jenő. — A programom? – kérdezte vissza Beöthy mosolyogva. – A programom Fedák Sári. . . . A Népszínházat kell két vállra fektetnem. Nehéz lesz, de tudom, győzni fogok! — És a társulatod? A hősszerelmesed? — A hősszerelmesem is Fedák Sári lesz. Csak nadrágot húzok rá és kész. — Az átépítés megindult. Rengeteg baj és akadály után végre elérkeztünk a premierig. A megnyitó darab Huszka, az > Aranyvirág < című operettje volt. A premier estéjén Beöthy frakkban, nagyon sápadtan kilépett a függöny elé, én a kissé elhúzott függöny mellett álltam. Láttam Beöthy vértelen arcát, hallgattam erőtlen hangját, ahogy a közönséghez beszél. Éreztem, hogy milyen sokat kellett küzdenie, amíg idáig eljutott. Soha nem szerettem annyira, mint abban a pillanatban. Összekulcsoltam a kezemet és keményen, makacs elszántsággal megfogadtam – én pedig ide, ebbe a színházba igenis, be fogom szoktatni a közönséget. — Az Aranyvirág őszinte, nagy siker lett. Nem olyan fergeteges, mint a Bob hercegé, de mégis igazi, Fedák sikernek bizonyult. És nemcsak az enyém. Mellettem az akkor még teljesen ismeretlen, csodálatos hangú Szamosi Elzáé is. Ilyen bársonyos lágy, érzéki, forró hang még nem csendült fel a magyar operettszínpadon. Jól is játszott és nagyszerű humora volt. Beöthy Laci pedig boldogan nézte a pénztár felett a nap, mint nap megjelenő táblát, mely tudatta, hogy minden jegy elkelt. Több mint hatvan táblás házat vonzott az Aranyvirág, s ez gyönyörű eredmény volt akkortájt. — Egy új színházat megnyitni, azt tovább vezetni, a közönséggel megkedveltetni, igen nagy feladat. De ha az emberek összetartanak és kéz a kézben komolyan dolgoznak, az olyan erő, amelyet megsemmisíteni csaknem lehetetlen. A színészmesterség nem könnyű. Vezető színésznek lenni pedig egyike a legnagyobb munkának, felelősségnek. Minden este úgy játszani, mintha premier volna. Mert a közönség, ha valaki kedvéért megy be a színházba, nemigen kérdi, hogy az mit csinált egész nap, de igenis megköveteli, hogy a színész minden nap premiert játsszon a számára. Mindig mondtam, amíg színpadon voltam, hogy a sikert elérni könnyű, de megtartani rettenetesen nehéz. A Bob herceg sikere ellenére 1903. november 16-án, mikor az Aranyvirággal a Király Színházat megnyitották, nekem is mindent elölről kellett kezdenem. Az Aranyvirágot követő darabok csak fél-sikereket hoztak a Király Színháznak. Beöthy törte a fejét, mivel érhetne el átütő sikert? Zseniális ötlete támadt. Kitalálta, hogy együtt, egy darabban léptet fel Küry Klárával!• Már csak az-az egy probléma volt hátra, hogy, a » nagy ellenfél « is hajlandó-e erre? Küry vállalta a találkozást. Revansra vágyott a San Toy-ban• ért vereségéért. Vissza akarta adni nekem a kölcsönt. Vissza akarta hódítani királynői rangját. Beöthy megtalálta számunkra a darabot is, mely szellemes, pikáns, fordulatos volt, Heltai Jenő nagyszerű fordításában. A címe: > Én, te, ő < volt. A zene pedig egyenesen elragadó (zenéjét Claude Terrasse• [1867-1923] írta, megj. A.). A közönség, mely mindkettőnket egyformán ünnepelt, halálra nevette magát. De Kürynek ez nem volt elég. Mindenáron első akart lenni. Minden eszközzel le akart győzni. Volt a darabnak egy jelenete, amikor neki meg kellett csókolnia engem. Undorral csókolt meg. Duettünkben pedig olyan hangosan énekelt, hogy az én kis gyenge hangomat hallani sem lehetett. Mikor felvonás végén függöny elé mentünk, s én udvariasan magam elé engedtem, halálosan megsértődött, hiszen ezzel is csak azt akartam kifejezésre juttatni, hogy ő az idősebb. (Nem mondom, volt ebben némi igazság is. . . ) Egyik este kijelentette – Nem játszom tovább! Az atyaúristennek sem játszom tovább Fedákkal! Inkább vállalom a pert. Inkább visszavonulok a színpadtól! — Hiába volt Szidi mama minden könyörgése, Beöthy rimánkodása. Küry nem engedett elhatározásából. Le kellett venni a darabot a műsorról, pedig minden jegy hetekkel előre el volt már adva. Vége volt egy nagy sikernek. — Egy darabot kerítsetek nekem – üvöltött Beöthy. – Egy épkézláb darabot Fedák számára! Mert ha nem becsukunk! Ebben a válságos helyzetben jelentkezett Huszkánál Bakonyi Károly, a Bob herceg szövegírója. — Jenő! Írtam egy új darabot. Valósággal rászabtam Zsazsára. A címe: János vitéz. Ha te csinálod a zenéjét és hozzá a verseket Heltai írja, biztos a siker – mondta Bakonyi Huszkának. — Nagyszerű! Beöthy Laci éppen keres valami újat Fedáknak. — Mintha csak Isten akart volna lenézni rám a János vitézzel. Mintha kárpótolni akart volna azokért a megaláztatásokért, amelyekben Imre gróf családjától részem volt. Bakonyi a szövegkönyvvel utánam utazott Kassára, ahol vendégszerepeltem. Mikor megpillantottam, örömömben összevissza csókoltam. Elolvastam a János vitézt. El voltam ragadtatva tőle! Rögtön megéreztem a benne rejlő nagy lehetőséget. Bojtárgyerek és huszár! Ez az, ami nekem való! Éreztem, hogy ebben a szerepben megbolondítom egész Budapestet! A zenét természetesen Huszka csinálja, a dalok szövegét pedig egyetlen ember, aki meg tudja csinálni: Heltai Jenő. Amikor Heltai is elolvasta a szöveget, a darab bája szinte meghatotta. Petőfi varázsosan üde romantikájához tökéletes hangulatú verseket írt. Átolvasta Petőfi verseit, de még Kriza János székely népköltészeti gyűjteményét, a Vadrózsákat is. A régi marosszéki népdalokból vette át ezeket a sorokat: Én vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek, Napsütötte víz az italom, Kopasz föld a derékalom. — Heltai egyik szöveget a másik után írta – folytatja Zsazsa a történetet. – Mikor elkészült vele, elvitte a darabot Beöthy Lacihoz. — Darabot hoztál? – érdeklődött Beöthy, — Azt. — Operettet? — Azt. — Zsazsának valót? — Kizárólag neki valót! — Hagyd itt, majd elolvasom. — Beöthy szinte egy ültő helyében elolvasta a darabot, s talán már másnap vagy harmadnap hívatta Heltait és Bakonyit. Közölte velük, hogy a darab nagyon-nagyon tetszik neki, de sajnos Huszka nem vállalja a zene komponálását, mert most egy másik darabon, a Gül Babán dolgozik. Heltainak eszébe jutott régi barátja, Kacsóh Pongrác, akit melegen ajánlott. Én persze berzenkedtem, hallani sem akartam arról, hogy valaki más írja a zenét, mint Huszka! Mi az, hogy nem vállalja? Bízzák csak rám, majd én rábeszélem! De ezúttal én sem értem el semmit nála. Ő is Kacsóh-t ajánlotta. Az akkor még jószerivel teljesen ismeretlen számtantanár elvállalta, s megkomponálta a zenét. — Beöthy ekkor meghívta Szidi mamát és engem a lakására. Itatott bennünket, különösen engem. Végül is mire Kacsóh megérkezett, pompás hangulat kerekedett. Ő azonnal leült a zongorához és játszani kezdett. Úgy emlékszem, remekül játszott, valóságos virtuozitással. Bütykös, vékony ujjai pehelykönnyűséggel simogatták a billentyűket. Rekedt, de szenvedélyes hangján énekelni kezdett. A zene nemes volt, tiszta és magyar. Áradt belőle a magyar falu levegője. Aki játszott, igazi művész volt. Máris felhangzott a híres belépő: Én a pásztorok királya, Legeltetem nyájam. . . . „ A többiről így ír Bókay János az „Egy rózsaszál” című könyvében: >Zsazsa egyszerre csak odaugrott a zongorához: — Majd én énekelem, kísérjen Gráci. . . . . . – És Zsazsa énekelt. Éneke felgyújtotta a szoba levegőjét. Mikor véget ért a dal, mely Beöthy lakásában hangzott fel először, mind tapsoltak. Szidi mama, Beöthy és felesége Giza, Bakonyi, Heltai, de legjobban Kacsóh. — Fantasztikus! – dünnyögte könnyezve Heltai. — Még egyszer! – tapsolt Rákosi Szidi. — Mikor az újrázást befejezték, Fedák Sári az elragadtatástól egy hatalmas csókot cuppantott Kacsóh Pongrác, azaz Gráci arcára. — És még ezt az embert nem akartam én meghallgatni! Én még sohasem énekeltem ehhez hasonlót! – lelkesedett Fedák. – Ez még nem történt meg velem: elfulladt a hangom a feltörő könnyektől. Ha a közönség nem jön be erre a darabra, akkor nem érdemes színházat csinálni. Akkor megette a fene az egészet. És ebben a darabban nem akarok táncolni. Nem akarok éneklés helyett a lábaimmal győzni.< Évtizedek múltán Nyáregyházán Fedák így emlékezett erre a jelenetre: - „El voltam bűvölve a János vitéz szerepétől. Beöthy viszont az Iluskát és a francia királykisasszonyt akarta velem játszatni egy-személyben. – Hogy képzeled te azt, hogy egy nő, még ha Fedák Sári is az, gatyában jöjjön ki a színpadra?! – támadt rám. – A vége azonban mégiscsak az lett, hogy rám osztották a címszerepet. Iluska Medgyasszay Vilma, a francia királykisasszony Szamosi Elza lett, a boszorkány szerepe pedig a tizenhét éves kis Csatay Jankának jutott. Éreztem, hogy a három fiatal lány fél tőlem. — Ne féljetek lányok – rikkantottam rájuk az egyik próbán, míg megsimogattam a gyönyörű Medgyasszay Vilma fejét. – Én csak az igazgatókat és a szerzőket eszem! — Konti zseniálisan vezényelt. Sajnos, annyira zseniális még ő sem volt, hogy az én torkomból is trillákat tudott volna elővarázsolni, de a zene mindenkit magával sodort. De egyik délelőtt a próbán nagyon belemelegedtünk a játékba, aztán – amikor Papp Miska, a feledhetetlen Bagó – elkezdte énekelni meleg, bársonyos hangján, hogy, » Egy rózsaszál szebben beszél…….« mindannyian meghatottan hallgattuk. A dal végén Papp Miska elsírta magát. A kórus is sírt. Mindenki megkönnyezte, kivétel nélkül. Én Lázár Ödönnek, a színház titkárának a nyakába borultam és úgy zokogtam. Még a sok vihart megélt Konti mester is letette a karmesteri pálcát, s a kottatartóra borulva sírt. Beöthy is nagyon meghatódott. csendesen megszólalt: — Köszönöm, mára elég. Mindenki hazamehet. Délben azzal állítottam be Szidi nénihez: - Sziducim, most már biztos, hogy százszor megy a János vitéz!” Azóta nyolcvanöt év telt el. (A könyvet 1990-ben írta Vörös Tibor, megj. A.) Fedák Sári alig pár ezer előadást tévedett. Hiszen csak ő maga több mint hatszázszor játszotta Kukorica Jancsit. A történet: Vörös Tibor: „A Fedák” című könyv alapján készült. (Háttérlap- és Könyvkiadó, Budapest 1990.) •A történetben szerepel Küry Klára (1870-1935), aki a századforduló primadonnája volt. A régi Népszínház koronázatlan királynője. Szép volt, kedves, bájos, szeretetre méltó. Muzikális, jól táncolt. Az 1890-es évek női szépségideáljának megtestesítője volt. Az új ideál – Fedák Sári – lesodorta trónjáról. •Claude Terrasse, francia zeneszerző, Offenbach igazi utódjának tartották. A modern zenés vígjáték előfutára volt. •„San Toy” Sidney Jones operettje.
2994 Búbánat 2017-01-09 12:11:07
[url] http://www.opera-comique.com/fr/saisons/saison-2017/fantasio; Jacques Offenbach: Fantasio - Théâtre du Châtelet du 12 au 27 Février 2017 [/url] Opéra-comique en trois actes sur un livret de Paul de Musset. Créé à l’Opéra Comique en 1872. Direction musicale, Laurent Campellone Mise en scène, Thomas Jolly Avec Marianne Crebassa, Franck Leguérinel, Marie-Eve Munger, Jean-Sébastien Bou, Loïc Félix, Alix Le Saux, Philippe Estèphe, Enguerrand de Hys, Kevin Amiel, Flannan Obé, Bruno Bayeux Chœur Aedes Orchestre Philharmonique de Radio France Production: Opéra Comique Coproduction: Grand Théâtre de Genève, Opéra de Rouen –Normandie, Opéra national de Montpellier, Croatian National Theater in Zagreb
[url] http://www.opera-comique.com/fr/saisons/saison-2017/fantasio; Jacques Offenbach: Fantasio - Théâtre du Châtelet du 12 au 27 Février 2017 [/url] Opéra-comique en trois actes sur un livret de Paul de Musset. Créé à l’Opéra Comique en 1872. Direction musicale, Laurent Campellone Mise en scène, Thomas Jolly Avec Marianne Crebassa, Franck Leguérinel, Marie-Eve Munger, Jean-Sébastien Bou, Loïc Félix, Alix Le Saux, Philippe Estèphe, Enguerrand de Hys, Kevin Amiel, Flannan Obé, Bruno Bayeux Chœur Aedes Orchestre Philharmonique de Radio France Production: Opéra Comique Coproduction: Grand Théâtre de Genève, Opéra de Rouen –Normandie, Opéra national de Montpellier, Croatian National Theater in Zagreb
2993 Búbánat 2017-01-09 12:07:15
[url] http://www.spbopera.ru/en/afisha/2017-02/495-kornevilskie-kolokola; 26 FEBRUARY - LES CLOCHES DE CORNEVILLE [/url] THE ST. PETERSBURG CHAMBER OPERA THE STATE CHAMBER MUSIC THEATRE • Performed in Russian • Music: Robert Planquette • Libretto: Louis Clarville • Charles Gabet • Production: Yuri Alexandrov • Conductor: Alexander Goikhman • Set and Costume Designer: Vyacheslav Okunev • Lighting Designer: Irina Vtornikova • Directors: Natalia Chernikova • Darya Modzalevskaya • Musical Preparation: Nina Zhukovskaya • Chorus Master: Maria Gergel • Choreographer: Nadezhda Kalinina
[url] http://www.spbopera.ru/en/afisha/2017-02/495-kornevilskie-kolokola; 26 FEBRUARY - LES CLOCHES DE CORNEVILLE [/url] THE ST. PETERSBURG CHAMBER OPERA THE STATE CHAMBER MUSIC THEATRE • Performed in Russian • Music: Robert Planquette • Libretto: Louis Clarville • Charles Gabet • Production: Yuri Alexandrov • Conductor: Alexander Goikhman • Set and Costume Designer: Vyacheslav Okunev • Lighting Designer: Irina Vtornikova • Directors: Natalia Chernikova • Darya Modzalevskaya • Musical Preparation: Nina Zhukovskaya • Chorus Master: Maria Gergel • Choreographer: Nadezhda Kalinina
2992 Haandel 2017-01-08 14:57:45
Enregistré à l'[url]http://www.opera-lyon.com/spectacle/une-nuit-venise;Opéra de Lyon[/url] le 18 décembre 2016 [url]https://www.francemusique.fr/emissions/dimanche-l-opera/une-nuit-venise-de-johann-strauss-carnaval-seduction-et-quiproquos-sous-la-baguette-de-daniele-rustioni-30918;Johann Strauss: Une Nuit à Venise[/url] (« Eine Nacht in Venedig ») 8 janvier 2017 | 20h | France Musique Opéra comique en trois actes, 1883. Livret de Friedrich Zell et Richard Genée Version de Erich Wolfgang Korngold et Ernst Marischka (1923) Orchestre et Chœurs de l'Opéra de Lyon Daniele Rustioni, direction Philip White, chef des chœurs Duc Guido, Lothar Odinius Delacqua, Piotr Micinski Barbara, Caroline MacPhie Annina, Evelin Novak Caramello, Matthias Klink
Enregistré à l'[url]http://www.opera-lyon.com/spectacle/une-nuit-venise;Opéra de Lyon[/url] le 18 décembre 2016 [url]https://www.francemusique.fr/emissions/dimanche-l-opera/une-nuit-venise-de-johann-strauss-carnaval-seduction-et-quiproquos-sous-la-baguette-de-daniele-rustioni-30918;Johann Strauss: Une Nuit à Venise[/url] (« Eine Nacht in Venedig ») 8 janvier 2017 | 20h | France Musique Opéra comique en trois actes, 1883. Livret de Friedrich Zell et Richard Genée Version de Erich Wolfgang Korngold et Ernst Marischka (1923) Orchestre et Chœurs de l'Opéra de Lyon Daniele Rustioni, direction Philip White, chef des chœurs Duc Guido, Lothar Odinius Delacqua, Piotr Micinski Barbara, Caroline MacPhie Annina, Evelin Novak Caramello, Matthias Klink
2991 Haandel 2017-01-08 09:07:51 [Válasz erre: 2990 Haandel 2017-01-08 09:04:46]
José Maria Florêncio dyrygent i komentator NOSPR Karina Skrzeszewska soprano Adam Sobierajski tenor Stanisław Kuflyuk baritone
José Maria Florêncio dyrygent i komentator NOSPR Karina Skrzeszewska soprano Adam Sobierajski tenor Stanisław Kuflyuk baritone
2990 Haandel 2017-01-08 09:04:46
Narodowa Orkiestra Symfoniczna Polskiego Radia, Katowice [url]http://www.nospr.org.pl/en/news/425/nospr-new-years-concert-online; NOSPR New Year's Concert[/url] will be broadcast online by YouTube! 08.01.2017 | 12:00 | NOSPR / [url]http://www.polskieradio.pl/8/688/Artykul/1710867,NOSPR-gra-przeboje-wiedenskiej-operetki-Transmisja-wideo;PolskieRadio Dwójka[/url] The audience will have a chance to hear well known and widely loved pieces by Viennese masters. This time the concert programme includes overtures, arias and duets from operettas by Franz Lehár and Imre Kálmán, eminent Hungarian-born composers of the Viennese operetta. Program: Franz Lehár Uwertura do operetki Wesoła wdówka; Robert Stolz Aria Spiel auf deiner Geige das Lied von Leid und Lust z operetki Venus in Seide; Imre Kálmán Duet Die Mädis vom Chantant z I aktu operetki Księżniczka czardasza; Uwertura do operetki Hrabina Marica; Franz Lehár Aria Da geh'ich zu Maxim z I aktu operetki Wesoła wdówka; Duet Heia, Mädel z II aktu operetki Wesoła wdówka; Uwertura do operetki Boski małżonek; Aria Gern hab‘ ich die Frau‘n geküsst z II aktu operetki Paganini; Walc z operetki Ewa; Imre Kálmán Duet Weißt du es noch? z II aktu operetki Księżniczka czardasza
Narodowa Orkiestra Symfoniczna Polskiego Radia, Katowice [url]http://www.nospr.org.pl/en/news/425/nospr-new-years-concert-online; NOSPR New Year's Concert[/url] will be broadcast online by YouTube! 08.01.2017 | 12:00 | NOSPR / [url]http://www.polskieradio.pl/8/688/Artykul/1710867,NOSPR-gra-przeboje-wiedenskiej-operetki-Transmisja-wideo;PolskieRadio Dwójka[/url] The audience will have a chance to hear well known and widely loved pieces by Viennese masters. This time the concert programme includes overtures, arias and duets from operettas by Franz Lehár and Imre Kálmán, eminent Hungarian-born composers of the Viennese operetta. Program: Franz Lehár Uwertura do operetki Wesoła wdówka; Robert Stolz Aria Spiel auf deiner Geige das Lied von Leid und Lust z operetki Venus in Seide; Imre Kálmán Duet Die Mädis vom Chantant z I aktu operetki Księżniczka czardasza; Uwertura do operetki Hrabina Marica; Franz Lehár Aria Da geh'ich zu Maxim z I aktu operetki Wesoła wdówka; Duet Heia, Mädel z II aktu operetki Wesoła wdówka; Uwertura do operetki Boski małżonek; Aria Gern hab‘ ich die Frau‘n geküsst z II aktu operetki Paganini; Walc z operetki Ewa; Imre Kálmán Duet Weißt du es noch? z II aktu operetki Księżniczka czardasza
2989 Búbánat 2017-01-06 15:28:05 [Válasz erre: 2987 Búbánat 2017-01-05 22:58:50]
Novotny Anna az Operavilag.hu oldalára feltett írásában - [url] http://operavilag.net/kiemelt/orszagomat-egy-flortert/; „Országomat egy flörtért” [/url] - beszámol a berlini Komische Oper új operett-bemutatójának decemberi premier-előadásáról: Oscar Straus: „Die Perlen der Cleopatra”. Előadás-kritikájában egyebek közt Oscar Straus zenéjéről is véleményt alkot. Miután hozzáférhető Winkler Gábor kétkötetes „Operett” könyve (Tudomány kiadó, 2013), benne megtalálható az operett cselekményének részletes leírása mellett a darab keletkezéstörténete, a szerzői átdolgozások. Winkler kitér az operett zenéjének ismertetésére is annak kapcsán, hogy pár éve elkészült az operett [url] https://www.amazon.de/Die-Perlen-Cleopatra-Various/dp/B0002J9TS8; világelső hanglemezfelvétele, [/url] melyet a CPO kiadó jelentetett meg. A CD kísérő füzetéből megtudhatjuk, hogy az 1950-es években a bécsi és a berlini változatokat követte egy újabb átdolgozás: „a szerző fia, Erwin Straus egyetértésével és közreműködésével új, a rárakódott politikai és erotikus felhangoktól megtisztított verziót készített, a hangszerelést jazzes elemekkel kiegészítve. E változatot 1957. december 31-én mutatták be Zürichben. Winkler Gábor megemlíti azt is, hogy idővel felmerült az igény a „Kleopátra gyöngyei” eredeti változatának (premier: Bécs, Theater an der Wien, 1923. november 17.) bemutatására. Ekkor derült ki, hogy az ősbemutató partitúrája elveszett, s töredékesen maradt meg a berlini verzió (Theater am Nollendorferplatz, 1924. március 22.) autográfja is. Ráadásul a két, 1923-as, illetve 1924-es zongorakivonat kottája sem egyezett egymással, utóbbiban pl. a szokásosan számon tartott 20 zeneszám helyett 21 szerepelt. Herbert Mogg vállalta a feladatot, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával elkészítse a berlini verzió rekonstrukcióját. Ennek felhasználásával született e mű első teljes hanglemezfelvétele is. Közreműködik Morenike Fadayomi (Cleopatra), Michael Zabanoff (Beladonis herceg), Axel Mendrok (Silvius), Volker Vogel (Pampylos), Gundula Peyerl (Charmian), Daniel Johanssen (Kophra), Robert Meyer (Antonius), valamint a Lehár zenekar és a Bad Ischl-i Lehár Fesztivál énekkara, vezényel: Herbert Mogg. A felvétel helye és ideje: 2003. augusztus 26-28., Bad Ischl, Nyári Fesztivál, a kiadás éve 2004. CPO 777 022-2, 2 CD, DDD, sztereo. Annak idején megvettem ezt a lemezt, és meghallgatva az operettritkaság felvételét utóbb meg kellett állapítanom, a zenéje nem tesz rám különösebb hatást: dallaminvencióban, melódiákban, hangszerelésben, stílusában is, messze elmarad saját korábbi, három-négy nagy sikerétől, melyek magyar nyelven, a rádió stúdiófelvételeiről jól ismertek számomra: így a klasszikusnak mondott „Varázskeringő” (Ein Walzertraum – 1907), „A csokoládékatona” (Der tapfere Soldat – 1908) és a „Legénybúcsú” (Rund um die Liebe - 1914) művekétől, ahogyan az 1920-ban bemutatott „Búcsúkeringő” (Der letzte Walzer – 1920) c. darabjának kitűnő muzsikájától is. Ezeknek az operetteknek a részletei az utóbbi négy évben gyakran felcsendülnek a Dankó Rádió operettműsorában. Mindazonáltal nem zárkózom el az újdonságok, felújítások, bemutatók, rekonstrukciók megismerésétől – bármi operett, daljáték színreviteléről hallok, érdeklődéssel olvasom a beszámolókat és a kritikákat, a „visszhangokat”, s ha szerét tehetem, igyekszem eljutni egy-egy előadásra, hogy személyes benyomásokat, tapasztalatokat szerezzek, de a hang- és képfelvételekről - akár televízió, internet - eljusson hozzám mindaz az információ, melyre „kiéhezett” vagyok.
Novotny Anna az Operavilag.hu oldalára feltett írásában - [url] http://operavilag.net/kiemelt/orszagomat-egy-flortert/; „Országomat egy flörtért” [/url] - beszámol a berlini Komische Oper új operett-bemutatójának decemberi premier-előadásáról: Oscar Straus: „Die Perlen der Cleopatra”. Előadás-kritikájában egyebek közt Oscar Straus zenéjéről is véleményt alkot. Miután hozzáférhető Winkler Gábor kétkötetes „Operett” könyve (Tudomány kiadó, 2013), benne megtalálható az operett cselekményének részletes leírása mellett a darab keletkezéstörténete, a szerzői átdolgozások. Winkler kitér az operett zenéjének ismertetésére is annak kapcsán, hogy pár éve elkészült az operett [url] https://www.amazon.de/Die-Perlen-Cleopatra-Various/dp/B0002J9TS8; világelső hanglemezfelvétele, [/url] melyet a CPO kiadó jelentetett meg. A CD kísérő füzetéből megtudhatjuk, hogy az 1950-es években a bécsi és a berlini változatokat követte egy újabb átdolgozás: „a szerző fia, Erwin Straus egyetértésével és közreműködésével új, a rárakódott politikai és erotikus felhangoktól megtisztított verziót készített, a hangszerelést jazzes elemekkel kiegészítve. E változatot 1957. december 31-én mutatták be Zürichben. Winkler Gábor megemlíti azt is, hogy idővel felmerült az igény a „Kleopátra gyöngyei” eredeti változatának (premier: Bécs, Theater an der Wien, 1923. november 17.) bemutatására. Ekkor derült ki, hogy az ősbemutató partitúrája elveszett, s töredékesen maradt meg a berlini verzió (Theater am Nollendorferplatz, 1924. március 22.) autográfja is. Ráadásul a két, 1923-as, illetve 1924-es zongorakivonat kottája sem egyezett egymással, utóbbiban pl. a szokásosan számon tartott 20 zeneszám helyett 21 szerepelt. Herbert Mogg vállalta a feladatot, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával elkészítse a berlini verzió rekonstrukcióját. Ennek felhasználásával született e mű első teljes hanglemezfelvétele is. Közreműködik Morenike Fadayomi (Cleopatra), Michael Zabanoff (Beladonis herceg), Axel Mendrok (Silvius), Volker Vogel (Pampylos), Gundula Peyerl (Charmian), Daniel Johanssen (Kophra), Robert Meyer (Antonius), valamint a Lehár zenekar és a Bad Ischl-i Lehár Fesztivál énekkara, vezényel: Herbert Mogg. A felvétel helye és ideje: 2003. augusztus 26-28., Bad Ischl, Nyári Fesztivál, a kiadás éve 2004. CPO 777 022-2, 2 CD, DDD, sztereo. Annak idején megvettem ezt a lemezt, és meghallgatva az operettritkaság felvételét utóbb meg kellett állapítanom, a zenéje nem tesz rám különösebb hatást: dallaminvencióban, melódiákban, hangszerelésben, stílusában is, messze elmarad saját korábbi, három-négy nagy sikerétől, melyek magyar nyelven, a rádió stúdiófelvételeiről jól ismertek számomra: így a klasszikusnak mondott „Varázskeringő” (Ein Walzertraum – 1907), „A csokoládékatona” (Der tapfere Soldat – 1908) és a „Legénybúcsú” (Rund um die Liebe - 1914) művekétől, ahogyan az 1920-ban bemutatott „Búcsúkeringő” (Der letzte Walzer – 1920) c. darabjának kitűnő muzsikájától is. Ezeknek az operetteknek a részletei az utóbbi négy évben gyakran felcsendülnek a Dankó Rádió operettműsorában. Mindazonáltal nem zárkózom el az újdonságok, felújítások, bemutatók, rekonstrukciók megismerésétől – bármi operett, daljáték színreviteléről hallok, érdeklődéssel olvasom a beszámolókat és a kritikákat, a „visszhangokat”, s ha szerét tehetem, igyekszem eljutni egy-egy előadásra, hogy személyes benyomásokat, tapasztalatokat szerezzek, de a hang- és képfelvételekről - akár televízió, internet - eljusson hozzám mindaz az információ, melyre „kiéhezett” vagyok.
