2988 zenebaratmonika 2017-01-06 10:01:31 [Válasz erre: 2987 Búbánat 2017-01-05 22:58:50]
A Komisch Opern folyamatosan újít fel elfeledett operetteket régi poros kottákból, gyakran töredékekből. 2016. decemberében Kálmán Imre Marinka c. rég elfeledett már Amerikában írt félig operett félig musicaljét szedték elő 2 koncert erejéig, előtte ugyanő Arizónai Ladyjét. Mindenesetre a karácsonyi koncertsorozat folytatódni fog, 5 évig Kálmán Imre darabokat vettek elő. Bajadér, Cirkuszhercegnő, Chicagoi hercegnő volt a másik három mű. Úgy néz ki, hogy a következő 5 évben 5 Ábrahám Pál darabot vesz elő a Nánási Henrik vezette színház, még nem tudni melyiket, ezek között is lesznek rég elfeledett darabok.
A Komisch Opern folyamatosan újít fel elfeledett operetteket régi poros kottákból, gyakran töredékekből. 2016. decemberében Kálmán Imre Marinka c. rég elfeledett már Amerikában írt félig operett félig musicaljét szedték elő 2 koncert erejéig, előtte ugyanő Arizónai Ladyjét. Mindenesetre a karácsonyi koncertsorozat folytatódni fog, 5 évig Kálmán Imre darabokat vettek elő. Bajadér, Cirkuszhercegnő, Chicagoi hercegnő volt a másik három mű. Úgy néz ki, hogy a következő 5 évben 5 Ábrahám Pál darabot vesz elő a Nánási Henrik vezette színház, még nem tudni melyiket, ezek között is lesznek rég elfeledett darabok.
2987 Búbánat 2017-01-05 22:58:50
[url] http://operavilag.net/kiemelt/orszagomat-egy-flortert/; Országomat egy flörtért [/url] Operavilag.hu, 2017. január 4. Die Perlen der Cleopatra – Oscar Straus operettjének új produkciója a berlini Komische Operben. NOVOTNY ANNA írása a december 3-i premierről „A berlini operett, bár alapvetően a klasszikus Johann Strauss-i operettek tradíciójából táplálkozik, mégis egészen partikuláris, különleges műfaj; a weimari köztársaság lenyomata. Az operetthez való közeledés, az operettinterpretáció a műfaj jellegzetességeinél fogva problematikus, mivel végtelenül kontextusorientált, nehezen értelmezhető az őt létrehozó korszaktól függetlenül. Ez az alapvetés pedig sokszorosan jellemző a német fővárosban kialakult jellegzetes műfaji irányzatra, mely magába elegyített mindent, ami a korra oly jellemző volt: a jazzt (A Bál a Savoyban műfaji megjelölése jazz-operett), a revüt, a kabarét és zeneileg természetesen – ha csak nyomokban is — a valzert. Azt hiszem, ezen a ponton érthetővé válik, miért kelt szenzációt e különös műfaj újraéledése, és természetesen miért pont ott, ahol. Jókor, jó helyen éledt újjá. Mind a Savoy, mind Nico Dostal Cliviája, de akár az Eine Frau is remekművek a berlini operett tradíciójában. Ez azonban Oscar Straus 1923-ban bemutatott, csak részletekben fennmaradt, s most felújított művéről még jóindulattal sem mondható el. Azt hiszem, nem mondok újdonságot, hogy az operák szemére vetett vád, miszerint a történetek igencsak „blődlik”, az operettekre fokozottan igaz. Az operettek esetében a szellemes librettók ezt remekül tudják ellensúlyozni – elég csak A denevér Froschára gondolni. Nos, a Die Perlen der Cleopatra (a továbbiakban Kleopátra gyöngyei) bemutatójának berlini sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a bemutató évében (tehát 1923-ban) mutatták meg először a nagyközönségnek Nofretete mellszobrát, így az egész város egyiptomi lázban égett. A történet azonban annyira lapos, hogy az szinte már peinlich, kellemetlen. Kleopátra unatkozik, és miközben birodalmában szárazság tombol, felkelők gyülekeznek a határokon, valamint Marcus Antonius is közeleg, ő semmi másra nem vágyik, mint egy „kis egyiptomi flörtre”. Az útjába akadó bájgúnárokat elcsábítja, majd elhajítja, végül pedig az érkező Marcus Antonius karjában találja meg a boldogságot. Vége, happy end. A zene alapvetően érdektelen, egy-két érdekesebb melódiától eltekintve nem ragad magával. A színházat elhagyva nem fütyörésszük az kevéssel előbb hallott motívumokat – és ez mindent elmond. Hogy mégis működhet, és tulajdonképpen jól működhet az előadás, az szinte kizárólag Dagmar Manzel érdeme. És talán éppen ez a lényeg: létezhet-e ennél autentikusabb, „a dívára szabott” előadás, akárcsak annó dacumál? […] Az Aidát parafrazeáló zenés közjáték annak idején – főleg, ha a korabeli Nofretete-őrületet is szem előtt tartjuk – humoros lehetett, ma inkább esetlenül hat. Mint ahogy a táncjelenetek összessége is, egy-egy ritka pillanattól eltekintve. Bár a Komische Oper kitett magáért, társulatának színe-java felvonult a különböző szerepekben (Dominik Köninger Silviusát és Johannes Dunz Beladonisát emelném ki közülük), éppen itt mutatkoztak meg a mű hiányosságainak következményei: rossz librettó és lapos cselekmény esetén a legkitűnőbb komikák és komikusok, valamint a kiváló operettszakértő karmester, Adam Benzwi sem tudnak mit tenni. Így viszont egy idő múlva a saját, pontosabban fogalmazva: a műfaj paródiájaként kezdtem nézni az előadást – úgy pedig működött. Hogy ez volt-e a tényleges cél, örök kérdés marad.”
[url] http://operavilag.net/kiemelt/orszagomat-egy-flortert/; Országomat egy flörtért [/url] Operavilag.hu, 2017. január 4. Die Perlen der Cleopatra – Oscar Straus operettjének új produkciója a berlini Komische Operben. NOVOTNY ANNA írása a december 3-i premierről „A berlini operett, bár alapvetően a klasszikus Johann Strauss-i operettek tradíciójából táplálkozik, mégis egészen partikuláris, különleges műfaj; a weimari köztársaság lenyomata. Az operetthez való közeledés, az operettinterpretáció a műfaj jellegzetességeinél fogva problematikus, mivel végtelenül kontextusorientált, nehezen értelmezhető az őt létrehozó korszaktól függetlenül. Ez az alapvetés pedig sokszorosan jellemző a német fővárosban kialakult jellegzetes műfaji irányzatra, mely magába elegyített mindent, ami a korra oly jellemző volt: a jazzt (A Bál a Savoyban műfaji megjelölése jazz-operett), a revüt, a kabarét és zeneileg természetesen – ha csak nyomokban is — a valzert. Azt hiszem, ezen a ponton érthetővé válik, miért kelt szenzációt e különös műfaj újraéledése, és természetesen miért pont ott, ahol. Jókor, jó helyen éledt újjá. Mind a Savoy, mind Nico Dostal Cliviája, de akár az Eine Frau is remekművek a berlini operett tradíciójában. Ez azonban Oscar Straus 1923-ban bemutatott, csak részletekben fennmaradt, s most felújított művéről még jóindulattal sem mondható el. Azt hiszem, nem mondok újdonságot, hogy az operák szemére vetett vád, miszerint a történetek igencsak „blődlik”, az operettekre fokozottan igaz. Az operettek esetében a szellemes librettók ezt remekül tudják ellensúlyozni – elég csak A denevér Froschára gondolni. Nos, a Die Perlen der Cleopatra (a továbbiakban Kleopátra gyöngyei) bemutatójának berlini sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a bemutató évében (tehát 1923-ban) mutatták meg először a nagyközönségnek Nofretete mellszobrát, így az egész város egyiptomi lázban égett. A történet azonban annyira lapos, hogy az szinte már peinlich, kellemetlen. Kleopátra unatkozik, és miközben birodalmában szárazság tombol, felkelők gyülekeznek a határokon, valamint Marcus Antonius is közeleg, ő semmi másra nem vágyik, mint egy „kis egyiptomi flörtre”. Az útjába akadó bájgúnárokat elcsábítja, majd elhajítja, végül pedig az érkező Marcus Antonius karjában találja meg a boldogságot. Vége, happy end. A zene alapvetően érdektelen, egy-két érdekesebb melódiától eltekintve nem ragad magával. A színházat elhagyva nem fütyörésszük az kevéssel előbb hallott motívumokat – és ez mindent elmond. Hogy mégis működhet, és tulajdonképpen jól működhet az előadás, az szinte kizárólag Dagmar Manzel érdeme. És talán éppen ez a lényeg: létezhet-e ennél autentikusabb, „a dívára szabott” előadás, akárcsak annó dacumál? […] Az Aidát parafrazeáló zenés közjáték annak idején – főleg, ha a korabeli Nofretete-őrületet is szem előtt tartjuk – humoros lehetett, ma inkább esetlenül hat. Mint ahogy a táncjelenetek összessége is, egy-egy ritka pillanattól eltekintve. Bár a Komische Oper kitett magáért, társulatának színe-java felvonult a különböző szerepekben (Dominik Köninger Silviusát és Johannes Dunz Beladonisát emelném ki közülük), éppen itt mutatkoztak meg a mű hiányosságainak következményei: rossz librettó és lapos cselekmény esetén a legkitűnőbb komikák és komikusok, valamint a kiváló operettszakértő karmester, Adam Benzwi sem tudnak mit tenni. Így viszont egy idő múlva a saját, pontosabban fogalmazva: a műfaj paródiájaként kezdtem nézni az előadást – úgy pedig működött. Hogy ez volt-e a tényleges cél, örök kérdés marad.”
2986 Búbánat 2017-01-05 22:56:10 [Válasz erre: 2984 Eusebius 2017-01-05 22:22:49]
Igen, valamikor az ötvenes évek végén vett fel részleteket Künneke operettjéből a rádió, magyar nyelven: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara működik közre. Bródy Tamás a karmester.
Igen, valamikor az ötvenes évek végén vett fel részleteket Künneke operettjéből a rádió, magyar nyelven: Orosz Júlia, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara működik közre. Bródy Tamás a karmester.
2985 zenebaratmonika 2017-01-05 22:43:32 [Válasz erre: 2984 Eusebius 2017-01-05 22:22:49]
Nagyon jó, ha minél több szerző minél több darabja látható, hisz azért a Denevéren, a Víg özvegyen és a Csárdáskirálynőn kívül is létezik még operett szerte Európában...
Nagyon jó, ha minél több szerző minél több darabja látható, hisz azért a Denevéren, a Víg özvegyen és a Csárdáskirálynőn kívül is létezik még operett szerte Európában...
2984 Eusebius 2017-01-05 22:22:49
Csatlakozva a 2965, 2969, 2970 sz. alatti bejegyzésekhez: örömmel láttam a „Lady Hamilton” közelgő dessaui bemutatójáról szóló híradást. Eduard Künneke (1885-1953) német operettszerző Magyarországon meglehetősen alulértékelt, legjobb tudomásom szerint darabjait magyar színházakban nem nagyon játszották, rádiófelvétel emlékeim szerint csak a „Lady Hamilton” egyes részleteiből készült (többek között Orosz Júliával). Rádióban ezen kívül talán még a Táncszvit c. szerzeményét lehetett időnként hallani. A német színpadokon az elmúlt években ritkábban lehetett találkozni a legjobb operettjének tartott „Lady Hamilton”-nal, én legalábbis többször találkoztam a „Das Vetter aus Dingsda” előadásairól készült felvételekkel. Végezetül még egy részlet a „Lady Hamilton”-ból: [url]http://www.youtube.com/watch?v=lCgebYVvApg;In der Taverne - Anny Schlemm[/url]
Csatlakozva a 2965, 2969, 2970 sz. alatti bejegyzésekhez: örömmel láttam a „Lady Hamilton” közelgő dessaui bemutatójáról szóló híradást. Eduard Künneke (1885-1953) német operettszerző Magyarországon meglehetősen alulértékelt, legjobb tudomásom szerint darabjait magyar színházakban nem nagyon játszották, rádiófelvétel emlékeim szerint csak a „Lady Hamilton” egyes részleteiből készült (többek között Orosz Júliával). Rádióban ezen kívül talán még a Táncszvit c. szerzeményét lehetett időnként hallani. A német színpadokon az elmúlt években ritkábban lehetett találkozni a legjobb operettjének tartott „Lady Hamilton”-nal, én legalábbis többször találkoztam a „Das Vetter aus Dingsda” előadásairól készült felvételekkel. Végezetül még egy részlet a „Lady Hamilton”-ból: [url]http://www.youtube.com/watch?v=lCgebYVvApg;In der Taverne - Anny Schlemm[/url]
2983 zenebaratmonika 2017-01-04 00:07:20
A Br klassic honlapján találtam egy írást a németországi és ausztriai operettpremierekről 2016. októrber végétől 2017. március 10-ig, persze ez nem a teljes évad, de egyelőre ennyit találtam: OPERETTEN-BOULEVARD VERANSTANSTALTUNGSTIPPS 30.08.2016 Twitter Facebook PREMIERENTERMINE 2016 27.10.-29.01.2017 "Frau Luna", Tipi am Kanzleramt Berlin 26.11. Premiere "Häuptling Abendwind, Stadttheater Gießen 03.12. Premiere "Die Perlen der Kleopatra", Komische Oper Berlin 09.12. Premiere "Die Zirkusprinzessin", Volksoper Wien 10.12. Premiere "Eine Nacht in Venedig", Theater Pforzheim 10.12. Premiere "Im Weißen Rössl", Landestheater Linz, Großer Saal Musiktheater 11.12. - 19.02.2017 "Ein Leben - Peter Alexander", Eine Musikrevue, Hofspielhaus München 16.12. Premiere "Die schöne Helena" - Wiederaufnahme, Pasinger Fabrik München, Wagenhalle 16.12. Premiere "Maske in Blau" Theater Hof, Großes Haus 17.12. Premiere "Das Land des Lächelns", Stadttheater Klagenfurt 17.12. Premiere "Die Csárdásfürstin", Pfalztheater Kaiserslautern, Großes Haus 17.12. Premiere "Der Carneval in Rom", Bühne Baden, Stadttheater 17.12. Premiere "Der Vogelhändler, Oper Köln, Staatenhaus Saal 1 25.12. Premiere "Die Fledermaus", Stadttheater Bremerhaven, Großes Haus 30.12. "Marinka" - konzertante Aufführung, Komische Oper Berlin 31.12. -14.05.2017 "Das Wirtshaus im Spessart", Nordharzer Städtebundtheater, diverse Vorstellungsorte 31.12., 20.00 "Heitere Silvestergala der Operette", König Albert Theater, KunstWandelhalle, Bad Elster VORSCHAU 2017 06.01. "Das Feuerwerk", Landesbühnen Sachsen, Deutsch-Sorbisches Volkstheater Bautzen, Großes Haus 14.01. Premiere"Südseetulpen", Theater Chemnitz 15.01. Premiere "Von Paris nach Berlin, über Budapest und Wien" - Der große Operettenwettstreit, Bühnen der Stadt Gera, Landestheater Altenburg 20.01. Premiere "Alles Schwindel" - Burleske in acht Bildern, Semperoper Dresden 21.01. Premiere "Die Blume von Hawaii", Theater Dortmund 02.02. Premiere "Die Fledermaus", Eigenproduktion des Hofspielhauses München, Kleinste Operetten-Bühne der Stadt 05.02. "Die große Johann-Strauss-Gala" - Unsterbliche Arien und Duette, Parktheater im Kurhaus Göggingen 16.02. Premiere "Die Faschingsfee", Produktion des Gärtnerplatztheaters München, Alte Kongresshalle 26.02. Operetten-Konzert im Fasching - Das goldene Wiener Herz, Parktheater im Kurhaus Göggingen 11.03. Premiere "Orpheus in der Unterwelt", Theater Regensburg 11.03. Premiere "Die Csárdásfürstin", Theater Magdeburg, Opernhaus Mindenesetre ez jóval bővebb kínálat mint nálunk, akár példaértékű is lehetne...
A Br klassic honlapján találtam egy írást a németországi és ausztriai operettpremierekről 2016. októrber végétől 2017. március 10-ig, persze ez nem a teljes évad, de egyelőre ennyit találtam: OPERETTEN-BOULEVARD VERANSTANSTALTUNGSTIPPS 30.08.2016 Twitter Facebook PREMIERENTERMINE 2016 27.10.-29.01.2017 "Frau Luna", Tipi am Kanzleramt Berlin 26.11. Premiere "Häuptling Abendwind, Stadttheater Gießen 03.12. Premiere "Die Perlen der Kleopatra", Komische Oper Berlin 09.12. Premiere "Die Zirkusprinzessin", Volksoper Wien 10.12. Premiere "Eine Nacht in Venedig", Theater Pforzheim 10.12. Premiere "Im Weißen Rössl", Landestheater Linz, Großer Saal Musiktheater 11.12. - 19.02.2017 "Ein Leben - Peter Alexander", Eine Musikrevue, Hofspielhaus München 16.12. Premiere "Die schöne Helena" - Wiederaufnahme, Pasinger Fabrik München, Wagenhalle 16.12. Premiere "Maske in Blau" Theater Hof, Großes Haus 17.12. Premiere "Das Land des Lächelns", Stadttheater Klagenfurt 17.12. Premiere "Die Csárdásfürstin", Pfalztheater Kaiserslautern, Großes Haus 17.12. Premiere "Der Carneval in Rom", Bühne Baden, Stadttheater 17.12. Premiere "Der Vogelhändler, Oper Köln, Staatenhaus Saal 1 25.12. Premiere "Die Fledermaus", Stadttheater Bremerhaven, Großes Haus 30.12. "Marinka" - konzertante Aufführung, Komische Oper Berlin 31.12. -14.05.2017 "Das Wirtshaus im Spessart", Nordharzer Städtebundtheater, diverse Vorstellungsorte 31.12., 20.00 "Heitere Silvestergala der Operette", König Albert Theater, KunstWandelhalle, Bad Elster VORSCHAU 2017 06.01. "Das Feuerwerk", Landesbühnen Sachsen, Deutsch-Sorbisches Volkstheater Bautzen, Großes Haus 14.01. Premiere"Südseetulpen", Theater Chemnitz 15.01. Premiere "Von Paris nach Berlin, über Budapest und Wien" - Der große Operettenwettstreit, Bühnen der Stadt Gera, Landestheater Altenburg 20.01. Premiere "Alles Schwindel" - Burleske in acht Bildern, Semperoper Dresden 21.01. Premiere "Die Blume von Hawaii", Theater Dortmund 02.02. Premiere "Die Fledermaus", Eigenproduktion des Hofspielhauses München, Kleinste Operetten-Bühne der Stadt 05.02. "Die große Johann-Strauss-Gala" - Unsterbliche Arien und Duette, Parktheater im Kurhaus Göggingen 16.02. Premiere "Die Faschingsfee", Produktion des Gärtnerplatztheaters München, Alte Kongresshalle 26.02. Operetten-Konzert im Fasching - Das goldene Wiener Herz, Parktheater im Kurhaus Göggingen 11.03. Premiere "Orpheus in der Unterwelt", Theater Regensburg 11.03. Premiere "Die Csárdásfürstin", Theater Magdeburg, Opernhaus Mindenesetre ez jóval bővebb kínálat mint nálunk, akár példaértékű is lehetne...
2982 Búbánat 2017-01-02 22:05:14 [Válasz erre: 2981 Haandel 2017-01-02 16:47:25]
Játék a számokkal… Az előbbi példánál maradva, további operetteket hozok, melyek bemutatási évszámukat tekintve 2017-ben „jubilánsok”: 1867 Sir Arthur Sullivan: The Contrabandista, or The Law of Ladrones (A csempész, avagy a latrok törvénye 1892 Robert Planquette: La cocarde tricolore (A háromszínű kokárda) 1917 Oscar Nedbal: Die Schöne Saskia (A szép Saskia) 1917 Robert Stolz: Dolores; Familie Rosenstein 1917 Oscar Straus: Niobe (nálunk a „A márványmenyasszony” címen ismeretes) 1942 Huszka Jenő: Mária főhadnagy
Játék a számokkal… Az előbbi példánál maradva, további operetteket hozok, melyek bemutatási évszámukat tekintve 2017-ben „jubilánsok”: 1867 Sir Arthur Sullivan: The Contrabandista, or The Law of Ladrones (A csempész, avagy a latrok törvénye 1892 Robert Planquette: La cocarde tricolore (A háromszínű kokárda) 1917 Oscar Nedbal: Die Schöne Saskia (A szép Saskia) 1917 Robert Stolz: Dolores; Familie Rosenstein 1917 Oscar Straus: Niobe (nálunk a „A márványmenyasszony” címen ismeretes) 1942 Huszka Jenő: Mária főhadnagy
2981 Haandel 2017-01-02 16:47:25
[url]http://oe1.orf.at/programm/456585;Operettenjubiläen 2017[/url] 7 Tage Ö1 (01. Jänner 2017) - hangtár Franz von Suppé: Banditenstreiche (1867), Jacques Offenbach: La Grande-Duchesse de Gerolstein (1867), Karl Millöcker: Das Sonntagskind (1892), Athur Sullivan: Haddon Hall (1892), Emmerich Kálmán: Die Faschingsfee (1917), Leon Jessel: Schwarzwaldmädel (1917), Nico Dostal: Manina (1942), Friedrich Schröder: Hochzeitsnacht im Paradies (1942), u.a.
[url]http://oe1.orf.at/programm/456585;Operettenjubiläen 2017[/url] 7 Tage Ö1 (01. Jänner 2017) - hangtár Franz von Suppé: Banditenstreiche (1867), Jacques Offenbach: La Grande-Duchesse de Gerolstein (1867), Karl Millöcker: Das Sonntagskind (1892), Athur Sullivan: Haddon Hall (1892), Emmerich Kálmán: Die Faschingsfee (1917), Leon Jessel: Schwarzwaldmädel (1917), Nico Dostal: Manina (1942), Friedrich Schröder: Hochzeitsnacht im Paradies (1942), u.a.
2980 Búbánat 2017-01-01 12:11:50 [Válasz erre: 2840 Edmond Dantes 2016-09-11 10:59:39]
A filmet ma este az M3 csatornán újra láthatjuk (21.55 – 23.55) [url] http://www.mozgovilag.hu/molnar-gal-peter-ovakodj-a-torpetol-a-mikado-a-szinhaz-es-filmmuveszeti-egyetem-babszinesz-iii-evfolyam-vizsgaeloadasa-2007-januar-12-zene-arthur-sullivan-szoveg-william-schwenck-gilbert-ma/; „Óvakodj a törpétől” [/url] /Molnár Gál Péter - Mozgó Világ, 2007. február/ "Colin Higgins Óvakodj a törpétől-filmje Gilbert és Sullivan vígoperájával kezdődik és végződik. A pápa elleni merényletet A mikádó díszelőadására szervezik. Nem oktalanul választották Sullivan 1885-ös vígoperáját. A komponista pályáját jámbor muzsikákkal, egyházi zeneszerzéssel kezdte. Fiúszólistája a királyi kápolna kórusának. 19 éves korától a Chester Square-i St. Michael-templom orgonistájaként írt tedeumokat, allelujákat, ódákat, oratóriumokat, kantátákat, körmeneti indulókat, himnuszokat (“Haladjatok, Krisztus katonái!” kezdetű a legismertebb). G & S Gilbert & Sullivan az operettirodalom Rosencrantz és Guildensternje. Szétválaszthatatlan páros. Közismertségük megkurtította nevüket. G & S. Elég volt ennyit írni, mindenki tudta, kikről van szó. 1871 és 1896 között tizenhárom operát írtak duóban. Ellentétben a szokásokkal, ahol a komponista neve kerül előre, itt Gilbert áll elöl. Ábécérendben tüntetik fel őket. Mindegy, melyik a zenész, melyik a librettista. Közös leheletből születtek könynyed darabjaik. A mikádót két évig egyfolytában nem unták meg a londoniak. Amikor a Savoyban kimerült az érdeklődés, egy szakosított Mikádó-társulat végighurcolta a világon, beleértve Ausztráliát, Dél-Afrikát. A premiertől eltelt három év alatt kilencezer előadás. Siker Bécsben. Hosszú időre lekötött népszínházi szerződésük teljesítését meghiúsította a pesti kolerajárvány. Richard D’Oyly Carte társulata nem mert ideutazni. Evva Lajos, népszínházi igazgató saját társulatával akarta pótolni az angolok elmaradt vendégjátékát. Kérte a jogot Londontól. Nem adták. Újabb levelet írt: nincs jogvédelmi szerződésünk londoni áruval, tehát mennyi az ára? Nem eladó. Akkor előadja engedély nélkül, írta. Ha tudja, adja, válaszolták. A zongorakivonat kapható. Az Erkel fiúk meghangszerelik. Rákosi Jenő sebtiben lefordítja a szöveget. Gundlach Lajos, hamburgi koreográfus kiutazik Londonba. Ötször jó alaposan megnézi az előadást. Jegyzetel. Bombasiker lesz a magyar változat. Angol operett vs. osztrák-magyar A mikádó magyarországi sikere a nézők hazafiasságának köszönhető. Osztrákellenességüknek. Már azért is tapsoltak, mert angol az operett. Vagyis nem bécsi. Manapság mindenhol divatban van, kivéve nálunk. (Megtelevíziósításán kívül egyetlen felújításáról tudok két évtizede. Angyal Mária rendezte Szegeden, amikor a színház átépítése miatt a szomszédos moziban játszott. A primadonna Harmath Andrea volt.) Az utolsó évtizedekben megkötött a nézők ízlése a bécsi operettnél. Francia és angol operettek száműzettek a játékrendekről. Gilbert és Sullivan túl játékos, túlságosan dallamos, de nem a k. u. k. melódiáskosárból. Legfőbb ellenérv műsorra kerülése ellen: túl intelligens a szövegkönyv, túl szellemesek a versek. Kilépnek az osztrák-magyar kedélyesség mézesköcsögéből. Vidám haláltánc Arthur Seymour Sullivan librettója leleményesen teszi a szerelmet a bitófa árnyékába. Minden szereplőt szakadatlanul fenyeget a lefejezés, megkínozás, máglyahalál, elevenen főzés forró olajban. Derűs közeg. Kedélyes atmoszféra. A vígjáték akkor a legfelszabadítóbb, ha élethalálkérdés körüli a cselekménye. A mikádó olyan könnyedén kezeli a halált, mint a szerelmet. A párbeszédek képtelensége kritikai realistának hat. Nyilvánosság előtt, takargatás nélkül tárgyalnak megkenhetőségről, hivatali visszaélésekről, hatalmaskodásról, álláshalmozásról. Köztudott dolgokról nyíltan beszélni operettlibrettó-abszurd. Sullivan 1883-ban nemesi rangot kapott Viktória királynőtől. Gilbert szatirikus kormányzati karikatúrái azonban úgy felingerelték a királynőt, hogy minduntalan megtagadta Gilbert kitüntetését. Csak Edward ütötte báróvá 1907-ben." [...]
A filmet ma este az M3 csatornán újra láthatjuk (21.55 – 23.55) [url] http://www.mozgovilag.hu/molnar-gal-peter-ovakodj-a-torpetol-a-mikado-a-szinhaz-es-filmmuveszeti-egyetem-babszinesz-iii-evfolyam-vizsgaeloadasa-2007-januar-12-zene-arthur-sullivan-szoveg-william-schwenck-gilbert-ma/; „Óvakodj a törpétől” [/url] /Molnár Gál Péter - Mozgó Világ, 2007. február/ "Colin Higgins Óvakodj a törpétől-filmje Gilbert és Sullivan vígoperájával kezdődik és végződik. A pápa elleni merényletet A mikádó díszelőadására szervezik. Nem oktalanul választották Sullivan 1885-ös vígoperáját. A komponista pályáját jámbor muzsikákkal, egyházi zeneszerzéssel kezdte. Fiúszólistája a királyi kápolna kórusának. 19 éves korától a Chester Square-i St. Michael-templom orgonistájaként írt tedeumokat, allelujákat, ódákat, oratóriumokat, kantátákat, körmeneti indulókat, himnuszokat (“Haladjatok, Krisztus katonái!” kezdetű a legismertebb). G & S Gilbert & Sullivan az operettirodalom Rosencrantz és Guildensternje. Szétválaszthatatlan páros. Közismertségük megkurtította nevüket. G & S. Elég volt ennyit írni, mindenki tudta, kikről van szó. 1871 és 1896 között tizenhárom operát írtak duóban. Ellentétben a szokásokkal, ahol a komponista neve kerül előre, itt Gilbert áll elöl. Ábécérendben tüntetik fel őket. Mindegy, melyik a zenész, melyik a librettista. Közös leheletből születtek könynyed darabjaik. A mikádót két évig egyfolytában nem unták meg a londoniak. Amikor a Savoyban kimerült az érdeklődés, egy szakosított Mikádó-társulat végighurcolta a világon, beleértve Ausztráliát, Dél-Afrikát. A premiertől eltelt három év alatt kilencezer előadás. Siker Bécsben. Hosszú időre lekötött népszínházi szerződésük teljesítését meghiúsította a pesti kolerajárvány. Richard D’Oyly Carte társulata nem mert ideutazni. Evva Lajos, népszínházi igazgató saját társulatával akarta pótolni az angolok elmaradt vendégjátékát. Kérte a jogot Londontól. Nem adták. Újabb levelet írt: nincs jogvédelmi szerződésünk londoni áruval, tehát mennyi az ára? Nem eladó. Akkor előadja engedély nélkül, írta. Ha tudja, adja, válaszolták. A zongorakivonat kapható. Az Erkel fiúk meghangszerelik. Rákosi Jenő sebtiben lefordítja a szöveget. Gundlach Lajos, hamburgi koreográfus kiutazik Londonba. Ötször jó alaposan megnézi az előadást. Jegyzetel. Bombasiker lesz a magyar változat. Angol operett vs. osztrák-magyar A mikádó magyarországi sikere a nézők hazafiasságának köszönhető. Osztrákellenességüknek. Már azért is tapsoltak, mert angol az operett. Vagyis nem bécsi. Manapság mindenhol divatban van, kivéve nálunk. (Megtelevíziósításán kívül egyetlen felújításáról tudok két évtizede. Angyal Mária rendezte Szegeden, amikor a színház átépítése miatt a szomszédos moziban játszott. A primadonna Harmath Andrea volt.) Az utolsó évtizedekben megkötött a nézők ízlése a bécsi operettnél. Francia és angol operettek száműzettek a játékrendekről. Gilbert és Sullivan túl játékos, túlságosan dallamos, de nem a k. u. k. melódiáskosárból. Legfőbb ellenérv műsorra kerülése ellen: túl intelligens a szövegkönyv, túl szellemesek a versek. Kilépnek az osztrák-magyar kedélyesség mézesköcsögéből. Vidám haláltánc Arthur Seymour Sullivan librettója leleményesen teszi a szerelmet a bitófa árnyékába. Minden szereplőt szakadatlanul fenyeget a lefejezés, megkínozás, máglyahalál, elevenen főzés forró olajban. Derűs közeg. Kedélyes atmoszféra. A vígjáték akkor a legfelszabadítóbb, ha élethalálkérdés körüli a cselekménye. A mikádó olyan könnyedén kezeli a halált, mint a szerelmet. A párbeszédek képtelensége kritikai realistának hat. Nyilvánosság előtt, takargatás nélkül tárgyalnak megkenhetőségről, hivatali visszaélésekről, hatalmaskodásról, álláshalmozásról. Köztudott dolgokról nyíltan beszélni operettlibrettó-abszurd. Sullivan 1883-ban nemesi rangot kapott Viktória királynőtől. Gilbert szatirikus kormányzati karikatúrái azonban úgy felingerelték a királynőt, hogy minduntalan megtagadta Gilbert kitüntetését. Csak Edward ütötte báróvá 1907-ben." [...]
2979 Búbánat 2016-12-31 13:20:02
Aki tudja venni az ORF 2 adását a televízióban, annak ajánlom figyelmébe a ma 13.45-kor kezdődő operettfilmet: Die Fledermaus osztrák filmvígjáték (1961) Rechtsanwalt Dr. Eisenstein muss wegen Beamtenbeleidigung eine Gefängnisstrafe verbüßen. Für seinen ausländischen Auftraggeber soll er jedoch auf dem Ball des Prinzen Orlofsky erscheinen. Eisenstein drückt sich vor der Haft und verkleidet sich als Marquis Renard. Zu seinem Erstaunen trifft er auf dem Ball seine Frau und das Hausmädchen. Da sich beide für jeweils andere Damen ausgeben, sind etliche Verwicklungen vorprogrammiert. Hauptdarsteller Peter Alexander (Dr. Gabriel Eisenstein) Marianne Koch (Rosalie) Marika Rökk (Adele) Willy Millowitsch (Gefängnisdirektor Frank) Hans Moser (Frosch) Regie: Géza von Cziffra Drehbuch: Géza von Cziffra Kamera: Willy Winterstein Musik: Johann Strauß
Aki tudja venni az ORF 2 adását a televízióban, annak ajánlom figyelmébe a ma 13.45-kor kezdődő operettfilmet: Die Fledermaus osztrák filmvígjáték (1961) Rechtsanwalt Dr. Eisenstein muss wegen Beamtenbeleidigung eine Gefängnisstrafe verbüßen. Für seinen ausländischen Auftraggeber soll er jedoch auf dem Ball des Prinzen Orlofsky erscheinen. Eisenstein drückt sich vor der Haft und verkleidet sich als Marquis Renard. Zu seinem Erstaunen trifft er auf dem Ball seine Frau und das Hausmädchen. Da sich beide für jeweils andere Damen ausgeben, sind etliche Verwicklungen vorprogrammiert. Hauptdarsteller Peter Alexander (Dr. Gabriel Eisenstein) Marianne Koch (Rosalie) Marika Rökk (Adele) Willy Millowitsch (Gefängnisdirektor Frank) Hans Moser (Frosch) Regie: Géza von Cziffra Drehbuch: Géza von Cziffra Kamera: Willy Winterstein Musik: Johann Strauß
2978 zenebaratmonika 2016-12-30 23:13:44
[url] https://www.youtube.com/watch?v=qF4UJR3A_bo;Dzsajna [/url] Egy különleges dal Ábrahám Pál nemrégiben említett Dzsaja c. különleges darabjából, ami indokínában játszódik.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=qF4UJR3A_bo;Dzsajna [/url] Egy különleges dal Ábrahám Pál nemrégiben említett Dzsaja c. különleges darabjából, ami indokínában játszódik.
2977 zenebaratmonika 2016-12-29 16:01:13 [Válasz erre: 2976 smaragd 2016-12-29 15:35:52]
Elvileg lehet üzenetet is küldeni egymásnak, de még nem próbáltam, de itt a nicknevek üzennek egymásnak nem publikusan.
Elvileg lehet üzenetet is küldeni egymásnak, de még nem próbáltam, de itt a nicknevek üzennek egymásnak nem publikusan.
2976 smaragd 2016-12-29 15:35:52 [Válasz erre: 2973 zenebaratmonika 2016-12-28 17:31:28]
2973 bejegyzéshez: Kemény Egon első operettjét, a "Kikelet ucca 3" címűt is Kemény Egon hangszerelte. "Így azért nehéz eldönteni, ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket", ez áll a 2973 számú bejegyzésedben. Újságírók mondatai alapján nem lehet közel kilenc évtized távlatából feltárni a helyzetet. Teljesen feleslegesen erőlködsz Ábrahámmal kapcsolatosan a dolgok összemosásával, azt sem tudom elképzelni, milyen érdeked fűződhet ehhez. Vannak dokumentumok, amelyeknek alapján a hangszerelések is nyomon követhetők. Azok a művek, amelyeken Kemény Egon együtt dolgozott Ábrahám Pállal sem a segítést célozták, hanem közösen oldottak meg zenei feladatokat, meghatározott jogi keretek között. A tények beszélnek, ezek egyike az a bemutatkozás, amelyet Kemény Egon , az akkor még 23 éves zeneszerző színpadi szerzői pályája indulásáról mondott: "Nekem nagyon megtetszett a szöveg, nagy örömmel és ambicióval fogtam hozzá a komponáláshoz és egy-kettőre készen is lettem a partitúrával." Kemény Egon-Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3 " (1929) Fővárosi Operettszínház Kemény Egon zeneszerző szelíd magatartását élete végéig megtartotta, a "Komáromi farsang" rádiófelvételénél emlékezett rá szerzőtársa, Gál György Sándor ezekkel a szavakkal: "Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte." ( Korábbi bejegyzésben a teljes idézet olvasható, Fórum - "Operett a magyar rádióban", 613) Megjegyzés: tényleg sajnálatos, hogy a nicknevek miatt nem tudhatja az ember, ki a fórumtárs, amúgy meg lehetne beszélni félreértéseket és érdekes dolgokat is. De sajnos az internetnek megvan a ravasz és veszélyes oldala is, ezt ajánlatos lenne kerülni.
2973 bejegyzéshez: Kemény Egon első operettjét, a "Kikelet ucca 3" címűt is Kemény Egon hangszerelte. "Így azért nehéz eldönteni, ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket", ez áll a 2973 számú bejegyzésedben. Újságírók mondatai alapján nem lehet közel kilenc évtized távlatából feltárni a helyzetet. Teljesen feleslegesen erőlködsz Ábrahámmal kapcsolatosan a dolgok összemosásával, azt sem tudom elképzelni, milyen érdeked fűződhet ehhez. Vannak dokumentumok, amelyeknek alapján a hangszerelések is nyomon követhetők. Azok a művek, amelyeken Kemény Egon együtt dolgozott Ábrahám Pállal sem a segítést célozták, hanem közösen oldottak meg zenei feladatokat, meghatározott jogi keretek között. A tények beszélnek, ezek egyike az a bemutatkozás, amelyet Kemény Egon , az akkor még 23 éves zeneszerző színpadi szerzői pályája indulásáról mondott: "Nekem nagyon megtetszett a szöveg, nagy örömmel és ambicióval fogtam hozzá a komponáláshoz és egy-kettőre készen is lettem a partitúrával." Kemény Egon-Bródy István-Harmath Imre: "Kikelet ucca 3 " (1929) Fővárosi Operettszínház Kemény Egon zeneszerző szelíd magatartását élete végéig megtartotta, a "Komáromi farsang" rádiófelvételénél emlékezett rá szerzőtársa, Gál György Sándor ezekkel a szavakkal: "Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte." ( Korábbi bejegyzésben a teljes idézet olvasható, Fórum - "Operett a magyar rádióban", 613) Megjegyzés: tényleg sajnálatos, hogy a nicknevek miatt nem tudhatja az ember, ki a fórumtárs, amúgy meg lehetne beszélni félreértéseket és érdekes dolgokat is. De sajnos az internetnek megvan a ravasz és veszélyes oldala is, ezt ajánlatos lenne kerülni.
2975 zenebaratmonika 2016-12-29 12:34:37
Ralph Benatzky and der Himmelstür c. operettje, ami mostanában fut a Wolksoperben rekonstruálva régen Magyarországon is ment. A Woksoper dec. 23-ig karácsonyi ajándékként nyilvánossá tette az előadást, bele is néztem, Gréta Garbo életét dolgozta fel, sajna németül nem beszélek, így nem értettem miről szól a darab, de egész jónak tűnt, a zeneszámok között kb. 3-4 sláger volt és az ismétlődött folyamatosan. Pesti Napló 1939.01.12. (•) Az »Üstökös« jubileumától az »Axel a mennyország kapujában« premierjéig. A Terézkörúti Színpadon most érte meg 25-ik előadását Várady Tibor Üstököse. A soronkövetkező újdonság Ralph Benatzky osztrák zeneszerző Axel a mennyország kapujában című zenés bohózata, amely annak idején a bécsi Theater an der Wienben került színre s azóta bejárta Európát és Amerikát. Bécsben ebben a darabban indult el Zarah Leander karrierje, akinek szerepét később az azóta tragikus körülmények közt elhúnyt Hatvany Valéria vette át. A darabban Budapesten is új színésznő lép fel: Erdélyi Erzsébet, a Vígszínház tagja, aki most jut először vezető szerephez. A darab többi főszerepeit Dénes György, Náray Teri, Kökény Ilona, Rajna Alice, Salamon Béla, Gárdonyi Lajos és Peti Sándor játsszák. A premiert 2O-ára. péntekre tervezik, a főpróbát 19-ére. Vasárnapig az Üstökös kerül színre Bulla Elmával, utána három napig az esti próbák miatt nem lesz előadás.
Ralph Benatzky and der Himmelstür c. operettje, ami mostanában fut a Wolksoperben rekonstruálva régen Magyarországon is ment. A Woksoper dec. 23-ig karácsonyi ajándékként nyilvánossá tette az előadást, bele is néztem, Gréta Garbo életét dolgozta fel, sajna németül nem beszélek, így nem értettem miről szól a darab, de egész jónak tűnt, a zeneszámok között kb. 3-4 sláger volt és az ismétlődött folyamatosan. Pesti Napló 1939.01.12. (•) Az »Üstökös« jubileumától az »Axel a mennyország kapujában« premierjéig. A Terézkörúti Színpadon most érte meg 25-ik előadását Várady Tibor Üstököse. A soronkövetkező újdonság Ralph Benatzky osztrák zeneszerző Axel a mennyország kapujában című zenés bohózata, amely annak idején a bécsi Theater an der Wienben került színre s azóta bejárta Európát és Amerikát. Bécsben ebben a darabban indult el Zarah Leander karrierje, akinek szerepét később az azóta tragikus körülmények közt elhúnyt Hatvany Valéria vette át. A darabban Budapesten is új színésznő lép fel: Erdélyi Erzsébet, a Vígszínház tagja, aki most jut először vezető szerephez. A darab többi főszerepeit Dénes György, Náray Teri, Kökény Ilona, Rajna Alice, Salamon Béla, Gárdonyi Lajos és Peti Sándor játsszák. A premiert 2O-ára. péntekre tervezik, a főpróbát 19-ére. Vasárnapig az Üstökös kerül színre Bulla Elmával, utána három napig az esti próbák miatt nem lesz előadás.
2974 zenebaratmonika 2016-12-28 17:59:44
Katscher Róbert Riviera express c. operettjét is Ábrahám Pál hangszerelte és vezényelte a magyarországi bemutatón: 8 órai újság 1929. március 31. .... Osztályzat: Kátscher Róbert partitúrája — jeles. Ábrahám Pál, hangszerelte ezt a muzsikát: a maga gazdag tehetségét és tudását is az ügy szolgálatába állítva ezzel. Zenekara pompásan hangzik, színes, élénk, gazdag és hatásos; az, hogy önmaga dirigálja is az előadást: külön értéket ad úgy a szerző, mint az ő munkájának. Szinte el sem tudom képzelni ezt az operettet Ábrahám Pál nélkül: mint ahogyan nem képzelhető el Szabolcs Ernő nélkül sem. Ez a kitűnő rendező megint jó munkát produkált: stilust adott a színpadnak és a játéknak; gazdag tehetségét teljesen rendelkezésére bocsátotta a darabnak és a szerzőnek: segített, javított, tökéletesített, gyönyörű keretet adott a játéknak; mint az operett előadást produkált megint. Zseniális rendező, nagyszerű színházi, ember.
Katscher Róbert Riviera express c. operettjét is Ábrahám Pál hangszerelte és vezényelte a magyarországi bemutatón: 8 órai újság 1929. március 31. .... Osztályzat: Kátscher Róbert partitúrája — jeles. Ábrahám Pál, hangszerelte ezt a muzsikát: a maga gazdag tehetségét és tudását is az ügy szolgálatába állítva ezzel. Zenekara pompásan hangzik, színes, élénk, gazdag és hatásos; az, hogy önmaga dirigálja is az előadást: külön értéket ad úgy a szerző, mint az ő munkájának. Szinte el sem tudom képzelni ezt az operettet Ábrahám Pál nélkül: mint ahogyan nem képzelhető el Szabolcs Ernő nélkül sem. Ez a kitűnő rendező megint jó munkát produkált: stilust adott a színpadnak és a játéknak; gazdag tehetségét teljesen rendelkezésére bocsátotta a darabnak és a szerzőnek: segített, javított, tökéletesített, gyönyörű keretet adott a játéknak; mint az operett előadást produkált megint. Zseniális rendező, nagyszerű színházi, ember.
2973 zenebaratmonika 2016-12-28 17:31:28 [Válasz erre: 2971 smaragd 2016-12-28 16:58:08]
8 órai újság 1929. áprilisi cikke Kemény Egon első operettjéről, érdekes módon azt pedig Egon hangszerelte Ábrahám Pál segítségével, tehát ilyen is volt. Így azért nehéz eldönteni ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket: A szégyenlős komponista A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca S..“ című operett-újdonság első zenekari próbája, A sanzonok, indulók, nóták, kupiék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmath Imre, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista. — Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . . — Miért szégyenled magad? — Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . . Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . . .
8 órai újság 1929. áprilisi cikke Kemény Egon első operettjéről, érdekes módon azt pedig Egon hangszerelte Ábrahám Pál segítségével, tehát ilyen is volt. Így azért nehéz eldönteni ki mit hangszerelt, vegyük úgy közösen hangszereltek az operetteket: A szégyenlős komponista A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca S..“ című operett-újdonság első zenekari próbája, A sanzonok, indulók, nóták, kupiék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmath Imre, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista. — Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . . — Miért szégyenled magad? — Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . . Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . . .
2972 zenebaratmonika 2016-12-28 17:04:13 [Válasz erre: 2971 smaragd 2016-12-28 16:58:08]
De az az operett 1936 végén íródott, miután a berlini olimpián aranyérmet nyert a magyar vizilabda válogatott. Természetesen ezen operetteket nagyrészt maga Ábrahám hangszerelte, de örökös időhiányban szenvedett, mindig túlvállalta magát, ezért Kemény sokat segített neki az aprólékos részletekben.
De az az operett 1936 végén íródott, miután a berlini olimpián aranyérmet nyert a magyar vizilabda válogatott. Természetesen ezen operetteket nagyrészt maga Ábrahám hangszerelte, de örökös időhiányban szenvedett, mindig túlvállalta magát, ezért Kemény sokat segített neki az aprólékos részletekben.
2971 smaragd 2016-12-28 16:58:08 [Válasz erre: 2968 zenebaratmonika 2016-12-28 15:47:27]
Ábrahám Pál: "3:1 a szerelem javára" c. műve még a baráti, zenei munkatársi időszakban íródott, Kemény Egon hangszerelte. Ez az egész, különös zenei kapcsolat még szakmai, kutatói feltárásra vár.
Ábrahám Pál: "3:1 a szerelem javára" c. műve még a baráti, zenei munkatársi időszakban íródott, Kemény Egon hangszerelte. Ez az egész, különös zenei kapcsolat még szakmai, kutatói feltárásra vár.
2970 zenebaratmonika 2016-12-28 16:42:41
[url ]https://www.youtube.com/watch?v=maIXQFqowrU;hamilton [/url]
[url ]https://www.youtube.com/watch?v=maIXQFqowrU;hamilton [/url]
2969 zenebaratmonika 2016-12-28 16:04:10
[url] http://anhaltisches-theater.de/lady_hamilton;Szinhaz [/url] Eduard Künneke Lady Hamilton c. operettje 2017. január 27-től ismét műsorra kerül ANHALTISCHES THEATER DESSAU-ban.
[url] http://anhaltisches-theater.de/lady_hamilton;Szinhaz [/url] Eduard Künneke Lady Hamilton c. operettje 2017. január 27-től ismét műsorra kerül ANHALTISCHES THEATER DESSAU-ban.
2968 zenebaratmonika 2016-12-28 15:47:27 [Válasz erre: 2966 smaragd 2016-12-28 13:21:36]
A két operett, amiről említést tettem pont azok közé a darabok közé tartozott, aminek hangszerelésében Kemény Egon már nem vett részt, igaz kisebb sikert hoztak a szerzőnek. A Dzsajnát be se mutatták Magyarországon végül, gondolom azért, mert ez az indokínai téma nem igen vonzotta a magyar publikumot. Sikeres Ábrahám operett volt viszont a nem Kemény Egon segítségével hangszerelt Ábrahám darabok közül a 3:1 a szerelem javára és a Júlia, utóbbi 100 előadást élt meg a Városi Színházban, a mai Erkelben 1937-1938-ban. A 3:1 a szerelem javára pedig 1990 után is pár alkalommal a magyar színházak repertoárjára került, legutóbb 2014-ben a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, ahol érdekes módon, talán a vizilabdacsapatos téma miatt, a tinik körében vált népszerűvé.
A két operett, amiről említést tettem pont azok közé a darabok közé tartozott, aminek hangszerelésében Kemény Egon már nem vett részt, igaz kisebb sikert hoztak a szerzőnek. A Dzsajnát be se mutatták Magyarországon végül, gondolom azért, mert ez az indokínai téma nem igen vonzotta a magyar publikumot. Sikeres Ábrahám operett volt viszont a nem Kemény Egon segítségével hangszerelt Ábrahám darabok közül a 3:1 a szerelem javára és a Júlia, utóbbi 100 előadást élt meg a Városi Színházban, a mai Erkelben 1937-1938-ban. A 3:1 a szerelem javára pedig 1990 után is pár alkalommal a magyar színházak repertoárjára került, legutóbb 2014-ben a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, ahol érdekes módon, talán a vizilabdacsapatos téma miatt, a tinik körében vált népszerűvé.
2967 Búbánat 2016-12-28 14:23:43 [Válasz erre: 2964 zenebaratmonika 2016-12-28 02:10:18]
Ha már újra szóba kerültek Ábrahám Pál és darabjai, itt említem meg, hogy a Dankó Rádió délelőtti operettműsorának 18 órakor kezdődő ismétlésében A Bál a Savoyban részletei is ismét felcsendülnek.
Ha már újra szóba kerültek Ábrahám Pál és darabjai, itt említem meg, hogy a Dankó Rádió délelőtti operettműsorának 18 órakor kezdődő ismétlésében A Bál a Savoyban részletei is ismét felcsendülnek.
2966 smaragd 2016-12-28 13:21:36 [Válasz erre: 2965 Búbánat 2016-12-28 11:57:55]
A tények kedvvéért itt is említsük meg, hogy sok helyen hibásan szerepel,miszerint Kemény Egon zeneszerző hangszerelte Ábrahám Pál valamennyi művét. Ez nem igaz, ugyanis hat és fél évig tartott a zenei munkakapcsolat közöttük,tehát Kemény Egon zeneszerző Ábrahám Pál zeneszerző utolsó műveiben zenei munkatársaként már nem vett részt.
A tények kedvvéért itt is említsük meg, hogy sok helyen hibásan szerepel,miszerint Kemény Egon zeneszerző hangszerelte Ábrahám Pál valamennyi művét. Ez nem igaz, ugyanis hat és fél évig tartott a zenei munkakapcsolat közöttük,tehát Kemény Egon zeneszerző Ábrahám Pál zeneszerző utolsó műveiben zenei munkatársaként már nem vett részt.
2965 Búbánat 2016-12-28 11:57:55 [Válasz erre: 2963 zenebaratmonika 2016-12-28 01:39:43]
Talán nem is baj, hogy az Ábrahám - Földes szerzőpár már nem fejezhette be új operettjét: akkorra már Európa-szerte játszották Eduard Künneke 1926-ban bemutatott "Lady Hamilton"-ját... ráadásul ugyanazon a címen játszani két operettet nem szerencsés; persze ki tudja, lehet, hogy Ábrahámé - ha megvalósul az operett-terv - népszerűbb zenés darab lett volna, mint a másik komponistáé? Egyébként Künneke operettjének részleteit még a hatvanas-hetvenes években is gyakorta műsorára tűzte a rádió.
Talán nem is baj, hogy az Ábrahám - Földes szerzőpár már nem fejezhette be új operettjét: akkorra már Európa-szerte játszották Eduard Künneke 1926-ban bemutatott "Lady Hamilton"-ját... ráadásul ugyanazon a címen játszani két operettet nem szerencsés; persze ki tudja, lehet, hogy Ábrahámé - ha megvalósul az operett-terv - népszerűbb zenés darab lett volna, mint a másik komponistáé? Egyébként Künneke operettjének részleteit még a hatvanas-hetvenes években is gyakorta műsorára tűzte a rádió.
2964 zenebaratmonika 2016-12-28 02:10:18 [Válasz erre: 2963 zenebaratmonika 2016-12-28 01:39:43]
Pesti Napló 1938.10.08. A Fehér hattyúról beszél Földes Imre: — A Fehér hattyú című operett librettóját én írtam, zenéjét Ábrahám Pál komponálta és a verseket Harmath Imre írta. Az operett a Városi Színházban fog színre kerülni 8 az eddigi tervek szerint október végén, vagy november elején jut a közönség elé. Minden attól függ, hogy mikor érkezik meg Tihanyi Vilmos, a darab rendezője Amszterdamból. — Kiről szól az operett! — Hősnője egy táncprimadonna. Az első felvonás a világháború közepén Szentpétervárott játszódik, a második Párizsban és a harmadik Kairóban, az emigráns orosz tisztek bárjában. A szerepeket Honthy Hanna, Fejes Teri, Sziklay Szeréna, Verő Erzsi. Delly Ferenc, Kabos Gyula, Feleky Kamill és Solti György játsszák.
Pesti Napló 1938.10.08. A Fehér hattyúról beszél Földes Imre: — A Fehér hattyú című operett librettóját én írtam, zenéjét Ábrahám Pál komponálta és a verseket Harmath Imre írta. Az operett a Városi Színházban fog színre kerülni 8 az eddigi tervek szerint október végén, vagy november elején jut a közönség elé. Minden attól függ, hogy mikor érkezik meg Tihanyi Vilmos, a darab rendezője Amszterdamból. — Kiről szól az operett! — Hősnője egy táncprimadonna. Az első felvonás a világháború közepén Szentpétervárott játszódik, a második Párizsban és a harmadik Kairóban, az emigráns orosz tisztek bárjában. A szerepeket Honthy Hanna, Fejes Teri, Sziklay Szeréna, Verő Erzsi. Delly Ferenc, Kabos Gyula, Feleky Kamill és Solti György játsszák.
2963 zenebaratmonika 2016-12-28 01:39:43 [Válasz erre: 2961 zenebaratmonika 2016-12-28 00:50:04]
Ez az Ábrahám - Földes operett azonban már nem készülhetett el...: Magyarország 1938.09.27. „Lady Hamilton" Földes Imre és Ábrahám Pál új operetten dolgozik. A »Viktória« és sok más nagysikerű zenés darab társszerzői nemrég fejezték be »A fehér hattyúi című daljátékukat, amely Anna Pavlováról szól és amelyet karácsony előtt mutatnak be, de a szorgalmas szerzők máris hozzáfogtak legújabb művükhöz, amelynek címe "Lady Hamilton".
Ez az Ábrahám - Földes operett azonban már nem készülhetett el...: Magyarország 1938.09.27. „Lady Hamilton" Földes Imre és Ábrahám Pál új operetten dolgozik. A »Viktória« és sok más nagysikerű zenés darab társszerzői nemrég fejezték be »A fehér hattyúi című daljátékukat, amely Anna Pavlováról szól és amelyet karácsony előtt mutatnak be, de a szorgalmas szerzők máris hozzáfogtak legújabb művükhöz, amelynek címe "Lady Hamilton".
2962 zenebaratmonika 2016-12-28 01:08:56
8 órai újság 1933. április 30. Május a színházakban: hurcolkodik két nagy operett- siker. Ötvenedik előadását érte meg tegnap a Kamaraszínházban László Aladár, Szenes Andor és Szántó Mihály „Bolondóra“ című burleszkoperettje, amelyet a két Latabár válalkozásában rendkívüli sikerrel adott elő a Kamaraszínház. Estéről-estére fokozódott a taps s a tegnapi jubiláns estén már szűknek bizonyult a Kamaraszínház nézőtere a közönség számára. Ez a páratlan siker hatott közre döntően abban, hogy a ,,Bolond- óra“ összes szereplőivel, jelmezeivel, díszleteivel ma estére már átköltözik a háromszor akkora nézőterű Fővárosi Operettszinházba s itt indul el harmadik jubileumához. A kitűnő együttes Hubay Elzivel, a nagyszerű táncszubrettel bővül s új lesz Keleti László, a komikus, Just Gyula, Bondi és Pető Zoltán. A szezon másik nagy sikere, a Kadétszerelem, a fiatal Gyöngy Pál pompás muzsikája, szép operettje, ugyancsak „hurcolkodik", mától kezdve a Ldbriola Színházban adja elő a Király Színház társulata, viszont a Király Színházban zökkenő nélküli halad második jubileuma felé az idei operett-termés másik nagy slágere: a Kék lámpás. Vasárnap mindkét színházban lesz két előadás, délután olcsó, este rendes helyárakkal. Megj. Utóbbi Brodszky Miklós operettje Már csak érdekességből is közlöm ezeket a cikkeket, hisz rengeteg operett van, és nem csak külföldi, hanem magyar szerzőtől is...
8 órai újság 1933. április 30. Május a színházakban: hurcolkodik két nagy operett- siker. Ötvenedik előadását érte meg tegnap a Kamaraszínházban László Aladár, Szenes Andor és Szántó Mihály „Bolondóra“ című burleszkoperettje, amelyet a két Latabár válalkozásában rendkívüli sikerrel adott elő a Kamaraszínház. Estéről-estére fokozódott a taps s a tegnapi jubiláns estén már szűknek bizonyult a Kamaraszínház nézőtere a közönség számára. Ez a páratlan siker hatott közre döntően abban, hogy a ,,Bolond- óra“ összes szereplőivel, jelmezeivel, díszleteivel ma estére már átköltözik a háromszor akkora nézőterű Fővárosi Operettszinházba s itt indul el harmadik jubileumához. A kitűnő együttes Hubay Elzivel, a nagyszerű táncszubrettel bővül s új lesz Keleti László, a komikus, Just Gyula, Bondi és Pető Zoltán. A szezon másik nagy sikere, a Kadétszerelem, a fiatal Gyöngy Pál pompás muzsikája, szép operettje, ugyancsak „hurcolkodik", mától kezdve a Ldbriola Színházban adja elő a Király Színház társulata, viszont a Király Színházban zökkenő nélküli halad második jubileuma felé az idei operett-termés másik nagy slágere: a Kék lámpás. Vasárnap mindkét színházban lesz két előadás, délután olcsó, este rendes helyárakkal. Megj. Utóbbi Brodszky Miklós operettje Már csak érdekességből is közlöm ezeket a cikkeket, hisz rengeteg operett van, és nem csak külföldi, hanem magyar szerzőtől is...
2961 zenebaratmonika 2016-12-28 00:50:04
Budapesti Hírlap 1938. december 24. Ábrahám Pál- Földes Imre-Harmath Imre F e h é r h a t t y ú c. operettje Megjegyzésem: Ez volt Ábrahám Pál utolsó magyarországi operettpremierje, 1939. márciusa körül a politikai helyzet miatt végleg elhagyta Magyarországot és Párizsba emigrált, később onnan Kubába majd pedig az Egyesült Államokba. Ott még írt egy operettet Tamburin címmel Alfred Grünwalddal, de ez nem került sehol se műsorra. Íme a cikk: Operettbemutató a Városi Színházban A Városi Színház pénteken mutatta be szokásos karácsonyi operett újdonságát, Címe: „Fehér hattyú”, szövegírói: Földes Imre és Harmath Imre, zeneszerzője Ábrahám Pál. A „Fehér hattyú” a szabályos operett összes közismert elemeiből áll: orosz nagyherceg és ünnepéit sztár (ezúttal az orosz balett híres táncosnője), táncoskomikus és szubrett, percenként egyre jobban levetkőző táncoló görlsereg és a kiegészítő mellékszereplők. Továbbá némileg rozoga humor, amely főképpen hátborzongató és fogatfájdító szójátékokban nyilatkozik meg. A zene jó Ábrahám-muzsika, a tárgy kedvéért oroszos mártással leöntve. Egészséges ritmika, kellemes dallamosság, finom harmonizálás jellemzi, sőt jeléül a szerző magasabbra törő ambícióinak, — mint Ábrahám utóbbi operettjeiben már többször elfordult, — a zenekar egy drámai pillanatban kicsi, de egészen rendes fugába kezd. A szereplők közül, mint rendesen, most is a finom, bájos, intelligens Honthy Hanna emelkedett ki. A többiek közül Sziklai Szeréna természetes komikuma, Köpeczy-Boócz Lajos (bár kissé küzd nem hozzávaló szerepével), valamint a kellemeshangú Solthy György érdemel említést. Upor Tibor sok szép díszletét megtapsolták épp úgy, mint a Vogel Eric tervei szerint készült jelmezeket. Fel kell még jegyeznünk egy fiatal, nagyon tehetséges táncosnő, Pulay Ételka nevét. A bemutatóest karmestere maga a zeneszerző volt. Honthy Hanna mellett Övé volt a siker legnagyobb része.
Budapesti Hírlap 1938. december 24. Ábrahám Pál- Földes Imre-Harmath Imre F e h é r h a t t y ú c. operettje Megjegyzésem: Ez volt Ábrahám Pál utolsó magyarországi operettpremierje, 1939. márciusa körül a politikai helyzet miatt végleg elhagyta Magyarországot és Párizsba emigrált, később onnan Kubába majd pedig az Egyesült Államokba. Ott még írt egy operettet Tamburin címmel Alfred Grünwalddal, de ez nem került sehol se műsorra. Íme a cikk: Operettbemutató a Városi Színházban A Városi Színház pénteken mutatta be szokásos karácsonyi operett újdonságát, Címe: „Fehér hattyú”, szövegírói: Földes Imre és Harmath Imre, zeneszerzője Ábrahám Pál. A „Fehér hattyú” a szabályos operett összes közismert elemeiből áll: orosz nagyherceg és ünnepéit sztár (ezúttal az orosz balett híres táncosnője), táncoskomikus és szubrett, percenként egyre jobban levetkőző táncoló görlsereg és a kiegészítő mellékszereplők. Továbbá némileg rozoga humor, amely főképpen hátborzongató és fogatfájdító szójátékokban nyilatkozik meg. A zene jó Ábrahám-muzsika, a tárgy kedvéért oroszos mártással leöntve. Egészséges ritmika, kellemes dallamosság, finom harmonizálás jellemzi, sőt jeléül a szerző magasabbra törő ambícióinak, — mint Ábrahám utóbbi operettjeiben már többször elfordult, — a zenekar egy drámai pillanatban kicsi, de egészen rendes fugába kezd. A szereplők közül, mint rendesen, most is a finom, bájos, intelligens Honthy Hanna emelkedett ki. A többiek közül Sziklai Szeréna természetes komikuma, Köpeczy-Boócz Lajos (bár kissé küzd nem hozzávaló szerepével), valamint a kellemeshangú Solthy György érdemel említést. Upor Tibor sok szép díszletét megtapsolták épp úgy, mint a Vogel Eric tervei szerint készült jelmezeket. Fel kell még jegyeznünk egy fiatal, nagyon tehetséges táncosnő, Pulay Ételka nevét. A bemutatóest karmestere maga a zeneszerző volt. Honthy Hanna mellett Övé volt a siker legnagyobb része.
2960 zenebaratmonika 2016-12-27 12:17:08 [Válasz erre: 2959 Búbánat 2016-12-27 11:57:56]
Igen tudom, majd megnézem, de januárban a Sybill-re megyek. Sőt egy nagy kedvenc klasszikus musical is műsorra kerül márciusban, az Ének az esőben. Az Erkelben pedig egy másik nagy kedvenc operett Strauss Cigánybáró is újra színre kerül.
Igen tudom, majd megnézem, de januárban a Sybill-re megyek. Sőt egy nagy kedvenc klasszikus musical is műsorra kerül márciusban, az Ének az esőben. Az Erkelben pedig egy másik nagy kedvenc operett Strauss Cigánybáró is újra színre kerül.
2959 Búbánat 2016-12-27 11:57:56 [Válasz erre: 2958 zenebaratmonika 2016-12-27 11:20:27]
Már csak három hónapot kell várnod - várnunk rá: március 31-én mutatja be az Operettszínház Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet, melyet rendezőként Szabó Máté jegyez.
Már csak három hónapot kell várnod - várnunk rá: március 31-én mutatja be az Operettszínház Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet, melyet rendezőként Szabó Máté jegyez.
2958 zenebaratmonika 2016-12-27 11:20:27 [Válasz erre: 2957 Búbánat 2016-12-27 10:54:42]
Picit uncsi már, hogy minden gálán ezek a darabok mennek. Strauss-tól gondolom a Denevér. A Víg özvegyet különben szivesen megnézném azért, mert egyszer láttam az 1990-es évek elején.
Picit uncsi már, hogy minden gálán ezek a darabok mennek. Strauss-tól gondolom a Denevér. A Víg özvegyet különben szivesen megnézném azért, mert egyszer láttam az 1990-es évek elején.
2957 Búbánat 2016-12-27 10:54:42
[url] http://www.anp.hu/hu/oevbucsuztato-operettgala; Óévbúcsúztató Operettgála [/url] Mint minden évben, idén is a Baradla-barlang Hangversenytermében búcsúztatjuk az óévet. Az előadáson Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Szirmay Albert és Johann Strauss operettjeinek legismertebb slágerei hangzanak el. Válogatunk többek között a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Mágnás Miska és a Víg özvegy című operettek közkedvelt részleteiből. Helyszín, időpont: Aggtelek, Baradla-barlang, Hangversenyterem, 2016. december 30. 16:00 Időtartam: kb. 1,5 óra. Részvételi díj: 3000 Ft. Információ: Tourinform-Aggtelek, 48/503-000, aggtelek@tourinform.hu
[url] http://www.anp.hu/hu/oevbucsuztato-operettgala; Óévbúcsúztató Operettgála [/url] Mint minden évben, idén is a Baradla-barlang Hangversenytermében búcsúztatjuk az óévet. Az előadáson Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Szirmay Albert és Johann Strauss operettjeinek legismertebb slágerei hangzanak el. Válogatunk többek között a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Mágnás Miska és a Víg özvegy című operettek közkedvelt részleteiből. Helyszín, időpont: Aggtelek, Baradla-barlang, Hangversenyterem, 2016. december 30. 16:00 Időtartam: kb. 1,5 óra. Részvételi díj: 3000 Ft. Információ: Tourinform-Aggtelek, 48/503-000, aggtelek@tourinform.hu
2956 Búbánat 2016-12-25 17:20:06
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1263; Villanófényben Dolhai Attilával [/url] www. operettszinhaz.hu „Dolhai Attila neve összeforrt Rómeóval, a musicalek állandó hőse volt, a műfaj legnagyobbjai között tartja számon a hazai közönség. Egy nap azonban a külső szemlélők számára különös döntést hozott, amit persze ő hosszasan és alaposan megfontolt: felhagy a sikert jelentő musical énekléssel és kipróbálja magát az operettben. Sokan kétkedve nézték, de ma már elmondhatja, hogy bár nem volt könnyű az elmúlt két és fél év, mostanra megérkezett. Övé a műfaj. Épp olyan biztonsággal és érzékenységgel énekli Edvint, Boriszt vagy Petrovot, mint annak idején nagy musical szerepeit. Néhány hete újította fel a Budapesti Operettszínház a Marica grófnőt, melyben Dolhai Attila Taszilóként mutatkozott be. Hamarosan pedig Münchenbe indul, hogy részt vegyen élete első németországi turnéján.”
[url] http://www.operett.hu/operett.php?pid=favorites&hId=1263; Villanófényben Dolhai Attilával [/url] www. operettszinhaz.hu „Dolhai Attila neve összeforrt Rómeóval, a musicalek állandó hőse volt, a műfaj legnagyobbjai között tartja számon a hazai közönség. Egy nap azonban a külső szemlélők számára különös döntést hozott, amit persze ő hosszasan és alaposan megfontolt: felhagy a sikert jelentő musical énekléssel és kipróbálja magát az operettben. Sokan kétkedve nézték, de ma már elmondhatja, hogy bár nem volt könnyű az elmúlt két és fél év, mostanra megérkezett. Övé a műfaj. Épp olyan biztonsággal és érzékenységgel énekli Edvint, Boriszt vagy Petrovot, mint annak idején nagy musical szerepeit. Néhány hete újította fel a Budapesti Operettszínház a Marica grófnőt, melyben Dolhai Attila Taszilóként mutatkozott be. Hamarosan pedig Münchenbe indul, hogy részt vegyen élete első németországi turnéján.”
2955 zenebaratmonika 2016-12-25 03:02:34
Az Est 1935. dec. 24. A Dzsajna bécsi bemutatója BÉCS, dec. 23. . A bécsi lapok örömmel üdvözlik, hogy a Theater an der Wienben végre ismét nagyszabású bemutatóra került sor. Ábrahám Pál Dzsajna című operettje, amelynek szövegét Alfred Grünivald és Fritz Löhner-Beda írta, több tekintetben eltér az operettek mai sab lonjától. Első felvonása operaszerű, a második vérbeli operett, a harmadik revü. Meséje egy saigoni teaházban kezdődik. Itt táncol a „dzsajma”, a Sing-Song lány. Pierre Claudel, fiatal tengerésztiszt és regényíró, megmenti attól, hegy eladják Singa- porebá. Házasságot köt vele. Azonban rövidesen megérkezik Claudel menyasszonya, egy fiatal párizsi leány. A tengerésztiszt elhagyja Dzsajnát és visszatér menyasszonyához, aki azonban — tekintve, hogy operettről és nem operáról van szó — nem lesz öngyilkos, — mint mondjuk a Pillangókisaszszony, — hanem házasságot köt egy gazdag maharadzsával. Az operett vidám és eleven muzsikájából három szám emelkedik ki. Mindegyik nagy népszerűségre számíthat. ,Ez a kicsi dal” és egy slow-fox: ,Szerelem nélkül nem lehet boldog az ember” s a magávalragadó ritmusú fox-trott: ,Éjszaka, úgy féltíz felé.” Gyimes igazgató rendezte a darabot, a dzsajnát Mitsiko Meinl-Tanaka énekelte. A francia menyasszonyt Anne-Marie Sörensen játszotta. Artur Cavara elegáns és kitűnő hangú tengerésztiszt és nagy sikert aratott Bársony Rózsi is.
Az Est 1935. dec. 24. A Dzsajna bécsi bemutatója BÉCS, dec. 23. . A bécsi lapok örömmel üdvözlik, hogy a Theater an der Wienben végre ismét nagyszabású bemutatóra került sor. Ábrahám Pál Dzsajna című operettje, amelynek szövegét Alfred Grünivald és Fritz Löhner-Beda írta, több tekintetben eltér az operettek mai sab lonjától. Első felvonása operaszerű, a második vérbeli operett, a harmadik revü. Meséje egy saigoni teaházban kezdődik. Itt táncol a „dzsajma”, a Sing-Song lány. Pierre Claudel, fiatal tengerésztiszt és regényíró, megmenti attól, hegy eladják Singa- porebá. Házasságot köt vele. Azonban rövidesen megérkezik Claudel menyasszonya, egy fiatal párizsi leány. A tengerésztiszt elhagyja Dzsajnát és visszatér menyasszonyához, aki azonban — tekintve, hogy operettről és nem operáról van szó — nem lesz öngyilkos, — mint mondjuk a Pillangókisaszszony, — hanem házasságot köt egy gazdag maharadzsával. Az operett vidám és eleven muzsikájából három szám emelkedik ki. Mindegyik nagy népszerűségre számíthat. ,Ez a kicsi dal” és egy slow-fox: ,Szerelem nélkül nem lehet boldog az ember” s a magávalragadó ritmusú fox-trott: ,Éjszaka, úgy féltíz felé.” Gyimes igazgató rendezte a darabot, a dzsajnát Mitsiko Meinl-Tanaka énekelte. A francia menyasszonyt Anne-Marie Sörensen játszotta. Artur Cavara elegáns és kitűnő hangú tengerésztiszt és nagy sikert aratott Bársony Rózsi is.
2954 zenebaratmonika 2016-12-25 02:50:07
Az Est. 1935. dec. 22-i számának beszámolója Ábrahám Pál egyik kevésbé ismert operettje előkészületeiről: Dzsajna Ábrahám Pál új operettje a Theater an der Wienben iiécs, december 2/ (Az Est bécsi szerkesztőségétől) A bécsi Theater an der Wien ma este mutatja be Ábrahám Pál új operettjét, a Dzsajnát; ez a mű fiatal, nagysikerű magyar zeneszerző Turandote-ja. Jóhiszeműen és elismeréssel írjuk ezt róla : Áb rahám nem tehet arról, hogy egy emberöltőt betöltő, érdeklő, izgató , befolyásoló, egyedü lálló zseni vonzó-körébe került. Erre már maga ú j operettjének a szövegkönyve, ennek a műnek a miliője is nagyon csábította: mert a »Dzsájna« Indokínában játszik, olyan területen, amely az operett földrajzban nagyon közel esik »A gésák vagy egy japán teaház története« című régi, édes és felejthetetlen daljáték , vagy a» Pillangó kisasszony« Japánjához, Turandot Kínájához és legartisztikusabb, legfinomabbsa új slágerek Amerikájához is. Különösen a — színpadigak különben hatásos— szöveg tartja magát vidám »Gésák« és a szomorú » Pillangók isasszony « vonalaihoz. Ábrahám zenéjében az a szép és az a tetszetős, hogy a művészetek egy ilyen szomorú világában, ahol mindenki egyre lejjebb tör és egyre mélyebbre licitál őneki magasabbak az ambíciói, légiesebbek az álmai, szebbet, finomabbat, előkelőbbet akar, mint eddig. Új műve tele van izgató, új ritmusokkal,: pikáns harmóniákkal, a zenekara néhol úgy szól, mintha Stravinsky osztotta, volna ki a hangszerek feladatait, A két részből álló daljáték első fele egészen operaszerü ; a másodikban kicsit túlteng a revü és méginkább: a táncos operett. Tele van ez is ötletes és vidám táncszámokkal, de a daljáték két részének karaktere között olyan nagy a szakadék, hogy Bársony Rózsi bájos táncművészeiére van szükség, hogy áthidalja . Ami a »Dzsajna« bécsi előadásain kétségtelenül sikerülni is fog. H o g y a »D zsajna« u tó léri-e a »V iktória« és a »H aw ai rózsája« sik e re it, az a tegnapi főpróba után nem egészen bizonyos; de h o g y k iv á ló a n teh etség es zeneszerzőjén e k m élyebb, m ű v észib b am b íció it, á ru lja el, az nem csak nem k étséges, de elégté te lle l és ö rö m m el á lla p íth a tó m eg m in d azo k sz ám ára , a k ik fig y elem m el k ísé rik az ig azi m a g y a r teh e tsé g je le n tk e zését és té rfo g la lá s á t a k ü lfö ld ö n . (M ert m ák ott is n ag y o n sok az u tán zó és a h a ; m isitó .) A b ra h á m P ál, — ezt a »D zsajna« fő p rő r b á ja is m u ta tta , — az igaziak közül való, az ig a z ia k első so rá b a n a h ely e.
Az Est. 1935. dec. 22-i számának beszámolója Ábrahám Pál egyik kevésbé ismert operettje előkészületeiről: Dzsajna Ábrahám Pál új operettje a Theater an der Wienben iiécs, december 2/ (Az Est bécsi szerkesztőségétől) A bécsi Theater an der Wien ma este mutatja be Ábrahám Pál új operettjét, a Dzsajnát; ez a mű fiatal, nagysikerű magyar zeneszerző Turandote-ja. Jóhiszeműen és elismeréssel írjuk ezt róla : Áb rahám nem tehet arról, hogy egy emberöltőt betöltő, érdeklő, izgató , befolyásoló, egyedü lálló zseni vonzó-körébe került. Erre már maga ú j operettjének a szövegkönyve, ennek a műnek a miliője is nagyon csábította: mert a »Dzsájna« Indokínában játszik, olyan területen, amely az operett földrajzban nagyon közel esik »A gésák vagy egy japán teaház története« című régi, édes és felejthetetlen daljáték , vagy a» Pillangó kisasszony« Japánjához, Turandot Kínájához és legartisztikusabb, legfinomabbsa új slágerek Amerikájához is. Különösen a — színpadigak különben hatásos— szöveg tartja magát vidám »Gésák« és a szomorú » Pillangók isasszony « vonalaihoz. Ábrahám zenéjében az a szép és az a tetszetős, hogy a művészetek egy ilyen szomorú világában, ahol mindenki egyre lejjebb tör és egyre mélyebbre licitál őneki magasabbak az ambíciói, légiesebbek az álmai, szebbet, finomabbat, előkelőbbet akar, mint eddig. Új műve tele van izgató, új ritmusokkal,: pikáns harmóniákkal, a zenekara néhol úgy szól, mintha Stravinsky osztotta, volna ki a hangszerek feladatait, A két részből álló daljáték első fele egészen operaszerü ; a másodikban kicsit túlteng a revü és méginkább: a táncos operett. Tele van ez is ötletes és vidám táncszámokkal, de a daljáték két részének karaktere között olyan nagy a szakadék, hogy Bársony Rózsi bájos táncművészeiére van szükség, hogy áthidalja . Ami a »Dzsajna« bécsi előadásain kétségtelenül sikerülni is fog. H o g y a »D zsajna« u tó léri-e a »V iktória« és a »H aw ai rózsája« sik e re it, az a tegnapi főpróba után nem egészen bizonyos; de h o g y k iv á ló a n teh etség es zeneszerzőjén e k m élyebb, m ű v észib b am b íció it, á ru lja el, az nem csak nem k étséges, de elégté te lle l és ö rö m m el á lla p íth a tó m eg m in d azo k sz ám ára , a k ik fig y elem m el k ísé rik az ig azi m a g y a r teh e tsé g je le n tk e zését és té rfo g la lá s á t a k ü lfö ld ö n . (M ert m ák ott is n ag y o n sok az u tán zó és a h a ; m isitó .) A b ra h á m P ál, — ezt a »D zsajna« fő p rő r b á ja is m u ta tta , — az igaziak közül való, az ig a z ia k első so rá b a n a h ely e.
2953 Búbánat 2016-12-23 22:41:19
[url] https://szinhaz.org/interju/2016/12/19/az-expresszvonat-amin-ulunk-robog-tovabb-interju-lorinczy-gyorggyel/; “AZ EXPRESSZVONAT, AMIN ÜLÜNK, ROBOG TOVÁBB” – INTERJÚ LŐRINCZY GYÖRGGYEL [/url] SZÍNHÁZ. ORG. 2016 DECEMBER 19. HÉTFŐ, 7:02 Vass Kata […] „– Ugyan sokszor elhangzott, de érdemes kiemelni, az operett ma már nem egy muzeális műfaj… – A turnék során a közönség visszajelzései és a nemzetközi hírű szakemberek véleménye is egyértelműen bizonyítja számunkra, hogy az operett ma is izgalmas, modern műfaj. Nagyon fontos annak az üzenetnek a közvetítése, hogy az operettet nem lenézni kell, hanem egyszerűen csak jól kell csinálni, mert ebben az esetben egyediségével és a zene-tánc-színjáték nyújtotta komplexitásával felejthetetlen élményt jelenthet. […] – Bár, mi nézők az évet most lezárjuk, de a színházi évad közepén az Operettszínházban nincs idő összegzésre, már most készültök 2017-re. – A január a nagy bejelentések hónapja lesz, annyit elárulhatok, hogy megnyitjuk a Kálmán Imre Teátrumot és a Télikert Bisztrót, ami teljesen új dimenziót nyit az életünkben, hiszen a 19. század végén az épületben működő Somossy Orfeum óta nem volt arra példa, hogy a két épület egybe legyen nyitva. 2017 tavaszán a női rendezők, alkotók vonzásában lesz egy különleges sorozatunk valamint két nagyszínpadi bemutató is vár ránk: az Ének az esőben Szeged után beköltözik a Nagymező utcába, majd a Víg özvegy érkezik márciusban Szabó Máté rendezésében. A többi meglepetést viszont nem dobnám be a karácsonyi bejgli és a szilveszteri pezsgő közé. Januárban érdemes lesz figyelni a híreinket, az expresszvonat, amin ülünk, ugyanis robog tovább.
[url] https://szinhaz.org/interju/2016/12/19/az-expresszvonat-amin-ulunk-robog-tovabb-interju-lorinczy-gyorggyel/; “AZ EXPRESSZVONAT, AMIN ÜLÜNK, ROBOG TOVÁBB” – INTERJÚ LŐRINCZY GYÖRGGYEL [/url] SZÍNHÁZ. ORG. 2016 DECEMBER 19. HÉTFŐ, 7:02 Vass Kata […] „– Ugyan sokszor elhangzott, de érdemes kiemelni, az operett ma már nem egy muzeális műfaj… – A turnék során a közönség visszajelzései és a nemzetközi hírű szakemberek véleménye is egyértelműen bizonyítja számunkra, hogy az operett ma is izgalmas, modern műfaj. Nagyon fontos annak az üzenetnek a közvetítése, hogy az operettet nem lenézni kell, hanem egyszerűen csak jól kell csinálni, mert ebben az esetben egyediségével és a zene-tánc-színjáték nyújtotta komplexitásával felejthetetlen élményt jelenthet. […] – Bár, mi nézők az évet most lezárjuk, de a színházi évad közepén az Operettszínházban nincs idő összegzésre, már most készültök 2017-re. – A január a nagy bejelentések hónapja lesz, annyit elárulhatok, hogy megnyitjuk a Kálmán Imre Teátrumot és a Télikert Bisztrót, ami teljesen új dimenziót nyit az életünkben, hiszen a 19. század végén az épületben működő Somossy Orfeum óta nem volt arra példa, hogy a két épület egybe legyen nyitva. 2017 tavaszán a női rendezők, alkotók vonzásában lesz egy különleges sorozatunk valamint két nagyszínpadi bemutató is vár ránk: az Ének az esőben Szeged után beköltözik a Nagymező utcába, majd a Víg özvegy érkezik márciusban Szabó Máté rendezésében. A többi meglepetést viszont nem dobnám be a karácsonyi bejgli és a szilveszteri pezsgő közé. Januárban érdemes lesz figyelni a híreinket, az expresszvonat, amin ülünk, ugyanis robog tovább.
2952 Búbánat 2016-12-21 11:02:53 [Válasz erre: 2951 Ardelao 2016-12-20 19:33:01]
Most már mindkét operett-topicban olvashatunk Fedákról: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1844#339833; „Az elnémult Fedák Sári újra megszólalt...” [/url]
Most már mindkét operett-topicban olvashatunk Fedákról: [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=409&msgcount=1844#339833; „Az elnémult Fedák Sári újra megszólalt...” [/url]
2951 Ardelao 2016-12-20 19:33:01
Vörös Tibor: „A Fedák” című könyvében olvastam: Ahogyan elkezdődött A Színházi Élet 1924-ben karácsonyi ünnepi számában interjút készített Fedák édesanyjával. — „Jóságos arcú. fehér hajú, csodálatosan szép magyar nagyasszony Fedák Sári édesanyja, aki szinte megijed, mikor interjút kérünk tőle . . . . Megkérjük Zsazsa édesanyját, mondjon el ő egyet-mást az emlékeiből. — >Bizony eleget szomorkodtunk és sírtunk, mikor elhagyott bennünket – kezdte a nagyasszony mosolyogva. – De hát kierőszakolta, hogy az apja is elengedje, s aztán nem is volt okunk megbánni. Zsazsa nem hozott szégyent ránk, elért mindent, amit akart. — Nagyon jó gyermek volt, de minden gondolatával a színpad felé törekedett. Házunk egyik barátja, az öreg Füzesséry Péter tartotta ébren benne az ambíciót. Ő biztatta mindig: »Babu, ne hagyd magad, ne hallgass senkire, eredj a magad útján. Olyan primadonna leszel, amilyen még nem volt. Gumikerekűn fogsz járni . . . .« — Füzessérynek páholybérlete volt a színházba, ő vitte magával mindig Zsazsát, ő léptette fel műkedvelő előadásokon s ő nem engedte meg, mikor a színigazgató meglátta Zsazsát egy ilyen előadáson s azonnal le akarta szerződtetni. Előbb még tanulni kell, mondta és Zsazsa valóban egyebet sem csinált, mint tanult és azon mesterkedett, hogy legyőzze a szülői ellenállást. — Erre a célra Pataky ezredest használta fel. Kijelentette, hogy férjhez megy hozzá, aztán gyorsan elválnak, és akkor már mehet a maga útján. Az öreg ezredes egy szép vasárnap délelőtt, annak rendje és módja szerint, egy hatalmas csokor virággal meg is jelent nálunk, hogy ünnepélyesen megkérje Zsazsa kezét. A szalonban várt, amig Zsazsa bejelentette édesapjának, hogy itt van a kérő. Az apja elhűlten kérdezte: — A nagyapádhoz akarsz férjhez menni? – de nem volt mit tennie, inkább beleegyezett abba, hogy a lánya színésznő legyen. — Köszönöm. Ezt reméltem! – mondta Zsazsa, s azzal már ment is ki az ezredeshez, hogy nem lehet az öregekkel semmit sem csinálni, megmakacsolták magukat, nem akarnak beleegyezni a házasságba. — Az ezredes elment, s mi készültünk fel Pestre. Zsazsa már mindent előre elintézett levélben Rákosi Szidivel, s én kísértem őt fel a felvételi vizsgára. Akkor még reménykedtünk, hogy nem lesz semmi a dologból. Mikor beállítottunk Rákosi Szidihez, Zsazsa így szólt: — »Kezét csókolom, nagyságos asszonyom, primadonna akarok lennni.« »Ahhoz azonban egyéb is kell, mint akarat« - felelte Rákosi Szidi. »Nem bánom. Én mindent meg fogok csinálni!« - erősködött Zsazsa. — Pedig Zsazsa ügye abban a pillanatban még meglehetősen rosszul ált. Az uram ugyanis titokban írt Rákosi Szidinek, megkérve őt, hogy beszélje le Zsazsát, vegye el örökre a kedvét a színi-pályától és küldje haza. Rákosi Szidi meg is akarta tenni, de amikor Zsazsa próbát énekelt és szavalt, nem volt már lelke hozzá. — »Bocsásson meg, nagyságos asszonyom – szólt hozzám, - de nem teljesíthetem kedves férjének a kérését. Nagyon is a színpadra teremtette az Isten a lányát, úgyis hiába lenne.« — Zsazsa tehát mégis Pesten maradt, és én egyedül mehettem haza. . . . Később? . . . A vizsgán fenn voltam. Rákosi Szidivel és Beöthy Lászlóval ültünk együtt a páholyban. Beöthy nem tudta, hogy az é lányom játszik a színpadon, s egyszerre csak megkérdezte: »Ki ez a lány, anyám? Ez lesz a jövő primadonnája.« — Pozsonyban vele voltam tíz hónapig, mikor odaszerződött. Azután már, mikor Pestre került, hazamentem s onnan hazulról figyeltük sikereit. És Zsazsának igaza lett. Valóban elmondhatja, hogy győzött, mint az a levelében írta.”
Vörös Tibor: „A Fedák” című könyvében olvastam: Ahogyan elkezdődött A Színházi Élet 1924-ben karácsonyi ünnepi számában interjút készített Fedák édesanyjával. — „Jóságos arcú. fehér hajú, csodálatosan szép magyar nagyasszony Fedák Sári édesanyja, aki szinte megijed, mikor interjút kérünk tőle . . . . Megkérjük Zsazsa édesanyját, mondjon el ő egyet-mást az emlékeiből. — >Bizony eleget szomorkodtunk és sírtunk, mikor elhagyott bennünket – kezdte a nagyasszony mosolyogva. – De hát kierőszakolta, hogy az apja is elengedje, s aztán nem is volt okunk megbánni. Zsazsa nem hozott szégyent ránk, elért mindent, amit akart. — Nagyon jó gyermek volt, de minden gondolatával a színpad felé törekedett. Házunk egyik barátja, az öreg Füzesséry Péter tartotta ébren benne az ambíciót. Ő biztatta mindig: »Babu, ne hagyd magad, ne hallgass senkire, eredj a magad útján. Olyan primadonna leszel, amilyen még nem volt. Gumikerekűn fogsz járni . . . .« — Füzessérynek páholybérlete volt a színházba, ő vitte magával mindig Zsazsát, ő léptette fel műkedvelő előadásokon s ő nem engedte meg, mikor a színigazgató meglátta Zsazsát egy ilyen előadáson s azonnal le akarta szerződtetni. Előbb még tanulni kell, mondta és Zsazsa valóban egyebet sem csinált, mint tanult és azon mesterkedett, hogy legyőzze a szülői ellenállást. — Erre a célra Pataky ezredest használta fel. Kijelentette, hogy férjhez megy hozzá, aztán gyorsan elválnak, és akkor már mehet a maga útján. Az öreg ezredes egy szép vasárnap délelőtt, annak rendje és módja szerint, egy hatalmas csokor virággal meg is jelent nálunk, hogy ünnepélyesen megkérje Zsazsa kezét. A szalonban várt, amig Zsazsa bejelentette édesapjának, hogy itt van a kérő. Az apja elhűlten kérdezte: — A nagyapádhoz akarsz férjhez menni? – de nem volt mit tennie, inkább beleegyezett abba, hogy a lánya színésznő legyen. — Köszönöm. Ezt reméltem! – mondta Zsazsa, s azzal már ment is ki az ezredeshez, hogy nem lehet az öregekkel semmit sem csinálni, megmakacsolták magukat, nem akarnak beleegyezni a házasságba. — Az ezredes elment, s mi készültünk fel Pestre. Zsazsa már mindent előre elintézett levélben Rákosi Szidivel, s én kísértem őt fel a felvételi vizsgára. Akkor még reménykedtünk, hogy nem lesz semmi a dologból. Mikor beállítottunk Rákosi Szidihez, Zsazsa így szólt: — »Kezét csókolom, nagyságos asszonyom, primadonna akarok lennni.« »Ahhoz azonban egyéb is kell, mint akarat« - felelte Rákosi Szidi. »Nem bánom. Én mindent meg fogok csinálni!« - erősködött Zsazsa. — Pedig Zsazsa ügye abban a pillanatban még meglehetősen rosszul ált. Az uram ugyanis titokban írt Rákosi Szidinek, megkérve őt, hogy beszélje le Zsazsát, vegye el örökre a kedvét a színi-pályától és küldje haza. Rákosi Szidi meg is akarta tenni, de amikor Zsazsa próbát énekelt és szavalt, nem volt már lelke hozzá. — »Bocsásson meg, nagyságos asszonyom – szólt hozzám, - de nem teljesíthetem kedves férjének a kérését. Nagyon is a színpadra teremtette az Isten a lányát, úgyis hiába lenne.« — Zsazsa tehát mégis Pesten maradt, és én egyedül mehettem haza. . . . Később? . . . A vizsgán fenn voltam. Rákosi Szidivel és Beöthy Lászlóval ültünk együtt a páholyban. Beöthy nem tudta, hogy az é lányom játszik a színpadon, s egyszerre csak megkérdezte: »Ki ez a lány, anyám? Ez lesz a jövő primadonnája.« — Pozsonyban vele voltam tíz hónapig, mikor odaszerződött. Azután már, mikor Pestre került, hazamentem s onnan hazulról figyeltük sikereit. És Zsazsának igaza lett. Valóban elmondhatja, hogy győzött, mint az a levelében írta.”
2950 Búbánat 2016-12-07 16:09:43 [Válasz erre: 2949 Búbánat 2016-12-04 15:35:24]
(Folytatás) Az operett fejlődése Írta: Fischer Sándor Megjelent a „Zenei előadások” - III. kötetében. Második kiadás Szerkeszti: JUHÁSZ FRIGYES Kiadja: a NÉPMŰVELÉSI INTÉZET (Budapest, I., Corvin tér 8.) 1958. Ötödik fejezet Ezek az operett-mesék végül annyira sablonná merevedtek, hogy a közönség nyugodt lehetett – akármilyen ellentét, vagy félreértés miatt vált el örökre egymástól a II. felvonás fináléjában a bonviván és a primadonna, a végén holtbiztosan összekerülnek. A kis francia grisette-ről, kalaposlányról kiderül, hogy főúri származású, vagy a fiúról, hogy bár könnyelmű és léha, mégis kedves és nagy örökség is vár rá. Ezeknek a daraboknak semmi köze nem volt a reális élethez, sablonizált cselekményük a zenére is kihatottak, mert hiszen a cselekmény minden egyes pontján állandóan ugyanazokat a hangulatokat kellett tükröznie. Ugyanúgy búcsú-kettős volt a szerelmesek között a II. felvonásban, mint ahogy ez a dallam tér vissza a III.-ban visszaemlékezésképpen az előző felvonásbeli nagy szerelmi keringőre. És miután mindig ugyanazok a színészek is játszották szerepeket, mindig azonos hangokra kellett írni, azonos szituációkra. A teljes csődbe jutott „bécsi operett” papírmasé uralma az I. világháborúban, a monarchia bukásával véget is ért. Hatodik fejezet A haladó operett honi fellángolását a század elején találjuk. Kacsóh Pongrácznak Petőfi költeményéből írt János vitéze a magyar dallamkincsből merítő melodikájával hazai viszonylatban páratlan sikert aratott. (Csaknem ezerszer adták! – 1958-ig) Lázadás volt ez a „bécsi operett” egyeduralma ellen, a komikus király figurája a bécsi császári udvar elnyomó törekvéseivel szemben. Sajnos, a bátor kezdeményezés sokáig követő nélkül maradt. A magyar témájú darabok is a bécsi operett sablonjaiba fulladtak. De a világháborút követően az angolszász országok vették át nemcsak a gazdasági és politikai vezetést, hanem a kulturális diktatúrát is teremtettek a könnyűzene frontján. Megjelent a mindenható jazz és a trónját vesztett bécsi operett helyét az amerikai zenés vígjáték foglalta el. Rövidesen a jazz is sablonizálódott. Nem csak a forma és a mondanivaló, hanem az egyén, a szerző is. Ha egy jazz-zeneszerző egyszer egy sikeres keringő-refraint írt, akkor már csak kizárólag arra kapott megrendelést. Így alakult ki az a szokás, hogy egyetlen táncszámon négyen is dolgoztak: egy írta a refraint, más az előzenét (az u.n. verzét), egyvalaki a refrain szövegét, megint más szövegíró a verzéét. Az egyéniségnek ez a teljes kiölése a komoly tehetségű és haladó gondolkodású zenészeknek a könnyű műfajtól való teljes elfordulását eredményezte. Az operett a dilettánsok és az üzleti érzékkel bíró, rutinos, „mesteremberek” kezébe került. A könnyűzenében egyre inkább elveszett annak a fontossága, hogy az egyéni ötletek útján új ötletek, új gondolatok, új melódiák teremtődjenek. Már nem is énekesek adták elő, hanem prózai színészek, akiknek 4-5 fokú hangterjedelmére kellett dallamot komponálni. Amellett többnyire nem is énekelték, hanem csak a melódia körülírásával deklamálták a szöveget. Így a szakadék a zeneszerzők és a könnyűzene között végzetes lett. Hetedik fejezet Nyugat-európától eltérően Oroszországban az operett műfaja a század elején ismeretlen volt. Ha adtak is a nagy városokban operettet, azt külföldről importálták. A népszerű könnyűzenei hang a jellegzetes orosz románcban és a különböző orosz táncformák feldolgozásában jelentkezett, nem az operettben. A háború után, a szovjet állam létrejöttét követően, az első 5 éves terv idejére esik a hangos film megjelenése és rendkívüli elterjedése a Szovjetunióban. Mialatt a nyugati világot – amerikai hatásra – elárasztotta a revü-operett, addig a Szovjetunióban új, a népi zene talajából kinövő, nemzeti emlékekből táplálkozó és a film segítségével óriási elterjedésű népszerű, új stílusú könnyűzene születik. Ez az alapja a szovjet operettnek. A szovjet operett újszerűsége először is témaválasztásában van. Témái a reális, való életet tükrözik, aktuálisak. S hasonlóan Verdi 1848 előtti, vagy Offenbach 1870 előtti műveihez, a szovjet operett kora társadalmi problémáit tükrözi. Új továbbá az is, hogy zenéje a népdal nyelvén beszél, s ezért minden honi hallgatója megérti, mintha anyanyelvén szólnának hozzá. Harmadik újítása, hogy formailag felszabadította az operettet a sémáktól, sablonoktól, s visszavezette eredeti formájához, s a vígopera, a népi játék, s a balett elemeit ötvözve, felkeltette a jelentős zeneszerzők érdeklődését a műfaj iránt. Gondoljunk csak Dunajevszkij Szabad szél című művére, amelyben a szerző gyökeresen szakít a megmerevedett operettstílussal, s két szereplő szerelmi konfliktusa helyett a népet állítja a történés középpontjába. A történet nem vígjátéki, ha derűs és könnyed is a hangja. Ez a romantikus hősi hang új az operett történetében, s az opera drámai levegőjét idézi a maga egyszerű és közérthető nyelvén. Az emelkedett hang epikus hömpölygéssé szélesül Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjében, melynek filmváltozata a Szibériai rapszódia, milliós tömegek előtt aratott nagy sikert /bár Krjukov filmzenéje nem éri Miljutyin muzsikájának színvonalát/. Miljutyin még mélyebben hatol bele a népzene világába, mint azt Dunajevszkij a Szabad szél-ben tette. Nála a régi orosz románcok stílusa egyesül a szibériai sztyeppék, tajgák jellegzetes dalainak hasonlíthatatlan hangjával. A hazai közönségnek volt alkalma még egy Miljutyin-művel megismerkednie, ez: A havasi kürt. Itt megint új oldaláról mutatkozik be a szerző. Egyrészt az orosz klasszikus operakultúra hagyományainak nyomán a népi környezet, a népszokások középpontba állításával nyújt újat az operettben, másrészt azzal, hogy túlnyomóan együtteseket szerepeltet a színpadán: kettősök, hármasok, kórusok, tömegjelenetek adják e mű zenei túlsúlyát, s csak egyetlen magánszám van benne. A nagyegyüttesek s a balett fokozottabb szerepeltetésével éri el Miljutyin, hogy főszereplője maga a nép. De a vígoperai jellemzésnek Offenbach-i eszközét is feleleveníti a komikusok kettősében. Ez a két reakciós figura elrejtett kincs után kutat, közösen átkot szórva magukra, ha elfecsegnék ezt. A jelenet humora abban van, hogy az esküt opera-szerű komor recitativóban éneklik, a legszörnyűbb átkoknál egyszerre átcsapnak polka-zenébe. Nyolcadik fejezet Az alakuló új magyar operettnek természetesen nem az utánzás a feladata, hanem az eddigi eredmények nyomán a magyar történelmi múlt, s a jelen problémáinak tükrözése, a nemzeti kultúra lélekemelő, biztató hagyományainak és a népzene hangjának művészi formába öntése. Az új szellemű operett-irodalom első jelentős alkotása: Farkas Ferenc és Dékány András Csínom Palkója. Kacsóh János vitéz-e óta a legjelentősebb lépés ez a szórakoztató célú zene, a magyar operett vonalán. Történelmi múltunk egyik hősi korszakából meríti témáját, s e korszak zenei emlékeit új fényben ragyogtatja fel. Végre megint komoly képzettségű zenész nyúlt a műfajhoz, olyan, aki valóban tisztában van a magyar zene sajátságaival, dallami, és harmónia-fordulataival. Második határkő az új magyar operett útján a Mikszáth-regényből átdolgozott „Szelistyei asszonyok”. Sárközy István műve újabb lépést jelent előre, zenéje három különböző stílusvilágot érint. A parasztdalokét, a romantikus filmoperett nyelvét, s az operai balett hangját. Akinek majd sikerül ezt a három stílust magától értetődő, a tömegekhez szóló, egyszerű hangon egybeforrasztania, az a művész lesz a magyar operett újjáteremtője. A Szelistyei asszonyok szövegkönyve irodalmi igényességével, realitás felé törekvésével a magyar történelem egyik jelentős szakaszát tárja elénk. Utolsó két új magyar operettünk Kerekes János Állami áruház és Vincze Ottó Boci-boci tarka című műve, már a mai életünkből meríti témáját. Újabb lépés ez azon az úton, amelyen az új magyar operettnek haladnia kell. VÉGE
(Folytatás) Az operett fejlődése Írta: Fischer Sándor Megjelent a „Zenei előadások” - III. kötetében. Második kiadás Szerkeszti: JUHÁSZ FRIGYES Kiadja: a NÉPMŰVELÉSI INTÉZET (Budapest, I., Corvin tér 8.) 1958. Ötödik fejezet Ezek az operett-mesék végül annyira sablonná merevedtek, hogy a közönség nyugodt lehetett – akármilyen ellentét, vagy félreértés miatt vált el örökre egymástól a II. felvonás fináléjában a bonviván és a primadonna, a végén holtbiztosan összekerülnek. A kis francia grisette-ről, kalaposlányról kiderül, hogy főúri származású, vagy a fiúról, hogy bár könnyelmű és léha, mégis kedves és nagy örökség is vár rá. Ezeknek a daraboknak semmi köze nem volt a reális élethez, sablonizált cselekményük a zenére is kihatottak, mert hiszen a cselekmény minden egyes pontján állandóan ugyanazokat a hangulatokat kellett tükröznie. Ugyanúgy búcsú-kettős volt a szerelmesek között a II. felvonásban, mint ahogy ez a dallam tér vissza a III.-ban visszaemlékezésképpen az előző felvonásbeli nagy szerelmi keringőre. És miután mindig ugyanazok a színészek is játszották szerepeket, mindig azonos hangokra kellett írni, azonos szituációkra. A teljes csődbe jutott „bécsi operett” papírmasé uralma az I. világháborúban, a monarchia bukásával véget is ért. Hatodik fejezet A haladó operett honi fellángolását a század elején találjuk. Kacsóh Pongrácznak Petőfi költeményéből írt János vitéze a magyar dallamkincsből merítő melodikájával hazai viszonylatban páratlan sikert aratott. (Csaknem ezerszer adták! – 1958-ig) Lázadás volt ez a „bécsi operett” egyeduralma ellen, a komikus király figurája a bécsi császári udvar elnyomó törekvéseivel szemben. Sajnos, a bátor kezdeményezés sokáig követő nélkül maradt. A magyar témájú darabok is a bécsi operett sablonjaiba fulladtak. De a világháborút követően az angolszász országok vették át nemcsak a gazdasági és politikai vezetést, hanem a kulturális diktatúrát is teremtettek a könnyűzene frontján. Megjelent a mindenható jazz és a trónját vesztett bécsi operett helyét az amerikai zenés vígjáték foglalta el. Rövidesen a jazz is sablonizálódott. Nem csak a forma és a mondanivaló, hanem az egyén, a szerző is. Ha egy jazz-zeneszerző egyszer egy sikeres keringő-refraint írt, akkor már csak kizárólag arra kapott megrendelést. Így alakult ki az a szokás, hogy egyetlen táncszámon négyen is dolgoztak: egy írta a refraint, más az előzenét (az u.n. verzét), egyvalaki a refrain szövegét, megint más szövegíró a verzéét. Az egyéniségnek ez a teljes kiölése a komoly tehetségű és haladó gondolkodású zenészeknek a könnyű műfajtól való teljes elfordulását eredményezte. Az operett a dilettánsok és az üzleti érzékkel bíró, rutinos, „mesteremberek” kezébe került. A könnyűzenében egyre inkább elveszett annak a fontossága, hogy az egyéni ötletek útján új ötletek, új gondolatok, új melódiák teremtődjenek. Már nem is énekesek adták elő, hanem prózai színészek, akiknek 4-5 fokú hangterjedelmére kellett dallamot komponálni. Amellett többnyire nem is énekelték, hanem csak a melódia körülírásával deklamálták a szöveget. Így a szakadék a zeneszerzők és a könnyűzene között végzetes lett. Hetedik fejezet Nyugat-európától eltérően Oroszországban az operett műfaja a század elején ismeretlen volt. Ha adtak is a nagy városokban operettet, azt külföldről importálták. A népszerű könnyűzenei hang a jellegzetes orosz románcban és a különböző orosz táncformák feldolgozásában jelentkezett, nem az operettben. A háború után, a szovjet állam létrejöttét követően, az első 5 éves terv idejére esik a hangos film megjelenése és rendkívüli elterjedése a Szovjetunióban. Mialatt a nyugati világot – amerikai hatásra – elárasztotta a revü-operett, addig a Szovjetunióban új, a népi zene talajából kinövő, nemzeti emlékekből táplálkozó és a film segítségével óriási elterjedésű népszerű, új stílusú könnyűzene születik. Ez az alapja a szovjet operettnek. A szovjet operett újszerűsége először is témaválasztásában van. Témái a reális, való életet tükrözik, aktuálisak. S hasonlóan Verdi 1848 előtti, vagy Offenbach 1870 előtti műveihez, a szovjet operett kora társadalmi problémáit tükrözi. Új továbbá az is, hogy zenéje a népdal nyelvén beszél, s ezért minden honi hallgatója megérti, mintha anyanyelvén szólnának hozzá. Harmadik újítása, hogy formailag felszabadította az operettet a sémáktól, sablonoktól, s visszavezette eredeti formájához, s a vígopera, a népi játék, s a balett elemeit ötvözve, felkeltette a jelentős zeneszerzők érdeklődését a műfaj iránt. Gondoljunk csak Dunajevszkij Szabad szél című művére, amelyben a szerző gyökeresen szakít a megmerevedett operettstílussal, s két szereplő szerelmi konfliktusa helyett a népet állítja a történés középpontjába. A történet nem vígjátéki, ha derűs és könnyed is a hangja. Ez a romantikus hősi hang új az operett történetében, s az opera drámai levegőjét idézi a maga egyszerű és közérthető nyelvén. Az emelkedett hang epikus hömpölygéssé szélesül Miljutyin Nyugtalan boldogság című operettjében, melynek filmváltozata a Szibériai rapszódia, milliós tömegek előtt aratott nagy sikert /bár Krjukov filmzenéje nem éri Miljutyin muzsikájának színvonalát/. Miljutyin még mélyebben hatol bele a népzene világába, mint azt Dunajevszkij a Szabad szél-ben tette. Nála a régi orosz románcok stílusa egyesül a szibériai sztyeppék, tajgák jellegzetes dalainak hasonlíthatatlan hangjával. A hazai közönségnek volt alkalma még egy Miljutyin-művel megismerkednie, ez: A havasi kürt. Itt megint új oldaláról mutatkozik be a szerző. Egyrészt az orosz klasszikus operakultúra hagyományainak nyomán a népi környezet, a népszokások középpontba állításával nyújt újat az operettben, másrészt azzal, hogy túlnyomóan együtteseket szerepeltet a színpadán: kettősök, hármasok, kórusok, tömegjelenetek adják e mű zenei túlsúlyát, s csak egyetlen magánszám van benne. A nagyegyüttesek s a balett fokozottabb szerepeltetésével éri el Miljutyin, hogy főszereplője maga a nép. De a vígoperai jellemzésnek Offenbach-i eszközét is feleleveníti a komikusok kettősében. Ez a két reakciós figura elrejtett kincs után kutat, közösen átkot szórva magukra, ha elfecsegnék ezt. A jelenet humora abban van, hogy az esküt opera-szerű komor recitativóban éneklik, a legszörnyűbb átkoknál egyszerre átcsapnak polka-zenébe. Nyolcadik fejezet Az alakuló új magyar operettnek természetesen nem az utánzás a feladata, hanem az eddigi eredmények nyomán a magyar történelmi múlt, s a jelen problémáinak tükrözése, a nemzeti kultúra lélekemelő, biztató hagyományainak és a népzene hangjának művészi formába öntése. Az új szellemű operett-irodalom első jelentős alkotása: Farkas Ferenc és Dékány András Csínom Palkója. Kacsóh János vitéz-e óta a legjelentősebb lépés ez a szórakoztató célú zene, a magyar operett vonalán. Történelmi múltunk egyik hősi korszakából meríti témáját, s e korszak zenei emlékeit új fényben ragyogtatja fel. Végre megint komoly képzettségű zenész nyúlt a műfajhoz, olyan, aki valóban tisztában van a magyar zene sajátságaival, dallami, és harmónia-fordulataival. Második határkő az új magyar operett útján a Mikszáth-regényből átdolgozott „Szelistyei asszonyok”. Sárközy István műve újabb lépést jelent előre, zenéje három különböző stílusvilágot érint. A parasztdalokét, a romantikus filmoperett nyelvét, s az operai balett hangját. Akinek majd sikerül ezt a három stílust magától értetődő, a tömegekhez szóló, egyszerű hangon egybeforrasztania, az a művész lesz a magyar operett újjáteremtője. A Szelistyei asszonyok szövegkönyve irodalmi igényességével, realitás felé törekvésével a magyar történelem egyik jelentős szakaszát tárja elénk. Utolsó két új magyar operettünk Kerekes János Állami áruház és Vincze Ottó Boci-boci tarka című műve, már a mai életünkből meríti témáját. Újabb lépés ez azon az úton, amelyen az új magyar operettnek haladnia kell. VÉGE
2949 Búbánat 2016-12-04 15:35:24
Fischer Sándor (1900—1995) műfordítónak, karmesternek, zeneszerzőnek, a rádió zenei osztálya volt vezetőjének egy rövid lélegzetű, áttekintő írását másolom be ide, amit az operett kialakulásáról és fejlődéséről fogalmazott meg még 1958-ban. A Népművelési Intézet gondozásában kiadott brosúra szövegét bizonyára a kor hazai politikája is diktálta, legalábbis számomra ezt tükrözi a szerző gondolatmenete, amit olvastam tőle; szerintem kissé poros, leegyszerűsített és mára már némileg túlhaladott álláspontra jut elemzése során – ami beleillik a kor ideológiájába. Túlzottan sematikus, közhelyes, idejét múlt magyarázatokkal szolgál, olykor mintha pejoratív szókincshasználattal élne – ha úgy látja szükségesnek, amikor egy letűnt korról, életérzésről és annak szereplőiről, ideálokról fejti nézetét. A nemzetközi kitekintés mellett a honi operettjátszás témakörét is körbejárja ebben a szellemben. A mai ismeretünk az operettről mint műfajról ennél sokkal szélesebb körű, tágabb területet ölel fel és mélységeket érint – de azért így is érdeklődésre tarthat számot Fischer Sándor fejtegetése - e kis munkája - amit az alábbiakban közreadok: Az operett fejlődése Írta: Fischer Sándor Megjelent a „Zenei előadások” - III. kötetében. Írógéppel írt , papírkötésű kiadvány Második kiadás Szerkeszti: JUHÁSZ FRIGYES Kiadja: a NÉPMŰVELÉSI INTÉZET (Budapest, I., Corvin tér 8.) 1958. 1. fejezet: A legnépszerűbb drámai műfaj, az operett, egyben a legfiatalabb is. Alig száz éves. A szó maga az opera kifejezés kicsinyítése. Eredetileg a rövidebb lélegzetű operáknak, egyfelvonásosoknak megjelölésére használták. Mint műfajmeghatározás csak az 1870-es években terjedt el. Ősei a francia vígopera és a német daljáték. Kezdetben a francia patetikus nagyopera merev sablonjainak paródiája volt, Florimond Hervé és Jacques Offenbach szellemes zenei burleszkjeiben. Ha kialakulásának okát keressük, vissza kell tekintenünk az opera keletkezésének körülményeire. Az opera, mint miden drámai műfaj, nagy társadalmi feszültség idején virágzik. Ahogy a XVII. század elején forradalmasodó angol polgárság – mely majd 1648-ban kivívja jogait, - Shakespeare művein szórakozik, úgy alakítja ki az olasz polgárosodó nemzedék –ugyancsak az 1600-as évek körül – az új zenés színpadi műfajt, az operát. Ez is marad az egyetlen zenedrámai forma, Monteverditől Gluckon, Mozarton, Rossinin keresztül Beethovenig, - 1600-tól a XIX. század első feléig. Ekkor alakul ki a városi és falusi népénekekből, nép játékokból, valamint a vígoperából az operett. Érdekes módon három helyen csaknem egyidőben jelenik meg ezen a néven – körülbelül 100 éve Párizsban Offenbach, Londonban Arthur Sullivan, és Bécsben Franz von Suppé majd ifj. Johann Strauss nevével fémjelezve. Az operett kialakítói közül Offenbach művei forradalmibb jellegűek. Újra a társadalmi feszültségek korát éljük, a kapitalizmus uralomra jutott, a polgárság belső ellentmondásai már mutatkoznak. Az 1848-as forradalmak felhői sűrűsödnek. Offenbach feléleszti a XVIII. századi francia zene forradalmi tradícióit. A kritizáló városi gúnydalból. a couplet-ból és a chanson-ból, másrészt a pastourelle-ből, a középkori pásztorjátékból és a falusi énekből – felhasználva a vígoperai kereteit – kialakítja az operettet. /Szó szerint: „operácskát”./ Az új műfaj tréfás módon, ötletesen és szellemesen mutat rá kora társadalmi ellentmondásaira és problémáira. A görög- és középkori mesevilág témáiba burkolva, de aktuális eseményekre és politikai figurákra vonatkoztatva, könnyen érthető célzásokban leplezi le kora álszent és korrupt társadalmát, erkölcstelen, ostoba és tehetségtelen vezetőit. Rámutat a hamis pátosz, a nagy hangú szólamok mögött rejlő ürességre, reálisan tükrözi az életet, ha a fonák oldaláról mutatja is be. 2. fejezet A műfaj bécsi kialakítói, Franz von Suppé, Karl Millöcker és Johann Strauss, szintén a városi népénekekből, a Gassenhauer-ből indul ki. De a bécsi népi hangnak megfelelően, nem a gúnyosan kritizáló, politikai kabaréból veszi témáját, hanem az újonnan polgárjogot nyert népi táncból, a keringőből. A keringő a Ländler-ből származik, de a feudális korban, főleg a rokokó finomkodó levegőjében, ez a „szabados” tánc nem jutott be az előkelőek világába, ott a kecses menüett járja, amelynél csak ujjheggyel érinthették egymás kesztyűs kezét a párok, s nem karolhatták át egymást, mint a keringőnél. A francia forradalom után betört ez az „illetlen” tánc a szalonokba, az uralomra jutó polgársággal együtt. Zenekarok alakultak Bécsben, Joseph Lanner és az idősebb Johann Strauss vezetésével, s vezetőik egyre-másra írták a szebbnél-szebb melódiákat, a divatos, új táncritmusra. Az idősebb Strauss fia, ifj. Johann Strauss – a „Keringőkirály”, ahogy korában nevezték –vígopera-szerű zenés játékot is alakított ki, amelynek középpontjába a táncot állította: a keringőt, a polkát, a mazurkát és galoppot. És, ha ez a műfaj nem is mutatott úgy rá kora társadalmi problémáira, mint a francia társa – életörömet sugárzó ragyogásával, humorával, széles néprétegekhez szóló közvetlen hangjával, a mai operett legfőbb értékei számára mutatott utat. 3. fejezet Rendkívül gyorsan hódított az új műfaj. Már Offenbachhal egyidőben a franciáknál Hervé, majd Lecocq és Planquette, a németeknél Suppé, Zeller és Millöcker, az angoloknál Sullivan és Jones volt a legnépszerűbb művelője. A század második felében vagyunk, a kapitalizmus teljesen kialakult. Élelmes üzletemberek meglátják az operett nagy népszerűségében, vonzóerejében a kereseti lehetőségeket, és igyekeznek ezt ki is aknázni. A polgárság Offenbachnál még a maga rovására is mulat, de mikor a politikai porondra lép a feltörekvő munkásság is, a polgárság megijed és a reakcióval szövetkezik; a párizsi kommün idejét követő időkben úgy megretten a negyedik rend forradalmától, hogy a kritikát ettől kezdve még tréfás formába sem tűri. Ebben az időben írta Offenbach Répakirály című művét, melyben a császárság bukását jósolja meg. A mű csak erősen átírt formában, reakciós irányú célzattal kerülhet már színre, és hiába próbálkozik ezután társadalomkritikai témákkal, a színház üres marad, mert a polgár erre már nem kíváncsi. Olyan témákat követel a „korszellem”, melyek az imperializmus felé haladó polgárságnak és szövetségeseinek, a megmaradt feudális rétegnek megfelel. A kapaszkodni vágyó polgári osztálynak különben is vágyálma a főúri, udvari csillogó világ, amelybe olyan nehéz bejutni annak, aki nem arisztokratának született. Az operettek témája ennek megfelelően a nagyhercegek, gárdatisztek csillogó álomvilága lesz a századfordulón. A kiváló tehetségű Lehár Ferenc és az osztrák Leo Fall, Oscar Straus, majd később az ugyancsak magyar Kálmán Imre és Jacobi Viktor, ennek az úgynevezett bécsi operettstílusnak hódol, melynek jelszava: „a közönség azért jár színházba, mert el akarja feledni napi gondjait. Nem akar az élet problémáiról, politikáról hallani, azért akar a színpadon inkább álomvilágot látni, melyről tudja, hogy a valóságban nem létezik, vagy ha ige, nem olyan, mint amilyennek ábrázolják.” 4. fejezet Ezt a mákonyos hatást, ezt a felelőtlenséget nagyon szerette a közönség, mert elaltatta lelkiismeretét. Amint látjuk, a látszólagos politikamentesség mögött határozott tendencia rejtőzött: az uralkodó-osztály feldicsérése, hamis és csábító színekkel való festése. S ha ennek a témának egyszer sikere volt, a színházigazgatók újra és újra íratták, mert „ez már ki van próbálva!” Ezáltal az operett szövege teljes sablonba, sematizmusba szürkült, ami természetesen a zenét sem hagyta érintetlenül. Ha néha-néha egy dolgozó ember alakját állították színpadra (pl. a gépírókisasszonyt), abból is „karrier”-történet lett: a gépírólányt elvette a vezérigazgató úr. Gondoljunk csak az Éva című operettre, melyben egy munkáslányt a társai megvédenek a gyártulajdonos erőszakos ostromától, de végül mégis egymáséi lesznek – törvényesen. És ezt olyan kitűnő muzsikus adta – jobb sorsra érdemes melódiába csomagolva – a közönségnek, mint Lehár Ferenc. (Innen folytatom a befejező fejezetekkel.)
Fischer Sándor (1900—1995) műfordítónak, karmesternek, zeneszerzőnek, a rádió zenei osztálya volt vezetőjének egy rövid lélegzetű, áttekintő írását másolom be ide, amit az operett kialakulásáról és fejlődéséről fogalmazott meg még 1958-ban. A Népművelési Intézet gondozásában kiadott brosúra szövegét bizonyára a kor hazai politikája is diktálta, legalábbis számomra ezt tükrözi a szerző gondolatmenete, amit olvastam tőle; szerintem kissé poros, leegyszerűsített és mára már némileg túlhaladott álláspontra jut elemzése során – ami beleillik a kor ideológiájába. Túlzottan sematikus, közhelyes, idejét múlt magyarázatokkal szolgál, olykor mintha pejoratív szókincshasználattal élne – ha úgy látja szükségesnek, amikor egy letűnt korról, életérzésről és annak szereplőiről, ideálokról fejti nézetét. A nemzetközi kitekintés mellett a honi operettjátszás témakörét is körbejárja ebben a szellemben. A mai ismeretünk az operettről mint műfajról ennél sokkal szélesebb körű, tágabb területet ölel fel és mélységeket érint – de azért így is érdeklődésre tarthat számot Fischer Sándor fejtegetése - e kis munkája - amit az alábbiakban közreadok: Az operett fejlődése Írta: Fischer Sándor Megjelent a „Zenei előadások” - III. kötetében. Írógéppel írt , papírkötésű kiadvány Második kiadás Szerkeszti: JUHÁSZ FRIGYES Kiadja: a NÉPMŰVELÉSI INTÉZET (Budapest, I., Corvin tér 8.) 1958. 1. fejezet: A legnépszerűbb drámai műfaj, az operett, egyben a legfiatalabb is. Alig száz éves. A szó maga az opera kifejezés kicsinyítése. Eredetileg a rövidebb lélegzetű operáknak, egyfelvonásosoknak megjelölésére használták. Mint műfajmeghatározás csak az 1870-es években terjedt el. Ősei a francia vígopera és a német daljáték. Kezdetben a francia patetikus nagyopera merev sablonjainak paródiája volt, Florimond Hervé és Jacques Offenbach szellemes zenei burleszkjeiben. Ha kialakulásának okát keressük, vissza kell tekintenünk az opera keletkezésének körülményeire. Az opera, mint miden drámai műfaj, nagy társadalmi feszültség idején virágzik. Ahogy a XVII. század elején forradalmasodó angol polgárság – mely majd 1648-ban kivívja jogait, - Shakespeare művein szórakozik, úgy alakítja ki az olasz polgárosodó nemzedék –ugyancsak az 1600-as évek körül – az új zenés színpadi műfajt, az operát. Ez is marad az egyetlen zenedrámai forma, Monteverditől Gluckon, Mozarton, Rossinin keresztül Beethovenig, - 1600-tól a XIX. század első feléig. Ekkor alakul ki a városi és falusi népénekekből, nép játékokból, valamint a vígoperából az operett. Érdekes módon három helyen csaknem egyidőben jelenik meg ezen a néven – körülbelül 100 éve Párizsban Offenbach, Londonban Arthur Sullivan, és Bécsben Franz von Suppé majd ifj. Johann Strauss nevével fémjelezve. Az operett kialakítói közül Offenbach művei forradalmibb jellegűek. Újra a társadalmi feszültségek korát éljük, a kapitalizmus uralomra jutott, a polgárság belső ellentmondásai már mutatkoznak. Az 1848-as forradalmak felhői sűrűsödnek. Offenbach feléleszti a XVIII. századi francia zene forradalmi tradícióit. A kritizáló városi gúnydalból. a couplet-ból és a chanson-ból, másrészt a pastourelle-ből, a középkori pásztorjátékból és a falusi énekből – felhasználva a vígoperai kereteit – kialakítja az operettet. /Szó szerint: „operácskát”./ Az új műfaj tréfás módon, ötletesen és szellemesen mutat rá kora társadalmi ellentmondásaira és problémáira. A görög- és középkori mesevilág témáiba burkolva, de aktuális eseményekre és politikai figurákra vonatkoztatva, könnyen érthető célzásokban leplezi le kora álszent és korrupt társadalmát, erkölcstelen, ostoba és tehetségtelen vezetőit. Rámutat a hamis pátosz, a nagy hangú szólamok mögött rejlő ürességre, reálisan tükrözi az életet, ha a fonák oldaláról mutatja is be. 2. fejezet A műfaj bécsi kialakítói, Franz von Suppé, Karl Millöcker és Johann Strauss, szintén a városi népénekekből, a Gassenhauer-ből indul ki. De a bécsi népi hangnak megfelelően, nem a gúnyosan kritizáló, politikai kabaréból veszi témáját, hanem az újonnan polgárjogot nyert népi táncból, a keringőből. A keringő a Ländler-ből származik, de a feudális korban, főleg a rokokó finomkodó levegőjében, ez a „szabados” tánc nem jutott be az előkelőek világába, ott a kecses menüett járja, amelynél csak ujjheggyel érinthették egymás kesztyűs kezét a párok, s nem karolhatták át egymást, mint a keringőnél. A francia forradalom után betört ez az „illetlen” tánc a szalonokba, az uralomra jutó polgársággal együtt. Zenekarok alakultak Bécsben, Joseph Lanner és az idősebb Johann Strauss vezetésével, s vezetőik egyre-másra írták a szebbnél-szebb melódiákat, a divatos, új táncritmusra. Az idősebb Strauss fia, ifj. Johann Strauss – a „Keringőkirály”, ahogy korában nevezték –vígopera-szerű zenés játékot is alakított ki, amelynek középpontjába a táncot állította: a keringőt, a polkát, a mazurkát és galoppot. És, ha ez a műfaj nem is mutatott úgy rá kora társadalmi problémáira, mint a francia társa – életörömet sugárzó ragyogásával, humorával, széles néprétegekhez szóló közvetlen hangjával, a mai operett legfőbb értékei számára mutatott utat. 3. fejezet Rendkívül gyorsan hódított az új műfaj. Már Offenbachhal egyidőben a franciáknál Hervé, majd Lecocq és Planquette, a németeknél Suppé, Zeller és Millöcker, az angoloknál Sullivan és Jones volt a legnépszerűbb művelője. A század második felében vagyunk, a kapitalizmus teljesen kialakult. Élelmes üzletemberek meglátják az operett nagy népszerűségében, vonzóerejében a kereseti lehetőségeket, és igyekeznek ezt ki is aknázni. A polgárság Offenbachnál még a maga rovására is mulat, de mikor a politikai porondra lép a feltörekvő munkásság is, a polgárság megijed és a reakcióval szövetkezik; a párizsi kommün idejét követő időkben úgy megretten a negyedik rend forradalmától, hogy a kritikát ettől kezdve még tréfás formába sem tűri. Ebben az időben írta Offenbach Répakirály című művét, melyben a császárság bukását jósolja meg. A mű csak erősen átírt formában, reakciós irányú célzattal kerülhet már színre, és hiába próbálkozik ezután társadalomkritikai témákkal, a színház üres marad, mert a polgár erre már nem kíváncsi. Olyan témákat követel a „korszellem”, melyek az imperializmus felé haladó polgárságnak és szövetségeseinek, a megmaradt feudális rétegnek megfelel. A kapaszkodni vágyó polgári osztálynak különben is vágyálma a főúri, udvari csillogó világ, amelybe olyan nehéz bejutni annak, aki nem arisztokratának született. Az operettek témája ennek megfelelően a nagyhercegek, gárdatisztek csillogó álomvilága lesz a századfordulón. A kiváló tehetségű Lehár Ferenc és az osztrák Leo Fall, Oscar Straus, majd később az ugyancsak magyar Kálmán Imre és Jacobi Viktor, ennek az úgynevezett bécsi operettstílusnak hódol, melynek jelszava: „a közönség azért jár színházba, mert el akarja feledni napi gondjait. Nem akar az élet problémáiról, politikáról hallani, azért akar a színpadon inkább álomvilágot látni, melyről tudja, hogy a valóságban nem létezik, vagy ha ige, nem olyan, mint amilyennek ábrázolják.” 4. fejezet Ezt a mákonyos hatást, ezt a felelőtlenséget nagyon szerette a közönség, mert elaltatta lelkiismeretét. Amint látjuk, a látszólagos politikamentesség mögött határozott tendencia rejtőzött: az uralkodó-osztály feldicsérése, hamis és csábító színekkel való festése. S ha ennek a témának egyszer sikere volt, a színházigazgatók újra és újra íratták, mert „ez már ki van próbálva!” Ezáltal az operett szövege teljes sablonba, sematizmusba szürkült, ami természetesen a zenét sem hagyta érintetlenül. Ha néha-néha egy dolgozó ember alakját állították színpadra (pl. a gépírókisasszonyt), abból is „karrier”-történet lett: a gépírólányt elvette a vezérigazgató úr. Gondoljunk csak az Éva című operettre, melyben egy munkáslányt a társai megvédenek a gyártulajdonos erőszakos ostromától, de végül mégis egymáséi lesznek – törvényesen. És ezt olyan kitűnő muzsikus adta – jobb sorsra érdemes melódiába csomagolva – a közönségnek, mint Lehár Ferenc. (Innen folytatom a befejező fejezetekkel.)
2948 Edmond Dantes 2016-12-03 13:20:39 [Válasz erre: 2935 Ardelao 2016-12-01 18:08:17]
Angol wikiben így áll: Polish singer (tenor) and actor. Azaz ott nincs buta megfogalmazás azaz nem átvettük, hanem a magyar változat írója biggyesztette oda a "származású" szót.
Angol wikiben így áll: Polish singer (tenor) and actor. Azaz ott nincs buta megfogalmazás azaz nem átvettük, hanem a magyar változat írója biggyesztette oda a "származású" szót.
2947 Búbánat 2016-12-02 12:20:01
A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott néhány dal Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből: Básti Lajos („Egy Johnny vagyok” -Néger dal) Zentay Anna („Ittam egy kis pityókát”) Melis György („Zöld smaragd föld”) Teremi Trixi és Bozsó József („My Golden Baby”) Ezt a blokkot megelőzte Huszka Jenő időskori művéből, utolsó előtti operettjéből, a „Szép Juhászné”-ból elhangzott dalok csokra (Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Hadics László, Rátonyi Róbert, Sárdy János előadásában). Ezt a daljátékot a Magyar Rádió felkérésére komponálta a szerző és 1954. december 19-én sugározta először a rádió. Huszka nem sokkal később ezt a „rádióoperettjét” átdolgozta, kibővítette színpadi változattá, aminek a következő évben, a Szegedi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója, 1955.május 8-án - a 80 éves komponista jelenlétében! Érdekesség az is, hogy Huszka utolsó operettjének - a „Szabadság, szerelem” - bemutatója a Fővárosi Operettszínházban egy hónappal megelőzte a szegedi bemutatót (1955. április 1.), így végül az utolsó előttiként jegyzett operettjéből lett az utolsó, ami még életében mint új bemutató, utoljára előadásra került. Azt hiszem, kevés operettszerzőről mondhatni el, hogy még 80 éves korában két darabját mutatják be a zenés színházak ,de abban is első Huszka, hogy vele kezdődik a „klasszikus” magyar operett („Tilos a bemenet” – 1899) – és mondhatni, vele is fejeződik be („Szabadság, szerelem”; Szép Juhászné” - 1955). És a két évszám között ott van több mint fél évszázad: 56 év telik el! És megélte a teljes magyar operettirodalmat: a felívelésétől kezdve, a sikereken, csúcsokon át a zenés játékok, a musicalek korába való átmenetig; tanúja lehetett Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Nádor Mihály,, Buttykay Ákos, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Zerkovitz, Kemény Egon, Eisemann Mihály, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál,, Vincze Ottó, Kerekes János, Horváth Jenő, Lajtai Lajos, Kókai Rezső, Ránki György, Sárközy István, Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó stb. neve fémjelezte, félévszázados operett-, daljáték-, zenés játék- sikersorozatnak, ami a szeme előtt zajlott le a századelőtől az 1950-es évek végéig terjedő hosszú időszakban - miközben ott vannak saját, kimagasló alkotásai (Bob herceg; Gül Baba; Lili bárónő; Mária főhadnagy; Erzsébet) is, melyek nélkül sokkal szegényebb lenne a magyar operett. Amíg létezik a műfaj, Huszka művei idehaza a magyar operett krémjét jelentik, zenéjét, darabjait időről-időre mindig előveszik, játszani fogják, dallamait dúdolja a következő nemzedék - akiknek az „operett” nem valami ásatag, avult fogalmat, dolgot jelent, hanem valami időtlen szépséget, mély érzelmeket takar, és számukra hatalmas, zenei értéket képvisel mind az, ami ezekben gyönyörűséggel bír; kincset rejt magában, szépséget, ragyogást hordoz és visz el a szürkeségbe, a sivárságba… Huszka Jenő életműve is erre figyelmeztet bennünket - az utókornak emlékezni kell mindig, s nem hagyni feledésbe merülni azt ami csak a mienké!
A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott néhány dal Ábrahám Pál Hawaii rózsája című operettjéből: Básti Lajos („Egy Johnny vagyok” -Néger dal) Zentay Anna („Ittam egy kis pityókát”) Melis György („Zöld smaragd föld”) Teremi Trixi és Bozsó József („My Golden Baby”) Ezt a blokkot megelőzte Huszka Jenő időskori művéből, utolsó előtti operettjéből, a „Szép Juhászné”-ból elhangzott dalok csokra (Neményi Lili, Petress Zsuzsa, Hadics László, Rátonyi Róbert, Sárdy János előadásában). Ezt a daljátékot a Magyar Rádió felkérésére komponálta a szerző és 1954. december 19-én sugározta először a rádió. Huszka nem sokkal később ezt a „rádióoperettjét” átdolgozta, kibővítette színpadi változattá, aminek a következő évben, a Szegedi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója, 1955.május 8-án - a 80 éves komponista jelenlétében! Érdekesség az is, hogy Huszka utolsó operettjének - a „Szabadság, szerelem” - bemutatója a Fővárosi Operettszínházban egy hónappal megelőzte a szegedi bemutatót (1955. április 1.), így végül az utolsó előttiként jegyzett operettjéből lett az utolsó, ami még életében mint új bemutató, utoljára előadásra került. Azt hiszem, kevés operettszerzőről mondhatni el, hogy még 80 éves korában két darabját mutatják be a zenés színházak ,de abban is első Huszka, hogy vele kezdődik a „klasszikus” magyar operett („Tilos a bemenet” – 1899) – és mondhatni, vele is fejeződik be („Szabadság, szerelem”; Szép Juhászné” - 1955). És a két évszám között ott van több mint fél évszázad: 56 év telik el! És megélte a teljes magyar operettirodalmat: a felívelésétől kezdve, a sikereken, csúcsokon át a zenés játékok, a musicalek korába való átmenetig; tanúja lehetett Lehár, Kacsóh, Kálmán, Jacobi, Szirmai, Nádor Mihály,, Buttykay Ákos, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Zerkovitz, Kemény Egon, Eisemann Mihály, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Farkas Ferenc, Gyöngy Pál,, Vincze Ottó, Kerekes János, Horváth Jenő, Lajtai Lajos, Kókai Rezső, Ránki György, Sárközy István, Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó stb. neve fémjelezte, félévszázados operett-, daljáték-, zenés játék- sikersorozatnak, ami a szeme előtt zajlott le a századelőtől az 1950-es évek végéig terjedő hosszú időszakban - miközben ott vannak saját, kimagasló alkotásai (Bob herceg; Gül Baba; Lili bárónő; Mária főhadnagy; Erzsébet) is, melyek nélkül sokkal szegényebb lenne a magyar operett. Amíg létezik a műfaj, Huszka művei idehaza a magyar operett krémjét jelentik, zenéjét, darabjait időről-időre mindig előveszik, játszani fogják, dallamait dúdolja a következő nemzedék - akiknek az „operett” nem valami ásatag, avult fogalmat, dolgot jelent, hanem valami időtlen szépséget, mély érzelmeket takar, és számukra hatalmas, zenei értéket képvisel mind az, ami ezekben gyönyörűséggel bír; kincset rejt magában, szépséget, ragyogást hordoz és visz el a szürkeségbe, a sivárságba… Huszka Jenő életműve is erre figyelmeztet bennünket - az utókornak emlékezni kell mindig, s nem hagyni feledésbe merülni azt ami csak a mienké!
2946 Búbánat 2016-12-02 12:11:20 [Válasz erre: 2945 zenebaratmonika 2016-12-02 10:54:31]
Jól mondod: "ilyen nem igen van"...
Jól mondod: "ilyen nem igen van"...
2945 zenebaratmonika 2016-12-02 10:54:31 [Válasz erre: 2944 Búbánat 2016-12-02 10:44:47]
Más tervezett darabról is hallottál? Most itt azokra gondolok amiket nem Kálmán Imre írt, ilyen nem igen van.
Más tervezett darabról is hallottál? Most itt azokra gondolok amiket nem Kálmán Imre írt, ilyen nem igen van.
2944 Búbánat 2016-12-02 10:44:47 [Válasz erre: 2940 zenebaratmonika 2016-12-02 01:51:37]
Lőrinczy György főigazgató említette egyik interjújában, hogy tervezik színre hozni Kálmán Imrétől A montmartre-i ibolyát, amit már 2012 tavaszán Pétervárott Szinetár Miklós a színpadra állított. Hogy aztán e tervből valóság lesz-e, az nyitott kérdés… Sőt, korábban szó volt a Cigányprímásról is, de aztán szép csendesen elhalt ez az ötlet is... (Én a Városmajorban láttam pár éve ezt a darabot - nem az Operettszínház produkciójában...)
Lőrinczy György főigazgató említette egyik interjújában, hogy tervezik színre hozni Kálmán Imrétől A montmartre-i ibolyát, amit már 2012 tavaszán Pétervárott Szinetár Miklós a színpadra állított. Hogy aztán e tervből valóság lesz-e, az nyitott kérdés… Sőt, korábban szó volt a Cigányprímásról is, de aztán szép csendesen elhalt ez az ötlet is... (Én a Városmajorban láttam pár éve ezt a darabot - nem az Operettszínház produkciójában...)
2943 zenebaratmonika 2016-12-02 10:35:11
Ralph Benatzkyt az osztrák-német Zerkovitz Bélának nevezték a korabeli lapok, tehát a Fehér ló az ő Csókos asszonyuk.
Ralph Benatzkyt az osztrák-német Zerkovitz Bélának nevezték a korabeli lapok, tehát a Fehér ló az ő Csókos asszonyuk.
2942 zenebaratmonika 2016-12-02 10:31:00 [Válasz erre: 2941 Ardelao 2016-12-02 10:24:57]
Osztrák és német nyelvterületen nagyon népszerű ez a darab, de az 1930-as években Magyarországon is szerették, a Király Színházban 70 előadást élt meg 1931-ben, ami akkoriban már ritkaságnak számított. Később vidéken is játszották, emellett más Benatzky darabok is mentek.
Osztrák és német nyelvterületen nagyon népszerű ez a darab, de az 1930-as években Magyarországon is szerették, a Király Színházban 70 előadást élt meg 1931-ben, ami akkoriban már ritkaságnak számított. Később vidéken is játszották, emellett más Benatzky darabok is mentek.
2941 Ardelao 2016-12-02 10:24:57 [Válasz erre: 2938 zenebaratmonika 2016-12-02 00:19:06]
Íme a Fehér ló c. operett, amely "messze leelőzte a Csárdáskirálynőt" .... [url] https://www.youtube.com/watch?v=QQ9TFXnliF0; Benatzky "Im weißen Rössl" - Rainhard Fendrich -- Klaus Eberhartinger - Seefestspiele Mörbisch [/url] Leopold Brandmeyer: Rainhard Fendrich Josefa Vogelhuber: Sabine Kapfinger Dr. Otto Siedler: Marco Jentzsch Kaiser Franz Josef I.: Harald Serafin Wilhelm Gieseke: Klaus-Dieter Lerche Ottilie, seine Tochter: Anja-Katharina Wigger Sigismund Sülzheimer: Klaus Eberhartinger Klärchen: Ina Nadine Wagler Prof. Dr. Hinzelmann: Erik W. Goeller Piccolo: Rafael Schuchter Ralph Benatzky "Im weißen Rössl" Musical comedy in three acts Libretto by Hans Müller-Einigen and Eric Charell Lyrics by Robert Gilbert Festivalchor Mörbisch Feistival-Orchester Mörbisch Conductor : Rudolf Bibl
Íme a Fehér ló c. operett, amely "messze leelőzte a Csárdáskirálynőt" .... [url] https://www.youtube.com/watch?v=QQ9TFXnliF0; Benatzky "Im weißen Rössl" - Rainhard Fendrich -- Klaus Eberhartinger - Seefestspiele Mörbisch [/url] Leopold Brandmeyer: Rainhard Fendrich Josefa Vogelhuber: Sabine Kapfinger Dr. Otto Siedler: Marco Jentzsch Kaiser Franz Josef I.: Harald Serafin Wilhelm Gieseke: Klaus-Dieter Lerche Ottilie, seine Tochter: Anja-Katharina Wigger Sigismund Sülzheimer: Klaus Eberhartinger Klärchen: Ina Nadine Wagler Prof. Dr. Hinzelmann: Erik W. Goeller Piccolo: Rafael Schuchter Ralph Benatzky "Im weißen Rössl" Musical comedy in three acts Libretto by Hans Müller-Einigen and Eric Charell Lyrics by Robert Gilbert Festivalchor Mörbisch Feistival-Orchester Mörbisch Conductor : Rudolf Bibl
2940 zenebaratmonika 2016-12-02 01:51:37 [Válasz erre: 2939 Búbánat 2016-12-02 00:35:48]
Tökéletesen igazad van, nekem is furcsa, hogy Magyarországon az operett gyakorlatilag Kálmán Imre műveiből áll, meg az agyoncsépelt, nemzetközileg jegyzetlen Mágnás Miskából. Huszka csak kisszimpadon van,Bob herceg, Güll baba hova tünt? Ábrahám Pálnak is van több jó operettje ami nem megy, jövőre jó lenne tőle valami legalább novemberre a 125. születésnapjára pl. Bál a Savoyban vidéken, de ott lenne pl. a Hawaii rózsája vagy akár a 3:1 a szerelem javára. Jacobi Leányvásár is eltünt, pedig az is slágeroperett. Lehár is vidéken megy mostanában és alig - csak a Víg özvegy és a Luxemburg grófja. Az Eisemann darabok még itt ott mennek, de azok inkább zenés vígjátékok. A többi magyar szerző teljesen eltűnt pl. Buday Dénes, Brodszky, Fries de Karoly, Gyöngy Pál.... Régen nem volt ez így, pl. a 20-as 30-as években annnyi darab ment, néztem, magyarok és külföldiek egyaránt. Viszont az új Kálmán Imre theátrumban Kálmán Imre gálával fognak nyitni, ezt egy külföldi honlapon olvastam. A Monmartei-i ibolyát honnan veszed, hogy lesz? A Cigánybárót Strausstól is már nagyon régen nem játszották sehol, kivéve Eger, de ezt az Erkel veszi elő.
Tökéletesen igazad van, nekem is furcsa, hogy Magyarországon az operett gyakorlatilag Kálmán Imre műveiből áll, meg az agyoncsépelt, nemzetközileg jegyzetlen Mágnás Miskából. Huszka csak kisszimpadon van,Bob herceg, Güll baba hova tünt? Ábrahám Pálnak is van több jó operettje ami nem megy, jövőre jó lenne tőle valami legalább novemberre a 125. születésnapjára pl. Bál a Savoyban vidéken, de ott lenne pl. a Hawaii rózsája vagy akár a 3:1 a szerelem javára. Jacobi Leányvásár is eltünt, pedig az is slágeroperett. Lehár is vidéken megy mostanában és alig - csak a Víg özvegy és a Luxemburg grófja. Az Eisemann darabok még itt ott mennek, de azok inkább zenés vígjátékok. A többi magyar szerző teljesen eltűnt pl. Buday Dénes, Brodszky, Fries de Karoly, Gyöngy Pál.... Régen nem volt ez így, pl. a 20-as 30-as években annnyi darab ment, néztem, magyarok és külföldiek egyaránt. Viszont az új Kálmán Imre theátrumban Kálmán Imre gálával fognak nyitni, ezt egy külföldi honlapon olvastam. A Monmartei-i ibolyát honnan veszed, hogy lesz? A Cigánybárót Strausstól is már nagyon régen nem játszották sehol, kivéve Eger, de ezt az Erkel veszi elő.
2939 Búbánat 2016-12-02 00:35:48 [Válasz erre: 2938 zenebaratmonika 2016-12-02 00:19:06]
És az előbbiekhez még kiegészítésül annyit, hogy itthon a Kálmán Imre-operettek túl vannak reprezentálva, akár a bemutatók számát, akár előadásszámot tekintem. Elég csak a Budapesti (volt Fővárosi) Operettszínház utóbbi évek-évtizedek bemutatóit, a kitűzött repertoár-előadások címét áttekinteni. Ha nem tekintem a musicaleket, az operett-vonal műsora igen szegényes, egyoldalú. Hol vannak a Lehárok, Huszkák, Szirmaik, Jacobik, Kacsóhok, Kemény Egonok, Ábrahám Pálok, Fényes Szabolcsok stb?! És hol vannak a külföldi klasszikusok? Offenbach, Suppé, Sullivan, Millöcker, Zeller, Fall, Planquette, Hervé, Lecocq, Oscar Straus, Ziehrer? Johann Strauss Denevérje még olykor-olykor felbukkan, de a többi sikere? Egy éj Velencében; A királyné csipkekendője; Simplicius. A cigánybárót hamarosan az Opera fogja bemutatni: így ott a Denevérrel együtt két Strauss-operettet láthat majd a közönség. Az Operettszínháznak, bármennyire kötődik Kálmán Imréhez, műveihez, az "operett" név alatt sok minden mást is játszania kellene (Az utóbbi években és máig, Kálmántól mindig színen volt egyszerre egy vagy több operettje: Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, A csikágói hercegnő, A Bajadér, várható a közeljövőben A montmartre i ibolya. Miért nem kap például Lehár ennyi operettet és bemutatót? Az elmúlt évtizedekben egyszer-egyszer elővették A víg özvegyet, a Mosoly országát, a Luxemburg grófját és a Cigányszerelmet – pár előadás, egy évad, aztán évekre eltűnik, hogy aztán felújítva ismét néhány előadásban előadják, aztán megint a „süllyesztő” következik. Hol van a szerzőtől a Pacsirta, a Giuditta, a Cárevics, az Éva, a Kék mazúr, a Három grácia, a Paganini, a Frasquita, a Friderika? Úgyhogy igenis, többet kellene bemutatnia az Operettszínháznak, mert széles a paletta, de a többi vidéki, operettet is játszó vidéki teátrumoknak is merni kell az operettirodalom gazdag és népszerű terméséből választani valami érdekeset, esetleg amit már évtizedek óta nem látott a publikum. A műfaj igen változatos és bőséges kínálatot nyújt, nem szabadna beszűkülni csak egy komponista életművére - még ha annak szobra ott áll a Nagymező utcai zenés színház előtt, és akiről elnevezték az egykori Moulin Rouge kamaratermét is; ennek örülnünk kell, de más is van/volt a világon: a középpontba ne egy szerző és ugyanannak több alkotása kerüljön; legyen egy olyan népszerű darabja, amit hosszú évek óta nem játszottak. E mellé jöhet további három komponistától ugyancsak egy-egy műve, ami híres, népszerű volt régen és ma is sikerre számíthat a közönség körében.
És az előbbiekhez még kiegészítésül annyit, hogy itthon a Kálmán Imre-operettek túl vannak reprezentálva, akár a bemutatók számát, akár előadásszámot tekintem. Elég csak a Budapesti (volt Fővárosi) Operettszínház utóbbi évek-évtizedek bemutatóit, a kitűzött repertoár-előadások címét áttekinteni. Ha nem tekintem a musicaleket, az operett-vonal műsora igen szegényes, egyoldalú. Hol vannak a Lehárok, Huszkák, Szirmaik, Jacobik, Kacsóhok, Kemény Egonok, Ábrahám Pálok, Fényes Szabolcsok stb?! És hol vannak a külföldi klasszikusok? Offenbach, Suppé, Sullivan, Millöcker, Zeller, Fall, Planquette, Hervé, Lecocq, Oscar Straus, Ziehrer? Johann Strauss Denevérje még olykor-olykor felbukkan, de a többi sikere? Egy éj Velencében; A királyné csipkekendője; Simplicius. A cigánybárót hamarosan az Opera fogja bemutatni: így ott a Denevérrel együtt két Strauss-operettet láthat majd a közönség. Az Operettszínháznak, bármennyire kötődik Kálmán Imréhez, műveihez, az "operett" név alatt sok minden mást is játszania kellene (Az utóbbi években és máig, Kálmántól mindig színen volt egyszerre egy vagy több operettje: Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, A csikágói hercegnő, A Bajadér, várható a közeljövőben A montmartre i ibolya. Miért nem kap például Lehár ennyi operettet és bemutatót? Az elmúlt évtizedekben egyszer-egyszer elővették A víg özvegyet, a Mosoly országát, a Luxemburg grófját és a Cigányszerelmet – pár előadás, egy évad, aztán évekre eltűnik, hogy aztán felújítva ismét néhány előadásban előadják, aztán megint a „süllyesztő” következik. Hol van a szerzőtől a Pacsirta, a Giuditta, a Cárevics, az Éva, a Kék mazúr, a Három grácia, a Paganini, a Frasquita, a Friderika? Úgyhogy igenis, többet kellene bemutatnia az Operettszínháznak, mert széles a paletta, de a többi vidéki, operettet is játszó vidéki teátrumoknak is merni kell az operettirodalom gazdag és népszerű terméséből választani valami érdekeset, esetleg amit már évtizedek óta nem látott a publikum. A műfaj igen változatos és bőséges kínálatot nyújt, nem szabadna beszűkülni csak egy komponista életművére - még ha annak szobra ott áll a Nagymező utcai zenés színház előtt, és akiről elnevezték az egykori Moulin Rouge kamaratermét is; ennek örülnünk kell, de más is van/volt a világon: a középpontba ne egy szerző és ugyanannak több alkotása kerüljön; legyen egy olyan népszerű darabja, amit hosszú évek óta nem játszottak. E mellé jöhet további három komponistától ugyancsak egy-egy műve, ami híres, népszerű volt régen és ma is sikerre számíthat a közönség körében.
