"A cirkusz csodája a színpadon: A cirkuszhercegnő"

fnc.hu, 2018. július 21., szombat

„… visszagondolva teljesen magától értetődőnek tűnik, hogy A cirkuszhercegnő igazi artistaszámokat vonultasson fel. Korábban ezek a számok a színfalak mögött történtek – egyszer sem tárult az egyszeri közönség szeme elé, a színészek is csupán hivatkoztak rájuk. Most azonban a nézők valódi cirkuszi produkciókat láthatnak, amelyek úgy illeszkednek az operett történetébe, mintha mindig is a részei lettek volna. Nem csak színesebbé teszik a darabot, de a történetet is előre lendítik és erőteljesebbé varázsolják.

Így például az Atlantic Flight – Nagy Cirkuszi Utazás műsorban fellépő világhírű Dosov csoport lélegzetelállító ugródeszka- és handstandszáma csodálatosan visszaadja a magasra törő főhősök álmait és az azokban rejlő veszélyt. Ezzel szemben a Fővárosi Nagycirkusz Lúdas Matyi a cirkuszban című összművészeti darabjából is ismert Váradi Diana és Váradi Mihály zseniális, csupaszív kutyaszáma tökéletesen adja vissza azt az esendőséget, ami a mellékszereplők sajátja, és ami nem kevesebbé, hanem éppen szerethetővé teszi őket. Jerabek Csenge káprázatos drótkötél-egyensúlyozó számával pedig az emberi kapcsolatok törékenységéről mesélt.

Ezeket a produkciókat a tánckar levegőszáma egészítette ki, melyre Vincze Tünde, Magyar Légtornász Egyesület alapítója és a Baross Imre Artistaképző Intézet tanára tanította be őket. Ez által a cirkusz világa akkor is érezhetően és autentikusan jelen volt, amikor nem a mutatványoké volt a főszerep, hanem a szereplőket alakító színészek munkáját domborították ki.

A cirkuszi produkciók pedig tökéletesen illeszkednek a rendező Szabó Máté koncepciójához…”

Bizonyára ősztől, a miskolci teátrumban is láthatják a nézők ezeket a cirkuszi attrakciókat és továbbra is a Fővárosi Nagycirkusz említett művészei lépnek majd fel az operett-produkcióban.

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Emlékszem erre az egész oldalas cikkre, a Magyar Nemzet hétvégi száma Színház rovatában jelent meg. Nemrég az egyik színházi közgyűjteményben is megtaláltam.

Erénye és jelentősége, hogy első alkalommal kapott a nagyközönség megközelítőleg átfogó képet Kemény Egon zeneszerző zenei pályaívéről.

Zeneszerzői munkássága és azon belül hangszerelői felkérései (1927-1947) korunk igényei szerint az interneten – részletesebb, pontosabb műadatokkal, képekkel - már megjelentek lsd. Kemény Egon Wikipédia  és a Café Momus fórumai.

Fontos a cikkben pontatlanul szereplő életrajzi adat javítása és magyarázata:

Lipcse és Berlin Kemény Egon életében kizárólag Ábrahám Pálhoz fűződik, aki legjobb barátját – aki akkor 23 évesen, zenei pályáját a Fővárosi Operett Színház másodkarmestere és korrepetítóraként, a „Kikelet ucca 3” című nagyoperett szerzőjeként indította – előbb titkárának majd 1930-1933 között állandó zenekari hangszerelőjének kérte fel. A fiatal zeneszerző elvállalta ezt a feladatot, ennek egyik oka a művészbarátság mellett a nagy gazdasági világválság lehetett. A bécsi zeneakadémiát végzett Kemény Egon zeneszerző ez idő alatt minden alkotóerejét hangszerelőként és karnagyként Ábrahám Pál műveinek szentelte.

• Magyar Nemzet, 1999. május 8.

„Nem hal meg, kire emlékeznek...”

Kemény Egon jubileumai

Egyszerre több apropója is van annak, hogy Kemény Egon zeneszerző életművére emlékezünk. A dátumok feledésbe mentek volna, ha a komponista lánya, Kemény Annamária nem hívja fel a figyelmet a jubileumokra: első operettjét, a Kikelet ucca 3. címűt 1929 áprilisában mutatták be, s harminc éve, 1969-ben halt meg a szerző.

A budai villa sajátos atmoszférájú lakásában a kerek asztal üveglapján megelevenedik a múlt. Régi színlapok, a Színház és Mozi korabeli borítója, kották, fotók idézik a szerzőt és műveit. Kemény Egon Bécsben született dr. Kemény Dezső főorvos fiaként a századelőn, 1905-ben. A szülők azt szerették volna, ha az édesapa hivatását választja, ezért az engedelmes fiatalember természetesen medikus lett. Két évig bírta, aztán átiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára. Mestere Franz Schmidt volt. Huszonhárom évesen, 1929 áprilisában a Fővárosi Operettszínház bemutatta első operettjét.

A Kikelet ucca 3. szövegét a kor elismert és közkedvelt szövegírója, Bródy István és Harmath Imre írta. A történet főhőse egy bájos ferencvárosi kislány, Preselmayer Annuska, aki a városligetben megismerkedik egy valódi gróffal. A mese szinte kiszámítható: az össze nem illő fiatalok egymásba szeretnek, és sok bonyodalom után egy pár lesznek.
A női főszerepet nem kisebb egyéniség alakította, mint Somogyi Erzsi (Bogyó), a Nemzeti Színház naivája, aki ebben a darabban mutatta meg először szubretti képességeit. Játszott benne Fejes Teri, sőt Kabos Gyula is, aki egy kocsmárost kelt életre. A rendező neve már a feledés homályába merült, a színlap tanúsága szerint Szabolcs Ernőnek hívták. A karmester nevét azonban ma is gyakran emlegetik mint a század nagy komponistájáét: Ábrahám Pálról van szó.

A Kassai Napló 1928-ban hatalmas betűkkel tudatta az olvasókkal, hogy a Fővárosi Operettszínház állandó karmesterének szerződtette Kemény Egont, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította. A felvidéki lap azért volt ilyen lelkes, mert időközben saját polgárának ismerhette az odatelepült zeneszerzőt. A hangosfilm a kezdetben beszélő film jelzőt kapott. Az újságcikkek között akad  olyan, amely egy filmkabaréra hívja fel a figyelmet, ahol Kellér Dezső neve mellett szerepel Kemény Egoné is.

Lapozgatunk Kemény Annamáriával, a szerző lányával, és örömmel bukkanunk a dokumentumokra, amelyekből kiderül: a komponista több műfajban is otthonosan mozgott. Újsághír adja tudtul, hogy „Kemény Egon, a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat költeményét. A szerző hat dala értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak.” Az előadók között világhírű operaénekesek
voltak, mint például Basilides Mária, Anday Piroska, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Rösler Endre, Melis György és Simándy József.
A sokoldalú művész szívesen foglalkozott az újabb műfajokkal, így a filmzenével is. Csathó Kálmán színdarabját, a Fűszer és csemege címűt 1940- ben filmesítették meg Ráthonyi Ákos rendezésében, aki egyébként Tolnay Klári első férje volt civilben. A mozi főszereplője Jávor Pál volt, partnerei között láthatták a nézők Somlay Artúrt, Vízváry Mariskát, sőt Szörényi Évát is.

A zeneszerző a kor szokása szerint több európai nagyvárosban próbált szerencsét, sikerrel. Élt egy ideig Lipcsében, Berlinben, majd főként hangszereléssel foglalkozott. Termékeny korszaka következett a háború után. Hazatért, és 1946-ban bemutatta a Fővárosi Operettszínház a Fekete liliom című operettjét. A premiert a kritika nem fogadta egyértelmű elragadtatással. A darab ezzel együtt 75 előadást ért meg. A háromfelvonásos nagyoperettet Nóti Károly és Földes Imre írta. A főbb szerepekben a közönség Karády Katalint, Gombaszögi Ellát, Fejes Terit, Somogyi Nusit, Latabár Kálmánt és egy kisebb szerepben Petress Zsuzsát is láthatta. A színlapon érdekes módon feltűnik a korabeli szponzor is, hiszen a szövegben a következő olvasható „Karády Katalin, Fejes Teri és Gömbaszögi Ella ruháit szállította a Szitanágay szalon.”

Az új idők úgy hozzák, hogy a szerzőnek egyre kevesebb a színházi megbízatása. Ezért is kezd mind több művet komponálni a Magyar Rádió számára. A Májusfa című rádióoperett új műfaj az életében, és szakmai siker. A művet éppen ötven esztendeje, 1949. május elsején tűzte műsorára a rádió. Ebben az évben még egy hasonló darabja született, a Talán a csillagok című, mely éppúgy azon a Bösendorfer zongorán csendült fel először, mint a korábbi, a Rózsadomb tetején lévő Kapy utcai családi villában, ahol a família élt.

Kemény Egon második házassága gyermekáldást hozott, elsőnek Annamária született meg, őt az ifjabb Egon követte. Míg a hatalom engedte, ott élt a család, pompás kert vette körül a házat. A növények szépsége a komponista és felesége, Mária keze munkáját dicsérte. Ma csak a zongora emlékeztet a régi időkre, a mostani másik budai lakásban.

A zeneszerző aláfestő zenéket, gyermekdalokat és indulókat írt. Szimfonikus könnyűzenéit a rádió továbbra is bemutatta. A sokféleség jellemezte ezt a korszakot, hiszen írt rapszódiát, szvitet és kompozíciókat vonósokra, fúvósokra. Tör ténelmi időket jelez az Úttörővasút című zenedarab 1958- ból, elismert alkotása lett az Eső és napsütés s a Különös dallam című.

Gyermekdalaiért 1953- ban Erkel-díjat kapott, s ez a rangos szakmai elismerés megismétlődött a Hatvani diákjai című rádiódaljátékáért, 1955 ben.

Egy komponista életében a várva várt siker mégiscsak színházi produkció képében érkezik el. A forradalom előtt 1956-ban, április 27-én mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Valahol délen című nagyoperettet. A főszerepet Mezey Mária és Petress Zsuzsa alakította. A darabot elvitték a következő évben az akkori Szovjetunióba. 1958- ban Moszkvában és Leningrád- ban is sikert aratott a latin ritmusokkal tarkított operettmuzsika.
Az ötvenes évek végén és a hatvanas években dalciklusok születtek, kifejező címekkel: Játszótéren, Csillebérci fák alatt, Sétarepülés.

Azokban az esztendőkben még sok rádiódaljáték készült, mint például a Komáromi farsang 1957-ben, a Krisztina kisasszony 1961-ben, vagy a Messzetűnt kedves 1966-ban. Több színházi bemutatkozásra nem volt lehetősége a komponistának.

Rá és életművére kétrészes, zenés műsorban emlékezett a Magyar Rádió egyénisége, zenei rendezője, Ruitner Sándor.

/Várhegyi Andrea/

A jubileumi cikkhez fotók is tartoznak:

Családi felvételek:

- A Kapy utcai villa nappalijában a zongoránál Kemény Egon és Simándy József

- Kemény Egon portréja

-Kemény Annamária

A Rózsavölgyi hirdette a sikeres tangószerenádot (plakáton olvasható: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom” olasz tangószerenád. Zenéjét szerezte Kemény Egon  Rózsavölgyi Orchester sorozat

Mezey Mária és Petress Zsuzsa a Valahol Délen előadásában (Színház és Mozi  címlapján – 1956. április 27.)

Az első operett plakátja („Kikelet ucca 3.”)

Halmai Tibor és Somogyi Erzsi a Kikelet ucca 3.-ban

Budavári Palotakoncertek 2018-ban is

 Augusztus 3-5. között idén immár hatodik alkalommal rendezik meg a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház művészei két operett gálaestet tartanak, a rendezvény utolsó napján pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes látványos előadását tekinthetik meg azok, akik ellátogatnak a Budai Vár Oroszlános Udvarába.

Palotakoncrt.hu

Sajtótájékoztató – 2018. június 13.

A Savoyai teraszon megtartott sajttájékoztatón részt vett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára is, aki ünnepi alkalomnak nevezte a Palotakoncerteket, mert a hungarikum magyar operett nemzeti kultúránk szerves része és fontos eleme. „Ha külföldre megyünk, nem csak a Sziget, Puskás Ferenc és a Rubik-kocka jut rólunk az emberek eszébe, hanem az operett is, amit mindig, mindenhol szívesen, szeretettel fogadnak és sok helyre hívnak. Ez a rendezvénysorozat Európa egyik leggyönyörűbb díszletében, a Budai Várban is évről évre az operett műfaját igyekszik minél több emberhez eljuttatni, ezzel az európai kultúrát és minket, magyarokat is erősít” – mondta az államtitkár. Majd hozzátette, hogy különösen bíztató az is, hogy év közben egyre többen járnak színházba és egyre több és színesebb a nyári program kínálat is. A 2017-es és a 2010-es adatokat összehasonlítva kiderül, hogy az eltelt 7 évben csaknem kétmillióval több színházjegyet adtak el. Tavaly 6,7 millió jegy kelt el. A nyári programokat egyébként a kormány kiemelten támogatja, például a fesztiválok támogatása három év alatt a háromszorosára emelkedett, de ezzel párhuzamosan csökkentették a fesztiválok ÁFA-ját is.

Vadász Dániel, a programsorozat egyik producere arról beszélt, hogy miután sikerült megvalósítaniuk az eltelt öt évben azt a célkitűzésüket, hogy a műfajt újra fogalmazzák, és átpozícionálják itthon, most újabb feladatokat fogalmaztak meg maguknak. Az idei évben a tánc lett a három este összekötő eleme. Augusztus 3-án és 4-én az Operettszínház társulatának Bor, dal, asszony című gálaestjét láthatják a nézők, amit ezúttal a teátrum koreográfusa, korábbi balettigazgatója, Lőcsei Jenő állít színpadra, augusztus 5-én pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csárdás! – A Kelet tangója című produkcióját lehet majd megtekinteni. „Évek óta beszélgetünk Lőcsei Jenővel arról, hogy milyen ötleteket lehetne még belevonni a produkciókba. Arra gondoltunk, hogy ezúttal ő legyen az, aki önállóan fogalmazhatja meg koncepcióját, mind a műsor, mind koreográfiák tekintetében” – árulta el a producer, aki számára a Nemzeti Táncegyüttessel való együttműködés különösen kedves, mert a folklór, a népzene az operettekben is hangsúlyosan jelen van. „A néptáncban és az operettben is benne van ebben a magyar nemzeti érzés, lendület, lelkület, romantika, szenvedély. Fontos, hogy ezeket a kulturális értékeket együtt ünnepeljük. Ünnepeljük együtt a magyar zenét, a magyar zenés színházi hagyományokat és különösen az operettet” – zárta beszédét Vadász Dániel.

A másik producer, Nacsa Olivér elmondta, hogy továbbra is a Palotakoncertek az egyetlen olyan zenés színházi esemény, ami televízióban főműsoridőben látható. A hagyományoknak megfelelően, idén is az augusztus 20-i állami ünnepség sorozat záró programjaként kerül képernyőre a Duna TV-n.

Pindroch Ferenc producer azt emelte ki, az Oroszlános udvar építési munkálatai abba a szakaszba értek, amikor lehetőségük van arra, hogy nagyobb lelátót építsenek, ezáltal még több látogató tekinthesse meg a programokat, amire igen nagy igény van.

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elárulta, hogy az idén a producerekkel egyetértésben úgy döntöttek, hogy az Operettszínház szinte teljes operett csapata részt vegyen a gálán. A főigazgató emlékeztetett, hogy mindig is az együttműködésekben hitt és úgy véli, a magán- és az állami szféra összefogásának eredménye az államtitkár által említett sok millió eladott színházjegy. „Szerintem kiemelt jelentőségű dolog, hogy az állami finanszírozás mellett cégek, üzletemberek, producerek is fontosnak tartják, hogy értékes kulturális eseményeket segítsenek és hozzanak létre. Ezért rendkívül fontos a TAO támogatás – bár megszigorítva, de – életben tartása, mert ez a garanciája annak, hogy ilyen sok kulturális esemény tud megvalósulni.” A főigazgató örül annak, hogy ismét itt lesznek a Zsuráfszky Zoltán által vezetett együtt tagjai. „Fontos ez az összefogás, mert nemzetközi porondon is működő menedzserként, producerként államtitkár úrhoz hasonlóan én is azt gondolom, a világ arra kíváncsi a művészetünkből, ami leginkább idekötődik.”

Lőcsei Jenő, koreográfus, korábbi balettigazgató, legendás táncművész kapta idén a feladatot, hogy új koncepció révén megújítsa a gálaestet. Míg a korábbi években az volt a tematika, hogy a műsor nagy részét az Operettszínház repertoáron lévő darabjainak nagy slágerei adták, és mellettük kapott helyet egy-két új szám, illetve a következő évad bemutatóiból néhány részlet, ezúttal egy olyan műsort állítottak össze, amelynek túlnyomó része kifejezetten erre az alkalomra készül, a szerkezet pedig úgy épül fel, hogy a dalok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. „Vesszőparipám, hogy próbáljuk meg a dolgokat mindig másképp. A szándékunk az, hogy egy olyan műsort csináljunk, amelyik vidám és színes lesz, nevettetve nevettessünk, ahol lehet, sok öniróniával. Én azt a fajta operett-játszást szeretem leginkább, amikor iróniával közelítünk, egyfajta görbe tükröt tartva a néző és magunk elé, próbáljuk a dolgokat színéről és visszájáról is megmutatni. Akkor izgalmas az előadás, ha ezen a pengeélen táncolnak a történetek és a néző dönti el, hogy a dolgot a színéről vagy a visszájáról szeretné látni” – mesélte Lőcsei Jenő.

A Budavári Palotakoncertekhez tavaly csatlakozott a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a társulat idén az Észak-Amerikában, Kanadában és Európában már számos helyen bizonyított Csárdás, a Kelet tangója című műsorukkal mutatkozik be. A szerelmi háromszög történetet feldolgozó darab rendezője és koreográfusa Zsuráfszky Zoltán. A táncszínházi előadáson a nézők – miközben végigkövetik a főszereplő szerelmespár konfliktusát, illetve egymásra találását – gyönyörködhetnek a Kárpát-medence táncainak szépségében, virtuozitásában, zenei világának sokszínűségében és gazdagságában. Ez az előadás Budapesten most először lesz látható!

A Bor, dal, asszony című gálaestet Makláry László főzeneigazgató és Szabó Mónika karigazgató vezényli, Lőcsei Jenő mellett a koreográfus Lénárt Gábor.

Közreműködnek: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Csuha Lajos, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Kocsis Dénes, Lévai Enikő, Laki Péter, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. Vendégként lép fel Cseh Antal és Rab Gyula.

A Budavári Palotakoncertek előadásaira jegyek már kaphatók, belépőiket megválthatják www.jegy.hu oldalon, az Interticket országos hálózatában, valamint személyesen is a Budapesti Operettszínház jegyértékesítési pontjain.

Támogatók: Miniszterelnökség, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Főváros Önkormányzata, Hungarikumok Nemzeti Tanácsa, a rendezvény fővédnöke Tarlós István főpolgármester. A magán szponzorok: Törley Pincészet, Veolia Magyarország. Médiatámogató: Fidelio

Színpadképek a "Valahol Délen" - ből:

Rátonyi Róbert (Don Rodrigo) és a görlök, a caracasi "Magyar Csárda" táncosnői

Sennyei Vera (Gonzales) és Rátonyi Róbert (Rodrigo)

Mezei Mária (Lolita/YT) és Borvető János (Péteri)

KEMÉNY EGON - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” 

Nagyoperett 3 felvonásban 

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház)

1956. március 30.

Főszereplők: Petress Zsuzsa, Bán Klári, Mezei Mária, Kiss Ilona, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor

Rendező: Dr. Székely György 

Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas 

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas 

Karmester: Bródy Tamás

Fényes Szabolcs igazgató a "Valahol Délen" -t Gáspár Margit bemutatóját követő 1956-os sikerszériája után - amelyet a politikai események szakítottak meg  -  1957-ben felújította.

Az 1957-es Pesti Műsorban olvashatjuk, hogy például a szeptember 13 - 17. műsorhéten

pénteken, szombaton, vasárnap du, szerdán, csütörtökön a "Valahol Délen" - t játszották, kezdete 7, vége 1/211 - kor és

vasárnap a  "Luxemburg grófja"

kedden a "Csárdáskirálynő"

szerepelt a Fővárosi Operett Színház műsorán.

A "Valahol Délen" - ről ezen a fórumon is sok korabeli dokumentumból idéztünk, most, ezek közül választottam néhányat, lsd előzmény, továbbá  https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – képgaléria

A Miskolci Nemzeti Színház és a Szabad Tér Színház bemutatója, a Fővárosi Nagycirkusz közreműködésével.

Margitszigeti Szabadtéri Színpad - előadások: 2018. július 21. és 23.

Tegnap este - Kálmán Imre leánya, Yvonne, is ott volt a margitszigeti szabadtéri operett-bemutatón - nagy sikerű előadásban láthattuk A cirkuszhercegnőt.  Az operett még egy előadását láthatjuk  vasárnap este, aztán ősztől a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be és kerül repertoárjára ez a Szabó Máté rendezte új,  zenés-cirkuszos produkció.

Miller Zoltán: „Minél fontosabb vagyok valakinek, nekem is annál fontosabb lesz”

Szimhaz.hu, 2018. július 15. vasárnap, 09:00

Miller Zoltánnal beszélgettünk a margitszigeti Cirkuszhercegnő kapcsán hullámvölgyekről, örömökről és az operett műfaj sajátos kihívásairól is.

[...] „ - Mennyire érezted magad komfortosan a Cirkuszhercegnő próbáin?

- A Cirkuszhercegnő egy nagyon érdekes dolog, így szerintem még egyikünk sem mutatott be darabot. Ugyanis az történt, hogy elindult a főpróbahét, ami megállt egy szerdai napon egy nyilvános főpróbával június 6-án, és majd másfél hónapra rá találkozunk. Akkor lesznek még próbák, de ez baromi nagy kihívás elé állítja a szereplőket. Én sem hobbiból kezdtem el hetente egyszer korrepetícióra járni, ahol Dobó Enikővel végigénekeljük az egész darabot. Ugyanis ezt nekem tartanom kell a torkomban, mivel ezek a szerepek nem olyanok, amit csak úgy simán elénekel az ember. A darab fel lett téve, és most nekünk ugyanazon a hőfokon kell tudnunk tartani magunkban.

- Először játszol együtt Dobó Enikővel. Tőle is megkérdeztem, kíváncsi vagyok, te mit mondasz rá: hogyan jut el két színész onnan, hogy bemutatkoztok egymásnak idegenekként, addig, hogy néhány hét múlva szerelmeseket játszotok egy érzelemmel átfűtött előadásban.

- Ennek van egy szakmai része, emiatt mondják a színészekre, hogy mindent el tudnak játszani. Ezeknél a szerelmes szerepeknél azonban nagyon fontos, ami Enikővel szerencsére az első pillanattól megvolt, hogy baráti, kifejezetten jó nexus legyen közöttük – hogy lehetőleg már elsőre szimpatikusak legyenek egymásnak, meglegyen az a bizonyos kémia. Ha ezek nincsenek meg, akkor mindenki énekli a magáét, és az egész szerelmes sztori elcsúszik.

- Dobó Enikő arról is mesélt, hogy Szabó Máté rendezőként viszonylag szabad kezet adott nektek a másik szereposztásban szereplő Eperjesi Erikával és Szőcs Arturral együtt abban, hogy különböző habitusú figurákat és viszonyokat próbáljatok ki, ami nyomán a műfaj határai körül is kialakultak nézetkülönbségek.

- Erre jó példa, amikor felmerült az ötlet, hogy kicsit dobottabb, lazább figuraként csináljam meg az egyik jelenetet. Merthogy én korábban nagyon beleálltam, és mint egy  bonviván, egy erőteljes, szerelmes férfit hoztam. Jó, mondtam, de előbb nézzük meg a dalt! Most csak próbáljuk meg így ezt a jelenetet, mondták. Meg is csináltuk Enikővel, és tök jó volt. De ahogy rátettük a dalt, az egész pocsék lett. Egy emelkedetten hömpölygő zene előtt egyszerűen nem lehetek egy nyegle pasi, bármennyire is mai és modern, mert akkor utána nem születik meg a dal, mivel annak az ég adta világon semmi köze nem lesz az előtte történtekhez. A nézők pedig nem értik, mi történt ezzel az emberrel, aki az előbb még olyan laza volt. Nem sok mindent kell eljátszani az operettben, de ami benne van, azt erősen kell. Főként, ha egy Kálmán Imre operettről beszélünk. Mert a zene és ez a stílus nem enged meg bármit.

- Nem is annyira könnyű ez a könnyű műfaj?

- Nehéz megtalálni azt a pontot, ahol természetesek a prózai szövegek, de nem ütik a dalokat sem. Arról nem is beszélve, hogy az énekhang legnagyobb ellensége a beszéd. Nem véletlen, hogy a prózai jelentek nagy részében mindenki azon ügyködik, hogy pozícióban tartsa a hangját. Ha ez túlzottan „jól sikerül”, akkora a próza lesz hamis, ha viszont nagyon torkos, természetes a beszéd, akkor abból elég nehéz ebben a stílusban énekelni. Meg kell találni a dolog maiságát, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az egésznek egy stílusban kell lennie, különben hiába jók egyenként, lesz egy dal, majd egy jelenet, még egy dal, még egy jelenet. Előadás viszont nem.

- A Cirkuszhercegnő egy látványos produkció lesz cirkuszi akrobatákkal, zsonglőrökkel. Ez inkább segít titeket, vagy éppen nehezebbé teszi a dolgotokat?

- Ez a történet a maga misztikumával és a tényleges cirkuszi környezettel nem egy szokványos operett, ezért fel lehet ilyesmivel tupírozni. Ez pluszként zseniális, de ha a darab nincsen eljátszva és a dalok jól elénekelve, akkor senkit sem fog érdekelni, hogy valaki triplaszaltót ugrott. Nekünk tehát ugyanaz a feladatunk, mint máskor. Az tény, hogy itt most a cirkuszvilág nem csupán utalásként a háttérben fog látszani, hanem jól fókuszált nemzetközi szintű produkciókat is láthatnak a nézők. Az pedig innen kezdve a rendező és a mi felelősségünk, hogy ne csupán egy-egy kivételes akrobataszám maradjon meg az emlékezetükben.” […]

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer”

 Fidelio.hu, BNYF - 2018.07.11. 13:15

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.

"Az operettet nem szabad lebutítani csak azért, hogy eladjuk"

Szinhaz.hu - 2018. július 19. csütörtök, 15:42

Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne mesél a giccsesített operettekről és a merészebb színpadra állításokról is. 

Holnap bemutató!

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - Margitszigeti Szabadtéri Színpad

2018. július 20. (péntek) és 22. (vasárnap)

"2018-ban ünnepli 80 éves jubileumát a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, ahol hosszú évek után újra operett is színpadra kerül majd.

Felcsendül majd a jól ismert Kislány vigyázz című dal is és Fedora, Mister X, Sergius Wladimir, Miss Mabel és a többi jól ismert karakter neves színészek által kerül majd megformálásra.

Az eredetileg német nyelven íródott nagyoperett 1926-os bécsi bemutatója mind történetében, mind pedig elsöprő látványvilága miatt, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Az egzotikus mesében az artisták, idomárok és bohócok világa mögött felsejlik az arisztokrácia pompás, csillogó és rejtett hazugságokkal átitatott élete. Az operett parádés világában azonban az elveszett szerelmesek mégis egymásra találhatnak a kalandok, intrikák és félreértések útvesztőjében, és győz a mindent elsöprő szenvedély.

A Cirkuszhercegnő szereposztásában színpadra lép Miller Zoltán, Dobó Enikő, Harsányi Attila, Litauszky Lilla, Somhegyi György, Papp Endre"

A másik számítógépbe írt és elmentett anyagomat nem tudom megnyitni, mert elromlott a PC-m, meg aztán később, mostanáig, nem voltam internet-közelben sem...

De azért a "rend kedvéért" dokumentálom, hogy a Dankó Rádióban Jacobi Viktor Sybilljének részletei voltak hallhatók a "Túl az Óperencián" adásában  (a rádiófelvételen Németh Marika, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád énekelt, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát  Sebestyén András vezényelte - 1962.)

A műsor további részében Kodály Zoltán Háry János című daljátékából szólaltak meg dalok (Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Takács Klára, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János  - stúdiófelvételről)

1943. JÚLIUS MAGYAR VILÁGHÍRADÓ - Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon - videorészletek

(Filmhíradók online)

„Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”

Rendező: Tihanyi Vilmos

Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka

Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné

Koreográfus: Horváth Margit

Karmester: Rubányi Vilmos

Km. a Budapesti Hangversenyzenekar

Karigazgató: Dötsch Zoltán

Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán

Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:

Glavari Hanna – Szilvássy Margit

Danilo – Udvardy Tibor

Valencienne – Kelly Anna

Camille de Rosillon – Hámory Imre

Viconte de Cascada – Szomolányi János

Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc

Zéta Mirko – Maleczky Oszkár

Nyegus – ijfj. Latabár Árpád

Időpontok:

július 21 – 31.

augusztus 1-31.

szeptember 1-14.

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1943)

középen Udvardy Tibor és Szilvássy Margit

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1958)

Vámos Ágnes és Nagypál László

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Kacsóh Pongrác: János vitéz (1958)

Melis György és Fodor János

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Schubert – Berté: Három a kislány (1953)

Páka Jolán, Maleczky Oszkár, Koltay Vali és Gáncs Edit

A Három a kislány díszlete (1953)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Dr. Winkler Gábor arról is mesél a Dankó Rádióban Nagy Ibolya mikrofonja mellől hogy hogyan tudja összeegyeztetni orvosi hivatását, kevéske szabadidejét a könyvírással - és a témába vágó kutatási-feldolgozási-szerkesztői munkával; a gyermekkorában milyen zenei inspirációkat kapott otthonról; az igényes operazene és operettzene,  a  két zenei műfaj között szerinte nem kell merev válaszfalakat húzni; az operettet pedig "nem kell szégyellni"... Mindamellett hasonló zenei érdeklődésű személyekkel szívesen jár össze és rendszeres látogatója az Operának/Erkel Színháznak, de az Operettszínházban is gyakorta megfordul  nemcsak bemutatók alkalmával, de repertoár előadásokon is ott szokott lenni.

Hamarosan, 18 órától meghallgathatjuk a teljes adást - benne a Három a kislány zenéi mellett még

Fényes Szabolcs-melódiákat (Rigó Jancsi), 

Brodszky Miklós dalait:

- Mario Lanza énekli: " Sohasem foglak szeretni" - a  Halászlegény frakkban című filmből 

- Lukács Anita  és Vadász Zsolt  énekével: „Az álmom légy"

- Berkes János előadásában: „Pardon, pardon szennyóra” (élő, koncertfelvételről)

Tegnap, talán a hagyományos naptár szerint német nyelvterületen július 15-én tartott Egon névnaphoz (Egon - Wikipédia: itt) kapcsolódva... három eredeti képdokumentummal bővült Kemény Egon Wikipédia oldala/ itt, a "Fekete liliom" c. romantikus nagyoperettje (1946) szinlapja:

KARÁDY KATALIN címlapfotókon, a "Fekete liliom" című nagyoperett főszerepében, Zia spanyol grófkisasszony

 A "Feket liliom" nagyoperettről természetesen ezen a fórumon is már többször írtunk, Fényes Szabolcs felkérésére komponálta Kemény Egon, akinek tehetségébe és operettszerzői rátermettségébe vetette bizalmát a színházigazgató zeneszerzőkolléga, remélve, hogy Kemény Egon új operettje bevétele megmenti az Operettszínházat a teljes anyagi csődtől,  -  és így lett, a nagy siker pénzt hozott az Operettszínháznak, ki tudták fizetni a számlákat és fűthető lett a nézőtér...

Ez a plakát már korábban is szerepelt Kemény Egon Wikipédia lapján.

Néhány korábbi bejegyzés  - Kemény Egon fórumából  - a tegnapihoz kapcsolódva:

"BÁRD FERENC ÉS FIA ÉS VIOLIN ZENEMŰKIADÓK KÖZÖS KIADÁSA

Fekete liliom

OPERETT

Írták:

NÓTI KÁROLY ÉS FÖLDES IMRE

Zenéjét 

HALÁSZ RUDOLF

verseire szerzette

KEMÉNY EGON

BOCSÁNATOT KÉREK...francia keringő

MA ÉJJEL...tango dal

DISZKRÉT LEGÉNYLAKÁS...slowflox

ÁDÁMNAK ÉVA KELL...foxtrot"

a "Ma éjjel" ajánlással:

"Karády Katalinnak igaz nagyrabecsüléssel, őszinte szeretettel    KEMÉNY EGON"

464   Ardelao • előzmény 459 2016-11-14 01:16:11

MOZI ÉLET, SZÍNHÁZ-RÁDIÓ, FILM, SZíNHAZ ÉS RÁDIÓ HETILAP - I. évfolyam, 14. szám, 1046. december 27. 

A címlapon: 

„KARÁDY KATALIN - Fővárosi Operettszínház: FEKETE LILIOM (Foto: Fekete)” 

„Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri -, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiállású új színész: Zentay Ferenc, - Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány.” 

„Mit játszanak a színházak

December 27 – 1947. január 2-ig.

……………………….

Fővárosi Operett: egész héten (7 előadás) Fekete liliom"

Nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket a „képtávirat” kísérőszövegében közölt rövid, de Kemény Egon zenéjét jellemző, lényeges megállapítás: „az operett kereteiből kilépő muzsika”.

459   smaragd • előzmény 446 2016-11-11 17:47:29

KEMÉNY EGON - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: "Fekete liliom" (1946)

nagyoperett 3 felvonásban

Rátonyi Róbert jól ismert "Operett" ( Zeneműkiadó, 1984)  könyve részletesen foglakozik a "Fekete liliom" bemutatójával, a zenére vonatkozó részt emelem ki:

"Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. 

Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott  "Kikelet utca 3" című darabjával.

A "Fekete liliom" 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon  muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit."

( A "Kikelet ucca 3" bemutatója valóban az Operettszínház felkérése és a partitura azonnali elkészítése utánra, még 1928. évre volt tervezve, de színházbeli okok miatt 1929. tavaszára tűzték ki és sikert aratott.)

Mától egy héten át  Dr. Winkler Gábor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója,

a „Barangolás az operák világában”;  az „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”; Egy élet az operaszínpadon. Portré Melis Györgyről” és „A FOKANOVista, aki itthon lelt otthonra”  zenei könyvek írója

a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Idézem Nagy Ibolyának a rádióhallgatókhoz szóló felvezető-ajánló sorait és részleteket Dr. Winkler Gábor operett-kalauzának előszavából:

 „Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban”
Én magam is nagy élvezettel lapozgatom ezt az operett kalauzt, és teszem ezt a mai napig, hiszen valljuk be, a zenetörténészek gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a „könnyebb múzsa” képviselőire…..  Rátonyi Róbert és Gál György Sándor óta senki sem nyúlt hozzá ilyen alapossággal a műfaj történetéhez, történelméhez, és összefüggéseihez.

Idézet részletek az Operett kalauz előszavából: 

„ ….szeretem az operettet, tisztelem és becsülöm előadóit és művelőit, akik e  nagyon is nehéz „ könnyű” színpadi műfaj darabjait estéről estére sikerre viszik, népszerű vagy kevéssé ismert , netán jó ideje a feledés homályába merült dallamait eljuttatják a nézőkhöz-hallgatókhoz. …….  

…… Csodálatom az ún. klasszikus nagyoperetteké, a nem ritkán operai igényű muzsikáé, a látványos csillogásé, az elegáns táncoké, mind azé,  ami több mint másfél  évszázada élteti e varázslatos világot…..

…… Négyévi anyaggyűjtésem és a kérdéskör szisztematikus feldolgozása során arra törekedtem, hogy a lehető leghitelesebb képet fessem arról a színpadi és hangzás világról, amit szeretek, amelynek elkötelezett híve vagyok,lemondva természetesen a teljességre való törekvésről-mivel azt sem terjedelmi, sem információs keretek nem teszik lehetővé-, és fenntartva esetenként a tévedés jogát…..

……. Olykor nehéz határvonalat húzni a vígoperák és az operettek, illetve a képzeletbeli vonal másik végén, a zenés vígjátékok és az operettek között. ….”

…..  A könyv szemléletében a szerző „Barangolás az operák világában – kezdőknek haladóknak és megszállottaknak” című négy kötetes operakalauzát követi.  E választás nem a véletlen műve.  A munka azzal a szándékkal íródott,  hogy rávilágítson: az operett  cseppet sem lebecsülendő műfaj,  az egyik klasszikusától származó „bon-mot”  szerint  nem „brettli az operettli”,  azaz nem olcsó eszközökkel dolgozó, ripacskodó színjátszás,  hanem igényes szórakozást  szolgáló,  igazán csak komoly hozzáállással és felkészüléssel élményt kínáló zenés színpadi irányzat” .

 Dr. Winkler Gábor az adásban többek közt megemlítette: elkészült az újabb zenei témájú könyve;  már kiadói szerkesztés alatt áll egy a magyar operettet mint műfajt bemutató és egészen a kezdetektől feldolgozó kötete!

A délelőtti operettadás ismétlése minden nap délután a hat órai hírek után hallgatható meg a Dankó Rádióban.

A Magyar Zenés Színház közeljövőbeli bemutatóinak tervéről már olvashattunk híreket a nyomtatott sajtóban és az internetes portálokon; a Színház igazgató-színésze, Bozsó József ezekről a távlati eseményekről a Dankó Rádió tegnapi operettműsorában élőszóban ugyancsak szót ejtett:

Három kőszínházban mutatja be Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét a Budapesti Operettszínház és a Magyar Zenés Színház az 1848-49 szabadságharc 170. évfordulója jegyében.

„Az együttműködési megállapodás alapján jövő márciusban a Békéscsabai Jókai Színházban, 2019 szeptemberében a Veszprémi Petőfi Színházban, 2020 márciusában pedig a Budapesti Operettszínházban adjuk elő a darabot.”

Bozsó József azt is megemlítette, hogy, hogy a darab bemutatásával vidéken is szeretnék népszerűsíteni az operett műfaját, és ehhez szereplőket, díszletet, jelmezeket biztosít az Budapesti Operettszínház a Magyar Zenés Színháznak; Lőrinczy György direktorral ápolt jó kapcsolata ugyancsak elősegítette ennek az együttműködésnek tető alá hozását.

Bozsó József igazgató beszámolt arról is, hogy a színházuk jövő januárban Izraelben Lehár A víg özvegy című operettjét adja elő egy turnén, májusban pedig egy háromhetes, tizenhét állomásos mexikói útra mennek Johann Strauss Cigánybárójával.

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

Fidelio.hu, 2018.07.11. 13:40

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.

Tiboldi Mária operettszínésszel Szinetár Miklós rendező beszélgetett

veol.hu. Balla Emőke, 2018. június 19.

"Az operett műfajában fontos, hogy valaki egyéniség legyen" – mondta Szinetár Miklós rendező Tiboldi Mária operettszínész Művészbejáró című könyvének veszprémi bemutatóján.

A primadonnát a könyvbemutatón Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója köszöntötte a Dubniczay-palotában. Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező úgy fogalmazott: a könyv egy gazdag, sikeres művészpályát, színes életet mutat be. Az operett-előadás mindig egy archoz, hanghoz, egyéniséghez kötődik. Tiboldi Mária összetéveszthetetlen személyiség; rá, az ő megismételhetetlen egyéniségére épültek az előadások.

Klemen Terézia Házy Erzsébetről szóló új könyvének bemutatójával szinte egyidőben egy másik primadonna saját könyvének bemutatójára is sor került: 

Tiboldi Mária - Művészbejáró

Kiadó:  Velence Városgazdálkodási Kft. 

Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva, 194 oldal

Részlet a könyv előszavából:

"Kedves Olvasó!

Lehet, hogy ismer, remélem, hogy már hallott rólam, ha emléknaplómat fellapozza a ’70-es, ’80-as, ’90-es évek színházi és televíziós műsorainak színes palettája tárul Ön elé..."
 

KEDVES MARICA! - MARICA KEDVES!!

Tiboldi Mária önéletrajza remek olvasmány. Könnyű olvasni, annál nehezebb ehhez ajánlást írni.
Mert mit lehet még hozzáfűzni egy ilyen teljes, gazdag, sikeres élethez?
Minden szerepet eljátszott, amit csak az operett világ felkínált, mindennel sikere volt, bejárta a világot, mindenütt ünnepelték.
Ehhez tulajdonképpen csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy BRAVÓ! BRAVÓ!! BRAVÓ!!!!
De talán mégse csak ennyi. Van valami, ami Maricának sajátja, ez pedig a sugárzó, szeretetreméltó lénye. Jó vele együtt lenni, partnernek, és a közönségnek egyaránt. És ez nagyon nagy dolog, mert gyönyörű a hangja, de nagyon sok gyönyörű hanggal találkozunk. Remek színész, de a világ tele van remek színészekkel. Ám a szeretetre méltó, jó ember, egyre ritkább.
Eszembe jut József Attila: "de mi, férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők - szabadok, kedvesek / - s mind ember, mert az egyre kevesebb..."
Marica kedves, szabad és nagyon is ember. 
Átütő sikerének talán ez a legfontosabb magyarázata, hogy bármit játszik, bármit is ír, abból sugárzik az emberség, a szeretet. 

Szinetár Miklós

Dolhai Attila: „Nem érdemes boldogtalan operaénekesnek lenni” - interjú

168 ora.hu  2018. JÚLIUS 1. 18:00 - SZERZŐ: SÁNDOR ZSUZSANNA

V4 Operettgála A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatják a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét szombaton a Müpában a V4 Operettgálán.

Az esten Rost Andrea szoprán, Katarzyna Kuncio lengyel mezzoszoprán, Richard Samek cseh tenor és Clemens Unterreiner osztrák bariton szólaltatja meg a legnagyobb operettslágereket a Nemzeti Filharmonikus Zenekar  (vezényel: Peter Valentovič) kíséretében – közölte a Müpa az MTI-vel. Mint írták, az operett soknemzetiségű műfaj, tény azonban, hogy Közép-Európa különösen gazdag repertoárral büszkélkedhet. Ennek mindmáig népszerű slágereiből áll össze a gálakoncert programja  Lehár Giudittájától A víg özvegyen, A mosoly országán és Kálmán Csárdáskirálynőjén át Strauss A cigánybárójáig.

Az  M5 televíziós csatorna ma este fél nyolctól élőben közvetíti a gálát! (A Müpa előtti térségben,  óriás kivetítőkön is látható lesz a műsor az érdeklődők számára)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  ezen a héten többször is felhívta erre az operett-gálára a rádióhallgatók figyelmét – már csak azért is, mert a műsor vendége Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, akit erről az ünnepi eseményről is kérdezte.

Ja persze: Zentai Anna született  94 éve! 

Utólag köszönöm az észrevételed.

Azt hiszem, az első mondat hibásra sikerült.

Ma 94 éve hunyt el

Zentai Anna, Zentay (Budapest, 1924. június 29.  – 2017. január 24.) Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész

A tavaly januárban élete 92. évében elhunyt nagyszerű szubrett-énekesnő emlékét két cikk idemásolásával idézem meg:  

• Szabad Föld, 1981. augusztus 16.

Zentai, színház nélkül

Zentai Anna ugyanolyan vidám, tűzrőlpattant, gömbölyded, mint amilyennek megszoktuk.
Valahányszor megjelent operettszínpadon, mintha forgószél érkezett volna, igazi szubrett volt, lelkesítő, nevettető, olyan, mint amilyen nem minden esztendőben terem.

Volt?
Bizony, a múlt időt használni kell, ha sajnálattal is. Bokorugró szoknyái, krinolinjai, fejkendői, pompázatos kalapjai az öltözőszekrény mélyén hevernek. A Fővárosi Operettszínház szomszédságában lakik, de valójában messzire került tőle.
Faggatnám, miért, de nehezen tud válaszolni. Gondolom: nem is akar. Úgy felelni, hogy senkit se bántson az ember, aligha lehet. S ő már ezt elintézte — úgy ahogy magával.
A szubrett nyugdíjban van,  így döntött, s most is helyesnek találja ezt a lépést. Pihenni akart? Nem hinném. Sokszor kerestem telefonon, soha ne találtam otthon. Fellép, utazik, külföldön van, vidéken jár, tévében próbál — ezeket a válaszokat kaptam.

Ő maga is megerősítette: dolgozik, fellép, rendszeresen találkozik a közönséggel személyesen, és sokkal ritkábban a tévé képernyőjén.
Mit visz magával ezekre az olykor fárasztó utakra?  Magyar nótát, operettet, sok mosolyt, s azt a megnyugtatást, hogy az évek szállnak ugyan, de az optimista, a lelkileg kiegyensúlyozott ember nem veszti el önmagát.

Ennek a derűlátásnak a titkát keresném szűkre szabott beszélgetési időnk alatt. Nyár van, Zentai Anna időnként pihen, napozik, főzőcskézik balatoni üdülőházukban, élvezi a vizet, a napot, a csendet.
Ez is a titokhoz tartozik, ahogy mindennek örülni tud. Nézőtől érkezett levélnek, frissen sült kenyérnek, jól sikerült ruhának, nyugodt alvásnak.
Mindez hozzátartozik az életéhez. Az emlékek is, nagy sikerekről, kedves kollégákról — hányan elmentek már közülük!— szép utakról, belföldiekről, óceánon túliakról.

Van ma új operett? S lesz az operettnek jövője? Erre sem könnyű a válasz.

Hosszas tanulmányt érdemelne, hogy a közönség, aki Zentai Annáért ment be többek között a színházba, milyen kárpótlást talál. Sok mindenről lehetne filozofálni, de a szubrett nem szereti ráncolni a homlokát. Jó feketekávét főz inkább, gyönyörű porcelánban szervírozza, körülötte szép bútorok, szőnyegek, két élet munkájának eredménye.

Férje ugyancsak nyugdíjas már, neves operarendező. Otthonukban ott van a zene világa, jó barátok látogatása, jóleső séták teszik színessé az életüket. És sűrűn csendül meg a telefon, felkérések, meghívások, üdvözlések tarkítják a napot. Sok minden megváltozott esztendők óta. A tehetség marad, sokfélét tudna még játszani Zentai Anna, s talán fog is egyszer.

Ha megkérdezik tőle, hogy van, mindig azt ragyogja: jól. Őszintén mondja, mert azon szerencsések közé tartozik, akik mindig találnak valami örömet. Zentai Anna a községi művelődési házak színpadától a televíziós műtermekig mindenütt egyforma ambícióval pattan a mikrofon elé. És most is mindenki érti, tudja, kikhez szól, kiket akar felvidítani.

Bende Ibolya

Színház és Mozi - 1954. július 25.- VII. évfolyam. 26. szám - Zentay Anna: 'Két szerelem' - Jane Salinas: 'Szicíliai vérbosszú' (filmművészeti folyóirat)

Film Színház Muzsika, 1988. november 5.

„Válogatott jelenések”

Zentai Anna

Emilytől Cecíliáig, A mi kis városunk leányalakjától a Csárdáskirálynő főrangú mamájáig terjed az az út, amelyet Zentai Anna a színpadon végigjárt. Sőt, nem is Thornton Wilder az első drámaíró, akit megszólaltatott, hanem - Ibsen. Zentai Annának, a temperamentumos, csupa derű, csupa jókedv, csupa egészség színésznőnek a színművészeti akadémiai vizsgaelőadáson — ugye, milyen hihetetlenül hangzik?! — a Kísértetek Reginája jutott. Utána Szegeden lett Emily, és szinte vele egy időben - a Szöktetés a szerájból szubrettje, Blonde. Egyik nap tehát próza, másik nap muzsika. Operai szerepei — A sevillai borbély Rosinája, a Windsori víg nők Annuskája, a Figaro házassága Cherubinója, az Eladott menyasszony Esmeraldája után már természetes, hogy A denevér Adél szobalánya vagy A mosoly országa Mije is felsorakozott Zentai Anna repertoárjába. Az Operaház is meghívta Blonde szerepére, majd az államosítás második évében a Fővárosi Operettszínház színpadán az Aranycsillag kirobbanó sikerű primadonnája. Ezen a színpadon marad három évtizeden át, játszik, énekel és táncol Lehárt, Kálmán Imrét, Suppét, Offenbachot, Miljutyint, Farkas Ferencet, Vincze Ottót, Eisemann Mihályt és másokat. Ismét operaházi vendégként ő lett a Csínom Palkó Éduskája és a János vitéz lluskája. Zentai Anna most a Fővárosi Operettszínházban lép fel, a Szép primadonna, csodál a világ című Németh Marika-show vendégeként.

D. L. (Dalos László)

Az Operettszínház honlapjáról

Évadzáró társulati ülésünket az első Honthy-díjak átadásával ünnepeltük

A Budapesti Operettszínházban a korábbi évad díjakat megújítva, első alkalommal adták át a hazai operettjátszás felejthetetlen emlékű, emblematikus művészéről elnevezett Honthy-díjakat.

[...] „A díjátadót megelőző, zártkörű évadzáró ülésen Lőrinczy György főigazgató elmondta, hogy a társulat tagjai az évadban 662 előadást játszottak itthon illetve külföldön, ami rendkívüli teljesítmény. Tájékoztatta a színház tagjait arról is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma várhatóan június végéig kiírja a pályázatot a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, miután az ő mandátuma 2019. február 1-én lejár. Lőrinczy egyúttal bejelentette, hogy indulni kíván a főigazgatói posztért, majd röviden kifejtette elképzeléseit a következő négy évre vonatkozóan is. Szeretné az elmúlt félévben megrajzolt irányban továbbvinni az Operettszínházat, és továbbra is művészeti tanács segítségével vezetné az intézményt. A főigazgató hangsúlyozta, hogy szeretné az egész magyar operett játszást segíteni, többek között azzal, hogy kisebb, vidéki és turnéprodukciókba ajánlják be a társulat fiatal művészeit, de szívesen adnak "kölcsön" táncosokat, zenészeket és jelmezeket, emellett több vidéki koprodukcióban is részt vennének. Célja, hogy a vidéki színházakban és a vidéki fesztiválokon a magyar operett játszás minél magasabb színvonalon valósuljon meg, és a műfajt most kóstolgató, fiatal társulati tagok tapasztalatot szerezzenek.

Emellett elkezdtek egy sorozatot a színház egykori sztárjaival, mert azt vallja, hogy egy színháznak nem csak jelene és jövője, hanem története is van. Ennek jegyében tartották meg Domonkos Zsuzsa estjét, szeptemberben kerül sor Tiboldi Mária könyvbemutatójára, majd Jankovits Józsefnek lesz önálló estje a Kálmán Imre Teátrumban.

Az eltelt négy év eredményeiről szólva röviden elmondta, hogy a kormánytól sikerült olyan plusz anyagi támogatást szerezni, amelynek segítségével normalizálni tudták a társulat munkabéreit, kidolgozták a színház új Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely rendezi a vendégjátékok kérdéseit, és megnyitották a Kálmán Imre Teátrumot. A cél pedig továbbra is az, hogy a Budapesti Operettszínházban különböző stílusú darabok, zenék és rendezők kapjanak helyet, azaz egy olyan, színes repertoárral rendelkező intézmény legyen, amelybe beleférnek fiatalok, tapasztaltabbak, a drámaiság mellett pedig sok vidám dolog.”

Új Ember Hetilap - 2018. 06. 24.

Szerző: Mészáros Árpád Zsolt

Emlékezés Rátonyi Róbertre

(sz. Reisz) (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8. ) magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista

„Az első hatvan évem…” – énekelte a korszak egyik legnépszerűbb színésze, táncos-komikusa 1983-ban, a hatvanadik születésnapján a Fészek Klubban. Sokan voltunk, teljesen megtelt a művészklub színházterme, ahová aznap este csak meghívottakat vártak. „Ugye eljössz, mindenképpen gyere el!” – hívott Rátonyi, amikor bent járt nálunk, az akkori munkahelyemen, a Gyulai Pál utcai Ludas Matyi szerkesztőségében. Két tiszteletjegyet kaptam tőle, hogy egy ismerősömet is elvihessem az estjére. Minden elfogultság nélkül mondhatom, Robi fergeteges sikert aratott. Felvonultatta szinte a teljes repertoárját, minden műfajból játszott valamit, amelyben otthonosan érezte magát.

Bármilyen meglepő, Rátonyi eredetileg drámai színésznek indult. Rózsahegyi Kálmán iskolájában tanult, az első vizsgái a Hamletből és a Cyrano de Bergeracból voltak. Akkor még senki sem gondolhatta, hogy egyszer majd a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád című dallal az ország egyik legnépszerűbb operettszínésze lesz. Sokak állítása és a kritikusok szerint is ezt nála jobban senki sem adta elő. A nagy ugrás a prózától az operettig hamar bekövetkezett. Az Operettszínházban a Kata, Kitty, Katinka című darabhoz – a bonviván más irányú elfoglaltsága miatt – kerestek valakit, aki helyettesíteni tudja. Rózsahegyi Kálmán Rátonyit ajánlotta: „Van itt nekem kedves öcsém, egy Hamletem, olyat te még nem láttál! – Erre azt mondta a vendégrendező, Horváth Árpád: – Nekem nem egy Hamletre van szükségem, hanem egy énekes színészre. – Nem baj, tud az énekelni is! – válaszolta Rózsahegyi Kálmán bácsi” – emlékezett vissza a kezdetekre Rátonyi Róbert az egyik róla készült televíziós portréfilmben.

A korabeli kritikákból tudható, hogy a fiatal, pályakezdő Rátonyinak már ez az első színpadi fellépése is nagy siker volt. Ámbár saját bevallása szerint akkoriban se táncolni, se énekelni nem tudott még igazán. „Nem tudtam énekelni, akkor még énektanulmányaim sem voltak. Később kezdtem énekelni tanulni. Táncolni egy lépést se tudtam, mert én a Rákócziánumba jártam, a II. kerületi Érseki Katolikus Gimnáziumba, Budán. Bent lakó növendék voltam, és a tanulókat még tánciskolába sem engedték el” – vallotta meg a színész.

A sikeres indulás után az útkeresés nehéz időszaka következett Rátonyi számára. Valahová le kellett szerződnie, így került a pesti Moulin Rouge-ba. Akkoriban még más volt a megítélésük az ilyen szórakozóhelyeknek, a Moulin Rouge színészcentrikus mulató volt. Ifjabb Latabár Árpád volt ott a főrendező és az első számú színész is, aki akkoriban nagy sztárnak számított. Reggelenként ő tanította Rátonyinak, hogy mit kell énekelnie és táncolnia a színpadon az aznapi próbán. „Táncolni később igazából Feleki Kamilltól tanultam. Volt neki egy iskolája a mai Bajcsy-Zsilinszky úton” – emlékezett később a régi időkre a táncos-komikus. Ebből is látszik, hogy minden kezdet nehéz, de ha az indulásnál mentorok segítenek, és van az embernek némi önbizalma meg ambíciója, előbb-utóbb sikerrel jár.

De mit is keresett Rátonyi a Ludas szerkesztőségében az 1970-es évek vége felé? Köztudott, hogy sokoldalú ember volt. Ha úgy adódott, írt is, cikkeket, interjúkat a Fülesbe, apró kis történeteket a Ludas Matyiba. Zsöllye – ez volt a címe a rovatának, amely minden héten megjelent, ugyanúgy, mint Galambos Szilveszter Szilánkjai. Könyveket is írt, például a kétkötetes Az operett csillagai címűt. Szombatonként bejött a Ludasba, hozta a következő hétre szánt kéziratát. Ilyenkor általában csak én dolgoztam a szerkesztőségben. Leült a fotelba, és mesélt magáról, az életéről, a külföldi fellépéseiről, az amerikai magyaroknál töltött hónapokról, a Tháliában éppen aktuális szerepeiről. Igazi élmény volt hallgatni őt. Nagyon szépen beszélt. Hadart ugyan, mégis minden szavát érteni lehetett, szinte tökéletesen artikulált.

 E rövid személyes kitérő után térjünk vissza Rátonyi életútjához. A háborút követően, 1945-ben az elsőként megnyílt színházhoz szerződött, a Pódium Kabaréhoz. Néhány hónapig plakátragasztóként és irodaszolgaként dolgozott, de egy alkalommal muszáj volt beugrania az egyik kabaréműsorba Herczeg Jenő helyett. Ez megint csak elismerést hozott a számára.

Rátonyi életútját a hangos sikerek jellemezték. Akár prózai szerepben, akár táncos-komikusként, akár bonvivánként lépett fel valahol, mindenütt nagy tapsot kapott. Az igazi otthona azonban az Operettszínház volt. Így emlékezett vissza az ott töltött időkre: „Elfogadtam Gáspár Margit ajánlatát, aki az akkori Magyar Színház igazgatója volt. Ott bemutatták a Tavaszi hangok című operettet, ami a három Strauss gyerek életéről szólt. Én játszottam az egyiküket. A darab fináléját én dirigáltam le, és látták, hogy nemcsak hadonászok, hanem tényleg értek hozzá.” Ez az eset is jól bizonyítja sokoldalúságát. Rátonyi Zeneakadémiát végzett, hegedűtanári oklevelet is szerzett.

„Az államosításkor ideiglenesen a Gáspár Margit-féle Operettszínházhoz szerződtem, azt mondtam, csak egy-két évről van szó. Huszonkettő lett belőle” – nyilatkozta a már említett portréfilmben. Az Operettben olyan művészekkel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Zentai Anna, Pethes Zsuzsa, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Keleti László – hogy csak néhány nagy nevet említsünk a teljesség igénye nélkül. A leghíresebb alakítása Bóni szerepe volt, a Csárdáskirálynőben.
Rátonyi életének fordulópontja, a nagy váltás akkor következett be, amikor az Operettszínházból átszerződött az utca szemközti oldalán álló Thália Színházhoz. A Kazimir Károly vezette teátrumban nehéz prózai szerepek vártak rá a Rámajána, a Karagöz és a Csúsingura című darabokban.

Máig sem tudni pontosan, hogy sikerei csúcsán miért kellett elhagynia Rátonyinak az Operettszínházat. Egyesek szerint Gáspár Margit, mások szerint Vámos László főrendező játszott ebben szerepet. „Ebben a műfajban nem szeretik a ráncokat, mert amikor a táncos-komikusból ráncos komikus lesz, az már nem az igazi. Éppen ezért nem akartam itt megöregedni” – mondta Rátonyi.

Ma már mindegy is, miért ment el, a lényeg az, hogy prózai szerepekben is remekül megállta a helyét, emlékezetes alakításokat nyújtott.

Nem feledkezhetünk meg kabarészerepléseiről sem. Gyakran játszott együtt például Gálvölgyi Jánossal, egyik kedvenc partnerével. Hosszú éveken át konferansziéként szerepelt a televízióban is közvetített szilveszteri kabarékban, az 1970-es, ’80-as években.

Köztudottan családszerető ember volt. Azt mondták róla, azért sikerült a házassága, mert nem színésznőt vett feleségül. Lehet, hogy így van, mindenesetre soha nem volt a pletykarovatok célpontja. Lányával, Hajnival, aki szintén színésznő lett, gyermekkorában bejárták szinte az egész világot, felléptek mindenütt, ahová a külföldön élő magyarok meghívták.
 

A mestersége színész című tévéműsorban Antal Imrének többek között ezt mondta egyszer a színészi hivatásáról: „Figyelem az embereket. Amikor a szerepet megkapom, sokat olvasok hozzá, »élve boncolom« a szöveget. (…) Voltaképpen egy sorsot akarok színpadra vinni, nemcsak a pillanatnyi szituációt, amit annak a szereplőnek éppen ott tudnia kell.”

Nagy Ibolya,  a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője operettműsorában megemlékezett eltávozott két nagyszerű operett-énekesünkről, születése illetve halála mai évfordulóján:

 Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.) 

Lehár Ferenc: A három grácia  - Hélène dala: Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András (a felvétel bemutatója: 1962. július 8., Kossuth Rádió)

Kovács József  (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal: (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara,  Pál Tamás vezényel) 

A "Túl az Óperencián" délelőtti adását ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a rádióban.

V4 Operettgála

A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

2018. június 30. szombat 19:30 — 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködők:
 

Rost Andrea - szoprán
Katarzyna Kuncio - mezzoszoprán
Richard Samek - tenor
Clemens Unterreiner – bariton

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Peter Valentovič

Egy szünettel

  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

  Lehár: Giuditta - Szép itt az élet és oly vidám

  Kálmán: Csárdáskirálynő - Sylvia belépője

  Kálmán: Marica grófnő - Hej, cigány!

  J. Strauss: A denevér

  - Quadrille

  - Orlovszky áriája

  Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon

  Lehár: A mosoly országa - Vágyom egy nő után

  Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

  Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket

  Lehár: A víg özvegy

  - Vilja-dal

  - Danilo belépője

  Moniuszko: Halka - Mazurka

  J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata

  Lehár: Giuditta - Giuditta belépője

"Az operett soknemzetiségű műfaj: ismerünk francia és angol operetteket, de olasz, spanyol vagy orosz műveket is e műfajhoz sorolhatunk. Mégsem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy Közép-Európa népei számára különösen kedves közös kulturális kincset jelentenek az e régióban keletkezett operettek."

Bad Ischl-ben pedig a Lehár fesztiválon a Mosoly országa mellett Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettje lesz látható. Erről van valami info? Ott lesz felirat valamilyen nyelven?

A Marica grófnőt június 12-től játsszák a Seefestspiele Mörbisch fesztiválon.

Több újdonságot ígér a fertőmeggyesi (Mörbisch) vízi színpad magyarországi kötődéssel is rendelkező új művészeti vezetője, Peter Edelmann - aki a 2013 és 2017 között működött  Dagmar Schellenberger operaénekesnő-intendánst követi ezen a poszton -,  a bécsi zeneakadémia ének tanszékének vezetői pozícióját váltotta intendánsi megbízatásra.

– A fertőmeggyesi vízi színpad immár több mint hat évtizede szolgálja a Fertő tó idegenforgalmát. Évente százezren kíváncsiak azokra a sikerdarabokra, amiket évadonként műsorra tűzünk. Ez a rang kötelez – idén újdonsággal is előrukkolunk az előadások során. Így például okostelefonon követhetik nyomon a német nyelvű szöveg fordítását a helyszínen azok, akik nem beszélik jól a nyelvet, legyenek azok magyarok, japánok vagy amerikaiak. Idén Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét játssza a vízi színpad népes, közel kétszáz főt számláló nemzetközi szereplőgárdája. Vezető koreográfusunk a budapesti Bodor Johanna – említette Peter Edelmann, aki néhány évvel ezelőtt a budapesti operaházban is fellépett Richard Strauss Rózsalovagjában.

– A vízi színpad idei premierjét július 12-én rendezzük, s a Marica grófnőt augusztus 25-ig láthatja a közönség csütörtök-péntek-szombatonként. Újdonság az is, hogy a premier előtt nyolc alkalommal a gyerekeknek tartunk az operettből egyórás összefoglalót, amelynek során a gyerkőcök együtt énekelhetnek és táncolhatnak a szereplőkkel. A jövő nemzedékére fókuszálunk, hiszen belőlük válik színházszerető közönség. Örömünkre valamennyi gyerekelőadásra minden jegy előre elkelt. Bízom abban, hogy a csodaszép környezet, a színvonalas szereplőgárda és a meghökkentően újszerű díszlet – a 45 méter hosszú és 11 méter magas hegedű –, nemkülönben Kálmán Imre örökbecsű operettje a felnőtt közönség tetszését is elnyeri majd – fogalmazott Peter Edelmann, aki baritonistaként 1993-ban debütált a fertőmeggyesi vízi színpadon. Akkor egyik főszereplője volt Lehár A víg özvegy című operettjének. 2019-ben szintén Lehár-operett következik a 6200 néző befogadására képes vízi színpadon, A mosoly országa...
 

/Kisalföld.hu - Gosztonyi Miklős - 2018.06.04. 10:13/

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsor-sorozatának e heti vendégei, mától: Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Peller Károly, az Operettszínház színésze, énekművésze.

Beszélgetőtársuk a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, aki vendégeit ezúttal nem a Thália-látványstúdióban fogadja, hanem a Nagymező utcában átellen található Operettszínházban kereste fel.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

(A műsorban elhangzó zenékről  az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicban  adok esetenkint tájákoztatást.)

Ma 28 éve halt meg Bródy Tamás, zeneszerző, a ki 26 éven át volt a Fővárosi Operettszínház karmestere. 

Karnagy, zeneszerző. Kolozsvárott született 1913. január 24-én. Tanulmányait 1929-33 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és karnagyképző szakán Kodály Zoltán növendékeként végezte. 1936-41 között a Vígszínház karmestere, 1947-től 1973-ban történt nyugállományba vonulásáig a Fővárosi Operettszínház karnagya, majd zeneigazgatója. Liszt-díjas, Érdemes Művész.

Emlékére beteszem ide az alábbi cikket 

• Film Színház Muzsika, 1988. január 30.

Hetvenöt

Vasárnap késő délután háromnegyedórás zenés műsorral, Rátonyi Róbert köszöntőjével és összekötő szövegével ülte meg rádiónk Bródy Tamás zeneszerző és karmester hetvenötödik születésnapját. Az elhangzott dalok, zeneszámok vagy a kiváló muzsikus művei, vagy olyanok, amelyeket ö vezényelt a rádió mikrofonja előtt.

Bródy Tamásnak - aki egy idő óta sajnálatosan nem szerepel zenei életünkben, és amint Rátanyi Róbert is említette, budai otthonában kedves elfoglaltságának áldozza java idejét: partitúrát olvas, mert a jó partitúra izgalmasabb, mint a legjobb krimi - egyszóval Bródy Tamásnak vannak kis és nagy „legendái”.

Az egyik kicsi — stílusosan - gyerekkorához fűződik, rövidnadrágos elemista idejéhez. Édesapjánál, aki a kolozsvári színház karmestere volt, megjelent szerepet korrepetáim a jeles baritonista, Farkas Sándor. Csakhogy a karnagy úr nem volt otthon. Váratlanul el kellett mennie, az operaénekest már nem tudta értesíteni ... ki tudja, hogy is esett az eset valójában. Az érdekes az, ahogyan a kissrác Bródy Tamás természetes mozdulattal a zongorához ült, és átvette a szerepet a dalnokkal.

Egy későbbi „legenda", már Budapesten. Villem Mengelberg, a világhírű holland karmester nálunk vendégszerepeit, és hallani szerette volna Viski János zenekari művét, az Enigmát. Egy, csak egy zenész volt talpon, aki a partitúrából - mert zongoraletét nem volt! - „blattolva" elzongorázta az Enigmát az érdeklődő dirigensnek, és az Bródy Tamás.

Legendás híre van operaházi vendégszereplésének: a Lohengrint vezényelte, olyan óriási sikerrel, hogy - jó hazai szokás szerint - újabb meghívás ezt nem követte ...

Operettjei, zenés játékai, filmzenéi a sokarcú zeneszerzőt mutatják; a Hatodik emelet című francia vígjáték Heltai Jenő írta verséhez éppen úgy komponált finom muzsikát, mint Török Sándor furcsa színművének, az Ápririlisnak rádióváltozatához.

Munkássága szorosan összefonódott előbb a Vígszínházzal, majd a Fővárosi Operettszínházzal és a rádióval.

Szeretettel köszöntjük a hetvenöt esztendős Bródy Tamást!

(déel) – azaz: Dalos László

Életének 78. évében, 1990. június 10-én hunyt el Bródy Tamás.
„A Fővárosi Operett Színház társulata, a Művészeti Alap Zenei Szakosztálya és a Magyar Zeneművészek Szövetsége megrendültén tudatja, hogy Bródy Tamás zeneszerző és karmester, Liszt-díjas érdemes művész, a Fővárosi Operett Színház nyugalmazott zeneigazgatója, a Művészeti Alap Zenei Szakosztályának és a Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja, számos nagy sikerű zenemű alkotója életének 78. évében, hosszas betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkednek.”

Bródy Tamás zeneszerzői tanulmányait Kodály Zoltánnál, karmesteri diplomáját Unger Ernőnél szerezte meg 1933-ban a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk.-n. Azóta bel- és külföldi színházaknál volt karmester. 1937 óta a Vígszínház zenei tanácsadója. 1947-től 1973-ig; a Fővárosi Operettszínház karnagya és zeneiig.-ja. Az Állami Hangversenyzenekart, a Rádiózenekart több ízben vezényelte, az Operaházban is dirigált. Főbb külföldi szereplései: 1935: Bécs; 1938-39, Bern, Luzern; 1955: Szovjetunió; 1958: Csehszlovákia, Románia; 1959: Lengyelo. (a bp.-i Rádió zenekarával); 1963: Olaszo., Bécs, Pozsony stb.– F. m. Zongoradarabok (Nocturne); szimfonikus művek: (Vadász-nyitány, Scherzo, Suite stb.); rádió és revüoperettek, zenés vígjátékok: Music hall, Az Angol Bank nem fizet..., A VIII. osztály (1947), Köztünk maradjon (1959). Filmzenéiből ismertebbek: Civil a pályán, Csodacsatár, Kulcs a lábtörlő alatt, Nílusparti randevú stb. Komponált még dalokat zenekari kísércttd, táncdalokat, átdolgozásokat, indulókat.

Franz Lehár: Das Land der Lächelns

Opernhaus, Zürich

Közzététel: 2017. jún. 18.

Piotr Beczała, Julia Kleiter, Rebeca Olvera, Spencer Lang, Cheyne Davidson, Martin Zysset,

Andreas Homoki (Inszenierung),

Fabio Luisi (Leitung)

2017 im Opernhaus Zürich 

DVD-n hamarosan kijön az előadás felvétele:

ACCENTUS

Épp megy a tévében (M3 csatorna): 21.55 - 23.25

Operetthangverseny - Kálmán Imre műveiből 

Siófoki Szabadtéri Színpad - 1983 

(90')

"Szabadtéri operetthangverseny Kálmán Imre népszerű műveiből remek művészek előadásában."

Decsi Ágnes 

Domonkos Zsuzsa

Karády Judit

Lehoczky Éva

Magyar Mária

Oszvald Marika

Petress Zsuzsa

Pitti Katalin

Csányi János

Farkas Bálint

Horváth József

Leblanc Győző

Mucsi Sándor

Straub Dezső

Tréfás György

Közreműködik:

az  MTVA Tánckara (koreográfus: Molnár Ernő);  Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Orosz István

Műsorvezető: Hortobágyi Judit

A Kálmán-koncerten elhangzott műsorszámok voltak:

1. Nyitány – Kálmán-egyveleg (km. a tánckar)
2. A csárdáskirálynő – „Jaj, mamám!” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső)
3. Kálmán-dal: „Mindenem nekem a színház…” (Petress Zsuzsa)
4. A chicagói hercegnő- dal a dollárról (Oszvald Marika, Straub Dezső)
5. Az obsitos - románc: „Száll a fekete éjben egy Sötét madár, bánat az útitársa, gyász, ezer halál…” (Tréfás György)
6. Az ördöglovas – Palotás (tánckar)
7. A cirkuszhercegnő – Fedora belépője „Pour l’ amour” (Pitti Katalin)
8. Marica grófnő –„Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Leblanc Győző)

9. A csárdáskirálynő részletei:
= „Jányok, a jányok, a jányok angyalok” – duett (Farkas Bálint, Straub Dezső)
= „Zajt ne üss, kicsi lány, ide süss…/Te rongyos élet, bolondos élet…” (Oszvald Marika, Farkas Bálint)
= „Egy a szívem, egy a párom…/Emlékszek még, jut eszedbe…” (Pitti Katalin, Leblanc Győző)
= „Hurrá, hurrá, ha sose sóhajtunk….” (Oszvald Marika, Pitti Katalin, Farkas Bálint, Leblanc Győző)

10. Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél, szívem csak téged remél” (Mucsi Sándor)
11. Kálmán-dal: „Egy álmot látok mindig éjszakán…” (Domonkos Zsuzsa)
12. A hollandi menyecske – hármas „Egy flaska bor és egy édes drága kislány, szívem mást nem kíván…” (Mucsi Sándor, km. Karádi Judit és Magyar Mária)
13. Kálmán-dal: „Egy pesti dáma csupa báj, csupa kedvesség…” (Petress Zsuzsa)
14. Marica grófnő – „Hej, cigány…” (Csányi János)
15. Marica grófnő – Marica belépője „De jó is lenne szerelmes lenni” (Decsi Ágnes)
16. Az ördöglovas - dal: „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…” (Hormai Horváth József)
17. Kálmán-duett: „Hűvös a szél…május éjszakán gondolsz-e majd rám” (Decsi Ágnes, Hormai Horváth József)
18. Finálé: egyveleg A cirkuszhercegnő és A cigányprímás részleteiből ( km. az összes énekművész és a tánckar)

Szerkesztő: Lengyelfi Miklós
Operatőr: Szalay Z. László

Rendezte: Koltay Beáta

Ismétlés: 2018. június 9. szombat 12:25 - 13:55

Rátonyi Róbert Operettfesztivál 

Veszprémi Petőfi Színház (2018.06.21. - 2018.06.24.)

Idén első alkalommal, hagyományteremtő céllal kerül megrendezésre a Rátonyi Róbertnek emléket  állító rendezvény-sorozat (színházi előadás, koncert-gála, egyéb kísérő produkciók)

A fesztiválon látható lesz a Régi nyár című operett is a Budapesti Operettszínház előadásában, de magyar nóta és operett estet is tartanak. Napközben mozgalmas és színes családi programok várják az érdeklődőket a Színházkertben, este pedig a műfaj kiválóságai lépnek fel a nagyszínpadon.

"Az I. Rátonyi Róbert Operettfesztivál zárásaként nagyszabású operett gálát láthat a közönség, amely igazi kikapcsolódást ígér a műfaj kedvelőinek. Felcsendülnek a legnagyobb operett slágerek olyan kiváló művészek tolmácsolásában, mint Oszvald Marika, Szóka Júlia, Peller Károly, Nyári Zoltán, Lukács Anita, Laki Péter, Kardffy Aisha, Vadász Zsolt, a Budapesti Operettszínház zenekarának közreműködésével, Dinnyés Dániel  és Makláry László vezényletével. Könnyed dallamok, szerelem és humor fergeteges hangulattal fűszerezve!"

Én is örültem a rádióadásnak, ahogyan László Ferenc „Muzsikus legendák operettfelvételei”-t kommentáló, véleményező szavainak is.

Egyébként László Ferenc kritikusnak nem közömbös az operett mint műfaj, amit onnan is tudni lehet, hogy a húszkötetes Híres operettek- könyvsorozat tizennegyedik és tizennyolcadik kötetét  (Lehár Ferenc: A víg özvegy; Huszka Jenő: Lili bárónő) ő írta!  Benne CD-melléklet!  /Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár- MTVA) 

A CD-ken az operettek legismertebb dallamai hallhatóak. 55-65 percnyi műsoridő lemezenként. 
A kötetekben a szerző életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, a darab tartalmáról, történetéről olvashatunk. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.

http://rockdiszkont.hu/konyv/hires-operettek-sorozat-14-lehar-ferenc-a-vig-ozvegy-konyv-cd-melleklettel

http://rockdiszkont.hu/konyv/hires-operettek-sorozat-18-huszka-jeno-lili-barono-konyv-cd-melleklettel

Operettkultúra...ez a szó is elhangzott a műsorban. A különösen szép felvételek László Ferenc kritikus magyarázó, finom szavaival kellemes vasárnapi délutáni élményt adtak, köszönöm szépen! 

Az adás végén gondoltam, hogy sorozatban is szívesen meghallgatnám László Ferenc operettekhez fűzött mondandóját, és lám,  a jövő héten Willi Boskovsky vezényléseiről lesz szó.

(Köszönöm Búbánatnak, hogy kibogarászta a mediaklikken ezt a műsort, Rádióújság nélkül már nem követem az adásokat.)

A Bartók Rádióban ma 16 órakor kezdődik a

„Lemezelő  - nem csak gyűjtőknek”  

zenei összeállítás – benne, az I. részben,

Muzsikus legendák operett felvételei.

Vendég: László Ferenc kritikus.

Műsorvezető: Madarász Zsolt
Szerkesztő: Bánkövi Gyula

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

Nem szeretem az új dalszöveget, ami erről a bejátszott hangfelvételről is hallható; manapság ezt a szöveget éneklik az Operettszínházban – évek óta.

Ezért nem is nézem meg újra az előadást, ami a repertoáron fut; nem hallgatom meg CD-ről, de a rádióban sem szívesen…

Nekem, s az emlékeimben, már csak megmarad a Gábor Andor-féle dalszöveg jól ismert strófái!

Íme, az eltérések, például:

• Szilvia belépője, I. felv.

Új szöveg: „Hejja, hejja… A hegyek között van az én hazám”

Régi szöveg: „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén, hajhó”/Ott születtem, onnan jövök én…”

• Bóni és Feri bácsi kettőse, együttes, I. felv.

Új szöveg: „Bűnös mind a férfi, ki életét leéli…/A lányok, a lányok, éjféli angyalok…”

Régi szöveg: „Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mi” /A lányok, a lányok, a lányok angyalok…” (vagy énekelt változatban gyakran: „jányok”.

• Bóni dala és együttes, I. felv.

Új szöveg: „Elég volt a szerelemből” /Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér”

Régi szöveg:”Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad” /Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád”

• Szilvia és Edvin kettőse, II. felv.

Új szöveg: „Táncolnék a boldogságtól” /”Százezernyi angyal zengi: boldogság”

Régi szöveg: „Táncolnék a boldogságtól, lelkem lánggal ég” /”Álom, álom, édes álom, álomkép, álmodjuk, hogy egymásé leszünk mi még”

• Stázi és Edvin kettőse, II. felv.:

Új szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Mint szerelmes fecskepár”

Régi szöveg: „Mióta lesek a csodára,tralala, melyért a szív remeg” /”Túl az Óperencián”

• Szilvia, Bóni, Feri bácsi, III. felv.

Új szöveg:„Sorakozzon, aki férfi, most habzik az áldás” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

Régi szöveg: „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár” /”Hajmási Péter, Hajmási Pál”

• Együttes, III. felv.

Új szöveg: „Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk.” (vagy másik szövegvariáns: Sose búsulj, kisangyalom, magunk vagyunk, hukk”) /”Húzzad csak kivilágos virradatig”

Régi szöveg: „Ha bemegyek a csárdába, magam vagyok, hukk” /Jaj mamám, de gyönyörű szép a világ”

Meg aztán a dalszöveg mellett sok helyen a ritmika, az ütemezés, a tempó, és a hangszerelés is, megváltozott az eredeti partitúra hangzásvilágához képest.

Ezen a linken a teljes előadás megnézhető/meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=NXYud6tUDps

A CD-hanganyag is ezen a produkción alapszik.

Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kállay Bori, Vadász Dániel, Marik Péter, Peller Károly énekével, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László – a felvétel Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án. (Kossuth Kiadó – Metropol Könvvek – MTVA: Híres Operettek-sorozata,  CD-melléklet)

Aki szeretné a hagyományos zenét és szöveget kapni, annak ajánlom ezt a lemezt (keresztmetszet)

.http://rockdiszkont.hu/index.php?lap=202¶m=1¢er=uj_termekek&term_id=7519

CD-n is kijött!

Egy másik LP-n pedig a teljes zene rajta van  - a dialógusokkkal.  (Eredetileg rádiófelvétel 1968-ból!)

Budavári Palotakoncertek 2018

Budai Vár Oroszlános udvar

augusztus 3.  és 4.  - 20:30

"Bor, Dal, Asszony” - Operettgála

"Az exkluzív nyári szabadtéri színházi- és koncertélmény. Felejthetetlen hangulatú gálaműsor a Budapesti Operettszínház csodás hangjaival, remek zenekarával és pazar látványvilággal. 

2018-ban hatodik alkalommal csendülnek fel csodálatos operett dallamok a gyönyörű Budai Várban. A műfaj élvonalbeli szólistái mellett, a Budapesti Operettszínház kiváló balettkara lenyűgöző koreográfiákkal teszi teljessé az élményt. Az új gálaműsor a Luther Mártonnak tulajdonított mottó jegyében készült.  „Wer nicht liebt Wein, Weib, Gesang, der bleibt ein Narr sein Leben lang.“

A kétrészes összeállításban helyet kapnak a legkiválóbb operettszerők – mások mellett Kálmán Imre, Lehár Ferenc Johann Strauss, Suppé, Sullivan Ábrahám Pál és Jacques Offenbach – legismertebb szerzeményei, és méltatlanul elfeledett remekei.

A társulat legmagasabb állami díjakkal kitüntetett balettigazgatójának, Lőcsei Jenőnek rendezésében, a legnagyobb sztárok és fiatal tehetségek közreműködésével a felcsendülő népszerű slágerek a tánckarral és a kórussal kiegészülve egy-egy blokkban dramatikusan is összekapcsolódnak. Rövid dialógusokkal és látványos, sokszor fanyar humorú koreográfiával megalkotott program tematikusan mutatja be az operett nagy témáit.

Előbb a „színház a színházban“ témakört járja körül, majd az izgatott készülődések, a vágyakozások és álmodozások nótái következnek, az első részt pedig egy látványos party zárja. A második rész elején strandoló nők vallanak hűségről és hűtlenségről, azután megérkeznek a bakák és a tisztek, hogy a férfivirtussal kápráztassák el az asszonysereget. Ezt követően az utazások és elvágyódások színes összeállítása következik, végül pedig egy pályaudvari képben a látványos búcsúzások és fogadások vérpezsdítő nótáival jutunk el a fináléhoz.“

Jegyár: 7 200 Ft - 22 000 Ft

Ma délután a 15:20-tól a Dunán!

Mágnás Miska

Magyar zenés vígjáték, 83 perc, 1949

Rendező: Keleti Márton
Író: Gábor Andor
Forgatókönyvíró: Békeffy István, Bakonyi Károly
Zeneszerző: Fényes Szabolcs, Szirmai Albert
Operatőr: Eiben István
 

Szereplők:
Gábor Miklós (Mágnás Miska)
Mészáros Ági (Marcsa)
Sárdy János (ifj. Baracs István)
Németh Marika (Rolla)
Gobbi Hilda (Nagymama)
ifj. Latabár Árpád (Mixi)
Kemény László (Korláthy gróf)
Latabár Kálmán (Pixi)
Sulyok Mária (Korláthyné)
Pécsi Sándor (Bíró)
Lehotay Árpád (Baracs István)
Pethes Sándor (Eleméry)

Der Operetten-Spielplan der Volksoper Wien
Ö1 Hangtár (7 Tage Ö1 | 21.05.2018)

Ausschnitte aus Werken von Johann Strauß, Franz Lehár, Richard Heuberger, Emmerich Kálmán und Ralph Benatzky - in Live-Aufnahmen.

Composers: 100 (Productions: 23975, Performances: 103378)
[*] : Living composers (10)

a 100 legtöbbet játszott zeneszerző 2013/14-2017/18 között a világ nagyobb operát operettet játszó színházaiban

Európa és a világ nagyobb operát, operettet játszó színházai. Néha musicalakat is jelölnek, de ez azért hiányos. A legtöbbet játszott zeneszerzők:

Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2013/14 to 2017/18

 1,2,3 columns; or 25,33,40 rows

Composers: 33 (Productions: 863, Performances: 4781)
[*] : Living composers (13)
[f] : Female composers (3)