A "www.jegy.hu" oldalon 20% kedvezménnyel válthatók a jegyek. A bemutató napján kívül a többi előadásra bőségesen kaphatók jegyek.
A bariton Foki Dánielnek komoly sikert jelent, hogy a Komische Oper Berlinben énekel, íme egy kis ízelítő hangjából:
A Komische Oper Berlin pedig egy újabb Ábrahám Pál operettet újít fel 2019. decemberében 2 koncert erejéig, az 1935-ös darab címe Dschainah Das Mädchen aus dem Tanzhaus, ami anno annak idején a Theater Wien-ben került bemutatásra egész nagy sikerrel, ráadásul, ez volt a színház utolsó sikere a bezárása előtt. Az operett végül sohasem jutott el a magyar színházakba, mert helyette Ábrahám másik darabja került műsorra az évben, aminek Történnek még csodák volt a címe.
A Dschainah c. operett 5 szereplős darab, ezek közül az egyik a virtuózok tehetségkutatóból ismertté vál Foki Dániel BARÓ BOGUMIL BARCZEWSKY szerepében.
https://www.komische-oper-berlin.de/programm/spielplan/dschainah-das-maedchen-aus-dem-tanzhaus/1258/
Azt nem tudom, hogy erről az operettről is készül e hangfelvétel, mint a Mese a Grandhotelben c. operettről, utóbbi itt hallgatható meg:
https://www.youtube.com/watch?v=iUYMZwRQ-Bc
Most látom, hogy a Thália Színház műsorára tűzte Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi c. operettjét, https://port.jegymester.hu/hun/Production/56938 2019.október 18. a premier, az alábbi linken érhető el a jegyvásárlás, eléggé elvitték már a helyeket.
Én hamarosan megnézem a Carouselt, kiváncsian várom, még a Színházak éjszakáján vettem rá jegyet 30% kedvezménnyel, ennyit még áldoztam rá, gondolom nem igen lesz máskor rá lehetőség. Szerintetek leveszik? Ez nagy kudarc lenne. Egy lányt kérdeztem az operett és musical gálán, aki előttem ült, neki tetszett a musical.
Már korábban szó volt róla, hogy a Carousel még az előző operettszínházi vezetéshez tartozó darab. Én a premiert láttam és ott már érezni lehetett, hogy valahogy nem fekszik az itteni közönségnek ez az előadás, holott a művészek kitettek magukért.
Tisztelt Búbánat! Köszönöm imponáló tárgyismeretet mutató kiegészítését az általam felvetett „operett” és „cirkusz” témájában. Teljes mértékben egyetértek Önnel, ezt a két műfajt össze lehet kapcsolni. Sőt, ha belegondolunk a legtöbb operettben van egy báli, orfeumi jelenet, ahol van lehetőség ilyen cirkuszi produkciók előadására is.
Az én gondom viszont az, hogy miközben az új Operettszínház, új főigazgatója, új balettigazgatója, új zeneigazgatója, új vendégrendezővel és új vendégkoreográfussal, tomboló sikerrel, megújította a magyar operettet, azóta szinte egyáltalán nem játszik Hungarikumnak minősített magyar operettet. Van helyette különböző gálaest, zenés cirkuszi produkció, gyerekeknek, felnőtteknek musicalok minden mennyiségben, Operaházból átvett darabok, rockoperák, stb. Mai példa: hírlevél érkezett az Operettszínházból, hogy az abszolút bukásnak számító Carousel mellett adnak jegyet a Magyar Nemzeti Cirkusz előadására. Hm…
Még egy köszönet: hogy tetszett közölni a Jonas Kaufmann est programját. A jegyek (100 Ft kerekítéssel) 10 ezer és 30 ezer Ft közötti árban lesznek kaphatók általánosan október 17-től. Ugyanezt a programot, ugyanezzel a szereplőkkel, idén október 14-én a bécsi Konzerthaus-ban is előadja 35 EUR és 245 EUR közötti jegyárakkal. Egyébként nem érdemes kisietni, erre minden jegy elkelt.)
Kaufmann bécsi operettestje a Müpaban januárban
2020. január 10. péntek19:30 — 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
- Strauss: Egy éj Velencében - Nyitány
- J. Strauss: Egy éj Velencében - „Komm in die Gondel” (Gondola-dal)
- J. Strauss: Egy éj Velencében - „Ach wie so herrlich zu schau'n” (Lagúna-keringő)
- J. Strauss: Déli rózsák - keringő, op. 388
- J. Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd duettje (Óra duett)
- J. Strauss: Tik-Tak Polka, op. 365
- J. Strauss: Fanny Elssler táncosnő - „Draußen in Sievering”
- J. Strauss: Könnyű vér - gyorspolka, op. 319
- J. Strauss: Bécsi vér (operett) - „Wiener Blut, Wiener Blut!” (duett)
- Stolz: Üdvözlet Bécsből - induló, op. 898
- Kálmán: Cirkuszhercegnő - „Zwei Märchenaugen”
- Stolz: Wiener Café - keringő
- Stolz: Im Prater blüh'n wieder die Bäume
- Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht
- Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal
- Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon
- Komzák: Bad'ner Mad'ln - koncertkeringő, op. 257
- Sieczyński: Wien, Wien nur du allein
Az operaénekes nemzetközi rangú partnerekkel érkezik: duettekben és szólószámokban egyaránt színpadra lép az est során a hozzá hasonlóan széles repertoárral rendelkező, fiatal amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen, a Prágai Kamarafilharmonikusok kiváló zenekarát pedig Kaufmann honfitársa és gyakori partnere, a vele egy generációba tartozó Jochen Rieder vezényli.
Az idézett cikkben áll: „A Párizsi randevú-ra is világsztárokat hívtunk, olyan profi előadóművészeket, akik akrobatikus mutatványokat, rúd- és görgőszámokat adnak elő, mindezt komikus elemekkel kiegészítve.”
Az Operettszínház Kálmán Imre teátrumának színpadán lehet, hogy újdonságként fog hatni a feltűnő cirkuszmutatványok, de láttunk már ilyet, ehhez hasonló cirkuszi mutatványokat - operettprodukcióban –, így a tavaly nyáron a Margitszigeten bemutatott Cirkuszhercegnő előadásain is: benne szerepeltek: Váradi Weisz Diana és Váradi Petruska Mihály kutyaszáma, Bóta Melinda, Kovács Dóra artistaművészek duó drótszáma és a Dosov Troupe (Oroszország) két bravúros száma is. A Miskolci Nemzeti Színház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Fővárosi Nagycirkusz koprodukcióját 2018. július 20-án és 21-én, két alkalommal láthattuk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Dobó Enikő, Miller Zoltán, valamint Eperjesi Erika és Szőcs Artur főszereplésével.
Úgy látszik az Origo kulturális rovatát szinte teljes egészében az új arculatú Operettszínház produkcióinak szentelik. A mai cikk:
Az egyik bekezdést idézem:
„Új, különleges élményt nyújtó produkciót mutat be a Budapesti Operettszínház 2019 novemberében. Terített asztalok, látványos, színes showelemek, artistaprodukciók, vérpezsdítő táncok és slágerek is lesznek. A Párizsi randevú az őt megillető helyen, a mai Kálmán Imre Teátrumban, vagyis a hajdani pesti Moulin Rouge-ban kap helyet. Egy igazi dinner show-ról van szó - ez a szórakoztató műfaj az Egyesült Államokban terjedt el, és lényege, hogy egy éttermi vacsorát és egy színdarabot vagy musicalt tartalmaz.”
Szükség is van egy ilyen új műfajra, ha már az ide szánt Eisemann est – nem tudni, milyen okból – elmaradt, valamint az Operettszínház nagyoperett produkcióinak előadásszáma radikálisan csökken.
ORIGO2019.10.07. 16:47
Szeptemberben mutatta be az új vezetésű Budapesti Operettszínház - Kiss-B. Attila főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, Apáti Bence balettigazgató - a Csárdáskirálynőt. Az új Operettszínház első premierje, és ez volt Vidnyánszky Attila első operettrendezése. Az előadás páratlan sikerű, a nagy színházrendező minden túlzás nélkül megújította az operettjátszást. Ebben partnere volt természetesen Bozsik Yvette, a nagyszerű koreográfus és az komolyzene világából érkező karmester, Pfeiffer Gyula is.
Oláh Zsolt, a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíjprogramjának támogatottja hosszabb elemzést írt a Csárdáskirálynőről. Az írást - amelynek Oláh Zsolt a darab egyik szállóigéjét választotta, "Új műsorhoz új férfi kell" - változtatás nélkül közöljük.
János vitéz bemutató _ olvasópróba_videoriport
Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz november 22-én, 40 év után tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a próbafolyamat, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Az Operettszínház honlapjáról
Elkezdődtek a János vitéz próbái
Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána alakítja, János vitéz bőrébe Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter bújik. A Francia királykisasszony szerepében Fischl Mónikát, Lukács Anitát és Zábrádi Annamáriát láthatjuk, a Mostoha Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina, Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és Pete Ádám lesz. A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula lép ismét vendégként a Budapesti Operettszínház színpadára, Csőszként Faragó Andrást és Pálfalvy Attilát láthatjuk. Az előadás látványvilágáról Cziegler Balázs díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező gondosodik. Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette, akiről Kiss-B. Atilla elmesélte, hogy miután látta rendezésében az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, egyből tudta, hogy őt szeretné felkérni a János vitézt színpadra állítására.
Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai. Karigazgató: Szabó Mónika. Vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs.
Az Operettszínház honlapjáról:
Képes beszámoló az ukrán-magyar operettgáláról
Miként arról korábban is hírt adtunk, szeptember 25-én nyolc szólista és egy karmester érkezett hozzánk a Kijevi Nemzeti Akadémiai Operettszínházból, hogy az este során az Operetthíd című közös gálaműsorral varázsolják el közönségünket. Anatolity Pogrebnyit, Mariana Bodnart, Arsen Kurbanovot, Halyna Hrehorchak-Odrynskát, Igor Levenetst, Olena Arbuzovát, Olexander Chuvpylót, Valeriya Tulist és Oksana Madarash-t, valamint a Budapesti Operettszínház művészeit, Homonnay Zsoltot, Laki Pétert, Lukács Anitát, Lévai Enikőt, Bojtos Lucát és Vadász Zsoltot délután egy sajtótájékoztató keretein belül köszöntöttük.
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Bogdan Sztrutinszkij, az ukrán színház igazgatója egyaránt kiemelték, mennyire nagyszerű látni azt a baráti összefogást, ami létrejött. Elhangzott, a zene által a lelkek beszélgetnek egymással, és ebből mindig fantasztikus dolgok születnek.
Ez esetben is így lett, az Operetthíd címre keresztelt gálaestre megtelt a nézőtér, és a közönség kitörő lelkesedéssel fogadta a két társulat tagjait. A gála a két ország himnuszával kezdődött, majd az est során felcsendültek az operettirodalom legszebb slágerei, többek között Kálmán Imre és Lehár Ferenc örökzöld dallamai, sőt még operarészleteket és ukrán népdalokat is hallhattunk.
Sok egyéb mellett elhangzott például Kacsóh Pongrác János vitézéből A francia királylány dala, Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operájából Olympia áriája, Gioachino Rossini La danzája, vagy épp igazi kuriózumként Agustín Lara Granada című spanyol dala. Számos duettet magyar-ukrán páros előadásában élvezhettünk, ami még különlegesebbé tette a gálaestet.
A gálát Kálmán Yvonne is megtisztelte jelenlétével. Kálmán Imre lánya méltatta a gála magas szakmai színvonalát, a fellépő művészeknek - beleértve a balettművészeknek, a zenekarnak és annak élén Pfeiffer Gyula, az Budapesti Operettszínház főzeneigazgatójának - magas színvonalú művészi teljesítményét.
Az est műsorvezetőjétől, Peller Annától elhangzott: a zene szeretete egy olyan emberi vonás, ami összeköt bennünket, ennek kapcsán létrejöhetnek olyan találkozások, mint ez a mai este is. Reméljük, még sok ilyen találkozást ünnepelhetünk majd falainkon belül és kívül is!
A gálát Somogyi Szilárd rendezte, koreográfusa Lénárt Gábor, Pfeiffer Gyula vezényelt. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Zenekara és Balettkara. A műsorvezetői szerepben Peller Annát láthattuk.
A Kállai-Tóth Anett további csodás képeiből készült galéria ide kattintva látható.
Harmath Imre, névváltozat: Hartmann, született: Hoffmann Imre (Budapest, 1890. július 23. – Budapest, 1940. szeptember 16.) színpadi szerző, versszövegíró.
Theater Dortmund operettgálájának műsora:
SA, 28. SEPTEMBER 2019
SO, 13. OKTOBER 2019
SO, 17. MAI 2020
Programm (Änderungen vorbehalten):
1.) Ouvertüre (Franz von Suppé: Leichte Kavallerie)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Christoph JK Müller
2.) „Mein Herr Marquis“ (Johann Strauss: Die Fledermaus)
Anna Sohn, Dirigent: Christoph JK Müller
3.) „Wie mein Ahnl zwanzig Jahrʼ“ (Carl Zeller: Der Vogelhändler)
Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel
4.) „Freunde, das Leben ist lebenswert“ (Franz Lehár: Giuditta)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Christoph JK Müller
5.) „Heia, heia, in den Bergen ist mein Heimatland“ (Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin)
Romana Noack / Irina Simmes, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller
6.) An der schönen blauen Donau, Walzer Op. 314 (Johann Strauss)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Sebastian Engel
7.) „Es steht ein Soldat am Wolgastrand“ (Franz Lehár: Der Zarewitsch) Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel
8.) Wolgalied (Franz Lehár: Der Zarewitsch)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel
9.) Vilja-Lied (Franz Lehár: Die lustige Witwe)
Romana Noack / Irina Simmes, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Sebastian Engel
10.) „Mein Liebeslied muss ein Walzer sein“ (Ralph Benatzky/Robert Stolz: Im weißen Rössl, Arr. M. Grimminger)
Anna Sohn, Fritz Steinbacher, Dirigent: Christoph JK Müller
11.) Finale 1 (Ralph Benatzky: Im weißen Rössl, Arr. M. Grimminger)
Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller
- Pause -
12.) Radetzky-Marsch, Op. 228 (Johann Strauss (Vater) )
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Sebastian Engel
13.) „Lippen schweigen“ (Franz Lehár: Die lustige Witwe)
Romana Noack / Irina Simmes, Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel
14.) Frühlingsstimmen, Walzer Op. 410 (Johann Strauss)
Anna Sohn, Dirigent: Christoph JK Müller
15.) Dynamiden, Walzer Op. 173 (Josef Strauss)
Dortmunder Philharmoniker Dirigent: Christoph JK Müller
16.) Unter Donner und Blitz, Polka Op. 324 (Johann Strauss)
Dortmunder Philharmoniker, Dirigent: Christoph JK Müller
17.) „Es ist so schön am Abend bummeln zu gehʼn“ (Paul Abraham: Ball im Savoy)
Romana Noack / Irina Simmes, Fritz Steinbacher, Dirigent: Sebastian Engel
18.) „Wenn es Abend wird“ (Emmerich Kálmán: Gräfin Mariza)
Mirko Roschkowski, Dirigent: Sebastian Engel
19.) „Klänge der Heimat“ (Johann Strauss: Die Fledermaus)
Romana Noack / Irina Simmes, Dirigent: Sebastian Engel
20.) „Schenkt man sich Rosen in Tirol“ (Carl Zeller: Der Vogelhändler)
Anna Sohn, Fritz Steinbacher, Opernchor Theater Dortmund, Dirigent: Christoph JK Müller
Besetzung
- Mit: Anna Sohn, Mirko Roschkowski, Fritz Steinbacher, Romana Noack
- Moderation: Heribert Germeshausen
- Mit den: Dortmunder Philharmonikern
- Mit dem: Opernchor des Theater Dortmund
- Musikalische Leitung: Sebastian Engel, Christoph JK Müller
- Chor: Fabio Mancini
- Szenische Einrichtung: Alexander Becker
- Abendspielleitung: David Martinek
- Inspizienz: Ulas Nagler, Alexander Becker
4060
Miket nem találok, egész elképesztő meglepetés (Ez Fényes Szabolcs igazgatása alatt lehetett...)
Kossuth Népe, 1947. 12. 25.
A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ
is bekapcsolódik a nagyszabású tervezgetésekbe. A centenáris emlékére valószínűleg Lestyán Sándor ír darabot, de addig is sok magyar operettet mutat be a színház. Lekötötték Szántó-Szécsén „Művészálom“ című operettjét, Békeffi—Bródi diákoperettjét, a „VIII. osztály"t, Ábrahám Pál „Tamburin“ című új darabját, valamint Vadnai László „A maharadzsa és a manikűröslány“ című vígjátékát. Tárgyalások folynak arról is, hogy Kálmán Imre legújabb operettjét, a „Saratoga“t a Fővárosi Operett színház mutatja be.
Az ünnepi műsor tehát mindenütt teljes, most már csak jobbnál jobb előadásokat várunk és kérünk a centenárium tiszteletére.
Nem semmi, de hogy kerül a műsorba, a nácik elől Amerikába menekült két világhírű komponistánk, Ábrahám Pál és Kálmán Imre soha sehol be nem mutatott, Amerikában komponált két operettje. Azt se tudtam, hogy Kálmán írt ilyen darabot. Ábrahám és Kálmán ezen két operetteje Amerikában nem került bemutatásra, végül persze Budapesten sem.
A többi darab is teljesen no name, nem tudom mik kerültek végül repertoárra.
Pesti Napló 1929. január 23.
Tizennyoloéves komponista operettje — budapesti színpadon
Szabolcs Ernő. a Fővárosi Operetttzinház főrendezője mondja:
— A Fővárosi Operettszínházba» ezentúl kizárólag fiatal magyar komponisták operettjei kerülnek színre. Egész különös kivétel lesz az, ha ettől az irányelvünktől néha-néha el fogunk térni. Íme a bizonyosság: Ábrahám Pál,
Eisemann, és legközelebb: Kemény Egon. Kemény Egon mindössze huszonkét éves. Kikelet utca 3 című operettjének zenéje meglepően jó és szép.
— Van azonban színházunknak egy új zeneszerzője is, kivel eddig még nem beszéltünk. Ki ez? Fényes Szabolcs a neve. Mindössze tizennyolc éves. A Zeneakadémia növendéke. Egy teljes operettre váló zenéjét fogadtuk el előadásra. Színrehozzuk a jövő szezonban. Most készítjük hozzá a librettót. Azt hisszük, hogy Fényes Szabolcs zenéje meglepetés lesz. Ki ez.a Fényes Szabolcs, Fényes Annusnak, a volt kis operettprímadonnának unokaöccse. Többet mi sem tudunk róla.
Nem értek egyet azokkal a megállapításokkal – túlzóak s persze elfogultak (ami nem baj…)
„világ leghíresebbje”
„elsőszámú operett”
„operettek operettje”
Ezekben a kategóriákban világvezető Lehár nagyoperettje: A víg özvegy!
De legalább annyira játszott és ismert A denevér, A cigánybáró, A szép Heléna, A mosoly országa és még sok más darab – egyenértékűek vagy jobbak is Kálmán közismert operettjénél. Nálunk persze: „emblematikus” színpadi mű, de ez többféle okra vezethető vissza…
Megjelent az interneten az operaházi produkciót ismertető nézői vélemény utolsó mondatában várt „Menyasszonytánc” előadás fogadtatásának leírása, a következő honlapon:
Az ismertető címe:
Hosszú ideig, hihetetlenül lelkesen ünnepelték az Operettszínházat Tel-Avivban
Viszonylag rövid az egész cikk, ezért szinte teljes egészében idézem:
„Telt ház előtt adta elő a Budapesti Operettszínház a Menyasszonytánc című klezmer-musicaljét Tel-Avivban. Az előadás hatalmas sikert aratott.”
„Kiss-B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója az MTI-nek azt mondta, „a Menyasszonytánc olyan történeteket mesél el, melyekhez hasonlókat mindannyian hallottunk a családunkban, akik akár Magyarországon, akár az elcsatolt területeken, akár Izraelben élünk.”
„Az új Operettszínház - Kiss-B. Atilla főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Apáti Bence balettigazgató - első premierjét a múlt héten tartotta, elképesztően óriási sikerrel. A Csárdáskirálynőt Vidnyánszky Attila rendezte, a koreográfus Bozsik Yvette volt - és a nagy művészek kétségtelenül és persze nem meglepő módon nagy előadást alkottak.”
Számomra, azon kívül, hogy tudomást szerezhettem az Operettszínház újabb diadaláról, nagyon figyelemre méltó volt a cikk egy jelzője, mely szerint: „Az új Operettszínház”, azaz nem új színpadgépezet, nem új vezetés, hanem egy teljesen új profílt kialakító színház.
Még egyszer visszahivatkozás a Csárdáskirálynő bemutatójáról írtakra, valamint az Ön figyelemre méltó megjegyzésére, hogy néhány szerepet egy-egy emberrel társítunk.
A napokban, 2019.augusztus 31-én jelent meg az interneten egy cikk Rátonyi Róbertről. A cikk címét és tartalmát – nem a Momushoz kapcsolódó tárgy miatt – nem csatolom, nem idézem, de egy mondatot belőle igen:
„A Csárdáskirálynő Bóni grófja – egyébként világcsúcstartó – 2027 (!!!) alkalommal varázsolta el a közönséget a szerepben igazán nőfaló figura.”
Tiszta szívből kívánok a Bóni grófot jelenleg alakító, az „előadás motorja” Laki Péternek hasonló sikert a továbbiakban vagy a Bóni grófja vagy más szerepekben.
Na igen, vannak darabok, illetve áriák, melyek egy meghatározott személyhez kötődnek, pl. "Szivem szevet, valóság, ez nem álom", stb. A szeret/szevet/ középső mássalhangzója leírhatatlan, de Kamillka előadásában kitörölhetelen annak a füléből, aki valaha látta-hallotta!
Humornak szántam ld. szmájli a végén + annyira szeretem ezt a Fleury-belépőt (ld. a linket) ... vele.
De énekelni mikroport nélkül is tudott! És a bejegyzés lényege - emlékezetem szerint - ez volt!
Ajjaj, Honthy Hanna már az autómobilt, a repülőgépet és a mozit sem tartotta sokra ;-)
Kedves joska141, köszönöm, én is elgyönyörködtem tegnap délután a fotókban, bár a mikroportokra nem figyeltem föl. Érdeklődéssel várjuk a képsorozat címénél -"Csodálatos képeken a Csárdáskirálynő felejthetetlen premierje"- kissé árnyaltabb, igazi, pro és kontra értéksemleges kritikákat, már ha egyáltalán léteznek olyanok. Mikroportot többnyire musical- és szabadtéri előadásokon, gálaesteken szoktam látni, ezek szerint már klasszikus operett-előadásokon is tért és decibeleket hódít. Milyen bölcs volt pl. Mahler, amikor nagy szimfonikus műveit, köztük a tegnap este megcsodált (ld. Nemzeti Hangversenyterem...-topik) III. szimfóniát akkora apparátusra írta, ami -egyelőre?- nem igényel effajta kütyüket :-)
"Operettrajongóknak szóló, egész estés szórakoztató műsorunk a Hosszú az éjszaka… -Eisemann est" címmel hirdette az Operettszínház "a Kálmán Imre Teátrumban helyet kapó gálaműsorát" ... amely(nek előadásai) egy friss közlemény szerint "technikai okok miatt elmarad(nak)." A jegyek visszaválthatók 2019.10.01-ig, vagy becserélhetők bármely más előadásra.
Kedves joska141!
Üzenetével tökéletesen egyetértek, a művészekre felragasztott mikrofonról már pár alkalommal kifejtettem a véleményemet, éppen az Ön által is nevesített MŰVÉSZEK példakénti elmítésével. Hogy miért a nagybetű? Ök igazi művészek voltak, ismerték a szakma csinját-bínját, és tudtak beszélni, noch dazu énekelni is. Azonkívül akkoriban a szükséges hangosítást - mert azért néha akkor is kellett - a színpad elején eldugott mikrofonok segítségével oldották meg.
Tisztelt Edmond Dantes!
Köszönöm kiegészítését. Az eredeti tudósításból nem akartam senkit sem külön kiemelni, hiszen ezzel megsértettem volna a XXI.századi magyar színháztörténet ezen eseményének egységét.
Azonban a tudósítás szerzői érezhették, hogy a leírtak bizonyos szempontból hiányosak, ezért néhány óra múlva további kiegészítést tettek hozzá a következők szerint:
Ennek összefoglaló címe: „Csodálatos képeken a Csárdáskirálynő felejthetetlen premierje”
Elnéztem Gordon Eszter 23 fényképét, a szereplőkön látható leukoplaszttal felragasztott mikrofonokat. Koromnál fogva még láthattam a Szinetár-féle Csárdáskirálynőt szintén az Operettszínházban. Megpróbáltam elképzelni – nem igazán sikerült – az akkori szereplőket, Honthy Hannát, Németh Marikát, Gyenes Magdát, Baksay Árpádot, Rátonyi Róbertet, Feleky Kamillt homlokukra, arcukra felragasztott mikrofonokkal. Mivel akkor fiatalabb voltam, jobban is hallottam, így nem is hiányoltam ezeket a hangosító eszközöket.
(Zárójelben: délután volt a televízióban a Formula 1 futam közvetítése. A felvezető műsorban beszélgetők szintén hasonló mikrofonokat használtak, de mindegyiken keresni kellett, annyira aprók voltak és ügyesen tűzték be az ingük, ruhájuk hajlataiba)
Ne legyünk igazságtalanok, ne maradjon rejtve a "cikk" valódi lényege, az a kulcs(fél)mondat, ami köré a teljes írást köríthették: "...Szendy Szilviről pedig látványosan kiderült - nyilvánvalóan nem függetlenül attól, hogy a legnagyobb magyar színházrendezővel dolgozott -, hogy nagyon jó színésznő." Idézet vége. Talán kijelenthető, hogy ezt a jelzőt Hevesi Sándor óta senki nem kapta meg Magyarhonban. Nem kétséges: egyszer még korunk legnagyobb magyar színházrendezőjéről is teret neveznek majd el: Budapesten, Debrecenben, Beregszászon és másutt.
Az első híradás a Margitszigetről a kőszínházba „költözött” Csárdáskirálynő bemutatóról:
https://www.origo.hu/kultura/20190907-csardaskiralyno-vidnyanszky.html?utm_source=hirkereso
A hivatkozott cikk címe (az eredetiben jóval nagyobb betűméretben):
„Elsöprő, óriási siker az új Operettszínház Csárdáskirálynő-premierjén”
A cikk gyakorlatilag „csak” egy lelkendező, megfelelő jelzőkkel ellátott tudósítás, de – mint alábbiakban írják – részletesebb elemzés is készül a következő napokban.
„Az előadásról hamarosan alaposabban is fogunk írni az Origón, de röviden annyit el kell mondani: hihetetlen munkát végeztek el néhány hónap alatt az új vezetők, a zenekar, a balettkar és az énekkar valósággal megújult - egészen kiváló volt.”
Az idézett cikkben foglaltak alapján nem lehet kérdéses a várható elemzés végkövetkeztetése.
Ég a Föld tüdeje! címmel szervez jótékonysági koncertet a Budapesti Showszínház és a Budai Szabadtéri Színház augusztus 31-én szombaton.
"Tevékenyen nem tudunk segíteni, a tűzvonalban ott lenni az Amazonasnál, s talán nem is lenne annyira hasznos, mint az az anyagi segítség, amit a világon összefogó emberek nyújtani tudnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy
az évadzáró Operett Gálánk teljes nyereségét felajánljuk egy olyan elismert és hihetetlen elkötelezettséggel küzdő szervezetnek, amely nagyon sokat tesz a pusztulás megállításáért, a károk helyreállításáért"
- mondta Tóth Ádám, a Budapesti Showszínház igazgatója. A Budapesti Showszínház művészei és a Budai Szabadtéri Színház teljes odaadással és egyetértésben döntött a felajánlásról, és bíznak abban, hogy egy kicsit ők is tenni tudnak azért, hogy megállítsák azokat a borzalmakat, melyek élővilágunkat egyre jobban veszélyeztetik.
A jótékonysági gálán olyan művészek lépnek fel, mint Csonka András, Kalocsai Zsuzsa, Simon Boglárka, Szabó Noémi, Debrei Zsuzsanna, Kovács Beáta, Jenei Gábor, Bot Gábor, és Kovács Szilárd.
/Fidelio.hu/
Budai Szabadtéri Színház
1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 21. | +36-1-781-2470 | http://showszinhaz.hu
„A csillebérci erdőben megbújó, de a legmodernebb színháztechnikával felszerelt nyári színház varázslatos, elbűvölő és kultikus környezetében szórakoztató és minden korosztály számára kellemes kikapcsolódást kínál három hónapon keresztül 2019 nyarától.”
Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa
Pótlólag ideírom a Duna TV-ben sugárzott gálakoncert II. részének a műsorát:
Lehár Ferenc: Paganini - Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz!” (Fischl Mónika)
Kálmán Imre: A Bajadér – Radjami dala: „Óh, bajadérom, megöl érted a vágy!…” (Vadász Zsolt)
Dunajevszkij: Szabad szél – Pepita belépője: „Az ördög bújt belém…” (Szendy Szilvi, balettkar)
Lehár Ferenc: A mosoly országa – Liza és Szu-Csong „szív-duett”-je: „Lótuszvirág! ... Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)
ifj. Johann Strauss: Éljen, a magyar! – polka (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)
Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv. „Hazám, hazám…” (Ninh Duc Hoang Long)
Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Dancs Annamari, Laki Péter)
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Józsi dala: „Vad cigánylegény vagyok” (Vadász Zsolt, balettkar)
Cigánytáncok (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)
Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Fischl Mónika, km. két táncos - Fitos Dezső koreográfiája)
Ábrahám Pál: Viktória – „Tyúkocskám!” (Oszvald Marika, Peller Károly, balettkar)
Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…” (Szendy Szilvi, Laki Péter)
Finálé - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Húzzad csak kivilágos virradatig!...” (Az összes közreműködő énekes, táncos)
Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa
Tegnap este láthattuk a Duna TV-ben az operett-gála felvételének I. részét
Amire emlékszem a koncertből az különösen két értékes operarészlet volt, nívós előadásban kaptuk.
A műsorból (az elejét nem láttam, később kapcsolódtam be a közvetítésbe):
Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala (Bordás Barbara)
Johann Strauss: Egy éj Velencében – Lagúna-keringő (Vadász Zsolt)
Fényes Szabolcs: Maya – Vidám kettős: „Galambom-bo-bom” (Dancs Annamari, Laki Péter)
Verdi: Traviata – Violetta nagy áriája, I. felv. (Fischl Mónika, km. Ninh Duc Hoang Long – háttérből énekhangja) (olasz nyelven)
Delibes: Lakmé - Virág-duett , I. felv. – Lakmé és Mallika kettősét Fischl Mónika és Bordás Barbara adta elő (francia nyelven)
Volt még: Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből a „Honvéd banda szól a Stefánián” c. vidám jelenet, meg egy Huszka-operettdal is...
Fellépett: Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Peller Károly, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, valamint a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíjasai: Faragó Alexandra és Dénes Viktor.
Az I. rész zárásaként Lehár: A víg özvegy – Grisette-dalt + Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkánt adták elő a Budapesti Operettszínház énekművészei, tánckara.
Az Operettszínház Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli.
Ma 20.05 – 21.00 között láthatjuk a Duna TV-ben felvételről a II. részt
https://www.pictame.com/media/2112337465795982373_7931400153
Nem tudom, ez a fotó kisegít-e bennünket a név vagy a személy beazonosításában - Kiss Diána vagy Kiss Diána Magdolna énekelte vajon Stázit a Margitszigeten?...
Itt a fotón látható Kiss Diána Szilvia lesz ősztől az Operettszínház Csárdáskirálynő előadásaiban:
Privát üzenetben arról tájékoztattak, hogy Kiss Diána és Kiss Diána Magdolna nem ugyanaz a személy. Sajnos egyelőre sem az Operettszínház honlapja, sem a Google nem segített abban, hogy Kiss Diána arcát és adatait is megismerjem.
Hivatkozott hozzászólásom tartalmát mindenesetre visszavonom.
Múltidéző
Déryné Színház - Oscar Straus: Varázskeringő
| Produkciós cím : | Varázskeringő |
| Eredeti cím : | Ein Walzertraum |
| Műfaj : | Zenés |
| Bemutató dátuma : | 1976.01.09 |
| Társulat : | Állami Déryné Színház |
| Társulat helye: | Budapest |
| Színház : | Állami Déryné Színház |
| Színház helye: | Budapest |
| Szerző : | Dörmann, Félix Jacobson, Leopold |
| Alapszöveg írója : | Müller-Einigen, Hans |
| Fordító : | Mérey Adolf |
| Zeneszerző : | Straus, Oscar |
| Dalszövegíró : | Bedő István Gyökössy Zsolt |
| Szereposztás : | XIII. Svakim Joakim: Nyerges Ferenc Helena, XIII. Svakim Joakim lánya: Szatmári Olga Niki, hadnagy: Kozma Pál (szerepkettőzés) Niki, hadnagy: Szatmári Sándor (szerepkettőzés) Guszti, Niki bajtársa: Balogh Béla Lothár gróf: Hetés György Friderika, főkamarásnő: Szántó Margit Wendolin, miniszter: Knapcsik József Sigismund, főlakáj: Szatmári Sándor (szerepkettőzés) Sigismund, főlakáj: Kozma Pál (szerepkettőzés) Franci, egy női zenekar karmestere: Katona Juli Cintányéros Fifi: Mártonffy Mária Hegedűs Ancsi: Török Sarolta Bőgős Lizi: Mátyus Emmi Bognár Éva (táncos) Mézes Vivi (táncos) Krakker János (táncos) |
| Rendező : | Lacina László |
| Karmester : | Lukács Lóránt |
| Koreográfus : | Szöllösi Ágnes m.v. |
| Bábtervező : | |
| Díszlettervező : | Kállai Judit |
| Jelmeztervező : | Rimanóczy Yvonne |
| Dramaturg : |
Kiss Diána Magdolna Szilviát is énekelte már vidéken (talán Komáromban), és az Operettszínház honlapja is igéri felléptetését a főszerepben is.
Bordás Barbara: „Fontos az együttrezgés”
Írta: Papp Timea
Papageno.hu - 2019. augusztus 1.
A Budapesti Operettszínház művészével magánéletről és karrierről, az elmúlt évad kihívásairól és az előtte álló feladatokról, operettről és operáról is beszélgettünk a Budavári Palotakoncertek apropóján.
[...]
"– Mit hallhat tőled az Oroszlános udvar közönsége?
– A János vitézből Iluska, A cigánybáróból Szaffi dalát, A víg özvegyből pedig a Pavilon-duettet adjuk elő Ninh Duc Huang Longgal. Dubaiban sosem énekeltünk együtt, hiszen a darabban nem vagyunk partnerek. Így a közös muzsikálás azért lesz különleges, mert ebben a duettben nem a megszokott szerepemben, Hannaként lépek színpadra, hanem a partnere, Valencienne leszek. Lesz még egy különlegesség, a Lakmé Virág-duettje, amit Fischl Mónikával fogunk előadni. Ezt nagyon várom, hiszen ritkán adatik meg, hogy Mónival együtt énekelhessünk. A legtöbbször egymást váltjuk az előadásokban. A férjemmel, Boncsér Gergellyel is lesz közös dalunk, a Szív duett, ami különösen kedves számomra, mert az esküvőnk előtti hónapokban próbáltuk A mosoly országa című előadást. Ezen a gálán ketten vagyunk szopránok Mónival, és nagyon komoly, szép és színes feladataim lesznek: a Szaffit és a Virág-duettet még nem énekeltem, az Iluskát a jövő évadra tanulom, a Pavilon-duett szintén új.
– A Lakmé, de A víg özvegy, a János vitéz, A cigánybáró is operaénekesi repertoár része lehet. Előbb-utóbb műfajváltásra is számíthatunk?
– Idén valóban több operai feladatom volt. Közreműködtem a Hatszín Teátrum Operabeavatójában. Dinyés Dániellel már korábban is dolgoztunk együtt a Müpa gyerekeknek szóló operabeavatóján, illetve A víg özvegyben, a Kékszakállban és a Mayában is. A beavatókkal párhuzamosan a Co-Opera Figaro házassága című produkciójában is megkaptam Suzanne szerepét. Jövőre Göttinger Pál rendezésében egy szegedi Puccini bemutató vár rám olasz nyelven, a Hatszín Teátrumban pedig a Don Giovanni lesz a téma, ahhoz Zerlina és Donna Elvira szerepeit tanulom. Az Operettszínház marad továbbra is a fő irány, ahol szerencsére a jelenlegi vezetés is támogat a fejlődésben, de
szeretnék kalandozni, kipróbálni magam olyan opera- vagy egyéb más szerepekben is, amelyek esetleg rám várnak.
– Milyen kihívást jelent számodra az opera?
– Elsősorban énektechnikait. Nagyon leegyszerűsítve mondok egy példát: míg az operában arra kell törekedni, hogy a lenti és a fenti lage ugyanolyan erős legyen, minden hang egy színben szóljon, a magas hangok ne ugorjanak ki, addig az operettben viszont épp ezek számítanak dobbantónak, ezeknek kifejezetten erősnek kell lenni. Van néhány operett, ami operaházak repertoárján is szerepel, például A víg özvegy vagy a Denevér. Ebben a grand dame-ok a klasszikus képzettségű énekesekhez közelebb állnak, mert nincs tánc, kevés a szöveg, viszont operai hangképzést, formálást követelnek az énekelnivalók. A víg özvegyben Hanna belépője vagy a finálék bizonyos helyeken olyan lagékban vannak, ami egy operettprimadonnának nem minden esetben kényelmes, sokat kell rajtuk dolgozni, vagy a Denevér csárdása szintén nehéz megoldanivaló. Az energiákat ezért másképp kell beosztani a teljes darabot illetően, amihez fölényes technikai tudás szükséges. Egy operettprimadonnának ezzel szemben jóval többfélét kell énekelni, ráadásul ott a Csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő, amiben a játszani- és táncolnivaló mellett elég sok a próza is.
– Az Operettből, a színházból és a műfajból mit tudsz átvinni egy operaprodukcióba?
– Egy másféle gondolkodást, ami egy jó rendezővel és egy jó zenei vezetővel nagyon termékenyen tud működni az alkotófolyamatban, mert figyelembe veszi az egyéniségemből, a tapasztalatomból azt, ami nem sérti az opera hagyományait, hanem előreviszi. Az előadásnak, az én – Operettszínházból, operettekből átvitt új, számukra esetleg szokatlan – szemléletem akár az előnyére is válhat."
[,,,]
"– A gálán énekled a János vitézből Iluska dalát, ami már a jövő évad bemutója. És ha már szokatlan szemléletről beszéltünk: egy koreográfus, Bozsik Yvette lesz a rendezője.
– Nagyon várom már ezt a közös munkát, és nagyon kíváncsi vagyok. Azt gondolom, egy táncosnak sokkal nehezebb dolga van, mint egy énekesnek: csak a testével, az arcával, a mozdulataival tudja kifejezni az érzelmeket.
Ha a koreográfus jól végzi a dolgát, és a színész erre vevő, a zenével, a szöveggel együtt ezerszer kifejezőbb, szívig hatolóbb tud lenni egy dal vagy egy előadás.
Azért is várom még ezt a bemutatót, mert Bodrogi Gyula játssza a Francia királyt, akivel a Háry Jánosban már dolgoztunk együtt, ami hatalmas élmény volt. Érdekes módon előadásban egyetlen beugrás kivételével még Oszvald Marikával sem játszottunk együtt, úgyhogy azt is nagyon várom, hogy vele együtt próbáljak. Mindezek mellett egy egészen furcsa helyzet is előáll: ez lesz az első olyan előadás, hogy Fischl Mónikával nem váltjuk egymást, hanem egy előadásban leszünk színpadon – sajnos, nem egyszerre, mert a Francia királylánynak és Iluskának nincs közös jelenete. Már nagyon vártam, hogy legyen egy ilyen előadás.
– Ezek szerint az a sztereotípia, hogy a primadonnák versenyeznek, fúrják egymást, csak operett-történeti könyvekben igaz.
– Móni nagyon vagány csaj, neki is van egy kislánya, mindkettőnk férje szakmabeli, tehát nagyon sok közös pontunk van. Korábban a primadonnák a színházban élték az életüket, elérhetetlen nőideálok voltak, a színházak sztárjai és rájuk vette a jegyet a közönség. Ez mára megfordult, ma többnyire a hölgyek járnak színházba és a bonvivánokra veszik a jegyet. De komolyra fordítva a szót: ha egy színház vezetősége mindenkit megbecsül a maga tehetségéhez, korához, tapasztalatához mérten, jó a kapcsolat az azonos szerepkört játszók között is. Nálunk erre odafigyelnek, és ha valaki helyén tudja kezelni a ranglétrát, és arra koncentrál, kitől, mit tanulhat, miben tud fejlődni, akkor ebből nem lehet gond, maximum előnyt kovácsolhatunk."
Ezek szerint én is tévedtem, melyért a művésznők elnézését kérem.
Nem történt volna meg a tévedésünk, ha a helyszínen osztogatott brosúrában feltüntették volna, hogy melyik előadásban ki énekel, és nem csak a két szereposztást. Így azonban azt hittük, hogy minden résztvevőt tekintve az első szereposztást látjuk.
A tényleges szereposztás a honlapon található meg.
Helyesbítenem kell: a margitszigeti Csárdáskirálynő szombati előadásán nem Bojtos Luca, hanem Kiss Diána játszotta-énekelte Stázit!
Figyelmetlen voltam: csak azt konstatáltam, hogy az első szereposztást látom... A jövőben fokozott figyelemmel fogom követni a nagyon tehetséges, szép hangú és rokonszenves művésznő, Kiss Diàna énekes-színészi pályafutását - aki megigézett most Stázi-alakításával!
Laki Péter - Kaucsiánó Bóni gróf szerepében - a "motorja" volt az előadásnak... Nekem is nagyon tetszett Stáziként a fiatal, igen tehetséges Bojtos Luca, aki már tavaly Offenbach Kékszakálljában is bizonyított az Operettszínházban: Fischl Mónika és Laki Péter mellett neki is hatalmas sikere volt! Vadász Zsolt mint bonviván, Edvinként most sem nyerte el a tetszésemet; jó kiállása van, de az erőltetett, forszírozott tenorját továbbra sem szeretem.
Ugyanakkor: a Csárdáskirálynő operettért, mint zenés színpadi darabért, soha nem rajongtam, nem lelkesedtem, és most sem kedveltem meg Kálmán Imre korszakos művét. Még ebben az "eredeti" változatában sem.
Egyedül az az 1968-as rádiófelvétel vonzott és vonz a mai napig a darab zenéjéhez, amelyben - az 1954-es operettszínházi, átdolgozott változatot alapulvéve - Szilvia énekszólama Házy Erzsébet tündökletes szopránján csendül fel, a többi szerepet pedig kiváló operaművészek (Korondy György, Palócz László) és operettlegendák (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, s persze a Honthy Hanna - Feleki Kamill-páros) tolmácsolásában halljuk, az MRT Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának a közreműködésével. (A karmester: Sebestyén András, a rendező: Cserés Miklós dr.)
Évtizedekig jól megvoltam Csárdáskirálynő nélkül, úgyhogy most ennyi elég is volt belőle; ki tudja, kíváncsi leszek-e rá a későbbiekben, az újabb beállókra, vagy egy még újabb rendezésre, a Nagymező utcai teátrumban...
Örömmel olvastam! Szép nyári este volt, gondolom ott is.
Nem vagyok operettrajongó, de a tegnapi estére beütemeztem magamnak a Csárdáskirálynőt a Margitszigeten, hogy ezt a művet egyszer élőben is lássam.
A címszereplővel, Fischl Mónikával nagy szerencsém volt. Vérprofi, nagyszerű hangi és színészi adottságokkal. Mivel az előadás előtt kicsit utánaolvastam, tudtam róla, hogy operát is énekel, így eleve bizonyos elvárásokkal ültem be a nézőtérre, és ezeket a várakozásokat meg is haladta. A belépőjében még nem, mintha lett volna egy kis bemelegedési szakasz, ami után viszont nagyon jól énekelt. Hangi és színészi alakítás tekintetében is nagyon szerethető, méltóságteljes, jelentős figurát hozott, mindvégig magas hőfokon.
Üde színfolt volt még - hangi értelemben is - Bojtos Luca Stázija.
A szinte teltházas előadás nagy sikert aratott a színvonalas nyáresti szórakozásra vágyó nézők körében.
Huszka Jenő: Lili bárónő – Kvártélyház - Zalaegerszeg
Egy irányítottan kaotikus, abszurd és groteszk fogócska
Mno.hu - 2019. AUGUSZTUS 6. KEDD 06:55
A LILI BÁRÓNŐ KÖNNYED NYÁRESTI KIKAPCSOLÓDÁS, NAGYSZERŰ ALAKÍTÁSOKKAL
/Juhász Kristóf/
„– Abbahagytam a lovaglást. Beszéltem a lóval, és megbeszéltük, hogy többet nem ülünk egymásra. Clarisse! Én igazán nem kellek magának ló nélkül? – a felemelő szerelmi vallomás lehetne Karinthy, Rejtő vagy Monty Python is, de természetesen Galambos Frédi mondja Sasváry művésznőnek Huszka Jenő és Martos Ferenc Lili bárónőjében (átdolgozta Gádor Béla és Darvas Szilárd), ahogy az operettrajongók bizonyára rögtön ki is találták, és nem is értik, mit marháskodik megint a szerző.
Pedig bizony a zalaegerszegi Kvártélyház (az ország egyik legjobb hangulatú szabadtéri színháza, valami nagyon egyéni, kalandos ízű miliővel, amit már magából a kvártély szóból is kihall, akinek van füle rá) friss, nyári produkciója Tompagábor Kornél rendezésében abszurdtól és groteszktől sem ódzkodó, burleszkszerű helyzetekben fickándozó operett.”
Lesz beszámoló itt a várbeli Palotakoncertről?
Tegnapi estémet a koncert idején a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőterén töltöttem: a két verista opera előadására szólt az előre megváltott jegyem.
Felhívom minden érdeklődő szíves figyelmét, hogy a "Ma este színház" honlapján - érthető módon - az augusztus 4-i, esőnapi - Budavári Palotakoncertre jóval több jegy kapható, mint az eredeti augusztus 2-i időpontra. Gondolom, más kötött programok miatt többen visszaváltották a jegyeket. Még kezelési költséggel is lényegesen olcsóbb, mintha este a pénztárnál vennék meg a látogatók.
Tisztelt "Búbánat"! Természetesen senki sem akarok lebeszélni a vasárnapi Par/Baj részvételről. De felhívom a szíves figyelmet, hogy érdekes látvány lesz a láthatósági mellényt viselő díszletmunkások csoportja, akik a Parasztbecsületben a falusi házakat ide-oda tologatják előadás közben.
A vasárnapi esőnapon a Várbeli operettgála esti kezdése meg ütközni fog a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon előadásra kerülő Mascagni + Leoncavallo operákéval...
(Esőt már nem jeleznek akkorra...)
