Köszönöm, tehát Hitler és a nácik hatalomrajutása idején. Ez azért különös, mert Fényes Szabolcs származása nem lehetett akadálya a Maya műsorra tűzésének. A szövegíróé, Harmath Imréé (wiki szócikke szerint) igen, de őt, az ő nevét a németek könnyen eltüntethették volna a színlapról, ahogyan tették azt 1938 után sok mindenkivel itthon. Különben is, a nyilván német nyelvű szöveghez Harmathnak vajmi kevés köze lett volna. Később sem tűzték ki sehol?
Berlinben 1933. elején.
Hol, mikor maradt el a Maya bemutatója?
Igen, ez a 200 Ábrahám melódia eltünése nekem is érdekes, szóval ezek szerint inkább 2 tucat lehetett, de még ott voltak a fiatalkori komolyzenei művek, állítólag azok is a döbozban voltak, legalábbis részben. Pl. nem lehet tudni, mi lett az Etelka szive báboperával, amit ugye be is mutattak Mohácsi Jenő szövegkönyvével.De ez még régen történt, kérdés meg van e még valahol, de én semmi nyomát nem találtam, hogy meglenne a Széchenyi Könyvtában.
Az is érdekes, hogy utólag egy dal se lett meg ezekből, pedig jó lenne hallani. Mindenesetre egy Ábrahám operett oda lett, a Nem vagy az esetem. Passz, de nem tudni mi lett ennek a dalaival és a szövegkönyvével.
Ha jól tudom, Fényes Szabolcs Maya-ja is bemutatásra várt, de hát a politikai helyzet miatt elmaradt.
Tegnap, itt a Galériában láthattuk ezt a diszlettervet a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1953-as, Három a kislány produkciójából.
Ideírom az alkotókat és a szereposztást:
Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány
Margitszigeti Szabadtéri Színpad - 1953. július 12. és július 18.
Szövegíró: Alfred Maria Willner
Magyar fordítás: Harsányi Zsolt
Rendező: Nádasdy Kálmán
Koreográfus: Harangozó Gyula
Díszlettervező: Fülöp Zoltán
Jelmeztervező: Márk Tivadar
Karmester: Kulka János
Karigazgató: Pless László
Megjegyzés:
Zenéjét Franz Schubert műveinek felhasználásával összeállította: Berté Henrik
Újrahangszerelte és átdolgozta: Polgár Tibor
Társszövegíró: Heinz Reichert,
A fordítást átdolgozta: Innocent Vincze Ernő
Szabadtérre alkalmazta: dr. Kenessei Ferenc
Először a Margitszigeten!
Egyes szerepeket kettős szereposztásban játszották:
Szereplők:
Franz Schubert, zeneszerző – Rösler Endre/Fehér Pál
Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár
Tschöllné, a felesége – Budanovits Mária
A Tschöll leányok:
Édi – Koltay Valéria
Hédi – Cserhát Zsuzsa/Gáncs Edit
Médi – Gyurkovics Mária/Páka Jolán
Franz Schober báró, költő – Reményi Sándor
Grisi Lucia, énekesnő – Dobay Lívia/Szilvássy Margit
Vogl, operaénekes – Angyal Nagy Gyula
Schwind, festő – Kassai János
Gumpelwieser, rajzoló – Rissay Pál
Binder Nándor, postahivatalnok – Kövecses Béla
Bruneder Antal, nyergesmester – Katona Lajos/Nádas Tibor
Scharntorff, dán követ – Koszó István
Novotny titkosrendőr – Fekete Pál
Házmesterné – Szathmáry Aranka/Megyaszay Hajnal
Kocsmáros – Perényi Kálmán
Seiler, karmester – Göndöcs József/ Lux Tibor
Cukrászné – Máté Eta
Sáni, pikkolófiú – Koltay László
A táncokat előadták: Kálmán Etelka, Balogh Ágoston, Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor
Bozó Péter: Fejezetek Jacques Offenbach budapesti fogadtatásának történetéből
Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2021
Sorozat: Musica Scientia
Ismertető:
1872 áprilisában az épp Pesten tartózkodó Jacques Offenbach megtekintette a Tannhäuser egyik előadását a Nemzeti Színházban. A Fővárosi Lapok így tudósított az eseményről: "Egy földszinti páholyban ült Offenbach is, az operettek termékeny szerzője. A lepke meglátogatta az oroszlánt, de hatalmas hangját nem sokáig állta ki, s csak másfél felvonást hallgatott meg Wagner zenéjéből, mely a zenevilágban csaknem ellenkező sarokpontot képez, mint az övé."
A magyar közönség számára persze Offenbach mindig is "az operettek termékeny szerzője", "a zene Arisztophanésze" és "a zenei farce-ok nagy mestere" maradt; a csellóvirtuózról és -pedagógusról, vagy a Lafontaine állatmeséit megkomponáló dalszerzőről senki nem tudott. De vajon minek köszönhető, hogy Offenbach műveit oly gyakran állították szembe az "oroszlán", Wagner zenéjével? Hogyan lett ebből a muzsikusból, akinek egyes operettjeit a 19. században még "a zenei pornográfia" alkotásainak tekintették, a 20. század elejére klasszikus szerző? És miként kerültek darabjainak 1950-es évekbeli előadásain olyan mozzanatok a szövegkönyvekbe, mint a Fehér Ház és az amerikai alvilág kapcsolata, a Marshall-segély vagy éppen egy imperialista összeesküvés? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ Bozó Péter könyve, amely a budapesti sajtóban megjelent kritikák és a színházi előadások fennmaradt előadási anyagai alapján mutatja be Offenbach változó magyarországi megítélését, a műveinek megjelenését követő, közel egy évszázadnyi időszakban, nemzetközi kitekintéssel, az angol, francia és német nyelvű szekunder irodalom legfrissebb fejleményeit sem tévesztve szem elől.
Bozó Péter zenetörténész. PhD doktori fokozatát a budapesti Zeneakadémián szerezte 2010-ben, egy Liszt dalainak szentelt, weimari forrástanulmányokon alapuló értekezéssel. Disszertációjának könyvváltozata, amely A dalszerző Liszt címmel a Rózsavölgyi és Társa kiadónál jelent meg 2017-ben, elnyerte a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Kroó György Plakettjét. 2006 óta az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa, ahol OTKA, NKFIH, TÁMOP és Bolyai János posztdoktori ösztöndíjasként az operett párizsi kezdeteiről és magyarországi gyakorlatáról folytatott kutatásokat. A Studia Musicologica című nemzetközi zenetudományi folyóirat főszerkesztője, emellett rendszeresen tart kurzusokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájánál.
Most jelent meg a könyv:
Jákfalvi Magdolna - Kékesi Kun Árpád : "Hát újra itt..." - Operettkánon és -műfaj
/Theatron Műhely Alapítvány, 2021/
„A populáris kultúra iránt az utóbbi években megélénkült az egyes tudományágakban, aldiszciplínákban az érdeklődés, ebbe a kultúratudományos vonulatba kapcsolódik be a jelen tanulmánykötet, mely a magyar kulturális emlékezet szempontjából komoly téttel bíró operetteket veszi górcső alá.”
„A kötet zeneszerzők, librettisták, történészek, szakírók és színházcsinálók írásait tartalmazza, olyan szövegeket, melyekben itt, e színháztörténeti pillanatban pozícionálják viszonyukat az operett műfajához. A magyar operett világhírű, ezt a Lehár-Kálmán-Huszka-bemutatók igazolják, de mind a szerzők, mind életművük értékelése igen hiányos. Kötetünk mégis reprezentál egy új kíváncsiságot, amely (Gombrowicz-csal szólva) az "operett ravaszkás idiotizmusa körül" kialakult. Továbbá rámutat arra, hogy ki mit hall egyáltalán operettnek, ki mit ért egy zenés színházi műfaj kemény szabályai alatt. Hiszen van, akinek az operett csak az I. világháború előtti arisztokráciát bemutató könnyed muzsika, van, aki csak Honthy Hannához és Latabár Kálmánhoz köti, és van, aki örömmel látja a realistább értelmezések, például az egykori kaposvári színrevitelek megjelenését.”
/Rózsavölgyi és Társa, 2021/
Interjú Lukács Anitával és Vadász Zsolttal
„A Palotakoncert évről évre különleges ünnepe az operettnek”
/Papageno.hu - 2021. július 7./
Olvastuk a gyászhírt, hogy 2021. június 27-én, életének 82. évében meghalt Bolberitz Tamás, a Magyar Állami Operaház egykori karmestere.
Az operettet is vezénylő négy „B” kezdőbetűs egyúttal négy „Tamás” keresztnevű karmester (Bródy Tamás, Breitner Tamás, Blum Tamás, Bolberitz Tamás) közül utolsóként távozott, akinek ugyancsak számos felvételét őrzi a Magyar Rádió és a Magyar Hanglemezgyár hangarchívuma.
Az operett-adatbázisomból kikerestem azokat a címeket, amelyekről ismerettel rendelkezem:
- Simándy József énekel: „Mezei bokréta” – Magyar dalok- „Négy dal a János vitéz című daljátékból” (Hungaraton, 1976) – Bolberitz Tamás – Simándy József, a Magyar Állami Operaház Zenekara
Kacsóh Pongrác: Rákóczi
- Rákóczi megtérése: „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe’ rég.”
Kacsóh Pongrác: János vitéz
- „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”
- „A fuszulyka szára, felfutott a fára, az én édes galambomnak csókra áll a szája. Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…”
- Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, ad vissza nékem, óh, szép szerelmes Iluskámat”
- „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél”
- „Operettkedvelőknek” Szerkesztő: Bitó Pál. Bemutatjuk új felvételeinket (részletek, 1984. február 23., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.10)
Ilosfalvy Róbert műsora – km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bolberitz Tamás
Ilosfalvy hosszú (16 évi) külföldi távollét után, 1982-től ismét a Magyar Állami Operaház tagja lett, majd rá két évre, világhírű tenorunkkal a Magyar Rádió operettrészletekből összeállított válogatást készített, énekét a Rádiózenekar kísérte, Bolberitz Tamás karmester irányításával:
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Nagy árat kér a sors a boldogságért”
- Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után”
- Lehár Ferenc: Friderika – „Ó lányka, ó lánykám”
- Kálmán Imre: Az ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint”
- Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – „Egy drága szempár”
- Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”
- Kacsóh Pongrác: Rákóczi – Rákóczi megtérése – „Hazámba vágyom...”
- Carl Zeller: A madarász – „Nagyapám még ifjú volt”
- Kalmár Magda – operettfelvételek – „Levelemmel üzenem...” (részletek, 1984, Hungaroton) - Bolberitz Tamás vezényli a Postás Szimfonikus Zenekart
- Jacobi Viktor: Sybill – Sybill levele (Kalmár Magda mellett km. Kelen Péter)
- Huszka Jenő: Erzsébet: „Rózsám, viruló kis rózsám...”
- Robert Planquette: Rip van Winkle - Alice dala (Levélária): „Levelemmel üzenem…”
- Carl Zeller: A madarász – Postás Milka belépője
- ifj. Johann Strauss: Reggeli lapok - keringő
- Mozart: Figaró házassága – Levél-kettős (Kalmár Magda mellett km. Sudlik Mária)
- Csajkovszkij: Anyegin – Tatjána levele (Pitti Katalin)
- Puccini: Tosca – Levélária (Kelen Péter)
- Adolphe Adam: A longjumeau-i postakocsis – Chapelou dala (Kelen Péter)
- Zempléni Mária – operettfelvételek (részletek, 1984, Hungaroton) - Bolberitz Tamás vezényli a Postás Szimfonikus Zenekart
- Huszka: Erzsébet - „Rózsám, viruló kis rózsám”
- Zeller: A madarász – Postás Milka belépője
Persze az Operában (Erkel Színház) Bolberitz Tamás sokszor vezényelte Johann Strauss Cigánybáróját és a Denevért is...
https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/686493/default/doc_url/9412.pdf
A Budai Parkszínpadon pedig Huszka Jenő Gül Baba című nagyoperettjét vezényelte (bemutató: 1973. július 13.)
Szereposztás volt:
|
Gül Baba: Bessenyei Ferenc Rendező: Seregi László |
Szabad ég alatt - Operett- és musicalgála
"A Budapesti Operettszínház népszerű sztárjai, ifjú tehetségei másfél órás felhőtlen kikapcsolódásra várják a rajongó közönséget élő zenekari kísérettel, valamint a patinás falakra vetített izgalmas látványvilággal a Pesti Vármegyeháza udvarán!
Két hétvégén, július 16-17-én és augusztus 6-7-én olyan sztárokkal találkozhatnak a szabad ég alatt, mint Lévai Enikő, Széles Flóra, Homonnay Zsolt, Dénes Viktor, Nádasi Veronika, Polyák Lilla, Kocsis Dénes, Sándor Péter, Szomor György, Vágó Zsuzsi, Peller Anna, Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté, Lukács Anita, Vadász Zsolt, Fischl Mónika, Kiss Diána, Bojtos Luca, Dolhai Attila, Laki Péter, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Mészáros Árpád Zsolt, Füredi Nikolett, Dancs Annamari, Bordás Barbara, Siménfalvy Ágota, Homonnay Zsolt, Serbán Attila, György-Rózsa Sándor.
A legnagyobb magyar operettszerzők, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Ábrahám Pál művei között legújabb operettünk, a Marica grófnő jól ismert dallamai csendülnek fel, továbbá olyan világhírű musicalek slágerei, mint a Macskák vagy a Jézus Krisztus szupersztár. Kedvcsinálóként a következő évad bemutatói közül a Nine, valamint a Jekyll és Hyde legismertebb dalai is elhangzanak."
Az előadások 20:30-kor kezdődnek. Jegyek még korlátozott számban elérhetőek: https://bit.ly/3627ZFk
Az Old Man Rivert mindenki ismeri, Jerome Kern a szerző.
Előzmény 4824
Ebben a fenti, sok hibával átmásolt műsorban Ábrahám Pál neve mellett vannak a szerzeményei. A feltűntetett zeneszerzőkön kívül a számok akkor ismert slágerek lehettek, ma már kutatni kell utánuk.
Ábrahám Pál nyilván vezényelt. Amennyiben ez jelentős hangverseny volt - vélhetően - máshol is megjelent a program, jó lenne megtalálni. Ez vonatkozik a zenekarra is.
A "Rákóczi induló" Kemény Egon átiratában 1936-ban Rózsavölgyi felkérésére (a "Rákóczi induló" című film sikere után) nyomtatott kottafüzetben majd gramofonfelvételen is megjelent - 
még az is elképzelhető, hogy a szalonzenekari átiratot adták elő.
Már hiányoltunk téged épp az előbb. Elárulom megnéztem három darabot is, Kálmán Imre Josephine császárnőjét az Erkel Színházban, Miskolcon a Bál a Savoybant és a városmajorin a Sweet charity-t.
Előzmény 4827
"Hát sajnos lehet, hogy ezek kerültek a söfőr felügyeletébe, aki mint tudjuk pénzért eladta a dalokat no name komponistáknak, ezután azok neve alatt futottak."
Ez a legendaszerű mondat így nem pontos. Ábrahám Pál ugyanis tartalékban tartott mintegy két tucat (24 darab) melódiát... és nem dalokat. Ezeket bízta inasára (belőlett "sofőr" a későbbi verziókban), és ő adta el Németországban német zeneszerzőknek. Soha nem olvastam sehol, hogy kik voltak név szerint, Ábrahám Pál nem perelte be őket.
Magyarország, 1931. július 23.
Harminc darab közül— tizenöt magyar
Az egyik nagy németországi színpadi kiadó most küldötte szét a külföldi színházaknak a jövő szezonra ajánlott újdonságok lajstromát. Harminc javarészben prózai darabo tajánl a ^vevőinek* ez az ügynökség és a harminc közül tizenöt magyar munka. íme a lista:
Fodor László. Lengyel Menyhért..Hunyady Sándor, Molnár Ferenc: Liliom, Játék a kastélyban, Olimpia, Egy, kettő, három, A jó tündér, A farkas.
FodorLászló: Ékszerrablás a Váci uccában, ,A templom egere, Töltőtoll. Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye.
Szép Ernő: Aranyóra, Azra,
Lengyel Menyhért: A kínai leány.
Két zenésdarab fejezi be a sorozatot, mind a kettőnek Ábrahám Pál a szerzője. Az egyik a Hawai rózsája, a másik pedig a most készülő Ábrahám-operett,amelynek címe: Nem vagy az esetem.
A Budavári Palotakoncert 2021 nyarán a legnagyobb slágerekkel ünnepli a visszatérést
„2021 nyara, reményeink szerint, a nagy visszatérés időszaka. Mi mással is ünnepelhetnénk ezt, mint mindannyiunk, de főleg Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál kedvenc műfajával, az operettel és annak legnagyobb slágereivel – július 23-án és 24-én este, a Budavári Palota Oroszlános Udvarán!”
„Az idei program az Operettünnep címet kapta, hiszen az újratalálkozást ünnepelni gyűlnek össze művészek és a közönség, mégpedig a legnagyobb operettslágerekkel. Természetesen Kálmán Imrétől hangzik el a legtöbb dal, a Marica grófnőből, a Csárdáskirálynőből, a Cirkuszhercegnőből, a Bajadérból. „
„A koncerten Lehár Ferenc és Johann Strauss ismert slágerei is felcsendülnek, Kacsóh Pongrác János vitézéből több dalt hallhat a közönség, és igazi csemege lesz Vincze Ottó néhány szerzeménye. A kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző nevéhez olyan kultikus filmek dallamai kötődnek, mint a Liliomfi vagy Az aranyember. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy az Operettszínház legnagyobb sikere 1953-ban az ő Boci-boci tarka című operettje volt, amiből egy nótát most a Budavári Palotakoncert nézői is hallhatnak – valószínűleg nem is lesz ismeretlen számukra.
Mindezek mellé érkezik még néhány operacsemege, például Rossini Macska duettje, Piazzolla örökzöld Yo Soy Mariája, valamint Gara Mária cabalettája a Hunyadi László operából. Kifejezetten az Operettünnepre készül két nagyszabású koreográfia – Lénárt Gáboré egyelőre maradjon titok, de az biztos, hogy Kálmán Ördöglovasának ismert Palotását most az Operettszínház két fiatal művésze, Kárpát Attila és Kovács Richárd álmodja színpadra a Balettkar számára.”
Magyar Hírlap, 1932. június 9.
ÁBRAHÁM PÁL KÉT OPERETTET IS ÍRT a jövő szezonra. Az egyiknek a címe: Bál a Savoyban, szövegét Grünwald és Beda írták, míg a másik tipikusan berlini operett. A címe: Nem vagy az esetem. Ennek szövegét a berlini Friedmann-Frederich írta. Bemutatója mind a kettőnek a jövő szezonban lesz Berlinben. Ábrahám Pál ezeket mondta két új darabjáról:
— Két különböző műfaj. Az egyik inkább romantikus nagyoperett, a másik viszont inkább a vidám, zenés vígjáték műfajából való. Nem lehet ma pontosan tudni, hogy voltaképpen mit szeret szívesebben látni a közönség. Sőt az Ízlés városonként változik. Az operett-műfaj szerintem most van a válaszúton és még nem alakult ki egészen, hogy mi marad meg benne a múlt hagyományos formáiból és mi lesz az, ami mégis újszerűvé teszi.
Mint tudjuk, ebből csak előbbi valósult meg, mivel 1933. elején menekülnie kellett Berlinből Ábrahámnak. Mi lett a másik darabbal? Hát sajnos lehet, hogy ezek kerültek a söfőr felügyeletébe, aki mint tudjuk pénzért eladta a dalokat no name komponistáknak, ezután azok neve alatt futottak.
Így volt az újságban.
Érdekes, csak a szerzők pontos megjelölése nélkül értelmezhetetlen - előzmény 4824.
Ez Ábrahám Pál egyik utolsó hangversenye a mai Erkel Színházban, mielőtt emigrációba kényszerült. Az 1939 elején történt.
Magyarország, 1938. február 22.
VÁROSI SZÍNHÁZ
Ábrahám Pál ll-ik jazz-hangversenye péntek, február 25-én este 8 órakor
1. How are you ? nagy zenekarra.
2. Temptation, rag, trombita-, gitár- és hegedű-szólókkal
3. Boo-Hoo, nagy zenekarra.
4. Tabu, gitár-, trombita-, hegedű-szólókkal
5. Hallelujah, 2 zongora-szóló és teljes zenekar.
6. Néger spirituals kórusok, vokál-kórus és zenekar, eredeti Byron átiratok.
7. Bársony Rózsi és Dénes Oszkár:
a) Ábrakám I always keep tny girl out.
b) Ábrahám : Londonban ..«
8. Old man River, basszus-szóló, vokál-kórus és nagy zenekar.
9. Faust jazz-fantázta. teljes zenekar.
10. *Blue Danubet, valcer- és jazz-átirat
11. Ravel: Bolero, nagy zenekar.
12. Mendelssohn : Spring Song, trombita-, szaxofon-, klarinét- és gitár-szólókkal.
13. Bársony Rózsi és Dénes Oszkár:
Ábrahám : Black walk.
14. Indián lowe call, nagy zenekar, szólókkal
15. Honthy Hanna:
a) Ábrahám : Sanszón.
b) Ábrahám: A Burgban. , partnere: Solthy György.
16. Vecsey: Valse triste, trombita-, vibrafon- és hegedűszólókkal.
17. Rákóczi-indulő.
— Jegyek 50 fillértől 6 pengőig máris válthatók
Évadbejelentő sajtótájékoztató – Budapesti Operettszínház
Az új bemutató, Lehár Ferenc: A mosoly országa
Téma az időskálán: 33:45 – 57:27 perc között
„Bízom a megbocsátás erejében” – Cseke Péter elárulta, miért adott munkát Eszenyi Enikőnek
"...Eszenyi Enikő egy darabot rendez nálunk a következő évadban, az öt nagyszínházi bemutató egyikét." ..."Eszenyi Enikő alkotói kvalitásai megkérdőjelezhetetlenek, nemcsak a magyar színházi életnek lenne nagy vesztesége az ő művészi elnémítása, hanem közéletünk erkölcsi kudarca is lenne, ha nem hinnénk abban, hogy az ember változni és változtatni képes. Bízunk benne, hogy ha egy harmonikus próbafolyamaton lesz túl a társulat, és januárban kiváló bemutatója lesz a Cirkuszhercegnőnek, az a magyarországi színházi világgal foglalkozó közéletnek is jót tesz majd."..." Csak olyan rendezőt kérek fel, akit szakmailag megfelelőnek tartok arra, hogy a nemzeti minősítést megszerzett társulat elmúlt 13 évi munkájához hozzátegyen. Azt gondolom, ez egy elég erős szűrő, mérce." Teljes interjú Cseke Péterrel, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatójával blikk.hu-n itt.
Össztűz Eszenyi Enikőre: miért engedik visszatérni a zsarnok direktort? Tavalyi botránya után Kecskeméten rendezhet Eszenyi Enikő (a Cirkuszhercegnőt - ED), ami hatalmas felháborodást váltott ki a szakmában. "A következmény a következménynélküliség, ahogy ez történt az Operettszínháznál is Kriza Zsigmond esetében, amiben sikerült úgy lefolytatni egy vizsgálatot, hogy az áldozatokat nem kérdezték meg. Jó lenne egy olyan országban élni, ahol valódi következményei vannak az abúzusoknak, a szakma pedig kirekeszti az abúzálókat, nem tisztára mossa őket." (Molnár Áron) Teljes cikk névvel és név nélkül vállalt véleményekkel blikk.hu-n és szinhaz.online-on, a főszerepet játszó Járai Mátéval interjú itt.
Írta: Benyák Mária
2021.06.17. Felvidék.ma
"Aki részt vett Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumában a Több mint szomszéd – Magyar kulturális hét keretében megrendezett Lehár Ferenccel kapcsolatos beszélgetésen, zenés műsoron és kiállítás-megnyitón annak még sokáig fülében visszhangozhattak az ott elhangzott okos gondolatok, a zeneszerző örökzöld dallamai és tudatosíthatta, hogy újra és újra beigazolódik, az operett komoly helyet érdemel a zene világában, az egész kultúrtörténetben."
"A rendezvényen jelen volt a Bécsben élő közeli rokon, Lehár Ferenc húgának unokája, Lehár Mikes Zsuzsa és férje is."
"A rendezvény vendége volt Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, aki részletesen szólt arról, miként ismerte meg a zeneszerző dalait, majd később teljes operettjeit."
"Klemen Terézia, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás alapítója és elnöke arról beszélt, hogy zenekedvelő családban nevelkedve, zeneszerető emberként tudatos elhatározásból alapította a társulást és vállalta fel a Komáromban 1870. április 30-án született zeneszerző emlékének ápolását."
"Tavaly, születésének 150. évfordulója alkalmából Klemen Terézia Margitay Zoltánnal közösen könyvet jelentetett meg értékes dokumentumokkal, fényképekkel, eddig ismeretlen anyagokkal kiegészítve Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja címen."
"A társszerző, Margitay Zoltán szintén jelen volt a beszélgetésen, aki ugyancsak értékes ismeretekkel gyarapította a közönséget a zeneszerzőről....Tőle tudtuk meg azt is, hogy felesleges temetni az operettet, van közönsége, van népszerűsége és maga Lehár a legkedveltebbek egyike. Tizenöt évre visszamenően a statisztikák szerint Johann Strauss után éppen az ő művei szerepelnek a világ színpadjain a legtöbbet."
"Az élvezetes beszélgetést mintegy megkoronázta Nagy Ibolya operettprimadonna és Klein Otokár operaénekes szereplése, akik a zeneszerző operettjeinek dalaiból mutattak be válogatást..."
Rajtam kívül volt valaki a 16-i Kálmán operett előadáson?
Sajnos, nem lehettem ott az Erkel Színházban. Ugyanakkor sajnálom, hogy nem magyar nyelvű előadásban hangzott el koncertszerű változatában ez az operett:
Kálmán Imre - Paul Knepler - Herczeg Géza: Joséphine császárné
Magyar Rádió keresztmetszet formájában elkészítette az operett stúdiófelvételét.
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. október 24., Kossuth rádió, 12.50 – 13.50
Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el. Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás.
Főbb részletek az operettből:
- Josephine dala: „Egy álmot látok... az én álmom, az én álmom...” (Kalmár Magda, km. az MRT Énekkara)
- Napóleon dala: „Tündéri lény, veled álmodtam én!... Te édes égi tünemény… hangod ide vár, május virág szirma hull reám. Tündéri lény, érted ég ez a tűz, mámoros ábránd, mely most veled összefűz… Szólj hát biztatón, nézz-nézz biztatón, nézz le rám! /Sűrű éjszakában csillagfény! Te vagy sírom, te a legszebb fény. Te vagy szívem édes terhe, te a boldogságnak kelyhe, meg is halhat, aki érted él! Sűrű éjben tiszta fénysugár! Az a dal most szíved feléd száll! Tündéri lény, veled álmodtam én!...” (Korondy György)
- Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét...” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRT Énekkara)
Josephine dala: Bűvös szép vidék... a szívem vágytól hajszolva ég...” (Kalmár Magda és az MRT Énekkara)
- Napóleon dala: „….Én írok neked, drágám, mily szomorúság szállt rám. Most nem tudod, hogy bármit kérsz, megtenném érted én!...” (Korondy György)
- Napóleon dala: „Felséges, bűbájos kép, gyönyörű szép! Nézz le! Még látnom kell szíved! Mesebeli élet, tünemény, nem is láttam ilyet soha én, olyan, mint a legszebb álomkép! Ez az álom ébren erre jár, ez az álom élet vagy halál, nekem minden kezdet ő, nekem ő a vég! /Ámor, Isten… Honnan ez a szelíd szent varázs, amely mindenestől leigáz? … Akit álmodott a képzelet, valójaként ide érkezett… Ámor, Isten…” (Korondy György)
- Juliette és Bernard vidám kettőse (1) : „Kislány-kislány, mondok én egy jót, minden rangnál többet ér a csók…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)
- Juliette és Bernard vidám kettőse (2): „- Kétkedésben hasztalan vagy, tettre kész, így szólok: házasság...- Házasság! Jaj, dédelgetni ezt a szót, elrontod így az egész illúziót! Adj csókot, de kettőt, mert kettő az egy pár. A szívem úgy megnőtt, s a láztól szaporán jár. Ma csókolj, ne holnap, hát egy percet se késs, egy pár lesz, ha holnap paphoz menni mész. /Én minden csókom, bókom néked adom, viszont a jegygyűrűtől félek nagyon. Ha mégis egy kissé jó szívvel nézel rám, ne döntsünk már holnap, majd csak holnapután! /Minthogy sokszor pórul jár a kétkedő, azt mondom, csigavér, van még idő! - Attól tartok később én nem kellek már, más lánynak mondod ezt majd te, vén szamár! Adj csókot, de kettőt, mert kettő az egy pár... ” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)
Na hogy tetszett?
Az igazság az, hogy egész komoly darab, jó sok benne a megírt zene. Igazi sláger nem volt egy se benne, vagy talán egy a 2. felvonásban, de azért voltak benne szép zenei részek. Ha jól rémlik ment pár éve Bas Ischl-ben. Az meglévő utalvány elköltésére remek alkalom volt.
Frissítés: lesz az Orfeumban Veszedelmes viszonyok is. Csak a filmet ismerem. A sajtóközlemény szerint "kortárs zenedráma ősbemutatója" ... roppant ígéretes. Kár, hogy a szerző(k) neve kimaradt a közleményekből. Szóval a Nemzeti Dalszínház- koncepció épül-szépül.
Persze, igen, csak jópofa volt, hogy pont akkor látom a Nine-t éspedig először és utoljára, amikor az egy másik helyen = itt, tőled szintén feltűnik :-)
Igen, átnéztem a listádat (4788): hát mit mondjak...ugyanazt, amit már itt lejjebb írtam. Az orosz monodráma kombinálva Dubrovay László táncjátékával úgy bukik majd, mint a mondás szerint Rottenbiller. Azzal a különbséggel, hogy a csatolt cikk szerint Rottenbiller (Lipót) egyszer sem bukott meg, ez a zagyvalag Zegyveleg viszont meg fog. A Rozsda lovag, aminek a címe remélem nem a nagyszerű Rózsalovag gyagya szójátéka akar lenni, szóval az egy gyerek-musical = gyermekszínház, nem operett és nem az Operettbe (lenne) való. Oszi boszi szintén gyerekdarab és mint látom, nem új, Oszvald Marika jutalom-produkciója, végkimerülésig.. A Szegény Dzsoni dettó: mese habbal világzenével, gyerekeknek = gyermekszínház, nem operett és nem az Operettbe (lenne) való. A Vian-revü talán érdekes. A Pendragon-legenda akár jó is lehet, ha (ha!!) jó a zenéje, mert értékes az irodalmi nyersanyag, kell új. Ezek a darabok gondolom, az Orfeumban mennek vagy oda valók, ha és amelyik egyáltalán. A hodályt ezekkel nem lehet megtölteni sokszor ... egyszer sem. Dehát, mint szintén írtam, úgy látszik az operett és az igazán trendi musical felől a szélrózsa minden irányába elmozdul az igazgatóság: balett, opera, görög sorstragédia (vizsga), mesejáték s ki tudja, mi jön még. Ezek nyilván olcsóbbak, a menő musicalek ilyen-olyan jogdíjai helyett inkább ilyesmikre fordítják a pénzt. A közönség pedig, eszi-nem eszi, nem kap mást. Vagy nem túl sokat. Vagy máshol néz operettet, musicalt.
Ma este az Erkel Színházban:
Kálmán Imre: Josephine császárné
Nagyoperett két felvonásban, német nyelven magyar és angol felirattal
Hangversenyszerű előadás
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekara
Vezényel: Marius Burkert (Ausztria - Graz; Bad Ischl)
Szövegíró: Paul Knepler, Herczeg Géza
Szereposztás:
Napóleon.................................... Szappanos Tibor
Josephine................................... Sümegi Eszter
Juliette........................................ Váradi Zita
Bernard káplár............................ Erdős Attila
Marion........................................ Fürjes Anna Csenge
Therése Tallien........................... Gál Erika
Berthier generális....................... Kiss András
Junot generális........................... Szerekován János
Hippolyte Charles....................... Ujvári Gergely
Escarbot, anyakönyvvezető....... Balczó Péter
Kálmán Imre ritkán játszott operettje Napóleon és szerelme, Josephine Beauharnais történetét dolgozza föl, sok történelmi ténnyel és költői szabadsággal fűszerezve. Paul Knepler és Herczeg Géza a szereplőket egyfajta Hamupipőke-történetben mutatja be, párizsi bálokkal, itáliai hadjárattal és sok szerelemmel, féltékenységgel és hatalmas (katonai) győzelmekkel tarkítva. Kálmán Imre zenéje egyszerre támogatja és kiegészíti ezt a sokszínűséget: zeneileg is sokrétű anyag ez a gavott-tól a katonai indulóig, az operettek elengedhetetlen humoros duettjein át az áradó érzelmekkel telített szerelmes áriákig.
A Budavári Palotakoncerten fellépők lesznek:
Fischl Mónika
Kiss Diána
Lukács Anita
Oszvald Marika
Süle Dalma
Széles Flóra
Szendy Szilvi
Zábrádi Annamária
Dénes Viktor
Dolhai Attila
Erdős Attila
Homonnay Zsolt
Laki Péter
Pete Ádám
Vadász Zsolt
Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, valamint Balettkara
Vezényel: Pfeiffer Gyula
Rendező: Vincze Balázs
Koreográfus: Lénárt Gábor
A tavalyi Palotakoncerten fellépett művészek közül idén nem lesz ott: Bojtos Luca, Bordás Barbara, Hary Judit, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Fülöp Márton, Ninh Dúc Hoang Long és a Jávorkai Brothers
Új fellépők: Süle Dalma, Széles Flóra, Zábrádi Annamária, Pete Ádám
Huszka Jenő április 24-én született, a Gála ideje: május 1., közel esik egymáshoz a két dátum. Amúgy a bérlet Huszka nevét viseli. "Illene" akkor már a gálán Huszka-melódiákkal előrukkolni...
Budavári Palotakoncert 2021 - Operettünnep
A JELENLEG HATÁLYBAN LÉVŐ KORMÁNYRENDELET ÉRTELMÉBEN KONCERTJEINK KIZÁRÓLAG VÉDETTSÉGI IGAZOLVÁNNYAL LÁTOGATHATÓAK!
Budavári Palotakoncert 2021 - Operettünnep
2021 nyara, reményeink szerint, a nagy visszatérés időszaka. Mi mással is ünnepelhetnénk ezt, mint mindannyiunk, de főleg Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál kedvenc műfajával, az operettel és annak legnagyobb slágereivel! A tökéletes hangzásról és látványról a Budapesti Operettszínház művészei, mintegy ötventagú szimfonikus zenekara, balett- és énekkkara, valamint sztárszólistái és fiatal tehetségek gondoskodnak, a magyar operett tradicionális és modern elemei egyszerre elevenednek meg a színpadon! Több száz látványos jelmez, magas színvonalú színpad-, hang- és fénytechnika gondoskodik az élményről. Mindezek persze csak kiegészítői világhírű zeneszerzőink slágereinek, melyek mellett felcsendülnek Ázsiától, Európán át, Amerikáig dúdolt operaslágerek is, melyek szintén az operett fénykorának szülöttei! Legyen ez az este egy igazi ünnep, minden nézőnek, színpadi szereplőnek és az operettnek!
2021. július 23-24. 20.30.
Most a műsorról semmit se írnak.
Budavári Palotakoncert 2021 - Operettünnep - Budavári Palotakoncert | Jegy.hu
Sima gála előadás szerintem. Szokott lenni, operett és mucial vegyesen Szilveszterkor is volt és én ingyen láttam a neten.
Lesz Budavári Palotakoncert idén is 2 alkalommal. Passz mi lesz benne. A Lehár és Huszka gála biztos nem, mert tavaly volt. Ott rengeteg Huszka ment.
Huszka Jenő bérlet
Előadások: vasárnap 19:00
Diótörő 2021. december 19.
Marica grófnő 2022. január 23.
Gála 2022. május 1.
A mosoly országa 2022. május 8.
Talán ez a meghirdetett bérleti Gála-előadás pótolná jövőre a tavaly elmaradt Huszka-gálát? Nem tudom, majd kiderül...
Nézze, lehet erős amit írtam, ráadásul csak 1 dalt hallottam belőle, illetve most újra, ami egy erős közepes volt. Itt inkább arra célozta, hogy a nagy nemzetközi musicalsikerek közül sokat nem játszanak nálunk. Pl. Webber Starlight Express c. darabja vagy Szerelem arcai.
Utóbbi időben legalább előkerült a Sweet Charity és a Carousel.
Ugyanez hatványozottan igaz az operettekre, amik közül nemhogy a nagy külfödli darabok, hanem rengeteg magyar operett is hiányzik.
https://www.youtube.com/watch?v=GpQZj9CFoJo
Tisztelt „zenebaratmonika”! Kivonatosan idézek hozzászólásából:
„A legelrémisztőbb példa a Puskás musical volt, amiből már a bemutató is rémes volt, még ingyen se, vagy talán max ingyen. Ez nem szinvonal, inkább a gagyi kategória.”
Úgy látszik Ön, sok más ismerősömmel együtt, egy harmadik bemutatón vett részt, melyre vonatkoznak az Ön értékes megállapításai.
Ha meg tetszik nézni a korabeli ismertetéseket, melyekből alant idézek, tetszik látni, hogy tulajdonképpen új műfaj születetett, ez hasonlóan megújította a musicalt, mint Vidnyánszky Attila korábbi, korszakos Csárdáskirálynő rendezése.
„Puskás Ferenc és az Aranycsapat előtti méltó tisztelgés az a zajos siker, a mindkétszer állva tapsoló nézőtér, ami ma fogadta a produkciót!”
„A nyolc-, tízesztendős gyerekszereplők, akik – szerencsére – mit sem tudnak az ötvenes évekről, zokogtak a meghatottságtól az Erkel színházban, a nemzeti ünnepre időzített előbemutatót követő vastaps után és azt skandálták: „Puskás Öcsi!, Puskás Öcsi!””
„A darab 2020-as teltházas előbemutatóján álló tapssal zárt a nézőtér, a társulat készen áll, hogy megismételje a sikert!”
Kell ennél több?
Igen, és ez a reklám helye, a Margitszigeten a magyar válogatott keddi és szombati mérkőzése után újra látható! Még mind a két előadásra van 700-700 jegy!
Mi is. Na, innen is látszik, hogy ő csak egy bábu.
És a többi no name darab az meg mi a fene? Picit visszanézel írtam.
A musicalak közül a La Mancha lovagja és a Hegedűs, a háztetőn ami megüti a nemzetközi mércét. Jó nyilván az itthoniaknak közül még ott már befutott az Abigél és az István a király. És a többi musical az micsoda:
Ja sokan még a Tolcsvay Isten pénzét is visszasírják.
Meg kéne nézni, hogy külföldi színházakban mi megy. Szóval pl. Németországban és Ausztriában nívos darabok (operett, musical, opera) kerülnek műsorra nívós szerzőktől. Nálunk szeretnek új ismeretlen, de gyenge produkciókat feltenni. A legelrémisztőbb példa a Puskás musical volt (jó az nem itt ment, de most úgy az átlag magyar színházakról írok), amiből már a bemutató is rémes volt, még ingyen se, vagy talán max ingyen. Ez nem szinvonal, inkább a gagyi kategória.
Van a régi közmondás: az ellenségem ellensége az én barátom.
Azt hiszem ez tisztán megállapítható az Operettszínház új művészeti vezetője, Vincze Balázs és az Operettszínház jelenlegi vezetősége viszonylatában.
Az új művészeti vezető eddigi Pécsi működésében:
- letiltotta Alföldi Róbert már meghirdetett előadását (Igenis, Miniszterelnök úr!)
- a nem NERkompatibilis pécsi városvezetés elbocsátotta (nem engedélyezett szerződés)
Ilyen ember hiányzott eddig az Operettszínház vezetőségéből!!!
Nagyon szeretném tudni, hogy mi akadályozta Főigazgató urat műsortervei megvalósításában. Érdemes lenne erről nyilatkoznia.
A Nine-filmet pont tegnap láttam, vagyis csak részben, mert nem bírtam folyamatosan nézni. Egy újragondolt Fellini 8 és fél-remake, musicalbe csomagolva. Világsztárok se tudták megmenteni. Sok filmes jelölése volt, díj nélkül, nagy anyagi es közönségbukta. Nem gondolnám, hogy muszáj lenne itthon színpadon bemutatni. Nem menne be rá a közönség. Vagy az már nem számít? Úgy látom, arrafelé (vagyis hogy nem számít) haladunk itt-ott, ld. legutóbb a Schmidt/Notre Dame..
Lehár Festival Bad Ischl – 2021
A nyári előadás-programok közül kiemelem:
Lesz még "Csárdáskirálynő" is...
Igen, a most következő évad Jacobi évnek volt tervezve, az utána lévő pedig Kálmán és Ábrahám évad. A mostani meg Lehár és Huszka, bár valóban eddig szinte semmi "új" operett nem került elő, amióta Kiss B a direktor, csak a János vitéz. A Marica pedig fel lett újítva, de az mindig megy.
Aminek örülök, hogy Bécsben a Volksoperben menni fog Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettje. Ez tényleg meglepetés számomra, hisz ezt a darabot csak nagyon ritkán veszik elő, ott se ment 1937 óta. Különben Bécsben mindig sok operett kerül elő, de a jövő évadban csak ez az egy operettbemutató lesz. Korábban linkeltem a teljes listát.
Kiss B. Attila Lehár Ferenctöl a Giudittát is igérte! Bob herceget is, Boccaciot is. Hú, de izgalmas dolgok- gondoltam én annak idején naivan. Ott van az a gyönyörü Kálmán Imre Teátrum, amiben egy árva operettet sem játszanak. Akkor inkább Musical Teátrumnak kellet volna elkeresztelni.... S ha már musicalröl beszélünk, a legszuperebb musical elöadást (Rebecca), ami után mindig állva tapsolt a közönség, leveszi a müsorról.
Nagyon szellemesen fogalmaztál, sajnos teljesen egyetértek szavaiddal. Biztos vagyok benne, hogy magas színvonalon előadva érdekelné a magyar közönséget a magyar operett!
A Trianon év miatt került volna színre a Viktória is, de hát kérdés, ha nincs a Covid, akkor mi lett volna, gondolom az igen, amit meghirdettek eredetileg. És a többi darab? A Jacobi év? Évi 2 operettbemutatót igért, meg felújításokat, meg teljesen más musicalakat, mint amik most lesznek.
Se La Mancha lovagja, se Hegedűs a háztetőn, se Jackyll és Hide sem szerepelt, meg a Nine se rémlik és a no name musicalak se. Ráadásul még Suppé operett is tervben volt, de azt már meg se hirdette.
Emlékezzünk csak, Kiss-B. Atilla Nemzeti Dalszínházra adta be főig. pályázatát. Hogy mit értett ez alatt, arra nem emlékszem, nem olvastam a pályázatát és a jelek szerint a döntéshozók sem olvasták vagy nem számított, hogy abban mi áll. Lehet, hogy a musical-es, balettes, görög drámavizsgás Operettszínházzal még mindig jobban jár a közönség, mintha a főigazgató tényleg megcsinálná ... amit vállalt, amivel pályázott. Például a beharangozott, "elhalasztott", valójában csendben eltemetett Trianon-musical hiánya nem tűnik nagyon fájónak.
