Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

7124 Hangyászsün 2025-12-16 11:54:11 [Válasz erre: 7123 Búbánat 2025-12-16 10:32:07]
Remélhetőleg élő videós közvetítés is lesz, mint az NFZ ottani estjein, legutóbb a Nabucco előadásáról. NB: NEM az irigység beszél belőlem, mert ott leszünk, én viszont kb. 27 év után végre élőben hallhatom a Krisztus gyermekkorát. (Lemezen 2 felvétele is megvan, tegnap hallgattam meg Dutoit Montrealban készült gyönyörű felvételét.

7123 Búbánat 2025-12-16 10:32:07 [Válasz erre: 7121 alef 2025-12-15 22:50:47]
A Bartók Rádió szerda este élőben sugározza a Müpából Berlioz csodálatos oratóriumát: Krisztus gyermekkora

7122 Nagy Katalin 2025-12-16 08:49:11 [Válasz erre: 7120 alef 2025-12-15 22:42:07]
Lelkemet simogatta Francesca Aspromonte dícsérete. Évekkel ezelőtt kis vidéki színházunkban (Teatro Grande, Brescia, bár szerintem már minden fórumtárs kívülről fújja) ragyogott ki egy Rinaldo előadói közül. Azóta igyekszem elcsípni bármit is énekeljen, és még soha nem okozott csalódást. 

7121 alef 2025-12-15 22:50:47
Tisztelt fórumtársak, feleségemnek munkahelyi programja akadt, így szabaddá vált 1 db jegy 15-én (szerda) estére az NFZ koncertjére a Müpába (fszt. 4. sor). Műsor: Berlioz: Krisztus gyermekkora, francia közreműködő énekesekkel. Ha valakit érdekelne, grátisz felajánlom számára. Egy emailt írjon a bacsnyir@gmail.com címre, és postafordultával elküldöm a jegyet neki.

7120 alef 2025-12-15 22:42:07
Most értem haza Gluck Orfeusz és Euridikéjéről a Müpából, de nem tudok szabadulni a hatása alól. A mű "a maga idejében", ahogy mondani szokás, újítóként tűnt fel, mai füllel már nem lóg ki annyira a barokk operák közül (persze értem, hogy Wagner miért is tekintett rá előzményként). De ma ismét bebizonyosodott, hogy az opera nem a díszlet, vagy a jelmez, vagy a rendezés, netán a látványos showelemek miatt hat - ha hat -, hanem elsősorban az énekesi, másodsorban a színészi teljesítmények miatt; és persze a jó zenekar és karmester se árt... (Bár tudná mindezt Ókovács Szilveszter is..:! - de ez most csak egy mellékszál.) Ami a lényeg: életem eddigi legdrágább koncertjegyét vettem meg egy hónapja - a földszint nyolcadik sorba 32 ezer Ft volt 15% kedvezménnyel -, de minden fillérje megérte! Cecilia Bartolit eddig csak hangfelvételről kedveltem, és volt egy kis félsz bennem, hogy élőben, így 59 évesen már nem lesz az igazi - de szerencsére az volt. Megindító színészi játék, erőlködésmentes, természetes hangképzés, tökéletes, sőt még külsőleg is kiválóan tartja magát. Igazán szerencsésnek éreztem magamat, amikor néhány ütemnyit a székembe kapaszkodva énekelt... :-) (hiszen, szellemes megoldással, a színpad nélküli Nemzeti Hangversenyterem nézőterét is bevonták a az előadásba). Így vált a "koncertszerű" előadás teljes értékűvé. A legkellemesebb meglepetést azonban így sem Bartoli okozta, hanem az Euridikét alakító - és a lebetegedett Mélissa Petit helyett beugró - Francesca Aspromonte. Talán hallottam már a nevét (utólag utánanézve, 34 éves korára már komoly nemzetközi karriert tudhat magáénak), de az első pillanattól az utolsóig teljesen méltó partnere volt Bartolinak. Erőlködésmentes, hibátlan hangképzés, sosem túl sok vagy túl kevés dinamika, tökéletes szereptudás, magabiztos színpadi mozgás, kifejező színészi játék - és Bartolival is abszolút begyakorlottnak tűnően dolgoztak együtt, úgyhogy mostantól megjegyeztem a nevét. De, még egyszer mondom, katartikus élmény volt az egész előadás - és ezt, úgy tűnik, a közönség is így érezte: bár kezdetben csak néhányan álltak fel, egy perc után régen látott standing ovation volt a Müpában. Teljesen megérdemelten.

7119 alef 2025-12-15 22:12:47 [Válasz erre: 7117 lujza 2025-12-10 02:27:13]
Én a földszint harmadik sorában ültem, és hallottam, amit mond. Tehát a ráadás Kopacsinszkaja saját szerzeménye volt (mellékesen zeneszerzéssel is foglalkozik), bár ez most csak egy rövid etüd volt. :-)

7118 gezakadocsa 2025-12-10 09:42:48 [Válasz erre: 7116 Klára 2025-12-09 15:00:04]
Hogy vidéki zkr., az ténykérdés, miként pl. a Suisse Romande vagy a Drezdai Staatskapelle, az amerikai Big Five-ról nem is beszélve... Inkább azon kellene elgondolkozni, hogy nálunk miért olyan lekicsinylő dolog vidékinek lenni. (Sorolható rengeteg nagy magyar alkotó és művész is, aki vidéki volt, sőt az is maradt.) Rotterdam amúgy csak a 3. város Hollandiában, mivel két székhely is van az országban: Amszhterdam és Hága. Igaz, Rotterdam jó száz éve a világ egyik legforgalmasabb kikötője. S a zkr. lemezeire egy példa saját gyűjteményemből: Bartók: Négy zkri db., Két arckép, Két kép - Erato, vez.: J.Conlon.

7117 lujza 2025-12-10 02:27:13
A barátnőmék a földszinten ültek, de hátul. Ő is csak annyit hallott, hogy ráadásként Kopatchinskaja és társai a békéről szóló valamilyen művet játszottak. Igazán időszerű volt!

7116 Klára 2025-12-09 15:00:04
Kopatchinskaja színpadra lépésekor meglepett fellépő ruhája, és a lábait megpillantva Móra Ferenc örökérvényű verse jutott eszembe! De az első hangok felcsendülése után elfelejtettem a bizarr ruhát és a cipők hiánya sem zavart, magával ragadott a zene! Sosztakovics I. hegedűversenyét nem ismertem, meglepő élmény volt, de csodálatos. Elismerésem a művésznőnek! A ráadás számomra is ismeretlen, de nagyon frappáns zenedarab!
Beethoven Erioca szimfóniáját mint mindenki, én is nagyon jól ismerem, de a zenekar és a karmester olyan újdonságokat varázsolt elő, ami meglepett!
Én a Rotterdami Filharmonikus Zenekart nem nevezném vidéki zenekarnak - jó lenne nekünk is pár ilyen zenekar! Megkerestem a zenekart a NET-en, mire jó a google? Több neves lemezkiadó társasággal van állandó szerződésük, és tervbe vett új albumokat Mendelssohn műveinek szentelik.


7115 lujza 2025-12-09 03:06:24 [Válasz erre: 7114 takatsa 2025-12-08 23:30:10]
Kopatchinskaja mindig, mindenhol mezítláb játszik, talán játék közbenígy áll a legbiztosabban a lábán. Egyszer a Müpában egy egészen csodálatos rusztikus orosz ruhakölteményben is láttam őt játszani, mintha egy jelmez lett volna az egykori Gyagilev balett valamelyik előadásából, és akkor is mezítláb volt. Úgy emlékszem az egyik fórumtársunk meg is tudta mutatni, hogy milyen ruha volt az. A hölgy fantasztikusan játszik, mindig nagyon dinamikusan de hibátlanul. Úgy emlékszem, legutóbb Bartók 2. Hegedűversenyét hallottam tőle. Sajnos a harmadikon én se hallottam, hogy mi volt a ráadás, de én inkább egy állatfarmra tippeltem volna. Közben engem kicsit meglepett, hogy mennyire jó együttes a Rotterdami Filharmonikusok, pedig ha úgy vesszük, ők csak egy vidéki zenekar.

7114 takatsa 2025-12-08 23:30:10
Vikingur múlt heti szenvelgését gyorsan elfeledve, ma egy ragyogó koncertnek lehettünk tanúi, amelyet Lahav Shanival az élén a Rotterdami Filharmonikus Zenekar szolgáltatott, a szólista Patricia Kopatchinskaja közreműködésével. A moldáv származású Kopatchinskaja kissé excentrikus fiatal művész, aki a szokásos hegedű-repertoár darabokat csak extrém ritkán játssza, és leginkább a műfaj határait feszegető kortárs darabokban jeleskedik. Így számára és számunkra is kiváló választás volt Sosztakovics I. hegedűversenye, az ezerarcú zeneszerző, forma- és stílusbontó, technikailag is egyik legnehezebb darabja, amelyet Patricia, földet súroló tűzvörös kaftánban, őrült, szakállavesztett mikulásként, mezítláb (?) ugrálva, óriási lelkesedéssel és virtuozitással adott elő. Sosztakovics ezt a művet - a dorgáló szavakat megfogadva, és az ólommérgezéstől tartva -, az íróasztal fiókja számára írta, nem is reménykedve abban, hogy a mű, még az életében előadásra kerül. Talán saját maga lepődhetett meg a legjobban, hogy túlélte Sztálint, így  a hegedűverseny - 6 évvel a keletkezése után -, Leningrádban, David Ojsztrah tolmácsolásával előadásra kerülhetett. Nem tudhatjuk, hogy a bemutató előadás milyen lehetett, de a mai, a zseniális műhöz méltóan, fantasztikusra sikeredett. A szűnni nem akaró tapsot követően Kopatchinskaja ráadást adott. Sajnos, a mikrofon nélkül elrebegett mondatait a 3. emeletről nem értettem, így fogalmam sincs, hogy mi lehetett az a hegedű-klarinét-dobra írt groteszk trió, amit előadtak. Feleségem a „Piroska, a farkas és a vadász”-ra tippelt, de lehet, hogy ez egyszer tévedett. 

Szünet után ismerősebb és nyugodtabb vizekre evezve, a zenekar Beethoven III. (Eroica) szimfóniáját adta elő, bizonyítva, hogy a klasszikus stílus sem idegen a számukra. Lahav Shani pálca és kotta, valamint mindenfajta hókuszpókusz nélkül vezényelt, a zenekar pedig nagy lelkesedéssel, színpompásan játszott, felfedve a zene olyan rétegeit is, amelyekbe bepillantást csak ritkán nyerhetünk. 
Szép este volt, nagyon köszönjük.
U.i.:  Kopatchinskaja 48 éves??? Hát, ezt nem hittem volna!

7113 Búbánat 2025-12-02 21:48:51

 André Rieu a DOME-ban.

A világszerte ismert és kedvelt holland „keringő király” nemrég két telt házas előadást tartott a DOME-ban (november 28-29.). Az utóbbi években rendszeressé vált a hegedűművész-karmester meg- és visszahívása; már 2026-ra is meghirdették koncertjét az említett rendezvénycsarnokba. Kaptam egy ajándékjegyet, így élőben is rácsodálkozhattam a művészre, aki ma már  és ezt megtapasztalhattuk elmúlt szombaton is – inkább mint showman mutatkozik meg közönségének, keveset játszik hangszerén: hegedűvel a kezében, limitált mozdulatokkal irányítja a kísérő 60 tagú Johann Strauss Zenekarát vagy beinti a meghívott vendég fellépőket, és szövegel, kommentál, ismertet, olykor a közönséget is bevonja a produkcióba (megszólítja, megénekelteti, táncra hívja őket).

A YouTube-on sok évre visszamenőleg fellelni a nemzetközi helyszíneken lezajlott koncertek videofelvételeit. Tehát Rieu számomra sok újdonságot nem hozott ide el, viszont látszik, hogy összeszokott-összedolgozott csapat van együtt a színpadon, és általában azonos koreográfiát követnek az elhangzó ének-zeneszámok során: ügyelnek a kiválogatásukban/kiválasztásukban és a műsorrendbe iktatásukban, lehetőleg ugyanazokkal a szereplőkkel. Arra is figyelnek, hogy a nemzetközileg ismert slágerek közé a fellépés helyszínéül szolgáló országra - népre jellemző nevezetes zenéket is beiktassanak a programba – a helyiek örömére.  Miközben szól a zene, a háttérben a színpad felett az adott országra jellemző egy nevezetes tájképet látványillusztrációként kivetítik. Amúgy a színpad két oldalán magasan lévő két hatalmas kivetítőn azok is jól követhetik az eseményeket, akik a színpadtól messze, távolban, a harmadik emeleten ülnek. Mellesleg a DOME mintegy húszezer ember befogadására alkalmas, ilyen és hasonló rendezvények megtartására is.

Rieu bemutatja közönségének a színpadra érkező vendégművészeket, együtteseket, ének- és hangszeres szólístákat meg a kísérő kórus/vokáltagokat. Rákeresve a világhálón ők ismert személyiségek, akiket felfedezhetünk a turné más-más helyszínein készült képfelvételekről. Így volt most is. A színpadra érkezett mások mellett egy amerikai operaénekesnő, egy fiatal holland énekesnő, egy svájci pánsip-fuvolaművész, fellépett nálunk Rieu „három tenorja” – köztük egy magyar származású énekművésszel.  A zenék, műfajok, stílusok is sokfélék: operarészletek, operettrészletek, musicalrészlet, filmzene, rock, jazz, keringő, induló, polka stb. mind képviselve volt a programban: tehát igen sokszínű volt a műsor, így benne felhangzott sok örökzöld sláger is, vagy klasszikusok keveréke a Johann Strauss zenekarra hangszerelve.  Mindez körítve Rieu humoros színpadi jelenlétével, gyönyörű jelmezek, stílusos díszletegyüttes, látványos fénytechnika kiemelésével.

Már csak a (nem teljes körű) felsorolás a végére, mit hallottunk és kiket láttunk ezen a fergeteges, jó hangulatú, sok ráadást is kapott Rieu-koncerten a DOME-ban:

- Julius Fučík: (bevonulási) induló opus 68. (1899)

- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – egyveleg

- Lehár Ferenc: A víg özvegy – zenekari részletek

- Leo Caerts - Leo Rozenstraten: Viva España

- Domenico Modugno: Volare (Emma Kok)

- André Rieu – Frozen: Let It Go (Emma Kok)

- Zorba tánca – Sirtaki (Km. Michel Tirabosco – pánsípon)

- Across the Stars (Km. Michel Tirabosco – pánsípon)

- ifj. Johann Strauss – A cigánybáró – Barinkay belépője (zenekari változat)

- Josef Strauss: Feuerfest! op. 269 – francia-polka

- Siegfried Translateur: „Wiener Praterleben” – keringő (1892)

- „Sportpalastwalzer” (Km. Manoe Koning és a zenekar - vicces „füttydal” (1892)  

- Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán Nagyáriája (Micaëla Oeste)

- „Torna a Surriento” (a „Három Tenor” előadásában, PlatinTenors: Gary Bennett (Ausztrália), Mavrák Béla (vajdasági származású magyar operaénekes), Serge Bosch (Belgium)

- Ifj. Johann Strauss: Kék Duna keringő

- Id. Johann Strauss: Radetzky-marsch

- Verdi: Traviata – Brindisi: „Libiamo, libiamo ne’ lieti calici” (a „Három Tenor” előadásában, PlatinTenors: Gary Bennett (Ausztrália), Mavrák Béla (vajdasági származású magyar operaénekes), Serge Bosch (Belgium)

- Robert Stolz – Walter Reisch: Adieu, mein kleiner Gardeoffizier!

André Rieu-koncert a DOME-ban (2025. november 29.)

7112 Edmond Dantes 2025-11-30 22:08:07 [Válasz erre: 7111 Pintyi 2025-11-30 17:19:51]
Hètfőn 19h30 V. Òlafsson szòlòestje szintèn online.

7111 Pintyi 2025-11-30 17:19:51
Ma este 19.30-kor online közvetítés a Müpából. Adventi koncert. 

7110 Búbánat 2025-11-28 19:13:25 [Válasz erre: 7108 alef 2025-11-27 22:19:17]
Most nem néztem meg a Nabuccót a Müpá-ban. (Az online lehetőségről megfeledkeztem.) Az operát nyáron láttam a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.  Azért én is sajnálom, hogy ezúttal kihagytam...

7109 Klára 2025-11-28 13:14:14 [Válasz erre: 7108 alef 2025-11-27 22:19:17]
Valóban nagyon sajnálom, több okból is! Vörös Szilvia miatt különösen.  Az utolsó 40 perc csodálatos volt, nyilván az egész előadás is, de nem volt mit tennem. (csak remélhetem, hogy ez az előadás valamikor az M5 tv műsorán felmerül.!)

7108 alef 2025-11-27 22:19:17 [Válasz erre: 7107 Klára 2025-11-27 07:15:09]
Akkor nagyon sajnálhatja... Élőben pedig még nagyobb élmény volt! Enkhbat, Vörös Szilvia, Horváth István különösen kiváló volt (hangi és előadói tekintetben egyaránt), de tulajdonképpen a többiek is jó hangi teljesítményt nyújtottak, az NFZ pedig legszebb napjaira emlékeztetően játszott, és ne felejtsük ki a Nemzeti Énekkart se, akiket mostanában rendre nagyon színvonalasnak és jól "bepróbáltnak" hallok. Egyedül Maria Jose Sirin (Abigél) hangképzésén volt érezhető, hogy már túl van a fénykorán hangi  értelemben is, és a Zakariást éneklő orosz basszista sem volt mindig tökéletes. Ezzel együtt: én ugyan a földszint negyedik sorban ültem, de ezeket az énekeseket valószínűleg a 3. emelet utolsó sorában is jól lehetett hallani. A koncertszerű előadás ellenére igazi operai élmény volt, különösen ehhez képest ráadásul visszafogott árakon.

7107 Klára 2025-11-27 07:15:09 [Válasz erre: 7106 Pintyi 2025-11-26 15:21:49]
Sajnos, későn értem haza, így "lemaradtam" róla.

7106 Pintyi 2025-11-26 15:21:49
Ma este 19 órától Verdi: Nabucco online közvetítés a Müpából.

7105 Nagy Katalin 2025-11-18 16:12:09
Minden kedves fórumtársnak köszönöm a figyelmességet, hogy számomra is érthető rövidítéseket használnak. 

7104 Edmond Dantes 2025-11-18 15:46:36 [Válasz erre: 7102 gezakadocsa 2025-11-18 09:53:10]
Anèlkül, hogy hallottam volna valamennyit, a magam rèszèről az LA Phil* szerintem màr règòta a Big Five-hoz vagy minimum a Big Six-hez :-) sorolhatò.
*Kedves Nagy Katalin, ők a los angelesiek :-) az a nèhai Erkeles koncertjük Mehtàval valami csoda volt. (Concerto+Titàn)

7103 Hangyászsün 2025-11-18 12:35:03 [Válasz erre: 7102 gezakadocsa 2025-11-18 09:53:10]
A BFZ/BFO pedig az idők végezetéig a zászlajára tűzi, hogy ők is a legjobbak között vannak bizonyos kritikusok szavazatai alapján.

7102 gezakadocsa 2025-11-18 09:53:10 [Válasz erre: 7097 perempe 2025-11-17 06:48:39]
Mindig vitathatók az ilyen összehasonlítások, az pedig pláne, hogy kik tartoznak a szűk élvonalba. Ha már a CSO is bekerült az értékelésbe, akkor azért az USA-ból min. a Big Five többi tagját (N.Y.Filh., Cleveland SO, Philadelphia O., Boston SO) sem kellett volna kihagyni, Európából pedig a Concertgebouw Zkr-t és a legjobb londoni zenekarokat sem. 

7101 takatsa 2025-11-18 08:24:20 [Válasz erre: 7097 perempe 2025-11-17 06:48:39]
Kedves Perempe, nekem ilyen összehasonlítási alapom és lehetőségem nincsen, mindenesetre a múlt heti koncert nagyon jó volt, és kiemelkedett azon koncertek sorából, amelyeket a Müpában ebben az évadban láttam.

7100 Nagy Katalin 2025-11-18 08:12:36 [Válasz erre: 7099 perempe 2025-11-18 08:05:55]
Köszönöm. A cseh zenekarnak nyoma sem volt a keresésemben. Megerősítve látom azt a tapasztalatomat, hogy az internet végtelen mezején a kutatási irányt nagyban befolyásolják a gépről folytatott korábbi kutatások.

7099 perempe 2025-11-18 08:05:55 [Válasz erre: 7098 Nagy Katalin 2025-11-17 13:10:45]
CSO - Chicago Symphony Orchestra
CPO - Czech Philharmonic Orchestra
VPO - Vienna Philharmonic Orchestra
VSO - Vienna Symphony Orchestra

7098 Nagy Katalin 2025-11-17 13:10:45 [Válasz erre: 7097 perempe 2025-11-17 06:48:39]
Kedves perempe,
legyen elnéző a kevésbé jártas fórumtársakkal szemben, azaz röviden velem. Tudom, hogy a bejegyzésében szereplő zenekarok rövidítései egyértelműek egy bizonyos szint felett, de sajnos én ez alatt vagyok. Az internetes keresés e tekintetben nagyon félre tud vinni. Csak egy ékes példa: a CPO-ra kiadta a Catania Philharmonic Orchestra oldalt, de erős a gyanúm, hogy nem rájuk gondolt... Megtenné, hogy tájékoztat (akár privatim)? Fórumtársi üdvözlettel. 

7097 perempe 2025-11-17 06:48:39 [Válasz erre: 7085 takatsa 2025-11-12 23:26:17]
tapasztalatom szerint a VPO/CPO/elit német zenekarok szintjét nem hozza a VSO. 2023 márciusában voltam Bamberg koncerten Bécsben, beszélgettem egy akkor 84 éves bácsival, egy páholyban ültünk. ő mondta, hogy az '50-es évektől jár rendszeresen, a VSO nem a világ legjobb zenekara. a Bruckner 7./VPO/Mehta előtt egy franciával beszéltem, szerinte a VSO a BFZ-vel egy kategória; volt alkalma párszor hallani a BFZ-t is. szerintem is esetleg erős B kategória a BFZ és a VSO. hallottam élőben CSO-t, csalódás volt.

7096 takatsa 2025-11-16 11:21:23 [Válasz erre: 7095 -zéta- 2025-11-16 09:10:32]
Köszönöm.

7095 -zéta- 2025-11-16 09:10:32 [Válasz erre: 7093 takatsa 2025-11-15 22:41:11]
Na, akkor fussunk neki még egyszer: https://youtu.be/qJ1ijIztHNo?si=_uQiWV84gkd724RG

7094 lujza 2025-11-16 01:48:47
A Berlini Filharmonikusoknál is többnyire a négy tételes változat hangzik el, de nem mindig. Például Mehta az öttételes verziót választotta:
https://www.digitalconcerthall.com/en/work/2454-3


7093 takatsa 2025-11-15 22:41:11 [Válasz erre: 7092 -zéta- 2025-11-15 22:10:32]
Kösz, jó ez a Figaro. :)

7092 -zéta- 2025-11-15 22:10:32 [Válasz erre: 7091 takatsa 2025-11-15 13:27:07]
Szerintem sem az, de azért érdemes belehallgatni itt...

7091 takatsa 2025-11-15 13:27:07 [Válasz erre: 7090 -zéta- 2025-11-15 12:40:27]
Azt olvastam, hogy Mahler első szimfóniájának első három előadása (Budapest 1889, Hamburg 1893, Weimar 1894) volt 5 tételes, de ezek mindegyike más és más volt, mert közben Mahler jelentősen átdolgozta a művet. E bemutatók után tért át Mahler a 4 tételes verzióra, és ezt a 4 tételes verziót játsszák jelenleg is leggyakrabban. Tehát az öt tételes változatnak is három verziója létezett, kérdés, hogy a Kocsis-féle előadások, ezek közül melyik verzióhoz álltak a legközelebb. Mivel egy 2004-es koncertre hivatkozol, ezért szinte kizárt, hogy az a rekonstruált 1889-es Budapesti verzió lett volna, amit először a 2012-es Mahler centenáriumon adtak elő.

7090 -zéta- 2025-11-15 12:40:27 [Válasz erre: 7089 takatsa 2025-11-15 11:02:10]
Kocsis az NFZ-vel több ízben előadta az öttételes változatot. Az egyik 2004-es koncertjét CD-n ki is adták...

7089 takatsa 2025-11-15 11:02:10 [Válasz erre: 7088 Edmond Dantes 2025-11-15 09:16:26]
Manapság általában a 4 tételes verziót játsszák, ami itt is elhangzott szerdán a Müpában. A budapesti verzió rekonstrukciójával kapcsolatban ezt a cikket ajánlom a figyelmetekbe.

7088 Edmond Dantes 2025-11-15 09:16:26 [Válasz erre: 7087 takatsa 2025-11-15 08:42:37]
A két hiányzó "budapesti" tételt szerinted a "hamburgiakkal" kipótolva játszották? Ez a szakszerűnek tűnő ismertető ellentmondani látszik az általad írottaknak. Eszerint még a Blumine is elhangzott az öttételes itteni premieren. Valójában akkor amit ma általában játszanak, az mi?

7087 takatsa 2025-11-15 08:42:37 [Válasz erre: 7086 lujza 2025-11-15 03:27:45]
Én úgy tudom, hogy csak a Haumburgi, 1893-ban bemutatott változat hiteles eredetijét találták meg 70 éves "eltűnést" követően, amelyet Britten 1967-ben újra bemutatott. A  budapesti ősváltozat eredeti kottája viszont nem került elő, csak egy kézirati példánya, amely Mahler egyik munkapéldánya lehetett, és rengeteg javítást, beszúrást, törlést tartalmazott, ráadásul az 1889-es előadás két tétele hiányzott belőle. Ez a példány Mahler sógora kezébe került, majd halála után évtizedekig egy kanadai egyetem könyvtárában porosodott. Ebből a példányból készítettek egy rekonstrukciót, amelyet a 2011-es Mahler centrumon mutattak be, és a budapesti ősbemutatóhoz feltehetően ez a változat áll legközelebb.

7086 lujza 2025-11-15 03:27:45 [Válasz erre: 7085 takatsa 2025-11-12 23:26:17]
A "Blumine"-re gondolsz? Mert az megvan már.

7085 takatsa 2025-11-12 23:26:17
A tegnapelőtti, minden szempontból silány áriaest után, megsebzett fülünkre gyógyír volt a Müpa ma esti koncertje, hiszen egy nagyszerű karmesterrel (Petr Popelka) a világ egyik legjobb zenekara (Bécsi szimfonikusok) játszott, kirobbanó formában, nem akármit és nem is akárhogyan.
Bemelegítésként egy ritkán játszott Wagner művet, a Faust nyitányt hallhattuk, majd Ravel Balkezes zongoraversenyét, Anna Vinnitskaya előadásában. 
Nem hallgatok Ravelt minden nap, és ezért valahogyan mindig megdöbbenek azon, hogy Ravel milyen fantasztikus zeneszerző. Nekem a 2. zongoraversenye az abszolút favoritom, de ezt a különleges és viszonylag ritkán hallható D-dúr zongoraversenyt is nagyon szeretem, és a mű mai előadása nagyszerű volt. Elgondolkoztam azon, hogy egy kétkezes zongoristának, ölben tartott jobb kézzel, milyen nehéz lehet előadni ezt a  virtuóz darabot, de Vinnitskaya számára semmi sem volt lehetetlen, a zongoraszólam úgy emelkedett ki a zenekar színpompás hang-tengeréből, mintha nem is egy, hanem legalább négy kéz játszotta volna..
Szünet után pedig Mahler első szimfóniáját hallhattuk. Ez egy érdekes és különös mű, Mahler feltehetően polgárpukkasztásnak szánta, és biztosan negyon jól szórakozott, amíg az éppen elmúló évszázad zenei hulladékából egybekukázta, majd összefércelte a szimfóniáját. Így írtatok ti - gondolta a 28 éves Mahler -, de most jövök én... Persze ahhoz, hogy ne csak Mahler szórakozzon, hanem mi is, kellett egy olyan zenekar és karmester, amilyenhez szerencsénk volt. Ma este valóban megérdemelt volt az üdvrivalgás és az óriási siker. 
Lokálpatriótaként csak egyetlen megjegyzést tennék: ha már Budapesten adták elő ezt a Mahler művet, akkor a négy tételes változat helyett előkaparhatták volna az eredeti, öt tételeset, hiszen ez azon kevés mű egyike, amelynek Budapesten volt a világpremierje. Nekem ne mondja senki, hogy az ősváltozat elveszett, itt kell lennie valahol, az operaház egyik raktárában vagy egy leselejtezett íróasztal fiókjában, hiszen ennyire sűrűn nem takarítanak, és a  kottapapírt másra használni amúgy sem lehet.

7084 Búbánat 2025-11-12 20:31:00
Bán Teodóra keddi sajtótájékoztatóján  egyebek közt  ismertette a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 2026. évi müsortervét.
Opera:
 A trubadúr; Parasztbecsület + Bajazzók; Nabucco (az idei produkció jövőre is színre kerül.)
Musical:
Wonderland (Alice Csodaországban történetének változata) a Magyar Színház társulatával közös produkcióban;
Anna Karenina - a Győri Nemzeti Színházzal közös bemutató
Balett:
Ballet Espanol de la Comunidad de Madrid: Bűvös szerelem
Továbbá, fellép:
Kurt Elling, Mario Biondi, és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar is ad koncertet.

7083 Klára 2025-11-12 10:44:51 [Válasz erre: 7077 -zéta- 2025-11-11 14:51:33]
"A sakál ordít, az énekes énekel!"
Ezt az alapigazságot Mária néni, a gimi énektanárnője és az énekkar vezetője  alapigazságaként verte bele valamennyiünk fejébe. 

7082 Hangyászsün 2025-11-12 10:09:41 [Válasz erre: 7081 Edmond Dantes 2025-11-12 07:13:27]
Vattaemberként megyek a Lisztre is, szeretem a Faust-szimfóniát, bár nem azzal a fehéren izzással, mint a Bruckner/8-at. Sajnos már hónapok óta készültem a 25-ikei koncertre, amelynek műsorváltozása ha nem is porig sújtott, de... Mivel a remény hal meg utoljára, bízom benne, hogy megérem a Virány Gábor-szabály* megdőlését.
*A jeles zenetudós Kroó által nyilvánosságra hozott megfigyelése szerint a Bruckner/8 tízévente megy Bp.-en.

7081 Edmond Dantes 2025-11-12 07:13:27 [Válasz erre: 7076 -zéta- 2025-11-11 14:43:11]
Az együttesek tudtommal Kft-be vannak "kiszervezve", fenntartòjuk 100%-ban az MTVA. Olyan horribilis összeg fölött, mint MTVA, koràbban nem diszponàlt egyetlen fenntartò sem. Az együttesek menedzsmentje sem lehet tùl hatèkony, ha ilyen esetben ehhez a "megoldàshoz" folyamodnak. Ùgy làttam, amikor mèg a Bruckner volt kiìrva, ami èrdekelt, elèg rosszul festett a jegytèrkèp. Alig hiszem, hogy ezt -"valòdi" jegyek eladàsàval- majd a Faust-szimfònia megdobja.

7080 Edmond Dantes 2025-11-12 07:00:11 [Válasz erre: 7079 lujza 2025-11-12 01:11:13]
Bayerische Staatsoper, München, 2026. februàr (Kyle Ketelsen ènekli Mefisztòt)

7079 lujza 2025-11-12 01:11:13 [Válasz erre: 7078 alef 2025-11-11 17:07:19]
Most én is csak a közvetítést láttam, de Tetelmant máskor már hallottam élőben. Nekem is meglepő volt a Faust ária választása, de állítólag erre a szerepre készül most. Kíváncsi vagyok, melyik opera hívta meg őt rá, de amilyen népszerű tenor ő most, mégis kevésbé csodálkozom. Nekem mindig az az érzésem Tetelmanról, hogy ő csak üvölteni tud. Kétségtelenül jelentős hangereje van, furcsa, ha mégse ment fel a hangja a harmadikra, ez tényleg valamilyen hangképzési probléma lehet, és nyilván érezte ő is, hogy azt a gyönyörű Faust áriát nem lehet végigüvölteni. Engem az erős gesztikulálása is zavarni szokott, ami nem helyettesítheti a kifejező éneklést. Ebben Moreno is a társa volt, akiről az elején eszembe jutott, amikor 2014-ben láttam Joncsevát Bécsben Margitot énekelni. Bár a hangjuk nyilván nem is hasonlítható össze, de engem akkor Bécsben is nagyon zavart, hogy Joncseva egy ártatlan szűzlány szerepében úgy vonaglott a színpadon, mint egy kokott. Kár, hogy az énekesek nagy része inkább csak énektanárhoz jár, de a színpadi játék, a szerepelemzés és az érzelmi átélés gyakran a háttérbe szorul náluk!
Mivel más dolgom is akadt közben, a műsor második felét már csak hallgatni tudtam, és ez a rész sokkal jobban tetszett. Akkor azt hittem azért, mert nem zavar a látvány, de az eddigi beírásokat elolvasva igazatok van, Puccini közelebb áll hozzájuk. Egyébként Tetelman a MET közvetítésében tényleg egész jó Pinkerton volt, igaz, remek partnernője is volt hozzá.

7078 alef 2025-11-11 17:07:19 [Válasz erre: 7072 takatsa 2025-11-10 23:27:42]
Úgy tűnik, nagy az egyetértés a tegnapi Tetelman-Moreno koncerttel kapcsolatban, és alapjában én is csatlakozni tudok az előttem szólókhoz. Annyi előnyöm volt hozzájuk képest, hogy én nem online, és nem is a harmadik emeletről, hanem a földszint 9. sorból néztem-hallgattam az előadást, így a problémákkal is közelebbről szembesültem. Például azzal, hogy Morenonak nemcsak a hangszépsége hiányzik, hanem a hangképzése is egyenetlen: alul szinte csak "meleg levegő" - ilyen szempontból igen rossz választás volt számára mindkét ráadásszáma, mert a Bésame múcho-ban és a Granada túlnyomó részében is szinte hallhatatlan volt -, középen sötétít, csak a magas hangjai szólalnak meg az elvárható erővel és minőségben. De nem illett a hangi adottságaihoz a szünet előtti program, Margit és Aida sem - önkéntelenül azon morfondíroztam, hogy akár a jelenlegi magyar szoprán "mezőnyben" hányan tudták volna ezeket jobban előadni. A szünet utáni két áriája, Adriana Lecovreur és az Un bel di vedremo - viszont már egészen jól állt neki, én megmaradnék a helyében a Puccini és kortársai vonalon... de nemzetközi "sztár" kívánalmaitól még a mai, ínségesebb időkben is nagyon távol áll.
Enyhe csalódást keltett Jonathan Tetelman is. Eddig nem sok hangfelvételt hallgattam vele - és a tegnapi teljesítménye sem győzött meg arról, hogy ezen sürgősen változtatnom kéne. Az első száma - teljesen egyetértek takatsa-val - nagyon halovány volt: mintha nem "érkezett volna meg" a színpadra, nem is illett a hangjához Faust, ráadásul furcsán-erőteljesen vibrátózott... Aztán ez utóbbi szerencsére eltűnt, Radamese számomra már úgy-ahogy, "szódával" elment, a második részben pedig teljesen magabiztossá vált, vélhetően legjobb formáját mutatta - de én ekkor is, nála is legalább annyira hiányoltam a hang szépségét, mint Morenónál, a hangképzés könnyedsége sem olyan, mint a múlt nagy tenorsztárjainál (magyarul: láthatóan erőlködnie, koncentrálnia kell). Nála magabiztosan megvannak a hangok még a középregiszterben is, de valóban, akkor érzi magát a legjobban, hogyha "nyomhatja". És igazából neki is, akárcsak Morenónak, sokkal jobban állt a Puccini-"vonal", mint Gounod és Verdi... így a koncert második részében a közönség is megkapta végre, amiért jött, a tenorkoncertek mindennapi "betevő" Nessun dormájáról nem is szólva...
Az Opera (pardon: a Budapesti Filharmónai Társaság) zenekara is valóban volt már jobb, és ez vélhetően valóban Gianluca Marcianón múlott, akiről csak akkor és csak arról lehetett észrevenni, hogy ott van, amikor ugrálni és táncolni kezdett a pódiumon... Régen láttam ennyire rossz karmesteri teljesítményt.
Végül még két megjegyzés. Az egyik egyértelmű és szokatlan negatívum. Az ember azt hinné, hogy egy koncentrprogramra a fellépő énekesek olyan műsort válogatnak össze, amit mindketten "betéve" tudnak, vagy legalábbis olyan szinten begyakoroltak, hogy az "álmukból felkeltve" is megszólaljon. Pláne akkor, ha az operairodalom közismert műveit adják elő. Ehhez képest a koncert egyik "szórakoztató" momentuma az volt, hogy egy pocakos, fekete pólós színpadi munkás két szám között hol behozta, hol kivitte a kottaállványt és rajta a kottát tartalmazó tabletet (feltűnése gyakorisága miatt az utolsó két-három alkalommal már a közönség tapsa kísérte), merthogy a pár egyik vagy másik tagja nem tudta (üzembiztosan) kívülről a darabok egy részét... A hangokat persze vélhetően igen, a szöveggel lehettek inkább gondjaik - no de akkor is... Az utolsó ilyen alkalom volt a leg"viccesebb", amikor Adriana és Maurizio kettősében Tetelman egyik karjával partnerét ölelte át, a másikat azonban rendre szabaddá kellett tennie, hogy a tabletre bökhessen vele a lapozáshoz...
Másrészt viszont: a fentiek ellenére a közönség nagy része jól szórakozott, tulajdonképpen valamennyire még én is. Ebben - a második részre "összeálló" énekesi teljesítmények mellett - meghatározó szerepe volt a színpadi "történéseknek". Az opera - még az operarészletekből összeállított koncert is - ugyanis színpadi műfaj, és az ehhez szükséges színpadi megjelenés, illetve színészi képességek terén mindkét szereplő kiválóan teljesített, és játékuk felszabadultnak, együttműködésük pedig öszintének hatott. Két fiatal (negyven alatti) énekes, egy csinos nő és egy jóképű férfi - mellettem ülő feleségem Tetelmant én pedig Morenót értékeltem tízfokú skálán kilencesre :-) - láthatóan lelkesen és abszolút hitelesen játszotta - és nem csupán énekelte - el a fiatal szereplőket. Ez is valami.

7077 -zéta- 2025-11-11 14:51:33 [Válasz erre: 7073 Klára 2025-11-11 08:33:21]
A hang terjedése énektechnikai kérdés, Tetelman nem egy árnyalt énekes, nyomja-nyomja, kb. ennyit tud. Ez bizonyos szólamokban elmegy, a Faust nem ilyen.
Sosem felejtem el, amikor először futottam bele Luigi Alva Nemorinójába az Erkel erkély utolsó sorában ülve. Minden rezdülését hallani lehetett, a románc végén csinált egy olyan halkítást, aminek a végét már csak sejteni lehetett, majd visszaerősödött és úgy ment le a záróhangra...

7076 -zéta- 2025-11-11 14:43:11 [Válasz erre: 7071 Edmond Dantes 2025-11-10 21:33:50]
Ne legyünk naívak, az MR Együttesek ehhez képest fillérekből gazdálkodnak...

7075 Hangyászsün 2025-11-11 12:43:19 [Válasz erre: 7071 Edmond Dantes 2025-11-10 21:33:50]
Sajnos a Bruckner/8 sem az. A Faust-szimfóniával közös sorsuk, hogy anno Hanslick mindkét művet jól ledorongolta. Bruckner mo.-i sorsa ugyanakkor a "Mi mindent jobban tudunk", ill. a "Minden úgy jó, ahogy van" mentalitás eredménye, amihez a zenekari zenészek ellenállása is hozzájárul. Kocsis vagy maga vezényelte el a 7.-et és a 8.-at, Kovács Jánosra bízta a 4.-et és a 9.-et, utóbbi pedig a 8.-at kérte 70. születésnapi ajándékul a Szt. István Filharmonikusoktól (leánykori nevén I. István Gimnázium Szimf. Zenekara). Óhaja teljesült, bár nem közvetlenül a jeles dátum után.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.