Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
7499 Búbánat 2026-10-23 10:33:22 [Válasz erre: 7498 takatsa 2026-10-22 23:56:33]
Liszt Krisztus oratóriuma néhány nappal a Müpa tegnapi előadása előtt (október 18., vasárnap) a bécsi Musikverein színpadán is megvalósult. Talán valahol olvashatunk majd arról a koncertről is beszámolót, véleményeket. Szintén érdekelne.
Liszt Krisztus oratóriuma néhány nappal a Müpa tegnapi előadása előtt (október 18., vasárnap) a bécsi Musikverein színpadán is megvalósult. Talán valahol olvashatunk majd arról a koncertről is beszámolót, véleményeket. Szintén érdekelne.
7498 takatsa 2026-10-22 23:56:33
Amikor a kirakatban Krisztust megláttuk, az ámulattól leesett az állunk. (Sólyom)Nagy Sándor-Andor Éva-Németh Zsuzsa-Réti József-Gregor József. Számolgattuk kevéske zsebpénzünket, és ez lett a karácsonyi ajándék a szüleinknek. 1970-et írtunk akkor, most 2026 van, és már csak magunkat ajándékozhattuk meg ezzel a koncerttel. (A. Kucerova, M. Peter, Vörös Szilvia, Sebestyén Miklós, Adrian Eröd; Kesselyák Gergely) Azt nem állíthatom, hogy ez az előadás ama régi halvány visszfénye lenne, hiszen elég hangos volt, de szembetűnő volt a minőségi különbség. Persze volt azért jó is, pl. Vörös Szilvia, Sebestyén Miklós, no, meg a fantasztikus kórus, és a harmadik tételre Adrian Eröd is összeszedte valamelyest magát. A Pannon Filharmonikusoknál itthoni szinten is el tudok képzelni jobbat, túlnőtt rajtuk ez a komplexitást és sokszínűséget, homogénebb hangzást igénylő feladat. A Stabat Mater viszont kimagasló, és megrendítő volt, ezért a 20 percért érdemes volt ott lennünk. Ilyenek vagyunk mi magyarok, a halálban otthonosan mozgunk, már csak az életünkkel kellene valamit kezdenünk.
7497 Neandervölgyi 2026-10-20 15:03:16
T. Hölgyek/Urak! Október 11-én, a nem csupán az előadás miatt felejthetetlen Traviata után ismét szólított a Scala, ezúttal a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara koncertjével. A műsoron Rahmanyinov és Sztravinszkij művei szerepeltek, a karmesteri dobogón Sir Simon Rattle állt, a szólista Sir Steven Hough volt. Bevallom, az utóbbira sötét lóként tekintettem, de végül is nem csalódtam benne. Rahmanyinov 3. zongoraversenye tipikusan az a mű, amelyből a kevesebb több lenne. Ráadásul akinek megvan Kocsis felvétele, önkéntelenül minden egyéb produkciót vele hasonlít össze. (Tudom, stúdiófelvétel kontra élő előadás stb.) Azt mondhatom, Sir Steven angol úriemberhez méltó hidegvérrel adta elő a hírhedten embert próbáló darabot. Szerencsére akkor végződött, amikor már unni, illetve fáradni kezdtem volna. Az előadás nagy sikert aratott, amit a művész feltehetően egy Rahmanyinovtól származó, moll hangnemű Étude-tableau-val hálált meg. Szünet után következett a lényeg: Először Sztravinszkij mestere, Rimszkij-Korzakov emlékére írt Gyászéneke. Ez a pár éve elkerült darab egy pályakezdő nagy zeneszerző minden ismérvét felvonultatja, néha iskolás és nagyon is hagyománytisztelő, ugyanakkor a Tűzmadár már ki-kikukucskál a partitúra oldalai mögül. Ezután jött a még nagyobb lényeg: A Sacre. Kezdetben úgy éreztem, visszafogott, biztonsági előadásban van részünk. Ettől eltekintve a kiváló zenekar tökéletes összhangban játszva jutott el a végső fokozásig, amikor is az utolsó hatalmas dobdöngetésnél hirtelen szétszakadt az összes béklyó, és nem volt szükség táncosokra ahhoz, hogy elképzeljük a halálba zuhanó Kiválasztott Ifjút és Leányt. Rattle nagyon rokonszenvesen személyesen hatolt át a hatalmas együttesen, először a szólófagottosnak és a nagydobosnak gratulálva. Még egy ráadás volt, Sztravinszkij általam eddig nem méltányolt Apollo c. balettjének Pas de deux-je. Ebben csak a vonósok vettek részt, a többiek a pódiumon pihenték ki az este fáradalmait. (Nekem pedig sikerült elcsípnem az utolsó előtti vonatot, bár ez sem volt kalandoktól mentes.)
T. Hölgyek/Urak! Október 11-én, a nem csupán az előadás miatt felejthetetlen Traviata után ismét szólított a Scala, ezúttal a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara koncertjével. A műsoron Rahmanyinov és Sztravinszkij művei szerepeltek, a karmesteri dobogón Sir Simon Rattle állt, a szólista Sir Steven Hough volt. Bevallom, az utóbbira sötét lóként tekintettem, de végül is nem csalódtam benne. Rahmanyinov 3. zongoraversenye tipikusan az a mű, amelyből a kevesebb több lenne. Ráadásul akinek megvan Kocsis felvétele, önkéntelenül minden egyéb produkciót vele hasonlít össze. (Tudom, stúdiófelvétel kontra élő előadás stb.) Azt mondhatom, Sir Steven angol úriemberhez méltó hidegvérrel adta elő a hírhedten embert próbáló darabot. Szerencsére akkor végződött, amikor már unni, illetve fáradni kezdtem volna. Az előadás nagy sikert aratott, amit a művész feltehetően egy Rahmanyinovtól származó, moll hangnemű Étude-tableau-val hálált meg. Szünet után következett a lényeg: Először Sztravinszkij mestere, Rimszkij-Korzakov emlékére írt Gyászéneke. Ez a pár éve elkerült darab egy pályakezdő nagy zeneszerző minden ismérvét felvonultatja, néha iskolás és nagyon is hagyománytisztelő, ugyanakkor a Tűzmadár már ki-kikukucskál a partitúra oldalai mögül. Ezután jött a még nagyobb lényeg: A Sacre. Kezdetben úgy éreztem, visszafogott, biztonsági előadásban van részünk. Ettől eltekintve a kiváló zenekar tökéletes összhangban játszva jutott el a végső fokozásig, amikor is az utolsó hatalmas dobdöngetésnél hirtelen szétszakadt az összes béklyó, és nem volt szükség táncosokra ahhoz, hogy elképzeljük a halálba zuhanó Kiválasztott Ifjút és Leányt. Rattle nagyon rokonszenvesen személyesen hatolt át a hatalmas együttesen, először a szólófagottosnak és a nagydobosnak gratulálva. Még egy ráadás volt, Sztravinszkij általam eddig nem méltányolt Apollo c. balettjének Pas de deux-je. Ebben csak a vonósok vettek részt, a többiek a pódiumon pihenték ki az este fáradalmait. (Nekem pedig sikerült elcsípnem az utolsó előtti vonatot, bár ez sem volt kalandoktól mentes.)
7496 takatsa 2026-10-20 00:07:37 [Válasz erre: 7495 macskás 2026-10-19 20:34:51]
Szerda?? Én csütörtök, 19 óra. MInden nem megy. Valamikor élni is kell. :)
Szerda?? Én csütörtök, 19 óra. MInden nem megy. Valamikor élni is kell. :)
7495 macskás 2026-10-19 20:34:51 [Válasz erre: 7494 takatsa 2026-10-19 10:08:24]
hajrá:)
hajrá:)
Szerdán Müpa?
7494 takatsa 2026-10-19 10:08:24 [Válasz erre: 7493 macskás 2026-10-19 08:33:50]
Ritka az, ha valamiben egyetértünk. Meg kéne ünnepelnünk. :))
Ritka az, ha valamiben egyetértünk. Meg kéne ünnepelnünk. :))
7493 macskás 2026-10-19 08:33:50 [Válasz erre: 7489 takatsa 2026-10-13 22:35:37]
Haza akartam menni a szünetben, olyannyira gáz volt a koncert. A karmester miatt volt az, szép hangzású a zenekar helyenként, azzal nem volt baj. Csak végig esetleges beintések, stb.
Haza akartam menni a szünetben, olyannyira gáz volt a koncert. A karmester miatt volt az, szép hangzású a zenekar helyenként, azzal nem volt baj. Csak végig esetleges beintések, stb.
A Brahmssal semmi gond nem volt.
7492 Búbánat 2026-10-17 14:10:17
Bán Teodóra: „A kulturális tartalom és a turizmus párban jár”
Bán Teodóra: „A kulturális tartalom és a turizmus párban jár”
Fidelio.hu – Kondor Kata – 2026.10.16. 13:10
Ismét sikeres szezont zárt a Margitszigeti Színház: telt házas előadásokkal, három saját operaprodukcióval, emellett számos musicallel, klasszikus és könnyűzenei koncerttel, nemzetközi sztárokkal és hazai művészekkel. Mi vonzza az itthoni vendégeket és a turistákat? Milyen a legnagyobb énekessztárokkal együtt dolgozni? Mire készül az intézmény a jövő évadban? – ezekről is kérdeztük Bán Teodóra ügyvezető igazgatót.
“Mit lehet elárulni a jövő évi
programból? Annyi már nyilvános, hogy a Marton Éva Énekverseny döntősei adnak
gálakoncertet.
90
százalékos készültségben állunk, de sajnos minden produkcióról nem számolhatok
be egyelőre, azonban érdemes követni a weboldalunkat, ahol folyamatosan
frissülnek a hírek a 2027-es szezonról és a jegyértékesítés kezdéséről. Annyi
már nyilvános, hogy a Marton Éva
Énekversenyek helyezettjei, illetve döntősei adnak gálakoncertet Marton Éva
tiszteletére. Marton
Éva Énekverseny Best of Gála a címe a hagyományteremtő
nagyszabású eseménynek. A fiatal operacsillagok legjobbjai érkeznek, akik
nemzetközi karrierjük indulását a Marton Éva Énekversenynek köszönhetik,
csakúgy, mint ahogy Plácido Domingo énekversenye is példaértékű és hiánypótló
lehetőség a fiatal generáció számára, és annak a döntősei is rendszeresen adnak
közös koncerteket.
Közkívánatra visszatér Verdi operája, A
trubadúr azokkal
a sztárokkal, akik a 2026-os bemutatóban már nagy sikert arattak a
Margitszigeten, Yusif Eyvazovval, Elena Stikhinával és Bogdan Baciuval, Azucena
szerepére pedig Varduhi Abrahamyan
érkezik. A 2027-es szezonban két operát viszünk új rendezésben színre.
Bizet
sikerdarabja, a Carmen, mely a közönség által leginkább várt
bemutatónk, új rendezésben születik újjá,
kiváló
szólistákkal, címszerepben Ramona Zahariával, aki a nemzetközi operaszínpadok
egyik ismert drámai erejű mezzoszopránja, Jonathan Tetelman pedig Don José
szerepében lép színpadra, aki az operaszcéna ma talán legjelentősebb tenorja, a
hódító Escamillo pedig Jérôme Boutillier francia énekművész lesz.
Szintén új bemutatónk lesz – új
rendezésben – Gounod Rómeó és Júlia-operája. A szerzőt Shakespeare azonos című műve
ihlette, és hűen követi a romantikus szerelmi történet cselekményét, amely okot
ad a rendezésben a két műfaj harmonikus egyesítésére. A darab férfi főszerepét
Kang Wang alakítja majd, aki az operavilág egyik legizgalmasabb és
legkeresettebb fiatal lírai tenorja. Partnere Juliana Grigoryan, aki
generációjának egyik legígéretesebb szoprán csillaga. Tybalt Abel
Zamora, Mercutio pedig Gianluca Failla tenor lesz.
A
Margitszigeti Színház sajátossága, hogy különleges, egyedi tartalmú és
látványvilágú formációkat párosít. Ez esetben
a
szimfonikus zenekari produkciók, dramatikus formában, műfajok kereszteződésének
gazdag lehetőségével, saját tervezésben készülnek,
amelyek
klasszikus értékű műveket csomagolnak át izgalmas produkciókká. Így, többek
között, színre kerül Mikisz Theodorakisz
Zorba
koncert-balettje és a
Mendelssohn–Shakespeare kombóban a csodálatos felnőttmese, a Szentivánéji álom.
A
musicaleket és más produkciókat illetően
is hamarosan érkezik a bejelentés a 2027-es szezonra. Azonban szeretném
ezennel bejelenteni, hogy készülünk a margitszigeti nyári színház megnyitásának
90. évfordulójára is, a 2028-as évadra. Különleges eseményekkel szeretnénk
megünnepelni, mindez komoly kihívás számunkra, szakmailag és művészileg
egyaránt. Elvárás magunk felé, hogy egy olyan közösségi ünnep legyen, mely
méltó a nagy múltú színház történelméhez, és amely egy újabb mérföldkő lesz a
színház jövőjét illetően, amely a személyes élmény, a jelenlét, az emberi
kapcsolatok, a szépség, az érték, a művészetek szabad otthona.”
7491 Neandervölgyi 2026-10-16 12:56:36
T. Hölgyek/Urak! Megjártam a Scalát, pár nap türelmet kérek, amíg kipihenem az út fáradalmait. Nem csupán zenei szempontból volt felejthetetlen élmény.
T. Hölgyek/Urak! Megjártam a Scalát, pár nap türelmet kérek, amíg kipihenem az út fáradalmait. Nem csupán zenei szempontból volt felejthetetlen élmény.
7490 Neandervölgyi 2026-10-16 12:47:30 [Válasz erre: 7489 takatsa 2026-10-13 22:35:37]
Hallatlanban mondom: Akkor sem jártál volna jobban, ha maga Welser-Möst vezényel. Ő a világ jelenlegi 2. leginkább túlértékelt karmestere. Nagano első helyét azonban még ő sem tudja elhódítani.
Hallatlanban mondom: Akkor sem jártál volna jobban, ha maga Welser-Möst vezényel. Ő a világ jelenlegi 2. leginkább túlértékelt karmestere. Nagano első helyét azonban még ő sem tudja elhódítani.
7489 takatsa 2026-10-13 22:35:37
Azt hiszem, hogy mindnyájan Széll György felvételein nőttünk fel, éppen ezért fokozott várakozással tekintettünk a Clevelandi Zenekar ma esti koncertje elé. Nagyot csalódtam. Biztosan szerepet játszott benne, hogy Franz Welser-Möst betegsége miatt lemondta a koncertet, és helyette az asszisztense vezényelt, de elmaradt az a "clevelandi hangzás", amiről híres ez a zenekar. Az első szám Liszt Ferenc Orfeusz c. szimfonikus költeménye volt. Ha nem ismerném, akkor bizony nem találtam volna ki, hogy ezt a művet Liszt írta, ami tulajdonképpen bravúros teljesítmény a zenekartól, hiszen Liszt zenéje minden mással összetéveszthetetlen. Aztán jött ez a szerencsétlen Martinu szimfónia, aminek hiányzott sava-borsa, pl. a harmadik tétel humora és játékossága. A szünet utáni Brahms szimfónia egy fokkal jobb volt, de messze, nagyon messze volt a csodától. A teltházhoz képest lanyha tapssal búcsúztattuk a szebb napokat megért zenekart. Welser-Möstnek jobbulást kívánok.
Azt hiszem, hogy mindnyájan Széll György felvételein nőttünk fel, éppen ezért fokozott várakozással tekintettünk a Clevelandi Zenekar ma esti koncertje elé. Nagyot csalódtam. Biztosan szerepet játszott benne, hogy Franz Welser-Möst betegsége miatt lemondta a koncertet, és helyette az asszisztense vezényelt, de elmaradt az a "clevelandi hangzás", amiről híres ez a zenekar. Az első szám Liszt Ferenc Orfeusz c. szimfonikus költeménye volt. Ha nem ismerném, akkor bizony nem találtam volna ki, hogy ezt a művet Liszt írta, ami tulajdonképpen bravúros teljesítmény a zenekartól, hiszen Liszt zenéje minden mással összetéveszthetetlen. Aztán jött ez a szerencsétlen Martinu szimfónia, aminek hiányzott sava-borsa, pl. a harmadik tétel humora és játékossága. A szünet utáni Brahms szimfónia egy fokkal jobb volt, de messze, nagyon messze volt a csodától. A teltházhoz képest lanyha tapssal búcsúztattuk a szebb napokat megért zenekart. Welser-Möstnek jobbulást kívánok.
7488 Búbánat 2026-10-09 11:22:40
Liszt Ferenc: Krisztus oratórium
2026. október 22. csütörtök, 19:00 - 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Vezényel: Kesselyák Gergely
Pannon Filharmonikusok
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Közreműködők:
ének
Adriana Kučerová
Vörös Szilvia
Mauro Peter
Adrian Eröd
Sebestyén Miklós
A jövő egyházzenéjéről gondolkodó fiatal Liszt Ferenc úgy vélte, hogy az majd „kolosszális
arányokban egyesíti a Színházat és a Templomot. Egyszerre lesz drámai és áhítatos, pompás és egyszerű, patetikus és ünnepélyes, tüzes és féktelen, viharos és nyugodt, derűs és gyöngéd.”
Amikor 1938-ban a budapesti Operaházban bemutatták a Krisztus oratóriumot, a darabot így
méltatta az egyik kritikus: „Liszt határtalan lélek volt – határtalanul rajongott Krisztusért. Ezért
sikerült az oratórium ennyire őszintének, átszellemültnek. Szinte az égi birodalom zenéje.
Benne a tizenkilencedik századi zene Szent Ferencének minden lelki szépsége megnyilatkozik.”
"A monumentális alkotás – magyar, osztrák, szlovák és svájci énekes szólisták közreműködésével
– a Liszt Ünnep programjaként kétszer is elhangzik, előbb a bécsi Musikverein színpadán, majd
néhány nappal később a Müpában, mindkét est karmestere Kesselyák Gergely lesz."
Rendező: Müpa
7486 takatsa 2026-10-07 23:49:30
Suzuki neve nekem nagyon ismerősen cseng, no, nem az autóra gondolok, hanem Masaaki Suzukira, a legfehérebb és leglobogóbb hajú japánra, és régizene együttesére, amelyet a 2000-es évek elején fedeztem fel magamnak, amikor döbbenettel hallgattam János passiójukat, amely zeneiségben és lelkiségben vetekedett a legjobb európai felvételekkel. Persze könnyű volt neki, olyan szólóénekesekkel, mint amilyen Yoshikazu Mera volt, akivel kapcsolatban mindig arra gondoltam, hogy lehet a gender-elméletnek valamilyen alapja, hiszen ez a Mera se férfi, se nő nem volt, hanem egy igazi angyal, aki valamiféle kényszerleszállás kapcsán köthetett ki a földön, mindannyiunk örömére. Sajnos ahogyan jött, úgy el is tűnt néhány év múlva, semmit sem hallani róla, nem tudom, mi lett belőle, de a hangja itt maradt nekünk örökre.
E kis bevezető után megdöbbentem, hogy ma este a Müpában nem a lobogó fehér hajú, hanem a lobogó ezüsthajú Suzuki fogadott minket. Hoppá, ezt alaposan benéztem, Suzukinak Suzuki, de nem Masaaki, hanem Masato, a híres karmester és csembalista lassan hasonlóan híres fia, aki apja nyomdokaiba lépve vette át a Bach Collegium Japan zenekart. A zenekar, csembalista karmesterével együtt 16 tagú, de szinpadon egyszerre a 16 embert csak az előadás utáni vastaps kapcsán láthattuk. Egyszerre általában 6-7 ember szerepelt, minden szólamból egy, igy adták elő a Brandenburg concerto összest. Döbbenet volt. Így Bachot én még sohasem hallottam.
Bachot én mindig csodáltam, de Handelhez, Vivaldihoz képest amolyan nehézsúlyúnak tartottam, most pedig a zenéje pihe-puhán, mint egy hópehely szálldosott a levegőben, időnként a kézfejemre telepedve, de jaj, megőrizni nem tudtam, máris tovalebbent, fel a csillagokba és az elhaló hangokat a csend beburkolta. Micsoda titkokat őriz ez a Brandenburgi verseny, és micsoda titkok tudója és részese lettem, ahogyan Bach univerzuma feltárult előttem. Felváltva kacagtam némán, és a könnyeimet nyeltem. De azért sokkal többet nevettem, mint sírtam, sőt, szinte hangosan kuncogtam, amikor kiállt a trombitás, azzal a kályhacsőszerű, egyetlen billentyűt sem tartalmazó barokk trombitájával, egyik kezével a kályhacsövet fogva, másikkal a csipőjét markolva, és csak fújta-fújta, a hihetetlenül magas és kacifántos hangokat, egyre hamisabban. Hogyan lehet ez? Ekkora blama! Aztán rájöttem lassan, hogy ezt Bach is hallhatta, és pontosan tudta, hogy ezen a hangszeren nem is lehet tisztán játszani, hát belekomponálta a művébe, így van ez jól; a harmóniát nem adják ingyen, mind a zenésznek, mind a hallgatóságnak meg kell ezért küzdenie. A trombitás egyébként a zárószámban barokk kürtösként szerzett nekünk hasonlóan vidám és tanulságos perceket. Amúgy az egész zenekar virtuózokból állt, hihetetlen volt nemcsak a közös, hanem az egyéni produkciójuk is. A koncertmestert emelném ki, aki ha kellett, hegedűn, brácsán, és nádihegedűn (bocs, violino piccolo) egyaránt fantasztikusan játszott. És persze ifjabb Suzuki mester a csembalószólójával... Csak ismételni tudom, Bachot így játszani még sohasem hallottam. Ez az este maga volt a csoda.
7485 Edmond Dantes 2026-10-07 13:32:55
Fáy Miklós szösszenete Gardiner és a BFZ MÜPA-koncertjéről itt olvasható.
Fáy Miklós szösszenete Gardiner és a BFZ MÜPA-koncertjéről itt olvasható.
7484 -zéta- 2026-10-05 06:54:49 [Válasz erre: 7483 lujza 2026-10-05 02:13:34]
Passz. A világ nem az én ízlésem szerint halad ...
Passz. A világ nem az én ízlésem szerint halad ...
Pl. a kedvenc Verdi-operám hol az Ernani, hol pedig a Simon Boccanegra, egyik sem tipikus közönségkedvenc....
7483 lujza 2026-10-05 02:13:34 [Válasz erre: 7480 -zéta- 2026-10-04 13:10:19]
De akkor miért nem szokták játszani ezt?
De akkor miért nem szokták játszani ezt?
7482 lujza 2026-10-05 02:12:21 [Válasz erre: 7479 takatsa 2026-10-04 12:06:42]
Így igaz, ehhez kell (az egykori) Netrebko. De ugyanígy, a Thaishoz kellett Fleming, meg a még jó állapotban lévő Hampson is, a Wertherhez pedig az ifjú Kaufmann és Koch. De én mindegyik operát élveztem velük.
Így igaz, ehhez kell (az egykori) Netrebko. De ugyanígy, a Thaishoz kellett Fleming, meg a még jó állapotban lévő Hampson is, a Wertherhez pedig az ifjú Kaufmann és Koch. De én mindegyik operát élveztem velük.
7481 Edmond Dantes 2026-10-04 14:03:21 [Válasz erre: 7479 takatsa 2026-10-04 12:06:42]
Ha Netrebko magaslatai nem is várhatók, azért remélem, Nadine Sierra és Matthew Polenzani is jó lesz.
Ha Netrebko magaslatai nem is várhatók, azért remélem, Nadine Sierra és Matthew Polenzani is jó lesz.
7480 -zéta- 2026-10-04 13:10:19
Az olasz temperamentumhoz szokott operarajongónak szokatlan a franciák "kifinomult" szenvedélye, elismerem. Massenet egyik legjobb (hanem a) operája szerintem a Miasszonyunk bohóca, itt egy videó róla...
Az olasz temperamentumhoz szokott operarajongónak szokatlan a franciák "kifinomult" szenvedélye, elismerem. Massenet egyik legjobb (hanem a) operája szerintem a Miasszonyunk bohóca, itt egy videó róla...
7479 takatsa 2026-10-04 12:06:42 [Válasz erre: 7476 Edmond Dantes 2026-10-03 15:29:16]
Itt van egy pici részlet a Mannonból. Persze ehhez kell Netrebko. :)
Itt van egy pici részlet a Mannonból. Persze ehhez kell Netrebko. :)
7478 Neandervölgyi 2026-10-04 10:58:04 [Válasz erre: 7476 Edmond Dantes 2026-10-03 15:29:16]
Puccini Manonja olyan, mint Wagner esetében a Rienzi. Szárnyait próbálgató zseni. Massenet esetében pedig maradok a szerzővel kapcsolatos előítéletem mellett.
Puccini Manonja olyan, mint Wagner esetében a Rienzi. Szárnyait próbálgató zseni. Massenet esetében pedig maradok a szerzővel kapcsolatos előítéletem mellett.
7477 Neandervölgyi 2026-10-04 10:56:06 [Válasz erre: 7475 lujza 2026-10-03 03:42:14]
Sajnálom, nem fogott meg. Pedig egyszer még az Operában is meghallgattam/~néztem. Semmilyen nyomot sem hagyott bennem. A covid-hisztéria alatt megnéztem a Met Thais-közvetítését. A Meditáció dallamára mondom azt, hogy a vak tyúk is talál szemet. Ha nem tévedek, ötször emelkedik ki a megannyi lapos közhely szürke masszájából.
Sajnálom, nem fogott meg. Pedig egyszer még az Operában is meghallgattam/~néztem. Semmilyen nyomot sem hagyott bennem. A covid-hisztéria alatt megnéztem a Met Thais-közvetítését. A Meditáció dallamára mondom azt, hogy a vak tyúk is talál szemet. Ha nem tévedek, ötször emelkedik ki a megannyi lapos közhely szürke masszájából.
7476 Edmond Dantes 2026-10-03 15:29:16 [Válasz erre: 7475 lujza 2026-10-03 03:42:14]
Na, amennyire emlékszem, a Werther nekem volt dögunalom, kivéve persze az Ossian-dalt. A Manontól többet várok, azért is, mert a Puccinié nem a kedvencem.
Na, amennyire emlékszem, a Werther nekem volt dögunalom, kivéve persze az Ossian-dalt. A Manontól többet várok, azért is, mert a Puccinié nem a kedvencem.
7474 Neandervölgyi 2026-10-02 09:36:47 [Válasz erre: 7468 Edmond Dantes 2026-10-01 14:22:36]
Egyéni ízlés kérdése, azaz egyetértek, Massenet viszont számomra a dögunalom, vagy inkább a néha szemet találó vak tyúk, esetünkben gall kakas esete. :ODDD
Egyéni ízlés kérdése, azaz egyetértek, Massenet viszont számomra a dögunalom, vagy inkább a néha szemet találó vak tyúk, esetünkben gall kakas esete. :ODDD
7473 Búbánat 2026-10-01 20:09:50 [Válasz erre: 7468 Edmond Dantes 2026-10-01 14:22:36]
Igen, ezek is jöhetnének. Örülnék neki. A zsidónő nagyszerű francia nagyopera, sok felvételét ismerem, élőben is volt szerencsém a dalműhöz: 2004. szeptember 2-án ott voltam a Dohány utcai zsinagógában, ahol a Zsidó Nyári Fesztivál keretében mutatták be Halevy operáját - persze jócskán "meghúzva", Tokody Ilonával a címszerepben, közreműködött a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, Pál Tamás vezényelt. A művet azt megelőzősen 1937-ben adták elő Magyarországon.
Igen, ezek is jöhetnének. Örülnék neki. A zsidónő nagyszerű francia nagyopera, sok felvételét ismerem, élőben is volt szerencsém a dalműhöz: 2004. szeptember 2-án ott voltam a Dohány utcai zsinagógában, ahol a Zsidó Nyári Fesztivál keretében mutatták be Halevy operáját - persze jócskán "meghúzva", Tokody Ilonával a címszerepben, közreműködött a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, Pál Tamás vezényelt. A művet azt megelőzősen 1937-ben adták elő Magyarországon.
A Gyöngyhalászok operát is nagyon szeretem, ezt is játszották már hazánkban; a Budai Parkszínpadon bemutatott előadáson voltam ott , s bár elég "bágyadt" produkciónak találtam, a szabadtéren zavaró tényezőknek volt kitéve, de élveztem Bizet különleges szépségű zenéjét. Hegyes Gabriella volt Leila, Éliás Tibor Nadir, Miller Lajos Zurga, Marczis Demeter Nurabad szerepét énekelte. Az Operaház Énekkarát és Zenekarát Jármai Gyula vezényelte. A rendezés Iván Pál nevéhez fűződik, a magyar nyelvű szöveg Baranyi Ferenc munkája volt.
Saint-Saens Sámson és Delila című operájának "újkori" bemutatóján ugyancsak ott voltam: a Bakáts téri Szabadtéri Színpadon adták elő 2001. július 12-én. A magyar nyelvű produkciót Koltay Gábor rendezte és Ő volt a díszlettervező is, míg Kemenes Fanni a jelmezekért felelt. A Debreceni Csokonai Színház Énekkarát és a Liszt-Wagner Szimfonikus Zenekart zenekart Kaposy Gergely vezényelte. Koreográfus: Horváth Csaba. A főbb szerepeket Mészüly Katalin, Molnár András, Gurbán János és Póka Balázs énekelték.
Massenet operáit is kedvelem. Delibes operája, a Lakmé keresztmetszetét az Eiffel Műhelyház fogja bemutatni jövőre. Cherubini Médeiája is érdekelne - ezt csak felvételekről ismerem.
Meyerbeer operái közül bármelyiket szívesen venném. A próféta A hugenották mellett a másik kedvencem, de az utolsóként komponált Az afrikai nő is csodálatos opera, érdekelne, hiszen annyi megkapó zenei szépséget tartalmaz a partitúra.
Auber sok dalművét lemezekről ismerem, több operája CD-formátumban megvan nekem, Jó lenne a szerző valamelyik kompozícióját nálunk is eredeti nyelven hallani, akár félig szcenikus koncertszerű formában bemutatni.
Megjegyzem, Rossini "francia" nagyoperája, a Tell Vilmos is a szívem csücske! A Miskolci Bartók+ Operafesztiválon tapsolhattam a grandiózus előadás frenetikus sikerénél (2005. június 23.) : Renato Bruson énekelte a címszerepet a koncertszerű előadáson! Kátai Natasa (Mathlde), José Sempere (Arnold), Németh Judit (Hedwig), Deyan Vatchkov (Walter Fürst), Sáfár Orsolya (Gemmy), Palerdi András (Gessler), Tréfás György (Melchtal). Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Nemzeti Filharmonikus Énekkar. Marco Balderi vezényelt.
Úgyhogy e szép francia operákra vágyakoznunk azért lehet, de realitásukra - nálunk - egyelőre nem látok kilátást. Ne úgy legyen!...
7472 Ch.Blondel 2026-10-01 15:17:17 [Válasz erre: 7467 Edmond Dantes 2026-10-01 14:10:00]
Éves, ahogy az NFZ esetében is. (Mivel a Bru Zane jól kezelt honlapot tart fent, nem nehéz utánanézni a korábbi és jövőbeli projektjeiknek.) A Don Giovanni gyakorlatilag ugyanazokkal az énekesekkel megy, mint amivel az Operában az utóbbi két-három évadban is, ez komolyan hiánypótló-közönségnevelő produkció lenne? Legalább ha lenne olyan fajsúlyú "név" benne, mint a Nabuccóban Enkhbat volt (vagy a Normában Kolonits lesz, és mindkét esetben futotta jó nevű külföldi partnerekre).
Nem hiszem, hogy Silverrel korszakos új alkotót fedeznek-fedeztek fel (különösen, mivel a mű felvétele tavasz óta elérhető), de ettől még megjegyezném, hogy az NFZ francia operakoncertjei/felvételei nem Vashegyi magán-mutyijaként, hanem egy széleskörű nemzetközi együttműködés részeként jönnek létre. Biztos vagyok benne, hogy csurrant-cseppent az NKA/Bethlen Alap/istentudja, melyik közpénznyelő egységtől is, de ha már komolyzene és közpénz, többre tartom az elmúlt évek Werther vagy Ys felvételeit, mint a MÁO által szintén szíre-szóra lemezre vett, se hiánypótlónak, se revelációnak nem mondható előadásokat. (Amiben ráadásul nem is vesz részt jól kitömött külföldi közreműködő partner...) És rendkívül önös érv: a fellépők énekesi érdemeit tekintve nagyobb élményt jelentett tavaly a Jean de Nivelle főszereplő négyesét hallani, mint csaknem bármi mást az évadban. Ez persze minősíti a Müpa kínálatát is.
7471 Edmond Dantes 2026-10-01 14:30:10 [Válasz erre: 7458 gezakadocsa 2026-10-01 08:59:23]
A technika legjavát, a Magyar Rádió VI-os és még inkább XXII-es stúdióját lerombolták, egy esztelen és szerencsére hamvába halni tűnő projekt (Pázmány-campus) kedvéért.
A technika legjavát, a Magyar Rádió VI-os és még inkább XXII-es stúdióját lerombolták, egy esztelen és szerencsére hamvába halni tűnő projekt (Pázmány-campus) kedvéért.
7470 Edmond Dantes 2026-10-01 14:27:37 [Válasz erre: 7457 takatsa 2026-10-01 08:50:35]
Csakhogy ezeket a darabokat esetünkben a karmester "hozza". Vagy "is-is" vagy "sem-sem".
Csakhogy ezeket a darabokat esetünkben a karmester "hozza". Vagy "is-is" vagy "sem-sem".
7469 Edmond Dantes 2026-10-01 14:26:10 [Válasz erre: 7456 -zéta- 2026-10-01 08:18:52]
Lalo és Delibes azért jóval ismertebb nevek, mint Silver ...(Az Ys királya nekem is tetszett.)
Lalo és Delibes azért jóval ismertebb nevek, mint Silver ...(Az Ys királya nekem is tetszett.)
7468 Edmond Dantes 2026-10-01 14:22:36 [Válasz erre: 7454 Neandervölgyi 2026-09-30 21:37:38]
A felsoroltakat hirtelenjében kiegészíteném a Lakméval, La juive-val, Médeiával, a tavaly Berlinben látott Gyöngyhalászokkal és nem utolsósorban Massenet-val. Szerencsére a MET játssza a Manont, már van rá jegyem, ha nem is a Lincoln Centerbe, csak a MÜPA-Centerbe, ahogyan a Sámson és Delilára is, amit 50+ éve láttam a ragyogó Komlóssyval és egy közepes Sámsonnal.
A felsoroltakat hirtelenjében kiegészíteném a Lakméval, La juive-val, Médeiával, a tavaly Berlinben látott Gyöngyhalászokkal és nem utolsósorban Massenet-val. Szerencsére a MET játssza a Manont, már van rá jegyem, ha nem is a Lincoln Centerbe, csak a MÜPA-Centerbe, ahogyan a Sámson és Delilára is, amit 50+ éve láttam a ragyogó Komlóssyval és egy közepes Sámsonnal.
7467 Edmond Dantes 2026-10-01 14:10:00 [Válasz erre: 7451 Ch.Blondel 2026-09-30 16:51:51]
Hogy mennyire rendszeres a szóban forgó darabok előadása Münchenben vagy Dortmundban, azt nem tudom, de azt igen, hogy egy 80 milliós országról van szó, ahol minden valamirevaló városnak van saját szín- és/vagy operatársulata. 30 Don Giovanni vagy 20 Lohengrin gleichzeitig valóban sok volna országon belül. Ott nagyobb merítés szükséges és lehetséges. Az én véleményem az, hogy -már ha zenei nevelés még van és az fontos- bizony még egy hétköznapi Don Giovanni is előbbre való, mint egy csillogó, elsőrangú Charles Silver ... de a Silver-féle, vélhetően horribilis költséget felemésztő Csipkerózsika "árából" bizonyára futná egy nem-hétköznapi Don Giovannira.
Hogy mennyire rendszeres a szóban forgó darabok előadása Münchenben vagy Dortmundban, azt nem tudom, de azt igen, hogy egy 80 milliós országról van szó, ahol minden valamirevaló városnak van saját szín- és/vagy operatársulata. 30 Don Giovanni vagy 20 Lohengrin gleichzeitig valóban sok volna országon belül. Ott nagyobb merítés szükséges és lehetséges. Az én véleményem az, hogy -már ha zenei nevelés még van és az fontos- bizony még egy hétköznapi Don Giovanni is előbbre való, mint egy csillogó, elsőrangú Charles Silver ... de a Silver-féle, vélhetően horribilis költséget felemésztő Csipkerózsika "árából" bizonyára futná egy nem-hétköznapi Don Giovannira.
7466 Neandervölgyi 2026-10-01 13:56:46 [Válasz erre: 7464 Búbánat 2026-10-01 13:01:23]
Miért kell ezen sajnálkozni?
Miért kell ezen sajnálkozni?
7465 Neandervölgyi 2026-10-01 13:24:21 [Válasz erre: 7463 takatsa 2026-10-01 12:57:14]
Egyetértek, de pl. a Gurre-dalokat nem lehet minden szezonban úgy előadni, mint mondjuk Brahms/IV-et. Még jobban sajnálom őket, amikor gyakrabban megszólaltatásra érdemes műveket tanulnak meg, amelyeket a karmesterek/a műsorszerkesztés/a közönség sekélyes ízlése miatt többé nem, vagy csak hosszú évek múlva szólaltatnak meg. Néhány hirtelen kiragadott példa, tudom, hogy kórus + több szólista is kell hozzájuk: Mendelssohn: Az első Walpurgis-éj*; Berlioz: Rómeó és Júlia/Faust elkárhozása**, Sosztakovics: XIII. szimfónia. (Brucknerre itt és most nem térek ki.)
* Hamar nagy érdeme, hogy a Zeneakadémián eljátszották, akárki akármit is mondjon róla. **Vashegyi ezeket persze nem meri elővenni.
7463 takatsa 2026-10-01 12:57:14
Én csak a zenészeket sajnálom (kicsit), hogy megtanulnak egy olyan művet, amit feltehetően nem adnak elő soha többet. Bár, ha belegondolok, ez jellemző szinte minden emberi tevékenységre. :)
Én csak a zenészeket sajnálom (kicsit), hogy megtanulnak egy olyan művet, amit feltehetően nem adnak elő soha többet. Bár, ha belegondolok, ez jellemző szinte minden emberi tevékenységre. :)
7462 Kokapu 2026-10-01 12:55:08
Most jött az e-mail, hogy a Solti Nemzetközi Karmesterverseny elődöntői és középdöntői közvetítve lesz a Müpa YouTube csatornáján.
Most jött az e-mail, hogy a Solti Nemzetközi Karmesterverseny elődöntői és középdöntői közvetítve lesz a Müpa YouTube csatornáján.
Középdöntők (Budapest, Zeneakadémia):
2026. október 5. 16:00 - 18:40 és 19:45 - 21:30 között
2026. október 6. 16:00 - 18:40 és 19:45 - 21:30 között
7461 Neandervölgyi 2026-10-01 12:37:53 [Válasz erre: 7459 Búbánat 2026-10-01 11:43:25]
Massenet-t zsigerileg nem állhatom ki. Az Ys királya nekem csak-csak elment. Fenntartom magamnak a tévedés jogát. Monsieur Silver megdicsőülésének (?) juszt sem leszek fül- és szemtanúja.
Massenet-t zsigerileg nem állhatom ki. Az Ys királya nekem csak-csak elment. Fenntartom magamnak a tévedés jogát. Monsieur Silver megdicsőülésének (?) juszt sem leszek fül- és szemtanúja.
7460 Neandervölgyi 2026-10-01 12:27:47 [Válasz erre: 7455 takatsa 2026-09-30 22:01:35]
Vashegyi tudtommal sohasem törekedett zeneszerzői babérokra.
Vashegyi tudtommal sohasem törekedett zeneszerzői babérokra.
7459 Búbánat 2026-10-01 11:43:25 [Válasz erre: 7453 Neandervölgyi 2026-09-30 21:30:09]
A karmester(ek) személyétől független, hogy kíváncsi vagyok a (késő)romantika korszakában keletkezett francia és nem francia "elfeledett" operákra s ha "idehozzák" tálcán kínálva, élőben, akár hangversenyszerűen, igyekszem magam számára is felfedezni, és iparkodom meghallgatni. Sok ilyen különleges "elfelejtett" romantikus operák felvételeit is szívesen hallgatom, sok lemezfelvételem van ezekből is.
A karmester(ek) személyétől független, hogy kíváncsi vagyok a (késő)romantika korszakában keletkezett francia és nem francia "elfeledett" operákra s ha "idehozzák" tálcán kínálva, élőben, akár hangversenyszerűen, igyekszem magam számára is felfedezni, és iparkodom meghallgatni. Sok ilyen különleges "elfelejtett" romantikus operák felvételeit is szívesen hallgatom, sok lemezfelvételem van ezekből is.
Úgyhogy várhatóan ott leszek, kíváncsian, a soron következő, Vashegyi zenei irányításával készülő újabb francia operaritkaság koncertformájú bemutató-előadásán a Müpában.
Amúgy az általad felsorolt ismert szerzők és ritkán játszott operáik is a kedvenceim közé tartoznak, én is örülnék, ha azok közül szintén bemutatnának darabokat - akár más produkciókban. Vashegyi elismerést érdemel azért, hogy koprodukcióban vállalkozik a szóban forgó elfeledett francia alkotásokat a hazai érdeklődő közönség számára elhozni, sőt lemezre is veszi.
Akit nem érdekel, nem kell ezzel foglalkoznia, sem prejudikálnia- csak azért mert nem kedvel valakit-valamit.
7458 gezakadocsa 2026-10-01 08:59:23 [Válasz erre: 7456 -zéta- 2026-10-01 08:18:52]
Egyetértésem mellett egy kis -nem a mostani vita lényegéhöz tarztozó- kiegészítés:
Egyetértésem mellett egy kis -nem a mostani vita lényegéhöz tarztozó- kiegészítés:
Bors Jenő azt is tisztességesen megmondta, hogy az üzletpolitikát az is indokolta, hogy a közismert zeneművekről rengeteg, jobbnál jobb fölvétel létezik, amikkel nehéz versenyezni, miként a nagy világcégek előadók közti válogatási lehetőségeivel és technikai föltételeivel sem. (Magam is olvastam olyan nyugati kritikát pl. Ferencsik J. Beethoven-szimfónia sorozatáról, amiben a recenzens sajnálatát fejezte ki, hogy a fölvételi körülmények nem méltók a zenei megvalósításhoz.)
7457 takatsa 2026-10-01 08:50:35 [Válasz erre: 7456 -zéta- 2026-10-01 08:18:52]
Nekem nem az "elfeledett operákkal" van bajom, sőt, kifejezetten szeretek közöttük turkálni, akárcsak a Hádában, a felfedezés izgalmával, és azzal a titkos várakozással, hogy mikor akad a horgomra, hopp, egy aranyhalacska. Persze aranyhalat ritkán találok, de az a megfigyelésem, hogy egy kétes értékű darab is arannyá válhat, egy jó karmester kezében. Tehát, hogy világosan fogalmazzak, nekem nem a darab-választással, hanem a karmesterrel van bajom.
Nekem nem az "elfeledett operákkal" van bajom, sőt, kifejezetten szeretek közöttük turkálni, akárcsak a Hádában, a felfedezés izgalmával, és azzal a titkos várakozással, hogy mikor akad a horgomra, hopp, egy aranyhalacska. Persze aranyhalat ritkán találok, de az a megfigyelésem, hogy egy kétes értékű darab is arannyá válhat, egy jó karmester kezében. Tehát, hogy világosan fogalmazzak, nekem nem a darab-választással, hanem a karmesterrel van bajom.
7456 -zéta- 2026-10-01 08:18:52
Sajnos vagy nem sajnos, vitatkoznom kell. Ezekre az "elfeledett" operákra is szükség van, ráadásul van köztük remekmű is. Nem mind. Vashegyi felvételei sorban nyerik a nemzetközi díjakat, a Werther éppúgy, mint az Ys királya. Merthogy nemcsak koncert, hanem lemez is lesz belőle. Nekem pl. a Jean de Nivelle kifejezetten izgalmas darabnak tűnt...
Sajnos vagy nem sajnos, vitatkoznom kell. Ezekre az "elfeledett" operákra is szükség van, ráadásul van köztük remekmű is. Nem mind. Vashegyi felvételei sorban nyerik a nemzetközi díjakat, a Werther éppúgy, mint az Ys királya. Merthogy nemcsak koncert, hanem lemez is lesz belőle. Nekem pl. a Jean de Nivelle kifejezetten izgalmas darabnak tűnt...
Emlékszünk, a rendszerváltás előtti Hungaroton ontotta az ismeretlen operafelvételeket. Bors Jenő (Ti még tudjátok, kiről beszélek) egyik utolsó interjújában azt feszegette, hogy a Lodolettából (Charles Rosekranz vezényletével) kétszer annyit rendeltek külföldön, mint az Ernaniból Gardellivel...
7455 takatsa 2026-09-30 22:01:35 [Válasz erre: 7452 Neandervölgyi 2026-09-30 21:26:27]
Ezért kell az embernek a saját művét előadni, akkor sosem jönnek rá a turpiságra. Nem tudom, hogy Vashegyinek ez miért nem jutott eddig az eszébe.
Ezért kell az embernek a saját művét előadni, akkor sosem jönnek rá a turpiságra. Nem tudom, hogy Vashegyinek ez miért nem jutott eddig az eszébe.
7454 Neandervölgyi 2026-09-30 21:37:38 [Válasz erre: 7449 Búbánat 2026-09-30 14:41:07]
Ugyanakkor vannak előadásra érdemes francia (nyelvű) operák, gondolok itt Meyerbeer életművére, Auber Portici némájára, amely felkelést robbantott ki, esetleg Adam 1-2 darabjára, sőt akár a Sámson és Delilára, miközben Vashegyi nemes egyszerűséggel megfeledkezik a kortársacskái fölé Himalájaként tornyosuló Berliozról. Bizony, már a Benvenuto Cellini is élvezetes, a Trójaiak csak Wagnerrel mérhető össze, a Beatrix és Benedek pedig jobb előadást érdemelne meg, mint ama 2003-as botrányosan gyenge koncertszerű produkció. (Petrovics tudtommal jót akart, az énekesek tudtommal úgy lázadtak fel ellene, hogy pocsék teljesítményt nyújtottak.)
Ugyanakkor vannak előadásra érdemes francia (nyelvű) operák, gondolok itt Meyerbeer életművére, Auber Portici némájára, amely felkelést robbantott ki, esetleg Adam 1-2 darabjára, sőt akár a Sámson és Delilára, miközben Vashegyi nemes egyszerűséggel megfeledkezik a kortársacskái fölé Himalájaként tornyosuló Berliozról. Bizony, már a Benvenuto Cellini is élvezetes, a Trójaiak csak Wagnerrel mérhető össze, a Beatrix és Benedek pedig jobb előadást érdemelne meg, mint ama 2003-as botrányosan gyenge koncertszerű produkció. (Petrovics tudtommal jót akart, az énekesek tudtommal úgy lázadtak fel ellene, hogy pocsék teljesítményt nyújtottak.)
7453 Neandervölgyi 2026-09-30 21:30:09 [Válasz erre: 7449 Búbánat 2026-09-30 14:41:07]
Én el tudom fogadni, hogy vannak (méltatlanul) elfeledett, majd újra felfedezett művek, de a Vashegyi által a naftalinból (?) előhúzott operák nem tartoznak ezek közé. A Herculaneum még csak-csak, a Jean de Nivelle egyes részletei elmennek, de Csipke Rózsika kalandjait nem vagyok hajlandó meghallgatni.
Én el tudom fogadni, hogy vannak (méltatlanul) elfeledett, majd újra felfedezett művek, de a Vashegyi által a naftalinból (?) előhúzott operák nem tartoznak ezek közé. A Herculaneum még csak-csak, a Jean de Nivelle egyes részletei elmennek, de Csipke Rózsika kalandjait nem vagyok hajlandó meghallgatni.
7452 Neandervölgyi 2026-09-30 21:26:27 [Válasz erre: 7449 Búbánat 2026-09-30 14:41:07]
Ez olyan, mint az életkora miatt visszavonult zongoraművésznő, aki azért játszott rengeteg kortárs művet, mert ha Chopint/Beethovent stb. ad elő, kiderülnek súlyos technikai hiányosságai.
Ez olyan, mint az életkora miatt visszavonult zongoraművésznő, aki azért játszott rengeteg kortárs művet, mert ha Chopint/Beethovent stb. ad elő, kiderülnek súlyos technikai hiányosságai.
7451 Ch.Blondel 2026-09-30 16:51:51 [Válasz erre: 7448 Edmond Dantes 2026-09-30 13:44:08]
A Bru Zane által előásott műveknek ugyanúgy rendszeres előadója pl. a Müncheni Rádió Szimfonikus Zenekara vagy a Dortmundi Színház, ahogy évadonként az NFZ. Ennél már jóval feleslegesebbnek tartom a Don Giovannit egy teljesen hétköznapi szereposztásban koncertszerűen műsorra tűzni.
A Bru Zane által előásott műveknek ugyanúgy rendszeres előadója pl. a Müncheni Rádió Szimfonikus Zenekara vagy a Dortmundi Színház, ahogy évadonként az NFZ. Ennél már jóval feleslegesebbnek tartom a Don Giovannit egy teljesen hétköznapi szereposztásban koncertszerűen műsorra tűzni.
7450 Edmond Dantes 2026-09-30 15:41:47 [Válasz erre: 7449 Búbánat 2026-09-30 14:41:07]
Úgy bizony! És ahogy már máskor is írtam, e felfedezésre méltatlan, Seholországban előadott méltó daraboknak bizonyára ő a világviszonylatban egyik legjobb karmestere.
Úgy bizony! És ahogy már máskor is írtam, e felfedezésre méltatlan, Seholországban előadott méltó daraboknak bizonyára ő a világviszonylatban egyik legjobb karmestere.
