Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
6091 Edmond Dantes 2023-09-15 15:52:58 [Válasz erre: 6090 Hangyászsün 2023-09-15 11:34:22]
Én ezt egy magánlevélben (azaz nem kommentben) így fogalmaztam meg valakinek, 1/1 kopizom ide:
Én ezt egy magánlevélben (azaz nem kommentben) így fogalmaztam meg valakinek, 1/1 kopizom ide:
"Ez az opera nem az én világom. Főleg mert túl hosszú. Két és fél órából két óra unatkozás jobb arány lenne, mint 3 órából két és fél óra.. sajnos az utóbbi esett meg." Idézet vége. Pelléas-imádók, esedezem, kíméljenek!
6090 Hangyászsün 2023-09-15 11:34:22 [Válasz erre: 6086 Edmond Dantes 2023-09-14 13:44:48]
Puccini szerintem jóval tömörebben oldotta volna meg a darab megzenésítését, azaz jócskán húzott volna az eredeti szövegből.
Puccini szerintem jóval tömörebben oldotta volna meg a darab megzenésítését, azaz jócskán húzott volna az eredeti szövegből.
6089 Klára 2023-09-15 07:10:14 [Válasz erre: 6087 lujza 2023-09-14 22:28:29]
Akii a "Kedvenc felvételek" topikot szorgalmasan olvassa, az érdekes dolgokat találhat ott!
Akii a "Kedvenc felvételek" topikot szorgalmasan olvassa, az érdekes dolgokat találhat ott!
6088 takatsa 2023-09-14 22:56:09 [Válasz erre: 6087 lujza 2023-09-14 22:28:29]
Nem csoda, hogy nem emlékszel rá, mert már két éve volt a feltöltés. :)
Nem csoda, hogy nem emlékszel rá, mert már két éve volt a feltöltés. :)
6087 lujza 2023-09-14 22:28:29 [Válasz erre: 6085 takatsa 2023-09-14 13:00:21]
Nagyon nagy köszönet érte, ez remek ötlet volt! Ezután talán többeket is érdekel, akik most látták az előadást. Én valahogy észre se vettem, amikor ezt már feltöltötted, legalábbis nem emlékszem rá.
Nagyon nagy köszönet érte, ez remek ötlet volt! Ezután talán többeket is érdekel, akik most látták az előadást. Én valahogy észre se vettem, amikor ezt már feltöltötted, legalábbis nem emlékszem rá.
6086 Edmond Dantes 2023-09-14 13:44:48 [Válasz erre: 6079 Hangyászsün 2023-09-13 21:02:21]
Lujza kb. ugyanazt a családfát állítja fel, mint én. Lényeg, hogy van két ismeretlen apuka, az egyik, Golaud-é meghalt, a másik, Pelléasé még él, nagybeteg, aztán meggyógyul. Mehetett eltemetni a fiát ...
Lujza kb. ugyanazt a családfát állítja fel, mint én. Lényeg, hogy van két ismeretlen apuka, az egyik, Golaud-é meghalt, a másik, Pelléasé még él, nagybeteg, aztán meggyógyul. Mehetett eltemetni a fiát ...
A tegnapi Játék-kérdés kapcsán átnéztem W. Ashbrook Puccini-könyvét és abból az alábbi idézetet osztom meg a nyájas (és nyájatlan) olvasóval: " ...Más alkalommal (Puccini - ED) a Pelléast látta s úgy nyilatkozott róla Ricordinak, "harmóniavilága rendkívüli, zenekari hatásai áttetszőek, igazán érdekes, de soha nem ragadja magával az embert, soha nem emeli fel, mindig egyforma színű, mint a ferencesek csuhája". Részemről stimmel, sőt, még a csuha is, már ami a zenekar öltözékét illeti.
6085 takatsa 2023-09-14 13:00:21
Most, hogy lefutott a három előadás a Müpában, már nem jelentek konkurenciát, így újra letölthetővé teszem három hétig a legendás, 2010-es bécsi videó-felvételt (Dessay, Degout, Naouri, Lemieux; Billy), magyar felirattal. Ez egy nagyszerű felvétel, és a videónak az élő előadással szemben előnye az, hogy lehet rajta lamentálni, újra-és újra belenézni, és minden a legjobb kameraszögből, közelről látható, így remény van arra, hogy tisztázódnak a rokoni viszonyok és a történet egyéb, homályos részei. Javasolt VLC lejátszó használata és egy jó fejhallgató.
Most, hogy lefutott a három előadás a Müpában, már nem jelentek konkurenciát, így újra letölthetővé teszem három hétig a legendás, 2010-es bécsi videó-felvételt (Dessay, Degout, Naouri, Lemieux; Billy), magyar felirattal. Ez egy nagyszerű felvétel, és a videónak az élő előadással szemben előnye az, hogy lehet rajta lamentálni, újra-és újra belenézni, és minden a legjobb kameraszögből, közelről látható, így remény van arra, hogy tisztázódnak a rokoni viszonyok és a történet egyéb, homályos részei. Javasolt VLC lejátszó használata és egy jó fejhallgató.
6084 Ch.Blondel 2023-09-14 11:58:33 [Válasz erre: 6081 lujza 2023-09-14 01:27:46]
A gyűrűről való hazugság szerintem elsőként érzékelteti, hogy (Golaud későbbi önáltatásával ellentétben) nem csak gyerekes játékról van szó a két fiatal közt, legalábbis Mélisande részéről már semmiképp. (Főleg, miután Pelléas maga mondja, hogy az igazat vallja be Golaud-nak, ha a gyűrűről kérdezi.)
Mélisande várandósságáról (vagy legalábbis várható várandósságáról) röviden esik szó, miután Golaud és Pelléas feljönnek a barlangból/tömlöcből: "Elle est très délicate, et il faut qu'on la ménage d'autant plus qu'elle sera peut-être bientôt mère".
6083 Hangyászsün 2023-09-14 10:35:51 [Válasz erre: 6081 lujza 2023-09-14 01:27:46]
Köszönöm! Én eredetileg úgy gondoltam, hogy Genevieve megözvegyült, és a régi szokások szerint visszament elhunyt férje háztartásából az apja házába, ahol felolvasói és gondozói feladatokat látott el az öregúr mellett. Az sem derül ki, várandós volt-e Melisande, illetve mennyi idő telt el Pelléas halála óta.
Köszönöm! Én eredetileg úgy gondoltam, hogy Genevieve megözvegyült, és a régi szokások szerint visszament elhunyt férje háztartásából az apja házába, ahol felolvasói és gondozói feladatokat látott el az öregúr mellett. Az sem derül ki, várandós volt-e Melisande, illetve mennyi idő telt el Pelléas halála óta.
6082 lujza 2023-09-14 01:46:04
https://faymiklos.hu/2023/09/13/nem_fogja_a_golaud
https://faymiklos.hu/2023/09/13/nem_fogja_a_golaud
6081 lujza 2023-09-14 01:27:46 [Válasz erre: 6080 Hangyászsün 2023-09-13 21:03:37]
Az én tegnapi ismereteim alapján Genevieve, Arkel király menye, és mindkét fiú anyja. Golaud jóval idősebb, Mélisande mondja is az elején, hogy ősz a haja vagy a szakálla (direkt jó volt Christoyannis), az ő apja rég meghalhatott, és Pelléas, a féltestvér egy második apától, aki bár meggyógyul az opera végére, de meg nem jelenik. De legalább ilyen rejtélyes az újszülött, akinek a várható érkezéséről szó se volt előzőleg. A gyűrű hazugság nekem azért volt furcsa, mert végül is tök mindegy, hogy hol hagyta el Mélisande, maga az elvesztése a dráma.
Az én tegnapi ismereteim alapján Genevieve, Arkel király menye, és mindkét fiú anyja. Golaud jóval idősebb, Mélisande mondja is az elején, hogy ősz a haja vagy a szakálla (direkt jó volt Christoyannis), az ő apja rég meghalhatott, és Pelléas, a féltestvér egy második apától, aki bár meggyógyul az opera végére, de meg nem jelenik. De legalább ilyen rejtélyes az újszülött, akinek a várható érkezéséről szó se volt előzőleg. A gyűrű hazugság nekem azért volt furcsa, mert végül is tök mindegy, hogy hol hagyta el Mélisande, maga az elvesztése a dráma.
6080 Hangyászsün 2023-09-13 21:03:37 [Válasz erre: 6078 takatsa 2023-09-13 15:49:20]
Ez mind szép és igaz, de a mezei nézőnek igazán az orrára lehetne kötni, ki Pelléas, ill. Golaud anyha, ill. apja stb.
Ez mind szép és igaz, de a mezei nézőnek igazán az orrára lehetne kötni, ki Pelléas, ill. Golaud anyha, ill. apja stb.
6079 Hangyászsün 2023-09-13 21:02:21 [Válasz erre: 6077 Edmond Dantes 2023-09-13 14:09:22]
Nekem sem tiszta, ki kinek a rokona, ami főleg Genevieve-re érvényes. Az így írtok ti-ben megtalálható Meyrink: Gólem c. regényének paródiája, bár éppen tegnap jutott eszembe, mennyire is az egyik jelenetre (Melisande lelógatja a haját a toronyból) illik gróf Bánffy Miklós Gróf Gyengébb címen kifigurázott Az erősebb c. darabjának részlete. Wagneri mércével szerintem csakis a Trójaiak mérhető a francia operák közül. Mivel tegnap este eléggé meleg volt, nem vettem fel öltönyt/nyakkendőt, hanem előkerestem a Bayreuthban vett fekete pólómat, rajta a Festspielhaussal és RW aláírásával, "Valljuk meg hitünket!" mottóval.
6078 takatsa 2023-09-13 15:49:20
Az a probléma, hogy történet-centrikusak vagytok, így egy kerek történetet vártok, amelynek van eleje és vége, és a történet elemei gyöngyökként összefűzhetők. És ha nem kapjátok meg ezt a logikai láncot, akkor frusztáltak lesztek, megpróbáljátok a hiányzó történetet kifoltozni és magatok összerakni, pótlólagosan valamit kitalálni. Úgy is mondhatnám, hogy a történetnélküliséget nem tudjátok elviselni. Pedig a világ, ami körülvesz bennünket, alapvetően ilyen: nincs benne történet. Legalábbis olyan történet nincsen, amely emberi léptékkel befogadható, értelmezhető, megérthető. Kimész hajnalban a tengerpartra, leülsz és nézed a vizet. Látod a hullámok végtelen ringását, a víz fölött rebegő párát, a felkelő napot, a vízet, az eget, a távoli partot, ott ülsz, és magadba fogadod ezt a lassú, ismétlődő és végtelen mozgást, ezt az időnkívüliséget, és azokat az érzékszerveiddel követhetetlen apró változásokat, amely a hajnalból delet, majd napnyugtát, éjszakát és új hajnalt varázsolnak. A kulcsszó az időnkívüliség. Mert te, mint ember, az idő foglya vagy és ennek a rabságnak az oka az, hogy folyton történeteket gyártasz, hogy történeteiddel kitöltsed az időt, amely a születésedtől a halálodig tart. Az egész világon egyedül csak neked van történeted, mert az idő csak benned tudatosul, semmi más számára nincs idő, legyen az nap, hold, csillag, fű, fa, virág vagy állat. Aztán beülsz a Pelléas és Mélisande-ra és kiakadsz azon, hogy nincs történet, csak víz van, szél van, barlangok és meredélyek, burjánzó növények, delelő nap, a távolban birkák, a sötétben dagadó vitorlákkal távozó hajó, a toronyban egy lány, akinek hajzuhataga a földig ér, és árnyékok, amelyek hirtelen megnőnek, majd vasajtók konduló zárulása, egy gyilkosság, egy lány a szobában, és nyitott ablakon tódul be a sós illatú tengeri levegő. És egyszercsak véget ér az előadás és te zavart, kiábrándult, esetleg dühös vagy, mert hiába nézted, hiába hallgattad, mégsem érted. Pedig amit láttál, az volt az élet, a saját életed, amelyet most egy másféle aspektusból, egy varázsszemüvegen át nézhettél. De most vissza kell adnod a szemüveget és el kell hagynod a termet. Én megértelek téged és együttérzek veled, hiszen egy fajhoz tartozunk, szolidáris vagyok veled. De lefőképp sajnállak - ahogyan sajnálom magamat is -, kimondhatatlanul, reménytelenül, tehetetlenül.
Az a probléma, hogy történet-centrikusak vagytok, így egy kerek történetet vártok, amelynek van eleje és vége, és a történet elemei gyöngyökként összefűzhetők. És ha nem kapjátok meg ezt a logikai láncot, akkor frusztáltak lesztek, megpróbáljátok a hiányzó történetet kifoltozni és magatok összerakni, pótlólagosan valamit kitalálni. Úgy is mondhatnám, hogy a történetnélküliséget nem tudjátok elviselni. Pedig a világ, ami körülvesz bennünket, alapvetően ilyen: nincs benne történet. Legalábbis olyan történet nincsen, amely emberi léptékkel befogadható, értelmezhető, megérthető. Kimész hajnalban a tengerpartra, leülsz és nézed a vizet. Látod a hullámok végtelen ringását, a víz fölött rebegő párát, a felkelő napot, a vízet, az eget, a távoli partot, ott ülsz, és magadba fogadod ezt a lassú, ismétlődő és végtelen mozgást, ezt az időnkívüliséget, és azokat az érzékszerveiddel követhetetlen apró változásokat, amely a hajnalból delet, majd napnyugtát, éjszakát és új hajnalt varázsolnak. A kulcsszó az időnkívüliség. Mert te, mint ember, az idő foglya vagy és ennek a rabságnak az oka az, hogy folyton történeteket gyártasz, hogy történeteiddel kitöltsed az időt, amely a születésedtől a halálodig tart. Az egész világon egyedül csak neked van történeted, mert az idő csak benned tudatosul, semmi más számára nincs idő, legyen az nap, hold, csillag, fű, fa, virág vagy állat. Aztán beülsz a Pelléas és Mélisande-ra és kiakadsz azon, hogy nincs történet, csak víz van, szél van, barlangok és meredélyek, burjánzó növények, delelő nap, a távolban birkák, a sötétben dagadó vitorlákkal távozó hajó, a toronyban egy lány, akinek hajzuhataga a földig ér, és árnyékok, amelyek hirtelen megnőnek, majd vasajtók konduló zárulása, egy gyilkosság, egy lány a szobában, és nyitott ablakon tódul be a sós illatú tengeri levegő. És egyszercsak véget ér az előadás és te zavart, kiábrándult, esetleg dühös vagy, mert hiába nézted, hiába hallgattad, mégsem érted. Pedig amit láttál, az volt az élet, a saját életed, amelyet most egy másféle aspektusból, egy varázsszemüvegen át nézhettél. De most vissza kell adnod a szemüveget és el kell hagynod a termet. Én megértelek téged és együttérzek veled, hiszen egy fajhoz tartozunk, szolidáris vagyok veled. De lefőképp sajnállak - ahogyan sajnálom magamat is -, kimondhatatlanul, reménytelenül, tehetetlenül.
6077 Edmond Dantes 2023-09-13 14:09:22 [Válasz erre: 6074 Hangyászsün 2023-09-13 13:39:57]
Megkockáztatom, hogy M. a Nobel-díjat inkább A kék madárért kapta, de mindegy is ma már. Nekem az Arkel-családban sem 1/1 tiszta, ki kinek a kicsodája, főleg, hogy ki is Geneviève: vélhetően az öreg király menye, akinek a férje valahogy kimaradt a darabból. Csak említik, hogy nagybeteg, aztán azt, hogy meggyógyult, de az Istennek sem jelenik meg, pedig jól jönne a közbeavatkozása. És azt sem tudjuk meg, ki a másik fivér apukája és mi van/lett vele. És még A trubadúrt szidjuk, hogy zagyva, pedig nem is. A Karinthy-paródiát nem ismerem, de azt becsszóra állítom, hogy a Pelléas szünetében (vagy végén) azt találtam mondani: milyen jó kis paródiát írhatott volna ebből a Pelléas-drámából is - vö. Így írtok ti- Karinthy. Más: jól értem-e, szerinted a Pelléas lenne a "wagneri mércével mérhető francia opera"? Én másikra szavaznék ...
Megkockáztatom, hogy M. a Nobel-díjat inkább A kék madárért kapta, de mindegy is ma már. Nekem az Arkel-családban sem 1/1 tiszta, ki kinek a kicsodája, főleg, hogy ki is Geneviève: vélhetően az öreg király menye, akinek a férje valahogy kimaradt a darabból. Csak említik, hogy nagybeteg, aztán azt, hogy meggyógyult, de az Istennek sem jelenik meg, pedig jól jönne a közbeavatkozása. És azt sem tudjuk meg, ki a másik fivér apukája és mi van/lett vele. És még A trubadúrt szidjuk, hogy zagyva, pedig nem is. A Karinthy-paródiát nem ismerem, de azt becsszóra állítom, hogy a Pelléas szünetében (vagy végén) azt találtam mondani: milyen jó kis paródiát írhatott volna ebből a Pelléas-drámából is - vö. Így írtok ti- Karinthy. Más: jól értem-e, szerinted a Pelléas lenne a "wagneri mércével mérhető francia opera"? Én másikra szavaznék ...
PS és off: akkor mit is tettél valójában a felsőruházatoddal?
6076 Edmond Dantes 2023-09-13 13:50:24 [Válasz erre: 6072 takatsa 2023-09-13 11:31:14]
Köszönöm a jogos kiigazítást ... mint mindig minden szépet és jót, ami tőled érkezik ;-)
Köszönöm a jogos kiigazítást ... mint mindig minden szépet és jót, ami tőled érkezik ;-)
6075 Hangyászsün 2023-09-13 13:49:47 [Válasz erre: 6062 macskás 2023-09-11 21:21:04]
Nekem ennyi elég volt belőle, ha Bécsben vagy közeli nagy operában előadják, legfeljebb elmegyek rá. 2005-ben 200%-os wagneriánusként tudatosan nem mentem el dicső emlékű Zoltánunk azóta is sokat emlegetett produkciójára, mert időben nagyon közel volt a feledhetetlen legelső Parsifalra. Sajnálom, hogy nem mentem el, de azóta sem bántam meg akkori döntésemet. Esetemben szerepet játszhat a német nyelv iránti fehéren izzó szeretetem, ill. a franciával szembeni zsigeri ellenszenvem, amelyet Freud doktor bizonyára remekül ki tudna elemezni. Ugyanakkor paradox módon éppen egy nagyon ritkán műsorra tűzött és csakis wagneri mércével mérhető francia opera az, amelyet egyszer az életben szeretnék élőben hallani (és üsse kő, modern agybajos rendezés ide vagy oda, látni.)
Nekem ennyi elég volt belőle, ha Bécsben vagy közeli nagy operában előadják, legfeljebb elmegyek rá. 2005-ben 200%-os wagneriánusként tudatosan nem mentem el dicső emlékű Zoltánunk azóta is sokat emlegetett produkciójára, mert időben nagyon közel volt a feledhetetlen legelső Parsifalra. Sajnálom, hogy nem mentem el, de azóta sem bántam meg akkori döntésemet. Esetemben szerepet játszhat a német nyelv iránti fehéren izzó szeretetem, ill. a franciával szembeni zsigeri ellenszenvem, amelyet Freud doktor bizonyára remekül ki tudna elemezni. Ugyanakkor paradox módon éppen egy nagyon ritkán műsorra tűzött és csakis wagneri mércével mérhető francia opera az, amelyet egyszer az életben szeretnék élőben hallani (és üsse kő, modern agybajos rendezés ide vagy oda, látni.)
6074 Hangyászsün 2023-09-13 13:39:57 [Válasz erre: 6069 Edmond Dantes 2023-09-13 08:10:16]
Mai szemmel nézve felfoghatatlan, mit kapkodtak annak idején ezen a zagyva darabon, amelynek az irodalmi Nobel-díjjal méltatlanul megjutalmazott méltón sújtott szerzője nyilvánvalóan szándékosan hagyott megválaszolatlanul alapvető kérdéseket, pl. azt, ki lánya-borja Mélisande, miért menekült az erdőbe, ill. mennyi idő telik el a saját halálának időpontját pontosan megjósoló Marcellus levelének kézhez vétele és Pelléas kínkeservesen nagypapailag jóváhagyott dátuma között. Ugyanígy Karinthy zseniális Gustav Meyrink-paródiáját (Benéztem és nem volt odabent semmi.) juttatták eszembe az olyan szimbólumok és egyáltalán ezek szükségessége, mint a vakok, a 3 aggastyán vagy a vágóhídra terelt birkanyáj. Ha jól értem, Pelléas azért javasolja Mélisande-nak a barlangot, mint a gyűrű elvesztésének színhelyét, mert Golaud onnan nem tudná kiszedetni az ékszert. Az megint csak mellékes, miért veszíti el a hősnő a gyűrűt, amikor tisztában van ennek következményével.
Mai szemmel nézve felfoghatatlan, mit kapkodtak annak idején ezen a zagyva darabon, amelynek az irodalmi Nobel-díjjal méltatlanul megjutalmazott méltón sújtott szerzője nyilvánvalóan szándékosan hagyott megválaszolatlanul alapvető kérdéseket, pl. azt, ki lánya-borja Mélisande, miért menekült az erdőbe, ill. mennyi idő telik el a saját halálának időpontját pontosan megjósoló Marcellus levelének kézhez vétele és Pelléas kínkeservesen nagypapailag jóváhagyott dátuma között. Ugyanígy Karinthy zseniális Gustav Meyrink-paródiáját (Benéztem és nem volt odabent semmi.) juttatták eszembe az olyan szimbólumok és egyáltalán ezek szükségessége, mint a vakok, a 3 aggastyán vagy a vágóhídra terelt birkanyáj. Ha jól értem, Pelléas azért javasolja Mélisande-nak a barlangot, mint a gyűrű elvesztésének színhelyét, mert Golaud onnan nem tudná kiszedetni az ékszert. Az megint csak mellékes, miért veszíti el a hősnő a gyűrűt, amikor tisztában van ennek következményével.
6073 Hangyászsün 2023-09-13 13:22:53 [Válasz erre: 6066 lento_barbaro 2023-09-13 01:08:49]
Én inkább egyszer az életben látni és hallani szerettem volna a darabot. Többször próbálkoztam vele, és noha a mester legtöbb művét kifejezetten szeretem, egyetlen operája mindeddig nem nyílt meg, és most is csak részben. Lemezről többször próbáltam meghallgatni, nem is akármilyen előadásban - régen még LP-n Ansermet és a Genfi Nagyszínház, CD-n Boulez és a Covent Garden produkciójában, de sohasem fogott meg, bár gimnazista korom óta szenvedélyesen rajongok Wagnerért, és gránitszilárdságú meggyőződésemet tegnap felsőruházatommal is kifejezésre juttattam. Most legalább részleteiben bejött, gondolok pl. a Pelleas halálát megelőző búcsújelenetre. Ugyanakkor meg kellett állapítanom, hogy ez az a mű, ahol a kevesebb több lenne.
Én inkább egyszer az életben látni és hallani szerettem volna a darabot. Többször próbálkoztam vele, és noha a mester legtöbb művét kifejezetten szeretem, egyetlen operája mindeddig nem nyílt meg, és most is csak részben. Lemezről többször próbáltam meghallgatni, nem is akármilyen előadásban - régen még LP-n Ansermet és a Genfi Nagyszínház, CD-n Boulez és a Covent Garden produkciójában, de sohasem fogott meg, bár gimnazista korom óta szenvedélyesen rajongok Wagnerért, és gránitszilárdságú meggyőződésemet tegnap felsőruházatommal is kifejezésre juttattam. Most legalább részleteiben bejött, gondolok pl. a Pelleas halálát megelőző búcsújelenetre. Ugyanakkor meg kellett állapítanom, hogy ez az a mű, ahol a kevesebb több lenne.
6072 takatsa 2023-09-13 11:31:14 [Válasz erre: 6071 Edmond Dantes 2023-09-13 10:37:51]
Tarján Géza helyett Keresztury Dezsõ és Keresztury Mária - ha már idézgetsz, akkor jobb, ha pontosan.
Tarján Géza helyett Keresztury Dezsõ és Keresztury Mária - ha már idézgetsz, akkor jobb, ha pontosan.
6071 Edmond Dantes 2023-09-13 10:37:51 [Válasz erre: 6069 Edmond Dantes 2023-09-13 08:10:16]
Vagy talán azért hazudja Mélisande a barlangot, amit kicsit később Pelléas mond: (Tarján Géza)"...hogy aztán ügyesen leírhasd, ha Golo kikérdez..."u
Vagy talán azért hazudja Mélisande a barlangot, amit kicsit később Pelléas mond: (Tarján Géza)"...hogy aztán ügyesen leírhasd, ha Golo kikérdez..."u
6069 Edmond Dantes 2023-09-13 08:10:16 [Válasz erre: 6067 lujza 2023-09-13 01:40:25]
Mert megijedt, mint mindentől és Pelléas kivételével mindenkitől. Ahogy szövege szerint énekli: "Jaj, oda már a gyûrû... odalenn csak a víz hullámzik még... - Jaj, nagyon kikapok ezért!..." (Tarján Géza ford.) Ez a gyűrű is egyfajta szimbólum, mint a Nibelung gyűrűje vagy mint szinte minden ebben a szimbolista katyvaszban drámàban. Jaj annak aki elhagyja! Wagnernél meg jaj annak, aki birtokolja... Én inkább azt nem értettem, hogy miért azt hazudja, hogy a barlangban van, ahol tutira nincs ... legfeljebb három szegény zenekari muzsikus öregember. Hogy miért hazudja ezt? Csak. Mert ő ilyen. Ahogy énekli: "... nem, nem hazudtam még ; csak a bátyád, ha kérdez.." (Tarján Géza)
Mert megijedt, mint mindentől és Pelléas kivételével mindenkitől. Ahogy szövege szerint énekli: "Jaj, oda már a gyûrû... odalenn csak a víz hullámzik még... - Jaj, nagyon kikapok ezért!..." (Tarján Géza ford.) Ez a gyűrű is egyfajta szimbólum, mint a Nibelung gyűrűje vagy mint szinte minden ebben a szimbolista katyvaszban drámàban. Jaj annak aki elhagyja! Wagnernél meg jaj annak, aki birtokolja... Én inkább azt nem értettem, hogy miért azt hazudja, hogy a barlangban van, ahol tutira nincs ... legfeljebb három szegény zenekari muzsikus öregember. Hogy miért hazudja ezt? Csak. Mert ő ilyen. Ahogy énekli: "... nem, nem hazudtam még ; csak a bátyád, ha kérdez.." (Tarján Géza)
6067 lujza 2023-09-13 01:40:25
Nekem viszont nagyon tetszett ez az előadás. Általában minden évben meghallgatom a Fesztiválzenekar szeptemberi opera produkcióját, melyek nem ritkán egészen kiválóak. Valaha láttam ezt a művet az Operában is, mert Debussyt mindig is szerettem, de akkor még túl fiatal lehettem hozzá, és talán az az előadás se volt ilyen jó. Mivel wagneri hosszúságú operákhoz szokva vagyok, engem egyáltalán nem zavart a mű hossza, viszont elvarázsolt a francia szöveg, és annak sötétsége, talányossága. Nagyon tetszett a színpadkép, az erdő, melyben a cselekmény történik, és Gustav Moreau képei jutottak az eszembe közben. Nekem valamennyi szereplő tetszett, de kiemelném a tenorista Bernard Richtert, és Nicolas Testét is, aki végre kiszabadulhatott a felesége árnyékából, és nekem most sokkal jobb basszusnak tűnt, mint eddig.
Az előadás be volt kamerázva, talán kivételesen utólag is hozzáférhető lesz, mert eddig mindig sajnáltam azt, hogy remek előadások tűnnek el néhány alkalom után.
És számomra a talányok egyike: miért hazudik Mélisande a gyűrűje elvesztésével kapcsolatban? Tudtok ebben segíteni?
6066 lento_barbaro 2023-09-13 01:08:49
Két hatás vitt el a MÜPÁ-ba kedd este: egyrészt nyilvánvaló sznobságom, továbbá hogy 1-2 éve (?) az Operavision-ön megjelent egy genfi P&M, aminek csak elejét volt módom hallgatni, de az nagyon tetszett. Aztán amikor folytattam volna, már eltűnt az oldalról, és hanyagul le sem mentettem.
ED és Takatsa értékelése között vagyok valahol a mértani közép táján. Egyrészt együttérzek ED-vel, hogy ebből a hangulatfestő, hangzásokkal pamacsoló, dallamíveket alig mutató zenéből, pláne első hallásra sok ez a két és fél (3?) óra. Én ezt a zenét nem érzem fejbekólintónak, inkább ügyes aláfestőnek, hangulatteremtőnek. Engem Brahms, Richard Strauss vagy akár Puccini is jól fejbe tud kólintani, de Debussy ellen védett vagyok – biztos bennem a hiba. Az én figyelmemet épp a cselekmény nélküli, szimbolikus történet tartotta ébren a néhol talányos, máshol kinyilatkoztatóan egyértelmű szövegekkel. Ezek után érdeklődéssel fogom meghallgatni az operából készült szvitet, hogy hangzik abszolut zeneként?
ED értékelését az énekesek tekintetében is osztom, Tassis Cristoyannis kiemelkedett, Petibon pedig inkább alkatával, küllemével illett tökéletesen a szerepbe, kevésbé a hangjával. Engem nem zavart, hogy a király végre királynak volt öltöztetve és nem SS tábornoknak, a herceg sem kapott menedzser öltönyt és napszemüveget, napjaink rendezői színházának nagyon kreatív ízlésterrorja szerint.
Összességében élmény volt, nem bántam meg, még ha az autó felé tartva dallamok nem is kergetőztek a fejemben, legfeljebb zengések és zsongások idézték vissza az érzéseket, hangulatokat.
6065 Norna3in1 2023-09-12 10:46:27
A ma esti Pelléasra - betegség miatt - felszabadult egy jegy. Ha valaki szeretne eljönni velem és nem riasztja el a NAGYON kakasülő, kérem, írjon! Kár lenne üresen hagyni egy széket is...
A ma esti Pelléasra - betegség miatt - felszabadult egy jegy. Ha valaki szeretne eljönni velem és nem riasztja el a NAGYON kakasülő, kérem, írjon! Kár lenne üresen hagyni egy széket is...
6064 gezakadocsa 2023-09-12 10:00:59 [Válasz erre: 6061 takatsa 2023-09-11 17:57:56]
Hogy egy kicsit cifrázzuk a vitatottakat: Debussy (Ravelhöz hasonlóan) többször és egyértelműen tagadta, hogy ő impresszionista zenét ír... (Szerinte a kritikusok csak jobb híján illetik ezzel a jelzővel a műveit, amik valóban szándékosan eltérnek a korábbi stílusoktól.)
Hogy egy kicsit cifrázzuk a vitatottakat: Debussy (Ravelhöz hasonlóan) többször és egyértelműen tagadta, hogy ő impresszionista zenét ír... (Szerinte a kritikusok csak jobb híján illetik ezzel a jelzővel a műveit, amik valóban szándékosan eltérnek a korábbi stílusoktól.)
6063 Momo 2023-09-11 21:41:08
1. Csatlakozom: Jó zene a Pelleas. (Kimondottan örültem takatsa feliratának.)
2. Ki hülyézte le (simán) szegény Dantèst...? (Elképesztő, mik vannak itt.)
1. Csatlakozom: Jó zene a Pelleas. (Kimondottan örültem takatsa feliratának.)
2. Ki hülyézte le (simán) szegény Dantèst...? (Elképesztő, mik vannak itt.)
6062 macskás 2023-09-11 21:21:04 [Válasz erre: 6060 Edmond Dantes 2023-09-11 17:06:57]
Tényleg gáz volt. Annyira, hogy vettem jegyet holnapra is.
Tényleg gáz volt. Annyira, hogy vettem jegyet holnapra is.
A zene csodálatos, az, hogy nincs benne annyi csinnadratta, hogy neked is megfeleljen, attól még nem unalmas a zenei történések sorozata.
Amikor Kocsissal hallottam, teljesen elvarázsolt (persze előbb is, de az élő zenét nem lehet felülmúlni.
E kell fogadni, hogy más zenei kifejezésmód is van, mint a forte, fortissimo, és a fff.
Maradtam 10-telettel
6061 takatsa 2023-09-11 17:57:56 [Válasz erre: 6060 Edmond Dantes 2023-09-11 17:06:57]
Ó, most nagy zavarban vagyok, kedves ED, a "vak ember és a színek" egy bevett hasonlat, nem konkrétan a látássérültekre vonatkozik, hanem valami másra. Írhattam volna helyette azt is, hogy "kinek a pap, kinek a papné", de lehet, hogy ezzel is megsértettelek volna, hiszen nem tudhatom, hogy nem vagy-e te, vagy valamelyik közeli rokonod pap vagy papné, vagy esetleg mindkettő. Szóval ne vedd szívedre a "vakembert", nem akartalak ezzel megsérteni, elnézésedet kérem. Nekem tetszik a bejegyzésed, nagyon is tetszik, értem is amit írtál, akceptálom is, és mint együttérző ember, sajnállak, hogy a pénzedet egy neked nem tetsző dologra költötted. Ezt elkerülhetted volna, ha olyan figyelmesen olvasnád a bejegyzéseimet, mint ahogyan én a tieidet, hiszen két évvel ezelőtt hosszan írtam a Pelléasról, ilyesmiket: "Ha valaki először találkozik ezzel az operával (mint ahogyan én), mit sem sejtve, akkor alaposan fejbekólinthatja ez a zene, ami egyik oldaláról csodálatos, mindazzal a szépséggel, ami az impresszionista zenére jellemző, másrészt viszont időn- és cselekvésen túli, olyan, mintha az ember csak ülne egy tó partján és bámulna az alig fodrozódó vízre. Ez a zene nem unalmas, hanem unalmon túli, átölel, belédhatol, átfolyik rajtad, eltűnteti minden viszonyítási pontodat, megszűnik a fent és lent, vagy a múlt, jelen és jövő, és valami bizonytalan lebegésbe kerülsz, hallgatod a zenét és a duruzsoló szavakat, felolvasnak egy levelet, az időjárásról beszélnek, az árnyékokról, a napsugárról, sötét erdőről, barlangokról, a tengerről, kút mélyéről, nem történik semmi, vagy talán mégis? Valami sötét és lomha árnyék van ott a sarokban, a sötétben, ami lassan bekebelez mindent, és aztán a végeredmény: gyilkosság, két halott, szétesik minden, pedig a gyilkos is, az áldozatok is, mindenki, csupa jó, jóravaló, jót akaró ember. Minden pontosan olyan, akárcsak a mi kis életünkben." Ráadásul szabadon letölthetővé tettem egy csodaszép felvételt (Bertrand De Billy, Bécsi szimfonikusok, Natalie Dessay, Laurent Naouri, Stephane Degout, Philip Ens és Beate Ritter, 2010), ha akkor letöltöd és megnézed azt a videót, akkor elkerülhetted volna a mostani csalódást. Már csak annyit tennék hozzá, hogy ez az elmondhatatlanul szép előadás, amit tegnap te is láttál, felülmúlja azt a 2010-es bécsi videót, így jószándékkal azt tanácsolom, hogy ne kísérletezz többé a Pelléassal, csak pénzkidobás lenne, ennél nagyobb élményben nem lesz részed.
Ó, most nagy zavarban vagyok, kedves ED, a "vak ember és a színek" egy bevett hasonlat, nem konkrétan a látássérültekre vonatkozik, hanem valami másra. Írhattam volna helyette azt is, hogy "kinek a pap, kinek a papné", de lehet, hogy ezzel is megsértettelek volna, hiszen nem tudhatom, hogy nem vagy-e te, vagy valamelyik közeli rokonod pap vagy papné, vagy esetleg mindkettő. Szóval ne vedd szívedre a "vakembert", nem akartalak ezzel megsérteni, elnézésedet kérem. Nekem tetszik a bejegyzésed, nagyon is tetszik, értem is amit írtál, akceptálom is, és mint együttérző ember, sajnállak, hogy a pénzedet egy neked nem tetsző dologra költötted. Ezt elkerülhetted volna, ha olyan figyelmesen olvasnád a bejegyzéseimet, mint ahogyan én a tieidet, hiszen két évvel ezelőtt hosszan írtam a Pelléasról, ilyesmiket: "Ha valaki először találkozik ezzel az operával (mint ahogyan én), mit sem sejtve, akkor alaposan fejbekólinthatja ez a zene, ami egyik oldaláról csodálatos, mindazzal a szépséggel, ami az impresszionista zenére jellemző, másrészt viszont időn- és cselekvésen túli, olyan, mintha az ember csak ülne egy tó partján és bámulna az alig fodrozódó vízre. Ez a zene nem unalmas, hanem unalmon túli, átölel, belédhatol, átfolyik rajtad, eltűnteti minden viszonyítási pontodat, megszűnik a fent és lent, vagy a múlt, jelen és jövő, és valami bizonytalan lebegésbe kerülsz, hallgatod a zenét és a duruzsoló szavakat, felolvasnak egy levelet, az időjárásról beszélnek, az árnyékokról, a napsugárról, sötét erdőről, barlangokról, a tengerről, kút mélyéről, nem történik semmi, vagy talán mégis? Valami sötét és lomha árnyék van ott a sarokban, a sötétben, ami lassan bekebelez mindent, és aztán a végeredmény: gyilkosság, két halott, szétesik minden, pedig a gyilkos is, az áldozatok is, mindenki, csupa jó, jóravaló, jót akaró ember. Minden pontosan olyan, akárcsak a mi kis életünkben." Ráadásul szabadon letölthetővé tettem egy csodaszép felvételt (Bertrand De Billy, Bécsi szimfonikusok, Natalie Dessay, Laurent Naouri, Stephane Degout, Philip Ens és Beate Ritter, 2010), ha akkor letöltöd és megnézed azt a videót, akkor elkerülhetted volna a mostani csalódást. Már csak annyit tennék hozzá, hogy ez az elmondhatatlanul szép előadás, amit tegnap te is láttál, felülmúlja azt a 2010-es bécsi videót, így jószándékkal azt tanácsolom, hogy ne kísérletezz többé a Pelléassal, csak pénzkidobás lenne, ennél nagyobb élményben nem lesz részed.
6060 Edmond Dantes 2023-09-11 17:06:57 [Válasz erre: 6059 takatsa 2023-09-11 16:25:59]
Kedves takatsa, köszönöm szíves jókívánságodat, bár a vak ember-hasonlatod nem túl elegáns .. még egy orvostól sem. Nem tudni, nem látássérült-e a címzett. (Elárulom: az. Úgyhogy a katonadolog sem találó, mert fentiek miatt nem voltam katona.) Igaz, van olyan beíró itt, aki szimplán lehülyéz vagy ennek szinonimáját használja, ha bármi nem tetszik neki tőlem. És az is igaz, hogy az (ő) nálam "levegő"-kategória. Nem véletlenül írtam ezt sem : "No meg minden (zene)műnek vannak lelkes rajongói." A világ meg ezek szerint tele van vak emberekkel, akik nem értékelik ... mert nem ismerik, nem tudnak róla, tudni sem akarnak róla. Én legalább vettem a fáradságot és a hitelkártyámat és elmentem megnézni az "igazi" Pelléast. Az operaigazgatók meg imádkoznak, hogy bárcsak (minél) több ilyen vak (hülye) nézőjük legyen-lenne a Pelléason.
Kedves takatsa, köszönöm szíves jókívánságodat, bár a vak ember-hasonlatod nem túl elegáns .. még egy orvostól sem. Nem tudni, nem látássérült-e a címzett. (Elárulom: az. Úgyhogy a katonadolog sem találó, mert fentiek miatt nem voltam katona.) Igaz, van olyan beíró itt, aki szimplán lehülyéz vagy ennek szinonimáját használja, ha bármi nem tetszik neki tőlem. És az is igaz, hogy az (ő) nálam "levegő"-kategória. Nem véletlenül írtam ezt sem : "No meg minden (zene)műnek vannak lelkes rajongói." A világ meg ezek szerint tele van vak emberekkel, akik nem értékelik ... mert nem ismerik, nem tudnak róla, tudni sem akarnak róla. Én legalább vettem a fáradságot és a hitelkártyámat és elmentem megnézni az "igazi" Pelléast. Az operaigazgatók meg imádkoznak, hogy bárcsak (minél) több ilyen vak (hülye) nézőjük legyen-lenne a Pelléason.
6059 takatsa 2023-09-11 16:25:59 [Válasz erre: 6058 Edmond Dantes 2023-09-11 14:41:08]
Kedves ED, nagyon sajnálom, hogy nem tetszett az előadás, illetve a Debussy opera. Valahogy úgy járhattál, mint a vak ember, akit nem hatott meg a vérvörösen izzó naplemente. De sebaj, katonadolog, kívánom, hogy legyen még sok-sok, ennél izgalmasabb operaélményed.
Kedves ED, nagyon sajnálom, hogy nem tetszett az előadás, illetve a Debussy opera. Valahogy úgy járhattál, mint a vak ember, akit nem hatott meg a vérvörösen izzó naplemente. De sebaj, katonadolog, kívánom, hogy legyen még sok-sok, ennél izgalmasabb operaélményed.
6058 Edmond Dantes 2023-09-11 14:41:08
Spoletoi előadások után, hamburgi és vicenzai előadások előtt háromszor a MüPában is színre kerül(t) Debussy "kötelező operaolvasmánya", a Pelléas és Mélisande. Operaigazgatók rettegett darabja, csakúgy mint pl. a Wozzeck vagy a The Rake's Progress: 20. szd.-i klasszikus alkotások, amiket muszáj-illik időnként elővenni és a közönségnek -ha bérlete van rá vagy történetesen jegyet vett- muszáj-illik megnéznie. No meg minden (zene)műnek vannak lelkes rajongói. Tavaly februárban -jobb híján- már megnéztem a Pelléas "dzsesszzenekarra" hangszerelt változatát és "ha nincs ló, jó a szamár is"-alapon elfogadtam azt a furcsa jószágot, köszönhetően a három magyar főszereplőnek, a szólisztikus feladatot ellátó zenekari művészeknek és tetszett a letisztult rendezés, passzolt a díszlet és a jelmezek is.
Spoletoi előadások után, hamburgi és vicenzai előadások előtt háromszor a MüPában is színre kerül(t) Debussy "kötelező operaolvasmánya", a Pelléas és Mélisande. Operaigazgatók rettegett darabja, csakúgy mint pl. a Wozzeck vagy a The Rake's Progress: 20. szd.-i klasszikus alkotások, amiket muszáj-illik időnként elővenni és a közönségnek -ha bérlete van rá vagy történetesen jegyet vett- muszáj-illik megnéznie. No meg minden (zene)műnek vannak lelkes rajongói. Tavaly februárban -jobb híján- már megnéztem a Pelléas "dzsesszzenekarra" hangszerelt változatát és "ha nincs ló, jó a szamár is"-alapon elfogadtam azt a furcsa jószágot, köszönhetően a három magyar főszereplőnek, a szólisztikus feladatot ellátó zenekari művészeknek és tetszett a letisztult rendezés, passzolt a díszlet és a jelmezek is.
Tegnap este, amikor végre-valahára az "igazi" Pelléast láttam, egészen más bajaim voltak. Először is: kiderült a darab végtelen terjengőssége, bőbeszédűsége ... terjedelme. Az a bizonyos Eiffeles mutatvány rövidebbnek, szűkszavúbbnak, ezáltal ütősebbnek tűnt. Ebből az operából úgy kétórányi zene bőven elegendő (lenne). Tegnap az első rész azaz az első három monoton felvonás csak a szöveg szóról-szóra történő olvasása mellett volt elviselhető, a fináléban kezdett felizzani a dráma, ami azután a második részben végre tempóban-dinamikában is időnként és valamelyest magasabb sebességre kapcsolt.
A produkcióról: minden mutatóssága (?) ellenére nekem nem tetszett különösebben a cserjékkel, bokrokkal teleültetett, ezáltal agyonzsúfolt színpadkép. Ebben az erdőben ült a zenekar valami különös szürkés klepetus-forma öltözékben, hasonló egyenruhát viselt a karmester is. Jó ötlet, hogy egyes jeleneteknél a színpad egyik-másik kocka-eleme kiemelkedik és rajta-alatta énekelnek a szólisták. Annál kényelmetlenebb lehet időnként a bokrok közt bujkálva, csúszva-mászva közlekedniük ... nem szólva a három zenekari muzsikusról, akiknek egyszer csak barlangban alvó öregekké kellett átmászni, páran -nem láttam, de talán szintén zenész kolléganők- pedig siratóasszonyok lettek a fináléban. És jaj, micsoda jelmezek! Mélisande és Golaud lebernyegei olykor beakadtak a bokrokba, jó, hogy megúszták elesés nélkül. 2023-ban szükségtelen középkori jelmezekbe bújtatni egy "modern" (?) előadás szereplőit. Jó szájbarágósan a két hólelkű címszereplőt hófehér ruhába bújtatták. (Hófehér galamb nem röppent fel.) A szólisták közül a világsztár Patricia Petibon mintha nem a legjobb hangi formájában lett volna, de lehet, hogy a szólam pont ilyen "timbre"-t igényel. Bernhard Richter bebizonyította, hogy Pelléas szólama mégiscsak tenor. Tassis Christoyannis ugyanúgy főszereplővé tette Golaud-t, mint az Eiffelben pesti kollégája. Nicolas Testé pedig megmutatta, milyen egy jó Arkel. Yvonne Naef megfelelt rövid szólamában, föl kellett figyelni Peter Harvey szép hangjára. Nagy bravúr, ha a kis Yniold szólamát egy kisfiú hibátlanul el tudja énekelni, Oliver Michaelnek majdnem sikerült, csak a vége felé ment el a hangja. A láthatatlan kórus éneke inkább valami kurta-furcsa hörgésnek, huhogásnak hatott ... talán ilyennek írta meg a szerző. Remekelt a zenekar, tényleg száz vagy ezer színben csillogott Debussy zenéje, Fischer Iván látható élvezettel irányította az egész produkciót, a zenekaron és a szanaszét járkáló, ülő, bujkáló szólistákon egyaránt rajta tartotta kezét s szemét, talán szívét-lelkét is. Alkotók: itt.
Debussy: Pelléas és Mélisande, MüPa, Bartók Béla Hangversenyterem, 2023. 09. 10.
6057 Búbánat 2023-09-10 14:03:14
Dalszínházunkban 1963 és 1970 között játszották
legutóbb Debussy operáját teljes zenekarra hangszerelt változatában. Emlékszem egy Sándor Judittal és Palcsó Sándorral
a címszerepekben előadásra, amit „rendes”, nagy zenekarral adtak elő. Szép sikerrel játszották a Pelléas és Mélisande c. operát
– ami 1963 és 1970 között volt repertoáron. Sajnos, kedvenc szopránommal, Házy
Erzsébettel, nem láttam ezt a remekművet: valamiért kimaradt ez az opera Vele -
azokban az időkben Mozart, Puccini, Donizetti, Britten, Verdi, Szokolay, Johann
Strauss, Richard Strauss, Wagner, Leoncavallo, Csajkovszkij, Gluck, Monteverdi,
Gershwin, Balassa vagy Kodály műveinek női alakjait énekelte egymás után, köztük
az említett francia komponista darabjának hősnőjét. Utólag bánom, hogy Házy utánozhatatlan muzikális színpadi és ének-szerepmegformálásai közül nem láthattam - a korabeli
kritikák tanúsítása szerint - nagyszerű Mélisande-alakítását.
Azokban az időkben - éveken át - Házy Erzsébet
és Sándor Judit, illetve Kozma Lajos és Palcsó Sándor formálta meg a címszerepeket,
Ferencsik János vezényelt, később Blum Tamás és Lukács Ervin karmesterek is
beálltak Mikó András rendezésében színpadra került produkcióba.
Örvendetes, hogy az Eiffel Műhelyház-béli "csonka" hangzású előadások után most a Müpában végre a "hamisítatlan" zenekari kísérettel csendül(t) fel Debussy operája.
6055 Heiner Lajos 2023-09-10 08:47:12 [Válasz erre: 6052 takatsa 2023-09-09 23:52:00]
Szerencsésnek tartom magam, hogy láthattam a STOP-ban, akkor értettem meg, jelentős mű - bár a francia zene most sincs a szívem csücskében. S nem gondoltam, hogy Abbado Pelleas dirigálására vállalkozik.
Szerencsésnek tartom magam, hogy láthattam a STOP-ban, akkor értettem meg, jelentős mű - bár a francia zene most sincs a szívem csücskében. S nem gondoltam, hogy Abbado Pelleas dirigálására vállalkozik.
6054 Edmond Dantes 2023-09-10 07:33:05 [Válasz erre: 6052 takatsa 2023-09-09 23:52:00]
Nem szalasztom ;-) ... èn anno a "dzsessz"-zenekarral is beèrtem, mert be kellett èrnem ("ha nincs lò, jò a szamàr is"), de persze ez màs lesz.
Nem szalasztom ;-) ... èn anno a "dzsessz"-zenekarral is beèrtem, mert be kellett èrnem ("ha nincs lò, jò a szamàr is"), de persze ez màs lesz.
6053 lujza 2023-09-10 02:45:43 [Válasz erre: 6052 takatsa 2023-09-09 23:52:00]
https://bfz.hu/hu/media/magazin/csak-sohaj-vagy-szerelmi-vallomas/?fbclid=IwAR28o_KIRu-cufH897lXptgFzaplNaqgtoQS9JquBbijFDwzZWQ8RHIO51Q
https://bfz.hu/hu/media/magazin/csak-sohaj-vagy-szerelmi-vallomas/?fbclid=IwAR28o_KIRu-cufH897lXptgFzaplNaqgtoQS9JquBbijFDwzZWQ8RHIO51Q
6052 takatsa 2023-09-09 23:52:00
Ma kezdődött számomra az évad. Ülök a Müpa III. emelete első sorában, pont középen, és letekintek a színpadra: kis szabad területet látok egy kúttal az előtérben, majd mögötte, fák kusza ágai alatt a vonósok ülnek, mögöttük két emelvény látható - amelyen zajlik majd a történet -, aztán hátul a fúvósok helyezkednek el. A lámpák elalusznak, sötétbe borul a terem, csak egy pici fény pislákol középen. "Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém." Csaknem ezt hallom, bár ez Maeterlinck, nem Dante, de stimmel a sötétlő erdő, az élet, az ember, és a történet is, hellyel-közzel. Álomszerű, álomszerűen szép minden. Évekig vártam, hogy az Operaház műsorra tűzze ezt a csodálatos Debussy operát, és aztán óriási csalódást jelentett számomra az a szörnyű, kamarazenekaros megvalósítás, amely minden szépségétől megfosztotta ezt az egyedülálló és fájdalmasan szép impresszionista alkotást. Ezt a csalódást máig sem tudtam kiheverni, és beletörődtem abba, hogy maradnak a CD-k és videók, ha ezt a zenét akarom hallgatni. De az ember azért a szíve mélyén mindig reménykedik, és most, megtörtént a csoda, egy párját ritkítóan szép előadás, Fischer Iván, a Fesztiválzenekar, és az énekesek (Bernard Richter, Patricia Petibon, Tassis Christoyannis, Nicolas Testé, Oliver Michael és Yvonne Naef) jóvoltából. Azt hiszem, hogy még sohasem láttam ilyen szépet, köszönet érte minden résztvevőnek.
Holnap és 12-én még megy a Müpában Debussy Pelléas és Mélisande-ja, utána talán sohasem. Van még néhány jegy, ne szalasszátok el.
6051 -zéta- 2023-09-03 09:33:47 [Válasz erre: 6050 perempe 2023-09-02 18:20:25]
A Fantasztikus szimfóniát Kobayashi vezényli, aki kora miatt nem vállalt már többet egy estére...
A Fantasztikus szimfóniát Kobayashi vezényli, aki kora miatt nem vállalt már többet egy estére...
6050 perempe 2023-09-02 18:20:25
Nem tetszik a Nemzeti Filharmonikusok programja, egy Brahms vagy Csajkovszkij szimfónia se lesz az új évadban. Mélypont hogy már a legrövidebb programmal ők jelentkezhetnek: lesz Fantasztikus szimfónia, de csak magában.
6049 Hangyászsün 2023-08-29 15:56:49 [Válasz erre: 6047 Edmond Dantes 2023-08-28 18:31:36]
Ide csak az Ágnes asszony refrénjét illeszthetjük be.
A górbarom rendszerváltó lakiteleki Költőcske Mihály pedig ŐSZINTÉN művésznek képzeli magát, akárcsak a hajdani temesvári ref. lelkész akácfavirágostul.
6048 Hangyászsün 2023-08-29 15:53:58 [Válasz erre: 6047 Edmond Dantes 2023-08-28 18:31:36]
1930 körül, JF főherceg Amerika-utazó drámájánál leleményesen oldották meg a kérdést, ingyen belépőket osztva szét a minisztériumi és városházi tisztviselők/az állami gimnáziumok tanárai között.
1930 körül, JF főherceg Amerika-utazó drámájánál leleményesen oldották meg a kérdést, ingyen belépőket osztva szét a minisztériumi és városházi tisztviselők/az állami gimnáziumok tanárai között.
6047 Edmond Dantes 2023-08-28 18:31:36
Friss hìrlevèl!! Aki hallja, adja àt! Màsolom:
Friss hìrlevèl!! Aki hallja, adja àt! Màsolom:
"A Margitszigeti Szabadtéri Színház 50%-os kedvezményes jegyvásárlási lehetőséget kínál SZIKORA RÓBERT grandiózus (sic! - ED) musicalének bemutatójára.
Kuponkód: ERZSEBET50
Szikora Róbert – Lezsák Sándor – Zsuffa Tünde
Az ÉG tartja a FÖLDET musical
Erzsébet, a szerelem szentje
2023. szeptember 1. (péntek) 20:00
2023. szeptember 2. (szombat) 20:00
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Jegyvásárlásnál használja a kuponkódot!" Idèzet vège.
PS Kèrdeznèm, a màr koràbban -ha voltak ilyenek- teljes àron jegyet vàsàrlòkkal illetve jegyükkel ilyenkor mi a helyzet?
6046 Momo 2023-08-26 20:22:52 [Válasz erre: 6024 Ch.Blondel 2023-08-09 10:53:33]
Azt írtam elsőre is, amit később máshogy is elmondtam. Sajnálom, hogy elsőre nem ment át. De valóban fogalmazhattam volna egyszerűbben is.
Azt írtam elsőre is, amit később máshogy is elmondtam. Sajnálom, hogy elsőre nem ment át. De valóban fogalmazhattam volna egyszerűbben is.
6045 Edmond Dantes 2023-08-15 08:44:49
Egy régi Bánk bán Tisza-parti jelenetében (ott voltam) a vidéki vendég kétségbeesett Melinda elejtette kisdedét, az -mármint a bábu- hangos puffanással a zenekari árokban kötött ki. Úgy emlékszem, nem valamelyik zenész fején.
Egy régi Bánk bán Tisza-parti jelenetében (ott voltam) a vidéki vendég kétségbeesett Melinda elejtette kisdedét, az -mármint a bábu- hangos puffanással a zenekari árokban kötött ki. Úgy emlékszem, nem valamelyik zenész fején.
6044 Heiner Lajos 2023-08-15 08:31:14
Amikor a múlt század negyvenes éveiben (ez nem személyes élmény, olvastam) Jan Peerce a Metben a Lucia Edgardoját énekelte, miután leszúrta magát, a nézőtéren kacagás futott végig.
Amikor a múlt század negyvenes éveiben (ez nem személyes élmény, olvastam) Jan Peerce a Metben a Lucia Edgardoját énekelte, miután leszúrta magát, a nézőtéren kacagás futott végig.
A tőr gumiból volt, és a földre esvén elkezdett pattogni.
6043 Beatrice 2023-08-14 23:44:43 [Válasz erre: 6042 Búbánat 2023-08-14 02:55:55]
Köszönet a beszámolóért. Pár megjegyzés:
Relyea pár éve élőben és erősítés nélkül (Lucrezia Borgia, München) nem tűnt különösebben nagy hangnak, de most a Margitszigeten (erősítve) igen-igen impresszív volt. Ráliktól én is tartottam, de ahhoz képest kellemesen csalódtam. Hangilag inkább az amazon volt, a líraibb részekben nem annyira győzött meg. A vége felé mintha kicsit elfáradt volna. Haja Zsolt hangja egyre világosodik, inkább már tenor. László Boldizsár hozta a tőle elvártat.
Volt egy vicces malőr: Miután Attila a padlóba szúrta a kardját a trón előtt, kisvártatva kihúzta, azonban a padló egy darabja is vele jött. De gyorsan megszabadult tőle, a közönségnek háttal. Gondolom, bizonyos távolságból már nem is látszott az egész.
Összességében szép, színvonalas előadás volt.
6042 Búbánat 2023-08-14 02:55:55 [Válasz erre: 6041 lujza 2023-08-14 01:35:19]
Egy évvel ezelőtt részletes beszámolót írtam ide az Attila-bemutatóról. Most négy új beállót kaptunk a Verdi-operába: a címszerepben a fiatal kanadai basszus John Relyea fenomenális hang, hozzá impozáns külső megjelenés, jóképű, magas, ami szerintem a szerepen kívül is, minden női szívet megdobogtat(hat) - persze ez pofonok és ízlések kérdése. Mindenesetre nagy hang, de nem az az üvöltős fajta, és az általa alakított karakterhez a szerep követelményeinek tökéletes ismerete párosul, fölényes, biztos énektechnikája remekül érvényesül a szabadtéren ebben a rendezésben, valamint remek partnere volt a szereplő-társaknak, és basszusa mind saját áriájában, mind a hatalmas együttesekben szárnyalt, de nem harsogott. Megvolt a kellő erő, szín, és érzelmi szálak kibontása. Számomra nagy élmény volt az igen szimpatikus operaénekest látni-hallani most, és a világhírnév ide vagy oda, abszolút szerényen és alázattal "állt be a sorba" nálunk is, a Margitszigeten, "nem megjátszva" önmagát. Nagy öröm, hogy végre itt, Magyarországon is alkalom kínálkozott számára és lehetővé tették mint vendég, felléptét Verdi csodálatos, szép, fiatalkori operájában. Köszönet érte a szervezőknek is, de magának a művésznek is, hogy elfogadta a felkérést.
Egy évvel ezelőtt részletes beszámolót írtam ide az Attila-bemutatóról. Most négy új beállót kaptunk a Verdi-operába: a címszerepben a fiatal kanadai basszus John Relyea fenomenális hang, hozzá impozáns külső megjelenés, jóképű, magas, ami szerintem a szerepen kívül is, minden női szívet megdobogtat(hat) - persze ez pofonok és ízlések kérdése. Mindenesetre nagy hang, de nem az az üvöltős fajta, és az általa alakított karakterhez a szerep követelményeinek tökéletes ismerete párosul, fölényes, biztos énektechnikája remekül érvényesül a szabadtéren ebben a rendezésben, valamint remek partnere volt a szereplő-társaknak, és basszusa mind saját áriájában, mind a hatalmas együttesekben szárnyalt, de nem harsogott. Megvolt a kellő erő, szín, és érzelmi szálak kibontása. Számomra nagy élmény volt az igen szimpatikus operaénekest látni-hallani most, és a világhírnév ide vagy oda, abszolút szerényen és alázattal "állt be a sorba" nálunk is, a Margitszigeten, "nem megjátszva" önmagát. Nagy öröm, hogy végre itt, Magyarországon is alkalom kínálkozott számára és lehetővé tették mint vendég, felléptét Verdi csodálatos, szép, fiatalkori operájában. Köszönet érte a szervezőknek is, de magának a művésznek is, hogy elfogadta a felkérést.
Odabella szerepére eredetileg Kolonits Klára volt kiírva (aki sok évvel ezelőtt már énekelte itt a szabadtéren az igen igényes, drámai szoprán hangot (is) követelő szólamot, kitűnően. Nem tudom, miért, de utóbb már Rálik Szilvia nevét hirdették előadónak. Be kell hogy valljam, féltem, rossz élményekben lesz részem, de kellemesen csalódtam, mert jól bírta hanggal a bizony helyenként megerőltető hangfekvést. Olykor melegfényű, tartalmas szopránjával itt és most színvonalasat produkált. László Boldizsár tenorja (Foresto) fényesen, jól szólt, akárcsak Haja Zsolt (aki tavaly is énekelte Eziót) világos színű baritonja és hősi megütésű hangvétele ugyancsak jól érvényesült, még a zenekari tuttik felett is átütő erővel. (persze az erősítők, hangszórók működnek szabadtéren.) Leo pápa karakterének most is Gábor Géza kölcsönzött tekintélyt, ami sötét színű basszusával is "ráerősített". Uldinót, Attila rabszolgáját Bartos Barna (szintén új
beállás a darabba) formázta meg,
magabiztos tenorjával, kellemes színfoltot kerekítve a kis karakterszerepből.
Az Opera énekkara és zenekara nagyszerűen szólt, és bemutatkozott az OPERA leendő/új első karmestere, a máshol, más zenekarok élén sok tudást, gyakorlatot szerzett és még mindig fiatal Rajna Martin, akinek keze alatt észrevehetően, kvázi egy jól begyakorolt ének-zenei teljesítménynek örvendhettünk az Attila partitúrájának beható ismeretét érzékelvén. Ezért jogosan kapott ő is hatalmas tapsokat az operaelőadás végén!
Végezetül: Verdinek a hun királyról komponált operáját akárcsak tavaly, most is nagy tetszéssel fogadta a közönség, és szerintem Verdi Attilája, a most is kitűnő művészek közreműködésével és jóvoltából, megint sikert aratott!
Ahogyan egy évvel ezelőtt, most is megérintett a római vezér szájából, Haja Zsolt tolmácsolásában, elhangzott híres buzdító mondat: "...legyen tiéd az egész világ, de Rómát hagyd meg nekünk!" - Ezt kissé átértelmezve a "mi" világunkra is asszociálhatom akár...
(Verdi: Attila - Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2023. augusztus 12.)
·
6041 lujza 2023-08-14 01:35:19 [Válasz erre: 6040 Búbánat 2023-08-13 23:15:20]
Tudod, úgy örülnék személyes véleménynek is az Attiláról!
Tudod, úgy örülnék személyes véleménynek is az Attiláról!
6040 Búbánat 2023-08-13 23:15:20
Verdi-opera a Margitszigeten
Verdi-opera a Margitszigeten
ATTILÁNAK,
A HUNOK KIRÁLYÁNAK TÖRTÉNETE KELT ÉLETRE A
SZÍNPADON
Tukács Orsolya – MNO.hu - 2023. augusztus 13.
„A közönség kérésének eleget téve a
tavalyi hatalmas siker után idén ismét életre kelt a Margitszigeti Szabadtéri
Színpadon Verdi egy ritkán játszott, csodás dallamokban gazdag operája, amelyet
a hun király, Attila története ihletett. Az Aczél András által rendezett, John
Relyea címszerepelésével színpadra állított produkció a romantika korára
jellemző zene mellett káprázatos, Madarász János által megálmodott
látványvilágával és a sokrétű történetével is magával ragadta a közönséget.”
„A címszerepet éneklő, kanadai származású operaénekes, John Relyea karizmatikus megjelenése és erőteljes basszbariton hangja, amelyet éneklés közben mintha a Föld energiái táplálnának, pillanatok alatt elvarázsolta a közönséget. A legendás, északi istenekre emlékeztető történelmi alak személyiségét árnyaltan, hol erős, hódító hadvezérként, hol pedig érző, szenvedélyes férfiként jelenítette meg a színpadon.”
6039 Búbánat 2023-08-13 22:36:18 [Válasz erre: 6038 gezakadocsa 2023-08-13 13:03:22]
Csatlakozom:
Portisch Lajos hősbaritonA kiváló sakkozó, nemzetközi nagymester, több ária- és dalkoncertjén voltam jelen, itt a fórumon
beszámoltam ezekről.
