Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
3303 Sipi 2016-12-12 12:34:38 [Válasz erre: 3301 daunerni 2016-12-11 23:52:18]
Jó, hát lehet, hogy túl sarkosan fogalmaztam. Én nem is hibáztatom őket, nem vagyok a helyükben, hogy milyen állapotban kellett ezt előadni, talán nem is Krisztiánt kellett volna felkérni most erre. De sajnos attól még rossz volt. A BÚS-sal kapcsolatban én kicsit pesszimista vagyok. A honlapjuk is megszűnt és az utóbbi években nagyon le is lassult (eleve az utolsó előtti lemez már nem is teljesen azzal a programmal jelent meg, ahogy eredetileg tervezték) és ha nincs egy ilyen ember, aki ennyire szívügyének tartja, mint Kocsis tartotta, akkor számomra kétséges, hogy mi lesz belőle. Te is írtad, hogy ebben Kocsist pótolni sokkal nehezebb lesz. Én a Kocsis előtti ÁHZ-t csak felvételekről ismerem, de régóta az volt a sejtésem, fórumokat is olvasva, hogy Kocsis nagyon sokat javított a színvonalon, most ezt az írásod is megerősítette. A műsorpolitikán meg egyértelműen sokat javított, a Kenicsiró-féle szűk romantikus repertoárhoz képest pláne. Mondjuk a barátoddal nem értek egyet, ne ítélkezzünk előre. Biztos más lesz, mint eddig és én se látok most senkit, aki Kocsist pótolni tudná, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő. "Mi, a közönség csak annyit tudunk megígérni, hogy odafigyelünk és kitartunk türelmesen. Mert nagyon-nagy szükségünk van egy jó Nemzeti Filharmonikus Zenekarra." És ezzel teljes mértékben egyetértek! :-)
Jó, hát lehet, hogy túl sarkosan fogalmaztam. Én nem is hibáztatom őket, nem vagyok a helyükben, hogy milyen állapotban kellett ezt előadni, talán nem is Krisztiánt kellett volna felkérni most erre. De sajnos attól még rossz volt. A BÚS-sal kapcsolatban én kicsit pesszimista vagyok. A honlapjuk is megszűnt és az utóbbi években nagyon le is lassult (eleve az utolsó előtti lemez már nem is teljesen azzal a programmal jelent meg, ahogy eredetileg tervezték) és ha nincs egy ilyen ember, aki ennyire szívügyének tartja, mint Kocsis tartotta, akkor számomra kétséges, hogy mi lesz belőle. Te is írtad, hogy ebben Kocsist pótolni sokkal nehezebb lesz. Én a Kocsis előtti ÁHZ-t csak felvételekről ismerem, de régóta az volt a sejtésem, fórumokat is olvasva, hogy Kocsis nagyon sokat javított a színvonalon, most ezt az írásod is megerősítette. A műsorpolitikán meg egyértelműen sokat javított, a Kenicsiró-féle szűk romantikus repertoárhoz képest pláne. Mondjuk a barátoddal nem értek egyet, ne ítélkezzünk előre. Biztos más lesz, mint eddig és én se látok most senkit, aki Kocsist pótolni tudná, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő. "Mi, a közönség csak annyit tudunk megígérni, hogy odafigyelünk és kitartunk türelmesen. Mert nagyon-nagy szükségünk van egy jó Nemzeti Filharmonikus Zenekarra." És ezzel teljes mértékben egyetértek! :-)
3301 daunerni 2016-12-11 23:52:18 [Válasz erre: 3299 Sipi 2016-12-11 12:44:01]
Kedves Sipi! A Mozart zongoraversenyt - és Kovács Jánost - én biztosan nem ítélném el ennyire szigorúan. Szegény Kocsis Krisztián pedig biztosan nem az apja emlékkoncertjére tervezte volna ezt a fellépést. Minden mással maximálisan egyetértek...
Kedves Sipi! A Mozart zongoraversenyt - és Kovács Jánost - én biztosan nem ítélném el ennyire szigorúan. Szegény Kocsis Krisztián pedig biztosan nem az apja emlékkoncertjére tervezte volna ezt a fellépést. Minden mással maximálisan egyetértek...
3300 Búbánat 2016-12-11 22:48:39
Még korlátozott számban kaphatók jegyek A puritánok májusi és a Rienzi júniusi koncert-előadásira a Müpába.
Még korlátozott számban kaphatók jegyek A puritánok májusi és a Rienzi júniusi koncert-előadásira a Müpába.
3299 Sipi 2016-12-11 12:44:01
Hát, mit mondjak... Jól indult a tegnap esti emlékkoncert és az egy négyzetméterre eső karmesterek és zeneszerzők száma azt hiszem még sose volt ilyen nagy a MÜPÁban. Bár Kovács János előadásait én nem különösebben kedvelem, a két Requiem-tétel szép volt. Aztán Kocsis Krisztián jött a d-moll zongoraversenyben (bár a Requiem alatt is ott ült, tejesen fölöslegesen, mert csak feszengett). Sajnos azt kell mondjam, ilyen rossz előadást még nem hallottam egyik kedvenc zongoraversenyemből. Lehet, hogy nem volt szerencsés őt felkérni most erre. Rohant, kapkodott, a zenekar hol tudta követni, hol nem és a zenekari hangzás is messze volt attól, amit én elképzelek ehhez a darabhoz. Aztán a Rachmaninov duóban Perényivel már jobb volt. Az énekkari darabok nekem tetszettek, de az igazán remek a Cantata Profana volt. Bár Horváth István nem tudta igazán kiénekelni a nagyon magas fekvésű részeket, nem is vártam el. De Eötvös Péter koncepciója nagyon tetszett, egy kicsit tisztább énekkari szólammal és megfelelőbb tenorral el tudnám képzelni a BÚS következő lemezeként is akár. A Négy zenekari darabból a Gyászinduló jó volt a végére, előre bemondták, hogy azt már ne tapsoljuk meg, úgyhogy Eötvös a végén a közönségnek is felájj-t vezényelt és pár másodperces elsötétített néma csönd volt és csak Kocsis fényképét világították meg a színpad fölött, aztán mindenki csöndben kiment. Az áhítatot csak a köhögős vénasszonyok törték meg, nem igaz, hogy még 10 másodpercet se bírnak ki csöndben!
Hát, mit mondjak... Jól indult a tegnap esti emlékkoncert és az egy négyzetméterre eső karmesterek és zeneszerzők száma azt hiszem még sose volt ilyen nagy a MÜPÁban. Bár Kovács János előadásait én nem különösebben kedvelem, a két Requiem-tétel szép volt. Aztán Kocsis Krisztián jött a d-moll zongoraversenyben (bár a Requiem alatt is ott ült, tejesen fölöslegesen, mert csak feszengett). Sajnos azt kell mondjam, ilyen rossz előadást még nem hallottam egyik kedvenc zongoraversenyemből. Lehet, hogy nem volt szerencsés őt felkérni most erre. Rohant, kapkodott, a zenekar hol tudta követni, hol nem és a zenekari hangzás is messze volt attól, amit én elképzelek ehhez a darabhoz. Aztán a Rachmaninov duóban Perényivel már jobb volt. Az énekkari darabok nekem tetszettek, de az igazán remek a Cantata Profana volt. Bár Horváth István nem tudta igazán kiénekelni a nagyon magas fekvésű részeket, nem is vártam el. De Eötvös Péter koncepciója nagyon tetszett, egy kicsit tisztább énekkari szólammal és megfelelőbb tenorral el tudnám képzelni a BÚS következő lemezeként is akár. A Négy zenekari darabból a Gyászinduló jó volt a végére, előre bemondták, hogy azt már ne tapsoljuk meg, úgyhogy Eötvös a végén a közönségnek is felájj-t vezényelt és pár másodperces elsötétített néma csönd volt és csak Kocsis fényképét világították meg a színpad fölött, aztán mindenki csöndben kiment. Az áhítatot csak a köhögős vénasszonyok törték meg, nem igaz, hogy még 10 másodpercet se bírnak ki csöndben!
3297 Héterő 2016-12-08 03:07:36
Karácsonyra: [url]https://hirlevel.mupa.hu/hirlevel-webes-nezet?nlId=3743945&hash=1064011552;Művészetek Palotája[/url]
Karácsonyra: [url]https://hirlevel.mupa.hu/hirlevel-webes-nezet?nlId=3743945&hash=1064011552;Művészetek Palotája[/url]
3296 Sipi 2016-11-28 08:55:04
Ja, el is fogyott egykettőre az összes jegy, szerencsére én még kaptam rá egyet. Szerintem is egyeztettek Kovács Jánossal előtte, mert ez most jelent meg, az NFZ is pár napja tette fel a facebookjára, én is onnan szereztem róla tudomást. Én úgy vélem, az egyik darabot fogja Kovács János vezényelni, amit még úgy gondolt, hogy bírni fogja.
Ja, el is fogyott egykettőre az összes jegy, szerencsére én még kaptam rá egyet. Szerintem is egyeztettek Kovács Jánossal előtte, mert ez most jelent meg, az NFZ is pár napja tette fel a facebookjára, én is onnan szereztem róla tudomást. Én úgy vélem, az egyik darabot fogja Kovács János vezényelni, amit még úgy gondolt, hogy bírni fogja.
3295 Búbánat 2016-11-28 08:52:39 [Válasz erre: 3294 lujza 2016-11-28 02:20:13]
Akkor bizonyára csak a koncert estéjén kapunk választ kérdésedre - ha csak addig nem jön ki újabb hír Kovács Jánosról.
Akkor bizonyára csak a koncert estéjén kapunk választ kérdésedre - ha csak addig nem jön ki újabb hír Kovács Jánosról.
3294 lujza 2016-11-28 02:20:13 [Válasz erre: 3293 Búbánat 2016-11-27 10:58:50]
De ez egy frissen szervezett koncert, KZ emlékére. Csak nem írták volna oda Kovács János nevét, ha nem egyeztettek volna vele. Igaz, nem az egész koncertet fogja ő vezényelni.
De ez egy frissen szervezett koncert, KZ emlékére. Csak nem írták volna oda Kovács János nevét, ha nem egyeztettek volna vele. Igaz, nem az egész koncertet fogja ő vezényelni.
3293 Búbánat 2016-11-27 10:58:50 [Válasz erre: 3292 lujza 2016-11-27 02:57:32]
A szereposztás, a karmesterek és közreműködök neve a Müpa honlapján olvashatók; ki tudja, mikor frissítették utoljára...
A szereposztás, a karmesterek és közreműködök neve a Müpa honlapján olvashatók; ki tudja, mikor frissítették utoljára...
3292 lujza 2016-11-27 02:57:32 [Válasz erre: 3291 Búbánat 2016-11-26 11:09:19]
Ezek szerint Kovács János rendbe jött?
Ezek szerint Kovács János rendbe jött?
3291 Búbánat 2016-11-26 11:09:19
Fél évszázados, kivételes karrierjére reflektáló koncerttel emlékezik Kocsis Zoltánra a Nemzeti Filharmonikusok és a Müpa. 2016. december 10-én, szombaton 19.30 órakor az alábbi műsor hangzik el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: Mozart: Requiem K. 626 – Lacrimosa Mozart: Zongoraverseny d-moll K. 466 Rachmaninov-Kocsis: Vocalise Rachmaninov: Vesperás – részletek Bartók: Cantata profana Sz. 94, BB 100 Bartók: Négy zenekari darab op. 12, Sz. 51, BB 64 – Gyászinduló Közreműködnek: Horváth István – tenor, Sebestyén Miklós – bariton, Perényi Miklós – gordonka, Kocsis Krisztián – zongora Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Eötvös Péter, Kovács János, Somos Csaba
Fél évszázados, kivételes karrierjére reflektáló koncerttel emlékezik Kocsis Zoltánra a Nemzeti Filharmonikusok és a Müpa. 2016. december 10-én, szombaton 19.30 órakor az alábbi műsor hangzik el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: Mozart: Requiem K. 626 – Lacrimosa Mozart: Zongoraverseny d-moll K. 466 Rachmaninov-Kocsis: Vocalise Rachmaninov: Vesperás – részletek Bartók: Cantata profana Sz. 94, BB 100 Bartók: Négy zenekari darab op. 12, Sz. 51, BB 64 – Gyászinduló Közreműködnek: Horváth István – tenor, Sebestyén Miklós – bariton, Perényi Miklós – gordonka, Kocsis Krisztián – zongora Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Eötvös Péter, Kovács János, Somos Csaba
3290 Búbánat 2016-11-16 11:11:52 [Válasz erre: 3289 Búbánat 2016-11-16 11:11:19]
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/2016/11/15/kocsis_zoltan_emlekere_szol_busoni_zongoraversenye/; Kocsis Zoltán emlékére szól Busoni zongoraversenye [/url] FIDELIO, 2016.11.15. 10:44 Kocsis Zoltán emlékének szentelik pénteki hangversenyüket a Nemzeti Filharmonikusok. Az esten Busoni zongoraversenye és Brahms II. szimfóniája szólal meg Farkas Róbert dirigálásával és Kun Vu Paik zongoraművész előadásában a Müpában. A hangversenyt eredetileg Kocsis Zoltán vezényelte volna, de hetekkel halála előtt átadta e koncert karmesteri pálcáját Farkas Róbertnek. Az, hogy Busoni műve megszólaljon zenekarával, Kocsis Zoltán álma volt. Busoni zongoraversenye világviszonylatban is csak elvétve hangzik el a koncerteken. Ennek fő oka, hogy a valaha írt leghosszabb, legnagyobb méretű zongoraversenyként rendkívüli állóképességet igényel a szólistától. Hetvenperces időtartamával a mű a valaha előadott leghosszabb zongoraversenynek számít, előadó együttesének mérete, komplex zenei felépítése és a zongoraszólam nehézségei miatt ritkán hallható. Valójában öttételes, monumentális szimfónia, fináléjában férfikarral, amely Gottlob Oehlenschläger dán romantikus költő Aladdin című verses drámájának zárójelenetét szólaltatja meg. Az izgalmas kompozíciót az idén hetvenéves dél-koreai zongoraművész, Kun Vu Paik adja elő, aki legalább akkora különc a zongoristák között, mint volt az éppen százötven esztendeje született Ferruccio Busoni. Az est második részében megszólaló szimfónia a zeneirodalom egyik legdallamosabb alkotása fülbemászó melódiáival, könnyedségével, karakterbeli változatosságával, derűs alaphangulatával és kirobbanó erejű fináléjával. Az esten a Nemzeti Énekkar Férfikara (karigazgató Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép színpadra. A zenekar további programjai között szerepel a december 6-i koncert, amelyen Mozart A-dúr zongoraversenye és Mahler I. szimfóniája szólal meg Cristian Mandeal vezényletével a Müpában. Az esten közreműködik Ránki Dezső zongoraművész.
[url] http://fidelio.hu/klasszikus/2016/11/15/kocsis_zoltan_emlekere_szol_busoni_zongoraversenye/; Kocsis Zoltán emlékére szól Busoni zongoraversenye [/url] FIDELIO, 2016.11.15. 10:44 Kocsis Zoltán emlékének szentelik pénteki hangversenyüket a Nemzeti Filharmonikusok. Az esten Busoni zongoraversenye és Brahms II. szimfóniája szólal meg Farkas Róbert dirigálásával és Kun Vu Paik zongoraművész előadásában a Müpában. A hangversenyt eredetileg Kocsis Zoltán vezényelte volna, de hetekkel halála előtt átadta e koncert karmesteri pálcáját Farkas Róbertnek. Az, hogy Busoni műve megszólaljon zenekarával, Kocsis Zoltán álma volt. Busoni zongoraversenye világviszonylatban is csak elvétve hangzik el a koncerteken. Ennek fő oka, hogy a valaha írt leghosszabb, legnagyobb méretű zongoraversenyként rendkívüli állóképességet igényel a szólistától. Hetvenperces időtartamával a mű a valaha előadott leghosszabb zongoraversenynek számít, előadó együttesének mérete, komplex zenei felépítése és a zongoraszólam nehézségei miatt ritkán hallható. Valójában öttételes, monumentális szimfónia, fináléjában férfikarral, amely Gottlob Oehlenschläger dán romantikus költő Aladdin című verses drámájának zárójelenetét szólaltatja meg. Az izgalmas kompozíciót az idén hetvenéves dél-koreai zongoraművész, Kun Vu Paik adja elő, aki legalább akkora különc a zongoristák között, mint volt az éppen százötven esztendeje született Ferruccio Busoni. Az est második részében megszólaló szimfónia a zeneirodalom egyik legdallamosabb alkotása fülbemászó melódiáival, könnyedségével, karakterbeli változatosságával, derűs alaphangulatával és kirobbanó erejű fináléjával. Az esten a Nemzeti Énekkar Férfikara (karigazgató Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép színpadra. A zenekar további programjai között szerepel a december 6-i koncert, amelyen Mozart A-dúr zongoraversenye és Mahler I. szimfóniája szólal meg Cristian Mandeal vezényletével a Müpában. Az esten közreműködik Ránki Dezső zongoraművész.
3289 Búbánat 2016-11-16 11:11:19
3288 Búbánat 2016-11-15 15:29:43
Irodalmi gála operaáriákkal a Vigadóban November 18-án, pénteken irodalmi gálát rendez a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia, az ingyenes programban mások mellett Illyés Gyula, Vas István, Weöres Sándor és Füst Milán, valamint a köztestület tagjai közül például Ágh István, Jókai Anna és Oláh János művei szerepelnek. A Támadó tűz voltunk című esten a vers- és próza-összeállításokat Császár Angela, Oberfrank Pál, Pregitzer Fruzsina, Rátóti Zoltán, Szarvas József és Újhelyi Kinga színművész adja elő, de beszélgetések is zajlanak a gála címét adó 1956-os antológiáról, valamint az operaház ötvenhatos forradalomra emlékező műsorai is szóba kerülnek Ókovács Szilveszter főigazgató részvételével. Mindemellett operarészletek hangzanak el Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című művéből, valamint Kodály Zoltán Székelyfonó és Háry János című szerzeményéből Balczó Péter, Gál Erika, Haja Zsolt, Kiss B. Atilla és Rácz Rita előadásában. /Forrás: Magyar Hírlap - ZR – 2016.11.14. 01:14 /
Irodalmi gála operaáriákkal a Vigadóban November 18-án, pénteken irodalmi gálát rendez a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia, az ingyenes programban mások mellett Illyés Gyula, Vas István, Weöres Sándor és Füst Milán, valamint a köztestület tagjai közül például Ágh István, Jókai Anna és Oláh János művei szerepelnek. A Támadó tűz voltunk című esten a vers- és próza-összeállításokat Császár Angela, Oberfrank Pál, Pregitzer Fruzsina, Rátóti Zoltán, Szarvas József és Újhelyi Kinga színművész adja elő, de beszélgetések is zajlanak a gála címét adó 1956-os antológiáról, valamint az operaház ötvenhatos forradalomra emlékező műsorai is szóba kerülnek Ókovács Szilveszter főigazgató részvételével. Mindemellett operarészletek hangzanak el Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című művéből, valamint Kodály Zoltán Székelyfonó és Háry János című szerzeményéből Balczó Péter, Gál Erika, Haja Zsolt, Kiss B. Atilla és Rácz Rita előadásában. /Forrás: Magyar Hírlap - ZR – 2016.11.14. 01:14 /
3287 Búbánat 2016-10-29 15:29:42 [Válasz erre: 3264 Sipi 2016-10-03 14:41:57]
[url] http://ujember.hu/romai-hangverseny-szent-cecilia-neveben/; „Római hangverseny” Szent Cecília nevében [/url] Sir Antonio Pappano a Müpában /Új Ember Hetilap – Pallós Tamás, 2016.10.09./ „Rossini Hamupipőkéjének „perpetuum mobile” nyitánya csupa pezsgő könnyedség, súlytalan vonós derű. Pappano ezután a közönséget olaszul megszólítva, majd angolra váltva jegyzi meg, hogy Saint-Saëns Ferenc (!) Lisztnek ajánlotta a soron következő művet.”
[url] http://ujember.hu/romai-hangverseny-szent-cecilia-neveben/; „Római hangverseny” Szent Cecília nevében [/url] Sir Antonio Pappano a Müpában /Új Ember Hetilap – Pallós Tamás, 2016.10.09./ „Rossini Hamupipőkéjének „perpetuum mobile” nyitánya csupa pezsgő könnyedség, súlytalan vonós derű. Pappano ezután a közönséget olaszul megszólítva, majd angolra váltva jegyzi meg, hogy Saint-Saëns Ferenc (!) Lisztnek ajánlotta a soron következő művet.”
3286 Edmond Dantes 2016-10-29 12:27:38 [Válasz erre: 3285 Edmond Dantes 2016-10-29 12:25:57]
Helyesbítés!! "...mindenki bánatára..." f ő l e g a méteráru boltokat.
Helyesbítés!! "...mindenki bánatára..." f ő l e g a méteráru boltokat.
3285 Edmond Dantes 2016-10-29 12:25:57 [Válasz erre: 3280 parampampoli 2016-10-29 10:08:31]
"...mindenki bánatára..." kivéve a méteráru boltokat.
"...mindenki bánatára..." kivéve a méteráru boltokat.
3284 Edmond Dantes 2016-10-29 12:24:48
Ha nadrágszerep, akkor nekem elsőre valahogy Srebrenka azaz Sena Jurinac ugrik be, a szokásos mezzo-fachon kívül-túl föl egészen Leonore "nadrág"szerepéig, a következő generációból pedig Frederica von Stade.
Ha nadrágszerep, akkor nekem elsőre valahogy Srebrenka azaz Sena Jurinac ugrik be, a szokásos mezzo-fachon kívül-túl föl egészen Leonore "nadrág"szerepéig, a következő generációból pedig Frederica von Stade.
3283 Búbánat 2016-10-29 10:52:49 [Válasz erre: 3282 parampampoli 2016-10-29 10:23:23]
2011-ben Valenciában Berlioztól A trójaiakban lépett fel mint Dido (Didon) Karthago királynője. (A napokban sugározta a Classica csatorna.) Ez a szerep kevésbé tetszett nekem, már kezdtem megszokni és elfogadni a "nadrágszerepeiben", ezért ez a kosztümös, királynői megjelenése kissé zavart. De jól énekelte ezt a kegyetlenül nehéz szólamot is.
2011-ben Valenciában Berlioztól A trójaiakban lépett fel mint Dido (Didon) Karthago királynője. (A napokban sugározta a Classica csatorna.) Ez a szerep kevésbé tetszett nekem, már kezdtem megszokni és elfogadni a "nadrágszerepeiben", ezért ez a kosztümös, királynői megjelenése kissé zavart. De jól énekelte ezt a kegyetlenül nehéz szólamot is.
3282 parampampoli 2016-10-29 10:23:23 [Válasz erre: 3281 Búbánat 2016-10-29 10:16:53]
Barcellona Orsiniként a Scalában tényleg úgy nézett ki, mint egy csúnya nőimitátor. Viszont valóban jól énekelt. Azóta Amnerist meg Ebolit próbál énekelni, de az istennek se megy neki.
Barcellona Orsiniként a Scalában tényleg úgy nézett ki, mint egy csúnya nőimitátor. Viszont valóban jól énekelt. Azóta Amnerist meg Ebolit próbál énekelni, de az istennek se megy neki.
3281 Búbánat 2016-10-29 10:16:53 [Válasz erre: 3279 tiramisu 2016-10-28 22:22:40]
Remek és szakszerű gondolatmenet! "az előadásban , a megformálásban, a muzikalitásban és a színészi játékban is" a "kifejezés" mennyire fontos - így a nadrágszerepeket éneklők esetében is. Számomra mostanság az egyik ilyen zseniális operaénekes Daniela Barcellona - sok ilyen szerepében láttam a televíziós operaközvetítések során, elsősorban Rossini színpadi alkotásaiban, vagy ugyancsak emlékezetesen formálta meg Orsini szerepét Donizetti Lucrezia Borgia című operájában. Persze, rajta kívül is sok tehetséges, kitűnő énekesnőt ismerünk, akiknek nem okoz gondot az ilyesféle átlényegülés, mind hangban, mind játékban lubickolnak férfit megformáló szerepeikben - is.
Remek és szakszerű gondolatmenet! "az előadásban , a megformálásban, a muzikalitásban és a színészi játékban is" a "kifejezés" mennyire fontos - így a nadrágszerepeket éneklők esetében is. Számomra mostanság az egyik ilyen zseniális operaénekes Daniela Barcellona - sok ilyen szerepében láttam a televíziós operaközvetítések során, elsősorban Rossini színpadi alkotásaiban, vagy ugyancsak emlékezetesen formálta meg Orsini szerepét Donizetti Lucrezia Borgia című operájában. Persze, rajta kívül is sok tehetséges, kitűnő énekesnőt ismerünk, akiknek nem okoz gondot az ilyesféle átlényegülés, mind hangban, mind játékban lubickolnak férfit megformáló szerepeikben - is.
3280 parampampoli 2016-10-29 10:08:31 [Válasz erre: 3279 tiramisu 2016-10-28 22:22:40]
Állítólag Gyurkovics Mária isteni Oszkár volt, de hamar abbahagyta, mindenki bánatára, mert önmaga nem volt kibékülve a szükséges nadrág .... méretével. -:)
Állítólag Gyurkovics Mária isteni Oszkár volt, de hamar abbahagyta, mindenki bánatára, mert önmaga nem volt kibékülve a szükséges nadrág .... méretével. -:)
3279 tiramisu 2016-10-28 22:22:40 [Válasz erre: 3278 Sipi 2016-10-28 16:26:00]
Kovács Ágnesről írtakhoz: "Pedig próbálta átélni szerepét (mondjuk kétségtelen, nadrágszerep), de a hangjában ez egyáltalán nem tükröződött. " Úgy fogalmaznék, hogy inkább a kifejezés hiányzott -ahhoz , hogy elfogadjuk férfiúként a női énekest a színpadon (koncerten)- A nadrágszerepek megformálása NEM a hangban "tükröződik", hanem az előadásban , a megformálásban. a muzikalitásban és a színészi játékban is (koncerten előadói jelzésekkel, mert lehet!) !) ! A hang egyébként csak fizikai kísérletek folyamán tükröződhet, nyilván már kitalálták a fizikusok, hogy miképpen ! * Egyébként alegédesebb csicsergő hangú énekesnők is remekül csinálhatják a nadrágszerepeket . És csinálják is! :-)
Kovács Ágnesről írtakhoz: "Pedig próbálta átélni szerepét (mondjuk kétségtelen, nadrágszerep), de a hangjában ez egyáltalán nem tükröződött. " Úgy fogalmaznék, hogy inkább a kifejezés hiányzott -ahhoz , hogy elfogadjuk férfiúként a női énekest a színpadon (koncerten)- A nadrágszerepek megformálása NEM a hangban "tükröződik", hanem az előadásban , a megformálásban. a muzikalitásban és a színészi játékban is (koncerten előadói jelzésekkel, mert lehet!) !) ! A hang egyébként csak fizikai kísérletek folyamán tükröződhet, nyilván már kitalálták a fizikusok, hogy miképpen ! * Egyébként alegédesebb csicsergő hangú énekesnők is remekül csinálhatják a nadrágszerepeket . És csinálják is! :-)
3278 Sipi 2016-10-28 16:26:00
Két éve előadták Vashegyiék a Tituszt a MÜPÁban. Akkor úgy éreztem, ha valakinek meg kellene mutatnom, hogy miért nagyszerű Mozartnak ez az operája, azt az előadást választanám. Így aztán nagyon vártam, hogy most ismét előadják a Zeneakadémián, bár jócskán megváltoztatott szereposztásban. A biztos pont most is a Purcell kórus volt, mint már annyiszor. Bennük még nem csalódtam. Most sem, a többiekben viszont majdnem mindenkiben. Az Orfeo zenekar hangzása összességében egész jó, viszont ezeket a rettenetes kürtösöket le kéne cserélni... öt ütemet nem tudnak gixer nélkül eljátszani. :-( És a vonóskarban is hallottam néha egész durva hibákat. Az egész produkció most inkább tűnt lagymatagnak, mint izgalmasnak. Bernard Berchtold most jobbnak tűnt, mint az Idomeneóban, de mégis inkább szürke mellékszereplő volt, mint címszereplő. Nekem úgy tűnt, az éneklése egysíkú, bár szép, de teljesen hidegen hagyja az embert. Szutrély Katalin viszont kifejezetten rossz volt. Darabosan énekelt, a magasai durvának és élesnek hangzottak, inkább csak úgy tolta őket kifelé. Egyetlen pozitívum, hogy a hangerővel nem volt problémája. Kovács Ágnes egy fokkal jobb (és szebb is :-) volt, de róla is inkább a színpadi jégcsap jutott eszembe. Pedig néha próbálta átélni a szerepet (mondjuk kétségtelen, nadrágszerep), de a hangjában ez egyáltalán nem tükröződött. Najbauer Lóránt produkciója nekem a februári Cosíban is tetszett, itt is meg voltam vele elégedve. Heiter Melinda szintén tetszett, neki kifejezetten szép hangja volt, élvezet volt hallgatni. Theodora Raftis-ról viszont nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni, mert a februári Cosí után és most is beleszerettem. A lénye, az átélése, a mosolya rabul ejt. A hangja pedig olyan különlegesen szép, hogy azt éreztem, ha beteg lennék, ez az éneklés meggyógyítana. Egyetlen negatívuma, hogy az ereje a többiekéhez képest nem annyira nagy, de a második felvonásbeli rövid áriája miatt volt érdemes elmenni. Számomra csodaszép volt.
Két éve előadták Vashegyiék a Tituszt a MÜPÁban. Akkor úgy éreztem, ha valakinek meg kellene mutatnom, hogy miért nagyszerű Mozartnak ez az operája, azt az előadást választanám. Így aztán nagyon vártam, hogy most ismét előadják a Zeneakadémián, bár jócskán megváltoztatott szereposztásban. A biztos pont most is a Purcell kórus volt, mint már annyiszor. Bennük még nem csalódtam. Most sem, a többiekben viszont majdnem mindenkiben. Az Orfeo zenekar hangzása összességében egész jó, viszont ezeket a rettenetes kürtösöket le kéne cserélni... öt ütemet nem tudnak gixer nélkül eljátszani. :-( És a vonóskarban is hallottam néha egész durva hibákat. Az egész produkció most inkább tűnt lagymatagnak, mint izgalmasnak. Bernard Berchtold most jobbnak tűnt, mint az Idomeneóban, de mégis inkább szürke mellékszereplő volt, mint címszereplő. Nekem úgy tűnt, az éneklése egysíkú, bár szép, de teljesen hidegen hagyja az embert. Szutrély Katalin viszont kifejezetten rossz volt. Darabosan énekelt, a magasai durvának és élesnek hangzottak, inkább csak úgy tolta őket kifelé. Egyetlen pozitívum, hogy a hangerővel nem volt problémája. Kovács Ágnes egy fokkal jobb (és szebb is :-) volt, de róla is inkább a színpadi jégcsap jutott eszembe. Pedig néha próbálta átélni a szerepet (mondjuk kétségtelen, nadrágszerep), de a hangjában ez egyáltalán nem tükröződött. Najbauer Lóránt produkciója nekem a februári Cosíban is tetszett, itt is meg voltam vele elégedve. Heiter Melinda szintén tetszett, neki kifejezetten szép hangja volt, élvezet volt hallgatni. Theodora Raftis-ról viszont nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni, mert a februári Cosí után és most is beleszerettem. A lénye, az átélése, a mosolya rabul ejt. A hangja pedig olyan különlegesen szép, hogy azt éreztem, ha beteg lennék, ez az éneklés meggyógyítana. Egyetlen negatívuma, hogy az ereje a többiekéhez képest nem annyira nagy, de a második felvonásbeli rövid áriája miatt volt érdemes elmenni. Számomra csodaszép volt.
3277 Sipi 2016-10-24 16:51:51 [Válasz erre: 3276 Momo 2016-10-24 13:26:18]
Igen, nagyrészt én is egyetértek ezzel.
Igen, nagyrészt én is egyetértek ezzel.
3276 Momo 2016-10-24 13:26:18 [Válasz erre: 3273 zöldszemű 2016-10-05 22:00:31]
A hangerő és az arányok, mindig a karmester döntése (tehát nem befolyásolja a zenekari tagok szubjektív érzete). Az egyértelmű, hogy minden karmester a legjobb hangzást keresi, tehát ahol ő áll, ott valószínűleg megfelelőnek találja, amit hall. Ehhez sokszor vesznek igénybe külső segítséget is. Az asszisztens a nézőtérről hallgatva mondja, hogy mi, hogyan szól. (Ennek leginkább akkor van nagy jelentősége, ha ismeretlen a terem, vagy új tényezők (díszlet, szokatlan helyre rakott énekes szólisták, stb.) vannak. Még az is előfordul, hogy az asszisztens veszi át a zenekart, és a karmester kimegy a nézőtérre meghallgatni egy-egy részletet. Ha valami mégsem stimmel a hallgatóság számára, akkor előfordulhat, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet az arányok beállítására, vagy, hogy a karmester a pulpituson állva (háta mögött már a közönséggel is), az előre kitalált arányokkal szemben mégis inkább a saját fülének hisz az adott pillanatban, és azt választja, amit ő ott akkor jónak hall. Ezen kívül az is egy jellemző helyzet, hogy nem egységes az adott terem akusztikája: egyes hangszerek, hangszercsoportok, vagy az énekes szólista a hang terjedése, visszaverődése miatt máshogyan hallatszik a nézőtér különböző pontjain. Így minden igyekezet ellenére lehetetlen, hogy mindenkinek tökéletes élményben legyen része. Nyilván, ha egy karmester nagyon jól ismer egy termet, rendszeresen vezényel ott, akkor jobb eséllyel lesz rendben a hangzás is. (Most abba nem mennék bele, - csak általánosságban mondom - hogy esetleg nem kellően felkészült valaki, vagy egyszerűen nincs még elég tapasztalata az adott művel kapcsolatban, és ezért nem sikerül megfelelően az előadás. Ilyen is van.)
A hangerő és az arányok, mindig a karmester döntése (tehát nem befolyásolja a zenekari tagok szubjektív érzete). Az egyértelmű, hogy minden karmester a legjobb hangzást keresi, tehát ahol ő áll, ott valószínűleg megfelelőnek találja, amit hall. Ehhez sokszor vesznek igénybe külső segítséget is. Az asszisztens a nézőtérről hallgatva mondja, hogy mi, hogyan szól. (Ennek leginkább akkor van nagy jelentősége, ha ismeretlen a terem, vagy új tényezők (díszlet, szokatlan helyre rakott énekes szólisták, stb.) vannak. Még az is előfordul, hogy az asszisztens veszi át a zenekart, és a karmester kimegy a nézőtérre meghallgatni egy-egy részletet. Ha valami mégsem stimmel a hallgatóság számára, akkor előfordulhat, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet az arányok beállítására, vagy, hogy a karmester a pulpituson állva (háta mögött már a közönséggel is), az előre kitalált arányokkal szemben mégis inkább a saját fülének hisz az adott pillanatban, és azt választja, amit ő ott akkor jónak hall. Ezen kívül az is egy jellemző helyzet, hogy nem egységes az adott terem akusztikája: egyes hangszerek, hangszercsoportok, vagy az énekes szólista a hang terjedése, visszaverődése miatt máshogyan hallatszik a nézőtér különböző pontjain. Így minden igyekezet ellenére lehetetlen, hogy mindenkinek tökéletes élményben legyen része. Nyilván, ha egy karmester nagyon jól ismer egy termet, rendszeresen vezényel ott, akkor jobb eséllyel lesz rendben a hangzás is. (Most abba nem mennék bele, - csak általánosságban mondom - hogy esetleg nem kellően felkészült valaki, vagy egyszerűen nincs még elég tapasztalata az adott művel kapcsolatban, és ezért nem sikerül megfelelően az előadás. Ilyen is van.)
3275 Heiner Lajos 2016-10-24 06:35:50 [Válasz erre: 3272 Sipi 2016-10-05 15:36:35]
Hallgass - és nézz - Csajkovszkijt Mravinszkijjel.
Hallgass - és nézz - Csajkovszkijt Mravinszkijjel.
3274 Ardelao 2016-10-23 14:54:35
[url] http://dunapalota.hu/szinhaz/galamusor-az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-60-evforduloja-alkalmabol/; Duna Palota [/url] Gálaműsor az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából
[url] http://dunapalota.hu/szinhaz/galamusor-az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-60-evforduloja-alkalmabol/; Duna Palota [/url] Gálaműsor az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából
3273 zöldszemű 2016-10-05 22:00:31
Egy másik fórumra már korábban beírtam a lenti gondolataimat. Hárman barátnők (már nem ifjú fülekkel) október 1-én a Zeneakadémián voltunk a Concerto Budapest hangversenyén. Telt ház volt, mi a földszint hátsó harmadában, a középtájon ültünk. A zenekar feltünően - a megszokottnál legalább 30%-kal - népesebb volt. Laikus zenekedvelő lévén, a három fiatal zongorista játékát művészi szempontból nem értékelhetem. Tehát csak annyit, hogy szerintem remekeltek, főleg a szóló részekben. Ugyanis a zenekari forték alatt csak a kezük mozgásából lehetett tudni, hogy ők is a maximumot nyújtják, azonban a zenekar sajnos lenyomta még a fortissimo zongorahangokat is. Azt gondolom, annak idején a zeneszerzők a zenekart a szólóhangszer hangerejéhez méretezték, és nem akkora együttesre, ami alig fér el a Zeneakadémia pódiumán. Vagy tévednék? (A helyszíni tapasztalat más, mint a rádióhallgatóké. Családtagjaim a rádióközvetítésben a zongora minden hangját tisztán hallották, valószínűleg a mikrofonok elhelyezése és a hangkeverés miatt.) Amióta a Zeneakadémiát újból megnyitották,tehát már három éve, szinte minden zenekari hangversenyt túl hangosnak érzünk. Ezt azzal magyarázzuk (magunknak), hogy egyrészt a felújításnak köszönhetően az akusztika még a korábbinál is jobb lett, másrészt három év alatt az együttesek hozzászoktak ahhoz, hogy a MÜPA hatalmas légterét kell betölteniük, és azóta a Zeneakadémián is azzal a hangerővel játszanak. Jó lenne tudni, mi erről az Önök véleménye.
Egy másik fórumra már korábban beírtam a lenti gondolataimat. Hárman barátnők (már nem ifjú fülekkel) október 1-én a Zeneakadémián voltunk a Concerto Budapest hangversenyén. Telt ház volt, mi a földszint hátsó harmadában, a középtájon ültünk. A zenekar feltünően - a megszokottnál legalább 30%-kal - népesebb volt. Laikus zenekedvelő lévén, a három fiatal zongorista játékát művészi szempontból nem értékelhetem. Tehát csak annyit, hogy szerintem remekeltek, főleg a szóló részekben. Ugyanis a zenekari forték alatt csak a kezük mozgásából lehetett tudni, hogy ők is a maximumot nyújtják, azonban a zenekar sajnos lenyomta még a fortissimo zongorahangokat is. Azt gondolom, annak idején a zeneszerzők a zenekart a szólóhangszer hangerejéhez méretezték, és nem akkora együttesre, ami alig fér el a Zeneakadémia pódiumán. Vagy tévednék? (A helyszíni tapasztalat más, mint a rádióhallgatóké. Családtagjaim a rádióközvetítésben a zongora minden hangját tisztán hallották, valószínűleg a mikrofonok elhelyezése és a hangkeverés miatt.) Amióta a Zeneakadémiát újból megnyitották,tehát már három éve, szinte minden zenekari hangversenyt túl hangosnak érzünk. Ezt azzal magyarázzuk (magunknak), hogy egyrészt a felújításnak köszönhetően az akusztika még a korábbinál is jobb lett, másrészt három év alatt az együttesek hozzászoktak ahhoz, hogy a MÜPA hatalmas légterét kell betölteniük, és azóta a Zeneakadémián is azzal a hangerővel játszanak. Jó lenne tudni, mi erről az Önök véleménye.
3272 Sipi 2016-10-05 15:36:35 [Válasz erre: 3270 Momo 2016-10-05 11:25:21]
"Hát nem kell mindent szeretni... :-)" Még az a szerencse, képzeld ha mindent szeretni kéne, mennyi időbe meg pénzbe kerülne! :-) Karajan Csajkovszkij sorozata nekem is megvan, de én ritkán hallgatok Csajkovszkijt, akkor is inkább Mengelberggel. (Viszont ha valakinek demonstrálni kell karmesterek közötti különbséget, a lehető legjobb példa a Negyedik második tétele. Mengelberg meg Karajan ég és föld. :-) "Alapvetően az a meglátássom (már írtam itt pár éve), hogy egy bizonyos szint felett minden komolyzene érvényes, minőségi mondanivalóval bíró alkotás," Hát igen, egy bizonyos szint felett, csak a szint nagyon homályos. És ahogy tapasztalom, emberenként változik. "Amit érdemes keresni, hogy ne maradjon ki az élmény, amit a mű jelent :-)" Á, nem kell itt keresni, ha szükségem van rá, akkor majd beköszönt. :-) Ez egyébként már egy másik fórumon is felmerült, de nekem ezzel az a problémám, hogy a zenehallgatásra fordítható idő (és pénz) nem végtelen. Sőt nagyon is szűkös. És ebben a szűkös időben inkább afelé haladok, ami felé vonzalmat érzek, minthogy olyanokkal kísérletezzek, keresgessek, ami már "ránézésre" nem izgat. Nagyon sok szerző és mű volt úgy, hogy nem foglalkoztatott, aztán egyszercsak valahogy eszembe jutott vagy véletlenül futólag olvastam róla, esetleg véletlenül láttam vagy hallottam valamit és azután megjött az érdeklődés magától. De nem úgy, hogy szándékosan kerestem volna. Persze vannak jó kedvcsináló olvasmányok is, hogy mást ne mondjak, például Harold Schoenberg zeneszerzős könyve. :-) "A másik meglátásom, hogy egy bizonyos szint felett az interpretációk is mind érvényesek, de elképzelhető, hogy valamelyik közelebb áll hozzánk." Egyetértek. "Szóval a megértés szempontjából fontos az interpretáció is." Még inkább egyetértek. :-)
"Hát nem kell mindent szeretni... :-)" Még az a szerencse, képzeld ha mindent szeretni kéne, mennyi időbe meg pénzbe kerülne! :-) Karajan Csajkovszkij sorozata nekem is megvan, de én ritkán hallgatok Csajkovszkijt, akkor is inkább Mengelberggel. (Viszont ha valakinek demonstrálni kell karmesterek közötti különbséget, a lehető legjobb példa a Negyedik második tétele. Mengelberg meg Karajan ég és föld. :-) "Alapvetően az a meglátássom (már írtam itt pár éve), hogy egy bizonyos szint felett minden komolyzene érvényes, minőségi mondanivalóval bíró alkotás," Hát igen, egy bizonyos szint felett, csak a szint nagyon homályos. És ahogy tapasztalom, emberenként változik. "Amit érdemes keresni, hogy ne maradjon ki az élmény, amit a mű jelent :-)" Á, nem kell itt keresni, ha szükségem van rá, akkor majd beköszönt. :-) Ez egyébként már egy másik fórumon is felmerült, de nekem ezzel az a problémám, hogy a zenehallgatásra fordítható idő (és pénz) nem végtelen. Sőt nagyon is szűkös. És ebben a szűkös időben inkább afelé haladok, ami felé vonzalmat érzek, minthogy olyanokkal kísérletezzek, keresgessek, ami már "ránézésre" nem izgat. Nagyon sok szerző és mű volt úgy, hogy nem foglalkoztatott, aztán egyszercsak valahogy eszembe jutott vagy véletlenül futólag olvastam róla, esetleg véletlenül láttam vagy hallottam valamit és azután megjött az érdeklődés magától. De nem úgy, hogy szándékosan kerestem volna. Persze vannak jó kedvcsináló olvasmányok is, hogy mást ne mondjak, például Harold Schoenberg zeneszerzős könyve. :-) "A másik meglátásom, hogy egy bizonyos szint felett az interpretációk is mind érvényesek, de elképzelhető, hogy valamelyik közelebb áll hozzánk." Egyetértek. "Szóval a megértés szempontjából fontos az interpretáció is." Még inkább egyetértek. :-)
3270 Momo 2016-10-05 11:25:21 [Válasz erre: 3268 Sipi 2016-10-04 21:43:06]
Hát nem kell mindent szeretni... :-) Karajannal én se vagyok kibékülve általában. Amit szeretek vele az a Saint-Saëns III. mellett a Csajkovszkij szimfónia sorozat. Alapvetően az a meglátássom (már írtam itt pár éve), hogy egy bizonyos szint felett minden komolyzene érvényes, minőségi mondanivalóval bíró alkotás, és ha nem találjuk jónak, akkor legtöbbször csak arról van szó, hogy nem találtuk meg hozzá magunkban a kulcsot. (Amit érdemes keresni, hogy ne maradjon ki az élmény, amit a mű jelent :-) És ez a kulcs múlhat az interpretáción is. A másik meglátásom, hogy egy bizonyos szint felett az interpretációk is mind érvényesek, de elképzelhető, hogy valamelyik közelebb áll hozzánk. Egyszerűen azzal az előadóval könnyebben befogadjuk a művet. (Hogy mondjak egy hasonlatot, minőség szempontjából kb. egyenrangú, hogy Latinovits, vagy Sinkovics Imre ad elő egy verset, de van, amit inkább Latinovitscsal, és van, amit Sinkovics Imrével szeret jobban az ember.) Szóval a megértés szempontjából fontos az interpretáció is. És, ami nem tetszik, az egy bizonyos szint felett nem feltétlenül rossz, inkább csak nem áll közel hozzánk.
Hát nem kell mindent szeretni... :-) Karajannal én se vagyok kibékülve általában. Amit szeretek vele az a Saint-Saëns III. mellett a Csajkovszkij szimfónia sorozat. Alapvetően az a meglátássom (már írtam itt pár éve), hogy egy bizonyos szint felett minden komolyzene érvényes, minőségi mondanivalóval bíró alkotás, és ha nem találjuk jónak, akkor legtöbbször csak arról van szó, hogy nem találtuk meg hozzá magunkban a kulcsot. (Amit érdemes keresni, hogy ne maradjon ki az élmény, amit a mű jelent :-) És ez a kulcs múlhat az interpretáción is. A másik meglátásom, hogy egy bizonyos szint felett az interpretációk is mind érvényesek, de elképzelhető, hogy valamelyik közelebb áll hozzánk. Egyszerűen azzal az előadóval könnyebben befogadjuk a művet. (Hogy mondjak egy hasonlatot, minőség szempontjából kb. egyenrangú, hogy Latinovits, vagy Sinkovics Imre ad elő egy verset, de van, amit inkább Latinovitscsal, és van, amit Sinkovics Imrével szeret jobban az ember.) Szóval a megértés szempontjából fontos az interpretáció is. És, ami nem tetszik, az egy bizonyos szint felett nem feltétlenül rossz, inkább csak nem áll közel hozzánk.
3269 Károly 2016-10-05 07:33:39
Nem különösebben rajongok a dalestekért, általában unalmasak szoktak lenni, és legtöbbször csekély hangú énekeseket lehet hallani. A tegnapi dalest a Zeneakadémián viszont rendkívüli élmény volt, mint a műsor, mint az előadó személye miatt! Lukács Gyöngyi hatalmas énekleckét adott, megmutatta hogyan is kell énekelni, ha valakinek hangja van, és azt használni is tudja! A műsor hosszú, de gyönyörű volt, Csajkovszkij és Rahmanyinov dalai, hallhatóan perfekt orosz szövegmondással, szívet melengető érzelmi töltettel és izzó szenvedéllyel. A zongorista is nagyszerűen játszott. Még sok ilyen csodakoncertet!
Nem különösebben rajongok a dalestekért, általában unalmasak szoktak lenni, és legtöbbször csekély hangú énekeseket lehet hallani. A tegnapi dalest a Zeneakadémián viszont rendkívüli élmény volt, mint a műsor, mint az előadó személye miatt! Lukács Gyöngyi hatalmas énekleckét adott, megmutatta hogyan is kell énekelni, ha valakinek hangja van, és azt használni is tudja! A műsor hosszú, de gyönyörű volt, Csajkovszkij és Rahmanyinov dalai, hallhatóan perfekt orosz szövegmondással, szívet melengető érzelmi töltettel és izzó szenvedéllyel. A zongorista is nagyszerűen játszott. Még sok ilyen csodakoncertet!
3268 Sipi 2016-10-04 21:43:06 [Válasz erre: 3267 Momo 2016-10-04 09:44:04]
Bár a Saint-Saens harmadik nem hoz lázba, de Karajant kimondottan nem szeretem. Persze lehet, hogy a kettő együtt pont jó. De most beszippantott Bach... egy pár hete már. Éreztem, hogy egyszer eljön az ő ideje. Hát megérkezett, legalábbis ami a csembalóműveit illeti.
Bár a Saint-Saens harmadik nem hoz lázba, de Karajant kimondottan nem szeretem. Persze lehet, hogy a kettő együtt pont jó. De most beszippantott Bach... egy pár hete már. Éreztem, hogy egyszer eljön az ő ideje. Hát megérkezett, legalábbis ami a csembalóműveit illeti.
3267 Momo 2016-10-04 09:44:04
Én szeretem a Saint-Saëns harmadikat. Talán a Karajan féle felvétel segít jobban megbarátkozni vele. [url]https://www.youtube.com/watch?v=OShf0ySbHAc;Camille Saint-Saëns: III. szimfónia, I. Adagio-Allegro moderato[/url] (Berliner Philharmoniker, Herbert von Karajan 1981) Szerintem jól előadva, nincsenek benne "nyúlús, gatyamadzag" részek. A bombasztikusság - tekintve, hogy a művet Liszt emlékének szentelte -, érthető. Bár jó előadásban ez sem nélkülözi a drámai hatást. Szerintem, ez a darab, amellett, Saint-Saënes pályáján is kiemelkedő, a XIX. század végi francia zene egyik gyöngyszeme.
Én szeretem a Saint-Saëns harmadikat. Talán a Karajan féle felvétel segít jobban megbarátkozni vele. [url]https://www.youtube.com/watch?v=OShf0ySbHAc;Camille Saint-Saëns: III. szimfónia, I. Adagio-Allegro moderato[/url] (Berliner Philharmoniker, Herbert von Karajan 1981) Szerintem jól előadva, nincsenek benne "nyúlús, gatyamadzag" részek. A bombasztikusság - tekintve, hogy a művet Liszt emlékének szentelte -, érthető. Bár jó előadásban ez sem nélkülözi a drámai hatást. Szerintem, ez a darab, amellett, Saint-Saënes pályáján is kiemelkedő, a XIX. század végi francia zene egyik gyöngyszeme.
3266 tiberio 2016-10-04 08:52:02
Saint-Saens remek hangszerelő volt, a III. szimfónia jelentős apparátust igényel.( Csoda, hogy nincs Kobayashi repertoárján akinek vélhetően diszkomfort érzetet okoz, ha hetvennél kevesebb zenész ül a pódiumon. )Aki igényli a nyúlós gatyamadzag zenét bombasztikus elemekkel, annak óhaja maradéktalanul teljesült e műben. Szerintem szépen megcsinálták, a Santa Cecilia zenekar kiváló muzsikusokból áll, nagyszerűek a fúvósaik és a szolisztikus részek igazán szépen sikerültek. Igaz ez a Csajkovszkíj ötödikre is. A Hamupipőke nyitány kissé szerényen és idegenül húzódott meg ezen a koncerten, és a ráadást is kihagytam volna szívem szerint.
Saint-Saens remek hangszerelő volt, a III. szimfónia jelentős apparátust igényel.( Csoda, hogy nincs Kobayashi repertoárján akinek vélhetően diszkomfort érzetet okoz, ha hetvennél kevesebb zenész ül a pódiumon. )Aki igényli a nyúlós gatyamadzag zenét bombasztikus elemekkel, annak óhaja maradéktalanul teljesült e műben. Szerintem szépen megcsinálták, a Santa Cecilia zenekar kiváló muzsikusokból áll, nagyszerűek a fúvósaik és a szolisztikus részek igazán szépen sikerültek. Igaz ez a Csajkovszkíj ötödikre is. A Hamupipőke nyitány kissé szerényen és idegenül húzódott meg ezen a koncerten, és a ráadást is kihagytam volna szívem szerint.
3265 perempe 2016-10-03 19:17:37 [Válasz erre: 3264 Sipi 2016-10-03 14:41:57]
köszönöm szépen a választ.
köszönöm szépen a választ.
3264 Sipi 2016-10-03 14:41:57 [Válasz erre: 3263 perempe 2016-10-02 22:00:05]
Én voltam. A nyitány nem volt rossz. A Saint-Saenssel kapcsolatban az volt a füzetbe írva, hogy a mester ebbe mindent beleírt és azt mondta, hogy több ilyet nem tud írni, hát én úgy voltam vele, hogy még az a szerencse, hogy nem fárasztotta több ilyennel a közönséget. Szóval az interpretáció nem volt rossz, de a mű nem a szívem csücske, az orogona jól szólt. A Csajkovszkij Ötödik jól sikerült, szépen árnyalt dinamikai megoldásokkal és szólisztikus részletekkel, megvolt benne a megfelelő hisztérikusság, ami Csajkovszkijnál nem árt. Ráadásként meg a Tell Vilmos nyitányának végét kaptuk...
Én voltam. A nyitány nem volt rossz. A Saint-Saenssel kapcsolatban az volt a füzetbe írva, hogy a mester ebbe mindent beleírt és azt mondta, hogy több ilyet nem tud írni, hát én úgy voltam vele, hogy még az a szerencse, hogy nem fárasztotta több ilyennel a közönséget. Szóval az interpretáció nem volt rossz, de a mű nem a szívem csücske, az orogona jól szólt. A Csajkovszkij Ötödik jól sikerült, szépen árnyalt dinamikai megoldásokkal és szólisztikus részletekkel, megvolt benne a megfelelő hisztérikusság, ami Csajkovszkijnál nem árt. Ráadásként meg a Tell Vilmos nyitányának végét kaptuk...
3263 perempe 2016-10-02 22:00:05
ha volt vki Pappanon, akkor írjon. én sajna nem voltam, kb. 1 2 éve hallottam Miskolcon Saint-Saëns III. szimfóniáját egy mini orgonán, ami megölte az egészet.
ha volt vki Pappanon, akkor írjon. én sajna nem voltam, kb. 1 2 éve hallottam Miskolcon Saint-Saëns III. szimfóniáját egy mini orgonán, ami megölte az egészet.
3262 Búbánat 2016-08-07 12:47:25
Nem az Iseum ad otthont idén a szombathelyi Iseumi Szabadtéri Játékoknak: a múzeum területén június 3. és november 30. között megrendezett nagyszabású kiállítás (Szent Márton és Pannónia) zavartalan látogathatósága érdekében a szervezők úgy döntöttek, idén a Történelmi Témapark ad otthont az előadásoknak – adta hírül a friss.hu. Ezzel együtt az előzetesen tervezett műsor is módosult: Verdi Nabuccója helyett Rossini népszerű vígoperája, A sevillai borbély kerül idén színre. Rossini: A sevillai borbély – “Iseumi Játékok” Figaro – Szegedi Csaba | Rosina – Megyesi-Schwartz Lúcia Almaviva – Hanczár György | Berta – Bazsinka Zsuzsa Bartolo – Szüle Tamás | Basilio – Gábor Géza Savaria Szimfonikus Zenekar | Debreceni Kodály Kórus Rendező: Káel Csaba Vezényel: Kovács János Az augusztus 6-i (szombati) és 7-i (vasárnapi) előadások 20:30-kor kezdődnek.
Nem az Iseum ad otthont idén a szombathelyi Iseumi Szabadtéri Játékoknak: a múzeum területén június 3. és november 30. között megrendezett nagyszabású kiállítás (Szent Márton és Pannónia) zavartalan látogathatósága érdekében a szervezők úgy döntöttek, idén a Történelmi Témapark ad otthont az előadásoknak – adta hírül a friss.hu. Ezzel együtt az előzetesen tervezett műsor is módosult: Verdi Nabuccója helyett Rossini népszerű vígoperája, A sevillai borbély kerül idén színre. Rossini: A sevillai borbély – “Iseumi Játékok” Figaro – Szegedi Csaba | Rosina – Megyesi-Schwartz Lúcia Almaviva – Hanczár György | Berta – Bazsinka Zsuzsa Bartolo – Szüle Tamás | Basilio – Gábor Géza Savaria Szimfonikus Zenekar | Debreceni Kodály Kórus Rendező: Káel Csaba Vezényel: Kovács János Az augusztus 6-i (szombati) és 7-i (vasárnapi) előadások 20:30-kor kezdődnek.
3261 Búbánat 2016-07-26 12:54:52
[url] http://nepszava.hu/cikk/1100992-harom-nagy-nagy-arado-sziv; Három nagy-nagy áradó szív [/url] Népszava|2016. júl 26. 05:46 Bóta László Focivilágbajnoki üdvrivalgást megszégyenítően tombolt a publikum a 3 tenor a szigeten című produkció végén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Ez a három tenor persze nem az a három tenor, amelyik 1990. júliusában, a futball-világbajnokság előestéjén bemutatkozott Rómában, és sokáig nézőcsúcsokat döntött. Ők nem zseniálisak, de tehetségesek.
[url] http://nepszava.hu/cikk/1100992-harom-nagy-nagy-arado-sziv; Három nagy-nagy áradó szív [/url] Népszava|2016. júl 26. 05:46 Bóta László Focivilágbajnoki üdvrivalgást megszégyenítően tombolt a publikum a 3 tenor a szigeten című produkció végén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Ez a három tenor persze nem az a három tenor, amelyik 1990. júliusában, a futball-világbajnokság előestéjén bemutatkozott Rómában, és sokáig nézőcsúcsokat döntött. Ők nem zseniálisak, de tehetségesek.
3260 Kaliban 2016-07-21 08:17:03 [Válasz erre: 3259 IVA 2016-07-21 01:51:52]
Kolozsi László belinkelt írásából.
Kolozsi László belinkelt írásából.
3259 IVA 2016-07-21 01:51:52 [Válasz erre: 3257 Kaliban 2016-07-20 16:28:55]
Honnan való az idézett két bekezdés? („A legismertebb rosszhírű nő” – ez a kifejezés Molnár Ferenc amolyan szójátékát juttatja eszembe: „Az én házam a legjobb hírű rossz hírű ház” – mondja özvegy Roticsné, madám, Az üvegcipőben.)
Honnan való az idézett két bekezdés? („A legismertebb rosszhírű nő” – ez a kifejezés Molnár Ferenc amolyan szójátékát juttatja eszembe: „Az én házam a legjobb hírű rossz hírű ház” – mondja özvegy Roticsné, madám, Az üvegcipőben.)
3258 lujza 2016-07-21 01:27:35
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/07/19/oratoriumot_szentelnek_esterhazy_peter_emlekenek/
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/07/19/oratoriumot_szentelnek_esterhazy_peter_emlekenek/
3257 Kaliban 2016-07-20 16:28:55
[url]http://szinhaz.net/2016/07/20/kolozsi-laszlo-feher-selyemotthonka/;Kolozsi László az új Traviátáról.[/url] "Várható volt, hogy – mivel repertoárjából eddig kimaradt – Miklósa Erika ambíciója is eléri a szerepet, ám azt is sejteni lehetett, hogy az – éppen az előbb említett készségek tekintetében – meg is haladja népszerű énekesnőnk képességeit. Miklósa a legismertebb rosszhírű nő csodaszép – a kanapé huzatához hasonlóan bárányfelhős – jelmezében sem tudott átmelegedni. Nem tudta elérni az érzelmi fűtöttség olyan fokát, ami feledtetni tudta volna, hogy bár hangja az első felvonás Sempre libera-áriájában nagyszerűen működik (minden hang a helyén van, és minden hang nem csak meg van fogva, de meg is van szorítva), a későbbiekben nem elég erős a közép lágéban. Miklósa alakításában Violetta lenyűgöző nagypolgári nő, inkább igazi dáma, mint esendő ember, ami nem is lenne olyan nagy baj, ha azt látnánk: igen magasról, de lezuhan, lehull, elvész minden ereje. Ám e nagyság, dámaság nem csak hogy a harmadik felvonás szomorú jeleneteire, de magára a halál-szcénára sem kopik le, sőt, mintha az énekesnő még a halál pillanatában is felfelé kapaszkodna, nem tudná megadni magát a sorsnak, a zárlatnak." "A nagy szereplői hármasból egyedül Germont megformálása nem bizonyult fiaskónak: Kelemen Zoltán mint egy konzervatív földbirtokos, nagy csizmában állt ki lányáért, szörnyű helyzetbe rángatva Violettát. Kelemen nem csak hangi adottságait, de szerepformálása árnyalatait tekintve is kiemelkedett: az egyetlen volt, akinek volt mélység és szomorúság is a hangjában, aki gondolt valamit a szerepről. Ezért is méltánytalan, hogy Kelemen az előadás színes leporellójából lemaradt." Szerintem amely képességnek egy énekes nyáron szabadtéren nincs birtokában, ama képességgel nem fog rendelkezni az Andrássy út 22-ben sem ősszel. De biztos nem értek én ehhez :-).
[url]http://szinhaz.net/2016/07/20/kolozsi-laszlo-feher-selyemotthonka/;Kolozsi László az új Traviátáról.[/url] "Várható volt, hogy – mivel repertoárjából eddig kimaradt – Miklósa Erika ambíciója is eléri a szerepet, ám azt is sejteni lehetett, hogy az – éppen az előbb említett készségek tekintetében – meg is haladja népszerű énekesnőnk képességeit. Miklósa a legismertebb rosszhírű nő csodaszép – a kanapé huzatához hasonlóan bárányfelhős – jelmezében sem tudott átmelegedni. Nem tudta elérni az érzelmi fűtöttség olyan fokát, ami feledtetni tudta volna, hogy bár hangja az első felvonás Sempre libera-áriájában nagyszerűen működik (minden hang a helyén van, és minden hang nem csak meg van fogva, de meg is van szorítva), a későbbiekben nem elég erős a közép lágéban. Miklósa alakításában Violetta lenyűgöző nagypolgári nő, inkább igazi dáma, mint esendő ember, ami nem is lenne olyan nagy baj, ha azt látnánk: igen magasról, de lezuhan, lehull, elvész minden ereje. Ám e nagyság, dámaság nem csak hogy a harmadik felvonás szomorú jeleneteire, de magára a halál-szcénára sem kopik le, sőt, mintha az énekesnő még a halál pillanatában is felfelé kapaszkodna, nem tudná megadni magát a sorsnak, a zárlatnak." "A nagy szereplői hármasból egyedül Germont megformálása nem bizonyult fiaskónak: Kelemen Zoltán mint egy konzervatív földbirtokos, nagy csizmában állt ki lányáért, szörnyű helyzetbe rángatva Violettát. Kelemen nem csak hangi adottságait, de szerepformálása árnyalatait tekintve is kiemelkedett: az egyetlen volt, akinek volt mélység és szomorúság is a hangjában, aki gondolt valamit a szerepről. Ezért is méltánytalan, hogy Kelemen az előadás színes leporellójából lemaradt." Szerintem amely képességnek egy énekes nyáron szabadtéren nincs birtokában, ama képességgel nem fog rendelkezni az Andrássy út 22-ben sem ősszel. De biztos nem értek én ehhez :-).
3256 Búbánat 2016-07-12 10:43:35
OperaFüred A Magyar Állami Operaház Énekkarának hangversenye. Az est házigazdája: Ókovács Szilveszter. Vezényel: Strausz Kálmán karnagy zongorán közreműködik: Szirtes Katalin Műsor: Wolfgang Amadeus Mozart: Varázsfuvola - Papok kara Giuseppe Verdi: Machbeth - Boszorkánykar, Gyilkosok kara Giuseppe Verdi: Otello - Tűzkar, Kertkép Giuseppe Verdi: Trubadur - Cigánykórus Charles Gounod: Romeo és Júlia - Prológ, Bál Johann Strauss: Denevér - Rabok kara Gaetano Donizetti: Don Pasquale - Háznép kara Kodály Zoltán: Székelyfonó - Finálé (Jaj de szépen cseng a lapi) A belépés díjtalan. • Helyszín címe: Balatonfüred, Gyógy tér • Időpont: 2016-07-21 20.00 Operagála Gála a Magyar Állami Operaház Zenekara közreműködésével. Az est házigazdája: Ókovács Szilveszter. Vezényel: Kocsár Balázs karnagy. Szólót énekel: Keszei Bori, Gál Erika, Rendes Ágnes, László Boldizsár, Fokanov Anatolij Műsor: részletek Giuseppe Verdi műveiből: A végzet hatalma, Az álarcosbál, Don Carlos, Aida, A szicíliai vecsernye, Falstaff, A trubadúr, Macbeth, Rigoletto. • Helyszín címe: Balatonfüred, Gyógy tér • Időpont: 2016-07-22 20.00
OperaFüred A Magyar Állami Operaház Énekkarának hangversenye. Az est házigazdája: Ókovács Szilveszter. Vezényel: Strausz Kálmán karnagy zongorán közreműködik: Szirtes Katalin Műsor: Wolfgang Amadeus Mozart: Varázsfuvola - Papok kara Giuseppe Verdi: Machbeth - Boszorkánykar, Gyilkosok kara Giuseppe Verdi: Otello - Tűzkar, Kertkép Giuseppe Verdi: Trubadur - Cigánykórus Charles Gounod: Romeo és Júlia - Prológ, Bál Johann Strauss: Denevér - Rabok kara Gaetano Donizetti: Don Pasquale - Háznép kara Kodály Zoltán: Székelyfonó - Finálé (Jaj de szépen cseng a lapi) A belépés díjtalan. • Helyszín címe: Balatonfüred, Gyógy tér • Időpont: 2016-07-21 20.00 Operagála Gála a Magyar Állami Operaház Zenekara közreműködésével. Az est házigazdája: Ókovács Szilveszter. Vezényel: Kocsár Balázs karnagy. Szólót énekel: Keszei Bori, Gál Erika, Rendes Ágnes, László Boldizsár, Fokanov Anatolij Műsor: részletek Giuseppe Verdi műveiből: A végzet hatalma, Az álarcosbál, Don Carlos, Aida, A szicíliai vecsernye, Falstaff, A trubadúr, Macbeth, Rigoletto. • Helyszín címe: Balatonfüred, Gyógy tér • Időpont: 2016-07-22 20.00
3255 lujza 2016-06-30 02:11:43 [Válasz erre: 3240 Búbánat 2016-06-24 17:03:50]
http://revizoronline.com/hu/cikk/6170/verdi-traviata-budapesti-nyari-fesztival/
http://revizoronline.com/hu/cikk/6170/verdi-traviata-budapesti-nyari-fesztival/
3254 Edmond Dantes 2016-06-29 10:45:57 [Válasz erre: 3251 lujza 2016-06-29 00:53:18]
Főpróbának nevezték és rendesen végig is ment, nem nagyon volt markírozás, ilyesmik, csak hál'Istennek nem 2x50'-60' szünetekkel. És mint írtam, azzal főz az ember, amije van = azon voltam, azt hallottam.
Főpróbának nevezték és rendesen végig is ment, nem nagyon volt markírozás, ilyesmik, csak hál'Istennek nem 2x50'-60' szünetekkel. És mint írtam, azzal főz az ember, amije van = azon voltam, azt hallottam.
