A Babette háborúba megy c. Bardot-filmre is felhívtam a figyelmet vö. Társművészetek :-)
Ketten is felhívtátok a figyelmet, hogy Mozartnakis vannak "Babette-művei". Babette Ployer Mozart zongora- és zeneszerzés-tanítványa, akinek Mozart két zongoraversenyét is ajánlotta 1784-ben, ezek a zongoraverseny no. 14. és a zongoraverseny no. 17. Ezt is elfogadtam...
Szánthó Enidre a kérdésben szereplő információk szerintem szintén megállnak: Azucena, Bécs, énekoktatás prof. (USA)
Kedves Játékostársak,
kicsit elaludtam, de íme a szeptemberi végeredmény:
gezakadocsa - 21,5
Edmond Dantes - 20
Gabor - 20
Nagy Katalin - 15
Majorné - 11
Pósa - 11
tibka1 - 10
vatatava - 8
Capriccio - 7
József Miklós - 7
-nos - 6
Apika - 4
CallasForever - 4
Heiner Lajos - 4
adamo - 3
LEEDA - 2
Fidelio - 1
judit anna - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Gabor Játékostársunk, gratulálunk!
A teljesség kedvéért: korunk egyik -főleg kórus "vonalon"- igen ismert zeneszerzője, Eric Whitacre is írt operát Milton műve alapján "Paradise Lost: Shadows & Wings" címmel. Műfaji imeghatározása: opera electronica. Fogyasztható kortárs zene, YT-on meghallgatható, i t t.
Én is Brahmsot írtam, még részletesebben, kitérve a No.1. és No.2. címére, stb. is, s arra is, hogy még a 2. -A-dúr- zkri szerenád is Op.16. lett, holott azt csak 1860-ban írta, sőt utóbb revideálta is az 1875-ös kiadása előtt. Mindezt nemcsak az 1965-ös magyar zenei lexikon támasztja alá, hanem még pontosabban benne van az 1983-as magyar kiadású Brockhaus-Riemann-féle zenei lexikonban is (1.kötet 236.old.), sőt ott az Op.21.No.2. egyenesen 1853-as.
Az alábbi alternatív, de védhető választ küldtem be tegnap:
1) Dvorák op. 11 f-moll románca 1877-es keltezésű, az op. 21 B-dúr zg. triót 1875-ben írta ... de van forrás, ahol a románc már 1873-ban elkészült.
2. Brahms op. 11 D-dúr szerenádja 1857/58-ban keletkezett, az op. 21 alatti két sorozat zg. variáció viszont 1854-ben és 1857-ben, azaz már a később komponált sorozat is készen volt, amikor hozzáfogott a végül 1858-ban elkészült szerenádhoz.
Frissítés: az op. 11 Dvorák-románc az 1965-ös Zenei lexikon szerint is 1877-ben keletkezett, az op. 21 B-dúr trió pedig ott is 1875-ös keltezésű. (Dvorák-szócikk, I.kötet, 525.o.) U.ez a Brahmsokról u.ott 288-289. o.
Gézakadocsa Játékostársunk a hó végén fél pontot kap a mai találatközeli megoldásáért...
John Williams zeneszerzőt is elfogadtam természetesen (eredetileg előadóművészt terveztem a kérdésben, de így maradt)...
Röviden: vagy mindent vagy semmit ... ahogy a régi táncdalban énekeltèk.
... :-) © Markos-Nádas...
Én napokon belül "földön, vizen, levegőben, valamint sínek" között " folytatom - nem idehaza -, így a legnagyobb sajnálatomra, a szeptember sem a játék hónapja itt a számomra...
Kicsit megijedtem ettől a szívélyes ;-) köszöntéstől, aztán rákerestem és láttam, hogy ez valami szólásmondás valahonnan. Itt mindig tanul az ember és nem csak zenét ...
Köszöntök mindenkit a "földön, vizen, levegőben, valamint a sinek között", de meginkább itt a MOMUS-játékon frissen és kipihenten...:-)
Köszönöm! Ha fogok egyet valamikor, csapolt Orvalt iszok hozza.
Itt elolvashatod: https://nyito.mohosz.hu/index.php/mahor/81-cikkek/674-a-remenyhal
Tisztelt Szerkesztöseg!
Mivel - s ez valoban megtiszteltetes szamomra, nem holmi udvariaskodas - a Cafe Momus impresszumaban mint "allando kulsö munkatars" szerepelek, etikatlannak tartanam a nyeremenyt elfogadni/megtartani, kerem egy potsorsolas megtartasat.
Igy meg akad masoknak is esely, remeny.
A remeny hal meg utoljara.
Jut eszembe, milyen ize van a remenyhalnak?
Kedves Játékostársak,
a pénteki kérdésre a helyes válasz Martzy Johanna volt...
A júliusi végeremény pedig:
Edmond Dantes - 20
Gabor - 20
gezakadocsa - 18
Nagy Katalin - 15
Majorné - 11
-nos - 9
Pósa - 8
Heiner Lajos - 7
tibka1 - 7
vatatava - 5
Capriccio - 4
brumi - 3
CallasForever - 3
judit anna - 3
adamo - 2
Apika - 1
Fidelio - 1
József Miklós - 1
LEEDA - 1
A számítógépes sorsolás Heiner Lajosnak kedvezett...:-)))
Mindenkinek nagyon jó pihenést kívánok ezzel a gyönyörű Martzy Johanna-felvétellel. Találkozzunk szeptember 1-én, csütörtökön délben, ugyanitt...;-)
Haselbeck Olga, a Kékszakállú első Juditja 1911-1930 között összesen 115 Brünnhildét énekelt az Operaházban.
A félreértés onnan eredhetett, hogy valakinek a szerelme -főként a mai világban, de a jelek szerint már évszázadokkal ezelőtt is- lehet alkalmi szerelem is, nemcsak a tartós és nagy -akár csak egyoldalú- kapcsolatok és érzelmek. Máig vitáznak egyébként azon is, hogy igazából ki volt Júlia és Célia, de az biztos, hogy a megfejtésül szolgáló vers - Kit egy citerás lengyel leányról szerzett - Zsuzsannáról, tehát föltehetően egyikről sem szól (se nem Júlia se nem Célia, sem pedig ezek legelfogadottabb igaziai, vagyis nem a két Anna egyike), s már a címében is egyértelműen benne van a citera és az is, hogy a hölgy lengyel. Azt pedig, hogy valódi, bár tartamában meg nem határott szerelemről van szó, az magából a versből egyértelmű.
Mindezt közvetve azok az irodalomtörténeti elemzések is alátámasztják - Szerb Antaltól Nemeskürty Istvánig - amikből az derül ki, hogy bár Balassinál tényleg voltak nem konkrét, tényen alapuló szerelmes versek, de a legjobbak pont azok, amiknek volt tapasztalati alapja, s azt is leírják, hogy igen gyakran vigasztalta magát alkalmilag, sokszor a fő szerelmei igazi be nem teljesedése miatt, s ennek egyik eklatáns időszaka és helyszíne a halála előtt nemsokkal Lengyelországban töltött ideje, amikor az említett vers is született.
Az már a tudatos költő természetrajzához tartozhat csak, hogy ezt a verset beillesztette a Célia-versek sorába... Fórumonkhoz illően elég a sok lehetséges példa közül arra utalni, hogy a homoszexuális Csajkovszkij is tudott gyönyörű Rómeó és Júlia- vagy Anyegin-zenét írni.
Én most - bár sosem voltam az alkalmi szerelem propagátora - nem mentem lépre, de vigasztalásul leírhatom, hogy már többször magam is félreértettem egy-egy kérdést - ebben a hónapban már háromszor is sikerült kiizzadnom szerintem helyes választ, ami forma ill. az én értelmezésem szerint megfelelt a kérdésnek, de nem kaptam pontot.
.jpg)
Szabadjon megjegyeznem, hogy Balassi Bálint két nagy szerelme Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek) és Szárkándy Anna (Célia-versek) magyar volt. "Létező" lengyel szerelmet egyet sem tartanak számon, citerást sem, egyebet sem. Utólag, a válasz ismeretében visszakerestem: egyik-másik virágénekében jelenik meg citerán játszó "szerelmes lengyel lány" (Zsuzsanna), aki azonban nem a költő lengyel vagy bármilyen szerelme, hanem "csupán" némely virágénekének fiktív szereplője. Talán csak én értettem félre a kérdést.
Auguste Renoir két Tannhäuser-festménye:
Wolfram et Venus scene (III.felv.)
A másik festményt: "Vénusz megjelenése Tannhauser előtt" (I. felv.) nem tudom átmásolni, ide kattintva megnézhető.
Kedves Játékostársak, íme a júniusi végeredmény:
|
Gabor - 22 A számítógépes sorsolás nyertese Gézakadocsa Játékostársunk, gratulálok!
Már most jelzem, hogy augusztusban megtartjuk a szokásos nyári szünetet, de addig még van egy kerek hónap, így hajrá...:-) |
A Liszt művet kiadták magyar előadókkal Hungaroton korongon, ezért nem adtam választ a kérdésre. Feltételeztem, hogy itthon vették fel.
Hát onna' hogy (köcsög)dudál ;-)
Utolsó kérdés. Honnan lehet azt tudni, hogy ez a Halál?
Alsó sor, balról - vízszintes 25 % - nál. :-)
A Halál se látja Én sem találtam meg, de Bruegelnél a "bagpipe" több híres képén előfordul, jóval láthatóbban.
Parasztlakodalom (részlet)
Paraszttánc
Kiguvadt a szemem a nagy képolvasásban, de nem találtam meg a Halált. Zéta vagy valamelyik kedves fórumtárs megírja, hogy hol látható a festményen?
Elfogadtam a Carment is...
Kakukktojás 2: a Carment is rendezte (plusz vezényelte) Karajan Salzburgban (1985, Baltsa & Carreras) ...
Érdekesség: ugyanabban az évben, 1846-ban, az Éliás birminghami premierjén a vezénylő Mendelssohn ugyanazt csinálta, mint Wagner Drezdában a Kilencediknél, vagyis az irdatlan méretű kórust a zenekar mögé helyezte.
Kedves Játékostársak,
íme a májusi végeredmény:
Edmond Dantes - 22
gezakadocsa - 21,5
Búbánat - 21
Gabor - 21
Majorné - 13,5
Nagy Katalin - 13,5
vatatava - 7
Pósa - 6
-nos - 5
Apika - 5
tibka1 - 4,5
Heiner Lajos - 4
József Miklós - 4
adamo - 3
CallasForever - 2
brumi - 1
maris - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Tibka1 Játékostársunk, gratulálok!
Itt jelzem, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, a JÁTÉK-beli részvételemet általam meghatározott időre felfüggesztem: az év további időszakában szeptemberre, novemberre és decemberre korlátozom.
(A külföldi útjaim miatt, internetes elérhetőség hiányában és mivel csak teljes hónapokat szeretek végig játszani.)
Ez így igaz. A megfejtés beküldésekor magam is megjegyeztem, hogy a színpad megnyitó ("potpourri") előadásán, amin Horthy Miklós kormányzó is megjelent, fellépett Gyenge Anna (Anne Roselle) és Jan Kiepura pár Pillangó-részlettel.
Megjegyzem, Aureliano Pertile 1938 után 1939-ben is fellépett A trubadúrban és a Bajazzókban a Margitszigeten!
Továbbá:
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1938. évi ünnepélyes átadásán - Aureliano Pertile nevével fémjelzett, vendégfellépte előtt pár héttel -, három világhírű énekművész tette tiszteletét a június 14-i sajtóbemutatón: Eggerth Márta és Jan Kiepura, illetve Gyenge Anna (külföldön: Anne Roselle)!
Idézek a Nemzeti Újság 1938. június 15-én kelt cikkéből:
„Jan Kiepura fellépett a szabadtéri színpadra, énekszó helyett rövid magyar mondatokkal tarkított német beszédet mondott. Nem készült az éneklésre, a karmesterrel sem tanult össze, így hát nem énekelhetett, de örömmel üdvözölte a szabadtéri színpadot, ahol nemsokára jótékony célra hangversenyt ad, mert azt hiszi, hogy ha a magyaroknak ingyen énekel, azzal lengyel hazájának is szolgálatot tesz. Gyenge Anna lépett azután a színpadra és felcsendült a Pillangókisasszony egyik legszebb áriája. Magasan, csengőn száll fel a Metropolitan világhírű énekesnőjének hangja, a szigeti színpad akusztikája is megfelelő tehát, és ha a két oldalt ültetett jegenyefasorok megnőnek és összelombosodnak, még jobb lesz.
Az első szavak elhangzottak tehát a szigeti szabad színpad gyepszőnyeges színpadáról, a magyar szó új hajlékot nyert Isten szabad ege alatt a leggyönyörűbb és legszebb tradíciókat őrző Szent Margit-szigeten.”
Aureliano Pertile 1938 júliusi margitszigeti fellépéseinek plakátja.
Ránézésre az 1. felvétel zenei anyaga mindkét katalógus szerint azonos, csak a kiadás éve tér el emitt és amott. Szerkesztő legyen a talpán, aki 2022-ben meg tudja állapítani a kb. 70 évvel ezelőtti kiadás dátumát. Talán már Berganza sem emlékezne rá.
Csakhogy 1951. és 1952. években is volt Berganzának lemezfelvétele az első link szerint.
https://www.operadis-opera-discography.org.uk/CLSIBERG.HTM#1
(Jelzem, hogy én nem küldtem be megfejtést, mert nem találtam a kérdésnek pontosan megfelelőt.)
Érdemes ezt a forrást elmentenünk és észben tartanunk - a jövőt illetően is...
Én is ezt a két forrást néztem, azaz először az operadis-t, aztán amikor rájöttem, hogy nem csak basszistáról lehet szó, gondoltam, hétfőn akár mindkét feladvány állíthat emléket a nagy Teresa Berganzának és az ő diszkográfiáját kerestem ki. Arra a következtetésre jutottam, hogy az 1993-ban készült Don Quixote után kiadott lemezei már nem eredeti, új felvételek, hanem újrakiadások, válogatások és az 1953-1993 közötti 40 év megfelel a kérdésnek: "vette fel az utolsót".
Nálam nem jött szóba Teresa Berganza:
Az első lemeze és az utolsó között a meghatározott 40 évnél több mutatkozik, és Massenet Don Quijote c. operájának 1992-es vagy 1993-as (?) lemeze nem is az utolsó volt az énekesnő lemezfelvételeinek sorában:
Lásd:
https://www.operadis-opera-discography.org.uk/CLSIBERG.HTM#1
https://www.discogs.com/artist/837527-Teresa-Berganza?page=5
Tehát a kérdésben megfogalmazott feltételeknek nem tesz eleget a válaszként megadott Terasa Berganza név.
Éreztem, hogy Teresa Berganza lesz a válasz, de nem találtam nyomát az első lemezfelvételének. Ezek után nagyon izgat a kérdés. Zéta megjelölné a forrását?
