Bejelentkezés Regisztráció

Momus-játék


4464 kugli 2014-02-14 12:04:35
A ami kérdésben hogy kell azt érteni, hogy "egy még számos kamaramű" Egy vagy számos?

4463 Héterő 2014-02-11 19:15:17 [Válasz erre: 4462 -zéta- 2014-02-11 18:37:42]
Lehet, hogy az operaházi fúvós kollégád is ugyanott olvasta. :–) Egy tubaművész 2010-es doktori értekezésében olvasom a "harsonafélék"-től szédelegve: 1871-ben a következőket írta kiadójának, Giulio Ricordinak, az Aida közelgő, december 24-én esedékes kairói bemutatója előtt: Újra ragaszkodom a negyedik harsonához... :–):–)

4462 -zéta- 2014-02-11 18:37:42 [Válasz erre: 4460 Héterő 2014-02-11 17:55:18]
Az Aidás-kérdésben nem is a hangszer volt a kérdés, hanem a mű maga. Amúgy a forrás - negatív - tapasztalata miatt ezúttal megkérdeztem egy néhány évtizedes múlttal rendelkező operaházi fúvós kollégát, aki megerősítette az információt. Hogy harsonának kell-e hívni vagy trombitának, majdnem mindegy, ismerősöm szerint egy natúr harsona, amin van egy (nem több) billentyű...

4461 Héterő 2014-02-11 18:01:23 [Válasz erre: 4459 Héterő 2014-02-11 17:53:10]
Bocsánat, zalbarna, a "Barnaja" melléütés volt. Ez a vége a rohanásnak... Pardon!

4460 Héterő 2014-02-11 17:55:18 [Válasz erre: 4456 Pál Tamás 2014-02-11 09:35:26]
Kis "kihagyás" néha előfordul, de a javítással ezúttal kár volt fáradnia. Elkerülte talán szíves figyelmét, hogy bejegyzésem a partiturából idézi a kérdéses hangszereket, azok számát is (kihagyás nélkül) – sőt, a rendezői utasítást is. A helyzet tehát változatlan: a darabszám lehet – a forrásra nagyon jellemző – közönséges hasalás, és kíváncsi lennék, szerepel-e másutt kézzelfogható adat. (előbb) - 3 Tr.be Egiz - in La˘b Le truppe Egizie, precedute dalle fanfare, sfilano dinanzi al Re. (később) - 3 Tr.be Egiz - in La˘# Nem azért másolom ide ismét, hogy többszörösön megnyugodjanak mindazok, akik vitatnák a szóban forgó fúvósok Verdi által előírt darabszámát, végülis lehetett volna ez is a föltett kérdés. A szám a 4456-os bejegyzés fényében szerencsére mostmár igazán egyértelmű, nemdebár? Nemrégiben éveken át kétszer öt magyar fújta a "speciális fúvóshangszert" Egyiptomban az Aidában, pedig joggal feltételezhető, hogy tanulmányozták a kottát és látták a hármas számot. Lehet, hogy vittek magukkal tartalék hangszereket is, volt náluk akár 12-14 darab is... Az ősbemutatóra netán csináltattak tartalékot. Esetleg már megvolt 2 ilyen "izé" és csak további 4 kellett, stb. A kottában szereplő hangszerek számából csak bizonytalan képzettársítással lehet a bemutatóra készíttetett hangszerek számát jósolgatni. Ha a szám légből kapott, akkor feltétlenül az évtizedeken át hangszer-tökéletesítéssel foglalkozó Wagner kerül elénk, például a mindig négyesként alkalmazott "Wagnertube"-nevű hangszerével: 2 tenor, B (B1 – f2) illetve 2 basszus, F (F1 – a1). Az Aida kottaszélén Tr.be Egizként jelölt, a rendezői utasításban olaszul fanfárnak mondott (precedute dalle fanfare) hangszer becsületes – és főleg hiteles – magyar elnevezésére annál szívesebben vettem volna megtisztelő állásfoglalását; ugyanis azt írja: Trombitákról van szó. A feladvány szerint a jó megoldás Aida-harsona. A Barbaja-kérdésnél - zéta - maga jellemzi a könyvet: sajnálattal belefutottam egy rossz forrásba, és töröl. Nos, ha a forrás ennyire megbízhatatlan, érdemi alátámasztás (egyelőre?) nincs, akkor megfontolandó lehet a törlés a trombharsfanf fúvóshangszer esetében is.

4459 Héterő 2014-02-11 17:53:10 [Válasz erre: 4458 Gabor 2014-02-11 13:27:25]
Kedves Gabor! Nagy örömmel olvasom Eisenbeiss úr levelét, jó, hogy írtál neki és kedves tőled, hogy bemásoltad. Ahogy sejtettem: nesze semmi, írja – igazán előzékenyen. Őszintén szólva nem emlékszem, hogy olvastam volna valaha is ezt (a kitételt) kutatásaim során. De (az eset) nagyon könnyen megtörténhetett. Barbaja nem volt az a "szende szűz" - típus és könnyen meglehet, hogy pusztán a mulatság kedvéért színpadra lépett egy önmagát megtestesítő kisebb szerepben. De énekelni nem énekelt, az az egy biztos. Hogy ebben mi az, ami - zéta - számára meggyőző volt, tiszta rejtély, hiszen mintha P. E. mintha amellett érvelne, hogy Barnaja föllépett. De a lényeg, és a sok örömködésünk megkoronázása, hogy fél év után végre megszólaltál...! Tedd gyakrabban, nemcsak JÁTÉK van a világon. :–)

4458 Gabor 2014-02-11 13:27:25 [Válasz erre: 4455 Héterő 2014-02-10 22:52:11]
Kedves Héterő! Ime az emlegetett E-mail részlet: Thank you for your mail. To be honest, I cannot remember reading that specifically in any of my research. But it would be very possible. Barbaja was not a shy man, and could easily have taken on a cameo appearance just for fun. But he would certainly never have sung. If I come across anything more specific, I will let you know. Best regards to Hungary from a humid and warm Hong Kong. Philip A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a könyv már korábban, Zéta egy lemez recenziója kapcsán a látókörömbe került – szóval nagyon érdemes a MOMUS-t olvasni! :-))) Magam is eljutottam az Auber operához, de a bemutató dátuma és a ”szervezésében” kitétel számomra kizárta egymást és a fenti E-mailt is megfontolva inkább valószínűségekben gondolkodtam ill. tippeltem. (Azt se felejtsük el, hogy JÁTÉKRÓL van szó!) Különben teljesen egyetértek általános eszmefuttatásoddal. Én magam a kérdezőt is a játék részének fogadom el, és az, hogy - JZ t idézzem – néha ”absztrahálni” kell, az meg külön élvezet. Mellesleg a téves válaszok (a természetes bosszankodás után) igazából a legértékesebbek! Egyrészt számomra nyilvánvalóan teljesen új információt adnak, másrészt nagyon érdekes utólag végiggondolni, hogy a megoldás keresése során hol bicsaklott meg a logikám. Gabor

4457 Pál Tamás 2014-02-11 09:38:05
Bocs, kis kihagyás: 3 Trombe Egiziane in La és 3 Trombe Egiziane in Si

4456 Pál Tamás 2014-02-11 09:35:26
A partitúra felsorolja a hangszerállományt. A színpadi zene hangszerei közt található: 3 Trombe Egiziane in La és e Trombe Egiziane in Si. Egyértelmű, nemdebár? Trombitákról van szó és hat hangszerről. A fáma kedvéért: állítólag a Tutankhamon sírjában 1922-ben talált két igazi egyiptomi trombita hangolása kísérteties módon egybeesett a Verdi által jelölt hangolással, A, ill. H alaphangú hangszerek voltak. De persze lehet, hogy ez is a Tutankhamon sírja körüli kitalációk egyike.

4455 Héterő 2014-02-10 22:52:11
Kedves Petya, hidd el, azért nem mindenki örül felhőtlenül ennek a méltányosságnak... :–) Így vagy úgy, de valószínűleg mindannyiunk számára érdekes és tanulságos lenne a könyv szerzőjétől, Eisenbeiss úrtól Gaborhoz érkezett válasz. Az Aida-kérdés szintén (3/2)-es lett, mint Barbajáé, és szinte biztosan ugyanabból a könyvből származik. Idézet a Batta-könyv 741. oldaláról: ---------------------------------------------------------- Aida-harsonák Verdi itt az ismert rézfúvósok mellett különleges harsonákat is használt, amelyek Aida-trombita néven vonultak be a hangszerelés történetébe. Formájukat tekintve hasonlítanak az igazi egyiptomi trombitákhoz: 1,52 méter hosszú, szelep nélküli hangszerek. Verdi a győzelmi indulóhoz Milánóban hat ilyen trombitát készíttetett, három asz és három h hangút. A három asz hangú trombita az induló uniszónót Esz-dúrban játssza, a h-trombiták átveszik a dallamot H-dúrban. K94-es kottapélda: A nagy győzelmi fanfár ---------------------------------------------------------- Már a kérdésben magában is kavarognak a fogalmak: Aida-harsona, egyiptomi trombita, Aida-trombita, győzelmi fanfár. Ha tovább keresünk (zenci.hu), a fogalmak szaporodnak: "Verdi Aida operájához készített másfél méter hosszú, egyenescsövű, éles hangú C- vagy B-hangolású fanfártrombita." A HANGSZERKÉSZÍTŐ-vizsga követelményei között így szerepel: Aida fanfár. Nézzük csak, mit mond a kotta. (Megérne egy külön misét, ahogy kedvesen lefordítják magyarra: Total scores = Teljes pontszám...) (előbb) - 3 Tr.be Egiz - in La˘b Le truppe Egizie, precedute dalle fanfare, sfilano dinanzi al Re. (később) - 3 Tr.be Egiz - in La˘# Itt bizony egyiptomi trombita áll, ami nincs is a darabban a Batta-könyv szerint. Végülis a válasz szempontjából lényegtelen a hangszer pontos neve, mert nem volt a kérdésben. De a 6 darab ott volt! Nos ezt a számot sehol máshol nem találtam, csak a Batta-könyvben. Úgy tűnik, a többiek sem nagyon (3/2). Most idézem kuglit: De szeretném ha az interneten NEM CSAK 1 HELYEN le lehetne ellenőrizni ezt. Én tovább megyek: legalább egy másik, hitelesebbnek tűnő helyen! Jól jönne egy kis segítség.

4454 Petya 2014-02-10 16:58:48
Köszi Zéta, ez így méltányos!

4453 -zéta- 2014-02-09 15:47:00 [Válasz erre: 4451 jz 2014-02-09 13:10:01]
Kedves Játékostársak, csak kapkodom a fejemet - de örömmel...:-) Ez a legjobb ebben az egészben. Napok óta Ruszalka-előadások között "hullámozva" arra sincs időm, hogy rápillantsak kedvenc lapomra, nemhogy utánajárni az engedetlen kérdésnek. Viszont határozottan izgalmas az a megoldás (feltételezés?), ami Héterő nyomozását követően JZ tárt elénk. Egy tudományos tétel felállításához igenis kell fantázia, már régóta tudom...:-) Privátban Gabor Játékostársunk arról értesített, hogy kibányászta a Bel Canto Bully szerzőjének mailcímét, írt neki és választ is kapott...:-) Időhiányban Gabor privátja győzött meg - a számokon túl, melyek természetesen egyértelműek - arról, hogy törlöm a kérdést, de most hajlamos vagyok ama három versenyzőnknek [Héterő, Jz, Petya], akik a téves kérdésre mégiscsak előásták a szóban forgó operát, a hó végén fél-fél ponttal honorálni munkájukat és kitartásukat....:-) Ismétlem, az ilyen vitákért szeretem ezt a játékot...:-)

4452 Héterő 2014-02-09 15:06:54 [Válasz erre: 4450 kugli 2014-02-09 13:02:53]
A matematikus fő sem csak a vagy-vagy fogalmát ismeri: Számos nevezetes valós számról ismert, hogy irracionális, de a bizonyítás nehézsége különböző. Könnyű belátni az Euler-féle szám, e irracionalitását. Ennél valamivel nehezebb π irracionalitásának igazolása, de megoldatlan, hogy e+π irracionális-e. Sőt, semmilyen (n, m) egész számpárra nem ismert, hogy mπ + ne irracionális-e. Nem ismert, hogy a γ = 0,57721... Euler–Mascheroni állandó irracionális-e vagy sem. Csak sejtés van arról, hogy 2ˇe, πˇe, πˇ√2, πˇπ, eˇe irracionális-e, de eˇπ irracionalitása ismert. A számelmélet alaptételével (miszerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá egyféleképpen, prímszámok szorzatára), már Eukleidész is igazolt az alaptétellel ekvivalens állításokat. Hallgatólagosan minden számelmélettel foglalkozó matematikus használta a tételt, noha hivatalosan először Gauss mondta ki és bizonyította be 1801-ben. :–)

4451 jz 2014-02-09 13:10:01
Kedves Játékostársak, Azért ne veszítsük el teljesen absztraháló képességünket, gondolkodjunk elvont síkon is. Héterő kiválóan összeszedte az érveket, az adatokhoz az interneten el lehetett jutni. Barbaja tehát átvitt értelemben "fellépett egyszer egy operában" (Auber/Scribe: 'A szirén', azt most ne számítsuk, hogy az opera hány előadást ért meg, nyilván nem egy). Ami látszólagosan nem illik a képbe, az a "szervezésében". Csakhogy - ismervén a leírásokból Barbaja ötletgazdag, energikus, lehengerlő természetét, kivételes szervezői képességeit - teljesen elképzelhetetlen, hogy valamilyen kapcsolatrendszeren keresztül megbízta az Auber/Scribe szerzőpárost alakjának egy operában történő szerepeltetésére? Tehát az akciót beindította, az ügy húzódott pár évet és ő közben váratlanul elhunyt. Ekkor viszont a "szervezésében" is teljesen helytálló. Üdvözlettel, jz

4450 kugli 2014-02-09 13:02:53 [Válasz erre: 4449 Héterő 2014-02-08 21:08:26]
Mivel meg lettem szólítva, talán jogom van reagálni. Mindenesetre nehezen szántam rá magam. Én talán nem jól fejeztem ki magam, de nekem nem a darabbal, a szerzővel volt-van problémám. Hanem az évszámokkal... Egy matematikus számára ( én is az lettem volna ) a legvalószínűbb válasz fogalma ismeretlen. Egy válasz vagy jó vagy nem jó. Lehet, hogy van a feltett kérdésre jó válasz. De a jelzett nem az. Tessék megadni az egzakt választ, szabad a pálya.

4449 Héterő 2014-02-08 21:08:26
Sajnos igaz, hogy az idézett forrás, tehát a nagy, Batta-féle "Opera" - kiadvány hemzseg a hibáktól, de hogy rossz forrás lenne, az talán túlzás. A Várnai-műben például ez áll: Domenico Barbaja találta fel a tejszínhabot, ami tényleg hajmeresztő állítás! Ha szerepelne kérdésként, nyilván lenne panaszos, aki szerint nem ő volt és bizonyítékul hozna egy másik hasonló - talán éppen olyan zagyva - forrást. Megállok egy pillanatra. Nemrég egy "külsős", illetve valaki, aki az egészben nem is vett részt, alpári megjegyzést tett erre a - gyakran érdekes, és néhány izgalmas vitát kiváltó - játékra, aminek szervezése és éveken át tartó bonyolítása igazán csak elismerést érdemelne. De az, hogy egy játékostársunk, mégha kissé nyafogós is, megengedje magának ezt a minősíthetetlen hangot, amivel illemre oktatja a játék szervezőjét, az hallatlan! Ráadásul nincs is igaza. Zéta - valószínűleg a békesség fenntartása érdekében - törli a kérdést, ami talán még akkor sem jó megoldás, ha a reklamálónak lenne valódi jogalapja. Ezúttal azonban nincs, hiszen - őt idézem: ...találtam egy néhány hivatkozást, bár nem olvastam el azokat. Ha nem olvasta el, akkor miről beszél? Van ugyanis jónéhány kiadvány (közöttük egészen friss is, 2013-as): Bel Canto Bully: The Life and Times of the Legendary Opera Impresario Domenico Barbaja, vagy olvasgathatta volna Richard Osborne: Rossini c. könyvét. Legalább utólag megnézhette volna Auber: La sirène c. operájának szövegkönyvét vagy kottáját, hiszen mindkettő letölthető az internetről. Legalább az opera szinopszisába belekukkanthatott volna panaszkodás helyett. Ott van még a Barbaia or Barbaja, Domenico - Online Encyclopedia, ami önmagában is választ ad a dilemmára. A máskor élvezetes heineri humor most - sajnos - rossz irányt vett. Szinte látom világot járt/járó, tehát bölcs fórumtársunkat morfondírozni egy korsó sör mellett imígyen: Teringettét, színpadra lép itt ez a Mozart! Fellép még vele ez a Salieri is. Hát nem haltak meg már régesrégen? Persze - ez csak tréfa. Ám kugli panaszára komolyra fordult a dolog. Zéta eddig nem adta be a derekát a hasonló nyafogás miatt, most elbizonytalanodott. Lássuk, mi lehet a magyarázat. Az elégtelen fordítás tehet mindenről (bocsánat, kedves H.L, ismét kénytelen vagyok untatni). Hogy ne nyújtsam túl hosszúra, mindjárt azt a két angol(ra)-fordítást idézem, amiből a Batta-könyv felemásan kétértelmű szövegvariánsa született valószínűleg: 1. ...were first presented to the public by the famous impresario, who was destined one day himself to figure in an opera. Barbaja is at least introduced by name in 'La Sirène,' by Scribe and Auber. 2. Barbaia appears as a character in Auber’s opera La sirène (1844) A Batta-könyvben az eredetiben teljesen világos, értelmes szöveghez hozzástilizálták: egyízben - (v.ö. one day...! ) Majd kedves zétánk is megformázta egy kicsit (bizonyára nehezíteni próbálta a megfejtést) "az általa szervezett" -megjelöléssel. Tanulság: - Attól, hogy magát a kérdést is meg kell fejteni, az még jó kérdés, sőt: az a legjobb kérdés! - Ha legalább egyetlen jó válasz van, a kérdés jó volt. - Hitetlen gyaurok is fogadják el: az interneten lévő anyagok nagy része egyszerűen szamárság, még akkor is, ha adott esetben kedvez prejudikációnknak. Bizony, hatalmas fáradság kihámozni a legvalószínűbb válaszokat. Aki nem próbálja meg, az ne panaszkodjék, ha másnak sikerül. Végezetül: megint egy hallatlanul érdekes - és szinte elfeledett - egyéniség került elénk a JÁTÉK jóvoltából. Ami tény: Barbaja szinte teljesen műveletlen volt. Vagyonát nem a kakaós-tejhabos kávéjának, hanem fegyverkereskedésének és szerencsejáték-üzletágának köszönhette. Levelezése, megjelenése alapján kizárt, hogy személyesen bármikor is színpadra léphetett volna. Aki a megfejtés során ideáig eljutott (és eddig gyerekjáték volt), már sejthette, hogy kicsit áttételes a megoldás, és az évszámokból megbizonyosodhatott, hogy mint szereplő, megjelenik Auber: La sirène c. operájában. EZ A JÓ MEGFEJTÉS. Barbaja - és "reinkarnációi" iránt érdeklődőknek szíves figyelmébe ajánlom az alábbiakat: - Balzac: La Rabouilleuse - angolul és franciául is le lehet tölteni - Emil Lucka: Der Impresario

4448 -zéta- 2014-02-08 17:06:42
Kedves Játékostársak, sajnálattal belefutottam egy rossz forrásba, így a csütörtöki Barbajá-s kérdést törlöm, elnézést a bakiért...:-)

4447 kugli 2014-02-08 04:48:52 [Válasz erre: 4446 -zéta- 2014-02-07 22:11:29]
Az interneten is megtaláltam egy néhány hivatkozást, bár nem olvastam el azokat. De ettől még "nem támadt fel a halott". Vég-ítéletre várunk...

4446 -zéta- 2014-02-07 22:11:29 [Válasz erre: 4445 kugli 2014-02-07 17:53:00]
Zéta nem volt gépközelben, bár mobilján keresztül "észlelte a problémát"...:-) Szóval, a kérdés Batta András: Opera c. könyvéből jött, sajnos - utólag - én is észlelem az "ellenmondást" a darab bemutató dátuma és Barbaja halálozási dátuma között... A "jó" választ író Kollégáknak volt más forrásuk?

4445 kugli 2014-02-07 17:53:00 [Válasz erre: 4443 Heiner Lajos 2014-02-07 12:17:35]
Hát igen: vagy Zéta nincs gépközelben vagy ilyen "apróságok" nem számítanak. Minden esetre valamit illenék válaszolni felvetésre... Elképzelhető hogy a wikipédia dátumai hibásak. Ha viszont azok igazak, onnantól kezdve "kényszer-pályára" kerültünk... Én bármi "indokot" elfogadok! De szeretném ha az interneten NEM CSAK 1 HELYEN le lehetne ellenőrizni ezt. Én sajnos egy hitetlen gyaur vagyok.

4444 zalbarna 2014-02-07 12:20:34
4444

4443 Heiner Lajos 2014-02-07 12:17:35 [Válasz erre: 4442 kugli 2014-02-07 12:08:40]
Reinkarnalodott. Vagy lemezrol ment.

4442 kugli 2014-02-07 12:08:40
A wikipédia szerint Barbaja 1841 október 19-én meghalt. Vagy a dátum nem jó vagy a story nem igaz...

4441 -zéta- 2014-02-03 13:35:39
Kedves Játékostársak, íme a januári végeredmény: Gabor - 22 Héterő - 22 jz - 22 gonzales - 21 kugli - 16 Majorné - 15 Petya - 14 Bea - 10 Capriccio - 8 Cilike - 8 Apika - 7 Pósa - 7 Spangel Péter - 7 CallasForever - 6 József Miklós - 6 Licht Alberich - 6 vatatava - 6 brumi - 5 judit anna - 5 tibka1 - 5 Fidelio - 3 Heiner Lajos - 2 janyka22 - 2 macskás - 2 szuecsi - 2 ancora - 1 Taddeo - 1 tiramisu - 1 A számítógépes sorsolás Gonzales Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk! :-)

4440 kugli 2014-01-31 12:10:23
Ez a Székely zeneszerzőként egy naaagy... volt Érdemes elolvasni Rátonyi R. Operett c. könyvének második kötetében mit írt.

4439 kugli 2014-01-29 12:43:46
Az egész story benne van Ágay Karola féle könyvben. Schwarzkopf 1967 december elején járt Pesten, akkor látta az Ariadne előadást

4438 -zéta- 2014-01-20 12:09:54
Idemásolom Héterő Játékostársunk válaszát: Bhumibol Adulyadej (Rama IX), Thaiföld zeneszerző és zeneszerető királyának elődje, Vajiravudh (alias Mongkutklao) király (Rama VI) írta át a Narisara Nuvadtivongs herceg által 1913 táján megírt himnuszt, a Phleng Sansasoen Phra Barami -t, ami Sziám (harmadik) nemzeti himnusza volt 1932-ig. Meg lehet hallgatni itt: http://www.nationalanthems.info/th%5E.mp3 A Bulan Loy Luen -t, az ország második himnuszát Buddha Loetla Nabhalai (Rama II) király írta és zenésítette meg.

4437 álmodó 2014-01-20 10:59:45 [Válasz erre: 4430 zalbarna 2014-01-06 16:40:36]
Sófár (bocs, lemaradtam), http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3f%C3%A1r

4436 kugli 2014-01-14 12:02:43
A Bartók - Edwin Fischer koncert 1936 február 27-én volt a Városi ( a mai Erkel ) Szinházban

4435 -zéta- 2014-01-13 21:18:55 [Válasz erre: 4434 kugli 2014-01-13 20:41:29]
Dohnányi? :-)

4434 kugli 2014-01-13 20:41:29
Ki volt Hubermann magyar "rokona"? ( muzsikus volt )

4433 -zéta- 2014-01-07 12:04:19
Vatatava, Majorné és Capriccio Játékostársainknak + 0,5 pontot jóváírunk hó végén, mert csak az egyik szerepet találták el...

4432 -zéta- 2014-01-06 20:08:27 [Válasz erre: 4431 zalbarna 2014-01-06 16:50:49]
Na, ezért volt benne a kérdésben, hogy melyik fordítást használjuk...:-)

4431 zalbarna 2014-01-06 16:50:49 [Válasz erre: 4430 zalbarna 2014-01-06 16:40:36]
" A (mennyei) trón körül huszonnégy vén ült...fehér ruhába öltözve, fejükön aranykorona.. .hárfája és tömjénnel telet aranycsészéje volt mindegyiknek...új éneket énekeltek.” Ez a Békés Gellért-Dalos Patrik-féle, görög eredetiből Van még zeneszereszám, húros hangszer, citera, psalterium, czymbal, crwth....amiket én olvastam... A Károlyi-féle biblia a huszonnégy vénről: – „Kiknek mindeniknek kezekben valának hegedűk és aranypoharak...”

4430 zalbarna 2014-01-06 16:40:36 [Válasz erre: 4429 -zéta- 2014-01-06 16:13:38]
És a fordítások, hé... Ahány fordítás, annyi hangszer. Pl .a Jelenések Könyvében van a huszonnégy vén akiknek " kézében valának .???....hancerek és aranypoharak...." ennél a résznél csak én olvastam vagy húsz fordítást ( nem csak magyart) és ahány ordítás, annyi hancer.. még crwht nevű is van. Meg még vagy jó pár, amiről szintén sose hallottam.

4429 -zéta- 2014-01-06 16:13:38 [Válasz erre: 4427 -zéta- 2014-01-05 18:57:52]
A bibliai hangszer kérdéskörben Héterő Játékostársunk az alábbi, igen kimerítő választ írta: "A kürt. Ragozott és képzett alakjaival együtt 109-szer fordul elő az összesen 1621 oldalon. Egyéb hangszerek: trombita 65, hárfa 31, czitera 29, lant 25, síp 18, dob 13, hegedű 8, harsona 6, czimbalom 4, fuvola 4, duda 3, tízhúrú hangszer 1."

4428 Heiner Lajos 2014-01-05 19:50:49 [Válasz erre: 4425 -zéta- 2014-01-01 14:36:24]
Csak Te...

4427 -zéta- 2014-01-05 18:57:52 [Válasz erre: 4426 kugli 2014-01-05 18:51:26]
A hegedű és a hegedűt, stb. hangszer, a hegedülés nem hangszer, hanem cselekvés, tehát nem jó... Ha kétszer fordul elő, ismétlődés folytán, akkor kétszer szerepel... :-)

4426 kugli 2014-01-05 18:51:26
A Bibliában legtöbbet szereplő hangszer. Értem: nem csak a hegedű a jó, hanem a hegedűk is. A hegedülés jónak számít? A másik problémám: ha egy bekezdésben ( "STRÓFA") kétszer is szerepel az szerintetek is két előfordulás?

4425 -zéta- 2014-01-01 14:36:24
Kedves Játékostársak! A szilveszteri Chopin-cselt nem vette be senki, így az alábbi decemberi végeredményről számolhatok be: Beatrice - 21 Gabor - 21 jz - 20 Héterő - 19 gonzales - 17 Majorné - 15 vatatava - 12 Bea - 11 Pósa - 9 ancora - 6 kugli - 6 József Miklós - 5 CallasForever - 4 Petya - 4 Taddeo - 4 Apika - 3 Cilike - 3 janyka22 - 3 Spangel Péter - 3 brumi - 2 judit anna - 2 Capriccio - 1 fafner - 1 Fidelio - 1 Heiner Lajos - 1 taber - 1 tibka1 - 1 Trubadelvtárs alias Cilley Ulrik alias \"Lasciami Beppe!\" - 1 A számítógépes sorsolás Vatatava Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk és az újesztendőben is változatlan szeretettel (és gonoszsággal) várunk mindenkit játékunkban!

4424 -zéta- 2013-12-31 17:40:04 [Válasz erre: 4423 Pósa 2013-12-31 12:36:32]
Nagyon boldog és sikeres Újesztendőt! :-)

4423 Pósa 2013-12-31 12:36:32
BÚÉK! ;-)

4422 macskás 2013-12-27 19:58:25
4422

4421 kugli 2013-12-27 19:21:22
A kutyatulajdonos zeneszerző "szokása" kissé meglepett

4420 Héterő 2013-12-25 16:42:37 [Válasz erre: 4419 kugli 2013-12-25 12:35:20]
Csakhogy az a "mű" az első változatban nem opera volt, hanem színdarabhoz kapcsolódó ún. járulékos zene. Erste Fassung – Die Schauspielmusik von 1906 Zweite Fassung – Die Spieloper von 1917

4419 kugli 2013-12-25 12:35:20 [Válasz erre: 4418 -zéta- 2013-12-25 12:15:37]
Annyit tennék hozzá, hogy a Pfitzner mű első szöveg változatában a zeneszerző nem vett részt, csak a másodikban

4418 -zéta- 2013-12-25 12:15:37
A tegnapi kérdésre is több válasz illik, idézem Héterő Fórumtársunk részletes válaszát: "Gian Carlo Menotti: Amahl and the Night Visitors / Amahl és az éjszakai látogatók original English libretto by the composer Николай Андреевич Римский-Корсаков: Ночь пе́ред Рождество́м szövegét Николай Василиевич Гогол elbeszélése nyomán írta a zeneszerző alcím: быль-колядка / Karácsonyi történet Hans Pfitzner Das Christ-Elflein - libretto: Hans Pfitzner és Ilse von Stach"

4417 -zéta- 2013-12-24 12:43:45 [Válasz erre: 4415 Pósa 2013-12-23 22:11:10]
Boldog karácsonyt kívánok minden eddigi és jövőbeni Játékostársnak...:-)

4416 Búbánat 2013-12-23 22:40:12 [Válasz erre: 4414 kugli 2013-12-16 19:02:36]
Elég nagy irodalma van Offenbachnak -nem csak magyar nyelven... Bizonyos fáradság meg idő kell az utána számoláshoz, az bizonyos...

4415 Pósa 2013-12-23 22:11:10
Kellemes Karácsonyt kívánok mindenkinek!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.