4488 kugli 2014-02-21 19:30:32 [Válasz erre: 4486 -zéta- 2014-02-21 17:37:08]
Viszont ne felejtsük ki, hogy Schütz műve ELŐBB keletkezett mindezeknél...
Viszont ne felejtsük ki, hogy Schütz műve ELŐBB keletkezett mindezeknél...
4487 Héterő 2014-02-21 19:03:15 [Válasz erre: 4486 -zéta- 2014-02-21 17:37:08]
...és a János passio gyász-tétele: Ruht wohl.
...és a János passio gyász-tétele: Ruht wohl.
4486 -zéta- 2014-02-21 17:37:08
Bocsánat, kissé elcsúszott ez az értékelés, köszönöm a türelmet...:-) Nos, ugyan már a kérdés föltevése előtt volt egy sejtésem, hogy nemcsak Schütz komponált Brahms előtt német nyelven gyász-zenét, de az eredmény jelentősen fölülmúlta várakozásomat. Szorgalmas kutakodásaitoknak hála, most már tudjuk, hogy - J.S.Bach: Gyászódája (Trauermusik BWV 244a, mint JZ írta, később a Máté-passióba illesztette), - Telemann: Hattyúdala (Schwanengesang) és Serenata eroica című műve, - Schubert: Német requiem-je (Ein deutsches Requiem, D.621) egyaránt a Brahms előtt született.... Köszönöm a kitartást! :-)
Bocsánat, kissé elcsúszott ez az értékelés, köszönöm a türelmet...:-) Nos, ugyan már a kérdés föltevése előtt volt egy sejtésem, hogy nemcsak Schütz komponált Brahms előtt német nyelven gyász-zenét, de az eredmény jelentősen fölülmúlta várakozásomat. Szorgalmas kutakodásaitoknak hála, most már tudjuk, hogy - J.S.Bach: Gyászódája (Trauermusik BWV 244a, mint JZ írta, később a Máté-passióba illesztette), - Telemann: Hattyúdala (Schwanengesang) és Serenata eroica című műve, - Schubert: Német requiem-je (Ein deutsches Requiem, D.621) egyaránt a Brahms előtt született.... Köszönöm a kitartást! :-)
4485 -zéta- 2014-02-20 13:02:25
Volt még néhány válasz, ami még akár jó is lehet, ezeket a megfejtéseket estefelé tudom elbírálni...:-)
Volt még néhány válasz, ami még akár jó is lehet, ezeket a megfejtéseket estefelé tudom elbírálni...:-)
4484 kugli 2014-02-19 19:25:23
A Brahms mű nagy kedvence volt Ferencsik Jánosnak is 1939-ben dirigálta először, 1983-ban utoljára. Toscanini 68 éves pályafutása során csak nyolcszor Egy salzburgi és 2 bécsi előadásán két magyar ( Báthy Anna és Svéd Sándor ) énekelte a szólókat.
A Brahms mű nagy kedvence volt Ferencsik Jánosnak is 1939-ben dirigálta először, 1983-ban utoljára. Toscanini 68 éves pályafutása során csak nyolcszor Egy salzburgi és 2 bécsi előadásán két magyar ( Báthy Anna és Svéd Sándor ) énekelte a szólókat.
4483 Héterő 2014-02-17 21:19:51 [Válasz erre: 4482 kugli 2014-02-17 18:45:37]
Jó kérdés: a trilógia hogyan számolandó, de tény, hogy opusként nem különül el. Az is kérdés, vajon szimfoniának számít-e a szimfonikus költemény. Vigaszul szolgáljon (5/3) - Gabor megmondta: ...a téves válaszok... a legértékesebbek! Symphonies Symphony No 1 in G major, Op. 23 (1899) Symphony No 2 in Eb major, Op. 29 (1901) Symphony No 3 in E major, Op. 49 (1910) Symphony No 4 in F major, Op. 61 (1917) Symphony No 5 in C minor, Op. 71 (1926) Symphony No 6 ‘La Tragica’ in B minor, Op. 74 (1929) Symphony No 7 in C Major,´´Choral´´Op. 87 (1935-7) Symphonic poems König Lear, Op. 20 Das Gefilde der Seligen, Op. 21 La Burla, Op. 78 Frühling, Op. 80
Jó kérdés: a trilógia hogyan számolandó, de tény, hogy opusként nem különül el. Az is kérdés, vajon szimfoniának számít-e a szimfonikus költemény. Vigaszul szolgáljon (5/3) - Gabor megmondta: ...a téves válaszok... a legértékesebbek! Symphonies Symphony No 1 in G major, Op. 23 (1899) Symphony No 2 in Eb major, Op. 29 (1901) Symphony No 3 in E major, Op. 49 (1910) Symphony No 4 in F major, Op. 61 (1917) Symphony No 5 in C minor, Op. 71 (1926) Symphony No 6 ‘La Tragica’ in B minor, Op. 74 (1929) Symphony No 7 in C Major,´´Choral´´Op. 87 (1935-7) Symphonic poems König Lear, Op. 20 Das Gefilde der Seligen, Op. 21 La Burla, Op. 78 Frühling, Op. 80
4482 kugli 2014-02-17 18:45:37 [Válasz erre: 4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22]
Ugyebár az Orestes trilógia, tehát a 9 másképp számolva 11. Kérdésem csak az: ma ezek közül mennyit játszanak? ( Jut eszembe: a suszter maradjon a kaptafánál... ) FW "illetőségét" Beethoven ügyében többen elismerik. De tény: 1936-ban Bécsben úgy járt mint a Rottenbiller... A Szabolcsi-Tóth Aladár féle lexikon "csak" hat szimfóniáról tud
Ugyebár az Orestes trilógia, tehát a 9 másképp számolva 11. Kérdésem csak az: ma ezek közül mennyit játszanak? ( Jut eszembe: a suszter maradjon a kaptafánál... ) FW "illetőségét" Beethoven ügyében többen elismerik. De tény: 1936-ban Bécsben úgy járt mint a Rottenbiller... A Szabolcsi-Tóth Aladár féle lexikon "csak" hat szimfóniáról tud
4481 Heiner Lajos 2014-02-17 16:07:48 [Válasz erre: 4480 Gabor 2014-02-17 15:26:35]
Sot, Haydn Nr. 69...-:)
Sot, Haydn Nr. 69...-:)
4480 Gabor 2014-02-17 15:26:35 [Válasz erre: 4479 Heiner Lajos 2014-02-17 15:07:21]
Nézzük inkább a lehetséges pozitív variációkat! Haydn 94 és 96
Nézzük inkább a lehetséges pozitív variációkat! Haydn 94 és 96
4479 Heiner Lajos 2014-02-17 15:07:21 [Válasz erre: 4477 Gabor 2014-02-17 14:35:28]
Esetleg Schubert Befejezetlen?
Esetleg Schubert Befejezetlen?
4478 Héterő 2014-02-17 14:40:37
Köszönöm!
Köszönöm!
4477 Gabor 2014-02-17 14:35:28 [Válasz erre: 4475 Heiner Lajos 2014-02-17 14:31:06]
Vagy Schubert IV., ill. Mahler VI.
Vagy Schubert IV., ill. Mahler VI.
4476 Gabor 2014-02-17 14:34:22 [Válasz erre: 4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22]
Der Apostat, Op. 72. (1924) (Lehet, hogy ez nem is került szinpadra)
Der Apostat, Op. 72. (1924) (Lehet, hogy ez nem is került szinpadra)
4475 Heiner Lajos 2014-02-17 14:31:06 [Válasz erre: 4472 Gabor 2014-02-17 14:15:38]
Sot, meg ketto, es mar lehetne Ujvilag!
Sot, meg ketto, es mar lehetne Ujvilag!
4474 Heiner Lajos 2014-02-17 14:29:53 [Válasz erre: 4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22]
Der Apostat, op. 72.
Der Apostat, op. 72.
4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22
1 Sakuntala, 1884 2 Malawika, 1886 3 Genesius (libr.+Hans Herrig), 1892 4 Orestes, 1902 5 Kain und Abel, 1914 6 Dame Kobold (libr.+Pedro Calderón de la Barca), 1916 7 Die Dorfschule, 1920 8 Meister Andrea (libr.+Emanuel Geibel), 1920 A kilencediket lenne szíves megmondani valaki?
1 Sakuntala, 1884 2 Malawika, 1886 3 Genesius (libr.+Hans Herrig), 1892 4 Orestes, 1902 5 Kain und Abel, 1914 6 Dame Kobold (libr.+Pedro Calderón de la Barca), 1916 7 Die Dorfschule, 1920 8 Meister Andrea (libr.+Emanuel Geibel), 1920 A kilencediket lenne szíves megmondani valaki?
4472 Gabor 2014-02-17 14:15:38 [Válasz erre: 4471 Heiner Lajos 2014-02-17 14:10:08]
hanem „A tánc apoteózisa”!
hanem „A tánc apoteózisa”!
4471 Heiner Lajos 2014-02-17 14:10:08 [Válasz erre: 4470 Gabor 2014-02-17 14:07:30]
De hazassagban utana nem a Pastorale jon...
De hazassagban utana nem a Pastorale jon...
4470 Gabor 2014-02-17 14:07:30 [Válasz erre: 4469 Heiner Lajos 2014-02-17 14:02:01]
Ha jól emlékszem, akkor az V. a "Sors"!
Ha jól emlékszem, akkor az V. a "Sors"!
4469 Heiner Lajos 2014-02-17 14:02:01 [Válasz erre: 4468 Gabor 2014-02-17 13:58:56]
Hat igen. Aki eloszor hazasodik, az szerencsetlen. Aki masodszorra, az feledekeny. Aki harmadjara, az hulye. Akkor mit mondjunk Weingartnerrol?
Hat igen. Aki eloszor hazasodik, az szerencsetlen. Aki masodszorra, az feledekeny. Aki harmadjara, az hulye. Akkor mit mondjunk Weingartnerrol?
4468 Gabor 2014-02-17 13:58:56 [Válasz erre: 4467 Heiner Lajos 2014-02-17 13:01:08]
Vagy öt. (De nem csak ezért szeretjük) :-)))))
Vagy öt. (De nem csak ezért szeretjük) :-)))))
4467 Heiner Lajos 2014-02-17 13:01:08 [Válasz erre: 4466 kugli 2014-02-17 12:12:30]
Karmesterkent az egyik legnagyobb volt, mara sajnalatosan elfeledett. Az elso dirigens, aki felvette mind a kilenc Beethoven-szimfonait, az Eroica sztem ma is felulmulhatatlan (dacara a III. tetelben levo rovid huzasnak), es masodik lemeze a Kilencedikrol is csodaszep. Es angol (akkoriban igencsak nem vilagszinvonalu) zenekarokkal olyan Johann Strauss-lemezeket keszitett, amit a mostani Ujevi Koncertek tobb "sztarja" igencsak irigyelhetne. Az is szimpatikussa teszi, hogy vagy nyolc felesege volt. Lehet, csak het.
Karmesterkent az egyik legnagyobb volt, mara sajnalatosan elfeledett. Az elso dirigens, aki felvette mind a kilenc Beethoven-szimfonait, az Eroica sztem ma is felulmulhatatlan (dacara a III. tetelben levo rovid huzasnak), es masodik lemeze a Kilencedikrol is csodaszep. Es angol (akkoriban igencsak nem vilagszinvonalu) zenekarokkal olyan Johann Strauss-lemezeket keszitett, amit a mostani Ujevi Koncertek tobb "sztarja" igencsak irigyelhetne. Az is szimpatikussa teszi, hogy vagy nyolc felesege volt. Lehet, csak het.
4466 kugli 2014-02-17 12:12:30
Felix Weingartner... Hát a kérdés alapján mint zeneszerzőt nagyra kellene tartani. Tény: Mahler és R. Strauss "árnyéka" volt - legalább is mint komponista. De mint ember sem lehetett egy könnyű fiú - lásd Otto Strasser könyvét. Ne felejtsük többször több helyen volt igazgató - ez a műveinek előadásait "befolyásolta"
Felix Weingartner... Hát a kérdés alapján mint zeneszerzőt nagyra kellene tartani. Tény: Mahler és R. Strauss "árnyéka" volt - legalább is mint komponista. De mint ember sem lehetett egy könnyű fiú - lásd Otto Strasser könyvét. Ne felejtsük többször több helyen volt igazgató - ez a műveinek előadásait "befolyásolta"
4465 -zéta- 2014-02-14 12:47:06 [Válasz erre: 4464 kugli 2014-02-14 12:04:35]
Számos... bocs, elírás az "egy"...
Számos... bocs, elírás az "egy"...
4464 kugli 2014-02-14 12:04:35
A ami kérdésben hogy kell azt érteni, hogy "egy még számos kamaramű" Egy vagy számos?
A ami kérdésben hogy kell azt érteni, hogy "egy még számos kamaramű" Egy vagy számos?
4463 Héterő 2014-02-11 19:15:17 [Válasz erre: 4462 -zéta- 2014-02-11 18:37:42]
Lehet, hogy az operaházi fúvós kollégád is ugyanott olvasta. :–) Egy tubaművész 2010-es doktori értekezésében olvasom a "harsonafélék"-től szédelegve: 1871-ben a következőket írta kiadójának, Giulio Ricordinak, az Aida közelgő, december 24-én esedékes kairói bemutatója előtt: Újra ragaszkodom a negyedik harsonához... :–):–)
Lehet, hogy az operaházi fúvós kollégád is ugyanott olvasta. :–) Egy tubaművész 2010-es doktori értekezésében olvasom a "harsonafélék"-től szédelegve: 1871-ben a következőket írta kiadójának, Giulio Ricordinak, az Aida közelgő, december 24-én esedékes kairói bemutatója előtt: Újra ragaszkodom a negyedik harsonához... :–):–)
4462 -zéta- 2014-02-11 18:37:42 [Válasz erre: 4460 Héterő 2014-02-11 17:55:18]
Az Aidás-kérdésben nem is a hangszer volt a kérdés, hanem a mű maga. Amúgy a forrás - negatív - tapasztalata miatt ezúttal megkérdeztem egy néhány évtizedes múlttal rendelkező operaházi fúvós kollégát, aki megerősítette az információt. Hogy harsonának kell-e hívni vagy trombitának, majdnem mindegy, ismerősöm szerint egy natúr harsona, amin van egy (nem több) billentyű...
Az Aidás-kérdésben nem is a hangszer volt a kérdés, hanem a mű maga. Amúgy a forrás - negatív - tapasztalata miatt ezúttal megkérdeztem egy néhány évtizedes múlttal rendelkező operaházi fúvós kollégát, aki megerősítette az információt. Hogy harsonának kell-e hívni vagy trombitának, majdnem mindegy, ismerősöm szerint egy natúr harsona, amin van egy (nem több) billentyű...
4461 Héterő 2014-02-11 18:01:23 [Válasz erre: 4459 Héterő 2014-02-11 17:53:10]
Bocsánat, zalbarna, a "Barnaja" melléütés volt. Ez a vége a rohanásnak... Pardon!
Bocsánat, zalbarna, a "Barnaja" melléütés volt. Ez a vége a rohanásnak... Pardon!
4460 Héterő 2014-02-11 17:55:18 [Válasz erre: 4456 Pál Tamás 2014-02-11 09:35:26]
Kis "kihagyás" néha előfordul, de a javítással ezúttal kár volt fáradnia. Elkerülte talán szíves figyelmét, hogy bejegyzésem a partiturából idézi a kérdéses hangszereket, azok számát is (kihagyás nélkül) – sőt, a rendezői utasítást is. A helyzet tehát változatlan: a darabszám lehet – a forrásra nagyon jellemző – közönséges hasalás, és kíváncsi lennék, szerepel-e másutt kézzelfogható adat. (előbb) - 3 Tr.be Egiz - in La˘b Le truppe Egizie, precedute dalle fanfare, sfilano dinanzi al Re. (később) - 3 Tr.be Egiz - in La˘# Nem azért másolom ide ismét, hogy többszörösön megnyugodjanak mindazok, akik vitatnák a szóban forgó fúvósok Verdi által előírt darabszámát, végülis lehetett volna ez is a föltett kérdés. A szám a 4456-os bejegyzés fényében szerencsére mostmár igazán egyértelmű, nemdebár? Nemrégiben éveken át kétszer öt magyar fújta a "speciális fúvóshangszert" Egyiptomban az Aidában, pedig joggal feltételezhető, hogy tanulmányozták a kottát és látták a hármas számot. Lehet, hogy vittek magukkal tartalék hangszereket is, volt náluk akár 12-14 darab is... Az ősbemutatóra netán csináltattak tartalékot. Esetleg már megvolt 2 ilyen "izé" és csak további 4 kellett, stb. A kottában szereplő hangszerek számából csak bizonytalan képzettársítással lehet a bemutatóra készíttetett hangszerek számát jósolgatni. Ha a szám légből kapott, akkor feltétlenül az évtizedeken át hangszer-tökéletesítéssel foglalkozó Wagner kerül elénk, például a mindig négyesként alkalmazott "Wagnertube"-nevű hangszerével: 2 tenor, B (B1 – f2) illetve 2 basszus, F (F1 – a1). Az Aida kottaszélén Tr.be Egizként jelölt, a rendezői utasításban olaszul fanfárnak mondott (precedute dalle fanfare) hangszer becsületes – és főleg hiteles – magyar elnevezésére annál szívesebben vettem volna megtisztelő állásfoglalását; ugyanis azt írja: Trombitákról van szó. A feladvány szerint a jó megoldás Aida-harsona. A Barbaja-kérdésnél - zéta - maga jellemzi a könyvet: sajnálattal belefutottam egy rossz forrásba, és töröl. Nos, ha a forrás ennyire megbízhatatlan, érdemi alátámasztás (egyelőre?) nincs, akkor megfontolandó lehet a törlés a trombharsfanf fúvóshangszer esetében is.
Kis "kihagyás" néha előfordul, de a javítással ezúttal kár volt fáradnia. Elkerülte talán szíves figyelmét, hogy bejegyzésem a partiturából idézi a kérdéses hangszereket, azok számát is (kihagyás nélkül) – sőt, a rendezői utasítást is. A helyzet tehát változatlan: a darabszám lehet – a forrásra nagyon jellemző – közönséges hasalás, és kíváncsi lennék, szerepel-e másutt kézzelfogható adat. (előbb) - 3 Tr.be Egiz - in La˘b Le truppe Egizie, precedute dalle fanfare, sfilano dinanzi al Re. (később) - 3 Tr.be Egiz - in La˘# Nem azért másolom ide ismét, hogy többszörösön megnyugodjanak mindazok, akik vitatnák a szóban forgó fúvósok Verdi által előírt darabszámát, végülis lehetett volna ez is a föltett kérdés. A szám a 4456-os bejegyzés fényében szerencsére mostmár igazán egyértelmű, nemdebár? Nemrégiben éveken át kétszer öt magyar fújta a "speciális fúvóshangszert" Egyiptomban az Aidában, pedig joggal feltételezhető, hogy tanulmányozták a kottát és látták a hármas számot. Lehet, hogy vittek magukkal tartalék hangszereket is, volt náluk akár 12-14 darab is... Az ősbemutatóra netán csináltattak tartalékot. Esetleg már megvolt 2 ilyen "izé" és csak további 4 kellett, stb. A kottában szereplő hangszerek számából csak bizonytalan képzettársítással lehet a bemutatóra készíttetett hangszerek számát jósolgatni. Ha a szám légből kapott, akkor feltétlenül az évtizedeken át hangszer-tökéletesítéssel foglalkozó Wagner kerül elénk, például a mindig négyesként alkalmazott "Wagnertube"-nevű hangszerével: 2 tenor, B (B1 – f2) illetve 2 basszus, F (F1 – a1). Az Aida kottaszélén Tr.be Egizként jelölt, a rendezői utasításban olaszul fanfárnak mondott (precedute dalle fanfare) hangszer becsületes – és főleg hiteles – magyar elnevezésére annál szívesebben vettem volna megtisztelő állásfoglalását; ugyanis azt írja: Trombitákról van szó. A feladvány szerint a jó megoldás Aida-harsona. A Barbaja-kérdésnél - zéta - maga jellemzi a könyvet: sajnálattal belefutottam egy rossz forrásba, és töröl. Nos, ha a forrás ennyire megbízhatatlan, érdemi alátámasztás (egyelőre?) nincs, akkor megfontolandó lehet a törlés a trombharsfanf fúvóshangszer esetében is.
4459 Héterő 2014-02-11 17:53:10 [Válasz erre: 4458 Gabor 2014-02-11 13:27:25]
Kedves Gabor! Nagy örömmel olvasom Eisenbeiss úr levelét, jó, hogy írtál neki és kedves tőled, hogy bemásoltad. Ahogy sejtettem: nesze semmi, írja – igazán előzékenyen. Őszintén szólva nem emlékszem, hogy olvastam volna valaha is ezt (a kitételt) kutatásaim során. De (az eset) nagyon könnyen megtörténhetett. Barbaja nem volt az a "szende szűz" - típus és könnyen meglehet, hogy pusztán a mulatság kedvéért színpadra lépett egy önmagát megtestesítő kisebb szerepben. De énekelni nem énekelt, az az egy biztos. Hogy ebben mi az, ami - zéta - számára meggyőző volt, tiszta rejtély, hiszen mintha P. E. mintha amellett érvelne, hogy Barnaja föllépett. De a lényeg, és a sok örömködésünk megkoronázása, hogy fél év után végre megszólaltál...! Tedd gyakrabban, nemcsak JÁTÉK van a világon. :–)
Kedves Gabor! Nagy örömmel olvasom Eisenbeiss úr levelét, jó, hogy írtál neki és kedves tőled, hogy bemásoltad. Ahogy sejtettem: nesze semmi, írja – igazán előzékenyen. Őszintén szólva nem emlékszem, hogy olvastam volna valaha is ezt (a kitételt) kutatásaim során. De (az eset) nagyon könnyen megtörténhetett. Barbaja nem volt az a "szende szűz" - típus és könnyen meglehet, hogy pusztán a mulatság kedvéért színpadra lépett egy önmagát megtestesítő kisebb szerepben. De énekelni nem énekelt, az az egy biztos. Hogy ebben mi az, ami - zéta - számára meggyőző volt, tiszta rejtély, hiszen mintha P. E. mintha amellett érvelne, hogy Barnaja föllépett. De a lényeg, és a sok örömködésünk megkoronázása, hogy fél év után végre megszólaltál...! Tedd gyakrabban, nemcsak JÁTÉK van a világon. :–)
4458 Gabor 2014-02-11 13:27:25 [Válasz erre: 4455 Héterő 2014-02-10 22:52:11]
Kedves Héterő! Ime az emlegetett E-mail részlet: Thank you for your mail. To be honest, I cannot remember reading that specifically in any of my research. But it would be very possible. Barbaja was not a shy man, and could easily have taken on a cameo appearance just for fun. But he would certainly never have sung. If I come across anything more specific, I will let you know. Best regards to Hungary from a humid and warm Hong Kong. Philip A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a könyv már korábban, Zéta egy lemez recenziója kapcsán a látókörömbe került – szóval nagyon érdemes a MOMUS-t olvasni! :-))) Magam is eljutottam az Auber operához, de a bemutató dátuma és a ”szervezésében” kitétel számomra kizárta egymást és a fenti E-mailt is megfontolva inkább valószínűségekben gondolkodtam ill. tippeltem. (Azt se felejtsük el, hogy JÁTÉKRÓL van szó!) Különben teljesen egyetértek általános eszmefuttatásoddal. Én magam a kérdezőt is a játék részének fogadom el, és az, hogy - JZ t idézzem – néha ”absztrahálni” kell, az meg külön élvezet. Mellesleg a téves válaszok (a természetes bosszankodás után) igazából a legértékesebbek! Egyrészt számomra nyilvánvalóan teljesen új információt adnak, másrészt nagyon érdekes utólag végiggondolni, hogy a megoldás keresése során hol bicsaklott meg a logikám. Gabor
Kedves Héterő! Ime az emlegetett E-mail részlet: Thank you for your mail. To be honest, I cannot remember reading that specifically in any of my research. But it would be very possible. Barbaja was not a shy man, and could easily have taken on a cameo appearance just for fun. But he would certainly never have sung. If I come across anything more specific, I will let you know. Best regards to Hungary from a humid and warm Hong Kong. Philip A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a könyv már korábban, Zéta egy lemez recenziója kapcsán a látókörömbe került – szóval nagyon érdemes a MOMUS-t olvasni! :-))) Magam is eljutottam az Auber operához, de a bemutató dátuma és a ”szervezésében” kitétel számomra kizárta egymást és a fenti E-mailt is megfontolva inkább valószínűségekben gondolkodtam ill. tippeltem. (Azt se felejtsük el, hogy JÁTÉKRÓL van szó!) Különben teljesen egyetértek általános eszmefuttatásoddal. Én magam a kérdezőt is a játék részének fogadom el, és az, hogy - JZ t idézzem – néha ”absztrahálni” kell, az meg külön élvezet. Mellesleg a téves válaszok (a természetes bosszankodás után) igazából a legértékesebbek! Egyrészt számomra nyilvánvalóan teljesen új információt adnak, másrészt nagyon érdekes utólag végiggondolni, hogy a megoldás keresése során hol bicsaklott meg a logikám. Gabor
4457 Pál Tamás 2014-02-11 09:38:05
Bocs, kis kihagyás: 3 Trombe Egiziane in La és 3 Trombe Egiziane in Si
Bocs, kis kihagyás: 3 Trombe Egiziane in La és 3 Trombe Egiziane in Si
4456 Pál Tamás 2014-02-11 09:35:26
A partitúra felsorolja a hangszerállományt. A színpadi zene hangszerei közt található: 3 Trombe Egiziane in La és e Trombe Egiziane in Si. Egyértelmű, nemdebár? Trombitákról van szó és hat hangszerről. A fáma kedvéért: állítólag a Tutankhamon sírjában 1922-ben talált két igazi egyiptomi trombita hangolása kísérteties módon egybeesett a Verdi által jelölt hangolással, A, ill. H alaphangú hangszerek voltak. De persze lehet, hogy ez is a Tutankhamon sírja körüli kitalációk egyike.
A partitúra felsorolja a hangszerállományt. A színpadi zene hangszerei közt található: 3 Trombe Egiziane in La és e Trombe Egiziane in Si. Egyértelmű, nemdebár? Trombitákról van szó és hat hangszerről. A fáma kedvéért: állítólag a Tutankhamon sírjában 1922-ben talált két igazi egyiptomi trombita hangolása kísérteties módon egybeesett a Verdi által jelölt hangolással, A, ill. H alaphangú hangszerek voltak. De persze lehet, hogy ez is a Tutankhamon sírja körüli kitalációk egyike.
4455 Héterő 2014-02-10 22:52:11
Kedves Petya, hidd el, azért nem mindenki örül felhőtlenül ennek a méltányosságnak... :–) Így vagy úgy, de valószínűleg mindannyiunk számára érdekes és tanulságos lenne a könyv szerzőjétől, Eisenbeiss úrtól Gaborhoz érkezett válasz. Az Aida-kérdés szintén (3/2)-es lett, mint Barbajáé, és szinte biztosan ugyanabból a könyvből származik. Idézet a Batta-könyv 741. oldaláról: ---------------------------------------------------------- Aida-harsonák Verdi itt az ismert rézfúvósok mellett különleges harsonákat is használt, amelyek Aida-trombita néven vonultak be a hangszerelés történetébe. Formájukat tekintve hasonlítanak az igazi egyiptomi trombitákhoz: 1,52 méter hosszú, szelep nélküli hangszerek. Verdi a győzelmi indulóhoz Milánóban hat ilyen trombitát készíttetett, három asz és három h hangút. A három asz hangú trombita az induló uniszónót Esz-dúrban játssza, a h-trombiták átveszik a dallamot H-dúrban. K94-es kottapélda: A nagy győzelmi fanfár ---------------------------------------------------------- Már a kérdésben magában is kavarognak a fogalmak: Aida-harsona, egyiptomi trombita, Aida-trombita, győzelmi fanfár. Ha tovább keresünk (zenci.hu), a fogalmak szaporodnak: "Verdi Aida operájához készített másfél méter hosszú, egyenescsövű, éles hangú C- vagy B-hangolású fanfártrombita." A HANGSZERKÉSZÍTŐ-vizsga követelményei között így szerepel: Aida fanfár. Nézzük csak, mit mond a kotta. (Megérne egy külön misét, ahogy kedvesen lefordítják magyarra: Total scores = Teljes pontszám...) (előbb) - 3 Tr.be Egiz - in La˘b Le truppe Egizie, precedute dalle fanfare, sfilano dinanzi al Re. (később) - 3 Tr.be Egiz - in La˘# Itt bizony egyiptomi trombita áll, ami nincs is a darabban a Batta-könyv szerint. Végülis a válasz szempontjából lényegtelen a hangszer pontos neve, mert nem volt a kérdésben. De a 6 darab ott volt! Nos ezt a számot sehol máshol nem találtam, csak a Batta-könyvben. Úgy tűnik, a többiek sem nagyon (3/2). Most idézem kuglit: De szeretném ha az interneten NEM CSAK 1 HELYEN le lehetne ellenőrizni ezt. Én tovább megyek: legalább egy másik, hitelesebbnek tűnő helyen! Jól jönne egy kis segítség.
Kedves Petya, hidd el, azért nem mindenki örül felhőtlenül ennek a méltányosságnak... :–) Így vagy úgy, de valószínűleg mindannyiunk számára érdekes és tanulságos lenne a könyv szerzőjétől, Eisenbeiss úrtól Gaborhoz érkezett válasz. Az Aida-kérdés szintén (3/2)-es lett, mint Barbajáé, és szinte biztosan ugyanabból a könyvből származik. Idézet a Batta-könyv 741. oldaláról: ---------------------------------------------------------- Aida-harsonák Verdi itt az ismert rézfúvósok mellett különleges harsonákat is használt, amelyek Aida-trombita néven vonultak be a hangszerelés történetébe. Formájukat tekintve hasonlítanak az igazi egyiptomi trombitákhoz: 1,52 méter hosszú, szelep nélküli hangszerek. Verdi a győzelmi indulóhoz Milánóban hat ilyen trombitát készíttetett, három asz és három h hangút. A három asz hangú trombita az induló uniszónót Esz-dúrban játssza, a h-trombiták átveszik a dallamot H-dúrban. K94-es kottapélda: A nagy győzelmi fanfár ---------------------------------------------------------- Már a kérdésben magában is kavarognak a fogalmak: Aida-harsona, egyiptomi trombita, Aida-trombita, győzelmi fanfár. Ha tovább keresünk (zenci.hu), a fogalmak szaporodnak: "Verdi Aida operájához készített másfél méter hosszú, egyenescsövű, éles hangú C- vagy B-hangolású fanfártrombita." A HANGSZERKÉSZÍTŐ-vizsga követelményei között így szerepel: Aida fanfár. Nézzük csak, mit mond a kotta. (Megérne egy külön misét, ahogy kedvesen lefordítják magyarra: Total scores = Teljes pontszám...) (előbb) - 3 Tr.be Egiz - in La˘b Le truppe Egizie, precedute dalle fanfare, sfilano dinanzi al Re. (később) - 3 Tr.be Egiz - in La˘# Itt bizony egyiptomi trombita áll, ami nincs is a darabban a Batta-könyv szerint. Végülis a válasz szempontjából lényegtelen a hangszer pontos neve, mert nem volt a kérdésben. De a 6 darab ott volt! Nos ezt a számot sehol máshol nem találtam, csak a Batta-könyvben. Úgy tűnik, a többiek sem nagyon (3/2). Most idézem kuglit: De szeretném ha az interneten NEM CSAK 1 HELYEN le lehetne ellenőrizni ezt. Én tovább megyek: legalább egy másik, hitelesebbnek tűnő helyen! Jól jönne egy kis segítség.
4454 Petya 2014-02-10 16:58:48
Köszi Zéta, ez így méltányos!
Köszi Zéta, ez így méltányos!
4453 -zéta- 2014-02-09 15:47:00 [Válasz erre: 4451 jz 2014-02-09 13:10:01]
Kedves Játékostársak, csak kapkodom a fejemet - de örömmel...:-) Ez a legjobb ebben az egészben. Napok óta Ruszalka-előadások között "hullámozva" arra sincs időm, hogy rápillantsak kedvenc lapomra, nemhogy utánajárni az engedetlen kérdésnek. Viszont határozottan izgalmas az a megoldás (feltételezés?), ami Héterő nyomozását követően JZ tárt elénk. Egy tudományos tétel felállításához igenis kell fantázia, már régóta tudom...:-) Privátban Gabor Játékostársunk arról értesített, hogy kibányászta a Bel Canto Bully szerzőjének mailcímét, írt neki és választ is kapott...:-) Időhiányban Gabor privátja győzött meg - a számokon túl, melyek természetesen egyértelműek - arról, hogy törlöm a kérdést, de most hajlamos vagyok ama három versenyzőnknek [Héterő, Jz, Petya], akik a téves kérdésre mégiscsak előásták a szóban forgó operát, a hó végén fél-fél ponttal honorálni munkájukat és kitartásukat....:-) Ismétlem, az ilyen vitákért szeretem ezt a játékot...:-)
Kedves Játékostársak, csak kapkodom a fejemet - de örömmel...:-) Ez a legjobb ebben az egészben. Napok óta Ruszalka-előadások között "hullámozva" arra sincs időm, hogy rápillantsak kedvenc lapomra, nemhogy utánajárni az engedetlen kérdésnek. Viszont határozottan izgalmas az a megoldás (feltételezés?), ami Héterő nyomozását követően JZ tárt elénk. Egy tudományos tétel felállításához igenis kell fantázia, már régóta tudom...:-) Privátban Gabor Játékostársunk arról értesített, hogy kibányászta a Bel Canto Bully szerzőjének mailcímét, írt neki és választ is kapott...:-) Időhiányban Gabor privátja győzött meg - a számokon túl, melyek természetesen egyértelműek - arról, hogy törlöm a kérdést, de most hajlamos vagyok ama három versenyzőnknek [Héterő, Jz, Petya], akik a téves kérdésre mégiscsak előásták a szóban forgó operát, a hó végén fél-fél ponttal honorálni munkájukat és kitartásukat....:-) Ismétlem, az ilyen vitákért szeretem ezt a játékot...:-)
4452 Héterő 2014-02-09 15:06:54 [Válasz erre: 4450 kugli 2014-02-09 13:02:53]
A matematikus fő sem csak a vagy-vagy fogalmát ismeri: Számos nevezetes valós számról ismert, hogy irracionális, de a bizonyítás nehézsége különböző. Könnyű belátni az Euler-féle szám, e irracionalitását. Ennél valamivel nehezebb π irracionalitásának igazolása, de megoldatlan, hogy e+π irracionális-e. Sőt, semmilyen (n, m) egész számpárra nem ismert, hogy mπ + ne irracionális-e. Nem ismert, hogy a γ = 0,57721... Euler–Mascheroni állandó irracionális-e vagy sem. Csak sejtés van arról, hogy 2ˇe, πˇe, πˇ√2, πˇπ, eˇe irracionális-e, de eˇπ irracionalitása ismert. A számelmélet alaptételével (miszerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá egyféleképpen, prímszámok szorzatára), már Eukleidész is igazolt az alaptétellel ekvivalens állításokat. Hallgatólagosan minden számelmélettel foglalkozó matematikus használta a tételt, noha hivatalosan először Gauss mondta ki és bizonyította be 1801-ben. :–)
A matematikus fő sem csak a vagy-vagy fogalmát ismeri: Számos nevezetes valós számról ismert, hogy irracionális, de a bizonyítás nehézsége különböző. Könnyű belátni az Euler-féle szám, e irracionalitását. Ennél valamivel nehezebb π irracionalitásának igazolása, de megoldatlan, hogy e+π irracionális-e. Sőt, semmilyen (n, m) egész számpárra nem ismert, hogy mπ + ne irracionális-e. Nem ismert, hogy a γ = 0,57721... Euler–Mascheroni állandó irracionális-e vagy sem. Csak sejtés van arról, hogy 2ˇe, πˇe, πˇ√2, πˇπ, eˇe irracionális-e, de eˇπ irracionalitása ismert. A számelmélet alaptételével (miszerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá egyféleképpen, prímszámok szorzatára), már Eukleidész is igazolt az alaptétellel ekvivalens állításokat. Hallgatólagosan minden számelmélettel foglalkozó matematikus használta a tételt, noha hivatalosan először Gauss mondta ki és bizonyította be 1801-ben. :–)
4451 jz 2014-02-09 13:10:01
Kedves Játékostársak, Azért ne veszítsük el teljesen absztraháló képességünket, gondolkodjunk elvont síkon is. Héterő kiválóan összeszedte az érveket, az adatokhoz az interneten el lehetett jutni. Barbaja tehát átvitt értelemben "fellépett egyszer egy operában" (Auber/Scribe: 'A szirén', azt most ne számítsuk, hogy az opera hány előadást ért meg, nyilván nem egy). Ami látszólagosan nem illik a képbe, az a "szervezésében". Csakhogy - ismervén a leírásokból Barbaja ötletgazdag, energikus, lehengerlő természetét, kivételes szervezői képességeit - teljesen elképzelhetetlen, hogy valamilyen kapcsolatrendszeren keresztül megbízta az Auber/Scribe szerzőpárost alakjának egy operában történő szerepeltetésére? Tehát az akciót beindította, az ügy húzódott pár évet és ő közben váratlanul elhunyt. Ekkor viszont a "szervezésében" is teljesen helytálló. Üdvözlettel, jz
Kedves Játékostársak, Azért ne veszítsük el teljesen absztraháló képességünket, gondolkodjunk elvont síkon is. Héterő kiválóan összeszedte az érveket, az adatokhoz az interneten el lehetett jutni. Barbaja tehát átvitt értelemben "fellépett egyszer egy operában" (Auber/Scribe: 'A szirén', azt most ne számítsuk, hogy az opera hány előadást ért meg, nyilván nem egy). Ami látszólagosan nem illik a képbe, az a "szervezésében". Csakhogy - ismervén a leírásokból Barbaja ötletgazdag, energikus, lehengerlő természetét, kivételes szervezői képességeit - teljesen elképzelhetetlen, hogy valamilyen kapcsolatrendszeren keresztül megbízta az Auber/Scribe szerzőpárost alakjának egy operában történő szerepeltetésére? Tehát az akciót beindította, az ügy húzódott pár évet és ő közben váratlanul elhunyt. Ekkor viszont a "szervezésében" is teljesen helytálló. Üdvözlettel, jz
4450 kugli 2014-02-09 13:02:53 [Válasz erre: 4449 Héterő 2014-02-08 21:08:26]
Mivel meg lettem szólítva, talán jogom van reagálni. Mindenesetre nehezen szántam rá magam. Én talán nem jól fejeztem ki magam, de nekem nem a darabbal, a szerzővel volt-van problémám. Hanem az évszámokkal... Egy matematikus számára ( én is az lettem volna ) a legvalószínűbb válasz fogalma ismeretlen. Egy válasz vagy jó vagy nem jó. Lehet, hogy van a feltett kérdésre jó válasz. De a jelzett nem az. Tessék megadni az egzakt választ, szabad a pálya.
Mivel meg lettem szólítva, talán jogom van reagálni. Mindenesetre nehezen szántam rá magam. Én talán nem jól fejeztem ki magam, de nekem nem a darabbal, a szerzővel volt-van problémám. Hanem az évszámokkal... Egy matematikus számára ( én is az lettem volna ) a legvalószínűbb válasz fogalma ismeretlen. Egy válasz vagy jó vagy nem jó. Lehet, hogy van a feltett kérdésre jó válasz. De a jelzett nem az. Tessék megadni az egzakt választ, szabad a pálya.
4449 Héterő 2014-02-08 21:08:26
Sajnos igaz, hogy az idézett forrás, tehát a nagy, Batta-féle "Opera" - kiadvány hemzseg a hibáktól, de hogy rossz forrás lenne, az talán túlzás. A Várnai-műben például ez áll: Domenico Barbaja találta fel a tejszínhabot, ami tényleg hajmeresztő állítás! Ha szerepelne kérdésként, nyilván lenne panaszos, aki szerint nem ő volt és bizonyítékul hozna egy másik hasonló - talán éppen olyan zagyva - forrást. Megállok egy pillanatra. Nemrég egy "külsős", illetve valaki, aki az egészben nem is vett részt, alpári megjegyzést tett erre a - gyakran érdekes, és néhány izgalmas vitát kiváltó - játékra, aminek szervezése és éveken át tartó bonyolítása igazán csak elismerést érdemelne. De az, hogy egy játékostársunk, mégha kissé nyafogós is, megengedje magának ezt a minősíthetetlen hangot, amivel illemre oktatja a játék szervezőjét, az hallatlan! Ráadásul nincs is igaza. Zéta - valószínűleg a békesség fenntartása érdekében - törli a kérdést, ami talán még akkor sem jó megoldás, ha a reklamálónak lenne valódi jogalapja. Ezúttal azonban nincs, hiszen - őt idézem: ...találtam egy néhány hivatkozást, bár nem olvastam el azokat. Ha nem olvasta el, akkor miről beszél? Van ugyanis jónéhány kiadvány (közöttük egészen friss is, 2013-as): Bel Canto Bully: The Life and Times of the Legendary Opera Impresario Domenico Barbaja, vagy olvasgathatta volna Richard Osborne: Rossini c. könyvét. Legalább utólag megnézhette volna Auber: La sirène c. operájának szövegkönyvét vagy kottáját, hiszen mindkettő letölthető az internetről. Legalább az opera szinopszisába belekukkanthatott volna panaszkodás helyett. Ott van még a Barbaia or Barbaja, Domenico - Online Encyclopedia, ami önmagában is választ ad a dilemmára. A máskor élvezetes heineri humor most - sajnos - rossz irányt vett. Szinte látom világot járt/járó, tehát bölcs fórumtársunkat morfondírozni egy korsó sör mellett imígyen: Teringettét, színpadra lép itt ez a Mozart! Fellép még vele ez a Salieri is. Hát nem haltak meg már régesrégen? Persze - ez csak tréfa. Ám kugli panaszára komolyra fordult a dolog. Zéta eddig nem adta be a derekát a hasonló nyafogás miatt, most elbizonytalanodott. Lássuk, mi lehet a magyarázat. Az elégtelen fordítás tehet mindenről (bocsánat, kedves H.L, ismét kénytelen vagyok untatni). Hogy ne nyújtsam túl hosszúra, mindjárt azt a két angol(ra)-fordítást idézem, amiből a Batta-könyv felemásan kétértelmű szövegvariánsa született valószínűleg: 1. ...were first presented to the public by the famous impresario, who was destined one day himself to figure in an opera. Barbaja is at least introduced by name in 'La Sirène,' by Scribe and Auber. 2. Barbaia appears as a character in Auber’s opera La sirène (1844) A Batta-könyvben az eredetiben teljesen világos, értelmes szöveghez hozzástilizálták: egyízben - (v.ö. one day...! ) Majd kedves zétánk is megformázta egy kicsit (bizonyára nehezíteni próbálta a megfejtést) "az általa szervezett" -megjelöléssel. Tanulság: - Attól, hogy magát a kérdést is meg kell fejteni, az még jó kérdés, sőt: az a legjobb kérdés! - Ha legalább egyetlen jó válasz van, a kérdés jó volt. - Hitetlen gyaurok is fogadják el: az interneten lévő anyagok nagy része egyszerűen szamárság, még akkor is, ha adott esetben kedvez prejudikációnknak. Bizony, hatalmas fáradság kihámozni a legvalószínűbb válaszokat. Aki nem próbálja meg, az ne panaszkodjék, ha másnak sikerül. Végezetül: megint egy hallatlanul érdekes - és szinte elfeledett - egyéniség került elénk a JÁTÉK jóvoltából. Ami tény: Barbaja szinte teljesen műveletlen volt. Vagyonát nem a kakaós-tejhabos kávéjának, hanem fegyverkereskedésének és szerencsejáték-üzletágának köszönhette. Levelezése, megjelenése alapján kizárt, hogy személyesen bármikor is színpadra léphetett volna. Aki a megfejtés során ideáig eljutott (és eddig gyerekjáték volt), már sejthette, hogy kicsit áttételes a megoldás, és az évszámokból megbizonyosodhatott, hogy mint szereplő, megjelenik Auber: La sirène c. operájában. EZ A JÓ MEGFEJTÉS. Barbaja - és "reinkarnációi" iránt érdeklődőknek szíves figyelmébe ajánlom az alábbiakat: - Balzac: La Rabouilleuse - angolul és franciául is le lehet tölteni - Emil Lucka: Der Impresario
Sajnos igaz, hogy az idézett forrás, tehát a nagy, Batta-féle "Opera" - kiadvány hemzseg a hibáktól, de hogy rossz forrás lenne, az talán túlzás. A Várnai-műben például ez áll: Domenico Barbaja találta fel a tejszínhabot, ami tényleg hajmeresztő állítás! Ha szerepelne kérdésként, nyilván lenne panaszos, aki szerint nem ő volt és bizonyítékul hozna egy másik hasonló - talán éppen olyan zagyva - forrást. Megállok egy pillanatra. Nemrég egy "külsős", illetve valaki, aki az egészben nem is vett részt, alpári megjegyzést tett erre a - gyakran érdekes, és néhány izgalmas vitát kiváltó - játékra, aminek szervezése és éveken át tartó bonyolítása igazán csak elismerést érdemelne. De az, hogy egy játékostársunk, mégha kissé nyafogós is, megengedje magának ezt a minősíthetetlen hangot, amivel illemre oktatja a játék szervezőjét, az hallatlan! Ráadásul nincs is igaza. Zéta - valószínűleg a békesség fenntartása érdekében - törli a kérdést, ami talán még akkor sem jó megoldás, ha a reklamálónak lenne valódi jogalapja. Ezúttal azonban nincs, hiszen - őt idézem: ...találtam egy néhány hivatkozást, bár nem olvastam el azokat. Ha nem olvasta el, akkor miről beszél? Van ugyanis jónéhány kiadvány (közöttük egészen friss is, 2013-as): Bel Canto Bully: The Life and Times of the Legendary Opera Impresario Domenico Barbaja, vagy olvasgathatta volna Richard Osborne: Rossini c. könyvét. Legalább utólag megnézhette volna Auber: La sirène c. operájának szövegkönyvét vagy kottáját, hiszen mindkettő letölthető az internetről. Legalább az opera szinopszisába belekukkanthatott volna panaszkodás helyett. Ott van még a Barbaia or Barbaja, Domenico - Online Encyclopedia, ami önmagában is választ ad a dilemmára. A máskor élvezetes heineri humor most - sajnos - rossz irányt vett. Szinte látom világot járt/járó, tehát bölcs fórumtársunkat morfondírozni egy korsó sör mellett imígyen: Teringettét, színpadra lép itt ez a Mozart! Fellép még vele ez a Salieri is. Hát nem haltak meg már régesrégen? Persze - ez csak tréfa. Ám kugli panaszára komolyra fordult a dolog. Zéta eddig nem adta be a derekát a hasonló nyafogás miatt, most elbizonytalanodott. Lássuk, mi lehet a magyarázat. Az elégtelen fordítás tehet mindenről (bocsánat, kedves H.L, ismét kénytelen vagyok untatni). Hogy ne nyújtsam túl hosszúra, mindjárt azt a két angol(ra)-fordítást idézem, amiből a Batta-könyv felemásan kétértelmű szövegvariánsa született valószínűleg: 1. ...were first presented to the public by the famous impresario, who was destined one day himself to figure in an opera. Barbaja is at least introduced by name in 'La Sirène,' by Scribe and Auber. 2. Barbaia appears as a character in Auber’s opera La sirène (1844) A Batta-könyvben az eredetiben teljesen világos, értelmes szöveghez hozzástilizálták: egyízben - (v.ö. one day...! ) Majd kedves zétánk is megformázta egy kicsit (bizonyára nehezíteni próbálta a megfejtést) "az általa szervezett" -megjelöléssel. Tanulság: - Attól, hogy magát a kérdést is meg kell fejteni, az még jó kérdés, sőt: az a legjobb kérdés! - Ha legalább egyetlen jó válasz van, a kérdés jó volt. - Hitetlen gyaurok is fogadják el: az interneten lévő anyagok nagy része egyszerűen szamárság, még akkor is, ha adott esetben kedvez prejudikációnknak. Bizony, hatalmas fáradság kihámozni a legvalószínűbb válaszokat. Aki nem próbálja meg, az ne panaszkodjék, ha másnak sikerül. Végezetül: megint egy hallatlanul érdekes - és szinte elfeledett - egyéniség került elénk a JÁTÉK jóvoltából. Ami tény: Barbaja szinte teljesen műveletlen volt. Vagyonát nem a kakaós-tejhabos kávéjának, hanem fegyverkereskedésének és szerencsejáték-üzletágának köszönhette. Levelezése, megjelenése alapján kizárt, hogy személyesen bármikor is színpadra léphetett volna. Aki a megfejtés során ideáig eljutott (és eddig gyerekjáték volt), már sejthette, hogy kicsit áttételes a megoldás, és az évszámokból megbizonyosodhatott, hogy mint szereplő, megjelenik Auber: La sirène c. operájában. EZ A JÓ MEGFEJTÉS. Barbaja - és "reinkarnációi" iránt érdeklődőknek szíves figyelmébe ajánlom az alábbiakat: - Balzac: La Rabouilleuse - angolul és franciául is le lehet tölteni - Emil Lucka: Der Impresario
4448 -zéta- 2014-02-08 17:06:42
Kedves Játékostársak, sajnálattal belefutottam egy rossz forrásba, így a csütörtöki Barbajá-s kérdést törlöm, elnézést a bakiért...:-)
Kedves Játékostársak, sajnálattal belefutottam egy rossz forrásba, így a csütörtöki Barbajá-s kérdést törlöm, elnézést a bakiért...:-)
4447 kugli 2014-02-08 04:48:52 [Válasz erre: 4446 -zéta- 2014-02-07 22:11:29]
Az interneten is megtaláltam egy néhány hivatkozást, bár nem olvastam el azokat. De ettől még "nem támadt fel a halott". Vég-ítéletre várunk...
Az interneten is megtaláltam egy néhány hivatkozást, bár nem olvastam el azokat. De ettől még "nem támadt fel a halott". Vég-ítéletre várunk...
4446 -zéta- 2014-02-07 22:11:29 [Válasz erre: 4445 kugli 2014-02-07 17:53:00]
Zéta nem volt gépközelben, bár mobilján keresztül "észlelte a problémát"...:-) Szóval, a kérdés Batta András: Opera c. könyvéből jött, sajnos - utólag - én is észlelem az "ellenmondást" a darab bemutató dátuma és Barbaja halálozási dátuma között... A "jó" választ író Kollégáknak volt más forrásuk?
Zéta nem volt gépközelben, bár mobilján keresztül "észlelte a problémát"...:-) Szóval, a kérdés Batta András: Opera c. könyvéből jött, sajnos - utólag - én is észlelem az "ellenmondást" a darab bemutató dátuma és Barbaja halálozási dátuma között... A "jó" választ író Kollégáknak volt más forrásuk?
4445 kugli 2014-02-07 17:53:00 [Válasz erre: 4443 Heiner Lajos 2014-02-07 12:17:35]
Hát igen: vagy Zéta nincs gépközelben vagy ilyen "apróságok" nem számítanak. Minden esetre valamit illenék válaszolni felvetésre... Elképzelhető hogy a wikipédia dátumai hibásak. Ha viszont azok igazak, onnantól kezdve "kényszer-pályára" kerültünk... Én bármi "indokot" elfogadok! De szeretném ha az interneten NEM CSAK 1 HELYEN le lehetne ellenőrizni ezt. Én sajnos egy hitetlen gyaur vagyok.
Hát igen: vagy Zéta nincs gépközelben vagy ilyen "apróságok" nem számítanak. Minden esetre valamit illenék válaszolni felvetésre... Elképzelhető hogy a wikipédia dátumai hibásak. Ha viszont azok igazak, onnantól kezdve "kényszer-pályára" kerültünk... Én bármi "indokot" elfogadok! De szeretném ha az interneten NEM CSAK 1 HELYEN le lehetne ellenőrizni ezt. Én sajnos egy hitetlen gyaur vagyok.
4444 zalbarna 2014-02-07 12:20:34
4444
4444
4443 Heiner Lajos 2014-02-07 12:17:35 [Válasz erre: 4442 kugli 2014-02-07 12:08:40]
Reinkarnalodott. Vagy lemezrol ment.
Reinkarnalodott. Vagy lemezrol ment.
4442 kugli 2014-02-07 12:08:40
A wikipédia szerint Barbaja 1841 október 19-én meghalt. Vagy a dátum nem jó vagy a story nem igaz...
A wikipédia szerint Barbaja 1841 október 19-én meghalt. Vagy a dátum nem jó vagy a story nem igaz...
4441 -zéta- 2014-02-03 13:35:39
Kedves Játékostársak, íme a januári végeredmény: Gabor - 22 Héterő - 22 jz - 22 gonzales - 21 kugli - 16 Majorné - 15 Petya - 14 Bea - 10 Capriccio - 8 Cilike - 8 Apika - 7 Pósa - 7 Spangel Péter - 7 CallasForever - 6 József Miklós - 6 Licht Alberich - 6 vatatava - 6 brumi - 5 judit anna - 5 tibka1 - 5 Fidelio - 3 Heiner Lajos - 2 janyka22 - 2 macskás - 2 szuecsi - 2 ancora - 1 Taddeo - 1 tiramisu - 1 A számítógépes sorsolás Gonzales Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk! :-)
Kedves Játékostársak, íme a januári végeredmény: Gabor - 22 Héterő - 22 jz - 22 gonzales - 21 kugli - 16 Majorné - 15 Petya - 14 Bea - 10 Capriccio - 8 Cilike - 8 Apika - 7 Pósa - 7 Spangel Péter - 7 CallasForever - 6 József Miklós - 6 Licht Alberich - 6 vatatava - 6 brumi - 5 judit anna - 5 tibka1 - 5 Fidelio - 3 Heiner Lajos - 2 janyka22 - 2 macskás - 2 szuecsi - 2 ancora - 1 Taddeo - 1 tiramisu - 1 A számítógépes sorsolás Gonzales Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk! :-)
4440 kugli 2014-01-31 12:10:23
Ez a Székely zeneszerzőként egy naaagy... volt Érdemes elolvasni Rátonyi R. Operett c. könyvének második kötetében mit írt.
Ez a Székely zeneszerzőként egy naaagy... volt Érdemes elolvasni Rátonyi R. Operett c. könyvének második kötetében mit írt.
4439 kugli 2014-01-29 12:43:46
Az egész story benne van Ágay Karola féle könyvben. Schwarzkopf 1967 december elején járt Pesten, akkor látta az Ariadne előadást
Az egész story benne van Ágay Karola féle könyvben. Schwarzkopf 1967 december elején járt Pesten, akkor látta az Ariadne előadást
