4514 kugli 2014-04-09 18:32:16 [Válasz erre: 4513 -zéta- 2014-04-09 15:44:36]
Az általam jelzett könyv G. Gould válogatott írásait tartalmazza. Már abban is két helyen két ( hasonló ) válasz található. "Természetes" hogy az ember "legkedvesebb" műve vagy lemeze változhat. Másrészt igazságtalan, ha csak egyet szabadna választani. Az életben is szeretheti az ember a sört is meg a bort is.
Az általam jelzett könyv G. Gould válogatott írásait tartalmazza. Már abban is két helyen két ( hasonló ) válasz található. "Természetes" hogy az ember "legkedvesebb" műve vagy lemeze változhat. Másrészt igazságtalan, ha csak egyet szabadna választani. Az életben is szeretheti az ember a sört is meg a bort is.
4513 -zéta- 2014-04-09 15:44:36 [Válasz erre: 4512 -zéta- 2014-04-09 15:36:39]
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a jeles pianista e témában nem is egyszer nyilatkozott...:-) Ennek megfelelően elfogadom Orlando Gibbons himnuszai és anthemei, valamint Sibelius V. szimfóniája válaszokat is... Tanulság? Na, az nincs, hacsak az nem, hogy a zsenik kiszámíthatatlanok...:-)
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a jeles pianista e témában nem is egyszer nyilatkozott...:-) Ennek megfelelően elfogadom Orlando Gibbons himnuszai és anthemei, valamint Sibelius V. szimfóniája válaszokat is... Tanulság? Na, az nincs, hacsak az nem, hogy a zsenik kiszámíthatatlanok...:-)
4512 -zéta- 2014-04-09 15:36:39 [Válasz erre: 4511 Apika 2014-04-09 14:37:28]
Interjú a Star of Toronto 1959. márc.28-i számában: Riporter: - Egyszer megkérdezték Sibeliust, melyik művet választaná, ha egyetlen egyet vihetne magával egy lakatlan szigetre. Mi lenne az Ön válasza? Glenn Gould: - Amit én választanék, az Strauss utolsó operája, a Capriccio, amely véleményem szerint az egyik legfantasztikusabb mű, amit valaha írtak. Megszállottja vagyok ennek a darabnak..... Otto Friedrich: Glenn Gould, változatok egy életre Bruno Monsaingeon: Glenn Gould - Egyáltalán nem tartom magam különcnek
Interjú a Star of Toronto 1959. márc.28-i számában: Riporter: - Egyszer megkérdezték Sibeliust, melyik művet választaná, ha egyetlen egyet vihetne magával egy lakatlan szigetre. Mi lenne az Ön válasza? Glenn Gould: - Amit én választanék, az Strauss utolsó operája, a Capriccio, amely véleményem szerint az egyik legfantasztikusabb mű, amit valaha írtak. Megszállottja vagyok ennek a darabnak..... Otto Friedrich: Glenn Gould, változatok egy életre Bruno Monsaingeon: Glenn Gould - Egyáltalán nem tartom magam különcnek
4510 kugli 2014-04-09 12:05:19
Kedves Zéta! Az "életveszélyes" kérdésre két válasz is van Glenn Gould: Tiltsuk be a tasot c. könyvében! 288. oldalon: "nem tudnék élni Siebelius V. szimfoniája nélkül" 223. oldal ( "Lemezek egy lakatlan szigetre" ) 3 lemez: Gibbons himnuszai, Schönberg Szerenád és a Sibelius Karajannal. Lemezszámok is vannak!
Kedves Zéta! Az "életveszélyes" kérdésre két válasz is van Glenn Gould: Tiltsuk be a tasot c. könyvében! 288. oldalon: "nem tudnék élni Siebelius V. szimfoniája nélkül" 223. oldal ( "Lemezek egy lakatlan szigetre" ) 3 lemez: Gibbons himnuszai, Schönberg Szerenád és a Sibelius Karajannal. Lemezszámok is vannak!
4509 -zéta- 2014-04-09 12:04:10
Úgy tűnik, a tegnapi kérdés hőse többször többféle választ adott a kérdésre :-), így estefelé, otthonról értékelnék...
Úgy tűnik, a tegnapi kérdés hőse többször többféle választ adott a kérdésre :-), így estefelé, otthonról értékelnék...
4508 -zéta- 2014-04-07 13:02:13
Apika részletes válaszát idézném a hétvégi kérdéssel kapcsolatosan: "A Don Juan-témát. Erre a témára írta Thomas Shadwell: The Libertine (1675) c. drámáját, amihez Purcell 1692-ben írt színpadi kísérőzenét. Gluck balettzenét írt Moliere: Don Juan vagy a kőszobor lakomája c. darabja nyomán, Mozart pedig L. da Ponte szövegkönyvére a Don Giovanni c. operáját."
Apika részletes válaszát idézném a hétvégi kérdéssel kapcsolatosan: "A Don Juan-témát. Erre a témára írta Thomas Shadwell: The Libertine (1675) c. drámáját, amihez Purcell 1692-ben írt színpadi kísérőzenét. Gluck balettzenét írt Moliere: Don Juan vagy a kőszobor lakomája c. darabja nyomán, Mozart pedig L. da Ponte szövegkönyvére a Don Giovanni c. operáját."
4507 -zéta- 2014-04-01 14:05:22
Kedves Játékostársak! Íme a márciusi végeredmény. Mivel az Ondes Martenot kérdésben még mindig szakértő válaszra várok, az arra a kérdésre adott két db helyesnek vélt választ kivettem a végeredményből. Gabor - 20 jz - 20 Héterő - 19 kugli - 17 Majorné - 16 Petya - 16 Apika - 12 Bea - 12 vatatava - 11 Pósa - 9 Szabi - 9 József Miklós - 7 Heiner Lajos - 6 brumi - 5 CallasForever - 5 Capriccio - 5 Megén - 5 yuza - 4 judit anna - 3 szuecsi - 3 tibka1 - 3 Aurora - 2 sztalin - 2 Fidelio - 1 janyka22 - 1 Licht Alberich - 1 perempe - 1 Spangel Péter - 1 Taddeo - 1 A számítógépes sorsolás Bea Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk!
Kedves Játékostársak! Íme a márciusi végeredmény. Mivel az Ondes Martenot kérdésben még mindig szakértő válaszra várok, az arra a kérdésre adott két db helyesnek vélt választ kivettem a végeredményből. Gabor - 20 jz - 20 Héterő - 19 kugli - 17 Majorné - 16 Petya - 16 Apika - 12 Bea - 12 vatatava - 11 Pósa - 9 Szabi - 9 József Miklós - 7 Heiner Lajos - 6 brumi - 5 CallasForever - 5 Capriccio - 5 Megén - 5 yuza - 4 judit anna - 3 szuecsi - 3 tibka1 - 3 Aurora - 2 sztalin - 2 Fidelio - 1 janyka22 - 1 Licht Alberich - 1 perempe - 1 Spangel Péter - 1 Taddeo - 1 A számítógépes sorsolás Bea Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk!
4505 kugli 2014-03-28 12:10:59
A desszert "komponistájának" neve talán érdekesebb kérdés lett volna. Legközelebbi ilyen jellegű kérdésnél "mintát" is küldjetek kostolónak.
A desszert "komponistájának" neve talán érdekesebb kérdés lett volna. Legközelebbi ilyen jellegű kérdésnél "mintát" is küldjetek kostolónak.
4504 kugli 2014-03-25 11:56:56 [Válasz erre: 4501 Héterő 2014-03-22 00:11:59]
Végre kézbe vettem és "próbáltam értelmezni" Mandel Róbert könyvét ( Elektrofon hangszerek ) A 28-ik oldalon ír az "Odens Martenot"-ról és egy képet is közöl. Hát a kérdés az adott formában illetve a "hangszer" "itteni" leírása egészén mást mutat... Nagyon úgy tűnik: ha valaki nem találta meg a jelzett irodalmat - a hangszert sem találhatta meg.
Végre kézbe vettem és "próbáltam értelmezni" Mandel Róbert könyvét ( Elektrofon hangszerek ) A 28-ik oldalon ír az "Odens Martenot"-ról és egy képet is közöl. Hát a kérdés az adott formában illetve a "hangszer" "itteni" leírása egészén mást mutat... Nagyon úgy tűnik: ha valaki nem találta meg a jelzett irodalmat - a hangszert sem találhatta meg.
4503 Héterő 2014-03-24 23:11:01 [Válasz erre: 4500 -zéta- 2014-03-20 18:53:14]
A rózsás kérdés ügyesen ravasz feltevése {☺Gratulálok!☺} valóban szerteágazó, hosszas tallózásra ösztönzött. Íme a momus-játék „mellékterméke”, [url]http://www.hberlioz.com/Libretti/Nuits.htm;az eredeti francia verset itt lehet olvasni[/url], második a sorban. Théophile Gautier: Le spectre de la rose – A rózsa szelleme Nyisd föl lehunyt szempilládat! Fátylat vont rá szűzi álom; hív szelleme a rózsának: tegnap viseltél a bálon. Szirmaimon még gyöngyözött a kanna ezüst könnye; letéptél és csillogás közt hordtál egész este. Halálomba te vittél el, nem dobhatsz ki, mától a rózsa-árny minden éjjel ágyad mellett táncol. De csak ne félj, én nem kérek gyászmisét vagy imádságot, lenge illatom – a lélek, az édenből alászállok. Sorsom méltó irigylésre: – Hogy végzete ily szép legyen, nem egy adná éltét érte! – ...mert itt nyugszom, a kebleden. A sírdombom alabástrom, költő írt rá csókkal verset: „ Egy rózsáé ez a halom, – és királyok irigyelnek! ”
A rózsás kérdés ügyesen ravasz feltevése {☺Gratulálok!☺} valóban szerteágazó, hosszas tallózásra ösztönzött. Íme a momus-játék „mellékterméke”, [url]http://www.hberlioz.com/Libretti/Nuits.htm;az eredeti francia verset itt lehet olvasni[/url], második a sorban. Théophile Gautier: Le spectre de la rose – A rózsa szelleme Nyisd föl lehunyt szempilládat! Fátylat vont rá szűzi álom; hív szelleme a rózsának: tegnap viseltél a bálon. Szirmaimon még gyöngyözött a kanna ezüst könnye; letéptél és csillogás közt hordtál egész este. Halálomba te vittél el, nem dobhatsz ki, mától a rózsa-árny minden éjjel ágyad mellett táncol. De csak ne félj, én nem kérek gyászmisét vagy imádságot, lenge illatom – a lélek, az édenből alászállok. Sorsom méltó irigylésre: – Hogy végzete ily szép legyen, nem egy adná éltét érte! – ...mert itt nyugszom, a kebleden. A sírdombom alabástrom, költő írt rá csókkal verset: „ Egy rózsáé ez a halom, – és királyok irigyelnek! ”
4502 -zéta- 2014-03-23 21:29:23 [Válasz erre: 4501 Héterő 2014-03-22 00:11:59]
Kedves Héterő, csak most vettem észre a reagálásod. A kérdés - szinte szó szerint - Darvas Gábor Zenei zseblexikonjából van, de ezzel jelentősen egyezik (csak sokkal hosszabb szócikkben) a Brockhaus-Riemann Lexikon magyar nyelvű kiadása is. Nem vagyok Ondes Martenot szakértő, viszont igyekszem felkutatni egyet a közeljövőben...:-) így kérek némi türelmet...
Kedves Héterő, csak most vettem észre a reagálásod. A kérdés - szinte szó szerint - Darvas Gábor Zenei zseblexikonjából van, de ezzel jelentősen egyezik (csak sokkal hosszabb szócikkben) a Brockhaus-Riemann Lexikon magyar nyelvű kiadása is. Nem vagyok Ondes Martenot szakértő, viszont igyekszem felkutatni egyet a közeljövőben...:-) így kérek némi türelmet...
4501 Héterő 2014-03-22 00:11:59
"A modern hangszerben a hangok képzése két generátor, billentyűsor és rezgőhúrokkal ellátott erősítőberendezés segítségével történik." [url]http://www.thomasbloch.net/ondesMartenot3.jpg;Les ondes Martenot 7ème modèle[/url] Sept modèles successifs conçus par Maurice Martenot, apportant chacun leur lot d'innovations, virent le jour. Instrument électronique à clavier, dont le principe de fonctionnement est l'exploitation des différences de fréquences émises par des générateurs. C'est un instrument monodique qui est pourvu d'un vibrato très sensible est conçu à l'origine sur la mise en vibration électrique de trois sources : des cordes tendues, un gong et des ressorts. Inventé par Maurice Martenot (1898-1980). Monophonique, l'instrument est composé de 3 diffuseurs: 1. le principal (haut parleur traditionnel), 2. la résonnance - (deux possibilités: un diffuseur ancien nommé palme, en forme de flamme, dont les cordes placées sur une caisse de résonnance et accordées permettent au son de se prolonger en vibrant par sympathie, - ou la plus récente résonnance formé de ressorts qui permet le même résultat mais avec plus puissance), 3. et le métallique (un gong mis en vibration par un moteur, le métal remplaçant la membrane du haut-parleur, provoquant un halo sonore métallique de hauteur précise). Ebben a hangszerben egyetlen árva [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Generátor;generátor[/url] sincs, nemhogy kettő. Persze [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszcillátor;oszcillátor[/url] lehet bőven, kettőnél több is. A "rezgőhúrokkal ellátott erősítőberendezés" létezése erősen kétséges. Rezgőrugós visszhangosító létezett az őskorban, de az nem hangszer. A rezgő micsodákkal ráadásul nem is az erősítőt látták el, hanem a hangfalakat: 1. ...des cordes tendues - feszített húrok, 2. un gong, 3. ...et des ressorts - rugók. Szinte elhanyagolható az előzőek után, hogy a billentyűsor nem vesz részt a hang képzésében, az csak amolyan vezérlő. A léc viszont valóban rezeg: érvényes-e a megadott megoldás. Pardonnez-moi, Mesdames et Messieurs! :-)
"A modern hangszerben a hangok képzése két generátor, billentyűsor és rezgőhúrokkal ellátott erősítőberendezés segítségével történik." [url]http://www.thomasbloch.net/ondesMartenot3.jpg;Les ondes Martenot 7ème modèle[/url] Sept modèles successifs conçus par Maurice Martenot, apportant chacun leur lot d'innovations, virent le jour. Instrument électronique à clavier, dont le principe de fonctionnement est l'exploitation des différences de fréquences émises par des générateurs. C'est un instrument monodique qui est pourvu d'un vibrato très sensible est conçu à l'origine sur la mise en vibration électrique de trois sources : des cordes tendues, un gong et des ressorts. Inventé par Maurice Martenot (1898-1980). Monophonique, l'instrument est composé de 3 diffuseurs: 1. le principal (haut parleur traditionnel), 2. la résonnance - (deux possibilités: un diffuseur ancien nommé palme, en forme de flamme, dont les cordes placées sur une caisse de résonnance et accordées permettent au son de se prolonger en vibrant par sympathie, - ou la plus récente résonnance formé de ressorts qui permet le même résultat mais avec plus puissance), 3. et le métallique (un gong mis en vibration par un moteur, le métal remplaçant la membrane du haut-parleur, provoquant un halo sonore métallique de hauteur précise). Ebben a hangszerben egyetlen árva [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Generátor;generátor[/url] sincs, nemhogy kettő. Persze [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Oszcillátor;oszcillátor[/url] lehet bőven, kettőnél több is. A "rezgőhúrokkal ellátott erősítőberendezés" létezése erősen kétséges. Rezgőrugós visszhangosító létezett az őskorban, de az nem hangszer. A rezgő micsodákkal ráadásul nem is az erősítőt látták el, hanem a hangfalakat: 1. ...des cordes tendues - feszített húrok, 2. un gong, 3. ...et des ressorts - rugók. Szinte elhanyagolható az előzőek után, hogy a billentyűsor nem vesz részt a hang képzésében, az csak amolyan vezérlő. A léc viszont valóban rezeg: érvényes-e a megadott megoldás. Pardonnez-moi, Mesdames et Messieurs! :-)
4500 -zéta- 2014-03-20 18:53:14
Héterő Játékostársunk olyan alapos választ adott A rózsa lelke-kérdés kapcsán, hogy nem bírom megállni, hogy ne másoljam ide: Spectre de la rose (pas de deux) A balett Михаил Михайлович Фокин koerográfus műve (orosz címe Призрак розы illetve Видение розы). A magyar cím (A rózsa lelke) kissé félrevezető, mert valójában a rózsa szelleme/fantomja jelenik meg látomásként a fiatal leány képzeletében. Zenéjét Carl Maria von Weber a feleségének dedikált - Die Aufforderung zum Tanz - című (Op. 65, J.260, Rondo brillant, 1819), tízperces zongoradarabja után Hector Berlioz hangszerelte az 1841-es a párizsi Freischütz-előadás balettbetétje számára. A weberi eredetihez szigorúan ragaszkodott, csupán (célszerűségből) desz-dúrból d-dúrba transzponálta a művet. A balett történetét Jean-Louis Vaudoyer írta Théophile Gautier: La Comédie de la mort -kötetének Spectre de la rose című verse alapján. Az ősbemutató Monte Carlo-ban volt 1911. április 11-én. A darab még abban az évben műsorra került Párizsban június 6. és december 31. között hét alkalommal (Théâtre du Châtelet és Théâtre national de l'Opéra). Szereposztás, képek: Призрак розы-Вацлав Нижинский, Девушка- Тамара Карсавина, Спектакль из Дягилевских сезонов 1911-го года. Композитор -Карл Мария фон Вебер, Автор либретто- Теофиль Готье, Хореограф- Михаил Фокин, Сценограф -Леон Бакст, Первая постановка- 19 апреля 1911. Место первой постановки -Зал Гарнье, Монте Карло [url]http://www.washingtonpost.com/rf/image_606w/2010-2019/WashingtonPost/2013/05/07/Style/Images/3413-036.jpg;1[/url] [url]http://www.antique-salon.ru/forum/uploads/monthly_02_2011/post-2141-1296557712_thumb.jpg;2[/url] [url]http://www.antique-salon.ru/forum/uploads/monthly_02_2011/post-2141-1296557746_thumb.jpg;3[/url] [url]http://gallery-mt.narod.ru/images/balet2/full/0219-13b.jpg;4[/url] [url]http://www.museum.ru/imgB.asp?25935;5[/url] [url]http://www.wikipaintings.org/en/valentin-serov/poster-for-the-saison-russe-at-the-theatre-du-chatelet-1909;6[/url] [url]http://visitabudhabi.ae/DataFolder/Images/Thumbnails/620x413/02_Mariinsky-ballet_Le-Spectre-de-la-rose_by_V_Baranovsky.jpg;7[/url] Köszönjük!
Héterő Játékostársunk olyan alapos választ adott A rózsa lelke-kérdés kapcsán, hogy nem bírom megállni, hogy ne másoljam ide: Spectre de la rose (pas de deux) A balett Михаил Михайлович Фокин koerográfus műve (orosz címe Призрак розы illetve Видение розы). A magyar cím (A rózsa lelke) kissé félrevezető, mert valójában a rózsa szelleme/fantomja jelenik meg látomásként a fiatal leány képzeletében. Zenéjét Carl Maria von Weber a feleségének dedikált - Die Aufforderung zum Tanz - című (Op. 65, J.260, Rondo brillant, 1819), tízperces zongoradarabja után Hector Berlioz hangszerelte az 1841-es a párizsi Freischütz-előadás balettbetétje számára. A weberi eredetihez szigorúan ragaszkodott, csupán (célszerűségből) desz-dúrból d-dúrba transzponálta a művet. A balett történetét Jean-Louis Vaudoyer írta Théophile Gautier: La Comédie de la mort -kötetének Spectre de la rose című verse alapján. Az ősbemutató Monte Carlo-ban volt 1911. április 11-én. A darab még abban az évben műsorra került Párizsban június 6. és december 31. között hét alkalommal (Théâtre du Châtelet és Théâtre national de l'Opéra). Szereposztás, képek: Призрак розы-Вацлав Нижинский, Девушка- Тамара Карсавина, Спектакль из Дягилевских сезонов 1911-го года. Композитор -Карл Мария фон Вебер, Автор либретто- Теофиль Готье, Хореограф- Михаил Фокин, Сценограф -Леон Бакст, Первая постановка- 19 апреля 1911. Место первой постановки -Зал Гарнье, Монте Карло [url]http://www.washingtonpost.com/rf/image_606w/2010-2019/WashingtonPost/2013/05/07/Style/Images/3413-036.jpg;1[/url] [url]http://www.antique-salon.ru/forum/uploads/monthly_02_2011/post-2141-1296557712_thumb.jpg;2[/url] [url]http://www.antique-salon.ru/forum/uploads/monthly_02_2011/post-2141-1296557746_thumb.jpg;3[/url] [url]http://gallery-mt.narod.ru/images/balet2/full/0219-13b.jpg;4[/url] [url]http://www.museum.ru/imgB.asp?25935;5[/url] [url]http://www.wikipaintings.org/en/valentin-serov/poster-for-the-saison-russe-at-the-theatre-du-chatelet-1909;6[/url] [url]http://visitabudhabi.ae/DataFolder/Images/Thumbnails/620x413/02_Mariinsky-ballet_Le-Spectre-de-la-rose_by_V_Baranovsky.jpg;7[/url] Köszönjük!
4499 kugli 2014-03-12 19:21:05 [Válasz erre: 4498 -zéta- 2014-03-12 19:09:30]
Talán egy pici túlzás is volt ebben a kijelentésben. Tény 74-ben már nem énekelt Simionato illetve Ebe Stignani. Horne még nem volt sikerei csúcsán. Ezzel együtt Monaco azt fejezte ki, hogy Komlóssy E. ebben a szerepben "világklasszis" volt akkor. Ami kicsit jól eső érzés - még így utólag is.
Talán egy pici túlzás is volt ebben a kijelentésben. Tény 74-ben már nem énekelt Simionato illetve Ebe Stignani. Horne még nem volt sikerei csúcsán. Ezzel együtt Monaco azt fejezte ki, hogy Komlóssy E. ebben a szerepben "világklasszis" volt akkor. Ami kicsit jól eső érzés - még így utólag is.
4498 -zéta- 2014-03-12 19:09:30 [Válasz erre: 4497 kugli 2014-03-12 19:02:27]
"Ezután az előadások után több Sámsont nem vállaltam el a világban, mert úgy éreztem, hogy nincsen még egy ilyen Delila, mint ő." - nyilatkozta Del Monaco Komlóssy Erzsébetről 1974-ben az Epoca Magazinban...
"Ezután az előadások után több Sámsont nem vállaltam el a világban, mert úgy éreztem, hogy nincsen még egy ilyen Delila, mint ő." - nyilatkozta Del Monaco Komlóssy Erzsébetről 1974-ben az Epoca Magazinban...
4497 kugli 2014-03-12 19:02:27
Tegnapi kérdésre visszatérve. Monaco önéletrajzi könyvét vettem elő a könyvtárban. Hogy abban mennyi pontatlan adat lehet - nem tudom. Tény: a végén van egy kimutatás a szerepeiről. Illetve hogy hol mikor énekelte először és utoljára. Nos a Bajazzókra a két évszám 1946 és 1947. Innentől fogva a bizalmam megrendült... Mindenesetre ez a Sámsont említi Pestre ( 1971 ) és némileg "félve" ezt jelöltem meg - mert mást nem találtam. Ki tudja mennyire igaz...
Tegnapi kérdésre visszatérve. Monaco önéletrajzi könyvét vettem elő a könyvtárban. Hogy abban mennyi pontatlan adat lehet - nem tudom. Tény: a végén van egy kimutatás a szerepeiről. Illetve hogy hol mikor énekelte először és utoljára. Nos a Bajazzókra a két évszám 1946 és 1947. Innentől fogva a bizalmam megrendült... Mindenesetre ez a Sámsont említi Pestre ( 1971 ) és némileg "félve" ezt jelöltem meg - mert mást nem találtam. Ki tudja mennyire igaz...
4495 tibka1 2014-03-12 17:44:42
4494 kugli 2014-03-11 19:20:20
Lucia és az üvegharmonika. A Winkler könyv erről nem tud. ( és még sok minden másról ) Van olyan változat, amelyikben nem szerepel ez a hangszer.
Lucia és az üvegharmonika. A Winkler könyv erről nem tud. ( és még sok minden másról ) Van olyan változat, amelyikben nem szerepel ez a hangszer.
4493 kugli 2014-03-05 20:13:55
Ez gyászzene "többesélyes" kérdés toto-nyelven. Azt kellene kitalálni, hogy a kérdés feltevőjének melyik jutott éppen eszébe. Egy férfiú temetésen saját felesége énekelte "gyászzeneként" Bach: Komm süssen Tod című művét.
Ez gyászzene "többesélyes" kérdés toto-nyelven. Azt kellene kitalálni, hogy a kérdés feltevőjének melyik jutott éppen eszébe. Egy férfiú temetésen saját felesége énekelte "gyászzeneként" Bach: Komm süssen Tod című művét.
4492 -zéta- 2014-03-03 14:27:21
Íme a februári végeredmény: jz - 18,5 Gabor - 18 kugli - 18 Héterő - 16,5 Petya - 15,5 Majorné - 15 Bea - 14 vatatava - 12 Heiner Lajos - 11 Pósa - 10 Apika - 8 CallasForever - 7 Capriccio - 7 József Miklós - 7 brumi - 6 judit anna - 5 Taddeo - 5 tibka1 - 5 gonzales - 4 Licht Alberich - 3 Aurora - 2 Fidelio - 2 ancora - 1 Cilike - 1 janyka22 - 1 Spangel Péter - 1 sztalin - 1 taber - 1 tiramisu - 1 A számítógépes sorsolás Tibka1 Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk!
Íme a februári végeredmény: jz - 18,5 Gabor - 18 kugli - 18 Héterő - 16,5 Petya - 15,5 Majorné - 15 Bea - 14 vatatava - 12 Heiner Lajos - 11 Pósa - 10 Apika - 8 CallasForever - 7 Capriccio - 7 József Miklós - 7 brumi - 6 judit anna - 5 Taddeo - 5 tibka1 - 5 gonzales - 4 Licht Alberich - 3 Aurora - 2 Fidelio - 2 ancora - 1 Cilike - 1 janyka22 - 1 Spangel Péter - 1 sztalin - 1 taber - 1 tiramisu - 1 A számítógépes sorsolás Tibka1 Játékostársunknak kedvezett, gratulálunk!
4491 Héterő 2014-02-28 20:54:28 [Válasz erre: 4490 kugli 2014-02-28 12:42:03]
...és egy Gólya ír az asszonyáról - "közbevetőleg". :-)
...és egy Gólya ír az asszonyáról - "közbevetőleg". :-)
4490 kugli 2014-02-28 12:42:03
Ugyanarról családról egy opera is született. Érdekessége, hogy a címe egy (zenei) szó
Ugyanarról családról egy opera is született. Érdekessége, hogy a címe egy (zenei) szó
4489 Héterő 2014-02-21 19:50:58 [Válasz erre: 4486 -zéta- 2014-02-21 17:37:08]
A Máté passió gyász-tétele a Ruhe sanfte. A Trauermusik, BWV 244a (Klagt, Kinder, klagt es aller Welt, avagy Köthener Trauermusik) csak szövegében maradt fenn, a passióból rekonstruálták.
A Máté passió gyász-tétele a Ruhe sanfte. A Trauermusik, BWV 244a (Klagt, Kinder, klagt es aller Welt, avagy Köthener Trauermusik) csak szövegében maradt fenn, a passióból rekonstruálták.
4488 kugli 2014-02-21 19:30:32 [Válasz erre: 4486 -zéta- 2014-02-21 17:37:08]
Viszont ne felejtsük ki, hogy Schütz műve ELŐBB keletkezett mindezeknél...
Viszont ne felejtsük ki, hogy Schütz műve ELŐBB keletkezett mindezeknél...
4487 Héterő 2014-02-21 19:03:15 [Válasz erre: 4486 -zéta- 2014-02-21 17:37:08]
...és a János passio gyász-tétele: Ruht wohl.
...és a János passio gyász-tétele: Ruht wohl.
4486 -zéta- 2014-02-21 17:37:08
Bocsánat, kissé elcsúszott ez az értékelés, köszönöm a türelmet...:-) Nos, ugyan már a kérdés föltevése előtt volt egy sejtésem, hogy nemcsak Schütz komponált Brahms előtt német nyelven gyász-zenét, de az eredmény jelentősen fölülmúlta várakozásomat. Szorgalmas kutakodásaitoknak hála, most már tudjuk, hogy - J.S.Bach: Gyászódája (Trauermusik BWV 244a, mint JZ írta, később a Máté-passióba illesztette), - Telemann: Hattyúdala (Schwanengesang) és Serenata eroica című műve, - Schubert: Német requiem-je (Ein deutsches Requiem, D.621) egyaránt a Brahms előtt született.... Köszönöm a kitartást! :-)
Bocsánat, kissé elcsúszott ez az értékelés, köszönöm a türelmet...:-) Nos, ugyan már a kérdés föltevése előtt volt egy sejtésem, hogy nemcsak Schütz komponált Brahms előtt német nyelven gyász-zenét, de az eredmény jelentősen fölülmúlta várakozásomat. Szorgalmas kutakodásaitoknak hála, most már tudjuk, hogy - J.S.Bach: Gyászódája (Trauermusik BWV 244a, mint JZ írta, később a Máté-passióba illesztette), - Telemann: Hattyúdala (Schwanengesang) és Serenata eroica című műve, - Schubert: Német requiem-je (Ein deutsches Requiem, D.621) egyaránt a Brahms előtt született.... Köszönöm a kitartást! :-)
4485 -zéta- 2014-02-20 13:02:25
Volt még néhány válasz, ami még akár jó is lehet, ezeket a megfejtéseket estefelé tudom elbírálni...:-)
Volt még néhány válasz, ami még akár jó is lehet, ezeket a megfejtéseket estefelé tudom elbírálni...:-)
4484 kugli 2014-02-19 19:25:23
A Brahms mű nagy kedvence volt Ferencsik Jánosnak is 1939-ben dirigálta először, 1983-ban utoljára. Toscanini 68 éves pályafutása során csak nyolcszor Egy salzburgi és 2 bécsi előadásán két magyar ( Báthy Anna és Svéd Sándor ) énekelte a szólókat.
A Brahms mű nagy kedvence volt Ferencsik Jánosnak is 1939-ben dirigálta először, 1983-ban utoljára. Toscanini 68 éves pályafutása során csak nyolcszor Egy salzburgi és 2 bécsi előadásán két magyar ( Báthy Anna és Svéd Sándor ) énekelte a szólókat.
4483 Héterő 2014-02-17 21:19:51 [Válasz erre: 4482 kugli 2014-02-17 18:45:37]
Jó kérdés: a trilógia hogyan számolandó, de tény, hogy opusként nem különül el. Az is kérdés, vajon szimfoniának számít-e a szimfonikus költemény. Vigaszul szolgáljon (5/3) - Gabor megmondta: ...a téves válaszok... a legértékesebbek! Symphonies Symphony No 1 in G major, Op. 23 (1899) Symphony No 2 in Eb major, Op. 29 (1901) Symphony No 3 in E major, Op. 49 (1910) Symphony No 4 in F major, Op. 61 (1917) Symphony No 5 in C minor, Op. 71 (1926) Symphony No 6 ‘La Tragica’ in B minor, Op. 74 (1929) Symphony No 7 in C Major,´´Choral´´Op. 87 (1935-7) Symphonic poems König Lear, Op. 20 Das Gefilde der Seligen, Op. 21 La Burla, Op. 78 Frühling, Op. 80
Jó kérdés: a trilógia hogyan számolandó, de tény, hogy opusként nem különül el. Az is kérdés, vajon szimfoniának számít-e a szimfonikus költemény. Vigaszul szolgáljon (5/3) - Gabor megmondta: ...a téves válaszok... a legértékesebbek! Symphonies Symphony No 1 in G major, Op. 23 (1899) Symphony No 2 in Eb major, Op. 29 (1901) Symphony No 3 in E major, Op. 49 (1910) Symphony No 4 in F major, Op. 61 (1917) Symphony No 5 in C minor, Op. 71 (1926) Symphony No 6 ‘La Tragica’ in B minor, Op. 74 (1929) Symphony No 7 in C Major,´´Choral´´Op. 87 (1935-7) Symphonic poems König Lear, Op. 20 Das Gefilde der Seligen, Op. 21 La Burla, Op. 78 Frühling, Op. 80
4482 kugli 2014-02-17 18:45:37 [Válasz erre: 4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22]
Ugyebár az Orestes trilógia, tehát a 9 másképp számolva 11. Kérdésem csak az: ma ezek közül mennyit játszanak? ( Jut eszembe: a suszter maradjon a kaptafánál... ) FW "illetőségét" Beethoven ügyében többen elismerik. De tény: 1936-ban Bécsben úgy járt mint a Rottenbiller... A Szabolcsi-Tóth Aladár féle lexikon "csak" hat szimfóniáról tud
Ugyebár az Orestes trilógia, tehát a 9 másképp számolva 11. Kérdésem csak az: ma ezek közül mennyit játszanak? ( Jut eszembe: a suszter maradjon a kaptafánál... ) FW "illetőségét" Beethoven ügyében többen elismerik. De tény: 1936-ban Bécsben úgy járt mint a Rottenbiller... A Szabolcsi-Tóth Aladár féle lexikon "csak" hat szimfóniáról tud
4481 Heiner Lajos 2014-02-17 16:07:48 [Válasz erre: 4480 Gabor 2014-02-17 15:26:35]
Sot, Haydn Nr. 69...-:)
Sot, Haydn Nr. 69...-:)
4480 Gabor 2014-02-17 15:26:35 [Válasz erre: 4479 Heiner Lajos 2014-02-17 15:07:21]
Nézzük inkább a lehetséges pozitív variációkat! Haydn 94 és 96
Nézzük inkább a lehetséges pozitív variációkat! Haydn 94 és 96
4479 Heiner Lajos 2014-02-17 15:07:21 [Válasz erre: 4477 Gabor 2014-02-17 14:35:28]
Esetleg Schubert Befejezetlen?
Esetleg Schubert Befejezetlen?
4478 Héterő 2014-02-17 14:40:37
Köszönöm!
Köszönöm!
4477 Gabor 2014-02-17 14:35:28 [Válasz erre: 4475 Heiner Lajos 2014-02-17 14:31:06]
Vagy Schubert IV., ill. Mahler VI.
Vagy Schubert IV., ill. Mahler VI.
4476 Gabor 2014-02-17 14:34:22 [Válasz erre: 4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22]
Der Apostat, Op. 72. (1924) (Lehet, hogy ez nem is került szinpadra)
Der Apostat, Op. 72. (1924) (Lehet, hogy ez nem is került szinpadra)
4475 Heiner Lajos 2014-02-17 14:31:06 [Válasz erre: 4472 Gabor 2014-02-17 14:15:38]
Sot, meg ketto, es mar lehetne Ujvilag!
Sot, meg ketto, es mar lehetne Ujvilag!
4474 Heiner Lajos 2014-02-17 14:29:53 [Válasz erre: 4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22]
Der Apostat, op. 72.
Der Apostat, op. 72.
4473 Héterő 2014-02-17 14:27:22
1 Sakuntala, 1884 2 Malawika, 1886 3 Genesius (libr.+Hans Herrig), 1892 4 Orestes, 1902 5 Kain und Abel, 1914 6 Dame Kobold (libr.+Pedro Calderón de la Barca), 1916 7 Die Dorfschule, 1920 8 Meister Andrea (libr.+Emanuel Geibel), 1920 A kilencediket lenne szíves megmondani valaki?
1 Sakuntala, 1884 2 Malawika, 1886 3 Genesius (libr.+Hans Herrig), 1892 4 Orestes, 1902 5 Kain und Abel, 1914 6 Dame Kobold (libr.+Pedro Calderón de la Barca), 1916 7 Die Dorfschule, 1920 8 Meister Andrea (libr.+Emanuel Geibel), 1920 A kilencediket lenne szíves megmondani valaki?
4472 Gabor 2014-02-17 14:15:38 [Válasz erre: 4471 Heiner Lajos 2014-02-17 14:10:08]
hanem „A tánc apoteózisa”!
hanem „A tánc apoteózisa”!
4471 Heiner Lajos 2014-02-17 14:10:08 [Válasz erre: 4470 Gabor 2014-02-17 14:07:30]
De hazassagban utana nem a Pastorale jon...
De hazassagban utana nem a Pastorale jon...
4470 Gabor 2014-02-17 14:07:30 [Válasz erre: 4469 Heiner Lajos 2014-02-17 14:02:01]
Ha jól emlékszem, akkor az V. a "Sors"!
Ha jól emlékszem, akkor az V. a "Sors"!
4469 Heiner Lajos 2014-02-17 14:02:01 [Válasz erre: 4468 Gabor 2014-02-17 13:58:56]
Hat igen. Aki eloszor hazasodik, az szerencsetlen. Aki masodszorra, az feledekeny. Aki harmadjara, az hulye. Akkor mit mondjunk Weingartnerrol?
Hat igen. Aki eloszor hazasodik, az szerencsetlen. Aki masodszorra, az feledekeny. Aki harmadjara, az hulye. Akkor mit mondjunk Weingartnerrol?
4468 Gabor 2014-02-17 13:58:56 [Válasz erre: 4467 Heiner Lajos 2014-02-17 13:01:08]
Vagy öt. (De nem csak ezért szeretjük) :-)))))
Vagy öt. (De nem csak ezért szeretjük) :-)))))
4467 Heiner Lajos 2014-02-17 13:01:08 [Válasz erre: 4466 kugli 2014-02-17 12:12:30]
Karmesterkent az egyik legnagyobb volt, mara sajnalatosan elfeledett. Az elso dirigens, aki felvette mind a kilenc Beethoven-szimfonait, az Eroica sztem ma is felulmulhatatlan (dacara a III. tetelben levo rovid huzasnak), es masodik lemeze a Kilencedikrol is csodaszep. Es angol (akkoriban igencsak nem vilagszinvonalu) zenekarokkal olyan Johann Strauss-lemezeket keszitett, amit a mostani Ujevi Koncertek tobb "sztarja" igencsak irigyelhetne. Az is szimpatikussa teszi, hogy vagy nyolc felesege volt. Lehet, csak het.
Karmesterkent az egyik legnagyobb volt, mara sajnalatosan elfeledett. Az elso dirigens, aki felvette mind a kilenc Beethoven-szimfonait, az Eroica sztem ma is felulmulhatatlan (dacara a III. tetelben levo rovid huzasnak), es masodik lemeze a Kilencedikrol is csodaszep. Es angol (akkoriban igencsak nem vilagszinvonalu) zenekarokkal olyan Johann Strauss-lemezeket keszitett, amit a mostani Ujevi Koncertek tobb "sztarja" igencsak irigyelhetne. Az is szimpatikussa teszi, hogy vagy nyolc felesege volt. Lehet, csak het.
4466 kugli 2014-02-17 12:12:30
Felix Weingartner... Hát a kérdés alapján mint zeneszerzőt nagyra kellene tartani. Tény: Mahler és R. Strauss "árnyéka" volt - legalább is mint komponista. De mint ember sem lehetett egy könnyű fiú - lásd Otto Strasser könyvét. Ne felejtsük többször több helyen volt igazgató - ez a műveinek előadásait "befolyásolta"
Felix Weingartner... Hát a kérdés alapján mint zeneszerzőt nagyra kellene tartani. Tény: Mahler és R. Strauss "árnyéka" volt - legalább is mint komponista. De mint ember sem lehetett egy könnyű fiú - lásd Otto Strasser könyvét. Ne felejtsük többször több helyen volt igazgató - ez a műveinek előadásait "befolyásolta"
4465 -zéta- 2014-02-14 12:47:06 [Válasz erre: 4464 kugli 2014-02-14 12:04:35]
Számos... bocs, elírás az "egy"...
Számos... bocs, elírás az "egy"...
