Okovács az egyik legjobb tanitvány , nem csoda az öntömjénezés , volt kitől tanulnia, csúsztatás , félrebeszélés , a parlamentben is ezt a feladatot kapta,
szomorú a helyzet , sajnos
A szokásos, heti Ókovács Szilveszter interjú most a Figyelő 2021.július 1-jei számában olvasható.
Saját szokásomtól eltérően azonban nem idézek belőle semmit, mert ennyire öntömjénező, saját magát dícsérő interjút rég nem olvastam. Minden szép, minden jó, mindennel megbírkóztunk... miénk lesz a világ legnagyobb...magyarok vagyunk...mindenki más....és így tovább. Brrr...
Aki az ilyet szereti, annak ajánlom a teljes interjú olvasását.
Az bizony gond lehet, kedves joska141, mert pálgiumvád állhat elő és Thornton Wilder esetében még bőven nem jártak le a szerzői jogok...és nincs forrásmegjelölés sem az idézet mellé.
Tisztelt Edmond Dantes! Még egy pillanatra visszatérve az interjúból Ön által idézett, nagyon szemléletes hasonlatra:
„Tetszik az a megállapítás – egy bölcs orvosdoktor mondta –, miszerint az élet olyan, mint a trágya. Mert a lényege, a tudás, a szeretet és a pénz is szétszórva jó.”
Ezt a hasonlatot Thornton Wilder A házasságszerző című darabjában (ismertebb nevén: Hello Dolly/Barbra Streisand) mondja a végén Horace Vandergelder/Walter Matthau, szinte szó szerint a Főigazgató Úr szavaival.
Az újság profiljához, közönségéhez szabhatták egyik-másik kérdést: ha Szabad Föld, akkor szabad, sőt kötelező kommunistázni elvett vetőmagkínáló tábla meg "az élet olyan, mint a trágya". Ha a Műértő készítette volna az interjút, inkább kommunisták által elvett műtárgyakra emlékezne, ami azért közelebb állhat egy operaigazgatóhoz. A cikket bízvást átvehetné pl. az Új Ember, hiszen szó esik benne a nagyszülők házasságkötési feszületéről is, ami szerencsére megmaradt, bár az ezüstöt nem a kommunisták kaparták le róla, hanem a múló idő. A piarista gimnáziumnak és a katolikus egyháznak szánt adó-1% is értő fülekre talál(na) ott. Jó hír, hogy Főigazgató Urat "menedzserszövegekkel, papírízű tohuvabohukkal" ki lehet kergetni a világból. Gránitszilárdságú kijelentése remélhetőleg őrá is érvényes.Ha ő "menedzserszövegel", akkor is.
Ókovács Szilveszterrel készített hangsúlyozottan magánjellegű interjút a Szabad Föld.
https://szabadfold.hu/lakohelyem/utesallo-vagyok-287996/
Az interjú 13+1 kérdése azért alkalmat adott egy kis kommunistázásra is a következők szerint:
„7. Mi a legértékesebb értéktelen tárgya?
– Nagyapám falusi szatócsboltjából nemrég kaptam egy megmaradt vetőmagkínáló táblát. Mióta a kommunisták elvették tőle, eltelt vagy 60 év.”
Nem igazán tudom a megfogalmazásból, hogy a kommunisták 1961-ben a szatócsboltot vagy a vetőmagkínáló táblát vették el, de szép, hogy megmaradt, amit elvettek.
Az ilyen flegma, érzéketlen, cinikus megjegyzés helyett , lenne EGY ember , aki érdemben válaszolna, pl. Zobóky,VAGY FŐIGAZGATÓ ? müszaki SZAKEMBER?
VAGY ŐK NEM OLVASNAK?
Újranyíló élet, avagy az Opera következő szezonjáról 1.
2021.06.15. 13:51 - Origo.hu
Ókovács szerint az opera - 182. levél
"...lift kizárva..." jobb, mint "liftbe bezárva". Utóbbit is túl lehet élni, de nem kellemes.
ÉN az vagyok..lift kizárva.. lakásom is a földszinten van.Operába nem megyek..csak az Erkelbe.. minden szempontból előnyösebb.--nekem.
Klausztrofobiás ne menjen a 3. emeletre! Otthon a 10 emeletes panelben is van mozgólépcső?
Én csak üdvözölni tudom az Operaház új jegyvásárlási konstrukcióját. Az őszi idény 7 előadására vásároltam jegyet, 50%-os kevezménnyel. Remélem, hogy a jövőben is biztosítják ezt a lehetőséget.
Meg nem erősített hírek szerint igen: a nézőtéren és minden új rendezés is használni fogja.
Klausztrofobiasoknak lesz mozgolepcsö?
Hányszor írjam még le, hogy lesz lift? Gondolom, már legalább a helye meg is van. Nem ez lesz a gond, hanem a jegyárak.
Megnyugtatására, ha elmarad az akadálymentesítés, jogi lépések következnek:
http://www.meosz.hu/blog/a-meosz-jogi-lepeseket-tesz-ha-elmarad-az-m3-as-metro-aluljaroinak-akadalymentesitese/
Az aluljáró és a felszín közötti akadálymentesítés tudtommal nem tartozik a metró felújítási projektbe, ahogyan a MÁO-lift(ek) sem. Viszont ha már szóba került, lenne egy építő javaslatom. Ha bármely -műszaki, műemlékvédelmi- okból nem építenek be a sok (tíz)csilliárdos költségből ill. annak ellenére közönségliftet MÁO-ba, akkor legalább tegyék lehetővé a személyzeti lift(ek) használatát az arra feltétlenül rászorulóknak. Nem várhatjuk el, nem remélhetjük, hogy bárki-mindenki a művészek, személyzet számára fenntartott lift(ek)en utazzon, arra nincs kapacitás, de kerekesszékesek, súlyosan mozgáskorlátozottak vehessék igénybe a személyzeti liftet, ha ez eddig számukra nem volt engedélyezett. Nincsenek ott sokan.
Ez a mese - mese - meskete kategória! Persze, örülni fogunk, ha mégis - de jelen körülmények között nincs sok esély. Egyébként éppen a Lehel tér és a Nagyvárad tér az a két állomás, ahol még a metróperon és az aluljáró között sincs sem mozgólépcső, sem lift! Az aluljáró és a felszín között "természetesen" itt sincs.
Egy rendkívül prózai kérdés: kinek akarnak játszani? Kire számítanak? És ne mondja senki, hogy ez demagógia. Ha jól tudom, állami fenntartású, tehát a plebs adóforintjából is!
A harmadik emeleti alap helyárak 1500 és 8500 forint közé esnek, az V. kategóriában mondjuk 4500 forintba kerülnek. Matiné olcsóbb (általában félár), premier drágább, általában többszörös. Ha valaki jól lesben áll a neten, matinéidőben 2250 forintért kaphat V. kat. helyet, ami még az elviselhető elhelyezés alsó határa. Hogy a nem látó helyek pl. balett esetében miért nem jönnek számításba, hadd ne mondjam...
A kakasülővel csak az lesz a baj, hogy sokkal kevesebb ülés lesz ott, mint eddig, és még az állóhelyekhez se lesz olyan könnyű hozzájutni. Most üt vissza, hogy ez az épület sokkal kisebb mint a bécsi.
Az interjúban, amit egy hete belinkeltem, van szó a liftről is, amit egészen természetesen beépítenek, de némi körültekintés kell hozzá, mert a nézőtérre nem juthat be a rezgés, amit okozni fog.
Azt hiszem, a következő menűpont a paprikás krumpli volt! (persze, kolbász nélkül)
Oké, de már két hónapja csak parizert eszek, és nem bírom tovább.
"Zabáljanak parizert egy hónapig"! Ki is mondta ezt nem is olyan rég?
Az árfekvés tekintetében én kissé szkeptikus vagyok. Félek, hogy a kispénzű nézők még a kakasülőről is leszorulnak. Számukra - negyedik emelet híján - végső mentsvárként csak a zsinórpadlás marad, vagy esetleg kies otthonukban, hokedlijükön ülve, sztrímelhetik és stírölhetik az onlájn előadást, mobiljukon nézve.
Ne feledkezz meg a páholykanapé(k)ról! Még megdrágult jegyekkel is olcsóbbak, mint egy jobb szállodai ágy. Sajnos a leghosszabb (Wagner-) operák gyakran hangosak, úgyhogy a zavartalan alvás nem garantált.
off Van egy rossz és egy jó hírem az ön mindenki számára. A rossz hír az, hogy az akadálymentesítés a (M3) metró vonatkozásában megvalósul, részletek itt:
http://m3felujitas.hu/akadalymentesites
A jó hír az, hogy a fent belinkelt határozatot, mint ott olvasható, még az előző = 2019 előtti közgyűlés hozta, tehát felszabadultan lehet örülni a hírnek ;-)
Biztos vagyok benne, hogy lesz lift... Hogy a kakasülőhöz való jog benne lenne a törvényben, arról így, ebben a szigorú formában nem vagyok meggyőződve, de mindenképp remélem, hogy a mozgáskorlátozott nézők sem lesznek elzárva a harmadik emelettől, sem az építészeti tér, sem az előadási élmény, sem pedig az árfekvés tekintetében.
Mert törvény van az akadálymentesítésre, és a bottal, kerekes székkel, stb közlekedő nézőnek is joga van feljutni a kakasülőre! Nem úgy, mint boldogult fjúkorunkban! Aznkívül az Operaház építésének korában "kasztrendszer" volt, és szó sem lehetett róla, hogy a csóró harmadik emeleti néző bejusson a büfébe, most olyan átlakítások voltak szükségesek, amik ezt is megoldják. (Zoboky Gábor interjú egy részlete.
https://open.spotify.com/show/5CyhS3EzJClRCH0FRAqdMm )
Sajnos, ez a metró felújítás vonatkozásában még nem valósul meg teljeskörűen, de ezentúl majd metró helyett is operába megyünk!
Lift? Minek az? Az élményért küzdj meg! :)
Lehet , hogy elkerülte a figyelmemet, de a 3 szorosára emelkedett büdzsébe belefért a 3. emeletre tervezett különálló lift is, vagy az sem lesz ??
Ezek mindig helyárak. Egy ülés.
Ti mit gondoltok, én kíváncsi voltam az Opera jövő évi helyáraira, de valamit nem értek. Egy első kategóriás páholy alapára 67.000Ft. Ezért vajon az egész páholyt megkapjuk, mert akkor igen jutányos, vagy csak egy jegyet?
Akkor meg is kaptuk a választ, hogy miért bömböl a zenekar, ha Kocsár Balázs vezényel.
Cilikém, én mint civil pontosan ezt írtam. De helyesebb lett volna az eredeti válaszodat nem Klárának, haném Corvette-nek címezni, aki ugyan nem civil, de érdekes dolgokat tud állítani.
Tehát megismétlem: zenekari próbán a vezénylő karmester mindig az asszisztensét, vagy a vezető betanítót kéri meg, hogy a hangzást ellenőrizze. Ennyi.
Kedves Cilike, lehet, hogy a civilek - mármint én és a sok többi - nem értünk hozzá, de egyelőre még mi járunk operába, és nem a sok magasan kvalifikált nem civil nézi egymást. Egyébként éppen a covid helyzet miatt nem civilek, hanem igen neves és rangos művészek hiányolták a közönséget!
Nem mellesleg, azért van a karmester, hogy féken tartsa rézfúvós szekciót!
Tisztelt Cilike! Idézek hozzászólásából:
Ez a baj a civilekkel, okoskodnak és nem értenek hozzá
Ha el tetszik gondolni, mindig ez volt a baj a civilekkel. Bármihez okoskodtak, nem értettek hozzá, ezért lettek háborúk, felkelések, forradalmak, mind a való életben, mind pedig a művészetekben.
Talán rendeletilag kellene a civileket az okoskodástól eltiltani. Lenne olyan szíves, tisztelt Cilike ezen rendeletet előkészíteni, az Országgyűlés biztos készséggel megszavazza az Ön javaslatát.
Ha én civil volnék, egy ilyen beszólás után biztosan nem járnék többet az operába. Inkább otthon maradnék és nézném a Dallast a tévében.
Ez a baj a civilekkel, okoskodnak és nem értenek hozzá. Minden karmester az asszisztensét kéri segítségnek ilyen szituációban. Ugyanis megbízik benne. A veristáknál általában óvatosan kéne bánni a zenekarral, sokkal több fúvós van ezekben a művekben. Beláthatjuk, hogy egy énekesnek sincs esélye egy rézfúvós szekcióval szemben.
"Annyit kiegészítésként még hozzátennék, hogy egy "valamire való karmester" nem a segédeit küldi hátra majd az erkélyre, hanem ő maga megy el oda és hegyezi a fülét."
Erre azért befizetnék! Mert vagy vezényel, és akkor nem megy fel az erkélyre, vagy felmegy, jegyezi e fülét - de akkor ki a fene dirigál?
Profi énekesek finom kritikával énekesbarát és nem énekesbarát kategóriába sorolják a karmestereket, nyilvá nem véletlenül!
Semleges vélemény. Érdemes elgondolkodni azon, hogy X opera Y szerepe az énekes(ek)nek "sok". Emlékezetes eszmecsere volt itt a fórumon t.k. Boncsér Gergely Enzójáról, ti. hogy az a szerep nem neki való, mert "sok". Boncsér sok szerepben jó és a hangja is elég, a Giocondában meg nem volt jó, nem volt elég, pontosabban: elveszett a hangja vagy erőlködéssel próbálta túlénekelni a zenekart, ami egyébként valószínűleg nem volt túl hangos ... csak az ő hangjának volt sok.. De nem azért veszett el a hangja, mert a zenekar "bömbölt", hanem mert az ő hangja kilóra kevés abban az elég vastagon hangszerelt darabban. További példák sorolhatók.
Én nem mentségeket keresek, hanem lehetséges magyarázatokat. Az akusztikai anomáliákkal jó, ha tisztában vagytok,ti. nagyon nem mindegy, hogy az előadás során milyen hangzásélményt kaptok.
Én 1998-óta nem járok operába. Egyszerűen nem érdekel a téma. Ebben az évben volt szerencsém Kocsárral két hetet intenzíven próbálni a Figaro házasságát, és akkor nekem nem volt kifogásom vele kapcsolatban. Hogy most milyen? Nem tudom. Meg kellene hallgatni, de nincs hozzá kedvem.
Annyit kiegészítésként még hozzátennék, hogy egy "valamire való karmester" nem a segédeit küldi hátra majd az erkélyre, hanem ő maga megy el oda és hegyezi a fülét.
Én drukkolok nektek, hogy egyszer majd a momus hangját is meghallja az oepraház vezetése. Persze elöbb szólni kellene nekik, hogy van egy ilyen influenszer internetes zenei napilap.
"Az előadás a közönségről szól" - írta bölcsen Momo. Talán nem kéne sokat filozofálni, mentséget keresni. Valamirevaló karmesternek van asszisztense, akit hátraküld az utolsó sorba, majd fel az erkély tetejére, hogy ellenőrizze a hangzást. A hangerő igenis beállítható, feltéve, hogy profik, akik zenélnek.
Én úgy gondolom, hogy ez elsősorban a karmesteren múlik. Pláne, ha ő egyben a főzeneigazgató is. Hallottam én az emeleti karzatról, különböző stílusú, szép és kiegyensúlyozott operaelőadásokat nem is egyet az Erkelben, bizonyos karmesterektől, és ugyanazokat a műveket borzalmasan, más karmesterektől. Ilyen egyszerű az egész, nem kell ezt túlbonyolítani. :)
Az opera zenekara amúgy igencsak karmester-érzékeny. Tudnak zseniálisan is játszani, ha értő ember kezében van a pálca.
Az Erkel színházterme szimfónikus zenéhez ideális, operához viszont nem. Operát nem is volna szabad ott játszani. A MüPa nagyterme a multifunkcionális igényekhez lett kialakítva, ergo sok mindenre jó, de úgy igazán semmire nem kiváló. Szimfónikus zenét inkább a Zeneakadémia nagytermében érdemes hallgatni, ott is az emeleti részen, mert a földszinti ülések akusztikai szempontból egy-két kivételtől eltekintve nem jók. Viszont szép a terem. Az is valami. A MüPa nagyterme kamarazenére nagyon jó, ilyenkor a részletek nagyon szépen hallhatók, viszont szimfónikus zenénél 100Hz alatt van egy vágás, és ha a zenekar ezt kompenzálni akarja, akkor növelnie kell a basszus szólam erejét, minek következtében elnyomódnak a magas frekvenciák. A MüPa akkor jó, ha üres. Teltháznál tompa, folytott a hangzása.
Nem érdekes, hogy mi volt régen? Dehogynem! A histórikus mozgalomnak köszönhető ma pontosan tudjuk, hogy 100-200 évvel ezelőtt mekkora létszámmal és hangerőn szólalhattak meg a szimfónikus művek és operák. Lényegesen kevesebben voltak akkoriban a pódiumon vagy az árkokban, mint manapság. Napjaink hatalmas koncerttermei nagy méretű zenekarokat és nagy hangra képes hangszeres szólistákat kívánnak. Az énekesek ennek a felhangosodásnak fizikailag egyre kevésbé képesek megfelelni, de ez igaz a fafúvós szólam szólistáira is.
Egy zeneakar (véleményem szerint) soha nem lehet hangos. Egy jól megépített erősítőn ha emelem a jelszintet, akkor csak a hangnyomást növelem meg, de a torzítást nem. Torzíthat-e egy zenekar? Igen. Ha ordenáré módon, forszírozottan szólalnak meg benne a hangszerek. Minden hangszernek van egy optimális hangereje, de ezt bármikor át lehet lépni. A visszatartó erő ilyenkor a kulturált hangszerkezelés, amelyet hosszú évek kitartó munkájával lehet csak elérni, és tapasztalatom szerint azok, akikbe alaposan beleverték, hogy meddig kínálhatják meg a hangszereiket, nem is lépik át ezt a határt. Egy jó zenekar esetén nem kell tartani attól, hogy a rézfúvós sor, hirtelen ötlettől vezérelve, váratlanul lemossa a többieket a színpadról. Még akkor sem, ha ezt kifejezetten kéri a karmester. A jó ízlés egy időn túl akaratlanul leszabályoz.
Akkor most kinek a sara, ha mégis soknak tűnik olykor a zenekari hangerő az énekesek hangerejéhez képest? A zenekaré, amelynek folyton változtatnia kell a fellépés helyszíneit és emiatt állandóan borul az amúgy is kényes és borzasztó nehezen kialakítható balance? Az énekeseké, akiknél biológiailag kódolt a hangerő nagysága? A zeneszerzőé, aki netán elrontotta a hangszerelést? Az akusztikáé, mert nem alkalmas a helyszín az adott zenei műfaj előadására? A közönségé, mert teleüli a termet és ezzel agyoncsillapítja a hangzást? A karmesteré, mert túl sok embert alkalmaz a feladatra? A zeneigazgatóé, mert rosszul állítja össze a zenekart és gyenge hangi adottságú énekeseket szerződtet le adott produkcióra? Az igazgatóé, mert rossz ízlésű karmestert alkalmaz, aki nem tud a közönség fülével és a terem akusztikai anomáliáit figyelembe véve gondolkodni? Horribile dictu a közönségé, amelynek esetleg nem sok köze van a darabhoz és úgy gondolja, hogy minden, ami a beszédhangerőnél kicsit is hangosabb, már csakis indokolatlanul hangos lehet?
A reneszánszban, barokkban és a klasszikus korban nem kellett az énekeseknek kínlódniuk, hiszen a szerzők kis létszámú zenekart használtak, amelyekben a korabeli hangszerek eleve nem szóltak akkora erővel, mint ma. A romantika, majd a verismo korszak megnövelte a zenekar létszámát, ami elképesztő hangerőnövekedéshez vezetett, Richard Strauss az Elektrában 120 fő körüli létszámot ír elő a zenekarban, ennyien sok operaház zenekari árkába be sem férnek, de ha igen, ez kb. triplája annak, amennyien mondjuk egy Mozart operában vannak. Lehet, hogy ezt a létszámot Astrid Varnay vagy Birgit Nilsson konnyűszerrel túl tudta harsogni, de ha most kisebb hangokkal kell beérni, akkor ez van, nem a legnagyobb hangú énekeshez kell beállítani a hangzást, hanem a kisebbekéhez, hiszen őket is hallani kell. Persze, erre lehet azt mondani, hogy akinek nincs elég nagy hangja, az ne menjen énekesnek vagy ne énekeljen romantikus vagy azutáni operákat. Oké. De mindenki azt énekli, énekelheti, amit kiosztanak rá, ez nem kívánságműsor. Azt sem hiszem, hogy pár évtizeddel ezelőtt háromszor-négyszer akkora hangok voltak az általánosak, mint manapság. Lehet, sőt valószínű, hogy akkor több volt a nagy drámai hang, de minden embernek csak két hangszalagja van, a végtelenségig nem növelhető az emberi hangerő. És nem minden színház akusztikája egyformán jó. Az Erkel Színházé alighanem a jobbak közé tartozik, és ha ott nem hallatszik valaki, az komoly gond. De az sem kicsi nézőtér, ezt ne felejtsük el és pl a Chénier vagy a Tosca hangszerelése igen vastag helyenként, nem beszélve a Wagner- vagy Strauss-operákról...
Egyszer egy délelőtti Rigolettóra véletlenül az Operházba mentünk. Átrohantunk az Erkelbe, az I. felvonás közepén értünk oda. Az első Gilda-Rigoletto duettben Agachét a ruhatárból is remekül lehett hallani. :) Mondjuk igaz, hogy Pál Tamás vezényelt.
