2774 Megén 2003-11-11 12:20:52
A műsorral kapcsolatban nem tudok semmit mondani, mint mondtam egyszerű folyószámlásokat nem hívnak meg ilyenre. De akik a Házban dolgoznak pár perc alatt jólértesültek lehetnek. Osszák meg velünk is. Kösz előre.
A műsorral kapcsolatban nem tudok semmit mondani, mint mondtam egyszerű folyószámlásokat nem hívnak meg ilyenre. De akik a Házban dolgoznak pár perc alatt jólértesültek lehetnek. Osszák meg velünk is. Kösz előre.
2773 Megén 2003-11-11 12:18:53
A műsorral kapcsolatban nem tudok semmit mondani, mint mondtam egyszerű folyószámlásokat nem hívnak meg ilyenre. De akik a Házban dolgoznak pár perc alatt jólértesültek lehetnek. Osszák meg velünk is. Kösz előre.
A műsorral kapcsolatban nem tudok semmit mondani, mint mondtam egyszerű folyószámlásokat nem hívnak meg ilyenre. De akik a Házban dolgoznak pár perc alatt jólértesültek lehetnek. Osszák meg velünk is. Kösz előre.
2772 Megén 2003-11-11 12:16:39
Láttam meghívót, maradjunk ebben.
Láttam meghívót, maradjunk ebben.
2771 Búbánat 2003-11-11 12:03:27
Benő, evidens a válasz: azzal, hogy ott lehetsz a palota díszes lépcsőházában, már részese vagy a „műsor”-nak. Mi kell még egyéb?
Benő, evidens a válasz: azzal, hogy ott lehetsz a palota díszes lépcsőházában, már részese vagy a „műsor”-nak. Mi kell még egyéb?
2770 Búbánat 2003-11-11 11:34:56
Kedves Megén. Titkon reméltem is, hogy a korábbról megismert jólértesültséged okán Tőled fogom megkapni kérdéseimre a válaszokat. Csaknem a Te céged is érdekelt volt a partyn?
Kedves Megén. Titkon reméltem is, hogy a korábbról megismert jólértesültséged okán Tőled fogom megkapni kérdéseimre a válaszokat. Csaknem a Te céged is érdekelt volt a partyn?
2769 zti 2003-11-11 11:31:16
1924-ben az Operaház reformjával kapcsolatban ilyen követelések fogalmazódtak meg: -A minisztérium a nagy fizetésű tagok szerződéseit kérje be áttanulmányozás céljából. Új szerződések ne léphessenek érvénybe, mielőtt nincsenek e minisztérium által jóváhagyva. -Mindenki havi fizetésre szerződtetendő és nem fellépti díjakra. Ennek fejében köteles havonként 8-szor fellépni. Hetenként kétszer minden egészséges énekes felléphet. -A szabadságolások időpontja szerződéskötéskor legyen megállapítva, nem mint eddig, hogy egy premier előtt ketten, hárman jelentkezhettek szabadságolásukért és a premier megtarthatása érdekében sok-sok millióval váltotta meg az igazgatóság a terminushoz nem kötött szabadságokat. -Nem szabad felvenni azt a pontot, hogy ha valaki egy előadásra ki van tűzve, darab változás esetén is joga legyen fellépti díját, amelyet meg nem szolgált, felvenni. -Mindenkit, kivétel nélkül, rá kell szorítani a színházi szabályok betartására, melyekben benne van, hogy minden már játszott szerepet az igazgatóság felszólítására köteles a tag külön díjazás nélkül elvállalni darab vagy szerep változás esetén. Ehhez senki sem tartotta magát és sok-sok milliót zsaroltak ki beugrás címén. -Tehetségtelen tagokat senki protekciójára sem szabad szerződtetni, valamint a darabok elfogadásánál csakis azok művészi értéke és a várható anyagi eredmény legyen mérvadó.
1924-ben az Operaház reformjával kapcsolatban ilyen követelések fogalmazódtak meg: -A minisztérium a nagy fizetésű tagok szerződéseit kérje be áttanulmányozás céljából. Új szerződések ne léphessenek érvénybe, mielőtt nincsenek e minisztérium által jóváhagyva. -Mindenki havi fizetésre szerződtetendő és nem fellépti díjakra. Ennek fejében köteles havonként 8-szor fellépni. Hetenként kétszer minden egészséges énekes felléphet. -A szabadságolások időpontja szerződéskötéskor legyen megállapítva, nem mint eddig, hogy egy premier előtt ketten, hárman jelentkezhettek szabadságolásukért és a premier megtarthatása érdekében sok-sok millióval váltotta meg az igazgatóság a terminushoz nem kötött szabadságokat. -Nem szabad felvenni azt a pontot, hogy ha valaki egy előadásra ki van tűzve, darab változás esetén is joga legyen fellépti díját, amelyet meg nem szolgált, felvenni. -Mindenkit, kivétel nélkül, rá kell szorítani a színházi szabályok betartására, melyekben benne van, hogy minden már játszott szerepet az igazgatóság felszólítására köteles a tag külön díjazás nélkül elvállalni darab vagy szerep változás esetén. Ehhez senki sem tartotta magát és sok-sok milliót zsaroltak ki beugrás címén. -Tehetségtelen tagokat senki protekciójára sem szabad szerződtetni, valamint a darabok elfogadásánál csakis azok művészi értéke és a várható anyagi eredmény legyen mérvadó.
2768 Benő 2003-11-11 11:05:21
Tessék mondani, amikor ilyen Gálák vannak az Operában mi a műsor, mit játszanak?
Tessék mondani, amikor ilyen Gálák vannak az Operában mi a műsor, mit játszanak?
2767 beszkárt 2003-11-11 10:51:28
Tessék leszállni Kulcsár Attiláró! Mi közük van hozzá mit keres, mennyiért és kikkel valahol.
Tessék leszállni Kulcsár Attiláró! Mi közük van hozzá mit keres, mennyiért és kikkel valahol.
2766 Megén 2003-11-11 10:47:23
November van. Elindult az évvégi céges \"bulik\" ideje. A pénteki operai esemény, az OTP Gála volt, amivel megkezdődött a nagy és kis cégek évvégi ügyfélparti-sorozata. Nem kell azért csipkelődni, mert az ilyen alkalmakat ünnepélyes keretek között rendezik. A cégek ide azokat hívják meg, akik nagy ügyfeleik, akiknek munkát végeznek, szolgáltatnak, akikből élnek. Ezeket bizony megfelelő körülmények között kell fogadni, és ezért a rendőrségnek komoly pénzeket is fizetnek, hogy biztosítsák a helyszínt. Ilyenkor azok az meghívó munkatársak akik ott vannak, végig dolgozzák az estét, mindenkivel fenntartandó ill. építendő a további üzleti kapcsolatot. Ilyenkor addig nem lehet haza sem menni, ameddig egy vendég még ott van. Kinek mennyi pénze van, olyan ügyfélpartit szervez. Az OTP nem engem fog meghívni, pedig már a múlt században is régi ügyfelük voltam. De az ilyen dolgokat természetes velejárójának tekintem a piacgazdaságnak, és nem sírom vissza azokat az időket, amikor mindenki egyenlő volt, és ennek következtében úgy érezte bárkit felelősségre vonhat, hogy mit keres, mennyiért és kikkel valahol.
November van. Elindult az évvégi céges \"bulik\" ideje. A pénteki operai esemény, az OTP Gála volt, amivel megkezdődött a nagy és kis cégek évvégi ügyfélparti-sorozata. Nem kell azért csipkelődni, mert az ilyen alkalmakat ünnepélyes keretek között rendezik. A cégek ide azokat hívják meg, akik nagy ügyfeleik, akiknek munkát végeznek, szolgáltatnak, akikből élnek. Ezeket bizony megfelelő körülmények között kell fogadni, és ezért a rendőrségnek komoly pénzeket is fizetnek, hogy biztosítsák a helyszínt. Ilyenkor azok az meghívó munkatársak akik ott vannak, végig dolgozzák az estét, mindenkivel fenntartandó ill. építendő a további üzleti kapcsolatot. Ilyenkor addig nem lehet haza sem menni, ameddig egy vendég még ott van. Kinek mennyi pénze van, olyan ügyfélpartit szervez. Az OTP nem engem fog meghívni, pedig már a múlt században is régi ügyfelük voltam. De az ilyen dolgokat természetes velejárójának tekintem a piacgazdaságnak, és nem sírom vissza azokat az időket, amikor mindenki egyenlő volt, és ennek következtében úgy érezte bárkit felelősségre vonhat, hogy mit keres, mennyiért és kikkel valahol.
2765 TIT 2003-11-11 10:40:31
„Hatalmas óceánjáró ez a cég, amit csak a legfinomabb kormánymozdulatokkal lehetne irányítani. Nagyon óvatosan, kis mozdulatokkal, és konzervatívan. Ezt nem úgy értem, hogy egy igazgató ne legyen fogékony az új dolgokra, de nem szabad hektikus dolgokat csinálnia, mert az tizenöt évre meghatározhatja a ház sorsát. Körülbelül ez az, amit a közelmúlt történéseiről még el tudok mondani.” -mondja Bándi. Változnak az idők. 1924-25ben Klebersberg Kúnó és Radnai Miklós nem így gondolkoztak. Nem húzták 15 évig, nem mutogattak a parlamentre törvénymódosítást kérve, hanem cselekedtek. Megszüntették a lazaságot és az énekes kiváltságokat, a legjobb erőket szerződtették stb.
„Hatalmas óceánjáró ez a cég, amit csak a legfinomabb kormánymozdulatokkal lehetne irányítani. Nagyon óvatosan, kis mozdulatokkal, és konzervatívan. Ezt nem úgy értem, hogy egy igazgató ne legyen fogékony az új dolgokra, de nem szabad hektikus dolgokat csinálnia, mert az tizenöt évre meghatározhatja a ház sorsát. Körülbelül ez az, amit a közelmúlt történéseiről még el tudok mondani.” -mondja Bándi. Változnak az idők. 1924-25ben Klebersberg Kúnó és Radnai Miklós nem így gondolkoztak. Nem húzták 15 évig, nem mutogattak a parlamentre törvénymódosítást kérve, hanem cselekedtek. Megszüntették a lazaságot és az énekes kiváltságokat, a legjobb erőket szerződtették stb.
2764 Mantuai herceg 2003-11-11 10:32:32
Legjobb kávé a BKV!!!!!!
Legjobb kávé a BKV!!!!!!
2763 cintula 2003-11-11 10:21:55
Pajtikák, nem kell a kecmec! A Hunyadi is csupa ármány és merény, vegyék le a műsorról! Aztán itt van a Bánk bán, meg ez a C’est la guerre is tele van politikai izével, azt se kéne hagyni. Lássátok be, a külpolitikus Bánffy az OK, zenetörténész Dr Tóth Aladár az politika. Világos? ***
Pajtikák, nem kell a kecmec! A Hunyadi is csupa ármány és merény, vegyék le a műsorról! Aztán itt van a Bánk bán, meg ez a C’est la guerre is tele van politikai izével, azt se kéne hagyni. Lássátok be, a külpolitikus Bánffy az OK, zenetörténész Dr Tóth Aladár az politika. Világos? ***
2762 Búbánat 2003-11-11 09:58:24
Pénteken délután úgy négy óra tájékában lépteim az Opera irányába vezettek. Persze, hogy nem juthattam oda a pénztárakhoz. Persze, hogy a bejárati kapukat zárva találtam. Persze, hogy megint valami felhajtás miatt rendőri biztosítással, eltereléssel, felállított kordonokkal szembesültem. Sikerült azért bekukucskálom az egyik üvegezett ajtón, s mit látok? Terülj-terülj asztalkám, mozgó büfék, asztalkák, étkészletek, szervírozás előkészületeinek kellékei a hideg és meleg ínyencségekhez. Egy kisasszonyka nagy kegyesen elárulta, hogy miért van ez a nagy felhajtás. Egy esti, OTP-zártkörű rendezvény miatt van ez a sürgés-forgás és a felfordulás. Azért kíváncsi lennék, hogy mennyi bérleti díjat fizetett ezért a cég az Operának, s az milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmazhatott még. S ki mindenki volt este ott az OTP - seken kívül? Mert azért ne szédítsenek engem ilyen mesével; a rendőri készenlét mögött más szempontok is felmerülhetnek az emberben. És még az a kíváncsiság is furdalja az oldalamat, hogy a kaját – piát a Gundel vagy a Mágnáskert rezerválta-e? (Bár ettől még fogok tudni aludni...)
Pénteken délután úgy négy óra tájékában lépteim az Opera irányába vezettek. Persze, hogy nem juthattam oda a pénztárakhoz. Persze, hogy a bejárati kapukat zárva találtam. Persze, hogy megint valami felhajtás miatt rendőri biztosítással, eltereléssel, felállított kordonokkal szembesültem. Sikerült azért bekukucskálom az egyik üvegezett ajtón, s mit látok? Terülj-terülj asztalkám, mozgó büfék, asztalkák, étkészletek, szervírozás előkészületeinek kellékei a hideg és meleg ínyencségekhez. Egy kisasszonyka nagy kegyesen elárulta, hogy miért van ez a nagy felhajtás. Egy esti, OTP-zártkörű rendezvény miatt van ez a sürgés-forgás és a felfordulás. Azért kíváncsi lennék, hogy mennyi bérleti díjat fizetett ezért a cég az Operának, s az milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmazhatott még. S ki mindenki volt este ott az OTP - seken kívül? Mert azért ne szédítsenek engem ilyen mesével; a rendőri készenlét mögött más szempontok is felmerülhetnek az emberben. És még az a kíváncsiság is furdalja az oldalamat, hogy a kaját – piát a Gundel vagy a Mágnáskert rezerválta-e? (Bár ettől még fogok tudni aludni...)
2761 besenyő 2003-11-11 09:56:44
Jóember, meddig teccen visszamenni a politikában? Petőfit is le teccik tiltani, Kodály Zrínyi szózatát 2x-esen fog tecceni üldözni (török politika + 56), az Eroicát és Háry Jánost meg 1800-as évek kül- és belpolitikai vonatkozásai miatt teccen indekszelni?
Jóember, meddig teccen visszamenni a politikában? Petőfit is le teccik tiltani, Kodály Zrínyi szózatát 2x-esen fog tecceni üldözni (török politika + 56), az Eroicát és Háry Jánost meg 1800-as évek kül- és belpolitikai vonatkozásai miatt teccen indekszelni?
2760 kisüsti 2003-11-11 09:31:01
Jó hír!
Jó hír!
2759 Megén 2003-11-11 09:26:09
Kisüsti, szerintem politikamentes nap.
Kisüsti, szerintem politikamentes nap.
2758 szanyi 2003-11-11 09:17:22
Bándi mondja: „Minden társulat megérdemli a maga házát - és a maga vezetőit.” „Nem tudom miért, de most tényleg minden túl későn derül ki. Hatásköri gondok is vannak, túl sokan szólhatnak bele valamibe, és bele is szólnak, így esetleg csak véletlenül derül ki, hogy \"ez még nem volt színpadon?\", \"még nem volt díszlet-elfogadás?\", és így tovább. De ez már nem csak az Operaház gondja, hanem a fenntartóé is. Sok mindent nekik kellene végre rendberakni. Szinetárnak viszont abban van igaza, hogy a mi operaházunk egyedüli a világon. Ugyanis irgalmatlan nagy repertoárt játszunk, két házban.” teljes cikk: [url]http://www.momus.hu/article.php?id=1411&category=17;itt[/url]
Bándi mondja: „Minden társulat megérdemli a maga házát - és a maga vezetőit.” „Nem tudom miért, de most tényleg minden túl későn derül ki. Hatásköri gondok is vannak, túl sokan szólhatnak bele valamibe, és bele is szólnak, így esetleg csak véletlenül derül ki, hogy \"ez még nem volt színpadon?\", \"még nem volt díszlet-elfogadás?\", és így tovább. De ez már nem csak az Operaház gondja, hanem a fenntartóé is. Sok mindent nekik kellene végre rendberakni. Szinetárnak viszont abban van igaza, hogy a mi operaházunk egyedüli a világon. Ugyanis irgalmatlan nagy repertoárt játszunk, két házban.” teljes cikk: [url]http://www.momus.hu/article.php?id=1411&category=17;itt[/url]
2757 cintula 2003-11-11 09:09:41
Kire gondolsz? : -))))
Kire gondolsz? : -))))
2756 Jack 2003-11-11 08:52:09
Ez a leváltás-játék nagyon jó!!! Fotók nincsenek? Megnézhetnék kik voltak Tóth Aladár alatt a \"mellőzött\" embereink. A Csárdás királynő fiatal rendezője véletlenül nem tévedt a zsúfolt nézőtérre?
Ez a leváltás-játék nagyon jó!!! Fotók nincsenek? Megnézhetnék kik voltak Tóth Aladár alatt a \"mellőzött\" embereink. A Csárdás királynő fiatal rendezője véletlenül nem tévedt a zsúfolt nézőtérre?
2755 kisüsti 2003-11-10 22:40:10
Milyen nap lesz holnap?
Milyen nap lesz holnap?
2754 Teréz Anya 2003-11-10 22:21:29
Talán BKV, vagy parkolóőr karszalag....
Talán BKV, vagy parkolóőr karszalag....
2753 Mantuai herceg 2003-11-10 21:43:06
Radics, milyen karszalagra gondolsz?
Radics, milyen karszalagra gondolsz?
2752 cinitár funclub 2003-11-10 21:42:23
Szinetár Miklós: Az Operában árulónak fognak tartani - ha a 4 milliárd forintból hármat adtak volna csak, és egy milliárdot költöttek volna a vidéki operajátszásra, mindenki jobban járt volna, még az Opera is. (Népszava, október 31.)
Szinetár Miklós: Az Operában árulónak fognak tartani - ha a 4 milliárd forintból hármat adtak volna csak, és egy milliárdot költöttek volna a vidéki operajátszásra, mindenki jobban járt volna, még az Opera is. (Népszava, október 31.)
2751 cinitár funclub 2003-11-10 21:42:00
(Szinetár Miklós) …nagyvonalúnak, okosnak és időszerűnek nevezte, hogy az előző kormányzat megemelte az Operaház támogatását. (NSz, 2002. jún. 28.)
(Szinetár Miklós) …nagyvonalúnak, okosnak és időszerűnek nevezte, hogy az előző kormányzat megemelte az Operaház támogatását. (NSz, 2002. jún. 28.)
2750 Radics 2003-11-10 20:27:02
Play fejtörőjére nekem más válaszom van. Személyzeti osztály jó ideje nincs a Házban, úgyhogy az eredeti írás az lehet, amelyikben Tóth Aladárt puccsolja meg a tömeg. Szomorú, hogy művészeink nem először használják ki a politika változását sérelmeik megtorlására. A beszámolók se nagyon változtak: az új vezetőt a társulat „lelkes ünneplésben részesítette”, a „társulati ülésen jelen voltak az Operaháznak azon művészei, akiket az elmúlt évek folyamán eltávolítottak.”
Play fejtörőjére nekem más válaszom van. Személyzeti osztály jó ideje nincs a Házban, úgyhogy az eredeti írás az lehet, amelyikben Tóth Aladárt puccsolja meg a tömeg. Szomorú, hogy művészeink nem először használják ki a politika változását sérelmeik megtorlására. A beszámolók se nagyon változtak: az új vezetőt a társulat „lelkes ünneplésben részesítette”, a „társulati ülésen jelen voltak az Operaháznak azon művészei, akiket az elmúlt évek folyamán eltávolítottak.”
2749 Radics 2003-11-10 20:12:49
Mantuai, \"ha nem lennél ennyire műveletlen paraszt\" kezdte Teréz Anyu kioktatását egy illető a lap alján. Tedd fel a karszalagod és oda is szólj be légyszi!
Mantuai, \"ha nem lennél ennyire műveletlen paraszt\" kezdte Teréz Anyu kioktatását egy illető a lap alján. Tedd fel a karszalagod és oda is szólj be légyszi!
2748 Radics 2003-11-10 20:11:06
Mantuai, ha nem lennél ennyire műveletlen paraszt...
Mantuai, ha nem lennél ennyire műveletlen paraszt...
2747 Mantuai herceg 2003-11-10 19:02:57
Zizi mester, TYISE, MODERATO!!!!!! Uralkodj magadon, viseljed el a másságot, mint ahogy te is más vagy. Ez itt nem a gorombaság és az elfojtott gőzök kiengedésének a helye. Gondolj, kérlek, a NETIKETT-re, ami reád is vonatkozik !! Köszönöm az együttműködésedet, if any.......
Zizi mester, TYISE, MODERATO!!!!!! Uralkodj magadon, viseljed el a másságot, mint ahogy te is más vagy. Ez itt nem a gorombaság és az elfojtott gőzök kiengedésének a helye. Gondolj, kérlek, a NETIKETT-re, ami reád is vonatkozik !! Köszönöm az együttműködésedet, if any.......
2746 cabernet 2003-11-10 17:08:56
Jó vicc, szerintem mind a két hír igaz. Ötven év alatt csak a nevek változtak, nem?
Jó vicc, szerintem mind a két hír igaz. Ötven év alatt csak a nevek változtak, nem?
2745 Play 2003-11-10 16:50:59
Mi a különbség a két hír között? Melyik a hamis? Az Operaház Társulata kimondta Nem működik együtt Tóth Aladárral HÍR-2 Szerdán délelőtt az Operaház nézőtere tökéletesen zsúfolt volt. Ez alkalommal az Operaház és az Erkel színház tagjai foglaltak helyet a széksorokban és páholyokban. Társulati ülést tartottak. (…) A társulati ülés a bizalmat egyhangúlag megtagadta Tóth Aladártól, s ugyanezt mondta ki Nyári László üzemigazgatóval szemben. Továbbá kimondták azt is, hogy az üzemigazgatói állás teljesen felesleges, úgy, mint a személyzeti osztály fenntartása. Ezeket a teendőket az Operaház népszerű munkatársára, a régi szakemberre, dr Juhász Andorra bízták, akit a társulati ülés lelkes ünneplésben részesített. (…) A társulati ülésen jelen voltak az Operaháznak azon művészei, akiket az elmúlt évek folyamán eltávolítottak.
Mi a különbség a két hír között? Melyik a hamis? Az Operaház Társulata kimondta Nem működik együtt Tóth Aladárral HÍR-2 Szerdán délelőtt az Operaház nézőtere tökéletesen zsúfolt volt. Ez alkalommal az Operaház és az Erkel színház tagjai foglaltak helyet a széksorokban és páholyokban. Társulati ülést tartottak. (…) A társulati ülés a bizalmat egyhangúlag megtagadta Tóth Aladártól, s ugyanezt mondta ki Nyári László üzemigazgatóval szemben. Továbbá kimondták azt is, hogy az üzemigazgatói állás teljesen felesleges, úgy, mint a személyzeti osztály fenntartása. Ezeket a teendőket az Operaház népszerű munkatársára, a régi szakemberre, dr Juhász Andorra bízták, akit a társulati ülés lelkes ünneplésben részesített. (…) A társulati ülésen jelen voltak az Operaháznak azon művészei, akiket az elmúlt évek folyamán eltávolítottak.
2744 Play 2003-11-10 16:50:28
Mi a különbség a két hír között? Melyik a hamis? Az Operaház Társulata kimondta Nem működik együtt Győriványival HÍR-1 Szerdán délelőtt az Operaház nézőtere tökéletesen zsúfolt volt. Ez alkalommal az Operaház és az Erkel színház tagjai foglaltak helyet a széksorokban és páholyokban. Társulati ülést tartottak. (…) A társulati ülés a bizalmat egyhangúlag megtagadta Locsmándi Miklóstól, s ugyanezt mondta ki a főzeneigazgató Győriványi Györggyel szemben. Továbbá kimondták azt is, hogy az ügyvezető igazgatói állás teljesen felesleges, úgy, mint a személyzeti osztály fenntartása. Ezeket a teendőket az Operaház népszerű munkatársára, a régi szakemberre, Szinetár Miklósra bízták, akit a társulati ülés lelkes ünneplésben részesített. (…) A társulati ülésen jelen voltak az Operaháznak azon művészei, akiket az elmúlt évek folyamán eltávolítottak.
Mi a különbség a két hír között? Melyik a hamis? Az Operaház Társulata kimondta Nem működik együtt Győriványival HÍR-1 Szerdán délelőtt az Operaház nézőtere tökéletesen zsúfolt volt. Ez alkalommal az Operaház és az Erkel színház tagjai foglaltak helyet a széksorokban és páholyokban. Társulati ülést tartottak. (…) A társulati ülés a bizalmat egyhangúlag megtagadta Locsmándi Miklóstól, s ugyanezt mondta ki a főzeneigazgató Győriványi Györggyel szemben. Továbbá kimondták azt is, hogy az ügyvezető igazgatói állás teljesen felesleges, úgy, mint a személyzeti osztály fenntartása. Ezeket a teendőket az Operaház népszerű munkatársára, a régi szakemberre, Szinetár Miklósra bízták, akit a társulati ülés lelkes ünneplésben részesített. (…) A társulati ülésen jelen voltak az Operaháznak azon művészei, akiket az elmúlt évek folyamán eltávolítottak.
2743 Búbánat 2003-11-10 16:43:15
„Szinetár Miklós: …..a mi színházunkban egyesek azt tartják, hogy egyfelől játsszuk a klasszikus operetteket, másfelől a minisztérium felé ’magyarázzuk a bizonyítványunkat’, s ezért előadunk mai témájú operetteket is, de ez csak kellemetlen kölönc, amelyet a vidék, ha nem muszáj nem vesz át. Mi nem azért játszunk mai operettet, hogy a bizonyítványunkat magyarázzuk. Semmiképpen sem tartjuk magunkat olyan színháznak, amely élen jár az elhajlásokban. Nem járunk élen semmiféle baloldali elhajlásban sem, de hisszük, hogy minden színháznak minden korban az volt a hivatása, hogy új dolgokat hozzon létre, mert a színháztörténet: haladás. Újat és újat kell létrehozni, mert ez a színház értelme, s mint ahogy általában ez az emberek értelme. Erről nem mondunk le….” A Fővárosi Operettszínház ankétja 1954. december 14-15-én az operett kérdéseiről. (Színházművészeti Írások 5., Magyar Színház-és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955.) Úgy ötven év távlatából ez most viccesnek hangzik, vagy halálkomolynak, szimpatikusnak? Mondandójából következtethetünk-e a mai énjére? Vomhatunk-e párhuzamot az Operaházzal és az operával kapcsolatos ténykedéseire? Következetes-e?
„Szinetár Miklós: …..a mi színházunkban egyesek azt tartják, hogy egyfelől játsszuk a klasszikus operetteket, másfelől a minisztérium felé ’magyarázzuk a bizonyítványunkat’, s ezért előadunk mai témájú operetteket is, de ez csak kellemetlen kölönc, amelyet a vidék, ha nem muszáj nem vesz át. Mi nem azért játszunk mai operettet, hogy a bizonyítványunkat magyarázzuk. Semmiképpen sem tartjuk magunkat olyan színháznak, amely élen jár az elhajlásokban. Nem járunk élen semmiféle baloldali elhajlásban sem, de hisszük, hogy minden színháznak minden korban az volt a hivatása, hogy új dolgokat hozzon létre, mert a színháztörténet: haladás. Újat és újat kell létrehozni, mert ez a színház értelme, s mint ahogy általában ez az emberek értelme. Erről nem mondunk le….” A Fővárosi Operettszínház ankétja 1954. december 14-15-én az operett kérdéseiről. (Színházművészeti Írások 5., Magyar Színház-és Filmművészeti Szövetség, Budapest, 1955.) Úgy ötven év távlatából ez most viccesnek hangzik, vagy halálkomolynak, szimpatikusnak? Mondandójából következtethetünk-e a mai énjére? Vomhatunk-e párhuzamot az Operaházzal és az operával kapcsolatos ténykedéseire? Következetes-e?
2742 Megén 2003-11-10 15:39:32
Caligula, mondták már neked susogva, hogy bunkókám?
Caligula, mondták már neked susogva, hogy bunkókám?
2741 Caligula 2003-11-10 15:06:27
Itt nincs is hangerő :-)))
Itt nincs is hangerő :-)))
2740 Megén 2003-11-10 15:04:36
Nagy ég, ha nem politika, akkor meg személyeskedés? Nekem azt mondták a szüleim: ha elfogytak az érveid, ne a hangerőt emeld meg!
Nagy ég, ha nem politika, akkor meg személyeskedés? Nekem azt mondták a szüleim: ha elfogytak az érveid, ne a hangerőt emeld meg!
2739 zti 2003-11-10 14:49:02
TÓTH Aladár: Az újjászervezett Opera (Nyugat, 1925) „Mikor az Operaház igazgatói állását a kultuszminiszter Radnai Miklóssal töltötte be, az egész „zenei közvélemény” megdöbbenve, sőt felháborodva kérdezte: honnan jön ez az ember? Csodálkozhatunk-e ezen a megdöbbenésen? Csodálkozhatunk-e azoknak felháborodásán, akik Operaházunk élére nagy és értékes múltú férfiút követeltek? Mi mégsem álltunk a megdöbbenők és felháborodók közé, mert tudtuk, hogy nagy és értékes múltú férfiak aligha törődtek volna bele a szegényes jelen szűk kereteibe, ezeken a kereteken pedig (ismerjük azt a kultúra ellenes áramlatot, mely Magyarország szellemi életét hosszú időre megbénította) változtatni már nem lehetett. De tudtuk azt is, hogy a fiatal új igazgatótól nem kérhetjük számon a múltját; nem kérdeztük tehát tőle, hogy honnan jön, hanem türelemmel várjuk, míg megmutatja: hová megy? Az Operaház kapui október nyolcadikán megnyíltak s már az első előadások kielégítő, noha korántsem teljes feleletet adnak feltett kérdésünkre: Radnai Miklós útja dalszínházunk művészi konszolidációja felé vezet. Igazgatósága első évét Radnai úgy látszik a komoly, szolid munka újra bevezetésének szenteli. Legközelebbi célja: olyan munkarendet teremteni, melyben a rendelkezésre álló erőkből lehetőleg semmi sem marad kiaknázatlanul, melyben mindenki pontosan maga előtt látja feladatát s így annak teljesítése alól semminemű kerülő utakon sem térhet ki. A bűnösen hanyag régi rezsim alatt ezerszer hallottuk a panaszt: „nem tudok rendesen dolgozni, mert…” Radnai felismerte, hogy elsősorban azt kell megszüntetnie, ami ez után a bizonyos „mert” után következni szokott. A fegyelem helyreállítása az új igazgatónak el nem vitatható érdeme. Munkáját, ha az eddigi szorgalommal és eréllyel megalkuvás nélkül folytatja, bizonnyal siker fogja koronázni. A sikert különösen biztosítja, hogy Radnai igen jól választotta meg főmunkatársait Kerner István és Márkus László személyében. Az új igazgató helyes tapintatát dicséri, hogy a legnagyobb magyar karmester ismét ambícióval teljesíti értékes feladatát és hogy a színpad irányítása Márkus kezeiben összpontosul. Dalszínházunk idei műsorán kevés az újdonság. Kivetni való azonban egy sem akad a tervezetben. (Egyedül az új Giordano-opera helyett látnánk szívesen komolyabb zenei értékkel kecsegtető újdonságot.) Bartók Mandarinja, Kodály Háry Jánosa és Szántó Tájfunja méltóan képviselik a legújabb magyar zenedrámai termését: Debussy Pelleasával pedig régi adósság térül meg. A felújítások, áttanulások sora is megnyugtató: az operairodalom igazi értékei: Mozart, Wagner és Verdi művei kerültek előtérbe s a magyarok közül is a legkomolyabbak: Dohnányi és esetleg Bartók színpadi munkái. Ilyen körülmények között remélhetjük, hogy az ensemble, az összjáték kultúrája (minden komoly művészi törekvés alapja) fogja végre felváltani az eddig „star rendszert igazi sztárok nélkül.” A kórusok ötesztendős vétkes elhanyagoltsága sok gondot okozhat az új vezetőségnek: alig akad értékesebb opera, melyben a kórus-részleteket ne kellene egészen előlről újra betanítani. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy Radnai mind ez ideig komoly, hasznos munkát végzett. A rendelkezésre álló ingoványos talajon a körülményekhez képest ügyesen, sőt jól rakja le az alapokat. Igazgatói képességét természetesen csak akkor ítélhetjük meg teljesen, ha látjuk, milyen épületet szándékozik emelni ezeken az alapokon. A „konszolidált Operaház” nem lehet a végső cél. Radnai munkája csak alkalmassá tette az intézetet a művészi tettekre; maga a művészi tett még a jövő feladata. Mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy Operaházunk tagjait csak a fegyelem, a külső hivatali fegyelem tartja össze. Igazi értékes művészi együttműködéshez valami mélyebb, lelkibb összetartó erő is szükséges. Valami közös nagy eszmény, melyet nemcsak külső kényszerből szolgálunk. Valami felemelő öntudat, hogy életünk nem merül ki a hivatalos kötelesség teljesítésében, hanem örök emberi értékeknek lesz egyik összetevője. Ezt az átfogó, összetartó eszményt az intézet vezetője tűzi ki a tagok elé. Az opera igazgatónak ezért magasabb művészi ideálok harcosának kell lennie. Ideálokhoz kell szegődnie vagy éppen ideálokat kell teremtenie. Operánk régi fénykorának megvolt a maga eszménye: a magyar nemzetet az európai kultúra magaslatára emelte. Megmutatta, hogy a magyar nép is képes arra, ugyanarra, amire a nagy nyugati kultúr országok. Akkoriban az egész magyar zeneélet az „európai magyarságot” írta zászlajára. Zeneszerzőink patrióta-lelkesedéstől sarkalva nem saját egyéniségüknek, hanem általában a magyar dicsőségnek kifejezését keresték alkotásaikban. Művészetük a nemzeti társadalom művészete volt, s így Operaházuk is nemzeti társadalmi intézet volt. Nagy művészeket látott vendégül, nagy művészeket nevelt: nemzeti dísznek. Értékes, nagyszerű dekórum volt minden, s még egy Mahler karmesterpálcája nyomán fakadó páratlan művészi eredmények sem jelentettek egyebet, mint rendszalagot a nemzet keblén. A magyar zene mai törekvései már egészen mások. Ma már nem azt akarjuk elérni, amit a külföld elért, hanem azt, amit egyedül csak mi magyarok tudunk elérni. Nem akarunk nagyszerű Európát teremteni Magyarországon, hanem nagyszerű Magyarországot Európában. olyan értékeket keresünk magunkban, melyeket másutt hiába keresünk, melyek a magyar nemzet sajátos, egyedülálló, tehát legértékesebb értékei. zeneszerzőink saját egyéniségüket találták meg alkotásaikban, s mivel hűbbek egyéniségükhöz és egyéniségük sajátosan magyar, hűek magyarságukhoz is. Ez az individualizmus nemcsak a modern magyar zene két legnagyobb alakjára: Bartókra és Kodályra vonatkozik, hanem a kevésbé magyar temperamentumú szerzőkre, például Dohnányira, Weinerre is. Ez a mai individuálisan mélyebb zeneélet természetesen másmilyen Operaházat követel, mint amilyen az első nagy muzikális fellendülés operaháza volt. Dalszínházunk régi „fénykorának” feltámasztása ma már céltalan volna. nem is szólva, hogy a mi kis Magyarországunk operája nem érhetné utol a nagy nyugati intézeteket. Így kisebb keretben mélyebb művészetet nyithatunk, mint elődeink az európai kultúra pompájában. Ez a sajátosan „egyéni felületes vezetés rendkívül visszavetette az intézetet fejlődésében. Egyenlőre átmeneti állapotot kell teremtenünk s gondoskodnunk kell, hogy az átmenet lehetőleg gyors legyen. Legfontosabb teendő: fiatal magyar karmester- és rendező-generáció nevelése. Mikor a Zeneművészeti Főiskolában felállították a karmesterképző katedrát, szinte értetlenül meghiúsult a komoly zene híveinek az a reménye, hogy ezt a tanszéket a legnagyobb magyar karmester: Kerner István foglalja el. Amit Kernertől férfikora delén vártunk, azt ma már nem kérhetjük az öreg Kernertől. A külföldet kell tehát ismét segítségül hívnunk. Radnainak, ha biztosítani akarja a fiatal magyar karmester-generáció fejlődését, amint alkalma nyílik, értékes külföldi karmestert kell az intézet élére állítania. Az operai rendezés is rászorul a nagy nyugati nemzetek támogatására. Valamely kiváló modern rendező hosszabb vendégszereplése ezért elkerülhetetlen. Ezzel a két feladattal áll vagy bukik a Radnai-rezsim. Radnainak igaza van, Operaházunknak a hatesztendős betegséget kell egyenlőre kihevernie. De amint meggyógyult, lépjen ki a tettek mezejére. A magyar zenei szellem van olyan erős és mély, hogy a színpadi zene terén olyan eredeti, önálló kultúrát alkosson, mint a német, francia, olasz vagy orosz szellem.”
TÓTH Aladár: Az újjászervezett Opera (Nyugat, 1925) „Mikor az Operaház igazgatói állását a kultuszminiszter Radnai Miklóssal töltötte be, az egész „zenei közvélemény” megdöbbenve, sőt felháborodva kérdezte: honnan jön ez az ember? Csodálkozhatunk-e ezen a megdöbbenésen? Csodálkozhatunk-e azoknak felháborodásán, akik Operaházunk élére nagy és értékes múltú férfiút követeltek? Mi mégsem álltunk a megdöbbenők és felháborodók közé, mert tudtuk, hogy nagy és értékes múltú férfiak aligha törődtek volna bele a szegényes jelen szűk kereteibe, ezeken a kereteken pedig (ismerjük azt a kultúra ellenes áramlatot, mely Magyarország szellemi életét hosszú időre megbénította) változtatni már nem lehetett. De tudtuk azt is, hogy a fiatal új igazgatótól nem kérhetjük számon a múltját; nem kérdeztük tehát tőle, hogy honnan jön, hanem türelemmel várjuk, míg megmutatja: hová megy? Az Operaház kapui október nyolcadikán megnyíltak s már az első előadások kielégítő, noha korántsem teljes feleletet adnak feltett kérdésünkre: Radnai Miklós útja dalszínházunk művészi konszolidációja felé vezet. Igazgatósága első évét Radnai úgy látszik a komoly, szolid munka újra bevezetésének szenteli. Legközelebbi célja: olyan munkarendet teremteni, melyben a rendelkezésre álló erőkből lehetőleg semmi sem marad kiaknázatlanul, melyben mindenki pontosan maga előtt látja feladatát s így annak teljesítése alól semminemű kerülő utakon sem térhet ki. A bűnösen hanyag régi rezsim alatt ezerszer hallottuk a panaszt: „nem tudok rendesen dolgozni, mert…” Radnai felismerte, hogy elsősorban azt kell megszüntetnie, ami ez után a bizonyos „mert” után következni szokott. A fegyelem helyreállítása az új igazgatónak el nem vitatható érdeme. Munkáját, ha az eddigi szorgalommal és eréllyel megalkuvás nélkül folytatja, bizonnyal siker fogja koronázni. A sikert különösen biztosítja, hogy Radnai igen jól választotta meg főmunkatársait Kerner István és Márkus László személyében. Az új igazgató helyes tapintatát dicséri, hogy a legnagyobb magyar karmester ismét ambícióval teljesíti értékes feladatát és hogy a színpad irányítása Márkus kezeiben összpontosul. Dalszínházunk idei műsorán kevés az újdonság. Kivetni való azonban egy sem akad a tervezetben. (Egyedül az új Giordano-opera helyett látnánk szívesen komolyabb zenei értékkel kecsegtető újdonságot.) Bartók Mandarinja, Kodály Háry Jánosa és Szántó Tájfunja méltóan képviselik a legújabb magyar zenedrámai termését: Debussy Pelleasával pedig régi adósság térül meg. A felújítások, áttanulások sora is megnyugtató: az operairodalom igazi értékei: Mozart, Wagner és Verdi művei kerültek előtérbe s a magyarok közül is a legkomolyabbak: Dohnányi és esetleg Bartók színpadi munkái. Ilyen körülmények között remélhetjük, hogy az ensemble, az összjáték kultúrája (minden komoly művészi törekvés alapja) fogja végre felváltani az eddig „star rendszert igazi sztárok nélkül.” A kórusok ötesztendős vétkes elhanyagoltsága sok gondot okozhat az új vezetőségnek: alig akad értékesebb opera, melyben a kórus-részleteket ne kellene egészen előlről újra betanítani. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy Radnai mind ez ideig komoly, hasznos munkát végzett. A rendelkezésre álló ingoványos talajon a körülményekhez képest ügyesen, sőt jól rakja le az alapokat. Igazgatói képességét természetesen csak akkor ítélhetjük meg teljesen, ha látjuk, milyen épületet szándékozik emelni ezeken az alapokon. A „konszolidált Operaház” nem lehet a végső cél. Radnai munkája csak alkalmassá tette az intézetet a művészi tettekre; maga a művészi tett még a jövő feladata. Mi nem elégedhetünk meg azzal, hogy Operaházunk tagjait csak a fegyelem, a külső hivatali fegyelem tartja össze. Igazi értékes művészi együttműködéshez valami mélyebb, lelkibb összetartó erő is szükséges. Valami közös nagy eszmény, melyet nemcsak külső kényszerből szolgálunk. Valami felemelő öntudat, hogy életünk nem merül ki a hivatalos kötelesség teljesítésében, hanem örök emberi értékeknek lesz egyik összetevője. Ezt az átfogó, összetartó eszményt az intézet vezetője tűzi ki a tagok elé. Az opera igazgatónak ezért magasabb művészi ideálok harcosának kell lennie. Ideálokhoz kell szegődnie vagy éppen ideálokat kell teremtenie. Operánk régi fénykorának megvolt a maga eszménye: a magyar nemzetet az európai kultúra magaslatára emelte. Megmutatta, hogy a magyar nép is képes arra, ugyanarra, amire a nagy nyugati kultúr országok. Akkoriban az egész magyar zeneélet az „európai magyarságot” írta zászlajára. Zeneszerzőink patrióta-lelkesedéstől sarkalva nem saját egyéniségüknek, hanem általában a magyar dicsőségnek kifejezését keresték alkotásaikban. Művészetük a nemzeti társadalom művészete volt, s így Operaházuk is nemzeti társadalmi intézet volt. Nagy művészeket látott vendégül, nagy művészeket nevelt: nemzeti dísznek. Értékes, nagyszerű dekórum volt minden, s még egy Mahler karmesterpálcája nyomán fakadó páratlan művészi eredmények sem jelentettek egyebet, mint rendszalagot a nemzet keblén. A magyar zene mai törekvései már egészen mások. Ma már nem azt akarjuk elérni, amit a külföld elért, hanem azt, amit egyedül csak mi magyarok tudunk elérni. Nem akarunk nagyszerű Európát teremteni Magyarországon, hanem nagyszerű Magyarországot Európában. olyan értékeket keresünk magunkban, melyeket másutt hiába keresünk, melyek a magyar nemzet sajátos, egyedülálló, tehát legértékesebb értékei. zeneszerzőink saját egyéniségüket találták meg alkotásaikban, s mivel hűbbek egyéniségükhöz és egyéniségük sajátosan magyar, hűek magyarságukhoz is. Ez az individualizmus nemcsak a modern magyar zene két legnagyobb alakjára: Bartókra és Kodályra vonatkozik, hanem a kevésbé magyar temperamentumú szerzőkre, például Dohnányira, Weinerre is. Ez a mai individuálisan mélyebb zeneélet természetesen másmilyen Operaházat követel, mint amilyen az első nagy muzikális fellendülés operaháza volt. Dalszínházunk régi „fénykorának” feltámasztása ma már céltalan volna. nem is szólva, hogy a mi kis Magyarországunk operája nem érhetné utol a nagy nyugati intézeteket. Így kisebb keretben mélyebb művészetet nyithatunk, mint elődeink az európai kultúra pompájában. Ez a sajátosan „egyéni felületes vezetés rendkívül visszavetette az intézetet fejlődésében. Egyenlőre átmeneti állapotot kell teremtenünk s gondoskodnunk kell, hogy az átmenet lehetőleg gyors legyen. Legfontosabb teendő: fiatal magyar karmester- és rendező-generáció nevelése. Mikor a Zeneművészeti Főiskolában felállították a karmesterképző katedrát, szinte értetlenül meghiúsult a komoly zene híveinek az a reménye, hogy ezt a tanszéket a legnagyobb magyar karmester: Kerner István foglalja el. Amit Kernertől férfikora delén vártunk, azt ma már nem kérhetjük az öreg Kernertől. A külföldet kell tehát ismét segítségül hívnunk. Radnainak, ha biztosítani akarja a fiatal magyar karmester-generáció fejlődését, amint alkalma nyílik, értékes külföldi karmestert kell az intézet élére állítania. Az operai rendezés is rászorul a nagy nyugati nemzetek támogatására. Valamely kiváló modern rendező hosszabb vendégszereplése ezért elkerülhetetlen. Ezzel a két feladattal áll vagy bukik a Radnai-rezsim. Radnainak igaza van, Operaházunknak a hatesztendős betegséget kell egyenlőre kihevernie. De amint meggyógyult, lépjen ki a tettek mezejére. A magyar zenei szellem van olyan erős és mély, hogy a színpadi zene terén olyan eredeti, önálló kultúrát alkosson, mint a német, francia, olasz vagy orosz szellem.”
2738 Caligula 2003-11-10 14:47:40
Mondtam, hogy nem jobb...
Mondtam, hogy nem jobb...
2737 cintula 2003-11-10 14:46:44
Nem egy penge ha te még ott vagy!! :-)
Nem egy penge ha te még ott vagy!! :-)
2736 Caligula 2003-11-10 14:42:12
Szeretném hozzátok beprotezsálni a főnökömet: nagy rajongója a kisüstinek. És ő se jobb, mint ti. Szerintem gyorsan egymásra találhatnátok.
Szeretném hozzátok beprotezsálni a főnökömet: nagy rajongója a kisüstinek. És ő se jobb, mint ti. Szerintem gyorsan egymásra találhatnátok.
2735 cincogi 2003-11-10 14:41:58
Kulikula, neked is jut, gyere!!
Kulikula, neked is jut, gyere!!
2734 cabernet 2003-11-10 14:35:01
Kulának ne adjatok! Az egy szamár. : -)
Kulának ne adjatok! Az egy szamár. : -)
2733 Cinczi 2003-11-10 14:33:16
Nem lehet, Kálmánka szimatol!
Nem lehet, Kálmánka szimatol!
2732 Cinczi 2003-11-10 14:32:58
????
????
2731 Caligula 2003-11-10 14:29:17
Cincogi meg magában beszél... Zti viszont jó volt, azt szívesen olvasom.
Cincogi meg magában beszél... Zti viszont jó volt, azt szívesen olvasom.
2730 cincogi 2003-11-10 14:27:43
Zizi pajti, ne fájlajd! Ezekenek a tehén a szent, a nyugdíjas meg tabu, Görgey politika, Tóth Aladár politika. Hagy dörgölőzzenek kedvenc Énekeseikhez, addig csöndbe vannak. (Gyere be Cinci, remek kisüsti van!!!)
Zizi pajti, ne fájlajd! Ezekenek a tehén a szent, a nyugdíjas meg tabu, Görgey politika, Tóth Aladár politika. Hagy dörgölőzzenek kedvenc Énekeseikhez, addig csöndbe vannak. (Gyere be Cinci, remek kisüsti van!!!)
2729 Caligula 2003-11-10 13:50:07
Ez egy nagoyn bunkó beszólás volt Zizike. Aki zizis, menjen vizsgálatra.
Ez egy nagoyn bunkó beszólás volt Zizike. Aki zizis, menjen vizsgálatra.
2728 zti 2003-11-10 13:39:59
Idéztem már azt a Fából faragottról megjelent kritikát, amelyikben a kritikus (Bálint A.) egyetlen sort sem szentelt Bánffy intendás díszleteinek. Ugyanígy járt el Kodály Zoltán. Ő a Kékszakállú 1918-as bemutatójáról írt beszámolót. Hiába volt a Operaház első embere Bánffy, Kodály díszlettervezőként meg sem említi a nevét. Az opera szövegének és zenéjének méltatása után Kodály így zárja a cikket: „Az előadás a legszebbek egyike volt az egész esztendőben. Tango karmester már a múlt évben megmutatta, hogy az új magyar zene megértésére nem kell okvetlenül húszévesnek és magyarnak lenni. Minden új művészethez kulcsot ad: a tehetség, nyílt befogadóképesség, igazi technikai tudás. Talán először történt tavaly, a táncjáték előadásakor, hogy egy becsületes művész nekilátott egy becsületes műnek, a karmesterek szokott vállveregető attitude-je nélkül: és a Bartók-zene talán először csendült fel úgy, amint elgondoltatott. Most ez a “csoda” megismétlődött s bizonyára minden alkalommal többen fedezik majd fel, hogy ez a zene nem is olyan érthetetlen. Gyönyörűen helytálltak az énekszerepekben Haselbeck Olga és Kálmán Oszkár. Produkciójukat csak akkor méltányoljuk teljesen, ha meggondoljuk, hogy egy új stílus hagyománynélküli előadásmódját részben maguknak kellett megalkotni.”
Idéztem már azt a Fából faragottról megjelent kritikát, amelyikben a kritikus (Bálint A.) egyetlen sort sem szentelt Bánffy intendás díszleteinek. Ugyanígy járt el Kodály Zoltán. Ő a Kékszakállú 1918-as bemutatójáról írt beszámolót. Hiába volt a Operaház első embere Bánffy, Kodály díszlettervezőként meg sem említi a nevét. Az opera szövegének és zenéjének méltatása után Kodály így zárja a cikket: „Az előadás a legszebbek egyike volt az egész esztendőben. Tango karmester már a múlt évben megmutatta, hogy az új magyar zene megértésére nem kell okvetlenül húszévesnek és magyarnak lenni. Minden új művészethez kulcsot ad: a tehetség, nyílt befogadóképesség, igazi technikai tudás. Talán először történt tavaly, a táncjáték előadásakor, hogy egy becsületes művész nekilátott egy becsületes műnek, a karmesterek szokott vállveregető attitude-je nélkül: és a Bartók-zene talán először csendült fel úgy, amint elgondoltatott. Most ez a “csoda” megismétlődött s bizonyára minden alkalommal többen fedezik majd fel, hogy ez a zene nem is olyan érthetetlen. Gyönyörűen helytálltak az énekszerepekben Haselbeck Olga és Kálmán Oszkár. Produkciójukat csak akkor méltányoljuk teljesen, ha meggondoljuk, hogy egy új stílus hagyománynélküli előadásmódját részben maguknak kellett megalkotni.”
2727 rino 2003-11-10 13:37:41
Amit Bartók a Bánffyról mondott az OK, az Augias istállója ma is igaz. A mi „tekintélyes ember”ünk, a mi v. b. t. t. urunk szintén ritkán néz be a színházba, szóval jó a példakép.
Amit Bartók a Bánffyról mondott az OK, az Augias istállója ma is igaz. A mi „tekintélyes ember”ünk, a mi v. b. t. t. urunk szintén ritkán néz be a színházba, szóval jó a példakép.
2726 zizi 2003-11-10 13:11:43
Ez egy nagyon illetlen, sértő kifejezés volt a boldoggá avatottal kapcsolatban. Szégyelje magát bunkókám.
Ez egy nagyon illetlen, sértő kifejezés volt a boldoggá avatottal kapcsolatban. Szégyelje magát bunkókám.
2725 Megén 2003-11-10 12:57:32
Teréz Anya még ismerte Sztahanov elvtársat.
Teréz Anya még ismerte Sztahanov elvtársat.
