177 Búbánat 2006-11-16 11:43:10 [Válasz erre: 175 Búbánat 2006-11-16 11:40:45]
Vasárnap este: Szent Erzsébet legendája – oratórium Időpont: 18:00 óra - A „Szent Erzsébet rózsája” díjat átadja dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek Szólisták: Fried Péter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Szvétek László (Gregor Józsefet pótolandó!), Hámori Szabolcs. Közreműködők: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), a Magyar Rádió Gyermekkórusa és szólistái (karigazgató: Thész Gabriella), Virágh András (harmónium, orgona), Danubia Szimfonikus Zenekar (vezényel: Héja Domonkos) - A Duna Televízió közvetíti vagy felvételt készít a koncertről, CD kiadása. - Szent Erzsébetet bemutató kiállítás rendezése a Művészetek Palotájában. Liszt 1857 és 1862 között komponálta a Szent Erzsébet legendáját, mellyel a korabeli opera, elsősorban Wagner vívmányait felhasználva újította meg az oratórium műfaját. A mű Európa-szerte nagy sikert aratott; Gounod az egyik előadáson Liszt mellett ülve megjegyezte: „Ez a mű szent kövekből van felépítve.” Egy 1855-ben, a thüringiai Wartburg várában látott freskósorozat ihlette Lisztet a szegények támogatójaként ismert Árpádházi Szent Erzsébet életét elmesélő nagyszabású oratórium megírására. A korhű hangulat elérése érdekében barátai által gyűjtött régi dallamokat – magyar és német énekeket, gregoriánokat – használt fel a mű vezérmotívumaiként, melyek mindig átalakulva, új színekkel, a jelenetek hangulatainak megfelelően térnek vissza. 1865-ben, a pesti Vigadóban tartották a bemutatót; Liszt így ír erről: „az 500 előadóhoz, mondhatni, csatlakozott a 2000 hallgató; ezek, figyelmükkel, nem lankadó rokonszenvükkel, valósággal ’részt vettek’ a műben.”
Vasárnap este: Szent Erzsébet legendája – oratórium Időpont: 18:00 óra - A „Szent Erzsébet rózsája” díjat átadja dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek Szólisták: Fried Péter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Szvétek László (Gregor Józsefet pótolandó!), Hámori Szabolcs. Közreműködők: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), a Magyar Rádió Gyermekkórusa és szólistái (karigazgató: Thész Gabriella), Virágh András (harmónium, orgona), Danubia Szimfonikus Zenekar (vezényel: Héja Domonkos) - A Duna Televízió közvetíti vagy felvételt készít a koncertről, CD kiadása. - Szent Erzsébetet bemutató kiállítás rendezése a Művészetek Palotájában. Liszt 1857 és 1862 között komponálta a Szent Erzsébet legendáját, mellyel a korabeli opera, elsősorban Wagner vívmányait felhasználva újította meg az oratórium műfaját. A mű Európa-szerte nagy sikert aratott; Gounod az egyik előadáson Liszt mellett ülve megjegyezte: „Ez a mű szent kövekből van felépítve.” Egy 1855-ben, a thüringiai Wartburg várában látott freskósorozat ihlette Lisztet a szegények támogatójaként ismert Árpádházi Szent Erzsébet életét elmesélő nagyszabású oratórium megírására. A korhű hangulat elérése érdekében barátai által gyűjtött régi dallamokat – magyar és német énekeket, gregoriánokat – használt fel a mű vezérmotívumaiként, melyek mindig átalakulva, új színekkel, a jelenetek hangulatainak megfelelően térnek vissza. 1865-ben, a pesti Vigadóban tartották a bemutatót; Liszt így ír erről: „az 500 előadóhoz, mondhatni, csatlakozott a 2000 hallgató; ezek, figyelmükkel, nem lankadó rokonszenvükkel, valósággal ’részt vettek’ a műben.”
176 Búbánat 2006-11-16 11:41:45 [Válasz erre: 175 Búbánat 2006-11-16 11:40:45]
Tehát, szombaton este Időpont: 2006.11.18. 19:30 - 23:00 A Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye: Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78., Liszt: Esztergomi mise Karigazgató: Jozef Chabron Közreműködik: Hajnóczy Júlia, Mester Viktória, Gulyás Dénes, Kovács István – ének, Zászkaliczky Ágnes – orgona Vezényel: Antal Mátyás Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78 Jogosan merülhet fel a kérdés, miért kezdődik egy Liszt-ünnep Camille Saint-Saëns egyik kompozíciójával. Elsősorban azért, mert a francia muzsikus éppen Liszt halálára írta rendhagyó szerkezetű, ezért ritkán hallható Orgonaszimfóniáját. A csaknem negyedszázaddal fiatalabb Saint-Saëns, mint példaképére és ösztönzőjére tekintett Liszt Ferencre, akinek távozása mélységesen megrázta. A zongoraszólammal és virtuóz orgonaszólóval dúsított szimfónia nemcsak az elmúlás fájdalmát festi meg sötét színekkel, de az örök életbe való megtérés diadalának fényeit is megjeleníti. Liszt: Esztergomi mise Már hosszabb ideje szeretett volna Liszt misét írni magyar felkérésre: erre inspirálta a szerinte siralmas állapotban lévő európai katolikus egyházzene megreformálásának szándéka, és a haza iránti elkötelezettsége. Óhaja hamarosan teljesült: az új esztergomi székesegyház felszentelésére rendelt tőle művet Szitovszky hercegprímás. Liszt örömmel és gyorsan dolgozott, maga vezette a próbákat Pesten, a Nemzeti Múzeumban. „Tény, és azt hiszem, jó lelkiismerettel és szerénységem ellenére mondhatom, hogy az általam ismert zeneszerzők közül egy sincs, aki ilyen intenzív és mély érzelmekkel közelednék az egyházi zenéhez” írta feljegyzéseiben Liszt. S valóban: a megszokottnál világiasabb színezetű darab már a főpróbán óriási sikert aratott, s az esztergomi bemutatót követően Pozsonyban és Pesten is sok dicséretet kapott. Egy lehetséges Szent Péter bazilikabeli előadás reményében a komponista IX. Piusz pápának is elküldte a mise egy díszkötéses példányát. S ha a Vatikánban nem is hangzott el, Párizsban azonban kétszer szólalt meg a mű: 1866-ban és 1886-ban, Liszt halálának évében, amikor egyházzenéjével is végleg meghódította a zongoravirtuózként már körberajongott zeneszerző a kissé kiszámíthatatlan francia közönséget.
Tehát, szombaton este Időpont: 2006.11.18. 19:30 - 23:00 A Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye: Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78., Liszt: Esztergomi mise Karigazgató: Jozef Chabron Közreműködik: Hajnóczy Júlia, Mester Viktória, Gulyás Dénes, Kovács István – ének, Zászkaliczky Ágnes – orgona Vezényel: Antal Mátyás Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78 Jogosan merülhet fel a kérdés, miért kezdődik egy Liszt-ünnep Camille Saint-Saëns egyik kompozíciójával. Elsősorban azért, mert a francia muzsikus éppen Liszt halálára írta rendhagyó szerkezetű, ezért ritkán hallható Orgonaszimfóniáját. A csaknem negyedszázaddal fiatalabb Saint-Saëns, mint példaképére és ösztönzőjére tekintett Liszt Ferencre, akinek távozása mélységesen megrázta. A zongoraszólammal és virtuóz orgonaszólóval dúsított szimfónia nemcsak az elmúlás fájdalmát festi meg sötét színekkel, de az örök életbe való megtérés diadalának fényeit is megjeleníti. Liszt: Esztergomi mise Már hosszabb ideje szeretett volna Liszt misét írni magyar felkérésre: erre inspirálta a szerinte siralmas állapotban lévő európai katolikus egyházzene megreformálásának szándéka, és a haza iránti elkötelezettsége. Óhaja hamarosan teljesült: az új esztergomi székesegyház felszentelésére rendelt tőle művet Szitovszky hercegprímás. Liszt örömmel és gyorsan dolgozott, maga vezette a próbákat Pesten, a Nemzeti Múzeumban. „Tény, és azt hiszem, jó lelkiismerettel és szerénységem ellenére mondhatom, hogy az általam ismert zeneszerzők közül egy sincs, aki ilyen intenzív és mély érzelmekkel közelednék az egyházi zenéhez” írta feljegyzéseiben Liszt. S valóban: a megszokottnál világiasabb színezetű darab már a főpróbán óriási sikert aratott, s az esztergomi bemutatót követően Pozsonyban és Pesten is sok dicséretet kapott. Egy lehetséges Szent Péter bazilikabeli előadás reményében a komponista IX. Piusz pápának is elküldte a mise egy díszkötéses példányát. S ha a Vatikánban nem is hangzott el, Párizsban azonban kétszer szólalt meg a mű: 1866-ban és 1886-ban, Liszt halálának évében, amikor egyházzenéjével is végleg meghódította a zongoravirtuózként már körberajongott zeneszerző a kissé kiszámíthatatlan francia közönséget.
175 Búbánat 2006-11-16 11:40:45
A hétvégém Liszt jegyében telik el: szombaton és vasárnap a Nemzeti Hangversenyteremben ünnepi koncertek lesznek, ami kapcsolódik Szent Erzsébet emlékéhez; továbbá, most először fogom hallani az orgonát is Saint-Saens III. szimfóniájában. Budapesti Liszt Ünnepek Hét hangversenyből álló koncertsorozat indul a Művészetek Palotájában november 18-án. A Budapesti Liszt Ünnepek nyitóhangversenyén az Esztergomi mise és Saint-Säens Liszt Ferenc halálakor írt Orgonaszimfóniája szólal meg a Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában. Az első napon kijelölt zenei nyomvonalat hűen követik a hangversenysorozat további koncertjei is, hiszen a fesztivál elsősorban az oratóriumszerző és a zongoravirtuóz komponista életművét szeretné megismertetni a közönséggel. November 19-én kezdődik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Szent Erzsébet Jubileumi Év, amelynek megnyitóján Liszt Ferenc első oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája szólal meg. Versenygyőztes fiatal zongoristák - Elmar Gaszanov és Balázs János - bemutatója alkotja a 20-i hangverseny első részét, majd életre kel a Liszt korában igen népszerű gépzongora. Ezután zeneakadémisták idézik meg a XIX. század harmincas éveinek hat leghíresebb zongoravirtuózát: Liszt mellett többek között Thalberget, Czernyt és Chopint. A magyar zeneművészet nyugat-európai térhódítását jelentették a Magyar rapszódiák, amelyekkel a zongoravirtuóz Liszt pillanatok alatt elvarázsolta a reformkori koncerttermek közönségét. A legnépszerűbbek később négykezes, kétzongorás, sőt zenekari változatban is megjelentek. A darabok különösen magas szintű technikai tudást és előadói képességeket igényelnek. Jandó Jenő és Mocsári Károly azon kevesek közé tartozik, akiknek mindez megadatott. Külön-külön, négy kézzel és két zongorán keltik életre mind a tizenkilenc rapszódiát. A Liszt Ferenc Zongoraduó, azaz Vittorio Bresciani és Francesco Nicolosi, 1998 óta ad koncerteteket a világ minden táján. Saját átirataikkal szeretnék minél szélesebb körben ismertté tenni Liszt szimfonikus műveit. Az elsők között mutatták be a Dante-szimfóniát, amely az alig húszesztendős Liszt és az Isteni színjáték találkozását idézi. Hogy teljes pompájában megmutatkozzék a fiatal komponista és Dante szellemi egymásra találása, a duó eljátssza a zongorára írt Dante-szonátát is, Mécs Károly pedig az Isteni színjátékból idéz részleteket. A háttérben mindeközben a művet illusztráló Doré-sorozat vetített képei jelennek meg. A kései kompozíciók közül válogatott Ránki Dezső, amikor összeállította zongoraestjének programját. Ez a szikár, letisztult muzsika éppen a Ránki-féle intellektussal rendelkező művészek repertoárjára kívánkozik. A rövidebb lélegzetű darabok után a monumentális H-moll szonáta szólal meg. A Budapesti Liszt Ünnepeket november 26-án szimfonikus költemények és szimfonikus zenekarra hangszerelt zongoradarabok zárják. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezénylő Kocsis Zoltán maga is egyike az előadás hangszerelőinek; az ő munkája a koncerten elhangzó Goethe ünnepi induló. Az előadás házigazdája a Nemzeti Kulturális Alap.
A hétvégém Liszt jegyében telik el: szombaton és vasárnap a Nemzeti Hangversenyteremben ünnepi koncertek lesznek, ami kapcsolódik Szent Erzsébet emlékéhez; továbbá, most először fogom hallani az orgonát is Saint-Saens III. szimfóniájában. Budapesti Liszt Ünnepek Hét hangversenyből álló koncertsorozat indul a Művészetek Palotájában november 18-án. A Budapesti Liszt Ünnepek nyitóhangversenyén az Esztergomi mise és Saint-Säens Liszt Ferenc halálakor írt Orgonaszimfóniája szólal meg a Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában. Az első napon kijelölt zenei nyomvonalat hűen követik a hangversenysorozat további koncertjei is, hiszen a fesztivál elsősorban az oratóriumszerző és a zongoravirtuóz komponista életművét szeretné megismertetni a közönséggel. November 19-én kezdődik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Szent Erzsébet Jubileumi Év, amelynek megnyitóján Liszt Ferenc első oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája szólal meg. Versenygyőztes fiatal zongoristák - Elmar Gaszanov és Balázs János - bemutatója alkotja a 20-i hangverseny első részét, majd életre kel a Liszt korában igen népszerű gépzongora. Ezután zeneakadémisták idézik meg a XIX. század harmincas éveinek hat leghíresebb zongoravirtuózát: Liszt mellett többek között Thalberget, Czernyt és Chopint. A magyar zeneművészet nyugat-európai térhódítását jelentették a Magyar rapszódiák, amelyekkel a zongoravirtuóz Liszt pillanatok alatt elvarázsolta a reformkori koncerttermek közönségét. A legnépszerűbbek később négykezes, kétzongorás, sőt zenekari változatban is megjelentek. A darabok különösen magas szintű technikai tudást és előadói képességeket igényelnek. Jandó Jenő és Mocsári Károly azon kevesek közé tartozik, akiknek mindez megadatott. Külön-külön, négy kézzel és két zongorán keltik életre mind a tizenkilenc rapszódiát. A Liszt Ferenc Zongoraduó, azaz Vittorio Bresciani és Francesco Nicolosi, 1998 óta ad koncerteteket a világ minden táján. Saját átirataikkal szeretnék minél szélesebb körben ismertté tenni Liszt szimfonikus műveit. Az elsők között mutatták be a Dante-szimfóniát, amely az alig húszesztendős Liszt és az Isteni színjáték találkozását idézi. Hogy teljes pompájában megmutatkozzék a fiatal komponista és Dante szellemi egymásra találása, a duó eljátssza a zongorára írt Dante-szonátát is, Mécs Károly pedig az Isteni színjátékból idéz részleteket. A háttérben mindeközben a művet illusztráló Doré-sorozat vetített képei jelennek meg. A kései kompozíciók közül válogatott Ránki Dezső, amikor összeállította zongoraestjének programját. Ez a szikár, letisztult muzsika éppen a Ránki-féle intellektussal rendelkező művészek repertoárjára kívánkozik. A rövidebb lélegzetű darabok után a monumentális H-moll szonáta szólal meg. A Budapesti Liszt Ünnepeket november 26-án szimfonikus költemények és szimfonikus zenekarra hangszerelt zongoradarabok zárják. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezénylő Kocsis Zoltán maga is egyike az előadás hangszerelőinek; az ő munkája a koncerten elhangzó Goethe ünnepi induló. Az előadás házigazdája a Nemzeti Kulturális Alap.
174 girlyke_ 2006-10-22 13:45:36 [Válasz erre: 173 Búbánat 2006-10-12 08:54:41]
Valakinek nincs meg véletlenül Liszt: Obermann völgye elején lévő próza fordítása? (Babits és még valaki lefordította). Ha igen,akkor küldjétek el légyszi erre a címre: dainty@freemail.hu köszi!
Valakinek nincs meg véletlenül Liszt: Obermann völgye elején lévő próza fordítása? (Babits és még valaki lefordította). Ha igen,akkor küldjétek el légyszi erre a címre: dainty@freemail.hu köszi!
173 Búbánat 2006-10-12 08:54:41
Doborján Lisztje Népszabadság • Szászi Júlia • 2006. október 12. Liszt Ferenc szülőházától alig pár méterre avatják vasárnap az új, a zeneszerző nevét viselő koncerttermet, amely a jövőben a burgenlandi Raiding (Doborján) vezetőinek, illetve a Liszt Társaság igazgatójának a szándéka szerint igazi központtá növi ki magát. Ez egyúttal az első, egyhetes fesztivál nyitánya is. Ha az álmok valóra válnak, a klasszikus zene Bayreuthja lehet ez a kis, határ közeli burgenlandi település. Ez az első nemzetközi fesztivál figyelemre méltó neveket vonultat fel: október 18-án a zongoraduó Eduard és Johannes Kutrowatz, 19-én Ferzan és Ferhan Önder játszik. Egy nappal később Angelika Kirchschlager és Helmut Deutsch dalestje van műsoron, 21-én a csellósztár Mischa Maisky, 22-én a zongoraművész Oleg Maisenberg ad koncertet. A próza kedvelőire is gondoltak: 17-én Otto Schenk tart felolvasóestet Dante, Goethe műveiből és a Bibliából. A részletes program a www.franz-liszt.at weboldalon található.
Doborján Lisztje Népszabadság • Szászi Júlia • 2006. október 12. Liszt Ferenc szülőházától alig pár méterre avatják vasárnap az új, a zeneszerző nevét viselő koncerttermet, amely a jövőben a burgenlandi Raiding (Doborján) vezetőinek, illetve a Liszt Társaság igazgatójának a szándéka szerint igazi központtá növi ki magát. Ez egyúttal az első, egyhetes fesztivál nyitánya is. Ha az álmok valóra válnak, a klasszikus zene Bayreuthja lehet ez a kis, határ közeli burgenlandi település. Ez az első nemzetközi fesztivál figyelemre méltó neveket vonultat fel: október 18-án a zongoraduó Eduard és Johannes Kutrowatz, 19-én Ferzan és Ferhan Önder játszik. Egy nappal később Angelika Kirchschlager és Helmut Deutsch dalestje van műsoron, 21-én a csellósztár Mischa Maisky, 22-én a zongoraművész Oleg Maisenberg ad koncertet. A próza kedvelőire is gondoltak: 17-én Otto Schenk tart felolvasóestet Dante, Goethe műveiből és a Bibliából. A részletes program a www.franz-liszt.at weboldalon található.
172 Búbánat 2006-10-09 10:35:38
Nagyon várom már a novemberi Liszt-oratóriumokat a Művészetek Palotájában. A Nemzeti Hanggversenyteremben egymást követő napon csendülnek fel az Esztergomi mise és a Szent Erzsébet legendája c. művek gyönyörú dallamai - nagyszerű előadók tolmácsolásában.
Nagyon várom már a novemberi Liszt-oratóriumokat a Művészetek Palotájában. A Nemzeti Hanggversenyteremben egymást követő napon csendülnek fel az Esztergomi mise és a Szent Erzsébet legendája c. művek gyönyörú dallamai - nagyszerű előadók tolmácsolásában.
171 Búbánat 2006-10-08 08:24:01
Liszt Ferenc egyetlen operáját mutatja be ma éjjel a DUNA TV. Liszt Ferenc: Don Sanche avagy a szerelem kastélya. Az egyfelvonásos, kétrészes opera Liszt első, nagy külföldi tanulmányútján született. Témáját a kor divatos lovagregényei közül választotta a 13 éves szerző. Többen ifjúkori zsengék közé sorolják a művet, a \"színházi ember azonban hamar észlelheti a partitúrából áradó tehetséget, a muzikalitást, az egyéni hangütést\" - írja Selmeci György. Kolozsvári napok a Duna Televízióban. Az opera 23.15 órakor kezdődik. Az első felvonás 51 perc, a második felvonás 38 perc.
Liszt Ferenc egyetlen operáját mutatja be ma éjjel a DUNA TV. Liszt Ferenc: Don Sanche avagy a szerelem kastélya. Az egyfelvonásos, kétrészes opera Liszt első, nagy külföldi tanulmányútján született. Témáját a kor divatos lovagregényei közül választotta a 13 éves szerző. Többen ifjúkori zsengék közé sorolják a művet, a \"színházi ember azonban hamar észlelheti a partitúrából áradó tehetséget, a muzikalitást, az egyéni hangütést\" - írja Selmeci György. Kolozsvári napok a Duna Televízióban. Az opera 23.15 órakor kezdődik. Az első felvonás 51 perc, a második felvonás 38 perc.
170 Búbánat 2006-07-30 19:35:03 [Válasz erre: 169 Búbánat 2006-07-30 19:31:24]
Pontosítok: holnap van a halálozási évforduló. A mi kis ünnepségünket egy nappal előbbre hoztuk.
Pontosítok: holnap van a halálozási évforduló. A mi kis ünnepségünket egy nappal előbbre hoztuk.
169 Búbánat 2006-07-30 19:31:24
Ma van Liszt Ferenc halálának 120. évfordulója, amelynek apropóján egy szépen sikerült Missa Choralis-szal emlékezett meg kórusunk névadójáról,a nagy magyar muzsikus-komponistáról. Októberben, születésének 195. évfordulóján a Koronázási miséjével tisztelgünk majd emléke előtt.
Ma van Liszt Ferenc halálának 120. évfordulója, amelynek apropóján egy szépen sikerült Missa Choralis-szal emlékezett meg kórusunk névadójáról,a nagy magyar muzsikus-komponistáról. Októberben, születésének 195. évfordulóján a Koronázási miséjével tisztelgünk majd emléke előtt.
168 Búbánat 2006-03-10 20:43:32
Örömmel értesültem a napokban arról, hogy a nyár folyamán lehetőségem lesz a kórusunkkal Esztergomban, a Bazilikában Liszt Missa Solemnisében, az \"Esztergomi-misében\" énekelni. Vagy tizenötéve nem énekeltük. Úgy hogy rövidesen, a Máté Passió és a h-moll mise próbái között elkezdünk újra foglalkozni a hatalmas művel, hogy minden úgy csillogjon-villogjon, mint annak idején, amikor utoljára vettük kezünkbe az ének-zongorakivonatot. Akkorra már visszaérkezünk Manchesterből, de még előttünk lesz a szokásos július végi -Liszt halála évfordulójához kapcsolódó - Missa Choralis. Jó így tervezgetni előre... Nem csak Mozartból él az ember (azért ez sem marad ki: húsvét vasárnap Mozart-Koronázási miséjét énekeljük). Aztán lesz még Liszt Koronázási mise is az ősszel.
Örömmel értesültem a napokban arról, hogy a nyár folyamán lehetőségem lesz a kórusunkkal Esztergomban, a Bazilikában Liszt Missa Solemnisében, az \"Esztergomi-misében\" énekelni. Vagy tizenötéve nem énekeltük. Úgy hogy rövidesen, a Máté Passió és a h-moll mise próbái között elkezdünk újra foglalkozni a hatalmas művel, hogy minden úgy csillogjon-villogjon, mint annak idején, amikor utoljára vettük kezünkbe az ének-zongorakivonatot. Akkorra már visszaérkezünk Manchesterből, de még előttünk lesz a szokásos július végi -Liszt halála évfordulójához kapcsolódó - Missa Choralis. Jó így tervezgetni előre... Nem csak Mozartból él az ember (azért ez sem marad ki: húsvét vasárnap Mozart-Koronázási miséjét énekeljük). Aztán lesz még Liszt Koronázási mise is az ősszel.
167 Búbánat 2006-01-06 11:06:18
A Muzsika januári száma érdekes cikket közöl Watzatka Ágnestől, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum munkatársától: „Mutasson Magyarország jobb példát” – Liszt Ferenc. A Múzeumban időszakos kiállítás keretében Liszt egyházzenéjének magyarországi vonatkozásait mutatják be, amely március 15-ig tekinthető meg. A kiállításnak a mottója: „Liszt Ferenc és korának magyar egyházzenéje”. A cikkben a szerző többek között elmondja, hogy a kiállításhoz elsősorban Liszt kottatárából válogattak, de „besegített” a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára is. „A Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka jóvoltából pedig a magyar romantikus egyházzene fontos központjait: Pozsonyt, Esztergomot, Egert, Pestet a 19. századi művészek szemüvegén át szemlélheti a látogató” – fogalmaz Watzatka. Kalocsa város is ad reprint fényképeket a kiállításhoz. Egyébként a kiállítás „fűszerét” Liszt levelei adják: eredetiben vagy fakszimilében megtekinthető és olvasható lesz a géniusz „humorosan vagy szarkazmussal megfogalmazott szentenciái arról, hogy milyen a jó egyházzene, és milyennek kellene lennie”. Különben a hosszú cikkben Watzatka Ágnes alapos áttekintést nyújt Liszt Ferenc egyházzenéjének főbb állomásairól, Liszt magyarországi kapcsolatairól, a magyar és az egyetemes egyházzenében betöltött kimagasló szerepéről.
A Muzsika januári száma érdekes cikket közöl Watzatka Ágnestől, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum munkatársától: „Mutasson Magyarország jobb példát” – Liszt Ferenc. A Múzeumban időszakos kiállítás keretében Liszt egyházzenéjének magyarországi vonatkozásait mutatják be, amely március 15-ig tekinthető meg. A kiállításnak a mottója: „Liszt Ferenc és korának magyar egyházzenéje”. A cikkben a szerző többek között elmondja, hogy a kiállításhoz elsősorban Liszt kottatárából válogattak, de „besegített” a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára is. „A Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka jóvoltából pedig a magyar romantikus egyházzene fontos központjait: Pozsonyt, Esztergomot, Egert, Pestet a 19. századi művészek szemüvegén át szemlélheti a látogató” – fogalmaz Watzatka. Kalocsa város is ad reprint fényképeket a kiállításhoz. Egyébként a kiállítás „fűszerét” Liszt levelei adják: eredetiben vagy fakszimilében megtekinthető és olvasható lesz a géniusz „humorosan vagy szarkazmussal megfogalmazott szentenciái arról, hogy milyen a jó egyházzene, és milyennek kellene lennie”. Különben a hosszú cikkben Watzatka Ágnes alapos áttekintést nyújt Liszt Ferenc egyházzenéjének főbb állomásairól, Liszt magyarországi kapcsolatairól, a magyar és az egyetemes egyházzenében betöltött kimagasló szerepéről.
166 Búbánat 2006-01-04 11:48:17
A Mozart- és Bartók évfordulók jegyében, a megemlékező és tisztelgő ünnepségek fényében és lázában nem szabadna átsiklanunk azon tény felett, hogy ez évben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 195. és halálának 120. évfordulóját. Ez is kettős évforduló, még ha nem is olyan kerek számok, mint Mozart esetében. (Erre majd öt év múlva visszatérhetünk.) Ugyanakkor Liszt 20 évvel Mozart halála után született, és amikor meghalt Bartók ötéves volt – hogy játsszunk a számokkal. Ezekre a nullára és ötre végződő számokra is gondoljunk, amikor önfeledten ünnepelünk és emlékezünk.
A Mozart- és Bartók évfordulók jegyében, a megemlékező és tisztelgő ünnepségek fényében és lázában nem szabadna átsiklanunk azon tény felett, hogy ez évben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 195. és halálának 120. évfordulóját. Ez is kettős évforduló, még ha nem is olyan kerek számok, mint Mozart esetében. (Erre majd öt év múlva visszatérhetünk.) Ugyanakkor Liszt 20 évvel Mozart halála után született, és amikor meghalt Bartók ötéves volt – hogy játsszunk a számokkal. Ezekre a nullára és ötre végződő számokra is gondoljunk, amikor önfeledten ünnepelünk és emlékezünk.
165 Búbánat 2006-01-02 12:04:22
A Mindentudás Egyetemén tartott előadásán Vásáry Tamás idézte Liszt kortársa, a zongorista Busoni mondatát: \"Mi csupán egy-egy színei vagyunk a napfénynek. Liszt viszont maga a napfény...\"
A Mindentudás Egyetemén tartott előadásán Vásáry Tamás idézte Liszt kortársa, a zongorista Busoni mondatát: \"Mi csupán egy-egy színei vagyunk a napfénynek. Liszt viszont maga a napfény...\"
164 kapa 2005-12-19 20:58:24 [Válasz erre: 154 Búbánat 2005-09-27 16:06:22]
megnéztem: Not Found \"The requested URL /cikk_print/378680/ was not found on this server.\" -- Old Apache saying Possibly it is an error on previous page. -------------------------------------------------------------------------------- From The Free On-line Dictionary of Computing (09 FEB 02) : 404 Someone who\'s clueless. From the World-Wide Web message \"404, URL Not Found\" meaning that the document you\'ve tried to access can\'t be located. \"Don\'t bother asking him...he\'s 404, man\". 404 is one of the standard response codes of the telnet protocol on which the web\'s HTTP is based. The first 4 indicates a client error such as a mistyped URL. The middle 0 refers to a general syntax error. The last 4 just indicates the specific error in the group of 40x, which also includes 400: Bad Request, 401: Unauthorized, etc. (2000-03-18) -------------------------------------------------------------------------------- Apache/1.3.33 Server at www1.nsz.prim.hu Port 80
megnéztem: Not Found \"The requested URL /cikk_print/378680/ was not found on this server.\" -- Old Apache saying Possibly it is an error on previous page. -------------------------------------------------------------------------------- From The Free On-line Dictionary of Computing (09 FEB 02) : 404 Someone who\'s clueless. From the World-Wide Web message \"404, URL Not Found\" meaning that the document you\'ve tried to access can\'t be located. \"Don\'t bother asking him...he\'s 404, man\". 404 is one of the standard response codes of the telnet protocol on which the web\'s HTTP is based. The first 4 indicates a client error such as a mistyped URL. The middle 0 refers to a general syntax error. The last 4 just indicates the specific error in the group of 40x, which also includes 400: Bad Request, 401: Unauthorized, etc. (2000-03-18) -------------------------------------------------------------------------------- Apache/1.3.33 Server at www1.nsz.prim.hu Port 80
163 Búbánat 2005-12-19 12:06:45
Liszt Ferenc: médium és média Népszabadság • Kelen Károly • 2005. december 17. A Mindentudás Egyeteme következő előadását Liszt Ferenc - a médium és a média címmel Vásáry Tamás zongoraművész és karmester tartja a Művészetek Palotájában lévő Fesztivál Színházban. (Ezen a helyszínen nem lesznek a folyosón kivetítők, akik nem kapnak a teremben helyet, csak a televízióban hallgathatják meg az előadót és a témát illusztráló élő zongorajátékát.) - Liszt mint médium és média? - Ma már Lisztet mint kora egyik legnagyobb zeneszerzőjét tartjuk számon, de saját korában elsősorban mások műveinek átdolgozójaként és előadójaként, azaz közvetítőként ismerték. Zenekari műveket és operákat is átírt zongorára, sokat köszönhet neki még Beethoven és Verdi is, mert népszerűsítette műveiket. Jellemző anekdota, hogy egyszer Richard Wagner - aki szinte mindent neki köszönhetett, és a lányát vette feleségül - megtudta, hogy az ismeretlen darab, amelyet Cosima a zongorán játszik, apósa szerzeménye, azt mondta: \"Azt hittem, apád csak ujjgyakorlatokat ír.\" Bemutatom, milyen hatással voltak művészetére a festők, szobrászok és írók. Vetített képekkel illusztrálom majd, hogyan kapcsolódik például Raffaellóhoz, Michelangelóhoz, Dantéhoz vagy Goethéhez. Szerintem nagyon találó, hogy e tudományos sorozat első zenei előadásának éppen ő lesz a hőse: Liszt a mindentudás egyetemes zenei kifejezője. - Jól értem, kora nem ismerte föl jelentőségét? - Mindenesetre a jövőből viszszanézve egészen másként tekinthetünk alkotásaira. Zenéje túlmutat a XIX. századon. Mintha a jövőbe látott volna. Amit csinált, Debussyt, Ravelt és Bartókot előlegezi meg. Tessék csak összehasonlítani a hetvenévesen írt Csárdás macabre című darabot és Bartók Allegro barbaróját! És mikor volt Liszt 70 éves? 1881-ben, ami Bartók Béla születési éve. Az én szememben ez a két mű összeköti a zene mágusát és sámánját. - A h-moll szonátát állítja majd középpontba. Miért? - Lisztnek a nőkhöz fűződő kapcsolatáról fogok beszélni. Egész életében vágyott a szerelmi beteljesülésre, de sohasem érte el. Ezt bizonyítom majd a h-moll szonátával, amely szerintem Liszt zenei önarcképe: egyszerre volt abbé és nőhódító. Nem írta rá, de nyilvánvaló, hogy ez a mű a Faustot idézi meg, a két férfi (Faust és Mefisztó), és velük szemben az angyali nő: Gretchen. Ha Liszt Ferenc élete másként alakul, és megtalálja egy nő mellett a teljes boldogságot, talán elmélyültebb alkotó lett volna belőle, de az biztos, hogy szegényebbek volnánk ezzel a szonátával. A december 19-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu
Liszt Ferenc: médium és média Népszabadság • Kelen Károly • 2005. december 17. A Mindentudás Egyeteme következő előadását Liszt Ferenc - a médium és a média címmel Vásáry Tamás zongoraművész és karmester tartja a Művészetek Palotájában lévő Fesztivál Színházban. (Ezen a helyszínen nem lesznek a folyosón kivetítők, akik nem kapnak a teremben helyet, csak a televízióban hallgathatják meg az előadót és a témát illusztráló élő zongorajátékát.) - Liszt mint médium és média? - Ma már Lisztet mint kora egyik legnagyobb zeneszerzőjét tartjuk számon, de saját korában elsősorban mások műveinek átdolgozójaként és előadójaként, azaz közvetítőként ismerték. Zenekari műveket és operákat is átírt zongorára, sokat köszönhet neki még Beethoven és Verdi is, mert népszerűsítette műveiket. Jellemző anekdota, hogy egyszer Richard Wagner - aki szinte mindent neki köszönhetett, és a lányát vette feleségül - megtudta, hogy az ismeretlen darab, amelyet Cosima a zongorán játszik, apósa szerzeménye, azt mondta: \"Azt hittem, apád csak ujjgyakorlatokat ír.\" Bemutatom, milyen hatással voltak művészetére a festők, szobrászok és írók. Vetített képekkel illusztrálom majd, hogyan kapcsolódik például Raffaellóhoz, Michelangelóhoz, Dantéhoz vagy Goethéhez. Szerintem nagyon találó, hogy e tudományos sorozat első zenei előadásának éppen ő lesz a hőse: Liszt a mindentudás egyetemes zenei kifejezője. - Jól értem, kora nem ismerte föl jelentőségét? - Mindenesetre a jövőből viszszanézve egészen másként tekinthetünk alkotásaira. Zenéje túlmutat a XIX. századon. Mintha a jövőbe látott volna. Amit csinált, Debussyt, Ravelt és Bartókot előlegezi meg. Tessék csak összehasonlítani a hetvenévesen írt Csárdás macabre című darabot és Bartók Allegro barbaróját! És mikor volt Liszt 70 éves? 1881-ben, ami Bartók Béla születési éve. Az én szememben ez a két mű összeköti a zene mágusát és sámánját. - A h-moll szonátát állítja majd középpontba. Miért? - Lisztnek a nőkhöz fűződő kapcsolatáról fogok beszélni. Egész életében vágyott a szerelmi beteljesülésre, de sohasem érte el. Ezt bizonyítom majd a h-moll szonátával, amely szerintem Liszt zenei önarcképe: egyszerre volt abbé és nőhódító. Nem írta rá, de nyilvánvaló, hogy ez a mű a Faustot idézi meg, a két férfi (Faust és Mefisztó), és velük szemben az angyali nő: Gretchen. Ha Liszt Ferenc élete másként alakul, és megtalálja egy nő mellett a teljes boldogságot, talán elmélyültebb alkotó lett volna belőle, de az biztos, hogy szegényebbek volnánk ezzel a szonátával. A december 19-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu
162 Búbánat 2005-10-29 16:25:26
„Feléled a Liszt-hagyomány” címmel Kiss Eszter Veronika írt egy cikket a mai Magyar Nemzetbe annak az apropóján, hogy Hegedűs Endre zongoraművész hétfőn este a Nemzeti Hangversenyteremben három vadonatúj csúcshangszeren, három Steinway hangversenyzongorán mutatja be Beethoven Appasionata-szonátáját, Liszt Bellini operájára készült Norma nagy fantáziáját, Schubert Karneválját, valamint Wagner Tannhauser-nyitányának koncertparafrázisát szintén Liszt átiratában. A legenda szerint, amikor annak idején Liszt először játszotta el zongorán Wagnernek a Tannhauser-nyitányt, akkor Wagner térdre esett és úgy kúszott oda a mesterhez, akinek azt mondta: - Franzi, én soha nem gondoltam volna, hogy ilyen zseniális művet írtam… A Tannhauser százfős mamutzenekarának ezer ujja van, s ezt tudta Liszt tíz ujjra úgy megálmodni, hogy döbbenetes katartikus hatást ér el, ehhez elképesztő kifejezésvágy és merészség kellett – mondja Hegedűs Endre. A Liszt-díjas zongoraművész most példaképének, Liszt Ferencnek nyomdokába lépve a zongorának éppen ezt a fantasztikus színgazdagságát, a dinamikai különbségek óriási skáláját és hangszíneinek szépségeit kívánja bemutatni a közönségnek három Steinway-zongorán. Ehhez Hegedűs Endre romantikus műsort választott, hiszen mint mondja,a romantika a végletekig tágította a kifejezések körét, a harmóniához a szélsőségeken keresztül igyekszik eljutni, így a hangszerek összes tulajdonsága és lehetősége kifejezésre jut a művekben a zongorán… Szóló zongorán kisebb termekben szoktak zongorázni, ezért is különleges az, hogy a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermét egész estés szólózongora-koncert tölti meg, az pedig egyenesen kuriózum, hogy feléled a régi Liszt-hagyomány, amikor a mester több zongorát vitt a színpadra, és mindegyik művet másik hangszeren mutatta be, óriási show-t varázsolva a hallgatóságnak. Most ráadásul a hangszerek Rolls Roys-aként emlegetett három frissen vásárolt Steinway-zongorán szólalnak meg a művek, a három hangszer egy estén most mutatkozik be először. Hegedűs Endre elmondja még többek között, hogy szeretné érzékeltetni, hogy mindegyik hangszer más, mindnek lelke, karaktere van, ezért a különböző hangszereken különbözőképpen szólalnak meg a művek. Hegedűs Endre a Steinway-Artist cím birtokosa, ezt a kitüntetést olyan nagynevű művészeknek adta a cég, mint Vladimir Ashkezany, Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely és Ránki Dezső. A koncertet a Magyar Rádió rögzíti és a későbbiekben sugározza.
„Feléled a Liszt-hagyomány” címmel Kiss Eszter Veronika írt egy cikket a mai Magyar Nemzetbe annak az apropóján, hogy Hegedűs Endre zongoraművész hétfőn este a Nemzeti Hangversenyteremben három vadonatúj csúcshangszeren, három Steinway hangversenyzongorán mutatja be Beethoven Appasionata-szonátáját, Liszt Bellini operájára készült Norma nagy fantáziáját, Schubert Karneválját, valamint Wagner Tannhauser-nyitányának koncertparafrázisát szintén Liszt átiratában. A legenda szerint, amikor annak idején Liszt először játszotta el zongorán Wagnernek a Tannhauser-nyitányt, akkor Wagner térdre esett és úgy kúszott oda a mesterhez, akinek azt mondta: - Franzi, én soha nem gondoltam volna, hogy ilyen zseniális művet írtam… A Tannhauser százfős mamutzenekarának ezer ujja van, s ezt tudta Liszt tíz ujjra úgy megálmodni, hogy döbbenetes katartikus hatást ér el, ehhez elképesztő kifejezésvágy és merészség kellett – mondja Hegedűs Endre. A Liszt-díjas zongoraművész most példaképének, Liszt Ferencnek nyomdokába lépve a zongorának éppen ezt a fantasztikus színgazdagságát, a dinamikai különbségek óriási skáláját és hangszíneinek szépségeit kívánja bemutatni a közönségnek három Steinway-zongorán. Ehhez Hegedűs Endre romantikus műsort választott, hiszen mint mondja,a romantika a végletekig tágította a kifejezések körét, a harmóniához a szélsőségeken keresztül igyekszik eljutni, így a hangszerek összes tulajdonsága és lehetősége kifejezésre jut a művekben a zongorán… Szóló zongorán kisebb termekben szoktak zongorázni, ezért is különleges az, hogy a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermét egész estés szólózongora-koncert tölti meg, az pedig egyenesen kuriózum, hogy feléled a régi Liszt-hagyomány, amikor a mester több zongorát vitt a színpadra, és mindegyik művet másik hangszeren mutatta be, óriási show-t varázsolva a hallgatóságnak. Most ráadásul a hangszerek Rolls Roys-aként emlegetett három frissen vásárolt Steinway-zongorán szólalnak meg a művek, a három hangszer egy estén most mutatkozik be először. Hegedűs Endre elmondja még többek között, hogy szeretné érzékeltetni, hogy mindegyik hangszer más, mindnek lelke, karaktere van, ezért a különböző hangszereken különbözőképpen szólalnak meg a művek. Hegedűs Endre a Steinway-Artist cím birtokosa, ezt a kitüntetést olyan nagynevű művészeknek adta a cég, mint Vladimir Ashkezany, Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely és Ránki Dezső. A koncertet a Magyar Rádió rögzíti és a későbbiekben sugározza.
161 Búbánat 2005-10-18 08:36:24 [Válasz erre: 153 Búbánat 2005-09-20 16:39:47]
A kalapács 270.000 Ft-on csapott le.
A kalapács 270.000 Ft-on csapott le.
160 Hangyász 2005-10-01 17:56:32 [Válasz erre: 158 Búbánat 2005-10-01 15:35:02]
Hát sajnálom, ha nem tudtad kiolvasni előző beírásom szarkasztikus jellegét. Az eszterházai kastéllyal kapcsolatban nyilatkozta Strém évekkel ezelőtt a Muzsikában, hogy határok leomlása ide vagy oda, a kismartoni Haydn-fesztivál szervezői a mo.-i helyszínekkel való együttműködést gondosan kerülik. :O(((
Hát sajnálom, ha nem tudtad kiolvasni előző beírásom szarkasztikus jellegét. Az eszterházai kastéllyal kapcsolatban nyilatkozta Strém évekkel ezelőtt a Muzsikában, hogy határok leomlása ide vagy oda, a kismartoni Haydn-fesztivál szervezői a mo.-i helyszínekkel való együttműködést gondosan kerülik. :O(((
159 Búbánat 2005-10-01 15:53:48
Ötödik alkalommal rendezik meg a Lisztiada elnevezésű hangversenysorozatot a budapesti Belvárosi fő-plébániatemplomban. Mától október minden szombatján este fél nyolckor Liszt orgonaműveit szólaltatja meg Virágh András Lisz-díjas orgonaművész-karnagy,egyben a templom orgonistája és zeneigazgatója, aki vasárnaponként a tízórai mise részeként a zeneszerző miséit és kórusműveit dirigálja. Érdekes, hogy a pesti ferences templom mellett itt a \"belvárosiban\" is gyakran megfordult Liszt, aki orgonált és több saját művét dirigálta a falak között, a Via Crucist pedig a templom karnagyának ajánlotta. A karnagy halála miatt a mű ősbemutatójára csak 1936-ban került sor - szintén ezen a helyen, a templom akkori karnagyának Harmat Artúrnak a vezényletével. Virágh Endre egyébként Liszt összes orgonaművét lemezre vette, s a koncertekkel célja bemutatni és ápolni a liszti életmű méltatlanul háttérbe szorult alkotásait. A vasárnapi hangversenyeken közreműködik Csavlek Etelka, Óhegyi Filoretti, Gergely Andrea, Magyar Szilvia, Szennai István, Prevoz János, Szécsi Máté, Pálfi László (ének), Kósa Dávid és Nagy László Adrián (orgona), valamint a főplébánia kórusa és a Margit kürúti ferences templom Kapisztrán kórusa.
Ötödik alkalommal rendezik meg a Lisztiada elnevezésű hangversenysorozatot a budapesti Belvárosi fő-plébániatemplomban. Mától október minden szombatján este fél nyolckor Liszt orgonaműveit szólaltatja meg Virágh András Lisz-díjas orgonaművész-karnagy,egyben a templom orgonistája és zeneigazgatója, aki vasárnaponként a tízórai mise részeként a zeneszerző miséit és kórusműveit dirigálja. Érdekes, hogy a pesti ferences templom mellett itt a \"belvárosiban\" is gyakran megfordult Liszt, aki orgonált és több saját művét dirigálta a falak között, a Via Crucist pedig a templom karnagyának ajánlotta. A karnagy halála miatt a mű ősbemutatójára csak 1936-ban került sor - szintén ezen a helyen, a templom akkori karnagyának Harmat Artúrnak a vezényletével. Virágh Endre egyébként Liszt összes orgonaművét lemezre vette, s a koncertekkel célja bemutatni és ápolni a liszti életmű méltatlanul háttérbe szorult alkotásait. A vasárnapi hangversenyeken közreműködik Csavlek Etelka, Óhegyi Filoretti, Gergely Andrea, Magyar Szilvia, Szennai István, Prevoz János, Szécsi Máté, Pálfi László (ének), Kósa Dávid és Nagy László Adrián (orgona), valamint a főplébánia kórusa és a Margit kürúti ferences templom Kapisztrán kórusa.
158 Búbánat 2005-10-01 15:35:02 [Válasz erre: 157 Hangyász 2005-10-01 10:45:05]
Erre az esély adott, a Társaság pécsi szekciója most látványosan megerősödhet...
Erre az esély adott, a Társaság pécsi szekciója most látványosan megerősödhet...
157 Hangyász 2005-10-01 10:45:05 [Válasz erre: 154 Búbánat 2005-09-27 16:06:22]
És a határ túloldalával is ugyanolyan gyümölcsöző, szoros lesz az együttműködés, mint pl. a kismartoni és a fertődi Haydn-fesztiválok között, egyéb példákról nem is szólva.
És a határ túloldalával is ugyanolyan gyümölcsöző, szoros lesz az együttműködés, mint pl. a kismartoni és a fertődi Haydn-fesztiválok között, egyéb példákról nem is szólva.
156 Búbánat 2005-09-30 17:30:37 [Válasz erre: 155 Búbánat 2005-09-30 09:37:30]
Felszállt a füst. Király Csaba lett az új főtitkár. Miután röviden megköszönte a rá szavazottak bizalmát, nemes gesztusként egy kis hangversenyt rögtönzött a szép számú megjelenteknek. Így abban az élményben részesülhettem, hogy az új főtitkár rögtönzött művészi tolmácsolásában meghallgathattam Liszt Ferenc XI.sz. transcendes etűdjét. A Vörösmarty utcai Régi Zeneakadémia kamaraterme vastapstól zengett. Király Csaba bemutatkozása zongoraművészi mivoltában természetesen nem okozott csalódást. Remélhetőleg a most bizalmat kapott művész a vadonatúj funkcionális területen is jól fog muzsikálni...
Felszállt a füst. Király Csaba lett az új főtitkár. Miután röviden megköszönte a rá szavazottak bizalmát, nemes gesztusként egy kis hangversenyt rögtönzött a szép számú megjelenteknek. Így abban az élményben részesülhettem, hogy az új főtitkár rögtönzött művészi tolmácsolásában meghallgathattam Liszt Ferenc XI.sz. transcendes etűdjét. A Vörösmarty utcai Régi Zeneakadémia kamaraterme vastapstól zengett. Király Csaba bemutatkozása zongoraművészi mivoltában természetesen nem okozott csalódást. Remélhetőleg a most bizalmat kapott művész a vadonatúj funkcionális területen is jól fog muzsikálni...
155 Búbánat 2005-09-30 09:37:30
A Liszt Ferenc Társaság ma délutáni rendkívüli közgyűlésének egyetlen napirendi pontja: a lemondott Dr. Hamburger Klára helyett új főtitkár választása. Remélem, sikerül helyébe olyan valakit választanunk, aki legalább olyan intenzitással,lelkesedéssel, az ügy iránti szeretettel, odaadással és tudással fogja a folytonosságot és a jövőt biztosítani, mint ahogyan a most leköszönő Hamburger Klára tette hosszú éveken keresztül, fáradhatatlanul, de a fennmaradáshoz szükséges költségvetési források utáni hajszába, a napjainkig tartó reménytelen küzdelmekbe mégiscsak belefáradva. Megköszönöm neki a Liszt Ferenc Társaság főtitkári pozíciójában végzett áldozatos munkáját.
A Liszt Ferenc Társaság ma délutáni rendkívüli közgyűlésének egyetlen napirendi pontja: a lemondott Dr. Hamburger Klára helyett új főtitkár választása. Remélem, sikerül helyébe olyan valakit választanunk, aki legalább olyan intenzitással,lelkesedéssel, az ügy iránti szeretettel, odaadással és tudással fogja a folytonosságot és a jövőt biztosítani, mint ahogyan a most leköszönő Hamburger Klára tette hosszú éveken keresztül, fáradhatatlanul, de a fennmaradáshoz szükséges költségvetési források utáni hajszába, a napjainkig tartó reménytelen küzdelmekbe mégiscsak belefáradva. Megköszönöm neki a Liszt Ferenc Társaság főtitkári pozíciójában végzett áldozatos munkáját.
154 Búbánat 2005-09-27 16:06:22
Koncertközpont épül Liszt szülőháza mellett NOL • F. J. Gy. • 2005. szeptember 27. [url]http://www.nol.hu/cikk_print/378680/;A doborjáni Liszt koncertközpont látványterve[/url] Új és a maga nemében egyedülálló kulturális projekt indult az osztrák határ túloldalán: a közép-burgenlandi Doborjánban (Raiding) található Liszt Ferenc szülőháza, amelynek kertjében modern hangversenycsarnok alapkövét helyezték el a közelmúltban. Az itt épülő koncertterem a nemzetközi Liszt Ferenc Alapítvány központja, valamint a világon az első számú Liszt-fesztivál helyszíne lesz. Korának legünnepeltebb zongoristájáról és zeneszerzőjéről, a “hírhedett zenészről” elnevezett koncertterem mintegy 600 férőhelyes. Ez lesz a Kempe Thill által megálmodott épület szíve-lelke. A holland építész a megbízatást egy nemzetközi versenypályázaton nyerte el, amelyen 11 ország 150 képviselője indult. A fehér falak, az üvegfelületek és a faelemek harmóniája egyszerű, mégis előkelő stílust kölcsönöz az épületnek, amelyet hivatalosan Liszt 195. születésnapja alkalmából, 2006. október elején avatnak fel, s ennek méltó keretet nyújt majd a Liszt Ferenc Fesztivál. A művészeti vezető feladatát Walter Reicher, a kismartoni (Eisenstadt) Haydn Ünnepi Játékok intendánsa vállalta magára.
Koncertközpont épül Liszt szülőháza mellett NOL • F. J. Gy. • 2005. szeptember 27. [url]http://www.nol.hu/cikk_print/378680/;A doborjáni Liszt koncertközpont látványterve[/url] Új és a maga nemében egyedülálló kulturális projekt indult az osztrák határ túloldalán: a közép-burgenlandi Doborjánban (Raiding) található Liszt Ferenc szülőháza, amelynek kertjében modern hangversenycsarnok alapkövét helyezték el a közelmúltban. Az itt épülő koncertterem a nemzetközi Liszt Ferenc Alapítvány központja, valamint a világon az első számú Liszt-fesztivál helyszíne lesz. Korának legünnepeltebb zongoristájáról és zeneszerzőjéről, a “hírhedett zenészről” elnevezett koncertterem mintegy 600 férőhelyes. Ez lesz a Kempe Thill által megálmodott épület szíve-lelke. A holland építész a megbízatást egy nemzetközi versenypályázaton nyerte el, amelyen 11 ország 150 képviselője indult. A fehér falak, az üvegfelületek és a faelemek harmóniája egyszerű, mégis előkelő stílust kölcsönöz az épületnek, amelyet hivatalosan Liszt 195. születésnapja alkalmából, 2006. október elején avatnak fel, s ennek méltó keretet nyújt majd a Liszt Ferenc Fesztivál. A művészeti vezető feladatát Walter Reicher, a kismartoni (Eisenstadt) Haydn Ünnepi Játékok intendánsa vállalta magára.
153 Búbánat 2005-09-20 16:39:47
Liszt kézirat kalapács alatt! A Honterus Antikvárium soros, október 1-jén 10 órakor a Művészetek Palotájában rendezendő könyv-és kézirat árverésén a 165. sorszámú tétel egy ritka becses autográf levéltervezet, amelyet Liszt Ferenc Dr. Carl Gilléhez címzett. Liszt barátjának írt levelében pontokba szedi mindazokat a teendőket, amelyeket Dr. carl Gillének kellene ellátni az ő pesti tartózkodása alatt. A feladatok elsősorban anyagi természetűek, bár Liszt a sorok között zenepolitikai utalásokat is tesz. A tennivalók mellett olyan előadás-történeti megjegyzésekkel is találkozunk, amelyek például a \"lohengrin\" Richter jános által vezényelt pesti előadására, vagy a \"Weihnachtsoratorium\" színrevitelének előkészületeire vonatkoznak. (A levél tisztázata megjelent: Franz Liszts Briefe an Carl Gille. Mit einer biographischen Einleitung von Adolf Stern, Leipzig 1903.) A címzett Dr. Carl Gille (1813-1899) jogász Jénában, a Német zenei Egylet titkára, Liszt barátja. 4 tintával beírt oldal, jó állapotban. Kikiáltási ár: 200.000 Ft.
Liszt kézirat kalapács alatt! A Honterus Antikvárium soros, október 1-jén 10 órakor a Művészetek Palotájában rendezendő könyv-és kézirat árverésén a 165. sorszámú tétel egy ritka becses autográf levéltervezet, amelyet Liszt Ferenc Dr. Carl Gilléhez címzett. Liszt barátjának írt levelében pontokba szedi mindazokat a teendőket, amelyeket Dr. carl Gillének kellene ellátni az ő pesti tartózkodása alatt. A feladatok elsősorban anyagi természetűek, bár Liszt a sorok között zenepolitikai utalásokat is tesz. A tennivalók mellett olyan előadás-történeti megjegyzésekkel is találkozunk, amelyek például a \"lohengrin\" Richter jános által vezényelt pesti előadására, vagy a \"Weihnachtsoratorium\" színrevitelének előkészületeire vonatkoznak. (A levél tisztázata megjelent: Franz Liszts Briefe an Carl Gille. Mit einer biographischen Einleitung von Adolf Stern, Leipzig 1903.) A címzett Dr. Carl Gille (1813-1899) jogász Jénában, a Német zenei Egylet titkára, Liszt barátja. 4 tintával beírt oldal, jó állapotban. Kikiáltási ár: 200.000 Ft.
152 Búbánat 2005-07-05 22:54:35 [Válasz erre: 151 Búbánat 2005-07-05 22:41:51]
Majd elfelejtettem. A Muzsika-cikk címe: Zenét vegyenek! Az Editio Musica Budapest vezetői a zeneműkiadó új arculatáról. És rosszul írtam: nem a júniusi, hanem a júliusi száma közli.
Majd elfelejtettem. A Muzsika-cikk címe: Zenét vegyenek! Az Editio Musica Budapest vezetői a zeneműkiadó új arculatáról. És rosszul írtam: nem a júniusi, hanem a júliusi száma közli.
151 Búbánat 2005-07-05 22:41:51
Szinte hihetetlen! Most olvasom a Muzsika júniusi számában Péteri Juditnak, az Editio Musica Budapest (a Magyar Zeneműkiadó Vállalat jogutódja) főszerkesztőjének szavait, aki a következőket válaszolja Devich Mártonnak arra a kérdésére, hogy a \"ami a kottákat illeti, a legnagyobb munkák között számon tartott Liszt-összkiadás, ez a hatalmas vállalkozás hol tart ma?\" - A hetvenes években kezdődött, még Gárdonyi Zoltán és Szelényi István alakították ki a közreadás legfőbb szempontjait. Ennek a koncepciónak a keretében jöttek ki először Liszt saját zongoraművei, majd a második sorozat, amley Liszt zongoraátiratait, illetve szabad átdolgozásait tartalmazza. - ennek jutottunk most a végére, idén jelenik meg az utolsó kötet. - Nem lehetne gyorsabban haladni? - Nem hiszem. A tudományos igényű közreadás igen aprólékos, komoly, körültekintő munkát igényel. (Egyébként nincs még egy kiadó a világon, amely a forráskutatástól kezdve a munka minden egyes fázisának menedzselését és költségeit is magára vállalná, márpedig a Liszt-összkiadás esetében mi ezt tettük.) A sorozat kiadói szerkesztője Mező Imre, aki jó néhány kötet közreadásában is részt vállalt, mellette olya kiváló kutatókat foglalkoztatunk külső munkatársként, mint Sulyok Imre vagy Kaczmarczyk Adrienne. Eddig évente legfeljebb két kötetet tudtunk megjelentetni. - Mikor lehet a végére érni? (Bekapcsolódik a beszélgetésbe Boronkay Antal igazgató): - Soha... legalábbis ma még nem látni a végét. De folytatjuk. A Liszt-életmű óriási. És persze elég költséges is a munka. A kottagrafika igényesebb, mint általában, a nyomdaköltség is magas, hiszen egy-egy kötet majd\' kétszáz oldalas. Ugyanakkor a Liszt-összkiadásnak állandó előfizetői vannak, várják a világ nagy könyvtárai és oktatási intézményei. A Frankfurti Zenei Vásáron a legnagyobb érdeklődést mindig a Liszt-összkiadás váltja ki. Roppant népszerű. A hitetlenkedésemet az utolsó kérdésre adott \"soha\" válasz váltotta ki. És lenyűgöz ennek a feladatnak az emberfeletti nagysága. Ami nem is csoda, ismerni vélvén az áttekinteni szinte lehetetlen, irdatlan mennyiségű Liszt- kéziratot,- kottát.
Szinte hihetetlen! Most olvasom a Muzsika júniusi számában Péteri Juditnak, az Editio Musica Budapest (a Magyar Zeneműkiadó Vállalat jogutódja) főszerkesztőjének szavait, aki a következőket válaszolja Devich Mártonnak arra a kérdésére, hogy a \"ami a kottákat illeti, a legnagyobb munkák között számon tartott Liszt-összkiadás, ez a hatalmas vállalkozás hol tart ma?\" - A hetvenes években kezdődött, még Gárdonyi Zoltán és Szelényi István alakították ki a közreadás legfőbb szempontjait. Ennek a koncepciónak a keretében jöttek ki először Liszt saját zongoraművei, majd a második sorozat, amley Liszt zongoraátiratait, illetve szabad átdolgozásait tartalmazza. - ennek jutottunk most a végére, idén jelenik meg az utolsó kötet. - Nem lehetne gyorsabban haladni? - Nem hiszem. A tudományos igényű közreadás igen aprólékos, komoly, körültekintő munkát igényel. (Egyébként nincs még egy kiadó a világon, amely a forráskutatástól kezdve a munka minden egyes fázisának menedzselését és költségeit is magára vállalná, márpedig a Liszt-összkiadás esetében mi ezt tettük.) A sorozat kiadói szerkesztője Mező Imre, aki jó néhány kötet közreadásában is részt vállalt, mellette olya kiváló kutatókat foglalkoztatunk külső munkatársként, mint Sulyok Imre vagy Kaczmarczyk Adrienne. Eddig évente legfeljebb két kötetet tudtunk megjelentetni. - Mikor lehet a végére érni? (Bekapcsolódik a beszélgetésbe Boronkay Antal igazgató): - Soha... legalábbis ma még nem látni a végét. De folytatjuk. A Liszt-életmű óriási. És persze elég költséges is a munka. A kottagrafika igényesebb, mint általában, a nyomdaköltség is magas, hiszen egy-egy kötet majd\' kétszáz oldalas. Ugyanakkor a Liszt-összkiadásnak állandó előfizetői vannak, várják a világ nagy könyvtárai és oktatási intézményei. A Frankfurti Zenei Vásáron a legnagyobb érdeklődést mindig a Liszt-összkiadás váltja ki. Roppant népszerű. A hitetlenkedésemet az utolsó kérdésre adott \"soha\" válasz váltotta ki. És lenyűgöz ennek a feladatnak az emberfeletti nagysága. Ami nem is csoda, ismerni vélvén az áttekinteni szinte lehetetlen, irdatlan mennyiségű Liszt- kéziratot,- kottát.
150 frushena 2005-06-12 12:17:29 [Válasz erre: 149 Búbánat 2005-06-12 08:03:26]
Természetesen Búbánat! Ez vicc volt! ;-O
Természetesen Búbánat! Ez vicc volt! ;-O
148 frushena 2005-06-12 00:37:51 [Válasz erre: 147 janomano 2005-06-10 21:53:51]
Nem! Búbánat! Vagy Király Csaba? ;)))
Nem! Búbánat! Vagy Király Csaba? ;)))
146 Búbánat 2005-06-10 08:52:36 [Válasz erre: 145 frushena 2005-06-10 07:59:04]
Én is az eredeti megoldások híve vagyok, még akkor is, ha az átíratok, átdolgozások között is lehetnek figyelemre méltó alkotások figyelem felkeltő művészek tolmácsolásában.
Én is az eredeti megoldások híve vagyok, még akkor is, ha az átíratok, átdolgozások között is lehetnek figyelemre méltó alkotások figyelem felkeltő művészek tolmácsolásában.
145 frushena 2005-06-10 07:59:04 [Válasz erre: 144 Búbánat 2005-06-09 18:17:12]
Köszönöm Búbánat! Én viszont mégis inkább azt mondom, hogy Les Préludes zenekarral. :-)
Köszönöm Búbánat! Én viszont mégis inkább azt mondom, hogy Les Préludes zenekarral. :-)
144 Búbánat 2005-06-09 18:17:12 [Válasz erre: 143 frushena 2005-06-09 16:55:49]
\"Alkotóként közelít a zenéhez, amit átiratainak sora is bizonyít. Zenekari és oratorikus mûvek egész sorát ültette át orgonára, és ezeket nemcsak hazájában, hanem Nyugat-Európától Japánig és Amerikáig gyakran szólaltatja meg (többek között Liszt: Haláltánc, Les préludes, Koronázási mise; Bach: 2., 3. és 4. Brandenburgi verseny; Mahler: I. szimfónia, VIII. szimfónia; Beethoven: IX. szimfónia; Schumann I. szimfónia; Franck: d-moll szimfónia; Verdi: Requiem; Mendelssohn: IV. szimfónia, Szentivánéji álom)- Galambos László zenetörténész\" [url]http://www.principal.hu/kiraly_csaba.html;Király Csaba[/url]
\"Alkotóként közelít a zenéhez, amit átiratainak sora is bizonyít. Zenekari és oratorikus mûvek egész sorát ültette át orgonára, és ezeket nemcsak hazájában, hanem Nyugat-Európától Japánig és Amerikáig gyakran szólaltatja meg (többek között Liszt: Haláltánc, Les préludes, Koronázási mise; Bach: 2., 3. és 4. Brandenburgi verseny; Mahler: I. szimfónia, VIII. szimfónia; Beethoven: IX. szimfónia; Schumann I. szimfónia; Franck: d-moll szimfónia; Verdi: Requiem; Mendelssohn: IV. szimfónia, Szentivánéji álom)- Galambos László zenetörténész\" [url]http://www.principal.hu/kiraly_csaba.html;Király Csaba[/url]
143 frushena 2005-06-09 16:55:49 [Válasz erre: 141 Magai Ferkó 2005-06-09 12:54:05]
Nem Király Csabával volt a probléma, hangsúlyozom! A hangszerek királynője! Ez is igaz. Bár kinek mi a \"királyi fenség\". (Nekem nem az orgona.) És nem testesít meg egy egész zenekart, bármennyire is nagyszerű és valóban csodálatos hangszer, melyet én is nagyon szeretek. Les Préludes ---> nagy zenekar. Úgy a hatásos! :)
Nem Király Csabával volt a probléma, hangsúlyozom! A hangszerek királynője! Ez is igaz. Bár kinek mi a \"királyi fenség\". (Nekem nem az orgona.) És nem testesít meg egy egész zenekart, bármennyire is nagyszerű és valóban csodálatos hangszer, melyet én is nagyon szeretek. Les Préludes ---> nagy zenekar. Úgy a hatásos! :)
142 Búbánat 2005-06-09 15:53:43 [Válasz erre: 141 Magai Ferkó 2005-06-09 12:54:05]
Elnézem Neked: regisztert akartál írni...
Elnézem Neked: regisztert akartál írni...
141 Magai Ferkó 2005-06-09 12:54:05 [Válasz erre: 139 frushena 2005-06-06 23:49:04]
Hát Előfordul ..... Lsd: PLd. Xavér, Rákász Gergely Végülis ha úgy vesszük az orgona,mint a hangszerek királynője egy egész zenekart testesít meg.Persze a regisztráción is sok múlik. Egyébként Király Csaba nagyon jó zongorista is , a múltkor egy jótékonysági esten hallotam itt Szombathelyen, nekem tetszett. DE Liszt több művét is először zongorára Írta és később Weimári tartozkodása idején idősebb korában átírta orgonára egy két művét. Pld. Consolation, Introitus
Hát Előfordul ..... Lsd: PLd. Xavér, Rákász Gergely Végülis ha úgy vesszük az orgona,mint a hangszerek királynője egy egész zenekart testesít meg.Persze a regisztráción is sok múlik. Egyébként Király Csaba nagyon jó zongorista is , a múltkor egy jótékonysági esten hallotam itt Szombathelyen, nekem tetszett. DE Liszt több művét is először zongorára Írta és később Weimári tartozkodása idején idősebb korában átírta orgonára egy két művét. Pld. Consolation, Introitus
140 Búbánat 2005-06-09 12:08:39
ALAN WALKER: Ha Hitlerről írok életrajzot, és gonoszsága mellé hasonló számú erényt helyezek a mérleg másik serpenyőjébe, életrajzom teljesen hamis lesz. Hasonlóképpen, ha Assisi Szent Ferenc életét ismertetem, és erényeiről csak úgy tudok írni, hogy ugyanannyi negatívumot is felsorakoztatok, az élettörténet \"kiegyensúlyozott\" lesz ugyan, de teljesen elüt a valóságtól. Liszt esetében a források az etikai értékrend pozitív elemei felé irányítják tekintetünket. Tehát nem az egyensúly a cél, hanem a súlypont megtalálása. Ha eltaláltuk a súlypontot, hiteles lesz az életrajz, és megfelel a valóságnak. (Részlet az interjúból, MUZSIKA 2005. júniusi száma)
ALAN WALKER: Ha Hitlerről írok életrajzot, és gonoszsága mellé hasonló számú erényt helyezek a mérleg másik serpenyőjébe, életrajzom teljesen hamis lesz. Hasonlóképpen, ha Assisi Szent Ferenc életét ismertetem, és erényeiről csak úgy tudok írni, hogy ugyanannyi negatívumot is felsorakoztatok, az élettörténet \"kiegyensúlyozott\" lesz ugyan, de teljesen elüt a valóságtól. Liszt esetében a források az etikai értékrend pozitív elemei felé irányítják tekintetünket. Tehát nem az egyensúly a cél, hanem a súlypont megtalálása. Ha eltaláltuk a súlypontot, hiteles lesz az életrajz, és megfelel a valóságnak. (Részlet az interjúból, MUZSIKA 2005. júniusi száma)
139 frushena 2005-06-06 23:49:04
Túl vagyok a mai ZAK-os estén! Háááát! Liszt : Les Préludes orgonára nem fog a kedvenceim közé tartozni. Ráadásul Király Csaba átirataként szerepelt. Létezhet ilyen? Gondol egyet valaki és átír egy műremeket? A Haláltánc jó volt, de az is átirat.
Túl vagyok a mai ZAK-os estén! Háááát! Liszt : Les Préludes orgonára nem fog a kedvenceim közé tartozni. Ráadásul Király Csaba átirataként szerepelt. Létezhet ilyen? Gondol egyet valaki és átír egy műremeket? A Haláltánc jó volt, de az is átirat.
138 Búbánat 2005-04-05 11:41:29
Két nagyon érdekes cikket olvastam a Muzsika április havi számában, ami Liszttel foglalkozik. Az egyikben a kétszáz éve született nagy dán mesemondó, Hans -Christian Andersen írja le a németországi úti élményei között a 1842-ben, Hamburgban tett látogatása alkalmával egy -Liszt-hangversenyhez fűződő élményét. Fantasztikus rajongással veszi tollára a nagy zeneszerző A másik cikkben Dr. Hamburger Klára teszi közzé egy szemtanúnak Liszt halálos ágya mellett eltöltött utolsó óráknak az eseményét, majd az azt követő órák és napok eseményeit, és mint az általános szervezője, ügyintézője, lebonyolítója a mindennek, a végzett munka költségeit tételesen bemutatja a számlákkal igazolva. Mindkét cikk nagyon érdekes, érdemes a Liszt iránt érdeklődőknek elolvasniuk.
Két nagyon érdekes cikket olvastam a Muzsika április havi számában, ami Liszttel foglalkozik. Az egyikben a kétszáz éve született nagy dán mesemondó, Hans -Christian Andersen írja le a németországi úti élményei között a 1842-ben, Hamburgban tett látogatása alkalmával egy -Liszt-hangversenyhez fűződő élményét. Fantasztikus rajongással veszi tollára a nagy zeneszerző A másik cikkben Dr. Hamburger Klára teszi közzé egy szemtanúnak Liszt halálos ágya mellett eltöltött utolsó óráknak az eseményét, majd az azt követő órák és napok eseményeit, és mint az általános szervezője, ügyintézője, lebonyolítója a mindennek, a végzett munka költségeit tételesen bemutatja a számlákkal igazolva. Mindkét cikk nagyon érdekes, érdemes a Liszt iránt érdeklődőknek elolvasniuk.
137 Bubánat 2005-03-23 09:30:48
Nemzetközi zongoraversenyt rendez a Pécsi Tudományegyetem művészeti kara Liszt Ferenc emlékére május 3-14 között Pécsett. \"A négyfordulós tehetséggondozó verseny műsorán kötelező és szabadonválasztott, de elsősorban a zeneszerző zongoraéletművéből válogatott különböző nehézségű eredeti művek, valamint átiratok szerepelnek\" - mondta Aknai Tamás, az egyetem dékánja. A döntőben három ismert versenymű, az Esz-dúr, az A-dúr zongoraverseny és a Haláltánc mellett a nemrég felfedezett, kései De Profundis zongoraverseny is választható műsorszám. Aknai Tamás közlése szerint a produkciókat öttagú zsűri értékeli. Az első helyezett tízezer, a második hatezer, a harmadik négyezer eurós pénzjutalomban részesül. A nemzetközi megméretésre kilenc országból huszonhét művész jelezte részvételét. /MTI/
Nemzetközi zongoraversenyt rendez a Pécsi Tudományegyetem művészeti kara Liszt Ferenc emlékére május 3-14 között Pécsett. \"A négyfordulós tehetséggondozó verseny műsorán kötelező és szabadonválasztott, de elsősorban a zeneszerző zongoraéletművéből válogatott különböző nehézségű eredeti művek, valamint átiratok szerepelnek\" - mondta Aknai Tamás, az egyetem dékánja. A döntőben három ismert versenymű, az Esz-dúr, az A-dúr zongoraverseny és a Haláltánc mellett a nemrég felfedezett, kései De Profundis zongoraverseny is választható műsorszám. Aknai Tamás közlése szerint a produkciókat öttagú zsűri értékeli. Az első helyezett tízezer, a második hatezer, a harmadik négyezer eurós pénzjutalomban részesül. A nemzetközi megméretésre kilenc országból huszonhét művész jelezte részvételét. /MTI/
136 Megén 2005-02-08 12:19:19 [Válasz erre: 135 Búbánat 2005-02-08 11:47:07]
Köszönjük. Nagyon élveztem az olvasást.
Köszönjük. Nagyon élveztem az olvasást.
135 Búbánat 2005-02-08 11:47:07 [Válasz erre: 134 Búbánat 2005-02-07 23:14:48]
Számomra megérte a kései fennmaradás, mert egy nagyon ritkán hallható Liszt -kompozíciót sugárzott a Duna TV. Talán nem köztudott, hogy Liszt Les quatre éléments (A négy elem) c. férfikarra írt műve - Joseph Autran verseire - eredetileg zongora kísérettel készült. A darab mintegy előkészítése a Les preludes-nek. Ezt hallhattuk és láthattuk a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Honvéd Férfikar előadásában, Hollerung Gábor vezényletével. A Négy elemet - Pánczél Tamás hangszerelte, s ily módon magyarországi bemutatónak is számíthatjuk. A TV-műsorban a zenemű felcsendülése előtt a karmester, a hangszerelő és Eckhardt Mária zenetörténész mesélt a mű keletkezéséről, sorsáról. Így megtudhattuk, hogy Liszt és Autran (1813-1877) 1844-ben ismerkedett meg egymással Marseille-ben. Autran áradozva méltatta a helyi újságban Liszt művészetét, még alkalmi költeménnyel is kedveskedett a zongoraművésznek. A vers - Les Aquilons (Az északi szél) - elnyerte Liszt tetszését, és a szárnyaló szabadsághimnusz szövegére kórusművet komponált. Egy évvel később, spanyolországi turnéja közben, Autran további három versét is megzenésítette: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld). A négy kórust ciklussá szervezve Liszt a Les Quatre Éléments (A négy elem) címet adta volna a kompozíciónak. A kórusokat zenekari nyitány (Prelúdium) vezette be, melyet először Conradi hangszerelt meg. Ezt 1850 körül Raff átdolgozta, majd Liszt az egész hangszerelést megváltoztatta (1852-1854). Ebben az alkotói fázisban született meg a kompozíció címe: Les preludes és a Lamartine-ra való utalás. Liszt tehát idővel tudatosan leválasztotta a zenekari előjátékokat a zongorakíséretes férfikarra írt művekről, hogy valami egészen újat hozzon létre: megszületett a talán máig legnépszerűbb szimfonikus költeménye. Így viccesen azt mondhatom, hogy Liszt mestere volt a matematikának is; miként lehet az 1-ből 4-re jutni, majd a 4 + 4 művelet végrehajtásával a 8-ból az ’”aranymetszés” szabályainak a figyelembevételével megint 4-et kapni eredményül. De ez a négy pedig, tudjuk, már nem az a négy, mert közben metamorfózison ment át, sőt, ez a 4 tulajdonképpen ismét 1. A zeneszerzés matematikával kombinált magasiskoláját mutatta be nekünk Liszt! A műsor szerkesztője Fehér Anikó, rendezője Veszprémi András. Hozzáteszem, ismétlést láthattunk, de megérné, ha a műsor újra a TV képernyőjére kerülne valami „tisztességesebb” időpontban azok számára is, akik nem tudnak ilyen kései óráig fennmaradni - még Liszt kedvéért sem.
Számomra megérte a kései fennmaradás, mert egy nagyon ritkán hallható Liszt -kompozíciót sugárzott a Duna TV. Talán nem köztudott, hogy Liszt Les quatre éléments (A négy elem) c. férfikarra írt műve - Joseph Autran verseire - eredetileg zongora kísérettel készült. A darab mintegy előkészítése a Les preludes-nek. Ezt hallhattuk és láthattuk a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Honvéd Férfikar előadásában, Hollerung Gábor vezényletével. A Négy elemet - Pánczél Tamás hangszerelte, s ily módon magyarországi bemutatónak is számíthatjuk. A TV-műsorban a zenemű felcsendülése előtt a karmester, a hangszerelő és Eckhardt Mária zenetörténész mesélt a mű keletkezéséről, sorsáról. Így megtudhattuk, hogy Liszt és Autran (1813-1877) 1844-ben ismerkedett meg egymással Marseille-ben. Autran áradozva méltatta a helyi újságban Liszt művészetét, még alkalmi költeménnyel is kedveskedett a zongoraművésznek. A vers - Les Aquilons (Az északi szél) - elnyerte Liszt tetszését, és a szárnyaló szabadsághimnusz szövegére kórusművet komponált. Egy évvel később, spanyolországi turnéja közben, Autran további három versét is megzenésítette: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld). A négy kórust ciklussá szervezve Liszt a Les Quatre Éléments (A négy elem) címet adta volna a kompozíciónak. A kórusokat zenekari nyitány (Prelúdium) vezette be, melyet először Conradi hangszerelt meg. Ezt 1850 körül Raff átdolgozta, majd Liszt az egész hangszerelést megváltoztatta (1852-1854). Ebben az alkotói fázisban született meg a kompozíció címe: Les preludes és a Lamartine-ra való utalás. Liszt tehát idővel tudatosan leválasztotta a zenekari előjátékokat a zongorakíséretes férfikarra írt művekről, hogy valami egészen újat hozzon létre: megszületett a talán máig legnépszerűbb szimfonikus költeménye. Így viccesen azt mondhatom, hogy Liszt mestere volt a matematikának is; miként lehet az 1-ből 4-re jutni, majd a 4 + 4 művelet végrehajtásával a 8-ból az ’”aranymetszés” szabályainak a figyelembevételével megint 4-et kapni eredményül. De ez a négy pedig, tudjuk, már nem az a négy, mert közben metamorfózison ment át, sőt, ez a 4 tulajdonképpen ismét 1. A zeneszerzés matematikával kombinált magasiskoláját mutatta be nekünk Liszt! A műsor szerkesztője Fehér Anikó, rendezője Veszprémi András. Hozzáteszem, ismétlést láthattunk, de megérné, ha a műsor újra a TV képernyőjére kerülne valami „tisztességesebb” időpontban azok számára is, akik nem tudnak ilyen kései óráig fennmaradni - még Liszt kedvéért sem.
134 Búbánat 2005-02-07 23:14:48
Egy ismeretlen mestermű Liszt Ferenc: Les quatre éléments - A négy elem Éjjel - nemsokára kezdődik - (átcsúszik holnapra) 0.05 - és 0.55 óra között ezt az ismeretterjesztő filmet sugározza a Duna TV.
Egy ismeretlen mestermű Liszt Ferenc: Les quatre éléments - A négy elem Éjjel - nemsokára kezdődik - (átcsúszik holnapra) 0.05 - és 0.55 óra között ezt az ismeretterjesztő filmet sugározza a Duna TV.
133 Búbánat 2005-01-23 14:40:41 [Válasz erre: 132 sphynx 2005-01-23 14:05:39]
A Liszt-zongoraverseny győztesei: Fischer Annie, Taras Mikisa, Kentner Lajos Nagy izgalom közben, éjfélkor hirdették ki az eredményt. Sauer Emil kiválása után és Dohnányi Ernő elnöklete alatt tíz nagyhírű külföldi művész és tanár: Cortot Alfréd, Philipp Isidore, Weingarten Pál, Kreutzer Leonid, Pembauer József, Brugnoli Attilio, Tovey Donald Francis, Turczinszky József, Göllerich Gizella és Nordio Cesare, a magyar zongoraprofesszorok közül pedig: Thomán István, Székely Arnold, Keéri-Szántó Imre és Stefániai Imre vettek részt a döntő megállapításában. (…) Végre éjféltájban felnyílik a lezárt, párnázott ajtó és kilép Dohnányi Ernő egy papírlappal kezében. A várakozók megrohanják, köréje csoportosulnak, Dohnányi halkan olvassa fel a papírlapról a Liszt-verseny végeredményét, amely szerint: 1. Fischer Annie, 2. Mikisa Taras, 3. Kentner Lajos, 4-8 (rangsor nélkül): Kovács István, Perin Ida, Pitini Giuseppa, Heimlich Lajos és Földes Andor Jemnitz Sándor így írt (Népszava, 1933. május 18.) róla: A Nemzetközi Liszt Ferenc-verseny szerda estén megtartott második döntőversenyéről megállapíthatjuk, hogy utána nem akadt egyenrangú vetélytársa Kentner Lajosnak, aki hangszerismeret, lényegbeli tudás, eszközbőség és felépítő előadóművészet tekintetében elvitázhatatlanul első maradt valamennyi pályázó között!
A Liszt-zongoraverseny győztesei: Fischer Annie, Taras Mikisa, Kentner Lajos Nagy izgalom közben, éjfélkor hirdették ki az eredményt. Sauer Emil kiválása után és Dohnányi Ernő elnöklete alatt tíz nagyhírű külföldi művész és tanár: Cortot Alfréd, Philipp Isidore, Weingarten Pál, Kreutzer Leonid, Pembauer József, Brugnoli Attilio, Tovey Donald Francis, Turczinszky József, Göllerich Gizella és Nordio Cesare, a magyar zongoraprofesszorok közül pedig: Thomán István, Székely Arnold, Keéri-Szántó Imre és Stefániai Imre vettek részt a döntő megállapításában. (…) Végre éjféltájban felnyílik a lezárt, párnázott ajtó és kilép Dohnányi Ernő egy papírlappal kezében. A várakozók megrohanják, köréje csoportosulnak, Dohnányi halkan olvassa fel a papírlapról a Liszt-verseny végeredményét, amely szerint: 1. Fischer Annie, 2. Mikisa Taras, 3. Kentner Lajos, 4-8 (rangsor nélkül): Kovács István, Perin Ida, Pitini Giuseppa, Heimlich Lajos és Földes Andor Jemnitz Sándor így írt (Népszava, 1933. május 18.) róla: A Nemzetközi Liszt Ferenc-verseny szerda estén megtartott második döntőversenyéről megállapíthatjuk, hogy utána nem akadt egyenrangú vetélytársa Kentner Lajosnak, aki hangszerismeret, lényegbeli tudás, eszközbőség és felépítő előadóművészet tekintetében elvitázhatatlanul első maradt valamennyi pályázó között!
132 sphynx 2005-01-23 14:05:39
Kentner Lajosban utazom.
Kentner Lajosban utazom.
131 Búbánat 2005-01-23 14:00:06
Ma 21 órakor az m2 csatornán Liszt Dante szimfóniája kerül adásba. Előadja az MRT Szimfonikus Zenekara és Gyermekkara. Vezényel: Vásáry Tamás
Ma 21 órakor az m2 csatornán Liszt Dante szimfóniája kerül adásba. Előadja az MRT Szimfonikus Zenekara és Gyermekkara. Vezényel: Vásáry Tamás
130 Búbánat 2005-01-23 13:14:43 [Válasz erre: 128 frushena 2005-01-22 22:58:11]
Sajnos, nem sikerült a tervezett DVD-felvételem, mert közben a Trubadúrt néztem a Mezzón (a MET-tes Aidába is belehallgattam a Bartók adón) és elszúrtam a programozott időbeállításnál valamit. Így, az első húsz percet nem láttam. Remélem, megismétlik majd, a DUNA TV szokott ismételni. Minden dicséret megilleti a kolozsváriakat, és a karmester-zongorista Selmeczi Györgyöt, aki egy mesejátékszerű, mintegy 90 percnyi időtartamú történetet álmodott a színpadra. A tapsokból ítélve tetszett a közönségnek ez a különleges mű. Az énekesek időnként hamisan és transzponáltzan énekeltek, de ez sem von le semmit a különlegességnek járó érdeméből. Érdekes ötlet volt, hogy a Szerelmi álmok témát beleszőtte a cselekménybe úgy, hogy énekhangra írt verssorokat kapott a főhősnő, amit a színpadon maga Selmeczi kísért zongorán.
Sajnos, nem sikerült a tervezett DVD-felvételem, mert közben a Trubadúrt néztem a Mezzón (a MET-tes Aidába is belehallgattam a Bartók adón) és elszúrtam a programozott időbeállításnál valamit. Így, az első húsz percet nem láttam. Remélem, megismétlik majd, a DUNA TV szokott ismételni. Minden dicséret megilleti a kolozsváriakat, és a karmester-zongorista Selmeczi Györgyöt, aki egy mesejátékszerű, mintegy 90 percnyi időtartamú történetet álmodott a színpadra. A tapsokból ítélve tetszett a közönségnek ez a különleges mű. Az énekesek időnként hamisan és transzponáltzan énekeltek, de ez sem von le semmit a különlegességnek járó érdeméből. Érdekes ötlet volt, hogy a Szerelmi álmok témát beleszőtte a cselekménybe úgy, hogy énekhangra írt verssorokat kapott a főhősnő, amit a színpadon maga Selmeczi kísért zongorán.
129 frushena 2005-01-22 23:30:12 [Válasz erre: 127 Búbánat 2005-01-19 09:10:54]
Igaz, én néztem be, de nagyon! :)
Igaz, én néztem be, de nagyon! :)
128 frushena 2005-01-22 22:58:11
Don Sanche most kezd!!! :)
Don Sanche most kezd!!! :)
