211 musicus 2007-12-08 23:15:34
Készülődünk-e már a 2010-es Liszt évre? Mit lehet erről tudni?
Készülődünk-e már a 2010-es Liszt évre? Mit lehet erről tudni?
210 Búbánat 2007-12-07 12:58:58 [Válasz erre: 206 Búbánat 2007-11-15 14:55:49]
Köszönetem fejezem ki Varga Péternek a „Liszt Ferenc utolsó napjai” című könyv kapcsán írt figyelemfelkeltő soraiért. (Café Momus: Lemezek, könyvek, filmek- rovat, 2007. 12.07.)
Köszönetem fejezem ki Varga Péternek a „Liszt Ferenc utolsó napjai” című könyv kapcsán írt figyelemfelkeltő soraiért. (Café Momus: Lemezek, könyvek, filmek- rovat, 2007. 12.07.)
209 musicus 2007-12-04 01:58:12 [Válasz erre: 208 Búbánat 2007-12-03 12:00:28]
Már lekéstünk. CD összkiadás ennyi idő alatt nem készülhet el, és az EMB sorozata sem érhet a végére addig. Talán egy filmet sikerül készíteni, hívebb portrét, mint a Szinetár-féle?
Már lekéstünk. CD összkiadás ennyi idő alatt nem készülhet el, és az EMB sorozata sem érhet a végére addig. Talán egy filmet sikerül készíteni, hívebb portrét, mint a Szinetár-féle?
208 Búbánat 2007-12-03 12:00:28 [Válasz erre: 206 Búbánat 2007-11-15 14:55:49]
E most megjelent kiadványhoz kapcsolódik a Magyar Nemzet szombati számának magazin mellékletében közreadott hosszú cikk (Lőcsei Gabriella: Második szereposztás). Egy gondolat és megállapítás a cikkből: \"Életművének és hagyatékának a kutatói és gondozói szerte a világon abban bizakodnak,hogy születésének kétszázadik (és halálának 125.) évfordulója 2011-ben, ha kellő figyelemmel és szakértelemmel készítik elő, végre egyértelművé teszi,kit kell tisztelnünk Liszt Ferencben. Ennek megtárgyalására gyűlnek össze Budapesten december első napjaiban az életmű kutatói, a külföldi Liszt-társaságok képviselői.Biztató jelnek is vélhetik a \'hű rokon\' magyarországi tisztelői, hogy a bicentenáriumi teendőkről folytatott legelső műhelytanácskozás helyszíne Budapest: ezúttal talán nem késünk le rossz magyar szokás szerint e számunkra kiváltképpen jelentős évfordulóról.\"
E most megjelent kiadványhoz kapcsolódik a Magyar Nemzet szombati számának magazin mellékletében közreadott hosszú cikk (Lőcsei Gabriella: Második szereposztás). Egy gondolat és megállapítás a cikkből: \"Életművének és hagyatékának a kutatói és gondozói szerte a világon abban bizakodnak,hogy születésének kétszázadik (és halálának 125.) évfordulója 2011-ben, ha kellő figyelemmel és szakértelemmel készítik elő, végre egyértelművé teszi,kit kell tisztelnünk Liszt Ferencben. Ennek megtárgyalására gyűlnek össze Budapesten december első napjaiban az életmű kutatói, a külföldi Liszt-társaságok képviselői.Biztató jelnek is vélhetik a \'hű rokon\' magyarországi tisztelői, hogy a bicentenáriumi teendőkről folytatott legelső műhelytanácskozás helyszíne Budapest: ezúttal talán nem késünk le rossz magyar szokás szerint e számunkra kiváltképpen jelentős évfordulóról.\"
207 Búbánat 2007-11-18 09:31:50
Szent Erzsébet év lezárása jegyében, ma kétszer is élvezhetjük Liszt remekét! Bartók Rádió: 13.35 –16.10 között: Liszt: Szent Erzsébet legendája – oratórium, egy 1984-es felvétel új kiadása Az albumról elhangzása előtt Mácsai János, Molnár Szabolcs és Ujházy László beszélget (ea. Szlovák Filharmónia Ének- és Zenekara, a Pozsonyi Rádió Gyermekkara, vez. Ferencsik János) Hermann, thüringiai őrgróf – Kováts Kolos Zsófia őrgrófné, a felesége – Komlóssy Erzsébet Lajos őrgróf, a fiuk – Sólyom Nagy Sándor Erzsébet, Lajos menyasszonya, majd felesége – Andor Éva II. Hohenstaufen Frigyes – Gregor József Egy magyar nemes – Miller Lajos Udvarmester – Bordás György A gyermek Lajos – Dusan Turinic A gyermek Erzsébet – Eugenia Kraicirová I. rész a) Bevezetés, b) Erzsébet megérkezése Wartburgba,c) Lajos őrgróf, d) A kereszteslovagok II. rész a) Zsófia őrgrófnő, b) Erzsébet, c) Erzsébet ünnepélyes temetése DUNA TV: 22.35 Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája Oratórium két részben (2007) 113. perc Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2006. november 19. Hermann türingiai őrgróf - Fried Péter; Zsófia őrgrófné - Wiedemann Bernadett; Lajos őrgróf - Massányi Viktor; Erzsébet, II. Endre magyar király leánya - Rálik Szilvia; Hohenstaufen Frigyes német-római császár - Szvétek László; Egy magyar nemes - Hámori Szabolcs Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás); a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Thész Gabriella); Virágh András - orgona; Danubia Szimfonikus Zenekar; Vezényel: Héja Domonkos Magyarországi Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. A tiszteletére szentelt jubileumi év ünnepélyes megnyitóján hangzott el az életének eseményeit hat képben megjelenítő Liszt-óratórium. A 800 éve született magyar királylány 24 éves korában halt meg, négy évvel később, már 1235-ben szentté avatták. A Duna TV munkatársai: Szerkesztő: Kelemen Magda; Rendező: Petrovics Eszter A DUNA TV ez év januárjában egyszer már leadta a felvételt! Kár, hogy ez év február 28-án, a Zeneakadémián, Kovács László által vezényelt oratóriumot nem vette fel a tévé, ezúttal Sümegi Eszter énekelte Erzsébetet… , itt is Wiedemann, Massányi énekelt, akikhez ezúttal még Jekl László csatlakozott, és a MR Szimfonikus Zenekar, Énekkara és Gyermekkórusa működött közre a szintén nagysikerű hangversenyen. (karigazgató: Strausz Kálmán, Thész Gabriella)
Szent Erzsébet év lezárása jegyében, ma kétszer is élvezhetjük Liszt remekét! Bartók Rádió: 13.35 –16.10 között: Liszt: Szent Erzsébet legendája – oratórium, egy 1984-es felvétel új kiadása Az albumról elhangzása előtt Mácsai János, Molnár Szabolcs és Ujházy László beszélget (ea. Szlovák Filharmónia Ének- és Zenekara, a Pozsonyi Rádió Gyermekkara, vez. Ferencsik János) Hermann, thüringiai őrgróf – Kováts Kolos Zsófia őrgrófné, a felesége – Komlóssy Erzsébet Lajos őrgróf, a fiuk – Sólyom Nagy Sándor Erzsébet, Lajos menyasszonya, majd felesége – Andor Éva II. Hohenstaufen Frigyes – Gregor József Egy magyar nemes – Miller Lajos Udvarmester – Bordás György A gyermek Lajos – Dusan Turinic A gyermek Erzsébet – Eugenia Kraicirová I. rész a) Bevezetés, b) Erzsébet megérkezése Wartburgba,c) Lajos őrgróf, d) A kereszteslovagok II. rész a) Zsófia őrgrófnő, b) Erzsébet, c) Erzsébet ünnepélyes temetése DUNA TV: 22.35 Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája Oratórium két részben (2007) 113. perc Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2006. november 19. Hermann türingiai őrgróf - Fried Péter; Zsófia őrgrófné - Wiedemann Bernadett; Lajos őrgróf - Massányi Viktor; Erzsébet, II. Endre magyar király leánya - Rálik Szilvia; Hohenstaufen Frigyes német-római császár - Szvétek László; Egy magyar nemes - Hámori Szabolcs Közreműködik: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás); a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató: Thész Gabriella); Virágh András - orgona; Danubia Szimfonikus Zenekar; Vezényel: Héja Domonkos Magyarországi Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. A tiszteletére szentelt jubileumi év ünnepélyes megnyitóján hangzott el az életének eseményeit hat képben megjelenítő Liszt-óratórium. A 800 éve született magyar királylány 24 éves korában halt meg, négy évvel később, már 1235-ben szentté avatták. A Duna TV munkatársai: Szerkesztő: Kelemen Magda; Rendező: Petrovics Eszter A DUNA TV ez év januárjában egyszer már leadta a felvételt! Kár, hogy ez év február 28-án, a Zeneakadémián, Kovács László által vezényelt oratóriumot nem vette fel a tévé, ezúttal Sümegi Eszter énekelte Erzsébetet… , itt is Wiedemann, Massányi énekelt, akikhez ezúttal még Jekl László csatlakozott, és a MR Szimfonikus Zenekar, Énekkara és Gyermekkórusa működött közre a szintén nagysikerű hangversenyen. (karigazgató: Strausz Kálmán, Thész Gabriella)
206 Búbánat 2007-11-15 14:55:49
Nemrég jelent meg a hazai könyvesboltokban egy új Liszt-könyv, kacérkodom a gondolattal, hogy megveszem. „Liszt Ferenc utolsó napjai” Növendéke, Lina Schmahausen kiadatlan naplója alapján Bevezetés, jegyzetekkel ellátta, szerkesztette Alan Walker 228 oldal, fekete-fehér fotókkal Park Könyvkiadó Kft \"Bárcsak ne itt érne a halál!\" Miután Bayreuthban ágynak dőlt, Liszt Ferenc ezt a kétségbeesett óhajt ismételgette, s érezte, mi vár rá. Hozzá nem értő orvosok vették körül, lánya, Cosima pedig jóformán ügyet sem vetett kínlódására. Lina Schmalhausen, a bennfentes szemtanú leírása szerint Liszt haláltusáját közöny és méltánytalanságok tették még fájdalmasabbá. Schmalhausen Liszt növendéke, ápolója és bensőséges segítőtársa volt, s naplójában nagy érzékletességgel beszéli el mesterének betegségét és halálát. E megdöbbentő beszámoló 1886 végzetes nyaráról - Alan Walker közreadásában - most először olvasható teljes egészében magyarul. A Time leszögezi: \"Akit egy kicsit is érdekel Liszt Ferenc élete és életműve, azt mélyen meg fogja rendíteni Schmalhausen beszámolója a mester végnapjairól.\" Mivel leplezetlenül ír az ellenséges közegről, az orvosi műhibákról és a család közönyéről, a napló korabeli közzététele szóba sem jöhetett. A nyolcvanegy oldalas kézírásos naplót Alan Walker bőséges jegyzetanyagával és bevezetőjével, korabeli illusztrációkkal ellátva adjuk közre
Nemrég jelent meg a hazai könyvesboltokban egy új Liszt-könyv, kacérkodom a gondolattal, hogy megveszem. „Liszt Ferenc utolsó napjai” Növendéke, Lina Schmahausen kiadatlan naplója alapján Bevezetés, jegyzetekkel ellátta, szerkesztette Alan Walker 228 oldal, fekete-fehér fotókkal Park Könyvkiadó Kft \"Bárcsak ne itt érne a halál!\" Miután Bayreuthban ágynak dőlt, Liszt Ferenc ezt a kétségbeesett óhajt ismételgette, s érezte, mi vár rá. Hozzá nem értő orvosok vették körül, lánya, Cosima pedig jóformán ügyet sem vetett kínlódására. Lina Schmalhausen, a bennfentes szemtanú leírása szerint Liszt haláltusáját közöny és méltánytalanságok tették még fájdalmasabbá. Schmalhausen Liszt növendéke, ápolója és bensőséges segítőtársa volt, s naplójában nagy érzékletességgel beszéli el mesterének betegségét és halálát. E megdöbbentő beszámoló 1886 végzetes nyaráról - Alan Walker közreadásában - most először olvasható teljes egészében magyarul. A Time leszögezi: \"Akit egy kicsit is érdekel Liszt Ferenc élete és életműve, azt mélyen meg fogja rendíteni Schmalhausen beszámolója a mester végnapjairól.\" Mivel leplezetlenül ír az ellenséges közegről, az orvosi műhibákról és a család közönyéről, a napló korabeli közzététele szóba sem jöhetett. A nyolcvanegy oldalas kézírásos naplót Alan Walker bőséges jegyzetanyagával és bevezetőjével, korabeli illusztrációkkal ellátva adjuk közre
205 musicus 2007-11-14 04:18:23 [Válasz erre: 197 Búbánat 2007-05-23 11:49:05]
A Liszt összes zongoramű eljátszása hangversenyteremben valóban titáni feladat. Az Interneten találtam egy bejegyzést, miszerint Kiss Krisztina (az USA-ban Christina Kiss, aki Louis Lortie-hoz ment férjhez egykor, életrajzi adatai ugyanott) a Carnegie Hall-ban játssza ugyanezt, sőt, most már a vége felé tarthat. Tud-e valaki erről újabb hírt, mint ami a Neten van? Érdekes, hogy két ilyen projektről tudunk, és mindkettőt magyar művész jegyzi. Jellemző viszont, hogy amíg az ottani előadásoknak komoly visszhangja van, az itteni körül nincsen semmi felhajtás, pedig lehetne, és kellene.
A Liszt összes zongoramű eljátszása hangversenyteremben valóban titáni feladat. Az Interneten találtam egy bejegyzést, miszerint Kiss Krisztina (az USA-ban Christina Kiss, aki Louis Lortie-hoz ment férjhez egykor, életrajzi adatai ugyanott) a Carnegie Hall-ban játssza ugyanezt, sőt, most már a vége felé tarthat. Tud-e valaki erről újabb hírt, mint ami a Neten van? Érdekes, hogy két ilyen projektről tudunk, és mindkettőt magyar művész jegyzi. Jellemző viszont, hogy amíg az ottani előadásoknak komoly visszhangja van, az itteni körül nincsen semmi felhajtás, pedig lehetne, és kellene.
204 Búbánat 2007-10-07 15:11:56
VI. Nemzetközi Liszt Fesztivál - 2007. október 26-27-28. Gödollői Királyi Kastély Díszterem - 19 óra Október 26-án Jandó Jenő zongora estjére kerül sor: Beethoven és Kodály művek között eljátssza Liszttől az \"Oberman völgye\", két legenda: \"Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak\", \"Paulai Szent Ferenc a hullámokon\" c. kompozícióit. október 27-én Eri Yoshimura és Ujj Emőke négykezes zongora estjén más szerzők mellett Liszt Ferenc: Magyar és Lengyeles a Karácsonyfa c. gyűjteményből játszanak, és a \"Magyar Vihar-induló\"-t játsszák el. október 28-án az Egri és Pertis Zongoraduó, valamint Kelemen Barnabás hegedűművész működik közre. Műsorukon Scubert, Pleyel, Grieg mellett számos Liszt-kompozíció csendül fel: Romance oubliée La lugubre gondola Die Zelle in Nonnenwerth (Kelemen Barnabás - hegedű, Pertis Attila - zongora) 12. Magyar rapszódia 14. Magyar rapszódia Jegyek 2.500 Ft árban vásárolhatók a helyszínen, a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Budapest, V. Váci u. 63. sz. alatt, valamint a Zeneakadémia jegypénztárában.
VI. Nemzetközi Liszt Fesztivál - 2007. október 26-27-28. Gödollői Királyi Kastély Díszterem - 19 óra Október 26-án Jandó Jenő zongora estjére kerül sor: Beethoven és Kodály művek között eljátssza Liszttől az \"Oberman völgye\", két legenda: \"Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak\", \"Paulai Szent Ferenc a hullámokon\" c. kompozícióit. október 27-én Eri Yoshimura és Ujj Emőke négykezes zongora estjén más szerzők mellett Liszt Ferenc: Magyar és Lengyeles a Karácsonyfa c. gyűjteményből játszanak, és a \"Magyar Vihar-induló\"-t játsszák el. október 28-án az Egri és Pertis Zongoraduó, valamint Kelemen Barnabás hegedűművész működik közre. Műsorukon Scubert, Pleyel, Grieg mellett számos Liszt-kompozíció csendül fel: Romance oubliée La lugubre gondola Die Zelle in Nonnenwerth (Kelemen Barnabás - hegedű, Pertis Attila - zongora) 12. Magyar rapszódia 14. Magyar rapszódia Jegyek 2.500 Ft árban vásárolhatók a helyszínen, a Rózsavölgyi Zeneműboltban, a Budapest, V. Váci u. 63. sz. alatt, valamint a Zeneakadémia jegypénztárában.
203 Búbánat 2007-06-27 17:29:59 [Válasz erre: 202 zsoly 2007-06-27 16:54:26]
Tavaly novemberben, a Budapesti Liszt Ünnepeket nyitó hangversenyen a MüPában, már énekelte a „Missa Solemnis” alt szólamát. Idén márciusban, a Tavaszi Fesztivál keretében a Mátyás-templomban pedig a másik nevezetes Liszt- darabban, a Koronázási misében énekelte szólamát, Geszthy Veronika, Nyári Zoltán és Bretz Gábor partnereivel (km. Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus, Záborszky Kálmán vezényelt).
Tavaly novemberben, a Budapesti Liszt Ünnepeket nyitó hangversenyen a MüPában, már énekelte a „Missa Solemnis” alt szólamát. Idén márciusban, a Tavaszi Fesztivál keretében a Mátyás-templomban pedig a másik nevezetes Liszt- darabban, a Koronázási misében énekelte szólamát, Geszthy Veronika, Nyári Zoltán és Bretz Gábor partnereivel (km. Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus, Záborszky Kálmán vezényelt).
202 zsoly 2007-06-27 16:54:26 [Válasz erre: 201 Búbánat 2007-06-27 16:26:05]
Harjá Mester Viktóriának! Remélem, néhány év múlva itthon és külföldön is ünnepelt mezzonk lesz!
Harjá Mester Viktóriának! Remélem, néhány év múlva itthon és külföldön is ünnepelt mezzonk lesz!
201 Búbánat 2007-06-27 16:26:05
Egy mostanában ritkán hallható Liszt-remekmű, idemásolom \"jobbról\", a mai ajánlatból: 21:00 : Győr - Bazilika Győri Filharmonikus Zenekar Mester Viktória, Bazsinka Zsuzsa, Gulyás Dénes, Kovács István (ének) Vez.: Medveczky Ádám LISZT: Esztergomi mise
Egy mostanában ritkán hallható Liszt-remekmű, idemásolom \"jobbról\", a mai ajánlatból: 21:00 : Győr - Bazilika Győri Filharmonikus Zenekar Mester Viktória, Bazsinka Zsuzsa, Gulyás Dénes, Kovács István (ének) Vez.: Medveczky Ádám LISZT: Esztergomi mise
200 Búbánat 2007-05-23 12:10:42
200
200
199 Búbánat 2007-05-23 12:09:20
A Liszt Ferenc Társaságról A nagy magyar zeneszerző és zongoraművész nevét viselő - Liszt Ferenc Társaság több, még a Mester életében formálódó kezdeményezés után, 1893-ben alakult. A második világháborúig kisebb-nagyobb szünetekkel működött. 1973-ban, pártfüggetlen egyesületként, újjászületett. A rendszerváltás óta független, önálló, magyar kulturaápoló civil egyesület. Elnök: Lantos István zongora- és orgonamûvész, egyetemi tanár. Társelnök: Rozsnyay Judit nyugdíjas közgazdász. Fõtitkár: Király Csaba Liszt-díjas zongora- és orgonamûvész, egyetemi docens. Elnökségi tagok: Falvai Sándor zongoramûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem egyetemi tanára; Eckhardt Mária zenetörténész, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum igazgatója; Devich Sándor brácsamûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem egyetemi tanára; Dr. Úry Endre nyug. jogtanácsos; Klenjánszky Tamás mûvészeti tanácsadó; Kerek Ferenc, DLA, a Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Karának dékánja, Liszt-díjas zongoramûvész; Dr. Enyedi Pál a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem tanára; Somlai Gáborné nyugdíjas technikus; Kuzsner Péter hallgató; Dr. Domokos Zsuzsanna a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tudományos munkatársa. Dr. Eõsze László zenetörténész, örökös tiszteletbeli elnökségi tag. A Társaság tagszervezete a Magyar Zenei Tanácsnak. Budapesti központján kívül csoportjai működnek Pécsett, Sopronban, Szegeden és Szekszárdon. Taglétszám összesen 550. A Társaság célja: Liszt Ferenc életművének, személyiségének megismertetése, nemes eszméinek ápolása és terjesztése. Programok: Havi klubnapok Budapesten és a vidéki Csoportok székhelyein (Pécs, Sopron, Szeged, Szekszárd). Zenével illusztrált ismeretterjesztő előadások Lisztről, illetve hangversenyek. Minden év október 22-én ünnepi Liszt születésnapi hangverseny a Zeneakadémia Nagytermében. Évente Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíj kiírása, megszervezése, a világ legújabb, az előző évben megjelent Liszt CD-i számára. Évi két körlevél, a tagság tájékoztatására. Nemzetközi kapcsolatok: A Társaság a világ számos testvértársaságával tart kapcsolatot. Az újak megszervezését segíti (Liszt Társaságok működnek Európa számos országában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Japánban). Évente egy-egy angol nyelvű Hírlevélben a magyar Liszt Társaság tájékoztatja őket munkájáról. A tagdíj a zömében kisnyugdíjas tagságra való tekintettel minimális. Ezt a pártoló tagok sokszorosan túlfizetik. A működést a szponzoroktól pályázatokon nyert összegek, valamint a külső és belső munkatársak önfeláldozó társadalmi munkája teszi lehetővé. A Liszt Ferenc Társaság működését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja rendszeresen. Célprogramjaira a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál és a Budapest Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságánál pályázik. Bankszámláját gyarapítják az SzJA 1 %-okból adódó felajánlások és a külföldi barátaitól időnként érkező kisebb-nagyobb összegek.
A Liszt Ferenc Társaságról A nagy magyar zeneszerző és zongoraművész nevét viselő - Liszt Ferenc Társaság több, még a Mester életében formálódó kezdeményezés után, 1893-ben alakult. A második világháborúig kisebb-nagyobb szünetekkel működött. 1973-ban, pártfüggetlen egyesületként, újjászületett. A rendszerváltás óta független, önálló, magyar kulturaápoló civil egyesület. Elnök: Lantos István zongora- és orgonamûvész, egyetemi tanár. Társelnök: Rozsnyay Judit nyugdíjas közgazdász. Fõtitkár: Király Csaba Liszt-díjas zongora- és orgonamûvész, egyetemi docens. Elnökségi tagok: Falvai Sándor zongoramûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem egyetemi tanára; Eckhardt Mária zenetörténész, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum igazgatója; Devich Sándor brácsamûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem egyetemi tanára; Dr. Úry Endre nyug. jogtanácsos; Klenjánszky Tamás mûvészeti tanácsadó; Kerek Ferenc, DLA, a Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Karának dékánja, Liszt-díjas zongoramûvész; Dr. Enyedi Pál a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem tanára; Somlai Gáborné nyugdíjas technikus; Kuzsner Péter hallgató; Dr. Domokos Zsuzsanna a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tudományos munkatársa. Dr. Eõsze László zenetörténész, örökös tiszteletbeli elnökségi tag. A Társaság tagszervezete a Magyar Zenei Tanácsnak. Budapesti központján kívül csoportjai működnek Pécsett, Sopronban, Szegeden és Szekszárdon. Taglétszám összesen 550. A Társaság célja: Liszt Ferenc életművének, személyiségének megismertetése, nemes eszméinek ápolása és terjesztése. Programok: Havi klubnapok Budapesten és a vidéki Csoportok székhelyein (Pécs, Sopron, Szeged, Szekszárd). Zenével illusztrált ismeretterjesztő előadások Lisztről, illetve hangversenyek. Minden év október 22-én ünnepi Liszt születésnapi hangverseny a Zeneakadémia Nagytermében. Évente Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíj kiírása, megszervezése, a világ legújabb, az előző évben megjelent Liszt CD-i számára. Évi két körlevél, a tagság tájékoztatására. Nemzetközi kapcsolatok: A Társaság a világ számos testvértársaságával tart kapcsolatot. Az újak megszervezését segíti (Liszt Társaságok működnek Európa számos országában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Japánban). Évente egy-egy angol nyelvű Hírlevélben a magyar Liszt Társaság tájékoztatja őket munkájáról. A tagdíj a zömében kisnyugdíjas tagságra való tekintettel minimális. Ezt a pártoló tagok sokszorosan túlfizetik. A működést a szponzoroktól pályázatokon nyert összegek, valamint a külső és belső munkatársak önfeláldozó társadalmi munkája teszi lehetővé. A Liszt Ferenc Társaság működését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja rendszeresen. Célprogramjaira a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál és a Budapest Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságánál pályázik. Bankszámláját gyarapítják az SzJA 1 %-okból adódó felajánlások és a külföldi barátaitól időnként érkező kisebb-nagyobb összegek.
198 Búbánat 2007-05-23 11:57:22
Megjelent a Liszt-folyóirat Megjelent a Magyar Liszt Ferenc Társaság elsõ kétnyelvû (magyar-angol) folyóirata \"Liszt magyar szemmel”címmel. A tartalomból: Beköszöntõ, Hírek, A Liszt Ferenc Társaság 2007. tavaszi rendezvényei, Nemzetközi Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékére, Soproni Liszt Fesztivál, Hanglemez Nagydíj, Az elmúlt év eseményei, Liszt Ferenc magyarországi emlékhelyeinek bemutatása I. rész - Sopron, Watzatka Ágnes: A Liszt Társaság elodje, Liszt összes zongoramûve a Régi Zeneakadémián, A Liszt Ferenc Emlékmúzeum hírei, Támogatóink. \"Nagy örömömre szolgál, hogy a Liszt Ferenc Társaság tagjainak, és egyben a Liszt muzsikája iránt érdeklõdõknek társaságunk elsõ alkalommal -- terveink szerint a jövõben rendszeresen -- megjelenõ folyóiratával széleskörû infomációt nyújthat a budapesti és a vidéki csoportjaink életérõl, programjairól, a Liszt nevével fémjelzett országos ill. nemzetközi vonatkozású rendezvényekrõl, hazai Liszt-emlékhelyeinkrõl, a Liszt-kultusz lelkes ápolóinak tevékenységérõl. Információs kiadványunkat Liszttel kapcsolatos szakmai cikkek, írások is gazdagítják\". /Király Csaba fõtitkár/ A folyóirat kapható a Liszt Társaság irodájában. Ára 300 Ft, a Társaság tagjainak 150 Ft.
Megjelent a Liszt-folyóirat Megjelent a Magyar Liszt Ferenc Társaság elsõ kétnyelvû (magyar-angol) folyóirata \"Liszt magyar szemmel”címmel. A tartalomból: Beköszöntõ, Hírek, A Liszt Ferenc Társaság 2007. tavaszi rendezvényei, Nemzetközi Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékére, Soproni Liszt Fesztivál, Hanglemez Nagydíj, Az elmúlt év eseményei, Liszt Ferenc magyarországi emlékhelyeinek bemutatása I. rész - Sopron, Watzatka Ágnes: A Liszt Társaság elodje, Liszt összes zongoramûve a Régi Zeneakadémián, A Liszt Ferenc Emlékmúzeum hírei, Támogatóink. \"Nagy örömömre szolgál, hogy a Liszt Ferenc Társaság tagjainak, és egyben a Liszt muzsikája iránt érdeklõdõknek társaságunk elsõ alkalommal -- terveink szerint a jövõben rendszeresen -- megjelenõ folyóiratával széleskörû infomációt nyújthat a budapesti és a vidéki csoportjaink életérõl, programjairól, a Liszt nevével fémjelzett országos ill. nemzetközi vonatkozású rendezvényekrõl, hazai Liszt-emlékhelyeinkrõl, a Liszt-kultusz lelkes ápolóinak tevékenységérõl. Információs kiadványunkat Liszttel kapcsolatos szakmai cikkek, írások is gazdagítják\". /Király Csaba fõtitkár/ A folyóirat kapható a Liszt Társaság irodájában. Ára 300 Ft, a Társaság tagjainak 150 Ft.
197 Búbánat 2007-05-23 11:49:05
Monstre projektbe fog Király Csaba! Liszt összes zongoraművét eljátssza a Régi Zeneakadémián!!! Ehhez tudni kell, több mint száz hangverseny keretében valósul meg a monumentális vállalkozás! Érdekesség, hogy Liszt gigászi életművéből zongorára írt darabjainak mintegy felét az átiratok és a parafrázisok teszik ki! Király Csaba a zongoraművek egy részét már régóta felvette repertoárjába. A grandiózus vállalkozás több évig tartó sorozat keretében valósul meg.
Monstre projektbe fog Király Csaba! Liszt összes zongoraművét eljátssza a Régi Zeneakadémián!!! Ehhez tudni kell, több mint száz hangverseny keretében valósul meg a monumentális vállalkozás! Érdekesség, hogy Liszt gigászi életművéből zongorára írt darabjainak mintegy felét az átiratok és a parafrázisok teszik ki! Király Csaba a zongoraművek egy részét már régóta felvette repertoárjába. A grandiózus vállalkozás több évig tartó sorozat keretében valósul meg.
196 Búbánat 2007-03-18 11:22:47
Értesüléseim szerint tegnap délelőtt különleges és egyedülálló kiállítás nyílott meg a Régi Zeneakadémia Liszt Ferenc Kamaratermében. A tárlat a [url]http://209.85.129.104/search?q=cache:mkFreH1u8pUJ:www.stop.hu/articles/article.php%3Fid%3D107292+Liszt+Ferenc+Szent+Erzs%C3%A9bet+nyom%C3%A1ban&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu;Liszt Ferenc Szent Erzsébet nyomában[/url] címet viseli, amely a ferences rendhez is sok szállal kötődő zeneszerző és a 800 éve született Árpád-házi magyar szent között állít párhuzamot kották, könyvek, koncertprogramok, valamint korabeli koncertkritikák segítségével. Ismert, Liszt Ferenc jótékonykodásáról is híres volt, s Szent Erzsébet életét a csodálatos oratóriumban örökítette meg. A megnyitón Liszt-művekből zongorakoncertet adott Lantos István zongoraművész.
Értesüléseim szerint tegnap délelőtt különleges és egyedülálló kiállítás nyílott meg a Régi Zeneakadémia Liszt Ferenc Kamaratermében. A tárlat a [url]http://209.85.129.104/search?q=cache:mkFreH1u8pUJ:www.stop.hu/articles/article.php%3Fid%3D107292+Liszt+Ferenc+Szent+Erzs%C3%A9bet+nyom%C3%A1ban&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu;Liszt Ferenc Szent Erzsébet nyomában[/url] címet viseli, amely a ferences rendhez is sok szállal kötődő zeneszerző és a 800 éve született Árpád-házi magyar szent között állít párhuzamot kották, könyvek, koncertprogramok, valamint korabeli koncertkritikák segítségével. Ismert, Liszt Ferenc jótékonykodásáról is híres volt, s Szent Erzsébet életét a csodálatos oratóriumban örökítette meg. A megnyitón Liszt-művekből zongorakoncertet adott Lantos István zongoraművész.
195 Búbánat 2007-03-01 01:33:27 [Válasz erre: 194 Búbánat 2007-03-01 01:32:44]
Szent Erzsébet nyomában is...
Szent Erzsébet nyomában is...
194 Búbánat 2007-03-01 01:32:44 [Válasz erre: 193 virius 2007-03-01 01:29:12]
S március idusán fogom magam és ellátogatok Sárospatakra...
S március idusán fogom magam és ellátogatok Sárospatakra...
193 virius 2007-03-01 01:29:12 [Válasz erre: 192 Búbánat 2007-03-01 01:11:08]
Jogos, hogy rövid időn belül kétszer is megszólalt Budapesten a Szent Erzsébet-legenda - elvégre idén Szent Erzsébet-év van, az árpádházi királylány 800 éve született!
Jogos, hogy rövid időn belül kétszer is megszólalt Budapesten a Szent Erzsébet-legenda - elvégre idén Szent Erzsébet-év van, az árpádházi királylány 800 éve született!
192 Búbánat 2007-03-01 01:11:08 [Válasz erre: 191 Búbánat 2007-01-06 17:15:47]
Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumán voltam szerda este a Zeneakadémián. Mit ír a korabeli Zenészeti Lapok, az 1865. augusztus 15-i vigadóbeli magyar nyelvű bemutató előadása után? Külünösen mély benyomást keltett, ahogyan Liszt a hosszú papi ruhában vezényelt: \" ...Az egész zeneirodalomban korszakalkotó, felülmúlhatatlan mű. Am leghidegebb és leglaikusabb hallgatót is el kell ragadnia magasztos költészetével, emelkedett irányával, mesteri kidolgozásával,s főleg mindent magával ragadó hatalmas karaival.\" Mit mondhatnék én a tegnapi előadásról? Az óriási sikerrel lezajlott koncertet követően csak ismételni tudnám magamat, amiket elragadtatásomnak hangot adva Liszt-zsenijéről, az oratórium szépségéről korábban írtam; a fórumon a 180.szám alatt a tavaly novemberi hangverseny-beszámolómban említett közreműködők közül mára egyedül Wiedemann Bernadett és Massányi Viktort hallhattuk ismételten, valamint a Magyar Rádió Gyermekkórusát. Tegnap este a bécsi Tosca előadások után újra hazai \"pályán\" fellépő Sümegi Eszternek örülhettünk nagyon! Igaz, a Szent Erzsébet legendája oratórium első részében - elsősorban a rózsa-csoda jelenetre gondolok - énekével még nem tudta megismételni azt a csodát, amit tavaly a Nemzeti Hangversenyteremben, ugyanebben a részben, Rálik Szilviától hallottunk; az oratórium többi részében viszont Sümegi olyan csodás, ihletett énekes-teljesítményt nyújtott, mellyel érzésem szerint lekörözte a novemberi koncerten hallott, egyébként szintén kitűnő szoprán-riválisát! Wiedemann Bernadett igen meggyőzően formálta meg Zsófia hercegnő alakját, hangja most is ugyanúgy \"szól\", mint a tavalyi koncerten hallottuk tőle: gyönyörűen! Duettjét Erzsébettel (Sümegi Eszterrel) aranybetűkkel lehetne szavakba foglalni. Massányi Viktor Lajos őrgrófja, ahogy novemberben nem, úgy most sem ragadott meg: hiányzott énekéből - alakításából a \"szerelmes\" vőlegény majd a szerető férj vonzalmának zenei megfogalmazása illetve annak kifejezése. Mindazonáltal most is kellemes színfoltja volt a produkciónak! A Rádió Énekkara lenyűgöző szépséggel szólaltatta meg a kartételeket, s \"természetesen\", az oratórium zárókórusának az operai finálék apoteózusához hasonlítható grandiózus hatása - az utolsó hangok elcsitultával és a zenekar utolsó taktusát követően - elementáris, tomboló lelkesedést váltott ki belőlünk. Kovács László vezénylése nem látványos, de preciz; figyelmének mindenre kiterjedő aprólékos irányításával az énekes szólisták és a Rádió együttesei kimagasló teljesítménnyel örvendeztették meg a nézőt-hallgatót! Igazán örülhetünk annak, hogy három hónap leforgása alatt Liszt nagyszabású remekművét két \"garnitúra\" kiállításban is élvezhettük - és dicsérhettem is!
Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumán voltam szerda este a Zeneakadémián. Mit ír a korabeli Zenészeti Lapok, az 1865. augusztus 15-i vigadóbeli magyar nyelvű bemutató előadása után? Külünösen mély benyomást keltett, ahogyan Liszt a hosszú papi ruhában vezényelt: \" ...Az egész zeneirodalomban korszakalkotó, felülmúlhatatlan mű. Am leghidegebb és leglaikusabb hallgatót is el kell ragadnia magasztos költészetével, emelkedett irányával, mesteri kidolgozásával,s főleg mindent magával ragadó hatalmas karaival.\" Mit mondhatnék én a tegnapi előadásról? Az óriási sikerrel lezajlott koncertet követően csak ismételni tudnám magamat, amiket elragadtatásomnak hangot adva Liszt-zsenijéről, az oratórium szépségéről korábban írtam; a fórumon a 180.szám alatt a tavaly novemberi hangverseny-beszámolómban említett közreműködők közül mára egyedül Wiedemann Bernadett és Massányi Viktort hallhattuk ismételten, valamint a Magyar Rádió Gyermekkórusát. Tegnap este a bécsi Tosca előadások után újra hazai \"pályán\" fellépő Sümegi Eszternek örülhettünk nagyon! Igaz, a Szent Erzsébet legendája oratórium első részében - elsősorban a rózsa-csoda jelenetre gondolok - énekével még nem tudta megismételni azt a csodát, amit tavaly a Nemzeti Hangversenyteremben, ugyanebben a részben, Rálik Szilviától hallottunk; az oratórium többi részében viszont Sümegi olyan csodás, ihletett énekes-teljesítményt nyújtott, mellyel érzésem szerint lekörözte a novemberi koncerten hallott, egyébként szintén kitűnő szoprán-riválisát! Wiedemann Bernadett igen meggyőzően formálta meg Zsófia hercegnő alakját, hangja most is ugyanúgy \"szól\", mint a tavalyi koncerten hallottuk tőle: gyönyörűen! Duettjét Erzsébettel (Sümegi Eszterrel) aranybetűkkel lehetne szavakba foglalni. Massányi Viktor Lajos őrgrófja, ahogy novemberben nem, úgy most sem ragadott meg: hiányzott énekéből - alakításából a \"szerelmes\" vőlegény majd a szerető férj vonzalmának zenei megfogalmazása illetve annak kifejezése. Mindazonáltal most is kellemes színfoltja volt a produkciónak! A Rádió Énekkara lenyűgöző szépséggel szólaltatta meg a kartételeket, s \"természetesen\", az oratórium zárókórusának az operai finálék apoteózusához hasonlítható grandiózus hatása - az utolsó hangok elcsitultával és a zenekar utolsó taktusát követően - elementáris, tomboló lelkesedést váltott ki belőlünk. Kovács László vezénylése nem látványos, de preciz; figyelmének mindenre kiterjedő aprólékos irányításával az énekes szólisták és a Rádió együttesei kimagasló teljesítménnyel örvendeztették meg a nézőt-hallgatót! Igazán örülhetünk annak, hogy három hónap leforgása alatt Liszt nagyszabású remekművét két \"garnitúra\" kiállításban is élvezhettük - és dicsérhettem is!
191 Búbánat 2007-01-06 17:15:47
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája - oratórium két részben Zeneakadémia Nagyterme, 2007. február 28. 19:30 Az MR Szimfonikus Zenekar, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Strausz Kálmán, Thész Gabriella) Km.: Sümegi Eszter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Jekl László Vezényel: Kovács László
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája - oratórium két részben Zeneakadémia Nagyterme, 2007. február 28. 19:30 Az MR Szimfonikus Zenekar, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Strausz Kálmán, Thész Gabriella) Km.: Sümegi Eszter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Jekl László Vezényel: Kovács László
190 Búbánat 2007-01-06 17:12:15
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája - oratórium két részben - felvételről DUNA TV, 2007. január 21. 21:00
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája - oratórium két részben - felvételről DUNA TV, 2007. január 21. 21:00
189 Búbánat 2007-01-04 15:45:50 [Válasz erre: 188 eccerű 2007-01-04 15:31:33]
Kedves Eccerű! Biztos voltam benne, hogy nem mész el szó nélkül az általam kiragadott részlet mellett. Meghallgattalak, s van benne némi igazság, amit reagálásként írtál. Így akkor már van két ellentétes vélemény...
Kedves Eccerű! Biztos voltam benne, hogy nem mész el szó nélkül az általam kiragadott részlet mellett. Meghallgattalak, s van benne némi igazság, amit reagálásként írtál. Így akkor már van két ellentétes vélemény...
188 eccerű 2007-01-04 15:31:33 [Válasz erre: 187 Búbánat 2007-01-04 09:25:22]
Kedves Búbánat, ez a kritika nem erről szól, nem ez volt a lényege, hanem éppen az ellenkezője, ez csak egy kiragadott részlet. (Milyen érdekes, mintha az elmúlet hónapokban ez a sztori már lejátszódott volna valahol egészen máshol...) Azon a koncerten nem voltam jelen, de az összes résztvevő művészi múltját ismerem, és abba teljesen belefér az, amit a kritikus ír. (Ettől persze még lehet téves.) Sőt - olaj a tűzre: lehet, hogy ezzel bemocskolom a nevét, de Kovács \"Samu\" zenetörténet óráin igen sok zeneművet pont ezzel a gunyoros, ironikus, ízléstelen, nyegle stílussal sikerült megszerettetnie velem, azóta is jó érzéssel gondolok vissza ezekre az órákra. A demokráciának pont az a lényege, hogy teret ad sokféle véleménynek, ízlésnek. Ha a Muzsika nem tetszik, nem kell megvenni és elolvasni. Egyébként ha már erkölcsi csőszök vagyunk, ezt a véleményt nem a momus valamely fórumába, hanem az érintett orgánumba kellett volna beírni, mert az sem ildomos dolog ám, hogy egyik lapban szidjuk a másikat!!
Kedves Búbánat, ez a kritika nem erről szól, nem ez volt a lényege, hanem éppen az ellenkezője, ez csak egy kiragadott részlet. (Milyen érdekes, mintha az elmúlet hónapokban ez a sztori már lejátszódott volna valahol egészen máshol...) Azon a koncerten nem voltam jelen, de az összes résztvevő művészi múltját ismerem, és abba teljesen belefér az, amit a kritikus ír. (Ettől persze még lehet téves.) Sőt - olaj a tűzre: lehet, hogy ezzel bemocskolom a nevét, de Kovács \"Samu\" zenetörténet óráin igen sok zeneművet pont ezzel a gunyoros, ironikus, ízléstelen, nyegle stílussal sikerült megszerettetnie velem, azóta is jó érzéssel gondolok vissza ezekre az órákra. A demokráciának pont az a lényege, hogy teret ad sokféle véleménynek, ízlésnek. Ha a Muzsika nem tetszik, nem kell megvenni és elolvasni. Egyébként ha már erkölcsi csőszök vagyunk, ezt a véleményt nem a momus valamely fórumába, hanem az érintett orgánumba kellett volna beírni, mert az sem ildomos dolog ám, hogy egyik lapban szidjuk a másikat!!
187 Búbánat 2007-01-04 09:25:22
Felháborító, hogy milyen nyeglén ír Bozó Péter a MUZSIKÁ-ban a MüPa-ban tavaly előadott Szent Erzsébet legendája oratóriumról. Ez még a kisebb baj; a Szép Helénával példálódzik, paródiáról beszél. De kifigurázza magát a cselekményt és a történet szereplőit is. Ilyeneket ír le: „…Adott egy feleség meg egy férj; utóbbi a szünet előtt annak rendje és módja szerint, nagy csinnadrattával eltávozik hazulról. A szünet után a feleség ahelyett, hogy hitvese távollétében egy valamirevaló szeretővel mulatná az időt, mindössze a gonosz anyóssal kerül összetűzésbe. Vesztére a férj hazájától távol jobblétre szenderül, így a gonosz anyós ad majorem Dei gloriam, halálba kergetheti a feleséget;” Bozó aztán menti a menthetőt, visszakozik: „Liszt oratóriuma természetesen nem erről szól – csupán érzékeltetni szeretném, milyen kényes feladat jól előadni ezt a művet.” Az egész írás hangvétele, stílusa ilyen gunyoros, ironikus, s mint láttuk, helyenként ízléstelen. Sajnálom, hogy a lap szerkesztősége helyet adott - teret nyújtott az ilyen szellemiségű „kritikának”.
Felháborító, hogy milyen nyeglén ír Bozó Péter a MUZSIKÁ-ban a MüPa-ban tavaly előadott Szent Erzsébet legendája oratóriumról. Ez még a kisebb baj; a Szép Helénával példálódzik, paródiáról beszél. De kifigurázza magát a cselekményt és a történet szereplőit is. Ilyeneket ír le: „…Adott egy feleség meg egy férj; utóbbi a szünet előtt annak rendje és módja szerint, nagy csinnadrattával eltávozik hazulról. A szünet után a feleség ahelyett, hogy hitvese távollétében egy valamirevaló szeretővel mulatná az időt, mindössze a gonosz anyóssal kerül összetűzésbe. Vesztére a férj hazájától távol jobblétre szenderül, így a gonosz anyós ad majorem Dei gloriam, halálba kergetheti a feleséget;” Bozó aztán menti a menthetőt, visszakozik: „Liszt oratóriuma természetesen nem erről szól – csupán érzékeltetni szeretném, milyen kényes feladat jól előadni ezt a művet.” Az egész írás hangvétele, stílusa ilyen gunyoros, ironikus, s mint láttuk, helyenként ízléstelen. Sajnálom, hogy a lap szerkesztősége helyet adott - teret nyújtott az ilyen szellemiségű „kritikának”.
186 Búbánat 2006-11-27 08:41:03 [Válasz erre: 185 virius 2006-11-26 23:50:18]
Jó ezt tudni. Köszönöm az információt! Mellesleg azokban az években a többi \"Liszttel\" sem volt \"semmi baj\", az Esztergomi-, a Koronázási miséje, a Rekviemje, a Christus oratóriuma stb. jellemző módon a Szent Erzsébet oratóriumához képest jóval gyakrabban csendült fel itt és ott. Némelyik előadásának magam is közreműködője voltam... Ez pedig elégtétellel tölt el...
Jó ezt tudni. Köszönöm az információt! Mellesleg azokban az években a többi \"Liszttel\" sem volt \"semmi baj\", az Esztergomi-, a Koronázási miséje, a Rekviemje, a Christus oratóriuma stb. jellemző módon a Szent Erzsébet oratóriumához képest jóval gyakrabban csendült fel itt és ott. Némelyik előadásának magam is közreműködője voltam... Ez pedig elégtétellel tölt el...
185 virius 2006-11-26 23:50:18 [Válasz erre: 180 Búbánat 2006-11-20 12:57:42]
\"Kár, hogy akkoriban ez a csodálatos alkotás sem Szlovákiában, sem Magyarországon – a téma miatt – nyilvánosan nem hangozhatott el.\" Nos, én jelen voltam egy 1977 márciusi zeneakadémiai előadáson, tehát olykor-olykor azért a kádári időkben is előadták a Szent Erzsébet-legendát.
\"Kár, hogy akkoriban ez a csodálatos alkotás sem Szlovákiában, sem Magyarországon – a téma miatt – nyilvánosan nem hangozhatott el.\" Nos, én jelen voltam egy 1977 márciusi zeneakadémiai előadáson, tehát olykor-olykor azért a kádári időkben is előadták a Szent Erzsébet-legendát.
184 Hangyász 2006-11-26 08:14:09
Ránki tegnap sajnos kétszer melléütött a h-moll szonáta elején, ami sajnos nagyon megzavarta/ bosszanthatta. Emiatt 26 perc alatt lenyomta a csodálatos művet. Hallottunk tőle jobbat is. Nem kell messzire menni: a koncert első feléig. A MuPa erősen foghíjas volta az anyagi és szellemi elnyomorodás újabb szomorú bizonyítéka.
Ránki tegnap sajnos kétszer melléütött a h-moll szonáta elején, ami sajnos nagyon megzavarta/ bosszanthatta. Emiatt 26 perc alatt lenyomta a csodálatos művet. Hallottunk tőle jobbat is. Nem kell messzire menni: a koncert első feléig. A MuPa erősen foghíjas volta az anyagi és szellemi elnyomorodás újabb szomorú bizonyítéka.
183 Hangyász 2006-11-25 12:31:12 [Válasz erre: 180 Búbánat 2006-11-20 12:57:42]
(Hozzátartozik még a körítéshez: a meghívóval rendelkező szerencsések a szünetben eszem-iszomos állófogadás részesei lehettek az első emeleti különteremben.) Hogyan is fejeződik be a Különös házasság??? :ODDD
(Hozzátartozik még a körítéshez: a meghívóval rendelkező szerencsések a szünetben eszem-iszomos állófogadás részesei lehettek az első emeleti különteremben.) Hogyan is fejeződik be a Különös házasság??? :ODDD
182 frushena 2006-11-25 08:12:33
Nincs sok Liszt felvételem, de egy \"örök\" van, amit imádok és igazán jól felébred tőle az ember egy csésze fekete mellett. (Lehet a feketére nincs is szükség?) :) LISZT FERENC : Les Préludes, Hungarian Rhapsody No.2,6 és Spanyol rapszódia Hungarian State Orchestra Németh Gyula
Nincs sok Liszt felvételem, de egy \"örök\" van, amit imádok és igazán jól felébred tőle az ember egy csésze fekete mellett. (Lehet a feketére nincs is szükség?) :) LISZT FERENC : Les Préludes, Hungarian Rhapsody No.2,6 és Spanyol rapszódia Hungarian State Orchestra Németh Gyula
181 Búbánat 2006-11-21 17:23:00 [Válasz erre: 179 Búbánat 2006-11-19 14:05:29]
„Tökéletes felütéssel” (Magyar Nemzet, 2006. 11. 20.) Sashegyi Zsuzsa írt egy cikket a fenti cím alatt a szombat esti Saint-Saëns- Liszt hangversenyről. Megállapítja, hogy az Orgonaszimfónia „Saint-Saëns szemérmes búcsúja példaképétől”. A Liszt-miséről pedig a következőket írja: „Az ünnepi misét az esztergomi főszékesegyház felszentelése után először Pozsonyban vezényelte Liszt Ferenc. A Szlovák Filharmónia Kórusa most mély főhajtással tisztelgett a zeneszerző emléke előtt: érzékeny, érett megszólalásával teljessé tette a bazilika felszentelésének élményét időző hangzást, melyhez az esten közreműködő Hajnóczy Júlia (szoprán), Mester Viktória (alt), Gulyás Dénes (tenor) és Kovács István (basszus) is hozzájárultak. A szólisták közül kiemelkedett mester és tanítványa: az ifjú Hajnóczy Júlia, aki többek között Gulyás Dénes növendékeként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, selymes, kristálytiszta hangszínével valóságos angyali színezetet adott minden kiejtett mondatának. A manír nélkül, könnyed természetességgel feltörő dallamok már a fiatal énekesnő előtt járnak. Hajnóczy Júlia lassan elhiheti magáról, hogy amit nyújtani tud, az nem mindennapi élmény, és megjelenésében is lehetne legalább olyan határozott, mint amilyen megkérdőjelezhetetlen a tehetsége.”
„Tökéletes felütéssel” (Magyar Nemzet, 2006. 11. 20.) Sashegyi Zsuzsa írt egy cikket a fenti cím alatt a szombat esti Saint-Saëns- Liszt hangversenyről. Megállapítja, hogy az Orgonaszimfónia „Saint-Saëns szemérmes búcsúja példaképétől”. A Liszt-miséről pedig a következőket írja: „Az ünnepi misét az esztergomi főszékesegyház felszentelése után először Pozsonyban vezényelte Liszt Ferenc. A Szlovák Filharmónia Kórusa most mély főhajtással tisztelgett a zeneszerző emléke előtt: érzékeny, érett megszólalásával teljessé tette a bazilika felszentelésének élményét időző hangzást, melyhez az esten közreműködő Hajnóczy Júlia (szoprán), Mester Viktória (alt), Gulyás Dénes (tenor) és Kovács István (basszus) is hozzájárultak. A szólisták közül kiemelkedett mester és tanítványa: az ifjú Hajnóczy Júlia, aki többek között Gulyás Dénes növendékeként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, selymes, kristálytiszta hangszínével valóságos angyali színezetet adott minden kiejtett mondatának. A manír nélkül, könnyed természetességgel feltörő dallamok már a fiatal énekesnő előtt járnak. Hajnóczy Júlia lassan elhiheti magáról, hogy amit nyújtani tud, az nem mindennapi élmény, és megjelenésében is lehetne legalább olyan határozott, mint amilyen megkérdőjelezhetetlen a tehetsége.”
180 Búbánat 2006-11-20 12:57:42
Nem panaszkodhatom a tegnap estére. A Nemzeti Hangversenyterem a 3. emeletig bezárólag csaknem zsúfolásig megtelt. Igaz, sok illusztris határon innen és túli egyházi meg más „hívő” személy segített „feltölteni a nézőteret… A Szent Erzsébet legendája c. oratórium előadását megelőzte egy kis - mintegy harminc percig tartó - ünnepség. Süveges Gergő, az MTV műsorvezetője vállalta el ennek a levezetését, aki utóbb mindenkinek köszönetet mondott, akit illet, a szervezésért, meg a MüPa-nak a „befogadásért. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érdek rövid beszédében ismertette a kezdődő jubileumi Szent Erzsébet év mibenlétét, jelentőségét majd a „Szent Erzsébet rózsája”díjat adott át egy idős hölgynek, aki Szent Erzsébet példáját követve, annak szellemében, jótékonysági akcióival több évtizede segíti az arra rászorulókat. Nagy taps fogadta, mikor a bíboros úr kiszólította a pódiumra és átadta neki a kiérdemelt ajándékokat, majd az ünnepelt mondott néhány meghatott szót… Egyébként az első emeleti folyosón Szent Erzsébet életét bemutató tárlat, kiállítás tekinthető meg. A két részes monumentális mű német nyelven hangzott el; a népes előadó-apparátus (vegyeskar, gyermekkar, zenekar, orgona, öt énekes szólista) az oratórium előadása után hatalmas ünneplésben részesült, a háromszori vissza(vas)tapsolás nem érezteti, milyen nagy tetszéssel fogadta a közönség a művet és a közreműködő művészeket. Az énekes szólisták - Fried Péter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Szvétek László, Hámori Szabolcs - közül mindig csak azok tartózkodtak a zenekar és a karmester között elhelyezett székeken, akiknek éppen feladatuk volt. A népes gyermekkar (MR Gyermekkara - karnagy Thész Gabriella) az első emeleten baloldalt két sorban állva helyezkedett el – kotta nélkül énekeltek. Az Antal Mátyás által felkészített Nemzeti Énekkar középen a Danubia Szimfonikus Zenekar mögött-felett foglalt helyet, az orgonapult (orgonánál Virágh András) a zenekar jobb szélére volt betolva. Héja Domonkos vezényelt. A Duna Tv nyolc kamerával vette fel az eseményeket, illetve örökítette meg az előadást. (Hozzátartozik még a körítéshez: a meghívóval rendelkező szerencsések a szünetben eszem-iszomos állófogadás részesei lehettek az első emeleti különteremben.) Következzék a mű jelentőségét megillető részletesebb beszámoló az előadásról: Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája Oratórium Otto Roquette szövegére, R. 477 Hermann türingiai őrgróf (basszus) Fried Péter Zsófia őrgrófné, a felesége (alt) Wiedemann Bernadett Lajos őrgróf, a fiuk (bariton) Massányi Viktor Erzsébet, Lajos menyasszonya, majd felesége, II. Endre magyar király lánya (szoprán) Rálik Szilvia II. Hohenstaufen Frigyes német-római császár (basszus) Gregor József Egy magyar nemes, udvarmester (bariton) Hámori Szabolcs A kétrészes alkotás II. András magyar király 1207-ben született lánya életének eseményeit dolgozza fel hat képben (plusz a nyitány). Erzsébetet négyéves korában eljegyezték Lajossal, Türingia leendő őrgrófjával, akivel együtt nevelkedett, majd a felesége lett, de önként vállalt nélkülözésben és szenvedésben – amit csodák sorozata kísért – a szegények felkarolását tekintette küldetésének, ezért 1235-ben, halála után négy évvel szentté avatták. Liszt Ferenc hat tételes drámai oratóriuma sokban kötődik Pozsonyhoz és Pesthez. Ez a kötődés ott kezdődik, hogy maga a címben szereplő Erzsébet – az Árpád-házi II. András és a Bánk bánból oly’ jól ismert meráni Gertrud leánya - 1207-ben a pozsonyi várban született (más források Sárospatakot említik). A mű első zenei vázlatai pedig ugyancsak ott, a pozsonyi sétái során születtek meg Liszt fantáziájában 1856 évben (lassan haladt az írással, csak 1862-re ért a komponálás végére). Magát a témát különben Wartburg várának – Erzsébet rövid életének színtere – a freskói szolgáltatták, melyeken az osztrák Moritz von Schwindt a XIX. század derekán Erzsébet életének epizódjait örökítette meg. Liszt Ferenc sok helyen vezényelte művét, ragaszkodott ahhoz, hogy az1883. évi pozsonyi bemutatót is ő maga vezényelje. Egyébként az „Erzsébet” első hangfelvétele, Hungaroton emblémával, éppen Pozsonyban keletkezett, a hetvenes évek elején, magyar szólisták közreműködésével, a Szlovák Filharmónia Ének-és Zenekarát Ferencsik János vezényelte. (Aztán 1985-ben Joó Árpád vezényletével a Hungaroton már itthon készített belőle egy újabb kitűnő felvételt Marton Évával a címszerepben.) Kár, hogy akkoriban ez a csodálatos alkotás sem Szlovákiában, sem Magyarországon – a téma miatt – nyilvánosan nem hangozhatott el. Erre várni kellett 1986-ig, - Liszt halála centenáriumáig. Annál élvezetesebb volt most teljes szépségében hallani a művet. A Szent Erzsébet legendája, mely Liszt oratorikus alkotásainak első hajtása, 1865-ben hangzott fel először a Pesti Vigadóban. Érdekessége, hogy magyar nyelven, id. Ábrányi Kornél fordításában. Érdemes megjegyezni, hogy egy évvel később a prágai bemutatót maga Smetana vezényelte, aki mint lelkes Liszt-barát, a pesti bemutatón is jelen volt. A tegnapi előadás, pregnánsabb ritmusaival a második részben érte el a csúcspontját és igazán szépen sikerült! Héja Domonkos alapos műismeretről téve bizonyságot, biztos kézzel fogta össze a közel háromszáz fős előadó-gárdát. Szent Erzsébet szólamát a ragyogó Rálik Szilvia tette felejthetetlenné. Hozzá méltó színvonalon oldotta meg igen nehéz feladatát a Lajost éneklő Massányi Viktor, a Hermannt éneklő Fried Péter és a Zsófiát megszólaltató Wiedemann Bernadett, akárcsak a rövid jelenetében, jó volt hallani Hámori Szabolcs szép basszusát is. Kár, hogy a II. Frigyest éneklő Szvétek László kilógott a sorból (tudjuk, neki kellett Gregor Józsefet pótolni…) Üde színfolt volt viszont a Gyermekkar teljesítménye is, de különösen jó volt látni és hallani az Antal Mátyás vezette énekkart, mely teljesítményével most már évek óta egyenletes nívón „szállítja” nekünk a szép az emlékezetes produkciókat. S a végére hagytam a Dohnányi Zenekart, mely csupa fiatal muzsikusból áll, de olyan profi csapattá érlelődött az elmúlt években, hogy – amint a példa mutatja – nyugodt szívvel lehet terhelni őket ilyen nagyigényű monstre darabok betanításával, mint Liszt remekműve, a csodálatos Szent Erzsébet legendája tegnap esti előadása volt.
Nem panaszkodhatom a tegnap estére. A Nemzeti Hangversenyterem a 3. emeletig bezárólag csaknem zsúfolásig megtelt. Igaz, sok illusztris határon innen és túli egyházi meg más „hívő” személy segített „feltölteni a nézőteret… A Szent Erzsébet legendája c. oratórium előadását megelőzte egy kis - mintegy harminc percig tartó - ünnepség. Süveges Gergő, az MTV műsorvezetője vállalta el ennek a levezetését, aki utóbb mindenkinek köszönetet mondott, akit illet, a szervezésért, meg a MüPa-nak a „befogadásért. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érdek rövid beszédében ismertette a kezdődő jubileumi Szent Erzsébet év mibenlétét, jelentőségét majd a „Szent Erzsébet rózsája”díjat adott át egy idős hölgynek, aki Szent Erzsébet példáját követve, annak szellemében, jótékonysági akcióival több évtizede segíti az arra rászorulókat. Nagy taps fogadta, mikor a bíboros úr kiszólította a pódiumra és átadta neki a kiérdemelt ajándékokat, majd az ünnepelt mondott néhány meghatott szót… Egyébként az első emeleti folyosón Szent Erzsébet életét bemutató tárlat, kiállítás tekinthető meg. A két részes monumentális mű német nyelven hangzott el; a népes előadó-apparátus (vegyeskar, gyermekkar, zenekar, orgona, öt énekes szólista) az oratórium előadása után hatalmas ünneplésben részesült, a háromszori vissza(vas)tapsolás nem érezteti, milyen nagy tetszéssel fogadta a közönség a művet és a közreműködő művészeket. Az énekes szólisták - Fried Péter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Szvétek László, Hámori Szabolcs - közül mindig csak azok tartózkodtak a zenekar és a karmester között elhelyezett székeken, akiknek éppen feladatuk volt. A népes gyermekkar (MR Gyermekkara - karnagy Thész Gabriella) az első emeleten baloldalt két sorban állva helyezkedett el – kotta nélkül énekeltek. Az Antal Mátyás által felkészített Nemzeti Énekkar középen a Danubia Szimfonikus Zenekar mögött-felett foglalt helyet, az orgonapult (orgonánál Virágh András) a zenekar jobb szélére volt betolva. Héja Domonkos vezényelt. A Duna Tv nyolc kamerával vette fel az eseményeket, illetve örökítette meg az előadást. (Hozzátartozik még a körítéshez: a meghívóval rendelkező szerencsések a szünetben eszem-iszomos állófogadás részesei lehettek az első emeleti különteremben.) Következzék a mű jelentőségét megillető részletesebb beszámoló az előadásról: Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája Oratórium Otto Roquette szövegére, R. 477 Hermann türingiai őrgróf (basszus) Fried Péter Zsófia őrgrófné, a felesége (alt) Wiedemann Bernadett Lajos őrgróf, a fiuk (bariton) Massányi Viktor Erzsébet, Lajos menyasszonya, majd felesége, II. Endre magyar király lánya (szoprán) Rálik Szilvia II. Hohenstaufen Frigyes német-római császár (basszus) Gregor József Egy magyar nemes, udvarmester (bariton) Hámori Szabolcs A kétrészes alkotás II. András magyar király 1207-ben született lánya életének eseményeit dolgozza fel hat képben (plusz a nyitány). Erzsébetet négyéves korában eljegyezték Lajossal, Türingia leendő őrgrófjával, akivel együtt nevelkedett, majd a felesége lett, de önként vállalt nélkülözésben és szenvedésben – amit csodák sorozata kísért – a szegények felkarolását tekintette küldetésének, ezért 1235-ben, halála után négy évvel szentté avatták. Liszt Ferenc hat tételes drámai oratóriuma sokban kötődik Pozsonyhoz és Pesthez. Ez a kötődés ott kezdődik, hogy maga a címben szereplő Erzsébet – az Árpád-házi II. András és a Bánk bánból oly’ jól ismert meráni Gertrud leánya - 1207-ben a pozsonyi várban született (más források Sárospatakot említik). A mű első zenei vázlatai pedig ugyancsak ott, a pozsonyi sétái során születtek meg Liszt fantáziájában 1856 évben (lassan haladt az írással, csak 1862-re ért a komponálás végére). Magát a témát különben Wartburg várának – Erzsébet rövid életének színtere – a freskói szolgáltatták, melyeken az osztrák Moritz von Schwindt a XIX. század derekán Erzsébet életének epizódjait örökítette meg. Liszt Ferenc sok helyen vezényelte művét, ragaszkodott ahhoz, hogy az1883. évi pozsonyi bemutatót is ő maga vezényelje. Egyébként az „Erzsébet” első hangfelvétele, Hungaroton emblémával, éppen Pozsonyban keletkezett, a hetvenes évek elején, magyar szólisták közreműködésével, a Szlovák Filharmónia Ének-és Zenekarát Ferencsik János vezényelte. (Aztán 1985-ben Joó Árpád vezényletével a Hungaroton már itthon készített belőle egy újabb kitűnő felvételt Marton Évával a címszerepben.) Kár, hogy akkoriban ez a csodálatos alkotás sem Szlovákiában, sem Magyarországon – a téma miatt – nyilvánosan nem hangozhatott el. Erre várni kellett 1986-ig, - Liszt halála centenáriumáig. Annál élvezetesebb volt most teljes szépségében hallani a művet. A Szent Erzsébet legendája, mely Liszt oratorikus alkotásainak első hajtása, 1865-ben hangzott fel először a Pesti Vigadóban. Érdekessége, hogy magyar nyelven, id. Ábrányi Kornél fordításában. Érdemes megjegyezni, hogy egy évvel később a prágai bemutatót maga Smetana vezényelte, aki mint lelkes Liszt-barát, a pesti bemutatón is jelen volt. A tegnapi előadás, pregnánsabb ritmusaival a második részben érte el a csúcspontját és igazán szépen sikerült! Héja Domonkos alapos műismeretről téve bizonyságot, biztos kézzel fogta össze a közel háromszáz fős előadó-gárdát. Szent Erzsébet szólamát a ragyogó Rálik Szilvia tette felejthetetlenné. Hozzá méltó színvonalon oldotta meg igen nehéz feladatát a Lajost éneklő Massányi Viktor, a Hermannt éneklő Fried Péter és a Zsófiát megszólaltató Wiedemann Bernadett, akárcsak a rövid jelenetében, jó volt hallani Hámori Szabolcs szép basszusát is. Kár, hogy a II. Frigyest éneklő Szvétek László kilógott a sorból (tudjuk, neki kellett Gregor Józsefet pótolni…) Üde színfolt volt viszont a Gyermekkar teljesítménye is, de különösen jó volt látni és hallani az Antal Mátyás vezette énekkart, mely teljesítményével most már évek óta egyenletes nívón „szállítja” nekünk a szép az emlékezetes produkciókat. S a végére hagytam a Dohnányi Zenekart, mely csupa fiatal muzsikusból áll, de olyan profi csapattá érlelődött az elmúlt években, hogy – amint a példa mutatja – nyugodt szívvel lehet terhelni őket ilyen nagyigényű monstre darabok betanításával, mint Liszt remekműve, a csodálatos Szent Erzsébet legendája tegnap esti előadása volt.
179 Búbánat 2006-11-19 14:05:29 [Válasz erre: 176 Búbánat 2006-11-16 11:41:45]
Tegnap este alig félház nellett (az erkélyre szóló néhány \"odatévedt\" jegytulajdonost a földszinti nézőtérre irányították) mindenesetre aki jelen volt, igen szép hangverseny részese lehetett. Számomra a Missa Solemnis (Esztergomi mise) volt a meghatározó élmény! A Szlovák Filharmónia (Pozsony) Énekkara csodákat művelt! De a Győri filharmonkusok is igen összeszedetten játszottak Antal Mátyás irányítása alatt. Az első részben Saint-Saens III. \"Orgona\" szimfóniájának interpretálása nem volt éppen makulátlan, az első néhány taktusban a vonósók és fafúvósok pontatlan belépése zavarát azonban gyorsan kiküszöbölte az együttes, s aztán tényleg együtt muzsikáltak; különösen a rézfúvósok,a hárfa, a zongora, az üstdob és az orgona (Zászkaliczky Ágnes) szólamai \"dobták fel\" az egész előadást. Szünet után aztán a 75 tagú kórusé volt a főszerep. Méltán aratták az est legnagyobb sikerét! A zenekar is felkészülten, összeszedetten játszott, az énekes szólísták jól-rosszul tették a dolgukat: talán a fiatal Hajnóczy Júlia szopránja tette rám a legjobb benyomást, fényes, csengő hangja van, de kissé erőtlen, Gulyás Dénes magasságai nagyon hiányoztak, nem csodálom, a parlamenti padsorokban és a képviselői irodában kevés lehetősége adatik skálázni... Mester Viktóriának szép hangja van, de vannak technikai fogyatékosságai, mindenesetre amit lehetett mindent megtett hangjával a kvartettben. Kovács István basszusa korrekt volt, semmi extra többlet. Liszt Ferenc műve az Esztergomi Bazilika 1856-os felszentelésére készült. Egy későbbi pesti bemutató után egy levelében Liszt a következőket írta: \"Az előadás csodálatos megindultságot keltett, sokan sírtak.\" Nos, ez a zenei szépség összességében most is kiválthatott egyesekben ilyen reakciókat - sírni senki nem láttam,annál több örömteli arcot; örömmel láttam ismerősöket a nézőtéren több kórusunkból is, újra megtapasztalhattuk, mennyire más \"kívülről\" hallgatni egy olyan darabot, melyet \"belülről\" - azt hisszük -már nagyon jól ismerünk, hiszen számtalanszor énekelte ki-ki a saját kórusával. Nem lehet elégszer rácsodálkozni Liszt zsenialitására! Ezzel az esttel tegnap elkezdődött az ünepi Liszt-hét a Művészetek Palotájában. Ma következik a várva-várt Szent Erzsébet legendája oratórium. Remélhetőleg, a nagyobb érdeklődést kiváltó eseménynek megfelelő színvonalas előadásnak tapsolhatunk a produkció végeztével!
Tegnap este alig félház nellett (az erkélyre szóló néhány \"odatévedt\" jegytulajdonost a földszinti nézőtérre irányították) mindenesetre aki jelen volt, igen szép hangverseny részese lehetett. Számomra a Missa Solemnis (Esztergomi mise) volt a meghatározó élmény! A Szlovák Filharmónia (Pozsony) Énekkara csodákat művelt! De a Győri filharmonkusok is igen összeszedetten játszottak Antal Mátyás irányítása alatt. Az első részben Saint-Saens III. \"Orgona\" szimfóniájának interpretálása nem volt éppen makulátlan, az első néhány taktusban a vonósók és fafúvósok pontatlan belépése zavarát azonban gyorsan kiküszöbölte az együttes, s aztán tényleg együtt muzsikáltak; különösen a rézfúvósok,a hárfa, a zongora, az üstdob és az orgona (Zászkaliczky Ágnes) szólamai \"dobták fel\" az egész előadást. Szünet után aztán a 75 tagú kórusé volt a főszerep. Méltán aratták az est legnagyobb sikerét! A zenekar is felkészülten, összeszedetten játszott, az énekes szólísták jól-rosszul tették a dolgukat: talán a fiatal Hajnóczy Júlia szopránja tette rám a legjobb benyomást, fényes, csengő hangja van, de kissé erőtlen, Gulyás Dénes magasságai nagyon hiányoztak, nem csodálom, a parlamenti padsorokban és a képviselői irodában kevés lehetősége adatik skálázni... Mester Viktóriának szép hangja van, de vannak technikai fogyatékosságai, mindenesetre amit lehetett mindent megtett hangjával a kvartettben. Kovács István basszusa korrekt volt, semmi extra többlet. Liszt Ferenc műve az Esztergomi Bazilika 1856-os felszentelésére készült. Egy későbbi pesti bemutató után egy levelében Liszt a következőket írta: \"Az előadás csodálatos megindultságot keltett, sokan sírtak.\" Nos, ez a zenei szépség összességében most is kiválthatott egyesekben ilyen reakciókat - sírni senki nem láttam,annál több örömteli arcot; örömmel láttam ismerősöket a nézőtéren több kórusunkból is, újra megtapasztalhattuk, mennyire más \"kívülről\" hallgatni egy olyan darabot, melyet \"belülről\" - azt hisszük -már nagyon jól ismerünk, hiszen számtalanszor énekelte ki-ki a saját kórusával. Nem lehet elégszer rácsodálkozni Liszt zsenialitására! Ezzel az esttel tegnap elkezdődött az ünepi Liszt-hét a Művészetek Palotájában. Ma következik a várva-várt Szent Erzsébet legendája oratórium. Remélhetőleg, a nagyobb érdeklődést kiváltó eseménynek megfelelő színvonalas előadásnak tapsolhatunk a produkció végeztével!
178 Búbánat 2006-11-16 12:40:27 [Válasz erre: 177 Búbánat 2006-11-16 11:43:10]
Megjegyzem, nagyon szép lemezt készített az oratóriumból annak idején (1984) a HUNGAROTON Marton Évával a címszerepben. Kováts Kolos - basszus Farkas Éva - alt Sólyom-Nagy Sándor - bariton Marton Éva - szoprán Gregor József - basszus Gáti István - bariton Szabó Soma - alt Szalay Edina - szoprán BUDAPESTI KÓRUS (Karigazgató: Antal Mátyás) A HONVÉD MŰVÉSZEGYÜTTES FÉRFIKARA (Karigazgató: Zámbó István) A NYÍREGYHÁZI 4. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA GYERMEKKARA (Karigazgató: Szabó Dénes) MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR Virágh András - harmónium, orgona Vezényelt: Joó Árpád
Megjegyzem, nagyon szép lemezt készített az oratóriumból annak idején (1984) a HUNGAROTON Marton Évával a címszerepben. Kováts Kolos - basszus Farkas Éva - alt Sólyom-Nagy Sándor - bariton Marton Éva - szoprán Gregor József - basszus Gáti István - bariton Szabó Soma - alt Szalay Edina - szoprán BUDAPESTI KÓRUS (Karigazgató: Antal Mátyás) A HONVÉD MŰVÉSZEGYÜTTES FÉRFIKARA (Karigazgató: Zámbó István) A NYÍREGYHÁZI 4. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA GYERMEKKARA (Karigazgató: Szabó Dénes) MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR Virágh András - harmónium, orgona Vezényelt: Joó Árpád
177 Búbánat 2006-11-16 11:43:10 [Válasz erre: 175 Búbánat 2006-11-16 11:40:45]
Vasárnap este: Szent Erzsébet legendája – oratórium Időpont: 18:00 óra - A „Szent Erzsébet rózsája” díjat átadja dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek Szólisták: Fried Péter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Szvétek László (Gregor Józsefet pótolandó!), Hámori Szabolcs. Közreműködők: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), a Magyar Rádió Gyermekkórusa és szólistái (karigazgató: Thész Gabriella), Virágh András (harmónium, orgona), Danubia Szimfonikus Zenekar (vezényel: Héja Domonkos) - A Duna Televízió közvetíti vagy felvételt készít a koncertről, CD kiadása. - Szent Erzsébetet bemutató kiállítás rendezése a Művészetek Palotájában. Liszt 1857 és 1862 között komponálta a Szent Erzsébet legendáját, mellyel a korabeli opera, elsősorban Wagner vívmányait felhasználva újította meg az oratórium műfaját. A mű Európa-szerte nagy sikert aratott; Gounod az egyik előadáson Liszt mellett ülve megjegyezte: „Ez a mű szent kövekből van felépítve.” Egy 1855-ben, a thüringiai Wartburg várában látott freskósorozat ihlette Lisztet a szegények támogatójaként ismert Árpádházi Szent Erzsébet életét elmesélő nagyszabású oratórium megírására. A korhű hangulat elérése érdekében barátai által gyűjtött régi dallamokat – magyar és német énekeket, gregoriánokat – használt fel a mű vezérmotívumaiként, melyek mindig átalakulva, új színekkel, a jelenetek hangulatainak megfelelően térnek vissza. 1865-ben, a pesti Vigadóban tartották a bemutatót; Liszt így ír erről: „az 500 előadóhoz, mondhatni, csatlakozott a 2000 hallgató; ezek, figyelmükkel, nem lankadó rokonszenvükkel, valósággal ’részt vettek’ a műben.”
Vasárnap este: Szent Erzsébet legendája – oratórium Időpont: 18:00 óra - A „Szent Erzsébet rózsája” díjat átadja dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek Szólisták: Fried Péter, Wiedemann Bernadett, Massányi Viktor, Rálik Szilvia, Szvétek László (Gregor Józsefet pótolandó!), Hámori Szabolcs. Közreműködők: Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), a Magyar Rádió Gyermekkórusa és szólistái (karigazgató: Thész Gabriella), Virágh András (harmónium, orgona), Danubia Szimfonikus Zenekar (vezényel: Héja Domonkos) - A Duna Televízió közvetíti vagy felvételt készít a koncertről, CD kiadása. - Szent Erzsébetet bemutató kiállítás rendezése a Művészetek Palotájában. Liszt 1857 és 1862 között komponálta a Szent Erzsébet legendáját, mellyel a korabeli opera, elsősorban Wagner vívmányait felhasználva újította meg az oratórium műfaját. A mű Európa-szerte nagy sikert aratott; Gounod az egyik előadáson Liszt mellett ülve megjegyezte: „Ez a mű szent kövekből van felépítve.” Egy 1855-ben, a thüringiai Wartburg várában látott freskósorozat ihlette Lisztet a szegények támogatójaként ismert Árpádházi Szent Erzsébet életét elmesélő nagyszabású oratórium megírására. A korhű hangulat elérése érdekében barátai által gyűjtött régi dallamokat – magyar és német énekeket, gregoriánokat – használt fel a mű vezérmotívumaiként, melyek mindig átalakulva, új színekkel, a jelenetek hangulatainak megfelelően térnek vissza. 1865-ben, a pesti Vigadóban tartották a bemutatót; Liszt így ír erről: „az 500 előadóhoz, mondhatni, csatlakozott a 2000 hallgató; ezek, figyelmükkel, nem lankadó rokonszenvükkel, valósággal ’részt vettek’ a műben.”
176 Búbánat 2006-11-16 11:41:45 [Válasz erre: 175 Búbánat 2006-11-16 11:40:45]
Tehát, szombaton este Időpont: 2006.11.18. 19:30 - 23:00 A Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye: Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78., Liszt: Esztergomi mise Karigazgató: Jozef Chabron Közreműködik: Hajnóczy Júlia, Mester Viktória, Gulyás Dénes, Kovács István – ének, Zászkaliczky Ágnes – orgona Vezényel: Antal Mátyás Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78 Jogosan merülhet fel a kérdés, miért kezdődik egy Liszt-ünnep Camille Saint-Saëns egyik kompozíciójával. Elsősorban azért, mert a francia muzsikus éppen Liszt halálára írta rendhagyó szerkezetű, ezért ritkán hallható Orgonaszimfóniáját. A csaknem negyedszázaddal fiatalabb Saint-Saëns, mint példaképére és ösztönzőjére tekintett Liszt Ferencre, akinek távozása mélységesen megrázta. A zongoraszólammal és virtuóz orgonaszólóval dúsított szimfónia nemcsak az elmúlás fájdalmát festi meg sötét színekkel, de az örök életbe való megtérés diadalának fényeit is megjeleníti. Liszt: Esztergomi mise Már hosszabb ideje szeretett volna Liszt misét írni magyar felkérésre: erre inspirálta a szerinte siralmas állapotban lévő európai katolikus egyházzene megreformálásának szándéka, és a haza iránti elkötelezettsége. Óhaja hamarosan teljesült: az új esztergomi székesegyház felszentelésére rendelt tőle művet Szitovszky hercegprímás. Liszt örömmel és gyorsan dolgozott, maga vezette a próbákat Pesten, a Nemzeti Múzeumban. „Tény, és azt hiszem, jó lelkiismerettel és szerénységem ellenére mondhatom, hogy az általam ismert zeneszerzők közül egy sincs, aki ilyen intenzív és mély érzelmekkel közelednék az egyházi zenéhez” írta feljegyzéseiben Liszt. S valóban: a megszokottnál világiasabb színezetű darab már a főpróbán óriási sikert aratott, s az esztergomi bemutatót követően Pozsonyban és Pesten is sok dicséretet kapott. Egy lehetséges Szent Péter bazilikabeli előadás reményében a komponista IX. Piusz pápának is elküldte a mise egy díszkötéses példányát. S ha a Vatikánban nem is hangzott el, Párizsban azonban kétszer szólalt meg a mű: 1866-ban és 1886-ban, Liszt halálának évében, amikor egyházzenéjével is végleg meghódította a zongoravirtuózként már körberajongott zeneszerző a kissé kiszámíthatatlan francia közönséget.
Tehát, szombaton este Időpont: 2006.11.18. 19:30 - 23:00 A Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye: Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78., Liszt: Esztergomi mise Karigazgató: Jozef Chabron Közreműködik: Hajnóczy Júlia, Mester Viktória, Gulyás Dénes, Kovács István – ének, Zászkaliczky Ágnes – orgona Vezényel: Antal Mátyás Saint-Säens: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78 Jogosan merülhet fel a kérdés, miért kezdődik egy Liszt-ünnep Camille Saint-Saëns egyik kompozíciójával. Elsősorban azért, mert a francia muzsikus éppen Liszt halálára írta rendhagyó szerkezetű, ezért ritkán hallható Orgonaszimfóniáját. A csaknem negyedszázaddal fiatalabb Saint-Saëns, mint példaképére és ösztönzőjére tekintett Liszt Ferencre, akinek távozása mélységesen megrázta. A zongoraszólammal és virtuóz orgonaszólóval dúsított szimfónia nemcsak az elmúlás fájdalmát festi meg sötét színekkel, de az örök életbe való megtérés diadalának fényeit is megjeleníti. Liszt: Esztergomi mise Már hosszabb ideje szeretett volna Liszt misét írni magyar felkérésre: erre inspirálta a szerinte siralmas állapotban lévő európai katolikus egyházzene megreformálásának szándéka, és a haza iránti elkötelezettsége. Óhaja hamarosan teljesült: az új esztergomi székesegyház felszentelésére rendelt tőle művet Szitovszky hercegprímás. Liszt örömmel és gyorsan dolgozott, maga vezette a próbákat Pesten, a Nemzeti Múzeumban. „Tény, és azt hiszem, jó lelkiismerettel és szerénységem ellenére mondhatom, hogy az általam ismert zeneszerzők közül egy sincs, aki ilyen intenzív és mély érzelmekkel közelednék az egyházi zenéhez” írta feljegyzéseiben Liszt. S valóban: a megszokottnál világiasabb színezetű darab már a főpróbán óriási sikert aratott, s az esztergomi bemutatót követően Pozsonyban és Pesten is sok dicséretet kapott. Egy lehetséges Szent Péter bazilikabeli előadás reményében a komponista IX. Piusz pápának is elküldte a mise egy díszkötéses példányát. S ha a Vatikánban nem is hangzott el, Párizsban azonban kétszer szólalt meg a mű: 1866-ban és 1886-ban, Liszt halálának évében, amikor egyházzenéjével is végleg meghódította a zongoravirtuózként már körberajongott zeneszerző a kissé kiszámíthatatlan francia közönséget.
175 Búbánat 2006-11-16 11:40:45
A hétvégém Liszt jegyében telik el: szombaton és vasárnap a Nemzeti Hangversenyteremben ünnepi koncertek lesznek, ami kapcsolódik Szent Erzsébet emlékéhez; továbbá, most először fogom hallani az orgonát is Saint-Saens III. szimfóniájában. Budapesti Liszt Ünnepek Hét hangversenyből álló koncertsorozat indul a Művészetek Palotájában november 18-án. A Budapesti Liszt Ünnepek nyitóhangversenyén az Esztergomi mise és Saint-Säens Liszt Ferenc halálakor írt Orgonaszimfóniája szólal meg a Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában. Az első napon kijelölt zenei nyomvonalat hűen követik a hangversenysorozat további koncertjei is, hiszen a fesztivál elsősorban az oratóriumszerző és a zongoravirtuóz komponista életművét szeretné megismertetni a közönséggel. November 19-én kezdődik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Szent Erzsébet Jubileumi Év, amelynek megnyitóján Liszt Ferenc első oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája szólal meg. Versenygyőztes fiatal zongoristák - Elmar Gaszanov és Balázs János - bemutatója alkotja a 20-i hangverseny első részét, majd életre kel a Liszt korában igen népszerű gépzongora. Ezután zeneakadémisták idézik meg a XIX. század harmincas éveinek hat leghíresebb zongoravirtuózát: Liszt mellett többek között Thalberget, Czernyt és Chopint. A magyar zeneművészet nyugat-európai térhódítását jelentették a Magyar rapszódiák, amelyekkel a zongoravirtuóz Liszt pillanatok alatt elvarázsolta a reformkori koncerttermek közönségét. A legnépszerűbbek később négykezes, kétzongorás, sőt zenekari változatban is megjelentek. A darabok különösen magas szintű technikai tudást és előadói képességeket igényelnek. Jandó Jenő és Mocsári Károly azon kevesek közé tartozik, akiknek mindez megadatott. Külön-külön, négy kézzel és két zongorán keltik életre mind a tizenkilenc rapszódiát. A Liszt Ferenc Zongoraduó, azaz Vittorio Bresciani és Francesco Nicolosi, 1998 óta ad koncerteteket a világ minden táján. Saját átirataikkal szeretnék minél szélesebb körben ismertté tenni Liszt szimfonikus műveit. Az elsők között mutatták be a Dante-szimfóniát, amely az alig húszesztendős Liszt és az Isteni színjáték találkozását idézi. Hogy teljes pompájában megmutatkozzék a fiatal komponista és Dante szellemi egymásra találása, a duó eljátssza a zongorára írt Dante-szonátát is, Mécs Károly pedig az Isteni színjátékból idéz részleteket. A háttérben mindeközben a művet illusztráló Doré-sorozat vetített képei jelennek meg. A kései kompozíciók közül válogatott Ránki Dezső, amikor összeállította zongoraestjének programját. Ez a szikár, letisztult muzsika éppen a Ránki-féle intellektussal rendelkező művészek repertoárjára kívánkozik. A rövidebb lélegzetű darabok után a monumentális H-moll szonáta szólal meg. A Budapesti Liszt Ünnepeket november 26-án szimfonikus költemények és szimfonikus zenekarra hangszerelt zongoradarabok zárják. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezénylő Kocsis Zoltán maga is egyike az előadás hangszerelőinek; az ő munkája a koncerten elhangzó Goethe ünnepi induló. Az előadás házigazdája a Nemzeti Kulturális Alap.
A hétvégém Liszt jegyében telik el: szombaton és vasárnap a Nemzeti Hangversenyteremben ünnepi koncertek lesznek, ami kapcsolódik Szent Erzsébet emlékéhez; továbbá, most először fogom hallani az orgonát is Saint-Saens III. szimfóniájában. Budapesti Liszt Ünnepek Hét hangversenyből álló koncertsorozat indul a Művészetek Palotájában november 18-án. A Budapesti Liszt Ünnepek nyitóhangversenyén az Esztergomi mise és Saint-Säens Liszt Ferenc halálakor írt Orgonaszimfóniája szólal meg a Szlovák Filharmónia Kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában. Az első napon kijelölt zenei nyomvonalat hűen követik a hangversenysorozat további koncertjei is, hiszen a fesztivál elsősorban az oratóriumszerző és a zongoravirtuóz komponista életművét szeretné megismertetni a közönséggel. November 19-én kezdődik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Szent Erzsébet Jubileumi Év, amelynek megnyitóján Liszt Ferenc első oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája szólal meg. Versenygyőztes fiatal zongoristák - Elmar Gaszanov és Balázs János - bemutatója alkotja a 20-i hangverseny első részét, majd életre kel a Liszt korában igen népszerű gépzongora. Ezután zeneakadémisták idézik meg a XIX. század harmincas éveinek hat leghíresebb zongoravirtuózát: Liszt mellett többek között Thalberget, Czernyt és Chopint. A magyar zeneművészet nyugat-európai térhódítását jelentették a Magyar rapszódiák, amelyekkel a zongoravirtuóz Liszt pillanatok alatt elvarázsolta a reformkori koncerttermek közönségét. A legnépszerűbbek később négykezes, kétzongorás, sőt zenekari változatban is megjelentek. A darabok különösen magas szintű technikai tudást és előadói képességeket igényelnek. Jandó Jenő és Mocsári Károly azon kevesek közé tartozik, akiknek mindez megadatott. Külön-külön, négy kézzel és két zongorán keltik életre mind a tizenkilenc rapszódiát. A Liszt Ferenc Zongoraduó, azaz Vittorio Bresciani és Francesco Nicolosi, 1998 óta ad koncerteteket a világ minden táján. Saját átirataikkal szeretnék minél szélesebb körben ismertté tenni Liszt szimfonikus műveit. Az elsők között mutatták be a Dante-szimfóniát, amely az alig húszesztendős Liszt és az Isteni színjáték találkozását idézi. Hogy teljes pompájában megmutatkozzék a fiatal komponista és Dante szellemi egymásra találása, a duó eljátssza a zongorára írt Dante-szonátát is, Mécs Károly pedig az Isteni színjátékból idéz részleteket. A háttérben mindeközben a művet illusztráló Doré-sorozat vetített képei jelennek meg. A kései kompozíciók közül válogatott Ránki Dezső, amikor összeállította zongoraestjének programját. Ez a szikár, letisztult muzsika éppen a Ránki-féle intellektussal rendelkező művészek repertoárjára kívánkozik. A rövidebb lélegzetű darabok után a monumentális H-moll szonáta szólal meg. A Budapesti Liszt Ünnepeket november 26-án szimfonikus költemények és szimfonikus zenekarra hangszerelt zongoradarabok zárják. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezénylő Kocsis Zoltán maga is egyike az előadás hangszerelőinek; az ő munkája a koncerten elhangzó Goethe ünnepi induló. Az előadás házigazdája a Nemzeti Kulturális Alap.
174 girlyke_ 2006-10-22 13:45:36 [Válasz erre: 173 Búbánat 2006-10-12 08:54:41]
Valakinek nincs meg véletlenül Liszt: Obermann völgye elején lévő próza fordítása? (Babits és még valaki lefordította). Ha igen,akkor küldjétek el légyszi erre a címre: dainty@freemail.hu köszi!
Valakinek nincs meg véletlenül Liszt: Obermann völgye elején lévő próza fordítása? (Babits és még valaki lefordította). Ha igen,akkor küldjétek el légyszi erre a címre: dainty@freemail.hu köszi!
173 Búbánat 2006-10-12 08:54:41
Doborján Lisztje Népszabadság • Szászi Júlia • 2006. október 12. Liszt Ferenc szülőházától alig pár méterre avatják vasárnap az új, a zeneszerző nevét viselő koncerttermet, amely a jövőben a burgenlandi Raiding (Doborján) vezetőinek, illetve a Liszt Társaság igazgatójának a szándéka szerint igazi központtá növi ki magát. Ez egyúttal az első, egyhetes fesztivál nyitánya is. Ha az álmok valóra válnak, a klasszikus zene Bayreuthja lehet ez a kis, határ közeli burgenlandi település. Ez az első nemzetközi fesztivál figyelemre méltó neveket vonultat fel: október 18-án a zongoraduó Eduard és Johannes Kutrowatz, 19-én Ferzan és Ferhan Önder játszik. Egy nappal később Angelika Kirchschlager és Helmut Deutsch dalestje van műsoron, 21-én a csellósztár Mischa Maisky, 22-én a zongoraművész Oleg Maisenberg ad koncertet. A próza kedvelőire is gondoltak: 17-én Otto Schenk tart felolvasóestet Dante, Goethe műveiből és a Bibliából. A részletes program a www.franz-liszt.at weboldalon található.
Doborján Lisztje Népszabadság • Szászi Júlia • 2006. október 12. Liszt Ferenc szülőházától alig pár méterre avatják vasárnap az új, a zeneszerző nevét viselő koncerttermet, amely a jövőben a burgenlandi Raiding (Doborján) vezetőinek, illetve a Liszt Társaság igazgatójának a szándéka szerint igazi központtá növi ki magát. Ez egyúttal az első, egyhetes fesztivál nyitánya is. Ha az álmok valóra válnak, a klasszikus zene Bayreuthja lehet ez a kis, határ közeli burgenlandi település. Ez az első nemzetközi fesztivál figyelemre méltó neveket vonultat fel: október 18-án a zongoraduó Eduard és Johannes Kutrowatz, 19-én Ferzan és Ferhan Önder játszik. Egy nappal később Angelika Kirchschlager és Helmut Deutsch dalestje van műsoron, 21-én a csellósztár Mischa Maisky, 22-én a zongoraművész Oleg Maisenberg ad koncertet. A próza kedvelőire is gondoltak: 17-én Otto Schenk tart felolvasóestet Dante, Goethe műveiből és a Bibliából. A részletes program a www.franz-liszt.at weboldalon található.
172 Búbánat 2006-10-09 10:35:38
Nagyon várom már a novemberi Liszt-oratóriumokat a Művészetek Palotájában. A Nemzeti Hanggversenyteremben egymást követő napon csendülnek fel az Esztergomi mise és a Szent Erzsébet legendája c. művek gyönyörú dallamai - nagyszerű előadók tolmácsolásában.
Nagyon várom már a novemberi Liszt-oratóriumokat a Művészetek Palotájában. A Nemzeti Hanggversenyteremben egymást követő napon csendülnek fel az Esztergomi mise és a Szent Erzsébet legendája c. művek gyönyörú dallamai - nagyszerű előadók tolmácsolásában.
171 Búbánat 2006-10-08 08:24:01
Liszt Ferenc egyetlen operáját mutatja be ma éjjel a DUNA TV. Liszt Ferenc: Don Sanche avagy a szerelem kastélya. Az egyfelvonásos, kétrészes opera Liszt első, nagy külföldi tanulmányútján született. Témáját a kor divatos lovagregényei közül választotta a 13 éves szerző. Többen ifjúkori zsengék közé sorolják a művet, a \"színházi ember azonban hamar észlelheti a partitúrából áradó tehetséget, a muzikalitást, az egyéni hangütést\" - írja Selmeci György. Kolozsvári napok a Duna Televízióban. Az opera 23.15 órakor kezdődik. Az első felvonás 51 perc, a második felvonás 38 perc.
Liszt Ferenc egyetlen operáját mutatja be ma éjjel a DUNA TV. Liszt Ferenc: Don Sanche avagy a szerelem kastélya. Az egyfelvonásos, kétrészes opera Liszt első, nagy külföldi tanulmányútján született. Témáját a kor divatos lovagregényei közül választotta a 13 éves szerző. Többen ifjúkori zsengék közé sorolják a művet, a \"színházi ember azonban hamar észlelheti a partitúrából áradó tehetséget, a muzikalitást, az egyéni hangütést\" - írja Selmeci György. Kolozsvári napok a Duna Televízióban. Az opera 23.15 órakor kezdődik. Az első felvonás 51 perc, a második felvonás 38 perc.
170 Búbánat 2006-07-30 19:35:03 [Válasz erre: 169 Búbánat 2006-07-30 19:31:24]
Pontosítok: holnap van a halálozási évforduló. A mi kis ünnepségünket egy nappal előbbre hoztuk.
Pontosítok: holnap van a halálozási évforduló. A mi kis ünnepségünket egy nappal előbbre hoztuk.
169 Búbánat 2006-07-30 19:31:24
Ma van Liszt Ferenc halálának 120. évfordulója, amelynek apropóján egy szépen sikerült Missa Choralis-szal emlékezett meg kórusunk névadójáról,a nagy magyar muzsikus-komponistáról. Októberben, születésének 195. évfordulóján a Koronázási miséjével tisztelgünk majd emléke előtt.
Ma van Liszt Ferenc halálának 120. évfordulója, amelynek apropóján egy szépen sikerült Missa Choralis-szal emlékezett meg kórusunk névadójáról,a nagy magyar muzsikus-komponistáról. Októberben, születésének 195. évfordulóján a Koronázási miséjével tisztelgünk majd emléke előtt.
168 Búbánat 2006-03-10 20:43:32
Örömmel értesültem a napokban arról, hogy a nyár folyamán lehetőségem lesz a kórusunkkal Esztergomban, a Bazilikában Liszt Missa Solemnisében, az \"Esztergomi-misében\" énekelni. Vagy tizenötéve nem énekeltük. Úgy hogy rövidesen, a Máté Passió és a h-moll mise próbái között elkezdünk újra foglalkozni a hatalmas művel, hogy minden úgy csillogjon-villogjon, mint annak idején, amikor utoljára vettük kezünkbe az ének-zongorakivonatot. Akkorra már visszaérkezünk Manchesterből, de még előttünk lesz a szokásos július végi -Liszt halála évfordulójához kapcsolódó - Missa Choralis. Jó így tervezgetni előre... Nem csak Mozartból él az ember (azért ez sem marad ki: húsvét vasárnap Mozart-Koronázási miséjét énekeljük). Aztán lesz még Liszt Koronázási mise is az ősszel.
Örömmel értesültem a napokban arról, hogy a nyár folyamán lehetőségem lesz a kórusunkkal Esztergomban, a Bazilikában Liszt Missa Solemnisében, az \"Esztergomi-misében\" énekelni. Vagy tizenötéve nem énekeltük. Úgy hogy rövidesen, a Máté Passió és a h-moll mise próbái között elkezdünk újra foglalkozni a hatalmas művel, hogy minden úgy csillogjon-villogjon, mint annak idején, amikor utoljára vettük kezünkbe az ének-zongorakivonatot. Akkorra már visszaérkezünk Manchesterből, de még előttünk lesz a szokásos július végi -Liszt halála évfordulójához kapcsolódó - Missa Choralis. Jó így tervezgetni előre... Nem csak Mozartból él az ember (azért ez sem marad ki: húsvét vasárnap Mozart-Koronázási miséjét énekeljük). Aztán lesz még Liszt Koronázási mise is az ősszel.
167 Búbánat 2006-01-06 11:06:18
A Muzsika januári száma érdekes cikket közöl Watzatka Ágnestől, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum munkatársától: „Mutasson Magyarország jobb példát” – Liszt Ferenc. A Múzeumban időszakos kiállítás keretében Liszt egyházzenéjének magyarországi vonatkozásait mutatják be, amely március 15-ig tekinthető meg. A kiállításnak a mottója: „Liszt Ferenc és korának magyar egyházzenéje”. A cikkben a szerző többek között elmondja, hogy a kiállításhoz elsősorban Liszt kottatárából válogattak, de „besegített” a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára is. „A Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka jóvoltából pedig a magyar romantikus egyházzene fontos központjait: Pozsonyt, Esztergomot, Egert, Pestet a 19. századi művészek szemüvegén át szemlélheti a látogató” – fogalmaz Watzatka. Kalocsa város is ad reprint fényképeket a kiállításhoz. Egyébként a kiállítás „fűszerét” Liszt levelei adják: eredetiben vagy fakszimilében megtekinthető és olvasható lesz a géniusz „humorosan vagy szarkazmussal megfogalmazott szentenciái arról, hogy milyen a jó egyházzene, és milyennek kellene lennie”. Különben a hosszú cikkben Watzatka Ágnes alapos áttekintést nyújt Liszt Ferenc egyházzenéjének főbb állomásairól, Liszt magyarországi kapcsolatairól, a magyar és az egyetemes egyházzenében betöltött kimagasló szerepéről.
A Muzsika januári száma érdekes cikket közöl Watzatka Ágnestől, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum munkatársától: „Mutasson Magyarország jobb példát” – Liszt Ferenc. A Múzeumban időszakos kiállítás keretében Liszt egyházzenéjének magyarországi vonatkozásait mutatják be, amely március 15-ig tekinthető meg. A kiállításnak a mottója: „Liszt Ferenc és korának magyar egyházzenéje”. A cikkben a szerző többek között elmondja, hogy a kiállításhoz elsősorban Liszt kottatárából válogattak, de „besegített” a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára is. „A Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka jóvoltából pedig a magyar romantikus egyházzene fontos központjait: Pozsonyt, Esztergomot, Egert, Pestet a 19. századi művészek szemüvegén át szemlélheti a látogató” – fogalmaz Watzatka. Kalocsa város is ad reprint fényképeket a kiállításhoz. Egyébként a kiállítás „fűszerét” Liszt levelei adják: eredetiben vagy fakszimilében megtekinthető és olvasható lesz a géniusz „humorosan vagy szarkazmussal megfogalmazott szentenciái arról, hogy milyen a jó egyházzene, és milyennek kellene lennie”. Különben a hosszú cikkben Watzatka Ágnes alapos áttekintést nyújt Liszt Ferenc egyházzenéjének főbb állomásairól, Liszt magyarországi kapcsolatairól, a magyar és az egyetemes egyházzenében betöltött kimagasló szerepéről.
166 Búbánat 2006-01-04 11:48:17
A Mozart- és Bartók évfordulók jegyében, a megemlékező és tisztelgő ünnepségek fényében és lázában nem szabadna átsiklanunk azon tény felett, hogy ez évben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 195. és halálának 120. évfordulóját. Ez is kettős évforduló, még ha nem is olyan kerek számok, mint Mozart esetében. (Erre majd öt év múlva visszatérhetünk.) Ugyanakkor Liszt 20 évvel Mozart halála után született, és amikor meghalt Bartók ötéves volt – hogy játsszunk a számokkal. Ezekre a nullára és ötre végződő számokra is gondoljunk, amikor önfeledten ünnepelünk és emlékezünk.
A Mozart- és Bartók évfordulók jegyében, a megemlékező és tisztelgő ünnepségek fényében és lázában nem szabadna átsiklanunk azon tény felett, hogy ez évben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 195. és halálának 120. évfordulóját. Ez is kettős évforduló, még ha nem is olyan kerek számok, mint Mozart esetében. (Erre majd öt év múlva visszatérhetünk.) Ugyanakkor Liszt 20 évvel Mozart halála után született, és amikor meghalt Bartók ötéves volt – hogy játsszunk a számokkal. Ezekre a nullára és ötre végződő számokra is gondoljunk, amikor önfeledten ünnepelünk és emlékezünk.
165 Búbánat 2006-01-02 12:04:22
A Mindentudás Egyetemén tartott előadásán Vásáry Tamás idézte Liszt kortársa, a zongorista Busoni mondatát: \"Mi csupán egy-egy színei vagyunk a napfénynek. Liszt viszont maga a napfény...\"
A Mindentudás Egyetemén tartott előadásán Vásáry Tamás idézte Liszt kortársa, a zongorista Busoni mondatát: \"Mi csupán egy-egy színei vagyunk a napfénynek. Liszt viszont maga a napfény...\"
164 kapa 2005-12-19 20:58:24 [Válasz erre: 154 Búbánat 2005-09-27 16:06:22]
megnéztem: Not Found \"The requested URL /cikk_print/378680/ was not found on this server.\" -- Old Apache saying Possibly it is an error on previous page. -------------------------------------------------------------------------------- From The Free On-line Dictionary of Computing (09 FEB 02) : 404 Someone who\'s clueless. From the World-Wide Web message \"404, URL Not Found\" meaning that the document you\'ve tried to access can\'t be located. \"Don\'t bother asking him...he\'s 404, man\". 404 is one of the standard response codes of the telnet protocol on which the web\'s HTTP is based. The first 4 indicates a client error such as a mistyped URL. The middle 0 refers to a general syntax error. The last 4 just indicates the specific error in the group of 40x, which also includes 400: Bad Request, 401: Unauthorized, etc. (2000-03-18) -------------------------------------------------------------------------------- Apache/1.3.33 Server at www1.nsz.prim.hu Port 80
megnéztem: Not Found \"The requested URL /cikk_print/378680/ was not found on this server.\" -- Old Apache saying Possibly it is an error on previous page. -------------------------------------------------------------------------------- From The Free On-line Dictionary of Computing (09 FEB 02) : 404 Someone who\'s clueless. From the World-Wide Web message \"404, URL Not Found\" meaning that the document you\'ve tried to access can\'t be located. \"Don\'t bother asking him...he\'s 404, man\". 404 is one of the standard response codes of the telnet protocol on which the web\'s HTTP is based. The first 4 indicates a client error such as a mistyped URL. The middle 0 refers to a general syntax error. The last 4 just indicates the specific error in the group of 40x, which also includes 400: Bad Request, 401: Unauthorized, etc. (2000-03-18) -------------------------------------------------------------------------------- Apache/1.3.33 Server at www1.nsz.prim.hu Port 80
163 Búbánat 2005-12-19 12:06:45
Liszt Ferenc: médium és média Népszabadság • Kelen Károly • 2005. december 17. A Mindentudás Egyeteme következő előadását Liszt Ferenc - a médium és a média címmel Vásáry Tamás zongoraművész és karmester tartja a Művészetek Palotájában lévő Fesztivál Színházban. (Ezen a helyszínen nem lesznek a folyosón kivetítők, akik nem kapnak a teremben helyet, csak a televízióban hallgathatják meg az előadót és a témát illusztráló élő zongorajátékát.) - Liszt mint médium és média? - Ma már Lisztet mint kora egyik legnagyobb zeneszerzőjét tartjuk számon, de saját korában elsősorban mások műveinek átdolgozójaként és előadójaként, azaz közvetítőként ismerték. Zenekari műveket és operákat is átírt zongorára, sokat köszönhet neki még Beethoven és Verdi is, mert népszerűsítette műveiket. Jellemző anekdota, hogy egyszer Richard Wagner - aki szinte mindent neki köszönhetett, és a lányát vette feleségül - megtudta, hogy az ismeretlen darab, amelyet Cosima a zongorán játszik, apósa szerzeménye, azt mondta: \"Azt hittem, apád csak ujjgyakorlatokat ír.\" Bemutatom, milyen hatással voltak művészetére a festők, szobrászok és írók. Vetített képekkel illusztrálom majd, hogyan kapcsolódik például Raffaellóhoz, Michelangelóhoz, Dantéhoz vagy Goethéhez. Szerintem nagyon találó, hogy e tudományos sorozat első zenei előadásának éppen ő lesz a hőse: Liszt a mindentudás egyetemes zenei kifejezője. - Jól értem, kora nem ismerte föl jelentőségét? - Mindenesetre a jövőből viszszanézve egészen másként tekinthetünk alkotásaira. Zenéje túlmutat a XIX. századon. Mintha a jövőbe látott volna. Amit csinált, Debussyt, Ravelt és Bartókot előlegezi meg. Tessék csak összehasonlítani a hetvenévesen írt Csárdás macabre című darabot és Bartók Allegro barbaróját! És mikor volt Liszt 70 éves? 1881-ben, ami Bartók Béla születési éve. Az én szememben ez a két mű összeköti a zene mágusát és sámánját. - A h-moll szonátát állítja majd középpontba. Miért? - Lisztnek a nőkhöz fűződő kapcsolatáról fogok beszélni. Egész életében vágyott a szerelmi beteljesülésre, de sohasem érte el. Ezt bizonyítom majd a h-moll szonátával, amely szerintem Liszt zenei önarcképe: egyszerre volt abbé és nőhódító. Nem írta rá, de nyilvánvaló, hogy ez a mű a Faustot idézi meg, a két férfi (Faust és Mefisztó), és velük szemben az angyali nő: Gretchen. Ha Liszt Ferenc élete másként alakul, és megtalálja egy nő mellett a teljes boldogságot, talán elmélyültebb alkotó lett volna belőle, de az biztos, hogy szegényebbek volnánk ezzel a szonátával. A december 19-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu
Liszt Ferenc: médium és média Népszabadság • Kelen Károly • 2005. december 17. A Mindentudás Egyeteme következő előadását Liszt Ferenc - a médium és a média címmel Vásáry Tamás zongoraművész és karmester tartja a Művészetek Palotájában lévő Fesztivál Színházban. (Ezen a helyszínen nem lesznek a folyosón kivetítők, akik nem kapnak a teremben helyet, csak a televízióban hallgathatják meg az előadót és a témát illusztráló élő zongorajátékát.) - Liszt mint médium és média? - Ma már Lisztet mint kora egyik legnagyobb zeneszerzőjét tartjuk számon, de saját korában elsősorban mások műveinek átdolgozójaként és előadójaként, azaz közvetítőként ismerték. Zenekari műveket és operákat is átírt zongorára, sokat köszönhet neki még Beethoven és Verdi is, mert népszerűsítette műveiket. Jellemző anekdota, hogy egyszer Richard Wagner - aki szinte mindent neki köszönhetett, és a lányát vette feleségül - megtudta, hogy az ismeretlen darab, amelyet Cosima a zongorán játszik, apósa szerzeménye, azt mondta: \"Azt hittem, apád csak ujjgyakorlatokat ír.\" Bemutatom, milyen hatással voltak művészetére a festők, szobrászok és írók. Vetített képekkel illusztrálom majd, hogyan kapcsolódik például Raffaellóhoz, Michelangelóhoz, Dantéhoz vagy Goethéhez. Szerintem nagyon találó, hogy e tudományos sorozat első zenei előadásának éppen ő lesz a hőse: Liszt a mindentudás egyetemes zenei kifejezője. - Jól értem, kora nem ismerte föl jelentőségét? - Mindenesetre a jövőből viszszanézve egészen másként tekinthetünk alkotásaira. Zenéje túlmutat a XIX. századon. Mintha a jövőbe látott volna. Amit csinált, Debussyt, Ravelt és Bartókot előlegezi meg. Tessék csak összehasonlítani a hetvenévesen írt Csárdás macabre című darabot és Bartók Allegro barbaróját! És mikor volt Liszt 70 éves? 1881-ben, ami Bartók Béla születési éve. Az én szememben ez a két mű összeköti a zene mágusát és sámánját. - A h-moll szonátát állítja majd középpontba. Miért? - Lisztnek a nőkhöz fűződő kapcsolatáról fogok beszélni. Egész életében vágyott a szerelmi beteljesülésre, de sohasem érte el. Ezt bizonyítom majd a h-moll szonátával, amely szerintem Liszt zenei önarcképe: egyszerre volt abbé és nőhódító. Nem írta rá, de nyilvánvaló, hogy ez a mű a Faustot idézi meg, a két férfi (Faust és Mefisztó), és velük szemben az angyali nő: Gretchen. Ha Liszt Ferenc élete másként alakul, és megtalálja egy nő mellett a teljes boldogságot, talán elmélyültebb alkotó lett volna belőle, de az biztos, hogy szegényebbek volnánk ezzel a szonátával. A december 19-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu
162 Búbánat 2005-10-29 16:25:26
„Feléled a Liszt-hagyomány” címmel Kiss Eszter Veronika írt egy cikket a mai Magyar Nemzetbe annak az apropóján, hogy Hegedűs Endre zongoraművész hétfőn este a Nemzeti Hangversenyteremben három vadonatúj csúcshangszeren, három Steinway hangversenyzongorán mutatja be Beethoven Appasionata-szonátáját, Liszt Bellini operájára készült Norma nagy fantáziáját, Schubert Karneválját, valamint Wagner Tannhauser-nyitányának koncertparafrázisát szintén Liszt átiratában. A legenda szerint, amikor annak idején Liszt először játszotta el zongorán Wagnernek a Tannhauser-nyitányt, akkor Wagner térdre esett és úgy kúszott oda a mesterhez, akinek azt mondta: - Franzi, én soha nem gondoltam volna, hogy ilyen zseniális művet írtam… A Tannhauser százfős mamutzenekarának ezer ujja van, s ezt tudta Liszt tíz ujjra úgy megálmodni, hogy döbbenetes katartikus hatást ér el, ehhez elképesztő kifejezésvágy és merészség kellett – mondja Hegedűs Endre. A Liszt-díjas zongoraművész most példaképének, Liszt Ferencnek nyomdokába lépve a zongorának éppen ezt a fantasztikus színgazdagságát, a dinamikai különbségek óriási skáláját és hangszíneinek szépségeit kívánja bemutatni a közönségnek három Steinway-zongorán. Ehhez Hegedűs Endre romantikus műsort választott, hiszen mint mondja,a romantika a végletekig tágította a kifejezések körét, a harmóniához a szélsőségeken keresztül igyekszik eljutni, így a hangszerek összes tulajdonsága és lehetősége kifejezésre jut a művekben a zongorán… Szóló zongorán kisebb termekben szoktak zongorázni, ezért is különleges az, hogy a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermét egész estés szólózongora-koncert tölti meg, az pedig egyenesen kuriózum, hogy feléled a régi Liszt-hagyomány, amikor a mester több zongorát vitt a színpadra, és mindegyik művet másik hangszeren mutatta be, óriási show-t varázsolva a hallgatóságnak. Most ráadásul a hangszerek Rolls Roys-aként emlegetett három frissen vásárolt Steinway-zongorán szólalnak meg a művek, a három hangszer egy estén most mutatkozik be először. Hegedűs Endre elmondja még többek között, hogy szeretné érzékeltetni, hogy mindegyik hangszer más, mindnek lelke, karaktere van, ezért a különböző hangszereken különbözőképpen szólalnak meg a művek. Hegedűs Endre a Steinway-Artist cím birtokosa, ezt a kitüntetést olyan nagynevű művészeknek adta a cég, mint Vladimir Ashkezany, Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely és Ránki Dezső. A koncertet a Magyar Rádió rögzíti és a későbbiekben sugározza.
„Feléled a Liszt-hagyomány” címmel Kiss Eszter Veronika írt egy cikket a mai Magyar Nemzetbe annak az apropóján, hogy Hegedűs Endre zongoraművész hétfőn este a Nemzeti Hangversenyteremben három vadonatúj csúcshangszeren, három Steinway hangversenyzongorán mutatja be Beethoven Appasionata-szonátáját, Liszt Bellini operájára készült Norma nagy fantáziáját, Schubert Karneválját, valamint Wagner Tannhauser-nyitányának koncertparafrázisát szintén Liszt átiratában. A legenda szerint, amikor annak idején Liszt először játszotta el zongorán Wagnernek a Tannhauser-nyitányt, akkor Wagner térdre esett és úgy kúszott oda a mesterhez, akinek azt mondta: - Franzi, én soha nem gondoltam volna, hogy ilyen zseniális művet írtam… A Tannhauser százfős mamutzenekarának ezer ujja van, s ezt tudta Liszt tíz ujjra úgy megálmodni, hogy döbbenetes katartikus hatást ér el, ehhez elképesztő kifejezésvágy és merészség kellett – mondja Hegedűs Endre. A Liszt-díjas zongoraművész most példaképének, Liszt Ferencnek nyomdokába lépve a zongorának éppen ezt a fantasztikus színgazdagságát, a dinamikai különbségek óriási skáláját és hangszíneinek szépségeit kívánja bemutatni a közönségnek három Steinway-zongorán. Ehhez Hegedűs Endre romantikus műsort választott, hiszen mint mondja,a romantika a végletekig tágította a kifejezések körét, a harmóniához a szélsőségeken keresztül igyekszik eljutni, így a hangszerek összes tulajdonsága és lehetősége kifejezésre jut a művekben a zongorán… Szóló zongorán kisebb termekben szoktak zongorázni, ezért is különleges az, hogy a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermét egész estés szólózongora-koncert tölti meg, az pedig egyenesen kuriózum, hogy feléled a régi Liszt-hagyomány, amikor a mester több zongorát vitt a színpadra, és mindegyik művet másik hangszeren mutatta be, óriási show-t varázsolva a hallgatóságnak. Most ráadásul a hangszerek Rolls Roys-aként emlegetett három frissen vásárolt Steinway-zongorán szólalnak meg a művek, a három hangszer egy estén most mutatkozik be először. Hegedűs Endre elmondja még többek között, hogy szeretné érzékeltetni, hogy mindegyik hangszer más, mindnek lelke, karaktere van, ezért a különböző hangszereken különbözőképpen szólalnak meg a művek. Hegedűs Endre a Steinway-Artist cím birtokosa, ezt a kitüntetést olyan nagynevű művészeknek adta a cég, mint Vladimir Ashkezany, Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely és Ránki Dezső. A koncertet a Magyar Rádió rögzíti és a későbbiekben sugározza.
