Bejelentkezés Regisztráció

Lisztről emelkedetten


151 Búbánat 2005-07-05 22:41:51
Szinte hihetetlen! Most olvasom a Muzsika júniusi számában Péteri Juditnak, az Editio Musica Budapest (a Magyar Zeneműkiadó Vállalat jogutódja) főszerkesztőjének szavait, aki a következőket válaszolja Devich Mártonnak arra a kérdésére, hogy a \"ami a kottákat illeti, a legnagyobb munkák között számon tartott Liszt-összkiadás, ez a hatalmas vállalkozás hol tart ma?\" - A hetvenes években kezdődött, még Gárdonyi Zoltán és Szelényi István alakították ki a közreadás legfőbb szempontjait. Ennek a koncepciónak a keretében jöttek ki először Liszt saját zongoraművei, majd a második sorozat, amley Liszt zongoraátiratait, illetve szabad átdolgozásait tartalmazza. - ennek jutottunk most a végére, idén jelenik meg az utolsó kötet. - Nem lehetne gyorsabban haladni? - Nem hiszem. A tudományos igényű közreadás igen aprólékos, komoly, körültekintő munkát igényel. (Egyébként nincs még egy kiadó a világon, amely a forráskutatástól kezdve a munka minden egyes fázisának menedzselését és költségeit is magára vállalná, márpedig a Liszt-összkiadás esetében mi ezt tettük.) A sorozat kiadói szerkesztője Mező Imre, aki jó néhány kötet közreadásában is részt vállalt, mellette olya kiváló kutatókat foglalkoztatunk külső munkatársként, mint Sulyok Imre vagy Kaczmarczyk Adrienne. Eddig évente legfeljebb két kötetet tudtunk megjelentetni. - Mikor lehet a végére érni? (Bekapcsolódik a beszélgetésbe Boronkay Antal igazgató): - Soha... legalábbis ma még nem látni a végét. De folytatjuk. A Liszt-életmű óriási. És persze elég költséges is a munka. A kottagrafika igényesebb, mint általában, a nyomdaköltség is magas, hiszen egy-egy kötet majd\' kétszáz oldalas. Ugyanakkor a Liszt-összkiadásnak állandó előfizetői vannak, várják a világ nagy könyvtárai és oktatási intézményei. A Frankfurti Zenei Vásáron a legnagyobb érdeklődést mindig a Liszt-összkiadás váltja ki. Roppant népszerű. A hitetlenkedésemet az utolsó kérdésre adott \"soha\" válasz váltotta ki. És lenyűgöz ennek a feladatnak az emberfeletti nagysága. Ami nem is csoda, ismerni vélvén az áttekinteni szinte lehetetlen, irdatlan mennyiségű Liszt- kéziratot,- kottát.

150 frushena 2005-06-12 12:17:29 [Válasz erre: 149 Búbánat 2005-06-12 08:03:26]
Természetesen Búbánat! Ez vicc volt! ;-O

149 Búbánat 2005-06-12 08:03:26 [Válasz erre: 148 frushena 2005-06-12 00:37:51]
Ez most vicc?

148 frushena 2005-06-12 00:37:51 [Válasz erre: 147 janomano 2005-06-10 21:53:51]
Nem! Búbánat! Vagy Király Csaba? ;)))

147 janomano 2005-06-10 21:53:51 [Válasz erre: 144 Búbánat 2005-06-09 18:17:12]
Jesszus! :-o

146 Búbánat 2005-06-10 08:52:36 [Válasz erre: 145 frushena 2005-06-10 07:59:04]
Én is az eredeti megoldások híve vagyok, még akkor is, ha az átíratok, átdolgozások között is lehetnek figyelemre méltó alkotások figyelem felkeltő művészek tolmácsolásában.

145 frushena 2005-06-10 07:59:04 [Válasz erre: 144 Búbánat 2005-06-09 18:17:12]
Köszönöm Búbánat! Én viszont mégis inkább azt mondom, hogy Les Préludes zenekarral. :-)

144 Búbánat 2005-06-09 18:17:12 [Válasz erre: 143 frushena 2005-06-09 16:55:49]
\"Alkotóként közelít a zenéhez, amit átiratainak sora is bizonyít. Zenekari és oratorikus mûvek egész sorát ültette át orgonára, és ezeket nemcsak hazájában, hanem Nyugat-Európától Japánig és Amerikáig gyakran szólaltatja meg (többek között Liszt: Haláltánc, Les préludes, Koronázási mise; Bach: 2., 3. és 4. Brandenburgi verseny; Mahler: I. szimfónia, VIII. szimfónia; Beethoven: IX. szimfónia; Schumann I. szimfónia; Franck: d-moll szimfónia; Verdi: Requiem; Mendelssohn: IV. szimfónia, Szentivánéji álom)- Galambos László zenetörténész\" [url]http://www.principal.hu/kiraly_csaba.html;Király Csaba[/url]

143 frushena 2005-06-09 16:55:49 [Válasz erre: 141 Magai Ferkó 2005-06-09 12:54:05]
Nem Király Csabával volt a probléma, hangsúlyozom! A hangszerek királynője! Ez is igaz. Bár kinek mi a \"királyi fenség\". (Nekem nem az orgona.) És nem testesít meg egy egész zenekart, bármennyire is nagyszerű és valóban csodálatos hangszer, melyet én is nagyon szeretek. Les Préludes ---> nagy zenekar. Úgy a hatásos! :)

142 Búbánat 2005-06-09 15:53:43 [Válasz erre: 141 Magai Ferkó 2005-06-09 12:54:05]
Elnézem Neked: regisztert akartál írni...

141 Magai Ferkó 2005-06-09 12:54:05 [Válasz erre: 139 frushena 2005-06-06 23:49:04]
Hát Előfordul ..... Lsd: PLd. Xavér, Rákász Gergely Végülis ha úgy vesszük az orgona,mint a hangszerek királynője egy egész zenekart testesít meg.Persze a regisztráción is sok múlik. Egyébként Király Csaba nagyon jó zongorista is , a múltkor egy jótékonysági esten hallotam itt Szombathelyen, nekem tetszett. DE Liszt több művét is először zongorára Írta és később Weimári tartozkodása idején idősebb korában átírta orgonára egy két művét. Pld. Consolation, Introitus

140 Búbánat 2005-06-09 12:08:39
ALAN WALKER: Ha Hitlerről írok életrajzot, és gonoszsága mellé hasonló számú erényt helyezek a mérleg másik serpenyőjébe, életrajzom teljesen hamis lesz. Hasonlóképpen, ha Assisi Szent Ferenc életét ismertetem, és erényeiről csak úgy tudok írni, hogy ugyanannyi negatívumot is felsorakoztatok, az élettörténet \"kiegyensúlyozott\" lesz ugyan, de teljesen elüt a valóságtól. Liszt esetében a források az etikai értékrend pozitív elemei felé irányítják tekintetünket. Tehát nem az egyensúly a cél, hanem a súlypont megtalálása. Ha eltaláltuk a súlypontot, hiteles lesz az életrajz, és megfelel a valóságnak. (Részlet az interjúból, MUZSIKA 2005. júniusi száma)

139 frushena 2005-06-06 23:49:04
Túl vagyok a mai ZAK-os estén! Háááát! Liszt : Les Préludes orgonára nem fog a kedvenceim közé tartozni. Ráadásul Király Csaba átirataként szerepelt. Létezhet ilyen? Gondol egyet valaki és átír egy műremeket? A Haláltánc jó volt, de az is átirat.

138 Búbánat 2005-04-05 11:41:29
Két nagyon érdekes cikket olvastam a Muzsika április havi számában, ami Liszttel foglalkozik. Az egyikben a kétszáz éve született nagy dán mesemondó, Hans -Christian Andersen írja le a németországi úti élményei között a 1842-ben, Hamburgban tett látogatása alkalmával egy -Liszt-hangversenyhez fűződő élményét. Fantasztikus rajongással veszi tollára a nagy zeneszerző A másik cikkben Dr. Hamburger Klára teszi közzé egy szemtanúnak Liszt halálos ágya mellett eltöltött utolsó óráknak az eseményét, majd az azt követő órák és napok eseményeit, és mint az általános szervezője, ügyintézője, lebonyolítója a mindennek, a végzett munka költségeit tételesen bemutatja a számlákkal igazolva. Mindkét cikk nagyon érdekes, érdemes a Liszt iránt érdeklődőknek elolvasniuk.

137 Bubánat 2005-03-23 09:30:48
Nemzetközi zongoraversenyt rendez a Pécsi Tudományegyetem művészeti kara Liszt Ferenc emlékére május 3-14 között Pécsett. \"A négyfordulós tehetséggondozó verseny műsorán kötelező és szabadonválasztott, de elsősorban a zeneszerző zongoraéletművéből válogatott különböző nehézségű eredeti művek, valamint átiratok szerepelnek\" - mondta Aknai Tamás, az egyetem dékánja. A döntőben három ismert versenymű, az Esz-dúr, az A-dúr zongoraverseny és a Haláltánc mellett a nemrég felfedezett, kései De Profundis zongoraverseny is választható műsorszám. Aknai Tamás közlése szerint a produkciókat öttagú zsűri értékeli. Az első helyezett tízezer, a második hatezer, a harmadik négyezer eurós pénzjutalomban részesül. A nemzetközi megméretésre kilenc országból huszonhét művész jelezte részvételét. /MTI/

136 Megén 2005-02-08 12:19:19 [Válasz erre: 135 Búbánat 2005-02-08 11:47:07]
Köszönjük. Nagyon élveztem az olvasást.

135 Búbánat 2005-02-08 11:47:07 [Válasz erre: 134 Búbánat 2005-02-07 23:14:48]
Számomra megérte a kései fennmaradás, mert egy nagyon ritkán hallható Liszt -kompozíciót sugárzott a Duna TV. Talán nem köztudott, hogy Liszt Les quatre éléments (A négy elem) c. férfikarra írt műve - Joseph Autran verseire - eredetileg zongora kísérettel készült. A darab mintegy előkészítése a Les preludes-nek. Ezt hallhattuk és láthattuk a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar és a Honvéd Férfikar előadásában, Hollerung Gábor vezényletével. A Négy elemet - Pánczél Tamás hangszerelte, s ily módon magyarországi bemutatónak is számíthatjuk. A TV-műsorban a zenemű felcsendülése előtt a karmester, a hangszerelő és Eckhardt Mária zenetörténész mesélt a mű keletkezéséről, sorsáról. Így megtudhattuk, hogy Liszt és Autran (1813-1877) 1844-ben ismerkedett meg egymással Marseille-ben. Autran áradozva méltatta a helyi újságban Liszt művészetét, még alkalmi költeménnyel is kedveskedett a zongoraművésznek. A vers - Les Aquilons (Az északi szél) - elnyerte Liszt tetszését, és a szárnyaló szabadsághimnusz szövegére kórusművet komponált. Egy évvel később, spanyolországi turnéja közben, Autran további három versét is megzenésítette: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld). A négy kórust ciklussá szervezve Liszt a Les Quatre Éléments (A négy elem) címet adta volna a kompozíciónak. A kórusokat zenekari nyitány (Prelúdium) vezette be, melyet először Conradi hangszerelt meg. Ezt 1850 körül Raff átdolgozta, majd Liszt az egész hangszerelést megváltoztatta (1852-1854). Ebben az alkotói fázisban született meg a kompozíció címe: Les preludes és a Lamartine-ra való utalás. Liszt tehát idővel tudatosan leválasztotta a zenekari előjátékokat a zongorakíséretes férfikarra írt művekről, hogy valami egészen újat hozzon létre: megszületett a talán máig legnépszerűbb szimfonikus költeménye. Így viccesen azt mondhatom, hogy Liszt mestere volt a matematikának is; miként lehet az 1-ből 4-re jutni, majd a 4 + 4 művelet végrehajtásával a 8-ból az ’”aranymetszés” szabályainak a figyelembevételével megint 4-et kapni eredményül. De ez a négy pedig, tudjuk, már nem az a négy, mert közben metamorfózison ment át, sőt, ez a 4 tulajdonképpen ismét 1. A zeneszerzés matematikával kombinált magasiskoláját mutatta be nekünk Liszt! A műsor szerkesztője Fehér Anikó, rendezője Veszprémi András. Hozzáteszem, ismétlést láthattunk, de megérné, ha a műsor újra a TV képernyőjére kerülne valami „tisztességesebb” időpontban azok számára is, akik nem tudnak ilyen kései óráig fennmaradni - még Liszt kedvéért sem.

134 Búbánat 2005-02-07 23:14:48
Egy ismeretlen mestermű Liszt Ferenc: Les quatre éléments - A négy elem Éjjel - nemsokára kezdődik - (átcsúszik holnapra) 0.05 - és 0.55 óra között ezt az ismeretterjesztő filmet sugározza a Duna TV.

133 Búbánat 2005-01-23 14:40:41 [Válasz erre: 132 sphynx 2005-01-23 14:05:39]
A Liszt-zongoraverseny győztesei: Fischer Annie, Taras Mikisa, Kentner Lajos Nagy izgalom közben, éjfélkor hirdették ki az eredményt. Sauer Emil kiválása után és Dohnányi Ernő elnöklete alatt tíz nagyhírű külföldi művész és tanár: Cortot Alfréd, Philipp Isidore, Weingarten Pál, Kreutzer Leonid, Pembauer József, Brugnoli Attilio, Tovey Donald Francis, Turczinszky József, Göllerich Gizella és Nordio Cesare, a magyar zongoraprofesszorok közül pedig: Thomán István, Székely Arnold, Keéri-Szántó Imre és Stefániai Imre vettek részt a döntő megállapításában. (…) Végre éjféltájban felnyílik a lezárt, párnázott ajtó és kilép Dohnányi Ernő egy papírlappal kezében. A várakozók megrohanják, köréje csoportosulnak, Dohnányi halkan olvassa fel a papírlapról a Liszt-verseny végeredményét, amely szerint: 1. Fischer Annie, 2. Mikisa Taras, 3. Kentner Lajos, 4-8 (rangsor nélkül): Kovács István, Perin Ida, Pitini Giuseppa, Heimlich Lajos és Földes Andor Jemnitz Sándor így írt (Népszava, 1933. május 18.) róla: A Nemzetközi Liszt Ferenc-verseny szerda estén megtartott második döntőversenyéről megállapíthatjuk, hogy utána nem akadt egyenrangú vetélytársa Kentner Lajosnak, aki hangszerismeret, lényegbeli tudás, eszközbőség és felépítő előadóművészet tekintetében elvitázhatatlanul első maradt valamennyi pályázó között!

132 sphynx 2005-01-23 14:05:39
Kentner Lajosban utazom.

131 Búbánat 2005-01-23 14:00:06
Ma 21 órakor az m2 csatornán Liszt Dante szimfóniája kerül adásba. Előadja az MRT Szimfonikus Zenekara és Gyermekkara. Vezényel: Vásáry Tamás

130 Búbánat 2005-01-23 13:14:43 [Válasz erre: 128 frushena 2005-01-22 22:58:11]
Sajnos, nem sikerült a tervezett DVD-felvételem, mert közben a Trubadúrt néztem a Mezzón (a MET-tes Aidába is belehallgattam a Bartók adón) és elszúrtam a programozott időbeállításnál valamit. Így, az első húsz percet nem láttam. Remélem, megismétlik majd, a DUNA TV szokott ismételni. Minden dicséret megilleti a kolozsváriakat, és a karmester-zongorista Selmeczi Györgyöt, aki egy mesejátékszerű, mintegy 90 percnyi időtartamú történetet álmodott a színpadra. A tapsokból ítélve tetszett a közönségnek ez a különleges mű. Az énekesek időnként hamisan és transzponáltzan énekeltek, de ez sem von le semmit a különlegességnek járó érdeméből. Érdekes ötlet volt, hogy a Szerelmi álmok témát beleszőtte a cselekménybe úgy, hogy énekhangra írt verssorokat kapott a főhősnő, amit a színpadon maga Selmeczi kísért zongorán.

129 frushena 2005-01-22 23:30:12 [Válasz erre: 127 Búbánat 2005-01-19 09:10:54]
Igaz, én néztem be, de nagyon! :)

128 frushena 2005-01-22 22:58:11
Don Sanche most kezd!!! :)

127 Búbánat 2005-01-19 09:10:54 [Válasz erre: 126 frushena 2005-01-19 08:52:57]
Akkor Te Goldmark operájáról beszélsz. Nem ide való.

126 frushena 2005-01-19 08:52:57 [Válasz erre: 125 Búbánat 2005-01-19 08:48:03]
Erről beszélek : Jozsef Gregor, Siegfried Jerusalem, Veronika Kincses, Lajos Miller, Klara Takacs Hungarian State Opera Orchestra Adam Fischer

125 Búbánat 2005-01-19 08:48:03 [Válasz erre: 124 frushena 2005-01-17 20:17:42]
Én csak arról a CD-ről tudok, amelyet a 85. sorszám alatt említettem. (1986-os stúdió felvétel.)

124 frushena 2005-01-17 20:17:42 [Válasz erre: 123 Búbánat 2005-01-17 16:56:23]
Egyszer bírtam részletet hallani belőle, az tetszett! CD-n ha jól tudom, csak egy felvétel őrzi!? (Bár lehet, hogy keverem Goldmark:Sába királynőével)

123 Búbánat 2005-01-17 16:56:23 [Válasz erre: 122 frushena 2005-01-17 14:46:29]
Igen, ez egy kuriózum. A Kolozsvári Színház produkciója. Felveszem DVD-re, mert eddig csak CD-n volt meg. Élőben is csak zongorakísérettel láttam egyszer a Régi Zeneakadémián a fiatal végzős művészek tolmácsolásában, jópofa, ötletekkel teli rendezésben. A zene egyébként a korai Rossini-művek világát idézi. Nem rossz.

122 frushena 2005-01-17 14:46:29
2005.01.22. DUNA TV. LISZT FERENC : Don Sanche (1994)

121 frushena 2004-12-18 14:57:49
Mátyás-templom : Január 2. VÍZKERESZT: Liszt: Koronázási mise

120 Búbánat 2004-11-04 22:35:04
Liszt a pedagógus ...Liszt Ferenc 17 éves korára a francia főváros legkeresettebb zongoratanára lett. Az alapokat Czernytől tanulta meg, de ekkorra már túlszárnyalta mesterét. 17 évesen el tudta tartani szüleit a zongoraleckékből. Hogyan tanított az ifjú Liszt? Párizsi tanítványainak sorából két nevet emelhetünk ki. Az egyik Caroline Saint-Criq (első szerelme), a másik Valerie Boissier. Az utóbbi édesanyja naplót vezetett a zongoraórákról: „Azt mondta Liszt Valerie-nak, hogy naponta 2 órát oktáv-skálákat és akkordgyakorlatokat játsszon, ezenkívül tört oktáva-skálákat is, C-dúrtól kezdve valamennyi hangnemben.” Mindez nem a lelketlen, gépies metronóm-ketyegés szigorához szoktatta a növendéket? Hol van itt a poézis, a muzsika? Aggályainkra rögtön válasz érkezik: „Ma először néhány olyan passzázst játszatott, amelynek nagy fontosságot tulajdonít a két kéz erőteljessé és engedelmessé tételében. Azután egy Moscheles-etűdöt játszott elő. ’Megpróbálná ezt a darabot? Egyik barátom műve.’ – mondotta szeretetreméltóan. Elragadóan játszotta, álmodozó szabadsággal és édességgel, fesztelenül, gyengéden, eredetien, egyfajta lelkesedéssel s mindez varázsos egységbe olvadt… Mielőtt eljátszatta ezt az etűdött Valerie-vel, felolvasta Victor Hugo ódáját Jennyhez – így akarta vele megéreztetni a darab szellemét, amelyben a költeményhez való hasonlóságot látott. Azt kívánja, hogy a kifejezés egyedül a valódi mély érzelmeken és a tökéletes természetességen alapuljon. ...Lisztet szemmelláthatóan érdekli minden lelki megmozdulás. Gyakran látogatja a kórházakat, a játékbarlangokat, az elmegyógyintézeteket, a börtönöket. Látott már halálraítélteket is. Sokat gondolkodó, elmélkedő, mindennek a mélyére néző ifjú. Az eszét ugyanúgy kiművelte, mint az ujjait, s ha nem lenne nagyszerű muzsikus, kiváló bölcsész vagy irodalmár lehetett volna belőle.\" A párizsi magántanítványok után igazi „tanári állás” kínálkozik Genfben, a frissen megalapított Konzervatóriumban. A létfenntartást jelentő, fizetett zongoraleckék után innen kezdve Liszt élete végéig ingyen tanítja növendékeit (mintha csak Czerny gesztusát akarná meghálálni...)... \"...Hangok nagy tanárja...” Lukin László (Magyar Nemzet, 1986. október 22.

119 alberich 2004-11-03 21:25:09 [Válasz erre: 114 Búbánat 2004-10-19 10:51:40]
Nagy Péter nagyon jó, kár hogy elfelejtett itthon. Nem Japánban él? Tudja-e valaki?

118 mélymagyar 2004-11-03 21:23:50 [Válasz erre: 114 Búbánat 2004-10-19 10:51:40]
a Csárdás obstinét Kocsis is játszotta régen, főleg ráadásként. Mese volt a keménysége, a bartókossága. Those were the days!!!

117 Búbánat 2004-11-02 13:52:02
Lisztománia címmel harmadik alkalommal rendeztek nemzetközi Liszt-fesztivált a franciaországi Chateauroux-ban. Fellépett Héja Domonkos vezényletével a Danubia Ifjúsági Zenekar és Bogányi Gergely zongoraművész. Sylvie Delaigue-Moins írónő tartott előadást Liszt, Gerges Sand és Chopin kapcsolatáról. A város különböző kávéházaiban a \"Fiatal virtuózok\" és a \"Fiatal improvizálók\" együttesei adtak koncertet. (MTI)

116 frushena 2004-10-27 08:30:07
Épp most osztottak észt a Petőfin, hogy így Paganini, úgy Paganini, hegdű meg billentyűs, Liszt és a párizsi opera, elhatározás, majd siker! Kb. Ennyit lehetett felfogni az egészből.

115 Búbánat 2004-10-21 09:26:26
Zenetörténeti szenzációként James Conlon karmester 2003-ban elsőként mutatta be és vette lemezre Liszt Szent Szaniszló legendája oratórium-töredéket. Ez a befejezetlenül maradt mű a következő részeket tartalmazza: Salve Polonia (1863) Polonaise I. és Polonaise II. zongoraváltozatban (1875) De Profundis (1881) Conlon érdeme, hogy a művet előbányászta, kiegészítette, zenekarra hangszerelte. A Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemeznagydíj, 2004 címet az idén ennek a műnek a lemezfelvétele érdemelte ki. A díjátadó ünnepségre a hagyományos születésnapi Liszt-koncert keretében holnap este kerül sor a Zeneakadémián. Ezt a zenetörténeti kuriózumot, a hangverseny-különlegességről készült CD-felvételt ma este meghallgathatjuk a Bartók Rádióban 22:58 órai kezdettel: A felvételen közreműködnek: Kristine Jepson, Donnie Ray Alvert – ének, Május Fesztivál Kórusa, Karigazgató: Robert Porco, Cincinnati Szimfonikus Zenekar, Vezényel: James Conlon, Orgonán km.: Michael Chertock A műsorújság szerint a műsoridő: 62 perc.

114 Búbánat 2004-10-19 10:51:40
Tegnap este az Óbudai Társaskörben Liszt muzsikáját élveztem olyan kitűnő művész tolmácsolásában, mint Nagy Péter. A KLAVIA-túra - úti cél: Liszt Ferenc című műsor első részében az említett zongoraművésszel beszélgetett Batta András zenetörténész. Roppant érdekes előadást tartott Lisztről azoknak a daraboknak az elemzését állítva a középpontba, amelyből először csak motívumokat, töredékeket emelt ki, s amelyeket Nagy Péter segítségével illusztrált, hogy aztán a teljes művek felhangozzanak a szünet után. A bevezetőként felcsendült két időskori, szinte már a XX. századba átvezető, Bartók és Debussy világát sejtető darab: az 1884. év terméséből való fisz-moll csárdás és a Csárdás obstine. Nagy Péter már ezek előadásával megmutatta vitathatatlan stílusérzékét, Liszt és művei iránti elkötelezettségét, rajongását. A másik két Liszt-műről Batta András szólt kimerítő és alapos tájékozottsággal, így nagy várakozással fogadtuk a második részben felhangzó Variációkat „Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen (Bach nyomán) 1862-ből, s befejezésül a Csárdás macabre-ot (1881/82). Nagy Pétertől színvonalas elegáns hozzáállású Liszt-interpretációt kaptunk, amelyet vastapssal honorált a hálás közönség (közötte Batta András is, aki a második részben szintén helyet foglalt közöttünk.).

113 Búbánat 2004-10-16 09:35:48 [Válasz erre: 110 Búbánat 2004-09-20 23:00:02]
A Bartók Rádió élőben közvetíti a koncertet a Zeneakadémiáról.

112 Búbánat 2004-09-21 10:59:54 [Válasz erre: 111 Megén 2004-09-21 09:00:08]
Ez nem az én érdemem, hiszen csak megosztottam az infót veletek, amit a körlevél, mint aktualitás, tartalmazott.

111 Megén 2004-09-21 09:00:08 [Válasz erre: 110 Búbánat 2004-09-20 23:00:02]
Fantasztikus, hogy mi mindent tudsz. Köszönöm az infot.

110 Búbánat 2004-09-20 23:00:02 [Válasz erre: 109 Megén 2004-09-20 09:00:26]
Lesz is. A Liszt Ferenc Társaság immár harmincadik alkalommal szervezte meg és bonyolította le a Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíj versenyt. A szervező – szintén harmincadik alkalommal – Meixner Mihály, a 9 tagú zsűri elnöke Soproni József volt. 9 cégtől 24 (2003-ban kiadott) CD érkezett. Közülük a zsűri egy-egy angol, illetve amerikai kiadványt talált Nagydíjra érdemesnek: Sergio Fiorentino zongoraművésznek az Appian cégnél megjelent CD-jét, valamint a Telarc-nál megjelent különlegességet: a töredékként fennmaradt Szent Szaniszló oratórium James Conlon vezényelte felvételét. A verseny megrendezését a Nemzeti Kulturális Alapprogram szponzorálta. A Nagydíjak kiosztása – szokás szerint – október 22-én, az ünnepi születésnapi Liszt hangversenyen, a Zeneakadémia Nagytermében lesz. A Liszt Ferenc Társaság főtitkára, Dr. Hamburger Klára szeptemberi körlevelében olvasom azt is, hogy az említett hangversenyt – Névadónk 193. születésnapján – a Budapesti Filharmónia KHT-vel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen szervezi a Liszt Ferenc Társaság, mint mindig. Műsora ezúttal összekapcsolódik a Liszt által is nagyon tisztelt olasz költő, Francesco Petrarca születése 700. évfordulójának megünneplésével. A különleges hangverseny hallgatói ugyanakkor Liszt Ferenc alkotói műhelyébe, stílusának fejlődésébe is betekintést nyerhetnek. Azáltal, hogy módjuk lesz egymásután meghallgatni Petrarca szonettjeire készült műveinek háromféle változatát: első, magas énekhangra és zongorára írott verziójukat, 1838-39-ből (Benedetto sia \'L giorno; I vidi in terra angelici costumi; Pace non trovo)– a zongoradarabok második, végleges, 1846 után készült – változatát, a Zarándokévek II., „Itália” kötetéből, és végül a Petrarca- szonettek mély énekhangra és zongorára készült utolsó változatát, 1861-ből. Elhangzik még a hangversenyen a Liszt által annyira szeretett Franz Schubert három, Petrarca-szövegekre készült dala (\"Apollo, lebet noch\" D.628; \"Allein, nachdenklich, wie gelahmt\" D. 629.; \"Nunmehr, da Himmel, ERde\" D.630), s a műsort a Dante-szonáta zárja. Az előadók: fiatal, tehetséges magyar művészek: Fodor Beatrix (szoprán), Wiedemann Bernadett (alt), Farkas Gábor és Virág Emese (zongora). Jegyárak: 1800 – 1500 -1200 Ft. A Társaság szokás szerint átvállalja tagjai jegyárának 25%-át.

109 Megén 2004-09-20 09:00:26
Októberi koncertkalauzban olvastam, hogy Gödöllőn októberben Liszt hangversenyek lesznek a kastély-színházban. Kezdetnek már ez is jó! Itthon legyen több Liszt mű a hangversenyeken!

108 Búbánat 2004-09-19 18:56:26
Devich Márton a Magyar Nemzet 1996. szeptember 7-i számában hosszan foglalkozik Liszt Ferenccel annak az apropóján, hogy abban az évben emlékezett meg a zenei világ Liszt Ferenc halálának 110., születésének 185. évfordulójáról. Ebben a cikkben olvastam arról többek között, hogy készülőben van egy tematikus műjegyzék, amely évek óta tudományos igényességgel készül Eckhardt Mária, a Liszt Ferenc Múzeum és Kutatóközpont igazgatója és Rena Mueller New York-i Liszt-kutató vezetésével. Azóta eltelt nyolc év, jó lenne tudni, jelenleg hol tart az ügy. Akkor, 1996-ban a következőket lehetett tudni erről a monstre vállalkozásról. Tudvalevő, hogy a Liszt-művek sokasága között meglehetősen kaotikus állapotok uralkodnak. Lisztnek több mint ezerháromszáz darabját tartják számon. Sőt, számtalan kompozíciójának számtalan változata létezik, és még mindig újabb művei kerülnek elő. Ugyancsak komoly kutatómunkát vett a nyakába Detlef Altenburg regensburgi profeszor. Ő gyűjti össze, szerkeszti és adja közre hat kötetben a Breitkopf & Härtel gondozásában Liszt összes prózai írását, tanulmányát. Ezek nagy része franciául íródott, és nem egészen tisztázódott, hogy melyiküket fogalmazta maga a zeneszerző. A feltevések szerint nagy részüket az a két hölgy vetette papírra, akik Liszt mellett éltek – Marie d’ Agoult grófné és Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegné. Az eddig megjelent kötetekben a teljes terjedelemben közölt Liszt-szövegek mellett megismerhetjük a tanulmányok keletkezésének történetét, illetve korabeli fogadtatását is. Időközben már forgalomba került a közelmúlt szenzációja, a neves Kanadában élő zenetudós, Alan Walker háromkötetes munkája, és ezzel teljessé vált a legnagyobb Liszt-életrajz és pályaív, amit valaha is írtak. Alan Walker könyve számos eddig ismeretlen dokumentum alapján készült, a szerző, akár egy keresztrejtvényt, megfejtette Liszt Ferenc és családja életének néhány fontos, de homályban maradt epizódját, és több szenzációs újdonságra is rávilágít. Liszt leánya, Cosima féltestvérének Versailles-ban található hagyatékából származó dokumentumok alapján további részletekre derített fényt Cosima Wagner iránti szerelméről, házasságtöréséről, arról, hogyan hagyta el férjét, Hans von Bülow-t, valamint arról, hogy mit szólt mindehhez Liszt Ferenc, akinek Bülow kedvenc tanítványa volt, de aki igen tisztelte Wagner művészetét is. Tudható, Liszt mindent megtett, hogy leányának házasságát megmentse. Alan Walker könyve egyébként pontot tesz annak a vitának a végére is, hogy Liszt Ferenc magyar zeneszerző volt-e vagy sem. Walker a legnagyobb természetességgel magyarként, de egyszersmind európai személyiségként kezeli a komponistát. Annak idején újdonságnak számított a Liszt-kutatásban dr. Hamburger Klára zenetörténésznek, Liszt-kutatónak az egyik belga kiadónál franciául megjelent kötete is, amelyben 138 addig kiadatlan bayreuthi és 14 párizsi Liszt-levelet adott közre. Segítségükkel a zeneszerzőnek és gyermekeinek – különösen Cosimának – a viszonya új megvilágításba kerül. Azt is megtudhatjuk a kötetből, hogy mennyire szorgalmazta Liszt Wagnernek a bayreuthi színház javára rendezett pesti hangvesenyét, amely nevezetes közös koncertjük lett 1875. március 10-én a Vigadóban. Liszt általában rendkívül szerényen nyilatkozott műveiről egész életében. Ritka kivétel az a levél, amelyben az Esztergomi miséről igen elégedetten ír Cosimának: ” Úgy ajánld ezt a partitúrát Hans (von Bülow) figyelmébe, mint a szemem fényét..., határozottan fenntartom azt a véleményemet, hogy a misém nagyon katolikus és nagyon jó”.

107 janomano 2004-09-18 22:24:00 [Válasz erre: 106 Búbánat 2004-09-18 10:06:54]
Érdekes, és felemelő, hogy hogyan lett a francia szalonzenészből európai nagyság, kiemelkedő pedagógus, és hitvalló zenész! Éltének története valódi legenda, vagy inkább legendák sora... Valahol így írt egy tanítványa: \"Az ember már attól jobb zongorista lett, hogy Ő a szobában tartózkodott..\"

106 Búbánat 2004-09-18 10:06:54
Liszt vallásossága - a hívő keresztény „Gloria in excelsis Deo – Napi imájában itt emelte lelkét a Mindenhatóhoz Liszt Ferenc” – hirdeti kicsiny réztábla ma is a pesti ferencesek templomának jobb oldali első padsorában. Liszt mélyen hívő katolikus volt, confrater, azaz tiszteletbeli ferences szerzetes. Az ezt tanúsító okiratot a pesti ferences templom énekkari próbatermében őrzik. Liszt Ferenc szívén viselte egyháza zenéjének sorsát. Meghatározó élmény volt számára a gregoriánnal és a klasszikus polifónia remekműveivel való találkozás. Nemcsak kisebb motettái, vagy a palestrinás ihletésű Missa choralis gazdagítja liturgikus életművét, hanem az esztergomi bazilika felszentelésére komponált Missa solemnnis, vagy a Ferenc József császár és Erzsébet királyné koronázására készült Koronázási mise. Krisztus című oratóriuma a zenetörténet legnagyobb vallásos remekművei közé tartozik. A másik nagyszabású oratóriuma a Szent Erzsébet legendája nem tartozik szorosan ebbe a kategóriába, de ugyancsak remekmű. „Manapság, amikor az oltár remeg és inog, amikor a pulpitus és a vallási ceremónia a gúnyolódók és a szkeptikusok céltáblája, a művészetnek el kell hagynia a szentek szentjét, ki kell bontakoznia, és meg kell keresni azt a színteret, ahol teljes pompában megjelenhet a külvilágban. Milyen gyakran – igazából még a gyakorinál is többször – kell, hogy a zene elismerje az Istent és az embert, mint léte mozgatórugóit! Sietnie kell egyiktől a másikig, megnemesíteni, megnyugtatni és megszelídíteni az embert, áldani és dicsérni az Istent.” (Liszt Ferenc vallomása az egyházi és a világi zene fontosságáról – a forrás ismeretlen.)

105 Búbánat 2004-09-05 17:36:53
A MUZSIKA e havi számában, a portré rovatban, Dr. Hamburger Klára zenetörténésszel, Liszt-kutatóval, a Liszt Ferenc Társaság főtitkárával készített beszélgetést Mikes Éva, abból az alkalomból, hogy szeptemberben ünnepli a 70. születése napját. Ebből a beszélgetésből idézem Lisztre vonatkozó gondolatait: Életműve gerincéről így vall: „Elsősorban a figura érdekelt: a színes életű, ellentmondásokban gazdag, romantikus műész, a kivételesen rokonszenves gondolkozású, a nacionalista 19. századból kimagasló európai szellem, a nagy hatású zenei újító. De az is kihívást jelentett (huszonhat éve voltam, amikor az első könyv szerződését aláírtam!), hogy akkor nem volt még tudományos hitelű, magyar nyelvű életrajza, és hogy a munkám esetleg a külföld számára is érdekes lehet. A vele való foglalkozás közben rengeteget, nagyon sokfélét tanultam.” A Liszt Ferenc Társaság főtitkári feladatairól a következőket említi: „...Forrai Miklós tanár úr váratlanul felhívott, és megkérdezte, nem volna-e kedvem átvenni tőle a Liszt Ferenc Társaság vezetését. Így lettem 1992-ben, immár tizenkét éve főtitkár. Forrai tekintélyének, lelkes szervezőmunkájának köszönhető, hogy ez az 1893-ban alapított, a második világháborúig kisebb-nagyobb szünetekkel működő, Liszt kultuszát ápoló Társaság 1973-ban újjáalakulhatott. Ez a pártállamban igen jelentős eredménynek, kivételes sikernek számított. Azóta – most már 31 éve – folyamatosan működik, a rendszerváltás óta nonprofit civil egyesületként. Liszt olyan, kivételes szellemiségű muzsikus volt, akinek bűvkörében élni felemelő. Voltaképpen ez az első „állásom”, ahol a helyemen érzem magam. Próbálom életben tartani ezt az egyesületet (ha úgy tetszik: széplelkek számára alkalmas gittegyletet) – mint egy kis szigetet, ahol európai értelemben vett polgári stílusban kulturális értékeket, Liszt szelleméhez méltó, humánus, toleráns eszméket őrzünk és ápolunk, puszta szerelemből. Félek, már nem sokáig. A klasszikus zene iránti érdektelenség miatt a Liszt Ferenc Társaság is megszűnhet. Attól tartok, itt és most – az agresszivitás és arrogancia, a brutalitás korában, az olcsó és primitív szórakoztatóipari termékeket kultúrának minősítő korban – sokak számára már nem érték, amit én annak tartok: a tisztesség, az emberiesség, a mások iránti tapintat és türelem, a kultúra, a környezet, a természet tisztelete, féltő szeretete. Sajnos a tagok – nálam is idősebbek, javarészt az egykori Forrai Kórus tagjai, kisnyugdíjasok – egyre fogyatkoznak, újak alig-alig érkeznek. Ma még úgy négyszázan vagyunk...Kevés a pénz, egyre kevesebb. Pályázatainkra ad valamicskét az NKÖM, az NKA, a Főváros, a Terézváros. Van némi szerény tagdíj is, no meg akadnak pártoló tagok, akik többet adományoznak. A klubnapok előadói persze honorárium nélkül lépnek fel, és mi is évek óta ingyen dolgozunk... Mintegy tizennyolc testvértársasággal ápolunk kiváló baráti kapcsolatot – Európától Amerikán át Japánig és Ausztráliáig. A kilencvenes években még volt annyi energiám, hogy háromszor is szervezzek Budapesten Nemzetközi Liszt-konferenciát. Gyümölcsöző kapcsolatok, barátságok születtek az együttműködésből. A legutolsó 1999-ben volt, amikor sikerült egy kis pénzt szereznem, így annak ötnyelvű anyaga (Liszt 2000) címmel nyomtatásban is megjelenhetett; szép visszhangja volt a nemzetközi sajtóban…. Tervek: újabb Liszt-levélkötetet szeretnék összeállítani, és persze publikálni, ha találok hozzá kiadót...”

104 Búbánat 2004-09-01 20:28:21 [Válasz erre: 86 frushena 2004-08-24 23:16:21]
Még egy adalék: emlékeztem rá, hogy eltettem magamnak annak az előadásnak a szereposztását, ami idóben nem is olyan túl távoli esemény volt. Tehát, tavaly június 20-án volt a magyarországi színpadi premierje a Don Sanche avagy a szerelem várkastélya című meseoperának, amelyet két részben mutatott be a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Az este fél 9-kor kezdődött előadás rendezője Veszprémi András, a karmestere Drahos Béla (a fuvolaművész!) volt. A művészeti vezető: Bikfalvy Júlia, díszlet: Sándor Mária, Jelmez:Kopeczky maja, korrepetítorok: Sz.Bécsi Gizella, Székely Balázs. Közreműködött: az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, az Alba Regia Vegyeskar (karig.:Kneifel Imre) és a Vörösmarty Színház táncosai. Szereposztás volt: Elzire - Párizs Judit Zélis, atársalkodónője - Szilárd Katalin Apród - Horváth Melinda Don Sanche - Hajdú András Alidor, a varázsló - Konkoly Balázs Egy lovag - Kuzder Gellért Terveztem pedig, hogy elmegyek ezt a Liszt-különlegességet megnézni, de valami közbejött, és így kényszeredetten és tényleg búbánattal a szívemben tudomásul kellett vennem, hogy elúszott ez az alkalom. Bízom benne, hogy egyszer még lesz másik alkalom is...

103 Búbánat 2004-09-01 19:48:29 [Válasz erre: 102 janomano 2004-08-31 22:12:54]
Az is történeti tény, hogy Podmaniczky Frigyes báró, aki Budapest szerelmese is volt, kezdeményezte, számtalan buktatón, intrikán, nehézségen kellett kersztüljutnia, esténként saját maga és hű kompániája fütykösökkel verte szét a Sugár úti kihalt területen garázdálkodó szegénylegényeket; nappalonként maga járkált az állványok, homokbuckák között, és munkára serkentette a napszámosokat. S mert már eleve pártoló tagokat akart az Operaháznak szervezni - az épülő dalszínházban egymás után \"kalauzolta\" az érdeklődő \"nemes grófnőket\" és \"finomabb lelkű dámákat\". Lelkesen magyarázta nekik, hogy hol lesz a színpad, a király díszpáholya, a súgólyuk, a büfé...

102 janomano 2004-08-31 22:12:54 [Válasz erre: 98 Búbánat 2004-08-31 21:39:46]
Ritka nagy \"fíreg\" lehetett a bratyó!





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.