681 pollione 2016-05-25 10:09:26 [Válasz erre: 680 IVA 2016-05-25 05:56:37]
Kolonits Klára valóban mindenben hiteles. Kivitelesen fínom egyénisége drámában ,lírában egyaránt átsüt.A hangi mogoldása pedig már vita tárgyát sem képezhetik. Nem véletlen az, hogy manapság a koloratúra egyik legnagyobb szakértője, Amerikából is eljön, hogy alakításait közkinccsé tegye.
Kolonits Klára valóban mindenben hiteles. Kivitelesen fínom egyénisége drámában ,lírában egyaránt átsüt.A hangi mogoldása pedig már vita tárgyát sem képezhetik. Nem véletlen az, hogy manapság a koloratúra egyik legnagyobb szakértője, Amerikából is eljön, hogy alakításait közkinccsé tegye.
680 IVA 2016-05-25 05:56:37
Két kiemelés a Capuletek és Montague-k 2016. május 23-i előadásáról az Erkel Színház-topicba 6752. számon írt hozzászólásomból: Kolonits Klára finom pompájú acélkék estélyi ruhájának és gyönyörű hangzuhatagának látványát adta hozzá pazar vokális alakításához. Fontosnak tartom, hogy Kolonits Klára bemutatkozott Júlia – ihletettségében a Normához nem mérhető, de – mutatós, nehéz hangi és technikai követelményt támasztó szelepében, lírai egyéniségét és adottságait is bizonyítva a drámai koloratúrszoprán szólamban, hitelesítve azt a nőalakot, akinek első szerelmi fellángolásától (hátralevő rövid) életének egészében az ájult szerelemnek van prioritása. Hangjának és zenei formálásának szépsége és kiegyenlítettsége minden regiszterben elbűvölő.
Két kiemelés a Capuletek és Montague-k 2016. május 23-i előadásáról az Erkel Színház-topicba 6752. számon írt hozzászólásomból: Kolonits Klára finom pompájú acélkék estélyi ruhájának és gyönyörű hangzuhatagának látványát adta hozzá pazar vokális alakításához. Fontosnak tartom, hogy Kolonits Klára bemutatkozott Júlia – ihletettségében a Normához nem mérhető, de – mutatós, nehéz hangi és technikai követelményt támasztó szelepében, lírai egyéniségét és adottságait is bizonyítva a drámai koloratúrszoprán szólamban, hitelesítve azt a nőalakot, akinek első szerelmi fellángolásától (hátralevő rövid) életének egészében az ájult szerelemnek van prioritása. Hangjának és zenei formálásának szépsége és kiegyenlítettsége minden regiszterben elbűvölő.
679 lujza 2016-05-25 01:27:00
Nagy kár, hogy alig volt fél ház.
Nagy kár, hogy alig volt fél ház.
678 macskás 2016-05-25 00:30:18
678
678
677 Kaliban 2016-05-24 23:30:38
Hát tényleg nem a Capuletek és Montague-k Bellini legizgalmasabb operája, de vannak benne jól sikerült részek és jó előadókkal el lehet adni. Rab Gyulának megvannak a maga erényei, de számomra messze nem volt ideális bel canto tenor. Kolonits Klára és Vörös Szilvia nagyon jók voltak! Mindkettőjüknek nagy gratuláció ehhez a szép teljesítményhez.
Hát tényleg nem a Capuletek és Montague-k Bellini legizgalmasabb operája, de vannak benne jól sikerült részek és jó előadókkal el lehet adni. Rab Gyulának megvannak a maga erényei, de számomra messze nem volt ideális bel canto tenor. Kolonits Klára és Vörös Szilvia nagyon jók voltak! Mindkettőjüknek nagy gratuláció ehhez a szép teljesítményhez.
676 bermuda 2016-05-24 22:57:30 [Válasz erre: 674 bermuda 2016-05-24 20:57:07]
https://www.youtube.com/watch?v=9qN8EigR5Vw Ária a tegnap esti előadásból. Kolonits Klára előadásában.
https://www.youtube.com/watch?v=9qN8EigR5Vw Ária a tegnap esti előadásból. Kolonits Klára előadásában.
675 telramund 2016-05-24 21:50:35
Bellini számomra rém unalmas operája csak ilyen kitűnő előadásban viselhető el.Kolonits Klára és Vörös Szilvia bámulatos együttmuzsikálással tették felejthetetlenné az estét!Jó volt nagyon a zenekar is.Írom ezt úgy,hogy life anamnézisemben Gruberova -Baltsa,Netrebko-Garanca szerepel eme műben!
Bellini számomra rém unalmas operája csak ilyen kitűnő előadásban viselhető el.Kolonits Klára és Vörös Szilvia bámulatos együttmuzsikálással tették felejthetetlenné az estét!Jó volt nagyon a zenekar is.Írom ezt úgy,hogy life anamnézisemben Gruberova -Baltsa,Netrebko-Garanca szerepel eme műben!
674 bermuda 2016-05-24 20:57:07
Tegnap este csodálatos Júliát (Giuliettát) énekelt Kolonits Klára, hatalmas sikerrel.Ez a kevéssé ismert opera elbűvölte a közönséget, nagy vastapssal fogadták.A csodálatos Bellini zene, a remek énekkar s a szólisták nagyszerű előadást produkáltak. Remélem avatott kritikusaink bővebb beszámolót írnak.Köszönet a Művészeknek a felejthetetlen estéért....bár több belcanto operát láthatnánk , legalább így koncertszerűen...ha másként nem megy.
Tegnap este csodálatos Júliát (Giuliettát) énekelt Kolonits Klára, hatalmas sikerrel.Ez a kevéssé ismert opera elbűvölte a közönséget, nagy vastapssal fogadták.A csodálatos Bellini zene, a remek énekkar s a szólisták nagyszerű előadást produkáltak. Remélem avatott kritikusaink bővebb beszámolót írnak.Köszönet a Művészeknek a felejthetetlen estéért....bár több belcanto operát láthatnánk , legalább így koncertszerűen...ha másként nem megy.
673 Búbánat 2016-05-24 16:41:24
Az Opera honlapjáról OpeRaport ________________________________________ „Az áldozat megérkezik. Két kellemetlen alak fogadja, és onnantól kezdve nem hagynak neki békét. Faggatják színházról, életről, kedves és kellemetlen élményekről. Exkluzív videóösszeállítással kedveskednek neki. (A felhőtlen öröm nem minden esetben garantált...) És ha ez nem lenne elég, még meglepetésvendéget is hívnak hozzá! Aczél András, a Ház rendezője és a rendezvény ötletgazdája, valamint Hábetler András operaénekes gondoskodik arról, hogy az Opera művészei és alkotói egy percre se érezzék magukat biztonságban. A vendégek rendhagyó produkcióval készülnek a beszélgetésekre. Óvakodjanak: minden hónap utolsó szombatján, 16 órakor támad a büntető talkshow az Erkel Színház büféjében!” ________________________________________ Vendég: KOLONITS KLÁRI ________________________________________ Részletek Helyszín: Erkel Színház - I. emelet Dátum 2016. május 28. Kezdés ideje 16:00 Befejezés ideje 18:00
Az Opera honlapjáról OpeRaport ________________________________________ „Az áldozat megérkezik. Két kellemetlen alak fogadja, és onnantól kezdve nem hagynak neki békét. Faggatják színházról, életről, kedves és kellemetlen élményekről. Exkluzív videóösszeállítással kedveskednek neki. (A felhőtlen öröm nem minden esetben garantált...) És ha ez nem lenne elég, még meglepetésvendéget is hívnak hozzá! Aczél András, a Ház rendezője és a rendezvény ötletgazdája, valamint Hábetler András operaénekes gondoskodik arról, hogy az Opera művészei és alkotói egy percre se érezzék magukat biztonságban. A vendégek rendhagyó produkcióval készülnek a beszélgetésekre. Óvakodjanak: minden hónap utolsó szombatján, 16 órakor támad a büntető talkshow az Erkel Színház büféjében!” ________________________________________ Vendég: KOLONITS KLÁRI ________________________________________ Részletek Helyszín: Erkel Színház - I. emelet Dátum 2016. május 28. Kezdés ideje 16:00 Befejezés ideje 18:00
672 Beatrice 2016-05-24 13:34:53 [Válasz erre: 671 melisande 2016-05-24 12:00:50]
Az [url]http://karcfm.hu/archivum/partitura/oldal/1/;archívumból[/url] feltehetően visszahallgatható lesz az adás.
Az [url]http://karcfm.hu/archivum/partitura/oldal/1/;archívumból[/url] feltehetően visszahallgatható lesz az adás.
671 melisande 2016-05-24 12:00:50
[url]http://karcfm.hu/2016/05/partitura-kedd-1500/; "Melinda a Bánk bánból, az Éj királynője a Varázsfuvolából. Néhány napja Kolonits Klára kapta az idei Székely Mihály díjat. Akivel az operaszerepek mellett a dalok bűvös erejéről is beszélget Mohácsi Szilvia a keddi Partitúrában." (Karc.fm)[/url]
[url]http://karcfm.hu/2016/05/partitura-kedd-1500/; "Melinda a Bánk bánból, az Éj királynője a Varázsfuvolából. Néhány napja Kolonits Klára kapta az idei Székely Mihály díjat. Akivel az operaszerepek mellett a dalok bűvös erejéről is beszélget Mohácsi Szilvia a keddi Partitúrában." (Karc.fm)[/url]
669 Búbánat 2016-05-20 22:14:21
Kolonits Klára: Bel canto Szentendre » Szentendrei Városháza 2016. augusztus 13. (20:00) Szentendrei Teátrum és Nyár 2016(Városháza udvara) KOLONITS KLÁRA: BEL CANTO RELOADED Az Operettissma Produkciója Esőhelyszín: Pest Megyei Könyvtár színházterme Közreműködik: Hungarian Studio Orchestra Vezényel: Dinnyés Dániel "A koncert programja Kolonits Klára Bel Canto Reloaded szólólemezének első koncertszerű megszólaltatása. A műsorban elhangzanak Bellini, Donizetti, Rossini és Verdi művei, mind-mind a bel canto hagyomány jegyében, saját variációkkal és kadenciákkal. Ez a lemez az első lépés afelé, hogy újra felfedezzük Magyarországon a bel canto repertoárt. A koncerten elhangzó áriák világa az ártatlan fiatal lánytól a vérpadra lépő tragikus hősnőig ível, ezzel mutatva be az olasz operák tipikus női szerepeit." 3500 Ft /www.koncert.hu/
Kolonits Klára: Bel canto Szentendre » Szentendrei Városháza 2016. augusztus 13. (20:00) Szentendrei Teátrum és Nyár 2016(Városháza udvara) KOLONITS KLÁRA: BEL CANTO RELOADED Az Operettissma Produkciója Esőhelyszín: Pest Megyei Könyvtár színházterme Közreműködik: Hungarian Studio Orchestra Vezényel: Dinnyés Dániel "A koncert programja Kolonits Klára Bel Canto Reloaded szólólemezének első koncertszerű megszólaltatása. A műsorban elhangzanak Bellini, Donizetti, Rossini és Verdi művei, mind-mind a bel canto hagyomány jegyében, saját variációkkal és kadenciákkal. Ez a lemez az első lépés afelé, hogy újra felfedezzük Magyarországon a bel canto repertoárt. A koncerten elhangzó áriák világa az ártatlan fiatal lánytól a vérpadra lépő tragikus hősnőig ível, ezzel mutatva be az olasz operák tipikus női szerepeit." 3500 Ft /www.koncert.hu/
668 Búbánat 2016-05-20 10:17:37 [Válasz erre: 667 Búbánat 2016-05-20 10:16:46]
[url] http://www.mediaklikk.hu/musor/belepo/; Belépő – Kulturális magazin [/url] – csak rá kell kattintani: 2016. május 19. – 20:11
[url] http://www.mediaklikk.hu/musor/belepo/; Belépő – Kulturális magazin [/url] – csak rá kell kattintani: 2016. május 19. – 20:11
667 Búbánat 2016-05-20 10:16:46 [Válasz erre: 666 IVA 2016-05-19 22:56:50]
Ez is egy lehetséges elérési útvonal: [url] http://www.mediaklikk.hu/musor/belepo/; Belépő – Kulturális magazin [/url – csak rá kell kattintani: 2016. május 19. – 20:11 Vagy ez is: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/05/19/belepo-shakespeare-400/; Belépő: Shakespeare 400 [/url]
Ez is egy lehetséges elérési útvonal: [url] http://www.mediaklikk.hu/musor/belepo/; Belépő – Kulturális magazin [/url – csak rá kell kattintani: 2016. május 19. – 20:11 Vagy ez is: [url] http://www.mediaklikk.hu/2016/05/19/belepo-shakespeare-400/; Belépő: Shakespeare 400 [/url]
666 IVA 2016-05-19 22:56:50
Ma 20:11 óra után a Kossuth rádió Belépő című kulturális magazinjának vendége volt Kolonits Klára mint friss Székely Mihály-díjas és mint a Capuletek és Montague-k koncertszerű előadásának főszereplője, valamint Ókovács Szilveszter. A főigazgató a Shakespeare-évad, illetve a Shakespeare400+ Fesztivál eseményeiről beszélt, továbbá finoman az illetékes állami vezetők figyelmébe ajánlotta, hogy Kolonits Klára szakmai kitüntetései már megvannak... Érdemes meghallhatni az élvezetesre sikerült beszélgetést, azért is, mert gyönyörű részletet hallhatunk benne a Bellini-operából, Kolonits Klára felvételéről. [url]http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2016-05-19;Itt[/url], de lehet, hogy másoknak más praktikái is vannak ehhez.
Ma 20:11 óra után a Kossuth rádió Belépő című kulturális magazinjának vendége volt Kolonits Klára mint friss Székely Mihály-díjas és mint a Capuletek és Montague-k koncertszerű előadásának főszereplője, valamint Ókovács Szilveszter. A főigazgató a Shakespeare-évad, illetve a Shakespeare400+ Fesztivál eseményeiről beszélt, továbbá finoman az illetékes állami vezetők figyelmébe ajánlotta, hogy Kolonits Klára szakmai kitüntetései már megvannak... Érdemes meghallhatni az élvezetesre sikerült beszélgetést, azért is, mert gyönyörű részletet hallhatunk benne a Bellini-operából, Kolonits Klára felvételéről. [url]http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2016-05-19;Itt[/url], de lehet, hogy másoknak más praktikái is vannak ehhez.
665 Búbánat 2016-05-19 16:50:52 [Válasz erre: 663 IVA 2016-05-18 01:47:08]
[url] http://www.opera.hu/v/kituntettek-kolonits-klarat/; Kitüntették Kolonits Klárát [/url] 2016. május 18-án Kolonits Klára operaénekes vehette át az 1964-es alapítású szakmai elismerést, a Székely-plakettet, a Fészek Művészklubban. A díjat Galambos Tibor, a Fészek igazgatója, és Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója adta át. /www.opera.hu/
[url] http://www.opera.hu/v/kituntettek-kolonits-klarat/; Kitüntették Kolonits Klárát [/url] 2016. május 18-án Kolonits Klára operaénekes vehette át az 1964-es alapítású szakmai elismerést, a Székely-plakettet, a Fészek Művészklubban. A díjat Galambos Tibor, a Fészek igazgatója, és Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója adta át. /www.opera.hu/
664 Búbánat 2016-05-18 11:14:24 [Válasz erre: 663 IVA 2016-05-18 01:47:08]
Csatlakozom a gratulációhoz! Ennél jobb döntés nem is születhetett volna! Kolonits Klára előtt, remélem, további magas szakmai és állami elismerések várnak, énekművészete előtt csak fejet hajtani lehet, és szememben már régen kiérdemelte a további kitüntetésekre is való felterjesztést.
Csatlakozom a gratulációhoz! Ennél jobb döntés nem is születhetett volna! Kolonits Klára előtt, remélem, további magas szakmai és állami elismerések várnak, énekművészete előtt csak fejet hajtani lehet, és szememben már régen kiérdemelte a további kitüntetésekre is való felterjesztést.
663 IVA 2016-05-18 01:47:08
Idén [url]http://szinhaz.hu/opera/65043-kolonits-klara-az-idei-szekely-mihaly-dijas;Kolonits Klára kapja a Székely Mihály-emlékplakettet[/url]! Gratulálok az elismeréshez!
Idén [url]http://szinhaz.hu/opera/65043-kolonits-klara-az-idei-szekely-mihaly-dijas;Kolonits Klára kapja a Székely Mihály-emlékplakettet[/url]! Gratulálok az elismeréshez!
662 -zéta- 2016-04-30 08:55:41
[url]http://zene.blog.hu/2016/04/08/hunyadi_laszlo_masodszor;Ez[/url] a Hunyadi-beszámoló csak most került a szemem elé...;-)
[url]http://zene.blog.hu/2016/04/08/hunyadi_laszlo_masodszor;Ez[/url] a Hunyadi-beszámoló csak most került a szemem elé...;-)
661 Beatrice 2016-04-27 13:52:49
[url]http://mezeinezo.blog.hu/2016/04/24/debrecen_a_megmaradt_ido_la_traviata_kolonits_klara_2016_aprilis;Hat oldal Kolonits Klára debreceni Violetta-alakítása kapcsán[/url], Mezei Nézőtől
[url]http://mezeinezo.blog.hu/2016/04/24/debrecen_a_megmaradt_ido_la_traviata_kolonits_klara_2016_aprilis;Hat oldal Kolonits Klára debreceni Violetta-alakítása kapcsán[/url], Mezei Nézőtől
660 melisande 2016-04-24 18:15:25
[url]https://www.youtube.com/watch?v=LFPa1VMVjx0;a pénteki Sempre Libera-videó[/url]
[url]https://www.youtube.com/watch?v=LFPa1VMVjx0;a pénteki Sempre Libera-videó[/url]
659 Beatrice 2016-04-15 20:21:11
[url]https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjjvMCtn5HMAhUCvRQKHT0rDggQFgg2MAM&url=http%3A%2F%2Fwww.naplo.hu%2Fkultura%2F2016%2F04%2F15%2Faz-operajatszas-iranyadoja.naplo&usg=AFQjCNGrN1B1o0ASOCQ7fKMyaVhaMlF0Tg&sig2=_t7dpLjb7ODwd1iBMLd-Cg;Még egy Traviata-kritika[/url] "A címszereplő kiválasztása telitalálat. Kolonits Klára nemzetközi rangú Violettája a harsány színeket mellőzve, finoman virtuóz zenei megoldásaival, lélektanilag hiteles játékával magával ragadja a nézőt. Különleges színű szopránja remek szövegkiejtéssel társul, s a nagy drámai pillanatokat is anélkül izzítja fel, hogy éneklése öncélú magamutogatássá válna. Nagyon tetszett, ahogyan – a partitúrát meghaladóan – csenddel és kivárásokkal tette izgalmasabbá szólamát."
[url]https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjjvMCtn5HMAhUCvRQKHT0rDggQFgg2MAM&url=http%3A%2F%2Fwww.naplo.hu%2Fkultura%2F2016%2F04%2F15%2Faz-operajatszas-iranyadoja.naplo&usg=AFQjCNGrN1B1o0ASOCQ7fKMyaVhaMlF0Tg&sig2=_t7dpLjb7ODwd1iBMLd-Cg;Még egy Traviata-kritika[/url] "A címszereplő kiválasztása telitalálat. Kolonits Klára nemzetközi rangú Violettája a harsány színeket mellőzve, finoman virtuóz zenei megoldásaival, lélektanilag hiteles játékával magával ragadja a nézőt. Különleges színű szopránja remek szövegkiejtéssel társul, s a nagy drámai pillanatokat is anélkül izzítja fel, hogy éneklése öncélú magamutogatássá válna. Nagyon tetszett, ahogyan – a partitúrát meghaladóan – csenddel és kivárásokkal tette izgalmasabbá szólamát."
658 Beatrice 2016-04-15 14:12:49
A Katona-Kamra júniusi Cosi fan tutte előadásaira már (és még) kaphatók a jegyek! [url]http://katona.jegy.hu/program/cosi-fan-tutte-68542;http://katona.jegy.hu/program/cosi-fan-tutte-68542[/url]
A Katona-Kamra júniusi Cosi fan tutte előadásaira már (és még) kaphatók a jegyek! [url]http://katona.jegy.hu/program/cosi-fan-tutte-68542;http://katona.jegy.hu/program/cosi-fan-tutte-68542[/url]
657 Beatrice 2016-04-13 09:47:35
Alternatívaként itt a [url]http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3nPr1zCLoKwJ:www.naplo.hu/kultura/2016/04/12/a-leggazdagabb-allapot-a-szinpadi-let.naplo+&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=hu;Google-gyorstáras változat[/url]
Alternatívaként itt a [url]http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3nPr1zCLoKwJ:www.naplo.hu/kultura/2016/04/12/a-leggazdagabb-allapot-a-szinpadi-let.naplo+&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=hu;Google-gyorstáras változat[/url]
656 Beatrice 2016-04-13 09:46:35 [Válasz erre: 655 Beatrice 2016-04-13 09:38:13]
[url]https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwi7uu6djIvMAhVJP5oKHdxhD6oQFggaMAA&url=http%3A%2F%2Fwww.naplo.hu%2Fkultura%2F2016%2F04%2F12%2Fa-leggazdagabb-allapot-a-szinpadi-let.naplo&usg=AFQjCNGSvG2zYbvZLuZuIBHksNRd37aFCw&sig2=Ypj1DtckFDA6lX1-vThKNw;Ezzel a Google-s linkkel[/url] regisztráció nélkül is olvasható.
[url]https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwi7uu6djIvMAhVJP5oKHdxhD6oQFggaMAA&url=http%3A%2F%2Fwww.naplo.hu%2Fkultura%2F2016%2F04%2F12%2Fa-leggazdagabb-allapot-a-szinpadi-let.naplo&usg=AFQjCNGSvG2zYbvZLuZuIBHksNRd37aFCw&sig2=Ypj1DtckFDA6lX1-vThKNw;Ezzel a Google-s linkkel[/url] regisztráció nélkül is olvasható.
655 Beatrice 2016-04-13 09:38:13
[url]http://www.naplo.hu/kultura/2016/04/12/a-leggazdagabb-allapot-a-szinpadi-let.naplo;„A leggazdagabb állapot a színpadi lét”[/url] (interjú)
[url]http://www.naplo.hu/kultura/2016/04/12/a-leggazdagabb-allapot-a-szinpadi-let.naplo;„A leggazdagabb állapot a színpadi lét”[/url] (interjú)
654 parampampoli 2016-04-11 13:07:46 [Válasz erre: 653 parampampoli 2016-04-11 11:55:55]
Javítva: Florin Estefan.
Javítva: Florin Estefan.
653 parampampoli 2016-04-11 11:55:55
Traviata Debrecenből A debreceniek szombati Traviatája számos tanulsággal szolgálhatott. Számomra az első és legfontosabb, hogy mekkora veszteség volt az Operaháznak és közönségének meneszteni Szabó Sipos Mátét a karigazgatói posztról. Már akkor jeleztem, hogy nagy veszély leselkedik az énekkarra, amely szerencsére továbbra is őrzi a Szabó Sipos által lefektetett alapokra épülő magas színvonalat, de apró jelek már jelentkeztek az utóbbi időben, hogy valami nem egészen úgy működhet, mint korábban. (Aki ránéz a túldagasztott repertoárra vagy belekukkant a próbarendbe, rögtön érteni fogja, mire gondolok.) Szabó Sipos új debreceni zenei vezetőként ezzel a Traviatával debütált, kiválóan. Elképesztően biztos kezű, minden apró részletre figyelő, azt instruálni tudó dirigensnek mutatkozott. Persze, aki Karajan Berlini Filharmonikusainak vonóskarát hiányolta a nyitányban, az menjen Berlinbe és támassza fel Karajant — ezt a debreceni zenekarral nem tudná megcsinálni senki, ami viszont kihozható volt belőlük, azt Szabó Sipos kihozta. Mondom ezt akkor is, ha néhány tempójával vitatkoznék, például épp az előjátékban: túl lassúnak éreztem, amely csak egy ennél jóval erőteljesebb vonóskari hangzással lenne indokolható, a báli képekben pedig meglehetősen hajszolt tempót diktált a kórusnak. Akik ezt amúgy kitűnően győzték, és itt ragadom meg az alkalmat, hogy a kórus kiváló teljesítményét piros ceruzával, vastagon és kétszer is aláhúzzam. A második tanulság számomra az volt, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, amely az Operaház vitathatatlan hegemóniájáról szól, a vidéki operajátszás, ha akad egy olyan lelkes és szakmailag elszánt vezető, mint volt Kocsár, vagy most Szabó Sipos, köszöni szépen, él és virul, sőt: képes meglepetéseket is okozni. Az Operaház költségvetését és anyagi lehetőségeit jól ismerjük, Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc anyagi körülményeiről csak sejtéseink lehetnek, de abban biztosak lehetünk, hogy nagyságrendjében és arányaiban is beláthatatlan távolságra állnak a pesti intézménytől. Hogy saját erőből vagy vendégekkel, de kiváló produkciók születnek, hatalmas művészeti teljesítmény, és ha van még értelme a régi kifejezésnek, nyugodtan elmondható, hogy kulturális misszió. Sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének annál, mint hogy évente egyszer egy estén bemutathatják egy-egy előadásukat. (Én bizony igencsak kíváncsi lennék, az éppen most futó szegedi Trubadúrra, és az éppen most megbukott pesti produkcióval való összehasonlításra. Különösen, ami az énekeseket illeti.) Az előadásról Zéta részletes és pontos elemzést adott, én legfeljebb néhány személyes kiegészítést tennék. Volt, aki a rendezésről azt mondta, hogy neki az ilyen modern rendezésű Traviata nem tetszik. Szerintem ez a rendezés nem modern, a szó mai, pejoratív értelmében. Ez a mű másik korba áthelyezett, de egyébként a darab szereplőinek jellemét, viszonyrendszerüket illetően abszolút hagyományos, minden néző számára érthető, különösebb bosszankodás nélkül is nézhető rendezés. Hogy egészen elfogadja-e valaki, tetszik-e neki, az már egyéni ízlés kérdése. Én két dolgot kifogásolnék benne: az egyik, hogy Violettát, aki Butterfly és Mimi mellett a legtöbbször elsiratott hősnő az operaszínpadon, ebben a változatban túlságosan is ellenszenvesre, kevéssé szerethetőre lett formálva. Ami bennem például gyakran nehézséget okozott ahhoz, hogy a darab zenei csúcspontjain valóságos megindulást érezhessek. A másik kifogásom, mint a mai operarendezők mindegyikénél, hogy nincs tekintettel az operaéneklés szabályaira és színpadi törvényszerűségeire: kulcspontokon helyezi a szereplőket előnytelen akusztikai helyzetbe, és általában túlmozgatja a főhősnőt, különösen a második báli képben. A szereplők valószínűleg nem érezhettek effajta problémát, mert valamennyien látható kedvvel tették dolgukat. A nézők pontosan láthatták és érezhették, hogy a színpadon mindenki tudatában van saját fontosságának, és annak is, hogy ezen az estén az Erkel Színházban valami lényegesnek részese. A címszereplő Kolonits Klára lényegében megismételte tavalyi Luisa Millerének frenetikus sikerét. Violettája mint figura semmiben nem emlékeztetett korábban sokszor megcsodált alakítására, hangilag azonban még intenzívebben, még árnyaltabban fogalmazott, elfogadva és tökéletesen magáévá téve a figura szokatlan rendezői értelmezését is. Kolonits az énekeseknek ahhoz az igen szerencsés és nagyon ritka típusához tartozik, aki az egész szerepet képes mindenféle megingás nélkül, az árnyalatok ellenére is azonos intenzitással előadni, emellett pedig képes arra, hogy a csúcspontokon érje el a maximumot. Rövidebben és érthetőbben: azokban a részekben a legjobb, ahol más a legnagyobb problémákkal küzd; ahol más elgyengül vagy elvérzik, ő ott kezd szárnyalni igazán. Ez koncetrációs készség, hangi adottság és technikai perfekció csillagának szerencsés együttállása nélkül nem megy, hatását a nézőtérre nem kell különösebben részleteznem, azt hiszem. Kolonits Violettája mindenképpen az egész magyar operaszezon egyik legjelentősebb alakítása, nagy szerencse, hogy egyetlen estére bár, de a pesti közönség is láthatta — és ugyanekkora kérdőjel az, hogyan lehetett egy ilyen Violettát az őszi pesti premierből kihagyni? Üzenem a színház vezetőinek, akik közül sajnos és érthetetlen módon senki nem tisztelte meg jelenlétével az előadást — Isten őrizz, még megzavarta volna őket vállalhatatlan döntéseikben! — hogy még nem késő, még meg lehet teremteni a lehetőséget, hogy Kolonist Violettája a pesti repertoár része is lehessen, és elfoglalhassa a művészi kvalitásának megfelelő helyet. Gyűrűhasonlattal élve partnerei mindent megtettek, hogy megfelelő foglalatot adjanak a drágakőnek, ezért dicséret is illeti mindannyiukat. Boncsér Gergely nagyon gyengén indított, aminek az első felvonásban Alfréd szólama lényegében áldozatul esett. A második felvonástól hirtelen erőre kapott, az áriát jól énekelte, különösen a cabalettát, biztos és jól megfogott magas C-vel. Boncsérnek tudatosítani kéne magában és az illetékeseknek benne, hogy az operaszínpad más, mint az operettszínházi éneklés mikroporttal. Hogy egy szerepet első hangtól az utolsóig intenzív hangadással kell énekelni, mert ami mikroporttal eljutna a közönséghez, nélküle biztosan nem jut el. Florin Estevan valóban a román bariton iskola hagyományait követi, de hogy Stefanescu Goanga utódjaiból egy Herlea vagy Agache lesz-e, vagy egy Aghenie vagy Estevan, ez már a személyes adottságok függvénye. Estevan technikailag jó produkciót nyújtott, néhány rekedtség és abból eredő intonációs probléma jelezte, hogy talán nem is egészen egészségesen énekelt. Kétségtelenül van hangja, tudja használni, jó volumennel bír, legfeljebb a hang színe, minősége, helyenkénti érdessége valószínűsíti, hogy nem fog jelentős nemzetközi karriert csinálni. Kizárni nem akarnám, mert rengeteg, nála sokkal rosszabb képességű baritont találhatunk a világ nagyobb operaházaiban is. A kisebb szereplők közül kiemelném Bódi Mariannt, aki nem először mutatta meg, hogy vidéki színpadon is lehet rendkívül magas színvonalon teljesíteni. Ahogy a tavalyi miskolci Rigolettóban Maddalénaként, énekének most Flóra szerepében is sok örömteli pillanatot köszönhettünk. Egész pályájával azt bizonyítja ő, hogy nem az számít igazán egy énekes megítélésében, hogy hol énekel, hanem az: hogyan?
Traviata Debrecenből A debreceniek szombati Traviatája számos tanulsággal szolgálhatott. Számomra az első és legfontosabb, hogy mekkora veszteség volt az Operaháznak és közönségének meneszteni Szabó Sipos Mátét a karigazgatói posztról. Már akkor jeleztem, hogy nagy veszély leselkedik az énekkarra, amely szerencsére továbbra is őrzi a Szabó Sipos által lefektetett alapokra épülő magas színvonalat, de apró jelek már jelentkeztek az utóbbi időben, hogy valami nem egészen úgy működhet, mint korábban. (Aki ránéz a túldagasztott repertoárra vagy belekukkant a próbarendbe, rögtön érteni fogja, mire gondolok.) Szabó Sipos új debreceni zenei vezetőként ezzel a Traviatával debütált, kiválóan. Elképesztően biztos kezű, minden apró részletre figyelő, azt instruálni tudó dirigensnek mutatkozott. Persze, aki Karajan Berlini Filharmonikusainak vonóskarát hiányolta a nyitányban, az menjen Berlinbe és támassza fel Karajant — ezt a debreceni zenekarral nem tudná megcsinálni senki, ami viszont kihozható volt belőlük, azt Szabó Sipos kihozta. Mondom ezt akkor is, ha néhány tempójával vitatkoznék, például épp az előjátékban: túl lassúnak éreztem, amely csak egy ennél jóval erőteljesebb vonóskari hangzással lenne indokolható, a báli képekben pedig meglehetősen hajszolt tempót diktált a kórusnak. Akik ezt amúgy kitűnően győzték, és itt ragadom meg az alkalmat, hogy a kórus kiváló teljesítményét piros ceruzával, vastagon és kétszer is aláhúzzam. A második tanulság számomra az volt, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, amely az Operaház vitathatatlan hegemóniájáról szól, a vidéki operajátszás, ha akad egy olyan lelkes és szakmailag elszánt vezető, mint volt Kocsár, vagy most Szabó Sipos, köszöni szépen, él és virul, sőt: képes meglepetéseket is okozni. Az Operaház költségvetését és anyagi lehetőségeit jól ismerjük, Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc anyagi körülményeiről csak sejtéseink lehetnek, de abban biztosak lehetünk, hogy nagyságrendjében és arányaiban is beláthatatlan távolságra állnak a pesti intézménytől. Hogy saját erőből vagy vendégekkel, de kiváló produkciók születnek, hatalmas művészeti teljesítmény, és ha van még értelme a régi kifejezésnek, nyugodtan elmondható, hogy kulturális misszió. Sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének annál, mint hogy évente egyszer egy estén bemutathatják egy-egy előadásukat. (Én bizony igencsak kíváncsi lennék, az éppen most futó szegedi Trubadúrra, és az éppen most megbukott pesti produkcióval való összehasonlításra. Különösen, ami az énekeseket illeti.) Az előadásról Zéta részletes és pontos elemzést adott, én legfeljebb néhány személyes kiegészítést tennék. Volt, aki a rendezésről azt mondta, hogy neki az ilyen modern rendezésű Traviata nem tetszik. Szerintem ez a rendezés nem modern, a szó mai, pejoratív értelmében. Ez a mű másik korba áthelyezett, de egyébként a darab szereplőinek jellemét, viszonyrendszerüket illetően abszolút hagyományos, minden néző számára érthető, különösebb bosszankodás nélkül is nézhető rendezés. Hogy egészen elfogadja-e valaki, tetszik-e neki, az már egyéni ízlés kérdése. Én két dolgot kifogásolnék benne: az egyik, hogy Violettát, aki Butterfly és Mimi mellett a legtöbbször elsiratott hősnő az operaszínpadon, ebben a változatban túlságosan is ellenszenvesre, kevéssé szerethetőre lett formálva. Ami bennem például gyakran nehézséget okozott ahhoz, hogy a darab zenei csúcspontjain valóságos megindulást érezhessek. A másik kifogásom, mint a mai operarendezők mindegyikénél, hogy nincs tekintettel az operaéneklés szabályaira és színpadi törvényszerűségeire: kulcspontokon helyezi a szereplőket előnytelen akusztikai helyzetbe, és általában túlmozgatja a főhősnőt, különösen a második báli képben. A szereplők valószínűleg nem érezhettek effajta problémát, mert valamennyien látható kedvvel tették dolgukat. A nézők pontosan láthatták és érezhették, hogy a színpadon mindenki tudatában van saját fontosságának, és annak is, hogy ezen az estén az Erkel Színházban valami lényegesnek részese. A címszereplő Kolonits Klára lényegében megismételte tavalyi Luisa Millerének frenetikus sikerét. Violettája mint figura semmiben nem emlékeztetett korábban sokszor megcsodált alakítására, hangilag azonban még intenzívebben, még árnyaltabban fogalmazott, elfogadva és tökéletesen magáévá téve a figura szokatlan rendezői értelmezését is. Kolonits az énekeseknek ahhoz az igen szerencsés és nagyon ritka típusához tartozik, aki az egész szerepet képes mindenféle megingás nélkül, az árnyalatok ellenére is azonos intenzitással előadni, emellett pedig képes arra, hogy a csúcspontokon érje el a maximumot. Rövidebben és érthetőbben: azokban a részekben a legjobb, ahol más a legnagyobb problémákkal küzd; ahol más elgyengül vagy elvérzik, ő ott kezd szárnyalni igazán. Ez koncetrációs készség, hangi adottság és technikai perfekció csillagának szerencsés együttállása nélkül nem megy, hatását a nézőtérre nem kell különösebben részleteznem, azt hiszem. Kolonits Violettája mindenképpen az egész magyar operaszezon egyik legjelentősebb alakítása, nagy szerencse, hogy egyetlen estére bár, de a pesti közönség is láthatta — és ugyanekkora kérdőjel az, hogyan lehetett egy ilyen Violettát az őszi pesti premierből kihagyni? Üzenem a színház vezetőinek, akik közül sajnos és érthetetlen módon senki nem tisztelte meg jelenlétével az előadást — Isten őrizz, még megzavarta volna őket vállalhatatlan döntéseikben! — hogy még nem késő, még meg lehet teremteni a lehetőséget, hogy Kolonist Violettája a pesti repertoár része is lehessen, és elfoglalhassa a művészi kvalitásának megfelelő helyet. Gyűrűhasonlattal élve partnerei mindent megtettek, hogy megfelelő foglalatot adjanak a drágakőnek, ezért dicséret is illeti mindannyiukat. Boncsér Gergely nagyon gyengén indított, aminek az első felvonásban Alfréd szólama lényegében áldozatul esett. A második felvonástól hirtelen erőre kapott, az áriát jól énekelte, különösen a cabalettát, biztos és jól megfogott magas C-vel. Boncsérnek tudatosítani kéne magában és az illetékeseknek benne, hogy az operaszínpad más, mint az operettszínházi éneklés mikroporttal. Hogy egy szerepet első hangtól az utolsóig intenzív hangadással kell énekelni, mert ami mikroporttal eljutna a közönséghez, nélküle biztosan nem jut el. Florin Estevan valóban a román bariton iskola hagyományait követi, de hogy Stefanescu Goanga utódjaiból egy Herlea vagy Agache lesz-e, vagy egy Aghenie vagy Estevan, ez már a személyes adottságok függvénye. Estevan technikailag jó produkciót nyújtott, néhány rekedtség és abból eredő intonációs probléma jelezte, hogy talán nem is egészen egészségesen énekelt. Kétségtelenül van hangja, tudja használni, jó volumennel bír, legfeljebb a hang színe, minősége, helyenkénti érdessége valószínűsíti, hogy nem fog jelentős nemzetközi karriert csinálni. Kizárni nem akarnám, mert rengeteg, nála sokkal rosszabb képességű baritont találhatunk a világ nagyobb operaházaiban is. A kisebb szereplők közül kiemelném Bódi Mariannt, aki nem először mutatta meg, hogy vidéki színpadon is lehet rendkívül magas színvonalon teljesíteni. Ahogy a tavalyi miskolci Rigolettóban Maddalénaként, énekének most Flóra szerepében is sok örömteli pillanatot köszönhettünk. Egész pályájával azt bizonyítja ő, hogy nem az számít igazán egy énekes megítélésében, hogy hol énekel, hanem az: hogyan?
652 parampampoli 2016-04-10 22:39:45 [Válasz erre: 651 bermuda 2016-04-10 22:38:05]
Rost Andrea is két versszakkal énekelte, mikor először hazajött vendégszerepelni, élőben én is csak tőle hallottam így. Lemezen Sills is két versszakkal énekli.
Rost Andrea is két versszakkal énekelte, mikor először hazajött vendégszerepelni, élőben én is csak tőle hallottam így. Lemezen Sills is két versszakkal énekli.
651 bermuda 2016-04-10 22:38:05 [Válasz erre: 650 Beatrice 2016-04-10 21:52:24]
Engem is meglepett az ária 2. versszaka, úgy emlékeztem, h.csak egy van.... jó,h. megjegyezted, mert tűnődtem ,,akkor választ kaptam. köszönöm.
Engem is meglepett az ária 2. versszaka, úgy emlékeztem, h.csak egy van.... jó,h. megjegyezted, mert tűnődtem ,,akkor választ kaptam. köszönöm.
650 Beatrice 2016-04-10 21:52:24
Én is nagyon örültem, hogy Violetta 1. felvonásbeli áriájának 2. versszaka is elhangzott. Imádom, és eddig még csak lemezen hallottam. Szubjektív sorok következnek: próbálom gondolatban összehasonlítani Kolonits Klára (ha jól emlékszem) 2013-ban látott Violettáját a mostanival. Úgy vélem, a korábbi Violetta kifejezetten életcentrikus volt. Amikor kiderült, hogy hamarosan meghal, elfogadta a halált, belenyugodott, hogy ez a vége az életnek, de a lényeg mégis az élet volt. A mostani Violetta - nem függetlenül a rendezéstől, persze - halálcentrikusabb. Meg akar halni, annyira megalázták és kiközösítették, hogy nincs más kiút, Alfrédot is már csak a búcsú-ölelésre várja. Nyilván a szerepfelfogásra befolyással van a rendezés. Ugyanakkor a MÁO-ban futó (azazhogy inkább már csak futott) régi rendezést több más Violettával is láttam, és ők nem voltak annyira életcentrikusak, mint Kolonits Klára Violettája volt. Nem tudom egyik felfogást a másik fölé helyezni, csak megjegyzem, hogy bennem ez így csapódott le.
Én is nagyon örültem, hogy Violetta 1. felvonásbeli áriájának 2. versszaka is elhangzott. Imádom, és eddig még csak lemezen hallottam. Szubjektív sorok következnek: próbálom gondolatban összehasonlítani Kolonits Klára (ha jól emlékszem) 2013-ban látott Violettáját a mostanival. Úgy vélem, a korábbi Violetta kifejezetten életcentrikus volt. Amikor kiderült, hogy hamarosan meghal, elfogadta a halált, belenyugodott, hogy ez a vége az életnek, de a lényeg mégis az élet volt. A mostani Violetta - nem függetlenül a rendezéstől, persze - halálcentrikusabb. Meg akar halni, annyira megalázták és kiközösítették, hogy nincs más kiút, Alfrédot is már csak a búcsú-ölelésre várja. Nyilván a szerepfelfogásra befolyással van a rendezés. Ugyanakkor a MÁO-ban futó (azazhogy inkább már csak futott) régi rendezést több más Violettával is láttam, és ők nem voltak annyira életcentrikusak, mint Kolonits Klára Violettája volt. Nem tudom egyik felfogást a másik fölé helyezni, csak megjegyzem, hogy bennem ez így csapódott le.
649 telramund 2016-04-10 11:40:40
jav:Magyarul ezt a szimbólumot.......
jav:Magyarul ezt a szimbólumot.......
648 telramund 2016-04-10 11:31:28
Csodálatos esetén vagyunk túl a tegnapi Traviata vagy egy zongora útja című produkcióval a Primavera ’2016 keretében a Debreceni Csokonai Színház jóvoltából. Nadine Duffaut rendezte előadásról,magáról a rendezésről csak szuperlativuszokban írtak.Valóban nincs kitekerve a történet.Mondjuk elmegy, hogy a háború alatt játszódik.Ehhez jól statisztálnak a díszletek,bár majdnem hagyományosak.Ami nekem nagyon nem tetszett és nem is értettem egy zongora szerepe.Ez a zongora ott volt a hotel előcsarnokában(látott már ilyet valaki?)aztán gondolom Violetta ebben a hotelben lakott,kertre néző lakosztályban,mert a zongora ott is megjelent,sőt miután a történet Violetta emlékeiben jelenik meg az utolsó felvonást kivéve a zongora a haldokló szobájába kerül csak azt nem tudom,hogy az alatt a pár perc alatt,amíg a bejárattól a szobájába ér milyen módon.Magyarul ezt a szimbolumot nem sikerült megértenem.Nem értettem és kifejezetten idegesítő volt és Verdi elképzelésével szemben teljesen idegen a Germont lány megjelenése ,sőt aktív részvétele,mint a francia ellenállásban működő nőknek a második felvonásban mindenbe belekontárkodik?? Violetta beállítása.Kicsit agresszívre sikeredett.Ez a nő minden férfit elheseget hol finoman ,hol durvábban holott belőlük él.Nem beszélve arról,hogy a rendezőnő kifejezett énekes ellenes beállításokat alkalmaz,többnyire a fontosabb részek a nézőtérnek háttal és a színpad mélyéről indulnak.A III felvonás Violetta beállítása pedig abszurd.A megalázott nő elkezd a kórus között mászkálni és Verdi egyik legszebb fináléjában a központból kikerülve hátravonul utána meg a kórus között panaszkodik,aztán szinte észrevétlenül távozik a színről.A IV felvonásban megtudjuk egy film bejátszásból,hogy ténylegesen miért is vágták le Violetta haját.Aztán hagyják egyedül meghalni,ja a zongoraszék itt is nagy szerepet játszik.Viszont szerelme Alfréd csak 5 méterrel arrébb mozdulatlanul veszi tudomásul szerelme halálát. A fentiekből azért kiderül,hogy ez a rendezés bár nincsenek ufók és egyéb dolgok,de nem igazán jött be,akármit is magyaráz a hivatalos kritika. DE!! Ez a lényeg Maga a mű!Valamiért több részt kinyitottak,többnyire helyesen hiszem sokkal több zenét hallhattunk.(mellesleg semmi nincs véletlen mi miért marad ki rendszeresen) Valery Violetta hangi csúcsformában éneklő Kolonits Klára.Azt hiszem ma a világelsők között van.EZT JÓ LENNE TUDOMÁSUL VENNI!Kikezdhetetlen technikával és gyönyörű hangon énekel.Én Scotto óta ilyen szépen megoldott Violettát nem hallottam.És ,ami érdekes furcsa szerepbeállításával is tudott azonosulni! Alfréd Boncsér Gergely!Hangja nem rossz,sőt helyenként szépnek is mondható.Az első felvonásban néhány zavaró intonációs probléma után a második felvonásra erőre kapott,áriájának cabalettájában nagyszerű záróhangot énekelt.Nekem kicsit merev a játéka,ahhoz képest,hogy bonviván szerepkörben is működött hosszú ideig. Florinn Estefen nekem tetszett mint öreg Germont bár áriájában kár a pillanatnyi intonációs probléma,amit valószínű egy váratlan rekedtség okozhatott. A többi szereplő is kitett magáért.Valamint szépen szólt a kórus és nagyon jó volt a zenekar.Szabó Sipos Máté kiválóan vezényelt!Szép este volt a fentieket leszámítva
Csodálatos esetén vagyunk túl a tegnapi Traviata vagy egy zongora útja című produkcióval a Primavera ’2016 keretében a Debreceni Csokonai Színház jóvoltából. Nadine Duffaut rendezte előadásról,magáról a rendezésről csak szuperlativuszokban írtak.Valóban nincs kitekerve a történet.Mondjuk elmegy, hogy a háború alatt játszódik.Ehhez jól statisztálnak a díszletek,bár majdnem hagyományosak.Ami nekem nagyon nem tetszett és nem is értettem egy zongora szerepe.Ez a zongora ott volt a hotel előcsarnokában(látott már ilyet valaki?)aztán gondolom Violetta ebben a hotelben lakott,kertre néző lakosztályban,mert a zongora ott is megjelent,sőt miután a történet Violetta emlékeiben jelenik meg az utolsó felvonást kivéve a zongora a haldokló szobájába kerül csak azt nem tudom,hogy az alatt a pár perc alatt,amíg a bejárattól a szobájába ér milyen módon.Magyarul ezt a szimbolumot nem sikerült megértenem.Nem értettem és kifejezetten idegesítő volt és Verdi elképzelésével szemben teljesen idegen a Germont lány megjelenése ,sőt aktív részvétele,mint a francia ellenállásban működő nőknek a második felvonásban mindenbe belekontárkodik?? Violetta beállítása.Kicsit agresszívre sikeredett.Ez a nő minden férfit elheseget hol finoman ,hol durvábban holott belőlük él.Nem beszélve arról,hogy a rendezőnő kifejezett énekes ellenes beállításokat alkalmaz,többnyire a fontosabb részek a nézőtérnek háttal és a színpad mélyéről indulnak.A III felvonás Violetta beállítása pedig abszurd.A megalázott nő elkezd a kórus között mászkálni és Verdi egyik legszebb fináléjában a központból kikerülve hátravonul utána meg a kórus között panaszkodik,aztán szinte észrevétlenül távozik a színről.A IV felvonásban megtudjuk egy film bejátszásból,hogy ténylegesen miért is vágták le Violetta haját.Aztán hagyják egyedül meghalni,ja a zongoraszék itt is nagy szerepet játszik.Viszont szerelme Alfréd csak 5 méterrel arrébb mozdulatlanul veszi tudomásul szerelme halálát. A fentiekből azért kiderül,hogy ez a rendezés bár nincsenek ufók és egyéb dolgok,de nem igazán jött be,akármit is magyaráz a hivatalos kritika. DE!! Ez a lényeg Maga a mű!Valamiért több részt kinyitottak,többnyire helyesen hiszem sokkal több zenét hallhattunk.(mellesleg semmi nincs véletlen mi miért marad ki rendszeresen) Valery Violetta hangi csúcsformában éneklő Kolonits Klára.Azt hiszem ma a világelsők között van.EZT JÓ LENNE TUDOMÁSUL VENNI!Kikezdhetetlen technikával és gyönyörű hangon énekel.Én Scotto óta ilyen szépen megoldott Violettát nem hallottam.És ,ami érdekes furcsa szerepbeállításával is tudott azonosulni! Alfréd Boncsér Gergely!Hangja nem rossz,sőt helyenként szépnek is mondható.Az első felvonásban néhány zavaró intonációs probléma után a második felvonásra erőre kapott,áriájának cabalettájában nagyszerű záróhangot énekelt.Nekem kicsit merev a játéka,ahhoz képest,hogy bonviván szerepkörben is működött hosszú ideig. Florinn Estefen nekem tetszett mint öreg Germont bár áriájában kár a pillanatnyi intonációs probléma,amit valószínű egy váratlan rekedtség okozhatott. A többi szereplő is kitett magáért.Valamint szépen szólt a kórus és nagyon jó volt a zenekar.Szabó Sipos Máté kiválóan vezényelt!Szép este volt a fentieket leszámítva
647 Kaliban 2016-04-10 11:24:31 [Válasz erre: 646 Livingstone 2016-04-10 11:08:27]
Nem pályakezdő énekes már az igaz, de Miklósa se az. Így ez nem lehet indok. És különben is: tegnap nagyon jól mutatott a művésznő a színpadon - úgyhogy megjelenését tekintve igen is illúziókelt Violetta! Úgyhogy ez se lehet kifogás - de hát Gildát se énekel a Házban - ami számomra szintén érthetetlen. Mindegy. Le kalappal a tegnap estéért! Az évad egyik legjobb előadása volt. Ezt a Traviáta méltó volt Verdi emlékéhez és nem vallott volna szégyent az Andrássy úton se! Sőt! Én már alig várom a májusi Bellini koncertet :-).
Nem pályakezdő énekes már az igaz, de Miklósa se az. Így ez nem lehet indok. És különben is: tegnap nagyon jól mutatott a művésznő a színpadon - úgyhogy megjelenését tekintve igen is illúziókelt Violetta! Úgyhogy ez se lehet kifogás - de hát Gildát se énekel a Házban - ami számomra szintén érthetetlen. Mindegy. Le kalappal a tegnap estéért! Az évad egyik legjobb előadása volt. Ezt a Traviáta méltó volt Verdi emlékéhez és nem vallott volna szégyent az Andrássy úton se! Sőt! Én már alig várom a májusi Bellini koncertet :-).
646 Livingstone 2016-04-10 11:08:27
Nagy gratuláció Kolonits Klárának a Violetta alakításáért! Csodálatosan énekelt és játszott. Ha szabadna megjegyeznem, értetlenül állok az előtt, hogy kihagyták őt az Operaház új Traviata produkciójából! Miért? A Margitszigeten se gondoltak rá, de az évadban sem fogja énekelni! Felfoghatatlan szereposztási malőr! Igaz, mások esetében is tapasztalható, hogy a rosszabb magyar, vagy külföldi énekes énekel azok helyett, akik jobbak! Magyarázza meg valaki, hogy akkor hogy is van ez?
Nagy gratuláció Kolonits Klárának a Violetta alakításáért! Csodálatosan énekelt és játszott. Ha szabadna megjegyeznem, értetlenül állok az előtt, hogy kihagyták őt az Operaház új Traviata produkciójából! Miért? A Margitszigeten se gondoltak rá, de az évadban sem fogja énekelni! Felfoghatatlan szereposztási malőr! Igaz, mások esetében is tapasztalható, hogy a rosszabb magyar, vagy külföldi énekes énekel azok helyett, akik jobbak! Magyarázza meg valaki, hogy akkor hogy is van ez?
645 Búbánat 2016-04-10 10:40:19 [Válasz erre: 630 Beatrice 2016-04-01 16:13:20]
A belinkelt Kolonits-interjúból részlet: 2016-04-01 12:26:16 / Szerző: Gyürky Katalin, http://www.hajdupress.hu/ A művésznővel a Traviata debreceni bemutatója kapcsán beszélgettünk. „- Ha már a Violetta-kép építőköveinél tartunk: melyik rendezés áll Önhöz közelebb, a hagyományos Violetta-felfogás, amelyben ez a nő elszenvedi a sorsát, feláldozza magát és az életét a szerelemért, vagy Nadine Duffaut rendezése, ami teljesen más koncepción alapul? - Ez egy sokkal sarkítottabb, kicsit keményebb felfogás, ami most, a saját koromnak nagyon megfelel. Nyilván nem pályakezdő vagyok, hanem egy érett nő, érett személyiség, aki hoz döntéseket, ezért nagyon tetszik az a Violetta, aki nem elszenvedi az életét, hanem mer döntéseket hozni, s viseli is azok következményeit. Nadine koncepciójában Violetta egy modern nő, igazi személyiség. Nem egy kétdimenziós figura, hanem olyan, aki mer unszimpatikus is lenni a színpadon. Feladatomnak érzem, hogy ne erkölcsi felsőbbrendűséget közvetítsek általa a színpadon, hanem egy hús-vér nőt, aki az elején a neki udvarló fiatalemberrel mer „szemét” is lenni. S Nadine-nak van egy pár nagyon pontos ötlete, amelyekkel ezt meg tudjuk valósítani a színpadon. Ugyanakkor arra is gondolnunk kell, hogy ami a darab keletkezésekor erkölcsi mérce volt, az már nagyon távol van tőlünk. Ma már egy tüdőbeteg nő kiközösítését sem úgy éljük meg, mint azt akkoriban megélték, nem is beszélve a férfiak nőkön elkövetett erőszakáról. Ráadásul én már nem egy huszonéves, törékeny nő vagyok, s ezt nem is akarom közvetíteni a színpadon, mert az hamis lenne. Anakronisztikus lenne, ha egy jóval fiatalabb nőnek akarnék látszani. Ezért nagyon jó, ami Nadine Duffaut rendezésében a végén történik: amikor Violetta minden női attribútumától megfosztatik, az nagyon kemény dolog, de végtelenül igaz. A női szépségünket az idő múlásával elveszítjük, de nők maradunk, s anyák, akkor is, ha nincs gyerekünk. Ezért a darab végén, meglett nőként, lenyírt hajjal még én vigasztalom Alfredot, hogy meg fogok halni, mintha az anyja és szerelme lennék egy személyben ebben a produkcióban. Ez drasztikusan más felfogás, mint az eddigi Violetta-értelmezések, s nekem ez most nagyon stimmel. Ehhez az életkoromhoz rendkívül jól illik ez a rendezői koncepció.”
A belinkelt Kolonits-interjúból részlet: 2016-04-01 12:26:16 / Szerző: Gyürky Katalin, http://www.hajdupress.hu/ A művésznővel a Traviata debreceni bemutatója kapcsán beszélgettünk. „- Ha már a Violetta-kép építőköveinél tartunk: melyik rendezés áll Önhöz közelebb, a hagyományos Violetta-felfogás, amelyben ez a nő elszenvedi a sorsát, feláldozza magát és az életét a szerelemért, vagy Nadine Duffaut rendezése, ami teljesen más koncepción alapul? - Ez egy sokkal sarkítottabb, kicsit keményebb felfogás, ami most, a saját koromnak nagyon megfelel. Nyilván nem pályakezdő vagyok, hanem egy érett nő, érett személyiség, aki hoz döntéseket, ezért nagyon tetszik az a Violetta, aki nem elszenvedi az életét, hanem mer döntéseket hozni, s viseli is azok következményeit. Nadine koncepciójában Violetta egy modern nő, igazi személyiség. Nem egy kétdimenziós figura, hanem olyan, aki mer unszimpatikus is lenni a színpadon. Feladatomnak érzem, hogy ne erkölcsi felsőbbrendűséget közvetítsek általa a színpadon, hanem egy hús-vér nőt, aki az elején a neki udvarló fiatalemberrel mer „szemét” is lenni. S Nadine-nak van egy pár nagyon pontos ötlete, amelyekkel ezt meg tudjuk valósítani a színpadon. Ugyanakkor arra is gondolnunk kell, hogy ami a darab keletkezésekor erkölcsi mérce volt, az már nagyon távol van tőlünk. Ma már egy tüdőbeteg nő kiközösítését sem úgy éljük meg, mint azt akkoriban megélték, nem is beszélve a férfiak nőkön elkövetett erőszakáról. Ráadásul én már nem egy huszonéves, törékeny nő vagyok, s ezt nem is akarom közvetíteni a színpadon, mert az hamis lenne. Anakronisztikus lenne, ha egy jóval fiatalabb nőnek akarnék látszani. Ezért nagyon jó, ami Nadine Duffaut rendezésében a végén történik: amikor Violetta minden női attribútumától megfosztatik, az nagyon kemény dolog, de végtelenül igaz. A női szépségünket az idő múlásával elveszítjük, de nők maradunk, s anyák, akkor is, ha nincs gyerekünk. Ezért a darab végén, meglett nőként, lenyírt hajjal még én vigasztalom Alfredot, hogy meg fogok halni, mintha az anyja és szerelme lennék egy személyben ebben a produkcióban. Ez drasztikusan más felfogás, mint az eddigi Violetta-értelmezések, s nekem ez most nagyon stimmel. Ehhez az életkoromhoz rendkívül jól illik ez a rendezői koncepció.”
644 Búbánat 2016-04-10 10:34:36
Kolonits Klára tegnap esti Erkel Színház-beli káprázatos Violettája után nem igen tud az ember szavakat találni...
Kolonits Klára tegnap esti Erkel Színház-beli káprázatos Violettája után nem igen tud az ember szavakat találni...
643 Búbánat 2016-04-08 18:27:29
A Bartók Rádió éjjeli adása 22.00-23.00 Ars nova - a XX-XXI. század zenéje 1. Bozay Attila: Pezzo sinfonico No. 2. Op. 25. (Fellegi Ádám, Almásy László zongora, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Lehel György), 2. Durkó Zsolt: II. vonósnégyes (Kodály Vonósnégyes, tagjai: Duska Károly, Szabó Tamás - hegedű, Fias Gábor - mélyhegedű, Devich János - gordonka) 3. Soproni József: Te Deum KOLONITS KLÁRA – szoprán Meláth Andrea – alt Timothy Bentch – tenor Tóth János – basszus Nemzeti Énekkar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lionel Friend A mikrofonnál: Varga János Szerkesztő: Bánkövi Gyula
A Bartók Rádió éjjeli adása 22.00-23.00 Ars nova - a XX-XXI. század zenéje 1. Bozay Attila: Pezzo sinfonico No. 2. Op. 25. (Fellegi Ádám, Almásy László zongora, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Lehel György), 2. Durkó Zsolt: II. vonósnégyes (Kodály Vonósnégyes, tagjai: Duska Károly, Szabó Tamás - hegedű, Fias Gábor - mélyhegedű, Devich János - gordonka) 3. Soproni József: Te Deum KOLONITS KLÁRA – szoprán Meláth Andrea – alt Timothy Bentch – tenor Tóth János – basszus Nemzeti Énekkar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lionel Friend A mikrofonnál: Varga János Szerkesztő: Bánkövi Gyula
642 Búbánat 2016-04-07 12:52:24 [Válasz erre: 641 Búbánat 2016-04-06 19:58:26]
[url] http://momus.hu/article.php?artid=6948&cat=48; Leszámolás a múlttal – A debreceni Traviatáról felsőfokban [/url] Café Momus, -zéta-, 2016-04-04 [ Operabemutatók ] 2016. április 1. Debreceni Csokonai Színház Violetta Valery - Kolonits Klára Alfred Germont - Boncsér Gergely Georges Germont - Florin Estefan Flora Bervoix - Bódi Marianna Annina - Fehér Éva Gastone - Böjte Sándor Douphol báró - Fülep Máté Grenvil doktor - Ürmössy Imre D’Obigny márki - Wagner Lajos Joseph - Kun Tibor Rendőrtiszt - Udvarhelyi Péter Alfred Germont húga - Gemza Iringó a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara vez. Szabó Sípos Máté „A címszerepben Kolonits Klára a papírformát is messze meghaladóan, teljes technikai felvértezettséggel, székbeszögezően hozta Violetta fájdalmas-kemény, de nagyon emberi és igen szerethető figuráját. Az a tény, hogy egy ilyen munkás színpadi alakítást ennyire kifinomult színpadi eszközökkel, árnyalt gesztusrendszerrel, összetetten tudott megvalósítani, gyakorlatilag BÁRMELY előadás bármely szopránszerepére alkalmassá teszi Őt. Zenei megvalósítása a korábbi kiemelkedő színvonalú Violetta-előadásokhoz képest is tovább fejlődött. Az „É strano”-t merte szétszaggatni tépelődő gondolatonként, ami tökéletes ellentéte tudott így lenni a „Sempre libera” katartikus szenvedélyének. A második felvonásban az „Ah! Dite alla giovane” indítását oly valószínűtlenül halkan és lassan kezdte, hogy emiatt az abból felépített crescendot elképesztő feszesre és hatásosra tudta húzni. Az utolsó felvonással pedig a hazai operajátszás koronáját tette fel, ami – ha lenne ilyen kategória – az évad első számú operai alakításáért jár(na). Bár korábban riadtan figyeltem Kolonits különös kalandozásait (Éj királynőjétől a Kékszakállú Juditjáig) a szólam végletei között, most azt gondolom, hogy e tapasztalatok mind ott vannak az utolsó jelenet hihetetlen összetett és mély ábrázolása mögött.”
[url] http://momus.hu/article.php?artid=6948&cat=48; Leszámolás a múlttal – A debreceni Traviatáról felsőfokban [/url] Café Momus, -zéta-, 2016-04-04 [ Operabemutatók ] 2016. április 1. Debreceni Csokonai Színház Violetta Valery - Kolonits Klára Alfred Germont - Boncsér Gergely Georges Germont - Florin Estefan Flora Bervoix - Bódi Marianna Annina - Fehér Éva Gastone - Böjte Sándor Douphol báró - Fülep Máté Grenvil doktor - Ürmössy Imre D’Obigny márki - Wagner Lajos Joseph - Kun Tibor Rendőrtiszt - Udvarhelyi Péter Alfred Germont húga - Gemza Iringó a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara vez. Szabó Sípos Máté „A címszerepben Kolonits Klára a papírformát is messze meghaladóan, teljes technikai felvértezettséggel, székbeszögezően hozta Violetta fájdalmas-kemény, de nagyon emberi és igen szerethető figuráját. Az a tény, hogy egy ilyen munkás színpadi alakítást ennyire kifinomult színpadi eszközökkel, árnyalt gesztusrendszerrel, összetetten tudott megvalósítani, gyakorlatilag BÁRMELY előadás bármely szopránszerepére alkalmassá teszi Őt. Zenei megvalósítása a korábbi kiemelkedő színvonalú Violetta-előadásokhoz képest is tovább fejlődött. Az „É strano”-t merte szétszaggatni tépelődő gondolatonként, ami tökéletes ellentéte tudott így lenni a „Sempre libera” katartikus szenvedélyének. A második felvonásban az „Ah! Dite alla giovane” indítását oly valószínűtlenül halkan és lassan kezdte, hogy emiatt az abból felépített crescendot elképesztő feszesre és hatásosra tudta húzni. Az utolsó felvonással pedig a hazai operajátszás koronáját tette fel, ami – ha lenne ilyen kategória – az évad első számú operai alakításáért jár(na). Bár korábban riadtan figyeltem Kolonits különös kalandozásait (Éj királynőjétől a Kékszakállú Juditjáig) a szólam végletei között, most azt gondolom, hogy e tapasztalatok mind ott vannak az utolsó jelenet hihetetlen összetett és mély ábrázolása mögött.”
641 Búbánat 2016-04-06 19:58:26
[url] http://www.eletforma.hu/hirek/nemetekkel-kollaboralo-violetta-debrecenben/; Németekkel kollaboráló Violetta Debrecenben [/url] http://www.eletforma.hu/ 2016. március 30. 15:00 | László Márta SZÍNHÁZI BWEMUTATÓ Április 1-jén új, izgalmas és nagyszabású bemutatóval rukkol elő a Csokonai Színház: a La Traviata című opera második világháborús környezetbe, Párizs egyik legjelentősebb luxusszállodájába, a Lutetia Hotelbe helyezve kerül színpadra. Az ideális szereposztás A debreceni előadás főszerepét a Kolonits Klára játssza, és énekli. A művésznő 2002 óta a Magyar Állami Operaház tagja, s számos külföldi vendégszereplést is magáénak tudhat. Különleges hangjához kifejezetten illik a Traviáta, hiszen a címszerep egy olyan szólamot takar, ami rendkívül összetett, koloratúr-, lírai és drámai szoprán hangot igényel. Kolonits Klára énekének komplexitása és egyedisége épp abban rejlik, hogy hangja nem sorolható be egyértelműen egyetlen kategóriába sem; a lírai szoprán és a koloratúraszoprán szerepek ugyanúgy megtalálhatóak a repertoárjában. A társasági élet középpontjában csillogó nőt őszintén szerető ifjút Boncsér Gergely alakítja. A tenor 2008-ban az Operaház ösztöndíjasa lett, az Operettszínházban játszott bonviván szerepeket, majd az Operaház tagjává vált. „A rendező az operáról és Debrecenről: - Úgy gondolom, hogy a partitúra teljes mértékben megfelel ennek a korszaknak, hiszen 1945-ben nagyon hasonló módon írtak zenét, mint a La Traviata keletkezési idejében. Ez az időbeli eltolás zeneileg egyáltalán nem nonszensz. Zavaros időszakról van szó, a társadalom nagyon rossz állapotban volt, és általános volt a nők kihasználása. Számomra a főszereplő a férfiközpontú társadalom áldozata, ezért történetének helye van ebben a korszakban. A helyszín emblematikus. A Lutetia Hotel történelemmel rendkívül telített hely: Párizs német megszállása alatt oda költözött be a Gestapo, a felszabadulás után pedig olyan kórházként működött, ahol a koncentrációs táborokból visszatérő embereket látták el. Debrecenben olyan emberi minőséggel és munkával találkozom, amit egyre ritkábban látok Franciaországban, ahol a színház dolgozói ma már főként úgy viselkednek, mintha hivatalnokok lennének. Itt sokszor munkaidőn túl is kedvvel dolgoznak az emberek. Az itteni legnagyobb probléma az óriási pénzhiány, amit a jó szándék és a jókedv ellensúlyoz. Ezért jövök mindig vissza. Nagyon kellemes meglepetés Violetta szerepében Kolonits Klára. Úgy értelmezi, érti a szerepet, ahogy én. Nagyon jól megértjük egymást. Georges Germont szerepét Florin Estefan énekli és játssza, őt a Kolozsvári Román Nemzeti Opera igazgatójaként már ismerem, s nagy örömömre egy nagyon emberi figurát teremt. A Csokonai Színház Énekkarával is többször dolgoztunk együtt, s úgy gondolom, egy jó kis csapatot alkotunk együtt. Számos pozitív dolgot tapasztalok tehát – mesélte el Nadine Duffaut.” A háromfelvonásos operát Szabó Sipos Máté és Kovács László vezényli, a díszlettervező Emmanuelle Favre, a jelmeztervező Gérard Audier
[url] http://www.eletforma.hu/hirek/nemetekkel-kollaboralo-violetta-debrecenben/; Németekkel kollaboráló Violetta Debrecenben [/url] http://www.eletforma.hu/ 2016. március 30. 15:00 | László Márta SZÍNHÁZI BWEMUTATÓ Április 1-jén új, izgalmas és nagyszabású bemutatóval rukkol elő a Csokonai Színház: a La Traviata című opera második világháborús környezetbe, Párizs egyik legjelentősebb luxusszállodájába, a Lutetia Hotelbe helyezve kerül színpadra. Az ideális szereposztás A debreceni előadás főszerepét a Kolonits Klára játssza, és énekli. A művésznő 2002 óta a Magyar Állami Operaház tagja, s számos külföldi vendégszereplést is magáénak tudhat. Különleges hangjához kifejezetten illik a Traviáta, hiszen a címszerep egy olyan szólamot takar, ami rendkívül összetett, koloratúr-, lírai és drámai szoprán hangot igényel. Kolonits Klára énekének komplexitása és egyedisége épp abban rejlik, hogy hangja nem sorolható be egyértelműen egyetlen kategóriába sem; a lírai szoprán és a koloratúraszoprán szerepek ugyanúgy megtalálhatóak a repertoárjában. A társasági élet középpontjában csillogó nőt őszintén szerető ifjút Boncsér Gergely alakítja. A tenor 2008-ban az Operaház ösztöndíjasa lett, az Operettszínházban játszott bonviván szerepeket, majd az Operaház tagjává vált. „A rendező az operáról és Debrecenről: - Úgy gondolom, hogy a partitúra teljes mértékben megfelel ennek a korszaknak, hiszen 1945-ben nagyon hasonló módon írtak zenét, mint a La Traviata keletkezési idejében. Ez az időbeli eltolás zeneileg egyáltalán nem nonszensz. Zavaros időszakról van szó, a társadalom nagyon rossz állapotban volt, és általános volt a nők kihasználása. Számomra a főszereplő a férfiközpontú társadalom áldozata, ezért történetének helye van ebben a korszakban. A helyszín emblematikus. A Lutetia Hotel történelemmel rendkívül telített hely: Párizs német megszállása alatt oda költözött be a Gestapo, a felszabadulás után pedig olyan kórházként működött, ahol a koncentrációs táborokból visszatérő embereket látták el. Debrecenben olyan emberi minőséggel és munkával találkozom, amit egyre ritkábban látok Franciaországban, ahol a színház dolgozói ma már főként úgy viselkednek, mintha hivatalnokok lennének. Itt sokszor munkaidőn túl is kedvvel dolgoznak az emberek. Az itteni legnagyobb probléma az óriási pénzhiány, amit a jó szándék és a jókedv ellensúlyoz. Ezért jövök mindig vissza. Nagyon kellemes meglepetés Violetta szerepében Kolonits Klára. Úgy értelmezi, érti a szerepet, ahogy én. Nagyon jól megértjük egymást. Georges Germont szerepét Florin Estefan énekli és játssza, őt a Kolozsvári Román Nemzeti Opera igazgatójaként már ismerem, s nagy örömömre egy nagyon emberi figurát teremt. A Csokonai Színház Énekkarával is többször dolgoztunk együtt, s úgy gondolom, egy jó kis csapatot alkotunk együtt. Számos pozitív dolgot tapasztalok tehát – mesélte el Nadine Duffaut.” A háromfelvonásos operát Szabó Sipos Máté és Kovács László vezényli, a díszlettervező Emmanuelle Favre, a jelmeztervező Gérard Audier
640 bermuda 2016-04-06 19:46:31
http://klarakolonits.com/traviata-2016-interview/
http://klarakolonits.com/traviata-2016-interview/
639 -zéta- 2016-04-04 18:06:20 [Válasz erre: 638 melisande 2016-04-04 13:47:24]
Az elmúlt 10 év bármely pesti operarendezője elfogadta volna ezt a premiersikert...:-)))
Az elmúlt 10 év bármely pesti operarendezője elfogadta volna ezt a premiersikert...:-)))
638 melisande 2016-04-04 13:47:24 [Válasz erre: 636 Edmond Dantes 2016-04-04 12:37:50]
A premieren nem volt búúúzás, a debreceni közönség őszintén ünnepelte az előadókat és a rendezőnőt is.
A premieren nem volt búúúzás, a debreceni közönség őszintén ünnepelte az előadókat és a rendezőnőt is.
637 Heiner Lajos 2016-04-04 13:21:31 [Válasz erre: 633 telramund 2016-04-02 17:29:37]
Francescot jobb szeretem...
Francescot jobb szeretem...
636 Edmond Dantes 2016-04-04 12:37:50 [Válasz erre: 633 telramund 2016-04-02 17:29:37]
A három vendég főszereplőről a cikk név szerint említést tesz (a többiekről és pl a két karmesterről: Szabó Sipos Máté és Kovács László már nem), de nekem látatlanban más bajom van ezzel a produkcióval. Ez lehet az a fajta rendezői megerőszakolása egy operának, ami miatt sokan m i n d e n átértelmezett, időben-térben áthelyezett rendezést elvetnek.,,pedig mindig egyenként kell megvizsgálni az adott produkció adott rendezését. Traviatát pl tették már régebben 100 évvel korábbra is (az sem bizonyult hitelesnek), na de 1945? Ráadásul a dátum sem stimmelhet: 1945-ben Párizs már régen felszabadult! (1944. augusztus 25.) A színház honlapja nagyvonalúan hallgat erről az átértelmezési "apróságról": http://csokonaiszinhaz.hu/muvek/giuseppe-verdi-traviata/ Nem irigylem a művésznőt és a többi közreműködőt sem...vajon volt-e/lesz-e ott is búúúzás? Ugyancsak el fog csodálkozni az ottani közönség..
A három vendég főszereplőről a cikk név szerint említést tesz (a többiekről és pl a két karmesterről: Szabó Sipos Máté és Kovács László már nem), de nekem látatlanban más bajom van ezzel a produkcióval. Ez lehet az a fajta rendezői megerőszakolása egy operának, ami miatt sokan m i n d e n átértelmezett, időben-térben áthelyezett rendezést elvetnek.,,pedig mindig egyenként kell megvizsgálni az adott produkció adott rendezését. Traviatát pl tették már régebben 100 évvel korábbra is (az sem bizonyult hitelesnek), na de 1945? Ráadásul a dátum sem stimmelhet: 1945-ben Párizs már régen felszabadult! (1944. augusztus 25.) A színház honlapja nagyvonalúan hallgat erről az átértelmezési "apróságról": http://csokonaiszinhaz.hu/muvek/giuseppe-verdi-traviata/ Nem irigylem a művésznőt és a többi közreműködőt sem...vajon volt-e/lesz-e ott is búúúzás? Ugyancsak el fog csodálkozni az ottani közönség..
635 Beatrice 2016-04-04 12:19:12
[url]https://www.youtube.com/watch?v=FR6jNshpMGg;Traviata trailer[/url] Kolonits Klára YouTube-csatornájáról Fotók a debreceni rendezésből, a zene az Addio del passato részlete
[url]https://www.youtube.com/watch?v=FR6jNshpMGg;Traviata trailer[/url] Kolonits Klára YouTube-csatornájáról Fotók a debreceni rendezésből, a zene az Addio del passato részlete
634 melisande 2016-04-02 18:39:53 [Válasz erre: 633 telramund 2016-04-02 17:29:37]
Majd 9-én mindenki eldönti saját ízlése szerint, de én láttam a tegnapi premiert és nagyon tetszett, az előadás sokkal jobb ennél a "kritikánál". Általam látott Traviatákból ez legközelebb áll a könyvhöz (paradox módon).
Majd 9-én mindenki eldönti saját ízlése szerint, de én láttam a tegnapi premiert és nagyon tetszett, az előadás sokkal jobb ennél a "kritikánál". Általam látott Traviatákból ez legközelebb áll a könyvhöz (paradox módon).
633 telramund 2016-04-02 17:29:37 [Válasz erre: 631 Beatrice 2016-04-02 17:08:50]
Egy operaelőadás kritikája erről szólna?Mintha egy néma filmet mutattak volna be Debrecenben.De a végén vagy az elején legalább a szerplőket anno felsorolták,pl Rudolf Valentino.Röhej!
Egy operaelőadás kritikája erről szólna?Mintha egy néma filmet mutattak volna be Debrecenben.De a végén vagy az elején legalább a szerplőket anno felsorolták,pl Rudolf Valentino.Röhej!
