Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények
Igen, odáig már eljutottam, hogy milyen operákat írt Janacek. :)
Kedves Takatsa, ha szabad, akkor ezeket ajánlanám - Katya Kabanova, Vec Makropulos vagy A Holtak házábol - Z mrtvého domu - From the House of the Dead.
Köszönöm a kiegészítést.Mackerras nagyszerűen vezényel, pálcája alatt szinte kivirágzik ez a szépséges, elbűvölő zene. Mackerras nagyon sokat tett Janacek zenéjének népszerűsítéséért, és oroszlánrésze van abban, hogy Janacek operái meghódították az egész világot. Én csak mostanában váltam Janacek rajongóvá, a Jenufa után belebotlottam ebbe a remekműbe, és remélem, hogy a jövőben Janacek többi operáját is "felfedezem".
Kedves Takatsa, tudod én nagy Janáček rajongo vagyok.Ezért igen megorultem, hogy kozkincsé tetted ezt a remekmuvet. Mackerras nagy Janáček szakérto volt, és az énekesgárda tokéletes, foleg Eva Jenis-ová / kedvenc szlovák szopránom , Dalibor Jenis felesége/. Én az opera címét úgy fordítanám, hogy Szemfules rokalány ;) .
És akkor itt van az ezévi utolsó feltöltésem. A mai naphoz illően egy vidámabb operát ajánlok szíves figyelmetekbe, Janacektől A ravasz rókácskát (vagy akinek jobban tetszik: Az élesfülű rókalány kalandjait) Innen tölthető le a szokott módon, az automatikusan induló, de kikapcsolható magyar felirat mellett angol-német-francia és spanyol felirattal. Javasolt VLC lejátszó használata. (És még egy bónuszt mellékeltem, az 1979-es magyar bemutató műsorfüzetét. Ez ugyan nem kapcsolódik a feltöltött felvételhez, de biztosan lesz, aki szívesen forgatja majd, visszaemlékezve a régi szép időkre.)
Ezt az 1995-ös felvételt Charles Mackerras vezényli, az Orchestre de Paris játszik, a főbb szereplők pedig Eva Jenis, Thomas Allen, Hana Minutillo és Ivan Kusnjer. Azért választottam ezt a felvételt, mert nekem ez tetszett toronymagasan a legjobban a számomra elérhető felvételek közül, mind zeneileg, mind a rendezés, kosztünök, díszletek tekintetében. És aki a balettet szereti, annak is telitalálat ez a felvétel. Remélem, hogy senki sem fog csalódni, a kicsik is bátran megnézhetik, amit megértenek belőle, az egy nagyon szép, izgalmas és színes mese lesz, a nagyobbaknak pedig jutnak mélyebb gondolatok és erkölcsi tanulság is. És ami a legfontosabb: varázslatos zene. Kellemes szórakozást, azután boldog újévet mindenkinek. (Lesz majd egy aranyos rajzfilm változat is, de karácsonyra a DVD sajnos nem érkezett meg.)
Csodás ez a felvétel! Nekem már a 2009-es első változat megtekintésekor nagyon tetszett - örültünk a kalózfelvételeknek is! Persze, a mai technika sokkal több, jobb megoldást tesz lehetővé. de vagyunk páran, akik emlékszünk arra az időre, amikor csak lemezfelvételeket hallgattunk - már akinek volt lemezjátszója! Villazónt érdemes pár percig nézni, annyira érzelemdús az éneklése, hogy ez a mimikáján, egész testmozgásán megnyilvánul, de tovább tényeg nem. Netrebkóval csodás párost alkottak! Netrebko tökéletes Mimi volt, az ilyen alakításokért szeretett bele a fél világ. Szerintem jobb lett volna, ha nem vált szerepkört. Tudom, ezt a csontot már lerágtuk, de nekem akkor is ez a véleményem.
Villazont legjobb behunyt szemmel nézni, mert nagyon egyedi az énekstílusa, egész testéből énekel, éneklés közben nyújtózkodik, mint egy liba, akkorára nyitja a száját (ezt jól megtanította neki az ének-tanárnénije), hogy időnként csaknem bekapja Netrebkot, és a mimikája is egyedi. Összességében olyan mint egy kis ördögfióka, szerintem nagyon aranyos. A hangja viszont - ezekben az időkben - szép volt. És körülöttük valóban izzik a levegő, olyanok, mnt egy valódi szerelmespár. Én nagyon szeretem ezt a felvételt, úgy, ahogyan van. Örülök, hogy neked is tetszett. :)
Nagyon köszönöm ezt a régi Bohéméletet! Ez tényleg olyan, különösen a magyar felírattal együtt, amit unokáknak is lehet mutogatni. Én ugyan sosem voltam Villazon rajongó, viszont Netrebko itt még tényleg az a csoda, aki az egész világot ámulatba ejtette.
Szívesen. Örülök, hogy letöltötted, meghallgattad.
Koszonom, hogy megirmerhettem Olivier Messaen zenéjét.
Mimiként utolérhetetlen. Messian után egy könnyebb, vidám mű fog következni szilveszterre. :)
A Messiaen nekem nem ártott meg,"csak" kissé megfertőzött! Türelmesnek kell lenned, míg megküzdök vele és képes leszek megfogalmazni a mondandómat! Ajánlanám másoknak is, de nem nagyon merem, még a végén kikapok érte!
Addig is nagyon köszönöm a Bohéméletet! Ez AZ a Netrebko, akibe annak idején a fél világ beleszeretett!
Köszönjük, boldog karácsonyt!
Lehet, hogy néhányatoknak megártott a Messiaen, ezért most gyorsan feltöltöm az antidotumot, egy csodálatos Bohémélet oprafilmet, Netrebkóval, Villazonnal. Erre a filmre készítettem először magyar feliratot, még 2009-ben, persze akkor még egy rosszminőségű kalózfelvételre. Most viszont a bluray korongomról készítettem a másolatot, és erre applikáltam a 2009-es feliratomat. Egy picit javítgattam rajta, de azért a felirat továbbra is tükrözi a 12 évvel ezelőtti szerény angol tudásomat és akkori nézeteimet szerelemről-halálról, és úgy általában a világról.
Nálunk hosszú évekig visszatérő program volt a Bohémélet megtekintése a két ünnep között. Az Operaháznak ezt a produkcióját a csodaszép díszletekkel, rendezéssel, sohasem lehetett megunni, ha az ember egyszer látta, akkor ez a varázs rabul ejtette, és évről-évre visszatért, mert látni-hallani akarta újra és újra. Ez az én legkedvesebb operám, különösen az utolérhetetlen szépségű harmadik felvonás.
És akkor itt van ez az operafilm Netrebkóval, aki akkoriban még nem a legeslegnagyobb díva volt, hanem Mimi, azzal a világszép hangjával, egy igazi Mimi, akit lehetett szeretni, és akiért lehetett könnyet ejteni. A felvétel óta 13 év telt el, sok víz lefolyt azóta a Dunán, talán túl sok is... Én ezzel a felvétellel kívánok mindnyájatoknak békés, boldog Karácsonyt.
Most elolvasva, nagyon sajnálom, hogy nem voltam ott akkor! (Ráadásul még eggyel többen is lettünk volna.) De ha egyáltalán valahol, akkor a Szent Ferencet is inkább a Müpában tudnám koncert szerűen elképzelni.
Tartok attól, hogy csak egyszer volt Budán kutyavásár. Amúgy egy későromantikus zenemű előadása - még ha gigászi is - talán közelebb áll a szokott, és játszott művekhez, mint Messiaen. És sajnos Peskó Zoltán sincsen már. Remélem nem Vashegyi fog ilyesmivel próbálkozni.
A Pfitzner bemutatója sajnálatos módon elkerülte a figyelmemet, mentségemül szolgáljon, hogy komoly izületi gyulladás miatti átmeneti járóképtelenség foglalkoztatott. Most megnéztem a NET-en, mit mondjak, kb három másik operát ki lehetne stafírozni ennyi szereplővel! Segítsetek, találok valahol kritikát az előadásról?
Annyit olvastam, hogy Christian Thielemann kemény kritikát kapott, hogy ezt a darabot színre vitte, a "náci vonatkozások" miatt. Most nem állok neki tanulmányozni, mert a Messiaen van programon, de előbb-utóbb elolvasnám, milyen volt a hazai fogadtatás.
Pfitzner Palestrináját is bemutatták, az sem kisebb apparátus...
Ha tudok konkrét információt, megírom. Persze, egy-két előadás maximum...
Köszönöm mindkettőtök hozzászólását. Magánban is kaptam 1-2 levelet, és örömmel tölt el, hogy van érdeklődés a mű iránt. Nekem elég nagy a képzelőerőm, de bevallom, nehezen tudom elképzelni a hazai bemutatót. Ez nemcsak nagyon nehéz, hanem egyben nagyon kényes mű is, nem elég a professzionális szakmai tudás, hanem amolyan szent ferenci szellemiség is kell az előadáshoz. Egy ilyen mű betanítása és színrevitele iszonyatosan nagy munka, szörnyű nagy pénz. Aztán lesz 1 (2) előadás és vége... Kedves Zéta, ha tudsz a tervezett előadásról bármilyen részletet, akkor kérlek, oszd meg velünk.
Böngésztem kicsit a net-en, hogy mit lehet még megtudni erről a Messiaen-ről, az alábbi linket találtak. Kicsit régi, de érdemes elolvasni.
https://fidelio.hu/klasszikus/messiaen-assisi-madarai-136492.html
Köszi a felvételt, majd én is reagálok, mert izgalmas.
Egyébként úgy tudom, terveződik hazai bemutató. Végül is adtak már elő ekkora apparátusú darabot....
Én mindenesetre letöltöttem, és meg fogom nézn! Nem azért, mert ezt a darabot Európában is több helyen bemutatták, hanem egész egyszerűen azért, mert érdekel! Egyelőre köszönöm, a kritika majd megtekintés után!
És akkor jöjjön, aminek jönnie kell, innen tölthető le Messiaen Assisi Szent Ferenc c. műve egy hónapig. (magyar, francia, orosz felirattal, javasolt lejátszó VLC)
Messiaen fiatal korában sokat foglalkozott Mozart és Wagner operáival, de sohasem gondolt arra, hogy operát fog írni, ezért szinte gondolkodás nélkül visszautasította 1971-ben a Párizsi Opera felkérését., de aztán nem tudott a felkérésnek ellenálni, amikor egy Elyséei-palotában történt vacsora után maga Georges Pompidou ismételte meg ezt a kérést. Messiaen sokat gondolkozott a témán. Először Krisztus keresztrefeszítését akarta megzenésíteni, de méltatlannak tartotta magát erre a feladatra, így végül elhatározta, hogy Assisi Szent Ferenc életéről ír zenedrámát. Messiaen 1977-re elkészítette a mű zongorás változatát, de ezután a munkáját betegségei és lelki vívódása jelentősen lassították, így a mű 1980 helyett csak 1983-ra készült el. Messiaen a librettót is maga írta, felhasználva Celanói Tamás és Szent Bonaventúra életrajzait, Szent Ferenc imáit, a Fiorettit és egyéb, Szent Ferenc életével foglalkozó dokumentumokat. (Ezeket a dokumentumokat ti is tanulmányozhatjátok.) Messiaen Szent Ferenc életének néhány csomópontját állította reflektorfénybe. Az életszentség, a szentté válás folyamata érdekelte, így kihagyta Szent Ferenc életének inkább opera színpadra kívánkozó mozgalmasabb részeit; csapodár fiatalságát, Szent Klárával való kapcsolatát, vagy a Szent Ferenc legendárium izgalmasabb epizódjait, amilyen pl. a gubbói vad farkas megszelídítése volt. Messiaen maga nyilatkozott arról, hogy ez a választása tudatos döntés volt: "...Jobban szeretem a virágokat. A bűnt kihagytam."
Az opera három felvonásra osztott nyolc jelenete Ferencnek a megtérése utáni lelki fejlődését mutatja be. Az első felvonás Leo testvérrel, a tökéletes boldogságról folytatott beszélgetésével kezdődik, a híres Naphimnusz részleteivel folytatódik, majd egy konkrét történetettel, a leprás meggyógyításával fejeződik be. A második felvonás Ferenc útját mutatja be a megvilágosodás, a szolgálat és Isten felé, az "utazó angyal", az "angyalzenész" és a legterjedelmesebb "madarak beszéde" jelenetekkel. A harmadik és egyben legdrámaibb felvonás első jelenete Krisztus stigmáinak felvételét, a második jelenete pedig Ferenc halálát és az örökkévalóságba történő belépését mutatja be.
A mű megszólaltatása iszonyatosan nagy apparátust, több mint 110 tagú zenekart és 150 tagú, 10 szólamú kórust igényel, azért nem csoda, hogy a Palais Garnier 1983-as világpremierje után csaknem egy évtizedig nem állították színpadra az operát. Ezt követően 1992-ben Salzburgban Peter Sellars rendezésében a Los Angeles-i Filharmonikusok adták elő (vez.: Esa-Pekka Salonen). Ezt a produkciót 1998-ban újra játszották. Jelentősebb bemutatók voltak Lipcsében (1998), Berlinben (2002), a San Franciso-i Operában (2002), Madridban (2011), Párizsban (2004), a Bajor Állami Operában (2011) és Darmstadtban (2018). Az operát - amely nem hagyományos opera, hanem inkább misztérium-játék -, Magyarországon sohasem adták elő.
Én a 2008-as, Amszterdami felvételt mutatom be, karmester: Ingo Metzmacher, főbb szereplők: Rod Gilfry, Camilla Tilling, Hubert Delamboye, Henk Neven.
Lassan két éve, hogy először rendszertelenül, majd fél éve már heti rendszerességgel teszek közzé magyar felirattal közismert, vagy kevésbé ismert, olykor ismeretlen operákat. Célom az operák népszerűsítése, ritkán játszott művek bemutatása és közkinccsé tétele, és egy olyan az opera után érdeklődő réteg megszólítása, akik ritkán jutnak el az operába, vagy a nyelvismeret hiánya akadályozza őket a mű teljes megértésében-megismerésében. Ezt a tevékenységemet jobbára értetlenség és sok támadás érte. Tisztában vagyok azzal, hogy a mostani feltöltésemet is a többség részéről közöny és elutasítás fogja kísérni, mert legyünk őszinték, kit érdekel itt Szent Ferenc élete vagy Messiaen zenéje, és különösen ennek a kettőnek a kombinációja? Ettől függetlenül reménykedem abban, hogy egy-két embernek szép és elgondolkoztató perceket szerezhetek, és hozzájárulhatok ahhoz, hogy egy hangyányival szebb legyen a világ. Én ezzel a feltöltéssel kívánok mindenkinek áldott Karácsonyt.
Köszönöm szépen a pozitív visszajelzést, kedves Klára. Még néhány nap, és hétvégére jön az én karácsonyi meglepetésem, egy olyan opera, amit Magyarországon sohasem játszottak, és nem is fognak.
Mindennek eljön az ideje, csak ki kell várni! Ez mostanra érkezett el. Megnéztem a Britten opera mindkét változatát, zeneileg és a szereplőket tekintve mindkét változat brilliáns. Persze, a filmváltozat több lehetőséget nyújt a különféle szituációk, helyzetek megvalósítására, bemutatására, és ezt a lehetőséget teljes mérétékben ki is használja, de a szinpadi változat is tökéletesen érthető - ha az ember odafigyel. A filmet nézve kezdetben furcsa volt, hogy a parkban történő esményeket távolból mutatja a felvétel, és a házban zajló események egy részét kívülről, az ablakon át lehet nézni, de ez azonnal értelmet nyert, mikor kiderült, hogy a volt inas és az előző nevelőnő kísérteni jár vissza, és ök figyelik távolból az embereket és az eseményeket. Az, hogy az öreg házvezetőnő mit sejt, vagy mit tud az előzményekből, az opera elején nem derül ki egyértelműen, de a végkifejlethez közeledve tisztán lát, és elviszi a kislányt az épületből, a volt nevelőnő kísértő bűvköréből. A fiatal, lelkes, amibiciózus nevelőnő hiába alakít ki jó kapcsolatot a gyerekekkel, próbálja őket kiszakítani a bűvkörből, és megmenteni a maga sem tudja, mitől, a volt inas kísértő szelleme erősebb, és ez a fiúcska életébe kerül. A zene varázsa csakugyan lebilincselő, egyáltalán nem könnyű szólamok, és mindkét változatban nagyon jó alakítást nyújtó, elképesztő énekesi teljesítményt nyújtó gyerekszereplőkkel. Én ismertem a Peter Grimes-t, és vannak halvány emlékeim egy valamikor látott Albert Herringről, de ennek az operának a zenéje merőben más, szinte földöntúli. Ezer köszönet érte!
scalai
Még egyszer megnéztem az eloadást. A scali évadnyito nagyon fontos az olasz operaéletben. Miért kellett a Lady szerepét Netrebkonak adni, mikor vannak olyan szopránok mint Monastyrska, Hernandez vagy Pirozzi ?
Netrebko ladyje egy vokális katasztrofa. Sotítét, huhog, disztonál, nehézkes, még csak véletlenul sem drámai koloratúra.
Salsi nagyon jo volt, szerintem Olaszország vezeto baritonja.Van olyan mondás, hogy senki nem hal meg annyira az operában, hogy még 10 percig ne énekeljen, így volt ez a milánoi Macbeth fináléjában is, Macbeth, miután leszúrták, énekelt egy rovid áriát - ezt általában ki szokták hagyni.
Most megjelent a milánói Macbeth videóval is, ha valakit még érdekelne:
https://www.youtube.com/watch?v=jZ8HUD7iSoI
Örülök, hogy tetszik, használd egészséggel, remélem, hogy nem fogsz rosszat álmodni tőle. :)
Nagyon jo választás, kedves Takatsa. Minden operabarátnak ajánlom. Ez egy szelemekkel sutogo psychotriller. Vagy horror ? Jo zene, kiválo libretto.
Legalább játszanak a színházak. Nálunk abszolut zárlat van. Csak az élelmiszerboltok és patikák vannak nyitva. Ebbol profitál az észak magyar kereskedelem, mert Pozsonytol Kassáig a szlovákok Magyarban végzik el a karácsonyi vásárlásokat. / nagyon magas a beoltotság Magyaroszágon/
Ha már Britten került szóba: a MÁO játszotta azt hiszem az Andrássy úton az Albert Herring című vígoperáját, Palcsó Sándor pompás alakításával a címszerepben. Élvezetes előadás volt, emlékeim szerint viszonylag sokszor ment. Később színre került a Szentivánéji álom is egy akkori nagyon fiatal, szinte artistakövetelményeket is teljesítő énekesgárdával. Szóval, szerintem mi Britten bemutatókkal „jól álltunk”.
Én nagyon szita-agyú vagyok, mert én láttam az Erkelben ezt az operát. Azt hittem, még a 90-es években, annyira nem emlékszem már a szereplőkre, csak arra, hogy tetszett az előadás, és kifejezetten érdekesnek tartottam a művet. Kár, hogy olyan hamar levették a műsorról! De a Peter Grimes is jó opera. Igazad van, az itthoni előadása nekem se tetszett anno, de annál inkább, amit tavaly láthattunk a MET-ben, és remélem, a januári bécsi is jó lesz, és meglesz tartva!
Teljék benne annyi örömöd, mint amennyit nekem szerzett ez a csodás opera.
Britten egyik legjelentosw opera zeneszerzoje a 20. századnak. Ezt a darabot nem ismerem, de Brittent nagyon szeretem, biztos megfogom nézni. Nagyon koszonom. Ha jo a rendezés, Peter Grimes kituni eloadás lehet.
És akkor itt van az újabb opera-bemutató, amely számomra egy óriási meglepetés. Brtitten: The Turn of the Screw (A csavar fordul egyet). Innen tölthető le, két különböző előadásban, magyar felirattal, stb. Hickox 2005 - BBC és Harding 2001 (Tehát külön-külön tölthető le a két felvétel.)
Számomra azért nagy meglepetés ez az opera, mert én Brittentől eddig csak a Változatokat ismertem egy Purcell témára, valamint kb. 20 éve láttam az Operaházban a Peter Grimes-t, ami számomra annyira érdektelen és unalmas volt, hogy amolyan "soha többet Brittent" érzés maradt bennem. Aztán ahogyan teltek az évek, a rossz emlék halványult, és úgy látszik, most jött el az idő, hogy egy új próbát tegyek Brittennel, egy youtube kattintást talán megérdemel. Így is történt, kattintottam egyet, hallgattam vagy 5 percet, és a fejhallgató csaknem leesett a fejemről, akkora volt a döbbenet. Tudom-tudom, annyiszor lelkesedtem már (én egy lelkesedő típus vagyok), hogy ilyen fantasztikusat még nem hallottam, de most újra és újra csak ennyit tudok mondani. Mert ez a kamaraopera egy csoda. Hogy miről szól, azt elég nehéz megfogalmazni, elmondani. A mű alapja egy Henry James kisregény, amely egy pszichotriller, a Freud előtti időkből. A helyszín egy elszigetelt, vidéki angol kastély, ahol két árva gyerek él egy öreg házvezetőnővel. Egy fiatal nevelőnő érkezik, aki egyre furcsábbnak látja a gyermekek viselkedését, aztán rájön, hogy két gonosz szellem tanyázik a kastélyban, az inas és az előző nevelőnő szelleme, akik elcsábították és megrontották a két gyermeket, és kísértetként visszajárva, a gyermekek lelkét is meg akarják szerezni. Ez így leírva egy mai, harmadosztályú horrortörténetnek felelne meg, de Henry James ennnél jobb író volt, a történet végig a realitás és az álom közötti mezsgyén ellensúlyoz, nyitva tartva azt a kérdést, hogy a kísértetek valóban léteznek-e, a gyermekek valóban megszállottak-e, vagy az egész csak a megbomlott agyú fiatal nevelőnő fantazmagóriája. Britten zenéje ezt a történetet - hogy úgymondjam - éteri magasságokba emeli. Zavarbaejtő történet, zavarbaejtő opera, amely kíméletlenül beletapos a komfortzónánkba. Persze mindannyian tudjuk, hogy sok szörnyűség történik a világban de valahogy úgy vagyunk vele, hogy velünk ez nem történhet meg, vagy ha mégis, akkor előbb-utóbb minden jóra fordul, belénk van programozva a happy end. Egyikünk ebben hisz, másikunk abban, de akárhogy is nézzük, egy végtelenül jó és könyörületes Istenben könnyebb és kényelmesebb hinni, mint egy határtalan erővel bíró gonoszban. Vagy mégis harcba száll minden emberi lélekért a jó és a gonosz, és életünk minden perce ennek a végtelen és megjósolhatatlan küzdelemnek a csatatere? Ez a felkavaró opera szembesít minket az ehhez hasonló kérdésekkel, választ persze nem kapunk, azt nekünk kell tovább keresnünk.
Az 1954-ben készült Britten opera magyarországi premierjére 2004-ben került sor az Erkel Színházban. Erről az előadásról a momusban is megjelent egy részletes beszámoló "té-pé" tollából (vajon ki lehetett ez az azóta eltűnt "megmondóember"?), aki bevallottan semmit sem értett az előadásból, és ismertetését ezzel fejezte be: "...egy előadás, melyet, míg a kíváncsiság és a sznobizmus él, alkalmanként 150 nézővel számolva, sokáig lehet majd játszani." Jelentem, nem játszották sokáig. 2013-ban Szegeden hangzott el az opera, az Armel Operafesztivál keretében, az Isztambuli Állami Opera előadásában. Ennyi eddig a Britten opera magyarországi története.
Sok felvételt megnézegettem, és meg kell, hogy mondjam, egyik jobb volt, mint a másik, talán nincs is rossz felvétel erről az operáról. Ennek az lehet az oka, hogy ez nem egy bestseller mű, nagyfokú elszántság, hozzáértés és szakmai elkötelezettség szükséges a színreviteléhez, és ez garantálhatja a minőségi előadást. Kiválasztottam a nekem legjobban tetsző két előadást és a fenti linkről e két felvételt tudjátok letölteni. Az egyik a BBC 2005-ben készült operafilmje (Mark Padmore, Lisa Milne, Catrin Wyn Davies, Diana Montague, Nicholas Kirby Johnson, Caroline Wise, City of London Sinfonia / Richard Hickox), a másik pedig 2001-ben, az Aix-en-Provence Festival előadása (Mireille Delunsch, Hanna Schaer, Marlin Miller, Marie McLaughlin, Daniel Harding). Remélem, hogy mindkét csodálatos előadást letöltitek és megnézitek. Én első megnézésre a 2005-ös BBC filmet ajánlanám. Biztosan sokan idegenkedtek az operafilmektől, de ez filmként is csodálatos művészi alkotás, szuper énekesekkel és zenekarral. Maradandó élmény a megtekintése.
Klárika, Lujza megadta a linket. Jo eloszor hallani, utána valamikor megnézni. Kíváncsi vagyok a véleményedre.
Verdi-Macbeth-Chailly-Milano-Dicembre 2021
Te jó ég, mennyi furcsaság Netrebko első áriájában! Rondán csúszkál. Pedig úgy emlékszem, pár éve a MET-ben nekem tetszett Lady-ként. És ilyet se hallottam még, hogy búú is kövesse ezt az áriát, mikor ő énekel! De a férfiak jók.
Most elérhető a teljes hangfelvétel is itt:
https://www.youtube.com/watch?v=Wo1C03iVLcQ
Kedves Laci! Én is! Nem kioktatni óhajtottalak, csak jeleztem, hogy nem főváros-függő egy új darab bemutatása. Németországban az ún. "vidéki házak" tradicionálisan mindig jobbak voltak. A Die tote Stadt c. Korngold operát pl. annak idején Hamburgban mutatták be, és valószínűleg az akkori kritikusok sem ájultak el a gyönyörtől. Ami újszerű, az nem mindig tetszik! Nem annak alapján minősítettem a Moby Dick-et, hogy hol mutatták be! Letöltöttem, megnéztem, tetszett, passz!
És még egy apróság: Takatsa fórumtárs nem rokonom, ugyanúgy levélváltásban állok vele, mint Veled, vagy esetenként másokkal is. De dühítő, és mivel rendszeresen megköszönöm (!) a feltöltéseit, és bevallom, ha tetszett, áttételesen bár, de engem is sért az a nem kevés okoskodó, piszkálódó megjegyzés, amiben egyes fórumtársak jóvoltából része van! Le lehet tölteni, meg lehet hallgatni, és kultúrált formában véleményt írni. Vagy csendben maradni! Ennyi!
Még valami: mivel a tegnapi Scala bemutató kishazánkban nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben volt kozzáférhető, kérlek, ne ítélj meg bennünket negatívan, mert nem hemzsegnek a kritikai észrevételek. Én speciel több adóról, adásról, stb lepattantam, tehát csak remélhetem, hogy valahol majd előkerül.
Klárika, nem értem hogyan kerul ide Ottawa. Nem biztos, hogy a fovárosban van a legjobb operatársulat. Kanadában a legjobb Torontobab van, ugyanugy Ausztráliában Sydney -ben, Németországban Munchenben vagy Spanyolhonban Barvelonában. / Foldrajzbol mindig kituno voltam, kedves tanárno./
A Tubuson vannak részletekek, usd be Macbeth la Scala 2021
Itt találhato a Lady =alvajaro= áriája- 3.felv. Una macchia qui e tuttora....Úgy vélem ez egy kalozfelvétel a fobrobárol.
Sajnos nekem sincs arte csatornám, a tv szolgáltató pár éve kivette a csomagból, az internetes hozzáférés pedig le volt kódolva! Alapban van RAI uno csatornánk, de tegnap este - érthető okokból (?) - az is le volt kódolva! Amit nem látok, arról nem lehet véleményem. Remélem, előbb-utóbb előkerül valahonnan!
Kedves Laci, ahhoz látnom is kellett volna az előadást, de nemcsak nincs Arte csatornám, de nem is kapcsoltam be a gépet időben hozzá. És amit nem láttam, arról nem írhatok, de remélem, elő fog még kerülni valahonnan.
Úgy legyen, de a mai Scala eloadásrol csak én írtam.
Kedevs Laci! A te információid, hogy Brnoban, Kassán, Pozsonyban, Prágában, Pozsonyban, Eperjesen és még ki tudja hány helyen, mikor és milyen operát adnak elő, és milyen cseh és szlovák művészek énekelnek, valóban fontosak, elismerem. És gondolom, a híreidet hallva, kb. ugyanannyian kelnek útra a fórumról ezeket az előadásokat megnézni, mint ahányan kiváncsiak a felirataimra. Így aztán kvittek vagyunk, helyreállhat a béke. A Moby Dicket pedig engedjük el, úgy tűnik, hogy nemcsak Ahab kapitányon fogott ki ez a dög, hanem rajtunk is. Lépjünk tovább. Vasárnap egy új remekművet mutatok be, ami - biztos vagyok - téged is érdekel.
Szeretnél Te úgy tudni idegen nyelveket, mint ahogy én tudok magyarul. Kritikát én nem fogok írni, mert ez szlovákul se menne. Arra vannak a zenetudosok és zene-ujságírok. 2013 - tol írogatok ide, azt hiszem hogy az én nézeteim és informácioim hasznosabbak mint a Te felirataid.
