Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények
Kedves Takatsa! Most sem kelek versenyre az előttem szóló Nagyokkal, csak pár szerény gondolat. Igen, megnéztem. meghallgattam a Rókácskát - nagyon tetszett! Remek opera, persze a maga nemében. Bűbájos zene, nagyon jó énekesek, akik nem mellesleg elképesztő színészi alakítást is nyújtanak - Eva Jenis pl. egyszerűen fantasztikus, és az erdészt éneklő férfi is nagyon tetszett. Janacek nagyon szeretheti az állatokat, ha ilyen jó zenét írt nekik!
Ha nem tudom előre, hogy ez egy Janacek opera, soha nem tippeltem volna rá, pláne a Jenufa ismeretében! Még egyszer köszönöm!
Kedves Takatsa! Ennyi okos megjegyzés után már megszólalni is alig merek! Köszönöm a Rókácskát, persze, hogy ezt is letöltöttem, és szokásomhoz híven ezt is megnézem, mert érdekel. Addig is boldog új évet kívánok -- még benne vagyunk a 8 napban, tehát lehet!
Nagyon szépen írtad. Jo vagy Te takatsa, megaztán a magyar nyelv is zseniális.
Hallani, hallottam róla, mint nagyszerű Janacek karmesterről, aki személyesen ismerte Janaceket, és egy nagy monográfiát is írt róla, de személyesen nem ismertem, és már nem is fogom, mert több mint 50 éve meghalt. A Boulez-féle Holtak háza DVD-t már párszor megnéztem és nagy hatással van rám, ugyanúgy zseniális mestermű, mint a Jenufa vagy a Rókácska, persze egészen más, és éppen ez benne a nagyszerű, ahogyan a szürke monológok végtelen sora mögött, a szavakon túl, ott izzik és lüktet a fantasztikus janaceki zene.
Kedves Lajos, bizony Boulez híres volt a mondásairol. Fiatal korában legszívesebben felrobbantotta volna az osszes operaházat, aztán késobb minden párizsi Callas fellépést megnézett.
Jaroslav Vogelt ismered?
November 2.-kán kezdodik Brunnben a Janáček fesztivál janacek-brno.cz/program/. Ezen a napon eloadják A holtak házábol / Z mrtvého domu/ és rogton utána a Glagolita mise lesz. Nagyon jo kombinácio. Jakub Hrůša vezényel, jelenleg o a legjobb Janáček dirigens a világon.
Az eloadást az Operavision 2022.nov.6.-kán éloben sugározza.
Igen, nekem is ez a 2008-as DGG felvétel van meg, a Mahler zenekarral és a Schonberg kórussal. Antidepresszánsra nincsen szükségem, én inkább mániás vagyok. :) és persze, jöhet az irodalom, nem esem kétségbe, ha Mackerrasról rosszat is írnak, a Rókácska eléggé meggyőzött engem a karmesteri képességeiről.
Mackerrasszal csak két Janacek-operát hallottam "élőben" - a Makropoulos ügyet Londonban és a Prücsök úr utazásait Prágában.
Ha akarod, írok bizonyos infokat Mackerras Janacek-kiadásaival kapcsolatban - de nem fogsz örülni neki. Mégis érdekel?
Ebben a darabban az eszement rendezok kitombolhatják magukat. Itt ez nem zavar.
jav. Mass
Kedves takatsa!
Javaslom a Z Mrtvého Domu DVD-felvételét Boulezzel DGG kiadásban.
Amikor itt a Momus-ben 2015-ben az opera új prágai színre állításáról írtam, Boulezt idéztem ("Színházként és zeneileg a Holtak házából primitív, a szó legjobb értelmében.")
De mielőtt megnézed, szedj be egy marék antidepresszánst.
Érdemes medhallgatni Janáček Glagolita miséjét Pierre Boulez tolmácsolásával. TUBUS Glagollitic Mess, Pierre Boulez
Pierre Boulez-t díszdoktorrá avatta a brnoi Janáček Zeneakadémia, ép Janáček muveinek kiválo interpretálásáért.
1980-ban, egy vidéki iparváros könyvesboltjában akadtam rá Bartók Kékszakállújára, Pierre Boulez vezényletével (Troyanos, Ninsgern). Én Bartókot előtte is sokat hallgattam, de ez a felvétel relevációként hatott, ekkor kerültem közel Bartókhoz, és zene azóta sem fogott meg ennyire. Utána vadásztam Boulez felvételeire, jött a Concerto, a Szvít, a Zene, a zongoraversenyek (Barenboimmal), végül a Mandarin. Mindez a 80-as évek első felében, amikor igencsak nehéz volt beszerezni ezeket a felvételeket, a kezdő fizetésemből. Szenvedély volt ez, lobogó és kizárólagos, olyan szerelem, ami mostanáig tart.
Bartókot legjobban Reiner vezényelt.
Már hogyne értene, mármint ami Janáčekot illeti.
Csak olvass, megéri. Aztán rájosz, hogy JANÁČEK a legjjobb ,
Nekem is van egy felvételem, feltehetően ez a legjobb. :) Boulez vezényel, és én Boulezt nagyon-nagyon szeretem, ő vezényelt legjobban Bartókot, és gondolom Janacekhez is ért. De most a Rókácskát lehet letölteni, a Holtak majd csak utána, ehhez Dosztojevszkíjt is újra kell olvasnom.
Én A holtak házábol címu operát javaslom, ez most nagyon megy a világban. Van elég felvétel a Tubuson. / Z mrtvého domu, angolul From the House of the Dead/
Igen, odáig már eljutottam, hogy milyen operákat írt Janacek. :)
Kedves Takatsa, ha szabad, akkor ezeket ajánlanám - Katya Kabanova, Vec Makropulos vagy A Holtak házábol - Z mrtvého domu - From the House of the Dead.
Köszönöm a kiegészítést.Mackerras nagyszerűen vezényel, pálcája alatt szinte kivirágzik ez a szépséges, elbűvölő zene. Mackerras nagyon sokat tett Janacek zenéjének népszerűsítéséért, és oroszlánrésze van abban, hogy Janacek operái meghódították az egész világot. Én csak mostanában váltam Janacek rajongóvá, a Jenufa után belebotlottam ebbe a remekműbe, és remélem, hogy a jövőben Janacek többi operáját is "felfedezem".
Kedves Takatsa, tudod én nagy Janáček rajongo vagyok.Ezért igen megorultem, hogy kozkincsé tetted ezt a remekmuvet. Mackerras nagy Janáček szakérto volt, és az énekesgárda tokéletes, foleg Eva Jenis-ová / kedvenc szlovák szopránom , Dalibor Jenis felesége/. Én az opera címét úgy fordítanám, hogy Szemfules rokalány ;) .
És akkor itt van az ezévi utolsó feltöltésem. A mai naphoz illően egy vidámabb operát ajánlok szíves figyelmetekbe, Janacektől A ravasz rókácskát (vagy akinek jobban tetszik: Az élesfülű rókalány kalandjait) Innen tölthető le a szokott módon, az automatikusan induló, de kikapcsolható magyar felirat mellett angol-német-francia és spanyol felirattal. Javasolt VLC lejátszó használata. (És még egy bónuszt mellékeltem, az 1979-es magyar bemutató műsorfüzetét. Ez ugyan nem kapcsolódik a feltöltött felvételhez, de biztosan lesz, aki szívesen forgatja majd, visszaemlékezve a régi szép időkre.)
Ezt az 1995-ös felvételt Charles Mackerras vezényli, az Orchestre de Paris játszik, a főbb szereplők pedig Eva Jenis, Thomas Allen, Hana Minutillo és Ivan Kusnjer. Azért választottam ezt a felvételt, mert nekem ez tetszett toronymagasan a legjobban a számomra elérhető felvételek közül, mind zeneileg, mind a rendezés, kosztünök, díszletek tekintetében. És aki a balettet szereti, annak is telitalálat ez a felvétel. Remélem, hogy senki sem fog csalódni, a kicsik is bátran megnézhetik, amit megértenek belőle, az egy nagyon szép, izgalmas és színes mese lesz, a nagyobbaknak pedig jutnak mélyebb gondolatok és erkölcsi tanulság is. És ami a legfontosabb: varázslatos zene. Kellemes szórakozást, azután boldog újévet mindenkinek. (Lesz majd egy aranyos rajzfilm változat is, de karácsonyra a DVD sajnos nem érkezett meg.)
Csodás ez a felvétel! Nekem már a 2009-es első változat megtekintésekor nagyon tetszett - örültünk a kalózfelvételeknek is! Persze, a mai technika sokkal több, jobb megoldást tesz lehetővé. de vagyunk páran, akik emlékszünk arra az időre, amikor csak lemezfelvételeket hallgattunk - már akinek volt lemezjátszója! Villazónt érdemes pár percig nézni, annyira érzelemdús az éneklése, hogy ez a mimikáján, egész testmozgásán megnyilvánul, de tovább tényeg nem. Netrebkóval csodás párost alkottak! Netrebko tökéletes Mimi volt, az ilyen alakításokért szeretett bele a fél világ. Szerintem jobb lett volna, ha nem vált szerepkört. Tudom, ezt a csontot már lerágtuk, de nekem akkor is ez a véleményem.
Villazont legjobb behunyt szemmel nézni, mert nagyon egyedi az énekstílusa, egész testéből énekel, éneklés közben nyújtózkodik, mint egy liba, akkorára nyitja a száját (ezt jól megtanította neki az ének-tanárnénije), hogy időnként csaknem bekapja Netrebkot, és a mimikája is egyedi. Összességében olyan mint egy kis ördögfióka, szerintem nagyon aranyos. A hangja viszont - ezekben az időkben - szép volt. És körülöttük valóban izzik a levegő, olyanok, mnt egy valódi szerelmespár. Én nagyon szeretem ezt a felvételt, úgy, ahogyan van. Örülök, hogy neked is tetszett. :)
Nagyon köszönöm ezt a régi Bohéméletet! Ez tényleg olyan, különösen a magyar felírattal együtt, amit unokáknak is lehet mutogatni. Én ugyan sosem voltam Villazon rajongó, viszont Netrebko itt még tényleg az a csoda, aki az egész világot ámulatba ejtette.
Szívesen. Örülök, hogy letöltötted, meghallgattad.
Koszonom, hogy megirmerhettem Olivier Messaen zenéjét.
Mimiként utolérhetetlen. Messian után egy könnyebb, vidám mű fog következni szilveszterre. :)
A Messiaen nekem nem ártott meg,"csak" kissé megfertőzött! Türelmesnek kell lenned, míg megküzdök vele és képes leszek megfogalmazni a mondandómat! Ajánlanám másoknak is, de nem nagyon merem, még a végén kikapok érte!
Addig is nagyon köszönöm a Bohéméletet! Ez AZ a Netrebko, akibe annak idején a fél világ beleszeretett!
Köszönjük, boldog karácsonyt!
Lehet, hogy néhányatoknak megártott a Messiaen, ezért most gyorsan feltöltöm az antidotumot, egy csodálatos Bohémélet oprafilmet, Netrebkóval, Villazonnal. Erre a filmre készítettem először magyar feliratot, még 2009-ben, persze akkor még egy rosszminőségű kalózfelvételre. Most viszont a bluray korongomról készítettem a másolatot, és erre applikáltam a 2009-es feliratomat. Egy picit javítgattam rajta, de azért a felirat továbbra is tükrözi a 12 évvel ezelőtti szerény angol tudásomat és akkori nézeteimet szerelemről-halálról, és úgy általában a világról.
Nálunk hosszú évekig visszatérő program volt a Bohémélet megtekintése a két ünnep között. Az Operaháznak ezt a produkcióját a csodaszép díszletekkel, rendezéssel, sohasem lehetett megunni, ha az ember egyszer látta, akkor ez a varázs rabul ejtette, és évről-évre visszatért, mert látni-hallani akarta újra és újra. Ez az én legkedvesebb operám, különösen az utolérhetetlen szépségű harmadik felvonás.
És akkor itt van ez az operafilm Netrebkóval, aki akkoriban még nem a legeslegnagyobb díva volt, hanem Mimi, azzal a világszép hangjával, egy igazi Mimi, akit lehetett szeretni, és akiért lehetett könnyet ejteni. A felvétel óta 13 év telt el, sok víz lefolyt azóta a Dunán, talán túl sok is... Én ezzel a felvétellel kívánok mindnyájatoknak békés, boldog Karácsonyt.
Most elolvasva, nagyon sajnálom, hogy nem voltam ott akkor! (Ráadásul még eggyel többen is lettünk volna.) De ha egyáltalán valahol, akkor a Szent Ferencet is inkább a Müpában tudnám koncert szerűen elképzelni.
Tartok attól, hogy csak egyszer volt Budán kutyavásár. Amúgy egy későromantikus zenemű előadása - még ha gigászi is - talán közelebb áll a szokott, és játszott művekhez, mint Messiaen. És sajnos Peskó Zoltán sincsen már. Remélem nem Vashegyi fog ilyesmivel próbálkozni.
A Pfitzner bemutatója sajnálatos módon elkerülte a figyelmemet, mentségemül szolgáljon, hogy komoly izületi gyulladás miatti átmeneti járóképtelenség foglalkoztatott. Most megnéztem a NET-en, mit mondjak, kb három másik operát ki lehetne stafírozni ennyi szereplővel! Segítsetek, találok valahol kritikát az előadásról?
Annyit olvastam, hogy Christian Thielemann kemény kritikát kapott, hogy ezt a darabot színre vitte, a "náci vonatkozások" miatt. Most nem állok neki tanulmányozni, mert a Messiaen van programon, de előbb-utóbb elolvasnám, milyen volt a hazai fogadtatás.
Pfitzner Palestrináját is bemutatták, az sem kisebb apparátus...
Ha tudok konkrét információt, megírom. Persze, egy-két előadás maximum...
Köszönöm mindkettőtök hozzászólását. Magánban is kaptam 1-2 levelet, és örömmel tölt el, hogy van érdeklődés a mű iránt. Nekem elég nagy a képzelőerőm, de bevallom, nehezen tudom elképzelni a hazai bemutatót. Ez nemcsak nagyon nehéz, hanem egyben nagyon kényes mű is, nem elég a professzionális szakmai tudás, hanem amolyan szent ferenci szellemiség is kell az előadáshoz. Egy ilyen mű betanítása és színrevitele iszonyatosan nagy munka, szörnyű nagy pénz. Aztán lesz 1 (2) előadás és vége... Kedves Zéta, ha tudsz a tervezett előadásról bármilyen részletet, akkor kérlek, oszd meg velünk.
Böngésztem kicsit a net-en, hogy mit lehet még megtudni erről a Messiaen-ről, az alábbi linket találtak. Kicsit régi, de érdemes elolvasni.
https://fidelio.hu/klasszikus/messiaen-assisi-madarai-136492.html
Köszi a felvételt, majd én is reagálok, mert izgalmas.
Egyébként úgy tudom, terveződik hazai bemutató. Végül is adtak már elő ekkora apparátusú darabot....
Én mindenesetre letöltöttem, és meg fogom nézn! Nem azért, mert ezt a darabot Európában is több helyen bemutatták, hanem egész egyszerűen azért, mert érdekel! Egyelőre köszönöm, a kritika majd megtekintés után!
És akkor jöjjön, aminek jönnie kell, innen tölthető le Messiaen Assisi Szent Ferenc c. műve egy hónapig. (magyar, francia, orosz felirattal, javasolt lejátszó VLC)
Messiaen fiatal korában sokat foglalkozott Mozart és Wagner operáival, de sohasem gondolt arra, hogy operát fog írni, ezért szinte gondolkodás nélkül visszautasította 1971-ben a Párizsi Opera felkérését., de aztán nem tudott a felkérésnek ellenálni, amikor egy Elyséei-palotában történt vacsora után maga Georges Pompidou ismételte meg ezt a kérést. Messiaen sokat gondolkozott a témán. Először Krisztus keresztrefeszítését akarta megzenésíteni, de méltatlannak tartotta magát erre a feladatra, így végül elhatározta, hogy Assisi Szent Ferenc életéről ír zenedrámát. Messiaen 1977-re elkészítette a mű zongorás változatát, de ezután a munkáját betegségei és lelki vívódása jelentősen lassították, így a mű 1980 helyett csak 1983-ra készült el. Messiaen a librettót is maga írta, felhasználva Celanói Tamás és Szent Bonaventúra életrajzait, Szent Ferenc imáit, a Fiorettit és egyéb, Szent Ferenc életével foglalkozó dokumentumokat. (Ezeket a dokumentumokat ti is tanulmányozhatjátok.) Messiaen Szent Ferenc életének néhány csomópontját állította reflektorfénybe. Az életszentség, a szentté válás folyamata érdekelte, így kihagyta Szent Ferenc életének inkább opera színpadra kívánkozó mozgalmasabb részeit; csapodár fiatalságát, Szent Klárával való kapcsolatát, vagy a Szent Ferenc legendárium izgalmasabb epizódjait, amilyen pl. a gubbói vad farkas megszelídítése volt. Messiaen maga nyilatkozott arról, hogy ez a választása tudatos döntés volt: "...Jobban szeretem a virágokat. A bűnt kihagytam."
Az opera három felvonásra osztott nyolc jelenete Ferencnek a megtérése utáni lelki fejlődését mutatja be. Az első felvonás Leo testvérrel, a tökéletes boldogságról folytatott beszélgetésével kezdődik, a híres Naphimnusz részleteivel folytatódik, majd egy konkrét történetettel, a leprás meggyógyításával fejeződik be. A második felvonás Ferenc útját mutatja be a megvilágosodás, a szolgálat és Isten felé, az "utazó angyal", az "angyalzenész" és a legterjedelmesebb "madarak beszéde" jelenetekkel. A harmadik és egyben legdrámaibb felvonás első jelenete Krisztus stigmáinak felvételét, a második jelenete pedig Ferenc halálát és az örökkévalóságba történő belépését mutatja be.
A mű megszólaltatása iszonyatosan nagy apparátust, több mint 110 tagú zenekart és 150 tagú, 10 szólamú kórust igényel, azért nem csoda, hogy a Palais Garnier 1983-as világpremierje után csaknem egy évtizedig nem állították színpadra az operát. Ezt követően 1992-ben Salzburgban Peter Sellars rendezésében a Los Angeles-i Filharmonikusok adták elő (vez.: Esa-Pekka Salonen). Ezt a produkciót 1998-ban újra játszották. Jelentősebb bemutatók voltak Lipcsében (1998), Berlinben (2002), a San Franciso-i Operában (2002), Madridban (2011), Párizsban (2004), a Bajor Állami Operában (2011) és Darmstadtban (2018). Az operát - amely nem hagyományos opera, hanem inkább misztérium-játék -, Magyarországon sohasem adták elő.
Én a 2008-as, Amszterdami felvételt mutatom be, karmester: Ingo Metzmacher, főbb szereplők: Rod Gilfry, Camilla Tilling, Hubert Delamboye, Henk Neven.
Lassan két éve, hogy először rendszertelenül, majd fél éve már heti rendszerességgel teszek közzé magyar felirattal közismert, vagy kevésbé ismert, olykor ismeretlen operákat. Célom az operák népszerűsítése, ritkán játszott művek bemutatása és közkinccsé tétele, és egy olyan az opera után érdeklődő réteg megszólítása, akik ritkán jutnak el az operába, vagy a nyelvismeret hiánya akadályozza őket a mű teljes megértésében-megismerésében. Ezt a tevékenységemet jobbára értetlenség és sok támadás érte. Tisztában vagyok azzal, hogy a mostani feltöltésemet is a többség részéről közöny és elutasítás fogja kísérni, mert legyünk őszinték, kit érdekel itt Szent Ferenc élete vagy Messiaen zenéje, és különösen ennek a kettőnek a kombinációja? Ettől függetlenül reménykedem abban, hogy egy-két embernek szép és elgondolkoztató perceket szerezhetek, és hozzájárulhatok ahhoz, hogy egy hangyányival szebb legyen a világ. Én ezzel a feltöltéssel kívánok mindenkinek áldott Karácsonyt.
Köszönöm szépen a pozitív visszajelzést, kedves Klára. Még néhány nap, és hétvégére jön az én karácsonyi meglepetésem, egy olyan opera, amit Magyarországon sohasem játszottak, és nem is fognak.
Mindennek eljön az ideje, csak ki kell várni! Ez mostanra érkezett el. Megnéztem a Britten opera mindkét változatát, zeneileg és a szereplőket tekintve mindkét változat brilliáns. Persze, a filmváltozat több lehetőséget nyújt a különféle szituációk, helyzetek megvalósítására, bemutatására, és ezt a lehetőséget teljes mérétékben ki is használja, de a szinpadi változat is tökéletesen érthető - ha az ember odafigyel. A filmet nézve kezdetben furcsa volt, hogy a parkban történő esményeket távolból mutatja a felvétel, és a házban zajló események egy részét kívülről, az ablakon át lehet nézni, de ez azonnal értelmet nyert, mikor kiderült, hogy a volt inas és az előző nevelőnő kísérteni jár vissza, és ök figyelik távolból az embereket és az eseményeket. Az, hogy az öreg házvezetőnő mit sejt, vagy mit tud az előzményekből, az opera elején nem derül ki egyértelműen, de a végkifejlethez közeledve tisztán lát, és elviszi a kislányt az épületből, a volt nevelőnő kísértő bűvköréből. A fiatal, lelkes, amibiciózus nevelőnő hiába alakít ki jó kapcsolatot a gyerekekkel, próbálja őket kiszakítani a bűvkörből, és megmenteni a maga sem tudja, mitől, a volt inas kísértő szelleme erősebb, és ez a fiúcska életébe kerül. A zene varázsa csakugyan lebilincselő, egyáltalán nem könnyű szólamok, és mindkét változatban nagyon jó alakítást nyújtó, elképesztő énekesi teljesítményt nyújtó gyerekszereplőkkel. Én ismertem a Peter Grimes-t, és vannak halvány emlékeim egy valamikor látott Albert Herringről, de ennek az operának a zenéje merőben más, szinte földöntúli. Ezer köszönet érte!
scalai
Még egyszer megnéztem az eloadást. A scali évadnyito nagyon fontos az olasz operaéletben. Miért kellett a Lady szerepét Netrebkonak adni, mikor vannak olyan szopránok mint Monastyrska, Hernandez vagy Pirozzi ?
Netrebko ladyje egy vokális katasztrofa. Sotítét, huhog, disztonál, nehézkes, még csak véletlenul sem drámai koloratúra.
Salsi nagyon jo volt, szerintem Olaszország vezeto baritonja.Van olyan mondás, hogy senki nem hal meg annyira az operában, hogy még 10 percig ne énekeljen, így volt ez a milánoi Macbeth fináléjában is, Macbeth, miután leszúrták, énekelt egy rovid áriát - ezt általában ki szokták hagyni.
