Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények
Fogadd legőszintébb hálámat! Valamikor a MÁO-ban láttam, kb ezer éve. Cca 40 évente ássák elő, talán eszébe jut valakinek, és szinre kerül.
Innen lehet letölteni a Pelléas és Mélisande-ot, a szokásos módon, 1 hétig, magyar és mindenféle egyéb felirattal. Javasolt lejátszó: VLC.
És akkor bővebben:
"Ha Isten lennék,
szánnám az embert."
Ezt a mottót választottam, Debussy furcsa, fájdalmasan szép operájához. Megvallom, ez az opera eddig kimaradt az életemből. Ami talán nem is csoda, hiszen Magyarországon ez egy elég mostohán kezelt mű, tudomásom szerint a 60-as években volt utoljára műsoron az Operaházban, azóta maximum egy-két alkalommal hangozhatott el itthon, koncertszerű előadásban. Aztán a 2020 tavaszára tervezett új színrevitelt a Covid meghiúsította, de talán 2022 tavaszán láthatjuk majd, és én éppen erre az előadásra készülve (Mélisande-ot az egyik kedvencem, Pasztircsák Polina alakítja) vettem elő ezt az operát.
Röviden annyit kell tudni erről az operáról, hogy ez Debussy egyetlen befejezett operája, bár Debussy szinte egész életében kísérletezett ezzel a műfajjal. Sikertelen fiatalkori próbálkozásai után Maeterlinck 1892-ben bemutatott szimbolista drámája hozta meg számára az ideális témát, és ez a dráma nemcsak alapját képezte Debussy operájának, hanem - kis húzásoktól eltekintve - teljes mértékig az eredeti szöveget használta. Wagner után 5 felvonásos, csaknem három órás nagyoperát írni ugyancsak merész vállalkozás volt, de Debussynak sikerült ez a produkció, és a Pelléas és Mélisande joggal tekinthető a wagneri Trisztán és Izolda francia párjának (vagy ellenpárjának) a francia opera barokkig visszanyúló hagyományaiból táplálkozó, egyedülálló alkotásának. Persze csak akkor, ha egyáltalán operának tekinthető ez a zene, a maga cselekmény-nélküliségével, álomszerű történéseivel. 1902-es bemutatójakor igencsak megdöbbentette az embereket és azóta is ambivalens a megítélése, de ha nem is a legnépszerűbb operák egyike, ma is játsszák világszerte.
Ha valaki először találkozik ezzel az operával (mint ahogyan én), mit sem sejtve, akkor alaposan fejbekólinthatja ez a zene, ami egyik oldaláról csodálatos, mindazzal a szépséggel, ami az impresszionista zenére jellemző, másrészt viszont időn- és cselekvésen túli, olyan, mintha az ember csak ülne egy tó partján és bámulna az alig fodrozódó vízre. Ez a zene nem unalmas, hanem unalmon túli, átölel, belédhatol, átfolyik rajtad, eltűnteti minden viszonyítási pontodat, megszűnik a fent és lent, vagy a múlt, jelen és jövő, és valami bizonytalan lebegésbe kerülsz, hallgatod a zenét és a duruzsoló szavakat, felolvasnak egy levelet, az időjárásról beszélnek, az árnyékokról, a napsugárról, sötét erdőről, barlangokról, a tengerről, kút mélyéről, nem történik semmi, vagy talán mégis? Valami sötét és lomha árnyék van ott a sarokban, a sötétben, ami lassan bekebelez mindent, és aztán a végeredmény: gyilkosság, két halott, szétesik minden, pedig a gyilkos is, az áldozatok is, mindenki, csupa jó, jóravaló, jót akaró ember. Minden pontosan olyan, akárcsak a mi kis életünkben.
Szerencsés kézzel találtam egy olyan felvételt, amely nagyon közel hozhatja hozzánk ezt a mesterművet. Bertrand De Billy vezényli a Bécsi szimfonikusokat, a főbb szerepeket Natalie Dessay, Laurent Naouri, Stephane Degout, Philip Ens és Beate Ritter énekli ezen a 2010-es felvételen. Mindegyikük csodálatosan énekel, ez egy tökéletes előadás. Ugorjatok fejest ebbe a fantasztikus zenébe, nem bánjátok meg!
Nem csak .....
Ön tán ti tán? :)
Mi van itt gyerekek, Titánok harca ? ; )
Ez volt a hét vicce, hogy én piszkálom önt, kedves professzorom. :)
Most legalább azt cselekedted, amit a saját felirataiddal kellene: javítgasd a sokezer hamis sort!
Amúgy egy betűhibáért nem szokás piszkálni a másikat. Én sem élcelődtem, amikor nálad két felirat állt endelkezésre. (213 takatsa 2021-10-17 14:27:34)
Hát, kedves Héterő, ha nincsen jobb dolgod, akkor csak "gyönygyözz" tovább, bár a magyar nyelv gyalázkodó védőjeként ügyelhetnél kicsit jobban a helyesírásodra, mert aztán jön a tanítónéni és ráüt a praclidra. Sajnálom, hogy az operavision linkelgetésén kívül, hosszú hónapok óta ez az egyetlen témád a Momuson, de ha kreatívabb tevékenységet nem tudsz találni magadnak, akkor ennyit tudok segíteni: a továbiakban is, hétről-hétre ellátlak municióval. Végső soron engem szórakoztatnak a beírásaid, legalább sokan olvassák a topikot és kedvet kapnak az opera-ajánlataimhoz. Remélem, hogy letöltötted és megnézted a Weinberg operát is, azt a munkámat is pocskondiázd, ha megkérhetlek, mert szívügyemnek tartom azt az operát, és szeretném, ha minél többen megnéznék. Előre is köszönöm a segítségedet.
Úgy gondolod tehát, hogy gyönygyöző szellemiséged helyrehozza Francesco Maria Piave eltévelyedéseit?
Ezt a nemes célt értékelni nem képes értetlenek pedig sajnálnivalók?
A múltkori, krumpli-ügybeni magyarázkodásod szerint a takatsa-ars poetica netán azt jelenti, hogy nem a librettot, hanem a rendezőt kell fordítani?
Nyugi, majd megnézik az egészet, ha érdekli őket. Ez volt amúgy az első felirat, amit készítettem, talán 8 éve. Én nagyon élveztem. "Idegeimre megy ez az ostoba gróf/Arájával hálnék most boldogan." Nem érzed a mondat zeneiségét, ahogyan gyöngyöznek a betűk és a szótagok egymás után? Sajnállak. :)) Ja, és ha már ráérsz, kérlek elemezd az angol feliratot is, amiből fordítottam. Majd előbányászom neked az angol fordítót, aztán neki is küldhetsz dörgedelmes levelet. És van egy japán feliratom is hozzá, ha érdekel.
Az alábbi néhány példa az idetévedő olvasókat inti:
fogadják némi fenntartással a szép Rigoletto nem egészen pontos magyar feliratozását. A helyi rajongóknak ugyanis - úgy tűnik - tök mindegy, mit mondanak valójában a szereplők.
_________________________________
Seguire lo sposo m'è forza a Ceprano.
Mennem kell a férjemmel Cepranoba.
(Ceprano település Olaszországban, Lazio régióban, Frosinone megyében. Lakosainak száma 8940 fő.)
most: Így kívánja férjem, Ceprano gróf
_________________________________
Il giuoco ed il vino, le feste, la danza, battaglie, conviti, ben tutto gli sta.
Kártya és bor, mulatozás, tánc, civódás, lakoma, - mindig azt csinálja.
most: Örül, ha iszik, táncol, örömködik.
_________________________________
Ah, più di Ceprano importuno non v'è...
La cara sua sposa è un angiol per me!
Ez a Ceprano ne alkalmatlankodjék itt nekem.
Drága asszonykája számomra valóságos angyal !
most: Idegeimre megy ez az ostoba gróf
Arájával hálnék most boldogan.
Nagyon köszönöm, ez egy kivételesen jó előadás volt, csodás énekesekkel. Számomra egyébként ez egy nevezetes Rigoletto előadás. Pár éve a Mezzo tv-n elcsíptem egy folyamatban lévő opera közvetítést. (az akkori tv újság nem hozta az adó műsorát). Hogy a darab a Rigoletto, az nem volt kétséges, Gilda szerepében Gruberová sem - téveszthetetlen hang! De a Mantuai hercegnél elakadtam: csodaszép hang, szép szál tenorista, a hang alapján Pavarotti-gyanús. Lebeszéltem magam, az nem lehet - szegény Luciano kb másfél mázsa, ez meg egy karcsú alak. De, a végén majdcsak kiderül - a közvetítés végén mindig felsorolják a szereplőket. Úgy is volt - csakugyan Pavarotti énekelt, és a felvétel időpontja: 1982! Számunkra Pavarotti a csodálatos hangja mellett többnyire nem csekély termetéről volt közismert, akkoriban fiatalkori felvételei nem túl sűrűn jelentek meg. Ingwar Wixell nevét sem ismertem korábban, de csodálatos alakítása miatt ő is rögződött!
A covid járvány alatti MET stream egyik nagy előnye volt, hogy megismerhettük számos nagy énekes pl. Pavarotti, Domingo - sorolhatnám, de felesleges - fiatalkori felvételeit is!
Félreérted. Én ezt tényleg vicces megfogalmazásnak szántam, bennem ártó szándékot ne keress. Azt akartam ezzel tudatni, hogy sok felirat van a fájlba építve: magyar, angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz.
Ez még viccnek se jo.
Ez a felvétel extra minőségű, érdemes letöltened. Igaz, hogy szlovák felirat nincsen hozzá, de azon kívül minden egyéb. :)
Igen, nagyon szép felvétel. Elso vhs kazettáim kozé tarozik egyutt a Pillangoval.
Most, hogy számomra hirtelenül és váratlanul meghalt szegény Edita Gruberová, szeretnék az emléke előtt tisztelegni legszebb Rigoletto felvételemmel. Az 1982-es operafilmen, amelyet Ponnelle rendezett, Gruberová mellett Luciano Pavarotti és és Ingvar Wixell énekel, fogadjátok ezt a technikailag is nagyon jó minőségű felvételt szeretettel.
Mifelénk évszázados hagyománya van a cseh operák nem-játszásának. Trianon után szóba sem jöhetett a fő ellenségnek számító - mert ráadásul demokratikus- Csehszlovákia zenéjének, operáinak, zeneszerzőinek terjesztése. Sőt, pl. Weinberger máshol igen népszerű Svandájának premierje a Városiban (nem az Operaházban!) politikai botrányba fulladt, ráadásul a szerző zsidó származása tovább rontott a "helyzeten". Ilyen politikai légkörben a kisérletező, sokfelé tájékozódó Radnai Miklós sem próbálkoz(hat)ott cseh dalművekkel. A háború után a sors fintoraként azonos (béke)táborba sorolt ország kultúrája, benne klasszikus zenéjének nagy része, főleg pedig operái erőltetett kényszerbemutatóknak tűntek a közönség számára, hasonlóan több "szovjet" (Prokofjev, Sosztakovics) szerző alkotásaihoz és a nézők talán úgy vélték, hogy érdektelenségükkel, távolmaradásukkal kockázatmentesen "tüntethetnek". Az említett történelmi hagyományok hatása a rendszerváltozás után sem változott döntően, noha voltak és vannak sikeres próbálkozások a régi le- és elmaradások részleges pótlására...de évszázados becsípődéseket nehéz gyógyítani, miközben kétes zenei értékű gálaestek, ilyen-olyan más operaházi produkciók és egyebek sem segítik - visszatérve a kiinduló gondolathoz- teszem azt, a cseh operák népszerűsítését.
Nem erről van szó. Ez a másik fájlküldő nem jelez semmilyen veszélyt, lehet használni a letöltésre. Bár gondolom, mindenkinek elment már a kedve megnézni, ki kíváncsi a krumplipucolásra, azt lehet felirat és videó nélkül is csinálni. A ssa-t amúgy nem látja a letöltő vagy víruskezelő, mivel az mkv-ba van csomagolva. És, hogy ebben az esetben miért nem srt-t használtam, arra rájöhetsz magad is. A probléma a swisstransferrel van, ez egy free és sokak által használt fájlküldő, nyilván küldtek vele vírusos anyagot is, ha ezt jelzi a felhasználó, akkor maga a fájlküldő lesz gyanús a böngészőknek. Aztán majd a swisstransfer tisztázza a dolgot, és feloldják ezt a jelzést, de eltelhet addig jó néhány nap.
Talán az srt helyett általad újonnan használt SSA (Sub Station Alpha) felirat-rendszert kezelik utálkozva egyes vírusvédők vagy böngészők.
Klárika, Pesten volt egy jo Jenůfa - Marton, Bátori. Zseniális eloadás volt. És Miskolcon egy Makropulos. Aztán itt van Kátya Kabanová/ Osztrovszkij Vihar drámaja után/ - Brunnben láttam Robert Carsen kiválo rendezésében, Eros torténet, erre az operára illene a londoni szereposztás. Metben eloadták A Holt Házbol - Z mrtvého domu.
A nagy olasz és német mesterek operái után, Janáček muveit leggyakrabban játszák a világban.
Én az idézet fordítására írtam, hogy igaza van.
Ha valakinek - ezek után még van kedve a két Jenufa felvételhez, akkor adnék egy új letöltési linket. Erre azért van szükség, mert többen jelezték magánban, hogy az előzőleg megadott letöltési linkre kattintva a böngészőjük vírus-veszélyre figyelmeztette őket. Én eddig rendszeresen használtam fájlküldésre a swisstransfer-t, és soha ilyesmit nem tapasztaltam, gondolom, hogy átmeneti zavar és vakriasztás lehet. MIndenesetre most egy másik fájlküldő linkjét adtam meg, teszteltem, és a két videófájl 30 perc alatt töltődött le. Kicsit lassú, de remélem normálisan fog működni, 30 napig lehet letölteni a videókat, és garantáltan vírus-mentesek.
Tényleg nem akarok beleszólni ebbe a diskurzusba, csak megjegyezném, hogy itthon is játszanak minden évadban jó pár XX. sz. második feli, vagy kortárs operát, ebben az évadban is több ilyesmi van az Eiffel házban. Ezek jó előadások is szoktak lenni, gyakran külföldi vendégművészekkel. A tervek szerint is - a barokk operák mellett - a kortárs operajátszás lesz az egyik fő profilja az Eiffelnek.
Kedves Lajos,
a közönség izlését lehetne - merem állítani, kis mértékben kellene is - nevelni, de ehhez sok minden szükségeltetik!
A Janacek biográfiát németül, csak meg kell várnom a könyvtári nyitvatartási időt. Nem lesz sétagalopp, de érdekel, tehát megküzdök vele. Angolul nem írok, nem olvasok, ezért villanyozott fel ez a találat.
Mikor a Slezák - memoárokat olvastam, akkor sem a némettel volt problémám, hanem avval a Monarchia-beli, sőt Morvaország-beli múlt századi "német" nyelvvel, amit akkor arrafelé használtak, és a jó öreg Slezák az 1920-as években papírra vetett!
Kedves Lajos!
Ilyen nagy léptékben nem is mernék gondolkodni, beérném a szláv szerzők operáinak műsorra tűzésével! Ha a MÁO adatbázis igazat mond, az Eladott menyasszony több, mint száz éve nem szerepelt a műsoron!
Kedves Klára!
Csak egy-két példa a Prágai Nemzeti Színház repertoárjából, jó részük premier az idei évadban:
Schreker: Der ferne Klang (P)
Scönberg Erwartung/Weill Die sieben Todsünden
Schulhoff:Flammen (P)
Elég merész.
Privátban nincs problémám Héterő fórumtárssal, sem tevékenységével. Nem vitatom azt sem, hogy a felsorolt nyelvek mindegyikén ír, olvas, beszél, fordít, stb. Én ilyen soklevelű babérkoszorúval nem dicsekedhetek, beérem szerényebb teljesítménnyel.
Lehet, hogy Jenúfa ügyben igaza van - kíváncsian várom a szöveghű fordítást. Takatsa fórumtársnak valamennyien hálás köszönettel tartozunk, nem csak a magyar felirattal ellátott operaelőadásokért, de önmagában a feltöltésért is! Ő soha, egyetlen szóval nem említette, hogy a librettót fordítja, sőt! Egyébként az eredeti librettó és az énekelt változat összehasonlítása nem egy esetben megér egy csendesmisét! Én operát nem szótárral nézek, librettót nem szótárral olvasok, de a német nyelvű operák magyar feliratával általában elégedett vagyok. Gondolom, hogy akármelyik külföldi operaház, vagy a MÁO gondot fordít az operaelőadások feliratának megfelelő szinvonalú és tartalmú kivitelezéséért, legyen szó akár a ROH, akár a Teatro Real angol, vagy a MÁO magyar nyelvű feliratáról (krumpli ide, vagy oda!)
Az építő jellegű kritika és a kekeckedés pedig két külön dolog!
Kedves Klára!
A magyar közönség ízléséről írtakat kicsit provokatívnak szántam.
Ám mégis: emlékszem a Vec Makropoulos egy előadására Londonban sok-sok éve. Zsúfolásig tele nézőtér - pedig nem premier volt (amúgy azon az előadáson futottam össze a már emlegetett Jiri Nekvasil barátommal - merthogy a produkciót a prágai Narodni Divadlo átvette).
Egyszóval˛ a magyar publikum ízlése tapasztalatom szerint konzervatívabb az európai átlagnál.
Vogel melyik könyvét találta meg? Én csak Janacek-biográfiáját olvastam˛ angolul.
Kedves Lajos,
köszönet a bővebb tájékoztatóért Jenúfa ügyben.Csak megismételni tudom naív kérdésemet, ha ilyen sok helyen és ilyen sikerrel adják, nálunk miért nem? Az Eladott menyasszony remek nyitányát nagyon jól ismerem, sok hangversenyen, nagy énekesek koncertjén bevezető, első számként hangzik el. Azt is tudom, hogy Bécsben, Zürichben műsoron van, tehát az egész opera megérdemel egy-egy előadást.
Találtam egy Magyarországon fellelhető Vogel könyvet, megkísérlem elolvasni és referálni fogok, ígérem!
Nem hiszem, hogy a magyar közönség annyira süket - bocs - lenne, hogy csak az Ön által említett Pillangókisaszzonyra, illetve stb-re lenne igénye! Talán meg kellene próbálkozni egy-két újdonsággal, persze azért meg is kell dolgozni!
Nem tudok csehül - bár néha "csehül vagyok" ha érti - de beírásának olvasása nem okozott gondot számomra.
Folytatom előző hozzászólásomat.
A "nagy" Janacek-operák mindegyikét láttam színpadon legtöbbször persze a Jenufát (Prága, Budapest, ˛Bécs, Salzburg., Hamburg).
Prágában még mindig a Dvorak - Nekvasil páros rendezése fut - nekem tetszik.
Javaslom olvasásra:
Jaroslav Vogel: Leos Janacek - a biography
Az angol nyelvű változatot 1997-ben adta ki az Akademia Praga.
Tartok attól, hogy Vogel nevét szinte senki nem ismeri ma Magyarországon. A mút század egyik legnagyobb cseh karmestere volt. Ha valaki jobb Eladott menyasszony-nyitányt mutat mint az övé, vendégem egy sörre.
Elnézést, cseh betűket inzertálni nincs időm és a gépem megbolondult vessző helyett is pontot tesz a szövegbe.
Kedves forumtársaim, mivel a Jenůfa librettoját madnerm fejbol ismerem, bátran kijelenthetem, hogy Héteronek igaza van. Hétero privátban értesített, hogy készul a Jenůfa fordítására. 8 éve írogatok a Momus-be, én tanusíthatom, hogy forumtársunk kiváloán ismeri az angol,francia,mémet, olasz, orosz, cseh-szlovák nyelvet./ hogy én is beszélem ezeket a nyelveket, Heiner Lajos tanusíthatja/
Takatsa forumtársunknak pedig egy nagy KOSZONET jár a sok operaélményért.Sok oromet szerzett és szerez nekunk.
Mind a két forumtásunkat nagyon tisztelem.
Kedves és Mélyen Tisztelt Héterő Fórumtárs!
Köszönet magvas és kiterjedt kritikai észrevételeiért. Két megjegyzést engedjen meg kérem:
Ön október 8.-án feltette megtekintési javaslatként a ROH Janúfa bemutatóját, én megnéztem, nagyon tetszett, ezt meg is írtam a topicban még akkor. Ez mostanság sajnos nem jellemző, kevés az érdeklődő. Most sem tolongtak. Laci Kozlok megkérte Önt, hogy készítsen magyar feliratot, eltelt egy hét, ez nem történt meg, nyilván nem volt ideje. Ne értse félre kérem, ez nem szemrehányás, pusztán ténymegállapítás. A fordítás időigényes tevékenység.
Takatsa fórumtárs tegnap délután 14:30 körül feltöltötte a Jenúfa két különböző előadását, magyar felirattal. Ön kiváló gyorsolvasói képességgel rendelkezhet, ha cca 12 óra alatt elolvasta valamennyi verzió feliratát - el kellett olvasnia, mert mindkét előadás feliratából idéz - és még a MÁO magyar szövegét is társítja, amit nyilván meg kellett keresnie. Őszinte elismerésem ehhez a kiváló teljesítményhez, remélem, szerény soraim nem veszik el a kedvét hasonló észrevételek megfogalmazásától. Most már csak egy Ön által készített, szöveghű magyar feliratot szeretnék, hogy felfogjam az egyébként valóban kiváló opera cselekményének eddig nem megfelelően reprezentált mélységeit.
Der Speer: lándzsa, gerely, dárda. A magyar nyelv márcsak ilyen, kedves Héterő, sok rokon- vagy azonos értelmű szó van, egy kifejezésre. Hol az egyiket, hol a másikat használja az ember, általában ösztönösen, néha pedig tudatosan, a mondat csengésének, dinamikájának, lejtésének, hangulatának megfelelően. Választékos beszéd? Azt hiszem, az ilyesmit így hívják. Persze lehet másképpen is beszélni, írni, manapság elég 200 szó ismerete, azzal is jól el lehet boldogulni. Ennyit a speerről.
No, de hajózzunk viharosabb vizekre, lássuk a medvét, jobban mondva a krumplit. Nagyika csehül valami ilyesmit mond nyersmagyarra fordítva:
Még mindig elüldöznek a munkából!
Az én kezemnek kellene feldarabolnia az egészet?
Különben is, az öreg szemek nem látják jól.
Ezen a szövegen lehet egy kicsit dolgozni, szépítgetni, no, de mit kell feldarabolni? Ez itt a kérdés. És itt meglódul a képzelőerő. Te pl. mit darabolnál fel, kedves Héterő? Én, krumplit, mint ahogyan látod. Persze némi segítséggel, mert a mellékelt olasz librettó is krumplit darabol. No, de az olaszok meggondolatlan, hebehurgya népség, fenntartással kell kezelni minden kijelentésüket. Mit tehet ebben az esetben az ember gyereke? Nézi kigúvadt szemmel a videót, amihez éppen készíti a magyar nyelvű feliratot. És mit lát? Hát azt látja, hogy a Covent Gardenben a sok-sok asszonyság a háttérben a krumpliját csak pucolja, pucolja. Most őszintén mondjad meg: nem találó, ha krumplit írok akkor, amikor a videón krumplit pucolnak? Írhattam volna persze burgonyát is, de melyik az a magyar paraszt, aki burgonyát mond krumpli helyett?
Kedves Héterő! Lassan egy éve olvasgatom a haragos, durva, olykor gyűlölködő és gyalázkodó kritikáidat a munkámról. Az első időben megdöbbenve, majd dühösen, aztán szomorúan, később rezignáltan, mostanában pedig szánalommal. Mert rájöttem, hogy elsősorban nem velem van bajod, hanem a világgal. Mert, ha elolvasom a mostani írásodat, és körülnézek, akkor látom, hogy nemcsak én vagyok ebben a serpenyőben, hanem sokan mások is, Operaház, Teatro Real, Royal Opera House, vagy bárki más, aki librettót merészel fordítani, bármilyen nyelvről, bármilyen nyelvre. És a mérleg másik serpenyőjében ott vagy te, egyedül te, aki mindent tud, és mindent jobban tud, legyen szó német-angol-francia-cseh-orosz vagy bármilyen más nyelvű librettóról, Kékszakállú nemi életéről, vagy bármi másról. Sohasem állítottam, és nem is gondoltam azt, hogy a felirataim hibátlanok, és készséggel elhiszem, hogy mindent jobban tudsz, kedves Héterő, de ha ez így van, akkor bizonyíthatnád is, mindnyájunk örömére és épülésére. Mert az egy év alatt, egyetlen egy komplett opera felirattal sem örvendeztettél meg minket. Pedig mindnyájan örülnénk neki. Kozlok Laci személyesen kérte tőled, hogy készíts magyar-feliratot a Royal Opera House Jenufájához (élő közvetítések, 8640), válaszra sem méltattad. Ha tudsz jobbat írni, akor ne csak mondd, hanem csináld, és prezentáld, ne csak 5-10 percet, hanem teljes operát. Van egy kis restanciád (az elmúlt évet tekintve: Elektra, Az utas, Salome, Fukar lovag, Massenet: Manon, Hoffmann, Nyugat lánya, Nixon, Trubadur, Norma, Carmeliták, Porgy, Enchanted island, Indian Queen, a többiről nem is beszélve). Hajrá!
P.S. A "nagyi" kifejezés lehet, hogy tényleg stílusidegen, ebben igazad lehet. Én is gondolkodtam ezen akkor, amikor a Covent Garden előadását néztem; az a szikár és mogorva öregasszony tényleg nem nagyi. De nézd meg a Teatro Real nagymamáját, ő egy igazi nagyi, rá nem is lehet más kifejezést használni. A két nagymama egészen más, de mégis, mindkettő hiteles: óriási felfogásbeli különbségek lehetnek, és ez nemcsak egy színészi-énekesi szerepformálásra igaz, hanem minden másra is.
Jövő héten Pélleas, akkor majd újra találkozunk, addig is minden jót.
Jenůfa: ismét itt a jó példa arra, hogyan nyomorodik posvánnyá az eredeti nyelven választékosan szép libretto botcsinálta feliratozók működése nyomán. Ha valaki nem az eredeti szöveget veszi feliratozása alapjául, sajnálatosan terjeszti a gagyit, ami egyre tovább burjánzik, amint a művészlelkek saját érzelemvilágukkal dúsítják az egyre torzabb változatokat.
Az egyáltalán nincs rendben, amikor egy operaszerző és egyben szövegíró világraszóló és utánozhatatlan remekművében kizárólag a Speer szót használja egy fegyverféleség elnevezésére (úgy 27-szer), egy gyorsbillentyűjű sztahanovista magyar feliratában azonban hol lándzsa, hol dárda, hol gerely áll; ahogy esik, úgy puffan, még jó, hogy nem lesz kalapács- vagy diszkoszvetés a dologból. Az efféle szabadosság bizony inkább trehányság.
Szomorú, hogy a szerző iránti odaadással készülő, tartalmilag pontos, egységes, korhű stílusú fordítások iránt - mint alább is látható - nincs igény még azon megrendelők részéről sem, akiktől el lehetne várni, hogy igyekezzenek a közönséget megtisztelni azzal, hogy nem dugnak az orra alá szemetet, és megértik: - egy hét alatt nem lehet csodát csinálni!
A következő három sor egy szépséges, nagyon csehes allegóriával kezdődik. Kozlok Laci és Heiner Lajos barátunk talán igazolja ama állításomat, hogy az bizony elsikkadt minden alábbi ferdítésben.
STAŘENKA mondja (mellesleg a nagyi kissé stílusidegen):
Jenůfa, pořad tě od práce šídla honějí!
Mé ruce mají to všecko pokrájet?
Ke všemu na to staré oči špatně vidí.
Royal Opera House - mint egy simple English, kezdőknek:
Jenůfa, you do everything, but your work
I have to do it for you
My eyes are old, and I can't see
Teatro Real - szabadon szárnyal a képzelet, csak legyen jó hosszú:
Jenufa, (sic) you're always leaving your work and running off!
Must I sit here (sic) and do all this myself?
You know quite well these poor old eyes see very badly.
takatsa - az előző után egyáltalán nem szabadon, némi butasággal:
Jenůfa, te mindig otthagyod a munkád, és menekülsz előle!
Nekem kell krumplit pucolnom helyetted?
Pedig alig látok az öreg szememmel.
Operaház - ami szövegében ugyan sokkal irodalmibb, de innen ered talán az előző butaság:
Jenůfa! Mostanában kerülöd a munkát!
Én csírázzam le az egész krumplit?
Az öreg szememmel már rosszul látok.
Honnan a búbánatos pokolból jött elő a KRUMPLI, a pucolás, a csírázás? Ki ötli ki ezeket az agyrémeket? A to všecko nem burgonya, a pokrájet nem pucolás, se nem csírázás. Hová tűnt a Ke všemu na to ?
Megjegyzem, a feltöltő által mintául betett olasz-cseh libretto még a szerző nevét sem képes helyesen leírni: Leóš (sic!) Janáček...
Az első sorban máris hiba van: "Už se več chýli", ami valójában Už se večer chýlí.
Kedves takatsa, ahogy kívántad, én is örülök a feltöltéseidnek, valóban szorgalmas és gyors vagy. A félhang-tévesztés miatt felordító, ám garantáltan szövegsüket egyszeri operarajongót ugyan most kielégíted, csak később esetleg szembekerülsz korábbi éneddel.
Ponnelle inkább, mint Karajan.
Igen. És Domingo is mennyire fiatal volt. Freninek pedig össze-vissza álltak a fogai, akkoriban biztosan nem volt még divat a fogszabályozás meg az implantáció. Éppen ezért volt nagyon bájos. Az egy tökéletes operafilm, ennél szebb nem is lehet,
A Karajan-féle filmen?
Amikor Mirella Freni döfködi magát a Pillangóban, azon lehet is ríni, annyira szép.
Mert a magyar publikum a Pillangókisasszonyon szeret ríni. Meg a Rica grófnőt szereti. És az István˛ a királyt.
Kedves takatsa fórumtárs!
Lehet, hogy unalmas vagyok az örökös "köszöngetéssel", de ez a gyerekszobám hagyatéka. Most is nagyon köszönöm! A 2021-es londoni Jenufát alig egy hete néztem meg, Héterő javaslata alapján, nagyon tetszett, akkor írtam is róla. Magyar felirattal biztosan sokkal izgalmasabb lesz! Ezzel Laci Kozlok fórumtársunk óhaja is teljesül, A 2009-es madridi változatot nem ismerem, érekes összehasonlítás lesz.
Egy dolgot nem értek, és ez kikívánkozik belőlem: kb 3 hónapja került fel a Momusra szintén takatsa javaslataként a Jenufa SanFrancisco-i előadása, egy hete mutatták be Londonban, nagy siker volt! A Mezzo tv tegnap közvetítette a 2021.februári Jenufa előadást Berlinből! Tehát nem csak bennünket érdekel, a világ számos operaházában műsoron van! Nálunk vajon miért nincs?
Kedves Heiner Lajos, köszönöm a hozzászólást. Én már magam sem tudom, hogy melyik a kedvenc operám, lassan olyan leszek mint egy gyerek, mindig az a legkedvesebb, amit utoljára hallgatok.
Kedves takatsa!
Oly sok köszönet a Jenufákért!
Harmincvalahány éve a Falstaff a legkedvesebb operám - de két oldalról szorongatja a Rusalka és a Jenufa.
1984 óta járok rendszeresen Prágába˛ nem voltam sokszor - kétszázötvenszer? Háromszázszor? De valahogy évekbe telt, mire a Jeji pastorkynat kifogtam.
Majd később folytatom.
Egy kicsit változott a menetrend, mert nem a Pélleas és Mélisande jön, mint ahogyan azt beharangoztam, hanem Debussy operáját beelőzte a Jenufa. Innen lehet letölteni, két változatban is, elsőként a 2009-es Teatro Real felvételt, másodikként pedig az egy héttel ezelőtti londoni felvételt. Az érdeklődőknek feltöltöttem még - a licence fájl mellett - egy kétnyelvű (olasz-cseh) librettót, hogy tudják tanulmányozni a szép cseh nyelvet.
És akkor most kicsit bővebben, előrebocsátva, hogy nem kell egészben, hanem egyesével is le lehet tölteni a két változatot, tehát, ha valakit csak a legújabb felvétel érdekli, akkor megteheti, ráadásul az a fájl kicsi (1 GB) alatti, így könnyen letölthető. A letöltésre amúgy két hét áll a rendelkezésetekre, éljetek vele.
Nagyon fellelkesültem a Jenufától, különösen azért, mert a napokban volt ez a nagyszerű londoni felvétel, amely a Momus mostani fórum-forgalmához képest nagy-nagy érdeklődést váltott ki a fórumtársaktól. Ez számomra is jó alkalom volt, hogy alaposabban megismerjem a Jenufát, és a magyar felirat elkészítésében ösztönzőleg hatott rám. Felkutattam néhány régebbi elvételt, és a 2009-es madridinál kötöttem ki, amely mindenünnen jó értékelést kapott, és az egyik legjobb Jenufa felvételnek véleményezték. Egy technikailag kiváló, blu-ray felvételről készítettem a kópiát, és az angol-német-francia-spanyol-orosz felirat mellé készítettem el a magyar feliratot. Ezen a felvételen a főbb szerepeket Amanda Roocroft (Jenufa), Deborah Polaski (Kostelnicka), Miroslav Dvorský (Laca), Nikolai Schukoff (Steva), Mette Ejsing (nagymama) éneklik, A Teatro Real zene- és énekkarát Ivor Bolton vezényli. A felvétel meglehetősen terjedelmes, 5.7 GB nagyságú, mivel megtartottam a 6 csatornás surround és a 2 csatornás sztereó hangsávot is. VLC lejátszóval, magyar felirattal indul automatikusan a videó, de tetszőlegesen lehet váltani a sok-sok nyelvű felirat, illetve a két hangsáv között.
Én ennek a felvételnek a segítségével ismerkedtem meg a Jenufával, és bátran ajánlottam volna bármelyiktek figyelmébe ezt a nagyszerű előadást, egészen addig, amíg nem néztem meg az október 9-i Covent Garden előadást. Mert ez az előadás egy egészen más kategória, feltehetően minden idők legszebb és legmegrázóbb Jenufája. Néhány hete két változatban töltöttem fel a Salomét, az egyiken Karita Mattila, a másikon pedig Asmik Grigorian énekelt, és nem is sejtettem, hogy ez a Jenufa előadás a két nagyszerű művésznő találkozása lesz. Amit Grigorian Jenufaként, Matilla pedig Sekrestyésnéként alakít, az lélegzetelállító és megismételhetetlen. De nemcsak ők káprázatosak, hanem az egész előadás, pl. a nagszerű tenor, Nicky Spence, aki 1983-ban született skót énekes (ki hallott róla??) Laca szerepében, és nem kis büszkeséggel említhetjük meg Nánási Henrik karmestert, aki a zenekarral, teljes pompájával varázsolta elénk ezt a csodálatos zenét. Szóval ezt a felvételt mindenképpen töltsétek le, valamivel kevesebb, mint 1 GB. Meg kell említenem, hogy ennek a felvételnek a technikai minősége gyengébb, mint a madridié, ráadásul ráégetett (kikapcsolhatatlan) angol felirat van rajta, így a magyar felirat elkészítése és felhelyezése eléggé problematikus volt. Mindenesetre találtam rá megoldást, ha nem is teljesen elegáns, és esztétikailag is némileg kifogásolható, de nagyon könnyen olvasható. VLC lejátszóval automatikusan indul a magyar felirat, ha a feliratot kikapcsolod, akkor pedig megjelenik a ráégetett angol felirat, így végülis két felirat áll endelkezésre. Igérem, ha megjelenik ez a felvétel normális média-hordozón, akkor készítek majd egy sokkal jobb minőségű változatot, és annak kapcsán mégegyszer átfésülöm, és finomítom majd a magyar szöveget is. Mindenesetre ez a csodálatos felvétel most is jócskán az élvezhetőség határa fölött van, melegen ajánlom mindannyiatoknak, szerezzen nektek is annyi örömöt, amennyit nekem szerzett.
Köszönöm. Ha Stratas nem is, de legalább valamire emlékeztem. Köszönöm a belinkelt cikket.
Elektra, 1999, Duna Plaza, cikk a 18-19. oldalon.
Az e heti két Elektra ajánlatom továbbra is letölthető.
Segítsen valaki, akinek nálamnál jobb az emlékezete. Valamikor a Duna Bevásárlóközpontban, a Váci úton volt egy operaelőadás, mintha éppen Teresa Stratas szereplésével. Mikor és mi volt? Talán egy Richard Strauss opera? Előre is köszönöm.
Köszönöm, véletlenül éppen "várólistán" van nálam!
A MET-es Bohémelet Carreras-szal.
És az a Metes Tabarro Domingoval...
