Téma ismertetése: lemezek, filmek, vélemények
Kedves Klára,
vedd ezt humornak, zene nélkülinek. Bár csak ritkán írok be, de olvasom a Momust, és a bűvös számokkal jelzem ezt.
Miért kéne különleges zenei képzettség?
Kedves Macskás!
Különleges "zenei képzettségem" nincs, eltekintve 12 év általános iskola + középiskola énekóráitól heti 2 alkalommal (akkor még ennyi volt), valamint 4 évtől a gimi énekkarában, egy lelkes Kodály-tanítvány énektanárnő karvezető irányítása mellett, és pár évtől a templomi kórusban. Ez nyilván nem üti meg egy magasan kvalifikált egyén színvonalát, ezért nem értem, mit jelent a 456 sorszámú üzenetedként beírt "456" szám. Megtennéd, hogy ebben a kérdésben felvilágosítasz? Ha ez valami kód, amire kattintva megnyílik egy további üzenet, akkor elnézést kérek Tőled a laptop nevében! Nyilván benne is van hiba, nem csak bennem!
456
Kedves Klára és Lujza, köszönöm szépen a pozitív visszajelzéseteket, ami nagyon jól esik. Egyrészt az ember örül annak, ha nemcsak hideget, hanem időnként meleget is kap ezen a fórumon, másrészt megerősít abban a hitemben, hogy van értelme ennek a tevékenységemnek. Én is köszönettel tartozom nektek, hiszen erre az operára ti hívtátok fel a figyelmemet, így ösztönzői, tevékeny részesei voltatok ennek a projektnek.
Kedves takatsa, először is ezer köszönet a fordításért és a feltöltésekért! De még annál is több, már nem a feltöltésekért, hanem ezért a szép szövegért, amit itt leírtál! Ritkán olvasok ennyire megható, és mégis pontos elemzést, és pláne nem erről az operáról, melyet én is nagyon szeretek. És remélem, nemcsak a Covid-láz okozza (jobbulást!), és máskor is írsz majd, én csak bíztatni tudlak erre! (Bár lehet, hogy ezek után én is megkapom a magamét, mint az egyik lelkes haszonélveződ! :)))
Előljáróban néhány alapvetés: többek szilárd és megingathatatlan meggyőződése ellenére nem vagyok T. fórumtárs alteregója - hogy egyértelműen fogalmazzak, nem ő írogat az én nevem alatt. Rokona sem vagyok, és nem rendel nálam a saját bejegyzéseit támogató véleményeket! Akik ezt vélik, azok talán ezt az eljárást követik, mindenki önmagából indul ki. Saját, önálló személy vagyok, saját véleménnyel. Ugyanúgy levelezek vele is, mint nagyok sokkal a fórumtársak közül. És nem mindig vagyok teljesen azonos véleménnyel vele!
Mióta először találkoztam az általa feliratozott operákkal, értem és értékelem a tevékenységet, amit végez. Letölöm, megnézem, és véleményt írok róluk, Tevékenységét páran értékelik, értékeljük, páran finoman fogalmazva is ellenségesen tekintetenek rá, és ennek hangot is adnak. Ennek felfogásbeli különbség, féltékenység, bármi más lehet a hétterében. Nem kötelező őt kedvelni, el lehet mellőzni, de ócsárolni nem kellene. Az általa feltöltött operákat le lehet tölteni, élvezni lehet, akár becsukott szemmel is, nem kötelező a feliratot olvasni. Egy dolog biztos: olyan felvételeket oszt meg az érdeklődőkkel, melyekhez nem lehet egyszerűen hozzájutni, mert jelenleg nincsenek üzleti forgalomban, nem egy közülük nem is volt (legalábbis Magyarországon nem). Több esetben olyan operákat tett közzé, melyek létezéséről nem sokunknak tudomása, tehát nem is kereshettünk róla felvételeket. Mint a Korngold operákhoz (akár a korábban feltöltött, szintén nem közismert operákhoz) írt részletes, adatokat és véleményt tartamazó felvezető szöveg tanúsítja, a felirat elkészítése előtt, vagy közben alaposan körbejárja a kérdéses mű keletkezését, hátterét, a zeneszerző kilétét, tevékenységét, stb. Ezért és a feltöltésért csak köszönetet tudok mondani.Természetsen mindhárom változatot letöltöttem, azokat is, amiket korábbról ismertem, de az eddig ismeretlent is! Kedves T., hálás köszönet a munkáért, a csatolt információkért és a feltöltésért is.
Hogy kerültem képbe én? 2014-ben a "Du bist die Welt für mich" CD készítése alkalmával készült stúdiófelvétel és egy Kaufmann interjú során találkoztam először a "Glück, das mir verblieb" áriával, és mondhatni, beleszerettem. Kutakodni kezdtem a mű, és a szerző után, a yt-n számos változatot találtam, a legkülönbözőbb korszakokból, küönböző neves énekesekkel, az 1920-as évektől kezdődően, mondhatni, napjainkig. lásd a 2001-es felvétel, Denoke és Kerl közreműködésével. Mikor 2019-ben a BSO színpadra tüzte, módom volt megismerni a Kaufmann - Petersen féle változatot, és megtudtam,hogy DVD fog megjelenni, megrendeltem, megvettem...Mikor T. foglalkozni kezdett evvel az operával (nem én hívtam fel a figyelmét, nem én kértem, hogy készítsen feliratot), és a meglévő DVD-je mellé másodikat keresett, nekem volt....Ennyi. Nem minősítem egyik változatot sem, más korban, más rendezői felfogásban kerültek színpadra. Módjukban áll megtekinteni és saját véleményt kialakítani! Még nem láttam a most feltöltött feliratos változatokat, lehet, hogy a megtekintés után még írok róluk.
Jó írás! Annyit fűznék hozzá, hogy az Erkel Színházban is előadták Korngold operáját, 2018-ban - koncertszerű előadásban.
Merényi Péter kritikája a Revizor portálon jelent meg: Elmebaj és gyönyör
Magam is ott voltam az Erkel Színházban (korábban a Műpa-beli produkciót is láttam). Hatalmas élmény volt újra találkoznom a komponista zseniális A halott ("holt") városának zenei és misztérium világával!
Máris sikerült a letöltlés...
Örömmel jelentem, hogy elkészültem Korngold: A halott város (Die tote Stadt) c. operájának magyar feliratával. A teljes opera három különböző változatban innen tölthető le, a szokásos magyar és mindenféle más nyelvű felirattal. Ajánlott lejátszó: VLC.
Az 1897-ben, Brünnben született Korngold igazi csaodagyerek volt. A 11 éves korában írt Hóember c. balettja meghódította Bécset, 13 éves korában írt 2. zongoraszonátájával Artur Schnabel turnézott szerte Európában. 16 évesen írt 3 egyfelvonásos operáját Bruno Walter vezényelte Münchenben. A csodagyerek zenetanára Zemlinsky volt, és a mestert és tanítványát - zsidó származásuk miatt - nemcsak a zene kötötte össze, hanem a hasonló sors is. Korngold 23 éves volt, amikor a Halott várost bemutatták, és ez az opera zajos világsikert hozott. 1921-től Korngold a Hamburgi operát vezényelte, majd a Bécsi Zeneakadémián lett professzor. A náci rezsim térnyerése miatt Korngold 1934-ben Hollywoodba költözött, és ott sikeres, több Oscar díjjal kitüntetett filmzeneszerő lett. Ez a munkássága alaposan megtépázta komolyzene-szerzői tekintélyét, közben a náci Európában műveit betiltották, majd egész szerzői munkássága feledésbe merült. Korngold 60 éves korában, 1957-ben halt meg az USÁ-ban, egy súlyos agyvérzést követően. Korngold írt még két nagyoperát, a Das Wunder der Heliane-t 1927-ben, amelyet élete főművének tartott, és a Die Kathrin-t 1937-ben.
Az 1980-as években történt meg a szinte teljesen elfeledett Korngold újra-felfedezése. Azóta a legnagyobb hangversenytermekben játsszák szimfonikus műveit és a Halott várost már szinte valamennyi jelentősebb Operaházban bemutatták. Magyarországon 2010-ben a Debreceni Színház mutatta be az operát, és ez az előadás a Müpában is elhangzott, majd 2014-ben a Miskolci Operafesztiválon is műsorra tűzték, szintén a Debreceni Színház előadásában. de más szereposztásban.
A Das Wunder der Heliane új világpremierjére 2010-ben került sor, és az ezt követő Opera Vlaanderen 2017-es produkciója DVD-n is elérhető. A Kathrint erősen csonkított változatban 2014-ben adták elő, de ennek az operának igazi felfedezése még várat magára.
A Halott város egy 23 éves zeneszerző zseniális műve, merem állítani, hogy az elmúlt 100 év legnagyobb és legigazibb klasszikus "nagyoperája", egy XX. századi zenei elemekkel átszőtt, csodálatos posztromantikus alkotás, amelyet minden, Verdin, Puccinin, Wagneren nevelkedett operakedvelő könnyűszerrel be tud fogadni. Miről is szól ez az opera? Ha egy mondatban próbálnám megfogalmazni, akkor a gyászról. A gyászról, a szeretett lény elvesztéséről, amely összetöri, elnyeli, megsemmisíti a hátramaradott embert, sok esetben az őrületbe kergeti, és amelyből annyira nehéz, szinte lehetetlen bármiféle kilábalás. El sem tudom képzelni, hogy egy ilyen súlyos témához hogyan tudott ennyire értő és gyengéd kézzel hozzányúlni egy 23 éves gyermek-ember, és hogy mi lehetett volna ebből a zeneszerzőből, ha az életét nem töri ketté és nem nyomorítja meg a fasizmus.
Egy ilyen műnek sokféle értelmezése és interpretálása lehetséges, amelyek bár gyökeresen ellentétben állhatnak egymással, hozzásegíthetnek minket a mű komplex megértéséhez. Elsőként 2001-es strasbourgi felvételt ajánlanám, Angela Denoke és Torsten Kerl szereplésével. Azért ajánlom ezt elsőként, mert egyrészt ez az én féltett, személyes DVD-m, másrészt pedig ehhez a felvételhez írtam a magyar feliratot, ez a felvétel inspirált a munka során, és ehhez a felvételhez kötődik minden gondolatom és érzésem. És még van egy érvem: Angela Denoke felülmúlhatatlan Marie-Marietta. A felvételnek persze vannak árnyoldalai is, a rendező horrorisztikus pszichotrillernek fogta fel a művet, és amolyan Hitchcock-filmet varázsolt a színpadra. Ezt az egyoldalú megközelítést persze tompítja és árnyalja, Denoke és Kerl mélyen átélt játéka. Csak egy zavaró tényező van, amin nehezen teszi túl magát az ember, a játékbabát szenvedélyesen szorongató Kerl látványa, persze a rendező nem tudhatta. hogy ez a látvány 20 évvel később milyen asszociációt kelthet a nézőkben. Mindenesetre ez egy csodálatos felvétel, az operával való ismerkedés első lépésének föltétlenül ezt ajánlom. A második felvétel csaknem 20 évvel későbbi, a Bajor Operaház 2019-es felvétele, amelyet Petrenko vezényel, és a fő szerepeket Jonas Kaufmann és Marlis Petersen énekli. Ezt a DVD-t Klárától kaptam kölcsönbe, köszönet érte. Amit elöljáróban kiemelnék: Kaufmannt én még sohasem láttam ennyire jól énekelni és játszani. Ez egy abszolút modern rendezés, a művet mai környezetbe helyezi: mai környezet, mai emberek, mai szenvedélyek és gyötrődések, kevés instrukció, kevés beavatkozás, és a történet életre kel, a színpad megelevenedik. A két előadásban közös az extrém mélyen átélt szerepformálás. Ez az, ami a játékot hitelessé és élményszerűvé teszi. Ez a Kaufmann-féle változat még ezen is túltesz, kirángatja a nézőt a székéből és az első felvonás utolsó jelenetében mi is ott ülünk a haldokló kedves ágya szélén, tehetetlenül, Kaufmannal együtt zokogva, és közben saját szerettünkre, saját tragédiánkra gondolunk, vagy hálát adunk az Úristennek, hogy minket eddig... eddig... elkerült ez a sors. Megvallom, ennyire nem rendített meg sohasem opera. Szóval ez egy kihagyhatatlan felvétel, boldog vagyok, hogy találkoztam vele és most közkinccsé tehetem. Természetesen ehhez is illesztettem a magyar szöveget, bár helyenként kicsit anakronisztikus hatást kelt, amikor pl. a szövegben szereplő lant helyett egy mikrofont nyom Paul, Marietta kezébe. Figyelmetekbe ajánlom a két felvétel kapcsán Kauffman baritonális színezetű- és Kerl pavarottis tenorját, élményszerű, hogy egészen más hangi lehetőségekkel hogyan lehet hitelesen és parádésan megformálni ezt a szerepet. A harmadik felvételről sok szót nem érdemes vesztegetni, ez a 2010-es, Finnországban készült felvétel Nylund és Vogt szereplésével közelébe sem ér az előbbi kettőnek. Nekem a művel való ismerkedésemkor volt egy olyan érzésem, hogy ez az opera több helyen a giccs határán egyensúlyoz. Ezt az érzésemet elsőpörte a 2001-es és 2019-es két nagyszerű előadás, de most, Klaus Florian Vogt előadását hallgatva megtapasztaltam, hogy egy nagyszerű, de nagyon kényes alkotást hogyan lehet giccsé silányítani azzal, ha valaki nem éli át a szerepet, hanem csak a "szép éneklésre" koncentrál. Azért érdemes ezt a felvételt is letölteni és belehallgatni, mert ennek az előadásnak "fényében" még többre tudjuk értékelni a másik két felvételt. A három felvételt szeretettel küldöm minden fórumtársamnak. Nézzétek el csapongó gondolataimat, de a Covid-láz beszél belőlem. :)
Köszönöm az infót! Megérdemelték!
Épp most kapta meg a müncheni Halott város az International Classical Music Awards ez évi legjobb videó felvétel díját:
Ott voltam a Müpa Fesztivál Színházában 2012 tavaszán, ahol és amikor a Debreceni Csokonai Színház társulata – a főszerepekben fővárosi énekművész-párossal - bemutatta Korngold felkavaró szépségű, ritkán játszott operáját: A halott város. Akkor megosztottam gondolataimat itt arról a produkcióról.
(Annyira belefelejtkeztem a darabba, hogy később beszereztem az operának egy német produkcióban készült felvételét - DVD-n. )
Érdekes darab. Csak egyszer láttam, sok éve, Salzburgban.
Igen, nézd meg az előzetest a 442. bejegyzésben.
A holt városrol van szo ? Ha igen, akkor jo választás.
Kösz a helyesbítést, így van, kicsit kapkodtam. Klárától fél nappal előtte kaptam meg a Kaufmann féle dvd-t, és egy kicsit elkeveredtem a nevekben, csak gyorsan hozzáillesztettem ehhez a részhez a szöveget, hgy teljes legyen a lista. Nekem a Denoke-Kern féle DVD van meg, arról dolgozom, a másik befutó pedig a Petersen-Kaufmann lesz. A Vogt-féle változatot csak azért tettem e kettő mellé, hogy lássátok, lehet ezt rosszul is csinálni, a legnagyobb csodát is szürkévé silányíthatja egy rossz hang, lélektelen játék, koncepció nélküli rendezés.
Hű, de izgalmas! Remek operát választottál, ahol bizony nagyon fontos a szöveg ismerete is, igazi dráma zajlik a színpadon. És érdekes összehasonlítani ezeket a részleteket is. Számomra a harmadik felejtős, Nylundnak még a színfalak mögül is jobban szól a hangja mint Vogté elöl. Ez a szerep nem neki való, mint sok minden más sem, amit énekel. Ráadásul Flóriánunk képtelen leszokni erről a bájgúnnár szem meregetésről. A másik két előadásnál nem árt figyelembe venni, hogy csaknem 20 év telt el a két előadás között. Az első sokkal inkább pszicho-horror, a második közelebb van a valósághoz, de mindkettő kiváló a maga nemében. Érdekes, hogy a müncheni részlet kb. fél perccel rövidebb, Petrenko mester igencsak meghajtja a zenekart.
De van egy apró tévesztés: Simon Stone a rendezője volt a müncheni előadásnak, Marie/Mariettát Marlis Petersen énekelte, elképesztően jól, érdemes odafigyelni a nevére! Kíváncsian várom a végeredményt! :)))
Dolgozgatok az új feliraton, ez is egy kevésbé ismert, és egyáltalán nem szokványos opera, viszont ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy jó pár kiváló felvétel akad belőle. Úgy tervezem, hogy minimum kettő, de lehet, hogy három felvételt is közzé teszek majd magyar felirattal. Meglepetés lesz, de én olyan vagyok, mint a gyerek, nem tudom magamban tartani teljesen, így egy pici részt megmutatok nektek belőle. Az első felvonás utolsó jelenetét most megnézhetitek Denoke és Kerl, Stone és Kaufmann (Klárának köszönhetően), valamint Nylund és Vogt előadásában. Megvallom, számomra ez az összehasonlítás megdöbbentő volt: ugyanaz a mű, ugyanaz a jelenet és mégis mennyire, de mennyire más.
Weinbergnek én is nagyon megorulnék.
A Jenufára Bécsben, Hamburgban, Prágában anno alig lehetett jegyet kapni. Budapesten más volt a helyzet - pedig zeneileg nagyszerű volt (a rendezésről inkább nem szólnék).
Majd meglátjuk, most egy picit hagyom Janaceket, de visszatérek rá később. Én nem vagyok ennyire optimista, hogy bárki is olvassa ezt a topikot, de lenne néhány ötletem, hogy mit látnék szívesen, pl. ha műsorra tűznék a Weinberg művet, annak nagyon örülnék.
Kedves Takatsa, nagyon megorulnénk, mármint Janáček rajongok, egy Kátya Kabanova feliratnak. Ha lesz idod. Tudom, hogy a magyar operatársulatok vezetoi olvassák a Café Momust, hátha kedved kapnak valamelyik Janáček opera bemutatására.
436,435, szívesen. Értetek teszem. :)
NAGY VAGY TAKATSA, nagyon koszonom.
Letöltöttem, köszönöm! A felvezető szöveget külön, természetesen a Dosztojevszkij elolvasására javaslatot is. Nem könnyű olvasmány, de gondolom, megéri!
A Tyrrell-t nem fogom elolvasni, több okból. Talán valamelyik vájtfülű és sasszemű fórumtárs prezentál egy magyar fordítást!
És akkor itt van az új látni- és hallgatni való, innen tölthetitek le egy hétig Janaceknek A holtak házából c. operáját, sztereó és surround hanggal, magyar és mindenféle nyelvű felirattal. Javasolt VLC lejátszó használata, a magyar felirat automatikusan indul, de kikapcsolható, más felirat is választható.
Ezzel a típusszöveggel szoktam kezdeni a bevezetőmet, hogy a türelmetlenebbek máris tölthessék az e heti ajánlatot, ne kelljen végigkínlódniuk a hosszadalmasabb bemutatómat. Ez Jancek utolsó operája, ha egyáltalán operának nevezhető ez az oratórikus, monológok csokrára bomló alkotás, ez a Janacekből utoljára feltörő, a megszokottnál is izzóbb és expresszívebb, sötét és szenvedélyes, letaglózó és felemelő, minden zenei formát és tartalmat szétfeszítő zene, alkotói pályájának méltó befejezése. Akik hagyományos operára számítanak, azok csalódni fognak, de talán még őket is kárpótolni fogja ez a fantasztikus zene, az elsőrangú énekesek, a zenekar, és Boulez vezénylése (Festival Aix-en-Provence 2007).
Én párhuzamosan több felvételt is közzé szoktam tenni, de most úgy gondolom, hogy ez nem lenne jó ötlet, mert ez a felvétel tökéletes, ehhez hozzátenni semmit sem lehet. Tanácsolom, hogy fussátok át Dosztojevszkíj kisregényét, ha tehetitek, akkor jobban "képben lesztek", hiszen az opera a regény kiragadott részleteit tartalmazza, sok benne az utalás az alapműre, és az opera teljes megértésében támpont lehet a regény ismerete. Ennek a nem mindennapi remekműnek elmélyült, átélt meghallgatását és befogadását kívánom. (Mellékeltem John Tyrrellnek Janacek operáit elemző esszéjét, hátha valakit érdekel.)
Jo eloadás. A pesti is nagyszeru, még egyszer megnézem, tavasszal.
jav. nem 0 de O
Hallgassátok meg Bodor Éva 5 évvel milyen Konigin, még egy csiszolatlan gyémánt volt, remélem Budapesten egy brilliáns hangot fogunk hallani.
youtube.com/watch?v=AqekK1mn04
Láttam a linket, és nagyon köszönöm a javaslatot, de még nem értem rá megnézni. Tudod, vannak prózai háziasszonyi teendők. Ha hozzájutok és megnézem, visszajelzek Neked is!
Klárikám. nagyon orulok, hogy tetszett Eva Jenisová. O vele és a férjével Daliborral, jo barátságban voltunk, vagyok. És Kusnjer pedig sok éven át a prágai opera vezeto baritonja volt.
Az elo kozvetítésekben ajánlottam a szlo.filh. koncertjét. Mit szolsz Bodor Évához?
Kedves Takatsa! Most sem kelek versenyre az előttem szóló Nagyokkal, csak pár szerény gondolat. Igen, megnéztem. meghallgattam a Rókácskát - nagyon tetszett! Remek opera, persze a maga nemében. Bűbájos zene, nagyon jó énekesek, akik nem mellesleg elképesztő színészi alakítást is nyújtanak - Eva Jenis pl. egyszerűen fantasztikus, és az erdészt éneklő férfi is nagyon tetszett. Janacek nagyon szeretheti az állatokat, ha ilyen jó zenét írt nekik!
Ha nem tudom előre, hogy ez egy Janacek opera, soha nem tippeltem volna rá, pláne a Jenufa ismeretében! Még egyszer köszönöm!
Kedves Takatsa! Ennyi okos megjegyzés után már megszólalni is alig merek! Köszönöm a Rókácskát, persze, hogy ezt is letöltöttem, és szokásomhoz híven ezt is megnézem, mert érdekel. Addig is boldog új évet kívánok -- még benne vagyunk a 8 napban, tehát lehet!
Nagyon szépen írtad. Jo vagy Te takatsa, megaztán a magyar nyelv is zseniális.
Hallani, hallottam róla, mint nagyszerű Janacek karmesterről, aki személyesen ismerte Janaceket, és egy nagy monográfiát is írt róla, de személyesen nem ismertem, és már nem is fogom, mert több mint 50 éve meghalt. A Boulez-féle Holtak háza DVD-t már párszor megnéztem és nagy hatással van rám, ugyanúgy zseniális mestermű, mint a Jenufa vagy a Rókácska, persze egészen más, és éppen ez benne a nagyszerű, ahogyan a szürke monológok végtelen sora mögött, a szavakon túl, ott izzik és lüktet a fantasztikus janaceki zene.
Kedves Lajos, bizony Boulez híres volt a mondásairol. Fiatal korában legszívesebben felrobbantotta volna az osszes operaházat, aztán késobb minden párizsi Callas fellépést megnézett.
Jaroslav Vogelt ismered?
November 2.-kán kezdodik Brunnben a Janáček fesztivál janacek-brno.cz/program/. Ezen a napon eloadják A holtak házábol / Z mrtvého domu/ és rogton utána a Glagolita mise lesz. Nagyon jo kombinácio. Jakub Hrůša vezényel, jelenleg o a legjobb Janáček dirigens a világon.
Az eloadást az Operavision 2022.nov.6.-kán éloben sugározza.
Igen, nekem is ez a 2008-as DGG felvétel van meg, a Mahler zenekarral és a Schonberg kórussal. Antidepresszánsra nincsen szükségem, én inkább mániás vagyok. :) és persze, jöhet az irodalom, nem esem kétségbe, ha Mackerrasról rosszat is írnak, a Rókácska eléggé meggyőzött engem a karmesteri képességeiről.
Mackerrasszal csak két Janacek-operát hallottam "élőben" - a Makropoulos ügyet Londonban és a Prücsök úr utazásait Prágában.
Ha akarod, írok bizonyos infokat Mackerras Janacek-kiadásaival kapcsolatban - de nem fogsz örülni neki. Mégis érdekel?
Ebben a darabban az eszement rendezok kitombolhatják magukat. Itt ez nem zavar.
jav. Mass
Kedves takatsa!
Javaslom a Z Mrtvého Domu DVD-felvételét Boulezzel DGG kiadásban.
Amikor itt a Momus-ben 2015-ben az opera új prágai színre állításáról írtam, Boulezt idéztem ("Színházként és zeneileg a Holtak házából primitív, a szó legjobb értelmében.")
De mielőtt megnézed, szedj be egy marék antidepresszánst.
Érdemes medhallgatni Janáček Glagolita miséjét Pierre Boulez tolmácsolásával. TUBUS Glagollitic Mess, Pierre Boulez
Pierre Boulez-t díszdoktorrá avatta a brnoi Janáček Zeneakadémia, ép Janáček muveinek kiválo interpretálásáért.
1980-ban, egy vidéki iparváros könyvesboltjában akadtam rá Bartók Kékszakállújára, Pierre Boulez vezényletével (Troyanos, Ninsgern). Én Bartókot előtte is sokat hallgattam, de ez a felvétel relevációként hatott, ekkor kerültem közel Bartókhoz, és zene azóta sem fogott meg ennyire. Utána vadásztam Boulez felvételeire, jött a Concerto, a Szvít, a Zene, a zongoraversenyek (Barenboimmal), végül a Mandarin. Mindez a 80-as évek első felében, amikor igencsak nehéz volt beszerezni ezeket a felvételeket, a kezdő fizetésemből. Szenvedély volt ez, lobogó és kizárólagos, olyan szerelem, ami mostanáig tart.
Bartókot legjobban Reiner vezényelt.
Már hogyne értene, mármint ami Janáčekot illeti.
Csak olvass, megéri. Aztán rájosz, hogy JANÁČEK a legjjobb ,
