3645 Búbánat 2016-08-26 23:24:37
1975. augusztus 16. Film színház Muzsika (33. sz.) Színházi Esték Szegedi Szabadtéri Játékok Háry János „Házy Erzsébet – annyi Háry-előadás Örzséje - szép, új kosztümben, s most is teljes sikerrel keltette életre a mesevitéz mátkájának derűből és bájból szőtt alakját.” /Albert István/
1975. augusztus 16. Film színház Muzsika (33. sz.) Színházi Esték Szegedi Szabadtéri Játékok Háry János „Házy Erzsébet – annyi Háry-előadás Örzséje - szép, új kosztümben, s most is teljes sikerrel keltette életre a mesevitéz mátkájának derűből és bájból szőtt alakját.” /Albert István/
3644 Búbánat 2016-08-26 23:16:33
1975. 01.28. Tükör – képes újság (4. sz.) Britten: Koldusopera – bemutató – Erkel Színház „Zenei levél” „Az ismert-ismeretlen Koldusopera” […] A hagyományokhoz híven kettős szereposztásban vitték színre a Koldusoperát – ezúttal az első sokkal jobb. HÁZY ERZSÉBET Pollyja raffináltságában elragadó, s remekül komédiázó partnerre talált a Macheath kapitányt alakító Palcsó Sándor személyében. Palcsó szövegmondása is kifogástalan […] /Juhász Előd/
1975. 01.28. Tükör – képes újság (4. sz.) Britten: Koldusopera – bemutató – Erkel Színház „Zenei levél” „Az ismert-ismeretlen Koldusopera” […] A hagyományokhoz híven kettős szereposztásban vitték színre a Koldusoperát – ezúttal az első sokkal jobb. HÁZY ERZSÉBET Pollyja raffináltságában elragadó, s remekül komédiázó partnerre talált a Macheath kapitányt alakító Palcsó Sándor személyében. Palcsó szövegmondása is kifogástalan […] /Juhász Előd/
3643 Búbánat 2016-08-20 08:46:30 [Válasz erre: 2732 Haandel 2014-01-18 15:40:01]
A 2.732. sorszám alatti bejegyzésben megosztott információnak időközben itthoni hírforrására leltem a Film Színház Muzsika 1974. március 30-i számában: 1974. április 17-én öt magyar vendége lesz a prágai Operaház Anyegin-előadásának: Házy Erzsébet (Tatjana) Barlay Zsuzsa (Olga) Miller Lajos (Anyegin) Berkes János (Lenszkij) Bódy József (Gremin)
A 2.732. sorszám alatti bejegyzésben megosztott információnak időközben itthoni hírforrására leltem a Film Színház Muzsika 1974. március 30-i számában: 1974. április 17-én öt magyar vendége lesz a prágai Operaház Anyegin-előadásának: Házy Erzsébet (Tatjana) Barlay Zsuzsa (Olga) Miller Lajos (Anyegin) Berkes János (Lenszkij) Bódy József (Gremin)
3642 Búbánat 2016-08-19 22:59:22
1974. május - MUZSIKA Repertoár-előadás: Manon Lescaut - 1974. március 13. „A címszereplő, Házy Erzsébet most lényegesen jobb formában énekelt, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. Hangilag jól megfelelt a szólam követelményeinek... Szépsége, illúziótkeltő játéka bőségesen kárpótolt a kisebb vokális hiányokért." /Kertész Iván/
1974. május - MUZSIKA Repertoár-előadás: Manon Lescaut - 1974. március 13. „A címszereplő, Házy Erzsébet most lényegesen jobb formában énekelt, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. Hangilag jól megfelelt a szólam követelményeinek... Szépsége, illúziótkeltő játéka bőségesen kárpótolt a kisebb vokális hiányokért." /Kertész Iván/
3641 Búbánat 2016-08-19 18:35:38 [Válasz erre: 3640 Búbánat 2016-08-19 17:50:48]
A Film Színház Muzsikában (1974. január 26. , 4. szám) Dalos László egy kis jegyzetet írt a Denevér 1974. január 16-i előadásán látott, a darabba szilveszterkor beállt új szereplőkről: „- No, mit szól, milyen jól játszanak” – jegyezte meg A denevér január 16-i előadásának szünetében a kiváló balerina, aki közönségként volt jelen, hogy a Strauss-operett szilveszteri ’beállóit’ a második előadáson megnézze. HÁZY ERZSÉBETNEK, az új Rosalindának csakugyan nem új ez a világ, annyi Glavari Hanna és Szaffi után, A denevér rádióbeli felvételének Rozalindáját duplázta meg. Ötvös Csaba: gamenes Falke, bécsi ihletettséggel, pesti svádával. Berkes János akár a reichstadti herceg is lehetne, bár ebben a közegben nem annyira Napóleonról, mint inkább Napóleon-konyakról ábrándozik. (Courvoisier!) Kúnsági Kálmán: straussi Blind – háromnegyed ütemben dadog. Az igazi meglepetés: Szőnyi Ferenc nagydarab lomha-tohonya Eisensteinje! Ennyi egészséges humort, gúnyt és öngúnyt régen élveztünk erről a színpadról. Legszívesebben Alfrédot is Szőnyi Ferencre osztanánk: hadd játssza fölváltva a férjet is, a széptevőt is; humorából, mackós morcosságából mindkettőre futná.” Úgy tűnik, a kritikus ebben a jegyzetében Szőnyi Ferencről írva, mintha nem tudná, hogy akárcsak Házy Erzsébet, a tenor is már felénekelte saját szólamát a rádió dalszínházi Denevér-felvételén – tiz évvel korábban… Tény viszont, Házynak és Szőnyinek 1973 szilveszteréig kellett várniuk, hogy végre először az Operában (Erkelben) is, a színpadon, magyar nyelven, a teljes szerepet megformálhassák – s mint olvassuk a jegyzetben: szép sikerrel tették.
A Film Színház Muzsikában (1974. január 26. , 4. szám) Dalos László egy kis jegyzetet írt a Denevér 1974. január 16-i előadásán látott, a darabba szilveszterkor beállt új szereplőkről: „- No, mit szól, milyen jól játszanak” – jegyezte meg A denevér január 16-i előadásának szünetében a kiváló balerina, aki közönségként volt jelen, hogy a Strauss-operett szilveszteri ’beállóit’ a második előadáson megnézze. HÁZY ERZSÉBETNEK, az új Rosalindának csakugyan nem új ez a világ, annyi Glavari Hanna és Szaffi után, A denevér rádióbeli felvételének Rozalindáját duplázta meg. Ötvös Csaba: gamenes Falke, bécsi ihletettséggel, pesti svádával. Berkes János akár a reichstadti herceg is lehetne, bár ebben a közegben nem annyira Napóleonról, mint inkább Napóleon-konyakról ábrándozik. (Courvoisier!) Kúnsági Kálmán: straussi Blind – háromnegyed ütemben dadog. Az igazi meglepetés: Szőnyi Ferenc nagydarab lomha-tohonya Eisensteinje! Ennyi egészséges humort, gúnyt és öngúnyt régen élveztünk erről a színpadról. Legszívesebben Alfrédot is Szőnyi Ferencre osztanánk: hadd játssza fölváltva a férjet is, a széptevőt is; humorából, mackós morcosságából mindkettőre futná.” Úgy tűnik, a kritikus ebben a jegyzetében Szőnyi Ferencről írva, mintha nem tudná, hogy akárcsak Házy Erzsébet, a tenor is már felénekelte saját szólamát a rádió dalszínházi Denevér-felvételén – tiz évvel korábban… Tény viszont, Házynak és Szőnyinek 1973 szilveszteréig kellett várniuk, hogy végre először az Operában (Erkelben) is, a színpadon, magyar nyelven, a teljes szerepet megformálhassák – s mint olvassuk a jegyzetben: szép sikerrel tették.
3640 Búbánat 2016-08-19 17:50:48
1974. január 12. - Film Színház Muzsika (2. sz.) „A denevér” „Szilveszter este, a hagyományokhoz híven, A denevér című Strauss-operett szerepelt az Erkel Színház műsorán. Szinetár Miklós rendezte, jókedvű előadásban új szereplők mutatkoztak be: HÁZY ERZSÉBET először énekelte Rosanlindát, Szőnyi Ferenc Eisensteint, Ötvös Csaba Falkét, Berkes János a herceget, Kunsági Kálmán dr. Blindet, a régi szereplők: Palócz László (Frank), László Margit (Adél), Bartha Alfonz (Alfréd), Gaál Éva (Ida), Katona Lajos (Frosch) társasáságában. Bolberitz Tamás vezényelt.” Hozzáteszem, Házy Erzsébetnek nem volt új az énekelnivaló, ahogyan Szőnyi Ferencnek sem Eisenstein megformálása, hiszen az 1963-as teljes rádiófelvételen mindkettőjük énekelte ezt a szólamát, ugyanakkor kétségkívül mint új dalszínházi szerep az Erkel színpadán - mindkettőjüknek a debütálást jelentette. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 – Teljes felvétel magyar nyelven A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta. Vezényel: Lehel György Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Gabriel von Eisenstein, bécsi polgár – Szőnyi Ferenc Rosalinda, a felesége – Házy Erzsébet Adél, a szobalányuk – László Margit Dr. Falke, közjegyző, családi barát – Melis György Frank, fogházigazgató – Radnay György Orlovsky herceg, orosz attasé – Kozma Lajos Alfréd, hőstenor, Rosalinda titkos imádója – Ilosfalvy Róbert Frosch, fogházőr – Markos József (Alfonzó), próza Dr. Blind, ügyvéd – Palcsó Sándor Ida , Adél nővére, karbalerina – Mednyánszky Ági
1974. január 12. - Film Színház Muzsika (2. sz.) „A denevér” „Szilveszter este, a hagyományokhoz híven, A denevér című Strauss-operett szerepelt az Erkel Színház műsorán. Szinetár Miklós rendezte, jókedvű előadásban új szereplők mutatkoztak be: HÁZY ERZSÉBET először énekelte Rosanlindát, Szőnyi Ferenc Eisensteint, Ötvös Csaba Falkét, Berkes János a herceget, Kunsági Kálmán dr. Blindet, a régi szereplők: Palócz László (Frank), László Margit (Adél), Bartha Alfonz (Alfréd), Gaál Éva (Ida), Katona Lajos (Frosch) társasáságában. Bolberitz Tamás vezényelt.” Hozzáteszem, Házy Erzsébetnek nem volt új az énekelnivaló, ahogyan Szőnyi Ferencnek sem Eisenstein megformálása, hiszen az 1963-as teljes rádiófelvételen mindkettőjük énekelte ezt a szólamát, ugyanakkor kétségkívül mint új dalszínházi szerep az Erkel színpadán - mindkettőjüknek a debütálást jelentette. Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05 – Teljes felvétel magyar nyelven A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta. Vezényel: Lehel György Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Mikó András Szereposztás: Gabriel von Eisenstein, bécsi polgár – Szőnyi Ferenc Rosalinda, a felesége – Házy Erzsébet Adél, a szobalányuk – László Margit Dr. Falke, közjegyző, családi barát – Melis György Frank, fogházigazgató – Radnay György Orlovsky herceg, orosz attasé – Kozma Lajos Alfréd, hőstenor, Rosalinda titkos imádója – Ilosfalvy Róbert Frosch, fogházőr – Markos József (Alfonzó), próza Dr. Blind, ügyvéd – Palcsó Sándor Ida , Adél nővére, karbalerina – Mednyánszky Ági
3639 Búbánat 2016-08-19 15:59:38 [Válasz erre: 3638 Búbánat 2016-08-19 15:58:56]
1974. január – MUZSIKA Szokolay Sándor: Sámson – bemutató az Operában „Házy Erzsébetnek az énekszólammal nincs különösebb problémája, így szabadon érvényesülhetnek kiváló művészi erényei.” /Kertész Iván/
1974. január – MUZSIKA Szokolay Sándor: Sámson – bemutató az Operában „Házy Erzsébetnek az énekszólammal nincs különösebb problémája, így szabadon érvényesülhetnek kiváló művészi erényei.” /Kertész Iván/
3638 Búbánat 2016-08-19 15:58:56 [Válasz erre: 3637 Búbánat 2016-08-19 15:45:06]
1973. november 3. - Film Színház Muzsika (44.sz.) Szokolay Sándor új operájának bemutatója: SÁMSON „Házy Erzsébet izgalmasan, atmoszféra-teremtően kelti életre Delilát, gondosan megválogatva e titkokat fürkésző, végzetes nőalakhoz illő színészi-énekesi kifejezőeszközöket.” /Albert István/
1973. november 3. - Film Színház Muzsika (44.sz.) Szokolay Sándor új operájának bemutatója: SÁMSON „Házy Erzsébet izgalmasan, atmoszféra-teremtően kelti életre Delilát, gondosan megválogatva e titkokat fürkésző, végzetes nőalakhoz illő színészi-énekesi kifejezőeszközöket.” /Albert István/
3637 Búbánat 2016-08-19 15:45:06
1973. október 30. – Tükör – képes hetilap (44.sz.) Zenei levél Operaház – Szokolay: Sámson „Mi csak az első szereposztást láttuk, de máris meg kell említenünk a kiválóan sikerült előadás közepében Melis Györgyöt, Sámson alakítóját és Házy Erzsébetet, Delila életrehívóját. […] HÁZY ERZSÉBETNEK nemcsak tüneményes szépsége, de érzéki varázsú éneke és hiteles alakítása révén – ez a legnagyobb, amit mondhatunk róla! – elhisszük Delilát.” /Balassa Imre/
1973. október 30. – Tükör – képes hetilap (44.sz.) Zenei levél Operaház – Szokolay: Sámson „Mi csak az első szereposztást láttuk, de máris meg kell említenünk a kiválóan sikerült előadás közepében Melis Györgyöt, Sámson alakítóját és Házy Erzsébetet, Delila életrehívóját. […] HÁZY ERZSÉBETNEK nemcsak tüneményes szépsége, de érzéki varázsú éneke és hiteles alakítása révén – ez a legnagyobb, amit mondhatunk róla! – elhisszük Delilát.” /Balassa Imre/
3636 Búbánat 2016-08-18 11:55:05
1973. július 7. Film Színház Muzsika (27. sz.) Szombati jegyzetek VÉRNÁSZ – Kórodi András vezényelte a minap az évad egyik legszuggesztívebb előadását, összefogottan, szenvedéllyel, és – zenekari próbával a háta mögött. A Vérnászról van szó, a rég nem játszott Szokolay-operáról, amely augusztusban Operaházunk edinburghi vendégszereplésének egyik műsordarabja lesz. Volt ennek a mostani egyetlen előadásnak valami más sugarú premier jellege is, épp a nagy szünet okán. Csakhogy ez a „premier” mintegy nyolc esztendei játszottság biztonságával, beérettségével zajlott. Érezni lehetett Komlóssy Anya-alakításának döbbenetes monumentalitásán; Faragó tölgyfa-kemény férfiasságán; Moldován altatódalának poézisén; Szecsődi népmesei ihletettségű Cselédjén; A HÁZY megteremtette Menyasszony alak balladás végletességének és végzetszerűségének szinte klasszikus zártságán. HÁZY ERZSÉBET ebben a szezonban a Menyasszonnyal adta azt a maximumot, amit korábban megszoktunk tőle; szépség, szenvedés, emberi alázat nemes elegye volt minden gesztusa, megszólalása. Újonc és nyereség az együttesben Kasza Katalin szomszédasszonya. /Dalos László/
1973. július 7. Film Színház Muzsika (27. sz.) Szombati jegyzetek VÉRNÁSZ – Kórodi András vezényelte a minap az évad egyik legszuggesztívebb előadását, összefogottan, szenvedéllyel, és – zenekari próbával a háta mögött. A Vérnászról van szó, a rég nem játszott Szokolay-operáról, amely augusztusban Operaházunk edinburghi vendégszereplésének egyik műsordarabja lesz. Volt ennek a mostani egyetlen előadásnak valami más sugarú premier jellege is, épp a nagy szünet okán. Csakhogy ez a „premier” mintegy nyolc esztendei játszottság biztonságával, beérettségével zajlott. Érezni lehetett Komlóssy Anya-alakításának döbbenetes monumentalitásán; Faragó tölgyfa-kemény férfiasságán; Moldován altatódalának poézisén; Szecsődi népmesei ihletettségű Cselédjén; A HÁZY megteremtette Menyasszony alak balladás végletességének és végzetszerűségének szinte klasszikus zártságán. HÁZY ERZSÉBET ebben a szezonban a Menyasszonnyal adta azt a maximumot, amit korábban megszoktunk tőle; szépség, szenvedés, emberi alázat nemes elegye volt minden gesztusa, megszólalása. Újonc és nyereség az együttesben Kasza Katalin szomszédasszonya. /Dalos László/
3635 Búbánat 2016-08-16 21:39:36
1971. november 13. – Film Színház Muzsika (46. sz.) Petrovics Emil: Lysistrate – vígopera bemutatója a Magyar állami Operaházban „[…] Az előadás korrekt, szellemes, minden tekintetben sikerült, bár – úgy érezzük – Eck Imre szinte kissé visszafogta képzeletét, ötleteit, hogy minél ’szalonképesebbé’ tegye Arisztofenész pajzánságait az immár nyolcvanon túli műintézet színpadán. Pedig ez a darab aztán minden epizódjában kínálta a lehetőséget, hogy az ókori nagy görög népünnepélyek mintájára az ének és a tánc együttes, sodró erejű, szertelen kavalkádja szülessék meg belőle. Ám a Lysistrate így is a balettszínpad világában oly fölényes otthonossággal, biztonsággal mozgó rendező-koreográfus élvezetes, szórakoztató, kellemes produkciója, melyben teljes intaktságában élvezhetjük HÁZY ERZSÉBET, Ágay Karola és Réti József pompás énekkultúráját (a második szereposztásban a kisebb hangintenzitású Póka Esztert, s az igen lendületes könnyedséggel alakító-éneklő Kalmár Magdát). Jó volt – és jól mozgott a kórus is (karigazgató: Nagy Ferenc). Mindkét bemutató-esten Boross Erzsébet és Sebestény Katalin táncolta a szólót felkészülten, igen rokonszenvesen és tehetségesen. […] A zenekart az első előadáson Erdélyi Miklós vezényelte rendkívüli precizitással, gazdag dinamikai árnyalatokkal, feszes ritmusban, a másodikon Oberfrank Géza állt az emelvényen, aki kissé élesebbre, kontrasztosabbra fogalmazta a színeket.” 1971. december 11. – NŐK Lapja (50. sz.) „[…] Lysistraté, HÁZY ERZSÉBET, e csodálatos gazdagságú művésznő elragadó alakítása. Káprázatos! Ágay Karola, e kivételes művész és Réti József, a nagyszerű énekes, a női-, illetve a férfikar vezetőjeként ad külön rangot az amúgy is rangos kórusoknak. Ezen az estén a stíluskísérletek izgalmas atmoszféráját és az előbbre lépést, az újat merészelő lendületet éreztük az Operaház színpadán.” /Balassa Imre/
1971. november 13. – Film Színház Muzsika (46. sz.) Petrovics Emil: Lysistrate – vígopera bemutatója a Magyar állami Operaházban „[…] Az előadás korrekt, szellemes, minden tekintetben sikerült, bár – úgy érezzük – Eck Imre szinte kissé visszafogta képzeletét, ötleteit, hogy minél ’szalonképesebbé’ tegye Arisztofenész pajzánságait az immár nyolcvanon túli műintézet színpadán. Pedig ez a darab aztán minden epizódjában kínálta a lehetőséget, hogy az ókori nagy görög népünnepélyek mintájára az ének és a tánc együttes, sodró erejű, szertelen kavalkádja szülessék meg belőle. Ám a Lysistrate így is a balettszínpad világában oly fölényes otthonossággal, biztonsággal mozgó rendező-koreográfus élvezetes, szórakoztató, kellemes produkciója, melyben teljes intaktságában élvezhetjük HÁZY ERZSÉBET, Ágay Karola és Réti József pompás énekkultúráját (a második szereposztásban a kisebb hangintenzitású Póka Esztert, s az igen lendületes könnyedséggel alakító-éneklő Kalmár Magdát). Jó volt – és jól mozgott a kórus is (karigazgató: Nagy Ferenc). Mindkét bemutató-esten Boross Erzsébet és Sebestény Katalin táncolta a szólót felkészülten, igen rokonszenvesen és tehetségesen. […] A zenekart az első előadáson Erdélyi Miklós vezényelte rendkívüli precizitással, gazdag dinamikai árnyalatokkal, feszes ritmusban, a másodikon Oberfrank Géza állt az emelvényen, aki kissé élesebbre, kontrasztosabbra fogalmazta a színeket.” 1971. december 11. – NŐK Lapja (50. sz.) „[…] Lysistraté, HÁZY ERZSÉBET, e csodálatos gazdagságú művésznő elragadó alakítása. Káprázatos! Ágay Karola, e kivételes művész és Réti József, a nagyszerű énekes, a női-, illetve a férfikar vezetőjeként ad külön rangot az amúgy is rangos kórusoknak. Ezen az estén a stíluskísérletek izgalmas atmoszféráját és az előbbre lépést, az újat merészelő lendületet éreztük az Operaház színpadán.” /Balassa Imre/
3634 Búbánat 2016-08-15 23:23:08
1971. június 5. - Film Színház Muzsika (23. szám) Pillangókisasszony-felújítás az Erkel Színházban „Az első szereposztás Cso-cso-szánja Házy Erzsébet megkapóan szép mozzanatokkal ajándékozta meg hallgatóit. Egyszerű, intim bensőségű ábrázolása, meleg szépségű, változatos színekkel árnyalt éneke arra vall, hogy legjobban ő értette meg a rendezői intenciókat. „ /g.m./
1971. június 5. - Film Színház Muzsika (23. szám) Pillangókisasszony-felújítás az Erkel Színházban „Az első szereposztás Cso-cso-szánja Házy Erzsébet megkapóan szép mozzanatokkal ajándékozta meg hallgatóit. Egyszerű, intim bensőségű ábrázolása, meleg szépségű, változatos színekkel árnyalt éneke arra vall, hogy legjobban ő értette meg a rendezői intenciókat. „ /g.m./
3633 Búbánat 2016-08-15 23:08:15
1971. március 17., Ország-Világ képes hetilap (11. sz.) Richard Strauss: A Rózsalovag – felújítás az Operaházban A Rózsalovag figuráját álomszerű valószerűséggel, a költői elképzelés sajátos realizmusávaé teremtette újjá a színpadon az elragadó Házy Erzsébet. /Balassa Imre/
1971. március 17., Ország-Világ képes hetilap (11. sz.) Richard Strauss: A Rózsalovag – felújítás az Operaházban A Rózsalovag figuráját álomszerű valószerűséggel, a költői elképzelés sajátos realizmusávaé teremtette újjá a színpadon az elragadó Házy Erzsébet. /Balassa Imre/
3632 Búbánat 2016-08-14 12:54:27 [Válasz erre: 1549 Búbánat 2009-09-11 23:29:04]
Volt a televíziónak egy négyrészes műsora az operettről, amely 1969 vége és 1970 eleje közötti időszakban volt látható a képernyőkön. Az volt az összefoglaló címük: "A múzsák neveletlen gyermeke". Erről a zenés összeállításról korábban már szóltam, Házy Erzsébet televíziós szerepléseinek sorában. Kétezer éves "per" - A múzsák neveletlen gyermeke Film Színház Muzsika, 1969. 10.11. (41. szám) /K.J. / Hat évvel korábban, 1963-ban jelent meg Gáspár Margit könyve "A múzsák neveletlen gyermeke", amelynek nyomán négyrészes szórakoztató műsort írt a Televízió számára. Az első adásra 1969. november elején került sor. 1969. november 29. - Film Színház Muzsika (48. sz.) „Neveljük egymást, gyerekek!” A kritikus jegyzete – a televízióban látott műsorokról „[…] A nevelés-ügy megbízható statisztikák szerint, egyre inkább női kezekbe kerül. Ezt tanúsította egy másik műsor is, amiben Gáspár Margit ’A múzsák neveletlen gyermeké’-t kapta kezei közé. De ő bizony nem a neveletlen gyermekeket nevelte, hanem minket, fennkölt felnőtteket. Merthogy lenézzük – állítólag lelkesedve lenézzük – az operettet. Kérem, én meg fogok javulni, ígérem, igyekszem komolyan venni a műfajt, ha egyszer megfejthetem, hogy a nép zenészek körítésében miért az asztal tetején énekel az énekesnő, miért öltözik ’kacagány-buzogányba’ ahhoz, hogy asszongya: hajhó-hóhej… A bánatos grófnét is méltányolom, aki keservében azt se tudja, mit csinál, s tévedésből valóban fülbemászó dalokat énekel – úgy ahogy Gáspár Margit mentegeti őt. Szóval nem lenne itt semmi hiba, zene, ének, tánc minden maradhat, csak a librettót, azt tudnám feledni! Igaza van az írónőnek, csak a szöveggel van baj. Majdnem mindig a szöveggel. Vagyis a tartalommal. Ami nincs, Luftballon, amiből még a gumit is elspórolták. Így aztán nem kunszt semmibe szállni! Az operett létjogát nem az évezredes múlt biztosítja, miszerint mindig is volt igény a vidámságra, énekes-táncos, zenés produkciókra, hanem igenis az a néhány rangos (például Strauss, Offenbach, Bernstein) mű, amiből itt is kaptunk ízelítőt. Békés András szűkös téren (talán szűkre szabott anyagiakkal?) kevés fantáziával rendezett ’nagy’ jelenetei nem győzték meg a műfajjal szemben gyanakvókat. HÁZY ERZSÉBET, Petress Zsuzsa, Maleczky Oszkár, Radnay György viszont elragadóan énekelt. /Gáll István/ Előzmények: 1.549., 1.233., 1.089., 1.088. sorszám bejegyzései Magyar Televízió „A múzsák neveletlen gyermeke” Írta és TV-re alkalmazta: Gáspár Margit Rendező: Békés András Keretjáték szereplői: Hámori Ildikó Márkus László Benedek Miklós Közreműködött: Házy Erzsébet, Bilicsi Tivadar, Feleki Kamill, Harkányi Endre, Keleti László, id. Latabár Kálmán, Ifj. Latabár Kálmán, Neményi Lili, Rátonyi Róbert, Svéd Nóra, Udvardy Tibor, Vámos Ágnes, Zentai Anna. Valamint: a Fővárosi Operettszínház tánckara, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara II. rész - „Ókori operett viccek” 1969. december 26. MTV 16.05 – 17.05 (1.088 sorszám) „A múzsák neveletlen gyermeke” III. rész - „Az örök primadonna” 1970. március 3. MTV 21.15 – 22.15 óra (1.089 sorszám) (A Múzsák neveletlen gyermeke I. részt azért nem hoztam itt, mert abban nem szerepelt Házy Erzsébet) Mindhárom adásban a zenei vezető és a betétszámok szerzője: Kerekes János Szerkesztő: Kármán György
Volt a televíziónak egy négyrészes műsora az operettről, amely 1969 vége és 1970 eleje közötti időszakban volt látható a képernyőkön. Az volt az összefoglaló címük: "A múzsák neveletlen gyermeke". Erről a zenés összeállításról korábban már szóltam, Házy Erzsébet televíziós szerepléseinek sorában. Kétezer éves "per" - A múzsák neveletlen gyermeke Film Színház Muzsika, 1969. 10.11. (41. szám) /K.J. / Hat évvel korábban, 1963-ban jelent meg Gáspár Margit könyve "A múzsák neveletlen gyermeke", amelynek nyomán négyrészes szórakoztató műsort írt a Televízió számára. Az első adásra 1969. november elején került sor. 1969. november 29. - Film Színház Muzsika (48. sz.) „Neveljük egymást, gyerekek!” A kritikus jegyzete – a televízióban látott műsorokról „[…] A nevelés-ügy megbízható statisztikák szerint, egyre inkább női kezekbe kerül. Ezt tanúsította egy másik műsor is, amiben Gáspár Margit ’A múzsák neveletlen gyermeké’-t kapta kezei közé. De ő bizony nem a neveletlen gyermekeket nevelte, hanem minket, fennkölt felnőtteket. Merthogy lenézzük – állítólag lelkesedve lenézzük – az operettet. Kérem, én meg fogok javulni, ígérem, igyekszem komolyan venni a műfajt, ha egyszer megfejthetem, hogy a nép zenészek körítésében miért az asztal tetején énekel az énekesnő, miért öltözik ’kacagány-buzogányba’ ahhoz, hogy asszongya: hajhó-hóhej… A bánatos grófnét is méltányolom, aki keservében azt se tudja, mit csinál, s tévedésből valóban fülbemászó dalokat énekel – úgy ahogy Gáspár Margit mentegeti őt. Szóval nem lenne itt semmi hiba, zene, ének, tánc minden maradhat, csak a librettót, azt tudnám feledni! Igaza van az írónőnek, csak a szöveggel van baj. Majdnem mindig a szöveggel. Vagyis a tartalommal. Ami nincs, Luftballon, amiből még a gumit is elspórolták. Így aztán nem kunszt semmibe szállni! Az operett létjogát nem az évezredes múlt biztosítja, miszerint mindig is volt igény a vidámságra, énekes-táncos, zenés produkciókra, hanem igenis az a néhány rangos (például Strauss, Offenbach, Bernstein) mű, amiből itt is kaptunk ízelítőt. Békés András szűkös téren (talán szűkre szabott anyagiakkal?) kevés fantáziával rendezett ’nagy’ jelenetei nem győzték meg a műfajjal szemben gyanakvókat. HÁZY ERZSÉBET, Petress Zsuzsa, Maleczky Oszkár, Radnay György viszont elragadóan énekelt. /Gáll István/ Előzmények: 1.549., 1.233., 1.089., 1.088. sorszám bejegyzései Magyar Televízió „A múzsák neveletlen gyermeke” Írta és TV-re alkalmazta: Gáspár Margit Rendező: Békés András Keretjáték szereplői: Hámori Ildikó Márkus László Benedek Miklós Közreműködött: Házy Erzsébet, Bilicsi Tivadar, Feleki Kamill, Harkányi Endre, Keleti László, id. Latabár Kálmán, Ifj. Latabár Kálmán, Neményi Lili, Rátonyi Róbert, Svéd Nóra, Udvardy Tibor, Vámos Ágnes, Zentai Anna. Valamint: a Fővárosi Operettszínház tánckara, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara II. rész - „Ókori operett viccek” 1969. december 26. MTV 16.05 – 17.05 (1.088 sorszám) „A múzsák neveletlen gyermeke” III. rész - „Az örök primadonna” 1970. március 3. MTV 21.15 – 22.15 óra (1.089 sorszám) (A Múzsák neveletlen gyermeke I. részt azért nem hoztam itt, mert abban nem szerepelt Házy Erzsébet) Mindhárom adásban a zenei vezető és a betétszámok szerzője: Kerekes János Szerkesztő: Kármán György
3631 Búbánat 2016-08-14 11:34:14
Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – új magyar opera bemutatója az Operában 1969. november 4. – Tükör – képes hetilap (44.sz.) Zenei esték „Raszkolnyikov kálváriája” „[…] Házy Erzsébet, Szonja megformálója is kiemelkedő alakítást nyújt. Az ideális nőt testesíti meg, akiért mindent érdemes vállalni, aki színnel és érzelmei gazdagságával telíti környezetét. „ /Juhász Előd/
Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés – új magyar opera bemutatója az Operában 1969. november 4. – Tükör – képes hetilap (44.sz.) Zenei esték „Raszkolnyikov kálváriája” „[…] Házy Erzsébet, Szonja megformálója is kiemelkedő alakítást nyújt. Az ideális nőt testesíti meg, akiért mindent érdemes vállalni, aki színnel és érzelmei gazdagságával telíti környezetét. „ /Juhász Előd/
3630 Búbánat 2016-08-12 18:39:19
1968. október 22. Tükör – képes hetilap (43. sz.) Szokolay Sándor: Hamlet – a bemutató főpróbájáról „[...] Házy Erzsébet (az övé talán a leghálásabb szerep) kitűnő Ophelia, lágy és tétova, kislányos és vonzóan nőies, éneke pillanatnyilag a legkészebb produkció az együttesben.[...]” /Gergely Pál/
1968. október 22. Tükör – képes hetilap (43. sz.) Szokolay Sándor: Hamlet – a bemutató főpróbájáról „[...] Házy Erzsébet (az övé talán a leghálásabb szerep) kitűnő Ophelia, lágy és tétova, kislányos és vonzóan nőies, éneke pillanatnyilag a legkészebb produkció az együttesben.[...]” /Gergely Pál/
3629 Búbánat 2016-08-12 12:04:49 [Válasz erre: 3628 telramund 2016-08-12 11:48:18]
Helyes: elírtam, valóban Margitsziget volt a helyszín, mint a linkelt cikkből is kitűnik. Ott voltam, óriási élmény volt az előadás!
Helyes: elírtam, valóban Margitsziget volt a helyszín, mint a linkelt cikkből is kitűnik. Ott voltam, óriási élmény volt az előadás!
3628 telramund 2016-08-12 11:48:18 [Válasz erre: 3627 Búbánat 2016-08-12 11:41:32]
Házy Szegeden nem énekelte Neddát,hanem a Margitszigeten.A premiert elmosta az eső,de az esőnapon olyan Bajazzók ment,amit soha nem felejtek el.Pedro Lavirgen Canioja, Aldo Protti Tonioja mellett Házy tündökölt.
Házy Szegeden nem énekelte Neddát,hanem a Margitszigeten.A premiert elmosta az eső,de az esőnapon olyan Bajazzók ment,amit soha nem felejtek el.Pedro Lavirgen Canioja, Aldo Protti Tonioja mellett Házy tündökölt.
3627 Búbánat 2016-08-12 11:41:32 [Válasz erre: 1043 Búbánat 2007-12-28 13:00:23]
A Film Színház Muzsika 1967. július 14.-i, 28. számában találtam rá arra az interjúra (riportra), melyet Dalos László készített Házy Erzsébettel: „Nedda, Nedda! Házy Erzsébettel, szabadtéri premierje előtt” (a teljes cikket beírtam a topicba az 1.043. sorszám alatt) Ugyanez év novemberében - a nyári, szegedi szabadtéri előadások után - már az Erkel Színház Parasztbecsület – Bajazzók felújításán is Házyé volt Nedda szerepe Leoncavallo operájában. 1967. december 1. – Film Színház Muzsika (48. szám) „Házy mind hangban, mind játékban sokszínűen formálja meg Neddát, stílusosan énekel, játéka tele van átélt drámai mozzanatokkal, s kedves affektációval kelti életre Colombinát a stilizált commedia dell’ arte-jelenetben. „ /Albert István/ Egyébként az 1967. november 25-i felújítás hangfelvételét az Erkel Színházból közvetítette a Petőfi Rádió 1968. január 5-én: Borbély Gyula - Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Sikolya István és Kövesdi Károly. (Karigazgató: Németh Amadé). Rendező: Békés András.
A Film Színház Muzsika 1967. július 14.-i, 28. számában találtam rá arra az interjúra (riportra), melyet Dalos László készített Házy Erzsébettel: „Nedda, Nedda! Házy Erzsébettel, szabadtéri premierje előtt” (a teljes cikket beírtam a topicba az 1.043. sorszám alatt) Ugyanez év novemberében - a nyári, szegedi szabadtéri előadások után - már az Erkel Színház Parasztbecsület – Bajazzók felújításán is Házyé volt Nedda szerepe Leoncavallo operájában. 1967. december 1. – Film Színház Muzsika (48. szám) „Házy mind hangban, mind játékban sokszínűen formálja meg Neddát, stílusosan énekel, játéka tele van átélt drámai mozzanatokkal, s kedves affektációval kelti életre Colombinát a stilizált commedia dell’ arte-jelenetben. „ /Albert István/ Egyébként az 1967. november 25-i felújítás hangfelvételét az Erkel Színházból közvetítette a Petőfi Rádió 1968. január 5-én: Borbély Gyula - Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Sikolya István és Kövesdi Károly. (Karigazgató: Németh Amadé). Rendező: Békés András.
3626 Búbánat 2016-08-11 20:43:58 [Válasz erre: 3625 Búbánat 2016-08-11 11:18:47]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=MtgHPogOvRg; Házy Erzsébet és Palcsó Sándor – Jacobi: Leányvásár – „Kettecskén…” [/url] Persze a YouTube-ra nemrég feltett vidám Leányvásár-duett hanganyaghoz (rádió 1964-es stúdiófelvételéről) társított fotón nem az operett szereplőit látjuk. Az illusztráció forrása az Ország - Világ képes hetilap 1966. november 23-i, 47. számának címlapja: szerelmespárként Házyt a Lány, Palcsót a Fiú megformálójaként látjuk az Operaházban 1966-ban bemutatott Mihály András Együtt és egyedül című operájának egyik jelenetéről készített fényképen.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=MtgHPogOvRg; Házy Erzsébet és Palcsó Sándor – Jacobi: Leányvásár – „Kettecskén…” [/url] Persze a YouTube-ra nemrég feltett vidám Leányvásár-duett hanganyaghoz (rádió 1964-es stúdiófelvételéről) társított fotón nem az operett szereplőit látjuk. Az illusztráció forrása az Ország - Világ képes hetilap 1966. november 23-i, 47. számának címlapja: szerelmespárként Házyt a Lány, Palcsót a Fiú megformálójaként látjuk az Operaházban 1966-ban bemutatott Mihály András Együtt és egyedül című operájának egyik jelenetéről készített fényképen.
3625 Búbánat 2016-08-11 11:18:47
1966. november 23. – Ország-Világ (47. szám) Új magyar opera: Együtt és egyedül „Mihály András a felszabadulás előtti magyar munkásmozgalom valóságát vitte az opera színpadára. Zenéjében, a kórus énekében, áriáiban és dalaiban e harcot idézte fel. A rendező, Mikó András, és a szereplő művészek átérezve az opera nagyszerű, emberi mondanivalóját és eszmei szépségét, sikerre vitték a nemzetünk közelmúltjáról szóló, megrendítő alkotást. HÁZY ERZSÉBET (a Lány) nemcsak szép hangjával, de a szerep egész színészi felfogásával is sikert aratott. A Fiú szerepét éneklő Palcsó Sándor szimpatikus, tiszta emberi alakot, szerény hőst formált meg. Mélységesen emberi volt rövid szerepében Radnay György is. Palócz László a ravasz, brutális, de intellektuális eszközökkel is dolgozó rendőrfőnök szerepében a hős ellentéte, mondhatnánk, korunk Scarpiája. (Bár furcsán hatott megjegyzése a kommunisták jövendő hatalomgyakorlásáról.) Lakatos Gabriella összetett szerepében: táncol, játszik, verset mond, érdekes színfolt az új operában. Réti József és Várhelyi Endre két cinikus újságírót alakít, akikben már nincsen emberi vonás, csak részvétlen, mechanikus krónikásai a sötét időknek, tragikus eseményeknek. Különösen emeli az opera értékét, hogy amíg a színpad előterében az esemény játszódik, a háttérben nagy létszámú kórus a tömegek jelenlétét szimbolizálja…” /Szebelkó Imre/
1966. november 23. – Ország-Világ (47. szám) Új magyar opera: Együtt és egyedül „Mihály András a felszabadulás előtti magyar munkásmozgalom valóságát vitte az opera színpadára. Zenéjében, a kórus énekében, áriáiban és dalaiban e harcot idézte fel. A rendező, Mikó András, és a szereplő művészek átérezve az opera nagyszerű, emberi mondanivalóját és eszmei szépségét, sikerre vitték a nemzetünk közelmúltjáról szóló, megrendítő alkotást. HÁZY ERZSÉBET (a Lány) nemcsak szép hangjával, de a szerep egész színészi felfogásával is sikert aratott. A Fiú szerepét éneklő Palcsó Sándor szimpatikus, tiszta emberi alakot, szerény hőst formált meg. Mélységesen emberi volt rövid szerepében Radnay György is. Palócz László a ravasz, brutális, de intellektuális eszközökkel is dolgozó rendőrfőnök szerepében a hős ellentéte, mondhatnánk, korunk Scarpiája. (Bár furcsán hatott megjegyzése a kommunisták jövendő hatalomgyakorlásáról.) Lakatos Gabriella összetett szerepében: táncol, játszik, verset mond, érdekes színfolt az új operában. Réti József és Várhelyi Endre két cinikus újságírót alakít, akikben már nincsen emberi vonás, csak részvétlen, mechanikus krónikásai a sötét időknek, tragikus eseményeknek. Különösen emeli az opera értékét, hogy amíg a színpad előterében az esemény játszódik, a háttérben nagy létszámú kórus a tömegek jelenlétét szimbolizálja…” /Szebelkó Imre/
3624 Búbánat 2016-08-11 10:37:49
1966. április 22. – Film Színház Muzsika (16. szám) A Nyugat lánya – Az Erkel Színház Puccini-felújítása „Házy Erzsébet egyéni bájjal, kedvességgel, szépséggel formálja meg Minnie-t, a vadnyugati hétköznapok tündérét. Johnson iránt fellobbanó szerelme, a hirtelen fellobbanó érzés fokozásában meggyőző színészi és énekes adottsággal él. Szerepének zenei megvalósításáról is csak elismeréssel szólhatunk.” /Fábián Imre/
1966. április 22. – Film Színház Muzsika (16. szám) A Nyugat lánya – Az Erkel Színház Puccini-felújítása „Házy Erzsébet egyéni bájjal, kedvességgel, szépséggel formálja meg Minnie-t, a vadnyugati hétköznapok tündérét. Johnson iránt fellobbanó szerelme, a hirtelen fellobbanó érzés fokozásában meggyőző színészi és énekes adottsággal él. Szerepének zenei megvalósításáról is csak elismeréssel szólhatunk.” /Fábián Imre/
3623 Búbánat 2016-08-11 10:37:05 [Válasz erre: 3609 Búbánat 2016-08-07 23:35:46]
Operaélet - 1997 szeptember-október szám „Hová tűnt a régi, világneves magyar operai élet?” Mátai Györgyi újságíró „születésnapi interjú”-t készített Ilosfalvy Róberttel. Ebből a cikkből másolok ide egy részt: - Melyik szerepe volt az, amelyet a legtöbbet énekelt és leginkább a szívéhez nőtt? - Des Grieux - Ennek feltehetően nem csak művészi oka van… - Arra gondol, hogy a Manont Házy Böbe énekelte? A bemutató idején már nem éltünk együtt, és a közönség bizony kíváncsi volt kettőnk színházon kívüli kapcsolatára is… Mit sejthettek meg a háttérből? Igen: a szerep kialakításába belejátszott a múlt-múltunk, mintha Puccini zenéje rólunk is szólt volna.”
Operaélet - 1997 szeptember-október szám „Hová tűnt a régi, világneves magyar operai élet?” Mátai Györgyi újságíró „születésnapi interjú”-t készített Ilosfalvy Róberttel. Ebből a cikkből másolok ide egy részt: - Melyik szerepe volt az, amelyet a legtöbbet énekelt és leginkább a szívéhez nőtt? - Des Grieux - Ennek feltehetően nem csak művészi oka van… - Arra gondol, hogy a Manont Házy Böbe énekelte? A bemutató idején már nem éltünk együtt, és a közönség bizony kíváncsi volt kettőnk színházon kívüli kapcsolatára is… Mit sejthettek meg a háttérből? Igen: a szerep kialakításába belejátszott a múlt-múltunk, mintha Puccini zenéje rólunk is szólt volna.”
3622 Búbánat 2016-08-10 16:02:28
Dunántúli Napló, 1971-05-30 / 126. szám Rudolf Karber fotói A Mecseki Fotóklub első félévi, jólsikerült kamarakiállítás-sorozatónak méltó befejezéseként az osztrák fotóélet egyik kiválósága, Rudolf Karber színházi fotói kerültek bemutatásra. A szerző munkásságának csupán egy részét, a színházi riportot választotta első pécsi kiállítása témájául, lévén számára ez a legkedvesebb, az „első szerelem". A bécsi villamosvasút egykori mechanikusa a patinás Theater an der Wien-ben vállalt másodállása során készítette sok évvel ezelőtt az első olyan képeket, amelyek túlléptek a családi emlékek rögzítésén. A sikerült fotók sikert arattak az igazgatóságnál is: csakhamar állandó megbízásként készíti a bemutatók és a művészek képeit. Az elismerés a fényképezés terén való állandó önképzés és előrelépés ösztönzőjévé vált, majd új élethivatáshoz vezetett. A hivatásos fényképész számára azonban ma is igazi öröm és kikapcsolódás, ha elfoglalhatja helyét jólismert páholyában, hogy megörökítse az újabb premier sikerét Es ez az őszinte lelkesedés képein Is tükröződik; látszik, hogy nem csupán géppel, hanem szívvel — és nagy önfegyelemmel készültek ... Irigylésre méltóan bravúros technika, minden öncélú bravúroskodás mellőzésével — így summázhatnák a kiállítás összképét. A szerző számára sem ismeretlenek a korszerű fotóművészet mesterfogásai, különleges eljárásai (más témájú képein sikerrel alkalmazza is azokat), de éppoly jól ismeri az úgynevezett alkalmazott színházi fényképezés igényeit, követelményeit is. Munkája során messzemenően figyelembe veszi ezeket a kötöttségeket, anélkül azonban, hogy a művészi igényesség terén is tenne engedményeket. Aki a kiállítások oly gyakori példái alapján, csupán a meghökkentő elmozdulások, torz fintorok, absztraháló fény-árnyjátékok, vagy éppen technikai labortrükkök alkalmazását véli művészi igényű színházfotónak, az bizonyára nem találja elég „izgalmasnak" Rudolf Karber képeit. Pedig ez is a színpad művészetének a fotóművészet nyelvén történő tolmácsolása és csupán helyeselni lehet, ha az informatív és reklámfényképezés területén is biztos ízlésű, technikai és esztétikai téren egyaránt imponáló felkészültségű szakemberek munkáival találkozunk. (Ez egyébként világszerte egyre gyakoribb jelenség.) Az eredményesség egyik jelentős tényezője persze, hogy a fotós ne csupán ismerje, hanem szeresse is munkaterületét, ne csak az anyagi ellenszolgáltatásért dolgozzon, hanem a maga örömére is. Ez a belső kontaktus eredményezi, hogy a kiállítás képei láttán a színház nézőterén érezzük magunkat: előttünk táncol a „Helló Dolly" címszerepében a pécsi primadonna korában egykor nagyapóink szívét is megdobogtató, örökifjú Rökk Marika, halljuk a bonvivánok királya, JOHANNES HEESTERS behízelgő hangját, vagy a Bécsben is mindig nagy sikert arató HÁZY ERZSÉBET szárnyaló dallamait. És ez a közvetlen élményszerűség, a színpad és nem a fotó művészetének főszerepbe állítása adja a képek és egyben a kiállítás legfőbb értékét. Amilyen szerény művészetében, olyan rokonszenves emberi tulajdonságaiban is Rudolf Karber, aki a megnyitón való megjelenésekor egy kis jubileumot ünnepelt: néhány év leforgása alatt tizedszer látogatott el hazánkba. Szoros baráti kapcsolat fűzi az egyik legeredményesebb magyar fotóművészhez, az őt Pécsett is bemutató ceglédi Tóth Istvánhoz, de a városunkban töltött néhány nap után jó barátként búcsúzott el a Mecseki Fotóklub vezetőségétől is. Ennek egyik eredményeként a közeljövőben újabb kiállításait láthatjuk Pécsett, melynek anyagát az utóbbi évek nemzetközi fotókiállításain legtöbb sikert aratott képeiből állítja össze. /Dr. Szász János/
Dunántúli Napló, 1971-05-30 / 126. szám Rudolf Karber fotói A Mecseki Fotóklub első félévi, jólsikerült kamarakiállítás-sorozatónak méltó befejezéseként az osztrák fotóélet egyik kiválósága, Rudolf Karber színházi fotói kerültek bemutatásra. A szerző munkásságának csupán egy részét, a színházi riportot választotta első pécsi kiállítása témájául, lévén számára ez a legkedvesebb, az „első szerelem". A bécsi villamosvasút egykori mechanikusa a patinás Theater an der Wien-ben vállalt másodállása során készítette sok évvel ezelőtt az első olyan képeket, amelyek túlléptek a családi emlékek rögzítésén. A sikerült fotók sikert arattak az igazgatóságnál is: csakhamar állandó megbízásként készíti a bemutatók és a művészek képeit. Az elismerés a fényképezés terén való állandó önképzés és előrelépés ösztönzőjévé vált, majd új élethivatáshoz vezetett. A hivatásos fényképész számára azonban ma is igazi öröm és kikapcsolódás, ha elfoglalhatja helyét jólismert páholyában, hogy megörökítse az újabb premier sikerét Es ez az őszinte lelkesedés képein Is tükröződik; látszik, hogy nem csupán géppel, hanem szívvel — és nagy önfegyelemmel készültek ... Irigylésre méltóan bravúros technika, minden öncélú bravúroskodás mellőzésével — így summázhatnák a kiállítás összképét. A szerző számára sem ismeretlenek a korszerű fotóművészet mesterfogásai, különleges eljárásai (más témájú képein sikerrel alkalmazza is azokat), de éppoly jól ismeri az úgynevezett alkalmazott színházi fényképezés igényeit, követelményeit is. Munkája során messzemenően figyelembe veszi ezeket a kötöttségeket, anélkül azonban, hogy a művészi igényesség terén is tenne engedményeket. Aki a kiállítások oly gyakori példái alapján, csupán a meghökkentő elmozdulások, torz fintorok, absztraháló fény-árnyjátékok, vagy éppen technikai labortrükkök alkalmazását véli művészi igényű színházfotónak, az bizonyára nem találja elég „izgalmasnak" Rudolf Karber képeit. Pedig ez is a színpad művészetének a fotóművészet nyelvén történő tolmácsolása és csupán helyeselni lehet, ha az informatív és reklámfényképezés területén is biztos ízlésű, technikai és esztétikai téren egyaránt imponáló felkészültségű szakemberek munkáival találkozunk. (Ez egyébként világszerte egyre gyakoribb jelenség.) Az eredményesség egyik jelentős tényezője persze, hogy a fotós ne csupán ismerje, hanem szeresse is munkaterületét, ne csak az anyagi ellenszolgáltatásért dolgozzon, hanem a maga örömére is. Ez a belső kontaktus eredményezi, hogy a kiállítás képei láttán a színház nézőterén érezzük magunkat: előttünk táncol a „Helló Dolly" címszerepében a pécsi primadonna korában egykor nagyapóink szívét is megdobogtató, örökifjú Rökk Marika, halljuk a bonvivánok királya, JOHANNES HEESTERS behízelgő hangját, vagy a Bécsben is mindig nagy sikert arató HÁZY ERZSÉBET szárnyaló dallamait. És ez a közvetlen élményszerűség, a színpad és nem a fotó művészetének főszerepbe állítása adja a képek és egyben a kiállítás legfőbb értékét. Amilyen szerény művészetében, olyan rokonszenves emberi tulajdonságaiban is Rudolf Karber, aki a megnyitón való megjelenésekor egy kis jubileumot ünnepelt: néhány év leforgása alatt tizedszer látogatott el hazánkba. Szoros baráti kapcsolat fűzi az egyik legeredményesebb magyar fotóművészhez, az őt Pécsett is bemutató ceglédi Tóth Istvánhoz, de a városunkban töltött néhány nap után jó barátként búcsúzott el a Mecseki Fotóklub vezetőségétől is. Ennek egyik eredményeként a közeljövőben újabb kiállításait láthatjuk Pécsett, melynek anyagát az utóbbi évek nemzetközi fotókiállításain legtöbb sikert aratott képeiből állítja össze. /Dr. Szász János/
3621 Búbánat 2016-08-10 16:01:11 [Válasz erre: 3620 Búbánat 2016-08-10 14:37:03]
[url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Traumland-der-Operette-Die-sch%F6nsten-Operetten-Melodien/hnum/9908173; Traumland der Operette - Die schönsten Operetten-Melodien [/url] Egy rövid filmrészlet (Szaffi jelenetéből) színesben (!) Letölthető a 6. sz. trailerre kattintva - Der Zigeunerbaron - német operettfilm (1964) Megjegyzem, a gyártó cégtől kapott DVD-lemezen a teljes (kiírt) operettfilm csak fekete-fehér változatban nézhető meg. De erről már volt szó korábban…
[url] https://www.jpc.de/jpcng/classic/detail/-/art/Traumland-der-Operette-Die-sch%F6nsten-Operetten-Melodien/hnum/9908173; Traumland der Operette - Die schönsten Operetten-Melodien [/url] Egy rövid filmrészlet (Szaffi jelenetéből) színesben (!) Letölthető a 6. sz. trailerre kattintva - Der Zigeunerbaron - német operettfilm (1964) Megjegyzem, a gyártó cégtől kapott DVD-lemezen a teljes (kiírt) operettfilm csak fekete-fehér változatban nézhető meg. De erről már volt szó korábban…
3620 Búbánat 2016-08-10 14:37:03 [Válasz erre: 3613 Búbánat 2016-08-08 23:37:18]
Erről a DVD-kiadványról nem tudtam: [url] https://www.samstore.de/dvd/musik/traumland-operette-die-schoensten-operetten-melodien-aus-dem-zdf-3dvd-neu-ovp/a-15559/ UseLayout=bs_samstore_mobile; TRAUMLAND OPERETTE - DIE SCHÖNSTEN OPERETTEN MELODIEN AUS DEM ZDF [/url] 3DVD NEU & OVP EAN 0886979754690 Erscheinungsdatum 22.03.2013 Első lemez, 6. track: Erzsebet Hazy: So elend und so treu - aus 'Der Zigeunerbaron'
Erről a DVD-kiadványról nem tudtam: [url] https://www.samstore.de/dvd/musik/traumland-operette-die-schoensten-operetten-melodien-aus-dem-zdf-3dvd-neu-ovp/a-15559/ UseLayout=bs_samstore_mobile; TRAUMLAND OPERETTE - DIE SCHÖNSTEN OPERETTEN MELODIEN AUS DEM ZDF [/url] 3DVD NEU & OVP EAN 0886979754690 Erscheinungsdatum 22.03.2013 Első lemez, 6. track: Erzsebet Hazy: So elend und so treu - aus 'Der Zigeunerbaron'
3619 Búbánat 2016-08-10 14:08:51 [Válasz erre: 3601 Búbánat 2016-08-05 19:55:23]
[url] https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10206670115900550&set=gm.1203840919637533&type=3&theater; A Bohémélet 1957-ben - fotó [/url] A képen látni: Házy Erzsébet, Nádasdy Kálmán, Ilosfalvy Róbert, Ferencsik János, Koltay Valéria, Lendvay Andor, Palócz László.
[url] https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10206670115900550&set=gm.1203840919637533&type=3&theater; A Bohémélet 1957-ben - fotó [/url] A képen látni: Házy Erzsébet, Nádasdy Kálmán, Ilosfalvy Róbert, Ferencsik János, Koltay Valéria, Lendvay Andor, Palócz László.
3618 Búbánat 2016-08-10 13:49:19 [Válasz erre: 1694 Búbánat 2010-02-18 23:38:33]
[url] https://www.discogs.com/J%C3%BAlia-Orosz-Tibor-Udvardy-Erzs%C3%A9bet-H%C3%A1zy-Zsolt-Bende-Leh%C3%A1r-Das-Land-Des-L%C3%A4chelns-A-Mosoly-Orsz%C3%A1/release/6788024; A Mosoly Országa - The Land Of Smiles [/url] Júlia Orosz, Tibor Udvardy*, Erzsébet Házy*, Zsolt Bende, Lehár* Label: Qualiton – LPX 6541, Qualiton – MMX 1505 Format: Vinyl, LP, Compilation Country: Hungary Released: 1963 Genre: Classical Style: Operetta Tracklist A1 Nyitány (Overture) A2 Liza Belépöje (Entrance Song Of Lisa) A3 Szu-Csong Belépöje (Entrance Song Of Soo Chong) A4 Tea Kettös (Tea Duet) A5 Barackfavirág Dal (Apricot Flower Song) A6 Szerelmi Kettös (Love Duet) B1 Mi Belépöje (Entrance Song Of Mi) B2 Mi És Guszti Kettöse (Duet) B3 Vágyom Egy Nö Után (Song Of Chong "Dein Ist Mein Ganzes Herz") B4 Liza Dala A Honvágyról (Lisa's Song From Home-Sickness) B5 Zig-Zig Kettös (Zig-Zig Duet) B6 Kinai Balettzene (Chinese Ballet-Music) Companies, etc. • Printed By – Offset-nyomda Credits • Choir – Choir And The Orchestra Of The Budapest Operetta Theater* • Conductor – Tamás Bródy • Orchestra – Choir And The Orchestra Of The Budapest Operetta Theater* • Soprano Vocals [Lisa] – Júlia Orosz • Soprano Vocals [Mi] – Erzsébet Házy* • Tenor Vocals [Soo Chong] – Tibor Udvardy* • Baritone Vocals [Guszti] – Zsolt Bende* • • Written-By – Franz Lehár – Zsolt Harsányi*
[url] https://www.discogs.com/J%C3%BAlia-Orosz-Tibor-Udvardy-Erzs%C3%A9bet-H%C3%A1zy-Zsolt-Bende-Leh%C3%A1r-Das-Land-Des-L%C3%A4chelns-A-Mosoly-Orsz%C3%A1/release/6788024; A Mosoly Országa - The Land Of Smiles [/url] Júlia Orosz, Tibor Udvardy*, Erzsébet Házy*, Zsolt Bende, Lehár* Label: Qualiton – LPX 6541, Qualiton – MMX 1505 Format: Vinyl, LP, Compilation Country: Hungary Released: 1963 Genre: Classical Style: Operetta Tracklist A1 Nyitány (Overture) A2 Liza Belépöje (Entrance Song Of Lisa) A3 Szu-Csong Belépöje (Entrance Song Of Soo Chong) A4 Tea Kettös (Tea Duet) A5 Barackfavirág Dal (Apricot Flower Song) A6 Szerelmi Kettös (Love Duet) B1 Mi Belépöje (Entrance Song Of Mi) B2 Mi És Guszti Kettöse (Duet) B3 Vágyom Egy Nö Után (Song Of Chong "Dein Ist Mein Ganzes Herz") B4 Liza Dala A Honvágyról (Lisa's Song From Home-Sickness) B5 Zig-Zig Kettös (Zig-Zig Duet) B6 Kinai Balettzene (Chinese Ballet-Music) Companies, etc. • Printed By – Offset-nyomda Credits • Choir – Choir And The Orchestra Of The Budapest Operetta Theater* • Conductor – Tamás Bródy • Orchestra – Choir And The Orchestra Of The Budapest Operetta Theater* • Soprano Vocals [Lisa] – Júlia Orosz • Soprano Vocals [Mi] – Erzsébet Házy* • Tenor Vocals [Soo Chong] – Tibor Udvardy* • Baritone Vocals [Guszti] – Zsolt Bende* • • Written-By – Franz Lehár – Zsolt Harsányi*
3617 Heiner Lajos 2016-08-09 10:12:39 [Válasz erre: 3616 telramund 2016-08-09 09:49:02]
Ki lenne az a galad alaaso? Hazyt csak a Szegedi Szabadterin lattam, sajnos.
Ki lenne az a galad alaaso? Hazyt csak a Szegedi Szabadterin lattam, sajnos.
3616 telramund 2016-08-09 09:49:02 [Válasz erre: 3613 Búbánat 2016-08-08 23:37:18]
Házyhoz hasonló csoda kevés szaladgált a világon.A mai napig imádom és ez soha nem is fog megváltozni,hiába is igyekszenek aláásni a művészetét!
Házyhoz hasonló csoda kevés szaladgált a világon.A mai napig imádom és ez soha nem is fog megváltozni,hiába is igyekszenek aláásni a művészetét!
3615 Búbánat 2016-08-09 08:48:09 [Válasz erre: 1674 Búbánat 2010-01-17 23:41:49]
Kapcs.: 1.674. sorszám alatti bejegyzésemhez: 1965. 12.10. – Film Színház Muzsika (50. szám) A hét műsoráról írja: Máriássy Judit Zene és költészet Opera a képernyőn „[…] A televízió közvetítette az Operaház egyik legparádésabb előadását, a Manon Lescaut-t. Jó közvetítés volt (maga a rendező, Mikó András vezette értően, figyelmesen) kitűnő szereposztásban találkozhatott a tévé-néző Puccini művével […]. Bizonyára nem véletlen, hogy az operafilmek többségében más énekel és más játszik. A film és a televízió vizuális igényt támaszt az operával szemben is, méghozzá egészen másfajta vizuális igényt, mint amit a régi, konvencionális operának a színházban kellett nyújtania. Az utóbbiban a díszlet, a színek, a ruhák gazdagsága szolgál látványosságként a zenei élmény mellé. A TV-ben egyelőre fekete-fehéren jelenik meg a produkció, a tömegjelenetek hatása könnyen a visszájára fordul (Mikó igyekezett is ezekből kiszűrni az énekesi produkciót) – a színpadi fényhatások pedig, melyekkel amúgy sem élünk túlzottan a magyar színpadokon, többé-kevésbé elvesznek. Marad tehát a zene, a hangok nyújtotta művészi élmény (ezúttal olyan kiváló énekesi alakítások, mint: Ilosfalvy Róberté, Melis Györgyé, Házy Erzsébeté) és marad a játék. A színészi alakítás. Ezt viszont a kamerák pergőtüze a maga valóságosságában adja vissza. A televízió nem éri be az énekessel. Követeli a színészt is. Olyan színészt például, mint HÁZY ERZSÉBET, aki nemcsak tökéletesen illúziót keltő külsővel rendelkezik, de képes a kétségbeesést kifejezendő kezét a testéhez szorítani, a nagy áriák közben is Manonnak lenni, törékenyen, szenvedélyesen, kifeszített mellkas és mereven kinyújtott énekesi karok nélkül. Azt, hogy akár a magas hangok kiéneklése közben is készíthetnek róla premier plant, szép marad akkor is, ha énekel – ezt lehet szerencsének mondani. Ami csinál, s amit rajta kívül Melis György nyújt a Manon előadásában: a korszerű színjátszás – már jóval több, mint természeti adottság. A televízió a közeljövőben több operaközvetítést tervez, mint eddig. Jó lenne, ha ez a minden eddiginél nagyobb új operaközönség, a tv-nézők igénye siettetné a már megindult folyamatot, a modern, emberformálásra képes énekes-színjátszás kialakítását. Azt, ami fekete-fehéren, színpompa, koturnus nélkül hatásos és igaz.”
Kapcs.: 1.674. sorszám alatti bejegyzésemhez: 1965. 12.10. – Film Színház Muzsika (50. szám) A hét műsoráról írja: Máriássy Judit Zene és költészet Opera a képernyőn „[…] A televízió közvetítette az Operaház egyik legparádésabb előadását, a Manon Lescaut-t. Jó közvetítés volt (maga a rendező, Mikó András vezette értően, figyelmesen) kitűnő szereposztásban találkozhatott a tévé-néző Puccini művével […]. Bizonyára nem véletlen, hogy az operafilmek többségében más énekel és más játszik. A film és a televízió vizuális igényt támaszt az operával szemben is, méghozzá egészen másfajta vizuális igényt, mint amit a régi, konvencionális operának a színházban kellett nyújtania. Az utóbbiban a díszlet, a színek, a ruhák gazdagsága szolgál látványosságként a zenei élmény mellé. A TV-ben egyelőre fekete-fehéren jelenik meg a produkció, a tömegjelenetek hatása könnyen a visszájára fordul (Mikó igyekezett is ezekből kiszűrni az énekesi produkciót) – a színpadi fényhatások pedig, melyekkel amúgy sem élünk túlzottan a magyar színpadokon, többé-kevésbé elvesznek. Marad tehát a zene, a hangok nyújtotta művészi élmény (ezúttal olyan kiváló énekesi alakítások, mint: Ilosfalvy Róberté, Melis Györgyé, Házy Erzsébeté) és marad a játék. A színészi alakítás. Ezt viszont a kamerák pergőtüze a maga valóságosságában adja vissza. A televízió nem éri be az énekessel. Követeli a színészt is. Olyan színészt például, mint HÁZY ERZSÉBET, aki nemcsak tökéletesen illúziót keltő külsővel rendelkezik, de képes a kétségbeesést kifejezendő kezét a testéhez szorítani, a nagy áriák közben is Manonnak lenni, törékenyen, szenvedélyesen, kifeszített mellkas és mereven kinyújtott énekesi karok nélkül. Azt, hogy akár a magas hangok kiéneklése közben is készíthetnek róla premier plant, szép marad akkor is, ha énekel – ezt lehet szerencsének mondani. Ami csinál, s amit rajta kívül Melis György nyújt a Manon előadásában: a korszerű színjátszás – már jóval több, mint természeti adottság. A televízió a közeljövőben több operaközvetítést tervez, mint eddig. Jó lenne, ha ez a minden eddiginél nagyobb új operaközönség, a tv-nézők igénye siettetné a már megindult folyamatot, a modern, emberformálásra képes énekes-színjátszás kialakítását. Azt, ami fekete-fehéren, színpompa, koturnus nélkül hatásos és igaz.”
3614 Búbánat 2016-08-08 23:39:38 [Válasz erre: 3613 Búbánat 2016-08-08 23:37:18]
Rákattintani: See all 3 image(s)
Rákattintani: See all 3 image(s)
3613 Búbánat 2016-08-08 23:37:18 [Válasz erre: 2289 Haandel 2013-02-19 19:42:54]
Johann Strauss: Der Zigeunerbaron [url] https://www.amazon.co.uk/Eurodisc-71455-Zigeunerbaron-Schmitt-Walter-Orchestre/dp/B00T9GWJIW; Házy Erzsébet az LP lemezborító fotóján, 1964 [/url] - a német operettfilm forgatásán készült képekből…
Johann Strauss: Der Zigeunerbaron [url] https://www.amazon.co.uk/Eurodisc-71455-Zigeunerbaron-Schmitt-Walter-Orchestre/dp/B00T9GWJIW; Házy Erzsébet az LP lemezborító fotóján, 1964 [/url] - a német operettfilm forgatásán készült képekből…
3612 Búbánat 2016-08-08 16:06:18 [Válasz erre: 704 Búbánat 2007-08-14 14:49:12]
Kapcs. a 704. sorszámú bejegyzésemhez: „A Bécsi Ünnepi Hetek műsorán…” 1965. 06. 04. – Film Színház Muzsika (23. szám) Volksoper - 1965. május 24.: Johann Strauss: Der Zigeunerbaron Vezényel: Robert Stolz „[…] Végül ne feledkezzünk meg az Ünnepi Hetek magyar vonatkozású eseményéről: HÁZY ERZSÉBET fellépéséről a Cigánybáró Szaffi szerepében. A művésznő sikerét ugyan jelentősen csökkentette, hogy áldozata lett egy vegyes érzésekkel fogadott, erősen vitatott előadásnak, megjelenését, alakításának szépségét a kritikusok elismerően említik.” /Fábián Imre/
Kapcs. a 704. sorszámú bejegyzésemhez: „A Bécsi Ünnepi Hetek műsorán…” 1965. 06. 04. – Film Színház Muzsika (23. szám) Volksoper - 1965. május 24.: Johann Strauss: Der Zigeunerbaron Vezényel: Robert Stolz „[…] Végül ne feledkezzünk meg az Ünnepi Hetek magyar vonatkozású eseményéről: HÁZY ERZSÉBET fellépéséről a Cigánybáró Szaffi szerepében. A művésznő sikerét ugyan jelentősen csökkentette, hogy áldozata lett egy vegyes érzésekkel fogadott, erősen vitatott előadásnak, megjelenését, alakításának szépségét a kritikusok elismerően említik.” /Fábián Imre/
3611 Búbánat 2016-08-08 11:30:44 [Válasz erre: 1399 Búbánat 2009-01-18 20:18:00]
Az 1.399. sorszám alatt részletesen ismertettem a Rádió Dalszínháza új bemutatójának hangfelvételét, de most további adalékra bukkantam a képes hetilap egy régi számában. Az aláírásnév nélküli cikkből idézem a következő sorokat: 1964. 08.28. – Film Színház Muzsika (35.szám) Ravel-bemutató a rádióban: „Gyermek és a varázslat” „ […] A magyar rádió új stúdiófelvétele, Lukács Ervin vezényletével, a rádiózenekar, énekkar és gyermekkar közreműködésével, hiánytalanul tudja érvényre juttatni az opera szépségeit. Csak elismeréssel szólhatunk a szereplőkről is, elsősorban HÁZY ERZSÉBET kitűnő gyermek-alakításáról, Komlóssy Erzsébet, László Margit, Sándor Judit, Radnay György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Réti József, Barlay Zsuzsa és Andor Éva kelti életre – igen muzikálisan, s nagy meggyőző erővel – a mesefigurákat. A rendezés Ruitner Sándor munkája volt, a költői, prozódiai szempontból mintaszerű fordítás Raics István műve.”
Az 1.399. sorszám alatt részletesen ismertettem a Rádió Dalszínháza új bemutatójának hangfelvételét, de most további adalékra bukkantam a képes hetilap egy régi számában. Az aláírásnév nélküli cikkből idézem a következő sorokat: 1964. 08.28. – Film Színház Muzsika (35.szám) Ravel-bemutató a rádióban: „Gyermek és a varázslat” „ […] A magyar rádió új stúdiófelvétele, Lukács Ervin vezényletével, a rádiózenekar, énekkar és gyermekkar közreműködésével, hiánytalanul tudja érvényre juttatni az opera szépségeit. Csak elismeréssel szólhatunk a szereplőkről is, elsősorban HÁZY ERZSÉBET kitűnő gyermek-alakításáról, Komlóssy Erzsébet, László Margit, Sándor Judit, Radnay György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Réti József, Barlay Zsuzsa és Andor Éva kelti életre – igen muzikálisan, s nagy meggyőző erővel – a mesefigurákat. A rendezés Ruitner Sándor munkája volt, a költői, prozódiai szempontból mintaszerű fordítás Raics István műve.”
3610 Búbánat 2016-08-08 10:26:03
1962. december 21. Film Színház Muzsika (51. szám) Kodály: Háry János – felújítás „Házy Erzsébet Örzséje ízlésről, beleélő készségről, s a népdalon nevelkedett zenei kulturáltságról tanúskodik. Érthető, hogy a siker döntő része az övé.” /Fábián Imre/
1962. december 21. Film Színház Muzsika (51. szám) Kodály: Háry János – felújítás „Házy Erzsébet Örzséje ízlésről, beleélő készségről, s a népdalon nevelkedett zenei kulturáltságról tanúskodik. Érthető, hogy a siker döntő része az övé.” /Fábián Imre/
3609 Búbánat 2016-08-07 23:35:46
1962. január 6. – Élet és Irodalom (ÉS) Operaházi esemény: Manon Lescaut „Házy Erzsébet alakítása (s aztán külön a többi mostani szerepe Norinától az Albert Herring csitrijéig) tanulmányt érdemelne. Féktelen szenvedélye és gátlástalansága olyan meggyőző, hogy míg látjuk, más formálásban elképzelhetetlennek tartjuk a szerepet. Pedig Moldován Stefánia naiv tartózkodása az I. felvonásban, s aztán megrázó búcsúja a kedvesétől és az élettől (IV. felv.) ugyanúgy megkapó. Házy a kolostortól való menekülés első reménysugarára felvillanyozódik, s egy Pazar életbe vetett csalóka, de lehengerlő hittel rohan a szabadulást jelentő hintó felé. A pompát, ragyogást úgy fogadja, mint egy falat kenyeret: természetes. A börtönben és a száműzetés küszöbén azonban súlyosan és nemes szenvedéllyel törnek elő a mélyebb érzései. […] Két élesen különböző Manon, s mindkettő hiteles, őszinte, meggyőző.” /Fodor Lajos/
1962. január 6. – Élet és Irodalom (ÉS) Operaházi esemény: Manon Lescaut „Házy Erzsébet alakítása (s aztán külön a többi mostani szerepe Norinától az Albert Herring csitrijéig) tanulmányt érdemelne. Féktelen szenvedélye és gátlástalansága olyan meggyőző, hogy míg látjuk, más formálásban elképzelhetetlennek tartjuk a szerepet. Pedig Moldován Stefánia naiv tartózkodása az I. felvonásban, s aztán megrázó búcsúja a kedvesétől és az élettől (IV. felv.) ugyanúgy megkapó. Házy a kolostortól való menekülés első reménysugarára felvillanyozódik, s egy Pazar életbe vetett csalóka, de lehengerlő hittel rohan a szabadulást jelentő hintó felé. A pompát, ragyogást úgy fogadja, mint egy falat kenyeret: természetes. A börtönben és a száműzetés küszöbén azonban súlyosan és nemes szenvedéllyel törnek elő a mélyebb érzései. […] Két élesen különböző Manon, s mindkettő hiteles, őszinte, meggyőző.” /Fodor Lajos/
3608 Búbánat 2016-08-07 22:35:49
1961. március 17. – Film Színház Muzsika Operai Esték „Janacek Katja Kabanova című dalműve igen nagy mértékben épít a színészi megjelenítő erőre, a karakterábrázolásra. Éppen ezért a vasárnap este bemutatkozott második szereposztás művészeit is hangsúlyozottan abból a szempontból kell bírálni, hogy mennyire tudtak eleven alakot és légkört teremteni (természetesen a zenei teljesítménnyel összefüggően). Nem kétséges, hogy a legjobb figura HÁZY ERZSÉBET Katyerinája. A címszerep ragyogó megformálóra talált. Házy alapvetően lírai-drámai egyénisége, a bájos és törékeny külső, a finom, néhol költői mozgás-stílus azt a Katja Kabanovát varázsolja elénk, aki védtelenül, egyedül és kiszolgáltatva, óhatatlanul beleszédül a dráma, majd a tragédia örvényeiben. Deklamációja is ugyanilyen kifejező, különösen szép a II. felvonásban.” /Szenthegyi István/ A cikkhez szerkesztett fotón egy jelenetkép látható az operából: Nagypál László (Tyihon) és Házy Erzsébet (Katyerina)
1961. március 17. – Film Színház Muzsika Operai Esték „Janacek Katja Kabanova című dalműve igen nagy mértékben épít a színészi megjelenítő erőre, a karakterábrázolásra. Éppen ezért a vasárnap este bemutatkozott második szereposztás művészeit is hangsúlyozottan abból a szempontból kell bírálni, hogy mennyire tudtak eleven alakot és légkört teremteni (természetesen a zenei teljesítménnyel összefüggően). Nem kétséges, hogy a legjobb figura HÁZY ERZSÉBET Katyerinája. A címszerep ragyogó megformálóra talált. Házy alapvetően lírai-drámai egyénisége, a bájos és törékeny külső, a finom, néhol költői mozgás-stílus azt a Katja Kabanovát varázsolja elénk, aki védtelenül, egyedül és kiszolgáltatva, óhatatlanul beleszédül a dráma, majd a tragédia örvényeiben. Deklamációja is ugyanilyen kifejező, különösen szép a II. felvonásban.” /Szenthegyi István/ A cikkhez szerkesztett fotón egy jelenetkép látható az operából: Nagypál László (Tyihon) és Házy Erzsébet (Katyerina)
3607 Búbánat 2016-08-07 12:59:42 [Válasz erre: 3606 telramund 2016-08-07 09:21:03]
Következő alkalom, amikor Házy a Bolsojban fellépett, megint az Anyeginben - 1965 év.
Következő alkalom, amikor Házy a Bolsojban fellépett, megint az Anyeginben - 1965 év.
3606 telramund 2016-08-07 09:21:03 [Válasz erre: 3605 Búbánat 2016-08-06 23:02:15]
Abban az időben szerepelt a Bolsojban,amikor még egyenként senkit nem hívtak meg!Más magyar csak az Operaház szovjetuniobeli vendégszereplés során jutott Bolsoj színpadára.Egyéb városokban más is szerepelt Kujbisev ilyesmik.
Abban az időben szerepelt a Bolsojban,amikor még egyenként senkit nem hívtak meg!Más magyar csak az Operaház szovjetuniobeli vendégszereplés során jutott Bolsoj színpadára.Egyéb városokban más is szerepelt Kujbisev ilyesmik.
3605 Búbánat 2016-08-06 23:02:15 [Válasz erre: 3548 Búbánat 2016-07-17 12:48:03]
Kapcs. 3.548. sorszám bejegyzéséhez 1959. 05.27. (21. szám) – Ország-Világ „Tatjána voltam - a Moszkvai Nagyszínházban” Házy Erzsébet, operaházunk művésznője, három hétig vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Nagy sikerrel lépett fel az Anyeginben, az Álarcosbálban és a Bohéméletben. A sok érdekes és szép élményről így beszél: - Most jártam először a Szovjetúnióban, amelyről már annyit olvastam és hallottam. De odakint rájöttem, hogy amit eddig elképzeltem, semmi ahhoz képest, amit húsz egynéhány nap alatt megéltem. Pedig valójában ez a három hét sem volt sok. Hisz a folytonos próbák és a sok utazás – Moszkvából előadás után Leningrádba, Kujbisevbe vagy Lvovba – sokat elvett az időmből. De a tengernyi élmény így is felejthetetlen. Rendkívüli megtiszteltetésnek tartom, hogy a Bolsoj (Nagy Színház) színpadán énekelhettem a legnagyszerűbb együttessel, remekül vezényelt és hibátlanul egybehangolt zenekarral. Nagyon komoly munka folyik ott, fellépésemet például külön szóló-, zenekari- és együttespróba előzte meg. És munkámban annyi szeretettel, gonddal támogattak a kollégák, a rendezők és a karmesterek, amire eddigi pályámon csak kevés példát tudok. - Mi újság a moszkvai színházakban? - Nagy siker Majakovszkij Poloska című szatirikus vígjátéka, Sosztakovics Cserjomuski című operettje (az újonnan épült városrész és lakóinak életéről szól). A Nagy Színházban pedig világsikert jósolnak egy fiatal balerinának, Jekatyerina Makszimovának, aki legutóbb Prokofjev Kővirág című balettjében táncolta be magát a közönség szívébe. Sokat láttam – mégsem eleget… /Balla Ernő/ A cikkhez tartozó fotón: a Moszkvai Nagyszínház színpadán, az Anyeginben. Tatjána: Házy Erzsébet, Anyegin: Z. Bjelov
Kapcs. 3.548. sorszám bejegyzéséhez 1959. 05.27. (21. szám) – Ország-Világ „Tatjána voltam - a Moszkvai Nagyszínházban” Házy Erzsébet, operaházunk művésznője, három hétig vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Nagy sikerrel lépett fel az Anyeginben, az Álarcosbálban és a Bohéméletben. A sok érdekes és szép élményről így beszél: - Most jártam először a Szovjetúnióban, amelyről már annyit olvastam és hallottam. De odakint rájöttem, hogy amit eddig elképzeltem, semmi ahhoz képest, amit húsz egynéhány nap alatt megéltem. Pedig valójában ez a három hét sem volt sok. Hisz a folytonos próbák és a sok utazás – Moszkvából előadás után Leningrádba, Kujbisevbe vagy Lvovba – sokat elvett az időmből. De a tengernyi élmény így is felejthetetlen. Rendkívüli megtiszteltetésnek tartom, hogy a Bolsoj (Nagy Színház) színpadán énekelhettem a legnagyszerűbb együttessel, remekül vezényelt és hibátlanul egybehangolt zenekarral. Nagyon komoly munka folyik ott, fellépésemet például külön szóló-, zenekari- és együttespróba előzte meg. És munkámban annyi szeretettel, gonddal támogattak a kollégák, a rendezők és a karmesterek, amire eddigi pályámon csak kevés példát tudok. - Mi újság a moszkvai színházakban? - Nagy siker Majakovszkij Poloska című szatirikus vígjátéka, Sosztakovics Cserjomuski című operettje (az újonnan épült városrész és lakóinak életéről szól). A Nagy Színházban pedig világsikert jósolnak egy fiatal balerinának, Jekatyerina Makszimovának, aki legutóbb Prokofjev Kővirág című balettjében táncolta be magát a közönség szívébe. Sokat láttam – mégsem eleget… /Balla Ernő/ A cikkhez tartozó fotón: a Moszkvai Nagyszínház színpadán, az Anyeginben. Tatjána: Házy Erzsébet, Anyegin: Z. Bjelov
3604 Búbánat 2016-08-06 23:00:48 [Válasz erre: 3547 Búbánat 2016-07-17 12:46:10]
Kapcs. A 3.547. sorszámhoz 1959. március 16. (11. szám) – Ország-Világ „Pillangókisasszonyék a Darugyárban” Idézek a hosszú, érdekes cikkből részleteket: „Az Operaház énekesekből, táncosokból álló művészcsoportja egy napsütéses délután kikocsizott a Váci úti Ganz Daru- és Kazángyárba. Műsort adtak az 500 személyes kultúrteremben, megbámulták az új esztergályozó gépet, az emelő szerkezetet, a forgácsoló- és fúrógépet, s a műhelyek egyéb látnivalóit. […] A művészek gyárlátogatásának egyébként roppant egyszerű az oka: szervesebbé, élőbbé szeretnék formálni a művészi és fizikai dolgozók közti kapcsolatot. Az énekművészek: HÁZY ERZSÉBET, Erdész Zsuzsa, Katona Lajos, Göndöcs József, Kolonich János, Bende Zsolt, a balettegyüttes tagjai közül Géczy Éva, Gombkötő Erzsi, Dévényi Edit és Péter László, valamint két karmester: Kerekes János és Blum Tamás igazán jó, cseppet sem ’olcsó’ műsorral ajándékozták meg a gyár dolgozóit. HÁZY ERZSÉBET például a Pillangókisasszony megindítóan szép áriájával szerzett magának és az opera műfajának újabb híveket. Gombkötő Erzsi a Hattyú halálát táncolta el leheletfinoman, Göndöcs József a Kacagj Bajazzóval telibe talált… […]” /Vígh Jenő/ A cikk szövegét négy fotó – köztük Házy Erzsébet és egy darugyári dolgozó közös képe a „fehér asztal” mellett - illusztrálja, és azokat a szerző kommentálja: „[…] HÁZY ERZSÉBET illő figyelemmel hallgatja Varga Gyulának, a munkaügyi osztály dolgozójának közléseit. Ez már a fehér asztal mellett történik. Itt Jung Imre, a gyár kultúrfelelőse megköszönte az operisták látogatását: „- Remélem – ez volt szavai csattanója – hogy barátságunk tartós lesz…’ Kerekes János karmester talpraesett válasza így hangzott: ’- Ugye, most önök is látják, hogy a művészek is egyszerű emberek, s nem amolyan furcsa, bohém népség. Jöjjenek hozzánk; ígérjük, mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat a mi munkahelyünkön.’ Taps. Függöny."
Kapcs. A 3.547. sorszámhoz 1959. március 16. (11. szám) – Ország-Világ „Pillangókisasszonyék a Darugyárban” Idézek a hosszú, érdekes cikkből részleteket: „Az Operaház énekesekből, táncosokból álló művészcsoportja egy napsütéses délután kikocsizott a Váci úti Ganz Daru- és Kazángyárba. Műsort adtak az 500 személyes kultúrteremben, megbámulták az új esztergályozó gépet, az emelő szerkezetet, a forgácsoló- és fúrógépet, s a műhelyek egyéb látnivalóit. […] A művészek gyárlátogatásának egyébként roppant egyszerű az oka: szervesebbé, élőbbé szeretnék formálni a művészi és fizikai dolgozók közti kapcsolatot. Az énekművészek: HÁZY ERZSÉBET, Erdész Zsuzsa, Katona Lajos, Göndöcs József, Kolonich János, Bende Zsolt, a balettegyüttes tagjai közül Géczy Éva, Gombkötő Erzsi, Dévényi Edit és Péter László, valamint két karmester: Kerekes János és Blum Tamás igazán jó, cseppet sem ’olcsó’ műsorral ajándékozták meg a gyár dolgozóit. HÁZY ERZSÉBET például a Pillangókisasszony megindítóan szép áriájával szerzett magának és az opera műfajának újabb híveket. Gombkötő Erzsi a Hattyú halálát táncolta el leheletfinoman, Göndöcs József a Kacagj Bajazzóval telibe talált… […]” /Vígh Jenő/ A cikk szövegét négy fotó – köztük Házy Erzsébet és egy darugyári dolgozó közös képe a „fehér asztal” mellett - illusztrálja, és azokat a szerző kommentálja: „[…] HÁZY ERZSÉBET illő figyelemmel hallgatja Varga Gyulának, a munkaügyi osztály dolgozójának közléseit. Ez már a fehér asztal mellett történik. Itt Jung Imre, a gyár kultúrfelelőse megköszönte az operisták látogatását: „- Remélem – ez volt szavai csattanója – hogy barátságunk tartós lesz…’ Kerekes János karmester talpraesett válasza így hangzott: ’- Ugye, most önök is látják, hogy a művészek is egyszerű emberek, s nem amolyan furcsa, bohém népség. Jöjjenek hozzánk; ígérjük, mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat a mi munkahelyünkön.’ Taps. Függöny."
3603 Búbánat 2016-08-06 22:59:03
1959. (2. szám) – Filmvilág „ Felfelé a lejtőn” - 1958-ban készült és 1959. március 5-én bemutatott fekete-fehér, magyar vígjáték. Rendezte: Gertler Viktor Filmkritika „Humor és nevetés” [...] „Házy Erzsébet tehetséges, bájos, kulturált színésznő, hangja árnyalt, finom, egyénisége illúziót keltő, s nagyon fegyelmezett, a ripacskodás árnya se fér hozzá.” /Ungvári Tamás/ Megemlítem, hogy a forgatás kezdetekor a film munkacíme „Egy Lajos, kis hibával” volt.
1959. (2. szám) – Filmvilág „ Felfelé a lejtőn” - 1958-ban készült és 1959. március 5-én bemutatott fekete-fehér, magyar vígjáték. Rendezte: Gertler Viktor Filmkritika „Humor és nevetés” [...] „Házy Erzsébet tehetséges, bájos, kulturált színésznő, hangja árnyalt, finom, egyénisége illúziót keltő, s nagyon fegyelmezett, a ripacskodás árnya se fér hozzá.” /Ungvári Tamás/ Megemlítem, hogy a forgatás kezdetekor a film munkacíme „Egy Lajos, kis hibával” volt.
3602 Búbánat 2016-08-05 20:57:54 [Válasz erre: 991 Búbánat 2007-11-25 00:39:30]
Kapcs.: 991. és 729. sorszámú bejegyzésekhez: 1958. 07. 14. (28. szám) – Ország-Világ Vilja, ó Vilja „A nyári ég, a dúslombú fák, az illatot árasztó frissen kaszált pázsit – a színpadon a képzeletbeli nagykövetségi palota, no meg a kicsi pavilon… Ennyiből áll az Operaház margitszigeti Víg özvegy produkciójának kulisszája, díszlete. S ez nem is kevés. A Cíg özvegyet századeleji ’landauer’ elé fogott almásszürke lipicaiak röpítik a Lehár-operett színterére. Danilo is fogaton érkezik az orfeumból; klakkban-frakkban, grizettekkel. A színpad megtelik a játék szereplőivel, az énekkar és balettegyüttes, a dámák, urak, lakájok hadával. És az impozáns méretű nézőtér fölött, mint édes emlékezés úszik a világhódító, örökifjú, elnyűhetetlen, diadalmas Lehár-muzsika. Budapesten, a szabadtéri színpadok városában ez a pompás operai színvonalra emlékeztető előadás gyűjti a legtöbb babért. MIKÓ ANDRÁS látványos rendezése és FÜLÖP ZOLTÁN ötletes szcenikai megoldása mint mágnes vonzza a közönséget. Az Operaház kettős szereposztással gondoskodott az előadások folyamatosságának biztosításáról. A Verdi – Csajkovszkij - Wagner-operák légköréhez, stílusához szokott operaénekesek meglepő otthonossággal mozognak az operettszínpadon. HÁZY ERZSÉBET a Vilja-dalt annyi átéléssel énekli, hogy azt is hajlandók vagyunk neki elhinni, ami nem lényege: Glavari Hanna – Kosztolányit idézve – csöppentett erotikáját. UDVARDY TIBOR hódító bonviván. Tud bánni a nőkkel, a hangjával és a közönséggel. Nagyon tetszett, mert igazi operettfigurát alakít FEKETE PÁL (Nyegus), és mulatságos nagykövet MALECZKY OSZKÁR. A zenei anyag legigényesebb dallamát KÖVECSES BÉLA (Rossillon) becsvággyal és tenorista-lendülettel idézi fel. Partnere: KOLTAY VALÉRIA kikapós Valencienne-je – szerény, pasztelszínű ’démon’. A balettbetétek szólistái közül UGRAY KLOTILD kiemelkedő színvonalú tánca méltán kap nyíltszíni tapsot. NÉMETH AMADÉ karmesteri rátermettsége a nehezebben összefogható szabadtéri előadáson is sikerrel egyengette a Víg özvegy hódító útját.” /Vígh Jenő/
Kapcs.: 991. és 729. sorszámú bejegyzésekhez: 1958. 07. 14. (28. szám) – Ország-Világ Vilja, ó Vilja „A nyári ég, a dúslombú fák, az illatot árasztó frissen kaszált pázsit – a színpadon a képzeletbeli nagykövetségi palota, no meg a kicsi pavilon… Ennyiből áll az Operaház margitszigeti Víg özvegy produkciójának kulisszája, díszlete. S ez nem is kevés. A Cíg özvegyet századeleji ’landauer’ elé fogott almásszürke lipicaiak röpítik a Lehár-operett színterére. Danilo is fogaton érkezik az orfeumból; klakkban-frakkban, grizettekkel. A színpad megtelik a játék szereplőivel, az énekkar és balettegyüttes, a dámák, urak, lakájok hadával. És az impozáns méretű nézőtér fölött, mint édes emlékezés úszik a világhódító, örökifjú, elnyűhetetlen, diadalmas Lehár-muzsika. Budapesten, a szabadtéri színpadok városában ez a pompás operai színvonalra emlékeztető előadás gyűjti a legtöbb babért. MIKÓ ANDRÁS látványos rendezése és FÜLÖP ZOLTÁN ötletes szcenikai megoldása mint mágnes vonzza a közönséget. Az Operaház kettős szereposztással gondoskodott az előadások folyamatosságának biztosításáról. A Verdi – Csajkovszkij - Wagner-operák légköréhez, stílusához szokott operaénekesek meglepő otthonossággal mozognak az operettszínpadon. HÁZY ERZSÉBET a Vilja-dalt annyi átéléssel énekli, hogy azt is hajlandók vagyunk neki elhinni, ami nem lényege: Glavari Hanna – Kosztolányit idézve – csöppentett erotikáját. UDVARDY TIBOR hódító bonviván. Tud bánni a nőkkel, a hangjával és a közönséggel. Nagyon tetszett, mert igazi operettfigurát alakít FEKETE PÁL (Nyegus), és mulatságos nagykövet MALECZKY OSZKÁR. A zenei anyag legigényesebb dallamát KÖVECSES BÉLA (Rossillon) becsvággyal és tenorista-lendülettel idézi fel. Partnere: KOLTAY VALÉRIA kikapós Valencienne-je – szerény, pasztelszínű ’démon’. A balettbetétek szólistái közül UGRAY KLOTILD kiemelkedő színvonalú tánca méltán kap nyíltszíni tapsot. NÉMETH AMADÉ karmesteri rátermettsége a nehezebben összefogható szabadtéri előadáson is sikerrel egyengette a Víg özvegy hódító útját.” /Vígh Jenő/
3601 Búbánat 2016-08-05 19:55:23
1957.09.27. - Élet és Irodalom (ÉS) A Bohémélet új szereplői „Puccini rendkívül népszerű operájának új szereplői közül elsőnek a feltűnően tehetséges Házy Erzsébetet emeljük ki. Tiszta, hajlékony szoprán hangjával, bájos megjelenésével, színészi játékával teljes illúziót keltő Mimi. Poétikus alakítása a kis francia varróleány szerelmét, életét olyan természetesen érzékelteti, szegénységét, betegségét, halálát olyan meghatóan jeleníti és a muzsika megkapó olasz dallamait olyan finoman, színesen tükrözi énekében, hogy nem merész jóslás, ha azt állítjuk: ezzel a szereppel kétségtelenül Operaházunk kedvencei közé emelkedik.” /Péterfi István/
1957.09.27. - Élet és Irodalom (ÉS) A Bohémélet új szereplői „Puccini rendkívül népszerű operájának új szereplői közül elsőnek a feltűnően tehetséges Házy Erzsébetet emeljük ki. Tiszta, hajlékony szoprán hangjával, bájos megjelenésével, színészi játékával teljes illúziót keltő Mimi. Poétikus alakítása a kis francia varróleány szerelmét, életét olyan természetesen érzékelteti, szegénységét, betegségét, halálát olyan meghatóan jeleníti és a muzsika megkapó olasz dallamait olyan finoman, színesen tükrözi énekében, hogy nem merész jóslás, ha azt állítjuk: ezzel a szereppel kétségtelenül Operaházunk kedvencei közé emelkedik.” /Péterfi István/
3600 Búbánat 2016-08-05 19:54:42
1957.09.13. - Élet és Irodalom (ÉS) Gerolsteini kaland - Farkas Zoltán rendező új magyar filmje „Örvendetes az első filmszerepét játszó Házi Erzsébet jó alakítása. Már a megjelenése is hercegnői: büszke, nemes tartás, szőkeség. Művészi eszközei egyszerűek, de nagyon kifejezők. Nagyrészt az ő érdeme, hogy Antónia a filmen az a mesebeli hercegkisasszony lett, kinek sokkal drágább a szegény vadász szerelme, mint a trón, és az egész birodalom.” /Kelemen/
1957.09.13. - Élet és Irodalom (ÉS) Gerolsteini kaland - Farkas Zoltán rendező új magyar filmje „Örvendetes az első filmszerepét játszó Házi Erzsébet jó alakítása. Már a megjelenése is hercegnői: büszke, nemes tartás, szőkeség. Művészi eszközei egyszerűek, de nagyon kifejezők. Nagyrészt az ő érdeme, hogy Antónia a filmen az a mesebeli hercegkisasszony lett, kinek sokkal drágább a szegény vadász szerelme, mint a trón, és az egész birodalom.” /Kelemen/
3599 Búbánat 2016-08-05 19:53:03
1955. 02.11. – Színház és Mozi Csajkovszkij: Anyegin - felújítás „Tatjána szerepében Házy Erzsébet szerzett felejthetetlen perceket. Hangban, játékban és megjelenésben a legjobbat adta. A levélária után hosszú ütemes taps köszöntötte.”
1955. 02.11. – Színház és Mozi Csajkovszkij: Anyegin - felújítás „Tatjána szerepében Házy Erzsébet szerzett felejthetetlen perceket. Hangban, játékban és megjelenésben a legjobbat adta. A levélária után hosszú ütemes taps köszöntötte.”
3598 Búbánat 2016-08-05 19:52:23 [Válasz erre: 3593 Búbánat 2016-08-02 12:43:36]
1954. I. hó – Színház és Filmművészet Kritika Mejtusz: Ifjú gárda - bemutató „Házy Erzsébet (Kláva Kovaljeva) játéka költőien egyszerű, őszinte. Énekművészete komoly operaénekesi perspektívákat sejtet.” /Csobádi Péter/
1954. I. hó – Színház és Filmművészet Kritika Mejtusz: Ifjú gárda - bemutató „Házy Erzsébet (Kláva Kovaljeva) játéka költőien egyszerű, őszinte. Énekművészete komoly operaénekesi perspektívákat sejtet.” /Csobádi Péter/
3596 Búbánat 2016-08-03 11:36:27 [Válasz erre: 3591 Búbánat 2016-08-01 15:30:59]
Most látom: Újpesten, a Házy Erzsébet-emléktábla avatásról már a 3.495. sorszámú bejegyzésemben is hírt adtam.
Most látom: Újpesten, a Házy Erzsébet-emléktábla avatásról már a 3.495. sorszámú bejegyzésemben is hírt adtam.
