Bejelentkezés Regisztráció

Házy Erzsébet művészete és pályája


3614 Búbánat 2016-08-08 23:39:38 [Válasz erre: 3613 Búbánat 2016-08-08 23:37:18]
Rákattintani: See all 3 image(s)

3613 Búbánat 2016-08-08 23:37:18 [Válasz erre: 2289 Haandel 2013-02-19 19:42:54]
Johann Strauss: Der Zigeunerbaron [url] https://www.amazon.co.uk/Eurodisc-71455-Zigeunerbaron-Schmitt-Walter-Orchestre/dp/B00T9GWJIW; Házy Erzsébet az LP lemezborító fotóján, 1964 [/url] - a német operettfilm forgatásán készült képekből…

3612 Búbánat 2016-08-08 16:06:18 [Válasz erre: 704 Búbánat 2007-08-14 14:49:12]
Kapcs. a 704. sorszámú bejegyzésemhez: „A Bécsi Ünnepi Hetek műsorán…” 1965. 06. 04. – Film Színház Muzsika (23. szám) Volksoper - 1965. május 24.: Johann Strauss: Der Zigeunerbaron Vezényel: Robert Stolz „[…] Végül ne feledkezzünk meg az Ünnepi Hetek magyar vonatkozású eseményéről: HÁZY ERZSÉBET fellépéséről a Cigánybáró Szaffi szerepében. A művésznő sikerét ugyan jelentősen csökkentette, hogy áldozata lett egy vegyes érzésekkel fogadott, erősen vitatott előadásnak, megjelenését, alakításának szépségét a kritikusok elismerően említik.” /Fábián Imre/

3611 Búbánat 2016-08-08 11:30:44 [Válasz erre: 1399 Búbánat 2009-01-18 20:18:00]
Az 1.399. sorszám alatt részletesen ismertettem a Rádió Dalszínháza új bemutatójának hangfelvételét, de most további adalékra bukkantam a képes hetilap egy régi számában. Az aláírásnév nélküli cikkből idézem a következő sorokat: 1964. 08.28. – Film Színház Muzsika (35.szám) Ravel-bemutató a rádióban: „Gyermek és a varázslat” „ […] A magyar rádió új stúdiófelvétele, Lukács Ervin vezényletével, a rádiózenekar, énekkar és gyermekkar közreműködésével, hiánytalanul tudja érvényre juttatni az opera szépségeit. Csak elismeréssel szólhatunk a szereplőkről is, elsősorban HÁZY ERZSÉBET kitűnő gyermek-alakításáról, Komlóssy Erzsébet, László Margit, Sándor Judit, Radnay György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Réti József, Barlay Zsuzsa és Andor Éva kelti életre – igen muzikálisan, s nagy meggyőző erővel – a mesefigurákat. A rendezés Ruitner Sándor munkája volt, a költői, prozódiai szempontból mintaszerű fordítás Raics István műve.”

3610 Búbánat 2016-08-08 10:26:03
1962. december 21. Film Színház Muzsika (51. szám) Kodály: Háry János – felújítás „Házy Erzsébet Örzséje ízlésről, beleélő készségről, s a népdalon nevelkedett zenei kulturáltságról tanúskodik. Érthető, hogy a siker döntő része az övé.” /Fábián Imre/

3609 Búbánat 2016-08-07 23:35:46
1962. január 6. – Élet és Irodalom (ÉS) Operaházi esemény: Manon Lescaut „Házy Erzsébet alakítása (s aztán külön a többi mostani szerepe Norinától az Albert Herring csitrijéig) tanulmányt érdemelne. Féktelen szenvedélye és gátlástalansága olyan meggyőző, hogy míg látjuk, más formálásban elképzelhetetlennek tartjuk a szerepet. Pedig Moldován Stefánia naiv tartózkodása az I. felvonásban, s aztán megrázó búcsúja a kedvesétől és az élettől (IV. felv.) ugyanúgy megkapó. Házy a kolostortól való menekülés első reménysugarára felvillanyozódik, s egy Pazar életbe vetett csalóka, de lehengerlő hittel rohan a szabadulást jelentő hintó felé. A pompát, ragyogást úgy fogadja, mint egy falat kenyeret: természetes. A börtönben és a száműzetés küszöbén azonban súlyosan és nemes szenvedéllyel törnek elő a mélyebb érzései. […] Két élesen különböző Manon, s mindkettő hiteles, őszinte, meggyőző.” /Fodor Lajos/

3608 Búbánat 2016-08-07 22:35:49
1961. március 17. – Film Színház Muzsika Operai Esték „Janacek Katja Kabanova című dalműve igen nagy mértékben épít a színészi megjelenítő erőre, a karakterábrázolásra. Éppen ezért a vasárnap este bemutatkozott második szereposztás művészeit is hangsúlyozottan abból a szempontból kell bírálni, hogy mennyire tudtak eleven alakot és légkört teremteni (természetesen a zenei teljesítménnyel összefüggően). Nem kétséges, hogy a legjobb figura HÁZY ERZSÉBET Katyerinája. A címszerep ragyogó megformálóra talált. Házy alapvetően lírai-drámai egyénisége, a bájos és törékeny külső, a finom, néhol költői mozgás-stílus azt a Katja Kabanovát varázsolja elénk, aki védtelenül, egyedül és kiszolgáltatva, óhatatlanul beleszédül a dráma, majd a tragédia örvényeiben. Deklamációja is ugyanilyen kifejező, különösen szép a II. felvonásban.” /Szenthegyi István/ A cikkhez szerkesztett fotón egy jelenetkép látható az operából: Nagypál László (Tyihon) és Házy Erzsébet (Katyerina)

3607 Búbánat 2016-08-07 12:59:42 [Válasz erre: 3606 telramund 2016-08-07 09:21:03]
Következő alkalom, amikor Házy a Bolsojban fellépett, megint az Anyeginben - 1965 év.

3606 telramund 2016-08-07 09:21:03 [Válasz erre: 3605 Búbánat 2016-08-06 23:02:15]
Abban az időben szerepelt a Bolsojban,amikor még egyenként senkit nem hívtak meg!Más magyar csak az Operaház szovjetuniobeli vendégszereplés során jutott Bolsoj színpadára.Egyéb városokban más is szerepelt Kujbisev ilyesmik.

3605 Búbánat 2016-08-06 23:02:15 [Válasz erre: 3548 Búbánat 2016-07-17 12:48:03]
Kapcs. 3.548. sorszám bejegyzéséhez 1959. 05.27. (21. szám) – Ország-Világ „Tatjána voltam - a Moszkvai Nagyszínházban” Házy Erzsébet, operaházunk művésznője, három hétig vendégszerepelt a Szovjetúnióban. Nagy sikerrel lépett fel az Anyeginben, az Álarcosbálban és a Bohéméletben. A sok érdekes és szép élményről így beszél: - Most jártam először a Szovjetúnióban, amelyről már annyit olvastam és hallottam. De odakint rájöttem, hogy amit eddig elképzeltem, semmi ahhoz képest, amit húsz egynéhány nap alatt megéltem. Pedig valójában ez a három hét sem volt sok. Hisz a folytonos próbák és a sok utazás – Moszkvából előadás után Leningrádba, Kujbisevbe vagy Lvovba – sokat elvett az időmből. De a tengernyi élmény így is felejthetetlen. Rendkívüli megtiszteltetésnek tartom, hogy a Bolsoj (Nagy Színház) színpadán énekelhettem a legnagyszerűbb együttessel, remekül vezényelt és hibátlanul egybehangolt zenekarral. Nagyon komoly munka folyik ott, fellépésemet például külön szóló-, zenekari- és együttespróba előzte meg. És munkámban annyi szeretettel, gonddal támogattak a kollégák, a rendezők és a karmesterek, amire eddigi pályámon csak kevés példát tudok. - Mi újság a moszkvai színházakban? - Nagy siker Majakovszkij Poloska című szatirikus vígjátéka, Sosztakovics Cserjomuski című operettje (az újonnan épült városrész és lakóinak életéről szól). A Nagy Színházban pedig világsikert jósolnak egy fiatal balerinának, Jekatyerina Makszimovának, aki legutóbb Prokofjev Kővirág című balettjében táncolta be magát a közönség szívébe. Sokat láttam – mégsem eleget… /Balla Ernő/ A cikkhez tartozó fotón: a Moszkvai Nagyszínház színpadán, az Anyeginben. Tatjána: Házy Erzsébet, Anyegin: Z. Bjelov

3604 Búbánat 2016-08-06 23:00:48 [Válasz erre: 3547 Búbánat 2016-07-17 12:46:10]
Kapcs. A 3.547. sorszámhoz 1959. március 16. (11. szám) – Ország-Világ „Pillangókisasszonyék a Darugyárban” Idézek a hosszú, érdekes cikkből részleteket: „Az Operaház énekesekből, táncosokból álló művészcsoportja egy napsütéses délután kikocsizott a Váci úti Ganz Daru- és Kazángyárba. Műsort adtak az 500 személyes kultúrteremben, megbámulták az új esztergályozó gépet, az emelő szerkezetet, a forgácsoló- és fúrógépet, s a műhelyek egyéb látnivalóit. […] A művészek gyárlátogatásának egyébként roppant egyszerű az oka: szervesebbé, élőbbé szeretnék formálni a művészi és fizikai dolgozók közti kapcsolatot. Az énekművészek: HÁZY ERZSÉBET, Erdész Zsuzsa, Katona Lajos, Göndöcs József, Kolonich János, Bende Zsolt, a balettegyüttes tagjai közül Géczy Éva, Gombkötő Erzsi, Dévényi Edit és Péter László, valamint két karmester: Kerekes János és Blum Tamás igazán jó, cseppet sem ’olcsó’ műsorral ajándékozták meg a gyár dolgozóit. HÁZY ERZSÉBET például a Pillangókisasszony megindítóan szép áriájával szerzett magának és az opera műfajának újabb híveket. Gombkötő Erzsi a Hattyú halálát táncolta el leheletfinoman, Göndöcs József a Kacagj Bajazzóval telibe talált… […]” /Vígh Jenő/ A cikk szövegét négy fotó – köztük Házy Erzsébet és egy darugyári dolgozó közös képe a „fehér asztal” mellett - illusztrálja, és azokat a szerző kommentálja: „[…] HÁZY ERZSÉBET illő figyelemmel hallgatja Varga Gyulának, a munkaügyi osztály dolgozójának közléseit. Ez már a fehér asztal mellett történik. Itt Jung Imre, a gyár kultúrfelelőse megköszönte az operisták látogatását: „- Remélem – ez volt szavai csattanója – hogy barátságunk tartós lesz…’ Kerekes János karmester talpraesett válasza így hangzott: ’- Ugye, most önök is látják, hogy a művészek is egyszerű emberek, s nem amolyan furcsa, bohém népség. Jöjjenek hozzánk; ígérjük, mindent megteszünk, hogy jól érezzék magukat a mi munkahelyünkön.’ Taps. Függöny."

3603 Búbánat 2016-08-06 22:59:03
1959. (2. szám) – Filmvilág „ Felfelé a lejtőn” - 1958-ban készült és 1959. március 5-én bemutatott fekete-fehér, magyar vígjáték. Rendezte: Gertler Viktor Filmkritika „Humor és nevetés” [...] „Házy Erzsébet tehetséges, bájos, kulturált színésznő, hangja árnyalt, finom, egyénisége illúziót keltő, s nagyon fegyelmezett, a ripacskodás árnya se fér hozzá.” /Ungvári Tamás/ Megemlítem, hogy a forgatás kezdetekor a film munkacíme „Egy Lajos, kis hibával” volt.

3602 Búbánat 2016-08-05 20:57:54 [Válasz erre: 991 Búbánat 2007-11-25 00:39:30]
Kapcs.: 991. és 729. sorszámú bejegyzésekhez: 1958. 07. 14. (28. szám) – Ország-Világ Vilja, ó Vilja „A nyári ég, a dúslombú fák, az illatot árasztó frissen kaszált pázsit – a színpadon a képzeletbeli nagykövetségi palota, no meg a kicsi pavilon… Ennyiből áll az Operaház margitszigeti Víg özvegy produkciójának kulisszája, díszlete. S ez nem is kevés. A Cíg özvegyet századeleji ’landauer’ elé fogott almásszürke lipicaiak röpítik a Lehár-operett színterére. Danilo is fogaton érkezik az orfeumból; klakkban-frakkban, grizettekkel. A színpad megtelik a játék szereplőivel, az énekkar és balettegyüttes, a dámák, urak, lakájok hadával. És az impozáns méretű nézőtér fölött, mint édes emlékezés úszik a világhódító, örökifjú, elnyűhetetlen, diadalmas Lehár-muzsika. Budapesten, a szabadtéri színpadok városában ez a pompás operai színvonalra emlékeztető előadás gyűjti a legtöbb babért. MIKÓ ANDRÁS látványos rendezése és FÜLÖP ZOLTÁN ötletes szcenikai megoldása mint mágnes vonzza a közönséget. Az Operaház kettős szereposztással gondoskodott az előadások folyamatosságának biztosításáról. A Verdi – Csajkovszkij - Wagner-operák légköréhez, stílusához szokott operaénekesek meglepő otthonossággal mozognak az operettszínpadon. HÁZY ERZSÉBET a Vilja-dalt annyi átéléssel énekli, hogy azt is hajlandók vagyunk neki elhinni, ami nem lényege: Glavari Hanna – Kosztolányit idézve – csöppentett erotikáját. UDVARDY TIBOR hódító bonviván. Tud bánni a nőkkel, a hangjával és a közönséggel. Nagyon tetszett, mert igazi operettfigurát alakít FEKETE PÁL (Nyegus), és mulatságos nagykövet MALECZKY OSZKÁR. A zenei anyag legigényesebb dallamát KÖVECSES BÉLA (Rossillon) becsvággyal és tenorista-lendülettel idézi fel. Partnere: KOLTAY VALÉRIA kikapós Valencienne-je – szerény, pasztelszínű ’démon’. A balettbetétek szólistái közül UGRAY KLOTILD kiemelkedő színvonalú tánca méltán kap nyíltszíni tapsot. NÉMETH AMADÉ karmesteri rátermettsége a nehezebben összefogható szabadtéri előadáson is sikerrel egyengette a Víg özvegy hódító útját.” /Vígh Jenő/

3601 Búbánat 2016-08-05 19:55:23
1957.09.27. - Élet és Irodalom (ÉS) A Bohémélet új szereplői „Puccini rendkívül népszerű operájának új szereplői közül elsőnek a feltűnően tehetséges Házy Erzsébetet emeljük ki. Tiszta, hajlékony szoprán hangjával, bájos megjelenésével, színészi játékával teljes illúziót keltő Mimi. Poétikus alakítása a kis francia varróleány szerelmét, életét olyan természetesen érzékelteti, szegénységét, betegségét, halálát olyan meghatóan jeleníti és a muzsika megkapó olasz dallamait olyan finoman, színesen tükrözi énekében, hogy nem merész jóslás, ha azt állítjuk: ezzel a szereppel kétségtelenül Operaházunk kedvencei közé emelkedik.” /Péterfi István/

3600 Búbánat 2016-08-05 19:54:42
1957.09.13. - Élet és Irodalom (ÉS) Gerolsteini kaland - Farkas Zoltán rendező új magyar filmje „Örvendetes az első filmszerepét játszó Házi Erzsébet jó alakítása. Már a megjelenése is hercegnői: büszke, nemes tartás, szőkeség. Művészi eszközei egyszerűek, de nagyon kifejezők. Nagyrészt az ő érdeme, hogy Antónia a filmen az a mesebeli hercegkisasszony lett, kinek sokkal drágább a szegény vadász szerelme, mint a trón, és az egész birodalom.” /Kelemen/

3599 Búbánat 2016-08-05 19:53:03
1955. 02.11. – Színház és Mozi Csajkovszkij: Anyegin - felújítás „Tatjána szerepében Házy Erzsébet szerzett felejthetetlen perceket. Hangban, játékban és megjelenésben a legjobbat adta. A levélária után hosszú ütemes taps köszöntötte.”

3598 Búbánat 2016-08-05 19:52:23 [Válasz erre: 3593 Búbánat 2016-08-02 12:43:36]
1954. I. hó – Színház és Filmművészet Kritika Mejtusz: Ifjú gárda - bemutató „Házy Erzsébet (Kláva Kovaljeva) játéka költőien egyszerű, őszinte. Énekművészete komoly operaénekesi perspektívákat sejtet.” /Csobádi Péter/

3597 Haandel 2016-08-03 14:39:49 [Válasz erre: 3595 Búbánat 2016-08-03 11:31:38]
Köszi & Bocs...

3596 Búbánat 2016-08-03 11:36:27 [Válasz erre: 3591 Búbánat 2016-08-01 15:30:59]
Most látom: Újpesten, a Házy Erzsébet-emléktábla avatásról már a 3.495. sorszámú bejegyzésemben is hírt adtam.

3595 Búbánat 2016-08-03 11:31:38 [Válasz erre: 3594 Haandel 2016-08-02 16:41:26]
Lásd még a fotót a 3.505 és a 3.455 sorszámoknál is.

3594 Haandel 2016-08-02 16:41:26
[url]http://nepszava.hu/cikk/1096490-atkoltoztetik-a-hires-magyar-karmester-szobrat;Skócia, Edinburgh[/url]: Kasza Katalin, Ferencsik János, Melis György és Házy Erzsébet, az Operaház művészei, háttérben a General Post Office épülete - Forrás: Fortepan, MAGYAR HÍREK FOLYÓIRAT (MTI-információ | 2016. jún 9.)

3593 Búbánat 2016-08-02 12:43:36
[url] http://www.szinhaziadattar.hu:8181/_pdf/031587.pdf; Az Ifjú Gárda opera bemutatója előtt [/url] Periodika címe : Magyar Nemzet A periodika száma : Periodika dátuma : 1953.12.18 Oldalszám : 3 Felgördül a függöny. Az Operába járó néző azt várja – mert így szokta meg -, hogy a színpad, a színészek egy távoli, messzi világba vezetik el. Amikor Mejtusz Ifjú Gárda című operájának egyik utolsó próbáján felgördül a függöny – a néző mást kap. Nem régmúlt idők történeteiről hall és lát: a mai kor, a mi korunk eseményei kerültek operaszínpadra. Az első kép egy szovjet kisváros, Krasznodon külső kerületeiben játszódik, bátor szovjet emberek készülnek a rájuk támadó ellenség elleni harcra. És az énekesek is újszerű feladatot kaptak: a ma emberét, szovjet embert ábrázolnak. A feladat roppan nagy és izgalmas. Erről beszélgettünk Nádasdy Kálmánnal, a darab rendezőjével […]. Oláh Gusztáv, a díszletek tervezője is itt van […]. Nagy feladat jutott a karmesterre is. Kórody András vezényli majd az előadást – feladatát megkönnyítette, hogy hogy néhány hónappal ezelőtt a rádiófelvételt is ő dirigálta. […] […] A szünet még tart. A folyosókon gépfegyveres katonák, német tisztek, odébb öreg bányászok sétálnak. Kissé távolabb, piros sapkában, könnyed, nyárias ruhában HÁZY ERZSÉBET, az egyik női főszereplő: Kláva Kovaljeva megszemélyesítője áll: „- Alig egy-két éve, hogy az Operaház tagja vagyok – mondja a fiatal művésznő -, mégis elég sok szerepet alakítottam. De szerepformálásban talán ez a legnehezebb. Hiszen tudom, hogy amit én a színpadon játszom, az a valóságban megtörtént. S ehhez még kapcsolódik az is, hogy maga a dráma roppant izgalmas, a légkör feszített. Nem egy próbán például megtörtént – különösen eleinte -, hogy egy-egy megrendítő jelenet után szünetet kellett tartani, érzéseinkre annyira hatott az illető rész, egyszerűen nem tudtunk tovább énekelni. „ Simándy József Oleg Kosovoj alakítója várja a szünet végét. […] /Gáti /

3592 Búbánat 2016-08-01 15:44:31 [Válasz erre: 3591 Búbánat 2016-08-01 15:30:59]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=RNor0XffHYY; Emléktáblát avatott Újpest Önkormányzata Házy Erzsébet tiszteletére - video [/url] /Körkép, 2016. április 15./ Közzététel: 2016. ápr. 19. (Az időskálán: 0:00 – 4:25 perc)

3591 Búbánat 2016-08-01 15:30:59
Adós vagyok egy áprilisi ünnepi esemény híradásával, ezt pótolom most: [url] http://felvidek.ma/2016/04/emlektablat-kapott-ujpesten-a-felvideki-csalogany/; Emléktáblát kapott Újpesten a felvidéki csalogány [/url] A hatvanas években a lírai szoprán operaénekesei között a világ legnagyobb tehetsége volt Írta: Dunajszky Éva - 2016.04.13. Emléktáblát avattak Újpesten a pozsonyi születésű Házy Erzsébet, Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas opera-énekesnő tiszteletére. Az április 12-ei rendezvényen Dunajszky Géza méltatta a lírai szoprán kiváló felvidéki tehetségét. „A hatvanas években a lírai szoprán operaénekesei között a világ legnagyobb tehetsége volt. Ha a Földnek valamelyik békésebb szegletében születik, kora primadonnája lehetett volna akár a New York-i Metropolitan Opera színpadán is!” – jelentette ki Dunajszky Géza a Pozsonyban 1929. szeptember 30-án született Házy Erzsébet személyét, művészi tevékenységét, valamint énekesi és színészi munkáját felelevenítő újpesti beszédében. A zenepedagógus beszélt továbbá az áttelepülésük hátteréről, és arról a “megbocsáthatatlan némaságról”, amely ez ideáig a felvidéken született őstehetség zenei és művészi örökségének, illetve emlékének megőrzését övezi. Ezért önkritikusan “Böbe” megkövetésével folytatta beszédét a Perényi Zsigmond utca 46. szám alatti ház Baross utcai homlokzatán elhelyezett emléktábla előtt. Megkövette “mindnyájunk Böbéjét”, a felvidéki komolyzene képviselői, a Csemadok, valamint az egész felvidéki magyarság nevében is. „Valamennyien hibásak vagyunk azért, hogy Házy Erzsébet énekesi karrierjét, sikereit nálunk szinte homály fedi. Az északi Kárpátok alatt sem utca, sem iskola, sem zenei rendezvény, semmi nem őrzi Házy Erzsébet nevét és művészi nagyságát. Pedig egy volt a több százezer kényszerből áttelepült felvidéki magyar közül, aki az ordas eszmék fenyegetettsége miatt már 1939-ben családjával együtt szülőföldje elhagyására kényszerült” – folytatta Dunajszky Géza, aki szerint köszönet illeti az Újpesti Önkormányzatot és fideszes képviselőjét, Hladony Sándort is, hogy az első Házy Erzsébetre emlékező emléktábla Újpesten elhelyezésre került annak a háznak a falán, ahol az operaénekes fiatalkorában egy ideig szüleivel élt. Számunkra ez a tény egyben kötelességet is jelent azzal a feladattal, hogy ugyanezt Pozsonyban belátható időn belül megtegyük!” – fogalmazott Dunajszky. A Szlovákiai Civil Becsületrend friss tulajdonosa után az Újpesti Közművelődési Kör ügyvezetője és a táblaállítás kezdeményezője, dr. Hollósi Antal Gábor méltatta Házy Erzsébet művészi pályáját. Majd a helyi Pécsi Sebestyén Zenetagozatos Iskola növendékei és felkészítő tanárai adtak ízelítőt zenei tudásukból. Az ünnepélyes táblaavatón jelen volt dr. Molnár Szabolcs alpolgármester is. Az ünnepi műsor után az Újpesti Önkormányzat nevében Bartók Béla önkormányzati képviselő, frakcióvezető, a pozsonyi Ligetfalu Polgári Társulás nevében Dunajszky Géza és Hechtné Házy Anna, Házy Erzsébet unokahúga, az újpesti Fidesz képviselőcsoport nevében Hladony Sándor és Németh Edit önkormányzati képviselők, az újpesti zenetagozatos alapiskola nevében az intézet igazgatónője és igazgatóhelyettese, valamint az Újpesti Közművelődési Kör nevében annak ügyvezetője helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúit a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas operaénekes, Házy Erzsébet emléktáblája előtt.

3590 Búbánat 2016-07-28 13:06:56 [Válasz erre: 3467 Búbánat 2016-05-15 11:53:13]
Kapcs: 3.467. sorszámhoz: kiegészítés A MAFILM Híradó és a Dokumentum filmjét az Operaház történetéről, aminek címe „...Te mindenem ” - s melyben Mihály András, Ferencsik János, Melis György, Osváth Júlia, Lakatos Gabriella, Házy Erzsébet emlékezik szerepekre, előadásokra, élményekre , 1984. szeptember 26-án mutatta be az MTV 1 csatorna, 17.40 és 18.30 között.

3589 telramund 2016-07-28 10:24:33 [Válasz erre: 3587 mazig 2016-07-28 09:28:46]
Rajk valóban tévedett,de csak,hogy telefon nem az a telefon:).

3588 telramund 2016-07-28 09:40:05 [Válasz erre: 3587 mazig 2016-07-28 09:28:46]
Házy Erszébet mindkét szerepet énekelte Poulenc-et tv-ben.You Tubon is fenn van az egész opera.Menotti Telefonjában (Lucy)pedig az Erkel Színházba lépett fel.Egyik este ezt a szerepet ,másik este az ugyanakkor játszott Okos lányt énekelte. Megnézném a nagy mai énekesnőket,ha annyi modern operát végigénekeltek volna 2o év után hol lenne a hangjuk?

3587 mazig 2016-07-28 09:28:46 [Válasz erre: 3580 Búbánat 2016-07-21 19:07:08]
Rajk András minden cikkében nagy szimpátiával ír Házy Erzsébetről. Ebbe a cikkébe azonban becsúszott egy tévedés, Poulenc Az emberi hang c. operáját összetévesztette Menotti A telefon c. művével. (Egy privát kérdés: az újságcikkeket sk. gépeled be a fórumba?)

3586 Búbánat 2016-07-27 10:00:53
1982-12-04 / 285. szám NÉPSZAVA Házy Erzsébet búcsúztatása és temetése Pénteken az Erkel Színház előcsarnokában hozzátartozói, pályatársai, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Házy Erzsébet Kossuth-díjas kiváló művésztől, a Magyar Állami Operaház magánénekesétől. A gyászünnepség nyitányaként Puccini Manon Lescaut című operája negyedik felvonásának előzménye emlékeztetett a nagy művész nevezetes szerepére. Mihály András zeneszerző, az Operaház igazgatója búcsúztatta az énekesnőt a Művelődési Minisztérium és az Operaház nevében. A Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöksége, tagsága, a zeneművész társadalom nevében Görgei György karnagy, az Operaház zenekara nevében Lakatos Gábor csellóművész, a táncosok képviseletében Seregi László balettigazgató, az énekkar részéről Erdei Gyula, a műszaki dolgozók nevében Borsa Miklós műszaki vezető mondott búcsúszavakat. A gyászszertartás végén az Operaház férfikara és zenekara Kórodi András vezényletével Mozart Varázsfuvolájából adott elő egy részletet. Házy Erzsébetet délután a Farkasréti temetőben gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára. A sírnál Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző a Magyar Kodály Társaság és azon kortárs nagy komponisták nevében búcsúzott, akiknek műveiben Házy Erzsébet oly maradandót alkotott. A művésznő sírját elborították az emlékezés és a kegyelet virágai.

3585 Búbánat 2016-07-26 20:47:48 [Válasz erre: 3584 Búbánat 2016-07-25 20:55:47]
Rajk András a Népszavában 1982. november 25-én megjelent nekrológja után egy másik nekrológot is írt Házy Erzsébet elhunyta alkalmából: tíz nappal később, új hetilapban, olvashattuk tőle az újabb szép megemlékező sorokat: Új Tükör, 1982. december 5. (49. sz.) HÁZY ERZSÉBET Nem igaz, hogy a gyász egynemű. Házy Erzsi korai elvesztése fehér gyász – a feketénél mélyebb. Hiszen itt együtt volt, ami tartalmassá, kívánatossá, érdekessé teszi az embert, megfelelővé a ranghoz, amelyhez százezredéves fejlődéssel jutott. Megvolt a tisztesség, a tehetség, a rátermettség, a hangszépség, a külső és a belső szépség, megvolt a káprázatos muzikalitás, a játékosság és a játékkészség; megvolt csaknem minden, ami egy teljes, csepp híján korszakos művészpályához szükséges és elvezet. Kivételes magasságba el is vezetett. Húszéves, ragyogó szépségével és tehetségével belépett az operaszínpadra a Rigoletto apródjának kicsiny szerepében – és mi, néző-hallgató tanúk valamennyien tudtuk, hogy magasba indul ez a lépés. De azt akkor még nem, hogy az út a zenedráma, sőt a zenés színház majd minden magaslatán átvezet. Szinte fenyegető az ilyen teljesség – ez volt az ember érzése, látva-hallva-ismerve őt. Lehet ilyen tempóban büntetlenül befogadni és mindjárt magas szinten zenei életre kelteni egymástól időben és jellegben olyannyira távoli alakokat, mint Poppea és Nedda, Pamina és Salomé, Cso-Cso-Szán, Bess, Örzse, Jenny Smith? Nem roskad le a híd, amely olyan távolságokon vezet át, amilyenek Monteverditől Gershwinhez, Kodálytól Kurt Weillhez vezetnek? Milyen hőfokon izzik az a művész, aki mindezeket az alakokat akadálytalanul, természetes stílusérzékkel muzsikában, drámában életre hívja? És milyen gyönyörű, milyen könnyű közben – mintha nem Richard Strauss, hanem Johann Strauss lelki rokona lett volna. De hiszen az is volt: tökéletes primadonna, színésznő, filmszínésznő. Ha más csinálja, azt mondom, ez sok, nem kell ennyi. „Böbétől” – nemcsak a barátai hívták így, hanem a nép – nem volt sok. Pont annyi, amennyi ő maga volt. Miért hát, hogy „csaknem mindenről”-ről beszélek? Mi hiányzott – jaj, mi hiányzott? Miért kellett ilyen gyorsan elmennie? Azt hiszem, égésének és elégésének a hőfoka összefügg. Ennyi eredendő adottság a jóra, készég és a baráti segítésre, ennyi ösztönös tehetség a művészi kifejezésre - végső soron valóban roskasztó teher. Arra nem maradt ereje, hogy magára vigyázzon, tartást adjon élete vitelének, úrrá legyen ártó szenvedélyén, mértéket adjon indulatainak; arra, hogy művészi megvalósulásán túl is boldoggá tegye magát; hogy a megnyugvás óráiban nagy szívére vonja azokat, akik szerették és akiket ő is szeretett. Tudta, hogy meg kell halnia. Kívánsága volt, hogy szép szerepei közül a szerinte legszebbel. Tatjánával búcsúzhasson az élettől. – immár a túlsó partról. Egy ország látta néhány napja Puskin-Csajkovszkij halhatatlan nőalakjában: kívánsága teljesült. Tatjána utolsó szavai Anyeginhez: „A boldogsághoz mind a ketten / Közel jártunk! De közbeszólt / A sorsom, ő diktálta tettem, / Mely meglehet, könnyelmű volt.” Meglehet. Rajk András

3584 Búbánat 2016-07-25 20:55:47
1982-11-25 / 277. szám NÉPSZAVA Elhunyt Házy Erzsébet A Művelődési Minisztérium és a Magyar Állami Operaház közli, hogy szerdán, rövid szenvedés után, 53 éves korában elhunyt Házy Erzsébet Kossuth-díjas, kiváló művész, az Operaház magánénekesnője. Temetéséről később intézkednek. Kevés tragikusabb hírt továbbított a távirati iroda: meghalt Házy Erzsi, az operalátogatók és operisták közelmúlt üdvöskéje, „Böbéje”, aki még nemrégiben zene- dráma-repertoárunk jelentékeny részének egyik oszlopa volt. A legmuzikálisabb operaénekesek egyike, aki évtizedek óta feltűnt ebben a gyönyörű és nehéz műfajban. Tanulékonyságáról, szerepelsajátító készségéről legendák jártak — igaz legendák. Kivételesen tehetséges volt és — nála valahogy a lényeghez tartozik — kivételesen szép. Az egyik legszebb magyar színésznő és az egyik legjobb is. Felejthetetlen Manonja, Mimije, Neddája, Cherubinja, Jenny Smithe rendre mutatták, hogy itt egy rendkívüli színpadi ösztönű színész is érkezett az operaszínpadra. Tehetsége és szépsége révén hamarosan feltűnt zenés, majd prózai filmek főszerepeiben és operettprimadonnaként. Bécsben, az operett fővárosában a Víg özvegy hősnőjeként ünnepelték éveken át — ebben a műfajban is rendkívüli életpályát futhatott volna. Azt futott végül is ez a sokoldalú, nagyszerű és gyönyörű művész, érdemes művész, kiváló művész, aki a Liszt Ferenc-díj után a Kossuth-díjat is fiatalon érdemelte ki, aki Monteverdi, Mozart, Puccini, Richard Strauss, Kodály, Szokolay és Kurt Weil zenei világában egyként otthonos volt és emlékezeteset alkotott. Nehéz a válasz. Ami mind a mondottakat illeti: hatalmas ívű, gyönyörű tartalmakkal tele életív az övé — és mégis tragikus, kínzóan elgondolkodtató, önpusztító alkat volt, tele jósággal, barátsággal, segítőkészséggel, de fékezhetetlen szenvedéllyel, az önmagán uralkodás képességének a hiányával is. Egyéniségének féket nem ismerő vonásai, a roppant művészi tartalékaiban rejlő feszítőerő szinte mindig robbanással fenyegette — baráti óvás, kérlelés képtelen volt hátrálásra kényszeríteni ezeket az erőket. Művésznek boldog volt önmaga megvalósításának nagyszerű óráiban és éveiben — életének az egészét nem sikerült ezzel a boldogsággal telítenie. Rengeteggel adósunk maradt, idő előtt elégett. Amit azonban adott, az fontos és szép része marad egyszer és mindenkorra a magyar zeneművészetnek, operaművészetnek, színházművészetnek. Rajk András

3583 Búbánat 2016-07-25 20:50:14
1980-10-22 / 248. szám NÉPSZAVA Moziműsor 1980. X. 23—29. Toldi Stúdió Mozi: Nosztalgia-sorozat: vasárnap de. 10: Gerolsteini kaland (m.) A film vetítése után zenés beszélgetés Házy Erzsébettel és Feleki Kamillal. Zongorán kísér Orosz István, a Fővárosi Operettszínház karnagya

3582 Búbánat 2016-07-25 20:48:33 [Válasz erre: 379 Búbánat 2006-11-08 14:15:44]
Kapcs. 379. sorszámhoz 1976-06-08 / 134. szám NÉPSZAVA "A televízió előtt" A MEDVE Jól sikerült a Zenés Tv Színház évadzáró bemutatója, William Walton angol zeneszerzőnek Csehov A medve című egyfelvonásosából készült operája. A mű kamarajellegénél fogva is képernyőre kívánkozik. Ádám Ottó rendezésében nem fényképezett vígoperát, hanem a tv sajátos eszközeivel élő alkotást láttunk. Walton zenéje fedi a csehovi figurát, a goromba, faragatlan, majd szerelmében esetlenül ellágyuló „medve” érzelemvilágát. A humor egyik forrása a zenei stílusparódia; Walton Muszorgszkijt, Csajkovszkijt is megidézte jókedvű operaszínpadára. Az operaházi zenekart Erdélyi Miklós vezényelte. A Medvét remek tolmácsolásban láttuk, hallottak. A címszereplő Melis György, a fiatal özvegyet alakító Házy Erzsébet és Begányi Ferenc (a szolga), nemcsak énekben, hanem színészi játékban is élvezetes, jó teljesítményt nyújtott. Vajk Vera Megjegyzés: A TV Zenés Színháza keretében bemutatott operafilmet 1976.június 5-én mutatta be a televízió 21.30 órától. Itt a topicban - és máshol is - már leírtam, de ideírom ismét: William Walton 1902-ben született, Angliában. Csehov korának épp csak a stafétabotját vehette volna át, hiszen Csehov 1904-ben meghalt. Fiatal korában, zeneszerzői pályáján kedvelte a modern hangzásokat, de később már az újszerű romantikus zene művelői között tartozzák számon. Érdekes, hogy vonzódása a drámákhoz filmzenéiben nyilvánul meg. Ő szerezte a Hamlet, az V. Henrik, a III. Richard filmzenéit. De mi is, ki is ez a – medve? Bemutatkozása szerint: Grigorij Sztyepanovics Szmirnov birtokos és a gárda tartalékos hadnagya. Popova, a ház asszonya szerint: „Egy szörny! Egy medve! Szatír! Ördög! Sátán!” De Luka, az asszonyáért aggódó hű szolga tárgyilagos megítélése szerint is – „nyers és goromba alak”. Szmirnov – Melis György – így is jelenik meg a színen, hatalmas lendülettel, dérrel-durral, Popovától a férjének adott kölcsönt visszakövetelve. És ez a hatalmas, szőrmók ember válik a darab folyamán remegő, szánalmasan komikus, szelíd szerelmessé. - Csehov olyan zseniális – mondja Melis -, hogy még azt a villámcsapást is el tudja hitetnki, ami ebbe az emberbe, ebbe a Medve-Szmirnovba belevág egy pillanat alatt: beleszeret adósa özvegyébe. Persze más kívülről nézni egy darabot és más átrágni kottafejről kottafejre hónapokig tartó foglalkozás során. De én úgy érzem, fedi a zene a csehovi figurát. Szmirnov bejövetelének Muszorgszkijt idéző hangzásai vannak, például. A zene jól bontja ki az érzelmi hullámzást. Csehov doktor abszolút birtokosa volt azoknak az eszközöknek, amelyekkel lelki folyamatokat lehet ábrázolni: olyan gyors modulálást engedhet meg, amit elképzelni, elmondani is alig lehet. Walton melodikus zenéje, remélem, még alá is húzza majd a dráma humorát, váltásait.

3581 Búbánat 2016-07-25 20:24:30 [Válasz erre: 1102 Búbánat 2008-02-20 12:52:40]
Kapcs. 1102. sorszámhoz (kiegészítés): 1976-05-05 105. szám NÉPSZAVA Az Operaház igazgatósága közli, hogy Eugenia Moldoveanu megbetegedése miatt, ma este az Erkel Színházban a „Pillangókisasszony” címszerepében Házy Erzsébet lép fel.

3580 Búbánat 2016-07-21 19:07:08
1976-04-03 / 80. szám NÉPSZAVA HÁZY ERZSÉBET „Kiváló művész” — amióta cím lett ez a szópár, hajlamosak vagyunk csak címként felfogni, megfeledkezvén az értelméről, a tartalmáról. Házy Erzsébet bármilyen megközelítésben tökéletesen megfelel a jelző meghatározás mindkét tagjának. Művész, lelkének minden zegzugáig, testének minden porcikájáig. Az volt már a Rádióénekkarban, ahol először énekelt közönségnek és az volt huszonöt éve, amikor néhányhangos szerepben lépett a Gördülő Opera színpadára, Ózdon, a Rigoletto Apródjaként. Azóta fokról fokra, szerepről szerepre kiváló művésszé érett — hatalmas operaházi repertoárunk jelentékeny terhét viseli. A kifejezés pontatlan is, mert bár meghatározó fontosságú, szerepeinek a felelőssége valóban nagy — nem teherként vállalja, hanem művészi feladatként, mindig teljes odaadással, szívből. Egyszerűen nem ismer olyant, hogy üresen, meggyőződés nélkül, puszta rutinból tengjen-lengjen a színpadon, a film vagy a televízió kamerája előtt. Az a ritka és szerencsés eset az övé, ahol szép hang, nagyfokú muzikalitás és rendkívüli színészi képesség találkozik egyazon emberben. (És ráadásul pazar megjelenés, külső szépség, mozgáskultúra.) Ha, ne adj isten, elveszítené a hangját — zökkenő nélkül folytathatná a pályáját a prózai színpadon (nem véletlen, hogy hat játékfilmben szerepelt és nemcsak énekes szerepben). Saját repertoárja megtöltené egy zenés színház játékrendjét. Cherubin és Oszkár, Mimi és Salome, Tatjana és Manon az operaszínpadon, utánozhatatlan modern művekben (Mahagonny, Porgy és Bess), az új magyar operák közül a Vérnász, a Hamlet, az Együtt és egyedül, a Bűn és bűnhődés, a Sámson főszereplője volt, illetve maradt. Ugyanakkor említett összetett adottságai természetesen predesztinálták a zeneileg igényesebb operettek primadonna- szerepére. Közülük többen aratott emlékezetes sikert itthon és külföldön. Hasonlóképpen előnyösen érvényesülnek ezek az adottságok a televízióban, ahol napjaink több alkotásában nyújtott felejthetetlen alakítást, például Dallapiccola: Az éjszakai repülés című operájában, és éppen a közelmúltban, Menotti: Telefonjában, amelyet egyedül énekel és játszik végig, meghökkentő szuggesztivitással. Becenéven csak olyanokat emleget a közönség, akiket szeret. Ezt a kiváló művészt és immár kiváló művészt, „Böbét”, nagyon szereti. Sok, magas kitüntetésén túl, ez a szeretet a legnagyobb kitüntetése. Rajk András

3579 Búbánat 2016-07-21 19:06:00
1976-01-15 / 12. szám NÉPSZAVA A Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara peremkerületi koncertsorozatát január 35-én a XX. ker. Művelődési Otthonok Igazgatósága, népszerű nevén „Csili” színháztermében megkezdi. A délelőtt fél 11 órakor kezdődő zenekari matiné keretében Dallal—tánccal cím alatt Johann Strauss legszebb műveit szólaltatják meg. Közreműködik: Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Szigeti László, Torday Éva, az Állami Operaház magánénekesei, Pártai Lilla és Havas Ferenc, az Operaház kiváló táncművészei.

3578 Búbánat 2016-07-21 19:04:51
1974-12-08 / 287. szám NÉPSZAVA Angelo Móri Olasz tenor — ez rögtön igényt éleszt, várakozást teremt. Angelo Mori, az Operaház - december 4-i Bohémélet előadásának Rodolphe-ja megfelelt a várakozásnak: jó olasz tenor, a jelzőn itt nem pusztán nemzeti hovatartozást, hanem hangszínt, jelleget értve. Világhírű honfitársai szívenütő hangszépségével, bensőségével, átütőerejével nem rendelkezik, de szép hangon szépen énekel. És amit ebben a hangfekvésben ritkábban mondhatunk elismerően: tud szépen énekelni csendesen, sőt ez éppen fő érdeme. Erre csak érzelmileg és énektechnikában kulturált művészek képesek. Erdélyi Miklós legfőbb karmesteri erényeinek örülhettünk, átfűtött, kiegyenlített előadást vezényelt, olyant, amelyik újra érezteti a rengeteget játszott remekmű igaz szépségeit, sőt újak felfedezésére is alkalmat teremt. Házy Erzsébet színpadilag, zeneileg meggyőzőbb, líraibb Mimi most, mint volt egészen fiatalon, amikor a szerepbe belépett. Szabó Rózsa és Nádas Tibor a műsortól eltérően énekelte Musette-et, illetve Colline-t, kitűnően. Rajk András

3577 Búbánat 2016-07-21 18:56:17 [Válasz erre: 3576 Búbánat 2016-07-21 18:54:33]
[url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=1296#179684; „Kénytelen mulatság” [/url]

3576 Búbánat 2016-07-21 18:54:33 [Válasz erre: 1296 Búbánat 2008-10-14 23:35:14]
Kapcs. az 1.296. sorszám alatti bejegyzéshez 1973-10-03 / 231. szám NÉPSZAVA A rádió mellett [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=293&msgcount=1296#179684; „Kénytelen mulatság” [/url] Vasárnap este került sor a rádió Dalszínházának bemutatójára. A Dalszínház a kimeríthetetlen forrásból, Jókai Mór ezerszínű képzeletvilágából vette a daljáték témáját. Egy betyártanyára tévedt grófnő szórakoztató kalandjáról szól az eredeti elbeszélés, amelyet Hárs László alkalmazott rádióra, és frappáns versekkel adott alkalmat a közelmúltban elhunyt Horváth Jenőnek a hangulatos zene komponálására. Milyen gyakran korholják Jókait idilljeiért, romantikájáért! Pedig az az igazság, hogy a nagy mesemondó kiválóan ismerte a magyar valóságot, amint ezt legmeggyőzőbben talán éppen elbeszélései bizonyítják, miként ez is, a Kénytelen mulatság című. A Dekameron egyik legtömörebb darabja „a hírhedett haramia” felakasztásával ér véget. A sors iróniája, hogy a múlt századi romantikus történet túlságosan is realista volt ahhoz, hogy egy daljáték épülhessen rá, s ezért a rádiós változat megmásította az eredeti befejezést. Ezt nem a szórakoztató daljáték bírálatául kell megemlíteni, inkább csak a műfaj jellemzéséül. Az adott kereten belül Cserés Miklós rendező igen kellemes és szórakoztató bemutatót produkált. Bessenyei Ferenc mint betyárvezér immár sokadszor mutatta meg, milyen kedvvel és kedvesen alakít énekes szerepeket. A grófnő jellemét énekben Házy Erzsébet, prózai szövegben Váradi Hédi keltette életre — mindketten karakterizáló erővel. Feleki Kamill a tőle megszokott hangsúlyokkal és fordulatokkal, s mégis az egész játék légkörével remek összhangban egy megijedt bárócska komikus alakját elevenítette meg. Hary Márta

3575 Búbánat 2016-07-21 18:51:02 [Válasz erre: 3154 Búbánat 2015-02-09 17:15:06]
Kapcs. a 3.154. sorszám alatti bejegyzéshez 1973-08-30 / 202. szám NÉPSZAVA Operaművészeink sikerrel szerepelnek Edinburgh-ban Operaházunk társulata folytatja sikeres szereplését az edinburghi fesztiválon, amelynek egy évtizeden belül másodszor vendége. A kékszakállú herceg várának és A csodálatos mandarinnak a múlt heti, nagy sikerű bemutatója után augusztus 27-én volt Szokolay Sándor Vérnász című operájának az első előadása. A King’s Theatre ezúttal is zsúfolásig megtelt. A fogadtatás emlékeztetett a Bartók-művekére. Már az első felvonás után, majd az előadás végén percekig tartó taps köszöntötte művészeinket, Kórodi András karmestert, Komlóssy Erzsébetet, Házy Erzsébetet, Faragó Andrást, Szőnyi Ferencet, Szabó Anitát és a többieket, ide értve a zenekar és az énekkar tagjait. A sajtó elismeréssel ír mindkét magyar előadásról. A Times augusztus 29-i, szerdai számában a Vérnász közönségsikerének összetevőit veszi számba, hangsúllyal állapítva meg, hogy a magyarok milyen bátran állították színpadra új operájukat. Megállapítja: Szokolay mindhárom felvonáson át képes forrponton tartani a drámát. A Financial Times a zenekart és a karmesteri munkát emeli ki erősen.

3574 Búbánat 2016-07-20 17:33:44
1971-05-27 / 123. szám NÉPSZAVA A megújult Pillangókisasszony […] Az Erkel Színház felújítása Szinberger Sándor rendezésében jó kézbe került. A Kolozsvári Magyar Operaház igazgatója nemzetközi viszonylatban kimagasló ismerője Puccini életművének, szívügye, hogy mentesítse ezt a nagy zenei értéket mindentől, ami tőle idegen. Legfőbb törekvése az volt, ami a felújításnak ez esetben legfőbb értelme: az érzelgősség elűzése, az érzelmesség megtartása. Kiváló művésztársak részvételével szándékát csaknem minden vonatkozásban megvalósította. Elsőrendű segítőre akadt az előadásokat zeneileg irányító Erdélyi Miklós karmesterben, aki kivételes tudását a zenedráma muzsikájának gyakran kellő figyelemre nem méltatott szépségei, hangszerelésbeli színei, frappáns összhatása érvényesítésére fordítja. Ugyanitt kíván elismerést a másik szereposztást irányító, fiatal Medveczky Ádám karmester és Nagy Ferenc karigazgató kitűnő teljesítménye. A zenekar és a kórus munkája kitűnő. A rendezői elképzelés mesterkéletlensége fejeződik ki Márk Tivadar nagyon szép, a zenével mindenben egybe-„hangzó” jelmezeiben. Nem mondható el ugyanez jó szívvel a fiatal Csikós Attila színpadáról. Itt sajnos a mindenáron újítás némi erőltetettsége érződik; olyasféle félig-meddig elvonatkoztatás a mű nagyon is meghatározott világától, amelynek ez esetben semmi gondolati indoka nincs jelen. A rendező legfőbb győzelme, hogy a szereplők és a kórus színpadi magatartását sikerült a legtöbb ponton egyöntetűvé tennie, mentesítenie a műben állandósult szokványelemektől, oly módon, hogy közben nem közömbösítette, hanem éppen fokozta az érzelmi töltés feszültségét. Korondy György, Radnay György, Barlay Zsuzsa, Szabó Anita kiemelése szükséges. Berczelly István alakítását bizonyos feszélyezettség tolja rossz irányba. Szabó Rózsa sajnos félreérti a címszereplő emberi mivoltát. Bizonyos naivajelleget ad annak a Cso-cso-szánnak, aki ugyan „tizenöt éves”, de akinek döbbenetes drámája a zene első hangjától jelen van. Kár, szép énekléséhez kidolgozottabb alakítás illenék. Karizs Béláról nagyon szívesen állapítom meg ismét, hogy bármilyen viszonyításban kivételes, elsőrendű tenorhang birtokosa. Amiről külön kell szólni, de éppen azért külön, mert a felújításnak legszervesebb része és legfőbb élménye, az HÁZY ERZSÉBET alakítása. Ez a nagy művésznő másfél évtizede „tartja a vállán” opera-repertoárunk rá eső, nem kicsiny részét. Emlékezetes alakok sokaságát formálta meg színészi és zenei vonatkozásban. Cso- cso-szánja a pálya csúcsán találja — bár elgondolkodtató, vajon szerepnek és művésznek ez a nagy találkozása mért nem történt akár évtizeddel korábban. Itt azonban az örömé a „főszólam” — ez a megrázó, egyszerűségében felemelő emberformálás méltó a muzsikához, amelyet színpadi eszközeivel életre kelt. Szebben végigélt „Butterfly” nem érkezett még tragikus halálához zenedrámai színpadainkon. Rajk András

3573 Búbánat 2016-07-20 17:31:48
1971-01-30 / 25. szám NÉPSZAVA M a g y a r o p e r a é n e k e s e k ú j á r i a l e m e z e i A magyar operakultúra propagálását két irányból lehet megközelíteni: a művek és az előadók oldaláról. Ami a magyar operákat illeti, sajnos eléggé kicsi a választék, kevés olyan értékes dalmű akad. mely még nincs lemezre rögzítve vagy melynek felvételét ne terveznék. A magyar énekesek művészetének megörökítése sokkal nagyobb lehetőségeket nyújt a hazai hanglemezgyártás számára. Az utóbbi években kezdtek is élni ezzel a lehetőséggel, és sorban adták ki a hangzásukat és adjusztálásukat tekintve egyaránt magas színvonalú árialemezeket. Ilosfalvy Róbert. Komlóssy Erzsébet, Melis György. Jámbor László után a legutóbb Házy Erzsébet, Ágay Karola és Simándv József nagylemezei kerültek a boltokba. […] Házy Erzsébet egyike Operaházunk legszínesebb, legérdekesebb művészegyéniségeinek. Tizennégy számból álló új lemeze sokoldalúan mutatja be képességeit. Az előadott művek időben Mozarttól Weillig terjednek, és érzelmi világuk is széles skálán mozog, Cherubin áriáinak — a kamaszos szertelenséget is kiegyensúlyozottságba foglaló — klasszicizmusától a romantika és késő romantika nagy kitárulkozásain keresztül egészen a Weill-féle Mahagonny-songok agitatív erejű közönségességéig és a Háry János népdalfeldolgozásainál fegyelmezett egyszerűségéig. A romantikát és a késő romantikát — és íven belül a verizmust — Az eladott menyasszony, az Anyegin, a Bajazzók egy-egy részlete, valamint négy Puccini opera: a Bohémélet, a Manón Lescaut, a Nyugat lánya és a Pillangókisasszony áriái képviselik. Házy csupán vokális eszközökkel is meg tudja ragadni a hallgatót, hiszen a lemezfelvételen le kell mondania sikereinek két nagy segítőjéről, mutatós külsejéről és az énekesátlagot messze felülmúlóan tehetséges színészi játékáról. A legidegenebb számára talán a két Cherubin- ária világa. A jellemábrázolás ezekben is teljesen hiteles, a szerelmes természetű fiú kedves karaktere valóban kirajzolódik Házy Erzsébet tolmácsolásában, de a frazeálás, a Mozart-dallamok megformálása nem mindig meggyőző. A zeneszámok legtöbbje, a Bohémélet, a Nyugat lánya, az Eladott menyasszony, az Anyegin és a Bajazzók áriái Házy érzékeny lírájának kibontakoztatására ad alkalmat, a Pillangókisasszony és a Manon Lescaut halál jeleneteiben pedig drámai érzékét bizonyíthatja. A Háry János gyors dalát, a „Hej, két tikom” kezdetűt igen ritmikusan, játékosan adja elő, a Mahagonny-songok tolmácsolásakor pedig lemond eredeti operaénekesi hangjáról, és sajátságos, éles hangszínt használ a kifejezés érdekében. Mindkét Weill-szám pompás, temperamentumos produkció. A lemezen leginkább az énekesnő vokális teljesítménye kritizálható. Az alsó és középső regiszterben dús, sötét színű hang a magas fekvésben gyakran elveszíti csengését, lebeg és nem is mindig tiszta. Házy valamennyi áriát eredeti nyelven adja elő: magyarul, németül, olaszul, oroszul, angolul és csehül énekel. A Magyar Állami Operaház zenekara Erdélyi Miklós vezényletével igen alkalmazkodóan, ugyanakkor szilárd, ritmikus alapot adva kíséri Házy Erzsébetet. […] A szép lemezborítók közül Házy Erzsébet lemezéé tetszett a legjobban. […] Kertész Iván

3572 Búbánat 2016-07-20 17:30:55 [Válasz erre: 3459 Búbánat 2016-05-13 17:01:54]
Kapcs. a 3459. sorszám bejegyzéséhez 1970-03-24 / 70. szám NÉPSZAVA Ilku Pál művelődésügyi miniszternek, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának vezetésével hétfőn kulturális küldöttség utazott a Szovjetunióba, ahol március 25-e és április 6-a között magyar kulturális napokat rendeznek. […] A magyar kulturális napok záróakkordja a moszkvai Konzervatórium nagytermében rendezett gálakoncert lesz. A moszkvai filharmónia zenekarát Kórody András vezényli. Közreműködnek: Kovács Dénes hegedűművész, Simándy József, Melis György és Házy Erzsébet, az Állami Operaház szólistái.

3571 Búbánat 2016-07-20 17:29:39 [Válasz erre: 3570 Búbánat 2016-07-20 17:28:46]
1969-05-18 / 113. szám NÉPSZAVA MŰVÉSZEK CIVILBEN Házy Erzsébet Csütörtök este a Rádiózenekar és az énekkar (Lukács Ervin vezényletével) bemutatta a koncertpódiumon Purcell Dido és Aeneas című operáját. Az ősi görög idők emlékét s egy tragikus szerelmet megidéző dalmű egyik főszerepét Házy Erzsébet énekelte. A koncert előtt felkerestük a kitűnő énekesnőt: — Számomra ez a szerep rendkívül izgalmas, érdekes. Nem is igen tudok másról beszélni. Hogy miért?! Mert most éneklem először koncertpódiumon. — Nyáron mit csinál? — Először is ismét Bécsbe utazom, ahol pontosan huszonnyolcszor lépek fel a Víg özvegyben. Azután Berlin, majd a Szovjetunió következik. — És az ősz mit ígér? — Premiert. Szonját éneklem Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operájában, mely Dosztojevszkij műve nyomán készült. /Gantner Ilona/

3570 Búbánat 2016-07-20 17:28:46 [Válasz erre: 823 Búbánat 2007-09-27 22:48:08]
Kapcs. 823. sorszámhoz 1969-05-17 / 112. szám NÉPSZAVA DIDÓ ÉS AENEAS Azt is mondhatnám: „akinek ennyi jó kevés” — de nem ezt mondom. Hanem azt: túl szép a menyasszony, jobban kellene egyeztetni a hangversenyműsorokat. Mert azért — fenntartva javaslatomat, hogy több oratoriális hangverseny hasznos és szükséges — a jóból is megárt a túl sok. Nem „csőstül” gondoltam. Egyébként a Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Lukács Ervin vezényletével (karigazgató Sapszon Ferenc), Házy Erzsébet, Andor Éva, Szirmay Márta, Bende Zsolt, Sudlik Mária, Fodor Ilona, Kovács Eszter, Várnai Edit és Turpinszky Béla közreműködésével nagyon szépen szólaltatta meg Purcell csaknem háromszáz éves, zseniális „ősoperáját”, a Dido és Aeneast. Az előadás valamennyi szereplőjét és összetevőjét szívből dicsérhetjük — mégis indokolt kiemelni Házy Erzsébetet, akinek ez a „rendhagyó” alkotás vált egyik legszebb, legemlékezetesebb „operai” szereplésévé. Nehéz egyetérteni a hangverseny struktúrájával, műsorával. Maros Rudolf érdekes színezésű, de aligha hangsúlyos jelentőségű „Monumentum 1945”-jének bemutatója, s kivált Haydn D-dúr gordonkaversenye így együtt a Purcell-operával, valahogyan semmiféle átgondoltságot nem mutat. A kitűnő Mező László egyébként szépen játszotta a versenymű szólamát Rajk László

3569 Búbánat 2016-07-20 17:27:31
Szilveszteri Tv-előzetes (1968. december 31.) - NÉPSZAVA Túl az Óperencián - operettest a televízióban 17.30 és 20.05 között. Km. Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Petress Zsuzsa, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Latabár Kálmán.

3568 Búbánat 2016-07-20 17:27:04 [Válasz erre: 3567 bermuda 2016-07-18 22:57:43]
Nagyon szívesen.

3567 bermuda 2016-07-18 22:57:43 [Válasz erre: 3563 Búbánat 2016-07-18 11:59:46]
Köszönöm ,hogy feltetted, ezen a 65-ös Garden partyn én is ott voltam, csodálatos este volt.

3566 Búbánat 2016-07-18 12:04:13
1968-04-04 / 80. szám NÉPSZAVA „Böbe” - interjú Az ideális operaénekesnő izgalmas egyéniség, jó színész, elsőrendű zenei hallással rendelkezik, jellemformáló képessége árnyalt, sokoldalú, a hangja szép, bő és kifejező, nőnek vonzó és szép. Van ilyen egyáltalán?! Nálunk most van. Házy Erzsébet, vagy ahogy széles baráti körben nevezik, a »Böbe«. Bármilyen meglepően hat itt: mindehhez még kitűnően úszik, sportol, lovagol. Ettől ugyanis nem független ragyogó színpadi mozgása. Talán még hasonló humora sem. — Azaz eset vagyok — mondja —, aki egyáltalán nem akartam énekesnő lenni. Azt hiszem, azért lettem mégis az, mert harmadikban rosszul álltam történelemből. A zenei középiskolában a legelső ének-főtanszakos lett. Tanára, László Géza esküdött rá, és az eskü megalapozottnak bizonyult. Az operai felvételiről szabályosan meg akart »lógni«. Sajátos, ösztönös játékkal kísért próbaéneklése után Tóth Aladár tréfásan megjegyezte: - Ez bolond, ezt fel kell venni. A repertoárja az ötvenedik opera szerephez közelít (egyéb adottságai mellett hallatlanul tanulékony). A Mahagonny »Alabama-song«-ját, Poppea reneszánsz áriáját és most élete első Wagner szerepét (Éva a Nürnbergi-ben) hibátlan meggyőző erővel énekli. Akárcsak Tatjánát fenekelte - nem is akárhol , hanem a »Bolsoj«-ban. Különös valami: az ősök között sehol egyetlen művész. És a négy Házy leánytestvér közül egyetlenegy »privát«. A Györgyi színésznő (Telessy Györgyi), Házy Ilona kitűnő festőművész. - Hadd mondjak valami szokatlant, ilyent művésztől úgyis ritkán hall. Sok a bajom — mégis meg vagyok elégedve. De, nehogy azt írja, hogy beképzelt vagyok, mert ez nem igaz. Valóban nem az. Rokonszenves, derűs ember. Rajk András

3565 Búbánat 2016-07-18 12:03:15
1966-04-22 / 94. szám NÉPSZAVA „Személyesen találkozhat hanglemezről ismert kedvenc énekesével április 22-én délután 5 órakor a Baross téri Műszaki Áruházban (Baross tér 14), ahol BREITNER JÁNOS, BAKSAY ÁRPÁD, BILICSI TIVADAR, KISHEGYI ÁRPÁD, PALÓCZ LÁSZLÓ, MADARÁSZ KATALIN, HÁZY ERZSÉBET, PETRESS ZSUZSA, NÉMETH JÓZSEF, ZENTAI ANNA a helyszínen személyesen dedikálják hanglemezeiket Konferál: OROSZ ANDRÁS”





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.