1875 Búbánat 2011-02-28 22:34:47
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1962. november 01. Kossuth Rádió, 17:50 „1949-ben mutatták be” – Rácz György zenés krónikája Közreműködnek: Gyurkovics Mária HÁZY ERZSÉBET Kiss Ilona Hadics László Gyenes Magda Szerkesztő: Józsa Ibolya Tartalmi adatokkal nem rendelkezem.
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1962. november 01. Kossuth Rádió, 17:50 „1949-ben mutatták be” – Rácz György zenés krónikája Közreműködnek: Gyurkovics Mária HÁZY ERZSÉBET Kiss Ilona Hadics László Gyenes Magda Szerkesztő: Józsa Ibolya Tartalmi adatokkal nem rendelkezem.
1874 Búbánat 2011-02-28 22:31:09 [Válasz erre: 1873 Búbánat 2011-02-28 22:30:20]
Elírtam a nevét, helyesen: "Géczy Dorottya"
Elírtam a nevét, helyesen: "Géczy Dorottya"
1873 Búbánat 2011-02-28 22:30:20
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1962. június 20. Kossuth Rádió, 18:50 „Irány Helsinki!” Szerkesztő: Szuhay Erzsébet Közreműködtek: Gáczy Dorottya Keres Emil HÁZY ERZSÉBET Palcsó Sándor Psota Irén Váradi Hédi Szakács Miklós
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1962. június 20. Kossuth Rádió, 18:50 „Irány Helsinki!” Szerkesztő: Szuhay Erzsébet Közreműködtek: Gáczy Dorottya Keres Emil HÁZY ERZSÉBET Palcsó Sándor Psota Irén Váradi Hédi Szakács Miklós
1872 Búbánat 2011-02-28 22:22:28
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1962. június 20.: 1.) Szenkár Dezső – S. Nagy István: Velencei szerenád Dal Házy Erzsébet, a Magyar Rádió Esztrád Zenekara, Vezényel: Bródy Tamás (4,05 perc) 2.) Szenkár Dezső – Romhányi József: Sziciliana Dal Házy Erzsébet, a Magyar Rádió Esztrád Zenekara, Vezényel: Bródy Tamás (3,20 perc) Szenkár Dezső (Bp., 1894. jan. 28. - Bp., 1962. dec. 5.): zeneszerző és karmester. Weiner Leó, Siklós Albert és Antalffy-Zsiross Dezső tanítványa. Innsbruckban, Stockholmban, Berlinben, Helsinkiben, majd Párizsban működött. 1939-ben visszatért Bp.-re. Főként színpadi műveket és könnyűzenét írt. Több művével pályadíjat nyert. – F. m. zenekari művek, kamarazene, balett (Boldog királyfi ); operettek, daljátékok, filmzenék, színpadi kísérőzenék, dalok.
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1962. június 20.: 1.) Szenkár Dezső – S. Nagy István: Velencei szerenád Dal Házy Erzsébet, a Magyar Rádió Esztrád Zenekara, Vezényel: Bródy Tamás (4,05 perc) 2.) Szenkár Dezső – Romhányi József: Sziciliana Dal Házy Erzsébet, a Magyar Rádió Esztrád Zenekara, Vezényel: Bródy Tamás (3,20 perc) Szenkár Dezső (Bp., 1894. jan. 28. - Bp., 1962. dec. 5.): zeneszerző és karmester. Weiner Leó, Siklós Albert és Antalffy-Zsiross Dezső tanítványa. Innsbruckban, Stockholmban, Berlinben, Helsinkiben, majd Párizsban működött. 1939-ben visszatért Bp.-re. Főként színpadi műveket és könnyűzenét írt. Több művével pályadíjat nyert. – F. m. zenekari művek, kamarazene, balett (Boldog királyfi ); operettek, daljátékok, filmzenék, színpadi kísérőzenék, dalok.
1871 Búbánat 2011-02-21 22:17:54 [Válasz erre: 1760 Búbánat 2010-07-02 20:33:03]
Az ígéret szép szó… Az 1.760. sorszám alatt megígértem, hogy a „Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XXII.)” részben jelzett hiányosságokat azonnal pótolom, amint hozzá jutok a tárgyalt lemezhez. Nos, örömmel újságolom el, hogy megvan a lemez, így máris sorolom erről az ismereteket: HÁZY ERZSÉBET - operettdalok ERZSEBET HÁZY – Songs From Operettas/operettrészletek Qualiton – 1969 LPX 16573 A oldal (24’ 10”) 1. Johann Strauss – Ignaz Schnitzer – Fischer Sándor- Szinetár György: Cigánybáró a.) Szaffi belépője (Km.: az Állami Hangversenyzenekar, vez.: Breitner Tamás) b.) „Ki esketett?” – kettős (Km.: Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara – karigazgató: Sapszon Ferenc, és az Állami Hangversenyzenekar, vez.: Breitner Tamás) 2. Lehár Ferenc – L. Herzer - F. Löhner - Harsányi Zsolt: Mosoly országa a.) Mi belépője (Km.: a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vez.: Bródy Tamás) 3. Kálmán Imre - Leo Stein - Jenbach Béla – Békeffí Isván – Kellér Dezső – Gábor Andor: Csárdáskirálynő a. Sylvia belépője (Km.: az MRT Énekkara – karigazgató: Sapszon Ferenc – és Szimfonikus Zenekara, vez.: Bródy Tamás) b. Négyes „Nincs szebb, mint a szerelem” (Km.: Korondy György, Palócz Lászkóü, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.: Bródy Tamás) 4. Kálmán Imre – Julius Brammer - Alfred Grünwald.– Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő a.) „Pour l’amour” (Km.: a Fővárosi Operettszínház Énekkara – karigazgató: Virány László – és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.. Breitner Tamás B oldal (24’ 00”) 1. Ábrahám Pál - Heltai Jenő: Bál a Savoyban a. „Toujours l'amour” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás) b. „La Bella Tangolita” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás) 2. Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória a. Kettős „Good night (Km.: Melis György, valamint a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás) 3. Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy a. Vilja dal (Km.:a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vez.: Kerekes János) 4. Leonard Bernstein - Stephen Sondheim – Reményi Gyenes István: West Side Story a. Maria dala „Oly szép vagyok” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Gyulai Gál Ferenc) A színes borítón Házy Erzsébet a tűzpiros színű kocsija mellett áll, tarka színű ruhában, jobb kezével a bal vállához szorítja a hosszan lecsüngő lila színű sálját. További részletek erről a képről a hivatkozott 1.760 sorszámnál beírt linkre kattintva látható. Fotó: Keleti Éva Tasakterv: Kálmán Zoltán Zenei rendező: Hézser Zoltán Hangmérnök: Fülöp Attila MHV felvétel Made in Hungary Fordulatszám: 33 1/3 Várnai Péter lemezismertetője a magyar mellett angolul és németül is olvasható a borító hátlapján. Ebből idézek: „…A kiugrást a Manon Lescaut 1961-es felújítása hozta magával. Ebben a szerepben bontakozott ki Házy Erzsébet színpadi művészetének minden összetevője: szárnyaló hangja, a hang alakítókészsége és drámai ereje, a színész játék sokoldalúsága, a művésznő muzikalitása; s mindehhez nem utolsó sorban hozzájárul a ragyogó külső megjelenés. Azóta Házy Erzsébet számos szerepben és különböző stílusokban bizonyította elhivatottságát. Puccini tragikus nőalakjaitól a Mozart-szerepekig állt helyt, minden szerepében sikert sikerre halmozva. Több magyar operában is főszerepet vállalt. Adottságai nemcsak az operai pályafutásra predesztinálják; sok esetben vállal operett-szerepeket is, itthon és külföldön egyaránt."
Az ígéret szép szó… Az 1.760. sorszám alatt megígértem, hogy a „Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XXII.)” részben jelzett hiányosságokat azonnal pótolom, amint hozzá jutok a tárgyalt lemezhez. Nos, örömmel újságolom el, hogy megvan a lemez, így máris sorolom erről az ismereteket: HÁZY ERZSÉBET - operettdalok ERZSEBET HÁZY – Songs From Operettas/operettrészletek Qualiton – 1969 LPX 16573 A oldal (24’ 10”) 1. Johann Strauss – Ignaz Schnitzer – Fischer Sándor- Szinetár György: Cigánybáró a.) Szaffi belépője (Km.: az Állami Hangversenyzenekar, vez.: Breitner Tamás) b.) „Ki esketett?” – kettős (Km.: Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara – karigazgató: Sapszon Ferenc, és az Állami Hangversenyzenekar, vez.: Breitner Tamás) 2. Lehár Ferenc – L. Herzer - F. Löhner - Harsányi Zsolt: Mosoly országa a.) Mi belépője (Km.: a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vez.: Bródy Tamás) 3. Kálmán Imre - Leo Stein - Jenbach Béla – Békeffí Isván – Kellér Dezső – Gábor Andor: Csárdáskirálynő a. Sylvia belépője (Km.: az MRT Énekkara – karigazgató: Sapszon Ferenc – és Szimfonikus Zenekara, vez.: Bródy Tamás) b. Négyes „Nincs szebb, mint a szerelem” (Km.: Korondy György, Palócz Lászkóü, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.: Bródy Tamás) 4. Kálmán Imre – Julius Brammer - Alfred Grünwald.– Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő a.) „Pour l’amour” (Km.: a Fővárosi Operettszínház Énekkara – karigazgató: Virány László – és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.. Breitner Tamás B oldal (24’ 00”) 1. Ábrahám Pál - Heltai Jenő: Bál a Savoyban a. „Toujours l'amour” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás) b. „La Bella Tangolita” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás) 2. Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória a. Kettős „Good night (Km.: Melis György, valamint a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás) 3. Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy a. Vilja dal (Km.:a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vez.: Kerekes János) 4. Leonard Bernstein - Stephen Sondheim – Reményi Gyenes István: West Side Story a. Maria dala „Oly szép vagyok” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Gyulai Gál Ferenc) A színes borítón Házy Erzsébet a tűzpiros színű kocsija mellett áll, tarka színű ruhában, jobb kezével a bal vállához szorítja a hosszan lecsüngő lila színű sálját. További részletek erről a képről a hivatkozott 1.760 sorszámnál beírt linkre kattintva látható. Fotó: Keleti Éva Tasakterv: Kálmán Zoltán Zenei rendező: Hézser Zoltán Hangmérnök: Fülöp Attila MHV felvétel Made in Hungary Fordulatszám: 33 1/3 Várnai Péter lemezismertetője a magyar mellett angolul és németül is olvasható a borító hátlapján. Ebből idézek: „…A kiugrást a Manon Lescaut 1961-es felújítása hozta magával. Ebben a szerepben bontakozott ki Házy Erzsébet színpadi művészetének minden összetevője: szárnyaló hangja, a hang alakítókészsége és drámai ereje, a színész játék sokoldalúsága, a művésznő muzikalitása; s mindehhez nem utolsó sorban hozzájárul a ragyogó külső megjelenés. Azóta Házy Erzsébet számos szerepben és különböző stílusokban bizonyította elhivatottságát. Puccini tragikus nőalakjaitól a Mozart-szerepekig állt helyt, minden szerepében sikert sikerre halmozva. Több magyar operában is főszerepet vállalt. Adottságai nemcsak az operai pályafutásra predesztinálják; sok esetben vállal operett-szerepeket is, itthon és külföldön egyaránt."
1870 IVA 2011-02-18 01:25:23 [Válasz erre: 1867 Budapest 2011-02-17 18:31:51]
Elmúlni is különféleképpen lehet. A majdnem három évtizede eltávozott Házy Erzsébet művészetét sajnos nem reprezentáló, de arról lényeges tájékoztatást adó hang- és tv-felvételek sora, a filmek, a Youtube-on is gyarapodó ízelítőanyag, ez a lassacskán 2000 hozzászólást tartalmazó topic - értékes adataival, számos elismerő, sőt rajongó véleménnyel (amelyek mellett elenyészik egy-két közönséges beszólás) azt bizonyítja, hogy a kivételes művészegyéniségek és –személyiségek valamilyen formában tovább élnek, nem múlnak el. Egy mondás szerint az ember addig él, amíg emlékeznek rá. Sokan és sokáig emlékszünk még azokra az élményekre is, amelyeket Házy művészetéből nem örökítettek meg hordozókon.
Elmúlni is különféleképpen lehet. A majdnem három évtizede eltávozott Házy Erzsébet művészetét sajnos nem reprezentáló, de arról lényeges tájékoztatást adó hang- és tv-felvételek sora, a filmek, a Youtube-on is gyarapodó ízelítőanyag, ez a lassacskán 2000 hozzászólást tartalmazó topic - értékes adataival, számos elismerő, sőt rajongó véleménnyel (amelyek mellett elenyészik egy-két közönséges beszólás) azt bizonyítja, hogy a kivételes művészegyéniségek és –személyiségek valamilyen formában tovább élnek, nem múlnak el. Egy mondás szerint az ember addig él, amíg emlékeznek rá. Sokan és sokáig emlékszünk még azokra az élményekre is, amelyeket Házy művészetéből nem örökítettek meg hordozókon.
1869 Búbánat 2011-02-17 20:29:35 [Válasz erre: 1868 Haandel 2011-02-17 19:36:44]
Az említett interjúkat fel lehetne kutatni a korabeli Magyar Nemzet lapszámait előkeresve a Szabó Ervin könyvtárból vagy az OSZK-ban. Köszönöm a forrást!
Az említett interjúkat fel lehetne kutatni a korabeli Magyar Nemzet lapszámait előkeresve a Szabó Ervin könyvtárból vagy az OSZK-ban. Köszönöm a forrást!
1868 Haandel 2011-02-17 19:36:44 [Válasz erre: 1862 Búbánat 2011-02-16 16:12:22]
Bartus László Gondolom, nem az íráson múlott. Az írás soha nem állt távol öntol, újságírónak készült Magyarországon. [url]http://www.sais-jhu.edu/faculty/directory/bios/g/gati.htm;Charles Gati[/url] Igen, 1953 és 1955 között, Nagy Imre első miniszterelnöksége idején az akkori Magyar Nemzet kulturális rovatának gyakornoka voltam. Tizenkilenc évesen a magyar kulturális élet nagyjaival interjúzhattam, olyanokkal, mint Kodály Zoltán és a roppant tehetséges Házy Erzsébet, aki nagyon csinos hölgy is volt. A kollégák irigykedtek is a Magyar Nemzetnél. ... [url]http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=67779#null;Forrás[/url]
Bartus László Gondolom, nem az íráson múlott. Az írás soha nem állt távol öntol, újságírónak készült Magyarországon. [url]http://www.sais-jhu.edu/faculty/directory/bios/g/gati.htm;Charles Gati[/url] Igen, 1953 és 1955 között, Nagy Imre első miniszterelnöksége idején az akkori Magyar Nemzet kulturális rovatának gyakornoka voltam. Tizenkilenc évesen a magyar kulturális élet nagyjaival interjúzhattam, olyanokkal, mint Kodály Zoltán és a roppant tehetséges Házy Erzsébet, aki nagyon csinos hölgy is volt. A kollégák irigykedtek is a Magyar Nemzetnél. ... [url]http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=67779#null;Forrás[/url]
1866 telramund 2011-02-17 15:00:19 [Válasz erre: 1864 IVA 2011-02-17 00:24:00]
Azért volt egy- két nyugaton készült filmje az átkosban Micsoda szépséges Saffi volt a Cigánybáróban!!!
Azért volt egy- két nyugaton készült filmje az átkosban Micsoda szépséges Saffi volt a Cigánybáróban!!!
1865 tiramisu 2011-02-17 11:25:33 [Válasz erre: 1864 IVA 2011-02-17 00:24:00]
...operaénekes létére és attól eltekintve....
...operaénekes létére és attól eltekintve....
1864 IVA 2011-02-17 00:24:00 [Válasz erre: 1858 Lionel 2011-02-16 15:02:44]
Házy nemzedékében a drámai, illetve filmszínésznők közt is voltak igazi, sőt igéző szépségek, s egyben ünnepelt sztárok. Elsősorban Bara Margit és Krencsey Mariann (különböző okokból egyikük pályája sem teljesedett ki, pontosabban: drámaian megszakadt), és mások is, néhányan. Én is úgy ítélem meg, hogy Házy megjelenése a filmen egy eltérő klasszist jelent, és nem csak azért mert énekelni is tudott és nem is akárhogyan. Ha megnézünk más 50 éves filmeket, fájdalmasan érzékeljük, hogy a némely sztárok játéka és megjelenése fölött elszállt az idő. A héten újranézve a Felfelé a lejtőnt, feltűnő, hogy Házy beszéde és mozgása (operaénekes létére és attól eltekintve is) milyen kellemes és természetes. Fölteszem, hogy a rendező sem hagyta magukra a színészeit. És – különösen az utolsó képekben, lófarokkal – nemcsak csinos és gyönyörű, hanem ma is „modern csajként” hat. Kivételes jelenség volt, Nyugat-Németországban vagy Amerikában nem úszta volna meg négyszer-ötször annyi filmszerep nélkül, mint amennyivel itthon kínálták meg.
Házy nemzedékében a drámai, illetve filmszínésznők közt is voltak igazi, sőt igéző szépségek, s egyben ünnepelt sztárok. Elsősorban Bara Margit és Krencsey Mariann (különböző okokból egyikük pályája sem teljesedett ki, pontosabban: drámaian megszakadt), és mások is, néhányan. Én is úgy ítélem meg, hogy Házy megjelenése a filmen egy eltérő klasszist jelent, és nem csak azért mert énekelni is tudott és nem is akárhogyan. Ha megnézünk más 50 éves filmeket, fájdalmasan érzékeljük, hogy a némely sztárok játéka és megjelenése fölött elszállt az idő. A héten újranézve a Felfelé a lejtőnt, feltűnő, hogy Házy beszéde és mozgása (operaénekes létére és attól eltekintve is) milyen kellemes és természetes. Fölteszem, hogy a rendező sem hagyta magukra a színészeit. És – különösen az utolsó képekben, lófarokkal – nemcsak csinos és gyönyörű, hanem ma is „modern csajként” hat. Kivételes jelenség volt, Nyugat-Németországban vagy Amerikában nem úszta volna meg négyszer-ötször annyi filmszerep nélkül, mint amennyivel itthon kínálták meg.
1863 IVA 2011-02-17 00:17:17 [Válasz erre: 1857 Budapest 2011-02-16 11:59:08]
Nem véletlenül lett éppen ebből a számból sláger, mondhatni örökzöld. De ez Psota Irén kiváló előadásának is érdeme.
Nem véletlenül lett éppen ebből a számból sláger, mondhatni örökzöld. De ez Psota Irén kiváló előadásának is érdeme.
1862 Búbánat 2011-02-16 16:12:22 [Válasz erre: 1858 Lionel 2011-02-16 15:02:44]
A két évvel korábbi filmje, A gerolsteini kaland, a másik nagy "szerelem"!... Igen, pályája kezdetén különösen vonzó, ifjú hölgy képmása tekintett (vissza) ránk, nemcsak a színpadról, hanem a filmvászonról vagy a TV képernyőjéről is.
A két évvel korábbi filmje, A gerolsteini kaland, a másik nagy "szerelem"!... Igen, pályája kezdetén különösen vonzó, ifjú hölgy képmása tekintett (vissza) ránk, nemcsak a színpadról, hanem a filmvászonról vagy a TV képernyőjéről is.
1861 Búbánat 2011-02-16 16:05:43 [Válasz erre: 1854 Búbánat 2011-02-14 22:19:46]
Nem emlékeztem rá, hogy a Ráday Imrével énekelt kettősük mellett Házy önálló számokat is énekelt a filmben. Ezeket majd többször visszajátszom és megpróbálom a dalszövegüket lejegyezni.
Nem emlékeztem rá, hogy a Ráday Imrével énekelt kettősük mellett Házy önálló számokat is énekelt a filmben. Ezeket majd többször visszajátszom és megpróbálom a dalszövegüket lejegyezni.
1860 Búbánat 2011-02-16 16:01:58 [Válasz erre: 1859 tiramisu 2011-02-16 15:23:02]
YEs! Egyre gondoltunk...
YEs! Egyre gondoltunk...
1859 tiramisu 2011-02-16 15:23:02 [Válasz erre: 1854 Búbánat 2011-02-14 22:19:46]
Elírtad, Ráday Imrével énekelt....
Elírtad, Ráday Imrével énekelt....
1858 Lionel 2011-02-16 15:02:44
Nagyon jó volt a film, szellemes, jó forgatókönyvvel, és első osztályú színészekkel. Házy Erzsébet is remekelt benne, és olyan gyönyörű volt, hogy sztem abban az időben a filmiparban sem lehetett párja!
Nagyon jó volt a film, szellemes, jó forgatókönyvvel, és első osztályú színészekkel. Házy Erzsébet is remekelt benne, és olyan gyönyörű volt, hogy sztem abban az időben a filmiparban sem lehetett párja!
1857 Budapest 2011-02-16 11:59:08 [Válasz erre: 1854 Búbánat 2011-02-14 22:19:46]
Nekem Psota énekszáma tetszett igazán a filmben.
Nekem Psota énekszáma tetszett igazán a filmben.
1856 Búbánat 2011-02-14 22:26:26 [Válasz erre: 1855 Budapest 2011-02-14 22:23:15]
Igen, erre utaltam az 1851. sorszámnál.
Igen, erre utaltam az 1851. sorszámnál.
1855 Budapest 2011-02-14 22:23:15 [Válasz erre: 1854 Búbánat 2011-02-14 22:19:46]
Ezt a 100 éve született Kazal László emlékére adják.
Ezt a 100 éve született Kazal László emlékére adják.
1854 Búbánat 2011-02-14 22:19:46 [Válasz erre: 1851 Búbánat 2011-02-09 00:05:21]
Amint jeleztem, holnap este, a Duna TV-ben látható újból a „Felfelé a lejtőn” című, Gertler Viktor rendezte magyar film, amelyben Házy Erzsébet alakítja a női főszerepet. A film zenéjét Polgár Tibor szerezte, a dalszöveg: Darvas Szilárd munkája. Házy Erzsébet Ráday Mihállyal egy duettben éneklik azt a zenekar kíséretes számot, melynek a címe: „Lásd, ezen az éjszakán”. Ismét ideírom a teljes stáblistát Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959) Rendező: Gertler Viktor Író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál Operatőr: Eiben István Vágó: Zákonyi Sándor Zene: Polgár Tibor Gyártó: Hunnia Filmstúdió Szereplők: Házy Erzsébet (Takács Éva), Kálmán György (Mester Lajos), Kazal László (Api), Ráday Imre (Vannai Jenő), Ascher Oszkár (Doktor úr), Benkő Gyula (Koncz István, mérnök), Kibédi Ervin (Szabó Péter, mérnök), Peti Sándor (Perjés Ábris, fodrász), Psota Irén (Sebes Maca, énekesnő), Rajz János (Pista bácsi, portás) További szereplők: Rozsos István, Keleti László, Benkő Gyula, Hlatky László, Szabó Ernő, Felföldi Anikó, Egri István, Náray Teri, Kállai Ilona, Lórán Lenke, Benedek Tibor, Dévai Hedvig, Gera Zoltán, Horkai János, Bikády György, Gonda György, Pagonyi János, Földényi László, Raksányi Gellért, Somogyi Nusi, Dömsödi János, Gönczöl János, Kautzky József, Mádi Szabó Gábor, Bán Zoltán, Dárday Andor, Gáti Pál, Inke László, Pásztor Erzsi, Sugár László Házy Erzsébetnek erről a filmjéről itt a topicon a következő sorszámokon esett szó: 350, 353, 1523, 1524, 1525, 1530, 1532, 1535, 1657, 1660, 1851.
Amint jeleztem, holnap este, a Duna TV-ben látható újból a „Felfelé a lejtőn” című, Gertler Viktor rendezte magyar film, amelyben Házy Erzsébet alakítja a női főszerepet. A film zenéjét Polgár Tibor szerezte, a dalszöveg: Darvas Szilárd munkája. Házy Erzsébet Ráday Mihállyal egy duettben éneklik azt a zenekar kíséretes számot, melynek a címe: „Lásd, ezen az éjszakán”. Ismét ideírom a teljes stáblistát Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959) Rendező: Gertler Viktor Író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál Operatőr: Eiben István Vágó: Zákonyi Sándor Zene: Polgár Tibor Gyártó: Hunnia Filmstúdió Szereplők: Házy Erzsébet (Takács Éva), Kálmán György (Mester Lajos), Kazal László (Api), Ráday Imre (Vannai Jenő), Ascher Oszkár (Doktor úr), Benkő Gyula (Koncz István, mérnök), Kibédi Ervin (Szabó Péter, mérnök), Peti Sándor (Perjés Ábris, fodrász), Psota Irén (Sebes Maca, énekesnő), Rajz János (Pista bácsi, portás) További szereplők: Rozsos István, Keleti László, Benkő Gyula, Hlatky László, Szabó Ernő, Felföldi Anikó, Egri István, Náray Teri, Kállai Ilona, Lórán Lenke, Benedek Tibor, Dévai Hedvig, Gera Zoltán, Horkai János, Bikády György, Gonda György, Pagonyi János, Földényi László, Raksányi Gellért, Somogyi Nusi, Dömsödi János, Gönczöl János, Kautzky József, Mádi Szabó Gábor, Bán Zoltán, Dárday Andor, Gáti Pál, Inke László, Pásztor Erzsi, Sugár László Házy Erzsébetnek erről a filmjéről itt a topicon a következő sorszámokon esett szó: 350, 353, 1523, 1524, 1525, 1530, 1532, 1535, 1657, 1660, 1851.
1853 Budapest 2011-02-14 21:31:14 [Válasz erre: 1852 Búbánat 2011-02-14 21:19:48]
aha . ön a lexikon?
aha . ön a lexikon?
1852 Búbánat 2011-02-14 21:19:48
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1961. karácsonyán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát, Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele! Minderről részletesen írtam az 530. és az 1.364 sorszámok alatt. Szükségét érzem még egyszer visszatérni ehhez a „klasszikus” Ferencsik/Házy/Ilosfalvy -felvételhez, mert sikerült erről további információkat szereznem. Mindezzel kiegészítem az eddigieket: Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya Operett három felvonásban – két részben (126 perc) Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. Vezényel: Ferencsik János Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvay Andor Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit) Kancellár – Gyenge Árpád –próza Száni – Gazdag Géza – próza Pali – Bay Gyula –próza Ferkó – Garay József –próza Józsi –Kalocsay Ferenc –próza Paraszt – Gonda György –próza Purdé –Thuri András –próza Első gyerek – Kecskédi István –próza Második gyerek – Kéri Júlia –próza A rádió ezt a több évtizedes, felbecsülhetetlen értékű stúdiófelvételt időközben digitalizálta: hangszalagról lemezre írta át, ami 14 trackot – két lemezt- jelent. Ennek dokumentációja alapján sikerült a korábbiaknál pontosabban számba vennem A cigánybáró zene/ének/ próza részeit; a dalszövegek, versek kezdő címeit kigyűjtöttem, és mellettük feltüntettem a felvételen hallható énekeseket, közreműködőket. Így teljesebbé tudom tenni a Ferencsik János vezényelte egyetlen Strauss-operett magyar nyelvű rádiófelvételéről azokat a részleteket, melyekben HÁZY ERZSÉBET is énekel. Ezek a számok pedig a következők: - Jelenet és Czipra dala az 1. felvonásból: „Nem csal az előérzetem, sejtettem én…” „Mit mond ez itt… Nagy öröm ér nemsokára, kincsnek jutsz birtokába” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy) - Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai, Házy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar, Ladomerszky - próza) - Szaffi dala, 1. felvonás: „Oly árva és oly jó, nincs senki a földön…” „Vigyázni jó, félni jó...” (Házy) - Barinkay és a cigányok jelenete az 1.felvonásból: „Ki vagy te, gyönyörű cigánylány?”; Már visszajöttél, uram, csak eddig tartott a kézfogó?”; Cigány, cigány…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar) - Cigánykórus és jelenet az 1. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar) - Szaffi és Barinkay kettőse, és az 1. felvonás fináléja: „Cigányvajda a párom”; És várd …erre kint, mind egytől-egyig híveim”; „…várva vár ma rád szülőhazád”; (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar) - Jelenet, Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „ Itt őrzöm még, mit hű cseléd, az uram birtokát”; „Nem álom az, való igaz…”; „Ez bók, hogy asszonyod vagyok…”; Mily szívalakú száj, mily gyönyörűség” (Házy, Ilosfalvy) - Jelenet, Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa a 2. felvonásból: „Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!”; „Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!”; „Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak.” (Házy, Komlóssy, Ilosfaly) - Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy, Komlóssy, Ilosfalvy) - Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy, Ilosfalvy, énekkar) - Toborzó, jelenet Szaffi és Barinkay kettőse és a 2. felvonás fináléja: „Zengjen a toborzó! Éljen!...”; „Csapj kezembe szép öcsém…”;” Hercegnő, én?!...„ Ez nékem nagy csapás!...” Én rangbéli úr vagyok, ezt úgyis tudja…” (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Bartha, Bende, Lendvay, Melis, énekkar) - Bevonulási jelenet, induló a 3. felvonásból: „Katonák, polgárok, a háború végetért!...” (Ágai, Házy, Bartha, Bende, Ilosfalvy, Melis, énekkar) - A 3. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, énekkar) Az elmúlt 50 év során a rádió számtalanszor leadta A cigánybárót és/vagy a részleteit. A teljes stúdiófelvételt mindazonáltal legutoljára mégis elég régen, 1994. május 1-jén 21:10 kor sugározta a Petőfi adón.
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1961. karácsonyán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát, Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele! Minderről részletesen írtam az 530. és az 1.364 sorszámok alatt. Szükségét érzem még egyszer visszatérni ehhez a „klasszikus” Ferencsik/Házy/Ilosfalvy -felvételhez, mert sikerült erről további információkat szereznem. Mindezzel kiegészítem az eddigieket: Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya Operett három felvonásban – két részben (126 perc) Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította. Vezényel: Ferencsik János Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília) Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Solymosi Ottó Szereposztás: Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola Ottokár, a fia – Bartha Alfonz Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt Carnero, császári biztos – Lendvay Andor Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit) Kancellár – Gyenge Árpád –próza Száni – Gazdag Géza – próza Pali – Bay Gyula –próza Ferkó – Garay József –próza Józsi –Kalocsay Ferenc –próza Paraszt – Gonda György –próza Purdé –Thuri András –próza Első gyerek – Kecskédi István –próza Második gyerek – Kéri Júlia –próza A rádió ezt a több évtizedes, felbecsülhetetlen értékű stúdiófelvételt időközben digitalizálta: hangszalagról lemezre írta át, ami 14 trackot – két lemezt- jelent. Ennek dokumentációja alapján sikerült a korábbiaknál pontosabban számba vennem A cigánybáró zene/ének/ próza részeit; a dalszövegek, versek kezdő címeit kigyűjtöttem, és mellettük feltüntettem a felvételen hallható énekeseket, közreműködőket. Így teljesebbé tudom tenni a Ferencsik János vezényelte egyetlen Strauss-operett magyar nyelvű rádiófelvételéről azokat a részleteket, melyekben HÁZY ERZSÉBET is énekel. Ezek a számok pedig a következők: - Jelenet és Czipra dala az 1. felvonásból: „Nem csal az előérzetem, sejtettem én…” „Mit mond ez itt… Nagy öröm ér nemsokára, kincsnek jutsz birtokába” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy) - Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai, Házy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar, Ladomerszky - próza) - Szaffi dala, 1. felvonás: „Oly árva és oly jó, nincs senki a földön…” „Vigyázni jó, félni jó...” (Házy) - Barinkay és a cigányok jelenete az 1.felvonásból: „Ki vagy te, gyönyörű cigánylány?”; Már visszajöttél, uram, csak eddig tartott a kézfogó?”; Cigány, cigány…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar) - Cigánykórus és jelenet az 1. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar) - Szaffi és Barinkay kettőse, és az 1. felvonás fináléja: „Cigányvajda a párom”; És várd …erre kint, mind egytől-egyig híveim”; „…várva vár ma rád szülőhazád”; (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar) - Jelenet, Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „ Itt őrzöm még, mit hű cseléd, az uram birtokát”; „Nem álom az, való igaz…”; „Ez bók, hogy asszonyod vagyok…”; Mily szívalakú száj, mily gyönyörűség” (Házy, Ilosfalvy) - Jelenet, Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa a 2. felvonásból: „Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!”; „Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!”; „Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak.” (Házy, Komlóssy, Ilosfaly) - Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy, Komlóssy, Ilosfalvy) - Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy, Ilosfalvy, énekkar) - Toborzó, jelenet Szaffi és Barinkay kettőse és a 2. felvonás fináléja: „Zengjen a toborzó! Éljen!...”; „Csapj kezembe szép öcsém…”;” Hercegnő, én?!...„ Ez nékem nagy csapás!...” Én rangbéli úr vagyok, ezt úgyis tudja…” (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Bartha, Bende, Lendvay, Melis, énekkar) - Bevonulási jelenet, induló a 3. felvonásból: „Katonák, polgárok, a háború végetért!...” (Ágai, Házy, Bartha, Bende, Ilosfalvy, Melis, énekkar) - A 3. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, énekkar) Az elmúlt 50 év során a rádió számtalanszor leadta A cigánybárót és/vagy a részleteit. A teljes stúdiófelvételt mindazonáltal legutoljára mégis elég régen, 1994. május 1-jén 21:10 kor sugározta a Petőfi adón.
1851 Búbánat 2011-02-09 00:05:21
Ma jutott el hozzám az információ: február 15-én, kedden, a Duna Tv-ben 20:40-kor újra látható lesz a Felfelé a lejtőn c. Gertler Viktor-film, főszerepekben Házy Erzsébettel, Kálmán Györggyel és a 100 éve született Kazal Lászlóval! (1958, FF, 80 perc)
Ma jutott el hozzám az információ: február 15-én, kedden, a Duna Tv-ben 20:40-kor újra látható lesz a Felfelé a lejtőn c. Gertler Viktor-film, főszerepekben Házy Erzsébettel, Kálmán Györggyel és a 100 éve született Kazal Lászlóval! (1958, FF, 80 perc)
1850 Búbánat 2011-02-06 22:37:58
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1961. december 25., Kossuth Rádió 14:15 „Zenéjét szerezte: ifj. Johann Strauss” Összekötő szöveg: Albert István Elmondja: Lukács Margit és Básti Lajos Közreműködök: HÁZY ERZSÉBET Orosz Júlia, és mások, akiket nem nevez meg a műsor-dokumentáció. Szerkesztő: Józsa Ibolya
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1961. december 25., Kossuth Rádió 14:15 „Zenéjét szerezte: ifj. Johann Strauss” Összekötő szöveg: Albert István Elmondja: Lukács Margit és Básti Lajos Közreműködök: HÁZY ERZSÉBET Orosz Júlia, és mások, akiket nem nevez meg a műsor-dokumentáció. Szerkesztő: Józsa Ibolya
1849 Búbánat 2011-02-06 22:36:48 [Válasz erre: 1848 Búbánat 2011-02-06 22:34:56]
Az alkotókról: Abody Béla József Attila-díjas író, kritikus, műfordító. Abody Béla 1931. június 14-én született Budapesten. 1953-ban kapta meg a diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán, utána az Írószövetség Fiatal írók munkaközösségének főtitkári tisztét látta el. 1956-1957-ben a Magvető Kiadó irodalmi vezetőjeként dolgozott, 1960-1965 között általános iskolában tanított. 1965-től az Élet és Irodalom főmunkatársa, 1970-ben az Operaház és az Új Írás munkatársa. 1971-ben nevezték ki a Vidám Színpad igazgatójának, ezt a tisztet 1975-ig látta el. 1978-tól 1985-ig szerkesztette a Négy Évszak című lapot, Írásai az Új Tükör című képes folyóiratban is megjelentek.1987-től haláláig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt. Írt drámát, novellát, rádiójátékot, kritikát, karcolatot, fordított angol klasszikusokat. Első kötete 1957-ben jelent meg Indulatos utazás címmel. Az operák iránti rajongása közismert volt, operakalauza, a Gyere velem operába 1973-ban, összegyűjtött kritikái, interjúi, a Tündöklések, bukások 1983-ban jelent meg. Visszaemlékezéseit, önéletrajzi írásait az Arcok, képek önarcképek (1985), az Emlékezetem pályája (1987), valamint a Fondorlatok (1988) című kötet tartalmazza. 1990-ben, halála évében látott napvilágot utolsó esszékötete, az Indulás, érkezés. Ő fordította magyar nyelvre Chaplin My Autobiography című könyvét. Két drámáját (Nyomozás, 1962; Családi kör, 1965) vidéki színházak tűzték műsorukra. Munkásságát 1973-ban József Attila-díjjal ismerték el. Igazi egyénisége a hetvenes évek elejétől a rádióban és a televízióban bontakozott ki. Sokat szerepelt kabaréműsorokban, hatalmas termetével, senkiéhez sem hasonlítható orgánumával egy ország kedvence lett. Igazi showman volt, egy intellektuális bohóc, aki saját tréfáin is nyerítve nevetett. Szellemessége inkább játékos volt, sohasem bántó. Legendás étvágyán ő maga élcelődött a legtöbbet. Jellegzetes hangja valódi csemege volt az előadóművészek számára, biztos volt a siker, ha valaki Abodyt utánozta. Galsai Pongrác 1971-ben megjelent, 12+1 fő című kötetének ő volt az egyik interjúalanya. Arra a kérdésre, hogy mi az igazi műfaja, így válaszolt: "Az ember igazi műfaja önmaga. Öndokumentálás: ennyi a művészet. Én különféle helyzetekbe eresztem be magam, mint egy hőmérőt. Aztán megnézem, hogy meddig szaladt a higanyszál. Egyébként nem hiszek a műfaji határokban. Szívesen kimérem magam: mennyiségileg legalábbis szép eredményt garantálhatok. S boldog leszek, ha lábjegyzetként odacsatolhatom magam korunk történetéhez". Súlyos betegség következtében, 1990. augusztus 17-én, 59 éves korában Budapesten érte a halál. (MTI) Gál Péter rendező pályafutásáról az 1822. sorszámnál szóltam.
Az alkotókról: Abody Béla József Attila-díjas író, kritikus, műfordító. Abody Béla 1931. június 14-én született Budapesten. 1953-ban kapta meg a diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán, utána az Írószövetség Fiatal írók munkaközösségének főtitkári tisztét látta el. 1956-1957-ben a Magvető Kiadó irodalmi vezetőjeként dolgozott, 1960-1965 között általános iskolában tanított. 1965-től az Élet és Irodalom főmunkatársa, 1970-ben az Operaház és az Új Írás munkatársa. 1971-ben nevezték ki a Vidám Színpad igazgatójának, ezt a tisztet 1975-ig látta el. 1978-tól 1985-ig szerkesztette a Négy Évszak című lapot, Írásai az Új Tükör című képes folyóiratban is megjelentek.1987-től haláláig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt. Írt drámát, novellát, rádiójátékot, kritikát, karcolatot, fordított angol klasszikusokat. Első kötete 1957-ben jelent meg Indulatos utazás címmel. Az operák iránti rajongása közismert volt, operakalauza, a Gyere velem operába 1973-ban, összegyűjtött kritikái, interjúi, a Tündöklések, bukások 1983-ban jelent meg. Visszaemlékezéseit, önéletrajzi írásait az Arcok, képek önarcképek (1985), az Emlékezetem pályája (1987), valamint a Fondorlatok (1988) című kötet tartalmazza. 1990-ben, halála évében látott napvilágot utolsó esszékötete, az Indulás, érkezés. Ő fordította magyar nyelvre Chaplin My Autobiography című könyvét. Két drámáját (Nyomozás, 1962; Családi kör, 1965) vidéki színházak tűzték műsorukra. Munkásságát 1973-ban József Attila-díjjal ismerték el. Igazi egyénisége a hetvenes évek elejétől a rádióban és a televízióban bontakozott ki. Sokat szerepelt kabaréműsorokban, hatalmas termetével, senkiéhez sem hasonlítható orgánumával egy ország kedvence lett. Igazi showman volt, egy intellektuális bohóc, aki saját tréfáin is nyerítve nevetett. Szellemessége inkább játékos volt, sohasem bántó. Legendás étvágyán ő maga élcelődött a legtöbbet. Jellegzetes hangja valódi csemege volt az előadóművészek számára, biztos volt a siker, ha valaki Abodyt utánozta. Galsai Pongrác 1971-ben megjelent, 12+1 fő című kötetének ő volt az egyik interjúalanya. Arra a kérdésre, hogy mi az igazi műfaja, így válaszolt: "Az ember igazi műfaja önmaga. Öndokumentálás: ennyi a művészet. Én különféle helyzetekbe eresztem be magam, mint egy hőmérőt. Aztán megnézem, hogy meddig szaladt a higanyszál. Egyébként nem hiszek a műfaji határokban. Szívesen kimérem magam: mennyiségileg legalábbis szép eredményt garantálhatok. S boldog leszek, ha lábjegyzetként odacsatolhatom magam korunk történetéhez". Súlyos betegség következtében, 1990. augusztus 17-én, 59 éves korában Budapesten érte a halál. (MTI) Gál Péter rendező pályafutásáról az 1822. sorszámnál szóltam.
1848 Búbánat 2011-02-06 22:34:56
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1961. október 10. Kossuth Rádió, 21:00 Abody Béla: Együtt a család Rádiódráma Rendező: Gál Péter Szerkesztő: Gáll István Szereplők: Pécsi Sándor Horkai János HÁZY ERZSÉBET Balázs Samu Szatmári István
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1961. október 10. Kossuth Rádió, 21:00 Abody Béla: Együtt a család Rádiódráma Rendező: Gál Péter Szerkesztő: Gáll István Szereplők: Pécsi Sándor Horkai János HÁZY ERZSÉBET Balázs Samu Szatmári István
1847 Búbánat 2011-02-06 22:32:19
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Horusitzky Zoltán: Báthory Mária 3 felvonásos opera Néhány kiigazítást és kiegészítés kell tennem. Rámutattam az 1.346 sorszám alatti bejegyzésben, hogy a rádió 1955-ben készítette el az opera felvételét megelőzve az NDK-beli és a magyarországi színpadi bemutatókat. (A budapesti Opera 1960. június 11-én tűzte először műsorára a Báthory Zsigmondot. Díszlet: Fülöp Zoltán és Forray Gábor, jelmez: Márk Tivadar, rendező: Kenessey Ferenc. Karmester: Lukács Miklós) Ezt írtam az opera keletkezéséről: Megfelelő librettista hiányában, Nádasdy Kálmán ösztönzésére, a zeneszerző maga fogott a cselekmény megszövegezéséhez, 1950-től 1953-ig, kisebb megszakításokat nem számítva, folyamatosan dolgozott a partitúrán. 1955-ben a Magyar Rádió keresztmetszetszerű előadásban felvette az opera legjellegzetesebb részleteit, amelyekhez Romhányi József írt stílusos összekötő szöveget. A későbbi bemutató számára ugyancsak Romhányi dolgozta át a történés egyes részleteit. E magyar tárgyú történelmi opera első színpadi előadására német nyelven került sor. Ormay Imre fordításában és dr. Gerhard Friedrich vezényeltével a thüringiai Greiz városában zajlott le az ősbemutató 1957. április 28-án. A budapesti Operaház 1960. június 11-én játszotta első ízben a Báthory Zsigmondot. Itt mondom el azt is, hogy Házy Erzsébet az Operaház produkciójában nem szerepelt. . Nem volt pontos, amit leírtam, hogy ezt az operafelvételt 1955 után legközelebb 1964-ben sugározta megint a rádió, Ugyanis az 1955-ös rádiós anyagot (keresztmetszetet) - az 1960-as operaházi bemutatót követően - a szerzők a rádió számára is kibővítették, csaknem teljessé tették, így ennek a verziónak volt a következő rádiós bemutatója 1961. február 28-án. A korábbi szereposztás megmaradt, de az újabb zenei részeket a rádió stúdiójában már nem Polgár Tibor, hanem Fischer Sándor vezényelte. Ezt a kibővített felvételt 1961. október 8-án (Petőfi Rádió 14:30), majd 1962. március 28-án újra leadta a rádió, és még egy ismétléséről tudok: 1969. május 21., URH adó, 18.55-21.26. Az 1955-ös illetve 1961-es rádiófelvételen az összekötő szöveg a következő szereplőket váltja ki, melyek az 1957-es és 1960-as színpadi megvalósításban benne vannak, de itt kimaradtak: Báthory Boldizsár (basszus); Kendy Sándor (basszus); Kovacsóczi Farkas (bariton); Iffjú Sándor (tenor); Apácafőnöknő (mezzoszoprán); Kapus apáca (alt); II. Apáca (mezzoszoprán); Egy udvarhölgy (szoprán); Herold (bariton). Házy Erzsébet összes rádiós dalszínházi felvételének sorában tehát nem a korábban jelzett 1964. év a rádiós bemutató időpontja, hanem 1961. február 28. A rádiófelvételről: 1. felvonás: 46 perc 2. felvonás: 35 perc 3. felvonás: 30 perc 4. felvonás: 29 perc Összesen: 140 perc Az 1961. február 28-i rádiófelvétel „stáblistája” a következőképpen nézett ki: Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond Opera három felvonásban Szövegét Romhányi József írta. Vezényel: Polgár Tibor/ Fischer Sándor Km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus zenekara, valamint a Magyar Állami Operaház Gyermekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Összekötő szöveget elmondja: Lukács Margit és Básti Lajos Szereposztás: Báthory Zsigmond Erdély fejedelme – Szabó Miklós Krisztierna hercegnő, a hitvese - Szecsődy Irén Carillo, jezsuita, a fejedelem gyóntatója – Bódy József Székely Balázs, székely jobbágy –Svéd Sándor Kendy Mária, Báthory Boldizsár hitvese, majd özvegye - Berei Mária Terézia, udvarhölgy – Tiszay Magda Öreg pásztor – Kálmán Oszkár Apollónia, Zsigmond olasz kegyencnője – Házy Erzsébet Sabina, Zsigmond olasz kegyencnője – Szőnyi Olga Egy féleszű koldus – Kishegyi Árpád A hangfelvételen hallható még Barlay Zsuzsa, Apor István, Sebestyén Béla, Szabadi József, Szénási István. A zeneszerző halálának 20. évfordulóján – 2005. április 25.-én - részleteket sugárzott belőle a Bartók Rádió: Km.: Házy Erzsébet, Szecsődy Irén, Szőnyi Olga, Tiszay Magda, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Bódy József, Kálmán Oszkár, a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Polgár Tibor A következő részletek csendültek fel az operából: - Székely Balázs áriája a II. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - Székely Balázs áriája a III. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - az Ördögűző jelenet, km.: Tiszay Magda, Szabó Miklós, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Énekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara - Különösen ez a szám kedves nekem: Hármas és az olasz nők tánca (Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Szabó Miklós)
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Horusitzky Zoltán: Báthory Mária 3 felvonásos opera Néhány kiigazítást és kiegészítés kell tennem. Rámutattam az 1.346 sorszám alatti bejegyzésben, hogy a rádió 1955-ben készítette el az opera felvételét megelőzve az NDK-beli és a magyarországi színpadi bemutatókat. (A budapesti Opera 1960. június 11-én tűzte először műsorára a Báthory Zsigmondot. Díszlet: Fülöp Zoltán és Forray Gábor, jelmez: Márk Tivadar, rendező: Kenessey Ferenc. Karmester: Lukács Miklós) Ezt írtam az opera keletkezéséről: Megfelelő librettista hiányában, Nádasdy Kálmán ösztönzésére, a zeneszerző maga fogott a cselekmény megszövegezéséhez, 1950-től 1953-ig, kisebb megszakításokat nem számítva, folyamatosan dolgozott a partitúrán. 1955-ben a Magyar Rádió keresztmetszetszerű előadásban felvette az opera legjellegzetesebb részleteit, amelyekhez Romhányi József írt stílusos összekötő szöveget. A későbbi bemutató számára ugyancsak Romhányi dolgozta át a történés egyes részleteit. E magyar tárgyú történelmi opera első színpadi előadására német nyelven került sor. Ormay Imre fordításában és dr. Gerhard Friedrich vezényeltével a thüringiai Greiz városában zajlott le az ősbemutató 1957. április 28-án. A budapesti Operaház 1960. június 11-én játszotta első ízben a Báthory Zsigmondot. Itt mondom el azt is, hogy Házy Erzsébet az Operaház produkciójában nem szerepelt. . Nem volt pontos, amit leírtam, hogy ezt az operafelvételt 1955 után legközelebb 1964-ben sugározta megint a rádió, Ugyanis az 1955-ös rádiós anyagot (keresztmetszetet) - az 1960-as operaházi bemutatót követően - a szerzők a rádió számára is kibővítették, csaknem teljessé tették, így ennek a verziónak volt a következő rádiós bemutatója 1961. február 28-án. A korábbi szereposztás megmaradt, de az újabb zenei részeket a rádió stúdiójában már nem Polgár Tibor, hanem Fischer Sándor vezényelte. Ezt a kibővített felvételt 1961. október 8-án (Petőfi Rádió 14:30), majd 1962. március 28-án újra leadta a rádió, és még egy ismétléséről tudok: 1969. május 21., URH adó, 18.55-21.26. Az 1955-ös illetve 1961-es rádiófelvételen az összekötő szöveg a következő szereplőket váltja ki, melyek az 1957-es és 1960-as színpadi megvalósításban benne vannak, de itt kimaradtak: Báthory Boldizsár (basszus); Kendy Sándor (basszus); Kovacsóczi Farkas (bariton); Iffjú Sándor (tenor); Apácafőnöknő (mezzoszoprán); Kapus apáca (alt); II. Apáca (mezzoszoprán); Egy udvarhölgy (szoprán); Herold (bariton). Házy Erzsébet összes rádiós dalszínházi felvételének sorában tehát nem a korábban jelzett 1964. év a rádiós bemutató időpontja, hanem 1961. február 28. A rádiófelvételről: 1. felvonás: 46 perc 2. felvonás: 35 perc 3. felvonás: 30 perc 4. felvonás: 29 perc Összesen: 140 perc Az 1961. február 28-i rádiófelvétel „stáblistája” a következőképpen nézett ki: Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond Opera három felvonásban Szövegét Romhányi József írta. Vezényel: Polgár Tibor/ Fischer Sándor Km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus zenekara, valamint a Magyar Állami Operaház Gyermekkara Zenei rendező: Ruitner Sándor Összekötő szöveget elmondja: Lukács Margit és Básti Lajos Szereposztás: Báthory Zsigmond Erdély fejedelme – Szabó Miklós Krisztierna hercegnő, a hitvese - Szecsődy Irén Carillo, jezsuita, a fejedelem gyóntatója – Bódy József Székely Balázs, székely jobbágy –Svéd Sándor Kendy Mária, Báthory Boldizsár hitvese, majd özvegye - Berei Mária Terézia, udvarhölgy – Tiszay Magda Öreg pásztor – Kálmán Oszkár Apollónia, Zsigmond olasz kegyencnője – Házy Erzsébet Sabina, Zsigmond olasz kegyencnője – Szőnyi Olga Egy féleszű koldus – Kishegyi Árpád A hangfelvételen hallható még Barlay Zsuzsa, Apor István, Sebestyén Béla, Szabadi József, Szénási István. A zeneszerző halálának 20. évfordulóján – 2005. április 25.-én - részleteket sugárzott belőle a Bartók Rádió: Km.: Házy Erzsébet, Szecsődy Irén, Szőnyi Olga, Tiszay Magda, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Bódy József, Kálmán Oszkár, a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Polgár Tibor A következő részletek csendültek fel az operából: - Székely Balázs áriája a II. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - Székely Balázs áriája a III. felvonásból Svéd Sándor előadásában, - az Ördögűző jelenet, km.: Tiszay Magda, Szabó Miklós, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Énekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara - Különösen ez a szám kedves nekem: Hármas és az olasz nők tánca (Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Szabó Miklós)
1846 Búbánat 2011-02-06 22:31:13 [Válasz erre: 1845 Búbánat 2011-01-31 19:46:20]
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek A Lili bárónő rádiós operettfelvételének még egy sugárzási időpontját nevezem meg: 1965. február 12., Petőfi Rádió. Kezdési időpont 17:50 volt. Megemlítem még, hogy a felvétel zenei rendezője: Józsa Ibolya
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek A Lili bárónő rádiós operettfelvételének még egy sugárzási időpontját nevezem meg: 1965. február 12., Petőfi Rádió. Kezdési időpont 17:50 volt. Megemlítem még, hogy a felvétel zenei rendezője: Józsa Ibolya
1845 Búbánat 2011-01-31 19:46:20
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő Korábban, az 553. sorszám alatt az 1964-es évet jelöltem meg a Huszka-operett Rádió Dalszínháza bemutató idejének. Ezt most revideálom. A Lili bárónő keresztmetszete először 1960. november 21-én hangzott el a rádióban, melyet még az évben, december 17-én ismételtek. Megismétlem a szereposztást, és felsorolom a keresztmetszet részleteit, amit kiegészítettem az 1. felvonás fináléja közreműködői megnevezésével. Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert Malomszegi Ernő, báró - Melis György Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád Virágárus lányok, szabónők, szabók Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Sebestyén András Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Dal: „Bíborban ég az alkony ég….. Egy férfi képe van a szívem közepében…” (Házy) - Kettős: „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon!...” (Ilosfalvy, Házy) - 1. felv. fináléja (Házy, Kishegyi, Ilosfalvy) - Zsoké induló: (Házy) - Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak… Csók, nem is igaz tán…” (Házy, Kishegyi, énekkar) - Hármas Házy, Kishegyi, Melis György) - Kettős: „Szellők szárnyán, jöjj velem, repülj velem.…” (Házy, Ilosfalvy) Megemlítem itt, hogy az operettből a „Tündérkirálynő, légy a párom…” kezdetű részlet, valamint a „Szellők szárnyán…” duett Ilosfalvy Róberttel, felcsendültek egy nem sokkal későbbi zenés rádióadásban is: „Álmaimban már láttalak”: 1961. április 22.
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő Korábban, az 553. sorszám alatt az 1964-es évet jelöltem meg a Huszka-operett Rádió Dalszínháza bemutató idejének. Ezt most revideálom. A Lili bárónő keresztmetszete először 1960. november 21-én hangzott el a rádióban, melyet még az évben, december 17-én ismételtek. Megismétlem a szereposztást, és felsorolom a keresztmetszet részleteit, amit kiegészítettem az 1. felvonás fináléja közreműködői megnevezésével. Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert Malomszegi Ernő, báró - Melis György Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád Virágárus lányok, szabónők, szabók Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Sebestyén András Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel: - Dal: „Bíborban ég az alkony ég….. Egy férfi képe van a szívem közepében…” (Házy) - Kettős: „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon!...” (Ilosfalvy, Házy) - 1. felv. fináléja (Házy, Kishegyi, Ilosfalvy) - Zsoké induló: (Házy) - Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak… Csók, nem is igaz tán…” (Házy, Kishegyi, énekkar) - Hármas Házy, Kishegyi, Melis György) - Kettős: „Szellők szárnyán, jöjj velem, repülj velem.…” (Házy, Ilosfalvy) Megemlítem itt, hogy az operettből a „Tündérkirálynő, légy a párom…” kezdetű részlet, valamint a „Szellők szárnyán…” duett Ilosfalvy Róberttel, felcsendültek egy nem sokkal későbbi zenés rádióadásban is: „Álmaimban már láttalak”: 1961. április 22.
1844 Búbánat 2011-01-31 19:31:10
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1960. október 7. Kossuth Rádió 20:30 „Az operett Orfeusza” – Zenés hangképek Offenbach életéből A keretjátékot Albert István írta (70 perc) Rendező: Ruitner Sándor Szerkesztő: Bitó Pál Offenbach: Kálmán György Km.: Balogh Erzsi, Feleky Sári, Gosztonyi János, HÁZY ERZSÉBET, Horváth Jenő, Ilosfalvy Róbert, Komorás Gyula, Melis György, Mednyánszky Ági, Neményi Lili, Szabó Miklós, Szecsődy Irén, Szilvássy Márgit, Velenczey István, Verebes Károly
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1960. október 7. Kossuth Rádió 20:30 „Az operett Orfeusza” – Zenés hangképek Offenbach életéből A keretjátékot Albert István írta (70 perc) Rendező: Ruitner Sándor Szerkesztő: Bitó Pál Offenbach: Kálmán György Km.: Balogh Erzsi, Feleky Sári, Gosztonyi János, HÁZY ERZSÉBET, Horváth Jenő, Ilosfalvy Róbert, Komorás Gyula, Melis György, Mednyánszky Ági, Neményi Lili, Szabó Miklós, Szecsődy Irén, Szilvássy Márgit, Velenczey István, Verebes Károly
1843 Búbánat 2011-01-31 19:29:36
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Charles Lecocq: Angot asszony lánya A háromfelvonásos operett magyar rádiófelvételéről – amely 1960. augusztus 21-én, a Kossuth Rádióban 20.15 – 22.00 óra között került először adásba - részletesen az 1.349. és az 527. sorszámokon már szóltam. Az operettből megneveztem azokat a részleteket, melyekben Házy Erzsébet énekel: Házy Erzsébet énekszámai: - Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar) - Clairette és Lange kettőse (Házy Erzsébet, Németh Marika) - Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó) - Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó) Még egy énekszámot említek kiegészítésül: - Clairette gúnydala - politikai chanson (Házy és Énekkar) Megemlítem még, hogy a teljes operett legutoljára 1997. április 6-án 21.03-kor csendült fel a Petőfi Rádióban.
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Charles Lecocq: Angot asszony lánya A háromfelvonásos operett magyar rádiófelvételéről – amely 1960. augusztus 21-én, a Kossuth Rádióban 20.15 – 22.00 óra között került először adásba - részletesen az 1.349. és az 527. sorszámokon már szóltam. Az operettből megneveztem azokat a részleteket, melyekben Házy Erzsébet énekel: Házy Erzsébet énekszámai: - Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar) - Clairette és Lange kettőse (Házy Erzsébet, Németh Marika) - Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó) - Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó) Még egy énekszámot említek kiegészítésül: - Clairette gúnydala - politikai chanson (Házy és Énekkar) Megemlítem még, hogy a teljes operett legutoljára 1997. április 6-án 21.03-kor csendült fel a Petőfi Rádióban.
1842 Búbánat 2011-01-31 19:28:58
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1960. március 29. „Régi slágerek és dalok” – évről évre (1945-1960) Összekötő szöveg: Bajor Nagy Ernő Riporter: Petress István Házy Erzsébet Fényes Szabolcs: Fekete csillag c. operettjének részletében – egy duettben – énekel, Bende Zsolt partnereként.
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1960. március 29. „Régi slágerek és dalok” – évről évre (1945-1960) Összekötő szöveg: Bajor Nagy Ernő Riporter: Petress István Házy Erzsébet Fényes Szabolcs: Fekete csillag c. operettjének részletében – egy duettben – énekel, Bende Zsolt partnereként.
1841 Búbánat 2011-01-31 19:28:21
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz Daljáték három felvonásban A rádiófelvételről részletesen az 1.349. és az 527. sorszámokon szóltam. Pontosítom a rádiós bemutató idejét: 1959. december 27. A részletek között megneveztem. „- Együttes (Házy, Palló, Radnay, Földényi Kórus)” Kiegészítem a dalszöveg kezdő soraival: „ A haja színarany, termete nádszál…” A felvétel teljes ideje: 130 perc Megemlítem továbbá, hogy a teljes felvételt hatszor ismételte a rádió, a legutolsó sugárzása 1985. július 6-án, a Kossuth Rádióban volt, 19.45 órai kezdettel.
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz Daljáték három felvonásban A rádiófelvételről részletesen az 1.349. és az 527. sorszámokon szóltam. Pontosítom a rádiós bemutató idejét: 1959. december 27. A részletek között megneveztem. „- Együttes (Házy, Palló, Radnay, Földényi Kórus)” Kiegészítem a dalszöveg kezdő soraival: „ A haja színarany, termete nádszál…” A felvétel teljes ideje: 130 perc Megemlítem továbbá, hogy a teljes felvételt hatszor ismételte a rádió, a legutolsó sugárzása 1985. július 6-án, a Kossuth Rádióban volt, 19.45 órai kezdettel.
1840 Búbánat 2011-01-29 14:55:32 [Válasz erre: 1839 Haandel 2011-01-28 17:58:02]
Kedves Haandel, én kérek elnézést Tőled, mivel az a "nemrég" egy évvel ezelőtt volt; és nem ide, hanem a Vincenzo Bellini topicba írtam be a 201. és 215. sz. hozzászólásomban: "A hét zeneszerzője: Vincenzo Bellini". Akkor ismertettem a teljes hét Bellini-programját, benne a Házyval felvett részleteket, melyekről híradást tettél a rádió ismételt sugárzása kapcsán. (Amire utaltam, ez az egy évvel ezelőtti rádiós zenei esemény emlékeimben úgy él, mintha csak tegnap történt volna...) Korábban rátaláltam a Házyval gramofon lemezre felvett Bellini-részletekre is, melyeket valóban az 1820-as sorszám alatt ismertettem, és ez is megkavart. Úgyhogy ismételten köszönöm, hogy erre a HÁzy-Bellini-részletekre felhívtad a figyelmet, már csak azért is, mert ezen a héten nem vettem kezembe az RTV Részletest...
Kedves Haandel, én kérek elnézést Tőled, mivel az a "nemrég" egy évvel ezelőtt volt; és nem ide, hanem a Vincenzo Bellini topicba írtam be a 201. és 215. sz. hozzászólásomban: "A hét zeneszerzője: Vincenzo Bellini". Akkor ismertettem a teljes hét Bellini-programját, benne a Házyval felvett részleteket, melyekről híradást tettél a rádió ismételt sugárzása kapcsán. (Amire utaltam, ez az egy évvel ezelőtti rádiós zenei esemény emlékeimben úgy él, mintha csak tegnap történt volna...) Korábban rátaláltam a Házyval gramofon lemezre felvett Bellini-részletekre is, melyeket valóban az 1820-as sorszám alatt ismertettem, és ez is megkavart. Úgyhogy ismételten köszönöm, hogy erre a HÁzy-Bellini-részletekre felhívtad a figyelmet, már csak azért is, mert ezen a héten nem vettem kezembe az RTV Részletest...
1839 Haandel 2011-01-28 17:58:02 [Válasz erre: 1838 Búbánat 2011-01-28 17:20:09]
Bocs, kedves Búbánat, de reggel nem jutott eszembe viszakerseni. A 1820 hozzászólásodra célzol?
Bocs, kedves Búbánat, de reggel nem jutott eszembe viszakerseni. A 1820 hozzászólásodra célzol?
1838 Búbánat 2011-01-28 17:20:09 [Válasz erre: 1833 Haandel 2011-01-28 07:34:09]
Érdekes, nem olyan régen már ment ez a műsor a rádióban, akkor itt megemlékeztem róla. Örülök, hogy újra adásba került, és erre felhívtad itt a figyelmünket!
Érdekes, nem olyan régen már ment ez a műsor a rádióban, akkor itt megemlékeztem róla. Örülök, hogy újra adásba került, és erre felhívtad itt a figyelmünket!
1837 Búbánat 2011-01-28 17:17:08 [Válasz erre: 1836 Búbánat 2011-01-28 17:15:21]
(Ezt nem is kellett volna leírnom, a születési adatokból feltételezhető volt.)
(Ezt nem is kellett volna leírnom, a születési adatokból feltételezhető volt.)
1836 Búbánat 2011-01-28 17:15:21 [Válasz erre: 1835 Búbánat 2011-01-28 17:09:00]
Lemaradt: már mindketten távoztak az élők sorából.
Lemaradt: már mindketten távoztak az élők sorából.
1835 Búbánat 2011-01-28 17:09:00 [Válasz erre: 1834 Heiner Lajos 2011-01-28 10:12:45]
Ne keverd össze a két Fischer Sándort! 1.) (Bp., 1915. febr. 24.– ): fonetikus, főiskolai tanár. A Zak-n tanult énekelni, de párhuzamosan művészettörténetet és nyelvtudományt is hallgatott a bölcsészettudományi karon. Hangképzéssel és beszédtechnikával foglalkozik. 1950–1990 között a SzAk színpadi beszédtanára volt. F.M. Beszédtechnika (1955); A szónoki beszéd (1964); A beszéd művészete (1966). 2.) 1900 – Született; Fischer Sándor műfordító, karmester, zeneszerző, a Magyar Rádió egykori zenei osztályának munkatársa. Fischer Ádám és Fischer Iván édesapja.
Ne keverd össze a két Fischer Sándort! 1.) (Bp., 1915. febr. 24.– ): fonetikus, főiskolai tanár. A Zak-n tanult énekelni, de párhuzamosan művészettörténetet és nyelvtudományt is hallgatott a bölcsészettudományi karon. Hangképzéssel és beszédtechnikával foglalkozik. 1950–1990 között a SzAk színpadi beszédtanára volt. F.M. Beszédtechnika (1955); A szónoki beszéd (1964); A beszéd művészete (1966). 2.) 1900 – Született; Fischer Sándor műfordító, karmester, zeneszerző, a Magyar Rádió egykori zenei osztályának munkatársa. Fischer Ádám és Fischer Iván édesapja.
1834 Heiner Lajos 2011-01-28 10:12:45 [Válasz erre: 1833 Haandel 2011-01-28 07:34:09]
Id. Fischer beszél is egy szépet?
Id. Fischer beszél is egy szépet?
1833 Haandel 2011-01-28 07:34:09
2011-01-28 | 14.00 | Bartók Rádió A hét zeneszerzője: Vincenzo Bellini 5. rész: Magyar operaszínpadon 1. Norma - részletek - a/ Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Székely Mihály - ének, az MR Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Fischer Sándor; b/ Sass Szilvia, Nagy János, Kováts Kolos - ének, a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Lamberto Gardelli; c/ Hamari Júlia és Dénes Zsuzsanna - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Pál Tamás; d/ Tokody Ilona, Takács Klára - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Mihály András, 2. Az alvajáró - részletek (Házy Erzsébet, Mátray Ferenc - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Fischer Sándor), 3. Rómeó és Júlia - kettős az I. felvonásból (Hamari Júlia, Szűcs Márta - ének, a MR Szimfonikus Zenekara, vez. Ligeti András), 3. A puritánok - finálé (Szűcs Márta, Gianni Mongiardino, Anatolij Fokanov, Király Miklós - ének, a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Rico Saccani) Szerkesztő-műsorvezető: Papp Márta (ism.)
2011-01-28 | 14.00 | Bartók Rádió A hét zeneszerzője: Vincenzo Bellini 5. rész: Magyar operaszínpadon 1. Norma - részletek - a/ Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Székely Mihály - ének, az MR Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Fischer Sándor; b/ Sass Szilvia, Nagy János, Kováts Kolos - ének, a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Lamberto Gardelli; c/ Hamari Júlia és Dénes Zsuzsanna - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Pál Tamás; d/ Tokody Ilona, Takács Klára - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Mihály András, 2. Az alvajáró - részletek (Házy Erzsébet, Mátray Ferenc - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Fischer Sándor), 3. Rómeó és Júlia - kettős az I. felvonásból (Hamari Júlia, Szűcs Márta - ének, a MR Szimfonikus Zenekara, vez. Ligeti András), 3. A puritánok - finálé (Szűcs Márta, Gianni Mongiardino, Anatolij Fokanov, Király Miklós - ének, a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vez. Rico Saccani) Szerkesztő-műsorvezető: Papp Márta (ism.)
1832 Búbánat 2011-01-21 19:30:32 [Válasz erre: 1831 IVA 2011-01-20 02:57:42]
Kedves IVA! Köszönöm jelentkezésedet. Most, hogy a Film Színház Muzsika korabeli lapszámából átemelted ide ezt a cikket, sikerült beazonosítanom, s megtaláltam a saját archívumomban. Úgy van, ahogy mondtad, a bal alsó sarokban látható a hivatkozott fotó, az idézett képaláírással. Megnyugodtam, hogy nem maradt ki a képgyűjteményemből ez a Házy-Birkás közös fotó a Gellért Szálló 1958-as operabálján. Idővel ezt a fotó is szerepelni fog a Házy Erzsébetről összegyűjtött fényképeim sorozatában.
Kedves IVA! Köszönöm jelentkezésedet. Most, hogy a Film Színház Muzsika korabeli lapszámából átemelted ide ezt a cikket, sikerült beazonosítanom, s megtaláltam a saját archívumomban. Úgy van, ahogy mondtad, a bal alsó sarokban látható a hivatkozott fotó, az idézett képaláírással. Megnyugodtam, hogy nem maradt ki a képgyűjteményemből ez a Házy-Birkás közös fotó a Gellért Szálló 1958-as operabálján. Idővel ezt a fotó is szerepelni fog a Házy Erzsébetről összegyűjtött fényképeim sorozatában.
1831 IVA 2011-01-20 02:57:42 [Válasz erre: 1693 Búbánat 2010-02-18 23:37:59]
Kedves Búbánat! Kérlek, bocsásd meg, hogy majdnem egy évet késlekedtem válaszommal: most sikerült felkutatnom az említett híradást, amely a Film Színház Muzsika II. évfolyamának 10., 1958. március 7-i számában jelent meg. A tudósítás szövege: „OPERABÁL Mefisztó frakkot öltött, Carmen nagyestélyi ruhát vett magára; Coppelius mester ládába zárta szemüvegét, s fehér csokornyakkendőt kötött álla alá, Zaréma lehúzta balett-topánját s tűsarkú cipőbe bújt... Vasárnap este Operabál volt a Gellértben, s a dalszínház színpadáról ismert királyok, hercegek, rettenthetetlen bajnokok, s basszbariton hangon megszólaló intrikusok, nagyvilági dámák, s törékeny, szende szüzek – maszk és jelmez nélkül – ropták a táncot, néha klasszikus, de nagyobbára nem is olyan klasszikus dallamokra... Hosszú-hosszú évekig nem volt Operabál! De ezen a vasárnap estin – hangulatban és kedvben szinte pótolták az elmaradtakat, és ez előrevetette elkövetkező operabálok fényét...” (A szerző nevét a lap nem tüntette fel.) Erről az Operabálról Palánkay Klára is beszámolt Várkonyi Juditnak, aki az énekesnő emlékeit A díva című, értékes és roppant élvezetes könyvében adta közre. „Az első és utolsó Gellért szállói Operabál”-ként említi az eseményt, amiből kiderül, hogy a fent idézett híradás utolsó mondatának optimizmusa elhamarkodott volt. Amire pontosan emlékeztem: A beszámolót az újság középső, dupla oldalán közölték, az említett képet, amelyen szeretett topicalanyunk is szerepel, a bal alsó sarokba szerkesztették. (Hiába, no, Házy a vizuális memória biztosítéka is.) A kép aláírását immár pontosan idézem: „Mimi és Musette, vagyis Házy Erzsébet és Birkás Lilián egy asztalnál, dr. Berentei sebészfőorvos társaságában” Ez a riport is megörökítette Palánkay Klára részvételét a bálon: „II. Fülöp spanyol király Eboli hercegnővel koccint (Palánkay Klára és Székely Mihály)” Még egy neves művésznő képének aláírását idézem: „Mindannyiunk egészségére! – kívánja Ugray Klotild” Sajnos, az említett művészek egyike sem él már.
Kedves Búbánat! Kérlek, bocsásd meg, hogy majdnem egy évet késlekedtem válaszommal: most sikerült felkutatnom az említett híradást, amely a Film Színház Muzsika II. évfolyamának 10., 1958. március 7-i számában jelent meg. A tudósítás szövege: „OPERABÁL Mefisztó frakkot öltött, Carmen nagyestélyi ruhát vett magára; Coppelius mester ládába zárta szemüvegét, s fehér csokornyakkendőt kötött álla alá, Zaréma lehúzta balett-topánját s tűsarkú cipőbe bújt... Vasárnap este Operabál volt a Gellértben, s a dalszínház színpadáról ismert királyok, hercegek, rettenthetetlen bajnokok, s basszbariton hangon megszólaló intrikusok, nagyvilági dámák, s törékeny, szende szüzek – maszk és jelmez nélkül – ropták a táncot, néha klasszikus, de nagyobbára nem is olyan klasszikus dallamokra... Hosszú-hosszú évekig nem volt Operabál! De ezen a vasárnap estin – hangulatban és kedvben szinte pótolták az elmaradtakat, és ez előrevetette elkövetkező operabálok fényét...” (A szerző nevét a lap nem tüntette fel.) Erről az Operabálról Palánkay Klára is beszámolt Várkonyi Juditnak, aki az énekesnő emlékeit A díva című, értékes és roppant élvezetes könyvében adta közre. „Az első és utolsó Gellért szállói Operabál”-ként említi az eseményt, amiből kiderül, hogy a fent idézett híradás utolsó mondatának optimizmusa elhamarkodott volt. Amire pontosan emlékeztem: A beszámolót az újság középső, dupla oldalán közölték, az említett képet, amelyen szeretett topicalanyunk is szerepel, a bal alsó sarokba szerkesztették. (Hiába, no, Házy a vizuális memória biztosítéka is.) A kép aláírását immár pontosan idézem: „Mimi és Musette, vagyis Házy Erzsébet és Birkás Lilián egy asztalnál, dr. Berentei sebészfőorvos társaságában” Ez a riport is megörökítette Palánkay Klára részvételét a bálon: „II. Fülöp spanyol király Eboli hercegnővel koccint (Palánkay Klára és Székely Mihály)” Még egy neves művésznő képének aláírását idézem: „Mindannyiunk egészségére! – kívánja Ugray Klotild” Sajnos, az említett művészek egyike sem él már.
1830 IVA 2011-01-20 02:46:01 [Válasz erre: 1691 tiramisu 2010-02-16 16:48:48]
Rosszul emlékeztem, elnézést kérek, és helyesbítek: Írták: az Operabál a Gellért Szállóban volt. A rendezvény neve azonban ugyanaz volt, a város is, a helyszín tekintetében pedig csak 6 megállónyit tévedtem (az 1-es busszal). Keresek valami mentséget emlékezetem tévedésére: ez az esemény éppen 53 évvel ezelőtt zajlott, személyesen pedig nem voltam – nem is lehettem volna – jelen.
Rosszul emlékeztem, elnézést kérek, és helyesbítek: Írták: az Operabál a Gellért Szállóban volt. A rendezvény neve azonban ugyanaz volt, a város is, a helyszín tekintetében pedig csak 6 megállónyit tévedtem (az 1-es busszal). Keresek valami mentséget emlékezetem tévedésére: ez az esemény éppen 53 évvel ezelőtt zajlott, személyesen pedig nem voltam – nem is lehettem volna – jelen.
1829 Búbánat 2011-01-09 22:19:13
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. július 30. Magyar Rádió új felvétele Horváth Jenő – Szenes Iván: Tengernyi könnyből van a Balaton Dal (3,25 perc) HÁZY ERZSÉBET Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Gergely Pál Megemlítem, hogy ezt a Horváth Jenő-Szenes Iván kompozíciót közönség előtt, koncerten is előadta Házy Erzsébet. (Lásd a 784. sz. sorszám): 1959. november 15., 22. és 26. du 3 óra – Erkel Színház „Horváth Jenő legszebb operett-, film- és táncdalai” A keretjátékot írta és elmondta: Rácz György A műsor első részében Házy Erzsébet is fellépett a következő három dallal: „Tengernyi könny”, „Boldogságból építünk egy házikót”, „Tegnap mindent másként láttam” Közreműködött: Holéczy Ákos és jazz-zenekara (A koncerten Házy Erzsébet mellett felléptek: Kiss Manyi, Lukács Margit, Mednyánszky Ági, Záray Márta, Zsolnai Hédi, Bilicsi Tivadar, Bogár Richard, Breitner János, Keméndy András, Vámosi János, valamint Simor András - hegedű)
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. július 30. Magyar Rádió új felvétele Horváth Jenő – Szenes Iván: Tengernyi könnyből van a Balaton Dal (3,25 perc) HÁZY ERZSÉBET Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Gergely Pál Megemlítem, hogy ezt a Horváth Jenő-Szenes Iván kompozíciót közönség előtt, koncerten is előadta Házy Erzsébet. (Lásd a 784. sz. sorszám): 1959. november 15., 22. és 26. du 3 óra – Erkel Színház „Horváth Jenő legszebb operett-, film- és táncdalai” A keretjátékot írta és elmondta: Rácz György A műsor első részében Házy Erzsébet is fellépett a következő három dallal: „Tengernyi könny”, „Boldogságból építünk egy házikót”, „Tegnap mindent másként láttam” Közreműködött: Holéczy Ákos és jazz-zenekara (A koncerten Házy Erzsébet mellett felléptek: Kiss Manyi, Lukács Margit, Mednyánszky Ági, Záray Márta, Zsolnai Hédi, Bilicsi Tivadar, Bogár Richard, Breitner János, Keméndy András, Vámosi János, valamint Simor András - hegedű)
1828 Búbánat 2011-01-09 22:16:58
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. szeptember 14. Magyar Rádió új felvétele Kemény Egon – Soltész Erzsi: Szépséges Balaton Dal (2,30 perc) HÁZY ERZSÉBET Magyar Rádió Esztrádzenekara Vezényel: Lehel György
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. szeptember 14. Magyar Rádió új felvétele Kemény Egon – Soltész Erzsi: Szépséges Balaton Dal (2,30 perc) HÁZY ERZSÉBET Magyar Rádió Esztrádzenekara Vezényel: Lehel György
1827 Búbánat 2011-01-09 22:15:59
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. szeptember 14. Magyar Rádió új felvétele Kemény Egon – Soltész Erzsi: Békebarlang Dal (2,50 perc) HÁZY ERZSÉBET Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Lehel György
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. szeptember 14. Magyar Rádió új felvétele Kemény Egon – Soltész Erzsi: Békebarlang Dal (2,50 perc) HÁZY ERZSÉBET Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Lehel György
1826 Búbánat 2011-01-09 22:14:48
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. év (pontosabb dátumáról nincs információm) - Magyar Rádió új felvétele Gyulai Gaál János verse és zenéje: Mi örökké élünk Dal (4,15 perc) HÁZY ERZSÉBET és BENDE ZSOLT Magyar Rádió Esztrádzenekara Vezényel: Gyulai Gaál János
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek 1959. év (pontosabb dátumáról nincs információm) - Magyar Rádió új felvétele Gyulai Gaál János verse és zenéje: Mi örökké élünk Dal (4,15 perc) HÁZY ERZSÉBET és BENDE ZSOLT Magyar Rádió Esztrádzenekara Vezényel: Gyulai Gaál János
