A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában ("Az a szép") hallottuk:

Carl Millöcker - Theo Mackeben - Hans Martin Cremer, Paul Knepler, J. M. Welleminsky - Lakatos László - Szenes Andor: Dubarry grófnő /Gräfin Dubarry, 1879, Theater an der Wien, Bécs/

Az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben (1897 – 1953): a Dubarry címmel újra bemutatott darabot 1931-ben, Berlinben, az Admiral Theaterben Alpár Gitta éneke és játéka tette világsikerré.  A "Dubarry"  ma ismert zenei felvételei mind  a Mackeben –féle partitúra-változaton alapulnak.

Az operettből teljes stúdiófelvétel nem készült nálunk, csak keresztmetszet formában részleteket vettek fel belőle.

A "Dubarry" 1972-ben készült  keresztmetszet-felvételén a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.  Először 1973. január 3-án  20.39 - 21.00 között, majd  január 30-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest”  műsorában (Zeller A madarász  c. operett részleteivel együtt).

• Jeanne dala (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkarának nőikara)

"Tánc a legjobb alkalom, s nem illik, jól tudom, én mégis elunatkozom…/Ma élni jó, ma élni szép, egy pillantástól szívem lánggal ég!  Ma élni jó, ma élni szép, úgy vágyom már a forró tekintetét! …”

• René dala (Kónya Sándor)

„Mily szép az élet! Csoda, tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol!  Karomba zárlak, el nem bocsátlak… Mily szép az élet, hogyha téged nézlek! Elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség!  /Álmodoztam,  jaj de álmom kín, az el se mondhatom, míg szívemnek napsugára nem lesz békés angyalom. Most már többé el nem válunk, el nem hagylak én sosem, s nem lesz boldogabb mi nálunk, meglátod majd kedvesem. …”

• Jeanne belépője (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)

 „Amibe én belekezdek, befejezem, befejezem! Tudom, hogy amire vágyok, elérhetem, elérhetem… s aki a dalomat hallja, így sóhajt én felém: ez ő, ez ő a  Dubarry, csak látni kell és hallani, ó mennyi láz és mennyi tűz, és szívem ég…”

A Dankó Rádió délután elhangzott operettműsorában („Az a szép”)  Házy Erzsébet  szépsége szopránját ezúttal A cigánybáró és A denevér teljes rádiófelvételéről hallottuk:

ifj. Johann Strauss - Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer – Szinetár György - Fischer Sándor: A cigánybáró

-  Szaffi dala, I. felv.:  „Oly árva és jó, nincs senki a földön, mint a cigányok …/ Nagyon vigyázz, jól vigyázz, hol cigánynép tanyáz! Amerre jár, hová ő lép, bajt hoz és csak árt neked! Zárd be hát férfinép házad, nőd, gyermeked!  Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! … A cigány itt tanyáz! /Félj tőle hát és menekülj előle, bárhol ha lát, ott hajhó, nagy baj vár rád, hajhó!...”  (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió 18.50 – 21.30 

Ifj. Johann Strauss  - Karl Haffner -  Richard Genée – Fischer Sándor:  A denevér

- Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind hármasa, I. felv.:  „- Minden zugprókátor átok! Ilyen védőt még kilátott? Ez már botrány, mondhatom!.../- Így dühbe jönni kár, hagyd abba végre már…/- Micsoda hang! Ez még se szép, ebből elég, megyek is én….” (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc, Palcsó Sándor, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)  - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00 

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert  közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban:

Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954) – Házy, Ilosfalvy

Kemény Egon: Komáromi farsang (1957) – Házy (Lilla), Ilosfalvy (Csokonai)

Jacques Offenbach: Fortunió dala (1958) – Házy (Lauretta), Ilosfalvy (Valentin)

Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1959) – Házy (Médi), Ilosfalvy (Schubert)

Huszka Jenő: Lili bárónő (1961) – Házy (Lili), Ilosfalvy (Illésházy gróf)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1961) – Házy (Saffi), Ilosfalvy (Barinkay Sándor)

ifj. Johann Strauss: A denevér (1963) – Házy (Rosalinda), Ilosfalvy (Alfréd)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem (Qualiton, 1965) – Házy (Ilona és Zórika), Ilosfalvy (Jonel és Józsi)

ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966) – Házy (Annina), Ilosfalvy (Caramello)

A  Dankó Rádió Az a szép című műsorában ma Offenbach operettjeiből hallottunk részleteket:

Jacques Offenbach – Henri Meilhac,  Ludovic Halévy - Fischer Sándor: A szép Heléna

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

• Heléna románca  (Házy Erzsébet)

„A szép Heléna, így neveznek, vagy Léda lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb…” 

• Oresztész dala - „Mulató-jelenet” (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara) - „Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy…”

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Az operett magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt -  először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra ), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás

• A Nagyhercegnő dala, a Nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József):

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy e sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

• A Nagyhercegnő és Paul herceg kettőse – „Holland újság krónikája” (Házy Erzsébet és Bartha Alfonz)  

„- A Nagyhercegnőt nőül kérni Paul herceg úr  nagy útra kel, de nem tudta e célt elérni, a szíve érte bárhogy vert. Ha kél a rózsaszínű hajnal, új reményt ébreszt minden nap, egy csokorral a hölgyhöz nyargal és kérte kezét…. A válasz már - szokásos szólam - dehogy miért nem lehet még a nőm. S én várok újra szenvedőn! S én várok újra szenvedőn! S én várok újra szenvedőn - ezt írja a lap rólam. Ó! /- S ez így van kedves széptevőm! Ez így van kedves széptevőm! Ez így van kedves széptevőm - s ha így van, akkor jól van.

/-A herceg szíve szinte lángolt, olyan vadul izzott ez a tűz, és várta azt a boldog mámort, mit semmi el nem űz. De régen égett már a máglya, és elkelt közben annyi nap, a szíve feledésül hagyja, és büszke-büszke maradt csak. Itt nem lesz részed semmi jóban! Paul herceg, indulj haza hát!  Itt mondj a csóknak jóéjszakát! Itt mondj a csóknak jóéjszakát! Itt mondj a csóknak jóéjszakát - ezt írja a lap rólam. Ó! /-  S ez így van kedves széptevőm! /- s én várok szenvedőn / s én várok újra szenvedőn – ezt írja a lap rólam.”

• Esküvői kar és jelenet, III. felv. (Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, valamint az MRT Énekkara)

„- Úrnőnk igent mond önnek, herceg, végre már ma itt.  /- Az ember mit ilyenkor érez, valóban furcsa, mégis szép, a férfiből ilyenkor férj lesz és öleli bájos hitvesét. - Hitvesét, szép hitvesét, ó de szép! … Éljen a szép ifjú pár! /- Szép jó estét, urak! / - Ó, a Fenséges asszony!  /- Hol egy serleg! – egy serleg!.../- Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár! - Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár!  /- Ma folyjon hát a bor! A serleg körbejár!"

Megjegyzem, a most  hallott esküvői jelenetet a rádiófelvételen azonnal követi a „Nagyhercegnő bordala”  (rondó)  – de ez most nem hangzott el a műsorban. Talán legközelebb…:

/"Élt egyszer régen nagybácsi, akinek híres volt a torka…./A serleg, mellyel koccintott, olyan volt, mint egy jó nagy dézsa, hogy tíz akóval  felhajtott , de közben  majd szomjan halt néha.  Igyunk!  Igyunk! …"/  (Házy Erzsébet, km. Kishegyi Árpád, valamint az MRT  Énekkara)

A  Dankó Rádió Az a szép című műsorában ma Offenbach operettjeiből hallottunk részleteket:

Jacques Offenbach: Párizsi élet  - Nyitány  (Loire-menti Filharmonikus Zenekar, vezényel: Marc Soustrot )

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Blum Tamás)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15

• Nyitány
• Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv., „Légyjelenet”  (László Margit, Melis György)     

„- „De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… /- Csak legyeskedj legyecske egyszer szemembe belejössz már! Ügyes légy! Zümmögve szállj…/- Nézd, egy formás szárnyú szép légy!.... Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!/- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

Jacques Offenbach – Manuel Rosenthal: Párizsi vidámságok - „Kánkán”  (Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, vezényel: Ormándy Jenő)
 

Jacques Offenbach: A szép Heléna – Nyitány (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás)

Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna

(Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

• Heléna románca  (Házy Erzsébet)

„A szép Heléna, így neveznek, vagy Léda lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes láb…” 

• Oresztész dala - „Mulató-jelenet” (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkara) - „Mikor a szív lánggal éget… /Taigetoszra, Taigetoszra, vesszen az ki irigy…”

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Az operett magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt -  először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra ), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Vezényel: Bródy Tamás

• A Nagyhercegnő dala, a Nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József):

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy e sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

• A Nagyhercegnő és Paul herceg kettőse – „Holland újság krónikája” (Házy Erzsébet és Bartha Alfonz)  

„- A Nagyhercegnőt nőül kérni Paul herceg úr  nagy útra kel, de nem tudta e célt elérni, a szíve érte bárhogy vert. Ha kél a rózsaszínű hajnal, új reményt ébreszt minden nap, egy csokorral a hölgyhöz nyargal és kérte kezét…. A válasz már - szokásos szólam - dehogy miért nem lehet még a nőm! S én várok újra szenvedőn! S én várok újra szenvedőn! S én várok újra szenvedőn - ezt írja a lap rólam. Ó! /- S ez így van kedves széptevőm! Ez így van kedves széptevőm! Ez így van kedves széptevőm - s ha így van, akkor jól van.

/-A herceg szíve szinte lángolt, olyan vadul izzott ez a tűz, és várta azt a boldog mámort, mit semmi el nem űz. De régen égett már a máglya, és elkelt közben annyi nap, a szíve feledésül hagyja, és büszke-büszke maradt csak. Itt nem lesz részed semmi jóban! Paul herceg, indulj haza hát!  Itt mondj a csóknak jóéjszakát! Itt mondj a csóknak jóéjszakát! Itt mondj a csóknak jóéjszakát - ezt írja a lap rólam. Ó! /-  S ez így van kedves széptevőm! /- s én várok szenvedőn / s én várok újra szenvedőn – ezt írja a lap rólam.”

• Esküvői kar és jelenet, III. felv. (Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, valamint az MRT Énekkara)

„- Úrnőnk igent mond önnek, herceg, végre már ma itt.  /- Az ember mit ilyenkor érez, valóban furcsa, mégis szép, a férfiből ilyenkor férj lesz és öleli bájos hitvesét. - Hitvesét, szép hitvesét, ó de szép! … Éljen a szép ifjú pár! /- Szép jó estét, urak! / - Ó, a Fenséges asszony!  /- Hol egy serleg! – egy serleg!.../- Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár! - Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár!  /- Ma folyjon hát a bor! A serleg körbejár!

Megjegyzem, a most  hallott esküvői jelenetet a rádiófelvételen azonnal követi a „Nagyhercegnő bordala”  (rondó)  – de ez most nem hangzott el a műsorban. Talán legközelebb…:

/"Élt egyszer régen nagybácsi, akinek híres volt a torka…./A serleg, mellyel koccintott, olyan volt, mint egy jó nagy dézsa, hogy tíz akóval  felhajtott , de közben  majd szomjan halt néha.  Igyunk!  Igyunk! …"/  (Házy Erzsébet, km. Kishegyi Árpád, valamint az MRT  Énekkara)

Házy Erzsébet és Udvardy Tibor közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban:

Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957) – Házy (Mi), Udvardy (Szu Csong)

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1962) – Házy (Glavari Hanna), Udvardy (Daniló)

Lehár Ferenc: A mosoly országa (1963) – Házy (Mi), Udvardy (Szu Csong)

Lehár Ferenc: Éva (1964) – Házy (Éva), Udvardy (Oktáv)

Jacobi Viktor: Leányvásár (1964) – Házy (Bessy), Udrvardy (Tom Migglas)

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Qualiton, 1965) – Házy (Fedóra), Udvardy (Mr. X)

ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966) – Házy (Annina), Udvardy (Herceg)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (Qualiton, 1967) – Házy (Saffi), Udvardy (Barinkay)

Lehár Ferenc: A cárevics (1969) – Házy (Szonja), Udvardy (Alekszej, a cárevics)

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban:

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1962) - Házy (Glavari Hanna), Palcsó (Zeta Mirko)

Johann Strauss: A denevér (1963) - Házy (Rosalinda), Palcsó (Dr. Blind)

Jacobi Viktor: Leányvásár (1964) - Házy (Bessy), Palcsó (Fritz)

Jacques Offenbach: A szép Heléna (1965) - Házy (Heléna), Palcsó (Akhilleusz)

Leo Fall: Pompadour (1967) - Házy (Pompadour), Palcsó (Calicot)

Lehár Ferenc: Giuditta (1968) - Házy (Giuditta), Palcsó (Pierrino)

Fényes Szabolcs: Maya, (1971) - Házy (Maya), Palcsó (Légiós kapitány)

Carl Millöcker: Dubarry (1973) - Házy (Dubarry =Jeanne), Palcsó (Brissac márki)

Szirmai Albert: Mézeskalács (1977) - Házy (Örzse), Palcsó (Buhú, udvari bolond)

Jacques Offenbach: Kékszakáll (1978) - Házy (Klementina királyné), Palcsó (Kandeláber /Bobèche/ király)

Húsvét Nagyszombatján a Dankó Rádió operettműsorában -  "Az a szép" - hallhattuk az alábbi két dalbetétet Kacsóh daljátékából:

Kacsóh Pongrác - Heltai Jenő - Bakonyi Károly: János vitéz 

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió, 18.40 – 21.05

 Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Polgár Tibor.

- Iluska dala: „Van egy szegény kis árva lány. Nincs apja, nincsen anyja…/A kis patakban a leányka fehér ruháját mossa-mossa…” (Házy Erzsébet)

- Tündér-avatás - a Tündérkar, Iluska és János vitéz jelenete a fináléból (Házy Erzsébet, Sárdy János, a Földényi-kórus)

Tündérkar:
Új királyunk, hős királyunk!
Itt, a trónon van helyed!
Tündérország most előtted
Hódolattal hajt fejet.
Tündérország fejedelme,
Tündérasszony ura vagy,
Szép huszárból király lettél
Tündér lettél, az maradj!

Ismétlés:
Tündérország fejedelme,
Tündérasszony ura vagy,
Szép huszárból király lettél
Tündér lettél, az maradj!

Iluska:
János vitéz, szerelmesem,
Ez álom, édes álom,
Tiéd vagyok, maradj enyém,
Az én tündérkirályom.
Ürítsd ki ezt a serleget,
Boldogság lesz a részed,
De azt az egyet ne feledd,
Hogy mit rendelt a végzet.

Tündérországban édes az élet,
Tündérek karja gömbölyű, lágy,
Tündérországban addig maradhatsz,
Míg a szívedben alszik a vágy,
A néma vágy.
Alszik a vágy és vissza nem csábít
Régi hazádba balga szíved,
Mikor megszólal benned a szózat,
Tündérországot elveszíted.

János:
Kezembe hát a varázspohárral,
Tündércsókra szomjazom,
Örök tavaszt és boldogságot,
Örök tavaszt és boldogságot,
E kehelyből hadd iszom.

Hadd felejtsem, hogy mi voltam,
Hadd felejtsem, hogy mi fáj,
Hadd legyek én itt Tündérországban,
Hadd legyek én itt Tündérországban
Tündérek közt a király!

Tündérkar:
Halljátok ezt a hangot, e dalt,
Mint a szél, ha sír a pusztán,
Mily szomorúság, mennyi búbánat,
Mint suttogása erdőn a fának,
A muzsikája szomorú gyász,
Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz!

(Kintről furulyaszó hangzik fel.)

Örültem, hogy  Erdélyi Claudia  a korábban hiányolt Leányvásár című operett teljes rádiófelvételéről részleteket szerkesztett be rádióműsorába; Házy Erzsébet és Palcsó Sándor énekében Bessy és Fritz kettősei csendültek fel. Megemlítem, hogy a hallott három kettős mellett még egy negyedik Bessy-Fritz kettős is rajta van ezen a stúdiófelvételen - talán egy következő adásban ez a pompás duett is elhangzik majd:

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

- Bessy és Fritz kettőse, 3. felvonás -  Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz,…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Fritz:

Volt valahol, élt valahol
Egy aranyos nő,
Róla e dalban sok szó lesz,
Yorkba bemegy és nyitott egy
Boltot is ott ő,
Egy pálinkás-boltot, au, jesz.
Járt oda majd mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt
Félti a lányt mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

2. vers

Bessy:

Csak hamarán gazdag a lány,
Jól megy a kis bolt.
Házat is épít, való ez.
Cifra terem, pince, verem,
Nyolc szoba is volt,

És hálóterme is. Au, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig,
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőt. Sőt
Mindegyikük hoz jenkit,
Tíz jenkit, száz jenkit,
Nincs itt holt idény,
Náluk fő az erény

Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

3. vers

Fritz:

Múlik egy év, meg sok egyéb,
És a derék nő
Borzasztó nagy titkot érez,
Bús a regény, bús a szegény,
És a baját ő
Százhúsznak súgja meg, jé, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tíz jenki, száz jenki.
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőtt. Sőt
Megszületett gyorsan az
Új jenki, kis jenki,
Izmos kis legény,
És ha ordítja: apám,
Megfordul száz jenki,
Jót mosolyog mindenki
Ifjú és vén. 

4. vers

(a zenekari játék után dalszövegismétlés, majd a refrén együtt:)

Bessy:

Járt oda majd mindenki,

Fritz:

Tíz jenki,

Bessy

Száz jenki,

Fritz:
Gazdag és szegény,

Bessy:

És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt

Együtt:

Félti a lányt mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában hallottuk ma: 

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon, unalommal nézek szét..."… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén …” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? … Na de méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Bessy dala és Tengerész induló a 2. felvonásból: „- A kis kadétnak pehely a bajusza…Ha zúg a szél és viharos a tenger, gyorsan közeleg a vész, de nem remeg tőle mégsem az ember, ha igazi tengerész!... - Hip-hip hurrá, rajta legények, mindenki a helyén…/ - Nincs szebb élet, mint a tengerész, bárhová lépsz, hej, mindig tettre kész, ne csodáljad hát, ha kedveli a lány, bolondul érte mind valahány!...” (Házy Erzsébet, km. Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar és az MRT Énekkarának férfikara)

A Színház és Mozi 1952. szeptember 26. (39.) száma

„Művészeink élen járnak a Harmadik Békekölcsön jegyzésben!”

»Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt!«

Ez a néhány szó lett jelszava a Harmadik Békekölcsönnek, s ezeknek a szavaknak a jegyében már a jegyzés első napján egy emberként mozdultak meg a budapesti színházak művészei, hogy kölcsönjegyzésükkel hitet tegyenek a béke, a szabadság, az ország szocialista építése mellett. Az Operaházzal s a Nemzeti Színházzal az élen, csütörtökön reggel valamennyi színházunkban röpgyűléseket tartottak, amelyeknek izzó hangulatában sorra születtek meg a művészek lelkes felajánlásai:

Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója 20.000, Gobbi Hilda 8000, Gábor Miklós 6500 forinttal kezdte meg a jegyzést.

Az Operaházban Tóth Aladár 9000 forintját követte Oláh Gusztáv 8000, Rősler Endre 5000, Kerekes János 5000 forintos jegyzése.

A Néphadsereg Színházában Horváth Ferenc 8600, Várkonyl Zoltán 7500, Bánhidi László 5200 forintot jegyzett,

A Madách Színházban Ladányi Ferenc 12.000, Dayka Margit 10.000, Tolnay Klári 8500, Greguss Zoltán 6000 forintos jegyzése áll az élen.

A Fővárosi Operettszínház jegyzési listáján Latabár Kálmán 10.000, Feleki Kamill 7000, Honthy Hanna 7000, Gáspár Margit igazgató 10.000, Homm Pál 4000 forintos jegyzését láttuk.

Az Ifjúsági Színházban Szendrő Ferenc 7000, Both Béla 7000, Halasi Mariska 4000 forintos jegyzései követték egymást.

 A Fővárosi Vígszínházban Fényes Szabolcs 5000, Markos József (Alfonzó) 5000, Kazal László 6000, Bilicsi Tivadar 4000 forintot jegyzett.

A fenti művészeken kívül természetesen a többi művészek is  - előző kölcsönjegyzéseiket túlteljesítve - már az első napon siettek kivenni részüket a Harmadik Békekölcsön jegyzéséből.
 

1. fotó: Kölcsönjegyzés a Nemzeti Színházban. Bessenyei Ferenc aláírja jegyzését. Mögötte Ladomerszky Margit és Ferrari Violetta
2. fotó: Mosolygós arccal jegyzik a Harmadik Békekölcsönt az Operaház tagjai: Virág Ilona, Házy Erzsébet, Halász Éva, Gencsy Sári, Delly Rózsi, Joviczky József az első kölcsönjegyzők között
3.  fotó: A Madách Színház művészei beírják jegyzésűket. Tolnay Klári, Pártos Géza, Greguss Zoltán

(Magyar Fotó — Várkonyi felv.)

Sajnos, a fotókat nem tudom idelinkelni.

Dankó Rádió – „Az a szép”

A ma délután elhangzott operett-összeállításban részleteket hallottunk ebből az operettből is - Házy Erzsébet énekhangja az alábbi számokban csendült fel:

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.

- Maya belépője, I. felv.: „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…”  (Házy Erzsébet)

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép!...”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.: „Ahol mi járunk: feldübög a tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Az I. felvonás fináléja:  „- Meneküljön!…. - Barikádot  építünk… - A kikötőből most indul egy holland hadihajó  - Köszönöm, Maya, még egyszer köszönöm!… - Lelövetlek, mint egy kutyát!  Elég, pusztulj innét!….-  Megmenekült! A hajó elindult vele!  - Gazemberek! Utánam a kikötőbe!  - Most már üthetik a nyomát!... - Szeretnék legyszer kicsit boldog lenni ... -  Itt az óra búcsúszóra….-  Tratatata…” (Házy Erzsébet,  Galambos Erzsi, Bende Zsolt,  Rátonyi Róbert, Palcsó Sándor, énekkar )  

- A  II. felvonás  nyitójelenete: „Valóban pompás a fogadtatás! Felséges ez a hotel! Mennyi új hangulat,  csupa varázs! Ez ami szép, ez ami kell!...” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi, énekkar)

Dankó Rádió  - " Az a szép"

Házy Erzsébet énekét ma két rádióbeli operettfelvételéről hallottuk felcsendülni: 

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

Giuditta dala: „Ki tudja, miért van ez? Hogy minden férfi észrevesz…/Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény…” (Házy Erzsébet, km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) – 1968-as rádiófelvételről – keresztmetszet

Karl Millöcker - Theo Mackeben - Hans Martin Cremer, Paul Knepler, J. M. Welleminsky - Lakatos László - Szenes Andor: Dubarry (Dubarry grófnő)

Jeanne belépője: „Amibe én belekezdek, befejezem, befejezem! Tudom, hogy amire vágyok, elérhetem, elérhetem… Aki a dalomat halja, így sóhajt én felém: ez ő, ez ő a  Dubarry, csak látni kell és hallani, ó mennyi láz és mennyi tűz, és szívem ég…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - a Millöcker-operett részleteit Zeller A madarász c. operett részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió  az „Operettest” című műsorában (Házy mellett Petress Zsuzsa, Kónya Sándor, Palcsó Sándor énekel)

"A pozsonyi hentesüzlet előtt a fiatal Házy család Erzsikével 1932 körül"

Forrás:  Klemen Terézia: Az évszázad Manonja  - képekkel illusztrált könyvéből (2018)

1952. június 8.

Magyar Nemzet

„Az Álarcosbálban lépett ismét színpadra hosszabb betegség és operáció után Simándy József, az Állami Operaház közkedvelt tenoristája. Ricardo szerepét énekelte vonzó, szép hangszínévet, amit a közönség annyira szeret. A meleg taps és ünneplés bizonyította, hogy az operalátogatók osztatlan őrömmel fogadták visszatértét. Az Operaház egyik fiatal ösztöndíjas tagja, Házy Erzsébet, Oszkár szerepében mutatkozott be s a kedves szerepre való rátermettségét igazolta, azt a reményt keltve a nézőben, hallgatóban, hogy további fejlődésével kitűnő Oszkár válhat belőle.”

(sz)

1951. december 31.

Magyar Nemzet

"Három a kislány" 
Felújítás a Városi Színházban

„A szereplők általában igen jók. Különösen emlékezetes Rősler Endre Schubert-alakítása. Ez a nagy művész nemcsak külsőre nézve ad megdöbbentően hiteles Schubert-portrét, hanem a zeneköltő jellemének mesteri megrajzolásával is. Alakításának kivételes sikerét abban kell keresnünk, hogy mélységes művészi átéléssel, az emberi rokonérzés legértékesebb emócióival tudja életre kelteni a zeneköltő alakját. Fehér Pál Schubertje elmarad Rősleré mögött, de az érzések melegét benne is megtaláljuk a maszk alatt. Médinek három megszemélyesítője is van. Gyurkovics Mária érett, biztos művészettel, az őszinte érzésekkel telített ének és a színészi játék megkapó mozzanataival valósítja meg ennek a jellemzés dolgában nem is egészen könnyű szerepnek feladatait. Páka Jolán hasonlóképpen kitűnő Médi; vonzóan, lágy tónussal ábrázolja a bájos leányalakot, olyan színekkel mutatva be, amelyek a daljáték stílusából természetesen adódnak. Kedves és melegérzésű Médit állít a közönség elé Gencsy Sári. Sikere ezért őszinte. Schobert a friss tehetségű Melis György és a rokonszenves Reményi Sándor alakítja. Tschöll mama figuráját Medgyaszay Vilma verőfényes kedélye aranyozza be. Jellegzetes, mérges kis öreget formál Tschöll papából Apáthi Imre; a másik Tschöll papa alakjában Maleczky Oszkár aranyos, joviális humora csillog. Szilvássy Margit mint Grisi, a színészi alakítás egy-egy kitűnő pillanatával vonja magára a figyelmet s ugyanezt mondhatjuk Dobái Líviáról. A népes szereplőgárdából Koltay Valériát, Katona Lajost, Remsey Győzőt, Virág Ilonát, Kassai Jánost, Fekete Pált említjük meg (Fekete Pál maszkját azonban túlzottnak találjuk).

A legfiatalabbak közül Házy Erzsébet kelt kellemes feltűnést Édi szerepében. Üde, szép hang, mozgékony temperamentum — színpadra való tehetség.

Elismerést érdemel a balettkar, amely feltétlenül gazdagítja a »Három a kislány« előadását.”

/Szenthelyi István/

Szabad Szó,  1951. február 18.

Zenei hírek

Az egyre fejlődő és erősödő Rádió Énekkar, a magyar kóruskultúra kiváló képviselője, nagy és igényes műsorral lépett legutóbb a közönség elé. A műsor érdekes bemutatóval Is szolgált, a Rádió Énekkar előadásában hangzott el először Magyarországon Szvesnyikov »Öt orosz népdal« című kórus-kompozíciója. Kaposi Andor és Remsey Győző szólistákkal. A kitűnően énekelhető mű az orosz népi ének ősi többszólamúságát jellegzetes harmóniában mutatta meg s természetes közvetlenséggel hozza a hallgató elé. Az énekkar mind a lírai, mind pedig a gyors, virtuóz jellegű részletekben igen kiváló felkészültségről tett tanúságot.  A gazdag műsorból kiemelkedtek a lengyel, cseh, román, bolgár és albán kórus-számok is. amelyeknek előadásával fényesen bizonyította be az együttes, hogy jól megérti a szomszédos népi demokráciák népzenéjének szellemét Is. A szólókat Halmi Lujza, Kersics Anka, Lukács Éva és Tóth Ibolya énekelték. — A magyar műsorszámokban bravúros produkcióként hatott Kodály Zoltán három nagy karművének, a »Jézus és a kufárok«-nak, az »Esti dal«-nak és a Mátrai képek«-nek egymásután, szinte »egylélegzetre« való eléneklése.

Érdekes kísérlet Johann Strauss Mesék a bécsi erdőről« című keringőjének kórus-feldolgozása. Ebben Házy Erzsébet és Bencze Judit tűnt fel magánszólamával. Az együttes kimagasló teljesítménye Székely Endre kiváló kórusnevelő munkáját dicséri.

Talán ezek a  legelső rádiófelvételek, amelyeken felcsendült Házy Erzsébet énekhangja:

1950. szeptember 15., Kossuth Rádió, 14.25 - 15.30

Bor Kálmán zenekara játszik, Házy Erzsébet és Sztáray Márton énekel.
 

1950. november 19., Petőfi Rádió, 15.40 – 16.40.  

A Könnyű Múzsa-együttes játszik. Vezényel Bródy Tamás. Házy Erzsébet és Szabó Jenő énekel.

1951. október 2., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45

  A Magyar Hangversenyzenekar játszik. Közreműködik Házy Erzsébet, Vereczkey Zoltán — ének, Fejér Sándor — hegedű.

Az árverési licit végül 32.000 Ft leütéssel zárult.

Magyar Állami Operaház - Debussy: Pelléas és Mélisande

Budapest, 1963. május 15.

 Nádas Tibor az orvos, Faragó András Golaud, Arkel unokája, Házy Erzsébet Mélisande és Ütő Endre Arkel, Allemonde királya (b-j) szerepében játszik  Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operájának próbáján.

A felújított művet május 18-án mutatták be Mikó András rendezésében és Ferencsik János vezényletével a Magyar Állami Operaházban.

MTI Fotó: Bartal Ferenc

Kapcs. 3382. sorszám

Mai évforduló: 118 évvel ezelőtt született Sir William Walton (Oldhaim, Egyesült Királyság, 1902. március 29. – 1983. március 8., Ischia, Olaszország) -  20. századi angol zeneszerző.

Házy Erzsébet egyik emlékezetes televíziós alakítása volt Popova szerepe Walton Csehov  színdarabja nyomán komponált operája – „A  medve”  - filmváltozatában.  

A Zenés TV Színház égisze alatt bemutatott operafilmet - rendező: Ádám Ottó - 1976. június 5-én sugározta a televízió 21.30 órától.

Grigorij Sztyepanovics Szmirnov birtokos és a gárda tartalékos hadnagya (a „Medve”) – Melis György

Jelena Ivanovna Popova, a ház asszony – Házy Erzsébet

Luka, szolga – Begányi Ferenc

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.

Kapcs. 4719. sorszám

A bemásolt kép (plakát, hirdetmény) online árverésen vasárnapig megvásárolható az antikvarium.hu oldalon.  A licit 1 Ft-ról indult és most 18.000 Ft-nál tart.  (a katalógusban 119. sorszám alatt)  Regisztrálni kell. 

"A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL"

(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)

https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=913844&aid=13351&utm_source=hirlevel13&utm_medium=email&utm_campaign=2020_03_10_dedikalt_konyvek_arveres

„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet énekel részleteket (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) 

A Magyar Állami Operaház zenekarát Bródy Tamás vezényli

1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája

2 .Pjotr Csajkovszkij - Jozef Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca

3. Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene/Intermezzo/

4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”

5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”

6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”

„Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet és Melis György énekel részleteket (1967. március 26., Petőfi Rádió, 13.20 – 13. 47) 

A Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

1.) Karl Zeller: A madarász – Rajna keringő (Házy Erzsébet, km. Énekkar)

2.) Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Cárevics – Sonja dala (Házy Erzsébet)

3.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta – „Oly forró ajkamról a csók" (Házy Erzsébet, km. Énekkar)

4.) Jacques Offenbach: A varázshegedű – Rondó „A vén Mathieu szíve árva, társa már csak a jó hegedű…”  (Melis György)

5.) Carl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője: „Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem!.../Hófehér hattyú vállát csókoltam én…”  (Melis György)

6.) Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony – dal: „Rózsákat himbál a szél” (Melis György)

... műsorról...

Igen, a YouTube-on található Házy - Sárdy Marica-kettőse a televízió közvetítette Lehár - Kálmán gálán készült az Operettszínházban, 1960-ban. 

Én emlékszem ennek a gálaműsornak a közvetítésére. Akkor már saját televíziónk volt, bizony.
Amióta a Marica grófnő nagy kettősét feltöltötték a YouTube-ra, Házyval és Sárdyval, biztos vagyok abban, hogy a felvétel arról a műsoról maradt fenn.
A teljes duett:
https://www.youtube.com/watch?v=E-XV-rO4Szo
Jó, hogy van egy csonka felvétel is, amelynek a kép- és hangminősége valamivel jobbnak tűnik:
https://www.youtube.com/watch?v=mdxGqe0-fY0

A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL

(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)

Közreműködők:

Ágay Karola  - nem szerepelt a koncerten

Házy Erzsébet

Honthy Hanna  - nem szerepelt a koncerten

Koltay Valéria

Németh Marika

Orosz Adél

Vámos Ágnes

Zentay Anna

+Balogh Edina - a plakáton nem szerepel a neve

Baksay Árpád

Feleki Kamill

Kövecses Béla

Latabár Árpád

Latabár Kálmán

Oswald Gyula

Rátonyi Róbert

Róna Viktor

Sárdy János

+ Palcsó Sándor - a plakáton nem szerepel a neve

A Fővárosi Operettszínház Zenekara, Énekkara és Tánckara.

Vezényel: Bródy Tamás

Vezényel: Pécsi István - nem vezényelt a koncerten

Koreográfus: Hidas Hédy

Díszlettervező: Rajkay György

Rendező: Mikó András

Szerkesztő: Fábry Éva

Műsor volt:

1. rész

Kálmán: Ördöglovas – Palotás (tánckar)

Lehár: Giuditta – részletek (Palcsó, Koltay, Oszvald, Vámos, énekkar)

Lehár: A mosoly országa – Balett (Balogh és a tánckar)

Lehár: A víg özvegy – részletek (Házy – Vilja-dal; Grizett-dal; (Koltay, Kövecses, Sárdy, énekkar, tánckar)

Kálmán: Csárdáskirálynő – részletek (Németh, a két Latabár, Baksay, Rátonyi, énekkar, tánckar)

2. rész

Lehár: Arany és ezüst – keringő (Orosz - Róna)

Kálmán: Tatárjárás – részlet (Zentay)

Kálmán: Marica grófnő  - Marica belépője (Házy, énekkar)

Kálmán: Marica grófnő  - „Ne szólj, kicsim, ne szólj…” - kettős (Házy, Sárdy)

Lehár: Luxemburg grófja – részletek (Németh, Zentay, Baksay, Feleki, Rátonyi, énekkar, tánckar)

Házy Erzsébet, Budapest, Hősök tere, 1966

Fotóművész: Bojár Sándor

/Fortepan/

Kapcs. 4715. sorszám

Utánanéztem a kép forrásának:

Fortepan - Házy Erzsébet - Vérnász - Menyasszony

A kép készítője: Bojár Sándor

Képszám: 177562

Év: 1966

Az évszámból következik, hogy Házy Erzsébet nem az 1974-ben bemutatott televíziós változatban látható a képen, hanem az Operában 1964-ben  bemutatott Szokolay Sándor-opera 1966-ban is repertoáron lévő egyik előadása idején készült róla a fotó,  az öltőzőszobában. 

Kedves IVA!

 "Leesett a tantusz": Házy Erzsébet a fotón tényleg a Vérnász Menyasszonya Szokolay Sándor operájából! Valóban,  ez a "kép vagy az operaelőadás szünetében, vagy a Vérnász tévé-változatának forgatásakor készülhetett."

Köszönöm a válaszodat! 

Szerintem Házy. Ismert Menyasszony-parókájával, a jelmez is azonosítható más Vérnász-fotókon látható jelmezével, A kép vagy az operaelőadás szünetében, vagy a Vérnász tévé-változatának forgatásakor készülhetett.

Bizonytalan vagyok benne: a képen látható személy vajon Házy Erzsébet?  Ha ő, akkor mikor és hol készülhetett ez a felvétel róla? Emlékeim szerint több darabban viselt sötét (fekete színű) hajat...

Házy Erzsébet operaénekesnő - 1965

Fotó: Kotnyek Antal

/Fortepan/

2003. december 15., Petőfi Rádió, 19.15 – 20.00

Operasztárok - operett álarcban - Házy Erzsébet

Ruitner Sándor műsora.

Szerkesztő: Schubert Ferenc

1. Puccini: Manon Lescaut – Manon „Ékszeráriája”
2. Kemény Egon: Komáromi farsang – kettős (km. Ilosfalvy Róbert)
3. Johann Strauss: A denevér – „Órakettős” (km. Szőnyi Ferenc)
4. Offenbach: A szép Heléna – „Álomkettős" (km. Réti József)
5. Kacsóh Pongrác: János vitéz – kettős (km. Sárdy János)
6. Lecocq: Angot asszony lánya – kettős (km. Szabó Miklós)
7. Farkas Ferenc: Csínom Palkó – kettős (km. Simándy József)
8. Lehár Ferenc: A víg özvegy – kettős (km. Udvardy Tibor)
9. Fall: Pompadour – kettős (km. Palcsó Sándor)

1982. március 12. , Petőfi Rádió, 18.47 – 20.00

Egv énekes több szerepben:  Házy Erzsébet énekel

1983. november 21. Petőfi Rádió 18:35

Minden hangra emlékszem" - Tamássy Zdenkó műsora
Emlékezés Házy Erzsébetre

1984. július 3. MTV 1   18.55 – 19.30

 „Emlékezés a primadonnára” - Házy Erzsébet operettfelvételeiből.

1984. szeptember 14. , Bartók Rádió 17.00 – 17.30

 Felejthetetlen arcok az Operaházból.

 Házy Erzsébetre emlékezik Huszár Klára

1988. augusztus 6., Kossuth Rádió,  20.35 – 21.39

„Hangportrék — rádiós emlékek fényében”   - Házy Erzsébet

Ruitner Sándor műsora. 

Közreműködik: Erőss Anna

1990. október 13. – december 31., Bartók Rádió

Rádiós emlékek Házy Erzsébetről – I- XII. rész (részletesen lásd 4683. sorszámnál)

„Házy Erzsébet emlékezetes szerepei”

Dr. Viola György műsora
Zenei szerkesztő: Kroó György

1991. április 26. Petőfi Rádió, 9.03 - 10.00

"Csillagok parádéja" - HÁZY ERZSÉBET

Saját hangdokumentumai felhasználásával írta: Rátonyi Róbert

Közreműködik: Rátonyi Hajn

Adásrendező: Peidl Borbála

Szerkesztő: László György

1992. szeptember 5.  - TV2., 22.25 - 23.15

Operafejedelmek – Házy Erzsébet – Emlékműsor (lásd 238 - 250. sorszámoknál részletesen)

Műsorvezető: Végvári Tamás
Forgatókönyv: dr. Viola György
Szerkesztő: Veszprémi András
Operatőr: Szabados Tamás
Gyártásvezető: Major István
Rendező: Török Ilona
Producer: Czigány György

1993. március 21., MTV 1 -  Falutévé - 6.40 –

benne: 
- Színészóda: Házy Erzsébetre emlékezik Melis György

1995. február 12.  Bartók Rádió 9.05 – 10.00 

Operaházi Arcképcsarnok: Házy Erzsébet

Kertész Iván műsora
Zenei szerkesztő: Kertész Iván
(42 perc)

1995. október 03. Kossuth Rádió 23.06 óra
Felvételeiből válogat: Házy Erzsébet
Meixner Mihály műsora
(60 perc)

1995. december 24.  Bartók Rádió 9.05 – 10.00

Nagy magyar operaénekesek: Házy Erzsébet

2002. szeptember 01., Petőfi Rádió 21.03 – 23.00
„Művészportrék a Rádió Dalszínháza emlékkönyvéből” – Házy Erzsébet (I- II. rész)

Írta és összeállította: Ruitner Sándor
Km.: Török Annamária
Szerkesztő: Schubert Ferenc

2003. december 15., Petőfi Rádió, 19.15 – 20.00
Operasztárok - operett álarcban - Házy Erzsébet

Ruitner Sándor műsora.
Szerkesztő: Schubert Ferenc

(45 perc)

Kapcs. 4709. sorszám

Nem találtam nyomát annak, hogy a jelzett filharmóniai hangverseny Komáromban Házy Erzsébettel és Kováts Kolossal megvalósult volna. (Esetleg a basszista operaénekesünk tudna erről még információval szolgálni...)

• Dolgozók Lapja, 1974. március 9.

Élő zene? Gépzene?
Komáromi utóhang

A héten a Hárfástrió hangversenyével ért véget Komáromban az Országos Filharmónia és a Csokonai Művelődési Központ közös rendezvénysorozata. A Filharmónia a Magyar Rádió Gyermekkórusát, a Camerata Hungarica együttest és a Hárfástriót szerepeltette a koncertprogramban, a művelődési központ pedig kiegészítésképpen — egyben kísérletként is — dr. Viola György zeneesztétát hívta meg előadások tartására. A hangversenyévadról alkotott előzetes elképzelések csak részben váltak valóra. A 135 bérlettulajdonost ugyanis a gépi zene nem vonzotta annyira, mint az élő zenei élmény (a gyönyörű diapozitív képek vetítésével kísért előadásokon Maria Callas, Gigli, Caruso és mások hangját általában 60-70 érdeklődő hallgatta).

A város közművelődési életének vezetői a tanulságot máris megfogalmazták: a következő évadban csak élő zenei koncertprogramot terveznek. A tavalyi siker viszont arra ad buzdítást, hogy még ez évben meghívják vendégszereplésre Házy Erzsébetet és Kováts Kolost. Ezt a hangversenyt a Filharmónia már erre a hónapra ígérte.

A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában ("Az a szép") ismét felcsendültek operettmelódiák az elmúlt hetek zenei összeállításaiból - Házy Erzsébet operettfelvételei közül ismét hallhattuk:

Kálmán  Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.: „Zajt ne üss kicsi lány, idesüss! Amit én szavalok, az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)  - bemutató: 1954. február 28., Kossuth Rádió, 13.00 órától, részletek

- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „- Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép!...” Közepén a kép! …/- Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba’, jaj be szép!...muzsikára lép…/ Hencida, Boncida, Bergengócia, mér is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet, Melis György)

- Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Ez is az egyik utolsó fellépése lehetett Házy Erzsébetnek…

Nógrád. 1982. június 1.

"Muzsika a romkertben"

Pásztón, a helytörténeti múzeum melletti középkori romkertben hétfőn (1982. május 31.) megkezdődött a Romkerti muzsika című hangversenysorozat. Elsőként a Belügyminisztérium szimfonikus zenekara adott koncertet a több mint százfőnyi közönségnek. A Könnyűzene — mindenki kedvére című műsorban J. Strauss, Millöcker, Miljutyin, Lehár, Kacsóh, Kálmán Imre ismert operettmelódiái hangzottak el Králik János karnagy vezényletével. Közreműködött a koncerten Házy Erzsébet, Kovács Brigitta, Palócz László és Rózsa Sándor.

Kérdés, hogy az alábbi cikkben hírt adott nagybátonyi bányász ünnep programjának közreműködői között nevesített Házy Erzsébet ott volt-e; azon részt tudott-e venni és énekelni?

Házy Erzsébet súlyos betegségben hunyt el azon év november 24-én.

• Nógrád. 1982. augusztus 25.

Rodeo, Házy, Palócz, Duna
Gazdag programmal készülnek az idei bányásznapra

A bányásznapi szervező bizottság tartott ülést tegnap Salgótarjánban, a bányavállalat kultúrotthonában. Az alkalmi testület véglegesítette a szakmai ünnep programját.
Szeptember harmadikán — tehát egy nappal az ünnep előtt — délután zenével köszöntik az üzemek dolgozóit a vállalati fúvószenekarok. Délután három órakor megkoszorúzzák a salgótarjáni Tanácsköztársaság-emlékművet az egyik rezesegyüttes közreműködésével.

Szeptember negyedikén, a bányásznapon zenés ébresztőt tartanak a vállalati dolgozók lakta településeken és Salgótarjánban a muzsikusok. Kilenc órától térzenével fogadják Nagybátonyban az ünnepségre érkező bányászokat a helyi művelődési ház ifjúsági és felnőtt zeneszei. Fél tízkor megkoszorúzzák a nagybátonyi felszabadulási emlékművet. Az ünnepi nagygyűlés tíz órakor kezdődik. Tarnóczi Lujza egy Garai Gábor-verset szaval, majd a nagybátonyi munkáskórus három mozgalmi dalt ad elő....

Déltől délután hat óráig tartalmas, kulturális műsort adnak az ünnepségen részt vevő dolgozóknak. Ezen föllép a BM Határőrség 'fúvószenekara budapesti művészekkel, a Rodeo együttes, amely countrymüzsikát mutat be; kétórás hangversenyt ad a BM szimfonikus zenekara, nem kisebb közreműködőkkel, mint a Kossuth-díjas Házy Erzsébet, a Liszt-díjas Palócz László. „Táncra, vigalomra!” címmel ad műsort két órán át a BM Duna Művészegyüttese az ünnepi program záró mozzanataként az erre a célra kialakított szabadtéri színpadon.

Film Színház Muzsika

1958. július 18.

Mi van a Víztoronyban?

Meglepő kérdés. Váratlanul hangzott el valamelyik este, nem is tudom már: a „Maxim" nevű mulatóban-e; vagy ama villa kertjében, mely a tündökletes szőkeségű Glavari Hannáé. A kérdés mindenesetre felvetődött; a víztorony pedig ott áll, karcsún, pontosan szemközt az imént említett párizsi helyekkel, — valahol a Margitszigeten.
Kezdetben négyen voltak a kíváncsiskodók: a víg özvegy, a víg követségi titkár, a víg nagykövetné, meg a víg francia márki; míg aztán e legutóbbi, névszerint Camille de Rosillon kézen fogta Valencienne-t, s így szólt: „Ti csak menjetek, mi addig megnézzük a rózsákat, meg azt a kicsi…” Az utolsó szavakat elnyelték a szigeti fák. Glavari Hanna imigyen Danilovics Danilo kíséretében megindult föl a Víztorony lépcsőfokain.
Hamarosan kiderült, hogy a víztoronyban — rengeteg a lépcső. És mély és zengő benne a visszhang. Hűvös is van egy ilyen szabású víztoronyban, ami szerfölött kellemes a párizsi, illetve pestbudai kánikula után. Mentek. Egyre feljebb, s amikor a szépséges Hanna a legutolsó lépcsőfokra tette karcsú lábát, kiderült, hogy még mi van a víztoronyban: rossz lépcsőfok, melyet a szárazság „hibásított meg", és amely így megsértette a víg özvegy bokáját! Danilovics Danilo átkarolta e baleset után Hannát, s kiléptek ketten az erkélyre, honnét csodálatos a kilátás; ahol a kedves szél mindenféle dallamokat idézett, hegyek felől, kétkarú folyó felől, síkságok felől és — az akkor dísztelen, kulisszátlan szigeti színpad felől.
Ez van a víztoronyban, s ami nincs, helyesebben: aznap nem volt?
Pontosabban szólva; akkor délben nem volt?
Víz.

/D. L./  (Dalos László)

Az egyik fotó alatt áll ez a szöveg:

„OTT ÉLT A LiDÉRC” — nem az erdő, hanem a víztorony rejtekén! Ő babonázhatta meg azt az utolsó lépcsőfokot, mely el akarta rejteni a Lehár-operett szerelmesei elől a fent kibontakozó panorámát.  Nem sikerült neki! Lám, Hanna már mosolyog ...

(Kotnyek és Farkas képei)

Esti Hírlap, 1958. július 15.

SZOMBATON DÉLELŐTT egy fotoriporter felvételeket készített a Margitszigeten  „A víg özvegy” két főszereplőjéről, Házy Erzsébetről és Udvardy Tiborról. Az egyik felvételt a szigeti víztoronyban akarták megcsinálni. A művészek felmentek a torony tetejére vezető lépcsőn, amelynek egyik foka Házy Erzsébet alatt a mintegy kétemeletnyi magasságban leszakadt. Szerencsére Házy Erzsébet meg tudott kapaszkodni a feljáró oldalvasában, s az előtte haladó Udvardy Tibor megragadta és felhúzta. A művésznő kezén és arcán szenvedett kisebb zúzódásokat.

Járay és Kövecses, avagy tenorok, akiket elfelejtene a világ

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2020.03.05. 12:02 ORIGO.hu

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 131. LEVÉL

"Kedves Néném,..."

A cikkben található ez a fotó is:

Házy Erzsébet és Kövecses Béla

FORRÁS: A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ARCHÍVUMA

"Elkészült a Komáromi farsang rádiójáték felvétele"

Hajdú-Bihari Napló

1957-03-08 / 56. szám

(Budapesti tudósítónktól)

A stúdió párnázott ajtaja mögött, mint a színes pillangók röpködnek Csokonai szavai. A debreceni költő a Komáromi farsang derűs forgatagában lázas szavakban vallja meg szerelmét Lillának. László Endre, a darab rendezője az utolsó simításokat végzi a felvételre kerülő legújabb daljátékon, melynek fő alakjait kettős, — egy énekes és egy prózai — szereposztásban veszik fel. Csokonait Zenthe Ferenc alakítja, Kemény Egon friss, melodikus zeneszámait pedig llosfalvy Róbert énekli. Lilla alakjánál az énekes szerep Házy Erzsébeté, a prózai szöveg Korompay Valié. Lavottát is ilyen kettős alakításban adja a rádió: Molnár Miklós és Gönczöl János formálja és énekli a zeneszerző szerepét. A zord apát, a kérőként jelentkezett Csokonait kikosarazó Vajda Pétert Deák Sándor, a többi főszerepet Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán játsszák, tehát igazi parádés szereposztásban hallgathatják a debreceni tárgyú rádiójátékot a hallgatók.
A lehallgató fülkében Gál György Sándor, a rádió zenei fejtörőjének közismert szerkesztője mondja el a legújabb magyar daljáték születésének körülményeit.
— Néhány évvel ezelőtt Visegrádon voltam az alkotók házában, ahol egy operatanulmányon dolgoztam. Itt találkoztam társszerzőmmel, Erdődy Jánossal, és megbeszéléseink során határoztuk el, hogy Csokonai édesbús poétikus szerelmének történetéből daljátékot írunk. A téma valósággal rabul ejtett. A daljáték szövege nagyrészt Visegrádon elkészült, de akkor még színpadra szántuk. Úgy volt, hogy vidéken lesz az ősbemutatója, a győri Kisfaludy Színházban. Aztán mindinkább rájöttünk, hogy a darab elsősorban rádióelőadásra kívánkozik. így is döntöttünk szerzőtársunkkal, Kemény Egonnal együtt, akinek a Hatvani diákjai című szintén debreceni tárgyú rádió játéka, a Valahol Délen c. operettje és más hangulatos, szép zeneszámai jól ismertek a rádió hallgatói előtt. Bízom benne, hogy daljátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a rádiókészülék mellől.
A hangjáték, melynek előadása március 9-én, szombaton lesz a Kossuth-rádióban, különösen a debreceni hallgatók részéről tarthat számot nagy érdeklődésre.

/KISS ISTVÁN/

„ A böjti szél fúj, véget ért a Farsang…”

Dankó Rádió                             naponta kora reggel 5 – 5:55 között

Nagy Ibolya felelős-szerkesztő vendége volt ezen az ismételt műsorhéten:

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor.

A mai műsorban Nagy Ibolya bevezetőjével elhangzott:

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió, Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket.

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 10. Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." - 02:12  

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2. A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." - 03:08  

Az első reggel, Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 22. Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" - 01:56  

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 20. Kajdács Kelemen dala "Kelemen, menj vissza a konyhába..." - 04:28  

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

2019-ben jelent meg a Komáromi farsang CD- felvételen:

https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang

Kapcs. 4697., 4022., 729., 668. sorszámok

„Víg özvegy a Margitszigeten”

1958. július 10., Magyar Nemzet

Mikor az opera operettet játszik — kirándul. Majálist tart. Juliálist. (Amilyen hónapban vagyunk.) Szörnyű sorstragédiák zordan éneklő hősei bonviván-primadanna szerepet alakítanak — Peter Grimes Danilót, Mimi Glavari Hannát — eljátszadoznak kedvük szerint, hancúroznak, táncikálnak. Opera, a zöldben.
Júliusi kirándulás a gyönyörű Margitsziget pázsitszínpadán, a lombos fák közt: ez a Víg özvegy is.
Lehár első világsikerét plántálták ide, a jelek szerint igen nagy sikerrel. A több mint ötvenesztendős Víg özvegy ma is frissen csendülő melódiái kelnek szárnyra operaénekeseink ajkán. Kitűnők a szereplők, jólhangolt az egész együttes, pazar a látványosság, nem maradnak el a fogatok, a lovak, amelyek mindig tapsot kapnak, gondoskodnak meglepő attrakciókról, (görögtűz helyett ezúttal váratlanul felrobbanó tűzijáték félemlíti meg a gyanútlan nézőt). A rendező, Mikó András, óriási térrel gazdálkodik, tud is vele mit kezdeni, mindent benépesít, igazi garden partyt rendez »Pontevedro« párizsi nagykövetségén. Az illúzió teljes; a néző szinte részt vesz a vidám társaság kedvteléseiben, mint meghívott vendég. Fülöp Zoltán tetszetős, artisztikus francia kastélyt varázsolt a színre, Márk Tivadar jelmezei gazdagon hatnak az erős reflektorfényben.

A Víg özvegy szabadtéri előadásának színpadi megalkotói közé tartoznak a szereplők — hiszen a jó alakítások a felvonások során szervesen építik a sikert, a produkció lényeges részét.

Házy Erzsébet, mint Glavari Hanna, a cselekményben szereplő húszmillió nélkül is hódító, nagyon szép jelenség, áhított »víg özvegy«, éneke is behízelgő, s külön meglepetés az a primadonnai fölény, biztonság, amellyel prózai szerepét mondja-játssza.

Udvardy Tibor fölöttébb széles művészi skáláját bizonyítja Danilo: tud igazi bonviván lenni ez a nagy drámái hősöket magában hordó művész, elegáns világfi, orfeumjáró kedves mihaszna, és a szerelem igazi érzései közt elkomolyodó aranyifjú.

Maleczky Oszkár a humor nagykövete. Valenciennes, a kikapós feleség Koltay Valéria megszemélyesítésében kevésbé pikáns, mint maga az ábrázolt alak, de éppen az ízléses megformálás dicsérhető. Ilosfalvy Róbert érvényesíteni tudja szép, karcsú tenorját. Sokat derül a közönség Fekete Pál mókáin: nagyon jól ért hozzá, hogy a hálás Nyegus-szerepből — a túlzó ripacskodás elkerülésével — árassza a komikumot. Szőnyi Olga és László Margit a sok csinos nő közt is feltűnik. Egy-egy jó figurát hoz a színpadra Palócz László, Bende Zsolt, Kenéz Ernő, Göndöcs József, Kerekes Gábor.

Mutatósak, világvárosiasak az Eck Imre komponálta táncjelenetek, főként az »Arany és ezüst« keringőre készült hosszabb betét. Ugray Klotild, Rácz Boriska, Havas Ferenc és Róna Viktor kitűnően oldják meg az egyáltalán nem egyszerű, nagyrészt akrobatikus táncokra épülő feladatot, a tánckarral együtt.
Ha még hozzávesszük, hogy az előadást Kerekes János vezényli — aki köztudomás szerint maga is operett-komponista —, s az Operaház zenekara szívesen adja oda művészetét a könnyed, de értékes Lehár-muzsikának: végül is csak annyit mondhatunk, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpad idei bemutatóját — operabemutató hiányában — a nyári évad eseményeként tarthatjuk nyilván.

/Szenthegyi István/