Házy Erzsébet operett stúdiófelvételein férfiénekes partnereivel énekelt ezekben a darabokban:

II.  Baritonok, bassz-baritonok (a kis karakterszerepek nem mindegyik előadóit nevesítem; akiknek a felvételen nincs közös, együtténeklésük Házyval)

Bende Zsolt – Házy Erzsébet: Offenbach: Fortunio dala; J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: A denevér; Szirmai Albert: Rinaldó; Offenbach: A szép Heléna; Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Fényes Szabolcs: Maya; Offenbach: Kékszakáll

Melis György – Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Fekete csillag; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Huszka Jenő: Lili bárónő; J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: A denevér; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Ábrahám Pál: Viktória; Ábrahám Pál: Bál a Savoyban; Schubert-Berté: Három a kislány; Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; Planquette: A corneville-i harangok; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Loewe: My Fair Lady; Szirmai Albert: Mézeskalázs; Offenbach: Kékszakáll

Palócz László – Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Szombat délután; Polgár Tibor: A lepecsételt asszony; Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; J. Strauss: A denevér; Offenbach: A szép Heléna; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Fényes Szabolcs: Maya

Radnay György – Házy Erzsébet: Planquette: A corneville-i harangok; Polgár Tibor: A lepecsételt asszony; Kacsóh Pongrác: János vitéz; Lehár Ferenc: Cigányszerelem; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; J. Strauss: A denevér; J. Strauss: A cigánybáró; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Fényes Szabolcs: Maya

Reményi Sándor – Házy Erzsébet: Polgár Tibor: A lepecsételt asszony; Farkas Ferenc: Csínom Palkó

Palló Imre – Házy Erzsébet: Kacsóh Pongrác: János vitéz

Sólyom - Nagy Sándor  – Házy Erzsébet: Planquette: A corneville-i harangok

Szabó Ernő – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Farkas Ferenc: Csínom Palkó

Domahidy László - Házy Erzsébet: Farkas Ferenc: Csínom Palkó

Gózon Gyula – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Miljutyin: Nyugtalan boldogság;

Bilicsi Tivadar – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Miljutyin: Nyugtalan boldogság; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Jacobi Viktor: Leányvásár

Bessenyei Ferenc - Házy Erzsébet: Horváth Jenő: Kénytelen mulatság

Eberhard Wächter – Házy Erzsébet: J. Strauss: Der Zigeunerbaron

Lendvay Andor - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró

Maleczky Oszkár – Házy Erzsébet: Polgár Tibor: Szél kerekedik; Fényes Szabolcs: Szombat délután; Jacobi Viktor: Leányvásár; Offenbach: Fortunio dala; Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: A szép Heléna; J. Strauss: Egy éj Velencében

Várhelyi Endre – Házy Erzsébet: Planquette: A corneville-i harangok; Zeller: A madarász

Így van, ez kimaradt. Köszönöm. 

Bartha Alfonz A gerolsteini nagyhercegnőben is volt  Házy Erzsébet partnere.

4536 számú bejegyzéshez hozzáfűzöm, hogy a Komáromi farsang című daljáték főszereplői: Házy Erzsébet (Lilla) és partnere Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) voltak.

Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) nagyobb szerepben és Kishegyi Árpád (Majordomus) egy jelenetben szerepelt a darabban, nem Házy Erzsébet közvetlen partnereként, ám természetesen ők is kiváló alakítást nyújtottak. Most már a Komáromi farsang dupla CD-album track listája is megtalálható Kemény Egon weboldalán – www.kemenyegon.hu. Itt megtekinthetőek a pontos részletek.

Házy Erzsébet operett stúdiófelvételein férfiénekes partnereivel énekelt ezekben a darabokban:

I.  Tenorokkal

Ilosfalvy Róbert - Házy Erzsébet: Fényes Szabolcs: Szombat délután; Kemény Egon: Komáromi farsang; Offenbach: Fortunio dala; Huszka Jenő: Lili bárónő; J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: A denevér; J. Strauss: Egy éj Velencében;  Schubert-Berté: Három a kislány; Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Udvardy Tibor - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: A mosoly országa (két rádiófelvételen is); Lehár Ferenc: A víg özvegy (két felvételen is); Lehár Ferenc: Éva; Lehár Ferenc: A cárevics, Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő, J. Strauss: A cigánybáró; J. Strauss: Egy éj Velencében

Simándy József - Házy Erzsébet: Polgár Tibor: Szél kerekedik; Farkas Ferenc: Csínom Palkó; Lehár Ferenc: A mosoly országa

Szabó Miklós - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: Cigányszerelem; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Lecocq: Angot asszony lánya; Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság

Kövecses Béla - Házy Erzsébet: Jacobi Viktor: Leányvásár; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Offenbach: Fortunio dala; Lehár Ferenc: A víg özvegy

Sárdy János - Házy Erzsébet: Polgár Tibor: Szél kerekedik; Kacsóh Pongrác:János vitéz; Polgár Tibor: A lepecsételt asszony

Baksay Árpád - Házy Erzsébet: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban

Bartha Alfonz - Házy Erzsébet: J. Strauss: A cigánybáró; Planquette: A corneville-i harangok

Réti József - Házy Erzsébet: Offenbach Fortunio dala; Schubert – Berté: Három a kislány;  Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; Zeller: A madarász

Korondy György - Házy Erzsébet: Fall: Pompadour; Lehár Ferenc: Giuditta, Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Planquette: A corneville-i harangok; Gyöngy Pál – Bródy Tamás: Ének a paradicsomban; Loewe: My Fair Lady; Bernstein: West Side Story

Szőnyi Ferenc – Házy Erzsébet: J. Strauss: A denevér

Kónya Sándor - Házy Erzsébet: Millöcker: Dubarry; Zeller: A madarász

Kelen Tibor - Házy Erzsébet: Szirmai Albert: Mexikói lány; Zeller: A bányamester

Róka István - Házy Erzsébet: Offenbach: Kékszakáll

Rátonyi Róbert - Házy Erzsébet: Lecocq: Angot asszony lánya; Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság; Planquette: A corneville-i harangok; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Fényes Szabolcs: Maya

Palcsó Sándor - Házy Erzsébet: Lehár Ferenc: A víg özvegy;  J. Strauss: A denevér; Jacobi Viktor: Leányvásár; Fall: Pompadour; Fényes Szabolcs: Maya; Szirmai Albert: Mézeskalács; Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: Kékszakáll

Kishegyi Árpád - Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Offenbach Fortunio dala; Lehár Ferenc: Éva; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Lehár Ferenc: A mosoly országa; Offenbach: A szép Heléna; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő; J. Strauss: Egy éj Velencében; Fall: Pompadour

Külkey László - Házy Erzsébet: Offenbach Fortunio dala; Lehár Ferenc: A víg özvegy; Offenbach: A szép Heléna

Fekete Pál - Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; Lecocq: Angot asszony lánya

Feleki Kamill - Házy Erzsébet: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Rozsos István - Házy Erzsébet: Szirmai Albert: Mézeskalács

Rudolf Schock - Házy Erzsébet: J. Strauss: Der Zigeunerbaron

René Kollo - Házy Erzsébet: Gräfin Mariza

Kapcs.:4516., 4335. sorszámok

Fényes Szabolcs - Hárs László - Romhányi József: Nászajándék 

rádióoperett (zenés komédia)

(1954. március 30. kedd, 20:10. Kossuth rádió) – Lehel György karmester – Házy Erzsébet, Pataky Jenő, Feleki Kamill, Csikós Rózsi, Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Uray Tivadar, Mezey Mária, Apáthy Imre, Hlatky László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc

Halász Péter rádiókritikája a Rádióújságban_"Magyar Rádió" - 1954. április 12-19. lapszám

A Dankó Rádió mai operettműsorában felhangzottak ismét a Leányvásár jól ismert melódiái; kettősök - számomra megunhatatlanok…

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

Km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

A Rádió Dalszínháza bemutatója:1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

- Bessy és Fritz kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

 „- Nagyon vad ez a vadon,  ülök a padon, s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár,  ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom Isten, lesz  szigorú vizsgám.  /- Kettecskén,  az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén,  veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem,  furcsa kérem ,kettecskén…”

- Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

 „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés. - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul. - Mert a Méltóságos úr túlon túl dúl-fúl.

 - Bessy és Fritz kettőse, II. felv.  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

„-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! - Gilolo, gilolo, gilolo - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - Gilolo, gilolo, gilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - .gilolo, gilolo, gilolo...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: Gilolo! / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében  termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha,ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, Gilolo!...”

- Tom és Lucy szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika, Udvardy Tibor)

„- Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája, királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt! - Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja, de szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák! - Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék! Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék! - Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném! - Behunyva a szemem...- Reszketne a kezem...- Az ajkát érezném!...”

 "Túl az Óperencián" - Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban -  és a rádió internetes oldaláról is elérhető az adás.

Kapcs.: 4531., 4532.,  4492., 1080., 1065.  sorszámok

Theater an der Wien , 1968. - Lehár Ferenc: A víg özvegy -

Hanna és  Danilo szerepében: Házy Erzsébet és Johannes Heesters

http://JOHANNES HEESTERS Bühnenlegend + ELISABETH HAZY BUDAPEST Foto signo Autogramm

Mogyorósi Géza: Sztár-gyász

Berlini Híradó

Magyar Egyesület Berlin e.V. www.ungarn-in-berlin.de

XVIII. évfolyam – 34. szám 2012. tavasz – ára: 2,00 euró

(20. oldal)

Mogyorósi Géza: Sztár-gyász

Az alábbiakban a német nyelvterület közelmúltban elhunyt néhány művészéről emlékezünk meg…

"108 éves legenda December 30-án a bajor fővárosban kísérték utolsó útjára Johannes Heesterst. A „Grandseigneur der Operette” kilenc évtizedes színházi és filmes karrierrel büszkélkedhetett. Rökk Marika és Házy Erzsébet egykori bohém partnere szenteste hunyt el. „Sárm, elegancia és könnyedség jellemezte őt” – méltatta a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer a december 24-én meghalt holland származású Johannes Heesterst. Claudia Schmied, az osztrák kulturális tárca irányítója „az évszázad művészének” nevezte a Bécsben is sikeres sztárt. A már a náci időkben is Németországban dolgozó operettcsillag karácsony küszöbén ünnepelte 108. születésnapját. Heesters 46 évvel ifjabb hitvese éjjel-nappal férje gondját viselte, s vele volt utolsó óráiban is, egy starnbergi klinikán. A világ legidősebb aktív színésze egyben az NSZK második legkorosabb férfi lakosa volt. 2011 végén a müncheni Északi Temetőben kísérték utolsó útjára a (még a közelmúltban is havonta többször színpadi szereplést vállaló) művészt. Heestersnek a kamerák előtt és a táncszínházakban számos magyar partnere is volt: a Csárdáskirálynőben és az 1958-as fergeteges nyugatnémet mozisikerben, a Szabad a színpad Marikának című produkcióban Rökk Marika és Heesters kettőse nyűgözte le a publikumot. A Víg özvegyben a 60-as években Házy Erzsébettel lopta be magát a bécsi közönség szívébe a snájdig bonviván. A 70-es évektől a televízió is felfedezte magának az 1903. decemberi születésű sztárt. Szülőföldjén, Hollandiában megosztotta a közvéleményt Heesters, mert a Harmadik Birodalom jól kereső kedvence volt, miközben a náci seregek lerohanták a Benelux-államokat. Johannes Heesters parádés szerepében, a Víg özvegy Daniló grófjaként, 1970-ben."

Kollaboráns bonviván?

Mogyorósi Géza - 2019. 03. 25. 8:00:58

A világ legöregebb aktív színésze, egyben Németország második legkorosabb férfi lakosa volt Johannes Heesters, akit 2011. december 30-án, a müncheni Északi Temetőben kísérték utolsó útjára. A 108 esztendősen eltávozott holland bonviván példátlanul hosszú színpadi és filmes karrierrel büszkélkedhetett.

„A "Grandseigneur der Operette" kilenc évtizedes pályafutással dicsekedhetett. Rökk Marika és Házy Erzsébet egykori bohém partnere 2011 decemberében, szenteste hunyt el.

„Heestersnek hosszú karrierje során a kamerák előtt és a táncszínházakban számos magyar kolléganője is volt: a Csárdáskirálynőben, s az 1958-as fergeteges nyugatnémet mozisikerben, a Szabad a színpad Marikának című produkcióban Rökk Marika és Heesters kettőse nyűgözte le a publikumot. A Víg özvegyben a 60-as években Házy Erzsébettel lopta be magát a bécsi közönség szívébe a snájdig bonviván. „

Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője Barlay Zsuzsával, a Liszt-díjas, Érdemes Művészoperaénekesnővel, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával készített interjút – a Művésznő otthonában készült beszélgetés részleteit ezen a héten naponta hallhattuk a rádióban, ma délelőtt elkövetkezett az utolsó interjúbejátszás..

Arra a kérdésre, hogy az operisták és prózisták között volt-e kapcsolata a pályája során, igennel felelt: „Nekem volt átjárásom. Nem minden operistának volt, mert tényleg aki csak kőkeményen az opera felé tendált, annak nem volt ilyen háttere, mint nekem. Az enyém nagyon színes volt, így visszamenőleg is.

A Házy Erzsivel mindig mentünk a vígszínházi premierekre, mindig ketten mentünk az Iván bemutatóira. Úgyhogy én sok-sok régi nagy előadást láttam.  (Molnár Ferenc-bemutatók; Fizikusok; színészóriások, mint Bulla Elma, Sulyok Mária, Mensáros László is…. csodálatos időszak volt, aranyidők… Az én számomra persze az az aranyidő, ami akkor volt.”

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjával, Barlay Zsuzsa Liszt- díjas, Érdemes Művész  operaénekesnővel beszélget ezen a héten a felelősszerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya

A mai műsor elején szó esett énekversenyekről, melyek jó alkalmat jelentenek a fiatal énekművészeknek nemzetközi színtéren is bemutatkozniuk, megmérettetni magukat. Barlay Zsuzsa két ilyen versenyen vett részt: Toulouse-ban és Münchenben.

Nagy Ibolya szóba hozta az idén ősszel immár negyedik alkalommal megrendezendő Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, amelynek színhelye ezúttal is Érsekújvár lesz; maga Házy Erzsébet is felvidéki volt.  „Klemen Terézia ennek megálmodója, szervezője, mozgatórugója”…

Barlay Zsuzsa Házy Erzsébetről további információkat osztott meg, idézem szavait:

„Tulajdonképpen sokat mesélt az Erzsi arról, hogy ő Pozsonyban született, és hogy az első éveit Pozsonyban töltötte. A húgait is ismertem, három húga volt, mind a hárommal alkalma volt még találkozni annak idején. Az Erzsi ennek folytán remekül tudott németül, amit nagyon tudott hasznosítani, amikor minden évben kijárt Mörbischbe meg Bécsbe: Víg özvegyet, Cigánybárókat énekelt. Nagyon hasznos volt, hogy tudott németül, mert Pozsony, mint köztudomású többnyelvű, és ők ilyen iskolába is jártak. Darvas Ivánnal való házasságának fontos pillére volt Pozsony, mert Iván ugyanígy, Pozsonyba járt iskolába és ugyanilyen gyökerekből táplálkozott, úgyhogy ez az idilli időszakban, a szerelem kezdeti időszakában ez egy nagyon nyomós indok volt, ami összetartotta őket.

- Feladatomnak érzem, hogy amíg én élek, addig az Erzsi emlékét próbálom fenntartani és ápolni.” „Házy Erzsi olyan korszakos művész volt, hogy még évtizedekkel a halála után is ő téma, és sokszor pletykatéma, egy csomó valótlanság is kering felőle, de ő tanította nekem azt (neki meg azt hiszem Honthy tanította), hogy „mindegy, hogy mit beszélnek az emberről, csak beszéljenek…”  Házy nagyon sokszor emlegette ezt a mondást.

Barlay Zsuzsa sorolja az eddig megjelent három, Házy Erzsébetről szóló könyvet:

- I. Horváth Ágnes: Házy Erzsébet (a könyv szerzője statiszta volt azokban az operákban, amelyekben Házy volt a női főszereplő) – Accordia Kiadó, 2002., 2004.

- Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (2012)

 - Klemen Terézia: Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet (ez volt az utolsó ilyen – képeket is tartalmazó könyv, ami Házyról megjelent. (2018)

Én teszem (: Búbánat) ehhez hozzá, van egy negyedik kiadvány is. Szíki Károly: Erzsébet és Sándor – Házy Erzsébet és Széki Sándor emlékére (magánkiadás, 2013;

egy ötödik írást is megemlítek, Szeghalmi Elemér a szerzője, a címe: Tündérország földi követe – Házy Erzsébet  (Szeghalmi Elemér: Operisták – írók és alkotások)  Új Ember kiadó, 2001.

A beszélgetésben a Ferencsik János karmesterrel való együtt dolgozása kapcsán ismét érintette Házy Erzsébet munkásságát, nadrágszerepeiről szólva: „hogy ő milyen Cherubin volt a Figaróban, és hogy milyen megrendítő volt A rózsalovagban, a fiúszerepben – én mindig valami olyan drámai szomorúságot éreztem ezekben a figurákban Házynál, de lehet, hogy én ezeket így beleképzeltem; az ő nagyon drámai élete volt a háttérben. Mert ő nem nevezhető egy szerencsés embernek a magánéletében.”

Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Ékszerária, II. felv. (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) - Qualiton; a hanglemezfelvétel ideje: 1965. március 7.

Kodály Zoltán: Háry János - Örzse dala „Hej két tikom tavali, három harmad évi, ha tudtátok, hogy az enyém, mért adtatok enni?...”  (Házy Erzsébet, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) – 1969

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória - "Nem történt csak elválunk csendben, good night…” (Házy Erzsébet, Melis György, az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Részletek Ábrahám Pál operettjeiből (Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória) - a Magyar Rádióban először elhangzott: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

Carl Millöcker - Magyar szöveg Lakatos László, a versek fordítója: Szenes Andor:  Dubarry  - Jeanne dala  „Ne gondolj, semmi rosszra… Ma élni jó, ma élni szép…” (Házy Erzsébet, az MRT Énekkarának nőikara  és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Rádiós bemutató - Cark Zeller A madarász c. operettjének felvett részleteivel együtt - 1973. január 30., Kossuth adó 19.25 - 20.23: „Operettest” (A rádiófelvételt audió kazettán, majd LP-n illetve 2006-ban CD-n  megjelentette a Hungaroton)  Magyar szöveg: Lakatos László. A versek fordítója: Szenes Andor

Házy Erzsébet idén, októberben, lenne 90 éves!

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban ma délután hat és hét óra között. (az interneten is elérhető az adás: www.dankoradio.hu)

https://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/2671/hires-operettek-sorozat-14-kotet-a-vig-ozvegy

Itt még nem fogyott el, kapható.

 (A 20 kiadványból  8-nak a lemezmellékletén hallható Házy Erzsébet énekhangja.) - lásd előző bejegyzés szerinti felsorolást. 

Tájákoztatásul, a teljes húsz kötet:

https://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/3204/hires-operettek-sorozat-1-20-kotet

Házy Erzsébet operett rádiófelvételeit tartalmazóan (itt: nyolc cím), teljeskörűen ez így néz ki:

https://konyvudvar.net/janos-vitez-hires-operettek-2-zenei-cd-melleklettel.html

https://konyvudvar.net/a-ciganybaro-hires-operettek-3-zenei-cd-melleklettel.html

https://konyvudvar.net/maya-hires-operettek-7-zenei-cd-melleklettel.html

https://konyvudvar.net/szep-helena-hires-operettek-8-zenei-cd-melleklettel.html

https://konyvudvar.net/a-mosoly-orszaga-hires-operettek-9-zenei-cd-melleklettel.html

https://konyvudvar.net/a-denever-hires-operettek-10-zenei-cd-melleklettel.html

https://konyvudvar.net/leanyvasar-hires-operettek-11-zenei-cd-melleklettel.html

A víg özvegy 

 https://konyvudvar.net/a-vig-özvegy-hires-operettek-14-zenei-cd-melleklettel.html 

 hiányzik a listáról: nincs a Könyvudvar.net raktárán, elfogyott? Más könyv-zenei kereskedésben találkozhatunk ezzel is.

Nekem a teljes sorozat megvan...

https://konyvudvar.net/a-mosoly-orszaga-hires-operettek-9-zenei-cd-melleklettel.html 

https://konyvudvar.net/a-mosoly-orszaga-hires-operettek-9-zenei-cd-melleklettel.html 

https://konyvudvar.net/a-ciganybaro-hires-operettek-3-zenei-cd-melleklettel.html 

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

Mai tájékozódásom eredménye, hogy jelenleg Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény van arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.

A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.

A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:

A SZERZŐRŐL 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.

Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.

KOMÁROMI FARSANG

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi Tivadar, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.

Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu

Ami idevágva még kimaradt a mai rádióbeszélgetésből a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában, leírom:

Nagy Ibolya: Idén ősszel lesz 70 éves a Honvéd Művészegyüttes, jövőre a Rádiókórus.  Sokan jöttek az ötvenes-hatvanas években ezekből a remek kórusokból az Operaházba, például a Palcsó Sanyi bácsi is:

Barlay Zsuzsa:

Igen, hát nagyon hasonló a sorsunk, mert őt a sorkatonaságnál fedezték fel, hogy remekül énekel, és ő is megkerülve a Zeneakadémiát és ilyen hivatalos fórumot, onnan bekerült a Honvéd Művészegyüttesbe. Én ugyanígy, érettségi után rögtön Rádióénekkar. És tulajdonképpen az utcáról kerültünk be az Operába. Mert annak a normális módja az, hogy Zeneakadémián végez valaki operatanszakon és akkor egyenes útja vezet az Operaház tagsága felé. De, hát nálunk ez nem így volt sem a Sanyinál, sem nálam. De erős meggyőződésem a mai napig is, hogy ez belső adottság kérdése, hogy valaki olyan elszántan törekszik egy cél felé, hogy végül is azt eléri.

Megfelelő zenei képzettségem az bizony ott történt, mert olyan kemény kottaolvasás és fegyelem, és kamaraéneklés, ami később nagyon jól jön, hogy az ember a  színpadon is tudja figyelni a partnereit, és az együtt éneklésben ez  nagyon-nagyon fontos előtanulmány volt. Úgyhogy én nagyon sokat köszönhetek a Rádióénekkarnak,

Nagy Ibolya: Házy Erzsébet régi és kitartó barátság volt, ha jól tudom.

Barlay Zsuzsa:

Olyan régi a barátságunk, hogy ő ugyanoda járt zenei gimnáziumba, csak ő följebb, ugye négy évvel volt idősebb nálam.  Legendás volt az ő érettségije: matematikából semmit nem tudott. Az érettségi elnök megkérdezte végül: „hát mit tud végeredményben?”  Azt mondta, hogy: énekelni. Ez aztán szálló legenda volt még évekig a gimnáziumban, hogy a Böbe mit tud énekelni, nem matematikát.  Aztán jó pár év eltelt, míg újra találkoztunk az operában, de hát azért ezek a gyerekkori szálak nagyon erősek maradnak.

Komlóssy Erzsi volt osztálytársam,  köztünk hat hét korkülönbség van….úgyhogy mi is akkortól ismertük már egymást. És annak ellenére, hogy mondjuk nagyjából azonos fachban énekeltünk, de hátmindig a legnagyobb szeretet volt közöttünk egymás iránt, egész a haláláig. Ezek örökké tartó szálak.

Nagy Ibolya: Sokak szerint megosztó személyiség volt Házy Erzsébet, de hogy zseniális, egyedülálló, az bizonyos. Mi volt varázsának titka?

Barlay Zsuzsa:

Varázsa az egyértelmű volt, ami a színpadon volt látható és hallható. A magánéletben ő egy kicsit tüskés volt, túlságosan elrontották én szerintem azzal, hogy egész kislánykorától folyton azt hallotta, hogy ő mennyire gyönyörű, és hogy milyen csodálatos, és ez biztos, hogy valamilyen torzulást okoz a jellemben. És ő tulajdonképpen egy nagyon bizonytalan és nagyon sérülékeny ember volt  De ezt kevesen láthatták, mert ő nagyon titkolta, és bizonyos időnként durvaságokkal védekezett az ellen, hogy az ő valódi lényét megismerjék, mert ő nagyon sebezhető volt. De hát erre senki sem büszke, mindenki titkolni próbálja. És ő ennek egyik ilyen példája volt. De valahol mégiscsak tudták ezt az emberek, és különböző legendák keringtek vele kapcsolatban: hogy mennyire rosszul lát. Hát nem látott ő olyan nagyon rosszul, csak felnagyították. Gyerekkori rövidlátó volt, a húgai szintén, úgyhogy mindegyik szemüveges kislány volt, de hogy idősödött, mindig mondta nekem: „képzeld el, hogy egyre jobban látok, és már nem kell szemüveg”, ugye, a rövidlátóknál ez így van, hogy előrehaladtával ez javul…

Nagy Ibolya: Házy Erzsébet sztár volt a javából.  

Barlay Zsuzsa:

Igen, sztár volt, de az még nagyon más világ volt ilyen szempontból. A mi előttünk lévők még nagyobb sztárok voltak, és nagyon nagy tisztelet vette őket körül. Hát Osváthnak, Takács Paulának, én nem tudom, hányszor mutatkoztam be, mert ezek olyan fantasztikus egyéniségek voltak, és olyan légkör vette őket körül az Operában, és a hierarchia akkor még annyira élő és erős volt, hát ma már azt hiszem, hogy ez nagyon-nagyon lecsökkent. Már a mi időnkben is kezdődtek ezek a demokratikus egyenlőségjelek, pedig a színházban nincsen demokrácia. Ott hierarchia van. Egyes pályák olyanok, hogy ott hierarchia van: az orvosoknál, a jogászoknál, az egyházban, és ez valamikor a színházban is így volt…. Nekünk még a műszaki nem verhetett a fenekünkre, hogy „Na, szia, Zsuzsika”, hanem „kezit csókolom, művésznő”. Hogy aztán ez jó vagy nem jó, nem tudom, de így volt. És megtartotta a rendet, valójában. A rend nagyon fontos a színházban. Megfelelő tisztelettel beszéltek velünk. Ferencsik, ha bejött a zenekar elé: „Jó reggelt, hölgyeim, uraim!”  

Barlay Zsuzsa: Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Vele beszélget ezen a héten minden nap Nagy Ibolya, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásának felelősszerkesztő-műsorvezetője. 

Barlay Zsuzsa mindmáig jó barátságot ápol Palcsó Sándorral, Házy Erzsébettel pedig elhunytáig köztudottan jó viszonyt ápolt.

A műsorban  róluk is  szeretettel szól.

A mai adásban  Házy és Palcsó  énekét is halljuk ennek az operettnek a pompás rádiófelvételéről:

 Leo Fall – magyar szöveg Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour

Km. az  MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

 A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00

- Madame Pompadour belépője (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria)

„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég!  Hej-haj! Hej-haj! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”

- Pompadour és René kettőse (Házy Erzsébet és Korondy György)

„….- Egy életem van, egy halálom, ezt néked zálogul ajánlom!  Ki téged oly forrón imád! Szeress csak egy kicsikét, szeress egy kicsikét, ezt a te hű katonád!... /- Drága tisztúr! Kérem szépen  már ki kell a sorból lépnem, én már nem bírom tovább!... Én boldog szerelmes vagyok, de szerelmes vagyok! …- Lassan, fiacskám, a hévvel!... – Jeanne! Jeanne!... Miért küldesz el?! – Hogy éjszaka majd visszahívjalak! ...- Ezt nem vállalom!.. - Ezt parancsolom!...- Legyen benned szánalom!..- Hasat be! Mellet ki! Fordulj arra! Indulás! Irány a fogház!...”

- Pompadour és Calicot kettőse (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

"- Izgat, ha a szádat nézem, most értem meg csak egészen Putifárné álláspontját, ahogy azt a vének mondják; én is érzem, szóról-szóra…/- Ez a bolond nő megszédül! Isten tudja, mi lesz végül?! Jobb is volna kívül lennem! Asszonyom, most el kell mennem!...- Hagyd a gondot! Lári-fári…- Bármily nagy kitüntetésnek tartom, mégis azt kell mondanom, hogy: pardon! Engem ne igézzen! Más fiúra nézzen! Ó…./ - József, óh, József, na, gyere, ne félj! Majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!.  Ó Jo-jo-jo-jo-József, te, gusztusos gyerek, ha nem lett volna köpenyed, nem érzed ezt a meleget! Ó József, óh, József, na, gyere, ne félj! Majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!  /- Ez a dolog nem megy babra, felszólítom: hagyja abba! Végre bennem van szemérem, köpenyem, ne fogja, kérem! Egyre jobban érzem én, hogy minden csepp türelmem elfogy! Óh…! /- Vágyam az kimondhatatlan, s épp ezért feloldhatatlan…./-  Rémes ez, hogy így kacsingat, esküszöm, hogy még megingat. Gusztusom kezd lenni rája. Távozom! Alá szolgája! /- Óh, ne hagyj így engem…./- Téves helyen kereskedik nálam!Túlságosan csiklandós a vállam!Továbbá a mellem. Kérem, legyen jellem! Óh!  /- József, óh, József, na, gyere, ne félj! Majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-József, te, gusztusos gyerek… /- Nézze, hogyha gyáva vagyok, van arra egy nagyon-nagyon bennem hajlam, hogyne lenne, csakhogy éppen az van bennem:  ha elkezdem, édes kincsem, se Isten, se ember nincsen! Óh!..."

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu).

Az Operaház Örökös Tagjai-sorozatban most megjelent Spangel Péter Életúton Berczelly Istvánnal című interjú-kötetében (OperaTrezor kiadó) az „interjúalany”-operaénekesünk több kedves énekművész-társa között említi Ilosfalvy Róbertet is; apropóként Házy Erzsébet neve is szóba került…

A nagyszerű tenorra visszaemlékezve megosztott egy kis személyes történetet is, ami közöttük esett meg. Idézek a könyvből:

„Ilosfalvy Róbert szerintem a világ egyik legszebb tenorhangja volt. Amikor Domingo először vezényelt operát, nem véletlen, hogy Robit kérte fel Puccini Manon Lescaut-jának tenor főszerepére, akkora emóció volt benne. Együtt énekeltünk a Nürnbergiben, amikor hazajött. Furcsa előadásaink voltak, Robi németül énekelt, mi magyarul csináltuk. Harmadik előadásunk után hozott nekem egy kis csomagot. Stefan volt ráírva, mindig így hívott. Nem engedte helyben kinyitnom, pedig furdalt a kíváncsiság. Haza kellett vinnem, otthon fény derült a titokra. Egy tizenvalahány centis kis mestercipő volt a kedves ajándék. Igazi mestermunka. Egy ilyen kis lábbelit természetesen sokkal nehezebb elkészíteni, mint egy normál nagy cipót. Elvittem egy cipész barátomnak megmutatni, nem akarta visszaadni. A kis emléket azóta is őrzöm. (A cipó fotója benne van a kötetben!)

Rendkívül egyenes, tiszta ember volt, mindenfajta fondorlat nélkül. Sokat beszélgettünk a szeretetről, egyáltalán az ő életéről. Házy Erzsébettel való kapcsolatáról sosem mesélt, pedig nagy szerelem volt. Egyszer rákérdeztem, elmúlt – ennyit válaszolt. Igazi úriember volt. Csillogó tenorja még hetven felett is fénylett. Elképesztő nagy Bánkokat énekelt. Petúrt és Endrét is énekeltem vele.”
 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

• Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, 

• „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül is kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a

• „Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

• „Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” –  kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…” – Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

• Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon –Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Lilla románca, I. felv.  (Házy Erzsébet, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György)  - 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Könnyű lepke, kis madár

Száll a lenge légben…

Vajh ki tudja, hogy mi jár

A lány fürtös fejében?

Menten elmesélem…

Könnyű lepke, kis madár

Röpke hírnök, égi…

Egy legény szavamra vár.

A válaszom reméli,

Vidd a szómat néki:

Könnyű lepke, kis madár,

Száll az ágról-ágra,

Vágyva vár a lányka már

A csókra, boldogságra…

Merre jár a párja?…

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

• Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

• Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

• Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyról – Fekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

• Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

• Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dala – Andor Éva és Simándy József

Szüretelők dala – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

• Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

Kapcs. 4335. sorszám

• Fényes Szabolcs – Hárs László – Romhányi József: Nászajándék (1954. március 30. kedd, 20:10. Kossuth rádió) – Lehel György – Házy Erzsébet, Pataky Jenő, Feleki Kamill, Csikós Rózsi, Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Uray Tivadar, Mezey Mária, Apáthy Imre, Hlatky László, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc

Fotó: Magyar Rádió, 1954. március 29.- április 4.  (13. heti műsorhét)

Verdi: Az Álarcosbál - Erkel Színház

1960-ban Giuseppe di Stefanot láthatta a budapesti közönség Riccardo szerepében. A csoportképen Tito Schipa, Házy Erzsébet, Takács Paula, Giuseppe di Stefano és Ferencsik János

Franz Schubert (1797 – 1828) – Heinrich Berté (1857-1924): Három a kislány

/Das Dreimädlerlhaus, 1916. január 15., Bécs, Raimundtheater/

Zenéjét Franz Schubert dalaiból és hangszeres műveiből összeállította: Heinrich Berté és Carl Lafite.

Magyarra fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra átdolgozta Innocent Vincze.

A daljáték három stúdiófelvételéről tudok – ezeket most ismét sorra veszem, az I. és a III. pontban a részletek megnevezésével kiegészítem:

I. Részletek a daljátékból, magyar nyelven

A műsor bemutatójának adásideje: 1959. március 30., Kossuth Rádió 15.15 – 15.45. 

A részletekben közreműködik: László Margit, Házy Erzsébet, Pavlánszky Edina, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Pálffy Endre, Rissay Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Fischer Sándor

A stúdióban felvett részletek a következők:

1. Utcai énekesek dala (László Margit, Réti József, Pálffy Endre)

2. „Tschöll papa lányai mi vagyunk”  (Házy Erzsébet, László Margit, Pavlánszky Edina)

3. „Tavaszi felhők az égen” (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Melis György, Pálffy Endre,  Rissay Pál)

4. „Ó, drága szép muzsika” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

5. „Vágy, titkos, édes” (Ilosfalvy Róbert)

6. „Szóljatok, kis levelek” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

7. „Már vége” (Ilosfalvy Róbert)

8. „Ó, be durcás” (Házy Erzsébet, Melis György)

II. A daljáték teljes stúdiófelvétele a Rádió Dalszínháza égisze alatt:

bemutatója 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00.

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa

Vezényel: Fischer Sándor

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Schubert – Ilosfalvy Róbert
Tschöll papa – Maleczky Oszkár
Tschöll mama – Palánkay Klára
Médi – László Margit
Édi – Hankiss Ilona
Hédi – Andor Éva
Schober – Melis György
Grisi – Neményi Lili
Vogl – Réti József
Schwind – Bende Zsolt
Kumpelwieser – Várhelyi Endre
Binder – Külkey László
Bruneder – Nádas Tibor
Schantorff, követ - Ajtay Andor
Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill
Házmesterné – Somogyi Nusi
Kocsmáros – Keleti László
Seiber – Tomanek Nándor
Cukrászné – Máté Eta
Sáni – Kern András
Wéberné – Verbőczy Ila
Kocsis – Gonda György

III.  A daljáték keresztmetszete hanglemezen: a Qualiton hanglemezkiadó gondozásában ( LP 6528 ) - 1962

(A Budapesti Hanglemezgyárban 1961. májusban kezdődött a stúdiófelvétel készítése.)

Km. Budanovits Mária, Koltay Valéria, László Margit, Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Radnay György, Somogyvári Lajos, Várhelyi Endre,

valamint a Magyar Állami Operaház zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás 

Médi - Orosz Júlia

Hédi - László Margit

Édi - Koltay Valéria

Franz Schubert - Ilosfalvy Róbert

Franz Schober - Radnay György

Tschöll papa - Maleczky Oszkár

Tschöll mama - Budanovits Mária

A1: Tschöll papa lányai 
A2: A hársfák dalából 
A3: Hahó, a főbusz hangja szól 

A4: Ó, drága szép muzsika

A5: Meg se moccanj 

B1: Árva a ház 
B2: Vágy, titkos, édes
B3: Rózsa, liliom 
B4: Tavaszi felhők az égen 
B5: Rózsát látott a legény 

B6: Szóljatok, kis levelek 

Qualiton 
Cat: SLPX 16584 

Budapest, 1958. április 30.

Házy Erzsébet, Takács Paula és Sárdy János operaénekesek Poldini Farsangi lakodalom című háromfelvonásos vígoperájának  jeleneteiben, a Magyar Állami Operaház Erkel Színházának előadásában. Az előadást Stephányi György rendezte.

MTI Fotó: Horváth Tamás 

Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum

A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből az operettből csendültek fel a jól ismert dalok:

Fényes Szabolcs – Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

- Nyitány

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)

- Barbara belépője ( Macska-szerenád):” Párizs kellős közepén …Miau-miau…” (Galambos Erzsi, kórus)

- Maya belépője, I. felv. „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” (Házy Erzsébet, kórus)

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.   „Ahol mi járunk, tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Madelaine és Dixki kettőse: „Régen a szerelem, titkos veszedelem volt a szívre még. Míg ma ez a titok, szimpla kicsi dolog egy kis víg emlék…./Tudom, hogy van neki, na mije van neki? szöszi haja van a fején… /A szeme kék kökény, pi-pi-pi-pi-pi -piros a rúzs a száján…” (Németh Marika, Korda György)

- Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György) 

A "Túl az Óperencián" délelőtti adásának ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online, a rádió honlapjáról.

Az illusztráción a rózsaszín fejdíszes Tatjana szerepében látjuk Házy Erzsébetet.

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - „Szellő szárnyán…” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (keresztmetszet, 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35)

 Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.

Vezényel: Sebestyén András

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, délelőtt sugárzott operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem:

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

•  Bessy és Fritz kettőse, II. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés? /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam…/- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

• Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó…..gilolo, gilolo, gilolo... Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! … ..gilolo, gilolo, gilolo... Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló... ...gilolo, gilolo, gilolo... ..rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, hottentottául mondta: Gilolo! /- Nincsen több ily csuda gazella-termet, a sivatag Afrika ölében termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! – ha-ha-ha! - Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, gilolo!...”  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Ismétlés: ma 18 órától a Dankó Rádióban

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, délelőtt sugárzott operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem:

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

•  Bessy és Fritz kettőse, II. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés? /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam…/- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

• Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó…..gilolo, gilolo, gilolo... Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! … ..gilolo, gilolo, gilolo... Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló... ...gilolo, gilolo, gilolo... ..rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, hottentottául mondta: Gilolo! /- Nincsen több ily csuda gazella-termet, a sivatag Afrika ölében termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! – ha-ha-ha! - Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, gilolo!...”  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Ismétlés: ma 18 órától a Dankó Rádióban

Kapcs:  4505., 4431. és 1167. sorszámok

A 4505. sorszámnál belinkelt Házy-fotóhoz: további két fénykép található a 4431. sorszámnál; mind a három a Magyar Rádió stúdiójában Tordon Ákos - Sebestyén András Macskabolt című mesejátékának felvételén készült.

 1973. április 4-én sugározta a Kossuth Rádió. (8:34 -10.00) 

Gyermekrádió műsora

IV.  Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál

Macskabolt – mesejáték

Írta: Tordon Ákos (Érsekújvár, 1924. szept. 19 – Budapest, 2012. július 12): író, műfordító.

Zenéjét szerezte és vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT szimfonikus zenekarából alakult kamaraegyüttes és a Budapesti Leánykar (karigazgató: Csányi László)

Dramaturg: Derera Éva

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

XIII. Nyávogónia – Házy Erzsébet
Koczkás Kandúr – Márton András
Csocsogónia – Bodnár Erika
Locsogónia – Psota irén
Badarász – Gelley Kornél
Macsurek – Horkai János
 

Ideírom pótlólag, milyen Offenbach-melódiákat sugárzott a Dankó Rádió a „Túl az Óperencián” mai adásában:

Jacques Offenbach Périchole-jának nyitányával indult és az Utazás a Holdra nyitányának dallamaival zárult az operettműsor (mindkét felvételen a Loire-menti Filharmonikus Zenekar játszik, a karmester: Marc Soustrot).

A hallott két nyitány között pedig egy-egy operett magyar nyelvű rádiófelvételéről szólalt meg a teljes harmadik felvonás zenei anyaga:

Jacques Offenbach: Kékszakáll

 /Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés ,1866. február 5. /

A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Ez operett teljes rádiófelvétele lett Házy Erzsébet utolsó munkája a Rádió Dalszínháza égisze alatt!

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Ideírom a teljes szereposztást:

/Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem./

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

 

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

/La Grande-Duchesse de Gérolstein, Párizs, Théâtre des Variétés, 1867. április 12. / 

Az operett magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt - először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére jóval előbb, már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
 

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

Offenbach születésének 200. évfordulója alkalmából a Dankó Rádióban csütörtöktől vasárnapig naponta szólaltak/szólalnak meg a zeneszerző színpadi műveinek stúdiófelvételeiről részletek a Túl az Óperencián műsorán (de. 9 és 10, az ismétlésben aznap 18 és 19 óra között).

Házy Erzsébet

FOTO: FORTEPAN / Zoltán Szalay 

• File:Házy Erzsébet fortepan 147579.jpg
• Created: 1 January 1973

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

Fittler Katalin       

Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc (Szokolay Sándor: Hamlet) 

Fotó:  Parlando.hu - 2019. 3. szám

http://www.parlando.hu/2019/2019-3/Hankiss_Ilona-Szonyi_Ferenc.htm

Házy Erzsébet és Bende Zsolt

(Forrás: Pinterest.com)

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget ­– a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.

Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.

A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához  – https://kemenyegon.hu/  –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától  

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."                                                                  
Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"                                                                
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Zsuzsika (Házy Erzsébet)

Forrás: Parlando.hu

4499

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  

Az elhangzott műsorból most csak ezt említem meg:

Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

- Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)

- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

- Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. „Túl az Óperencián”

Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny

Jelentkezési határidő 2019. augusztus 25-ig. 

A zsűri tagjai:

Szinetár Miklós

Kossuth- díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, tévé- és filmrendezõ

Kiss-B. Atilla

Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, akadémikus, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, egyetemi oktató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem művésztanára.

Nagy Ibolya

Felelős szerkesztő-műsorvezető Túl az Óperencián Dankó Csatornaigazgatóság

Klein Otokár

A zsűri elnöke, operaénekes, Érsekújvár polgármestere

Klemen Terézia

A Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke, fõszervezõ

Kürthy András

Operarendezõ, Ruzitska József-díjas (Kolozsvár), Az opera értéke (Iasi) díj kitüntetettje, a Magyar Állami Operaház volt mûsorigazgatója, a Virginia Zeani Fesztivál (Marosvásárhely) rendezõje

Peller Károly

Színművész, a Budapesti Operettszínház tagja

Domahidy László

Operaénekes, Európa Hangja – díjas

Köszönöm a megerősítéseket.

Valóban! Köszönöm.

Pontosan!

A Tükör képszerkesztője tévedett. Az első kép a margitszigeti előadások idején (1957, 1958) készült, amint ez a jelmezen, a sminken és a parókán is látszik.

Házy Erzsébet (Glawari Hanna) és Johannes Heesters  (Danilovics Danilo) - Lehár Ferenc: A víg özvegy - Theater an der Wien, 1968

/A képek eredeti forrása: Tükör; Film Színház Muzsika/

Kapcsolódik a 4445 sorszám bejegyzéséhez:  ott egy fotót tettem be, ami a rádióstúdióban, a hangfelvétel alatt készült Házy Erzsébetről, Korondy Györgyről és Feleki Kamillról.

 Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában – a műsoridőtartam második felében - hangzott el:

Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 

„Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” 

(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; itt azonban két részben vették fel az operettet.)

Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...

Az operett teljes stúdiófelvételét a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00

A "Túl az Óperencián" adását du. hat és hét óra között megismétli a rádió!