Hajdú-Bihari Napló

1957-12-04 / 285. szám

Keringő – és operettest

Mi újat lehetne még mondani egy keringő- és operett estről? Derűs volt és kedves, élménye csak egy estére való. Szórakozni azonban jól lehetett s ha több haszna nem is lett volna, ez már igazolja a megrendezés jogosságát.
Persze két előadásban — majdnem hat órán keresztül — az előadóművészek sem vállalkozhattak többre. Pláne nem, ha csak négyen voltak, s ha még olyan kitűnő énekesek is, mint Házy Erzsébet, Gencsy Sári, Domahidy László vagy Kishegyi Árpád.

Műsoruk első részén talán épp ezért változtattak. Operett és keringő helyett operát adtak, minden tervszerűség nélkül válogatva repertoárjukban. Hallottuk ekkor a „Kacagódal”-t,  a Pillangókisasszony nagyáriáját és az „Akasztófa”-áriát. Kifogást természetesen egy makulányit sem lehetne felsorolni — hiszen kulturált szép énekhanggal rendelkeznek valamennyien — legfeljebb dicsérni nem lehet őket különösebben.

Műsoruk második részében aztán volt már keringő is, operett is. Pontosabban csak ez volt. Egymás után csendültek fel a Kálmán-, Huszka- és Lehár-operettrészletek,  legtöbbször megtoldva ismétlésekkel. Ekkor az ünnepléstől a művészek is feloldódtak, s hallhattunk igényes, tetszetős és mutatós számokat.

Az énekesek közül a legnagyobb sikert feltétlenül Házy Erzsébet aratta. — Csodálatos gazdagságú hangja van, jólesik újból és újból hallani. De a többiek is — Gencsy Sári. Domahidy László, Kishegyi Árpád — megérdemelten kaptak tapsokat. — A Belügyminisztérium zenekara Helényi Gyula dirigálásával mind az önálló, mind a kísérő számokban jó partnernek bizonyult.

Befejezésként azonban szeretnénk valamire felhívni a rendezői szervek figyelmét. Mi az oka, hogy lassan ezeknek az előadásoknak is elkopik a közönsége? Elsősorban nem az, hogy nem adnak újat, vagy különöset.  A hiba ott kezdődik, hogy hiányzik ezekből az összeállításokból az egység. A stílus és a hangulati egység egyaránt. Mert van abban valami kesernyés, hogy a konferanszié elmond egy suta, csak pikantériájával ható naivan bárgyú viccet, s akkor bejelenti, hogy „ária következik Puccini Pillangókisasszonyából, énekli Házy Erzsébet”.

A másik dolog pedig: olykor felesleges két előadás erőltetése. Az előadók fáradtak — s ez szereplésükön minden esetben észrevehető — a műsort gyorsítani kell, a produkció is kapkodóvá, zavarttá, kopottá válik. A közönség pedig lassan levonja a konzekvenciáit, s távollétével mond kritikát az egyébként kitűnő képességű művészekről is.

(b)
 

John Gay: Koldusopera

Házy Erzsébet; Palcsó Sándor

Erkel Színház, 1975. január 5.

Fényképész neve: Keleti Éva

Forrás: OSZMI

Emlékezzünk Házy Erzsébetre

http://nataliamalkova61.narod.ru/index/ehrzhebet_khazi/0-125

https://yadi.sk/d/S0CZ5RqB4Aday 29:46 - Эржебет Хази (2).

mp3

1. Der Zigeunerbaron by Johann Strauß II  - performed in German

Conductor: Robert Stolz - 1964(STU)

Orchestra - Deutsche Oper Berlin
Chorus - Deutsche Oper Berlin

„Wer uns getraut” aus der „Zigeunerbaron” 2:12

Saffi - Erzebeth Hazy, Sopran
Sandor Barinkay - Rudolf Schock, Tenor
 

2. Lehár Ferenc - Victor Léon és Leo Stein - Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) 

Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv.  „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!” (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Kerekes János)

3. Lehár Ferenc – A.M. Willner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem

Ilona és Dragotin Csók-kettőse  (Házy Erzsébet, Radnay György, Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A Qualiton gondozásában jelent meg LP-n, LPX 6550, 1965-ben. (Később a Hungarotonnál CD-n is kiadásra került.) – részleztek

„…- Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…  Nos, árulja el még, madam: mitől örök az ifjúság?…/- Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/Addig tart az ifjúság, míg a szívemben ég a szánk, míg az ajkad, mint a tűz…./Csókban van az ifjúság… Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság…. ott van a boldogság, az ifjúság…”

4. Carl Millöcker - Theo Mackeben - magyar szöveg Szenes Andor: Dubarry

"Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).   A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.

km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

-  Jeanne és René szerelmi kettőse: „ Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő…/ A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! …”  (Házy Erzsébet, Kónya Sándor)

-  Jeanne belépője: „Amibe én belekezdek, befejezem, befejezem! Tudom, hogy amire vágyok, elérhetem, elérhetem… Aki a dalomat halja, így sóhajt én felém: ez ő, ez ő a  Dubarry, csak látni kell és hallani, ó mennyi láz és mennyi tűz…”  (Házy Erzsébet, énekkar)

Максим Павлович Мальков írása Házy Erzsébet pályájáról, életútjáról, szerepeiről

«Из коллекции редких записей» ЭРЖЕБЕТ ХАЗИ

Házy Erzsébet (Эржебет Хази)(1); (2)

Эта передача посвящается искусству известной соли­стки будапештской оперной сцены, народной артистки ВНР, лауреату премий имени Лайоша Кошута и Ференца Листа Эржебет Хази. Имя, голос и обаятельная внешность этой певицы хорошо знакомы нашим слушателям по кино- и телеэкрану, её записи часто звучат в музыкальных пере­дачах из Будапешта и в программах Всесоюзного радио, известны по пластинкам венгерских граммофонных фирм «Квалитон» и «Хунгаротон». Она неоднократно гастролировала на сцене московского Боль­шого театра. Последняя по времени встреча нашей аудитории с Эржебет Хази состоялась в 1976 г., когда отечественные и зарубежные по­читатели Большого театра отмечали 200-летие его существования

В торжественном юбилейном концерте участвовали посланцы ведущих му­зыкальных театров мира, чествовавших заслуги нашей знаменитой сцены: среди выступавших были Марти Талвела как представитель нью-йоркской «Метрополитен-опера», Берит Линдхольм из Шведской Коро­левской оперы в Стокгольме, Габриэла Бенячкова из пражского «На­родни Дивадло», а от лица венгерских коллег юбиляра пела Эржебет Хази, исполнившая рассказ Мими из 1-го акта оперы Джакомо Пуччини «Богема»...

(Рассказ Мими – 4,5”)

          Это памятное для Эржебет Хази выступление не случайно было свя­зано с музыкой Джакомо Пуччини: его оперное творчество своим жиз­нелюбием, гуманизмом, мелодической распевностью, глубоким драма­тизмом всегда особенно привлекало певицу. Именно Пуччини (услышан­ная в детстве «Мадам Баттерфляй») заронил в неё любовь к оперно­му театру и первую, робкую мечту о сцене, его музыка помогла позд­нее раскрыться богатому вокально-сценическому дарованию Хази...

           Впрочем, в начале её жизненного пути была Братислава, где в 30-е годы жили её родители и где маленькая Эржи вместе со своими чешскими и словацкими сверстницами училась в музыкальной школе игре на фортепиано (когда много лет спустя Хази гастролировала в местной опере и великолепно спела по-чешски Маженку в «Продан­ной невесте» Б. Сметаны, она сказала репортёрам: «Для меня было большой радостью вернуться в город моего детства и вспомнить язык, который я с детства полюбила»). Позднее семья переехала в Буда­пешт, и в столичную консерваторию Эржебет поступала уже как певица. Занятия в вокальном классе педагога Ласло Гезы Эржи сочетала с ра­ботой в хоре Будапештского радио, где её звучное и подвижное соп­рано впервые обратило на себя внимание и позволило стать солисткой этого коллектива. По окончании консерватории Хази зачисляют в стажёрскую группу Будапештской оперы и поручают ей небольшие лирико-колоратурные партии. Со временем она становится дублёршей маститой венгерской певицы Марии Дьюркович и в очередь с ней поёт Амура в «Орфее и Эвридике» К. Глюка, Керубино в «Свадьбе Фигаро» В.А. Моцарта, Мюзетту в «Богеме» Д.Пуччини, Норину в «Дон Паскуале» Г. Доницетти. Но вот в 1961 г. музыкальный руководитель театра, выдающийся итальянский дирижер Ламберто Гарделли приступает к работе над постановкой давно не ше­дшей здесь оперы Пуччини «Манон Леско» и утверждает на главную роль в первом составе Эржебет Хази. После премьеры критика с вос­торгом приветствует двух героев спектакля-недавних дебютантов: «настоящего пуччиниевского тенора» Роберта Илошфальви, певшего де Гриё, и «удивительную Манон Эржебет Хази, красота, женствен­ность и отчаяние которой в финале оперы потрясли всех»...

(Ария Манон – 6”)

          После Манон Хази единодушно признали певицей широчайших испол­нительских возможностей, которые были убедительно подтверждены многими разнохарактерными дальнейшими ролями актрисы, такими, как Поппея в «Коронации Поппеи» «отца оперы» Клаудио Монтеверди, Эва в «Нюрнбергских мейстерзингерах» Р. Вагнера, Ариадна в «Ари­адне на Наксосе» Рихарда Штрауса, Бесс в «Порги и Бесс» Д.Гершвина, Недда в «Паяцах» Р. Леонкавалло, Татьяна в «Евгении Онегине» Чайковского... Кстати, с «Оне­гиным» связано одно из первых ответственных зарубежных выступле­ний Эржебет Хази: в 1965 г. в партии Татьяны её впервые услышала Москва, и пушкинская героиня Хази пела по-русски...

(Фрагмент сцены письма – финал – 3”)

            Когда в 1971 г. Эржебет Хази вновь приехала на гастроли в нашу страну в составе труппы Будапештской оперы, она участвовала во всех трёх спектаклях, показанных на сцене Большого театра, пела Поппею в опере Монтеверди, пуччиниевскую Манон и Невесту в «Кровавой свадьбе» Шандора Соколаи. Музыкальная драма Соколаи, напи­санная на сюжет Федерико Гарсиа Лорки, знаменовала собой первую встречу Хази с творчеством её даровитого соотечественника, одного из самых активных творцов современного оперного репертуара. Доказательством того, что это сотрудничество было высоко оценено компо­зитором, может служить факт написания Шандором Соколаи ведущих женских партий в его последующих операх (Офелии в «Гамлете» и Далилы в «Самсоне») специально для Эржебет Хази, другой венгер­ский композитор Андраш Михай посвятил ей главную роль в своей опере «Вместе и в одиночку». Эти партии обогатили обширный нацио­нальный репертуар Хази, украшением которого осталась и поныне Эржи в «Хари Яноше» венгерского классика Золтана Кодая...

(Песня Эржи – 2”)

            Kак и в начале творческого пути, нынешняя Эржебет Хази – признанный мастер венгерской оперной сцены – сохраняет верность музы­ке своего любимого автора - Джакомо Пуччини. Обширный репертуар её родного театра – Будапештской оперы – во многом отразил творчес­кие пристрастия ведущей солистки труппы. Кроме уже названных пуччиниевскнх ролей Мюзетты, Мими и Манон, Эржебет Хази спела здесь Лауретту в «Джанни Скикки», Жоржетту в «Плаще», Минни в «Девушке с Запада», Лью в «Турандот»… Пожалуй, лишь немногие исполни­тельницы могут назвать в своём активе столь широкий круг ролей, созданных творческой фантазией «вдохновенного певца женской ду­ши», как часто и по справедливости именуют Пуччини. Образ маленькой гейши, нежной и хрупкой Чо-чо-сан, ставшей, должно быть, самым знаменитым из женских портретов, подаренных миру Джакомо Пуччини, вошёл в репертуар Эржебет Хази, когда её певчес­кий и драматический талант достиг своего расцвета, когда артисти­ческая зрелость позволила ей впечатляюще раскрыть путь её мадам Баттерфляй от наивного и восторженного «мотылька» 1-го акта до трагической героини финала, уходящей из жизни, но не изменяющей своей чести и любви... Сцена прощания с сыном и смерти Баттерфляй прозвучит в сопровождении симфонического оркестра Венгерской госу­дарственной оперы под управлением главного дирижёра театра Миклоша Эрдейи, в партии Пинкертона – тенор Ласло Сигети...

(Финал оперы «Мадам Баттерфляй» – 4”)

             Не часто бывает, чтобы среди лучших ролей современной оперной актрисы – наряду с образами классики – называли персонаж новейше­го репертуара, порождение иной эпохи, стиля, художественной мане­ры. Но применительно к Эржебет Хази венгерская музыкальная и теат­ральная критика поступает именно таким образом, ставя рядом с её Манон в ряд высших достижений певицы образ Дженни Смит из сатири­ческого музыкального памфлета Курта Вайля и Бертольда Брехта «Ра­сцвет и падение города Махагони». Эта своеобразная сценическая притча о самодовольстве, духовной нищете и крахе довоенного буржу­азного мира оперирует непривычными для традиционного оперного те­атра приёмами и жанрами джазовой музыки, навсегда связанными с творческим наследием Брехта «зонгами». Зонг из I-го акта и блюз Дженни из II-го акта оперы Вайля-Брехта «Расцвет и падение города Махагони» в исполнении народной артистки ВНР Эржебет Хази довер­шат творческий портрет той, которую венгерская публика с гордо­стью называет «истинно синтетической современной певицей и актрисой»...

(Зонг и блюз Дженни – 6”)

Автор передачи М.П. Мальков.

«Из коллекции редких записей»

ЭРЖЕБЕТ ХАЗИ

(Передача 2-я)

           Народная артистка ВНР Эржебет Хази, об оперной исполнительской деятельности которой мы рассказывали в прошлый раз, у себя на ро­дине и за её пределами – в Вене и Берлине – не менее широко изве­стна как мастер другого музыкального жанра – оперетты. Собственно, и для многих советских слушателей первое знакомство с игрой и пе­нием Хази состоялось, должно быть, в ту пору, когда на наши экра­ны пришла венгерская музыкальная комедия «Герцогиня Герольштейнская», снятая по одноименной оперетте Жака Оффенбаха. В этом филь­ме заглавную роль во всеоружии своего обаяния, музыкальности, чу­десной внешности и пластики, столь тяжёлой для актёрской передачи опереточной «лёгкости», пикантности и изящества сыграла Эржебет Хази. Известнейшие оперные певцы мира не скрывали своего увлечения прекрасным искусством классической оперетты, и такие знамени­тые вокалисты Венгрии, маститые предшественники Хази, как Мария Дьюркович, Коломан Патаки, Шандор Швед оставили удачные записи в этом репертуаре.

  Но немногие из них дерзали выйти на опереточную сцену, вести прозаический диалог, двигаться и танцевать с блеском, какого требует этот пресловутый «лёгкий жанр». Эржебет Хази не только умеет, но и очень любит делать это – выступать в опереттах, музыкальных комедиях, мьюзиклах, ревю. Недаром среди многих наг­рад, которых удостоена Хази, одна из самых дорогих для неё – зва­ние лауреата открытого конкурса Венгерского телевидения «Любимые артисты голубого экрана», неоднократно присуждавшееся ей большин­ством голосов на плебисците телезрителей. Когда итальянский музы­ковед и журналист Рубенс Тедески представлял читателям газеты «Паэзе сера» в корреспонденции из Будапешта виднейших исполните­лей местной сцены, он назвал Эржебет Хази «венгерской Анной Моффо»: действительно, даже самым горячим поклонникам Хази и Моффо трудно решить, какой роли любимой певицы – Манон или Баттерфляй, Сильве или Саффи – следует отдать пальму первенства. Кстати, имен­но Саффи в «Цыганском бароне» Й. Штрауса положила начало между­народной известности Эржебет Хази как актрисы оперетты.

           В одной из телевизионных программ её увидел и услышал человек, которого называли «патриархом европейской оперетты», ныне покойный дирижёр и ком­позитор Роберт Штольц. Задуманная им постановка на сцене западно­берлинской оперы «Цыганского барона» имела уже утверждённый сос­тав исполнителей во главе с Баринкаем – популярным тенором Рудоль­фом Шоком. Не была определена лишь Саффи, и на эту роль Штольц вы­брал Эржебет Хази. Полную запись этой оперетты музыкальные рецен­зенты отметили рядом граммофонных премий и оценкой «творческий эталон». Дуэт Саффи и Баринкая «Кто нас венчал» из II-го акта оперетты прозвучит в исполнении Эржебет Хази и Рудольфа Шока в со­провождении хора и оркестра под управлением Роберта Штольца.

(Дуэт Саффи и Баринкая – 5”)

            Особой честью и признанием исполнительских заслуг Эржебет Хази стало последовавшее вскоре приглашение певицы в столицу венской оперетты. Знаменитый театр «Ан дер Вин» – сценическая колыбель многих шедевров оперетты – в 1965 г. отмечал 60-летний юбилей од­ной почтенной, но неисправимо легкомысленной и обаятельной дамы, начавшей отсюда своё триумфальное шествие по сценам всего света и называвшей себя то по-венгерски «A vig özvegy», то по-английски «The Merry Widow», то по-немецки «Die lustige Witwe», то по-итальянски «La vedova allegra», то по-русски – «Весёлая вдо­ва». Венским партнёром Хази – Ханны Главари был известный австрийский артист оперетты и кино Йоханнес Хестерс, выступавший в роли графа Данилы. На родной будапештской сцене привычным коллегой арти­стки в этой оперетте Ференца Легара являлся оперный тенор Тибор Удварди. Сейчас в исполнении Хази и Удварди вы услышите каскадный ду­эт из II акта оперетты, известный под названием «Песни о глупом всаднике», оркестром Будапештской оперы дирижирует Янош Керекеш.

(Дуэт Ханны и Данилы – 3”)

 
        У каждого поклонника неувядающей «Весёлой вдовы» есть в этой оперетте свои любимые номера – поэтичная «Песня о Вилье» Ханны, бравурные куплеты Данилы «Пойду к «Максиму» я», зажигательная мелодия ансамбля «Ах, без женщин и свет нам не мил…». Но все они вместе, должно быть, согласятся, что пленительный лиризм этой музыки особенно выразительно воплотился в знаменитом вальсе Ханны Главари и Данилы «О, если б ваши сны...» Этот едва ли не самый известный в мире любовный дуэт из оперетты прозвучит в том же исполнении.

(Дуэт Ханны и Данилы – 3”)

           Если в оперном репертуаре Эржебет Хази преобладают произведе­ния Джакомо Пуччини, то в мире оперетты её главные симпатии отда­ны Ференцу Легару, которого, впрочем, неслучайно называют «Пуччини оперетты». Музыка «романтической оперетты», как назвал свою «Цыганскую любовь» Легар, особенно дорога ей близостью к вокаль­ной стихии оперы. Как известно, Ференц Легар и предназначал её для постановки в Будапештской опере, выдвигая перед певцами испол­нительские проблемы, достойные большой сцены. Да и конфликты, чув­ства и страдания героев носят здесь отнюдь не «опереточный» (в пренебрежительном смысле этого определения), т.е. показной и наро­читый характер. Юная дочь венгерской пусты, красавица Зорика мечтает о большой и чистой любви, за которую принимает сначала крас­норечие цыгана-скрипача Йожи...

(Ария Зорики – 3”)

           О том, как Эржебет Хази ценит мелодическую красоту этой парти­туры Ференца Легара, свидетельствует факт, что в грамзаписи «Цы­ганской любви» она исполняет обе ведущие женские партии – моло­денькой Зорики и умудрённой житейским опытом, знающей цену своим женским чарам графини Илоны. Дуэт обольстительной кокетки Илоны со старым поклонником её красоты Драготином поют Эржебет Хази и её коллега по труппе Будапештской оперы, баритон Дьёрдь Раднай, оркестром Венгерской государственной оперы дирижирует Тамаш Брайтнер.

(Дуэт Илоны и Драготина – 5”)

         В жанре оперетты и мьюзикла Эржебет Хази создала большую галерею разнохарактерных образов: это Сильва, Марица и Теодора («Прин­цесса цирка») в опереттах Имре Кальмана, многочисленные героини Йоганна и Оскара Штрауса, Мадлен («Бал в Савойе») и Виктория («Виктория и её гусар») в произведениях Пала Абрахама, Элиза Дулитл («Моя прекрасная леди» Фредерика Лоу), Мария («Вестсайдская история» Леонарда Бернстайна) и другие.

  Не всегда имея возможность сочетать выступления на оперной и опереточной сцене, Хази пользуется записью на грампластинки, чтобы запечатлеть в них те привлекательные для неё партии, которые ещё не исполнялись ею в театре. Так недавнее пребывание на родине выдающегося современ­ного венгерского тенора, солиста нью-йоркской «Метрополитен-опера» и миланской «Ла Скала» Шандора Коньи она отметила записью с ним в граммофонной студии популярных дуэтов из классических опе­ретт. Один из номеров этого диска – дуэт герцогини Мари и Адама из I акта оперетты Карла Целлера «Продавец птиц» – мы предлага­ем вашему вниманию. Поют Эржебет Хази и Шандор Конья, хор и ор­кестр Венгерского радио и телевидения звучат под управлением Тамаша Броди.

(Дуэт Мари и Адама – 3”)

           Наше небольшое путешествие в мир оперетты завершит пение одной из самых задорных, темпераментных и обаятельных героинь Хази. Пес­ня Жанны из оперетты Карла Миллёкера «Графиня Дюбарри» прозвучит в сопровождении хора и оркестра Венгерского радио и телевидения под управлением Тамаша Броди. Поёт артистка оперы, оперетты, кино, телевидения и радио, народная артистка ВНР Эржебет Хази...

Emlékezzünk:

Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. szeptember 30. – 1982. november 24.)

A Katolikus Rádió ma éjjeli adása Házy Erzsébetre emlékezik:

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/napi-radiomusor-es-hangarchivum

ZENEI KINCSESTÁR

Adásban: 2019.11.24. 23:30 – 0:00

Szerkesztő: Szakács Emese

Emlékezés Házy Erzsébetre halálának 37. évfordulóján.

Összeállítás a operaénekesnő szerepeiből (Tatjana, Manon).

Házy Erzsébet ma harminchét éve - 1982. november 24-én -  hunyta le örökre a szemét, hagyott itt bennünket... 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásának elején a műsorvezető, Nagy Ibolya Házy Erzsébetre emlékezve szerkesztette be egyik szép operettdalának felvételét:

Fényes Szabolcs – Békeffy István: Régi nyár  - „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más,  elsúgja azt, amit most néked mondanék…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Gyulai Gaál Ferenc) – 1968, Hungaroton, LP.

https://www.youtube.com/watch?v=njgZ6oQxOow

 Ez a rádióműsor ma 18 órától ismét meghallgatható. 

"Az operaénekesnő"

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP
VASÁRNAPI MELLÉKLET

1972-10-08 / 238. szám

Házy Erzsébettel az operaéneklés szép és nehéz mesterségéről beszélgettünk.

— Eddigi pályafutásában mi okozott legtöbb problémát?
— Az elégedetlenség. Még egyetlen alkalommal nem léptem ki úgy az Operaház kiskapuján, hogy elégedett lettem volna magammal. Maximalista vagyok, így tudom, hogy ettől a rossz közérzettől soha nem is szabadulok.

— A tökéletes produkcióra való törekvésben, a hangi adottságon túl, mit tart legfontosabbnak?
— A harmóniát. Anélkül sem élni, sem dolgozni nem tudnék. Magánéletemben éppúgy törekszem rá, mint színpadi partnereimmel. Sajnos, a bennem születésemtől fogva meglévő harmónia amennyire szerencsét jelent, olyannyira jelent szerencsétlenséget is. Mert igénylem a partner harmóniáját, annak hiányában magamra maradok, produkcióm is fele értékűvé válik. Nem véletlen, hogy a nagy élményeket operaszínpadon kiknek köszönheti a közönség. Melis György, Ilosfalvy Róbert és még sok nagy művész alakításait, a tökéletes hangi adottságon és énektechnikai felkészültségen kívül, a nézőtérre sugárzó színpadi együttélésük teszi olyan magasrendűvé.

— A kritikusok minden bemutatója után egyöntetűen külön hangsúlyozzák átélt, kifejező színészi játékát. Az operaénekesnek, az átéléshez elegendő „partner” a zene, vagy ugyanúgy szükséges hozzá a jó színészpartner, mint prózai színpadokon ?
— Természetesen, kell a jó előadó partner. Anélkül oratóriumszerűen is énekelhetnénk operát.

— Életében nyilván adódtak mélypontok is, és olyankor is énekelni kellett. Mi segítette át a nehéz időszakokon?
— A szenvedés. Azt hiszem, ebben is szerencsés vagyok, mert a rosszat is hasznomra fordítottam. Minél nagyobb szomorúság vagy gond szakadt rám, annál erősebben kapaszkodtam a munkámba.

— Számos új, modern opera főszerepét énekelte sikerrel. A klasszikus operaszerepek után, nem jelentettek nehézséget ezek a szerepek?
— Nem. Kezembe veszem a partitúrát, elkezdem olvasni, és a tízedik oldalnál már ráérzek a zenére, értem, hogy mit akar kifejezni a zeneszerző. A zene nagyszerű szövetséges.

— Egy-egy modern operaszerep megformálásánál, mi indítja el fantáziáját a szerep megoldásában ? A zene, vagy előfordul, hogy a szöveg?
— Operaénekes vagyok, természetes, hogy a zene az első számú inspirátorom. Ám valóban, például Petrovics Emil Bűn és bűnhődés című operájánál, a felkészüléskor a zenével egyenrangú érték volt maga a mű, Dosztojevszkij nagyszerű regénye. Nagy élmény volt számomra ez a bemutató - bár szívem szerint Raszkolnyikovot szerettem volna énekelni. Az az igazán jó szerep.

— A próbáknak melyik szakaszában találkozik a zenei megoldás a színészi alakítással?
— A kettő csak együtt lehetséges. Már a próbateremben, miközben a partitúra anyagát tanuljuk, a zenével együtt érik az alakítás. Ellentétben a prózai színészekkel, akik szövegtudás nélkül kezdik a színpadi próbákat, mi tökéletes „szerep” tudással, átgondolt alakítással kezdjük el azokat.

— Az átgondolt alakításokat nem szokta ilyenkor „porba zúzni” a rendező?
— Tehetséges énekesnél soha. Aki érzi a zenét, az jól érzi a mozgásokat, mimikát és még sok-sok összetevőjét is egy jó alakításnak. A rendező továbbsegíti elképzeléseit.

—  Az énektanuláson kívül, milyen módja van az operaénekesnek tovább képezni magát?
— Hagyománytisztelő vagyok, azt tartom, mindig, mindenkitől tanulhatok valamit. Nagy művészektől csakúgy, mint csapnivalóan rosszaktól. Ez utóbbiaktól azt, hogy mit ne csináljak soha.

— Milyen emberek társaságát érzi kellemetlennek?
— A sikereikben önfeledten sütkérezőket. Bár, néha egy picit irigylem is őket.

— Mi szükséges az operaénekesnek ahhoz, hogy hosszútávon megmaradjon pályáján?
— Jó idegrendszer. Akinek romlanak az idegei az félni kezd, görcsössé válik, megszűnik uralkodni hangján.

— Mikor érez megnyugvást?
— Soha. Csak égve tudok élni. Azt persze nem tudom, hogy meddig lehet így élni.

— Vannak kedves írói?
— Igen. Dosztojevszkij, Thomas Mann, Kafka...

— Mint hallgatónak, melyik zenemű jelenti a legnagyobb élményt?
— Puccini rajongó vagyok, de számomra mégis a legszebb „opera”, az örök élmény — Verdi Requiemje.

/László Ilona/

Múltidéző

Székesfehérvár zenei életéből

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP

1971-05-16 / 114. szám

Operák gyöngyszemei címmel 1955. október 3-án  Házy Erzsébet, Simándy József és Tóth Miklós, a Magyar Állami Operaház művészei, valamint a rádió kisegyüttese hangversenyezett a színházteremben.

Kapcs..3880., 3442., 3441., 1.541., 1.536., 1223., 1025., 372. sorsszámok

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP

1963-11-03 / 258. szám

"Éjszakai repülés"

Jelentős produkcióval lép a Magyar Televízió nézői elé november 10-én 20 óra 35 perckor. A maga műfajában új, nemzetközi viszonylatban is kezdeményező alkotás elsősorban a komolyzene kedvelőinek nyújt különleges élményt. A tv- opera azonban izgalmas cselekményével feltétlenül leköti az operával csak most ismerkedő hallgató-néző tábort is.

Szereplők: Házy Erzsébet (Fabienné), Ilosfalvy Róbert, Koncz Gábor, Nádas Tibor, Pálffy Endre, Pálos Imre, Radnay György (Riviére igazgató), Simándy József (Pellerin pilóta), Szigeti László, Szőnyi Olga és Várhelyi Endre.

Az „Éjszakai repülés” főszereplői közül Házy Erzsébet művésznő így nyilatkozott:

— Féltem a produkciótól. Az opera művészeit a milliós közönség az első pillanatban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja. Kételyeim voltak a sikert illetően amiatt is, hogy szokatlan körülmények között léptünk fel. Megszűntek a színpadi tér korlátai, hiányzott a közönség. Hamar megkedveltem azonban erős drámaisággal telített szerepemet, s aztán már kedvvel játszottam. Különösen arra ügyeltem, s ezt tapasztalni lehet a többi énekesnél is, hogy érthető legyen a szöveg. Ezzel is hozzá akartunk járulni, hogy a széles, s az opera számára új közönséggel megkedveltessük a komolyzenét.

Múltidéző

Kapcs. 1599., 1500., 3876., 3875., 1237, 403., 3706., 3705., 3707., 4490.   sorszámok

/FEJÉR MEGYEI HÍRLAP, 1963-05-19 / 115. szám/

ÉNEK HANG NÉLKÜL… - TV-próba a Rádióban

„Száll ifjú bátor...” —  hangzik a dal Bartha Alfonz ajkán, és a háttérben az emelvény tetején karjára emeli Örsi János balettművész Balogh Edinát. Mellettem megszólal Szécsi Ferenc.

— A vízbe virágok hullanak, és a háttérben egy vitorla tűnik fel. De hát ez mi? a Bartha Alfonz már régein becsukta a száját, de hangja még mindig szárnyal.
Ez kérem az úgynevezett play back felvétel.
Az éneket, zenét már előre felveszik a magnószalagra, és a próbákon illetve az előadáson erről hangzik fel a kórus éneke, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Németh Marika, Rátonyi Róbert dala. A Rádió XIII. számú stúdiójában folynak az „Operettalbum” próbái.

Különös és újszerű a dologban, hogy a felvételt majd nem a Rádió, hanem a Televízió fogja bemutatni néhány hét múlva.

Apor Judit, a Magyar Televízió zenei szerkesztője kötötte színes csokorba a több részből álló sorozatot, a jól ismert klasszikus operettek kedves dallamait.

„Vissza kell menni az elejére, és fel kell emelni a hangot” — adja ki az utasítást Szécsi Ferenc, a sorozat rendezője, aki nem kis feladatra vállalkozott, mikor itt a Rádió stúdiójában díszlet és megfelelő színpad nélkül, tisztán a képzelőerejében bízva, tanítja be a TV képernyőjére kerülő, a mozgást korlátozó környezetben, a klasszikus operettek válogatott részleteit.

De nincs semmi baj. A Fővárosi Operettszínház énekkarából alakult kórust nagyszerűen irányítja Virányi László, a színház karnagya. 

Észre sem vesszük, ha a rendező nem figyelmeztetne, hogy milyen kitűnő a kórus tagjainak szájmozgatása. „Teljesen szinkron” a magnetofonból kicsendülő zenével. Pedig a kórus először próbál a szólistával: Rátonyi Róbert-tel. A kitűnő művészek úgyszólván pantomim jelenetet adnak elő - pillanatok alatt megelevenedik a stúdió kopár terme. Már Párizsban vagyunk, és a násznép virággal köszönti a híres vőlegényt — a párizsi hölgyek körében közimádatnak örvendő Pomponnet urat, a szépasszonyok fodrászát.
„Hol a hajtű, hol a fésű?” — énekli a nagy mester. A rendezőnek csak néhány szót kell szólni, a csoportozat máris pregnánsan mozdul, hogy ez a mozdulat jól érvényesüljön majd a TV képernyőjén.

Azonban még sincs minden rendben. A koreográfus, Rimóczy Viola megmagyarázza a „lányoknak" — (azt hiszem, egytől-egyig fiatalasszony a kórus női tagjai), hogy melyik oldalon álljanak, mert Rátonyi Róbert — Pomponnet — lejön a lépcsőről — legyenek a közelben, hogy megfésülhesse őket. Különben miért keresné a hajtűt és a fésűt?
Igen aprólékos munka ez, a rendező úgyszólván centiméterről - centiméterre halad előre, minden szó, minden hang, minden ütem megkapja a maga jelentőségét, értelmét és hangsúlyát.

A következő jelenetben Házy Erzsébet és Németh Marika hajlik össze, mint két szép virágszál — lágyan ível a dallam: Clairette és Hortensie Langé kettőse az Angot asszony lánya című régi operettből.

Először csinálják a dal „play back”-jét, de kitűnően sikerült, a rendező meg sem ismételteti.

A magnetofonból most kürtök rivallnak. Ismét Rimóczy Violáé a szó. A stúdió közepére perdül 12 fiatal, csinos lány és erős fiatal legény. Utcai ruhában táncolnak, de így kitűnően érzékeltetik a jókedvű katonák és a külváros fiatal lányainak dévajkodását. — Kicsendül a párizsi humor — kigúnyolják a totyakos ezredes bácsit, aki a szemle után szeretné táncba vinni az egyik katona babáját.

Végül felhangzik Kiss Manyi hangja — Angot asszony legendáját énekli: „Jókedélyű, bőbeszédű, minden viccre kapható …Ilyen asszony volt Angot.”
A hang Kiss Manyi hangja, de Angot asszony megszemélyesítője Pogány Margit. A TV nézője nem is veszi észre a trükköt, — a két kitűnő színésznő, Kiss Manyi hangja és Pogány Margit játéka nagyszerűen kiegészíti egymást.

Az „Operettalbum” zenés oldalai néhány héten belül megnyílnak a TV nézői számára.

Az érdekes, szórakoztató produkcióhoz jó mulatást kívánunk.

/Sényi Imre/

Kapcs., 1854. sorszám

Házy Erzsébet:_"Lásd, ezen az éjszakán"

Felfelé a lejtőn c. film dala

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP,  1961-04-26 / 97. szám

KÖZÖS NYELVEN...
— Csehszlovák irodalmi és művészeti est Székesfehérváron —

[…] S az irodalom mellett a zene, a muzsika közös nyelvén is szólt hozzánk a csehszlovák nép művészete. A népi zenekultúra kincseiből egész csokorra valót nyújtott az est résztvevői számára a KISZ VIT-dijas rajkózenekara. A haladó csehszlovák zeneművészet legkiválóbb alkotásaiból csendültek fel részletek Dénes Erzsébet zongoraművésznő ujjai alatt.

Házy Erzsébet  Leoš Janáček-operarészlettel aratta a legnagyobb sikert.
 

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP,  Kedd, 1961. január 31.

Zenebarátok Köre farsangi hangversenye

A Székesfehérvári Zenebarátok Köre február hó 13-án este fél 7 órakor rendezi meg nagy farsangi estjét a Városi Színházban.

Ez alkalommal a nagy magyar zeneszerző, Lehár Ferenc művei képezik a műsort, Házy Erzsébet és Kövecses Béla, a Magyar Állami Operaház művészei és a Zeneiskola szimfonikus zenekarának előadásában.

Házy Erzsébet A víg özvegy, a Giuditta és a Cigányszerelem című operettek egyes részleteit, Kövecses Béla  A mosoly országa, a Frasquita és a Friderika kiemelkedő számait adják elő. A zenekar a Mulató Istenek és a Cigányszerelem című  operettek nyitányait, az Éva, valamint az Arany és ezüst keringőket és a Bécsi nők indulóját játssza.

Együttes számokként, mint duettek, A víg özvegy Hanna—Danilo  kettőse, valamint A mosoly országából Liza és Szu-Csong kettőse hangzanak majd el.

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP,  Szerda, 1960. február 17.

Házy Erzsébet és Kövecses Béla fellépése a Zenebarátok Körének hangversenyén

A Székesfehérvári Zenebarátok Körének szimfonikus zenekari hangversenye nagy siker jegyében zajlott le. A műsor Strauss János műveinek legkiválóbb opuszaiból állott, melyeket a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánításokkal fogadott. A Megyei Tanács Szimfonikus Zenekara  láthatóan jó hangulatban és nagy lelkesedéssel játszotta végig műsorát. Ebben a hangversenyévadban már sok jó produkciót nyújtott a kitűnő együttes, de ez a farsangi estnek nevezett hangversenye kétségtelenül a legjobban sikerült. Strauss zenéje nehéz technikai feladatok elé álltja különösen a vonós hangszereket. Állandó hangulat, tempó - és ritmus-változásai a legkiválóbb zenekari együttesek interpretálási készségeit is próbára teszik. Technikailag és zeneileg 'is jól oldották meg összes feladataikat és ez a maradéktalanul tökéletes előadás eredményezte a forró sikert. A Cigánybáró, a Denevér és az Erdőmester nyitányok, a Császárkeringő és az Ezeregyéj szimfonikus közzenéje, nem különben a Terefere-polka maradandó zenei élményt jelentett a közönség számára.
Enge János a nehéz Strauss-műveket nagy muzikális érzékkel dirigálta. Biztos kézzel, nagy hozzáértéssel válogatta ki a legtehetségesebb zenész-növendékeket, akik a művész-tanárok szárnyai alatt fontos tényezőjét képezik a gyors ütemben fejlődő zenekarnak.

A hangverseny kitűnő szólistái, Házy Erzsébet és Kövecses  Béla, az Operaház magánénekesei méltán osztoztak a nagy sikerben.

Házy Erzsébet, a kiváló énekművésznő szépen csengő, kiegyensúlyozott hanganyagával  csak fokozta a zenekar és a közönség lelkesedését, művészi élvezetet. Kövecses Béla régi ismerőse a székesfehérvári közönségnek. Eddigi sikereit csak öregbítette mostani szereplésével,  amely még jobban kiemelte énekes és színészi képességeit.

A hangverseny szünetében megkértük a két művészt, mondják el benyomásaikat, véleményüket a székesfehérvári fellépésükről.

— Meglepő és egyben felemelő érzés számomra — mondta Házy  Erzsébet —, hogy Fehérváron ilyen népes a zenebarátok tábora és hogy mennyire hálás a közönség. Ilyen emberek előtt boldogan lép fel az énekes, mert az a melegség, amely a nézőtérről feléje árad, erőt ad számára képességeinek legjobb kibontakoztatásához. És a zenekar! A kíséret nagyszerű volt, Enge János vérbeli karmesterként dirigálta az együttest. Őszintén megmondom, kellemes csalódás ért, mert azt hittem, valami „vidéki” kezdő zenekarral találkozom.

— Milyen szerepben láthatja legközelebb a művésznőt az operakedvelő közönség?
— Jelenleg Rossini Ory grófja című operájának bemutatójára készülünk. Március 20-án kerül sor a premierre, Gardelli olasz karmester vendégszereplésével. Ezenkívül egy katona-témájú film főszerepének eljátszására is felkértek.

— Mikor láthatja viszont a fehérvári közönség?
— Még nem tudom. De, amikor hívnak és időm engedi, szívesen eljövök ebbe a kedves városba.

Kövecses Béla is elismerően nyilatkozott:

— Éreztem a közönség minden megnyilvánulásában, hogy kritikus figyelemmel kíséri az ének- és zeneszámokat — mondta Kövecses Béla. Ez nagy műértésre és muzikalitásra vall. Strauss szép melódiáit szinte minden ember kedveli. Ezért sem mindegy, hogyan tolmácsolja azokat az előadóművész. A fehérvári igényes közönség esetében különösen érvényes ez, hiszen közel van Budapest, s így sokan közülük gyakran ülnek az Opera nézőterén, akár bérlettel is a zsebükben. Ez örvendetes tény, mert a zene sokat segít az ember kulturálódásában, esztétikai érzékének fejlesztésében. — Legközelebbi szerepe?
— Verdi Simone Boccanegra című operájának tenor főszerepét éneklem. Február 25-re készülünk el a próbákkal... Ami pedig a fehérvári viszontlátást illeti, én is csak azt mondhatom, hogy nincs nagyobb öröm az énekes számára, mint olyan tártszívű közönség előtt fellépni, mint amilyennel itt találkoztam.

/- Farkas - Viniczai/

Dankó Rádió "Túl az Óperencián" délelőtti adásában elhangzott zenék között volt

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor énekelte operettkettősök is - rádiófelvételükről:

Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács

1977. január 21-én, a Kossuth Rádióban szólalt meg 17.19 – 18.04 között („Bemutatjuk új felvételünket”).

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

- Örzse és Buhu vidám kettőse, III. felv.: „Hála néked mindenható, ejje-hujja, hm!...” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

- Bessy és Fritz kettőse, III. felv. Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz,…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

Jenki-dal (kuplé)

1. vers

Fritz:

Volt valahol, élt valahol
Egy aranyos nő,
Róla e dalban sok szó lesz,
Yorkba bemegy és nyitott egy
Boltot is ott ö,
Egy pálinkás-boltot, au, jesz.
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt
Félti a lányt mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

2. vers

Bessy:

Csak hamarán gazdag a lány,
Jól megy a kis bolt.
Házat is épít, való ez.
Cifra terem, pince, verem,
Nyolc szoba is volt,

És hálóterme is. Au, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig,
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőt. Sőt
Mindegyikük hoz jenkit,
Tiz jenkit, száz jenkit,
Nincs itt holt idény,
Náluk fő az erény

Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

3. vers

Fritz:

Múlik egy év, meg sok egyéb,
És a derék nő
Borzasztó nagy titkot érez,
Bús a regény, bús a szegény,
És a baját ő
Százhúsznak súgja meg, jé, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki.
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőtt. Sőt
Megszületett gyorsan az
Uj jenki, kis jenki,
Izmos kis legény,
És ha ordítja: apám,
Megfordul száz jenki,
Jót mosolyog mindenki
Ifjú és vén. 

4. vers

(a zenekari játék után dalszöveg ismétlés, majd a refrén együtt:)

Bessy:

Járt oda majd mindenki,

Fritz:

Tiz jenki,

Bessy

Száz jenki,

Fritz:
Gazdag és szegény,

Bessy:

És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt

Együtt:

Félti a lányt mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

- Bessy és Fritz kettőse, II. felv. „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dzsiloló, dzsiloló, dzsiloló…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

1. vers:

Bessy:

Történt hajdanán,
Hogy egy hottentotta lány
Párizsba ment a kis bohó!

Fritz:

Gilolo, gilolo, gilolo 

Bessy:
Oly szörnyen szegény,
Derekán egy kis kötény,
Több éppenséggel semmi, ó!

Fritz:

Gilolo, gilolo, gilolo 

Bessy:
Csak ment, mendegélt,
Egy kukkot sem beszélt,
Csupán az utcasarkon posztoló...

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
...rendőr úr előtt,
Ki rendre inti őt,
Monta hottentottául:
Gilolo!

Együtt (refrén:)

Nincsen több ily csoda
Gazella-termet,
A fekete Afrika ölében 
Termett ez!
Tűz folyik erében,
Hajának ében fürtje lengedez!
Ha,ha,ha
Szép szeme sötétje csillog,
Ha mosolyog, fogsora 
fehérje villogó,
S van neki kicsinyke köténye,
Gilolo!
 

2. vers

Bessy:
Bár múlt az idő,
Soha nem tanult meg ő
Egy szót sem franciául, ó!

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Ma már nem szegény,
Tele pénzzel a kötény,
S alatta habselyem trikó!

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Csak megy, mendegél,
Egy kukkot sem beszél,
S ha férfinép utána fordul, ó...

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Kacéran csak int,
És rögtön érti mind,
A szót hottentottául:
Gilolo!

Együtt (refrén:)

Nincsen több ily csoda
Gazella-termet,
A fekete Afrika ölében 
Termett ez!
Tűz folyik erében,
Hajának ében fürtje lengedez!
Ha,ha,ha
Szép szeme sötétje csillog,
Ha mosolyog, fogsora 
fehérje villogó,
S van neki kicsinyke köténye,
Gilolo!

A délután hat órakor kezdődő ismétlő adás első részében hangzanak fel újra ezek a vidám,  nagyszerű duettek...

Köszönöm szépen.

Megjegyzem: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott darabok előadásszámai nyilván azért találhatók meg az Opera adatbázisában, mert a szabadtéri színpad a Magyar Állami Operaház fenntartásában működött, nyári játszási helye is volt egykor (akárcsak az Állatkert nyári színpada). A Szegedi Szabadtéri Játékok-hoz nincs köze az Operának mint intézménynek. De hogy az Ódry Színpadon bemutatott Házy-operaszerep miért került be a Digitar.opera nyilvántartásába, az nem világos előttem. A listában  a 27. sorszám alatt hoztam: Olasz hercegnő (Ribáry Antal: Lajos király válik) - Ódry Színpad - 2 alkalom – 1959. december 21., december 28.

Kedves "mazig"!

- Házy Erzsébet Ámor szerepének 1969. 12. 27-i alakítása valóban kimaradt a felsorolásból. Köszönöm  a kiegészítést.

- Arra a kérdésre sajnos nem tudok választ adni, mi a háttere  Liu szerepébe 5 év szünet után 1966-ban egyetlen alkalommal történt újra beállásának.

- A  kiírt listában az előadásszámok nem tartalmazzák Házy Erzsébet Szegedi Szabadtéri Játékokon alakított szerepeit:

Kacsóh Pongrác: János vitéz – 1959. július 26-. augusztus 12., 13., 15., 16.; 1973. augusztus 10., 11., 12., 19.    – Iluska: Házy Erzsébet

Farkas Ferenc: Csínom Palkó -1960. július 24., 27., 31., augusztus 2., 3. - Éduska: Házy Erzsébet

Erkel Ferenc: Brankovics György – 1963. július 20., 24., 27. – Brankovics István: Házy Erzsébet

Johann Strauss: A cigánybáró – 1963. augusztus 8., 10., 11., 15., 19.; 1972. augusztus 4., 6., 12., 16.; 1976. augusztus 13., 15., 17., 20.; 1977. augusztus 10., 13., 20., 21.  – Szaffi: Házy Erzsébet

Gershwin: Porgy és Bess – 1973., július 27., 29., augusztus 1., 4. – Bess: Házy Erzsébet

Kodály Zoltán: Háry János – 1975. augusztus 9., 10., 16., 20. – Örzse: Házy Erzsébet

- És persze a bécsi  Szaffik, Glavari Hannák előadásai sem szerepelnek a Digitar.opera nyilvántartásában.

Kedves Búbánat!

Köszönet a nagyon jó és hasznos összeállításért.

Egy-két gondolat, kérdés.Számomra legérdekesebb Liu. 5 év szünet után 1966-ban egyetlen alkalommal újra elénekelte a szerepet, tudjuk-e ennek a történetét?

Ámor. A leírtakkal ellentétben 1969. 12. 27-én énekelte utoljára HE a szerepet.(Jelen voltam)

Brankovics Istvánt Szegeden is énekelte HE. A 7-es számban ez nincs benne.

Iluskát Szegeden 1959-ben is énekelte HE.

Nem  tudom az előadás számokban benne vannak-e a szegedi és bécsi Szaffik, Bessek és a bécsi Glavari Hannák?

Előre is köszönöm az esetleges kiegészítéseket!

A Dankó Rádió ma délelőtti "Túl az Óperencián" adásában Házy Erzsébet szépséges énekhangja is felcsendült a rádiófelvételéről:

Kacsóh Pongrác: János vitéz

Petőfi Sándor verses költeménye nyomán a szövegkönyvet Bakonyi Károly, a dalszöveget Heltai Jenő írta.

Rádióra átdolgozta: Karinthy Ferenc.

"Tündér-avatás" – Iluska és Tündérkar jelenete a fináléból (Házy Erzsébet, km. Sárdy János , a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió,18.40 – 21.05

Tündérkar:
Új királyunk, hős királyunk!
Itt, a trónon van helyed!
Tündérország most előtted
Hódolattal hajt fejet.
Tündérország fejedelme,
Tündérasszony ura vagy,
Szép huszárból király lettél
Tündér lettél, az maradj!

Ismétlés:
Tündérország fejedelme,
Tündérasszony ura vagy,
Szép huszárból király lettél
Tündér lettél, az maradj!

Iluska:
János vitéz, szerelmesem,
Ez álom, édes álom,
Tiéd vagyok, maradj enyém,
Az én tündérkirályom.
Ürítsd ki ezt a serleget,
Boldogság lesz a részed,
De azt az egyet ne feledd,
Hogy mit rendelt a végzet.

Tündérországban édes az élet,
Tündérek karja gömbölyű lágy,
Tündérországban addig maradhatsz,
Míg a szívedben alszik a vágy,
A néma vágy.
Alszik a vágy és vissza nem csábít
Régi hazádba balga szíved,
Mikor megszólal benned a szózat,
Tündérországot elveszíted.

János:
Kezembe hát a varázspohárral,
Tündércsókra szomjazom,
Örök tavaszt és boldogságot,
Örök tavaszt és boldogságot,
E kehelyből hadd iszom.

Hadd felejtsem, hogy mi voltam,
Hadd felejtsem, hogy mi fáj,
Hadd legyek itt Tündérországban,
Hadd legyek itt Tündérországban
Tündérek közt a király!

(Kintről furulyaszó hangzik fel.)

Tündérkar:
Halljátok ezt a hangot, e dalt,
Mint a szél, ha sír a pusztán,
Mily szomorúság, mennyi búbánat,
Mint suttogása erdőn a fának,
A muzsikája szomorú gyász,
Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz!

Ezt a daljáték-részletet a 18 órakor kezdődő adás második felében ismét meghallgathatjuk.

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában részleteket hallottunk ebből a revüoperettből:

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)  Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

-  Barbara belépője, I. felv. - Macskaszerenád: „ Párizs kellős közepén…lakott egy finom kis cicamica… Miau, miau…” (Galambos Erzsi, énekkar)

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.: „Ahol mi járunk tapsorkán.../ Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert) 

- Maya belépője, I. felv.: „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettá!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” (Házy Erzsébet, énekkar)

- Együttes, II. felv.: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György) 

Ezt az adást a délután hat órakor kezdődő ismétlésben újra meghallgathatjuk - "Túl az Óperencián"

Házy Erzsébetnek létrehozott közösségi oldalon találtam ezt a hozzászólást:

„Megrendített a szomorú hír, hogy Bodicsi Ildikó már nincs közöttünk! Mindig tiszteltem, mert nem könnyű a múltat megőrizni akkor sem, ha családi örökségünk! S nem könnyű a múltját megőrizni annak, aki álmaink Tündérkirálynőjeként hagyott örök nyomot az életünkben! De Ildikó, Házy Erzsébetről szóló gyűjteménye ezt megcáfolja! Fantasztikus kincs amit összegyűjtött és ránk hagyott!!! Végtelenül hálásak lehetünk érte! Reméljük, hogy Klemen Terezia gondozásában, Bodicsi Ildikó gyűjteménye és Házy Erzsébet életműve még a dédunokáinknak is elérhető élmény lesz!!"

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.12 órától  

A hét vendége: Szinetár Miklós

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/10/21/tul-az-operencian-szinetar-miklossal-43-het/

Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető Szinetár Miklósssal beszélgetve a 90 évvel ezelőtt született operacsillagra, Házy Erzsébetre emlékezett, amely részben Szinetár Miklós kiemelte, a személyiség fontosságát Házy Erzsébet karrierjét példaként hozva, megemlítette nagy népszerűségét továbbá közös munkáikról idézett fel emlékképeket.

Nagy Ibolya a műsora alkotórészeként hallható születésnapi köszöntésnél ma így szólt:

Kedves Hallgatóink!

Ma ünnepli születésnapját Kemény Egon, a kétszeres Erkel Ferenc–díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária, korábbi vendégem, aki édesapja hagyatékának gondozója, ápolója, és aki immár három CD-t is megjelentetett édesapja műveiből. A Hatvani diákjait, és egy teljesen friss, „ropogósat”, amit éppen tegnap kaptam a kézbe: Gyermekjátékok címmel, valamint a Komáromi farsangot, aminek dallamaival köszöntjük sok-sok szeretettel, és kívánunk Kemény Anna Máriának: boldog születésnapot!

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

A mai műsorban elhangzott:

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

• Nyitány
• Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."

Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

• Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        

Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

• Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel…" kettős                                                     

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

• A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          

Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

• „Lilla, szívemet ne vesd meg…” kettős

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

• Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            

Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Közreműködött a Földényi-kórus.

www.kemenyegon.hu

Egész héten Szinetár Miklós a vendége Nagy Ibolyának a Dankó Rádió stúdiójában. A felelősszerkesztő-műsorvezető a „Túl az Óperencián” mai műsorában a 90 éve született Házy Erzsébetről is kérdezte a rendezőt, az Operaház egykori főigazgatóját: milyen emlékei vannak a szoprántüneményről?...

Az adásban Házy Erzsébet rádiófelvételei közül részletek hangzottak el az alábbi zeneművekből:

Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája a II. felvonásból  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

Az elhangzott részletekben énekel:

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Bilicsi Tivadar, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György – a rádiófelvétel bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Jacques Offenbach – magyar szöveg: Fischer Sándor: A szép Heléna

- Heléna románca, II. felv.:  „A szép Heléna, így neveznek…” (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételeiből – bemutató: 1976. augusztus 16., Kossuth Rádió 20.25 - 21.05

- Páris belépője – Páris ítélete I. felv.:  „Három istennő vitázott …mindhárom azon csatázott, ki a legszebb égi lény?… Nos, ifjú Paris, jól figyelj!…/ Evoé! Egészen biztos, az ki győz a versenyen… Évoé, Évoé, ….az ilyen Éva minden eszközt megragad…”  (Réti József)

- A III. felvonás fináléja (Heléna, Partenisz, Leona, Menelaosz, Páris, Oresztész, Akhilleusz, Ajax I., Ajax II., Agamemnón, Kalkhasz, kórus)

Házy Erzsébet, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, Melis György, Réti József, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palócz László, Maleczky Oszkár, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás  - a  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nyitány (a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarát Michail Vladimirovich Jurowski vezényli)

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a délutáni ismétlésben, 18 órától.

A 4591. sorszám alatt közölt listában Házy Erzsébet 7. Hédi szerepe mellől lemaradt az utolsó fellépés évszáma. Ide írom ismét az első és az utolsó fellépés dátumát: 1952. december 16.  - 1957. augusztus 3.

Kapcs. 865., 864. sorszámok

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?as=214&bm=1&mt=0

Házy Erzsébet szerepei mellett feltüntetett összes előadásszám magába foglalja az Operaház/Erkel Színház előadásai mellett az Opera produkciójában más itthoni helyszíneken (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Magyar Állami Operaház Állatkerti Színpada, az Ódry Színpad) és a külföldi vendégjátékokon való fellépései számát is. Feltüntettem  az adott szerepben való fellépésének első és utolsó dátumát is.

1. Édi (Schubert-Berté: Három a kislány) - 40 alkalom - 1951. december 14. - 1955. november 6.
2. Első leány  (Mozart: A varázsfuvola) -  4  alkalom - 1952. március 27. – április 30.
3. Oscar, apród (Verdi: Az álarcosbál) – 51 alkalom - 1952. május 4. – 1968. december 22.
4. Lola (Mascagni: Parasztbecsület) – 7 alkalom - 1952. október - 1961. július 8.
5. Adél, szobalány (J. Strauss) – 27 alkalom - 1952. október 24. – 1966. február 27.
6. I. Gyermek (Mozart: A varázsfuvola) - 10 alkalom - 1953. február 17. – 1955. június 12,
7. Hédi (Schubert-Berté: Három a kislány) - 6 alkalom - 1952. december 16.  - 195 augusztus 3.
8. Médi (Schubert-Berté: Három a kislány) –8 alkalom - 1953. március 11. – 1961. augusztus 12.
9. Dzsufi, udvari bolond (Ránki György: Pomádé király új ruhája) – 8 alkalom - 1953. június 18.  – 1955. január 7.
10. Ceprano grófné (Verdi: Rigoletto) – 17 alkalom - 1953. november 14 - 1957. május 3.
11. Kláva Kovaljeva (Mejtusz: Az ifjú gárda) - 16 alkalom - 1953. december 20. – 1955. december 3.
12. Cherubino (Mozart: Figaro házassága) – 75 alkalom - 1954. április 20. - 1976. április 1.
13. Norina (Donizetti: Don Pasquale) – 54 alkalom - 1954. október 29. – 1980. március 9.
14. Frasquita  (Bizet: Carmen) – 21 alkalom - 1954. december 26. – 1961. július 16.
15. Tatjana (Csajkovszkij: Anyegin) – 67 alkalom - 1955. február 4. – 1980. április 25.
16. Papagena (Mozart: A varázsfuvola) – 20 alkalom - 1955. április 12. – 1957. június 30. de.
17. Annuska (Verdi: Falstaff) – 6 alkalom - 1955. november 12. – 1959. május 22.
18. Mimi (Puccini: Bohémélet) – 53 alkalom - 1957. szeptember 19. – 1980. április 7.
19. Ámor (Gluck: Orfeusz) –24 alkalom - 1957. október 13.  – 1960. május 25.
20. Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi) – 8 alkalom - 1957. december 14. – 1959. szeptember 25,
21. Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból) – 13 alkalom - 1958. március 30.  – 1961. november 5.
22. Zsuzsika (Poldini Ede: Farsangi lakodalom) –14 alkalom - 1958. május 4. – 1960. november 4.
23. Glavari Hanna (Lehár Ferenc: A víg özvegy) – Margitsziget – 22 alkalom (14 + 8) - 1958. július 5.  – 1959. július 30.
24. Liu, rabszolgalány (Puccini: Turandot) – 14 alkalom - 1959. január 8. – 1966. szeptember 13.
25. Zerlina, Matteo lánya (Auber: Fra Diavolo) – 9 alkalom - 1959. február 1. – 1962. április 17.
26. Olasz hercegnő (Ribáry Antal: Lajos király válik) - Ódry Színpad - 2 alkalom – 1959. december 21., december 28.
27. Pamina (Mozart: A varázsfuvola)– 26 alkalom - 1960. január 24. – 1969. április 2.
28. Isolier (Rossini: Ory grófja) – 13 alkalom - 1960. március 20. – 1962. május 23.
29. Emmie  (Britten: Albert Herring) - 29 alkalom - 1960. október 23. – 1965. október 10.
30. Katja Kabanova (Janacek: Katja Kabanova)  – 7 alkalom - 1961. március 12. – 1961. szeptember 28.
31. Manon Lescaut (Puccini: Manon Lescaut) – 102 alkalom - 1961. december 22. – 1978. március 16.
32. István, Brankovics fia (Erkel Ferenc: Brankovics György) – 7 alkalom - 1962. június 21. – 1963. szeptember 5.
33. Szaffi (J. Strauss: A cigánybáró)– 20 alkalom - 1962. július 7. - 1978. október 8. de.
34. Örzse (Kodály Zoltán: Háry János) – 30 alkalom - 1962. december 16. – 1982. január 18.  (utolsó fellépése az Operaházban)
35. Mélisande (Debussy: Pelléas és Mélisande) – 12 alkalom - 1963. május 24. – 1965. október 17. de.
36. A paraszt lánya (Orff: Az okos lány) – 9 alkalom - 1964. május 9. – 1965. február 10.
37. Lucy (Menotti: A telefon) – 4 alkalom - 1964. május 10. – 1964. június 23.
38. Menyasszony (Szokolay Sándor: Vérnász) – 46 alkalom - 1964. október 31. – 1974. október 11.  (II. felvonás)
39. Minnie (Puccini: A Nyugat lánya) – 18 alkalom - 1966. április 16. – 1970. március 8.
40. Lány (Mihály András: Együtt és egyedül) – 8 alkalom – 1966. november 5. - 1968. április 27.
41. Jenny Smith (Weill: Mahagony városának tündöklése és bukása) – 15 alkalom - 1967. március 19. – 1968. december 15.
42. Komponista (R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén) – 8 alkalom - 1967. október 27. – 1969. június 24.
43. Nedda (Leoncavallo: Bajazzók)– 28 alkalom - 1967. november 25. – 1979. február 21.
44. Poppea (Monteverdi: Poppea megkoronázása) – 32 alkalom - 1968. január 19. – 1978. május 21.
45. Éva (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok)– 8 alkalom - 1968. április 5. – 1969. november 21.
46. Ophélia (Szokolay Sándor: Hamlet) – 18 alkalom - 1968. október 19. – 1970. június 20.
47. Szonja (Petrovics Emil: Bűn és bűnhődés) – 10 alkalom - 1969. október 26. – 1971. október 20.
48. Bess (Gershwin: Porgy és Bess) – 72 alkalom - 1970. február 6. – 1980. május 16.
49. Éva (Ránki György: Az ember tragédiája) – 5 alkalom - 1970. december 4. – 1971. december 14.
50. Octavian (R. Strauss: A rózsalovag) – 12 alkalom – 1971. február 26. - 1975. július 1. 
51. Cso-cso-szán (Puccini: Pillangókisasszony) – 38 alkalom - 1971. május 23. – 1980. május 25.
52. Lysistraté  (Petrovics Emil: Lysistraté) – 6 alkalom - 1971. november 3. – 1972. június 26.
53. Salome (R. Strauss: Salome) – 16 alkalom- 1972. május 26. – 1975. január 18.
54. Delila (Szokolay Sándor: Sámson) – 25 alkalom - 1973. október 28. - 1978. október 3.
55. Rosalinda (J. Strauss: A denevér)– 9 alkalom - 1973. december 31. – 1976. február 18.
56. Polly (Britten: Koldusopera) – 12 alkalom - 1975. január 5. – 1977. február 11.
57. Liza (Csajkovszkij: Pikk dáma) – 11 alkalom - 1977. március 31. – 1978. december 14.

Nem találtam a Digitar.opera adatbázisában; kiegészítem a listát ezekkel a szerepekkel:

1. Apród (Giuseppe Verdi: Rigoletto) – 1951. december 6., Gördülő Opera ózdi előadása
2. Éduska (Farkas Ferenc: Csínom Palkó) - Szegedi Szabadtéri Játékok - 19 július 26., augusztus 12., 13., 15., 16. ; 1960. július 24., 27., 31., augusztus 2., 3.
3. Iluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz) - Szegedi Szabadtéri Játékok -1973. augusztus 10.,11., 12., 19., 1974. július 26., 28., augusztus 2., 10.

Házy Erzsébet további szerepei színpadon, mozifilmben és televíziós operafilmben:

(Johann Strauss A cigánybáró Szaffiját a színpadon kívül külföldi televíziós operettfilmben is eljátszotta - itt külön nem hozom.)

1. Giuseppe Verdi: Rigoletto – Gilda - 1953. augusztus 2. Budapest XI. ker. Fővárosi Szabadtéri Színpad (József Attila Gimnázium udvarán, Bp. Szent Imre útja 27.)
2.  Huszka Jenő: Gül baba – Leila - 1954. február 27. Déryné Színpad (Budapest, XIII. ker. Váci út 63.)
3. Jacques Offenbach nyomán Patachics Iván: Gerolsteini kaland (Antónia) - 1957. mozifilm, MAFILM (VHS)
4.  Ránki György: Muzsikás Péter új kalandja – Muzsikus Péter - 1962. október 6. Bartók Terem (Budapest, V. ker. Váci u. 9.)
5. Luigi Dallapiccola: Az éjszakai repülés – Fabienné - 1963. TV-operafilm, MTV
6. Henry Purcell: Dido és Aeneas – Dido - 1969. május 15. Zeneakadémia, koncertszerű előadás
7. Kálmán Imre: Gräfin Mariza (Marica grófnő) – Marica - 1973. TV-film, AMGA Berlin (VHS, LP, CD)
8. William Walton: A Medve - Jelena Ivanovna Popova - 1976. TV-operafilm, MTV
9. Francis Poulenc: Az emberi hang – Az asszony - 1976. TV-operafilm, MTV

Házy Erzsébet még nem említett operaszerepei (Magyar Rádió stúdiófelvételei):

1. Horusitzky Zoltán: Báthory Erzsébet – Apollónia, Zsigmond olasz kegyencnője – 1955.
2. Maurice Ravel: Gyermek és a varázslat – A gyermek – 1964. Rádió Dalszínháza
3. Giovanni Battista Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – Serpina  -1964.  Rádió Dalszínháza (a rádiófelvétel alapján operafilm, MTV (csak az énekhangja)
4. Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Aulisban  - Klytaimnestra - 1973 márciusában új stúdió operafelvételt készített a Magyar Rádió, melynek bemutatója 1973. szeptember 27.-én volt (Kossuth adó, 20.08-22.00)

„Hangportrék — rádiós emlékek fényében”

Ruitner Sándor műsora. Közreműködik: Erőss Anna

Házy Erzsébet - 1988. augusztus 6., Kossuth Rádió,  20.35 – 21.39

Ifj. Domahidy László önéletrajzából: 

http://domahidylaszlo.hu/oneletrajz.html

"2000-ben megkaptam az „Európa hangja” címet, melyet kétévente ítél meg a három nagy német, és osztrák tévétársaság (ZDF, 3SAT, ORF) valamely kiemelkedőt nyújtott művésznek.

2002-ben ismét megkaptam ezt a díjat, ami büszkeséggel tölt el annál is inkább, mert ez nem egy „vándorkupa” jellegű díj, hanem inkább egy titulus.

Magaménak tudhatom a nívós „kammersanger” címet is, melyet a német nyelvterületen kiemelkedőt nyújtott operaénekesek érdemelhetnek ki."

Ezek szerint az itt leírtak "kamu" volna?...

Az említett  Europa-díj. - Ifj. Domahidy László életrajzában említve, sajnos nem létezik!!! Nagy internetes átverés - egy üzleti fogás, egyszerűen fogalmazva egy  kamu!  

Lehár Ferenc - Ludwig Herzer és Fitz Löhner – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában elhangzott:

- a  II. felvonás fináléja Házy Erzsébet és Simándy József előadásában

- Mi és Feri jelenete a III. felvonás fináléjából.

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Liza - Házy Erzsébet

Szu-Csong herceg – Simándy József

Mi, a húga – Kalmár Magda

Hatfaludy Feri – Bende Zsolt
 

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29

A  „Túl az Óperencián”  adásának ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu).

 Dankó Rádióban nemrég ért végett a szokásos délelőtti operettműsor.

Benne: 

A felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya  műsorában megemlékezett  a  90 éve született Kossuth-díjas színésznőről, Váradi Hédiről  (Újpest, 1929. szeptember 22. – Budapest, 1987. április 11.) 

A Rádió Dalszínháza égisze alatt készült operettfelvételek dialógusaiban gyakran lehetett Váradi Hédi prózát mondó hangját is hallani. Most egy Offenbach-operettből bejátszott két jelenetben hallgathattuk meg Váradi Hédit, mielőtt felcsendül az ének-zene is:

Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna

Km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara.  Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

A szereposztásból:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchis – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika

 - Heléna és Páris szerelmi kettőse – „Álomkettős”  

próza: Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond

ének: Házy Erzsébet, Réti József

„- Igen, ez mind csak álom… igen ez álom, szerelmes álom… /Ó, hercegnő, csodállak!... ezért találtam őt csak szépnek!.../ igen az álom,  szerelmes álom,  éjszaka csodás… szent varázs… mely véget ér... hajnalban már véget ér, élvezd,  élvezd, mely eltűnik, mint álom… a  képzelet, mily szárnyra kél …   mind ez csak álom,  mind ez csak álom, mely üdvöt ígér.

- A II. felvonás fináléja

próza: Váradi Hédi, Fülöp Zsigmond

ének: Házy Erzsébet, Réti József, valamint Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László,  az MRT Énekkara

Megjegyzem: ebből a csodás szereposztásból (ének) egyedül Palcsó Sándor van köztünk - aki idén novemberben ünnepli a 90. születésnapját!

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban – „Túl az Óperencián”; az interneten is, online meghallgatható a www.dankoradio.hu oldalról.

A Bende Zsolt topicban jeleztem, megjelent Winkler Gábor új könyve: Bende Zsolt – Stílus és elegancia /HOLNAP KIADÓ KFT – 2019/

Lapozgatva a könyvet, benne Házy Erzsébet neve több helyen olvasható Bende Zsolt partnereként: színpadi és stúdiófelvétel szerepeit felhozva. 

Házy Erzsébetről írja:

„1982-ben hosszabb betegség után, viszonylag fiatalon, mindössze 53 éves korában elhunyt a kitűnő szoprán, Házy Erzsébet, számos előadáson Zsolt szereplőtársa és közeli barátja, ahogy korábban egy színikritikus írta: az Örök Manon. A színház Zsoltot kérte fel, hogy búcsúztassa az Erkel Színházban felravatalozott művésznőt. Hatalmas tömeg hallgatta a pályatárs-barát megindult és megindító, bensőséges szavait.”

(A könyv Előszavában a szerző megindokolja, miért „Zsolt”-ot ír visszatérő jelleggel a leírásokban: „Korántsem valami bizalmaskodás késztet erre. Ellenkezőleg, a legnagyobb tisztelet jegyében jutottam erre az elhatározásra, hogy elkerüljem mindazt a fellengzősséget, amelyet ő maga is igyekezett életében távol tartani magától.)

A könyvben található sok fekete-fehér fotó között Házyét is látjuk -  szerepeiben: 

- Házy Erzsébet Örzse szerepében Bende Zsolttal a Háry János 1962-es előadásán.

- Bende Zsolt a szerelmes Ben, Házy Erzsébet Lucy szerepében Gian Carlo Menotti A telefon című egyfelvonásos vígoperájának próbáján.

- Házy Erzsébet Liza szerepében, 1977 (Csajkovszkij: Pikk dáma)

- Bende Zsolt és Házy Erzsébet kettőse a televízió Önök kérték című műsorában.

Kapcs. 4582. sorszám - Helyesbítés - Kiegészítés:

Házy Erzsébet az idézett interjúban említi a beteg húgát, aki akkor 38 éves (= ő Ilona, aki 1933-ban született); kis matematika: 1933 + 38 = 1971. Tehát akkor az interjúnak az a része - a leírt második bekezdés -  1971-ből való!  

Helyesbítés!

Farkas Erika riporter A Hely című rádiós riportjában konferálta fel Sediánszky Jánosnak Házy Erzsébettel készített beszélgetését a Rátkai Klubban: 1964. április 22-i dátumot említ;  meghallgatva ezt, úgy érzékelem, hogy a bejátszott hangfelvételt mintha összevágták volna: az utolsó bekezdésben Sass Sylviáról beszél, aki 1964-ben - életkoránál fogva - még nem játszhatott szerepet Házy művészi pályáján, ahogy az Operában sem. A hangfelvételen hallható utolsó mondatok már a hetvenes években készített interjú részlete lehetett. Úgy emlékszem, 1976. április 22-én (esetleg más, közeli időpontban) készülhetett. Egy korábbi bejegyzésben hoztam már: lásd 2040. sorszám alatt. - Házy abban az interjúban értékeli Sass Sylvia művészetét. Ott hangzik el tőle az is, hogy hatvannál több szerepet énekelt eddig,  Puccinit nagyon szereti, Szokolay Sándor minden darabjában főszerepet kapott (Vérnász, Sámson, Hamlet).Stb.(adásidő: 67 perc)   

A 4580. sorszám alatt számoltam be A Hely című rádióadásban hallott riportműsorról.

Most bemásolom ide Házy Erzsébettel készült beszélgetések archív  rádiófelvételeinek hanganyagából bejátszott részleteket:   

Házy Erzsébet énekverseny, Érsekújvár

Szerkesztő: Mohácsi Edit

2019.10.10  11:05 - 11:30  Kossuth Rádió

Két archív rádióinterjú bejátszott részletében magát Házy Erzsébetet is beszélni hallottuk:

Az idő skálán: 5:52-től – 8:34

"Hallgassanak meg egy beszélgetést Házy Erzsébettel, aki  az iskolás éveiről, pályája indulásáról mesél Sediánszky Jánosnak a Rátkai Klubban. A felvétel 1964. április 22-én készült."

Házy Erzsébet: "Először úszóbajnok szerettem volna lenni, aztán elkerültem a zenegimnáziumba, féltem az érettségitől ugyanis, úgy gondoltam, hogy a zenegimnáziumban könnyebb lesz az érettségi.  Főtanszakom pedig a zongora volt, és utána felvettem főtanszaknak az éneket is. László Géza bácsi, aki hát egy nagyszerű énektanár volt, olyanok kerültek ki belőle, mint Székely Mihály, Svéd Sándor, Déry Gabriella. Sok jó énekest produkált. Nagyon értett a fiatal kezdő énekeseknek a pszychéjéhez, így aztán én is hozzá kerültem, még érettségi előtt jóval, mert ott érettségiztem le abban a gimnáziumban. Érettségi után félévig a rádióénekkarban voltam. Pénzt kellett keresni, mert négyen vagyunk testvérek, és édesapám akkor éppen nem volt jó anyagi helyzetben, akkoriban munkanélküliség volt Magyarországon, így kerültem aztán a rádióénekkarba, onnan segíteni tudtam a szüleimet. Utána félévre rá, tehát nem egészen 19 éves koromban bekerültem az Operaházba, ahol is rögtön ösztöndíjasnak felvettek, tehát szólistának.

Eléggé strapabíró család vagyunk. Apám az most 61 éves, és nem tudja abbahagyni a munkát, változatlanul dolgozik. Nem szégyellem apám foglalkozását sem. Hentes és mészáros mester, tovább folytatja a munkát egy ...üzletben. Édesanyám pedig otthon van, mert van egy testvérem, aki 38 éves, gipszágyban fekszik, nem tartozik senkire, nagyon nehéz, van egy ilyen tragédiánk… 

Volt nekem egy nagyon régi mondásom, amikor megkérdezték tőlem, hogy mi lett volna belőlem, ha nem operaénekes vagyok? Erre azt válaszoltam, hogy akkor esetleg a Ganz Mávagban  csavarokat gyártanék, de ott is az első lennék:  mert addig nem nyugodnék, amíg a legjobb csavarokat nem én gyártanám. Ez olyannyira így van, hogy tulajdonképpen nem szerettem a tehetségtelen embereket. Egyszerűen nem tűröm meg magam körül. De hát őrájuk is szükség van, mindenki nem lehet első osztályú,  mindenkire szükség van, de a tehetséget azt rettenetesen nagyon nagyra becsülöm, különösen akkor ha szorgalommal is párosul. Rengeteg fiatal kolléganőm van, és kollégám van, akiket nagyon nagyra becsülök, mert a tehetségükön kívül hatalmas szorgalmuk van. Említhetem Sass Sylviát, akit végtelenül nagyra tartok. Tényleg úgy tekintem, mint egy utánpótlásomat. Szeretem őt. Szilveszterkor  például együtt énekeltünk betétet A sevillai borbélyban, most pedig május elsején egyenes adásban  együtt fogunk énekelni. Úgyhogy a korkülönbség közöttünk nem számít."

Az idő skálán 15:41 - 16:22

Boros Attila Találkozás a stúdióban című műsorban beszélgetett Házy Erzsébettel szerepeiről, 1979 február 20-án, a Petőfi Rádióban:

"- B.A.: Van-e olyan szerep az operairodalomban, amelyet szeretett volna elénekelni és nem került rá sor.

- H.E.: Sajnos van. Emiatt kerültem be színházba. Egy vágyálmom volt: kimaradt az életemből a Traviata.

- B-A.: Ugye, annál inkább kárpótolhatta magát a másik nagy olasz mesterrel, Puccinival.

- H.E.: Igen, Puccinit nagyon szeretem, és közel áll hozzám.

- B.A. Azt javaslom, hogy hallgassunk egy kis muzsikát. Méghozzá éppen Puccinit. Mire gondolna?

- H.E.:  Hát természetesen a Manonra…mi mást tudnék mondani…"

Házy Erzsébet énekfelvételéről szólalt meg Puccini Manon Lescaut-jából Manon áriája a IV. felvonásból:  "Árván a dermesztő magányban”

Ez a műsor visszahallgatható az alábbi linkről:

https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2019/10/09/a-hely-hazy-erzsebet-enekverseny/ - (Hangskála: 0 - 22:53)

Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának mai műsorában Eisemann Mihály dalaiból összeállított egyveleg után részlet csendült fel

Huszka Jenő – Martos Ferenc Lili bárónő  című operettjéből:  az I. felvonás nagyszabású fináléjának előadói:  Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András

„- Az ősi kastély ősi rendje,,,, /- szép éjszakán, ilyen korán, halálos bűn a szunnyadás, sétálni vágyom / - nem szokás…/- Csupán a kripta, van nyitva…/- Ha ősök az árnyak, éjente kijárnak…/- A méltóságos várkisasszony hálószobája erre van…˛/- Fojtogatónak éreztem szobámban, talán a holdas éj az ok…/- Álmaimban szeret egy leány…/- Szolgálhatok valamivel? /- Nem, köszönöm…/- Egy csillagfényes holdas éjen… /- Tündérkirálynő, légy a párom…. /- Elég ma éjszakára már, későre jár, vezessen hát szobámba, jó éjszakát…”

Az operett keresztmetszete rádiófelvételének a bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.

Szereposztás:

Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró - Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád
 

Ezt a délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban.

A Hely

Házy Erzsébet énekverseny, Érsekújvár

Szerkesztő: Mohácsi Edit

2019.10.10  11:05 - 11:30  Kossuth Rádió

Az október 10-i adás tartalmából.

„A 60-as, 70-es évek ünnepelt operacsillaga volt Házy Erzsébet, aki kiválóan énekelt operettet és musicalt is. Most lenne 90 éves a pozsonyi születésű díva, ha nem viszi el fiatalon, 1982-ben a betegség. Neki állít emléket Érsekújváron a róla elnevezett tehetségkutató verseny, ahol mindhárom kategóriában már negyedszer hirdettek eredményt szeptemberben, amit Önök is megtudhatnak a sorozat végén!”

Farkas Erika riporter 2019 szeptemberében, még az előválogató műsor szünetében, az érsekújvári Művelődési Ház előcsarnokában „kapta mikrofonvégre” a zsűriből Farkas Pál karmestert, a Dunakeszi Művészeti Iskola igazgatóját és Klemen Teréziát, a nemzetközi tehetségkutató énekverseny ötletgazdáját és megszervezőjét, akik elmondták a versennyel kapcsolatos tudnivalókat, az előzményeket; egy fellépésre váró fiatal művészt is meginterjúvolt a riporter, aki elmondta, hogyan és milyen énekszámmal készül a soronkövetkező megmérettetésre.

Az adásban Klemen Terézia kitért arra is, hogyan fogant meg benne az ötlet az énekversenyről, és hogy annak helyszíne Érsekújvár legyen… Szólott Házy Erzsébet iránti érzelmeiről; a Felvidéken, hol Házy született, mennyire feledésbe merült személye, és hogy az énekversenyen fellépő fiatal énekművészeknek halvány fogalmuk legyen meg némi ismeret kapjanak a névadóról, képes albumot szerkesztett és jelentetett meg tavaly Házy Erzsébetről.

2019. október 5-én a Szlovák Rádió stúdiójában koncertfelvételre került sor a díjazott énekesekkel.  

Két archív rádióinterjú bejátszott részletében magát Házy Erzsébetet is beszélni hallottuk:

1976. április 22.
Beszélgetés Házy Erzsébettel a Rátkai Márton Művészklubban
Riporter: Sediánszky János

Házy:  „Nem szeretem a tehetségtelen embereket”
A beszélgetés érintette Házy Erzsébet családját, pályakezdését. Házy nagyra értékeli Sass Sylvia művészetét. Hatvannál több szerepet énekelt eddig. Puccinit nagyon szereti. Szokolay Sándor minden darabjában főszerepet kapott. (Vérnász, Sámson, Hamlet).Stb.(adásidő: 67 perc)   (lásd 2040. sorszám)

1979. február 20. Kossuth Rádió 21:20

„Találkozás a stúdióban”  - Boros Attila műsorában Házy Erzsébet arról is vallott, hogy egy szerepet sajnál, ami kimaradt az életéből, amit szeretett volna elénekelni: a Traviata Violettája. (lásd 2048.,1937. sorszámoknál is)

A riportműsorban egy zenei bejátszás is volt: Házy Erzsébet énekfelvételéről szólalt meg Puccini Manon Lescaut-jából Manon áriája a IV. felvonásból: „ Árván a dermesztő magányban”

Ez a műsor visszahallgatható az alábbi linkről:

https://mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2019/10/09/a-hely-hazy-erzsebet-enekverseny/

Felmerülhet a kérdés, hogyan kerül „képbe”  ifj. Domahidy László a Házy Erzsébetre emlékező riportokban, interjúkban?  Ugyanis látjuk, halljuk, ő ott van minden olyan eseményen, ami Házy Erzsébet-téma vagy ahhoz köthető: nyilatkozik, interjút ad; könyvet írnak a szopránról és/vagy emlékkoncertet szerveznek, őt is invitálják emlékezni.  Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny zsűrijében is ott volt Érsekújváron szeptemberben.

Legutóbb vasárnap este a Katolikus Rádió élő, Házy Erzsébetre emlékező műsorába hívták meg – Klemen Teréziával.

ifj. Domahidy László maga válaszolta meg a kérdést a rádióműsorban és árulta el, honnét  ered ez a kötődése, rajongása Házy Erzsébethez, miért vállalkozik szívesen ilyen megnyilatkozásokra, amikor hívják, s örömmel él a lehetőséggel kedvenc operaénekesnőjéről szólni, rá emlékezni.

Édesapja, id. Domahidy László operaénekes egykor sokat szerepelt együtt Házy Erzsébettel, és ő mint gyerek gyakran látta apját vele a színpadon, aki olykor magával vitte a próbákra is, sok emléke van arról az időszakról; természetesen beleszerelmesedet, rajongott érte, ami máig, holta után is tart. A rádióinterjúban elmesélte: az Óbudán lévő Házyék háza és az övéké szomszédosak voltak, s  a két operaénekes-szomszéd gyakran összejárt egymás otthonába; így volt alkalma megfigyelni például azt, Házy és Darvas Iván hogyan tanulják lakásukban a szerepeiket? Milyen légkörben élnek?... Voltak alkalmak, amikor az iskolából jövet nem tudott a saját házukba bemenni, mert senki nem volt éppen otthon, Házy Erzsébet látta őt kint az utcán ténferegni,  s egyből beengedte magához, foglalkozott vele, míg a szülők hazaérkeztek.  Ezek a gyerekkori emlékek élénken élnek benne most is, feltörnek belőle, mikor Házy Erzsébet a „téma”. Ezt a kötődését ismerik, tudják róla, ezért mindig örömmel tesz eleget az ilyen, hasonló felkéréseknek.

A Katolikus Rádió vasárnap esti „Az opera világa” adásában Klemen Terézia  és ifj. Domahidy László emlékezett Házy Erzsébetre, halálának 90. évfordulóján. A beszélgetőtársuk a stúdióban a szerkesztő, Máry Szabó Eszter volt.

Klemen Terézia: párkányban született, de évtizedek óta Komáromban él, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját.  2012-ben az általa életre hívott Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke lett, majd 2014-ben díjat alapított: a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Két évvel később megszervezte a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt. 2018: Az évszázad Manonja címmel, magánkiadásban, könyvet jelentetett meg a Pozsonyban született Házy Erzsébetről.

ifj. Domahidy László operaénekes. Édesapja, Domahidy László, a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, így muzikális családban nőtt fel. Ennek köszönhetően a zenével már gyermekként megismerkedett, hatéves kora óta zongorázik. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1977-ben végzett, meglehetősen ritka, profondó mélybasszus hangfaja miatt pedig hamar operák, illetve oratóriumok előadójává vált. 1979-ben a Honvéd Művészegyüttes Férfikarának tagja lett, ekkor már operettekben, musicalekben, valamint népzenei műsorokban is gyakran feltűnt. Az együttesben később szólistaként és énektanárként is tevékenykedett, egyedi orgánumára azonban külföldön is felfigyeltek, így a mai napig rendszeresen vendégszerepel német, svájci és olasz operaházakban, fesztiválokon. A 2000-es évek óta a Szent Efrém Férfikarban is énekel. Kétszer is elnyerte a neves Európa hangja díjat, melyet a német-osztrák televíziók javaslata alapján ítélték oda.

Beszélgetésük Házy Erzsébetről több életrajzi vonatkozású és a művészi pályájára betekintő  témát felölelt:

- Házy Erzsébet halála a budai Margit kórházban;

- Házy Pozsonyi születése, családjával áttelepülése Újpestre;

- Óbudán, Házy Erzsébet szomszédságában lakott a Domahidy-család, Melis György, Korondy György, Sass Sylvia, Pitti Katalin…;

- Házy Erzsébet és operaénekes kollégái a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásainak próbaszüneteiben a „szőke Tisza” strandjának elkülönített, a művészeknek fenntartott részén pihenhettek…; Házy fellépései a Játékokon: pld.  Farkas Ferenc Három a kislányában Éduskát alakította…;

- id. Domahidy László és Házy Erzsébet barátsága, közös fellépéseik;

- Klemen Teréziának Házy Erzsébetről írt-szerkesztett könyve („Az évszázad Manonja”), az általa életre hívott Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny;

- Házynak a kortárs magyar operákban játszott szerepei és máig elévülhetetlen énekes-színészi alakításai; külföldi operafellépései; az operett műfaja is közel állt hozzá: A víg özvegyben itthon és Bécsben mint Glavari Hanna-alakítása. A rádióban, a hanglemezgyárban, televízióban rendszeres szereplései;

- Amerikai útja Darvas Ivánnal;

- Szokolay Sándor, akinek három operájában is főszerepet énekelt Házy Erzsébet;

- Önmagával maximalista volt, nem alakoskodott, kimondta gondolatait, szókimondó volt: ezért nehezteltek is rá; 

- Házy Erzsébet mindkét budapesti lakóhelyén emléktábla (is) emlékeztet a legendás szopránra;

- Házy Erzsébet emlékére Óbudán egy templomi koncertet szervezett Varasdy Frigyesné I. Horváth Ágnes (aki könyvet is írt róla); a Belcanto Opera-Barátok Magyarországi Társasága pedig az ELTE Aula Magnában rendezett meg egy emlékkoncertet; Bartók Gergely is magánkiadásban megjelentetett egy képes albumot Házyról;

- A 2017-ben elhunyt I. Horváth Ágnes  Házy-könyvéből Ráemlékező versét olvasta fel Domahidy László.

A beszélgető-emlékező műsorban Házy Erzsébet énekfelvételei közül felcsendült:

Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája

Csajkovszkij: Anyegin – Tatjana Levéláriája

Kodály Zoltán: Háry János - Örzse dala  „Szegény vagyok, szegénynek születtem”

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal (km. az MRT Énekkara) „Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp, Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”

Johann Strauss: A cigánybáró – Szaffi dala „Oly árva és oly jó nincs senki a földön, mint a cigányok. Vigyázni jó, félni jó!.../ A cigány itt tanyáz! Vigyázz!.Vigyázz..”

A Katolikus Rádió zenei szerkesztősége ezt az október 6-i műsorát megismétli 12-én, szombaton, 22.34 órai kezdettel.

Most kezdődik a Katolikus Rádióban. Online élében:

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/napi-radiomusor-es-hangarchivum

https://www.katolikusradio.hu/online.php

Házy Erzsébet a Vérnászban. 

/Ország-Világ,  1964. november 18./   

Kedves „dalos”!

Itt most csak egy apró kiegészítést teszek hozzászólása 1. számú pontjához; egyetértve meglátásával, ami Házynak Callassal összefüggésben nem helyénvaló emlegetését illeti - aminek a forrása lehet akár maga Házy Erzsébet önvallomása, amit aztán „kifordítottak” mondandójából:

 Itt a topicban a  200. sorszám alatt másoltam be a Film Színház Muzsika képes hetilapban megjelent cikk -  „Vágyak, illúziók, műhelytitkok - beszélgetés Házy Erzsébettel” /1960. június 3., szerzője: G.P./ – egy részletét:

Házy Erzsébet:

„…Nem énekelnék, ha nem szeretném egyszer megközelíteni Callast és nem játszanék, ha úgy érezném, hogy reménytelen elérnem a legnagyobbak színvonalát. Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot. Például: nagy sikerem volt a Figaro Cherubinjának szerepében. Amikor gratuláltak, amikor mindenki dicsért, úgy éreztem, mintha hamisan kártyáztam volna, s a retikülömben lapuló ászokkal nyertem volna meg a játszmát. Mert Cherubinként a premieren – hogy is fogalmazhatnám meg -, egyszerűen csak „jópofa” voltam, s ezért tetszett, amit csináltam. Két év múlva aztán hirtelen előadás közben megváltozott bennem a szerep és úgy alakítottam ezt a szerelmes természetű, bűbájos kamaszt, ahogyan valóban kell…”

A 2. ponthoz:

Nem operettdívaként szokták-szoktuk emlegetni "A Házyt", hanem esetleg "csak" dívaként - az itthon mindenki által (el)ismert és tisztelt operaénekesnő-legendánkat. Primadonnaként az Operettszínházban egész estés darabban soha nem lépett fel, ellenben Bécsben, a Theater an der Wienben és a Volksoperben, ahogy itthon a szabadtéri színpadokon is,  A víg özvegy és A cigánybáró operettekben együttesen több mint százszor alakította  Glavari Hannát illetve Saffit,  de az Operában (az Erkel Színházban)  A denevér Adélja és Rosalindája is nagyhírű alakításai voltak. A János vitéz Iluskáját, A Három a kislány mindhárom lányszerepét, vagy a Csínom Palkó Éduskáját is játszotta színpadon. 

Tehát Házy Erzsébetnek az opera mellett az operett és daljáték műfajában is sokszor volt alkalma kivételes művészi képességeit a színpadokon bizonyítania.

A  3. ponthoz:

Házy Erzsébet nem volt nemzetközileg elismert énekesnőnk. Azért sokat szerepelt - egyénileg is - a Szovjetúnióban és máshol Európában, de az óceánon túl is fellépett: több hetes ausztráliai turnén vett részt Melis György társaságában. Ez sem kevés, és figyelemre méltó ha a "vasfüggöny" mögötti kor időszakát megélt művész fellépéseire, kehetőségeire gondolunk.

A 7. ponthoz:

Házy Erzsébet magyar énekesnő volt. (Nem pozsonyi madárka, nem szlovák énekesnő, mint ahogy egykori férje, a szlovák földön született Darvas Iván is magyar színész!)

"Pozsonyi csalogány"-ként nem mi, hanem a Pozsonyban élő magyarok szeretik így hívni - és a Felvidéken; a szülővárosa okán így emlegetik, szeretetteljesen - önérzetből, büszkeségből. Engedtessük meg ezt nekik...

Gimnazista emlékeim Házy Erzsébetről.

Anno – sajnos csak néhány éven át - feljegyeztem a látott színházi előadásokat, néhány kiemelt Házy-s operaelőadás ezekből:

1972: Porgy és Bess/Radnai , Házy

1973: Bajazzók / Del Monaco, Házy

1976 : Bohémélet / Carreras, Házy

1977: A pikk dáma /Karizs, Komlóssy, Házy

Szóval még megadatott nekem, hogy élőben is hallhassam ezt a kiváló művészt pályája utolsó éveiben. És abban az időben sokat hallgattunk rádiót, az operettet is kedvelő családunk gyakran hallhatta Házy Erzsébet hangját. Sokszor élő operaházi előadásokat is közvetített (és ismételt) a rádió, egy különleges, lenyűgöző zene és hihetetlen drámai előadás belém vésődött nagyon: a Vérnász Házyval, Komlóssyval, Faragóval, Palcsóval.

Házy Erzsébet emlékének a megtisztításához – amiket mostanság össze-vissza írogatnak róla - kénytelen vagyok most, a születése évfordulóján néhány dolgot nyilvánosan kimondani.

1. Házy Erzsébet Callashoz egyáltalában nem hasonlítható, nem mérhető vele.(Sem az életében, sem a halála utáni 30 évben szó nem volt erről soha. Valaki valahol kibüfögte és most ezt tovább rágják.)
2. Házy Erzsébet nem operett díva volt, hanem operaénekesnő.(Hányszor is lépett fel a Fővárosi Operettszínházban?  A Bessenyei Ferencet sem nevezhetjük musical színésznek, habár több százszor volt a Fővárosi Operettszínházban Tevje. És hány nótafelvételt csinált még, mint nótaénekes?!)
3. Házy Erzsébet nem volt nemzetközileg elismert énekesnőnk.(Például két pályatársa, Melis György és Komlóssy Erzsébet egyéni meghívásnak eleget téve többet szerepelt külföldön, angol-német-olasz operaházakban.)
4. Kissé unalmas már az aranyruhás Manon-t nyomni állandóan, hisz az még csak a 2. felvonás , szinte előjáték a harmadik és negyedik felvonáshoz: az igazi Manonhoz, hisz az kell, hogy megmaradjon az emlékezetünkben: Árván a dermesztő magányban.
5. Közvetlen barátain és rokonain kívül ne Böbézzük, mindnyájunk számára Házy Erzsébet, vagy „A Házy” lehet csak. (A Házy Erzsi-zés is csak a kortársai, ismerősei számára megengedhető.)
6. Házy Erzsébet a halála után sem lett elfelejtve magyar földön: CD-k (1989,2001,2003,2004,2007), könyvek (2005, 2012) jelentek meg vele, róla.
7. Házy Erzsébet magyar énekesnő volt. (Nem pozsonyi madárka, nem szlovák énekesnő, mint ahogy egykori férje, a szlovák földön született Darvas Iván is magyar színész!)

Így tessék rá emlékezni:

https://www.youtube.com/watch?v=2tZWJCFUq_0

4572 Búbánat 2019-10-02 11:00:56

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).

Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket

• Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)

Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,

                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,

                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,

                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!

Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,

                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,

                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,

                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!

Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!

                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!

                                               Verjük által az labancot a másvilágra!

                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!

• Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”

• Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)

„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”

• Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                                Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám menyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

• Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)

„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).

Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket

• Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)

Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,

                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,

                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,

                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!

Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,

                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,

                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,

                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!

Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!

                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!

                                               Verjük által az labancot a másvilágra!

                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!

• Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”

• Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)

„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”

• Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                                Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám menyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

• Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)

„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.

Házy Erzsébet kereskedelmi forgalomba nem került, 7"-os , egyoldalas "promo" lemeze 1966-ból, melyen Manon IV. felvonásbeli áriáját adja elő. Az Interkoncert megrendelésére készült lemez hátoldalán H.E. repertoárjának felsorolása is szerepel.

Házy Erzsébet 7".os, egyoldalas "promo" lemezének borítója

Házy Erzsébet születésének 90. évfordulója alkalmából, a tüneményes szopránra, dívára, primadonnára, Liszt-díjas, Érdemes- és Kiváló Művészre, Székely Mihály-emlékplakettel is kitüntetett, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas operaénekesére  - 1991-ben az Operaház posztumusz örökös tagja lett - , emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádió ma délelőtti operett adásában. 

A „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője, Házy Erzsébet emlékét az alábbi operettrészletek bejátszásával is megidézte:

Fényes Szabolcs – Békeffy István: Régi nyár – „Van-e szerelmesebb vallomás?”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) – Qualiton, 1960

„Van-e szerelmesebb vallomás,
Mint egy szál virág, és semmi más?
Elsúgja azt, amit most néked mondanék.

Van-e szerelmesebb vallomás,
És ezt meg sem érti senki más,
Egy szál virág,
Amelyben szívem benne ég.

Minden szó elkopott, és nem mond semmi újat,
Szavakból meg sem érti szívem sóhaját.

Van-e szerelmesebb vallomás,
Mint egy szál virág, és semmi más?
Szó nélkül nyújtom hát.”

Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.

Részletek:

-  Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet)

 „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” 

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

 „Ahol mi járunk: tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” 

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép!...”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)

Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  

A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).

A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.

Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket

Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.

Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet
Renée, költő – Kónya Sándor
Margot – Petress Zsuzsa
Brissac – Palcsó Sándor 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 

Vezényel: Bródy Tamás

A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:

- Jeanne /Dubarry/ dala, II. felv. (Házy Erzsébet)

„Átéltem már néhány szerelmet meg bókokat,és csókokat,
A férfiak úgy érdekeltek, mint pillanat,mely elszalad,
A szívem nékik adtam a szívemért,mi volt a bér?
Hogy végül itt maradtam és semmit sem kaptam mindenért.

Mindegy nekem  mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,
Mindegy nekem ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen,
Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,
Ki lesz velem király vagy koldus enyém legyen.

Rajong a férfi mind utánam, száz vallomás, mi kéne más?
És mindig érdekelt a játék, a lángolás olyan csodás.
S ha néha hull a könnyem,már az se fáj,ha így muszáj
Hát felvidulok könnyen,ha rám mosolyog egy férfiszáj.

Mindegy nekem mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,
Mindegy nekem ki lesz velem csak engem nagyon szeressen,
Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,
Ki lesz velem,király vagy koldus,enyém legyen.”

- René dala (Kónya Sándor)

„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol!  Karomba zárlak, el nem bocsátlak….

Mily szép az élet, hogyha téged nézlek, elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”

- Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv. (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)

 „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” 

- Jeanne és René szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)

René:
Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 
Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:
Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek! 

Jeanne: 
A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!

Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..
S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.

René:

Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el!

Együtt:

Csókolj, csókolj!…Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 
Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----
Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!

- Margot és Brissac vidám kettőse, II. felv.  (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor): 

„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég! Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még!  - Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”

(Szerkesztés rejtelmei: ez a duett kétszer hangzott fel - egymás után…)

Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a délutáni ismétlésben, 18 és 19 óra között, a rádióban és online az internetes elérhetőséggel (www.dankoradio.hu).

Mi, magyarok egyfajta szerencsénknek tarthatjuk a csehszlovák–magyar lakosságcsere korántsem rokonszenves fordulatát. Különben legfeljebb csehszlovák vendégművészként láthattuk volna Házy Erzsébetet Budapesten, ahol valószínűleg nem is magyarul énekelt volna, esetleg csehszlovák játékfilmekben, és nem örülhetnénk sok-sok magyar rádió-, lemez- és tv-felvételének.
Azt persze nem zárhatjuk ki, hogy énekesi karrierje Pozsonyból vagy Prágából a világ nagy színpadaira vezette volna.
Operaházi pályája indulásának állomásait a megemlékező írás az OperaDigiTár adataitól némileg eltérően ecseteli:
http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?is=1&bm=1&kr=A_10_%3D%22H%C3%A1zy%20Erzs%C3%A9bet%22&mt=&mt=0