Puccini: A Nyugat lánya – Ch’ella mi creda – Ilosfalvy Róbert
Házy Erzsébet halálának évfordulóján (ma 42 éve hunyt el a Kossuth-díjas szoprán) emlékére archív televíziós felvételei közül válogattam a YouTube-ról, onnan párat belinkelek ide, ezzel idézve fel a művésznő alakját. Megjegyzem: a video-bejátszásokban látható képhez tartozó énekhang eredetileg Házy Erzsébet teljes rádiós operettfelvételein hangzottak el először. Ezek részleteinek felhasználásával az MTV operettműsorokat állított össze játékfilmes szerkesztéssel, a hatvanas évek közepén.
A Bartók Rádió tegnap esti műsorában a 95 éve született Házy Erzsébetre emlékező
adást hallgathattunk meg.
Archvív rádiós hangfelvételről meg lehet hallgatni egy beszélgetést
Házy Erzsébettel, amire 1976. április 22-én a
Rátkai Márton Színészklubban került sor.
A beszélgetés érintette
Házy Erzsébet családját, pályakezdését, aki az iskolás éveiről, pályája indulásáról,
munkamódszeréről, szabad időtöltéséről is mesél. Nagyra
értékeli Sass Sylvia művészetét. Hatvannál több szerepet énekelt eddig.
Puccinit nagyon szereti. Szokolay Sándor minden darabjában főszerepet kapott.
(Vérnász, Sámson, Hamlet). Stb.
A
műsorban a szerkesztő-műsorvezető, Becze Szilvia egy rádiós archív
hangfelvétel bejátszásával idézte meg a Kossuth-díjas operaénekesnő emlékét
és alakját: a Rátkai Márton Színészklubban
Sediánszky János (1931 -2021) író, újságíró, szerkesztő,
riporter, a Magyar Rádió örökös tagja) beszélgetett Házy Erzsébettel közönség jelenlétében. (Anno én is
ott ültem a helyszínen a teremben és örültem, hogy kedvenc szopránomat ezúttal civilben
láthatom, és hallhatom önmagáról mesélni. Csak beszélgetés volt, a művésznő nem
énekelt ott.)
Az adás elején Becze Szilvia hivatkozik Dunajszky Géza (tanár, karnagy, közíró) írására, aki pozsonyi
rokonainak segítségével hozzájutott Házy Erzsébet eredeti születési bizonyítványának
hivatalos kivonatához, mely szerint a
születési dátum nem az eddig ismeretes október 1., hanem helyesen: szeptember 30.
A
rádióműsorban a beszélgetést négy énekszám szakítja meg:
- Puccini: A Nyugat lánya – Minnie és Dick Johnson (alias Ramerrez)
kettőse (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara.
Vezényel: Erdélyi Miklós)
- Szokolay Sándor: Vérnász – a Menyasszony, Leonardo és a kórus
jelenetének részlete (Házy Erzsébet, Faragó András, a Magyar Állami Operaház
Énekkarát és Zenekarát Kórody András vezényli.)
- Puccini: Bohémélet – Mimi áriája (Házy Erzsébet, km. a
Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós)
- Kodály Zoltán: Háry János – Örzse dala (IV. kaland): „Szegény
vagyok, szegénynek születtem” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház
Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós)
A
rendkívüli ritkaságnak számító, archív hanganyag – ami a MédiaKlikk oldaláról itt visszahallgatható – értékes forrásdokumentum.
Érdemesnek tartottam a beszélgetés szövegét csaknem szó szerint ide kiírni,
hiszen érdeklődésre tarthat számot.
Házy Erzsébet és Sediánszky János beszélgetése a
Rátkai Klubban, 1976. április 22-én (Sediánszky kérdéseit
nem írtam ki, csak az arra adott válaszokat jegyeztem le ide.):
Házy Erzsébet: "Először úszóbajnok szerettem volna
lenni, aztán elkerültem a zenegimnáziumba, féltem az érettségitől ugyanis, úgy
gondoltam, hogy a zenegimnáziumban könnyebb lesz az érettségi.
Főtanszakom pedig a zongora volt, és utána felvettem főtanszaknak az
éneket is. László Géza bácsi, aki hát egy nagyszerű énektanár volt, olyanok
kerültek ki belőle, mint Székely Mihály, Svéd Sándor, Déry Gabriella. Sok jó
énekest produkált. Nagyon értett a fiatal kezdő énekeseknek a psychéjéhez, így
aztán én is hozzá kerültem, még érettségi előtt jóval, mert ott érettségiztem
le abban a gimnáziumban. Érettségi után félévig a rádióénekkarban voltam. Pénzt
kellett keresni, mert négyen vagyunk testvérek, és édesapám akkor éppen nem
volt jó anyagi helyzetben, akkoriban munkanélküliség volt Magyarországon, így
kerültem aztán a rádióénekkarba, onnan segíteni tudtam a szüleimet. Utána
félévre rá, tehát nem egészen 19 éves koromban bekerültem az Operaházba, ahol
is rögtön ösztöndíjasnak felvettek, tehát szólistának.
Eléggé strapabíró család vagyunk. Apám az most 61 éves, és
nem tudja abbahagyni a munkát, változatlanul dolgozik. Nem szégyellem apám
foglalkozását sem. Hentes és mészáros mester, tovább folytatja a munkát egy
...üzletben. Édesanyám pedig otthon van, mert van egy testvérem, aki 38 éves,
gipszágyban fekszik, nem tartozik senkire, nagyon nehéz, van egy ilyen
tragédiánk...
Volt nekem egy nagyon
régi mondásom, amikor megkérdezték tőlem, hogy mi lett volna belőlem, ha nem
operaénekes vagyok? Erre azt válaszoltam, hogy akkor esetleg a Ganz MÁVAG-ban
csavarokat gyártanék, de ott is az első lennék: mert addig nem nyugodnék, amíg
a legjobb csavarokat nem én gyártanám. Ez olyannyira így van, hogy
tulajdonképpen nem szeretem a tehetségtelen embereket. Egyszerűen nem tűröm meg
magam körül. De hát őrájuk is szükség van, mindenki nem lehet első osztályú,
mindenkire szükség van, de a tehetséget azt rettenetesen nagyon nagyra
becsülöm, különösen akkor, ha szorgalommal is párosul. Rengeteg fiatal
kolléganőm van, és kollégám van, akiket nagyon nagyra becsülök, mert a
tehetségükön kívül hatalmas szorgalmuk van. Említhetem Sass Sylviát, akit
végtelenül nagyra tartok. Tényleg úgy tekintem, mint az utánpótlásomat.
Szeretem őt. Szilveszterkor például együtt énekeltünk betétet A sevillai
borbélyban, most pedig május elsején egyenes adásban együtt fogunk énekelni.
Úgyhogy a korkülönbség közöttünk nem számít."
A nemzedékek és a
művészek közötti konkurencia azért hat serkentőleg, mert ha nincs olyan
kollégám, akivel versengeni tudok, akkor egyedül minek csináljam meg az
egészet, semmi értelme nincsen. Ez olyan, mint egy nemzetközi verseny, ahol egy
darab tenorista versenyez. Ház ott hány díjat lehet kiosztani? Egyet vagy egy
másodikat, vagy egy harmadikat. Tehát csak akkor lehet versenyezni, hogyha
versenytársaink vannak.
Nem sajnálom, hogy
rövid ideig a Rádió Énekkarában voltam - nem volt egy egész év -, mert ez az
énekkari kultúra senkinek nem árt. Sőt, állítom, hogy mindenkinek használ,
hiszen igen gyakran kell nem csak szólóáriákat énekelnünk, hanem kvartetteket
és kvintetteket énekelnünk, ami már majdnem, hogy az énekkar énekléséhez áll
közel. Nagyon komoly énekesek kerültek onnan ki, többek között Remsey Győző,
Antalffy Albert, sokan, nagyon sokan. Például Ilosfalvy Róbert is énekkarból
került ki, a Honvéd Együttes Énekkarából, aztán még is ’Ilosfalvy Róbert’ lett
belőle.
Hogy hány szerepet
énekeltem el? Múltkor elkezdtem utána gondolni: hatvannál több főszerepet
énekeltem, aztán egy csomó olyat, amit aztán betaníttattak az emberrel, de soha
az életemben nem énekeltem el, mert előbb megbukott az első szereposztással,
mintsem hogy rám került volna sor. De azon kívül rengeteg olyan szerepet
énekeltem, amit házon kívül énekeltem, pld, A víg özvegyet a bécsi operában,
aztán itt, nyáron szabadtéren, rengeteg olyan szerepet, amit otthon az
anyaszínházban nem énekeltem, úgyhogy ez körülbelül száz körül mozog.
Első szerepem, amivel
kiugrottam ha kiugrásnak lehet valamit nevezni, amikor próbát énekeltem
először, de akkor még nem érettségiztem le, és Tóth Aladár, aki egy nagyon
nagyszerű igazgató volt és számon tartott engem, a következő évben is meghívott
próbaéneklésre: és állítólag, én nem nagyon emlékszem rá, de több tanú van
erre, még akik élnek közülük, énekeltem egy nagyon nehéz áriát, az Éj
királynőjének áriáját és a a saját tengelyem körül egy ilyen x
mozdulattal megfordultam egy generálpauzában. Én magam sem emlékszem rá. Erre
azt mondta Tóth Aladár, hogy ezt a bolondot fel kell venni, és ez volt életem
első nagy szerepe. És amivel kiugrottam az aztán tényleg, Az
álarcosbálból Oscar volt. Ez volt életemnek az első olyan nagy szerepe, ami
manapság már kis szerepnek számít. De én nem bánom, több kis szerepet
énekeltem.
Vannak szerepek, amik
nem nekem valók. De különben minden szerepet, amihez este hozzá állok, azt
ugyanúgy szeretem, mint a másik estén elénekelt szerepet. Én Wagner-énekesnő
soha nem lehetek. Nagyon szeretem Wagnert hallgatni, és borzasztóan nagy
tisztelettel vagyok azok iránt, akik ekkora óriási hangot tudnak énekelni, gond
nélkül. Nem való nekem Wagner, de különben minden szerepemet nagyon szeretem.
Alig van olyan szerep, amihez úgy állok hozzá...ha úgy állok hozzá, hogy van
egy olyan szerep, amit nem szeretek, azt nem azért nem szeretem, mert a szerep
nem jó, vagy mert én nem szeretem a szerepet, hanem ha az együtthatók nem
stimmelnek. Tehát ha egy rossz partnert kapok, azt szokták mondani, hogy egy
fecske nem csinál tavaszt, és ez nagyon-nagyon így van. Sajnos, igen gyakran
kapok az ember olyan partnert, akivel nem tud együtt dolgozni, és nem úgy tud
együtt dolgozni, és ezt a labdajátékot, ezt a közös játékot nem tudja űzni.
Tehát hiába rúgok egy gólt, ha nem kapom vissza a következő labdát.
Puccini vonz engem
nagyon. Azt hiszem, ha élne, talán írt volna nekem külön egy operát. Az az
érzésem. Sajnos meghalt. Persze örökké élni fog.
Borzasztóan izgalmas,
amikor az ember egy új operához nyúl hozzá, ugyanis egy új operát
megfogalmazni, megformálni, kitalálni – ki kell találni. Nincs múltja, nem
tehetek fel egy lemezt, nem tehetem fel Verdinek a Rigolettóját, amit már
tizenhatezer felvételben meg lehet hallgatni, nincs múltja. Tehát múlt nélkül
valami olyasmit kell kitalálni, amit teljesen egymagam illetve a rendezővel
együtt fogalmazunk meg. És ennek egy olyan különleges izgalma van, ami
engem speciel rettenetes nagy izgalomba tud tartani, és mindig nagy készséggel,
és nagy örömmel állok hozzá. Nem csak azért mert külön izgat a probléma, hanem
azért mert állítom és hitt vallom: hogy a következő zeneszerző-nemzedék
fennmaradása azon áll vagy bukik, hogy kísérletezünk. És ebben a mai
vezetőségünknek- igazgatóságunknak tökéletesen igaza van, hogy mindig
kísérletképpen be kell mutatnunk egy-egy magyar operát, ezt kitűzték célukul is
színházunk vezetői. Nagyon okosan, mert ebből hátha fennmarad egy-egy olyan
opera az utókor számára, ami maradandó. Szereptanulásba fogás, idegen anyag:
nézze ez olyan dolog, ha az a zeneszerző amelyik az első félórában az embert
nem fogja meg, s nincs egy olyan folyamata, egy egyéni karaktere az illető zeneszerzőnek,
amire az ember a tizedik oldalon rájön, hogy mi az ő síkja, mit képzel el,
akkor baj van. Kevés ilyennel találkoztam. Megmondom őszintén, hogy hála
Istennek, nekünk olyan magyar zeneszerzőink vannak, akiknek mindegyiknek van
egyéni karaktere. Gondolok itt például elsősorban Szokolay Sándorra, akinek
minden operája főszerepét eddig énekeltem és hát a Vérnásszal ugyancsak
világsikert értünk el, még a párizsi nagydíjat is elnyerte a lemez, és az
összes többi kollégájára. Nagyon nagy dolog ám, hogy a Magyarországot úgy
emlegetik, mint nem csak a Puskás Sándor országát, akit szintén nagyon nagyra
becsültem, mint futballistát, de mégis jobb, ha Bartók és Kodály országát
említik. Tehát zenés ország vagyunk, nem lovasnemzet.
Sediánszky: Mi mindig úgy látjuk,
hogy a kicsiszolt művel megjelenik előttünk. De mi előzi ezt meg, hogyan
készül? – Rettenetesen izgulok minden
előtt, ideges vagyok borzasztóan, amíg rá nem találok a hangra, a hangnemre.
Mindig úgy képzelem el, hogy nem tudom megoldani. Ez az alapvető alapállásom,
hogy képtelen vagyok megoldani, nem hiszek magamban az első pár napon. És
akkor aztán fokozatosan, hogy úgy mondjam, rá harapok a szerepre. Amikor már
ott tartok, akkor már semmi probléma nincs, és akkor már saját magamat is tudom
irányítani. A díjak, az elismerések nem segítenek, nem számít, keveset segít.
Köszönöm, hogy megkaptam. Sajnos, tanulni-tanulni-tanulni. Nincs
vitatkozás. Tanulás. Nincsen megszabott munkaidőm, teljesen rapszodikus
vagyok. Hogyha reggel felkelek és nem szólal meg ott így [egy hangot hallat],
akkor már nem is folytatom tovább, mert akkor biztosan túl vagyok aznap
diszponálva. De különben ritkán fordul elő, ezt lekopogom, mert elég egészséges
típus vagyok. A munkamódszerem pedig abból áll, hogy ha sürget a munka, akkor
akár órák alatt tanulok meg valamit. Ha úgy érzem, hogy csak úgy a levegőben
ígérnek dolgokat és így úszik a levegőben a probléma, akkor én úgyis hagyom
magam sodortatni. Nem tud különösebben addig érdekelni, amíg nem
konkretizálódig az ügy. Egy jól sikerült előadás, nagy teljesítmény után
fizikailag abszolút nem érzem gyöngének magam. rettenetesen sok vizet
kell inni, mert vannak olyan szerepek, amik másfél kiló-két kiló mínusszal jár.
Tehát ez a vízpótlás, hogyha egy Salomét elénekelek, az minimum két kiló, annyi
megy le az emberről. És akkor az ember nem fizikailag, hanem idegileg
zaklatott, nem tud pihenni, képtelen pihenni. Hiába akarok lefeküdni,
fegyelmezem magam, hogy holnap tízkor próbám van, nem megy, ez a kérdés nem
megy. És azt hiszem, ez majdnem mindenkivel így van. Azt hiszem, ez a
legnehezebb a pályánkon. Ilyenkor szoktak a kollégáim enni sokat, attól
elhízni, ez a mi pályánkkal jár. Ilyenkor ha az ember meg tudja állni, hát nem
könnyű. Nem tudom, milyen vagyok?...[– Sediánszky: Karcsú!]
– Aránylag elmegy... [nevetnek; tapsol a közönség] de ez is fegyelem kérdése. [Sediánszky: Annál értékesebb, hogy ilyen
karcsú, mert édesapja hentes volt, ugye, ez a mestersége...] – Ő se szereti a húst, apám sem, meg én sem...
én nagyszerűen főzök, a testvéreim is. [Sediánszky:
a lányok mind kitűnő háziasszonyok...] Anyám
mind a négy gyereket – négyen vagyunk testvérek – arra nevelte, hogy
mindenkinek kellett tudni mindent... Diétás étrendem nincs. Az ember kevés
kenyeret eszik, kevés burgonyát eszik, nem iszik sört. Három dologról kell
tudni lemondani, nem olyan sok. Nem olyan nagy áldozat az egész kérdés. Kedvenc
étel: sólet! [Nagy kacagás. Sediánszky:
nem a legkönnyebb! ...] Akinek a gyomra
nem bírja, az nem szereti...különben azt hiszem, mindenki szereti a
sóletet. [arra kérdésre, hogy a zenén kívül van-e más érdeklődési
köre, leköti-e, érdekli-e más művészet, szokott-e olvasni, van ezekre ideje?] – Hát igen, vannak periódusaim, amikor kiolvasom
a világ olvasható összes könyveit, és vannak periódusok – két-három hónaposak
ezek – amikor egyszerűen nem tudok könyvet venni a kezembe. Amikor más
foglalkoztat, mondjuk egy új szerep, és akkor nem tudok olvasni, akkor
keresztrejtvényt fejtek és olyan dolgokkal foglalkozom, ami leköt,
például a kert. Van egy szép kis kertem. Például ma egész nap a füvet
nyestem... A kertészkedést olyan egyszerű megtanulni. Nem probléma. Egyszer
megmutatják, hogy kell a rózsát nyesni, az ember a következő alkalommal már
tudja. Súlyos olvasmányok a kedvenceim: Thomas Mann a kedvenc íróm. És
Dosztojevszkij. [Sediánszky: Hát
ennél súlyosabbat nem mondhatott volna!] A Karamazov testvérek és a József legenda, ezek
a bibliáim. Ha nagyon szomorú vagyok vagy nagyon rosszkedvű vagyok, akkor csak
a Józsefet veszem elő, s rögtön megvigasztalódom. A Bibliát is nagyon szeretem.
Bartók Rádió – ma 19.00 – 19.30
„Évfordulók”
95 éve született Házy
Erzsébet Kossuth-díjas operaénekes
Szerkesztő-műsorvezető:
Becze Szilvia
Operaház,
felújítás, 1972. május 26.
Házy
Erzsébet tizenhat előadáson lépett fel Salomeként, e szerepében utoljára 1975.
január 18-án láthatta a közönség.
Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa - hanglemezen - részletek - Qualiton, LPX 6541
Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara
és Zenekara
Vezényel: Bródy Tamás
(1963)
- Nyitány
- Mi belépője, II. felv.: „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra, ő meg legyen okos és kecses teremtés…” (Házy Erzsébet)
- Mi és Feri/Gusztáv kettőse, II. felv.: „Nem formált a jó Isten ezerféle fajt, csak az emberek csináltak a fajok körül bajt…/Ne félj, ne félj, bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos legény/leány csakis Te rád vár…” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt)
- Mi és Feri/Gusztáv kettőse (Zig-zig kettős), III. felv.: „-Zig-zig-zig-zig…../Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél…” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt)
- Szu-Csong belépője, I. felv.: „Oly meghatott érzéssel nézek körül, szívem nehéz, mint a kő.../Mosolygó nézés és jól nevelt arc, mögötte fájjon akármilyen harc…” (Udvardy Tibor)
- Szu-Csong dala /Barackfavirág-dal/, II. felv.: „Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén...” (Udvardy Tibor)
- Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után! Egy nő után, kerget a vágy…” (Udvardy Tibor)
- Lisa belépője, I. felv.:” Éljen sokáig! Éljen sokáig éljen Ő! /– Egy nőnek jól esik ilyen fogadtatás...Flörtök! Mit gyötörtök!...Szív, szív, mindig remél, el jő a mély, vad szenvedély!...” (Orosz Júlia és az MRT Énekkara)
- Liza és Szu-Csong Tea kettőse, II. felv.: „Igyék velem egy csésze illatos teát...” (Orosz Júlia és Udvardy Tibor)
- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv.: „Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! /Szív, hogyan tudsz így teli lenni, mondd! ...” (Orosz Júlia és Udvardy Tibor)
- Kínai balettzene /„Sárga kabát” szertartás/ , II. felv.
- Liza dala a honvágyról, II. felv.: „ A messzi határokon túlra néz a szívem könnyes vágya…” (Orosz Júlia)
- További két - már rádiófelvételt - említek meg:
1.) Rádió-keresztmetszet - bemutatója: 1957. március
14., Kossuth Rádió 19.10 - 20.00: Osváth Júlia (Liza), Házy
Erzsébet (Mi), Udvardy Tibor (Szu-Csong), Melis György (Feri/Gusztáv), km. a Földényi-kórus és a
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Rubányi Vilmos
2.) A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes rádiófelvétel: 1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29
Házy Erzsébet (Liza)
Kalmár Magda (Mi)
Simándy József (Szu-Csong)
Bende Zsolt (Feri/Gusztáv)
Km.: az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel:
Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa
Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
Ezen a teljes rádiófelvételen az
operett további részletei hangzanak el:
- Liza és Feri/Gusztáv kettőse, I. felv.: „-
Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy pár párra nem
talál, hiszen olyan végtelen a világtörténelem, akad példa erre bőven
már. Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább.
Ez az ügy kicsikét gyerekes!...” (Házy, Bende)
-
Az I. felvonás fináléja: (Házy, Simándy,
énekkar)
- A
II. felvonás fináléja: „Fogva tartasz?...
Most megmutattad igazi arcodat: gyűlöllek!... - Ó, fényes istenek, mi van
velem?!...” (Házy, Simándy)
- A III. felvonás fináléja: „Már búcsúzom Tőled én…. Egy dalt akartam énekelni halkan… Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog!... Drága húgocskám, ne nézz búsan rám…” (Házy, Kalmár, Simándy, Bende)
Az Opera Digitár oldalán, Házy Erzsébet szerepdátumainak felsorolása alatt sok-sok szerepfotó látható 3 lapon
„Zenei találkozások”
Elhangzott a Bartók Rádióban, 2024.
október 6-án, 17.30-18.30 között.
A mikrofonnál: Becze Szilvia
Szerkesztő: Veisz Gábor
Műsor:
I. Antonio Vivaldi: Négy évszak –
Ősz
1. Rolla János (hegedű), a Liszt Ferenc Kamarazenekar
2. Götz Nándor átitratát előadja Götz Saxophone
Quartet
3. Erik Bosgraaf (blockflőte) Ensemble Cordevento
II. Házy Erzsébet énekel (az időskálán 18:03:48 -tól)
Az adás második részében Becze Szilvia megemlékezik a Művésznőről születésének 95. évfordulóján, akinek énekhangja az alábbi stúdiófelvételekről csendül fel:
- Mozart: Figaro házassága – Cherubino áriája, II. felv. (olasz nyelven)
- Puccini: Bohémélet – Mimi áriája, I. felv. (olasz nyelven)
- Kodály Zoltán: Háry János – Örzse dala a 4. kalandból: „Szegény
vagyok, szegénynek születtem...” (km.
a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
- Lehár Ferenc: A mosoly országa – Tea-kettős (km. Simándy József, az MRT
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1971, a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről
- Kemény Egon – Soltész Erzsi:
Szépséges Balaton – dal
(km. az MRT Esztrádzenekara, vezényel: Lehel György) – 1959, Rádió Stúdió. Ez kuriózum:
igen ritkán hallható dal, ami most ebben a Házy Erzsébetre emlékező adásban megszólalt!
A szép énekszámot először hallottam!
- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Szilvia belépője (km.
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1968, a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről
- Leonard Bernstein – Stephen Sondheim – Reményi Gyenes István: West Side Story – Mária dala (km. a Harmónia Énekegyüttes, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) – 1967, Magyar Hanglemezgyártó Vállalat – Qualiton LP 6555 - a musical zenei anyagának teljes stúdiófelvételéről
Az adás visszahallgató a MediaKlikk oldaláról: itt.Becze Szilvia az elhangzó zenei
részletek bekonferálása közben idézi Házy Erzsébet szavait:
Egyszer Antal Imre egy televíziós interjúban arra kérte Házy Erzsébetet, fogalmazza meg művészi ars poeticáját.- Egy szó: ügyszeretet! - válaszolta a művésznő. - Soha nem pénzért, lehetőségekért, tapsért, hanem mindent az ügyszeretetért tettem, és azt hiszem, ezért mindent meg is kaptam.
Az alább hivatkozott televíziós emlékműsor Házy Erzsébetről néhány napja még hozzáférhető, linkje megnyitható volt, azonban - alig pár nap elteltével - máris elérhetetlenné vált. Így sajnos már nem nézhető meg a film.
https://nemzetiarchivum.hu/m3/M3-87A58993260999893
„Mestersége színész” – HÁZY ERZSÉBET
Lejátszóban:
Emlékezés a primadonnára
A Kossuth- és Liszt Ferenc díjas operaénekesnő igazi
közönségkedvenc volt. Házy Erzsébet opera- és operettszínpadon egyaránt
maradandót alkotott, a legendás primadonnára Mihály András zeneszerző
emlékezik.
MTV,
1982
Riporter: László Zsuzsa
Szőnyi
Antikváriuma - 60. árverés
2024. 11. 09. szombat 10:00 - 2024. 11. 09. szombat 15:00
- - fekete-fehér, műtermi minőségű, 118 X
90 mm. méretű portréfotója, autográf aláírásával..
Kikiáltási ár: 12.000 Ft
aukció
helyszíne:
Budapest Jazz Club, (volt Duna mozi)
Budapest XIII. Hollán Ernő utca 7.
kiállítás
helyszíne:
Szőnyi Antikváriuma | 1133 Bp. Ipoly
utca 18.
kiállítás
ideje:
2024. november 4-től 8-ig (hétfőtől péntekig) 10.00 órától 18.00 óráig
Megjegyzem: az árverésen Mario Del Monaco - - fekete-fehér, műtermi minőségű, 147 X 104 mm. méretű portréfotója, autográf aláírásával, ugyancsak ott szerepel, szintén 12.000 Ft kikiáltási áron.
Az nem fér a fejembe, hogy lehetséges, hogy ilyen téves meghatározás, megnevezés, fotó a fényképész megnevezése mellett, bekerülhetett a Nemzeti Archívum Fotótárába - és Házy Erzsébet címszó alatt publikálták. (Egyébként három fotóról van szó: Házy Erzsébet neve van mindegyiknél feltüntetve, hogy ő látható a képen a Maya címszereplőjeként - egy táncos hölgy szerepel a képen - ugyanabból a rendezésből.)
Szerintem kizárható, hogy a képen a felsorolt művésznők közül lenne bárki. Ez a jelenet az operett balett betétjéből való, így a képen a színház egyik táncosnője szerepel. Már csak a nevét kéne tudni, hátha az Archívum pontosítja a kép aláírását.
Nekem is gyanús volt a kép: persze hogy
nem Házy Erzsébet szerepel rajta Mayaként. Abban az időben – 1967/68-ban – négy
énekes-színész játszotta felváltva a címszerepet a Fővárosi Operettszínház
Maya-produkciójában: Medgyesi Mária, Galambos Erzsi, Felföldi Anikó, Lehoczky
Zsuzsa.
Azon a fotón szerintem Medgyesi Mária
látható – ha összehasonlítjuk az alábbi portréfotójával, az azonosság szinte feltűnő
és egyező:
A korabeli lapok arról tudósítanak, hogy Fényes Szabolcs operettjében 1967. november 26-án új Maya mutatkozott be a Fővárosi Operettszínházban Medgyesi Mária személyében, aki Lehoczky Zsuzsával felváltva alakítja a nagysikerű mű főszerepét.
A bájos szoprán, akit ismerősök és ismeretlenek is csak Böbének szólítottak, opera- és operettszínpadon egyaránt tündökölt.
Nemzeti Archívum - Cikksorozat: Kultúrsnack
Dr. Góg Laura
2024.09.30
- A sokrétű
feladatok és a próbák olyan gyakran váltották egymást, hogy – amint azt a Film
Színház Muzsika című lap 1967. évi 28. számában elmesélte – gyakran
volt az a visszatérő álma, hogy egy Aida előadáson kilökik a színpadra azzal,
hogy énekelje el a férfi főszereplő, Radames tenor szólamát, ám egyetlen hang
sem jön ki a torkán. Védekezésül megtanulta a „Celeste Aida”-áriát olaszul, így
rémálmai ritkulni kezdtek. „Persze, az ária végén, a „bé”-nél azt a
crescendót és decrescendót, amelyet Simándy Józseftől hallhatunk, nekem még
álmomban sem sikerült elénekelnem!” – mesélte nevetve a riporternek.
- Ahogyan Lukács
Ervin karmester fogalmazott: „Az ő igazi világa Puccini volt,
azon nőalakoké, akik a szerelemtől a halálig, két végén égetve a gyertyát élték
az életet. Az ő rövid, hamar elhamvadó, ám annál szenvedélyesebb élete is ilyen
volt. (…) Sokszínű volt, és kivételes átéltséggel énekelt. Szinte elégett
egy-egy előadáson. (…) Díva volt, és ízig-vérig nő a színpadon és magánéletében
egyaránt.”
- A Nemzeti Fotótár segítségével most néhány emlékezetes pillanatot villantunk fel Házy Erzsébet pályafutásából. Nézzék csak!
A lapozgatóban látható képek:
1. A víg özvegy című Lehár-operett címszereplőjeként a Theater an der Wien-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)
2. Szereptanulás közben otthonában (MTI Fotó: Horváth Tamás)
3. Ilosfalvy Róberttel Puccini Manon Lescaut című operájában (MTI
Fotó: Keleti Éva)
4. Fényes Szabolcs Maya című operettjében (MTI
Fotó: Kovács Sándor)
5. Katja Kabanova szerepében Kövecses Béla partnereként (MTI
Fotó: Keleti Éva)
6. Ránki György Pomádé király új ruhája című operájának
udvari bolondja, Dzsufi szerepében (MTI Fotó: Várkonyi László)
7. Készül a smink a Gerolsteini kaland című film forgatása
előtt (MTI Fotó: Tormai Andor)
8. Kozma Lajossal Debussy Pelléas és Mélisande című
operájában (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
9. Gluck Orfeusz című operájának Ámorjaként Tiszay Magdával
és Osváth Júliával (MTI Fotó: Horváth Tamás)
10. A Három a kislány címszereplői: Cserhát Zsuzsa, Páka
Jolán és Házy Erzsébet (MTI Fotó: Várkonyi László)
11. Háry János mátkája, Örzse szerepében Radnai Györggyel (MTI
Fotó: Keleti Éva)
12. A Pillangókisasszony címszerepében Korondi György
partnereként (MTI Fotó: Keleti Éva)
13. Takács Paulával és Sárdy Jánossal a Farsangi lakodalom
című vígoperában (MTI Fotó: Horváth Tamás)
14. A telefon című Menotti-vígoperában (MTI
Fotó: Keleti Éva)
15. Koccintás Agárdy Gáborral az Érdemes Művész kitüntetés
átvételekor (MTI Fotó: Keleti Éva)
16. Bende Zsolttal Az ember tragédiája című Ránki-operában (MTI
Fotó: Keleti Éva)
17. Auber Fra Diavolo című vígoperájában (MTI
Fotó: Lónyai Mária)
18. Hamlet-próba Szokolay Sándor zeneszerzővel (MTI
Fotó: Keleti Éva)
19. A varázsfuvola Paminájaként Bartha Alfonz Taminója
mellett (MTI Fotó: Keleti Éva)
20. Darvas Ivánnal A cigánybáró című zenés film forgatási
szünetében (MTI Fotó: Bojár Sándor)
21. A Vérnász című Szokolay-operában (MTI
Fotó: Keleti Éva)
22. Vége! Csapó! (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Nemzeti Archívum - Kultúra
- Filmforgatás - Gerolsteini kaland
Budapest, 1957. február
28.
A
forgatás megkezdése előtti utolsó igazításokat végzi a fodrász Házy Erzsébet
operaénekes frizuráján. Elkezdődött a "Gerolsteini kaland" (A
gerolsteini nagyhercegnő című operett filmváltozata) forgatása a Budapest
Filmgyár műtermében. Rendezője Farkas Zoltán, női főszereplője Házy Erzsébet,
az Állami Operaház tagja.
Házy Erzsébet (1929 – 1982)
Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes- és kiváló
művész.
Készítette Tormai Andor
Tulajdonos: MTI Zrt.
Fájlnév: AF__TI195702280011
Láthatóság: publikus
Tegnap a középdöntőkkel folytatódott a Házy
Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny 2024-es évada Érsekújvárban.
A neves zsűri három kategóriában, közel harminc
kitűnő opera, operett és musical énekest
hallgatott meg.
(Forrás: atempo.sk.)
Ők jutottak a döntőbe - amelyre szeptember 22-én, tehát ma 14 órakor kerül sor szintén Érsekújvárban.
Házy Erzsébet operaénekesnő
Budapest, 1965. január 7.
Készítette: Gere László
Tulajdonos: MTI Rt. Fotószerkesztőség
Fájlnév: AF__GO196501070024 illetve AF__GO196501070013
Láthatóság: publikus
Kiadás dátuma: 2003-03-06 illetve 2015-01-29
Kapcs. 5444. sorszám
A YouTube-ról korábban belinkeltem ide ezt a
duettet: „Nem történt semmi... Good night...”
- Ábrahám Pál - Földes Imre – Harmath Imre Viktória című operettjéből Házy
Erzsébet és Melis György énekével (Viktória és Koltay kettőse). Km. a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió Esztrádzenekara, vezényel: Bródy Tamás,
1963.
Az alábbi archív, televíziós produkció részletének videofelvételén csak töredéke hangzik el a dalnak. Kuriózum.
Házy
Erzsébet partnere a Fővárosi
Operettszínház művésze, Homm Pál
volt (mint „Koltay”) (ugyancsak a hatvanas évek elejéről). (Forrás: Nemzeti
Archívum)
Televízió Slágermúzeum
2. - szórakoztató; revüfilm MTV: 1964. május 1., 21:15 Ismétlések: 1964.
december 26..22:50; 1982.október 15., 21:05
A revüfilm az
1927-1936 közötti időszak nagy slágereinek felhasználásával. Közreműködnek:
Psota Irén; Lehoczky Zsuzsa; Alfonzó; Bodrogi Gyula; Angyal Sándor; Bán Klári;
Csanaki József; Csajányi György; Csorba István; HÁZY ERZSÉBET, Hlatky László;
Homm Pál; Ilosfalvy Róbert; Kabos László; Márkus László; Ráday Imre; Szabó
Anita; Szendrő József; Zentai Ferenc; Magyar Állami Operaház balettkara;
Jégszínház együttese; szólót táncolnak:; Gaál Éva; Kékesi Mária, Nagy Iván;
Szegő Tamás; Kísér: Magyar Rádió és Televíz6ió szimfonikus zenekara; Gyulai
Gaál Ferenc; Gyulai Gaál János; Hidas Frigyes vezényelnek Részletes műsort nem ismerem.
(Házy Erzsébet Facebook oldaláról)
Ötvös Csilla operaénekesnő élet- és
pályarajzát leíró könyvében („Életem története” – Budapest, Pairuszbook kiadó, 2024) visszaemlékezik az 1975. évi házasságkötésének
ünnepi pillanataira is, megnevezi a két esküvői tanút: Házy Erzsébet és Ötvös
Csaba - őket a könyv fotó-mellékletében két színes képen láthatjuk a boldog fiatal
pár mellett.
Ma délután ismét láthatjuk a
televízióban – Magyar Mozi TV, 15.30 - 17.35 (ismétlés holnap délelőtt 7.50 – 9.55)
Gerolsteini kaland - fekete-fehér, romantikus zenés
filmvígjáték, 1957-ből.
A filmet rendezte: Farkas Zoltán, a forgatókönyvet írták Kolozsvári
Andor és Szirtes György
Jacques Offenbach nagyoperettjének
zenei motívumaira Patachich Iván - Szenes Iván készített a filmhez
dalbetéteket.
Főszereplők
·
Házy Erzsébet – Antónia
nagyhercegnő
·
Darvas Iván –
Martin nagyherceg (énekhang: Csongor István)
·
Kiss Manyi –
Klotild
·
Feleki
Kamill – Bumm Alfonz kancellár
·
Tímár József
– Al' Pacca
·
Lázár Mária
– Anasztázia
·
Szabó Ernő–
Árgus rendőrfőnök
·
Gózon Gyula
– Frederik kocsmáros
·
Szemes Mari
– Olivia
·
Váradi Hédi
– Marie
·
Basilides
Zoltán – összeesküvő
·
Garas Dezső
– Ágens
·
Peti Sándor–
Börtönőr
·Az énekfelvételeken közreműködik a Magyar Állami
Színházak Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó
Zenei anyag a YouTube-ról (Hungaroton
Classic – 1957):
1. Frederick kupléja (Gózon Gyula)
https://www.youtube.com/watch?v=LuEStTMbNdQ&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38
2. Klotild és Bumm kettőse (Kiss Manyi, Feleki Kamill)
https://www.youtube.com/watch?v=ybeE6QOlqTc&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38&index=2
3. Antónia kupléja (Házy Erzsébet)
https://www.youtube.com/watch?v=4z0G6mwDH10&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38&index=3
4. Antónia és Martin
kettőse (Házy Erzsébet, Csongor István)
https://www.youtube.com/watch?v=Fkx4_BtEg5U&list=OLAK5uy_mYMs-_lvNvzCPjTxhUFO9RmCHTn6gjO38&index=4
A film középpontjában Gerolstein szépséges uralkodónője,
Antónia nagyhercegnő áll, aki álruhában ismerkedik meg a szintén inkognitóban
lévő Martin nagyherceggel, a szomszédos Pecunia uralkodójával.
Gerolsteinben azok a lányok, akik egy évben születtek
a nagyhercegnővel, nem mehetnek férjhez, amíg ő pártában van. Vonzó és gazdag
férjet keresnek Antóniának (Házy Erzsébet), hogy a kincstárat megtöltsék. A
szépséges uralkodónő álruhában és véletlenül ismerkedik meg a kiszemelt
vőlegénnyel: a szomszédos Pecunia uralkodójával. Martin (Darvas Iván) hasonló
célból járja inkognitóban országát. Mulatságos bonyodalmak: együttes
raboskodás, álarcosbál és lányszöktetés után egyesül a két koldusszegény
korona.
Kapcs. 4355., 2503., 2459. sorszámok
Kultúra - Filmforgatás - Gerolsteini kaland
Budapest, 1957. február 24. Házy Erzsébet (b1) operaénekesnő a Gerolsteini kaland című új magyar film női főszereplője ruhát próbál a Budapest Filmstúdióban, Szemes Mari (j1) színésznő figyeli a próbát.
MTI Fotó: Keleti Éva
Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-794490
Fájlnév: F__EV19570224006.jpg
Legyen itt meg akkor az előbbi bejegyzésben hivatkozott CD-kiadványról szóló ismertető is:
Kapcs.: 1782. sorszám
Ezen a Qualiton lemezen (LPX 11410) Házy Erzsébet Mozart, Puccini, Smetana, Leoncavallo, Csajkovszkij, Weill, Kodály dalműveiből énekel részleteket (1965 -1969)
(eredeti nyelvű felvétel) – mono
Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara
és Női Kara; a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara.
Vezényel: Erdélyi Miklós
Puccini:
Bohémélet
– Mimi két áriája (I. és III. felvonás) „Si,
mi chiamano”; „Donde lieta usci”
Puccini:
Manon Lescaut
– Manon áriája (IV. felv.) „Sola,
perduta, abbandonata”
Puccini:
A Nyugat lánya
– Minnie áriája (I. felv.) „Laggiu nel
Soledad”
Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán áriája
(III. felv.) - Km. Szigeti László (tenor) „Con onor muore”
Weill:
Mahagonny
– Jenny belépője - Alabama Song (I. felv. -
km. a Magyar Állami Operaház Női Kara) és Blues (II. felv.) „O show us the way”, „Meine Herren”
Kodály:
Háry János
– Örzse két dala („Szegény vagyok”; „Hej, két tikom”)
Mozart:
Figaro házassága
– Cherubino két áriája (I. és II. felv.) „Non
so piu cosa son”; „Voi, che sapete”
Smetana:
Az eladott menyasszony – Masenka áriája (III. felv.) „Och, jaky zal”
Csajkovszkij:
Anyegin
– Tatjána levele (I. felv.) „Puskaj
pogibnu ja”
Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája (I. felv.) „Quel fiamma”
Megemlítem továbbá, hogy CD-n
Nagy Magyar Énekesek: Házy Erzsébet;
Great Hungarian Voices: Erzsébet Házy
Hungaroton HCD 31996
három operarészlettel több Házy-felvétel található, mint itt ezen a lemezen: a korongon még a Manon Lescaut-ból az Ékszerária és Manon és Des Grieux kettőse a II. felvonásból (1965), meg a Bohéméletből Mimi áriája utáni kettős az I. felvonásból (1970) hallgathatók pluszban.
Johannes Heesters. Hát igen, a sors már csak ilyen. Cseppet sem kell rokonszenveznünk senkivel ha akármiért is, de nem szimpatizálunk velük; nagyon sok hírneves muzsikus, alkotó kapott éltében és holta után is elismerést, szerzett megbecsülést magának jogosan művészi vagy akármilyen érdemleges tevékenységéért, miközben ismeretesek múltjának akár nem is titkolt, sötét (szégyen) foltjai; szemérmességből pedig vannak, akik inkább nem említik ezt, nem vesznek erről tudomást, elhallgatják. Aztán vannak személyek, akikről csak utólag derül ki valami, ami nem méltó hozzájuk, olyan tettek, amelyeket életük alkonyán is igyekeznek negligálni, meg nem történtté tenni, hogy ne essen csorba a (hír)nevükön.
Cseppet sem rokonszenvesebb, na.
Akkor kissé "szemből" is nézzük meg Heesterst - Házy oldalán
Theater an der Wien , 1968. - Lehár Ferenc: A víg özvegy -
Hanna és Danilo szerepében: Házy Erzsébet és Johannes Heesters
A "háttal álló" Johannes Heesters Hitler és Goebbels kedvenc bonvivánja volt, egyetlen nem-németkènt -holland volt- felkerült Goebbels ún. "Gottbegnadeten"-listájára, ez afféle "Halhatatlanok Társulata" lehetett a náci Németországban. (Szó szerint istenadta, istenáldotta [tehetség]). Heesters felkereste t.k. a dachaui koncentrációs tábort is, egyes -nem teljesen biztos- források szerint koncertet adott az ottani SS-eseknek, továbbá jelentősebb összeggel támogatta a (náci) német hadiipart. Elég szép kort ért meg: 108 éves volt, amikor elhunyt.
HÁZY ERZSÉBET SZÍNÉSZNŐ PRIMADONNA OPERA
ÉNEKESNŐ LEHÁR : VÍG ÖZVEGY 1970 WIEN
Háttal
állva, Danilo szerepében a bonviván Johannes
Heesters látható, a Theater an der Wien színpadán.
(Vatera oldaláról)
„1957 decemberében HÁZY ERZSÉBET karácsonyi
ajándékot vásárol a Corvin Áruház cipőosztályán.” – fotó /KIRAKAT, 1957 – December/
A KIRAKAT című belkereskedelmi lap 1972. év végi egyik írásában – „15 év a KIRAKATBAN” - felidézi és összegzi a belföldi kereskedelem előző tizenöt évének küzdelmes időszakát, eredményeit. Fotókat is bemutat, közülük az egyik épp az említett, 1957. decemberi lapszám címlapképe, melyen az ifjú operaénekesnő elegáns télikabátban az áruház cipőosztályának egy magas polcáról épp leemel egy cipőt, közben a másik kezét a (vélhetően máshol) megvásárolt ajándékcsomagokon tartja az oldalánál. A cikk szerzője azt írja róla: „Operaházunk egyik büszkesége Házy Erzsébet”
Amúgy a felvezető cikk szövege: „Másfél
évtizeddel ezelőtt, 1957. április elsején jelent meg először a KIRAKAT. Akkor
éledt újjá a magyar belkereskedelem is.
Ez az időszak próbára tette a magyar belkereskedelem dolgozóit. A
lerombolt üzleteket valóban újjá, a korszerű igényeknek megfelelően kellett
felépíteni, az üres raktárakat áruval megtölteni, a kétkedőket bizakodóvá,
határozottá tenni.
Tizenöt év megannyi gond, öröm, izgalmas
riport, sok újdonság, nyílt szakmai viták jellemzik lapunkat. Nehéz választani,
hogy melyik volt a legérdekesebb téma, vagy ki volt az a riportalany, akire még
jól emlékszünk.”
2024 szeptemberében ismét megrendezik a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt Érsekújváron, melyet a Szlovákiai Civil Becsületrend polgári társulás hívott életre 2016-ban, és amely az elmúlt években a térség egyik legrangosabb zenei megmérettetésévé nőtte ki magát. Az énekversenyre idén is három kategóriában – opera, operett és musical – várják az énekesek jelentkezését.
Újra a televízióban láthatjuk a Gábor diák c. színes magyar zenés filmet
(1955)
A Duna Tv sugározza ma 13.30 és 15.05 óra
között:
A film Huszka Jenő csodálatos
operettjéből, a Gül babából készült a kor nagyszerű színészeinek és énekeseinek
a közreműködésével.
Énekhangok (a Magyar Állami Operaház
művészei):
Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernõ, Littasy György, Losonczy György, Melis
György Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Váradi László vezényletével
Szereplők:
Zenthe Ferenc (Gábor diák) -
énekhangja: Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs,
„Mujkó”) - énekhangja: Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba
lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária
Andaházy Margit
(Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja:
Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák
atyja) - énekhangja: Littasy György
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó
Gábor (Budai bíró)
Rendezte: • Kalmár László
Írta: • Babay József
Zeneszerző: • Huszka Jenő és Vincze Ottó
Időtartam: 95 perc
A Magyar Mozi TV csatornán láthatjuk ma 10:15-től az Új Gilgames c. magyar filmdrámát
(fekete-fehér), (1963)
Rendező: Szemes Mihály
Házy Erzsébet Klári karakterét
alakítja a filmben.
Részlet a filmből – Házy Erzsébet, Darvas Iván – Új Gilgames
Különleges, archív televíziós felvétel Házy Erzsébet
énekével – sajnos, csak töredék:
Házy Erzsébet _Ábrahám Pál: Bál a Savoyban _ „Toujours l’amour” (video-bejátszás)
Ugyanez a részlet, szintén "csonka":
Házy Erzsébet és Ötvös Csaba _Ábrahám Pál: Bál a Savoyban _ „Toujours l’amour” (video-bejátszás)
Ugyanez a dal teljes időtartamú stúdiófelvételen - rádiófelvételről (1963), ami később Ábrahám Pál műveiből összeállított lemezen is /Hungaroton/ kiadásra került:
A rádiófelvétel bemutatója - részletek Ábrahám Pál operettjeiből: először 1963. május 5-én, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40), a műsorban Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Melis György, Baksay Árpád és Radnay György énekelnek, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.
Hanglemezen is: „Részletek Ábrahám Pál operettjeiből - Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória” ; Részletek HCD 16886; „Bál a Savoyban – egyveleg Ábrahám Pál műveiből, LPX 65520”
Házy Erzsébet – A víg özvegy – A mosoly országa – Giuditta – részletek - Lemezborító- és lemezfotók
„HAZÁM Records”
Sublabels: Turul Records
Contact: 1594 Second Avenue, New York 28, N.Y.
Catalog Number: HAZÁM 575
Year: 1982
Format:
Vinyl, LP
Country: USA
Hosszanjátszó
33 ⅓ RPM
A víg özvegy
- „eredeti színpadi felvétel”
Játszik a Magyar Állami Operaház Zenekara
Énekel: Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Rajna András, Kövecses Béla, Palócz László, Svéd Sándor, Neményi Lili
Megjegyzem: ezen amerikai-magyar kiadó lemezén található operettdalok az ötvenes-hatvanas években itthon, a Qualiton kiadónál felvett Lehár-részletek közül válogatás.
Idén is megrendezik a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt
Házy Erzsébet primadonnaként otthonosan mozgott az opera és az operett világában. A Pozsonyban született Kossuth- és Liszt-díjas művésznő pedig nemcsak a színpadon, hanem a filmvásznon is maradandót alkotott. 2014-ben alakult meg Komáromban a Szlovákiai Civil Becsületrend polgári társulás, s e társulás tagjai hívták életre 2016-ban a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt. A megmérettetés népszerűsége azóta töretlen, így a szervezők idén is várják a rangos szakmai zsűri előtt bemutatkozni vágyó énekeseket.
Mno.hu - 2024. 05. 22. 19:00
Házy Erzsébet operaénekes az öltözőjében - Magyar Állami Operaház.
Szokolay Sándor Vérnász című operájában a
Menyasszony szerepét énekelte. (1964)
Fotó: Fortepan / Adományozó: Bojár Sándor
Kapcs. 5473. sorszám
Rangos
Katalin vendége volt a héten Szinetár Mikós a
Heti Jégbüfé című interjúsorozatban annak apropóján, hogy a 92 éves rendező
megírta visszaemlékezéseit.
[...] Házy Erzsébet nevéhez fűződik egy másik
történet, aminek kapcsán Szinetár Miklóssal rögtön a pályája elején közölték,
hogy „ki van rúgva” a Magyar Televíziótól. Ekkor mint színházi rendezőt
hívták meg egy darab tévés közvetítésének megrendezésére. (Búbánat: Auber: Fra Diavolo):
„A darab második felvonásában arról van szó, hogy a hősnőnk, aki a fogadós csinos lánya, az volt a Házy Erzsi, egy gyönyörű ária keretében alváshoz készülődik és vetkőzik. És a banditák már ott leskelődnek és egy spanyolfal mögül nézik a vetkőzést. Én vezettem a televíziós közvetítést, felvétel még nem volt akkor, de mint a rendező én vezettem. A következőt csináltam a közvetítésben: az egyik kamerával felvettem a Házy Erzsit, aki ott állt és szétvetetett lábakkal énekelte az áriát, a másik kamerával a leskelődő banditákat, és azt én bekopíroztam a Házy Erzsi lába közé. Ebből kifolyólag másnap összeült a Magyar Televízió elnöksége, és úgy döntött, hogy én többet be nem tehetem a lábamat a Televízióba. Ehhez képest utána 28 évig voltam ott.”
Daniel Auber: Fra Diavolo
Idézek két kritikából:
"Zerlina kedves bája szinte árad a közönség felé Házy Erzsébet megformálásában. Ilyen elragadó operai szubrett-alakítás valóban nem
mindennap akad, sőt kivételes alkalom. A szerep megoldása tökéletesen egységes:
megjelenés, énekkel s játékkal való jellemábrázolás azonos
'hangszerelésű', a kecses vidámság vonzó megjelenítője. Úgy gyanítjuk, Zerlina 'vetkőző számából' ezúttal még egy-két strófát meghallgatna a közönség."
/Magyar Nemzet, 1959.
február 11. – „szi”/
„Házy
Erzsébet szép énekével és eredeti humorának sok színével valóban pezsgő élettel
tölti meg Zerlina kedves szerepét.”
/Film Színház Muzsika, 1959. február 6. – (s. v.)/
Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő (Zerlina) és Palcsó Sándor operaénekes (Lorenzo) Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutatnak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében.
MTI Fotó: Lónyai Mária
(megjegyzem: szereplők a második szereposztásból)
Házy Erzsébet – sok más művésztársához
hasonlóan – alkalmanként fellépett esztrádműsorokban is. Főleg pályája elején,
az ötvenes években hívták különféle vegyes, zenés, könnyűzenei produkciókba
beállni/fellépni, de persze opera-operett gálákon is énekelt.
Néhány ilyen koncertet említek abból az időszakból:
ERKEL
SZÍNHÁZ – 1955. szeptember 18. de. fél 11 órakor
„Virágzik
a rózsa” –
Ének: Házy Erzsébet, Németh Marika,
Petress Zsuzsa, Bilicsi Tivadar, Palócz László, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós.
Km. a Budapesti Zenekar és a Fővárosi Operettszínház énekkara. Karigazgató:
Virány László. Vezényel: Pogány László. Rendező: Kenessey Ferenc. Konferál: Gál
György Sándor
A műsorból
Házy Erzsébet két énekszámát említem meg: „Virágzik
a rózsa”, „Te büszke kozák”.
ERKEL
SZÍNHÁZ – 1956. március 18. du. 3 órakor
„Tavaszi
dallamok” –
Ének: Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Szilvássy Margit, Tiszay
Magda, Fekete Pál, Maleczky Oszkár, Melis György, Sárdy János, Simándy József.
Balett: Pásztor Vera, Vashegyi Ernő.
Km. a Magyar Állami Operaház zenekara. Vezényel: Kulka János
A műsorban opera- és operettrészletek, könnyebb dallamok csendültek
fel (Bizet, Rossini, Mozart, Puccini, Gounod, Gershwin, Donizetti, Offenbach, J.
Strauss, Ábrahám, Kálmán, Romberg, Huszka műveiből részletek illetve Chaplintől:
Egy kis balettcipő)
Házy Erzsébet
két énekszámot adott elő: Gounod Faust című operájából Margit Ékszeráriáját, míg
Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből egy dalt énekelt.
BARTÓK
TEREM – 1956. április 15-én és 22-én du. 4 és este 8 órakor is.
„Tavaszi Randevú” – Ének: Házy Erzsébet, Török Erzsi, Záray Márta, Szabó Miklós, Feleki Kamill; próza: Gordon Zsuzsa, Kabos László, Verebes Károly; Kocsis Albert hegedűművész és Turán László együttese (zenekar). Aki mindenkivel randevúzik (konferál): Gál György Sándor
A vegyes, esztrádműsorban elhangzottak skót,
holland, magyar stb. népdalok; egy Tosti-dal, Lehár-operettrészletek, Halász Rudolf-dala,
Hajdú Júlia táncdalai, prózában kabaré- és vidám jelenetek, hegedűn megszólaló Chopin-,
Mendelssohn-, Vecsey-művek, egy Fényes Szabolcs-szerzemény stb.
Házy Erzsébet és Szabó Miklós előadásában felcsendült Lehár Ferenc
Paganini című operettjének szerelmi duettje.
ÓBUDAI ANZIX Harmadik Kerületi Kulturális Magazin
OPERA - 2023 TÉL
Várkonyi Judit: A Házy-legenda
Óbudán is emléktábla őrzi a ragyogó
szoprán, az 50-es, 60-as, 70-es évek állócsillagának emlékét. A III. kerületben
is élt egy darabig Házy Erzsébet, aki Oscartól Örzséig hitelesen énekelt el
megannyi szerepet, Manon Lescaut-alakítását pedig ma is az évszázad Manonjaként
emlegeti a szakma. Életét a szélsőségek jellemezték – a színpadon siker, a
magánéletben csalódások szegélyezték az útját.
A varázsfuvola, 1960
Házy Erzsébetről egyszerre könnyű és nehéz írni. Nehéz, hiszen már a mai
középkorúak is csak archív anyagokra hagyatkozhatnak vele kapcsolatban, élő,
személyes emlékeink nincsenek róla. És nehéz azért is, mert a kevés
hozzáférhető cikk mint forrás szinte szóról szóra egyforma. S hogy miért könnyű
mégis? Mert a sok hiátus ellenére még mindig elér minket a híre, mert a neve ma
is egyet jelent a misztikummal, legendás tehetség, legendás hang, legendás
szépség. Ha valakire túlzás nélkül illik a legenda kifejezés, akkor az Házy
Erzsébet.
Könnyű és
nehéz… Ugyanez igaz Házy életére is. Páratlan karriert futott be, viharos
magánéletet élt és fiatalon, mindössze ötvenhárom évesen elment. Pályája során
elénekelte a legjelentősebb szoprán főszerepeket, a kortárs szerzők a
tenyerükön hordták, a zenés műfajok bármelyikében képes volt varázsolni, és
filmes feladatokat is játszi könnyedséggel abszolvált.
Karczag Mártonnal, az Opera Emléktárának vezetőjével beszélgettünk a Házy-jelenségről.
Házynak az volt a tragédiája, hogy túl tehetséges volt – mondja. És túl szép, teszem hozzá.
Igen. Ne felejtsük el, hogy az ő karrierje az 1950-es évek elején indult és a 80-as évek elején ér véget, sajnos romjaiban. Fénykorában olyasmit képviselt abban a lassan olvadó politikai környezetben, azt a fajta szexbombaságot, amit ki lehetett tenni a Füles címlapjára. Mindig jól nézett ki, és őrjöngtek érte, olyan ikon volt, akinek a címét olvasók hada szerette volna megszerezni a szerkesztőségekben.
Ez az opera műfajban különös jelenség lehetett akkor is.
Persze. Az előző korok ideáljait nem mindig értjük, de Házy olyan mágnes volt, mint Marilyn Monroe. Érdekes egyébként, hogy egyik operai elődje, Gencsy Sári ugyancsak ez a platinaszőke jelenség volt. Házy az örökérvényű szépség, akinek talán az lett a veszte, hogy a szépségét ő nem tudta kezelni, a tehetségét pedig a színház nem tudta kordában tartani. Mivel mindent el tudott énekelni, tele volt feladattal és kitűzésekkel. Kortárs bemutatóktól a Poppea megkoronázásáig mindent elénekelt, és ezek a nehéz szerepek a hangot egy idő után megették. Az adottságai mögött ugyanis nem állt az a technika, ami elégséges muníciót szolgáltatott volna ahhoz, amibe a színház őt belekényszerítette. Ha meg is lett volna az akarata és a belátása, hogy vigyázzon magára, a vezetőség „édes kényszerhelyzetben” tartotta.
Magyarul kisajtoltak belőle mindent… Ez vezetett a korai szakmai kiégéshez?
Hogy ő mit érzékelt ebből a folyamatból, nem tudni. Fiatalon halt meg, tehát szinte az utolsó időkig kapta a nagy szerepeket, bár igen nehéz egy ötvenéves szopránnak szerepet találni, aki ráadásul alkoholproblémákkal is küzd…
Egyszer teljesen véletlenül került elém egy régi cikk az
Opera Emléktárában, amely arról számolt be, hogy egy soha nem tisztázott
autóbaleset következtében Ilosfalvy Róbert került börtönbe. Együtt utaztak, és
sosem derült ki, ki vezetett valójában…
Így volt, és sejthető, hogy Ilosfalvy csak elvitte a
balhét. Ezután el is váltak. Gyönyörű love story az övék, ami az
operatörténetben ritka. Az ő párosuk előtt nem fordult még elő, hogy egy ilyen
színvonalú álompárt együtt lehessen szerepeltetni: dekoratívak voltak és
mindkettő klasszis a maga hangfajában. Felrobbant a színpad kettőjük
szerelmétől. Főleg Pucciniket játszottak együtt, talán a Bohémélettel kezdték, aztán az 1961-es Manon Lescaut-premier rájuk lett kitalálva, A Nyugat lányát is együtt csinálták. A YouTube őriz egy rossz,
talán zsinórpadlásról felvett anyagot – a ’70-es évek végén, Moszkvában hosszú
szünet után ismét összeeresztették őket egy Manonra… az a pár perc is lángol.
Amit ők egymásból emocionálisan ki tudtak hozni, egészen elképesztő volt. Házy
élete gyönyörű, önpusztító sorstörténet és örök kérdés, hogy vajon meg tudjuk-e
védeni ezeket a tehetségeket? Tudhatnak-e bárkire hallgatni az ilyen kaliberek
ahhoz, hogy épségben maradjanak? Callas, Monroe, és ugyanebbe a sorba illik
Házy Erzsébet… Egyáltalán szabad-e őket védeni?
Jobb lett volna, ha nyolcvanévesen mennek el, vagy ez az
elrendelés, hogy szükségszerűen el kell égniük?
Érdekes az a párhuzam is, hogy míg szakmájukban
üstökösként robbannak be és sikert sikerre halmoznak, a magánéletük boldogtalan
vagy csak ideig-óráig tartanak a szebb időszakok. Házynak négy férje
volt.
Gál Gábor, Ilosfalvy Róbert és Ötvös Csaba is énekes volt,
és a film hozta össze Darvas Ivánnal. A színésszel kötött házassága állítólag
bántalmazó kapcsolat volt, Házy nem egyszer óriási napszemüvegben jelent meg az
Operában a közös időszakukban.
Egy róla szóló interjúból úgy tudom, hogy élete végén
depresszió gyötörte.
Az utolsó öt évben már alig ment színpadra, és bizony az akkori fotóin is
látszik a változás. Az alkoholprobléma is valószínűleg ebből fakadt. Az ember,
ha ilyen fokon ég a színpadon, muszáj előadás után bemenni az OperaKlubba,
muszáj kiereszteni a gőzt, inni egy-két pohárral. Ha pedig az ember ekkora
primadonna, akkor neki lesz a legnagyobb hangja, ő engedi meg magának a
legnagyobb szemtelenségeket, és kialakul körülötte egy sajátos légkör. A Házba
épp bekerülő fiatal énekesnők számára a rettegett pillanatok közé tartozott a
vele való találkozás: úristen, a Házy mit fog rólam mondani vagy hogy fog
hozzám szólni? Hogy épp mit mond, az másoknak egy életre szóló sokkoló élmény
maradt. Nekem Házy azt mondta a büfében… és hurcolták tovább, sok esetben egy
életen át.
A keménység talán a túlérzékenység álcája volt. Tudunk
olyan karmestert említeni, aki mégis jól értette és érezte őt?
Ferencsik nyilván vigyázott rá, Lukács Ervin pedig örökölte Ferencsik
hagyatékát. Maga a karrier elvben szépen volt felépítve, eleinte nem terhelték
agyon, pici szerepeket adtak neki, majd Norina, Mimi – de a hatvanas években
jött egy fordulat, amikor vérszemet kaptak, és aztán minden mindegy alapon amit
értek, ráosztottak. A kortárs szerzők pedig boldogok voltak, mert egyrészről
Házy kegyetlen jó figura volt, másrészt pedig mindent, ami a kottában volt,
maradéktalanul le tudott énekelni. Mihály András Együtt és egyedül című
operájának ősbemutatóját, Szokolay Vérnászában a Menyasszonyt
énekelte, ugyanakkor a Sámsonban Delila, Petrovics Bűn és
bűnhődésében Szonja, a nagy klasszikusok egész sora, a teljes szoprán
repertoár legkülönfélébb szerepei. Mindent elénekelt, amire ez a hangfaj
predesztinálta – sőt háromszor annyit. A kiemelkedően nehéz Salome mellett
énekelte A rózsalovag mezzo Octavianját, de a Pikk
dáma Lizáját is, amit manapság fajsúlyos drámai hangok énekelnek, de
ettől ő még egy Örzsét is oda tudott tenni, amiben viszont bűbájos volt. Az
ösztönös nőiességével meg aztán mindent vitt.
Karczag
Márton az összegzésben azt is kiemeli, hogy Házynak nehéz volt második
szereposztást adni, mert ugyan sokan voltak körülötte, ő valami mást képviselt,
mint a többi szoprán. Hiába volt mellette még hat Pillangókisasszony, ő nagyon
hamar saját kategória lett.
Az akkori, szürke Magyarországon
nem volt operaházi párja ennek a jelenségnek.
De
vajon honnan csöppent ide ez a különös és feledhetetlen jelenség? Egy pozsonyi
mészáros lányaként látta meg a napvilágot, és tízéves volt, amikor a család –
három lánygyerekkel – áttelepült Budapestre, a negyedik kislány már itt
született. Állítólag Újpesten még tíz éve is emlékeztek Házy bácsi
lókolbászára. Legkisebb lányuk színésznő lett (Telessy Györgyi, aki édesanyja
nevét vette fel), Erzsébet pedig a zenében találta meg az útját, a Magyar Rádió
kórusának alapító tagja volt, és huszonkét évesen felvételizett az Operaházba.
A folytatást tudjuk. Pályája során sorra kapta a rangos szakmai elismeréseket:
Liszt Ferenc-díj, Székely Mihály-emlékplakett, érdemes művész, majd 1970-ben
Kossuth-díjas, végül 1976-ban kiváló művész lett.
Egyszer Antal Imre egy televíziós interjúban arra kérte
Házyt, hogy fogalmazza meg a művészi ars poeticáját: „Egy szó:
ügyszeretet. Soha nem pénzért, lehetőségekért, tapsért, hanem mindent az
ügyszeretetért tettem, és azt hiszem, hogy ezért mindent meg is kaptam” – mondta akkor, pedig a műsorban csak az operai
pályára szorítkoztak. A már említett Manon Lescaut emblematikus
szerepe volt, amit nemcsak hangban, de figurában és érzelmi megformálás terén
is egyedi minőségben valósított meg, úgy tartották, ő az évszázad Manonja.
Alakításaiért nemcsak a közönség rajongott, a szakmai kritikusok is elismerően
írtak róla és külföldön is rendre sikert aratott.
Az
1960-as évektől szerepelt nemzetközi színpadokon. A moszkvai Bolsojban
Csajkovszkij Anyeginjének Tatjánáját oroszul énekelte, a helyes
kiejtést akkori férjével, Darvas Ivánnal gyakorolta. Óbudai évei egyébként
ehhez a házassághoz kötik. S hogy vajon mi lehet igaz abból, ami a bántalmazást
illeti? Darvas egyik egykori nyilatkozata árulkodó: „Tekinthetjük ezt
szabadosságnak, bűnnek, gusztustalanságnak. Mélyen megvetem magam ezeknek a
szabados időknek a magatartása miatt. Mély lelkifurdalások gyötörtek, a tréfás
az, hogy közben is.” Egy másik alkalommal azt mondta: „Megittam a magamét.
Ártalmasan sokat.” Két művészegyéniség, két vergődő lélek talán nem a
legjobb párosítás…
Házy Erzsébet a szocialista
országokon túl fellépett német nyelvterületen és a tengerentúlra is eljutott.
Jelentős
szerepet vállalt a kortárs külföldi és az új magyar operák bemutatásában,
ugyanakkor operett-szerepekben is humorral brillírozott, elképesztő primadonna
volt, könnyed műsorokban pedig Fényes Szabolcs és Ábrahám Pál dalaival bűvölte
el a közönséget. A Hófehérke és a hét törpe című Disney-rajzfilm első magyar szinkronos
verziójában ő kölcsönözte Hófehérke énekhangját, nagy- és kislemezek egész sora
őrizte és remélhetőleg őrzi ma is ezt a hangot, és mindemellett több rádiós
szerepet és tizenkét filmszerepet is kapott ez a kivételes tehetség.
Az 1966-os És akkor a pasas… című
filmben olyan partnerekkel játszott, mint Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán,
Major Tamás és Törőcsik Mari. A Gerolsteini kalandban Darvas Iván és Házy mellett szintén feltűnnek a
kor emblematikus színészei, és még egy sor további filmmel bizonyította sokrétű
talentumát.
Szakmai pályafutásának alapos számbavétele jóval nagyobb
teret kívánna – e cikk terjedelme inkább Házy rövid életével korrelál. Az
összegzés kinek-kinek érzése szerint alakul majd úgyis. Adhat-e teljességet egy
csúcsra járatott művészi pálya – vagy a teljességhez más kell, több kell?
1977-ben Házy Erzsébet így nyilatkozott a Népszavának: „Csak égve tudok
élni. Azt persze nem tudom, meddig lehet így élni?
Lehár Ferenc – Paul
Knepler, Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi
Zsolt – Erdődy János: Giuditta
- Giuditta dala, 3.
kép: – „Más
nem csókol ily forrón”
„Ki tudja, miért van ez, hogy minden
férfi észrevesz? És nem kell csak egy pillanat, szerelmet vallanak egy röpke
perc alatt! Ki tudja, miért van ez? Nálam mindenki rajtaveszt. Ha egyszer rám
talál, nem szabadulhat tőlem soha senki már. De ha az este ránk borul,
száz lámpafény kigyúl, s a zene halkan szólni kezd, ő akkor észrevesz! Más
nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény. Ó mindig csak
szerelmet várnak, körülzsongnak férfivágyak… Nem tud csókolni más így, csak én!
/Tudom már, miért van ez, hogy minden
férfi észrevesz. Hisz nem is volt oly rég talán … forró éjszakám… Emléke bennem
él, álmomban gyakran visszatér… Midőn az este ránk borul, száz lámpafény
kigyúl, s a zene halkan szólni kezd, ó akkor észrevesz! Más nem
csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény…”
A Rádió Dalszínházának
bemutatója – részletek: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy
György, Palcsó Sándor, km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara,
vezényel: Bródy Tamás. (1968., Kossuth Rádió.)
Házy Erzsébet Giuditta dalát egy másik
hangfelvételen, részben más szövegfordításban – „Olyan forró ajkamról a csók” –, ugyancsak elénekelte: „Új operett felvételeinkből" – Házy Erzsébet
és Melis György énekel részleteket. Bemutató: 1967. március 26., Petőfi Rádió,
13.20 -13. 47. az operettdalok között szerepel ez is: Lehár Ferenc: Giuditta - Giuditta dala – Házy Erzsébet, km. a
Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy
Tamás
Magyar
Katolikus Rádió – „Zeneközelben”
2024.
március 3., 17.05 – 18.00
Juhász Előd műsora
Vendég: Pitti Katalin
Pitti Katalin a Traviata Violetta szerepéről is
mesélt a rádióadásban. Itthon akkor Sass Sylvia énekelte Violettát, és mielőtt
elhagyta az országot, Pittit ajánlotta az Opera vezetésének figyelmébe, hogy ő álljon
be ebbe a szerepbe, így megkapta Violettát. Az idő tájt még magyar nyelven játszották
a Traviatát, ő viszont olaszul tudta, előtte Varsóban énekelte, így a felkérés
után nem sok ideje maradt megtanulnia a nyelvi átállást. „És Házy Erzsi megtudta, hogy igen?, ma Traviatát fogsz énekelni? na, arra én bejövök. És az első felvonás
nagy áriája után bejött az öltözőbe, pezsgővel és nagyon nagy szeretettel
köszöntött. És ő engem nagyon-nagyon szeretett, és én is őt nagyon szerettem.
De azért ez nem mindenkivel volt így...” /Az időskálán: 18:59 – 20.09/
Újabb ismétlés: Gerolsteini kaland (1957)
Házy Erzsébet életének egyik utolsó interjúját a Nők
Magazinjának adta.
„Operáról
prózában”
Beszélgetés
Házy Erzsébettel
(Nők
Magazinja, 1980. június 1. – Kemény György)
Házy Erzsébetről, az Operaház Kossuth-díjas kiváló
művésznőjéről sok felsőfokú jelzőt leírtak már. Egy operaénekesnő, aki
csodálatos szopránhangja mellett vonzó külsejű, és a prózában is otthon van.
Két évtizeden keresztül uralta az operaszínpadot. Sorra játszotta a
filmfőszerepeket, és nem egy prózai színháztól kapott főszerep-ajánlatot.
Házy Erzsébet igazi sztár lett, a szó jó és rossz
értelmében egyaránt. Az Opera egyik fényes csillaga nem nélkülözte a nagy
sztárok szokásait. „Hisztériás, fékezhetetlen, goromba” – terjedt el róla.
Valóban könnyen odamondogatott a színházi rendezőknek,
kritikusoknak, a riportereknek. Talán ezért is készült vele kevés interjú.
A televízió népszerű riporterének arra a kérdésére, hogy
„Mire készül a művésznő?”, a következő meghökkentő választ adta a nagy
nyilvánosság előtt: „A halálra. Miért? Talán maga nem arra készül?” Egy másik újságíró
megkérdezte tőle: „Gyűjt valamit?” „Igen, anyacsavarokat.” – hangzott a válasz.
Utána mindenkinek elmesélte, hogy az a ........... újságíró komolyan vette és leírta.
Amikor megkértem, hogy fogadjon egy beszélgetésre, nagyot
sóhajtott:
- Na, nem bánom! De tudnia kell, hogy három dolgot nagyon nehezen
viselek el: az újságírókat, a fodrászokat és a fogorvosokat. Sajnos, az élet
úgy hozta, hogy mindháromra szükségem van.
- Miért vonakodik úgy a tollforgató emberektől?
- Soha nem akartam és nem is tudtam magam adminisztrálni.
Egész életemet impresszáriók nélkül éltem le. Igazán tehetséges embereknek nincs
szükségük a reklámra. A közönség is belefárad a sztárolásba. Pihentetni kell
őket, ha újra fel akarunk támadni.
- Úgy tűnik, most ilyen időszakban van. Meglehetősen ritkán
láthatjuk az Opera színpadán. Mi lehet az oka?
- Nem vagyok fontos az Opera számára. Hogy mégis
kifejezhessem magam, kénytelen vagyok haknizni. Az én múltammal nagyon
megalázónak tartom a haknizást, de hát azt hiszem, ezért nem nekem kellene
igazán szégyenkeznem.
- Kielégítőnek tartja emberi, művészi kapcsolatait?
- Nem. Az Operaházban kifejezetten idegesít a légkör. Valószínű,
hogy ebben én is hibás vagyok, de a mellőzés feszültséget okoz az emberben.
- Érez generációs problémákat?
- Igen, de ez természetes dolog. Generációs problémák
mindig is voltak és lesznek is. Sorrendiségi kérdés az egész. A mai húszéves is
lesz egyszer ötven, és a mai ötvenéves is volt egyszer fiatal. Talán ezt a kérdést
régen nem élezték ki annyira, mint most. Amikor én bekerültem az Operaházba, a
régi nagyok valami elérhetetlen piedesztálon álltak felettünk. Tiszteltük és bámultuk
őket. Ma másképpen néz ki a helyzet. Egy harmincon túli énekesnőre könnyen kimondják:
„Mit akar még ez a vén tyúk?”
- Jó viszonyban van az ifjú kolléganőivel?
- Nem, mert nem mindenki viseli el egyformán a sikert.
- Gondolt arra, hogy külföldre szerződjön?
- Régebben sokszor vendégszerepeltem külföldön. Bécstől New
Yorkig sok helyen felléptem, de hosszabb ideig nem tudtam idegenben lenni.
Nagyon csodálkozom azokon, akik könnyedén el tudják hagyni a hazájukat.
- Kikapcsolódásként milyen zenét hallgat?
- Bachot és a klasszikusokat. De élvezem a könnyűzenét is.
- Beatet?
- Azt azért nem. Ezek a derék beates fiúk, ha egyszer abbahagyják,
maguk fognak a legjobban szégyenkezni a zenéjük miatt.
- Véleménye szerint értők vagy sznobok járnak ma az
Operaházba?
- Is-is. A karzaton ülnek az értők, a páholyokban az
estélyi ruhások...
- Mi volt élete legnagyobb öröme?
- Amikor vége lett a háborúnak.
- A legnagyobb bánata?
- Lehet, hogy túl érzékeny vagyok, de minden rosszindulatú
tekintet, megjegyzés bánt. Ezért aztán sűrűn bánatos vagyok.
- MI tudja felvidítani?
- Maggi kutyám, amelynek hosszú együttlétünk alatt
kifinomult hallása lett.
Maggi kutya beszélgetésünk alatt végig ott lapult a szőnyegen.
Neve hallatára felkapja a fejét.
- Most figyeljen – mondta a művésznő.
Figyeltem. Házy Erzsébet trillázott. Gyönyörűen. Maggi hegyezte a fülét, és amikor a gazdája abbahagyta, ő lépett a színre. Ha hiszik, ha nem, kinyomta a magas C-t...
Ismét a televízió képernyőjén a Gerolsteini kaland!
Az M5 csatorna ma 14.45 és
16.25 óra között sugározza ezt a fekete-fehér, magyar, romantikus zenés
filmvígjátékot, 1957-ből.
A mozifilmben kitűnő művészek egész
sorát láthatjuk viszont: Házy Erzsébet ("Antónia"), aki nemcsak
énekel, de mint színésznő a címszerepet is alakítja, továbbá Darvas
Iván (énekhangja: Csongor
István), Feleki Kamill, Gózon Gyula, Kiss Manyi, Szemes Mari és sokan mások. A
filmet rendezte: Farkas Zoltán, a forgatókönyvet írták: Kolozsvári
Andor és Szirtes György.
Jacques Offenbach műveinek zenei motívumaira Patachich Iván - Szenes Iván készített a filmhez dalbetéteket. A Magyar Állami Színházak Zenekarát Vincze Ottó vezényli.
2024.
január 22. 15:35
Új magyar operák hangfelvételei az
OperaTrezor-sorozatban
"Rajna Martin, az OPERA első karmestere
a magyar kultúra napja alkalmából a dalszínház digitális programjait
összegezte. A Magyar Állami Operaház fontos feladatának tekinti, hogy mindenki
számára hozzáférhetővé tegye a magyar operaszerzők műveit. Ennek részeként
immár 26 opera és egy balettszvit zenéje érhető el a vezető zenei
streamingszolgáltatók kínálatában, köztük Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály
Zoltán és Dohnányi Ernő, valamint Petrovics Emil, Szokolay Sándor és kortárs
szerzők művei. Legfrissebb darabként a
napokban jelent meg a kínálatban Ránki György Az ember tragédiája című
operája, amit az 1970-es ősbemutatón rögzített a Magyar Rádió az Operaházban. A
felvételen a főbb szerepeket Bende Zsolt (Ádám), Házy Erzsébet (Éva), Udvardy Tibor (Lucifer)
és Ütő
Endre (Az Úr
hangja) énekli, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Erdélyi Miklós dirigálja.
Az OPERA célja, hogy a dalszínházban színpadra állított minden magyar operából stúdiófelvétel is készüljön, amikkel az elérhető művek listája tovább bővülhet. Jelenleg hét darab jogosítása van folyamatban, köztük Petrovics C’est la guerre, Szokolay Vérnász és Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című alkotása, valamint a Bánk bán olasz nyelvű változatának részletei."
Ezek szerint mégsem CD-n, hanem "zenei streamingszolgáltatók kínálatában"(?) juthatunk hozzá Az ember tragédia élő, operaházi előadás hangfelvételéhez. Félreérthető az "OperaTrezor-sorozat" bekezdéscím. (Az 5462. sorszámú bejegyzésembe tettem a felvétel linkjét, amelyre rákattintva az opera teljes ének-zenei anyaga elérhető és meghallgatható).
Sajnos az operashopban Az ember tragédiája CD nem kapható, és a nem túl készséges hölgy azt sem tudta, hogy egyáltalán kapható lesz-e.
Kapcs. 5458., 5450., 5449. sorszámok
Minden
vágyam, súgom lágyan, csak szeress.
Szívem
tágul, majd elkábul, csak szeress.
Szép
szemedbe nézek, éltet a remény,
Hogy te édes szép szerelmem, légy óh. légy enyém.
Dalod szívemhez szól, jól esik, igen jól
Érted
dobog e szív, ez a hű szív csak téged hív.
Némán
elhallgat a száj,
Titkolja,
hogy szívem mint fáj,
Érted büszke legény, szeretlek én.
Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress.
Szívem
tágul, majd elkábul, csak szeress.
Szép
szemedbe nézek, éltet a remény,
Hogy te édes szép szerelmem, légy óh. légy enyém
Lehár
Ferenc: A víg özvegy – keresztmetszet-felvétel (1959)
Glavari Hanna: Házy
Erzsébet; Mirko Zéta: Maleczky Oszkár; Valencienne: Koltay Valéria; Danilo: Udvardy Tibor; Camille de Rosillon: Kövecses Béla; Vicomte Cascada: Kenéz Ernő; Rauol de St. Brioche: Rajna András; Kromov: Palócz László; Bogdanovics: Göndöcs József; Prisics: Kerekes Gábor; Nyegus: Kishegyi Árpád
Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara, vezényel:
Kerekes János
Katalógusszám: HLP OK 6516 - QUALITON;
Kiadási év: 1960
Megemlítem az operett teljes, rádiófelvételét is:
Lehár
Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy
Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo
Stein írták, a magyar dalszövegek Mérei Adolf munkája.
A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1962. december 8., Kossuth Rádió, 18.55 - 21.27
Rádióra átdolgozta: Kristóf
Károly
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György
Glavari Hanna,
gazdag özvegy – Házy Erzsébet
Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc)
Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János)
Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona)
Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián)
Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon)
Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József)
Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar
Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István)
Olga, a felesége – Korompay Vali
Kromov – Várhelyi
Endre (Szoó György)
Sylviane, a felesége – Magda Gabi
Prisics – Balázs István
Az Opera honlapjáról
Legfrissebb darabként a napokban jelent meg a
kínálatban Ránki György Az
ember tragédiája című operája, amit az 1970-es ősbemutatón
rögzített a Magyar Rádió az Operaházban. A felvételen a főbb szerepeket Bende Zsolt (Ádám), Házy
Erzsébet (Éva), Udvardy
Tibor (Lucifer) és Ütő
Endre (Az Úr hangja) énekli, a Magyar Állami Operaház
Zenekarát és Énekkarát Erdélyi
Miklós dirigálja.
Házy Erzsébet és Bende Zsolt
Ránki György: Az ember tragédiája - opera CD-n (2024) - Classical
A rádiófelvétel bemutatója: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 - „Részletek Ábrahám Pál operettjeiből - Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória”
Bál a Savoyban – egyveleg Ábrahám Pál műveiből
LPX 65520
ÁBBRAHÁM PÁL: Bál a Savoyban – Viktória – Hawaii rózsája
Részletek HCD 16886
Megjegyzem, a „Sevilla-duett” csak a rádiófelvételen található, a CD-re ez a szám nem került rá.
Házy Erzsébet énekfelvételei közül - a televízió archív zenés filmjeiből válogatva (a YouTube oldaláról) - VI.
Magyar
szöveg: Innocent-Vincze Ernő
Km.
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós
A televíziós filmrészlet ének-zenei hanganyaga az
alábbi rádiófelvételről való:
A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 - 21.45
Magyar szöveg: Innocent-Vincze
Ernő
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel:
Bródy Tamás
A televíziós filmrészlet ének-zenei hanganyaga az
alábbi rádiófelvételről való:
A Rádió
Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 -
22.00.