384 Búbánat 2006-11-14 15:09:20
Nem történt semmi..., 21 perc (gyártás ideje:?) Rendező: Bilicsi Erzsébet Közreműködő: Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Mendelényi Vilmos, Miller Lajos Összeállítás Ábrahám Pál operettjeiből
Nem történt semmi..., 21 perc (gyártás ideje:?) Rendező: Bilicsi Erzsébet Közreműködő: Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Házy Erzsébet, Mendelényi Vilmos, Miller Lajos Összeállítás Ábrahám Pál operettjeiből
383 Búbánat 2006-11-14 15:06:52
Házy Erzsébettel sok-sok műsor készült a magyar TV-ben: részben élő, részben „konzerv” . Más élő műsorokban is gyakran bejátszottak archív felvételeket, melyek többségéről nincs adatom. Amit találtam, arról szólok a következőkben. Akinek van egyéb adaléka, kiegészítése örömmel várom. 1.) Nem történt semmi..., magyar TV-film (gyártás ideje:?) 2.) „Csillagos ötös” 1972 4.) A TV zenei klubja 1972 3.) Millöcker: Dubarry 1972 4.) Egy hang és néhány maszk 1978 5.) Francia operettekből 6.) Lehár operettjeiből 7.) Kálmán operettjeiből 8.) Offenbach operettjeiből 9.) Bécsi operettekből Házy Erzsébetre emlékező TV-összeállítás, 1992
Házy Erzsébettel sok-sok műsor készült a magyar TV-ben: részben élő, részben „konzerv” . Más élő műsorokban is gyakran bejátszottak archív felvételeket, melyek többségéről nincs adatom. Amit találtam, arról szólok a következőkben. Akinek van egyéb adaléka, kiegészítése örömmel várom. 1.) Nem történt semmi..., magyar TV-film (gyártás ideje:?) 2.) „Csillagos ötös” 1972 4.) A TV zenei klubja 1972 3.) Millöcker: Dubarry 1972 4.) Egy hang és néhány maszk 1978 5.) Francia operettekből 6.) Lehár operettjeiből 7.) Kálmán operettjeiből 8.) Offenbach operettjeiből 9.) Bécsi operettekből Házy Erzsébetre emlékező TV-összeállítás, 1992
382 szitakötő 2006-11-09 17:27:11 [Válasz erre: 381 Búbánat 2006-11-09 09:08:48]
Ez a Megyeri csak jóval a GM. előttieket mondja.Biztos kihúzatták vele a többieket, mert kellemetlen az összehasonlítás!?
Ez a Megyeri csak jóval a GM. előttieket mondja.Biztos kihúzatták vele a többieket, mert kellemetlen az összehasonlítás!?
381 Búbánat 2006-11-09 09:08:48
Közbevetőleg. Olvastam a Kultúrában egy interjút González Mónikával. (Barokktól a Romantikáig, 2005. május 17.) Megyeri Zoltán újságíró-riporter írja a cikk bevezetőjében a következő gondolatokat: „…Magyarországon véleményem szerint igen keveset foglalkoznak az operával, mint színpadi műfajjal. Még kevesebbet az énekesekkel, előadóművészekkel. Megvannak a „húzónevek\" az operaéletben, akiket jószerrel mindenki ismer. (Gondolok itt például Simándy Józsefre, Házy Erzsébetre, Delly Rózsira, Melis Györgyre és még sorolhatnám.) Ők már szinte legendának minősülnek. A közönség hajlamos arra, hogy ebből a csodálatos élményből táplálkozzon, melyet az említett művészektől kaptak. Ez persze semmiképp sem probléma. A nagy nosztalgiázásban azonban elsuhannak a ma aktívan éneklő kollégák mellett, szinte észrevétlenül… „ Van benne némi igazság… De folytatom a nosztalgiázásomat…, a televíziós munkáinál maradva még.
Közbevetőleg. Olvastam a Kultúrában egy interjút González Mónikával. (Barokktól a Romantikáig, 2005. május 17.) Megyeri Zoltán újságíró-riporter írja a cikk bevezetőjében a következő gondolatokat: „…Magyarországon véleményem szerint igen keveset foglalkoznak az operával, mint színpadi műfajjal. Még kevesebbet az énekesekkel, előadóművészekkel. Megvannak a „húzónevek\" az operaéletben, akiket jószerrel mindenki ismer. (Gondolok itt például Simándy Józsefre, Házy Erzsébetre, Delly Rózsira, Melis Györgyre és még sorolhatnám.) Ők már szinte legendának minősülnek. A közönség hajlamos arra, hogy ebből a csodálatos élményből táplálkozzon, melyet az említett művészektől kaptak. Ez persze semmiképp sem probléma. A nagy nosztalgiázásban azonban elsuhannak a ma aktívan éneklő kollégák mellett, szinte észrevétlenül… „ Van benne némi igazság… De folytatom a nosztalgiázásomat…, a televíziós munkáinál maradva még.
380 Búbánat 2006-11-08 14:17:13
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: Az úrhatnám szolgáló – operafilm, 33 perc (gyártás ideje:?) Tartalom: Uberto, a korosodó módos gazda sokat szenved szolgájától. Vespone lusta, nem látja el feladatát, pokollá teszi gazdája életét. Az uraság rájön arra, hogy csak házasság mentheti meg a kiszolgáltatottságtól, a szolga zsarnokságától. Zerbina, a szolgálólány elhatározza, ha úrnő kerül a házba, az senki más nem lehet, csak ő. Tervébe beavatja a szolgát, akinek segíségét fényes ellátással ígéri meghálálni, s meg is szerzi a támogatását. Ubertoval, akinek egyébként igen megtetszik a szemrevaló lány, közli, hogy megérkezett Tempesta kapitány, a vőlegénye, akinek oldalán hamarosan elhagyja a házat. Uberto - titokban - legalábbis saját magának bevallja, hogy a csinos leányzót tulajdonképen ő maga is szívesen feleségül venné. De mit szólnának az emberek, ha cselédjével lépne házasságra? A zord hadfi, aki nem más, mint az álruhás Vespone, nagy dérrel-dúrral be is vonul, és hatalmas hozományt követel jövendőbelije számára, vagy pedig Uberto azonnal vegye feleségül a leányt. És hogy szavának nagyobb nyomatékot adjon, pillanatonként kardja markolatához kap. Uberto gyorsan dönt: inkább Zerbina legyen úrnő a házban, semmint őt egy kardvas járja át. Zerbina boldog, hogy a ház úrnője lett, s hamar rájön, hogyan ugráltassa magát körül újdonsült férjével épp úgy, mint az ezideig rest szolgálóval. Szereplők: Vörös Eszter /énekhang: Házy Erzsébet/ - Zerbina, az úrhatnám szolgáló; Sinkó László /Dene József/ - Uberto, az idős agglegény, módos gazda; Levente Péter - Vespone, a beszélni is rest szolga Dramaturg: Bánki László Iró, költő: Federico, Gennaro Antonio Műfordító: Blum Tamás Forgatókönyvíró: Blum Tamás Zeneszerző: Pergolesi, Giovanni Battista Rendező: Szitányi András Ruitner Sándor zenei rendező, A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Vezényel: Borbély Gyula A zenei anyag a Rádió Dalszínházának (1964) felhasználásával készült.
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: Az úrhatnám szolgáló – operafilm, 33 perc (gyártás ideje:?) Tartalom: Uberto, a korosodó módos gazda sokat szenved szolgájától. Vespone lusta, nem látja el feladatát, pokollá teszi gazdája életét. Az uraság rájön arra, hogy csak házasság mentheti meg a kiszolgáltatottságtól, a szolga zsarnokságától. Zerbina, a szolgálólány elhatározza, ha úrnő kerül a házba, az senki más nem lehet, csak ő. Tervébe beavatja a szolgát, akinek segíségét fényes ellátással ígéri meghálálni, s meg is szerzi a támogatását. Ubertoval, akinek egyébként igen megtetszik a szemrevaló lány, közli, hogy megérkezett Tempesta kapitány, a vőlegénye, akinek oldalán hamarosan elhagyja a házat. Uberto - titokban - legalábbis saját magának bevallja, hogy a csinos leányzót tulajdonképen ő maga is szívesen feleségül venné. De mit szólnának az emberek, ha cselédjével lépne házasságra? A zord hadfi, aki nem más, mint az álruhás Vespone, nagy dérrel-dúrral be is vonul, és hatalmas hozományt követel jövendőbelije számára, vagy pedig Uberto azonnal vegye feleségül a leányt. És hogy szavának nagyobb nyomatékot adjon, pillanatonként kardja markolatához kap. Uberto gyorsan dönt: inkább Zerbina legyen úrnő a házban, semmint őt egy kardvas járja át. Zerbina boldog, hogy a ház úrnője lett, s hamar rájön, hogyan ugráltassa magát körül újdonsült férjével épp úgy, mint az ezideig rest szolgálóval. Szereplők: Vörös Eszter /énekhang: Házy Erzsébet/ - Zerbina, az úrhatnám szolgáló; Sinkó László /Dene József/ - Uberto, az idős agglegény, módos gazda; Levente Péter - Vespone, a beszélni is rest szolga Dramaturg: Bánki László Iró, költő: Federico, Gennaro Antonio Műfordító: Blum Tamás Forgatókönyvíró: Blum Tamás Zeneszerző: Pergolesi, Giovanni Battista Rendező: Szitányi András Ruitner Sándor zenei rendező, A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Vezényel: Borbély Gyula A zenei anyag a Rádió Dalszínházának (1964) felhasználásával készült.
379 Búbánat 2006-11-08 14:15:44
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: A medve- operafilm, 51 perc (gyártás ideje:?) Tartalom: Csehov A medve című egyfelvonásosából készült vígopera. 1888-ban egy oroszországi vidéki kúriában gyászolja elhunyt férjét Popova, a fiatal özvegyasszony. Luka, a szolgája hiába kérleli, fejezze be a gyászt és kezdjen új életet. Ekkor érkezik Szmirnov földbirtokos, a gárda tartalékos hadnagya, aki 30 ezer rubelt követel Popovától, amit még férjének adott kölcsön. Popova kéri, várjon a hét végéig, majd az intézője kifizeti. Szmirnovnak azonban nics ideje várni, mert lejárnak a váltói. Az erőszakos férfit Popova medvének titulálja. A vita hevében már majnem párbajoznak, mikor a férfi rájön, hogy beleszeretett a harcias, bátor asszonyba. Szereplők: Házy Erzsébet - Jelena Ivanovna Popova, fiatal özvegy; Melis György - Grigorij Sztyepanovics Szmirnov, földbirtokos; Begányi Ferenc - Luka, Popova szolgája Dramaturg: Bánki László Iró, költő: Csehov, Anton Pavlovics Műfordító: Romhányi József Forgatókönvyíró: Dehn, Paul; Walton, William Zeneszerző: Walton, William Rendező: Ádám Ottó Operatőr: SíK IGOR; Bucsi János; Marczali László; Pintér Endre; Scheibner Károly Díszletterv.: Kézdi Lóránt Jelmezterv.: Wieber Mariann Fejes Cecília zenei rendező, Born Ádám, a rendező munkatársa, A Magyar Állami Operaház Zenekara, Erdélyi Miklós karmester
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: A medve- operafilm, 51 perc (gyártás ideje:?) Tartalom: Csehov A medve című egyfelvonásosából készült vígopera. 1888-ban egy oroszországi vidéki kúriában gyászolja elhunyt férjét Popova, a fiatal özvegyasszony. Luka, a szolgája hiába kérleli, fejezze be a gyászt és kezdjen új életet. Ekkor érkezik Szmirnov földbirtokos, a gárda tartalékos hadnagya, aki 30 ezer rubelt követel Popovától, amit még férjének adott kölcsön. Popova kéri, várjon a hét végéig, majd az intézője kifizeti. Szmirnovnak azonban nics ideje várni, mert lejárnak a váltói. Az erőszakos férfit Popova medvének titulálja. A vita hevében már majnem párbajoznak, mikor a férfi rájön, hogy beleszeretett a harcias, bátor asszonyba. Szereplők: Házy Erzsébet - Jelena Ivanovna Popova, fiatal özvegy; Melis György - Grigorij Sztyepanovics Szmirnov, földbirtokos; Begányi Ferenc - Luka, Popova szolgája Dramaturg: Bánki László Iró, költő: Csehov, Anton Pavlovics Műfordító: Romhányi József Forgatókönvyíró: Dehn, Paul; Walton, William Zeneszerző: Walton, William Rendező: Ádám Ottó Operatőr: SíK IGOR; Bucsi János; Marczali László; Pintér Endre; Scheibner Károly Díszletterv.: Kézdi Lóránt Jelmezterv.: Wieber Mariann Fejes Cecília zenei rendező, Born Ádám, a rendező munkatársa, A Magyar Állami Operaház Zenekara, Erdélyi Miklós karmester
378 Búbánat 2006-11-08 14:13:05
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: Az emberi hang - magyar operafilm, 45 perc, (1976) Jean Cocteau egyszemélyes drámája Francis Poulenc zenéjével. Az egyszemélyes zenedráma egyetlen hosszú telefonbeszélgetés. Az asszony éjféltájban beszélget telefonon szerelmével aki, mindent jelent számára, pedig tudja, hogy kapcsolatuknak vége. A zaklatott asszony mesél kedvesének előző napjáról, alvatlanságáról, a beszedett nagyobb mennyiségű altatóról, közben elképzeli a férfit a vonal túlsó felén. Az asszony a telefonvonal megszünése miatt újra hívja a férfit, és rájön, hogy az hazudott neki, mert nem is otthonról hívja. Az asszony azonban nem hibáztatja a férfit, mentséget keres számára, úgy véli csak jószándékból füllentett. Az asszony végül elképzeli, mintha a férfi mellette lenne, aztán rádöbben, hogy szerelmét már csak a hangjával tudja átölelni, közben a telefonzsinórt a nyakára tekeri. Szereplők: Házy Erzsébet - Az asszony Dramaturg: Bánki László Iró, költő: Cocteau, Jean Műfordító: Romhányi József Zeneszerző: Poulenc, Francis Rendező: Vámos László Operatőr: KOCSIS SÁNDOR; Bodó János Díszletterv.: Mátay Lívia Jelmezterv.: Wieber Mariann Fejes Cecília zenei rendező, Hlatky Zsuzsa, rendező munkatársa, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, edveczky Ádám karmester \"Poulenc: Az emberi hang címü egyszemélyes operája az emberi magány (egy telefonhoz kötött nőről szól) egyik rendkívül megrázó példája. Házy Erzsébet - akinek egyik nagy TV-szerepe volt - mesélte el,hogy egy fiatal magyar nő ennek hatására lett öngyilkos, és a művésznő megpróbálta a TV-nyilvánosság nagy közönségének elmagyarázni,hogy \"ne feledjék,ez csak egy szerep\". MUZSIKA, 1976. február TV Zenés színház bemutatója Poulenc: Az emberi hang (Fotó: Házy Erzsébet) Kertész Iván: \"Az ilyen mono-operáknál a siker azon áll vagy bukik, vajon sikerül-e találni olyan énekes színésznőt, aki vállára tudja venni az egész darab terhét. Házy Erzsébet ilyen művésznek bizonyult. Rendkívüli szuggesztivitással éli végig a halálra kijelölt boldogtalan asszony utolsó óráját. Az énekszólam nem ariózus, hanem deklamáló jellegű, nagy zenei biztonságot igényel ugyan, de az egész szerep inkább színészi, mint énekesi feladat. Házy Erzsébet kitűnő alakítása kettős módon is hat a nézőre: egyrészt természetesen együttérez az asszonnyal, másrészt viszont kicsit viszolyog is - mint mindig, amikor ilyen mértékű emberi kiszolgáltatottsággal találja szemben magát. Ennek a nagy szakítási jelenetnek az elején a főszereplő még igyekszik valamiféle tartást ráerőltetni magára, de azután hamar kiderül: ha ennek a szerelemnek vége, vége az életének is. Vámos László rendező aprólékos gonddal dolgozta ki a játék egyes mozzanatait, Házy Erzsébettel való együttműködése emlékezetes produkciót eredményezett.\" 246. Búbánat 2006-09-22 17:23:44 Operafejedelmek – Házy Erzsébet - Emlékműsor Magyar Televízió (1992) Vámos László - rendező: „Ritka esett pályánkon, hogy megszállottként egy megszállottal dolgozhatunk egy ügy érdekében. Ilyen találkozás volt Házy Erzsébettel Poulenc Emberi hang egyfelvonásos mono operájának felvétele. A szokástól eltérően először próbáltunk. Először próbáltunk zongorával hat napon keresztül. Majd amikor kialakítottuk elképzelésünket, akkor mentünk el a rádióba, hogy felvegyük az úgynevezett playback felvételt zenekarral. És természetesen Házy Erzsébet kottából akkor ráénekelte a már kész elképzelést. Ezután újra elkezdtünk próbálni már ezzel a zenekaros playback anyaggal. És amikor újra próbáltunk körülbelül egy hetet, lehet hogy két hét is volt, akkor mentünk be a stúdióba. A Televízió négy napot biztosított a felvételre. Ez egy ilyen 45 perces anyagnál normális időpont, de itt egy nagyon nehéz szituációt teremtettünk magunknak amikor elhatároztuk, hogy egyetlen kamerával egy gépállásból vesszük fel, ami azt jelenti hogy nincs mód vágásra. Tehát egyfolytában a kamera mindenütt követi 45 percen keresztül Házy Erzsit. Ez a művésznőre is, és a kameramanra, aki a felvételt csinálta, szintén nagyon nagy feladatot ró. Az első napon próbáltuk és felvettük kétszer. Rendben volt, de mondtuk, hogy másnap, azaz vasárnap, nekimegyünk újra. Házy Erzsi vasárnap délelőtt Pillangókisasszonyt énekelt az Operában. Hullafáradtan érkezett be, és kisminkelték és megcsináltuk az első felvételt. Ez majdnem hibátlan volt, de azt mondtuk, hogy egymásra kacsintottunk és azt mondtuk, tudjuk ezt jobban is. És akkor Házy Erzsi órát kért, én pedig kértem a sminkmestert, hogy ne igazítson sminket. Ez nagyon nagy kérés a sminkmestertől is, amit nagyon szeretik úgy igen, látni a divatlapban áll, a művészekre tekintet nélkül, hogy éppen milyen szituációról van szó. És Házy Erzsébettől is, aki példás ügyszeretetről tett tanúságot akkor, amikor ilyen szétesett arccal, szinte a pórusai is látszottak, tehát nem a legelőnyösebb módon hagyta fényképezni, láttatni magát. Mint mondtam, egy óra szünetet kért, és egy óra után, azt hiszem megivott közben egy-két deci viszkit vagy konyakot, nem tudom, bejött a stúdióba, teljesen szétesett állapotban, tehát olyan állapotban, ahogy az a nő, aki öngyilkosságra készül és utolsó telefonbeszélgetését folytatja szerelmével, amilyennek lenni kell. És akkor elkezdődött a csoda: 45 perc ihletett, megszállott fantasztikus dolog született. „
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: Az emberi hang - magyar operafilm, 45 perc, (1976) Jean Cocteau egyszemélyes drámája Francis Poulenc zenéjével. Az egyszemélyes zenedráma egyetlen hosszú telefonbeszélgetés. Az asszony éjféltájban beszélget telefonon szerelmével aki, mindent jelent számára, pedig tudja, hogy kapcsolatuknak vége. A zaklatott asszony mesél kedvesének előző napjáról, alvatlanságáról, a beszedett nagyobb mennyiségű altatóról, közben elképzeli a férfit a vonal túlsó felén. Az asszony a telefonvonal megszünése miatt újra hívja a férfit, és rájön, hogy az hazudott neki, mert nem is otthonról hívja. Az asszony azonban nem hibáztatja a férfit, mentséget keres számára, úgy véli csak jószándékból füllentett. Az asszony végül elképzeli, mintha a férfi mellette lenne, aztán rádöbben, hogy szerelmét már csak a hangjával tudja átölelni, közben a telefonzsinórt a nyakára tekeri. Szereplők: Házy Erzsébet - Az asszony Dramaturg: Bánki László Iró, költő: Cocteau, Jean Műfordító: Romhányi József Zeneszerző: Poulenc, Francis Rendező: Vámos László Operatőr: KOCSIS SÁNDOR; Bodó János Díszletterv.: Mátay Lívia Jelmezterv.: Wieber Mariann Fejes Cecília zenei rendező, Hlatky Zsuzsa, rendező munkatársa, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, edveczky Ádám karmester \"Poulenc: Az emberi hang címü egyszemélyes operája az emberi magány (egy telefonhoz kötött nőről szól) egyik rendkívül megrázó példája. Házy Erzsébet - akinek egyik nagy TV-szerepe volt - mesélte el,hogy egy fiatal magyar nő ennek hatására lett öngyilkos, és a művésznő megpróbálta a TV-nyilvánosság nagy közönségének elmagyarázni,hogy \"ne feledjék,ez csak egy szerep\". MUZSIKA, 1976. február TV Zenés színház bemutatója Poulenc: Az emberi hang (Fotó: Házy Erzsébet) Kertész Iván: \"Az ilyen mono-operáknál a siker azon áll vagy bukik, vajon sikerül-e találni olyan énekes színésznőt, aki vállára tudja venni az egész darab terhét. Házy Erzsébet ilyen művésznek bizonyult. Rendkívüli szuggesztivitással éli végig a halálra kijelölt boldogtalan asszony utolsó óráját. Az énekszólam nem ariózus, hanem deklamáló jellegű, nagy zenei biztonságot igényel ugyan, de az egész szerep inkább színészi, mint énekesi feladat. Házy Erzsébet kitűnő alakítása kettős módon is hat a nézőre: egyrészt természetesen együttérez az asszonnyal, másrészt viszont kicsit viszolyog is - mint mindig, amikor ilyen mértékű emberi kiszolgáltatottsággal találja szemben magát. Ennek a nagy szakítási jelenetnek az elején a főszereplő még igyekszik valamiféle tartást ráerőltetni magára, de azután hamar kiderül: ha ennek a szerelemnek vége, vége az életének is. Vámos László rendező aprólékos gonddal dolgozta ki a játék egyes mozzanatait, Házy Erzsébettel való együttműködése emlékezetes produkciót eredményezett.\" 246. Búbánat 2006-09-22 17:23:44 Operafejedelmek – Házy Erzsébet - Emlékműsor Magyar Televízió (1992) Vámos László - rendező: „Ritka esett pályánkon, hogy megszállottként egy megszállottal dolgozhatunk egy ügy érdekében. Ilyen találkozás volt Házy Erzsébettel Poulenc Emberi hang egyfelvonásos mono operájának felvétele. A szokástól eltérően először próbáltunk. Először próbáltunk zongorával hat napon keresztül. Majd amikor kialakítottuk elképzelésünket, akkor mentünk el a rádióba, hogy felvegyük az úgynevezett playback felvételt zenekarral. És természetesen Házy Erzsébet kottából akkor ráénekelte a már kész elképzelést. Ezután újra elkezdtünk próbálni már ezzel a zenekaros playback anyaggal. És amikor újra próbáltunk körülbelül egy hetet, lehet hogy két hét is volt, akkor mentünk be a stúdióba. A Televízió négy napot biztosított a felvételre. Ez egy ilyen 45 perces anyagnál normális időpont, de itt egy nagyon nehéz szituációt teremtettünk magunknak amikor elhatároztuk, hogy egyetlen kamerával egy gépállásból vesszük fel, ami azt jelenti hogy nincs mód vágásra. Tehát egyfolytában a kamera mindenütt követi 45 percen keresztül Házy Erzsit. Ez a művésznőre is, és a kameramanra, aki a felvételt csinálta, szintén nagyon nagy feladatot ró. Az első napon próbáltuk és felvettük kétszer. Rendben volt, de mondtuk, hogy másnap, azaz vasárnap, nekimegyünk újra. Házy Erzsi vasárnap délelőtt Pillangókisasszonyt énekelt az Operában. Hullafáradtan érkezett be, és kisminkelték és megcsináltuk az első felvételt. Ez majdnem hibátlan volt, de azt mondtuk, hogy egymásra kacsintottunk és azt mondtuk, tudjuk ezt jobban is. És akkor Házy Erzsi órát kért, én pedig kértem a sminkmestert, hogy ne igazítson sminket. Ez nagyon nagy kérés a sminkmestertől is, amit nagyon szeretik úgy igen, látni a divatlapban áll, a művészekre tekintet nélkül, hogy éppen milyen szituációról van szó. És Házy Erzsébettől is, aki példás ügyszeretetről tett tanúságot akkor, amikor ilyen szétesett arccal, szinte a pórusai is látszottak, tehát nem a legelőnyösebb módon hagyta fényképezni, láttatni magát. Mint mondtam, egy óra szünetet kért, és egy óra után, azt hiszem megivott közben egy-két deci viszkit vagy konyakot, nem tudom, bejött a stúdióba, teljesen szétesett állapotban, tehát olyan állapotban, ahogy az a nő, aki öngyilkosságra készül és utolsó telefonbeszélgetését folytatja szerelmével, amilyennek lenni kell. És akkor elkezdődött a csoda: 45 perc ihletett, megszállott fantasztikus dolog született. „
377 Búbánat 2006-11-08 14:07:54
Sorozatcím: Zenés TV Színház Vérnász - színes magyar operafilm, 63 perc (1974) Tartalom: Játszódik Spanyolországban, a XX. század elején. A Vőlegény házasodni készül, anyja különösen szívén viseli a sorsát, mert egyetlen gyermeke, bátyját és édesapját ugyanis haragosai megölték. A Menyasszonynak jó híre van a faluban, bár az erénycsőszök a szemére vetik, hogy a régebben más volt a vőlegénye. A házasság azonban meghiúsult, mert apja nem akarta hozzáadni a lányt a szegény fiúhoz, Leonardóhoz. Közben Leonardo megnősült, gyermeke is született, de első szerelmét nem tudja elfeledni. A Menyasszony elhatározza, hogy pontot tesz az ügy végére, ezért akar minél előbb férjhez menni. A Menyasszony és Leonardo az esküvő előtt még egyszer találkoznak, és szerelmük újból lángra lobban. Leonardo az esküvőről szökteti meg régi kedvesét. Az egész násznép a menekülőket üldözi. A Vőlegény a közeli erdőben talál rá vetélytársára. A két férfi késpárbajt vív egymással, és mindketten holtan maradnak ott a viadal helyszínén. Együtt viszik holttesteiket a faluba. Az Anyát úgy lesújtja fia halála, hogy még ahhoz sincs ereje, hogy bosszút álljon a Menyasszonyon, a tragédia egyik okozóján. Szereplők: Komlóssy Erzsébet (Anya) Szőnyi Ferenc (Vőlegény) Faragó András (Leonardo) Moldován Stefánia (Feleség) Szilvássy Margit (Anyós) Házy Erzsébet (Menyasszony) Szecsődi Irén (Cselédasszony) Várhelyi Endre (Apa) Iró, költő: Lorca, Federico Garcia Műfordító: Illyés Gyula Zeneszerző: Szokolay Sándor Koreográfus: Pethő László Dramaturg: Kármán György Rendező: Mikó András Operatőr: SZABADOS TAMÁS; Zentay László; Bucsi János; Király Péter; Füredi Vilmos; Marczali László Díszletterv.: Kézdi Lóránt Jelmezterv.: Márk Tivadar Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Tánckara, Magyar Rádió és Televízió Gyermekkara, Kóródi András karmester, Karigazgatók: Pless László, Csányi László. Mátyás János zenei rendező A hangfelvételt a Hungaroton készítette 1965-ben.
Sorozatcím: Zenés TV Színház Vérnász - színes magyar operafilm, 63 perc (1974) Tartalom: Játszódik Spanyolországban, a XX. század elején. A Vőlegény házasodni készül, anyja különösen szívén viseli a sorsát, mert egyetlen gyermeke, bátyját és édesapját ugyanis haragosai megölték. A Menyasszonynak jó híre van a faluban, bár az erénycsőszök a szemére vetik, hogy a régebben más volt a vőlegénye. A házasság azonban meghiúsult, mert apja nem akarta hozzáadni a lányt a szegény fiúhoz, Leonardóhoz. Közben Leonardo megnősült, gyermeke is született, de első szerelmét nem tudja elfeledni. A Menyasszony elhatározza, hogy pontot tesz az ügy végére, ezért akar minél előbb férjhez menni. A Menyasszony és Leonardo az esküvő előtt még egyszer találkoznak, és szerelmük újból lángra lobban. Leonardo az esküvőről szökteti meg régi kedvesét. Az egész násznép a menekülőket üldözi. A Vőlegény a közeli erdőben talál rá vetélytársára. A két férfi késpárbajt vív egymással, és mindketten holtan maradnak ott a viadal helyszínén. Együtt viszik holttesteiket a faluba. Az Anyát úgy lesújtja fia halála, hogy még ahhoz sincs ereje, hogy bosszút álljon a Menyasszonyon, a tragédia egyik okozóján. Szereplők: Komlóssy Erzsébet (Anya) Szőnyi Ferenc (Vőlegény) Faragó András (Leonardo) Moldován Stefánia (Feleség) Szilvássy Margit (Anyós) Házy Erzsébet (Menyasszony) Szecsődi Irén (Cselédasszony) Várhelyi Endre (Apa) Iró, költő: Lorca, Federico Garcia Műfordító: Illyés Gyula Zeneszerző: Szokolay Sándor Koreográfus: Pethő László Dramaturg: Kármán György Rendező: Mikó András Operatőr: SZABADOS TAMÁS; Zentay László; Bucsi János; Király Péter; Füredi Vilmos; Marczali László Díszletterv.: Kézdi Lóránt Jelmezterv.: Márk Tivadar Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Tánckara, Magyar Rádió és Televízió Gyermekkara, Kóródi András karmester, Karigazgatók: Pless László, Csányi László. Mátyás János zenei rendező A hangfelvételt a Hungaroton készítette 1965-ben.
376 Búbánat 2006-11-08 14:06:18
Antonius és Gugyerák Fekete-fehér magyar portréfilm, 77 perc, 1970 Rendező: Palásthy György Operatőr: Kenyeres Gábor Szereplők: Ruttkai Éva Házy Erzsébet Darvas Iván Tomanek Nándor Greguss Zoltán Verebély Iván Portréfilm Bárdy Györgyről. Kettős portré Bárdy Györgyről: a tragédiában és komédiában egyaránt kiváló vígszínházi színészről, és a legendás kabaréfigura, a félhülye Gugyerák alakítójáról.
Antonius és Gugyerák Fekete-fehér magyar portréfilm, 77 perc, 1970 Rendező: Palásthy György Operatőr: Kenyeres Gábor Szereplők: Ruttkai Éva Házy Erzsébet Darvas Iván Tomanek Nándor Greguss Zoltán Verebély Iván Portréfilm Bárdy Györgyről. Kettős portré Bárdy Györgyről: a tragédiában és komédiában egyaránt kiváló vígszínházi színészről, és a legendás kabaréfigura, a félhülye Gugyerák alakítójáról.
375 Búbánat 2006-11-08 14:05:33
Pompadour bikiniben Fekete-fehér magyar film, 51 perc, 1967 Rendező: Seregi László Szereplők : Csákányi László Huszti Péter Psota Irén Galambos Erzsi Házy Erzsébet Vajon melyik az igazi? Az operett vagy a musical? Ezen vitatkozik nagyapa és unoka, idősebb és fiatalabb generáció.
Pompadour bikiniben Fekete-fehér magyar film, 51 perc, 1967 Rendező: Seregi László Szereplők : Csákányi László Huszti Péter Psota Irén Galambos Erzsi Házy Erzsébet Vajon melyik az igazi? Az operett vagy a musical? Ezen vitatkozik nagyapa és unoka, idősebb és fiatalabb generáció.
374 Búbánat 2006-11-08 14:04:34
Plusz 1 fő Fekete-fehér magyar szórakoztató műsor, 106 perc, 1966 Rendező: Seregi László Operatőr: Molnár Miklós Közreműködő: Latinovits Zoltán, Lakatos Gabriella, Rátonyi Róbert, Sinkovits Imre, Devecseri Gábor, Tolnay Klári, Alfonzó, Mészáros Ági, Bilicsi Tivadar, Ruttkai Éva, Házy Erzsébet, Benkő Gyula, ifj. Latabár Kálmán, Zsoldos Imre Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva Zenés családi revü Aki annak idején látta, az biztos, hogy emlékszik rá: ez az a műsor, amikor minden meghívott vendég elhozta egy-két családtagját. (Latinovits - Bujtor - Frenreisz, Sinkovits - Sinkó - Gombos Kati, Mészáros Ági és Voith Ági, Benkő Gyula és Péter stb.) Házy Erzsébet, ha jól feltételezem, a húgával érkezett, a színésznő Telessy Györgyivel; IVA írásából tudom: volt egy közös énekszámuk: „Mi vagyunk a Házy-sisterek” c. daluk.
Plusz 1 fő Fekete-fehér magyar szórakoztató műsor, 106 perc, 1966 Rendező: Seregi László Operatőr: Molnár Miklós Közreműködő: Latinovits Zoltán, Lakatos Gabriella, Rátonyi Róbert, Sinkovits Imre, Devecseri Gábor, Tolnay Klári, Alfonzó, Mészáros Ági, Bilicsi Tivadar, Ruttkai Éva, Házy Erzsébet, Benkő Gyula, ifj. Latabár Kálmán, Zsoldos Imre Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva Zenés családi revü Aki annak idején látta, az biztos, hogy emlékszik rá: ez az a műsor, amikor minden meghívott vendég elhozta egy-két családtagját. (Latinovits - Bujtor - Frenreisz, Sinkovits - Sinkó - Gombos Kati, Mészáros Ági és Voith Ági, Benkő Gyula és Péter stb.) Házy Erzsébet, ha jól feltételezem, a húgával érkezett, a színésznő Telessy Györgyivel; IVA írásából tudom: volt egy közös énekszámuk: „Mi vagyunk a Házy-sisterek” c. daluk.
373 Búbánat 2006-11-08 14:02:53
Johann Strauss: Denevér TV-operettfilm, 1965 Tartalom: Eisenstein bécsi polgár tisztes háza fölött viharfelhők gyülekeznek, fogházbüntetésre kellene bevonulnia. Falke jegyző rábeszéli, hogy az éjszakát töltsék Orlovszkij herceg báljában. Rosalinda, a felesége, kihasználva az alkalmat, régi udvarlójával, Alfréddal találkozik. Adélnak, a szobalánynak kimenőt ad, aki úrnője ruhájában szintén a bálba indul. Az Eisensteinért érkező Frank fogházigazgató Alfrédot viszi a fogházba. Falke Rosalindát és Frankot is meghívja a bálba, ahol Rosalindát magyar grófnőként mutatja be. A csapodár Eisenstein előbb Adélnek, majd a \"grófnőnek\" udvarol, aki bűnjelül megkaparintja férje óráját... A Film Színház Muzsika 1965. október 29. (44. szám) a forrásom: „A tv-nézők körében minden bizonnyal osztatlan örömet kelt majd, ha bemutatják ifj. Johann Strauss népszerű operettje, a Denevér tv-változatát. Hogy miben különbözik a tv-változat attól, amit az Operaház színpadán szokott meg a magyar közönség – nem tudjuk. A vígoperát Romhányi József dolgozta át, főszereplői: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Melis György, Moldován Stefánia, Darvas Iván. És talán az egyik legnagyobb meglepetés, hogy Frosch szerepében Major Tamást láthatjuk majd a képernyőn. Rendező: Horváth Ádám.” A készülő TV-produkcióból négy fénykép látható a Film Színház Muzsikában: az egyiken Karnevál hercege: Darvas Iván, egy másikon a szobalány, Adél szerepében: Házy Erzsébet, a harmadik képen a Froscht alakító Major Tamás, valamint a báli táncos-jelenet egy másik fotón. A Denevér TV-film változatából újabb képek találhatók a Film Színház Muzsika december 31-is szilveszteri számából. A címlapon, jelenetében, Házy Erzsébet ezúttal Rosalinda jelmezében pompázik, Radnay György és Melis György társaságában. Egy másik képen Házy Erzsébet (itt mint Adél) Csűrös Karolával együtt látható a Denevér TV-film egyik jelenetében. (Zárójelben jegyzem meg, hogy e film rendezését a lexikonok Szinetár Miklós munkájának tartják - ezek szerint tévesen.Szinetár évekkel később a Zenés TV Színház részére forgatta le a maga változatát, más művészekkel.)
Johann Strauss: Denevér TV-operettfilm, 1965 Tartalom: Eisenstein bécsi polgár tisztes háza fölött viharfelhők gyülekeznek, fogházbüntetésre kellene bevonulnia. Falke jegyző rábeszéli, hogy az éjszakát töltsék Orlovszkij herceg báljában. Rosalinda, a felesége, kihasználva az alkalmat, régi udvarlójával, Alfréddal találkozik. Adélnak, a szobalánynak kimenőt ad, aki úrnője ruhájában szintén a bálba indul. Az Eisensteinért érkező Frank fogházigazgató Alfrédot viszi a fogházba. Falke Rosalindát és Frankot is meghívja a bálba, ahol Rosalindát magyar grófnőként mutatja be. A csapodár Eisenstein előbb Adélnek, majd a \"grófnőnek\" udvarol, aki bűnjelül megkaparintja férje óráját... A Film Színház Muzsika 1965. október 29. (44. szám) a forrásom: „A tv-nézők körében minden bizonnyal osztatlan örömet kelt majd, ha bemutatják ifj. Johann Strauss népszerű operettje, a Denevér tv-változatát. Hogy miben különbözik a tv-változat attól, amit az Operaház színpadán szokott meg a magyar közönség – nem tudjuk. A vígoperát Romhányi József dolgozta át, főszereplői: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Melis György, Moldován Stefánia, Darvas Iván. És talán az egyik legnagyobb meglepetés, hogy Frosch szerepében Major Tamást láthatjuk majd a képernyőn. Rendező: Horváth Ádám.” A készülő TV-produkcióból négy fénykép látható a Film Színház Muzsikában: az egyiken Karnevál hercege: Darvas Iván, egy másikon a szobalány, Adél szerepében: Házy Erzsébet, a harmadik képen a Froscht alakító Major Tamás, valamint a báli táncos-jelenet egy másik fotón. A Denevér TV-film változatából újabb képek találhatók a Film Színház Muzsika december 31-is szilveszteri számából. A címlapon, jelenetében, Házy Erzsébet ezúttal Rosalinda jelmezében pompázik, Radnay György és Melis György társaságában. Egy másik képen Házy Erzsébet (itt mint Adél) Csűrös Karolával együtt látható a Denevér TV-film egyik jelenetében. (Zárójelben jegyzem meg, hogy e film rendezését a lexikonok Szinetár Miklós munkájának tartják - ezek szerint tévesen.Szinetár évekkel később a Zenés TV Színház részére forgatta le a maga változatát, más művészekkel.)
372 Búbánat 2006-11-08 13:57:42
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: Éjszakai repülés – operafilm, 54 perc (1963) Tartalom: Történik az 1930-as években, Buenos Aires-ben. A Buenos Aires-i repülőtársaság igazgatója, Riviére kísérletezik elsőként éjszakai repüléssel: futárgépeket indít éjjel a dél-amerikai kontinens országaiba, sőt az Atlanti-óceánon keresztül Európába is. Ekkor ez még nagyon veszélyes vállalkozás, de Riviére szeme előtt csak a cél lebeg: a légi forgalom nagyarányú kifejlesztése. A chilei gép leszáll Buenos Aires repülőterén. Pilótája, Pellerin elmeséli, milyen nehéz útja volt, és azt is, hogy nagy erejű orkán van kibontakozóban. Valóban, a rádiótávírász jelenti, hogy a patagóniai futárgép pilótája, Fabien viharba került. Fabien fiatal felesége felkeresi és felelősségre vonja Riviéré-t, miért küldi az alkalmazottait életveszélyes repülőutakra. Az igazgató ismét a technikai haladásra hivatkozik, mely áldozatokkal is járhat. A rádiótávírász újabb híre tragédiáról számol be. Fabiennek nagy nehezen sikerül kikerülnie a viharból, de a benzinje elfogyott, s így a tengerbe zuhant. Riviéré-t is megrendíti a haláleset, de azért utasítást ad az Európába készülődő éjszakai futárgép megindítására. Szereplők: Házy Erzsébet - Simone Fabien; Ilosfalvy Róbert; Koncz Gábor; Nádas Tibor; Pálffy Endre; Pálos Imre; Radnay György; Simándy József; Szigeti László; Várhelyi Endre Dramaturg: Kármán György Iró, költő: Saint-Exupéry, Antoine de; Dallapiccola, Luigi Műfordító: Blum Tamás Zeneszerző: Dallapiccola, Luigi Rendező: Szinetár Miklós Operatőr: Kocsis Sándor Díszletterv.: Drégely László Jelmezterv.: Horányi Mária Ruitner Sándor zenei rendező, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Blum Tamás karmester, Vajda Cecília karigazgató
Sorozatcím: Zenés TV Színház Egyedi cím: Éjszakai repülés – operafilm, 54 perc (1963) Tartalom: Történik az 1930-as években, Buenos Aires-ben. A Buenos Aires-i repülőtársaság igazgatója, Riviére kísérletezik elsőként éjszakai repüléssel: futárgépeket indít éjjel a dél-amerikai kontinens országaiba, sőt az Atlanti-óceánon keresztül Európába is. Ekkor ez még nagyon veszélyes vállalkozás, de Riviére szeme előtt csak a cél lebeg: a légi forgalom nagyarányú kifejlesztése. A chilei gép leszáll Buenos Aires repülőterén. Pilótája, Pellerin elmeséli, milyen nehéz útja volt, és azt is, hogy nagy erejű orkán van kibontakozóban. Valóban, a rádiótávírász jelenti, hogy a patagóniai futárgép pilótája, Fabien viharba került. Fabien fiatal felesége felkeresi és felelősségre vonja Riviéré-t, miért küldi az alkalmazottait életveszélyes repülőutakra. Az igazgató ismét a technikai haladásra hivatkozik, mely áldozatokkal is járhat. A rádiótávírász újabb híre tragédiáról számol be. Fabiennek nagy nehezen sikerül kikerülnie a viharból, de a benzinje elfogyott, s így a tengerbe zuhant. Riviéré-t is megrendíti a haláleset, de azért utasítást ad az Európába készülődő éjszakai futárgép megindítására. Szereplők: Házy Erzsébet - Simone Fabien; Ilosfalvy Róbert; Koncz Gábor; Nádas Tibor; Pálffy Endre; Pálos Imre; Radnay György; Simándy József; Szigeti László; Várhelyi Endre Dramaturg: Kármán György Iró, költő: Saint-Exupéry, Antoine de; Dallapiccola, Luigi Műfordító: Blum Tamás Zeneszerző: Dallapiccola, Luigi Rendező: Szinetár Miklós Operatőr: Kocsis Sándor Díszletterv.: Drégely László Jelmezterv.: Horányi Mária Ruitner Sándor zenei rendező, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Blum Tamás karmester, Vajda Cecília karigazgató
371 Búbánat 2006-11-08 13:55:13
Magyar TV Filmek 1.) Éjszakai repülés – operafilm, 1963 2.) Denevér – operettfilm, 1965 3.) Plusz 1 fő, 1966 4.) Pompadour bikiniben, 1967 5.) Antonius és Gugyerák – portréfilm, 1970 6.) Vérnász – operafilm, 1974 7.) Az emberi hang – operafilm, 1976 8.) A medve –operafilm, (…) 9.) Az úrhatnám szolgáló –operafilm - énekhang (…) Külön blokkban hozom majd az egyéb televíziós szórakoztató filmek, zenés összeállítások, portrék, rá emlékező műsorok címeit, azok részletes ismertetésével.
Magyar TV Filmek 1.) Éjszakai repülés – operafilm, 1963 2.) Denevér – operettfilm, 1965 3.) Plusz 1 fő, 1966 4.) Pompadour bikiniben, 1967 5.) Antonius és Gugyerák – portréfilm, 1970 6.) Vérnász – operafilm, 1974 7.) Az emberi hang – operafilm, 1976 8.) A medve –operafilm, (…) 9.) Az úrhatnám szolgáló –operafilm - énekhang (…) Külön blokkban hozom majd az egyéb televíziós szórakoztató filmek, zenés összeállítások, portrék, rá emlékező műsorok címeit, azok részletes ismertetésével.
370 Búbánat 2006-11-06 16:42:48 [Válasz erre: 369 Búbánat 2006-11-06 16:31:49]
Az audió CD dobozának borítóján jelenet látható a színes filmből, középpontban Házy Erzsébet Maricaként.
Az audió CD dobozának borítóján jelenet látható a színes filmből, középpontban Házy Erzsébet Maricaként.
369 Búbánat 2006-11-06 16:31:49
Kálmán Imre: Marica grófnő Ez esetben is szorosan kapcsolódik egymáshoz a hangfelvétel és a film elkészítése. Gräfin Mariza VHS, 1971 Rendező: Eugen York Wiener Operettenchor, Wiener Symphoniker Dirigent. Wolfgang Ebert Graefin Mariza – Erzsébet Házy Graf Tassilo – René Kolló Lisa – Dagmar Koller Kolomon Zsupan –Kurt Huemer Fürst Populescu – Benno Kusche Fürstin Bozena – Ljuba Welitsch Manjo – Olivera Miljokovich Penizek – Zoltán Latinovits ________________________________________ ________________________________________ Produktinformation • Darsteller: Dagmar Koller, Erzebet Hazy, Ljuba Welitsch, Rene Kollo • Regisseur(e): Eugen York • Format: PAL • Sprache: Deutsch • Studio: Kinowelt Home Entertainment • VHS-Erscheinungsdatum: 1. Mai 1991 • Spieldauer: 102 Minuten • LP-n kiadták 1973-ban a teljes felvételt(AMIGA, Berlin) Keresztmetszet (Querschnitt), 1975, Philips, 2 LP: von Erzebet Hazy (Künstler), Dagmar Koller (Künstler), Rene Kollo (Künstler), Kurt Huemer (Künstler), Benno Kusche (Künstler), et al. (A második lemez egy részén részletek hallhatók Fall: Die Dollarprinzessin c. operettjéből) Audio CD (6. April 1993) SPARS-Code: ADD Anzahl Disks/Tonträger: 1 Label: Philips (Universal) ________________________________________ Házy Erzsébet LP-n, audió CD-n és a filmen (VHS) az alábbi számokat énekli: ________________________________________ 5. Hör ich Zigeunergeigen (Mariza) 7. Komm mit nach Varasdin (Zsupan, Mariza) 9. 1. Bitte sehr, das ist noch gar nix - 2. O bleibt noch (mindenki) 10. 1. Hergott, was ist denn heut los - 2. Einmal möcht\' ich wieder tanzen (Tassilo, Mariza) 13. 1. Finale - 2. Braunes Mädel von der Puszta (Mariza, Tassilo, Chor) ________________________________________ Kundenrezensionen 0 von 3 Kunden fanden die folgende Rezension hilfreich: Lieblingsoperette, 5. Mai 2002 Rezensentin/Rezensent: Marcsa (Zürich) - alle meine Rezensionen ansehen Gräfin Marica ist meine Lieblingsoperette also kenn ich die Lieder schon in und auswendig auf Deutsch und auf Ungarisch. Ich finde zwar auf Ungarisch ist der Text viel schöner, Kàlmàn Imre (Emmerich) war ja auch ein Ungare.
Kálmán Imre: Marica grófnő Ez esetben is szorosan kapcsolódik egymáshoz a hangfelvétel és a film elkészítése. Gräfin Mariza VHS, 1971 Rendező: Eugen York Wiener Operettenchor, Wiener Symphoniker Dirigent. Wolfgang Ebert Graefin Mariza – Erzsébet Házy Graf Tassilo – René Kolló Lisa – Dagmar Koller Kolomon Zsupan –Kurt Huemer Fürst Populescu – Benno Kusche Fürstin Bozena – Ljuba Welitsch Manjo – Olivera Miljokovich Penizek – Zoltán Latinovits ________________________________________ ________________________________________ Produktinformation • Darsteller: Dagmar Koller, Erzebet Hazy, Ljuba Welitsch, Rene Kollo • Regisseur(e): Eugen York • Format: PAL • Sprache: Deutsch • Studio: Kinowelt Home Entertainment • VHS-Erscheinungsdatum: 1. Mai 1991 • Spieldauer: 102 Minuten • LP-n kiadták 1973-ban a teljes felvételt(AMIGA, Berlin) Keresztmetszet (Querschnitt), 1975, Philips, 2 LP: von Erzebet Hazy (Künstler), Dagmar Koller (Künstler), Rene Kollo (Künstler), Kurt Huemer (Künstler), Benno Kusche (Künstler), et al. (A második lemez egy részén részletek hallhatók Fall: Die Dollarprinzessin c. operettjéből) Audio CD (6. April 1993) SPARS-Code: ADD Anzahl Disks/Tonträger: 1 Label: Philips (Universal) ________________________________________ Házy Erzsébet LP-n, audió CD-n és a filmen (VHS) az alábbi számokat énekli: ________________________________________ 5. Hör ich Zigeunergeigen (Mariza) 7. Komm mit nach Varasdin (Zsupan, Mariza) 9. 1. Bitte sehr, das ist noch gar nix - 2. O bleibt noch (mindenki) 10. 1. Hergott, was ist denn heut los - 2. Einmal möcht\' ich wieder tanzen (Tassilo, Mariza) 13. 1. Finale - 2. Braunes Mädel von der Puszta (Mariza, Tassilo, Chor) ________________________________________ Kundenrezensionen 0 von 3 Kunden fanden die folgende Rezension hilfreich: Lieblingsoperette, 5. Mai 2002 Rezensentin/Rezensent: Marcsa (Zürich) - alle meine Rezensionen ansehen Gräfin Marica ist meine Lieblingsoperette also kenn ich die Lieder schon in und auswendig auf Deutsch und auf Ungarisch. Ich finde zwar auf Ungarisch ist der Text viel schöner, Kàlmàn Imre (Emmerich) war ja auch ein Ungare.
368 Búbánat 2006-11-06 16:28:43 [Válasz erre: 367 Búbánat 2006-11-06 16:28:08]
Der Zigeunerbaron (2 CD RCA 74321 65989 2) „ …Ambiance moins viennoise pour le Zigeunerbaron, où une mamzelle Hazy qui n’a pas laissé de nom assure la couleur locale (un peu stridente) en Saffi. Schock plus durci laisse à des silhouettes (mais quelles !) tout ce qu’on trouvera de classe à ce Baron - Wächter, Hilde Konetzni en Mirabella, Kusche, Schmitt-Walter, du beau monde qui ne nous fait pas beaucoup de beau chant. Historique si l’on veut, mais pour les congés payés de l’opérette viennoise.”
Der Zigeunerbaron (2 CD RCA 74321 65989 2) „ …Ambiance moins viennoise pour le Zigeunerbaron, où une mamzelle Hazy qui n’a pas laissé de nom assure la couleur locale (un peu stridente) en Saffi. Schock plus durci laisse à des silhouettes (mais quelles !) tout ce qu’on trouvera de classe à ce Baron - Wächter, Hilde Konetzni en Mirabella, Kusche, Schmitt-Walter, du beau monde qui ne nous fait pas beaucoup de beau chant. Historique si l’on veut, mais pour les congés payés de l’opérette viennoise.”
367 Búbánat 2006-11-06 16:28:08 [Válasz erre: 366 Búbánat 2006-11-06 16:23:48]
Strauß: Der Zigeunerbaron (Gesamtaufnahme) (Aufnahme Berlin Grunewaldkirche Mai 1964) Robert Stolz, Johann Strauß Rca Red S. (Sony BMG), 1999 Produktinformation • Komponist: Johann Strauß • Künstler: Robert Stolz • Audio CD (3. Mai 1999) • Anzahl Disks/Tonträger: 2 • Format: Doppel-CD • Label: Rca Red S. (Sony BMG) • ASIN: B000026BRA Deutche Oper Berlin orchestra und Chor Vezényel: Robert Stolz Graf Homonay – Eberhard Waechter (bar) Conte Carnero – Karl Schmitt-Walter Sandor Barinkay – Rudolf Schock (ten) Saffi – Erzsébet Házy (sopr) Kalman Zsupan – Benno Kusche (bas) Arsena – Lotte Schaedle (sopr.) Mirabella – Hilde Konetzni (sopr) Ottokar –Ferry Gruber Czipra –Elisabeth Schaertel (alt) Pali – Manfred Röhrl (bar) Házy Erzsébet mint Szaffi, a két CD-n az alábbi számokban énekel; a filmben látható és hallható: Disk: 1 I. Akt 4. Melodram und Ensemble: So täuschte mich die Ahnung nicht - Ja das Schreiben und das Lesen 5. Ensemble: Dem Freier naht die Braut 7. Zigeunerlied Saffi: So elend und so treu 8. Finale I Conte Carnero, Barinkay, Saffi, Zsupan, Arsena, Mirabella: Arsena, Arsena! Disk: 2 II. Akt 1. Terzett Saffi, Czipra, Barinkay: Mein Aug\' bewacht (Kincskeringő) 2. Terzett Saffi, Czipra, Barinkay: Ein Greis ist mir im Traum erschienen 4. Duett Barinkay, Saffi, Chor: Wer uns getraut (Ki esketett?) 6. Finale II Graf Homonay, Barinkay, Saffi, Arsena, Mirabella, Ottokar: Noch eben in Gloria von Hoheit umfloss Finale III Graf Homonay, Barinkay, Saffi, Zsupan, Arsena, Ottokar, 10. Einzugsmarsch: Hurrah, die Schlacht mitgemacht 11. Heiraten, Vivat! Komponiert von Johann Strauß ________________________________________ Kundenrezensionen 4 von 5 Kunden fanden die folgende Rezension hilfreich: Ja das Schreiben und das Lesen............, 7. November 2004 Rezensentin/Rezensent: Conniefan56 - alle meine Rezensionen ansehen \"Eine Zigeunerbaron-Gesamtaufnahme, die mich begeistert. Lotte Schädle,ihre Stimme unverwechselbar erfrischend,eine wahrhaft kecke Arsena und Erzebeth Hazy, eine stimmlich sehr ansprechende Saffi.Benno Kusche als Zsupan,mitreissend. Die Orchestereinspielung mit Robert Stolz trifft`s wie immer. Mit dem Label \"Eurodisc\" sind in den 60er Jahren mehrere Gesamtaufnahmen produziert worden ,die leider nicht alle auf CD gebrannt wurden.Ich denke da z.B.an die \"Wiener Blut\" Aufnahme mit Schramm/Güden/Lipp.Einfach hervorragend!Oder\"Bettelstudent\" Herrliche Gesamtaufnahme mit Güden/Schädle,Minich. Aber ich schweife ab:) Wer in meinem Alter ist,54,kann sich vielleicht noch an den \"Zigeunerbaron\" im TV erinnern.Aus dieser Fernsehübertragung resultiert nämlich die hier vorliegende Gesamtaufnahme. Leider hab ich die Übertragung im TV nie wieder gesehen.Schade eigentlich,wenngleich damals noch in schwarzweiss,so war es doch ein Erlebnis für Operetten-Fans.Der Film wurde damals mit Schock/Schädle/Hazy usw.im Burgenland gedreht. Abschliessend noch gesagt:Wer den \"Zigeunerbaron\" sucht,sollte sich diese Gesamtaufnahme kaufen,er wird es nicht bereuen.\"
Strauß: Der Zigeunerbaron (Gesamtaufnahme) (Aufnahme Berlin Grunewaldkirche Mai 1964) Robert Stolz, Johann Strauß Rca Red S. (Sony BMG), 1999 Produktinformation • Komponist: Johann Strauß • Künstler: Robert Stolz • Audio CD (3. Mai 1999) • Anzahl Disks/Tonträger: 2 • Format: Doppel-CD • Label: Rca Red S. (Sony BMG) • ASIN: B000026BRA Deutche Oper Berlin orchestra und Chor Vezényel: Robert Stolz Graf Homonay – Eberhard Waechter (bar) Conte Carnero – Karl Schmitt-Walter Sandor Barinkay – Rudolf Schock (ten) Saffi – Erzsébet Házy (sopr) Kalman Zsupan – Benno Kusche (bas) Arsena – Lotte Schaedle (sopr.) Mirabella – Hilde Konetzni (sopr) Ottokar –Ferry Gruber Czipra –Elisabeth Schaertel (alt) Pali – Manfred Röhrl (bar) Házy Erzsébet mint Szaffi, a két CD-n az alábbi számokban énekel; a filmben látható és hallható: Disk: 1 I. Akt 4. Melodram und Ensemble: So täuschte mich die Ahnung nicht - Ja das Schreiben und das Lesen 5. Ensemble: Dem Freier naht die Braut 7. Zigeunerlied Saffi: So elend und so treu 8. Finale I Conte Carnero, Barinkay, Saffi, Zsupan, Arsena, Mirabella: Arsena, Arsena! Disk: 2 II. Akt 1. Terzett Saffi, Czipra, Barinkay: Mein Aug\' bewacht (Kincskeringő) 2. Terzett Saffi, Czipra, Barinkay: Ein Greis ist mir im Traum erschienen 4. Duett Barinkay, Saffi, Chor: Wer uns getraut (Ki esketett?) 6. Finale II Graf Homonay, Barinkay, Saffi, Arsena, Mirabella, Ottokar: Noch eben in Gloria von Hoheit umfloss Finale III Graf Homonay, Barinkay, Saffi, Zsupan, Arsena, Ottokar, 10. Einzugsmarsch: Hurrah, die Schlacht mitgemacht 11. Heiraten, Vivat! Komponiert von Johann Strauß ________________________________________ Kundenrezensionen 4 von 5 Kunden fanden die folgende Rezension hilfreich: Ja das Schreiben und das Lesen............, 7. November 2004 Rezensentin/Rezensent: Conniefan56 - alle meine Rezensionen ansehen \"Eine Zigeunerbaron-Gesamtaufnahme, die mich begeistert. Lotte Schädle,ihre Stimme unverwechselbar erfrischend,eine wahrhaft kecke Arsena und Erzebeth Hazy, eine stimmlich sehr ansprechende Saffi.Benno Kusche als Zsupan,mitreissend. Die Orchestereinspielung mit Robert Stolz trifft`s wie immer. Mit dem Label \"Eurodisc\" sind in den 60er Jahren mehrere Gesamtaufnahmen produziert worden ,die leider nicht alle auf CD gebrannt wurden.Ich denke da z.B.an die \"Wiener Blut\" Aufnahme mit Schramm/Güden/Lipp.Einfach hervorragend!Oder\"Bettelstudent\" Herrliche Gesamtaufnahme mit Güden/Schädle,Minich. Aber ich schweife ab:) Wer in meinem Alter ist,54,kann sich vielleicht noch an den \"Zigeunerbaron\" im TV erinnern.Aus dieser Fernsehübertragung resultiert nämlich die hier vorliegende Gesamtaufnahme. Leider hab ich die Übertragung im TV nie wieder gesehen.Schade eigentlich,wenngleich damals noch in schwarzweiss,so war es doch ein Erlebnis für Operetten-Fans.Der Film wurde damals mit Schock/Schädle/Hazy usw.im Burgenland gedreht. Abschliessend noch gesagt:Wer den \"Zigeunerbaron\" sucht,sollte sich diese Gesamtaufnahme kaufen,er wird es nicht bereuen.\"
366 Búbánat 2006-11-06 16:23:48
Johann Strauss: Cigánybáró. Szorosan kapcsolódik egymáshoz a hangfelvétel és a film elkészítése. A 64. sorszám alatt már írtam erről a produkcióról. Most bővebben, és kiegészítem további adatokkal, tudnivalókkal: A Film Színház Muzsikában 1964. szeptember 11-én megjelent egy riport, melynek a címe ez volt: „Barinkay, Szaffi, Cipra…” – Látogatás a Cigánybáró stábjánál … Nyugat-Berlin, 1964 tavasza: ez volt az első alkalom, hogy Házy Erzsébet német nyelven énekelte Cigánybáróban Saffi szerepét. A hangstúdióban egyúttal felvették azt a zenei anyagot, amely később, alapját képezte a Magyarországon forgatott TV-filmnek. Tehát Nyugat- Berlinbe utazott Házy, ahol a Deutsche Oper Berlin zenekarát és énekkarát Robert Stolz vezényelte. A darabban Barinkay Sándort a neves operaénekes, Rudolph Schock szólaltatta meg. Cziprát Elisabeth Schaertel énekelte. És aztán elkövetkezett 1964 szeptembere. Az említett nyugat-berlini zenei anyag felhasználásával - német és magyar közreműködőkkel - egy müncheni TV-társaság már Pesten forgatja a Cigánybáró TV-filmet. A film rendezője Arthur-Maria Rabenalt. A nyugatnémet produkcióban készülő filmoperett külső és műtermi felvételei részben a Vár már újjáépített Buzogány-termében, részben a Vajdahunyad várban. A Zsupán-tanyát az Adony környéki Felsőcikolán építették fel. - Elisabeth! Elisabeth! Spreeche dunkler! A rendezői hang Házy Erzsébettől azt kéri, sötétítsen a hangján. A szünetben Rudolph Schock-kal beszélget a Film Színház Muzsika újságírója. A neves osztrák művész elmondja, hogy bejárta a világ minden földrészét, de elmondhatja, Budapest az egyik legszebb város. Tudja, a rádióból, lemezről Magyarországon is ismerik; szinte minden nagy tenorszerepet elénekelt: Octaviót, Belmontét, Stolzingi Waltert.... akkor határozta el, hogy énekes lesz, amikor Richard Taubert hallotta énekelni. Ő a példaképe. Most Olaszországba, Hollandiába és Belgiumba készül koncertet adni, aztán Házy Erzsébettel szeretne Hamburgban a Viktória (Ábrahám Pál operettje) előadásán találkozni. A rendező veszi át ismét a szót, ősz hajú, jókedvűen dinamikus ember: „- Nagyszerűen éreztem magam Magyarországon, bár munkatempónk hallatlanul erős volt. Naponta öt-hat óra, ennyi jutott alvásra. Az Adony körüli táj festőien szép volt. Tudja, mi a tervem? Az egyik híres francia musicalt, a \"Phi-Phi-t szeretném megrendezni Házy Erzsébet főszereplésével...” Házy Erzsébet még elmondja, hogy a filmoperett forgatása után januárban a Viktóriát énekli Hamburgban, de már meghívást kapott a bécsi Volksoper Cigánybáró felújítására, melyben ő alakítaná Szaffit. A TV-film elkészült, nagy sikerrel játszották Európa-szerte. A Film Színház Muzsikában a cikk mellé két fotó dukál: az egyik képen Házy és Schock közös jelenete a filmből, a másikon Carnero - Karl Schmidt- Walter, Arsena - Lotte Schaedle, Zsupán - Benno Kusche és Homonnay - Eberhardt Wachter csoportos jelenetét látjuk a filmből.
Johann Strauss: Cigánybáró. Szorosan kapcsolódik egymáshoz a hangfelvétel és a film elkészítése. A 64. sorszám alatt már írtam erről a produkcióról. Most bővebben, és kiegészítem további adatokkal, tudnivalókkal: A Film Színház Muzsikában 1964. szeptember 11-én megjelent egy riport, melynek a címe ez volt: „Barinkay, Szaffi, Cipra…” – Látogatás a Cigánybáró stábjánál … Nyugat-Berlin, 1964 tavasza: ez volt az első alkalom, hogy Házy Erzsébet német nyelven énekelte Cigánybáróban Saffi szerepét. A hangstúdióban egyúttal felvették azt a zenei anyagot, amely később, alapját képezte a Magyarországon forgatott TV-filmnek. Tehát Nyugat- Berlinbe utazott Házy, ahol a Deutsche Oper Berlin zenekarát és énekkarát Robert Stolz vezényelte. A darabban Barinkay Sándort a neves operaénekes, Rudolph Schock szólaltatta meg. Cziprát Elisabeth Schaertel énekelte. És aztán elkövetkezett 1964 szeptembere. Az említett nyugat-berlini zenei anyag felhasználásával - német és magyar közreműködőkkel - egy müncheni TV-társaság már Pesten forgatja a Cigánybáró TV-filmet. A film rendezője Arthur-Maria Rabenalt. A nyugatnémet produkcióban készülő filmoperett külső és műtermi felvételei részben a Vár már újjáépített Buzogány-termében, részben a Vajdahunyad várban. A Zsupán-tanyát az Adony környéki Felsőcikolán építették fel. - Elisabeth! Elisabeth! Spreeche dunkler! A rendezői hang Házy Erzsébettől azt kéri, sötétítsen a hangján. A szünetben Rudolph Schock-kal beszélget a Film Színház Muzsika újságírója. A neves osztrák művész elmondja, hogy bejárta a világ minden földrészét, de elmondhatja, Budapest az egyik legszebb város. Tudja, a rádióból, lemezről Magyarországon is ismerik; szinte minden nagy tenorszerepet elénekelt: Octaviót, Belmontét, Stolzingi Waltert.... akkor határozta el, hogy énekes lesz, amikor Richard Taubert hallotta énekelni. Ő a példaképe. Most Olaszországba, Hollandiába és Belgiumba készül koncertet adni, aztán Házy Erzsébettel szeretne Hamburgban a Viktória (Ábrahám Pál operettje) előadásán találkozni. A rendező veszi át ismét a szót, ősz hajú, jókedvűen dinamikus ember: „- Nagyszerűen éreztem magam Magyarországon, bár munkatempónk hallatlanul erős volt. Naponta öt-hat óra, ennyi jutott alvásra. Az Adony körüli táj festőien szép volt. Tudja, mi a tervem? Az egyik híres francia musicalt, a \"Phi-Phi-t szeretném megrendezni Házy Erzsébet főszereplésével...” Házy Erzsébet még elmondja, hogy a filmoperett forgatása után januárban a Viktóriát énekli Hamburgban, de már meghívást kapott a bécsi Volksoper Cigánybáró felújítására, melyben ő alakítaná Szaffit. A TV-film elkészült, nagy sikerrel játszották Európa-szerte. A Film Színház Muzsikában a cikk mellé két fotó dukál: az egyik képen Házy és Schock közös jelenete a filmből, a másikon Carnero - Karl Schmidt- Walter, Arsena - Lotte Schaedle, Zsupán - Benno Kusche és Homonnay - Eberhardt Wachter csoportos jelenetét látjuk a filmből.
365 Búbánat 2006-11-06 16:19:28 [Válasz erre: 363 Búbánat 2006-11-06 16:16:28]
1965, Bécs, Volksoper: Recenzió részlet: \" Der Zigaunerbaron – operett in drei akten Text von Ignatz Schnitzler Musik von Johann Strauss Nach diesen Produktion gab esam 24. und 27. mai 1965 eine Doppelpremier in der Regie von Adolf Rott unter dem Dirigenten Robert Stolz. Als Saffi alternierte: Erzsebet Házy mit der spaeteren Karajan – Brünhilde Helga Dernesch, als Barinkay Rudolf Schock mit Rudolf Christ, als Czipra Hilde Rössel-Majdan mit Sonja Draksler, als Zsupán Walter Slezak mit Herbert Zikope, als Homonay Eberhard Waechter mit Ottokar Schöfer\" A hamburgi meghívás (Ábrahám Pál: Viktória) realizálásáról nincs tudomásom.
1965, Bécs, Volksoper: Recenzió részlet: \" Der Zigaunerbaron – operett in drei akten Text von Ignatz Schnitzler Musik von Johann Strauss Nach diesen Produktion gab esam 24. und 27. mai 1965 eine Doppelpremier in der Regie von Adolf Rott unter dem Dirigenten Robert Stolz. Als Saffi alternierte: Erzsebet Házy mit der spaeteren Karajan – Brünhilde Helga Dernesch, als Barinkay Rudolf Schock mit Rudolf Christ, als Czipra Hilde Rössel-Majdan mit Sonja Draksler, als Zsupán Walter Slezak mit Herbert Zikope, als Homonay Eberhard Waechter mit Ottokar Schöfer\" A hamburgi meghívás (Ábrahám Pál: Viktória) realizálásáról nincs tudomásom.
364 Búbánat 2006-11-06 16:17:20 [Válasz erre: 363 Búbánat 2006-11-06 16:16:28]
1959-ben, ősszel, Bécsben, a Volksoperben Lehár: A víg özvegy c. operettjének primadonna szerepét, Glavari Hannát alakította. Erről többet nem tudok. 1970-ben a Theater an der Wienben lépett fel ugyanebben a szerepben, partnere, a Danilót alakító Johannes Heesters: „He did not appear to exert himself at any point in the performance, but whether speaking, dancing or just being there he exuded star quality. As late as 1970 he was still the big attraction in a new production in Vienna\'s Theater an der Wien, opposite the Hungarian soprano Erzebeth Hazy…” (A Performer\'s View by Nigel Douglas, 2004)
1959-ben, ősszel, Bécsben, a Volksoperben Lehár: A víg özvegy c. operettjének primadonna szerepét, Glavari Hannát alakította. Erről többet nem tudok. 1970-ben a Theater an der Wienben lépett fel ugyanebben a szerepben, partnere, a Danilót alakító Johannes Heesters: „He did not appear to exert himself at any point in the performance, but whether speaking, dancing or just being there he exuded star quality. As late as 1970 he was still the big attraction in a new production in Vienna\'s Theater an der Wien, opposite the Hungarian soprano Erzebeth Hazy…” (A Performer\'s View by Nigel Douglas, 2004)
363 Búbánat 2006-11-06 16:16:28
Külföldi operett-fellépések, lemezfelvétel és filmszerepek: Házy Erzsébet külföldön három operettben énekelt: A víg özvegy (Bécs, Volksoper,1959; Theater an der Wien, 1970), Cigánybáró (Bécs, Volksoper, 1965), Viktória (Hamburg, 1965) Lemezfelvételt készítettek vele Nyugat-Berlinben: A cigánybáró (1964), Bécsben: Marica grófnő (1973). Film: Cigánybáró- NSZK- magyar TV-film (1964), Marica grófnő - osztrák/német film (1971).
Külföldi operett-fellépések, lemezfelvétel és filmszerepek: Házy Erzsébet külföldön három operettben énekelt: A víg özvegy (Bécs, Volksoper,1959; Theater an der Wien, 1970), Cigánybáró (Bécs, Volksoper, 1965), Viktória (Hamburg, 1965) Lemezfelvételt készítettek vele Nyugat-Berlinben: A cigánybáró (1964), Bécsben: Marica grófnő (1973). Film: Cigánybáró- NSZK- magyar TV-film (1964), Marica grófnő - osztrák/német film (1971).
361 Búbánat 2006-11-01 21:32:34 [Válasz erre: 360 telramund 2006-11-01 17:19:15]
Nem hagyom ki: a magyar mozifilmek után következnek a külföldiek, amiket említettél, részletesen, ezt követően a TV-filmjei, s egyéb tévés produkciói. A legvégére hagyom a rádiós munkáit.
Nem hagyom ki: a magyar mozifilmek után következnek a külföldiek, amiket említettél, részletesen, ezt követően a TV-filmjei, s egyéb tévés produkciói. A legvégére hagyom a rádiós munkáit.
360 telramund 2006-11-01 17:19:15
Azér nem szabad kihagyni a felsorolásból,hogy abban a nehéz 6o-as és 7o-es évek elején,amikor a müvészek a nyugati világtól el voltak zárva Házyval két filmet is csináltak Ausztriában és Nyugat-Németországban a korábbi Cigánybárót és a Marica grófnőt Ott jó volt csak itthon nem felelt meg Szinetár Úrnak a Csárdáskirálynő filmválozatához Sylviának-elhivta Moffot, aki olyan volt benne ,hogy jobb nem beszélni róla.Igaz kihagyta Honthyt is-volt helyette Psota-szinészéletének legrosszabb figuráját hozva.
Azér nem szabad kihagyni a felsorolásból,hogy abban a nehéz 6o-as és 7o-es évek elején,amikor a müvészek a nyugati világtól el voltak zárva Házyval két filmet is csináltak Ausztriában és Nyugat-Németországban a korábbi Cigánybárót és a Marica grófnőt Ott jó volt csak itthon nem felelt meg Szinetár Úrnak a Csárdáskirálynő filmválozatához Sylviának-elhivta Moffot, aki olyan volt benne ,hogy jobb nem beszélni róla.Igaz kihagyta Honthyt is-volt helyette Psota-szinészéletének legrosszabb figuráját hozva.
359 Búbánat 2006-10-31 17:32:00
Magyar szinkron Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe, amerikai színes szinkronizált animációs film, 83 perc (Snow-White and the Seven Dwarfs, 1937) Zene: Leigh Harline, Frank Churchill, Paul J. Smith A szinkronizált változatban Hófehérke énekhangja Házy Erzsébet – 1960 év körül. (A prózai dialógusokban Várady Hédi szinkronizálta Hófehérkét) Tartalom: Egyszer volt, hol nem volt, volt egy gyönyörűséges hercegnő, Hófehérke, akinek életét pokollá tette a féltékeny királynő. A kastélyból elűzött Hófehérke hamar otthonra talál az erdő mélyén hét szeretetre méltó és szeretetre éhes törpe házikójában, akik lelkesen fogadják a jövevényt. De Tudor, Vidor, Szende, Szundi, Hapci, Morgó és Kuka sem tudják megakadályozni, hogy egy titokzatos öregasszony mérgezett almával kínálja meg a lányt...
Magyar szinkron Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe, amerikai színes szinkronizált animációs film, 83 perc (Snow-White and the Seven Dwarfs, 1937) Zene: Leigh Harline, Frank Churchill, Paul J. Smith A szinkronizált változatban Hófehérke énekhangja Házy Erzsébet – 1960 év körül. (A prózai dialógusokban Várady Hédi szinkronizálta Hófehérkét) Tartalom: Egyszer volt, hol nem volt, volt egy gyönyörűséges hercegnő, Hófehérke, akinek életét pokollá tette a féltékeny királynő. A kastélyból elűzött Hófehérke hamar otthonra talál az erdő mélyén hét szeretetre méltó és szeretetre éhes törpe házikójában, akik lelkesen fogadják a jövevényt. De Tudor, Vidor, Szende, Szundi, Hapci, Morgó és Kuka sem tudják megakadályozni, hogy egy titokzatos öregasszony mérgezett almával kínálja meg a lányt...
358 Búbánat 2006-10-31 17:30:31
És akkor a pasas... - fekete-fehér magyar vígjáték, 92 perc (1966) rendező: Gertler Viktor forgatókönyvíró: Gertler Viktor, Herskó János, Szász Péter zeneszerző: Ránki György operatőr: Hildebrand István Szereplők: Latinovits Zoltán - Főnök Sinkovits Imre - Rendező Major Tamás – Sándor Réti József - énekes Házy Erzsébet - Széphalminé Kozák László - Széphalmi Psota Irén - Marika/Maud/nő/Tekla Törőcsik Mari - Mara Csala Zsuzsa - hintaló vásárló Bárdy György - Billy Tyll Attila - nyomozó Alfonzó - Józsi bácsi Basilides Zoltán – Maud apja Görbe János – őrmester Horváth Tivadar – német filmrendező Huszti Péter – kivégzőosztag parancsnoka Kálmán György – idegorvos Konz Gábor – Dick Márkus László – Charlie Pártos Erzsi – Anya Péchy Blanka – A mama Pethes Sándor – rendező Szabó Ottó – Kalauz Velenczei István – Ügyvéd Zách János - igazgató Továbbá: Mensáros László, Tomanek Nándor… Tartalom: A karikaturisztikus filmben pályafutásának emlékeit ajánlja filmötletként egy idős rendező hajdanvolt tanítványának, a jelenlegi stúdióvezetőnek. Ifjúként látjuk a húszas évek Berlinjében, ahol egy magyar származású filmcsillagot kell honfibúval megríkatnia. Majd egy hollywoodi történet, a rakodómunkás Pennypepper és egy milliomoslány románca elevenedik meg. Modernista filmötleteket egy 23. századi sci-fi paródia követ - de a Főnöknek egyik sem tetszik. Mikor jön a hír az első űrrepülésről, az idős rendező szeme felcsillan, és azonnal kombinálni kezd.
És akkor a pasas... - fekete-fehér magyar vígjáték, 92 perc (1966) rendező: Gertler Viktor forgatókönyvíró: Gertler Viktor, Herskó János, Szász Péter zeneszerző: Ránki György operatőr: Hildebrand István Szereplők: Latinovits Zoltán - Főnök Sinkovits Imre - Rendező Major Tamás – Sándor Réti József - énekes Házy Erzsébet - Széphalminé Kozák László - Széphalmi Psota Irén - Marika/Maud/nő/Tekla Törőcsik Mari - Mara Csala Zsuzsa - hintaló vásárló Bárdy György - Billy Tyll Attila - nyomozó Alfonzó - Józsi bácsi Basilides Zoltán – Maud apja Görbe János – őrmester Horváth Tivadar – német filmrendező Huszti Péter – kivégzőosztag parancsnoka Kálmán György – idegorvos Konz Gábor – Dick Márkus László – Charlie Pártos Erzsi – Anya Péchy Blanka – A mama Pethes Sándor – rendező Szabó Ottó – Kalauz Velenczei István – Ügyvéd Zách János - igazgató Továbbá: Mensáros László, Tomanek Nándor… Tartalom: A karikaturisztikus filmben pályafutásának emlékeit ajánlja filmötletként egy idős rendező hajdanvolt tanítványának, a jelenlegi stúdióvezetőnek. Ifjúként látjuk a húszas évek Berlinjében, ahol egy magyar származású filmcsillagot kell honfibúval megríkatnia. Majd egy hollywoodi történet, a rakodómunkás Pennypepper és egy milliomoslány románca elevenedik meg. Modernista filmötleteket egy 23. századi sci-fi paródia követ - de a Főnöknek egyik sem tetszik. Mikor jön a hír az első űrrepülésről, az idős rendező szeme felcsillan, és azonnal kombinálni kezd.
357 Búbánat 2006-10-31 17:29:54
A pénzcsináló - fekete-fehér magyar vígjáték, 93 perc (1964) rendező: Bán Frigyes író: Tolnay Lajos forgatókönyvíró: Bencsik Imre zeneszerző: Fényes Szabolcs operatőr: Forgács Ottó Szereplők: Pécsi Sándor - Bányai Péter Békés Itala - Lina Házy Erzsébet Gobbi Hilda - Hagymássyné Egri István - Mikola Greguss Zoltán - főkapitány Temessy Hédi - Kerényiné továbbá: Ungváry László, Esztergályos Cecília, Márkus László, Bán Frigyes Tartalom: A századfordulón játszódó filmvígjáték hőse Bányai, a szegény írnok, aki tehetséges pénzhamisító. Egész valósághű bankjegyeket tud rajzolni, és ezzel megszabadul égető pénzgondjaitól. Ráadásul még házsártos anyósa is bíztatja. Egy ambiciózus detektív, Mikola felfigyel a hamis bankjegyekre, és vidéken is nyomozni kezd a pénz- és a kutyabőr-hamisítások után. Bányai karrierje pedig egyre feljebb ível...
A pénzcsináló - fekete-fehér magyar vígjáték, 93 perc (1964) rendező: Bán Frigyes író: Tolnay Lajos forgatókönyvíró: Bencsik Imre zeneszerző: Fényes Szabolcs operatőr: Forgács Ottó Szereplők: Pécsi Sándor - Bányai Péter Békés Itala - Lina Házy Erzsébet Gobbi Hilda - Hagymássyné Egri István - Mikola Greguss Zoltán - főkapitány Temessy Hédi - Kerényiné továbbá: Ungváry László, Esztergályos Cecília, Márkus László, Bán Frigyes Tartalom: A századfordulón játszódó filmvígjáték hőse Bányai, a szegény írnok, aki tehetséges pénzhamisító. Egész valósághű bankjegyeket tud rajzolni, és ezzel megszabadul égető pénzgondjaitól. Ráadásul még házsártos anyósa is bíztatja. Egy ambiciózus detektív, Mikola felfigyel a hamis bankjegyekre, és vidéken is nyomozni kezd a pénz- és a kutyabőr-hamisítások után. Bányai karrierje pedig egyre feljebb ível...
356 Búbánat 2006-10-31 17:29:16
Férjhez menni tilos! fekete-fehér magyar vígjáték, 94 perc (1964) (A Magyar Televízió és a Budapest Filmstúdió koprodukciójában) rendező: Zsurzs Éva író: Rejtő Jenő forgatókönyvíró: Kellér Dezső zeneszerző: Behár György operatőr: Sík Igor Szereplők: Benkő Gyula (Thomas Percy) Darvas Iván (Allen Brown) Házy Erzsébet (Lillian) Mányai Lajos (Bonson) Psota Irén (Dóra) Balázs Samu (Sir Halley) Továbbá: Kemény László, Mezei Mária, Velenczei István, Basilides Zoltán, Hadics László, Bakó Márta, Pártos Erzsi, Horkay János, Kőmives Sándor, Kazal László Tartalom: Egy angol milliomoslányt, a temperamentumos Liliant édesapja, Mr. Halley feleségül akar adni valakihez, akit a lány nem is szeret. Lilian azzal fenyegetőzik, hogy az első férfihoz hozzámegy, akivel találkozik, és bárokban fog énekelni, azzal keresi majd kenyerét. Felháborodott apja magándetektívvel figyelteti, de a nyomozó véletlenül Lilian barátnőjét, Dórát kezdi követni, akinek viszont egy örökség reményében azonnal meg kell házasodnia. Tévedések, félreértések, és bonyodalmak sorozata után apa és lánya végül kibékül egymással, a detektív pedig feleségül veszi Dórát, aki sajnálatosan, végül egy pennyt sem örököl.
Férjhez menni tilos! fekete-fehér magyar vígjáték, 94 perc (1964) (A Magyar Televízió és a Budapest Filmstúdió koprodukciójában) rendező: Zsurzs Éva író: Rejtő Jenő forgatókönyvíró: Kellér Dezső zeneszerző: Behár György operatőr: Sík Igor Szereplők: Benkő Gyula (Thomas Percy) Darvas Iván (Allen Brown) Házy Erzsébet (Lillian) Mányai Lajos (Bonson) Psota Irén (Dóra) Balázs Samu (Sir Halley) Továbbá: Kemény László, Mezei Mária, Velenczei István, Basilides Zoltán, Hadics László, Bakó Márta, Pártos Erzsi, Horkay János, Kőmives Sándor, Kazal László Tartalom: Egy angol milliomoslányt, a temperamentumos Liliant édesapja, Mr. Halley feleségül akar adni valakihez, akit a lány nem is szeret. Lilian azzal fenyegetőzik, hogy az első férfihoz hozzámegy, akivel találkozik, és bárokban fog énekelni, azzal keresi majd kenyerét. Felháborodott apja magándetektívvel figyelteti, de a nyomozó véletlenül Lilian barátnőjét, Dórát kezdi követni, akinek viszont egy örökség reményében azonnal meg kell házasodnia. Tévedések, félreértések, és bonyodalmak sorozata után apa és lánya végül kibékül egymással, a detektív pedig feleségül veszi Dórát, aki sajnálatosan, végül egy pennyt sem örököl.
355 Búbánat 2006-10-31 17:28:47
Új Gilgames - fekete-fehér magyar játékfilm, 94 perc (1963) rendező: Szemes Mihály forgatókönyvíró: Solymár József, András Ida zeneszerző: Petrovics Emil operatőr: Hegyi Barnabás szereplők: Darvas Iván Domján Edit Pécsi Sándor Házy Erzsébet - Klári Továbbá: Kiss Ferenc, Rajz János, Sinkovits Imre, Szabó Ernő, Gózon Gyula, Dallos Szilvia, Ascher Oszkár, Pécsi Sándor, Kiss Ferenc, Basilides Zoltán, Felföldi Anikó, Zilahy Hédi, Láng József, Tartalom: A halállal perlekedő sumér király, Gilgames szellemét megidéző történet egy budapesti rákkórházban játszódik. Dávid, a fiatal néprajztudós fásultan számol le az életével. Orvosa viszont arra épít, hogy épp egy ilyen kutató, konok elme képes a betegség pontos ismeretében, erős hittel szembeszállni a halállal. Őszinte, humánus kalauzolása mellett Dávid újra felfedezi az élet örömeit: a gyümölcs ízét, a munka szépségét és betegtársa, Lilla személyében a szerelmet. Az asszony gyógyultan hagyja el a kórházat, Dávid pedig elszántan folytatja a harcot a találkozás reményében.
Új Gilgames - fekete-fehér magyar játékfilm, 94 perc (1963) rendező: Szemes Mihály forgatókönyvíró: Solymár József, András Ida zeneszerző: Petrovics Emil operatőr: Hegyi Barnabás szereplők: Darvas Iván Domján Edit Pécsi Sándor Házy Erzsébet - Klári Továbbá: Kiss Ferenc, Rajz János, Sinkovits Imre, Szabó Ernő, Gózon Gyula, Dallos Szilvia, Ascher Oszkár, Pécsi Sándor, Kiss Ferenc, Basilides Zoltán, Felföldi Anikó, Zilahy Hédi, Láng József, Tartalom: A halállal perlekedő sumér király, Gilgames szellemét megidéző történet egy budapesti rákkórházban játszódik. Dávid, a fiatal néprajztudós fásultan számol le az életével. Orvosa viszont arra épít, hogy épp egy ilyen kutató, konok elme képes a betegség pontos ismeretében, erős hittel szembeszállni a halállal. Őszinte, humánus kalauzolása mellett Dávid újra felfedezi az élet örömeit: a gyümölcs ízét, a munka szépségét és betegtársa, Lilla személyében a szerelmet. Az asszony gyógyultan hagyja el a kórházat, Dávid pedig elszántan folytatja a harcot a találkozás reményében.
354 Búbánat 2006-10-31 17:28:11
Alázatosan jelentem - fekete-fehér magyar játékfilm, 98 perc (1960) rendező: Szemes Mihály író: Bóka László operatőr: Szécsényi Ferenc zene: Vincze Ottó Szereplők: Házy Erzsébet Csákányi László Deésy Alfréd Pálos György Gábor Miklós – Benedek őrnagy, „Mikádó” Szirtes Ádám – Dobi tizedes Uray Tivadar – Krucsay vezérezredes Pálos György – Binder, segédtiszt Ruttkai Éva – Anna Makláry Zoltán – id. Benedek Péchy Blanka – id. Benedekné Psota Irén – Irma Szabó Gyula – Vendlótzky, Továbbá: Almási Éva, Basilides Zoltán, Csákányi László, Garics János, Horváth Gyula, Kautzky József, Kovács Károly, Lázár Mária, Lengyel Erzsi, Márkus László, Őze Lajos, Petrik József, Simor Erzsi, Suka Sándor, Sütő Irén, Zenthe Ferenc Tartalom: A második világháború előestéje. Benedek Zoltán őrnagy maga a megtestesült szolgálati szabályzat. Érzelmeit csak Anna, öccse özvegye felé mutatja ki. Az ezredben kommunisták ellen nyomoznak. A fő célpont Dobi tizedes, akit az őrnagy egyszer látott Annához felmenni. A kampány Benedek féltestvérén kívül Annát is gyanúba keveri, az őrnagy azonban nem tesz semmit. A vezérezredes egykor Benedek anyjának udvarolt, ezért fiával is szimpatizál. Az őrnagyot előléptetik, ezredes a világháborúban. Az utolsó töltényig kitart a németek mellett. Az összeomlás zűrzavarában a szovjetekhez átálló munkaszolgálatosok mellé sodródik (Dobi is köztük van). Benedek visszarohan a németekhez, akik lelövik.
Alázatosan jelentem - fekete-fehér magyar játékfilm, 98 perc (1960) rendező: Szemes Mihály író: Bóka László operatőr: Szécsényi Ferenc zene: Vincze Ottó Szereplők: Házy Erzsébet Csákányi László Deésy Alfréd Pálos György Gábor Miklós – Benedek őrnagy, „Mikádó” Szirtes Ádám – Dobi tizedes Uray Tivadar – Krucsay vezérezredes Pálos György – Binder, segédtiszt Ruttkai Éva – Anna Makláry Zoltán – id. Benedek Péchy Blanka – id. Benedekné Psota Irén – Irma Szabó Gyula – Vendlótzky, Továbbá: Almási Éva, Basilides Zoltán, Csákányi László, Garics János, Horváth Gyula, Kautzky József, Kovács Károly, Lázár Mária, Lengyel Erzsi, Márkus László, Őze Lajos, Petrik József, Simor Erzsi, Suka Sándor, Sütő Irén, Zenthe Ferenc Tartalom: A második világháború előestéje. Benedek Zoltán őrnagy maga a megtestesült szolgálati szabályzat. Érzelmeit csak Anna, öccse özvegye felé mutatja ki. Az ezredben kommunisták ellen nyomoznak. A fő célpont Dobi tizedes, akit az őrnagy egyszer látott Annához felmenni. A kampány Benedek féltestvérén kívül Annát is gyanúba keveri, az őrnagy azonban nem tesz semmit. A vezérezredes egykor Benedek anyjának udvarolt, ezért fiával is szimpatizál. Az őrnagyot előléptetik, ezredes a világháborúban. Az utolsó töltényig kitart a németek mellett. Az összeomlás zűrzavarában a szovjetekhez átálló munkaszolgálatosok mellé sodródik (Dobi is köztük van). Benedek visszarohan a németekhez, akik lelövik.
353 Búbánat 2006-10-31 17:27:35
Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959) rendező: Gertler Viktor író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál operatőr: Eiben István Zene: Polgár Tibor szereplők: Házy Erzsébet – Takács Éva Kálmán György –Mester Lajos Psota Irén – egy énekesnő Kazal László - Api Ráday Imre – Vannai Jenő Ascher Oszkár – Doktor úr Kibédi Ervin – Szabó Péter Peti Sándor A Felfelé a lejtőn rendezője, Gertler Viktor odáig merészkedett, hogy egy fiatal operaénekesnőre bízta bűnügyi cselekményszállal terhelt szerelmi vígjátéka női főszerepét. Házy Erzsébet már korábban, a Gerolsteini kalandban bizonyított: nemcsak szép és vonzó jelenség, s kitűnő a hangja, de még színésznőnek sem utolsó. Itt szinte önmagát játssza, akár a jóval későbbi dokumentarista játékfilmek szereplői. Gyári munkáslány, aki az üzemi kórusból előlépve elindul a szólóénekesi karrier útján. Hogy Házyból nem lett vérbeli filmsztár, arról csakis a csillogást és kiemelkedést nem tűrő merev filmirányítás tehetett. Ellenlábasa a filmben a mindenféle szerepkörben jeleskedő Psota Irén. A filmbeli Kakukk- bár hivatásos énekesnője elájul a nyílt színen, amikor saját apja elalszik sikerszáma közben. Persze ehhez az kell, hogy a vetélytársnőnek szánt altatót tévedésből a papa igya meg. \"Énmellettem elaludni nem lehet\", ekként szól a dal szövege, melynek zenéjét kivételesen nem Fényes, hanem Polgár Tibor írta. Nem is lett belőle rádióműsorok slágere, csak Psota művésznő jelképes erejű sikerdala az akkortájt tőle hallható kuplék (\"Két kicsi kecske\", \"Papírszalvétát gyűjtők\") sorában Kálmán Györgyöt nem dédelgették a filmesek. Talán igazából ő maga sem szeretett a kamerák előtt játszani. Tehetsége inkább a színpadon nyilvánult meg. Vérbeli színházi ember volt. Egész pályafutása a Nemzeti Színházhoz kötötte, noha nem volt a fogalom klasszikus értelmében az úgynevezett nemzeti színházi stílus követője. Intellektusa és iróniája megóvta a sokáig uralkodó deklamáló játékmódtól. Klasszikus darabokban is modern tudott lenni. Amikor pedig a színházi divatok újabb fordulata a pálya szélére sodorta, szép csendesen visszahúzódott. Előbb a rivaldafény elől, majd az életből is. Nyolcvanéves lenne március 6-án, de már tizenhat éve nincs közöttünk. A Felfelé a lejtőn volt az első filmfőszerepe. Akkor játszotta el ezt a kissé gyenge akaratú figurát, amikor divatba jött, amikor 1957-ben a Nemzeti színpadán egy francia darabban (A tojás) addigi legnagyobb sikerét aratta. A forradalom leverése után a közönség fura amnéziába esett. Az októberi szép napok emléke a kollektív tudatalattiba került, s 1957. május elsején többszázezer fővárosi hallgatta Kádárt a Hősük terén. A közönség felejteni, szórakozni akart, ezért az efféle, kissé blőd vígjátékokat is örömmel fogadta. Gertler Viktor tudta, hogy a népszerűséghez hazai viszonyok között sztárnak számító egyéniségek kellenek. Ezért játszatta a női főszerepet a nemcsak szép, hanem remek hangú operaénekesnővel, Házy Erzsébettel, s ezért csapott le a csúcsra került fiatal Kálmán Györgyre, aki helyett játszhatott volna Darvas vagy Mensáros is, csakhogy ők épp ekkor börtönben ültek.
Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959) rendező: Gertler Viktor író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál operatőr: Eiben István Zene: Polgár Tibor szereplők: Házy Erzsébet – Takács Éva Kálmán György –Mester Lajos Psota Irén – egy énekesnő Kazal László - Api Ráday Imre – Vannai Jenő Ascher Oszkár – Doktor úr Kibédi Ervin – Szabó Péter Peti Sándor A Felfelé a lejtőn rendezője, Gertler Viktor odáig merészkedett, hogy egy fiatal operaénekesnőre bízta bűnügyi cselekményszállal terhelt szerelmi vígjátéka női főszerepét. Házy Erzsébet már korábban, a Gerolsteini kalandban bizonyított: nemcsak szép és vonzó jelenség, s kitűnő a hangja, de még színésznőnek sem utolsó. Itt szinte önmagát játssza, akár a jóval későbbi dokumentarista játékfilmek szereplői. Gyári munkáslány, aki az üzemi kórusból előlépve elindul a szólóénekesi karrier útján. Hogy Házyból nem lett vérbeli filmsztár, arról csakis a csillogást és kiemelkedést nem tűrő merev filmirányítás tehetett. Ellenlábasa a filmben a mindenféle szerepkörben jeleskedő Psota Irén. A filmbeli Kakukk- bár hivatásos énekesnője elájul a nyílt színen, amikor saját apja elalszik sikerszáma közben. Persze ehhez az kell, hogy a vetélytársnőnek szánt altatót tévedésből a papa igya meg. \"Énmellettem elaludni nem lehet\", ekként szól a dal szövege, melynek zenéjét kivételesen nem Fényes, hanem Polgár Tibor írta. Nem is lett belőle rádióműsorok slágere, csak Psota művésznő jelképes erejű sikerdala az akkortájt tőle hallható kuplék (\"Két kicsi kecske\", \"Papírszalvétát gyűjtők\") sorában Kálmán Györgyöt nem dédelgették a filmesek. Talán igazából ő maga sem szeretett a kamerák előtt játszani. Tehetsége inkább a színpadon nyilvánult meg. Vérbeli színházi ember volt. Egész pályafutása a Nemzeti Színházhoz kötötte, noha nem volt a fogalom klasszikus értelmében az úgynevezett nemzeti színházi stílus követője. Intellektusa és iróniája megóvta a sokáig uralkodó deklamáló játékmódtól. Klasszikus darabokban is modern tudott lenni. Amikor pedig a színházi divatok újabb fordulata a pálya szélére sodorta, szép csendesen visszahúzódott. Előbb a rivaldafény elől, majd az életből is. Nyolcvanéves lenne március 6-án, de már tizenhat éve nincs közöttünk. A Felfelé a lejtőn volt az első filmfőszerepe. Akkor játszotta el ezt a kissé gyenge akaratú figurát, amikor divatba jött, amikor 1957-ben a Nemzeti színpadán egy francia darabban (A tojás) addigi legnagyobb sikerét aratta. A forradalom leverése után a közönség fura amnéziába esett. Az októberi szép napok emléke a kollektív tudatalattiba került, s 1957. május elsején többszázezer fővárosi hallgatta Kádárt a Hősük terén. A közönség felejteni, szórakozni akart, ezért az efféle, kissé blőd vígjátékokat is örömmel fogadta. Gertler Viktor tudta, hogy a népszerűséghez hazai viszonyok között sztárnak számító egyéniségek kellenek. Ezért játszatta a női főszerepet a nemcsak szép, hanem remek hangú operaénekesnővel, Házy Erzsébettel, s ezért csapott le a csúcsra került fiatal Kálmán Györgyre, aki helyett játszhatott volna Darvas vagy Mensáros is, csakhogy ők épp ekkor börtönben ültek.
352 Búbánat 2006-10-31 17:26:56
Gerolsteini kaland - fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 96 perc (1957) rendező: Farkas Zoltán forgatókönyvíró: Kolozsvári Andor, Szinetár György zeneszerző: Jacques Offenbach nyomán Patachich Iván operatőr: Hildebrand István szereplők: Darvas Iván (Martin) Házy Erzsébet (Antónia nagyhercegnő) Kiss Manyi (Klotild) Feleki Kamill (Bumm) Tímár József (Ál-Bacca) Lázár Mária (Anasztázia) Szemes Mari (Olivia) Továbbá: Szabó Ernő, Gózon Gyula, Váradi Hédi, Hlatky László, Garas Dezső, Bárdy György, Kemény László, Benedek Tibor, Peti Sándor, Basilides Zoltán Tartalom: Gerolsteinben azok a lányok, akik egy évben születtek a nagyhercegnővel, nem mehetnek férjhez, sorvadozhatnak, amíg ő pártában van. Vonzó és gazdag férjet keresnek Antóniá-nak, hogy a kincstárat megtöltsék. A szépséges uralkodónő álruhában és véletlenül ismerkedik meg a kiszemelt vőlegénnyel: a szomszédos Pecunia uralkodójával. Martin hasonló célból járja inkognitóban országát. Mulatságos bonyodalmak: együttes raboskodás, álarcosbál és lányszöktetés után, egymásba szeretnek és egyesül a két –amúgy koldusszegény - korona. Van még sok fülbemászó dallam, táncoskomikus, szubrett, intrika, félreértés, és persze a végén minden megoldódik.
Gerolsteini kaland - fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 96 perc (1957) rendező: Farkas Zoltán forgatókönyvíró: Kolozsvári Andor, Szinetár György zeneszerző: Jacques Offenbach nyomán Patachich Iván operatőr: Hildebrand István szereplők: Darvas Iván (Martin) Házy Erzsébet (Antónia nagyhercegnő) Kiss Manyi (Klotild) Feleki Kamill (Bumm) Tímár József (Ál-Bacca) Lázár Mária (Anasztázia) Szemes Mari (Olivia) Továbbá: Szabó Ernő, Gózon Gyula, Váradi Hédi, Hlatky László, Garas Dezső, Bárdy György, Kemény László, Benedek Tibor, Peti Sándor, Basilides Zoltán Tartalom: Gerolsteinben azok a lányok, akik egy évben születtek a nagyhercegnővel, nem mehetnek férjhez, sorvadozhatnak, amíg ő pártában van. Vonzó és gazdag férjet keresnek Antóniá-nak, hogy a kincstárat megtöltsék. A szépséges uralkodónő álruhában és véletlenül ismerkedik meg a kiszemelt vőlegénnyel: a szomszédos Pecunia uralkodójával. Martin hasonló célból járja inkognitóban országát. Mulatságos bonyodalmak: együttes raboskodás, álarcosbál és lányszöktetés után, egymásba szeretnek és egyesül a két –amúgy koldusszegény - korona. Van még sok fülbemászó dallam, táncoskomikus, szubrett, intrika, félreértés, és persze a végén minden megoldódik.
351 Búbánat 2006-10-31 17:26:15
Gábor diák – Gül Baba - színes magyar zenés film, 89 perc (1956) Rendezte: Kalmár László Szöveg: Martos Ferenc daljátéka nyomán filmre írta: Babay József Zene: Huszka Jenõ zenéjét filmre alkalmazta: Vincze Ottó Operatõr: Badal János Díszlettervezõ: Varga Mátyás Jelmeztervezõ: Márk Tivadar Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei): Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernõ, Littasy György, Losonczy György, Melis György Közremûködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Váradi László vezényletével Szereplők: Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Littasy György Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Melis György Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch) Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György Bárdy György (Ali embere) Mády Szabó Gábor (Budai bíró) Tartalom: A magyarországi török uralom idején játszódó történet hőse Gábor diák, aki pajtásával, Suki Balázzsal együtt, ahol csak tud, borsot tör a kegyetlen, Ali pasa orra alá. Egy alkalommal üldözőik elől Gül baba kertjébe menekülnek. Gábor diák megismeri és megszereti Gül baba leányát, Leilát, Suki pedig Veronikába, a magyar rabnőbe szeret bele. De Ali pasa - aki a háremébe akarja vitetni Leilát - elfogatja és halálra ítéli a két magyar fiút.
Gábor diák – Gül Baba - színes magyar zenés film, 89 perc (1956) Rendezte: Kalmár László Szöveg: Martos Ferenc daljátéka nyomán filmre írta: Babay József Zene: Huszka Jenõ zenéjét filmre alkalmazta: Vincze Ottó Operatõr: Badal János Díszlettervezõ: Varga Mátyás Jelmeztervezõ: Márk Tivadar Énekhangok (a Magyar Állami Operaház Művészei): Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Kenéz Ernõ, Littasy György, Losonczy György, Melis György Közremûködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Váradi László vezényletével Szereplők: Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja: Kenéz Ernő Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja: Littasy György Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja: Gyurkovics Mária Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög lány ) - énekhangja: Házy Erzsébet Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja: Melis György Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch) Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja: Losonczy György Bárdy György (Ali embere) Mády Szabó Gábor (Budai bíró) Tartalom: A magyarországi török uralom idején játszódó történet hőse Gábor diák, aki pajtásával, Suki Balázzsal együtt, ahol csak tud, borsot tör a kegyetlen, Ali pasa orra alá. Egy alkalommal üldözőik elől Gül baba kertjébe menekülnek. Gábor diák megismeri és megszereti Gül baba leányát, Leilát, Suki pedig Veronikába, a magyar rabnőbe szeret bele. De Ali pasa - aki a háremébe akarja vitetni Leilát - elfogatja és halálra ítéli a két magyar fiút.
350 Búbánat 2006-10-31 17:25:02
Házy Erzsébet magyar mozifilmjei: 1.) Gábor diák – Gül Baba - színes magyar zenés film, 89 perc (1956) - csak énekhang! 2.) Gerolsteini kaland - fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 96 perc (1957) 3.) Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 80 perc (1959) 4.) Alázatosan jelentem - fekete-fehér magyar játékfilm, 98 perc (1960) 5.)Új Gilgames - fekete-fehér magyar játékfilm, 94 perc (1963) 6.) Férjhez menni tilos! fekete-fehér magyar vígjáték, 94 perc (1964) 7.) A pénzcsináló - fekete-fehér magyar vígjáték, 93 perc (1964) 8.) És akkor a pasas... - fekete-fehér magyar vígjáték, 92 perc (1966) Magyar szinkron: 1.) Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe, amerikai színes animációs film, 83 perc (1937)
Házy Erzsébet magyar mozifilmjei: 1.) Gábor diák – Gül Baba - színes magyar zenés film, 89 perc (1956) - csak énekhang! 2.) Gerolsteini kaland - fekete-fehér magyar romantikus vígjáték, 96 perc (1957) 3.) Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 80 perc (1959) 4.) Alázatosan jelentem - fekete-fehér magyar játékfilm, 98 perc (1960) 5.)Új Gilgames - fekete-fehér magyar játékfilm, 94 perc (1963) 6.) Férjhez menni tilos! fekete-fehér magyar vígjáték, 94 perc (1964) 7.) A pénzcsináló - fekete-fehér magyar vígjáték, 93 perc (1964) 8.) És akkor a pasas... - fekete-fehér magyar vígjáték, 92 perc (1966) Magyar szinkron: 1.) Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe, amerikai színes animációs film, 83 perc (1937)
349 Búbánat 2006-10-29 13:27:20 [Válasz erre: 348 Orfeusz 2006-10-29 06:30:08]
Akkor itt valami \"generált\" informatikai problémával állunk szemben!
Akkor itt valami \"generált\" informatikai problémával állunk szemben!
348 Orfeusz 2006-10-29 06:30:08
most kivételesen nekem se ment
most kivételesen nekem se ment
347 Orfeusz 2006-10-29 06:29:32
[url]http://72.14.221.104/search?q=cache:WYGtEUBszdMJ:www.hongrieforum.com/viewtopic.php%3Ft%3D3972%26postdays%3D0%26postorder%3Dasc%26start%3D372%26sid%3D870714338ac9fc54301434226153a0b0+H%C3%A1zy+Erzs%C3%A9bet&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=230;Le rôle de la COMTESSE MARITSA était tenu par ERZSÉBET HÁZY, grande interpčte hongroise des opérettes;házy[/url] segítettem:)
[url]http://72.14.221.104/search?q=cache:WYGtEUBszdMJ:www.hongrieforum.com/viewtopic.php%3Ft%3D3972%26postdays%3D0%26postorder%3Dasc%26start%3D372%26sid%3D870714338ac9fc54301434226153a0b0+H%C3%A1zy+Erzs%C3%A9bet&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=230;Le rôle de la COMTESSE MARITSA était tenu par ERZSÉBET HÁZY, grande interpčte hongroise des opérettes;házy[/url] segítettem:)
346 Búbánat 2006-10-29 00:27:56
[url]http://72.14.221.104/search?q=cache:WYGtEUBszdMJ:www.hongrieforum.com/viewtopic.php%3Ft%3D3972%26postdays%3D0%26postorder%3Dasc%26start%3D372%26sid%3D870714338ac9fc54301434226153a0b0+H%C3%A1zy+Erzs%C3%A9bet&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=230;Le rôle de la COMTESSE MARITSA était tenu par ERZSÉBET HÁZY, grande interpčte hongroise des opérettes[/url] Próbáltam a file-t letölteni,de nekem nem sikerül...
[url]http://72.14.221.104/search?q=cache:WYGtEUBszdMJ:www.hongrieforum.com/viewtopic.php%3Ft%3D3972%26postdays%3D0%26postorder%3Dasc%26start%3D372%26sid%3D870714338ac9fc54301434226153a0b0+H%C3%A1zy+Erzs%C3%A9bet&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=230;Le rôle de la COMTESSE MARITSA était tenu par ERZSÉBET HÁZY, grande interpčte hongroise des opérettes[/url] Próbáltam a file-t letölteni,de nekem nem sikerül...
345 Búbánat 2006-10-29 00:10:30
Közbevetőleg Magyar Orvosi Kamara lapjában találtam a következőket: \"1975-ben Lengyelországban, Wroclawban (középkori magyar nevén Boroszlóban) gerontológiai tanulmányúton jártam. Közben megismerkedtem a XX. század kiemelkedő zeneterapeutájával, Tadeusz Natanson professzorral. A zeneszerzési és a zeneterápia tanszéket is vezette, az utóbbit a világon az elsők között indította. Hazajövet akkori munkahelyemen, a Budapest Fővárosi Visegrádi Kórházban elkezdtem a zeneterápiát, elnézést kérve a tény közlésért: elsőként hazánkban. 1975-öt írtunk – azaz 30 évvel ezelőttről van szó. Zeneterápiában résztvett idősek Giacomo Pucciniről és muzsikájáról Giacomo Puccini méltatása aligha szükséges, a zeneköltészet zenitjén áll, a világ operaházainak állandó műsordarabjai művei. A Fővárosi Visegrádi Gyógyintézetben 1975-ben elkezdődött zeneterápiás foglalkozásainkon előkelő helyen álltak Puccini művei. Munkacsoportunk több alkalommal, előadásokban, nemzetközi kongresszusokon, tanulmányokban számolt be az eredményekről, felmérésekről, elemzésekről. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy, a receptív zeneterápia résztvevői mennyire szeretik Giacomo Puccinit és zenéjét. Korábban idős, továbbá pszichoszomatikus megbetegedésekben szenvedő felnőtt betegek receptív zeneterápiájáról közöltünk adatokat. Az Erzsébet Kórház-rendelőintézet (Budapest) geriatriai profilú osztályán idős gondozottaik receptív zeneterápiája összetett rehabilitációs törekvéseink közé tartozik. 3 hetenként átlag 16 idős gondozott vett részt zeneterápiában. Életkoruk 60 és 89 év közötti, tehát idősödő és idős betegekről van szó; egy-egy alkalommal 13-22 résztvevő volt; valamennyien az előző évtizedekben és jelenleg is budapesti lakosok; az osztály hivatalos, admisztrativ – tehát nem szakmai – szervezete alapján 3-4 férfi beteg akad, a többiek nők. A betegek tartózkodási ideje a kórházi osztályon: 6 hét – 10 év (!). Megjegyzendő hogy az osztályon kezeltek száma 115, a zeneterápiában megjelenők száma azért olyan csekély, mert sajnálatosan -túl sok az agyi katasztrófában megbénultak, mozgásképtelenek aránya. A zeneterápia során magnetofont használunk, alkalmanként l-1 Giacomo Puccini művet tűzve programunkra. A komponista 12 színpadi művet írt, ezek közül – a hazai ismertséget véve alapul – néhányat választottunk ki: (keletkezési sorrendjüket figyelembe vettük) Manon Lescaut, Bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony, Gianni Schicchi, Turandot. A magnetofonszalagra felvettük a szóban forgó mű legismertebb részleteit. Magyar nyelvű felvételeket játszottunk. Esetenként azonban 1-l különösen ismert áriát, kettőst világhírű külföldi művészek olasz nyelvű interpretálásában is játszottunk. Bevezetésképpen néhány mondatot említettünk a mű keletkezéséről, ősbemutatójáról, magyarországi bemutatójáról és nevesebb előadóiról is. Az egyes részletek előtt közöltük a címet, az előadó nevét. A programok átlag 40 percig tartottak. A részletek meghallgatása után beszélgettünk az elhangzottakról, a szerzőről, a műről, a részlet tartalmáról (szeretet, szerelem, érzelem, hősiesség, líra). A kötetlen beszélgetések során szó esett Giacomo Puccini életéről, alkotásainak az egyetemes zenetörténetben elfoglalt helyéről, színpad szeretetéről. A betegek közlései, – ha szabad így fogalmaznunk, – megfelelt annak az elképzelésnek, a „vártnak”, hogy hogyan vélekedünk a szerzőről. A legfontosabb: valóban hatalmas átérzéssel hallgatták a részleteket, szinte azzal kezdődött minden találkozás, hogy, közölték: nagyon jó volt az előző, gyönyörű volt, szép, hasznos és köszönik a segítséget (könnyebb elviselni a bajt, vidámabb lett az életük, várakoznak mindig a következő zenére, nem fáj annyira mindenük, stb.). A beszélgetés során kiderült, hogy a résztvevők nem voltak rendszeres operalátogatók, a Bohéméletet, a Toscát, a Pillangókisasszonyt mintegy 25-en 1átták, a Manon Lescau-t 3-an, a Turandotot 2-en. Más Giacomo Puccini-müvet nem láttak. Ezzel szemben 2 idős beteg kivételével mindegyik mesélte, hogy a rádióban sokszor hallottak részleteket és 12-en elmondták, hogy ha teljes felvétel hangzott a rádióban, mindig meghallgatták. Érdekes kérdés: melyik előadó tetszett, kit akarnak hallgatni. Legelső: Simándy József, aztán Házy Erzsébet, Orosz Júlia. A „kedvenc” részletek: Levé1-ária (Cavaradossi, Tosca), Nessun dorma (Calaf, Turandot) és a szerelmi kettős a Pillangókisasszony első felvonásából. Ez utóbbit a jelenlevő hölgyek (60-79 évesek!) többször kérték és hallgatták meg. Giacomo Puccini a szívét, 1elkét, szeretetét hozta a közönségnek. Melódiái, örökbecsű művei változatlanul ragyognak. S most, mint vázoltuk, idős betegeknek hoznak érzéseket, örömet.\" Dr. Vértes László* *Dr. med. Dr. h. c. Dr. h. c. Dr. Vértes László főorvos a belgyógyászat, a társadalomorvostan, a rehabilitáció, a geriatria szakorvosa, zeneterapeuta. A Magyar Orvosi Kamara Szabaidő-Kultúra-Sport Bizottság tagja, a Magyar Zeneterápiás Egyesület alapító főtitkára, az Albert Schweizer Zeneterápiás Társaság alapító vezetőségi tagja. (2006.09.22.)
Közbevetőleg Magyar Orvosi Kamara lapjában találtam a következőket: \"1975-ben Lengyelországban, Wroclawban (középkori magyar nevén Boroszlóban) gerontológiai tanulmányúton jártam. Közben megismerkedtem a XX. század kiemelkedő zeneterapeutájával, Tadeusz Natanson professzorral. A zeneszerzési és a zeneterápia tanszéket is vezette, az utóbbit a világon az elsők között indította. Hazajövet akkori munkahelyemen, a Budapest Fővárosi Visegrádi Kórházban elkezdtem a zeneterápiát, elnézést kérve a tény közlésért: elsőként hazánkban. 1975-öt írtunk – azaz 30 évvel ezelőttről van szó. Zeneterápiában résztvett idősek Giacomo Pucciniről és muzsikájáról Giacomo Puccini méltatása aligha szükséges, a zeneköltészet zenitjén áll, a világ operaházainak állandó műsordarabjai művei. A Fővárosi Visegrádi Gyógyintézetben 1975-ben elkezdődött zeneterápiás foglalkozásainkon előkelő helyen álltak Puccini művei. Munkacsoportunk több alkalommal, előadásokban, nemzetközi kongresszusokon, tanulmányokban számolt be az eredményekről, felmérésekről, elemzésekről. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy, a receptív zeneterápia résztvevői mennyire szeretik Giacomo Puccinit és zenéjét. Korábban idős, továbbá pszichoszomatikus megbetegedésekben szenvedő felnőtt betegek receptív zeneterápiájáról közöltünk adatokat. Az Erzsébet Kórház-rendelőintézet (Budapest) geriatriai profilú osztályán idős gondozottaik receptív zeneterápiája összetett rehabilitációs törekvéseink közé tartozik. 3 hetenként átlag 16 idős gondozott vett részt zeneterápiában. Életkoruk 60 és 89 év közötti, tehát idősödő és idős betegekről van szó; egy-egy alkalommal 13-22 résztvevő volt; valamennyien az előző évtizedekben és jelenleg is budapesti lakosok; az osztály hivatalos, admisztrativ – tehát nem szakmai – szervezete alapján 3-4 férfi beteg akad, a többiek nők. A betegek tartózkodási ideje a kórházi osztályon: 6 hét – 10 év (!). Megjegyzendő hogy az osztályon kezeltek száma 115, a zeneterápiában megjelenők száma azért olyan csekély, mert sajnálatosan -túl sok az agyi katasztrófában megbénultak, mozgásképtelenek aránya. A zeneterápia során magnetofont használunk, alkalmanként l-1 Giacomo Puccini művet tűzve programunkra. A komponista 12 színpadi művet írt, ezek közül – a hazai ismertséget véve alapul – néhányat választottunk ki: (keletkezési sorrendjüket figyelembe vettük) Manon Lescaut, Bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony, Gianni Schicchi, Turandot. A magnetofonszalagra felvettük a szóban forgó mű legismertebb részleteit. Magyar nyelvű felvételeket játszottunk. Esetenként azonban 1-l különösen ismert áriát, kettőst világhírű külföldi művészek olasz nyelvű interpretálásában is játszottunk. Bevezetésképpen néhány mondatot említettünk a mű keletkezéséről, ősbemutatójáról, magyarországi bemutatójáról és nevesebb előadóiról is. Az egyes részletek előtt közöltük a címet, az előadó nevét. A programok átlag 40 percig tartottak. A részletek meghallgatása után beszélgettünk az elhangzottakról, a szerzőről, a műről, a részlet tartalmáról (szeretet, szerelem, érzelem, hősiesség, líra). A kötetlen beszélgetések során szó esett Giacomo Puccini életéről, alkotásainak az egyetemes zenetörténetben elfoglalt helyéről, színpad szeretetéről. A betegek közlései, – ha szabad így fogalmaznunk, – megfelelt annak az elképzelésnek, a „vártnak”, hogy hogyan vélekedünk a szerzőről. A legfontosabb: valóban hatalmas átérzéssel hallgatták a részleteket, szinte azzal kezdődött minden találkozás, hogy, közölték: nagyon jó volt az előző, gyönyörű volt, szép, hasznos és köszönik a segítséget (könnyebb elviselni a bajt, vidámabb lett az életük, várakoznak mindig a következő zenére, nem fáj annyira mindenük, stb.). A beszélgetés során kiderült, hogy a résztvevők nem voltak rendszeres operalátogatók, a Bohéméletet, a Toscát, a Pillangókisasszonyt mintegy 25-en 1átták, a Manon Lescau-t 3-an, a Turandotot 2-en. Más Giacomo Puccini-müvet nem láttak. Ezzel szemben 2 idős beteg kivételével mindegyik mesélte, hogy a rádióban sokszor hallottak részleteket és 12-en elmondták, hogy ha teljes felvétel hangzott a rádióban, mindig meghallgatták. Érdekes kérdés: melyik előadó tetszett, kit akarnak hallgatni. Legelső: Simándy József, aztán Házy Erzsébet, Orosz Júlia. A „kedvenc” részletek: Levé1-ária (Cavaradossi, Tosca), Nessun dorma (Calaf, Turandot) és a szerelmi kettős a Pillangókisasszony első felvonásából. Ez utóbbit a jelenlevő hölgyek (60-79 évesek!) többször kérték és hallgatták meg. Giacomo Puccini a szívét, 1elkét, szeretetét hozta a közönségnek. Melódiái, örökbecsű művei változatlanul ragyognak. S most, mint vázoltuk, idős betegeknek hoznak érzéseket, örömet.\" Dr. Vértes László* *Dr. med. Dr. h. c. Dr. h. c. Dr. Vértes László főorvos a belgyógyászat, a társadalomorvostan, a rehabilitáció, a geriatria szakorvosa, zeneterapeuta. A Magyar Orvosi Kamara Szabaidő-Kultúra-Sport Bizottság tagja, a Magyar Zeneterápiás Egyesület alapító főtitkára, az Albert Schweizer Zeneterápiás Társaság alapító vezetőségi tagja. (2006.09.22.)
344 Búbánat 2006-10-27 11:27:26 [Válasz erre: 343 Búbánat 2006-10-27 09:42:32]
Talán a filmjeivel kezdem...
Talán a filmjeivel kezdem...
343 Búbánat 2006-10-27 09:42:32
Nem véletlen, hogy az utóbbi napokban\"hanyagoltam\" kedvencem... legalábbis itt; erősen gyűlik az anyag a diszkográfiához. Végülis iderakom fel egyenként, a táblázat összeállítása kissé körülményes, de ígéretem van rá: egy másik portálon ez is megoldható lesz.
Nem véletlen, hogy az utóbbi napokban\"hanyagoltam\" kedvencem... legalábbis itt; erősen gyűlik az anyag a diszkográfiához. Végülis iderakom fel egyenként, a táblázat összeállítása kissé körülményes, de ígéretem van rá: egy másik portálon ez is megoldható lesz.
342 Búbánat 2006-10-18 19:12:09
Egy újabb fényképére bukkantam Házy Erzsébetnek. Tudjuk,sok- sok kép jelent meg róla életében és halála után is, a legkülönbözőbb kiadványokban. Többségüket, illetve a forrást, ahol ezek találhatóak, itt megemlítettem; ezt a civil-képet nem ismertem, most fedeztem fel magamnak: fekete kosztümben, szőke hajával mosolyog a lencsébe - a negyvenes éveiben járhatott... Szirtes György: Színházaim a pesti Broadwayn (Polgart Lap- és Könyvkiadó Kft. - 2005) 131. oldalon található a fotó.
Egy újabb fényképére bukkantam Házy Erzsébetnek. Tudjuk,sok- sok kép jelent meg róla életében és halála után is, a legkülönbözőbb kiadványokban. Többségüket, illetve a forrást, ahol ezek találhatóak, itt megemlítettem; ezt a civil-képet nem ismertem, most fedeztem fel magamnak: fekete kosztümben, szőke hajával mosolyog a lencsébe - a negyvenes éveiben járhatott... Szirtes György: Színházaim a pesti Broadwayn (Polgart Lap- és Könyvkiadó Kft. - 2005) 131. oldalon található a fotó.
341 Búbánat 2006-10-15 15:12:28
Svéd Sándor Amerikából hazatérve, 1949-től újra a budapesti Operaház rendes tagjaként működött. Egyik legemlékezetesebb és legtöbbször énekelt szerepe René volt az Álarcosbálban, amivel ugyancsak elgyönyörködtette a hazai közönséget. Házy Erzsébet első főszerepe kezdő énekesnő korában (1951) az Álarcosbál Oszkár apródja volt. Hogy milyennek látta ő Svéd Sándort, erről sok-sok évvel később így nyilatkozott: HÁZY ERZSÉBET: „Lehet, hogy kegyetlen leszek, de abban az időben a közönség Svéd Sándort szerette is és nem is. Szerette azért, mert olyan nagy művész és nagyszerű énekes volt, amilyen nagyon ritkán születik, százévenként talán! Viszont nem szerette azért, mert mindig olaszul vagy más idegen nyelven énekelt. Megjegyzendő, azóta divatba jött, hogy időnként egy-egy operát valamennyien olaszul énekelünk!Akkor ez még nem volt szokás, a közönség erre nem készült fel, s így egy komplikált darab történetét nem értették meg. Tehát szerették is, nem is. Egy azonban bizonyos, hogy az énektechnikája olyan csodálatos volt, hogy azóta is, az akkori és a mai fiatalok is csak tanulhatnak tőle. Egyszer bejött a Rádióba és dalokat énekelt. Én besettenkedtem a stúdióba másokkal együtt, és akkor ő megmutatta hogyan kell egy magas c-t énekelni, egy úgynevezett hőstenor c-t. Rengeteget énekeltem vele az Álarcosbálban mint Oszkár, mellette akarva-akaratlanul meg kellett hallgatnom René áriáit. Ez talán egyike volt azoknak a szerepeinek, amelyikben soha nem spórolt, hanem mindig teljes hanggal énekelt, természetesen a közönség határtalan örömére. Említenék még egyet rendkívüli szerepei közül, Telramundot a Lohengrinben, amit nem tudom kitől, hol tanult meg, de valami csodálatos volumenben és egy levegőre elképesztően hatalmas frázisokat énekelt. Ugyanezt tapasztaltam az Amonasrójánál is. Ott van egy rész, általában mindenki háromszor vesz levegőt, ő ennél a résznél egyszer sem vett, egy levegővel kiénekelte az egészet. Hogy csinálta, nem tudom. Még egy dolgot talán érdemes megemlíteni. Amikor ő Székely Mihállyal együtt énekelt a Simon Boccanegrában vagy a Don Juanban, amikor összekerült ez a két titán, versenyre keltek, le akarták egymást énekelni, micsoda hangpárbaj volt! Mennyire élvezte a közönség ezt a hangorgiát! /Dr. Viola György: Operafejedelmek – Népszava, 1986./ /Házy Erzsébet mint apród az Álarcosbálban – szerepfotó a könyv képmellékletében./
Svéd Sándor Amerikából hazatérve, 1949-től újra a budapesti Operaház rendes tagjaként működött. Egyik legemlékezetesebb és legtöbbször énekelt szerepe René volt az Álarcosbálban, amivel ugyancsak elgyönyörködtette a hazai közönséget. Házy Erzsébet első főszerepe kezdő énekesnő korában (1951) az Álarcosbál Oszkár apródja volt. Hogy milyennek látta ő Svéd Sándort, erről sok-sok évvel később így nyilatkozott: HÁZY ERZSÉBET: „Lehet, hogy kegyetlen leszek, de abban az időben a közönség Svéd Sándort szerette is és nem is. Szerette azért, mert olyan nagy művész és nagyszerű énekes volt, amilyen nagyon ritkán születik, százévenként talán! Viszont nem szerette azért, mert mindig olaszul vagy más idegen nyelven énekelt. Megjegyzendő, azóta divatba jött, hogy időnként egy-egy operát valamennyien olaszul énekelünk!Akkor ez még nem volt szokás, a közönség erre nem készült fel, s így egy komplikált darab történetét nem értették meg. Tehát szerették is, nem is. Egy azonban bizonyos, hogy az énektechnikája olyan csodálatos volt, hogy azóta is, az akkori és a mai fiatalok is csak tanulhatnak tőle. Egyszer bejött a Rádióba és dalokat énekelt. Én besettenkedtem a stúdióba másokkal együtt, és akkor ő megmutatta hogyan kell egy magas c-t énekelni, egy úgynevezett hőstenor c-t. Rengeteget énekeltem vele az Álarcosbálban mint Oszkár, mellette akarva-akaratlanul meg kellett hallgatnom René áriáit. Ez talán egyike volt azoknak a szerepeinek, amelyikben soha nem spórolt, hanem mindig teljes hanggal énekelt, természetesen a közönség határtalan örömére. Említenék még egyet rendkívüli szerepei közül, Telramundot a Lohengrinben, amit nem tudom kitől, hol tanult meg, de valami csodálatos volumenben és egy levegőre elképesztően hatalmas frázisokat énekelt. Ugyanezt tapasztaltam az Amonasrójánál is. Ott van egy rész, általában mindenki háromszor vesz levegőt, ő ennél a résznél egyszer sem vett, egy levegővel kiénekelte az egészet. Hogy csinálta, nem tudom. Még egy dolgot talán érdemes megemlíteni. Amikor ő Székely Mihállyal együtt énekelt a Simon Boccanegrában vagy a Don Juanban, amikor összekerült ez a két titán, versenyre keltek, le akarták egymást énekelni, micsoda hangpárbaj volt! Mennyire élvezte a közönség ezt a hangorgiát! /Dr. Viola György: Operafejedelmek – Népszava, 1986./ /Házy Erzsébet mint apród az Álarcosbálban – szerepfotó a könyv képmellékletében./
340 Búbánat 2006-10-13 17:40:02 [Válasz erre: 339 Búbánat 2006-10-13 17:39:33]
HÁZY ERZSÉBET Székely Mihályhoz fűződő kapcsolatára emlékezik vissza: „Első találkozásom Székely Mihállyal rendkívüli jelentőségű volt. Éppen érettségi után voltam, és László Géza bácsinál tanultam énekelni. Valamikor Székely Mihály is Géza bácsinál tanult, így azt is mondhatom, közös tanárunk volt. Nos, 1951-ben, amikor már harmadszor rugaszkodtam neki az operaházi próbaéneklésnek, Székely Mihály úgy segített neke, hogy szinte hihetetlen volt. Én ott várakoztam drukkoló sorstársaim között. Rengetegen voltunk, a hatvanadik lehettem. Mondtam magamban: én itt hatvanig nem számolok el, és fogtam magam, megfordultam, hazamentem . . . volna, . . . ha ő nem jött volna fel a lépcsőn, és nem mondta volna: ’Na taknyos, maga álljon meg, most rögtön próbát énekel!’ El is énekeltem a próbát. Rövidesen hátrajött, ahol várakoztak a többiek, és a legnagyobb meglepetésemre azt mondta: ’Fiam, fel van véve.’ Így tudtam meg azt, amit akkor általában úgy szeptemberben szoktak közölni – most persze már másképpen van -, hogy tagja vagyok a színháznak mint ösztöndíjas. Az első találkozásom Székely Mihállyal tehát olyannyira pozitív volt, hogy meghatározta egész további életemet ezen a pályán, Mit is tudnék még elmondani róla? Mindig nagyon korán bejött a színházba . Sokszor énekeltem vele az Anyeginben, neki mint Gremin hercegnek csak az utolsó előtti képben kell színpadra lépnie. Mégis, arról még véletlenül sem lehetett szó, hogy ő ne hat órakor legyen benn a színházban. A Pomádé királyban gyakran énekeltünk együtt. Megcsodáltam pompás énekét és remek humorát. Egyébként mindent el tudott játszani, mindent el tudott hitetni, a rendkívüli drámai erőtől a kedves humorig, a két hatalmas ellenpólust a Boriasz Godunovot és az Ozmint. Mindkettő felejthetetlen élmény volt. Sajnálom mindazokat, akik nem látták és nem hallották ezt a két alakítást, mert őt nemcsak hallani, látni is kellett. Olyan színpadi egyéniség volt, hogy csak csodálni lehetett. Valamit tudott a színpadon, amit sem kapni, sem elvenni, sem tanítani nem lehet. Azonkívül még valami, egy apróság, ami nekem szintén nagy élményem volt, amikor egyszer feleségével, Piroskával együtt levitt Szegedre. Fantasztikus jó autóvezető volt, abban is olyan precíz volt, mint a színpadon, így nekem az autóvezetésben is példamutató. Örülök, hogy dolgozhattam vele.” /Dr. Viola György: Operafejedelmek – Népszava, 1986./
HÁZY ERZSÉBET Székely Mihályhoz fűződő kapcsolatára emlékezik vissza: „Első találkozásom Székely Mihállyal rendkívüli jelentőségű volt. Éppen érettségi után voltam, és László Géza bácsinál tanultam énekelni. Valamikor Székely Mihály is Géza bácsinál tanult, így azt is mondhatom, közös tanárunk volt. Nos, 1951-ben, amikor már harmadszor rugaszkodtam neki az operaházi próbaéneklésnek, Székely Mihály úgy segített neke, hogy szinte hihetetlen volt. Én ott várakoztam drukkoló sorstársaim között. Rengetegen voltunk, a hatvanadik lehettem. Mondtam magamban: én itt hatvanig nem számolok el, és fogtam magam, megfordultam, hazamentem . . . volna, . . . ha ő nem jött volna fel a lépcsőn, és nem mondta volna: ’Na taknyos, maga álljon meg, most rögtön próbát énekel!’ El is énekeltem a próbát. Rövidesen hátrajött, ahol várakoztak a többiek, és a legnagyobb meglepetésemre azt mondta: ’Fiam, fel van véve.’ Így tudtam meg azt, amit akkor általában úgy szeptemberben szoktak közölni – most persze már másképpen van -, hogy tagja vagyok a színháznak mint ösztöndíjas. Az első találkozásom Székely Mihállyal tehát olyannyira pozitív volt, hogy meghatározta egész további életemet ezen a pályán, Mit is tudnék még elmondani róla? Mindig nagyon korán bejött a színházba . Sokszor énekeltem vele az Anyeginben, neki mint Gremin hercegnek csak az utolsó előtti képben kell színpadra lépnie. Mégis, arról még véletlenül sem lehetett szó, hogy ő ne hat órakor legyen benn a színházban. A Pomádé királyban gyakran énekeltünk együtt. Megcsodáltam pompás énekét és remek humorát. Egyébként mindent el tudott játszani, mindent el tudott hitetni, a rendkívüli drámai erőtől a kedves humorig, a két hatalmas ellenpólust a Boriasz Godunovot és az Ozmint. Mindkettő felejthetetlen élmény volt. Sajnálom mindazokat, akik nem látták és nem hallották ezt a két alakítást, mert őt nemcsak hallani, látni is kellett. Olyan színpadi egyéniség volt, hogy csak csodálni lehetett. Valamit tudott a színpadon, amit sem kapni, sem elvenni, sem tanítani nem lehet. Azonkívül még valami, egy apróság, ami nekem szintén nagy élményem volt, amikor egyszer feleségével, Piroskával együtt levitt Szegedre. Fantasztikus jó autóvezető volt, abban is olyan precíz volt, mint a színpadon, így nekem az autóvezetésben is példamutató. Örülök, hogy dolgozhattam vele.” /Dr. Viola György: Operafejedelmek – Népszava, 1986./
339 Búbánat 2006-10-13 17:39:33
A budapesti Operaház színpadán 1953. június 6-án mutatkozott be utolsó új szerepében Székely Mihály. Ekkor volt Ránki György Pomádé király új ruhája című operájának bemutatója. A bemutató előadáson közreműködött Házy Erzsébet is, akkor pályakeudő, fiatal énekesnő. Viszonylag kicsi, de nagyon kedve szerepet, az udvari bolond Dzsufi szerepét alakította. A legérdekesebb és legfontosabb találkozás azonban két évvel korábban történt. Erre így emlékezett vissza a Kossuth-díjas, kiváló művésznő:
A budapesti Operaház színpadán 1953. június 6-án mutatkozott be utolsó új szerepében Székely Mihály. Ekkor volt Ránki György Pomádé király új ruhája című operájának bemutatója. A bemutató előadáson közreműködött Házy Erzsébet is, akkor pályakeudő, fiatal énekesnő. Viszonylag kicsi, de nagyon kedve szerepet, az udvari bolond Dzsufi szerepét alakította. A legérdekesebb és legfontosabb találkozás azonban két évvel korábban történt. Erre így emlékezett vissza a Kossuth-díjas, kiváló művésznő:
338 Búbánat 2006-10-13 10:26:41 [Válasz erre: 332 IVA 2006-10-12 23:50:41]
Nálam jóval idősebb vagy, gratulálok ehhez... Ezek szerint még hozzám képest is, nagyon sok személyes emléked, élményed fűződik a \"színpadi\"- és a \"film\"-hősnő Házyhoz, így ha van mit a \"tarsolyodból\" még előbányászni, ami onnan ki kívánkozik, csak folytasd, kérlek...
Nálam jóval idősebb vagy, gratulálok ehhez... Ezek szerint még hozzám képest is, nagyon sok személyes emléked, élményed fűződik a \"színpadi\"- és a \"film\"-hősnő Házyhoz, így ha van mit a \"tarsolyodból\" még előbányászni, ami onnan ki kívánkozik, csak folytasd, kérlek...
337 Búbánat 2006-10-13 10:21:49 [Válasz erre: 333 IVA 2006-10-12 23:53:26]
Jó lenne,ha ezt az emkékező műsort megismételné a televízió. Ha újat nem tudnak kitalálni, akkor jövőre - az évfoduló jegyében - akár ezt is adásba tehetnék.
Jó lenne,ha ezt az emkékező műsort megismételné a televízió. Ha újat nem tudnak kitalálni, akkor jövőre - az évfoduló jegyében - akár ezt is adásba tehetnék.
336 Búbánat 2006-10-13 10:19:41 [Válasz erre: 335 szitakötő 2006-10-13 09:07:37]
És ne felejtsük el, hogy a másik \"hivatalos\" férj, Ötvös Csaba is köztünk él, sok mindent tud(hat) Házynak a Darvas Ivánhoz fűződő kapcsolatáról, nem beszélve az Ilosfalvy Róberttal való - általa soha nem titkolt - liesonjukról is. De nem ez a lényeg. Ez bulvárba való téma. Mi itt \"komolyabb\" dolgokról kívánunk szólni: Házy Erzsébet művészetéről és pályájának alakulásáról. Tudom, megkerülhetetlen a magánélete - főleg, hogy élettársait a művészi világból választotta... De mégis...
És ne felejtsük el, hogy a másik \"hivatalos\" férj, Ötvös Csaba is köztünk él, sok mindent tud(hat) Házynak a Darvas Ivánhoz fűződő kapcsolatáról, nem beszélve az Ilosfalvy Róberttal való - általa soha nem titkolt - liesonjukról is. De nem ez a lényeg. Ez bulvárba való téma. Mi itt \"komolyabb\" dolgokról kívánunk szólni: Házy Erzsébet művészetéről és pályájának alakulásáról. Tudom, megkerülhetetlen a magánélete - főleg, hogy élettársait a művészi világból választotta... De mégis...
335 szitakötő 2006-10-13 09:07:37 [Válasz erre: 334 IVA 2006-10-12 23:54:40]
Ne ítéld el , úri módon viselkedik ebben a témában is, vagy jót, vagy semmit. Vannak pletykák amit tudunk, de vannak dolgok, amelyet csak D.I. tud.
Ne ítéld el , úri módon viselkedik ebben a témában is, vagy jót, vagy semmit. Vannak pletykák amit tudunk, de vannak dolgok, amelyet csak D.I. tud.
