666 jukiguni 2012-10-03 07:01:49 [Válasz erre: 665 jukiguni 2012-10-03 07:01:18]
17. századi operát nem is játszanak a MÁO-ban, 18. századit se se sokat, tehát a 17-18. sz. archaikus nyelvhasználatot eleve nem kell megtanulni! - vagy legalábbis nem olyan fontos megtanulni.
17. századi operát nem is játszanak a MÁO-ban, 18. századit se se sokat, tehát a 17-18. sz. archaikus nyelvhasználatot eleve nem kell megtanulni! - vagy legalábbis nem olyan fontos megtanulni.
665 jukiguni 2012-10-03 07:01:18 [Válasz erre: 663 IVA 2012-10-03 04:20:53]
17. századi operát nem is játszanak a MÁO-ban, 18. századit se se sokat, tehát a 17-18. sz. archaikus nyelvhasználatot eleve nem kell megtanulni! És aki megszokta, hogy felirattal néz operákat és filmeket, azt ez nem zavarja! Engem pl. egyáltalán. Nem érzem magam akadályoztatva a befogadásban. Érdekes, hogy ezekre hogy oda figyelsz, miközben az autentikus előadás módot, egy zenemű olyan zenei előadását, hogy az önmaga vagy legalábbis a leginkább önmaga legyen letojod. Jó az Erkel átdolgozva, a barokk opera 19. százasítva, Monteverdiből Verdit csináltak, hát de nagy dolog kérem! Érdekes egy hozzáállás. A rendezéssel kapcsolatban is: hisztiztek, ha a rendezés nem korhű, de a zenei megszólaltatás historikus voltát csak divatnak tekinted, ami nem férkőzött be az operába. Gratulálok a hozzáállásodhoz! Egyébként: más egy prózai színházi előadás és más egy zenés előadás. Egy opera esetében a prozódia sokkal pontosabban érvényesül eredeti nyelven. Illetve: a magyar fordításban esetleg csorbát szenvedhet, mert ugye az olasz nem ugyanúgy hangsúlyoz, mint a magyar. Ettől függetlenül: engem a magyar nyelvű operaelőadások se zavarnak, csak a zenei kivitelezés legyen színvonalas és lehetőleg autentikus, legalább a tekintetben, hogy ne dolgozza át jelentősen az eredeti zenei anyagot és a szövegkönyvet. Mert a rendezésben mindig benne van az adott kor szelleme és divatja! Nézd csak meg a 19. századi Melindákat és Gara Máriákat. Hát ha szerinted olyan habos-babos ruhákban szaladgáltak a középkorban hazánkban akkor gratulálok úgyszintén!
17. századi operát nem is játszanak a MÁO-ban, 18. századit se se sokat, tehát a 17-18. sz. archaikus nyelvhasználatot eleve nem kell megtanulni! És aki megszokta, hogy felirattal néz operákat és filmeket, azt ez nem zavarja! Engem pl. egyáltalán. Nem érzem magam akadályoztatva a befogadásban. Érdekes, hogy ezekre hogy oda figyelsz, miközben az autentikus előadás módot, egy zenemű olyan zenei előadását, hogy az önmaga vagy legalábbis a leginkább önmaga legyen letojod. Jó az Erkel átdolgozva, a barokk opera 19. százasítva, Monteverdiből Verdit csináltak, hát de nagy dolog kérem! Érdekes egy hozzáállás. A rendezéssel kapcsolatban is: hisztiztek, ha a rendezés nem korhű, de a zenei megszólaltatás historikus voltát csak divatnak tekinted, ami nem férkőzött be az operába. Gratulálok a hozzáállásodhoz! Egyébként: más egy prózai színházi előadás és más egy zenés előadás. Egy opera esetében a prozódia sokkal pontosabban érvényesül eredeti nyelven. Illetve: a magyar fordításban esetleg csorbát szenvedhet, mert ugye az olasz nem ugyanúgy hangsúlyoz, mint a magyar. Ettől függetlenül: engem a magyar nyelvű operaelőadások se zavarnak, csak a zenei kivitelezés legyen színvonalas és lehetőleg autentikus, legalább a tekintetben, hogy ne dolgozza át jelentősen az eredeti zenei anyagot és a szövegkönyvet. Mert a rendezésben mindig benne van az adott kor szelleme és divatja! Nézd csak meg a 19. századi Melindákat és Gara Máriákat. Hát ha szerinted olyan habos-babos ruhákban szaladgáltak a középkorban hazánkban akkor gratulálok úgyszintén!
664 IVA 2012-10-03 04:40:10 [Válasz erre: 662 Héterő 2012-10-03 01:18:02]
A hozzászólás végén elhangzó kérdés ugyan nem nekem szól (remélem, Cilike megválaszolja), de van egy feltevésem. Ha abban a bizonyos úrban megvan az a varázs, amitől C. beleszeret, szépnek hallaná a nyáladzó udvarlást is. Ha meg az úrból hiányzik az a szikra, beszélhet akármilyen távolságtartással a giccstől. A varázs, a szikra az operában a szólam és az énekes hangjának, dallamformálásának stb. szépségében nyilvánul meg. Egyébként – tisztelet az ellenkező eseteknek – az operák eredeti szövegeiben is hemzsegnek a közhelyek, a ma (finoman szólva) furán és leavultnak ható formulák. De inkább kiáltson fel az ifjú hősnő tízszer úgy, hogy „Nagy Ég!”, semmint egyetlenegyszer úgy, hogy „basszus!”.
A hozzászólás végén elhangzó kérdés ugyan nem nekem szól (remélem, Cilike megválaszolja), de van egy feltevésem. Ha abban a bizonyos úrban megvan az a varázs, amitől C. beleszeret, szépnek hallaná a nyáladzó udvarlást is. Ha meg az úrból hiányzik az a szikra, beszélhet akármilyen távolságtartással a giccstől. A varázs, a szikra az operában a szólam és az énekes hangjának, dallamformálásának stb. szépségében nyilvánul meg. Egyébként – tisztelet az ellenkező eseteknek – az operák eredeti szövegeiben is hemzsegnek a közhelyek, a ma (finoman szólva) furán és leavultnak ható formulák. De inkább kiáltson fel az ifjú hősnő tízszer úgy, hogy „Nagy Ég!”, semmint egyetlenegyszer úgy, hogy „basszus!”.
663 IVA 2012-10-03 04:20:53 [Válasz erre: 660 Héterő 2012-10-02 23:35:43]
Latinul igazán mindenki tud, nem?... A lengyelt mint operajárónak kötelező nyelvet azért hagytam ki, mert a Halka már legalább 50 éve nincs műsoron az Operában. Ahogy anyukám, aki nem ismerte a cirill betűket, tudomásul vette Bulgáriában, hogy nem tudja elolvasni a feliratokat, turistaként én is tudomásul venném, hogy a Hollandit a helyi közönségnek esetleg bolgárul éneklik. Amikor magyar nyelvű előadásaink voltak és jártak hozzánk vendégművészek a világ minden tájáról, nem akadtak ilyen sarkított nyelvi találkozások, amilyenekkel hevesen példálózol. Lehet, hogy a vilniusi operában sokat értenék egy eredeti nyelven előadott Lucretiából, többet, mint a Covent Gardenben, mert a (be)tanult angolt sokkal jobban értem, mint az angolokét vagy az amerikaiakét. De lehet, hogy az angolok és az amerikaiak szenvednének tőle, vagy megmosolyognák. Sőt én is hallom ám, ha magyar színpadon gyengébb-erősebb akcentussal énekelnek németül, olaszul, és ez nem is ritkán van ám! A magyar néző, aki „betanulta” hosszú évek alatt a szöveget, sem úgy született, hogy betanulta: egyszer ő is először hallotta. Lehet, hogy nem értett belőle mindent szót, de többet-kevesebbet igen, és ez sokkal több a semminél: elég ahhoz, hogy ne riadjon vissza, mint valami érthetetlentől, idegentől, hanem hosszú évekre kötődjön a darabhoz, sőt a műfajhoz, és biztatóan tapasztalja, hogy mindig többet és többet ért belőle, sőt már énekelni is tudja, magában vagy a fürdőszobában. Természetes, hogy vannak gyengébb és jól sikerült librettófordítások. Az előbbieket célszerű újrafordítani, vagy mellőzni és eredetijüket preferálni, az utóbbiakat – mint érvénytelennek mondott alkotásokat, az általánosítás vagy a sznobizmus jegyében - leírni vétek. A külföldi irodalom, sőt azon belül a költészet alkotásait is bizony „magyarra gyurmázzák”, mégis érvényes művészeti ág a műfordítás, és bizony a műfordítónak nemcsak versformához, szótagszámhoz, időmértékhez és stílushoz kell igazodnia, hanem ahhoz is, hogy a nyelvi humor és a nyelvi árnyalatok nem nemzetköziek. Az opera komplex műfaj. Természeténél fogva az operanézőnek sokfelé kell figyelnie: a zenére, az énekesek minden hangjára, mimikájára, gesztusaira, érdemes a kórust is részesíteni e figyelemben, a jelmezeket és a díszleteket, a világítást sem azért tervezték, hogy ne törődjünk vele. Jobb helyről rá-rápillantunk a karmesterre, egy-egy hangszer megszólaltatására. Ezek a műfaj természetes kívánalmai a befogadótól – az olvasás, a szöveg, ráadásul egy nyers szöveg olvasása eközben, nem. Amilyen élvezetes szövegkönyvvel vagy zongorakivonattal követni egy operafelvételt rádióból, vagy lemezről, annyira megosztja, elvonja a figyelmet a színpadról egy szöveg, amely a színházban még jóval távolabb is van a látványtól, mint a tévében és a moziban. De a filmszinkron sem azért kényelmes, mert nem szeretünk olvasni, hanem azért, mert egész figyelmünket a kép részleteire fordíthatjuk, hiszen a film vizuális műfaj. Ha Frushenának teljes mértékben igazat adsz, akárcsak ő, nyilván Te is megtanultál minden nyelvet, amelyekre operákat írtak. Mondanom sem kell, olyan szinten, hogy mindegyikük XVII., XVIII. és XIX. századi archaikus változataiban is otthonosan mozogsz, sőt a rímek és ritmusok kedvéért tett költői engedmények felismerése sem nehezíti dolgodat...
Latinul igazán mindenki tud, nem?... A lengyelt mint operajárónak kötelező nyelvet azért hagytam ki, mert a Halka már legalább 50 éve nincs műsoron az Operában. Ahogy anyukám, aki nem ismerte a cirill betűket, tudomásul vette Bulgáriában, hogy nem tudja elolvasni a feliratokat, turistaként én is tudomásul venném, hogy a Hollandit a helyi közönségnek esetleg bolgárul éneklik. Amikor magyar nyelvű előadásaink voltak és jártak hozzánk vendégművészek a világ minden tájáról, nem akadtak ilyen sarkított nyelvi találkozások, amilyenekkel hevesen példálózol. Lehet, hogy a vilniusi operában sokat értenék egy eredeti nyelven előadott Lucretiából, többet, mint a Covent Gardenben, mert a (be)tanult angolt sokkal jobban értem, mint az angolokét vagy az amerikaiakét. De lehet, hogy az angolok és az amerikaiak szenvednének tőle, vagy megmosolyognák. Sőt én is hallom ám, ha magyar színpadon gyengébb-erősebb akcentussal énekelnek németül, olaszul, és ez nem is ritkán van ám! A magyar néző, aki „betanulta” hosszú évek alatt a szöveget, sem úgy született, hogy betanulta: egyszer ő is először hallotta. Lehet, hogy nem értett belőle mindent szót, de többet-kevesebbet igen, és ez sokkal több a semminél: elég ahhoz, hogy ne riadjon vissza, mint valami érthetetlentől, idegentől, hanem hosszú évekre kötődjön a darabhoz, sőt a műfajhoz, és biztatóan tapasztalja, hogy mindig többet és többet ért belőle, sőt már énekelni is tudja, magában vagy a fürdőszobában. Természetes, hogy vannak gyengébb és jól sikerült librettófordítások. Az előbbieket célszerű újrafordítani, vagy mellőzni és eredetijüket preferálni, az utóbbiakat – mint érvénytelennek mondott alkotásokat, az általánosítás vagy a sznobizmus jegyében - leírni vétek. A külföldi irodalom, sőt azon belül a költészet alkotásait is bizony „magyarra gyurmázzák”, mégis érvényes művészeti ág a műfordítás, és bizony a műfordítónak nemcsak versformához, szótagszámhoz, időmértékhez és stílushoz kell igazodnia, hanem ahhoz is, hogy a nyelvi humor és a nyelvi árnyalatok nem nemzetköziek. Az opera komplex műfaj. Természeténél fogva az operanézőnek sokfelé kell figyelnie: a zenére, az énekesek minden hangjára, mimikájára, gesztusaira, érdemes a kórust is részesíteni e figyelemben, a jelmezeket és a díszleteket, a világítást sem azért tervezték, hogy ne törődjünk vele. Jobb helyről rá-rápillantunk a karmesterre, egy-egy hangszer megszólaltatására. Ezek a műfaj természetes kívánalmai a befogadótól – az olvasás, a szöveg, ráadásul egy nyers szöveg olvasása eközben, nem. Amilyen élvezetes szövegkönyvvel vagy zongorakivonattal követni egy operafelvételt rádióból, vagy lemezről, annyira megosztja, elvonja a figyelmet a színpadról egy szöveg, amely a színházban még jóval távolabb is van a látványtól, mint a tévében és a moziban. De a filmszinkron sem azért kényelmes, mert nem szeretünk olvasni, hanem azért, mert egész figyelmünket a kép részleteire fordíthatjuk, hiszen a film vizuális műfaj. Ha Frushenának teljes mértékben igazat adsz, akárcsak ő, nyilván Te is megtanultál minden nyelvet, amelyekre operákat írtak. Mondanom sem kell, olyan szinten, hogy mindegyikük XVII., XVIII. és XIX. századi archaikus változataiban is otthonosan mozogsz, sőt a rímek és ritmusok kedvéért tett költői engedmények felismerése sem nehezíti dolgodat...
662 Héterő 2012-10-03 01:18:02 [Válasz erre: 661 Cilike 2012-10-02 23:53:15]
Bocsáss meg te is: a legismertebb L’elisir -ária első sora, ahogyan világszerte számontartják, tartalmaz egy meghatározó, lényeges szót, ami pl. a Blum-féle fordításban nincs is ott: Úgy tűnt, hogy arca elborult, szemébe könny szökött. Így, ha magyarul hallgatod, valamit elvettek tőled. Una furtiva lagrima (negli occhi suoi spuntò) Furtiva (= rejtett, titkolt) nélkül elveszett a hangulat! Továbbá: M’ama, sì, m’ama, lo vedo. = Szeret, úgy van: szeret, látszik! Nyálasan: Látom, ó, látom, enyém lett a szíve. Hamis ez így, Cilike! Mintha egy énekes fals hangot adna ki. Az Il barbiere sem jobb: csak nyáladzás megint, de ami még fontosabb: NEM AZT MONDJA! Harsányi-Blum: Ébredj, te édes lányka, Sajnáld a fájó szívem! Valójában: …e tu non sorgi ancora e puoi dormir così? Hát te még nem vagy ébren? Szabad most egy lánynak aludnia? És ehhez szokott hozzá az elmúlt jónéhány évtizedben a magyar közönség. Ott tartunk, hogy kétsoronkét egy-egy „szív” nélkül már nem is tetszik az egész. Tiszta musical-operett. Giccses ócskaság! Ugyan mondd, te mit szólnál, ha egy úr így udvarolna neked: „Sajnáld fájó szívem!” Fogadjunk: nem nyerne meghallgatást a szerencsétlen elmebeteg. A színpadról meg csupa ilyesmit hallunk.
Bocsáss meg te is: a legismertebb L’elisir -ária első sora, ahogyan világszerte számontartják, tartalmaz egy meghatározó, lényeges szót, ami pl. a Blum-féle fordításban nincs is ott: Úgy tűnt, hogy arca elborult, szemébe könny szökött. Így, ha magyarul hallgatod, valamit elvettek tőled. Una furtiva lagrima (negli occhi suoi spuntò) Furtiva (= rejtett, titkolt) nélkül elveszett a hangulat! Továbbá: M’ama, sì, m’ama, lo vedo. = Szeret, úgy van: szeret, látszik! Nyálasan: Látom, ó, látom, enyém lett a szíve. Hamis ez így, Cilike! Mintha egy énekes fals hangot adna ki. Az Il barbiere sem jobb: csak nyáladzás megint, de ami még fontosabb: NEM AZT MONDJA! Harsányi-Blum: Ébredj, te édes lányka, Sajnáld a fájó szívem! Valójában: …e tu non sorgi ancora e puoi dormir così? Hát te még nem vagy ébren? Szabad most egy lánynak aludnia? És ehhez szokott hozzá az elmúlt jónéhány évtizedben a magyar közönség. Ott tartunk, hogy kétsoronkét egy-egy „szív” nélkül már nem is tetszik az egész. Tiszta musical-operett. Giccses ócskaság! Ugyan mondd, te mit szólnál, ha egy úr így udvarolna neked: „Sajnáld fájó szívem!” Fogadjunk: nem nyerne meghallgatást a szerencsétlen elmebeteg. A színpadról meg csupa ilyesmit hallunk.
661 Cilike 2012-10-02 23:53:15 [Válasz erre: 660 Héterő 2012-10-02 23:35:43]
Bocsáss meg, de ismered a Szerelmi bájital magyar fordítását? Remek és szellemes. A Sevillai is csak úgy vicces igazán, ha érted a kétértelmű helyzeteket verbálisan is. Sajna nem várható el a nézőktől, hogy értsenek olaszul.
Bocsáss meg, de ismered a Szerelmi bájital magyar fordítását? Remek és szellemes. A Sevillai is csak úgy vicces igazán, ha érted a kétértelmű helyzeteket verbálisan is. Sajna nem várható el a nézőktől, hogy értsenek olaszul.
660 Héterő 2012-10-02 23:35:43 [Válasz erre: 656 IVA 2012-10-02 02:24:39]
A latin kimaradt. Meg ott a Halka. A zarzuelák. Meg milyen jó lenne mondjuk a turistáknak Szófiában bulgárul hallgatni a Hollandit... Vagy hárman románul, ketten ujgurul énekelnének a Rusalkában, ugyanazon a színpadon. Vagy litvánul gyalázzák meg neked Lucretiát, pedig az eredeti angolt még meg is értenéd. Ami a magyart illeti: az a néző, aki betanulta hosszú évek alatt a szöveget, az megérti a magyar nyelvű éneklést. Tetszik neki, jókat nevet. Hát a többiek? Az amúgy is sokszor eléggé nyakatekert, magyarra gyurmázott énekszöveg vagy nem is olyan víg, vagy nem emlékeztet az igazira; és az eredeti tartalomtól megfosztva – a fordító saját kis tréfáin vihog a szerencsétlen néző. Marad a nemzetközi, európai szinten is alkalmazható felirat. Persze lehet, és az IVA-i eszmefuttatásba jól beleillik: olvasni sem nagyon megy már országunkban, hála a „őő”-zős, „a-a-a” -zós filmszinkronoknak, a „reform”-tantervek tömkelegének, a kétségbeejtően nyögdécselő TV – rádió műsorvezetőknek, riportalanyoknak. Frushenák teljes mértékben igazat adok.
A latin kimaradt. Meg ott a Halka. A zarzuelák. Meg milyen jó lenne mondjuk a turistáknak Szófiában bulgárul hallgatni a Hollandit... Vagy hárman románul, ketten ujgurul énekelnének a Rusalkában, ugyanazon a színpadon. Vagy litvánul gyalázzák meg neked Lucretiát, pedig az eredeti angolt még meg is értenéd. Ami a magyart illeti: az a néző, aki betanulta hosszú évek alatt a szöveget, az megérti a magyar nyelvű éneklést. Tetszik neki, jókat nevet. Hát a többiek? Az amúgy is sokszor eléggé nyakatekert, magyarra gyurmázott énekszöveg vagy nem is olyan víg, vagy nem emlékeztet az igazira; és az eredeti tartalomtól megfosztva – a fordító saját kis tréfáin vihog a szerencsétlen néző. Marad a nemzetközi, európai szinten is alkalmazható felirat. Persze lehet, és az IVA-i eszmefuttatásba jól beleillik: olvasni sem nagyon megy már országunkban, hála a „őő”-zős, „a-a-a” -zós filmszinkronoknak, a „reform”-tantervek tömkelegének, a kétségbeejtően nyögdécselő TV – rádió műsorvezetőknek, riportalanyoknak. Frushenák teljes mértékben igazat adok.
659 frushena 2012-10-02 22:58:12 [Válasz erre: 657 Búbánat 2012-10-02 02:35:26]
Búbánatom! Ha neked tetszett, akkor nem lehetett probléma. Max. az én vaskalapos elképzelésem szabot gátat a maradéktalan élvezetnek. (Rosszul vagyok, ha idegen nyelvű operát magyarul énekelnek. Még ha az vígopera is. Mondjuk Wagner: Tannhäuser-je is rémes olaszul!)
Búbánatom! Ha neked tetszett, akkor nem lehetett probléma. Max. az én vaskalapos elképzelésem szabot gátat a maradéktalan élvezetnek. (Rosszul vagyok, ha idegen nyelvű operát magyarul énekelnek. Még ha az vígopera is. Mondjuk Wagner: Tannhäuser-je is rémes olaszul!)
658 Robesz 2012-10-02 21:42:44 [Válasz erre: 653 IVA 2012-10-02 00:19:03]
Ahelyett hogy kötekedsz, inkább tanulnál meg a sorok között olvasni. Bocs.
Ahelyett hogy kötekedsz, inkább tanulnál meg a sorok között olvasni. Bocs.
657 Búbánat 2012-10-02 02:35:26 [Válasz erre: 647 frushena 2012-10-01 19:57:28]
Örülök, hogy Neked ia sikerült eljutni a Szerelmi bájital-előadásra és tetszett Jekl László, Szakács Ildikó és Balczó Péter alakítása! Én bizony nosztalgiáztam, ás ürültem annak, hogy sikerült "kifognom" egy magyar nyelven bemutatott olasz vígoperát. És hát Donizetti remeke amúgy is kihagyhatatlan... Ez volt a lényeg, a többi "zavaró" tényező nem volt mérvadó számomra. Remekül szórakoztam a közönség feltehetően döntő többségével együtt.
Örülök, hogy Neked ia sikerült eljutni a Szerelmi bájital-előadásra és tetszett Jekl László, Szakács Ildikó és Balczó Péter alakítása! Én bizony nosztalgiáztam, ás ürültem annak, hogy sikerült "kifognom" egy magyar nyelven bemutatott olasz vígoperát. És hát Donizetti remeke amúgy is kihagyhatatlan... Ez volt a lényeg, a többi "zavaró" tényező nem volt mérvadó számomra. Remekül szórakoztam a közönség feltehetően döntő többségével együtt.
656 IVA 2012-10-02 02:24:39 [Válasz erre: 655 frushena 2012-10-02 00:20:49]
Ezt tessék megmondani minden embernek, aki nem megy el az Operába. Hiszen az ott ülők nyilván tudnak olaszul, és mivel nem csak olasz operák léteznek, franciául, németül, angolul, oroszul és csehül is. Igazán nem nagy dolog Magyarországon, ahol olyan sikertörténet az oktatásügy és általános az igényesség.
Ezt tessék megmondani minden embernek, aki nem megy el az Operába. Hiszen az ott ülők nyilván tudnak olaszul, és mivel nem csak olasz operák léteznek, franciául, németül, angolul, oroszul és csehül is. Igazán nem nagy dolog Magyarországon, ahol olyan sikertörténet az oktatásügy és általános az igényesség.
655 frushena 2012-10-02 00:20:49
meg kéne tanulni olaszul! Ennyi! :)
meg kéne tanulni olaszul! Ennyi! :)
654 IVA 2012-10-02 00:20:29 [Válasz erre: 650 ferocissimoato 2012-10-01 23:53:01]
Egyetértek, különösen az is szócskával.
Egyetértek, különösen az is szócskával.
653 IVA 2012-10-02 00:19:03 [Válasz erre: 649 Robesz 2012-10-01 22:30:11]
Kész pazarlás a szöveg: vissza is kellene kérni a honoráriumot a librettistáktól, hiszen lalázva és tíraramozva is elő lehetne adni az operákat.
Kész pazarlás a szöveg: vissza is kellene kérni a honoráriumot a librettistáktól, hiszen lalázva és tíraramozva is elő lehetne adni az operákat.
652 IVA 2012-10-02 00:17:08 [Válasz erre: 648 Cilike 2012-10-01 21:33:46]
Tetszik. Bár szerintem minden opera esetében előny, ha érthető a szöveg, mert nem mindenki ismeri a darabokat, és a nem értés a komoly opera „halála” is lehet.
Tetszik. Bár szerintem minden opera esetében előny, ha érthető a szöveg, mert nem mindenki ismeri a darabokat, és a nem értés a komoly opera „halála” is lehet.
651 IVA 2012-10-02 00:14:32 [Válasz erre: 647 frushena 2012-10-01 19:57:28]
Azért léteztek hosszú évtizedek, amikor nem volt „kizárt” az Operaházban a magyar nyelvű éneklés, és az is a magyar operakultúra értékének része. Sőt a folyamatos példakép Bécsben, Londonban és New Yorkban sem kizárt a helyi nyelven elhangzó operaelőadás. Az idős korosztály jövés-menéséért nem a produkció és nem az idős korosztály felelős, hanem azok (rendezőség, rendészet), akik beengedték a későn érkezőket. Ennek megtagadása még fizetős előadáson is jogos lenne, nemhogy ingyenesen. (A Corvin moziban sem a fiatal korosztály vétkes abban, hogy alapos késéssel zavarhatja a közönséget, hanem az a rendelkezés, amely szerint a vetítés kezdése után még 40 percig eladhatnak jegyet a filmre, amellyel „természetesen” be is mehetnek.)
Azért léteztek hosszú évtizedek, amikor nem volt „kizárt” az Operaházban a magyar nyelvű éneklés, és az is a magyar operakultúra értékének része. Sőt a folyamatos példakép Bécsben, Londonban és New Yorkban sem kizárt a helyi nyelven elhangzó operaelőadás. Az idős korosztály jövés-menéséért nem a produkció és nem az idős korosztály felelős, hanem azok (rendezőség, rendészet), akik beengedték a későn érkezőket. Ennek megtagadása még fizetős előadáson is jogos lenne, nemhogy ingyenesen. (A Corvin moziban sem a fiatal korosztály vétkes abban, hogy alapos késéssel zavarhatja a közönséget, hanem az a rendelkezés, amely szerint a vetítés kezdése után még 40 percig eladhatnak jegyet a filmre, amellyel „természetesen” be is mehetnek.)
650 ferocissimoato 2012-10-01 23:53:01 [Válasz erre: 648 Cilike 2012-10-01 21:33:46]
Végre valaki kimondta, igen magyarul is kellene pár darabot játszani.
Végre valaki kimondta, igen magyarul is kellene pár darabot játszani.
649 Robesz 2012-10-01 22:30:11 [Válasz erre: 648 Cilike 2012-10-01 21:33:46]
Kontrázok: ha adva van pár nagyszerű énekes, tűzrőlpattant habitussal és élettel, nem kell oda a szöveg, én értem a poént anélkül is! :)
Kontrázok: ha adva van pár nagyszerű énekes, tűzrőlpattant habitussal és élettel, nem kell oda a szöveg, én értem a poént anélkül is! :)
648 Cilike 2012-10-01 21:33:46
Én egyébként úgy gondolom, hogy a vígoperákat, mint a Bájital, Don Pasquale, Sevillai, stb igenis magyarul kellene játszani, mert a humor jó része elvész az idegen nyelv miatt. És ezen a feliratozás nem segít. Régen is így volt és jó volt. A seriákat lehet eredeti nyelven játszani, de a vígopera halála, ha nem érthető a szöveg.
Én egyébként úgy gondolom, hogy a vígoperákat, mint a Bájital, Don Pasquale, Sevillai, stb igenis magyarul kellene játszani, mert a humor jó része elvész az idegen nyelv miatt. És ezen a feliratozás nem segít. Régen is így volt és jó volt. A seriákat lehet eredeti nyelven játszani, de a vígopera halála, ha nem érthető a szöveg.
647 frushena 2012-10-01 19:57:28 [Válasz erre: 644 Búbánat 2012-09-28 21:55:36]
ellenvéleményként: kizárt, hogy magyar nyelven és így cakumpakk ez az Operaházba való lenne! azért voltak ennyien, mert ingyenes volt és hát engem (Urambocsáááá) nagyon zavart az idős korosztály, akik még kb. azu első felvonás végén is jöttek mentek, mint a távirat! A rendezés és az, hogy a fiúk ámerikai akcentussal 'recsitáltak' szerintem nem volt egy nagyon jó ötlet. Énekesi produkciókból Jelk László, Szakács Ildikó (egészen éles hanggá változott) és Balczó úr volt igazán remek. Az pedig, hogy a zenekar kb. úgy nézett ki mint a tarka macska, vagy mint akik próbán vannak se volt túl szimpatikus. (Függetlenül attól, hogy tényleg jól nyomták!)
ellenvéleményként: kizárt, hogy magyar nyelven és így cakumpakk ez az Operaházba való lenne! azért voltak ennyien, mert ingyenes volt és hát engem (Urambocsáááá) nagyon zavart az idős korosztály, akik még kb. azu első felvonás végén is jöttek mentek, mint a távirat! A rendezés és az, hogy a fiúk ámerikai akcentussal 'recsitáltak' szerintem nem volt egy nagyon jó ötlet. Énekesi produkciókból Jelk László, Szakács Ildikó (egészen éles hanggá változott) és Balczó úr volt igazán remek. Az pedig, hogy a zenekar kb. úgy nézett ki mint a tarka macska, vagy mint akik próbán vannak se volt túl szimpatikus. (Függetlenül attól, hogy tényleg jól nyomták!)
646 Spangel Péter 2012-09-29 11:20:59 [Válasz erre: 645 Spangel Péter 2012-09-29 11:20:41]
színvonalas
színvonalas
645 Spangel Péter 2012-09-29 11:20:41 [Válasz erre: 644 Búbánat 2012-09-28 21:55:36]
Köszönet a színvonala és értékes beszámolóért. Őszintén remélem, a nagy sikerre való tekintettel megismétlik egyszer az előadást.
Köszönet a színvonala és értékes beszámolóért. Őszintén remélem, a nagy sikerre való tekintettel megismétlik egyszer az előadást.
644 Búbánat 2012-09-28 21:55:36
Megérdemelne egy hosszabb elemzést a Duna Palotában tegnap este bemutatott pompás Szerelmi bájital-produkció! Röviden szólva: akár az Operaház/Erkel Színház is befogadhatná ezt az operát – úgy cakkumpakk. A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar operaestje keretében a közönség ingyen vehetett részt Donizetti vígoperájának bemutatóján, amely a Belvárosi Művészeti Napok csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvénysorozat nyitánya volt. Az V. kerület Önkormányzatának képviselői köszöntötték a megjelenteket, majd a szép szavak után elkezdődött az előadás. Megjegyzem, olyan hatalmas volt az érdeklődés az opera iránt, hogy a hét órai kezdés előtt már egy órával hosszú sorok ácsorogtak a bebocsátásra várva: mindenki az elsők között kívánta a jobb helyeket le- és elfoglalni; az érkezési sorrendben helyet foglalókkal szinte percek alatt megtelt a terem, akiknek sem a földszinten sem az erkélyen nem jutott ülőhely, azok közül többen vállalták, hogy végigállják az előadást: mindenáron részesei kívántak lenni a várt operaélménynek. A Szerelmi bájital húzások mentes, teljes operaélménnyel szolgált számunkra. És magyar nyelven adta elő a társulat! Ennek a körülménynek mindenki örült: a néző-hallgató ezáltal könnyebben követhette a cselekmény szövevényét, és annak bonyolódását a színpadon. Nem különben, hogy konkrétan miről énekelnek a szereplők; a magukban való vagy egymás közti érzelmi-hangulati vívódásuk, vagy a helyzeti komikumok gyökerének és azok kibontakozásának jobb megértését is szolgálja. A rendezés a napjainkba helyezi a cselekményt, de ez nem volt zavaró, mert nem a zene ellenében irányult, hanem éppen a magyar szöveggel a zenére még „rá is erősített”. A rendező ügyes dramaturgiai megoldásokkal elérte, hogy az énekelt szövegben helyet kaphatott egy-egy jópofa, „kikacsintó” poén is. Tökéletes volt a zene és a szöveg egysége - összhangban a színpadon történtekkel, az ismert cselekmény „fordulópontjaival”. A minimális díszletek és a szükséges kellékek biztosították a különben jól ismert történet „látványvilágát”, melyhez illeszkedett a szereplők és a kamarakórus öltözéke: a napjainkban hordott, divatos, élénkszínű, laza, könnyű ruhaviseletben láttuk ki-és bejönni őket. Különösen a csinos hölgyek mutattak nagyon izgatóan, olykor kihívóan kacér „utcai”, lezser, napszemüveges, mobiltelefonos, mini- vagy térdig érő szoknyájukban, de a „fiúkat” is hasonló lazaság, a nadrág- színes ing kombináció jellemezte. Ugyanez a tarka - színesség, mondhatni „hétköznapiság” uralta a színpad hátsó és oldalsó traktusában játszó zenekar - és karmesterének - az öltözékét is! Egyébként minden más ÜNNEPI volt. A közreműködő szereplők – beleértve a kamarakórus tagjait is - mindannyian profi módon vették ki a részüket a játékból-komédiából: fölényes alakításukhoz biztos szöveg- és énektudás társult. A pajkosság, a jókedv, vidámság a darab cselekményének menete szerint olykor átváltott a cinkosságba, vagy az együttérzésbe, és amikor már „komolyra” fordul a helyzet, jelenlétükkel árnyalni tudják a helyzetet. Alakításuk -hangsúlyozom - olyan összecsiszoltságról, összehangolódásról tanúskodott, mely feltételezi a megelőző sok-sok próbát, ami a minőséget garantálja. És ebből belőlük egy szikra hiányt sem lehetett találni! Lenyűgöztek játékukkal, énektudásukkal! Különben a közönségnek megadatott az „itt és most” élménye a tekintetben is, hogy a szereplők jelenetüket sok esetben még kint az előtérben megkezdték, és a földszinti nézőtér két oldalán, a falak mentén jöttek be - már énekelve, mókázva, táncolva….haladva fel a színpadra. A vegyeskar pedig hol az első sorban foglaltak helyet és onnan "kommunikáltak" fel a színpadon játszó szereplőkkel, hol maguk is felszaladtak hozzájuk, folytatva a jelenetet, ki nem esve a ritmusból... Ezek az apró, a rendezés részét képező ilyen epizódok, továbbá a négy főszereplő karakterének, az egymástól eltérő jellemvonásainak erőteljes karikírozása - a közönséget is bevonva a történésekbe - megteremtette azt az oldott légkört a művészek és a közönség között, ami garantálta a felszabadult jókedvet és a koncentrált figyelmet mindkét irányban… Donizetti gazdagon áradó, invenciózus, táncos-lüktetésű, vagy éppen szomorkásan-vidám, csodálatos zenéje a briliáns hangszerelésével, mind az énekes mind a zenész közreműködők jóvoltából maximálisan „átjött” felénk! Az egyes áriákat, kettősöket, együttes-jeleneteket követően nem győztük „kitapsolni” a kirobbanó és elragadó formát nyújtó művészeket! Mindenkinek sok-sok köszönet ezért a csodás estéért, melyben bennünket részesítettek. Jó lenne ezt a produkciót még újralátni-újrahallani! Íme a számomra-számunkra hatalmas élménybe részesített művészek-közreműködők, színpadra alkotók névsora. (Kár, hogy a Bel Canto Kamarakórus rendkívül tehetséges, muzikális fiatal lányokból-fiúkból álló tagjainak nevét nem részletezi a színlap! Mint kórusban éneklő egyén, igen értékelem ebben a produkcióban nyújtott sokoldalú teljesítményüket! Méltatásuk itt jogos és megérdemelt!) Donizetti: Szerelmi bájital 2012. szeptember 27. este 7 órakor Színházterem A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar operaestje Rendező: Fehér András Karmester: Deák András Közreműködik: a Duna Szimfonikus Zenekar Szereplők: Adina……………………………………………………………..Szakács Ildikó Nemorino…………………………………………………………Balczó Péter Belcore………………………………………………………………Gaál Csaba Dulcamara………………………………………………………….Jekl László Gianetta………………………………………………………….Staszny Zsófia és a Bel Canto Kamarakórus Az operaest támogatója Belváros-Lipótváros Önkormányzata Ismételten: hatalmas köszönet a produkció létrejöttéért és bemutatásáért mindenkinek, akinek része volt benne!!!
Megérdemelne egy hosszabb elemzést a Duna Palotában tegnap este bemutatott pompás Szerelmi bájital-produkció! Röviden szólva: akár az Operaház/Erkel Színház is befogadhatná ezt az operát – úgy cakkumpakk. A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar operaestje keretében a közönség ingyen vehetett részt Donizetti vígoperájának bemutatóján, amely a Belvárosi Művészeti Napok csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvénysorozat nyitánya volt. Az V. kerület Önkormányzatának képviselői köszöntötték a megjelenteket, majd a szép szavak után elkezdődött az előadás. Megjegyzem, olyan hatalmas volt az érdeklődés az opera iránt, hogy a hét órai kezdés előtt már egy órával hosszú sorok ácsorogtak a bebocsátásra várva: mindenki az elsők között kívánta a jobb helyeket le- és elfoglalni; az érkezési sorrendben helyet foglalókkal szinte percek alatt megtelt a terem, akiknek sem a földszinten sem az erkélyen nem jutott ülőhely, azok közül többen vállalták, hogy végigállják az előadást: mindenáron részesei kívántak lenni a várt operaélménynek. A Szerelmi bájital húzások mentes, teljes operaélménnyel szolgált számunkra. És magyar nyelven adta elő a társulat! Ennek a körülménynek mindenki örült: a néző-hallgató ezáltal könnyebben követhette a cselekmény szövevényét, és annak bonyolódását a színpadon. Nem különben, hogy konkrétan miről énekelnek a szereplők; a magukban való vagy egymás közti érzelmi-hangulati vívódásuk, vagy a helyzeti komikumok gyökerének és azok kibontakozásának jobb megértését is szolgálja. A rendezés a napjainkba helyezi a cselekményt, de ez nem volt zavaró, mert nem a zene ellenében irányult, hanem éppen a magyar szöveggel a zenére még „rá is erősített”. A rendező ügyes dramaturgiai megoldásokkal elérte, hogy az énekelt szövegben helyet kaphatott egy-egy jópofa, „kikacsintó” poén is. Tökéletes volt a zene és a szöveg egysége - összhangban a színpadon történtekkel, az ismert cselekmény „fordulópontjaival”. A minimális díszletek és a szükséges kellékek biztosították a különben jól ismert történet „látványvilágát”, melyhez illeszkedett a szereplők és a kamarakórus öltözéke: a napjainkban hordott, divatos, élénkszínű, laza, könnyű ruhaviseletben láttuk ki-és bejönni őket. Különösen a csinos hölgyek mutattak nagyon izgatóan, olykor kihívóan kacér „utcai”, lezser, napszemüveges, mobiltelefonos, mini- vagy térdig érő szoknyájukban, de a „fiúkat” is hasonló lazaság, a nadrág- színes ing kombináció jellemezte. Ugyanez a tarka - színesség, mondhatni „hétköznapiság” uralta a színpad hátsó és oldalsó traktusában játszó zenekar - és karmesterének - az öltözékét is! Egyébként minden más ÜNNEPI volt. A közreműködő szereplők – beleértve a kamarakórus tagjait is - mindannyian profi módon vették ki a részüket a játékból-komédiából: fölényes alakításukhoz biztos szöveg- és énektudás társult. A pajkosság, a jókedv, vidámság a darab cselekményének menete szerint olykor átváltott a cinkosságba, vagy az együttérzésbe, és amikor már „komolyra” fordul a helyzet, jelenlétükkel árnyalni tudják a helyzetet. Alakításuk -hangsúlyozom - olyan összecsiszoltságról, összehangolódásról tanúskodott, mely feltételezi a megelőző sok-sok próbát, ami a minőséget garantálja. És ebből belőlük egy szikra hiányt sem lehetett találni! Lenyűgöztek játékukkal, énektudásukkal! Különben a közönségnek megadatott az „itt és most” élménye a tekintetben is, hogy a szereplők jelenetüket sok esetben még kint az előtérben megkezdték, és a földszinti nézőtér két oldalán, a falak mentén jöttek be - már énekelve, mókázva, táncolva….haladva fel a színpadra. A vegyeskar pedig hol az első sorban foglaltak helyet és onnan "kommunikáltak" fel a színpadon játszó szereplőkkel, hol maguk is felszaladtak hozzájuk, folytatva a jelenetet, ki nem esve a ritmusból... Ezek az apró, a rendezés részét képező ilyen epizódok, továbbá a négy főszereplő karakterének, az egymástól eltérő jellemvonásainak erőteljes karikírozása - a közönséget is bevonva a történésekbe - megteremtette azt az oldott légkört a művészek és a közönség között, ami garantálta a felszabadult jókedvet és a koncentrált figyelmet mindkét irányban… Donizetti gazdagon áradó, invenciózus, táncos-lüktetésű, vagy éppen szomorkásan-vidám, csodálatos zenéje a briliáns hangszerelésével, mind az énekes mind a zenész közreműködők jóvoltából maximálisan „átjött” felénk! Az egyes áriákat, kettősöket, együttes-jeleneteket követően nem győztük „kitapsolni” a kirobbanó és elragadó formát nyújtó művészeket! Mindenkinek sok-sok köszönet ezért a csodás estéért, melyben bennünket részesítettek. Jó lenne ezt a produkciót még újralátni-újrahallani! Íme a számomra-számunkra hatalmas élménybe részesített művészek-közreműködők, színpadra alkotók névsora. (Kár, hogy a Bel Canto Kamarakórus rendkívül tehetséges, muzikális fiatal lányokból-fiúkból álló tagjainak nevét nem részletezi a színlap! Mint kórusban éneklő egyén, igen értékelem ebben a produkcióban nyújtott sokoldalú teljesítményüket! Méltatásuk itt jogos és megérdemelt!) Donizetti: Szerelmi bájital 2012. szeptember 27. este 7 órakor Színházterem A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar operaestje Rendező: Fehér András Karmester: Deák András Közreműködik: a Duna Szimfonikus Zenekar Szereplők: Adina……………………………………………………………..Szakács Ildikó Nemorino…………………………………………………………Balczó Péter Belcore………………………………………………………………Gaál Csaba Dulcamara………………………………………………………….Jekl László Gianetta………………………………………………………….Staszny Zsófia és a Bel Canto Kamarakórus Az operaest támogatója Belváros-Lipótváros Önkormányzata Ismételten: hatalmas köszönet a produkció létrejöttéért és bemutatásáért mindenkinek, akinek része volt benne!!!
643 Búbánat 2012-08-10 18:41:13
Debreceni Nyári Színházi Esték II. 2012. augusztus 05. - 15. Kölcsey Központ 2012. augusztus 15. 20.00 (esőnap augusztus 16.) Donizetti: A CSENGŐ – Bemutató előadás vígopera – Opera Comica Lasagna Társulat A patikus lakodalmán vidáman mulatozik a vendégsereg. Köztük van Enrico is, aki ugyan remekül elszórakoztatja az egész társaságot, maga azonban csöppet sem örül annak, hogy Serafina, a szép fiatal leány öreg emberhez készül kötni az életét. Az előadásból megtudhatjuk, hogyan tartja a távol a hitvesi ágytól a patika csengője a pórul járt férjet? „A Csengő” osztatlan sikert hozott Donizettinek, a mű a Don Pasquale előtanulmánya. Könnyed, dallamaival, pajkos helyzetkomikumával méltán maradt repertoáron napjainkig. Komoly csemege mókás körettel, pikáns mártással… Szereplők: Bakos–Kiss Gábor, Ürmössy Imre, Fehér Éva, Ujvárosi Andrea, Vranyecz Artúr Zongorán közreműködik: Bojti Eszter Rendező: Vranyecz Artúr Jegyár: 1100 Ft, Helyre szóló: 1500 Ft
Debreceni Nyári Színházi Esték II. 2012. augusztus 05. - 15. Kölcsey Központ 2012. augusztus 15. 20.00 (esőnap augusztus 16.) Donizetti: A CSENGŐ – Bemutató előadás vígopera – Opera Comica Lasagna Társulat A patikus lakodalmán vidáman mulatozik a vendégsereg. Köztük van Enrico is, aki ugyan remekül elszórakoztatja az egész társaságot, maga azonban csöppet sem örül annak, hogy Serafina, a szép fiatal leány öreg emberhez készül kötni az életét. Az előadásból megtudhatjuk, hogyan tartja a távol a hitvesi ágytól a patika csengője a pórul járt férjet? „A Csengő” osztatlan sikert hozott Donizettinek, a mű a Don Pasquale előtanulmánya. Könnyed, dallamaival, pajkos helyzetkomikumával méltán maradt repertoáron napjainkig. Komoly csemege mókás körettel, pikáns mártással… Szereplők: Bakos–Kiss Gábor, Ürmössy Imre, Fehér Éva, Ujvárosi Andrea, Vranyecz Artúr Zongorán közreműködik: Bojti Eszter Rendező: Vranyecz Artúr Jegyár: 1100 Ft, Helyre szóló: 1500 Ft
642 Búbánat 2012-04-28 12:26:44
[url] http://www.donizettisociety.com/PAT006_COGpadilla_2.pdf; Donizetti: Maria Padilla [/url] Sunday 27th May 2012 Queen Elizabeth Hall Maria Padilla (Donizetti) with Nelly Miricioiu in the title role and Marianne Cornetti Conductor: Brad Cohen Queen Elizabeth Hall Address: Southbank Centre, Belvedere Road, London SE1 8XX. [url] http://www.chelseaoperagroup.org.uk/index.htm; Chelsea Opera Group [/url]
[url] http://www.donizettisociety.com/PAT006_COGpadilla_2.pdf; Donizetti: Maria Padilla [/url] Sunday 27th May 2012 Queen Elizabeth Hall Maria Padilla (Donizetti) with Nelly Miricioiu in the title role and Marianne Cornetti Conductor: Brad Cohen Queen Elizabeth Hall Address: Southbank Centre, Belvedere Road, London SE1 8XX. [url] http://www.chelseaoperagroup.org.uk/index.htm; Chelsea Opera Group [/url]
641 Búbánat 2012-02-18 12:40:35
A mai műsorajánlatból: 19:30 : Budapest Olasz Kultúrintézet Budafoki Dohnányi Zenekar Kelemen Barnabás (hegedű), Budapesti Akadémiai Kórustársaság Vez.: Hollerung Gábor DONIZETTI: Roberto Devereux - nyitány SIBELIUS: Hegedűverseny MOZART: c-moll mise, K. 427 Különleges csemege: koncerten Donizettinek ez a szép nyitánya - önálló műsorszámként - ritkán kerül előadásra.
A mai műsorajánlatból: 19:30 : Budapest Olasz Kultúrintézet Budafoki Dohnányi Zenekar Kelemen Barnabás (hegedű), Budapesti Akadémiai Kórustársaság Vez.: Hollerung Gábor DONIZETTI: Roberto Devereux - nyitány SIBELIUS: Hegedűverseny MOZART: c-moll mise, K. 427 Különleges csemege: koncerten Donizettinek ez a szép nyitánya - önálló műsorszámként - ritkán kerül előadásra.
640 Haandel 2011-12-26 13:42:53
[url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/159318/index.html;Anna Bolena[/url] Oper von Gaetano Donizetti aus der Wiener Staatsoper, April 2011 26. Dezember 2011 | 20:15 | 3sat (Astra 19.2°E, kódolatlan) Musikalische Sternstunden verspricht die Übertragung der selten gespielten Donizetti-Oper "Anna Bolena". Anna Netrebko, Elina Garanca, Elisabeth Kulman und Ildebrando D'Arcangelo sind die Hauptdarsteller dieses Belcanto-Juwels, einer Erstaufführung an der Wiener Staatsoper. Regie führt Eric Genovese, am Pult steht Evelino Pidò.
[url]http://www.3sat.de/page/?source=/musik/159318/index.html;Anna Bolena[/url] Oper von Gaetano Donizetti aus der Wiener Staatsoper, April 2011 26. Dezember 2011 | 20:15 | 3sat (Astra 19.2°E, kódolatlan) Musikalische Sternstunden verspricht die Übertragung der selten gespielten Donizetti-Oper "Anna Bolena". Anna Netrebko, Elina Garanca, Elisabeth Kulman und Ildebrando D'Arcangelo sind die Hauptdarsteller dieses Belcanto-Juwels, einer Erstaufführung an der Wiener Staatsoper. Regie führt Eric Genovese, am Pult steht Evelino Pidò.
639 Haandel 2011-12-06 17:33:58 [Válasz erre: 638 Haandel 2011-12-06 15:58:21]
[url]http://www.amazon.de/gp/customer-media/product-gallery/B00003Z9UQ/ref=cm_ciu_pdp_images_0?ie=UTF8&index=0;CD[/url] Alahor - Simone Alaimo (Baritone), Zobeida - Patrizia Pace (Soprano), Muley Hassem - Vivica Genaux (Mezzo Soprano), Alamar - Juan Diego Flórez (Tenor), Sulima – Soraya Chaves, Ismaele – Ruben Amoretti Conductor: Josep Pons Orchestra/Ensemble: Granada City Orchestra [url]http://www.youtube.com/results?search_query=alahor&oq=alahor&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=0l0l0l5783l0l0l0l0l0l0l0l0ll0l0;You Tube[/url]
[url]http://www.amazon.de/gp/customer-media/product-gallery/B00003Z9UQ/ref=cm_ciu_pdp_images_0?ie=UTF8&index=0;CD[/url] Alahor - Simone Alaimo (Baritone), Zobeida - Patrizia Pace (Soprano), Muley Hassem - Vivica Genaux (Mezzo Soprano), Alamar - Juan Diego Flórez (Tenor), Sulima – Soraya Chaves, Ismaele – Ruben Amoretti Conductor: Josep Pons Orchestra/Ensemble: Granada City Orchestra [url]http://www.youtube.com/results?search_query=alahor&oq=alahor&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=0l0l0l5783l0l0l0l0l0l0l0l0ll0l0;You Tube[/url]
638 Haandel 2011-12-06 15:58:21
[url]http://www.almaviva.es/catalogodefault.php?disco=DS-0125&lang=en;Gaetano Donizetti - Alahor in Granata[/url] (1998) Almaviva (I) - 1st recording 06.12.2011 | 20:33 +/- 10 perc | [url]http://stream2139.init7.net/listen.pls;Swissradio Opera[/url] [url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Spielplan[/url]
[url]http://www.almaviva.es/catalogodefault.php?disco=DS-0125&lang=en;Gaetano Donizetti - Alahor in Granata[/url] (1998) Almaviva (I) - 1st recording 06.12.2011 | 20:33 +/- 10 perc | [url]http://stream2139.init7.net/listen.pls;Swissradio Opera[/url] [url]http://www.swissradio.ch/menu/discography/klassik/opern/index.htm;Spielplan[/url]
637 Haandel 2011-12-05 16:12:30
[url]http://www.arkivmusic.com/classical/Drilldown?comp_id=10263&bcorder=8&opera=Y&name_id=13745&name_role=2;Gaetano Donizetti: "Poliuto"[/url] 06. Dezember 2011 | 00:08-02:10 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) José Carreras (Poliuto), Katia Ricciarelli (Paolina), Juan Pons (Severo), Lászlo Polgár (Callistene), Paolo Gavanelli ( Nearco) u. a.; Chor der Wiener Singakademie; Wiener Symphoniker, Dirigent: Oleg Caetani (aufgenommen 1986 im Wiener Konzerthaus) [url]http://oe1.orf.at/programm/289999; Hangtár[/url] 7 Tage Ö1
[url]http://www.arkivmusic.com/classical/Drilldown?comp_id=10263&bcorder=8&opera=Y&name_id=13745&name_role=2;Gaetano Donizetti: "Poliuto"[/url] 06. Dezember 2011 | 00:08-02:10 | [url]http://www.listenlive.eu/austria.html;Ö1[/url] | (Web/Astra 19.2°E) José Carreras (Poliuto), Katia Ricciarelli (Paolina), Juan Pons (Severo), Lászlo Polgár (Callistene), Paolo Gavanelli ( Nearco) u. a.; Chor der Wiener Singakademie; Wiener Symphoniker, Dirigent: Oleg Caetani (aufgenommen 1986 im Wiener Konzerthaus) [url]http://oe1.orf.at/programm/289999; Hangtár[/url] 7 Tage Ö1
636 Haandel 2011-12-05 16:11:36 [Válasz erre: 635 telramund 2011-11-29 16:21:21]
Igen: Linda di Chamounix 27 de desembre a les 20h | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E)
Igen: Linda di Chamounix 27 de desembre a les 20h | [url]http://www.listenlive.eu/spain.html;Radio Clásica[/url] | (Web/Hot Bird 13°E)
635 telramund 2011-11-29 16:21:21 [Válasz erre: 634 Robesz 2011-11-27 16:58:01]
Biztos fogja közvetiteni a spanyol radio és interneten meg tudod hallgatni.
Biztos fogja közvetiteni a spanyol radio és interneten meg tudod hallgatni.
634 Robesz 2011-11-27 16:58:01 [Válasz erre: 633 Búbánat 2011-11-27 14:26:24]
Mit nem adnék azért, hogy ott lehessek...!
Mit nem adnék azért, hogy ott lehessek...!
633 Búbánat 2011-11-27 14:26:24
Alig egy hónap múlva Barcelonában, a Gran Teatre del Liceu-ban felcsendülnek a [url] http://www.classictic.com/en/Donizetti-Linda-di-Chamounix/17938/121139; Linda di Chamounix [/url] csodálatos dallamai, a vezető szerepekben Diana Damrau és Juan Diego Flórez tolmácsolásában. A 10 előadásból hétben a két énekes-csillagot hallhatja/láthatja majd a publikum. (Nyilván DVD-n is kijön majd az új produkció.)
Alig egy hónap múlva Barcelonában, a Gran Teatre del Liceu-ban felcsendülnek a [url] http://www.classictic.com/en/Donizetti-Linda-di-Chamounix/17938/121139; Linda di Chamounix [/url] csodálatos dallamai, a vezető szerepekben Diana Damrau és Juan Diego Flórez tolmácsolásában. A 10 előadásból hétben a két énekes-csillagot hallhatja/láthatja majd a publikum. (Nyilván DVD-n is kijön majd az új produkció.)
632 Búbánat 2011-11-20 16:40:33 [Válasz erre: 631 Búbánat 2011-11-13 13:25:24]
Egy, az elragadtatott Lucrezia Borgia/Gruberova-kritikák közül: [url] http://www.fidelio.hu/opera/kritika/hangorgia; Hangorgia [/url] Donizetti: Lucrezia Borgia Hangorgia • 2011. november 16. - • Kolozsi László - • Fidelio - Lenyűgöző mesterségbeli tudás, állóképesség, könnyed, sziporkázó előadás - Edita Gruberova Donizetti Lucrezia Borgiaként lépett fel a Müpában. „Donizetti Lucrezia Borgia című operájának a gyökerei a francia melodrámába és a német végzetdrámába nyúlnak le, oda ahová az alapmű - Victor Hugo - szerzőjének majd minden színdarabja is. Carl Dahlhaus egy, a kor seria operáiról írt értekezésében arra jut, hogy bár a romantikus melodrámának a történetét is a konfliktusok mozgatják, azok nem a dialógokban jelennek meg, hanem drasztikus jelentekben, zenei affektusokban, hangzó tablókban. A Lucrezia Borgia hangzó tablóképek egymásutánja. Ezek a tablók nem egy esetben elég közhelyes, mondhatni: hatásvadász zenei elemekből vannak összeállítva - nem egy négynegyedes ütemű, keringő témát körüljáró -, melyek középpontjában szinte mindig ott van a végzetes asszony, a (mérget szimbolizáló) aranykancsóval... Ez az opera alapvetően Lucreziáról szól. Hiába Gennaro a főhőse, központi alakja, minden Lucrezia körül forog, ő ennek az operauniverzumnak a csillaga. Egy, a világ legjobb koloratúrszopránjával ékesített, ám nem az élvonalba tartozó társulat megfelelőbb darabot nem is választhatott volna Donizetti művénél. Ezt a melodrámát el tudja vinni a hátán egy Edita Gruberova.”
Egy, az elragadtatott Lucrezia Borgia/Gruberova-kritikák közül: [url] http://www.fidelio.hu/opera/kritika/hangorgia; Hangorgia [/url] Donizetti: Lucrezia Borgia Hangorgia • 2011. november 16. - • Kolozsi László - • Fidelio - Lenyűgöző mesterségbeli tudás, állóképesség, könnyed, sziporkázó előadás - Edita Gruberova Donizetti Lucrezia Borgiaként lépett fel a Müpában. „Donizetti Lucrezia Borgia című operájának a gyökerei a francia melodrámába és a német végzetdrámába nyúlnak le, oda ahová az alapmű - Victor Hugo - szerzőjének majd minden színdarabja is. Carl Dahlhaus egy, a kor seria operáiról írt értekezésében arra jut, hogy bár a romantikus melodrámának a történetét is a konfliktusok mozgatják, azok nem a dialógokban jelennek meg, hanem drasztikus jelentekben, zenei affektusokban, hangzó tablókban. A Lucrezia Borgia hangzó tablóképek egymásutánja. Ezek a tablók nem egy esetben elég közhelyes, mondhatni: hatásvadász zenei elemekből vannak összeállítva - nem egy négynegyedes ütemű, keringő témát körüljáró -, melyek középpontjában szinte mindig ott van a végzetes asszony, a (mérget szimbolizáló) aranykancsóval... Ez az opera alapvetően Lucreziáról szól. Hiába Gennaro a főhőse, központi alakja, minden Lucrezia körül forog, ő ennek az operauniverzumnak a csillaga. Egy, a világ legjobb koloratúrszopránjával ékesített, ám nem az élvonalba tartozó társulat megfelelőbb darabot nem is választhatott volna Donizetti művénél. Ezt a melodrámát el tudja vinni a hátán egy Edita Gruberova.”
631 Búbánat 2011-11-13 13:25:24
Gaetano Donizetti: Lucrezia Borgia - opera két felvonásban Librettó: Felice Romani 2011. november 13. 19:00 - 22:00 Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem A Művészetek Palotája és a Pozsonyi Művészeti Fesztivál közös produkciója Koncertszerű előadás Don Alfonso: Jozef Benci Donna Lucrezia Borgia: Edita Gruberova Gennaro: Pavol Breslik Maffio Orsini: Terézia Kružliaková Jepp Liverotto: Ján Babjak Don Aposto Gazella: František Ďuriač Ascanio Petrucci: Daniel Čapkovič Oloferno Vitellozzo: Ondrej Šaling Gubetta: Martin Mikuš Rustighello: Ondrej Šaling Astolfo: Eugen Gaál Közreműködik: a Szlovák Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Andrij Jurkevics Rendező: Művészetek Palotája A produkció ismétlése: 2011. december 2., 19:30 Szlovák Filharmónia, Pozsony (Szlovákia)
Gaetano Donizetti: Lucrezia Borgia - opera két felvonásban Librettó: Felice Romani 2011. november 13. 19:00 - 22:00 Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem A Művészetek Palotája és a Pozsonyi Művészeti Fesztivál közös produkciója Koncertszerű előadás Don Alfonso: Jozef Benci Donna Lucrezia Borgia: Edita Gruberova Gennaro: Pavol Breslik Maffio Orsini: Terézia Kružliaková Jepp Liverotto: Ján Babjak Don Aposto Gazella: František Ďuriač Ascanio Petrucci: Daniel Čapkovič Oloferno Vitellozzo: Ondrej Šaling Gubetta: Martin Mikuš Rustighello: Ondrej Šaling Astolfo: Eugen Gaál Közreműködik: a Szlovák Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) Vezényel: Andrij Jurkevics Rendező: Művészetek Palotája A produkció ismétlése: 2011. december 2., 19:30 Szlovák Filharmónia, Pozsony (Szlovákia)
630 parampampoli 2011-10-31 09:16:53 [Válasz erre: 629 Cilike 2011-10-30 23:22:04]
Jöhetsz nyugodtan! Nem fogsz csalódni.
Jöhetsz nyugodtan! Nem fogsz csalódni.
629 Cilike 2011-10-30 23:22:04 [Válasz erre: 628 -zéta- 2011-10-30 23:11:31]
Olyan vagy... :-))) Gondolkodtam, hogy elmegyek, de hátha csalódom, azt nem szeretnék,én élőben még fénykorában hallottan, asszem 13 éve a Denevérben.
Olyan vagy... :-))) Gondolkodtam, hogy elmegyek, de hátha csalódom, azt nem szeretnék,én élőben még fénykorában hallottan, asszem 13 éve a Denevérben.
628 -zéta- 2011-10-30 23:11:31 [Válasz erre: 627 Búbánat 2011-10-30 21:10:14]
Úgy hírlik, ott lesz maga Donizetti is...:-)
Úgy hírlik, ott lesz maga Donizetti is...:-)
627 Búbánat 2011-10-30 21:10:14
Műhelybeszélgetés Téma: A címszerepben Edita Gruberova – Donizetti: Lucrezia Borgia (november 13.) 2011. november 2. 17:30 - 19:00 Elõadóterem Tapasztalataink szerint sok olyan hangverseny- és színházlátogató van, aki szeretne többet tudni az egyes előadásokon elhangzó zeneművekről, vagy más produkciókról, akit érdekel, hogyan jön létre egy-egy műsor, milyen munka előzi meg, kik az alkotók. Nekik szól a Műhelybeszélgetések sorozata. Minden második héten, szerda délután, laza, klubszerű hangulatban, egy csésze tea mellett beszélgetünk a Művészetek Palotája egy-egy, előkészületben lévő műsoráról. Az Előadóteremben és a hozzá tartozó Kék teremben meghívott szakértőkkel, sőt, ha lehetséges, magukkal az alkotókkal beszélget a sorozat házigazdája, Fenyő Gábor. Rendező: Művészetek Palotája /MüPa honlapjáról/
Műhelybeszélgetés Téma: A címszerepben Edita Gruberova – Donizetti: Lucrezia Borgia (november 13.) 2011. november 2. 17:30 - 19:00 Elõadóterem Tapasztalataink szerint sok olyan hangverseny- és színházlátogató van, aki szeretne többet tudni az egyes előadásokon elhangzó zeneművekről, vagy más produkciókról, akit érdekel, hogyan jön létre egy-egy műsor, milyen munka előzi meg, kik az alkotók. Nekik szól a Műhelybeszélgetések sorozata. Minden második héten, szerda délután, laza, klubszerű hangulatban, egy csésze tea mellett beszélgetünk a Művészetek Palotája egy-egy, előkészületben lévő műsoráról. Az Előadóteremben és a hozzá tartozó Kék teremben meghívott szakértőkkel, sőt, ha lehetséges, magukkal az alkotókkal beszélget a sorozat házigazdája, Fenyő Gábor. Rendező: Művészetek Palotája /MüPa honlapjáról/
626 Haandel 2011-06-26 10:19:22
[url]http://archive.sfopera.com/qry12Webpicspop.asp?x_OperaID=1870&z_OperaID=%3D%2C%2C;Gaetano Donizetti: "La fille du régiment"[/url] Sonntag, 26.06.2011 | 19:03 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;BR-Klassik[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Opéra comique in zwei Akten In französischer Sprache Marie - Diana Damrau Tonio - Juan Diego Flórez Sulpice - Bruno Praticò Marquise de Berkenfield - Meredith Arwady und andere San Francisco Opera Chorus San Francisco Opera Orchestra Leitung: Andriy Yurkevych Aufnahme vom 13. Oktober 2009 im War Memorial Opera House, San Francisco
[url]http://archive.sfopera.com/qry12Webpicspop.asp?x_OperaID=1870&z_OperaID=%3D%2C%2C;Gaetano Donizetti: "La fille du régiment"[/url] Sonntag, 26.06.2011 | 19:03 | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;BR-Klassik[/url] | (Web/Astra 19.2°E) Opéra comique in zwei Akten In französischer Sprache Marie - Diana Damrau Tonio - Juan Diego Flórez Sulpice - Bruno Praticò Marquise de Berkenfield - Meredith Arwady und andere San Francisco Opera Chorus San Francisco Opera Orchestra Leitung: Andriy Yurkevych Aufnahme vom 13. Oktober 2009 im War Memorial Opera House, San Francisco
624 Búbánat 2011-06-25 13:56:25 [Válasz erre: 623 Búbánat 2011-05-01 14:49:07]
Ma este a Bartók Rádióban 9.35 Közvetítés a Bécsi Állami Operaházból Donizetti: Boleyn Anna - kétfelvonásos opera Szövegét Felice Romani írta Vezényel: Evelino Pidó, km. a Bécsi Állami Operaház Ének- és Zenekara (karig. Thomas Lang) Rendezte: Eric Génovése Szereposztás: Boleyn Anna - Anna Netrebko (szoprán) Jane Seymour - Elina Garanca (mezzoszoprán) VIII. Henrik - Ildebrando D´Arcangelo (basszus) Lord Richard Percy - Francesco Meli (tenor) Lord Rochefort - Dan Paul Dumitrescu (basszus) Smeton - Elisabeth Kulman (alt) Hervey - Peter Jelosits (tenor) (április 2.) A szünetben: 21.10 Operabarátok negyedórája Szerkesztő: Györki Éva Fittler Katalin beszámolója a Salzburg Pünkösdi Fesztiválról: Saverio Mercadante: I due Figaro (A két Figaro) című operájának kritikája. (zene: ..... részlet az előadásból) -
Ma este a Bartók Rádióban 9.35 Közvetítés a Bécsi Állami Operaházból Donizetti: Boleyn Anna - kétfelvonásos opera Szövegét Felice Romani írta Vezényel: Evelino Pidó, km. a Bécsi Állami Operaház Ének- és Zenekara (karig. Thomas Lang) Rendezte: Eric Génovése Szereposztás: Boleyn Anna - Anna Netrebko (szoprán) Jane Seymour - Elina Garanca (mezzoszoprán) VIII. Henrik - Ildebrando D´Arcangelo (basszus) Lord Richard Percy - Francesco Meli (tenor) Lord Rochefort - Dan Paul Dumitrescu (basszus) Smeton - Elisabeth Kulman (alt) Hervey - Peter Jelosits (tenor) (április 2.) A szünetben: 21.10 Operabarátok negyedórája Szerkesztő: Györki Éva Fittler Katalin beszámolója a Salzburg Pünkösdi Fesztiválról: Saverio Mercadante: I due Figaro (A két Figaro) című operájának kritikája. (zene: ..... részlet az előadásból) -
623 Búbánat 2011-05-01 14:49:07
Az Opera-világ honlapján is olvasható már kritika a [url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.giudice+ad+anna!-1007.html; bécsi Boleyn Anna [/url] -bemutatóról. Sőt, a hivatkozott linken a teljes előadás megtekinthető a You Tube-ról (ARTE csatorna közvetítése).
Az Opera-világ honlapján is olvasható már kritika a [url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.giudice+ad+anna!-1007.html; bécsi Boleyn Anna [/url] -bemutatóról. Sőt, a hivatkozott linken a teljes előadás megtekinthető a You Tube-ról (ARTE csatorna közvetítése).
622 Búbánat 2011-04-25 18:35:50
Királydráma a bécsi Staatsoperben /Új Ember, 2011. április 24 - május 1./ Egyes operaházak évekig várnak olyan sztárénekesekre, mint Anna Netrebko, Elina Garanca vagy Ildebrando D’Arcengelo. A bécsi Staatsoper intendánsának, Dominique Meyernek viszont sikerült e három művészt egyszerre színpadra bűvölni. Bécs vezető dalszínházában a rendkívüli visszhangot és sikert elkönyvelő Anna Bolena előadásával bővült a királydráma-operák köre. Donizetti harmincötödik operája nemrég debütált a Ring palotájában. „Siker, győzelem, delírium – mintha a publikum eszét vesztette volna! Nem emlékszem, hogy valaha is ehhez hasonló ujjongást értem volna meg” – írta Gaetano Donizetti feleségének az Anna Bolena ősbemutatójáról, amely visszafordíthatatlanul neves operaszerzővé avatta. De mi váltotta ki 1830-ban az euforikus hangulatot? A szép csengésű bel canto zene, Felice Romani – Marie-Joseph de Cénier VIII. Henrikről szóló drámájából írt – librettója, és persze az akkori bel canto-sztárok, Giuditta Pasta és Giovanni Battista Rubini interpretációja. Donizetti operája a milánói Teatro Carcano megbízásából mindössze egy hónap alatt született, színrevitelére pedig a mai gyakorlat szerint elképzelhetetlenül rövid idő: két hét állt a rendelkezésre. A premiert követően a bécsi Kärtnertortheater is bemutatta az operát: 1833-ban németül, majd két évvel később olaszul. 1957-ben hosszú szünet után Marcia Callas nevével fonódott össze a milánói Scala Anna Bolena-előadása, amelyet Luchino Visconti rendezett. A történelmi eseményeket szabadon értelmező opera cselekményének középpontjában VIII. Henrik második felesége, Boleyn Anna tragikus sorsa áll. A király ráunt feleségére – akitől nem kaphatott fiúürüköst -, és szemet vetett Jane Seymourra, Anna udvarhölgyére. Seymour őszintén megszerette a királyt, de gyötrődik lelkiismerete és Anna miatt. Az olasz romantikus operák gyakorlata szerint a publikum többet tud, mint maga az érintett. Anna hisz barátnőjében, és nem látja át a cselszövést. A király összeesküvést sző az elveszejtésére: az udvarba hívja Anna egykori szerelmét, Lord Percyt, hogy csábításnak tegye ki nejét. Egy félremagyarázott helyzet bizonyságul szolgál Anna házasságtörésére, Henrik ezért a fejét véteti. Az opera április 2-i staatsoperbeli ősbemutatója elsősorban a sztárénekeseknek köszönheti kirobbanó sikerét. Netrebko és Garanca párosa nemcsak a legszebb hangzást, összhangot nyújtja, hanem elegáns színészi játékot is. Anna tragédiája determinált: nagyravágyásból ment feleségül a királyhoz. Vállalja a halált, csak ne szennyezzék be a nevét aljas rágalmakkal. Fenséges és kiengesztelődő. Talán megsejti, hogy lánya, Erzsébet egykor nagy királynő lesz. Seymournak megbocsát, mi több: arra kéri az égieket, hogy a lány kerülje el az ő sorsát. Jane-t már előre nyomja a korona súlya. Intelligens nő, a kor morálja felett áll. A két ’ellenfél’ kapcsolata korántsem ellenséges vagy sablonos. D’Arcengelo szenvedélyes és állhatatlan VIII. Henrik, élet és halál ura. Figyelemre méltó a félig magyar származású Elisabeth Kulmann Smeton-alakítása, aki e teljesítményével komoly lépést tett a nemzetközi színpadok felé. A fiatal olasz tenor, Francesco Meli hangja szépen cseng Percy szerepében. Kiemelendő Eric Génovése rendezése, aki Donizetti szinte mélypszichológiailag elemzett, életteli figurái számára kevésbé formális, imitált XVI. Századi történelmi hátteret adott a dokumentumfilmek száraz realitása helyett. A hosszú, néha zeneileg is fárasztó jeleneteket a szinte díszlet nélküli színpadon nagyszerű szín – és világítási effektusok és történelmi kosztümök oldják. Apró finomság a távozó és a jövendő királyné színben egyforma királykék öltözéke, mely tökéletesen harmonizál a két nő zeneileg is fontos duettjével a második felvonás kezdetén. Anna halálát a néző fantáziájára bízza a rendezés. Bécs megengedheti magának, hogy több sztárt szerepeltessen egyetlen estén. De ott sem kísér minden bemutatót akkora figyelem, mint a mostanit a mozi- és az élő HD-tévéközvetítés révén.” Reviczky Katalin (Bécs)
Királydráma a bécsi Staatsoperben /Új Ember, 2011. április 24 - május 1./ Egyes operaházak évekig várnak olyan sztárénekesekre, mint Anna Netrebko, Elina Garanca vagy Ildebrando D’Arcengelo. A bécsi Staatsoper intendánsának, Dominique Meyernek viszont sikerült e három művészt egyszerre színpadra bűvölni. Bécs vezető dalszínházában a rendkívüli visszhangot és sikert elkönyvelő Anna Bolena előadásával bővült a királydráma-operák köre. Donizetti harmincötödik operája nemrég debütált a Ring palotájában. „Siker, győzelem, delírium – mintha a publikum eszét vesztette volna! Nem emlékszem, hogy valaha is ehhez hasonló ujjongást értem volna meg” – írta Gaetano Donizetti feleségének az Anna Bolena ősbemutatójáról, amely visszafordíthatatlanul neves operaszerzővé avatta. De mi váltotta ki 1830-ban az euforikus hangulatot? A szép csengésű bel canto zene, Felice Romani – Marie-Joseph de Cénier VIII. Henrikről szóló drámájából írt – librettója, és persze az akkori bel canto-sztárok, Giuditta Pasta és Giovanni Battista Rubini interpretációja. Donizetti operája a milánói Teatro Carcano megbízásából mindössze egy hónap alatt született, színrevitelére pedig a mai gyakorlat szerint elképzelhetetlenül rövid idő: két hét állt a rendelkezésre. A premiert követően a bécsi Kärtnertortheater is bemutatta az operát: 1833-ban németül, majd két évvel később olaszul. 1957-ben hosszú szünet után Marcia Callas nevével fonódott össze a milánói Scala Anna Bolena-előadása, amelyet Luchino Visconti rendezett. A történelmi eseményeket szabadon értelmező opera cselekményének középpontjában VIII. Henrik második felesége, Boleyn Anna tragikus sorsa áll. A király ráunt feleségére – akitől nem kaphatott fiúürüköst -, és szemet vetett Jane Seymourra, Anna udvarhölgyére. Seymour őszintén megszerette a királyt, de gyötrődik lelkiismerete és Anna miatt. Az olasz romantikus operák gyakorlata szerint a publikum többet tud, mint maga az érintett. Anna hisz barátnőjében, és nem látja át a cselszövést. A király összeesküvést sző az elveszejtésére: az udvarba hívja Anna egykori szerelmét, Lord Percyt, hogy csábításnak tegye ki nejét. Egy félremagyarázott helyzet bizonyságul szolgál Anna házasságtörésére, Henrik ezért a fejét véteti. Az opera április 2-i staatsoperbeli ősbemutatója elsősorban a sztárénekeseknek köszönheti kirobbanó sikerét. Netrebko és Garanca párosa nemcsak a legszebb hangzást, összhangot nyújtja, hanem elegáns színészi játékot is. Anna tragédiája determinált: nagyravágyásból ment feleségül a királyhoz. Vállalja a halált, csak ne szennyezzék be a nevét aljas rágalmakkal. Fenséges és kiengesztelődő. Talán megsejti, hogy lánya, Erzsébet egykor nagy királynő lesz. Seymournak megbocsát, mi több: arra kéri az égieket, hogy a lány kerülje el az ő sorsát. Jane-t már előre nyomja a korona súlya. Intelligens nő, a kor morálja felett áll. A két ’ellenfél’ kapcsolata korántsem ellenséges vagy sablonos. D’Arcengelo szenvedélyes és állhatatlan VIII. Henrik, élet és halál ura. Figyelemre méltó a félig magyar származású Elisabeth Kulmann Smeton-alakítása, aki e teljesítményével komoly lépést tett a nemzetközi színpadok felé. A fiatal olasz tenor, Francesco Meli hangja szépen cseng Percy szerepében. Kiemelendő Eric Génovése rendezése, aki Donizetti szinte mélypszichológiailag elemzett, életteli figurái számára kevésbé formális, imitált XVI. Századi történelmi hátteret adott a dokumentumfilmek száraz realitása helyett. A hosszú, néha zeneileg is fárasztó jeleneteket a szinte díszlet nélküli színpadon nagyszerű szín – és világítási effektusok és történelmi kosztümök oldják. Apró finomság a távozó és a jövendő királyné színben egyforma királykék öltözéke, mely tökéletesen harmonizál a két nő zeneileg is fontos duettjével a második felvonás kezdetén. Anna halálát a néző fantáziájára bízza a rendezés. Bécs megengedheti magának, hogy több sztárt szerepeltessen egyetlen estén. De ott sem kísér minden bemutatót akkora figyelem, mint a mostanit a mozi- és az élő HD-tévéközvetítés révén.” Reviczky Katalin (Bécs)
621 Gaborka8X8 2011-02-07 21:04:32 [Válasz erre: 620 Heiner Lajos 2011-02-06 16:01:51]
Sajnálom, csak most látom, hogy ön szerette volna, ha valaki felveszi a szóban forgó előadást. Én nem rögzítek, nem tárolok MP3-ban semmit, de szívesen megtettem volna, ha időben olvasom. Remélem, mások figyelmesebbek voltak, és eljut önhöz az anyag. Az is igaz, hogy a felajánlott csere sem hozott lázba, lévén, digitális formátumú zenéből több is van, mint amit képes vagyok kezelni, vagy átlátni. Ami jobban izgatta volna a fantáziám, az a "párezer LP"-ből való csemegézés, analóg felvétel céljából, mert nálam ez nem ütközik technikai nehézségekbe, és cserébe szívesen felajánlom a kb. 10 000 CD-nyi anyagomból való válogatás lehetőségét, amiben természetesen nem csak CD-k vannak, hanem nagy felbontású studio masterek is, illetve LP rippek és mesterszalag rippek is.
Sajnálom, csak most látom, hogy ön szerette volna, ha valaki felveszi a szóban forgó előadást. Én nem rögzítek, nem tárolok MP3-ban semmit, de szívesen megtettem volna, ha időben olvasom. Remélem, mások figyelmesebbek voltak, és eljut önhöz az anyag. Az is igaz, hogy a felajánlott csere sem hozott lázba, lévén, digitális formátumú zenéből több is van, mint amit képes vagyok kezelni, vagy átlátni. Ami jobban izgatta volna a fantáziám, az a "párezer LP"-ből való csemegézés, analóg felvétel céljából, mert nálam ez nem ütközik technikai nehézségekbe, és cserébe szívesen felajánlom a kb. 10 000 CD-nyi anyagomból való válogatás lehetőségét, amiben természetesen nem csak CD-k vannak, hanem nagy felbontású studio masterek is, illetve LP rippek és mesterszalag rippek is.
620 Heiner Lajos 2011-02-06 16:01:51 [Válasz erre: 619 Haandel 2011-02-06 09:12:43]
Ha ezt valaki felveszi és átjátssza számomre, gyűjteményemből (technikai okok miatt csak CD és DVD, sajna, a párezer LP nem jön szóba) 4-5 órás anyagot szívesen átjátszok cserébe. Köszönöm.
Ha ezt valaki felveszi és átjátssza számomre, gyűjteményemből (technikai okok miatt csak CD és DVD, sajna, a párezer LP nem jön szóba) 4-5 órás anyagot szívesen átjátszok cserébe. Köszönöm.
619 Haandel 2011-02-06 09:12:43
[url]http://www.wdr3.de/buehne-radio/aktuell.html;Don Pasquale[/url] von Gaetano Donizetti Sonntag, 06.02.11 um 20:05 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 3[/url] (Web/Astra 19.2°E) Don Pasquale: Benno Kusche, Bass Doktor Malatesta: Hermann Prey, Bariton Ernesto, Neffe Don Pasquales: Hendrikus Rootering, Tenor Norina, eine junge Witwe: Erika Köth, Sopran Notar: Herbert Bartel, Bass Lakai: André Peysang, Tenor Diener: Friedrich Himmelmann, Ferdinand Schnelle, Werner Becker, Willi Plüming und Werner Engelhardt WDR Rundfunkchor Köln Einstudierung: Bernhard Zimmermann WDR Sinfonieorchester Köln Leitung: Mario Rossi Historische Aufnahme vom Februar 1959 aus dem WDR Funkhaus
[url]http://www.wdr3.de/buehne-radio/aktuell.html;Don Pasquale[/url] von Gaetano Donizetti Sonntag, 06.02.11 um 20:05 Uhr | [url]http://www.listenlive.eu/germany.html;WDR 3[/url] (Web/Astra 19.2°E) Don Pasquale: Benno Kusche, Bass Doktor Malatesta: Hermann Prey, Bariton Ernesto, Neffe Don Pasquales: Hendrikus Rootering, Tenor Norina, eine junge Witwe: Erika Köth, Sopran Notar: Herbert Bartel, Bass Lakai: André Peysang, Tenor Diener: Friedrich Himmelmann, Ferdinand Schnelle, Werner Becker, Willi Plüming und Werner Engelhardt WDR Rundfunkchor Köln Einstudierung: Bernhard Zimmermann WDR Sinfonieorchester Köln Leitung: Mario Rossi Historische Aufnahme vom Februar 1959 aus dem WDR Funkhaus
618 nizajemon 2010-12-07 22:31:17 [Válasz erre: 617 Búbánat 2010-12-07 22:19:07]
ideje volt föltenni,nekem a nagy kedvencemmel az igazi...:-)))
ideje volt föltenni,nekem a nagy kedvencemmel az igazi...:-)))
617 Búbánat 2010-12-07 22:19:07
Fülöp Károly (opera-vilag.hu) összeszedegette a Youtube-on fennlévő [url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.konzervek+a+tubusban+i+-914.html; Boleyn Anna-részleteket [/url] az Opera nagyhírű, Békés András rendezte produkciójából. Külön említést érdemel, hogy a cikk szerzője mindhárom Annának teret szentel és enged; Csavlek Etelka, Pitti Katalin, Szűcs Márta videóiból - a Youtube oldalán – apránként akár egy teljes Boleyn Anna is kikerekedhet – idő kérdése az egész…
Fülöp Károly (opera-vilag.hu) összeszedegette a Youtube-on fennlévő [url] http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.konzervek+a+tubusban+i+-914.html; Boleyn Anna-részleteket [/url] az Opera nagyhírű, Békés András rendezte produkciójából. Külön említést érdemel, hogy a cikk szerzője mindhárom Annának teret szentel és enged; Csavlek Etelka, Pitti Katalin, Szűcs Márta videóiból - a Youtube oldalán – apránként akár egy teljes Boleyn Anna is kikerekedhet – idő kérdése az egész…
